SZAKDOLGOZAT S z a k á l N ó r a 2007

SZAKDOLGOZAT

S z a k á l N ó ra 2007

BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA KÜLKERESKEDELMI FİISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAK NAPPALI TAGOZAT TİZSDE-PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY

A PÉNZÜGY TERVEZÉS MODERN MEGOLDÁSAI (A RÉSZVÉNYBEFEKTETLS, BEFEKTETÉSI ALAPOK ÉS A UNITLINKED ÉLETBIZTOSÍTÁS)

2

Tartalom I.

MEGTAKARÍTÁSI

SZOKÁSAINK,

PÉNZÜGYI

BEFEKTETÉSI

KULTÚRA HAZÁNKBAN, ÉS AMI A HÁTTÉRBEN VAN...................... 6 1.

A háztartások pénzügyei számokban ................................................... 6

2.

„Most vagy soha!” ................................................................................ 11

3.

Jól alszik vagy jól eszik?” – befektetıi magatartás és kockázatvállalási

hajlandóság (felmérés) ................................................................................ 14 II. MODERN PÉNZÜGYI SZEMLÉLET ................................................. 17 1.

2.

Részvény befektetések.......................................................................... 18 1.1.

Részvénykereskedés története ...................................................... 18

1.2.

Amit a részvényrıl tudni kell ....................................................... 19

1.3.

Az online kereskedés rejtelmei ..................................................... 21

1.4.

Pro és kontra ................................................................................. 27

A befektetési alapok ............................................................................. 29 2.1 A befektetési alap fogalma, mőködése ............................................... 29 2.2 A befektetési alapok fajtái, típusai ...................................................... 30 2.3.

Eszközalapok összetétele.............................................................. 31

2.4.

Alapkezelık és alapjaik ................................................................ 37

3

3.

Mi is az a tıkeképzés? – unit-linked................................................... 40 3.1.

A unit-linked múltja és jövıje ...................................................... 41

3.2.

A unit-linked felépítése, mőködése .............................................. 43

Struktúra és felhalmozás – periódusok a futamidın belül ........................ 43 3.3.

Unit-linked: pro és kontra ............................................................. 46

3.4.

Egy szelet biztonság, egy szelet kockázat .................................... 52

3.5.

Klasszikus vagy modern? – az életbiztosítások evolúciója .......... 54

III. MELYIKET A SOK KÖZÜL?............................................................... 55

4

Ábrajegyzék 1.ábra: Eladósodottság (GDP arányában)

7

2.ábra: Háztartási hitelek alakulása és összetétele

7

3.ábra: Megtakarítás (GDP arányában)

11

4.ábra: Reálkereset alakulás 2000-2007 (GDP arányában)

12

5.ábra: Nyugdíjpénztári hozamok

13

6.ábra: EGIS teljesítménye

24

7.ábra: RICHTER teljesítménye

25

8.ábra: Unit-linked szerzıdések alakulása (db)

41

9.ábra: Unit-linked alakulás

43

10.ábra: Cost-average effektus

44

11.ábra: Az adókedvezmény jelentısége

49

5

I. MEGTAKARÍTÁSI

SZOKÁSAINK,

PÉNZÜGYI

BEFEKTETÉSI

KULTÚRA HAZÁNKBAN, ÉS AMI A HÁTTÉRBEN VAN

Miért fontos, hogy gondoljunk a jövıre? Miért fontos, hogy legyen megtakarításunk? Mindenki tudja, hogy az élet pénzbe kerül. A céljaink, terveink megvalósításához is nélkülözhetetlen. Ki kevesebb, ki több munkával keresi meg az igényeit kielégítı életszínvonal fenntartásához szükséges anyagi forrásokat. Kérdés, vajon szerepel a fontossági listán az anyagi védettség, anyagi biztonság?! Sajnos sokunknál nem. Az élet kiszámíthatatlan. Érthetı, hogy vannak, akik a mának élnek, hisz nem tudhatjuk, mit hoz a holnap, vagy lesz-e egyáltalán. Ennek ellenére úgy gondolom, mindenkinek vannak céljai, amiket egy tetszıleges, ugyanakkor reális határidın belül szeretne megvalósítani. Ehhez viszont megfontolt életvitel, tervezés és az alapok megteremtése a feltétel.

1. A háztartások pénzügyei számokban A magyarok megtakarítási és befektetési kultúrája szinte a legelmaradottabb egész Európában, nemcsak a nyugat-európai, hanem a közép-európai országokéhoz képest is alulfejlett. Az 1. és 2. ábrán látható, hogy az elmúlt éveket tekintve folyamatosan nı a lakosság eladósodottsága és a hitelek állománya a lakosság körében.

6

1.

ábra Eladósodottság a GDP arányában

Forrás:MNB

Az eladósodottság (GDP-hez viszonyítva) 2000 évvége óta 5,7%-ról 2006 decemberére 25,6%-ra nıtt. Ezt támasztja alá a hitelállomány volumenváltozásának ábrája is. Ugyanakkor a megtakarítás jelentısen csökken az említett idıszakban. 2.ábra A háztartási hitelek alakulása és összetétele

Forrás: MNB

7

A hiteleket tekintve sokkal nagyobb arányt képvisel a fogyasztási és egyéb hitel, mint a lakáshitel. Ez talán nem is meglepı, hisz ma már minden kisebb-nagyobb áruházban, helyben intézik a fogyasztási hitelfelvételt. A vállalatok egy-egy bankkal szerzıdnek, adottak a hitelkonstrukció feltételei, adott egy rendszer, amin keresztül pillanatok alatt eldıl a hiteligény jóváhagyható, vagy sem és már csábíthatják is a vásárlókat az épp aktuális akciós ajánlatokkal.

Noha a lakáshiteleket tekintve is növekedés látható a hitelállományban. Itt sem kell túl sokáig gondolkozni azon, hogy mi áll a háttérben. Tény, hogy az ingatlanépítés, azon belül is a lakóparkok megteremtése, fénykorát éli. Aki már a projekt elején szerzıdik a konstruktırrel egy új lakás megvételére, „kedvezıbb áron és kedvezıbb hitel mellett” veheti meg hın áhított lakását. Miért is? Annak, aki új lakás vásárlásához igényel hitelt kevesebb járulékos díjjal kell számolnia. Kisebb önerı mellett is megkaphatja a szükséges összeget. Egyre terjedıben van hazánkban is a lakáslízing program. Ennek keretében akár önerı nélkül is „tulajdonunkba” kerülhet az ingatlan. Természetesen igénybe vehetı használt lakás vásárlásakor is,de akkor már kevésbé kedvezı.

(Konkrét példa: 1. új lakás, vételár 15 000 000 Ft, futamidı húsz év, svájci frank alapú hiteligény, 0 Ft önerı és jövedelem alapú finanszírozás mellett a havi törlesztı kb. 100 000 Ft, a maradványérték 2 250 000 Ft. (maradványérték, az az érték, amelyen a futamidı végén megvásárolhatjuk a tulajdonjogot.). 2. használt lakás, vételár 15 000 000 Ft, futamidı húsz év, svájci frank alapú hiteligény, 3 000 000 forint minimális önerı és jövedelem alapú finanszírozás mellett a havi törlesztı 94 000 Ft körül alakul, a maradványérték szintén 2 250 000 Ft. Amellett, hogy már a kezdetkor rendelkeznünk kell 3 millió forint önerıvel, az 1 % szerzıdéskötési díjon felül

8

meg kell fizetnünk a 2%-s vagyonszerzési illetéket is. Összegezve tehát, új lakás vétele esetén 150 000 Ft készpénzre van szükségünk, míg a használt ingatlan esetén 3 450 000 Ft-ra.)1 A hitelek után vizsgáljuk tovább a magyar háztartások pénzügyi szokásait. A lakosság 39%-a havonta csupán maximum egy órát fordít pénzügyei intézésére.2 Egy 2006-ban készült kutatásból3 kiderült, hogy a magyarok 20%-a még becsülni sem tudja, mekkora hazánkban az infláció. A lakosság, de sajnos sok esetben a vállalatok ismeretei nem igazán tudnak lépést tartani a pénzügyi rendszer fejlıdésével. Komoly gondot okoz a fiatalok körében a jegybank és kereskedelmi bank közötti különbség megfogalmazása, de a PSZÁF rövidítést sem tudják pontosan kifejteni.4

A banki termékek gyors és széles körő fejlıdése egyre nehezebb helyzetbe hozza a célzott ügyfeleket. Komplex, összetett és modern lehetıségek között kellene párhuzamot állítani, amikor az alapismeretek is hiányoznak. Itt valóban az alapokról van szó, úgymint árfolyamkockázat a devizahitelek igénybevételekor, a hitel költségtényezıi. Éppen ezért szorgalmazzák központilag, hogy a pénzügyi ismeretek tanítása minél korábban elkezdıdjön és a felnıtt generáció számára is elérhetı legyen.

1

OTP Lakáslízing kalkulátor

2

Forrás: Figyelı 42.szám

3

Öngondoskodás Alapítvány, a Befektetési Alapkezelık Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) és a

Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet által végzett kutatás eredménye; készült 2006 januárjában 4

Forrás: Figyelı 42.szám

9

A 2006-os tanévben, hatvan középiskolában kezdték meg a pénzügyi alapok oktatását. Az ügyféltájékoztatás és az ismeretek bıvítése uniós szinten is kiemelt kérdés. 2007-tıl lép életbe az a direktíva, ami a banki vállalati ügyfelek érdekeit hivatott biztosítani azáltal, hogy az ügyfelek kategóriákba sorolása révén elıírja, hogy bizonyos banki termékek alkalmazása esetén a pénzintézetnek milyen ügyféltájékoztatási kötelezettségei vannak az egyes besorolási szinteken. (MiFID – Markets in Financial Instruments Directive) Ennek keretében a vállalati ügyfelek kerültek különbözı kategóriákba. Három fı csoport alakult ki aszerint, hogy az ügyfél milyen szintő tájékoztatásra szorul a pénzügyi termékeket illetıen. A legnagyobb szintő védelmet élvezı partnerek (retail counterparty), a szélesebb pénzügyi ismeretekkel

rendelkezı

ügyfelek

(professional

counterparty)

és

a

pénzügyi

szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatok (eligible client). A cél az, hogy minél jobban megismerjék az ügyfelek a választott pénzügyi terméket, és csökkenjen az esetleges félrevezetés esélye.

De nem kell feltétlen direktívákig elmennünk. Elég, ha esténként átkapcsolunk az egyik kereskedelmi tévécsatornára, ahol két mősor között a marketing dömping helyett Tömör Professzor tart egy-két perces elıadást azokról a pénzügyi instrumentumokról, amelyeket nap mint nap használunk. Mint például folyószámla, bankkártya, betét és hitel közötti kapcsolat. Természetesen komolyabb hátterő kezdeményezések is születtek. A PSZÁF részérıl termék összehasonlító táblázatok, termékismertetı kiadványok készültek, a Nemzeti Bank középiskolásoknak rendez vetélkedıt, valamint a BÉT, és a Nemzetközi a Bankárképzı honlapjai is bıvültek ismeretterjesztı adatokkal.

Hazánkban sajnos a lakosság hajlamosabb az eladósodásra, ahelyett hogy a jövıjére gondolva, megpróbálna kevesebbet költeni, mint a rendelkezésre álló jövedelme. Az elmúlt 15 évben folyamatos csökkenés tapasztalható a megtakarítási rátát tekintve (3. ábra), de a legnagyobb ütemő visszaesés az 1998-2004-es idıszakban volt. 10% közeli érték legutóbb 1998-ban volt tapasztalható, holott a hazai kilátások nem túl kecsegtetıek, ha például a nyugdíjhelyzetre vetünk egy pillantást. Magyarországon a lakosság 62 %-ának egyáltalán

10

nincs félretett pénze. Sıt, az emberek – eladósodás árán is – azonnal akarnak vásárolni, nem hajlandók pénzünket befektetésekben kamatoztatni. Az Európai Unió más országaiban azok vannak kisebbségben, akik nem rendelkeznek megtakarításokkal.

3. ábra Megtakarítások a GDP arányában

Forrás: MNB

2. „Most vagy soha!” Hajlamosak a magyar lakosok azt hinni, ha nem vesznek meg valamit azonnal, amint meglátják, akkor többet nem is lesz rá lehetıség. (Noha mentségükre szolgál, hogy jelen gazdaságunk nem túl kiszámítható, az inflációs várakozások sem kedvezıek. A reálbércsökkenés is szerepet játszik abban, hogy a hitelállomány folyamatosan nı hazánkban. A pénzintézeteknek sem tétlenkednek, hiszen a „pazarló életmódhoz” igazítják termékkínálatukat. Kedvezıbbnél kedvezıbb lehetıségeket kínálnak a pénzszőkében lévı ügyfeleiknek. A kérdés csak az, kinek kedvezıek ezek a hitelek? Természetesen nemcsak a túlfőtött fogyasztási láz az oka annak, hogy a megtakarítások ilyen alacsony szinten állnak. A politikai reformokat sem szabad figyelmen kívül hagynunk. A 2006 szeptembere óta hatályba lépett és a következı években várható restrikciós intézkedések következtében a háztartások felhasználható jövedelme csökken, és

11

csökkenni fog. Emelkedett az áfa, amit követnek az egyes termékek árszínvonalai. Csökkent a gyógyszertámogatás, emelkedtek a gyógyszerárak, új kedvezményrendszert alakítottak ki a közlekedésben, munkavállalói járulék emelése, jövedéki adó emelése, EVA kulcs emelése, lakáshitel adókedvezmény eltörlése, 20%-ra emelt társasági adó, vizitdíj, tandíj kötelezettség, és a 2009. évben bevezetésre kerülı értékalapú ingatlanadó. Ezek közvetve vagy közvetlenül mind a lakosságot terhelik. Noha a reálkereset nı, vele együtt nınek a kiadások, és terhek. A 3. ábrán a reálkereset alakulása követhetı végig 2000 és 2007 között a GDP arányában. 4. ábra Reálkereset alakulása 2000-2007 (GDP %-ban)

Forrás: Pénzügyminisztérium

Ugyanakkor mégis figyelmet kellene fordítanunk a jövınkre, hisz beláthatjuk, és a szakértık sem tagadják, hogy a fennálló nyugdíjrendszer az összeomlás határához közeleg. A II. világháborút követıen meglehetısen hosszú ideig tartott a felosztó-kiróvó rendszer kiterjesztése és teljessé tétele. Az 1975-ös nyugdíjreform szilárdította meg a változásokat. Az 1990-es évektıl újabb átalakításokra volt szükség. Változott a nyugdíj megállapítás módszere, a nyugdíjakat az inflációs ütemhez képest kisebb mértékben indexálták, 1996-tól emelkedik a nyugdíjkorhatár, férfiaknál 60-ról 61 évre (1998-tól) és 62-re (2000-tıl), nık esetében pedig 55 évrıl minden második évben 1 évvel nı. Az 1998-as reform óta hazánkban a bismarcki felosztó-kirovó mellett a vegyes finanszírozású rendszer is érvényben van, vagyis a foglalkoztatóknak és az aktív korú munkavállalóknak járulékot kell befizetniük, amit nyugdíjak formájában felosztanak a nyugdíjasok között, illetve 1998.

12

január 1-je óta, megjelent a magán-nyugdíjrendszer is, ahol a pénztártagoknak tagdíjat kell fizetniük késıbbi ellátásuk fedezetére. A harmadik pillért az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják. De sajnos a jelek azt mutatják, hogy a reformok nem eredményeztek hosszú távú megoldást a fennálló problémákra. A lehetséges megoldást a többé-kevésbé önfinanszírozó rendszer megvalósításában látják, ami viszont egyértelmően a modern pénzügyi megoldásokon, azaz a hosszú távú, elıtakarékosságon alapszik. Ennek keretében megszőnne a felosztó kirovó jelleg az egyén szintjén, nem lenne összefüggés a költségvetés helyzete és a nyugdíjkifizetés között. A befizetés alapvetıen befektetés lenne és a magánnyugdíjpénztárak is, mint befektetık és vagyonkezelık menedzselnék a náluk felhalmozódó összegeket, hogy a legmagasabb hozamot érjék el. Ez nem csak az ügyfél, hanem a pénztár számára is fontos, hisz a saját bevételük is teljesítményfüggı. Jelenleg sajnos a hazai pénztárak teljesítménye egyelıre nem túl kimagasló (5. ábra), de megfelelı befektetési politika kialakításával rövid idı alatt uniós szinten is versenyképessé válhatnak. Az 5. ábrán néhány nyugdíjpénztár 2006-os évi nettó hozama látható. 5. ábra Nyugdípénztári hozamok

Forrás: BAMOSZ

13

Az átlagteljesítmény 8-8,5% körüli, kiemelkedı pozitív irányban az AXA 10,38%-al, negatív oldalon pedig az UNIQA és az Allianz 6,44%-al. Az eltérés adódhat a befektetési politika különbözıségébıl, a hatékonyabb portfolió menedzsmentbıl, vagy akár az alapok jobb összeállításából.

3. Jól alszik vagy jól eszik?”5 – befektetıi magatartás és kockázatvállalási hajlandóság (felmérés)

A kockázatvállalási hajlandóság két embernél sem egyforma, személyes jellemvonás és sok egyéb külsı hatás révén alakul ki. A kockázatvállalási hajlandóságot többek között befolyásolhatja az életkor. A fiatalok merészebbek, kockáztatóbbak. Egy közép-, illetve idıskorúnak viszont fontosabb a nyugalom, a biztonság. Hatása van a befektetési tapasztalatnak, ki mennyire foglalkozik a pénzügyeivel, mennyire tájékozott a pénz világában. Valamint, hogy milyen befektetési szokást ismertünk meg a családon belül.

Legfeljebb 25-30 éves korunkig fennáll a szülıktıl való anyagi függés. 20-35 korban megkezdıdik az önálló életvitel, a korosztály általános céljai között a saját lakás, saját autó szerepel, és persze az érvényesülés, talán már a családalapítás gondolata is felmerül. 35 és 60 év között már kialakulhat egy egzisztencia, aminek a fenntartása válik elsıdleges prioritássá. A gyerekek felsıfokú taníttatása, nyugdíjas évek megalapozás állhat a pénzügyi tervezés középpontjában. Ezt követıen már a család támogatása, elért vagyoni stabilizálása a cél. Azonban örökérvényő az a szabály, miszerint két alapvetı kérdést kell elıször megválaszolnunk. Elsıként azt, hogy milyen az anyagi helyzetünk, mik a kilátásaink, és hogy ez mennyire van összhangban a megfogalmazott céljainkkal. Másodsorban pedig a

5

André Kosztolányi magyar származású spekuláns megjegyzése a kockázatvállalás kérdésérıl.

14

fenti válasz függvényében kell kiszőrnünk a piac kínálta alternatívákat és azokból kiválasztani a számunkra legmegfelelıbb befektetést.

Alapvetıen négy személyiség-típus leíró képet ad a befektetıi attitődrıl: -

Bizalmatlan: általában –sajnos – a tudatlanság teszi bizalmatlanná az embereket, számukra nem létezik más, csak a bankbetét, legfeljebb állampapír. Sokan vannak közülük, akik otthon ırzik a pénzüket, mondván, hogy ott van a legnagyobb biztonságban, és könnyen hozzáférhetı. Noha ez esetben fennáll annak is a veszélye, hogy ha valamire úgy érezzük, most meg kell vennünk, akkor kéznél a pénz megyünk és vásárolunk. Viszont ha legalább a bankig el kell menni, és ott még ráadásul közlik, hogy egy kamatperiódus hozama is elvész, nos hát így könnyebb nemet mondani arra a talán nem is olyan fontos dologra.

-

Megfontolt: a lakosság azon kis hányada sorolható ide, aki kétszer is meggondolja, mire költi el a jövedelmét. Ritkán vásárolnak hitelre. Nyitottabbak a modern pénzügyi megoldásokra. Bizonyos mértékben hajlandóak kockázatot vállalni egy magasabb hozam reményében. . Törıdnek a jövıjükkel és elırelátóak.

-

Kockázatvállaló:

„türelmetlen”

befektetı,

akinek

fontos

célja

mielıbb

megvalósítása. Ennek érdekében akár magas kockázatot is vállal, gyakran folyamodik hitelbıl történı vásárlásra, csakhogy ma megvehesse, amit önerıbıl csak egy hónap múlva tudna. A brókerek többsége is ilyen befektetıi magatartással bír, hiszen a tızsdén is a legnagyobb hozamokat a napon belüli kereskedéssel és a technikai, azaz tıkeáttételes ügyletekkel lehet elérni. Ezek viszont hatalmas kockázatokat rejtenek. Ehhez fiatalnak, és „felelıtlennek” kell lenni, hisz olyankor nem gondolhatnak arra, mi lesz, ha nem arra mozdul az árfolyam, amire ı számít. Ha ezt végiggondolná, nem kötné meg az ügyletet. Hétköznapi emberek közül, pedig azok tartoznak ide, akik nem gondolkoznak

15

azon, mi lesz, ha egy hónap múlva nem lesz munkájuk, és nem tudják visszafizetni a hiteleket. -

Mintakövetı: nagyon befolyásolható személyiségek, minden áron azt csinálják, amit a környezetük. „–Új lakás? Nekem is!” „–Luxusnyaralás? Remek. Mennyi is a hitelkeretem?” Sajnos nem minden esetben jönnek be a kockázatos befektetések, noha a szomszéd abból lett vagyonos. Mindenkinek a saját lehetıségeihez képest kell luxust teremteni, ha erre vágyik. És miért ne szeretne mindenki többet, mint amije van. Így lesz valami cél, amiért küzd. Míg nekünk egy saját kis lakás a korábbi albérlet helyett már luxust jelent, addig a szomszéd már a malagai tengerparton vesz magának nyaralót és hat holdas kastélyt épít a Dunakanyarban.

Felmérés eredménye (4. melléklet): egy saját készítéső felmérés eredményébıl látható, hogy a különbözı korosztályok, melyik tábort erısítik jobban. A felmérés során négy korosztályt kérdeztem pénzügyi érdeklıdésükrıl, illetve preferált befektetési formájukról. Lássuk az eredményt. A húszas éveiben járók 71,4%-a a bankbetéteket preferálja, noha szintén 71,4% érdeklıdik a modern pénzügyi megoldások iránt. A harminc és negyven év közöttiek 2/3-a érdeklıdik a pénzügyek iránt, de csak 1/3-a fektet részvénybe. A negyven és ötven év között csupán 37,5% érdeklıdik a modern megoldások iránt, de ık is bankbetétben tartják a megtakarításaikat, akárcsak azok, akik nem szeretnék ismereteiket bıvíteni ezen területen. Az ötven felettiek a legkíváncsiabbak, 85,7% érdeklıdik a modern megoldások iránt, 28,6% fektet részvénybe, közel 40%-uk választana befektetéshez kapcsolt életbiztosítást. Összességében azonban a többség, több, mint 65% marad az alacsony, de biztos hozamú bankbetétnél, 10-15% választana unit-linked befektetést és 1520% nyitott a részvénybefektetésre is. Természetesen a megkérdezettek válaszai nem elegendıek ahhoz, hogy általánosan jellemezzük a lakosság befektetési szokásait. De az leszőrhetı belıle, hogy a modern és hosszú távon várhatóan jövedelmezıbb befektetések még mindig háttérben maradnak.6

6

A kérdıív minta és az összesített adatok a mellékletben megtalálhatóak

16

Amikor egy befektetési döntést elkezdünk vizsgálni, a legalapvetıbb szempontok a következık: hozam, kockázat és likviditás. Tapasztalataink is bizonyíthatják, hogy egyszerre mindhárom feltétel nem teljesülhet. Itt az egyéni preferenciák döntenek, kinek mi a fontosabb, és persze az, hogy a fennálló anyagi helyzet milyen korlátokat szab.

II. MODERN PÉNZÜGYI SZEMLÉLET A modern szemlélet lényege a magunk számára kitőzött célokat veszi alapul. Mindenkinek vannak tervei a jövıre nézve, legyen az egy saját ház, lakás, autó, vagy a családalapítás gondolata, esetleg a közelgı nyugdíjas évek gondtalan múlásának megteremtése. Ezek egy húsz-harminc éves fiatal számára távoli dolgoknak tőnhetnek, de talán már jobb most elkezdeni készülni rá. A lényeg, hogy ne költsünk el minden rendelkezésünkre álló pénzt, hanem próbáljunk meg kisebb nagyobb mértékben félretenni abból. A modern pénzügyi megoldások ebben lehetnek segítségünkre, hisz ma már elég széles a termékkínálat ebben a szegmensben is. Elérhetıvé váltak a hazai és nemzetközi befektetési alapok, így kockázatvállalási

hajlandóságunk

figyelembe

vételével

választhatunk

különféle

értékpapírokból álló alapok közül. Mindez persze adott, mint lehetıség, de a tájékozatlanság végett hajlamosak vagyunk a jól bevált „biztonságos”, noha alacsony hozamot eredményezı, bankbetétek formáját alkalmazni. (Lásd felmérés eredménye) Félünk a kockázattól, hogy az a kevés is elveszik, ami van. A már említett kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek közel fele jól tájékozott a részvényeket illetıen, ugyanakkor mindössze 2%-uk rendelkezik ilyen típusú befektetéssel. A többség inkább megelégszik egy alacsonyabb hozammal, nulla kockázat mellet, minthogy egy magas hozammal, de nagy kockázattal járó befektetési formát válasszon. Pedig közgazdasági elméletek7 támasztják alá, hogy egy vegyes (jól diverzifikált) portfolió, aminek a kockázata alig magasabb a tisztán állampapír befektetésnél, jóval nagyobb nyereséget képes eredményezni az ügyfél számára. Vagyis egy megfelelıen összeállított befektetési kosárral

7

Harry Markowitz portfolió elmélete alapján, Sharpe által kidolgozott tıkepiaci ármodell (CAPM)

17

a birtokunkban, egy tıkeképzési program elindításával elmondhatjuk, hogy tettünk lépéseket a jövınkért. A legmodernebb megtakarítási formák hosszú távra nézve a részvénybefektetések, a unit-linked életbiztosítások és a befektetési alapok. Ezek több ponton kapcsolódnak egymáshoz, de mégis valahol mind más és más. A unit-linked befektetési alapokat tartalmaz, azon belül is befektetési egységeket. Ezek ma már hozzáférhetıek az átlagos magánember számára is a kereskedelem bankokon keresztül. Kérdés az, hogy hogyan éri meg jobban tekintettel a költségekre. Részvénybefektetés mindkettı lehet, hiszen az alapok kisebb-nagyobb hányadban, vagy akár teljes egészében állhatnak részvényekbıl. Tehát a befektetı, legyen unit-linked tulajdonos, befektetési alapból részesedı egyén, vagy bróker, mindenképp a tızsdével kerül kapcsolatba, ami közel sem annyira rémes, mint ahogy azt sokan vélik.

1. Részvény befektetések 1.1.Részvénykereskedés története

A világon elsıként az 1600-as évek elején Amszterdamban a Holland Kelet-indiai Társaság részvényeivel kereskedtek tızsdén. Magyarországon azonban több, mint két évszázaddal késıbb, 1864-ben kezdıdött meg gyors meggazdagodás lehetıségét is magában rejtı árués értékkereskedelem. Részvény és tızsde. E kettı meglehetısen szoros kapcsolatban áll egymással. A tızsdéken többek között részvényekkel kereskednek. Régen meglehetısen más körülmények között zajlott a licitálás és a manipuláció jelenléte is csak a szájról szájra terjedı információáramlás gyorsaságától függött. Manapság viszont mérhetetlen nagy számban vannak jelen kereskedı cégek (bróker cégek), brókerek sıt magánszemélyek is, és szinte a teljes folyamat számítógép által vezérelt. Emiatt a korábban aranyat érı fundamentális és technikai elemzések már kevésbé mérvadóak. Magánszemélyek is kereskedhetnek, hiszen az internet ezt a területet is meghódította. Az online tızsdei kereskedés lehetısége mára már mindenki számára adott, aki rendelkezik internet hozzáféréssel. Nyitni kell egy számlát, elhelyezni rajta a pénzt és már indulhat is a „játék”.

18

Az ember természetesen akkor tanul a legtöbbet, ha a saját kárán tanul. Persze nem mindegy, hogy mennyi a tanulópénz. Személyes tapasztalatból mondhatom, hogy a tızsdén egy átlagember, kevés tıkével is tud nyereséget realizálni. Apránként óvatosan kell elkezdeni és néha meg kell tenni olyan lépést is, amit ép ésszel nem tennénk. Persze ilyenkor fennáll a veszteség esélye is, de a megszokottnál nagyobb nyereségé is. Online, különbözı jegyzett cégek részvényeivel lehet kereskedni, illetve állampapírokkal és indexekkel, diszkont kincstárjeggyel, spread-ekkel, vállalati kötvényekkel, határidıs devizával, opciókkal és ne feledjük az árutızsdét sem. Viszont én most a részvényekre szeretném a hangsúlyt fektetni. 1.2. Amit a részvényrıl tudni kell A részvény szó hallatán sokan egybıl hátat fordítanak, mert ugye a legtöbb embernek a nagy bukás jut róla eszébe. De nézzük meg, mi is a részvény valójában. A részvény tulajdonjogot megtestesítı értékpapír. Azon tızsdén jegyzett cégek papírjaival lehet kereskedni,

amik

részvénytársaságként

mőködnek

és

részvényeik

a

tızsdei

kereskedelemben jelen vannak. Részvényesként részt vehetünk az adott cég közgyőlésén, ahol a tulajdonhányad arányában szavazati joggal is rendelkezünk – bár ez nem jelenti azt, hogy magas szinten belefolyhatunk a cég irányításába és minden nyilvánvaló, hogy a fontosabb kérdésekrıl zárt ajtók mögött döntenek – és osztalékra is jogosultak lehetünk. Vannak speciális részvények, úgymint a törzsrészvény, elsıbbségi részvény, dolgozói részvény, stb. De az online kereskedés csak a hagyományos részvényekkel való kereskedést teszi lehetıvé.

A cég értéke a részvények árfolyamába jelenik meg. Hogy ez mennyire tükröz valós értéket, és milyen mértékő torzulást okoz a tızsdepszichológia az nem meghatározható. Az árfolyam így sok mindentıl függ, és könnyen lehet, hogy egy jól teljesítı cég tızsdei értéke közel sem annyira magas, mint egy rossz pénzügyi számokkal rendelkezı, de jó

19

marketinggel dolgozó cégé.8 Olykor azonban a valóság napvilágra kerül és „kipukkan a lufi”. Ilyenkor történhet meg az, hogy vannak, akik nagyon sokat veszítenek, és vannak, akik nagyon sokat nyernek. Valójában egy jól összeállított, több részvénybıl álló befektetési kosárral, a megfelelı idıt kivárva szinte minimálisra csökkenthetı annak kockázata, hogy negatív eredményt érjen el a befektetésünk. És ami legfontosabb az idı és a türelem, valamint a pánik leküzdése. Az online tızsdézés persze nem azt jelenti, hogy mindenkinek törvényszerően tudnia kell tızsdézni, de legalább a lehetıség adott mindenkinek. A börzén való kereskedés nem tesz bennünket automatikusan profi spekulánssá, és lehet, hogy ennek – tekintve, hogy egyre terjedıben van a gépek és programok által generált ügyletkötés – nincs is már akkora jelentısége. Hosszútávon ennek különösebben nincs jelentısége, hiszen majd látjuk a 1.3. pontban, hogy a fundamentális befektetéseket nem a hírek alapján eszközli az ember. De valójában mi is a lényege az akár magánúton, akár brókeren keresztül megvalósuló részvénybefektetésnek. Magánúton természetesen alap pénzügyi ismeretek nélkül nem célszerő tızsdei kereskedést folytatni, viszont ha brókert fogadunk, számolnunk kell azzal, hogy nem kis jutalékkal dolgoznak, és sokszor csak a meghatározott limitet elérı befektetésekkel foglalkoznak.

8

Cikk: index.hu/gazdasag/vilag/alib071108 A Google sikertörténetére emlékeztetı precedens Kínában

történt, csak annyi különbséggel, hogy ennek a cégnek a hátterében nincs meg az, ami a Google-nak igen. A hasonló profillal rendelkezı cég, az Alibaba.com részvényeit már a tızsdén való megjelenés elıtt 256szorosan túljegyezték, bízva abban, hogy a Google-hoz hasonló teljesítményt fog produkálni. Elsı nap 180%al drágultak a papírok, a cég viszont nem ér 150 millió hongkongi dollárt. És akik a tızsdén jelen vannak, tudhatnák, hogy a múlt soha nem jelent garanciát a jövıre nézve

20

1.3.Az online kereskedés rejtelmei

De lássuk, hogy hivatásos kereskedı nélkül mire számíthatunk. Ha részvényt vásárolunk, több szempont vezérelhet minket. Amennyiben konkrétan a cég tevékenységébe és növekedésébe vetett hitünk késztet arra, hogy részesedést vásároljunk az adott cégben, akkor fundamentális alapon fektetünk be. Ilyenkor nem a rövidtávú haszonszerzés a cél. Éveken át megtartva a részvényeket, akár többszörösére is nıhet azok értéke. Ha viszont a „napi szintő kereskedéssel” szeretnénk jövedelmet teremteni, akkor kevésbé érdemes elkötelezni magunkat egy-egy vállalat mellett. Nézzük a lehetıségeket: Például, lehet nagy darabszámot vásárolni egy olcsó papírból, vagy keveset a drágábbakból. Tapasztalataim szerint az átlagos napi változás 1-3%, ami elméletben már elegendı a pozitív eredményhez. Miért elméletben? Mert a gyakorlatban a részvénytızsde nem kiszámítható. Ellentétben a devizakereskedelemmel, itt nem biztos, hogy akkor és azon az áron tudom eladni, vagy visszavenni a részvényeimet, amikor és ahogy én szeretném. Az eladói és vevıi oldalnak összhangban kell lennie. Meg kell találni azt a rést, ahol az én kínálatom kielégíti valaki más szükségletét. Egy alacsony értékő papírnál 1-2Ft emelkedés már viszonylag szép nyereséget jelenthet egy kisbefektetınek, hisz ez akár 3-4% emelkedést is jelenthet forintonként. Természetesen ez ellenkezı esetben is igaz, hisz 10Ft esés, akár százezer forint mínuszt is eredményezhet.9

9

Vegyük alapul a Phylaxia részvényt. 2007 augusztusában a cég kérésére negyedelés történt. Tehát az akkor

100Ft névértékő papírból egyik napról a másikra 25Ft névértékő lett, természetesen négyszer akkora mennyiségben. Az aktuális árfolyam (kb. 145Ft) szintén a negyedére csökkent. Tehát aki rendelkezett eredetileg 2000 db 145Ft értékő Phylaxia Pharma részvénnyel, annak másnap lett 8000 db 37Ft-os részvénye. Tehát durván 300 ezer forintos befektetésrıl van szó. Viszont a névértékhez képest ez +48%-ot jelent. 1Ft változás a névértékhez képest 4%-ot jelent és a 37Ft körüli árfolyam esetén ez közel 3%. Tehát 1Ft 8000 darab esetén, 8000Ft nyereség vagy veszteség. Jelenleg a papír 25-27Ft körül mozog, aki benne ragadt a

21

Ha nagy cégek részvényeiben gondolkozunk, akkor érdemesebb hosszú távon benne hagyni a pénzt, és a sok kicsi emelkedés után realizálni. (Noha ezek is nagyon likvidek, hiszen technikai day trade-t szinte csak ezekkel lehet kötni, és ott viszont a tıkeáttétel révén lehet hatalmas nyereséget / veszteséget realizálni.) A tízezres nagyságrendő részvényeknél több száz forintnyi változás kell ahhoz, hogy a nyereség kézzelfogható legyen és fedezze a költségeket is. (Hiszen a tızsdei kereskedés sem ingyenes, de erre a késıbbiekben fogok kitérni.) Természetesen a trend fordulhat nekünk kedvezıtlen irányba is. De valójában soha nincs olyan szituáció a tızsdén, ami mindenkinek rossz. Kivéve, ha összeomlik, de erre eddig nem sokszor volt példa a történelemben. Jöhet a kérdés, hogy kinek jó, ha az árfolyamok csökkennek. Mindenkinek, aki arra számít. Aki olyan pozíciót nyit, ahol a csökkenésbıl szeretne profitot realizálni (short pozíció). No, ez már nem a klasszikus „veszek majd eladok” kereskedés, de ez is pénzszerzési lehetıség, nem is akármilyen.

Amit tehát mindenképp tudni kell, ha online tızsdézünk: •

Többnyire részvénykereskedelemrıl van szó. Létezik eladási és vételi árfolyam. Nem lehet meghatározni, hogy melyik a kedvezı, hiszen valakinek állni kell az eladói oldalon is és a vevıi oldalon is. E nélkül nem jöhet létre a kereskedés. Az eladó józanésszel gondolkozva, mindig a lehetı legmagasabb áron szeretne eladni, míg a vevı minél kevesebbet szeretne fizetni. A két ajánlattétel közötti rés egyre szőkül, ahogy a felek közelednek a másik ajánlatához. (Vvagy csupán valakinek elfogy a türelme és belevesz, vagy elad.) Azt, hogy mikor milyen árfolyamon, hány darab részvényt kínálnak eladásra, illetve mennyi részvényt és milyen árfolyamon hajlandóak megvenni az ajánlati könyv mutatja. (Lásd 1.melléklet) Mindamellett idıvel sok más, nagyon hasznos információt is kiolvashatunk belıle. Ez például már

pozícióban most akár 80-90 ezer Ft körüli mínuszt tudhat magáénak (ha realizál), pedig csak 10Ft változásról van szó és 300 ezer Ft befektetésrıl.

22

az a szint, amit az ember csak akkor tud igazán megérteni, ha ı maga is részese a folyamatnak. Ugyanilyen hasznos a kötéslista (2. melléklet) tanulmányozása is. Ebbıl látható, hogy mekkora mennyiségek cserélnek gazdát és milyen gyakorisággal. Ez azért is fontos, mert mi hiába szeretnénk eladni 1000 db részvény egy pakk-ként, ha nincs ekkora mennyiségre egy vevı. Természetesen több vevı is osztozhat a mi pakkunkon, de ez esetben több ügylet jön létre, több alkalommal merül fel a jutalék, ami alapvetıen akkor jelent gondot, ha önmagában a díj nem éri a minimum költséget. Hisz ilyenkor hiába a %-s költségtényezı, a minimum díjat mindenképp meg kell fizetnünk. •

Nem csak a cégek teljesítménye jelenik meg az árfolyamban, hanem a spekuláció és tızsdepszichológia is. Mit jelent ez? Vegyünk egy jól teljesítı, stabil pénzügyi háttérrel rendelkezı céget és egy újságcikket, miszerint a fırészvényesek közül néhányan eladnak pár részvényt. Valójában lehet, hogy semmi különös céljuk nincs vele, csupán valamilyen menedzsment határozat alapján ki akarják egyenlíteni a részesedéseiket, vagy kisebb átrendezıdést terveznek a tulajdonosi szerkezetben. Ez már elég indok arra, hogy amint napvilágot lát a tény, hogy ki adta el azt a csekély mennyiségő részvényt, beindul a pszichológia, hogy ık már tudnak valamit, amit kevésbé bennfentesek esetleg nem, és beindul az eladási láz. Ne feledjük, a valóságban semmi komoly dolog nincs a háttérben, ami a cég mőködését befolyásolhatná. De hirtelen elkezd zuhanni az árfolyam, ez csak fokozza a pánikot, hogy meg kell szabadulni a papíroktól. És aki esetleg tudja, hogy alapvetıen nincs ok az aggodalomra az igen kedvezı alacsony áron be tud vásárolni a cég papírjaiból, ami elıbb-utóbb szépen újra eléri a reális, vagy a még annál is magasabb értéket. Persze nem minden hír kacsa, de ha egy cég megfelel azon követelményeknek, hogy tızsdére kerüljön, kicsi a valószínősége, hogy egy nap alatt elúszik a mi pénzünkkel együtt. No de jobb félni, mint megijedni.

•

Sokszor hallani, hogy a részvény típusú befektetésekre jellemzı a „hosszú táv biztos siker”. Ez jól hangzik, csak sajnos nem mindig igaz. Több példát lehetne említeni az elmúlt évekbıl, amikor egy részvény érfolyama az évek során nullára csökkent vagy hosszú éveken keresztül nem is nullázódott le, folyamatosan negatív

23

tendenciát mutatott, veszített értékébıl. Ha egy diverzifikált részvény portfolióról (több részvénybıl álló kosár) beszélünk, akkor már lehet igazság az iménti állításban. Egy megfelelıen kialakított és összeállított részvény kosár hosszú távon kellı biztos hozamot tud termelni. Minél jobban diverzifikálunk egy portfoliót, ugyan alacsonyabb lesz a kockázata, de vele együtt csökken a várható hozama is. Ha magas hozamot szeretnénk, természetesen alacsony kockázat mellett, akkor a befektetésünk folyamatos odafigyelést és menedzselést igényel. Vagyis nem elég csupán részvényekbe, részvény alapokba fektetni, hanem mindig az aktuális trendeket, lehetıségeket kell kihasználni akár regionális akár ipari szektor értelemben. Gondolok itt a jelenleg hódító energiaiparba fektetı alapokra, a keleti, dél-amerikai részvényalapokra, vagy az olyan cégekre, akik például a megújuló energiába fektetnek.10 (Genesis Energy Nyrt., ami a napelem gyártással foglalkozik) Vegyük alapul elıször az EGIS majd a Richter részvényeket.

6. ábra EGIS teljesítménye

Forrás: Portfolio.hu/adatletöltés

Az EGIS Gyógyszergyár Nyrt. részvényei 1994 júliusában kerültek bevezetésre a tızsdére. A cég – mint nevébıl is kiderül – gyógyszergyártással foglalkozik. A BÉT

10

http://profittrend.hu

24

a blue chip részvények között tartják számon, vagyis viszonylag magas forgalmi volumen mellett kereskednek a papírral. A rendelkezésre álló adatok szerint a kezdeti ár 2 170 Ft körül mozgott. Mit a x. ábrán is látható, két éve keresztül folyamatosan emelkedett az árfolyam, utána történt egy erıteljes visszaesés. Majd a következı években újra emelkedı tendencia jellemezte a papírt. 2004-ben azonban nagy léptekben nıtt az árfolyam, most azonban újra negatív irányba halad a részvény értéke. Jelenlegi árfolyama 20 000 Ft körül mozog. Vagyis tizenkét év alatt 1 000%-ot teljesített az EGIS, megtízszerezte az induló értékét.11

Most pedig nézzük meg a BÉT másik blue chip részvényét, a Richtert.

7.ábra Richter teljesítménye

Forrás: Portfolio.hu/adatletöltés

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. 1994 novemberében került a BÉT-re. Adatok az árfolyamot illetıen 1995 januárjától állnak rendelkezésre, csak úgy, mint az EGIS esetében. A Richter szintén gyógyszeripari cég, az EGIS-hez hasonló

11

Egy ilyen befektetés IRR-je kb.75%.

25

profillal rendelkezik. A tızsdei bevezetésük is egymáshoz elég közeli idıpontban zajlott. Adataim szerint a kezdeti ár 1560 Ft körül volt. A részvény folyamatosan emelkedett. 1998 augusztusa táján történt egy erıteljes visszaesés, majd emelkedı tendenciát mutatott a részvény. 2004 és 2005 között nagyléptekben tört a csúcs felé a Richter. Most, hasonlóan az EGIS-hez, a Richter árfolyama is lefele tendál. Jelenleg 39000 Ft körül mozog a papír. Vagyis hiába a hasonló a profil, a hasonló induló ár és a közel azonos bevezetési idıpont, a Richter valamilyen okból a szintén tizenkét év alatt kétszer annyit, azaz 2000%-ot teljesített. Számos ok állhat a háttérben, mint például: jobb marketing, hatékonyabb pénzügyi befektetések, magasabb

jegyzett

tıke,

jobb

teljesítmény,

hatékonyabb

fejlesztések,

szimpatikusabb menedzsment és még sok más, amire nem is gondolnánk.

•

Ha bróker nélkül kereskedünk, akkor az online tızsdézés bizony idıigényes mővelet. Nem feltétlen kell nap, mint nap az árfolyamokat figyelni, de mindenképp érdemes figyelemmel kísérni azon cégek közleményeit, ahol részesedésünk van. És persze az sem árt, ha megtanuljuk, hogyan kell értelmezni a makro adatokat.

•

A standard ügyletkötésen kívül még számos más típusú ügylet létezik és alkalmazható. Ezek már kicsit több szakmai ismeretet igényelnek. Ilyen például a napon belüli kereskedés (day trade), a tıkeáttételes kereskedés (technikai day trade), az opciós, illetve határidıs ügyletek. Ezeket most nem szeretném részleteiben bemutatni, hisz jelen dolgozat az átlag magánbefektetık számára elérhetı pénzügyi megoldásokról szól, és az imént említett kereskedési formák már egy magasabb szakmai szintet képviselnek. Csupán annyit szeretnék megemlíteni, hogy a day trade és a technikai day trade mindenképp non-stop figyelmet igényel, hiszen – különösen a tıkeáttételes kereskedés esetén – rendkívül megnı a kockázat. Ez már a tızsdézés azon részét súrolja, ahol valóban könnyen elúszhat az „összes vagyonunk”.

26

•

Természetesen, attól, hogy nem brókeren keresztül tızsdézünk, az online szolgáltató is felszámol különbözı díjakat. Ezek persze meg sem közelítik a profik által megkövetelt költségeket, de a kereskedésünk során ezt is ki kell termelnünk ahhoz, hogy valóban profitot érjünk el. Költsége van a real time adatoknak, azaz a valós idejő árfolyamokhoz való hozzáférésnek. %-os költsége van minden tranzakciónak, ami az eladás vagy vétel összértékének függvénye, illetve az is meghatározó tényezı, hogy day trade vagy standard ügyletet kötünk. A legtöbb helyen a számlavezetés költsége már ingyenes, hisz egyre nagyobb a verseny a felhasználók megszerzéséért. Számolnunk kell a nyereségünket terhelı 20%-os nyereségadóval is, valamint részben az internet elıfizetésünk költsége is ide kapcsolható. Ezek csak az alapesetben megjelenı költségek, hisz a határidıs, opció és a többi komplikált ügylet más jellegő és összegő terheket von maga után.

1.4.Pro és kontra Nincs az a befektetés, aminek ne lenne elınye-hátránya. Így ez igaz a részvénybefektetésre is. Az alább felsorolt elınyök, hátrányok szubjektív alapon kerültek besorolásra. Elınyök: •

Kényelem: otthon, kényelmes körülmények között tudjuk figyelni a tızsdei eseményeket, és gyorsan tudunk reagálni a hirtelen változásokra. (Csak sajnos a tızsde reggel 9-tıl délután ½ 5-ig tart nyitva, de ha esetleg a munkakör lehetıvé teszi

és

a

menedzsment

is

értékeli

a

pénzügyi

területen

való

aktív

tapasztalatszerzést, akkor ez kevésbé jelenthet kellemetlenséget) •

Hozzáférés: az online kereskedés megteremtette a lehetıséget a magánemberek számára a tızsdén való kereskedésre. Több tíz évvel ezelıtt, csak a brókereken keresztül lehetett börzéhez közel kerülni. Csak a megbízott szakmai ismereteire és persze információi hitelességére hagyatkozhatunk. Ha elvész a pénz, a mi felelısségünk. Senki nem róható felelısségre.

27

•

Kevés

adminisztrációt

igényel.

Minden

elektronikusan

zajlik,

papíralapú

adminisztrációra nincs szükség. Egy speciális program és egy felhasználóbarát kezelıfelület szükséges a kereskedés megkezdéséhez. (lásd 3. melléklet) •

Plusz opciók a kereskedırendszerhez való hozzáférés tekintetében. Szinte minden szolgáltató kínál sms és webbroker szolgáltatást. Ezáltal internet hozzáférés nélkül, és olyan gépekrıl is tudunk ügyletet nyitni, illetve ahol maga a kereskedıprogram nem telepíthetı. A webbroker webes alapú hozzáférés, azonosítónk és jelszavunk megadásával tudunk belépni, és megkezdeni a kereskedést. Az sms szolgáltatás igénylésével pedig sms-n keresztól adhatunk megbízásokat, ha nem vagyunk internet hozzáférés közelében és valami olyan történik a piacon, amire azonnal szeretnénk reagálni. Persze ennek általában külön díja van.

Hátrányok: •

Költség: tranzakciós díj kerül felszámításra minden teljesült ügylet után. Ez általában százalékos költségként szerepel, tehát az ügylet értékének függvénye mind eladás mind vétel esetén. Költsége van a valós idejő (real time) adatoknak, ez havi szinten ezres nagyságrendő fix díj, valamint az internet elıfizetés díja is közvetve ide sorolható.

•

Nyereségadó terheli a profitként realizált összeget, ez 20%. Errıl általában év végén küld a szolgáltató egy kimutatást a kedves ügyfélnek, akinek ezt az adóbevallásában fel kell tüntetnie.

•

Idıigényes: mint említettem, ha nincs megbízott kereskedınk, akkor nekünk kell odafigyelni az árfolyamokra. Ez persze attól is függ, hogy hosszútávon szeretnénk befektetni egy cégbe, mert akkor nem fontos napi szinten nyomon követni a történéseket, viszont ha rövid távú spekulációs szándékkal vagyunk jelen a tızsdén, akkor ez szükségszerő.

28

•

Nincs szakértı: kezdıként sajnos nem tudunk olvasni a sorok között. Ez érthetı majdhogynem szó szerint is, hiszen, mint már szó esett róla, az ajánlati könyv értelmezése rendkívül fontos és hasznos információkat rejt. Például láthatjuk azt, hogy bizonyos árfolyamon hányan szeretnének eladni, hányan állnak sorba, mekkora eltérés van oldalon belül az árfolyamok között, össze lehet hasonlítani az eladói és vételi oldalt. Ha szeretnénk eladni, meg tudjuk állapítani, hogy melyik árfolyamon érdemes beállni. Ha egy adott áron már túl sokan vannak, akkor nem feltétlen kell nekünk is azon az áron megbízást adni, hisz akkor a mi pakkunk már csak a sor végére kerül, és így majd csak akkor teljesül a megbízás, ha az elıttünk levı pakkok már kikerültek a sorból. (Ez akár azt is jelentheti –tızsdepszichológiai megközelítésbıl – hogy ha egy nagy pakk kikerül, mintegy megnyílik az út a magasabb árfolyamok felé.)

Mindenestre tény, hogy a részvénybefektetések türelmet és odafigyelést igényelnek az alap pénzügyi ismereteken felül.

2. A befektetési alapok 2.1 A befektetési alap fogalma, mőködése A befektetési alap egy vagyontömeg, amely kis- és nagybefektetık összegyőjtött, nagy tıkévé koncentrált megtakarításai. Az így létrejött portfoliót, egy elıre meghirdetett befektetési politika szerint az alapkezelı befekteti. A tulajdonosok a befektetési jegyeik arányában részesülnek a hozamokból. Fontos megjegyezni, hogy az esetleg felmerülı kockázatokat a befektetı viseli. Tehát szemben a bankbetétekkel, akármilyen garantált alapról is van szó, a negatív teljesítmény minket terhel. Ugyebár a betét elhelyezésekor körülbelül tudjuk, hogy meghatározott idejő lekötés esetén, mekkora kamatot fogunk kapni a pénzünkre. Viszont a befektetési alapból történı részesedés esetén ez nem ismert. Az alap teljesítményétıl függ a mi befektetésünk nyereségessége is.

29

Az alapok mőködtetésében két kiemelkedıen fontos háttérintézmény vesz részt. Az alapkezelı és a letétkezelı. Az alapkezelı társaság feladata az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és adminisztrálása, továbbá a befektetık tájékoztatása. Fontos, biztonságot növelı szabály, hogy az alapkezelı az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelı bankra hárul. A letétkezelı bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek ırzése, az értékpapírügyletek technikai lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenırzi is az alapkezelı tevékenységét.12

2.2 A befektetési alapok fajtái, típusai A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fı csoportra oszthatók. A nyíltvégő alapok és a zártvégő alapok. A nyíltvégő esetében a befektetési jegyek folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégő alapok esetében a visszaváltásra csak a futamidı lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor. Ez utóbbi alapok gyakran sajátos befektetési célra jönnek létre, mely esetében a likviditás korlátozása szükséges lehet. (A garantált alapok általában mind zártvégőek.) Nyilvánosság szempontjából vannak nyilvános és zárt körő alapok, ez utóbbiakat a befektetık egy elıre meghatározott köre számára hozza létre az alapkezelı. A törvényi szabályozás a mőködési sajátosságoknak és ehhez kapcsolódóan a befektetési korlátoknak, elıírásoknak megfelelıen több alaptípust különböztet meg. Így a legalánosabbak az értékpapíralapok mellett, és ezeken belül vannak ún. index alapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes tıkepiaci indexek összetételét), az alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési jegyeit veszik) valamint a származtatott ügyletekbe fektetı alapok. Ez utóbbiakra jellemzı, hogy sokkal szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket,

12

bamosz.hu

30

melynek célja vagy a magasabb hozam/kockázati szint elérése, vagy épp ellenkezıleg, az értékpapírpiac kockázatainak csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált hozamokat ígérı alapok többsége). Külön

kategóriát

képviselnek

az

ingatlanalapok,

amelyek

közvetlenül

ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak. Ezekre nagy hatással van az ingatlanpiac helyzete. A fentieken túlmenıen az alapok megkülönböztetésének legfontosabb szempontja az adott alap befektetési politikája. Annak ellenére, hogy alapvetıen nincs két azonos befektetési politikájú alap, a piaci és befektetıi igények miatt hamar kialakult az alapok kategorizálása iránti igény, melynek egyúttal célja az is, hogy segítse a befektetık eligazodását, illetve megteremtse a múltbeli teljesítmények összehasonlíthatóságának feltételeit. Az alapok kategorizálásának világszerte széles körő és egymástól különbözı gyakorlata terjedt el, Magyarországon a BAMOSZ honlapján kaphatjuk a legtöbb információt. Az alapok kategorizálásának ezen felül több szempontja lehet. Például az elsıdleges szempontja általában a mögöttes értékpapírok kockázatossága, illetve a befektetések földrajzi megoszlása. 2.3.Eszközalapok összetétele

És most lássuk, milyen értékpapírokból állhat egy eszközalap, mikbe lehet befektetni. Legkevésbé kockázatosnak az állampapírok, kincstárjegyek tekinthetık. Ezek esetében aligha áll fenn visszafizetési kockázat. A rövid lejáratúaknál a rövid futamidı miatt nem kell jelentısebb kamatlábkockázattal számolni, ami egyébiránt abból adódik, hogy a fix kamatozású állampapír árfolyama csökkenhet, ha idıközben a piaci kamatok emelkednek. Rövid futamidı esetén viszont kicsi a valószínősége, hogy idıközben nagymértékő piaci kamatemelkedés következzen be. Hosszabb lejáratú állampapírok esetében sem kell számolni visszafizetési kockázattal, azonban a hosszabb futamidı miatt nagyobb a kamatlábkockázat. De a hosszabb távú befektetés nagyobb várható hozammal kecsegtet.

31

Külföldi állampapír esetében a devizaárfolyam-kockázatot nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az ingatlan befektetési jegyek. Ezek árfolyamának alakulására leginkább az ingatlanpiac helyzete van hatással. Részvények esetében a várható hozam magas, de ezzel együtt a kockázat is igen nagy, mint ahogy az már az elızı pontban kifejtésre került. Ez a változékonyság a részvényügyletek nem megfelelı idızítése esetén komoly veszteséget okozhat. A kockázat csökkentése érdekében célszerő ez esetben is végrehajtani a megfelelı diverzifikációt, vagyis több alapból összeállított portfoliót kell kialakítani. Tehát ezek alkotják a kockázat és az elvárt hozam függvényében, más-más súllyal és összetétellel a befektetési eszközalapokat. Láthatjuk, hogy a befektetési alapokat többek között alkothatják részvények, és a befektetetési alapok lesznek a unit-linked befektetési portfolió is alkotói, aszerint, hogy a befektetı milyen kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik, és ehhez mérten milyen hozamelvárása van. Három kategória ismert: alacsony kockázat-alacsony hozam, közepes kockázat-közepes hozam és magas kockázat-magas hozam.

•

Alacsony kockázat és alacsony hozam: - Garantált eszközalap: az újabb típusú alapok közé sorolható, egy elıre meghatározott hozamot garantál a biztosító már a futamidı kezdetén. Akárhogyan alakul idıközben az árfolyam, a lejáratkor minimum a megadott értéken fogja visszavásárolni az egységeket. Ugyanakkor egyes biztosítók még vonzóbbá teszik az eszközalapot azzal, hogy ha az árfolyam meghaladja a garantált szintet,

32

onnantól kezdve az az árfolyam válik garantálttá. Átlag 8-10% körüli hozamot érhetünk velük.13. - Pénzpiaci eszközalap: a befektetés rövid lejáratú állampapírokba kerül. Éves teljesítményük 6-7%-körül mozog. Ez annyit jelent, hogy a befektetés csupán értéktartó az inflációval szemben, de plusz nyereséget nem hoz.

-

Kötvény eszközalap: az állam, a központi bank, önkormányzatok, kitőnı minısítéső vállalatok értékpapírjaiból áll össze az eszközalap. Lehet tisztán belföldi, tisztán külföldi, esetleg a kettı kombinációja. Teljesítményük 7-8%.

Kinek javasolt: a befektetıi attitőd szempontjából elsısorban az új dolgok iránt bizalmatlan, és a biztonságot legfontosabbnak tartó ügyfelek számára. Ezeknek az alapoknak ugyanis az átlagos hozama körülbelül megegyezik az infláció mértékével, így a befektetésünk tartja az értékét, de jelentıs többlethozamot nem termel. •

Ebbıl is-abból is – közepes kockázat és hozam -

Ingatlan eszközalap: szinte 100%-ban ingatlan alapok befektetési jegyei alkotják, olyan ipari és kereskedelmi ingatlanokkal van feltöltve, melyek hasznosítása tartósan biztosított. Kis mértékben készpénzt és bankbetétet is tartalmazhat. Hozamuk – az ingatlanpiac helyzetétıl függıen elérheti a 10-11%ot is.

-

Hitel-kötvény eszközalap: az eszközalap teljes vagyona általában euró alapú, hitelviszonyra épülı értékpapírokat tartalmazó befektetési alapokba kerül. Kisebb mértékben ez az eszközalap is tartalmazhat bankbetétet és készpénzt.

13

Forrás: BAMOSZ honlap Alapok összehasonlítása

33

Vegyes eszközalapokról beszélünk, ha kötvény és állampapír mellett részvények is szerepelnek az eszközalapban. Amíg a részvények súlya nem haladja meg az 50%-ot addig a közepes kategóriába sorolható. Ezen belül is megkülönböztethetünk kiegyensúlyozott és kötvénytúlsúlyos eszközalapokat. Az elıbbi tartalmaz fele-fele arányban kötvényt és részvényt, az utóbbiban általában max. 40% részvény található, de inkább 30% az aránya. -

Kiegyensúlyozott eszközalap: 50-50%-ban tartalmaz belföldi rövid lejáratú értékpapírt, általában államkötvényt és nagy forgalmú nemzetközi (északamerikai és európai) részvényeket. Hosszabb távon 15-18%-os hozamot érhetnek el. Itt már észrevehetı, hogy a részvények 50%-os súlya jelentıs hozamnövekedést eredményezhet.

- Kötvénytúlsúlyos eszközalap: közepes kockázat mellett inflációt meghaladó hozam elérése a cél. Általában 70% kerül kötvény- és pénzpiaci értékpapírokba, 30% pedig nagy forgalmú, jelentıs hazai és külföldi részvényekbe. Beszélhetünk hazai, illetve európai kötvénytúlsúlyos eszközalapokról, de vannak olyan összeállítások is, ahol hazai kötvények nemzetközi (amerikai, nyugat- és kelet-közép-európai) részvények szerepelnek. Ezek átlagos hozama éves szinten 7-8%.

Kinek javasolt: azok a befektetık, akik hajlandóak az átlagosnál némiképp nagyobb kockázatot vállalni, egy várhatóan az átlagosnál nagyobb teljesítmény elérése érdekében. A megfontolt személyiség-típusú befektetı valószínőleg racionálisabb megoldásnak vél egy közepes kockázatú és hozamú befektetést egy teljes mértékben biztonság-orientált befektetésnél. •

Kockázat nélkül nincs gyızelem A részvényalapok portfoliójában a részvények aránya legalább 70%, de a tiszta részvényalapok esetében az átlagos részvényarány eléri a 90%-ot. Elıfordulhat, hogy ezek az alapok rövidtávon veszteséget termelnek, (azaz egyik napról a másikra esik az

34

árfolyamuk) de hosszabb idı elteltével, befektetı magasabb hozamra számíthat, mint a pénzpiaci alap esetében. A részvényalapok tıkevesztési kockázata rövidtávon az átlagosnál magasabb, ez mindenképp a hosszú távú befektetések piaca. A részvények elvárt hozamát megbecsülhetjük a különbözı értékpapírok múltbeli hozamai alapján, de ez semmiképp sem jelent garanciát a jövıbeli hozamra vonatkozóan. Egy részvény árfolyama a társaság gazdasági eredményeitıl, az iparágra jellemzı konjunktúrától, a gazdasági környezettıl és a tızsdepszichológiától is függ. De ez utóbbi csak rövid távon képes nagy befolyást gyakorolni az árfolyamokra. Ezért nagy a volatilitás, de az árfolyamcsökkenés nem jelent azonnali veszteséget. Kedvezıbb vételi lehetıséget teremt, vagyis nemhogy eladni, inkább vásárolni célszerő. Az idı a befektetınek dolgozik, hiszen hosszabb távon a tızsde történelmileg is igazolhatóan élenjáró a befektetési hozamot illetıen. Hosszú távon az eredményesség szolgál alapul, nem pedig a spekuláció. Ami biztos, minél többféle részvény szerepel a portfolióban (diverzifikált), annál kisebb az egyedi kockázat, a portfolió rizikója közelít a piaci kockázati szinthez. Új befektetési célpontok: elıtérbe kerülnek újabb, befektetési szempontból egzotikusnak tekinthetı régiók. Ígéretesnek mutatkozik Ázsia, India, Dél-Amerika, valamint egyre terjedıben vannak a technológiai és az iparágakba fektetı eszközalapok. A régiók kapcsán a prognosztizált erıteljes gazdasági növekedésbıl eredı lehetıségek kihasználása a fı cél. Az említett két újszerő eszközalap a hosszútávon kimagasló növekedési lehetıségekkel rendelkezı társaságok (mind hazai mind nemzetközi), iparági vállalatok részvényeit tartalmazza. Az országok és gazdasági szektorok közötti diverzifikáció jelentısen csökkenti a befektetés kockázatát, ugyanakkor a részvényekbe történı befektetés révén elérhetıek a kimagasló hozamok. -

Részvénytúlsúlyos vegyes eszközalap: általában a fejlett piacok dinamikus növekedését célzott kihasználni, 70%-ban tartalmaz amerikai, európai uniós országbeli és magyar, jó növekedési és jövedelmezıségi kilátásokkal rendelkezı részvényeket. A kockáztat mérséklése érdekében 30% kerül kötvényekbe. Vannak

35

tisztán hazai, kelet-közép-európai, észak-amerikai és európai részvénytúlsúlyos eszközalapok is. Biztosítónként, illetve alapkezelınként változhat a kínálat. Tiszta részvény eszközalapok: 100%-os részvénybefektetés. Beszélhetünk hazai, nyugat-európai, kelet-közép-európai, valamint itt kell szólnunk az új típusú iparági és

technológiai,

és

a

új

befektetési

területeket

célzó

ázsiai,

indiai

részvényalapokról. Itt a legmagasabb a kockázat, hisz ha a befektetési terület nem az elvárások szerint teljesít, akkor akár negatív teljesítményt is nyújthat az alap.

- A magyar részvény eszközalap általában a BÉT-en (Budapesti Értéktızsde) jegyzett részvényekbe fektet. Sokféle részvény tartozik az eszközalapba, ezáltal csökken a kockázata. Viszont rossz tızsdei környezet mellett az hozam sem lesz lehengerlı.

-

A nyugat-európai eszközalap a nyugat-európai tızsdék legnagyobb forgalmú nagyvállalati részvényekben rejlı lehetıségeket igyekszik kiaknázni. Nagy részesedéssel szerepel általában Franciaország és Németország, de jelentıs arányban jelen van Hollandia, Olaszország és Spanyolország, valamint kisebb százalékban jellemzı Finnország, Belgium, esetleg Írország. Fejlett országokról van szó, de a mindenhol dinamikus növekedési lehetıségek vannak kilátásban, melyek befektetési szempontból vonzóak. Emellett a felsorolt országok viszonylag stabil háttérrel rendelkeznek, vagyis kisebb a politikai kockázat, ami gyakran jelentıs befolyást gyakorol a részvényárfolyamokra.

-

A kelet-közép-európai eszközalap: A régió jelenleg a gazdaságilag feltörekvı országok régiója. Megjelennek az orosz, török és lengyel vállalatok részvényei is. A felzárkózási törekvések mellé várhatóan ütemes gazdasági növekedés társul, melynek eredményeképp magas nyereség érhetı el. Akár 25-30%-ot is elérhet az alap.

-

Az iparági, globális technológiai részvényalapok a feltörekvıben lévı, ígéretes kilátásokkal kecsegtetı szektorokat célozza meg. Általában kiemelkedı

36

részesedéssel bír az energia-, és a számítástechnika szektor. Emellett potenciális befektetési terület a gyógyszeripar, a telekommunikáció, az elektronikai felszerelés és repülıgépgyártás, egészségügy, turizmus, stb. Az egyes szektorok világszínvonalon kiemelkedı vállalatainak részvényeibe történı befektetés a legnagyobb árfolyamnyereség és osztalék elérésére törekszik. -

Ázsiai részvény eszközalap: 2004 óta az ázsiai országok 7-8% körüli GDP növekedést produkáltak; ezzel párhuzamosan évben az Európai Unió 2-3%-ot teljesít. Prognózisok szerint a térség reál-GDP növekedése jóval a globális átlag fölött marad. Emellett a befektetések legfıbb haszonélvezıi is a feltörekvı ázsiai és dél-amerikai országok. Új fejleményt jelent a kínai országok nyersanyagiparába történı befektetés is.

-

Indiai részvény eszközalap: tızsdén jegyzett indiai társaságok részvényeibe történı befektetés, mely – hasonlóan az ázsiai részvényalaphoz – az átlagos részvényportfolióknál is magasabb kockázatot rejt. Cél a prognosztizált erıteljes növekedés lehetıségeinek kihasználása. Feltörekvı gazdasági és ipari szektorok nagy vállalati részvényei kerülnek az eszközalapba, amit az alapkezelı aktív és folyamatos,

ellenırzı-elemzı

portfoliómenedzsmenttel

felügyel.

Jelentıs

részesedéssel vannak jelen a pénzügyi, informatika és textilipari szektor vállalatai, szerepelhet még az eszközalapban egészségügy, energia, telekommunikáció, stb. Kinek ajánlott: a részvényalapok csak azoknak a befektetıknek jelenthetnek kevésbé kockázatos vállalkozást, akik türelmesek és megfelelı idıt hagynak a pénzüknek, hogy dolgozzon. Egy közepesnél kockázatosabb részvényportfolió 80% körül tartalmaz részvényalapot, de nem ritka a 100%-os részvénybefektetés. Arra az alapkezelık is felhívják a befektetık figyelmét, hogy az újonnan kialakított technológiai és ázsiai, valamint az indiai alapok súlya 40%-nál ne legyen nagyobb a portfolióban. 2.4. Alapkezelık és alapjaik Ahogy a bankok, úgy az alapkezelık között is nehéz választani. Egyre több alapkezelı mőködik hazánkban, számuk meghaladja a húszat. Van, amelyik tisztán magyar hátterő,

37

sok viszont nemzetközi csoport tagja. Befektetési politikájuk is ennek megfelelıen eltér egymástól. Alapjaikat nem sokban különböznek, kis eltérés lehet az összeállításban, ebbıl adódóan a hozamokban, valamint más költségstruktúrával mőködnek. Az ügyfelekért való verseny ebben a szektorban is egyre erısebb, és nem is igazán lehet megmondani melyik alapkezelı mitıl jobb a másiknál. De azért véletlenszerően hasonlítsuk össze néhány alapkezelı hasonló alapját. Vizsgáljuk meg az OTP Alapkezelı Rt, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt és a Pioneer Befektetész Alapkezelı Zrt.-t, és hasonlítsunk össze egy tıkegarantált, egy ingatlan, egy részvény és egy pénzpiaci alapot. Az OTP Alapkezelı a legnagyobb hazai intézményi alapkezelı. 2005 óta rendelkezik a PSZÁF európai alapkezelési tevékenységére jogosító engedélyével. Elıdje, az OTP Befektetési Alapkezelı Kft. 1993-ban jött létre. A Pioneer pedig 2006 óta a Pioneer Global Asset Management S.p.A tulajdonában van. A társaság az UniCredit Group tagja Jogelıdje a CAIB Alapkezelı Rt., mely közvetetten a HVB Bankcsoporthoz tartozott 2005 ıszéig, amikor egyesült az UniCredittel. Az UniCredit Európa vezetı bankjai közé sorolható. Jelenleg a Pioneer teljes körő befektetés-kezelést végez. Elıször is vegyük alapul a garantált alapokat. A kiválasztott alapok a következıek: OTP – Fantázia, Pioneer – BNP Paribas Árupiaci Tıkegarantált alap. Az éves hozamok14 rendre a következık: 6,24% és 15,65%. Az OTP Fantázia az indulástól (2004) mért évesített hozama: 10,77%. A BNP Paribas alap 2006 augusztusában indult és lejárata 2010. február. A

ingatlanalap

esetében:

OTP

Ingatlanbefektetési

alap,

Pioneer

–

Európa

Ingatlanbefektetési alap. 6 hónapos hozamok: 3,41%, és 3,91%. Itt igazán nagy eltérés nincs, hiszen mint az már említésre került, az ingatlanalapok teljesítményét nagyban befolyásolja a piac helyzete.

14

A lekérdezés a BAMOSZ honlapról történt 2007.11.21-én, 2006.01.01 és 2007.11.21. közötti idıszakra

38

Tiszta részvényalap vizsgálata, ezen három alapkezelıt tekintve némi problémát vet fel. Mint például azt, hogy a legnagyobb idıintervallum, ahol összehasonlíthatóak, az három hónap. A részvények kiemelkedı teljesítménye hosszú távon jelentkezi. Ezen idıszak alatt az OTP Tızsdén kereskedett BUX indexkövetı alapja -5,33%, míg a Pioneer Profitmax alapja -3,15%-t ért el. Ennek hátterében a jelenleg is tartó tızsdei korrekció állhat és még amerikai ingatlanválság is érezteti hatását a világ tızsdéin. Így nem meglepı, hogy a három hónapos hozamok negatív értéket mutatnak. Most pedig vessük össze a pénzpiaci alapok teljesítményét. A legnagyobb intervallum ez esetben egy év. Az OTP – OTP EUR alap hozama 3,42% és a Pioneer – Magyar pénzpiaci alap hozama pedig 7,4%. Eltérést elviekben csak az OTP EUR alapja mutat, de ne feledjük itt euró alapú befektetésrıl van szó. Tehát ha az alapkamatokat vesszük alapul, akkor közel azonos a teljesítmény a két alap esetében. (EURIBOR15 4,155%. MNB alapkamat 7,5%) Természetesen az iménti rövid összehasonlítás csupán töredéke azon alapoknak, amelyeket meg lehetett volna vizsgálni. De a vizsgált három különbözı alapkezelı hasonló alapjai közötti párhuzam talán arra enged következtetni, hogy alapvetıen a hozamokat tekintve, rendkívüli eltérés nem tapasztalható. Ha mégis, az annak tudható be, hogy az adott alap régebb óta van jelen a piacon. Ami azonban segít bennünket, ha alapkezelıt szeretnénk választani esetleges befektetési alap vásárlását tervezve, az mindenképp a költségszerkezet. Mint ahogy más sem, természetesen ez a szolgáltatás sincs ingyen. Láthattuk, hogy hogyan kapcsolódik össze a részvény a befektetési alapokkal, most pedig arra derül fény miként jelennek meg ezek együtt egy modern pénzügyi megoldás szerkezetében, a unit-linked életbiztosításokban.

15 Euro Interbank Offered Rate

39

3. Mi is az a tıkeképzés? – unit-linked A tıkeképzési programok olyan befektetési konstrukciók, ahol hosszútávon, folyamatos megtakarítás mellett a pénzünk passzív jövedelmet teremt számunkra. Ilyen újszerő, modern pénzügyi megoldás például a unit-linked befektetés is, azaz a befektetési egységekhez kötött, 100%-os befektetési tartalommal bíró életbiztosítás. Tisztázzuk, mi is ez valójában. Egy kombinált konstrukcióról van szó, ahol a biztosítási burok révén, a hosszú

távú

életbiztosításokra

vonatkozó

kedvezmények,

elınyök

beépülnek

a

befektetésbe. Fontos, hogy hosszú távról, azaz minimum tíz éves futamidejő befektetésekrıl van szó. „Hol leszek én tíz év múlva?” Remélve a legjobbakat, lehetünk külföldön tanuló diák, boldog

lakás-,

esetleg

háztulajdonos,

vagy

épp

télen

nyaraló

nyugdíjas.

De

megmaradhatunk álmodozónak, tervezgetınek, aki az épp most – természetesen áruhitel igénybevételével – vásárolt bırkanapéjában mereng. A döntés a mi kezünkben van. A hagyományos biztosítástól eltérıen az ügyfél maga dönthet arról, hogy a szintén általa meghatározott összeg milyen befektetési alapokba kerüljön, és milyen arányban. Kombinált, hiszen a befektetési és biztosítási szolgáltatást ötvözi. Befektetés, mert pénzünk befektetési eszközökbe kerül, ahol – legjobb reményeink szerint – hozamot termel. Biztosítás, mert van életbiztosítási tartalom a háttérben, azaz kockázati díjat fizetünk, megjelölünk haláleseti és lejáratkori kedvezményezettet is. Biztosítási burok. Azaz minden olyan támogatás, kedvezmény, mentesség, ami egy életbiztosítást megillet, ugyanúgy vonatkozik a unit-linked-re is. Az ügyfél dönt. A minimum díjon felül a befektetı döntheti el, mi az az összeg, amirıl éves szinten le tud mondani. Meghatározhatja, hogy az adott biztosítótársaság vagy bank által kínált befektetési alapokból hova, milyen arányban helyezzék el a pénzt. Ez az éves díj csökkenthetı (a minimum díj összegéig) illetve növelhetı, a szerzıdı pénzügyi lehetıségeihez mérten.

40

A befektetési eszközalap a biztosítási díjak befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt

befektetési eszközállomány, ami kockázat és hozam szempontjából, különbözı értékpapírtípusokból áll össze. Három fı kategória létezik: alacsony, közepes és magas kockázat, amely mellé társul az alacsony, közepes és magas hozamelvárás. Egyre több féle összetételő alap jelenik meg a pénzpiacon, melyek változó sikerrel debütálnak. Különösen igaz ez az egzotikus és iparágakba fektetı alapokra. (külön fejezet) 3.1.A unit-linked múltja és jövıje

A biztosítók mindig is kiválóan fektették be az ügyfelek díjaiból felhalmozott pénzösszegeket, kezdetben bankbetétekbe és ingatlanokba, majd részvényekbe. A befektetési alapok az 1970-es években jelentek meg és lehetıséget teremtettek a magas hozamú, ugyanakkor biztonságos befektetésekre. Ezáltal a biztosítók az alapok legjobb szakértıivé válhattak. Körülbelül húsz éve pedig hozzáférhetıvé tették a magánbefektetık számára is, kombinálva saját életbiztosítási termékeikkel, megteremtve a unit-linked megtakarítási formát. Ma már elérhetıek a hitelfedezettel kombinált termékek is, amibıl arra következtethetünk, hogy a pénzpiaci verseny fokozódása révén a bankok és biztosítók kooperációjára is szükség van. A unit-linked termékek hazája és legnagyobb piaca az Egyesült Királyság és várhatóan továbbra is domináns marad. Az 1990-es évektıl egyre nagyobb szerepet töltött be ez a megtakarítási forma a nyugat-európai háztartások pénzügyi tervezésében, az 1997-es 21%ról 2001-re 36%-ra16 nıtt a unit-linked biztosítások aránya a életbiztosítások összességén belül. 2001-ben történt egy visszaesés a térhódítás ütemében, valószínőleg a részvénypiacok visszaesésének köszönhetıen, de továbbra is vonzó befektetési forma maradt. 1997 és 2000 között a nyugat-európai piacokon a unit-linked üzletág sokkal

16

Unit-linked life insurance in Western Europe: regaining monument; Sigma No. 3/2003, Swiss Reinsurance

Company;

41

nagyobb ütemben bıvült, mint a hagyományos biztosítási ág. Olaszország, Spanyolország, Belgium, Ausztria és Finnország szinte évente duplázta. friss adatok Hazánkban fıleg a ’90-es évek közepén kezdett terjedni. Az 8. ábrán látható hogyan alakult a részesedési arány a befektetéshez kötött és a hagyományos életbiztosítások között.

Forrás: BAMOSZ

Tehát az unit-linked egyre nagyobb részesedést szerzett az életbiztosítások piacán és a tendencia várhatóan folytatódni fog. Mint említettük, a figyelem középpontjába került a lakosság pénzügyi intelligenciájának növelése, vagyis ismertebbek lesznek a háztartások körében a modern és klasszikus megoldások elınyei, hátrányai. Ezáltal a megtakarítások a klasszikus banki betétek helyett a vonzóbb és jóval jövedelmezıbb befektetési formákba kerülhetnek. Másrészt a 2006. szeptember 1-jétıl hatályos kamatadó törvény is megugrást eredményezett a unit-linked részesedésében. (2006-ban az életbiztosítási piacon teljes díjbevétel több mint 58%-t a unit-linked adta.)17 Az adófizetési kötelezettséget azok tudták elkerülni, akik hajlandóak voltak pénzük egy részét hosszú távú, ezért nem adóköteles befektetésekbe fektetni. Hiszen a kamatadó

17

Forrás: Figyelı 42.szám

42

mentes hirdetések valójában a 2006. augusztus 31.-e elıtt lekötött banki betét az elsı kamatfizetési periódusra jelentettek csak kamatadó mentességet, legyen az egy hónap, fél év, vagy tizennyolc hónap.

3.2.A unit-linked felépítése, mőködése Ebben a pontban bemutatásra kerül egy átlagos unit-linked befektetés felépítése, periódusai, elınyei, hátrányai, a benne rejlı lehetıségek és kockázatok. Külön alpont szól a befektetıi attitőd sokféleségérıl, és hogy ehhez milyen eszközalapokból álló portfolió passzol. Struktúra és felhalmozás – periódusok a futamidın belül Léteznek egyszeri díjas befektetések, de általában folyamatos díjfizetésőek a konstrukciók. A befizetett összeget a biztosító, illetve befektetési alapkezelı az ügyfél által meghatározott eszközalapok (befektetési alapok) egységeire váltja át. Azaz a tıkeképzés során egységeket halmozunk fel. 9. ábra A unit-linked felépítése

43

Az átváltás mindig az adott alapok aktuális egységárfolyamon, eladási árfolyamon történik. Visszavásárláskor viszont a vételi árfolyamot veszik alapul, vagyis hasonlóképp a valuta vétel-eladáshoz itt is van egy rés a két árfolyam között, amelybıl az esetleges veszteségek a befektetıt terhelik természetesen. Az elsı két év a legszigorúbb periódus a futamidı során. Ugyanis ekkor képzıdnek a kezdeti egységek, amelyek a lejárat végéig a (százalékos) költségek fedezetéül szolgálnak. A levonandó költségek mértéke az aktuális árfolyam alapján meghatározásra kerül, egységekben kifejezve, és a darabszámban fog csökkenést jelenteni. Az eszközalapok másmás árfolyammal rendelkeznek. A portfolió összetételének megfelelıen arányosan történnek levonások is. Ha például egy portfolió 60%-ban „A” alapból és 40%-ban „B” alapból áll, akkor a levonások 60%-a az „A”-ból, 40%-a a „B”-bıl történik. Tehát a költségek, a kezdeti egységek számával együtt, az évek múlásával egyre csökkennek, ezért az idı elıtti feltörés komoly veszteséggel járhat. A harmadik évtıl kezdve a befizetett összegeket felhalmozási egységekre váltják át. Ennek darabszáma tehát folyamatosan nı, nem terheli levonás. A felhalmozási egységek, bármikor visszaválthatóak, bár ez alapkezelınként változhat. A visszaváltás mindig az aktuális vételi árfolyamon történik. Mindenképp fontos, hogy ha már pénzre van szükségünk, ne olyankor történjen a visszavásárlás, amikor az árfolyam sokkal alacsonyabb szinten van, mint az átváltáskor volt, hiszen ilyenkor sokkal kevesebbért adunk el, mint amennyiért vettünk. Ilyenkor, alacsony árfolyam esetén, a pénzügyi tanácsadók általában extra befektetéseket javasolnak, hiszen ugyanannyi összegért ilyenkor több darabot tudunk venni. Miért jó a befektetınek, ha a futamidı alatt lecsökken az árfolyam? Tévedés ne essék, ilyenkor nem arról van szó, hogy elveszett a pénzünk. Csupán abban a pillanatban kevesebbet ér a befektetésünk.. Ha alacsonyabb az egységek ára, ugyanakkora ráfordítással, több darabszámra tehetünk szert, tehát a felhalmozásunk nagyobb mértékben nıhet. És ha kivárjuk az árfolyam emelkedést, miért ne tennénk, ha egyszer hosszú távú terveink vannak – több jövedelemre tehetünk szert. Lássuk csak:

44

10. ábra cost-average effektus

Forrás: Borkernet kiadvány

Befektetett összeg: 300.000 Ft A: Évek Összeg 1 300.000 2 300.000 3 300.000 4 300.000 5 300.000

Árfolyam 100 150 140 150 120

Egységek 3000 2000 2143 2000 2500

11643 db x 120=1.397.160 B: 1 2 3 4 5

300.000 300.000 300.000 300.000 300.000

100 75 60 65 100

3000 4000 5000 4615 3000

19615 db x 100=1.961.500

45

A 10. ábrához tartozó példán a „cost-average” effektus kerül levezetésre. Vagyis jól látható, hogy az árfolyamcsökkenések kifejezetten elınyösek, ha kivárjuk a következı emelkedést. Hosszú távon csökkenthetı az árfolyamingadozásból eredı kockázat, akárcsak a részvénypiacon.

Egyre több konstrukció tesz lehetıvé eseti befizetést. Ez azt jelenti, hogy ha a befektetı egy nem várt, kisebb-nagyobb plusz összeget tudott megtakarítani (prémium, nyeremény, örökség, stb.) elhelyezheti az eseti számlán. Ez „független” a konstrukció stratégiai részétıl, majdhogynem bankszámlaként funkcionál, de ezt is inkább érdemes hosszabb távon elhelyezni például egy magasabb elvárt hozamú alapba. Itt is természetesen az ügyfél döntése, hogy melyik eszközalapokba és milyen arányban kívánja elhelyezni a befizetett összeget. „Bármikor” visszaválthatóak az egységek – ahogyan a felhalmozási egységek is -, de itt is fontos odafigyelni az árfolyamokra. Az eseti számláról átvezethetı az éves díj is, amennyiben ez kényelmesebb megoldás az ügyfél számára, és persze ha a szükséges összeg rendelkezésre áll. 3.3.Unit-linked: pro és kontra Mint minden jónak, a unit-linked termékeknek is megvan a maga rossz oldala. Számos érv sorakozik amögött, hogy miért érdemes ilyen megtakarítási programot indítani, és megvannak természetesen azok a szempontok is, amik esetleg ellene szólhatnak. Kezdjük a hátrányokkal, hisz ebbıl van kevesebb. •

”Nincs ingyen ebéd!”18 – azaz hosszabb távú, magasabb hozamot csak nagyobb kockázattal lehet elérni. Tíz-húsz évre nehéz elıre tervezni, ez tény. Sokan nem merik magukat elkötelezni ekkora idıtávra, a legtöbben csak rövidtávon terveznek. Manapság az sincs biztonságban, akinek van munkahelye. Adódhatnak olyan

18

Anekdota: Churchill esete a közgazdászokkal

46

élethelyzetek, amikor minden forintra szükségünk lehet, nemhogy még félretegyünk és befektessünk. Az elınyök között láthatjuk, hogy erre is van megoldás. Modern pénzügyi megoldásokról beszélünk, azaz a befektetıkhöz kell igazodni, nem pedig a befektetınek kell alkalmazkodni. •

Költségek: igen bonyolult költségstruktúra jellemzi a unit-linked befektetéseket. Sok esetben támadták már a biztosítókat amiatt, hogy nem lehet pontos költségkalkulációt végezni a termékek esetében. Vagyis az ügyfél költségek tekintetében nem tud különbséget tenni a kínált konstrukciók között. Erre vonatkozóan sajnos sem a pénzügyi tanácsadók, sem a biztosítók munkatársai nem adnak – talán nem is tudnak – pontos felvilágosítást adni. Az ügyfél pedig meglepıdik, amikor az elsı éves értesítıt kézhez kapja. -

Eladási

és

vételi

árfolyamkülönbség.

Díjbefizetéskor

az

eladási

ár,

visszavásárláskor pedig vételi árfolyam számít alapul. Akárcsak valutavásárlás és eladás alkalmával. Az ebbıl eredı veszteség a befektetıt terheli. -

A kezdeti években magasabbak a költségek. Az alapnyitási díj, alapkezelési költség a kezdeti egységekbıl (elsı két év befizetése), az éves befizetések alkalmával kerül levonásra százalékos formában. Konkrétan ezért nem is lehet meghatározni, h körülbelül mekkora a költség. Függ a választott alaptól, az árfolyamtól, az éves díj nagyságától, a kockázati díj is különféle változók függvénye.

-

Adminisztrációs költség: általában 200-400 Ft közötti fix havi költség. Szintén befektetési egységre átszámítva kerül levonásra, az egységeink számának csökkentésével.

-

Alapváltási díj. Amennyiben egy éven belül többször szeretnénk átcsoportosítást végezni a portfoliónkon belül, a második alkalommal már csak költségtérítés mellett van rá lehetıségünk.

47

-

Biztosítási kockázati díj. Ennek mértéke függ a biztosított – minthogy életbiztosítást párosítottunk befektetéssel – életkorától, nemétıl és az igénybevett kiegészítı biztosítási opcióktól.

A költségek és annak számítási módja a szerzıdésben kerül rögzítésre. Mindenképp érdemes idıt

szentelni az áttanulmányozására,

bár

meglehetısen

nehezen

értelmezhetı jogi nyelv okozta nehézségekkel kell megküzdenünk. •

Mint már említettük, van lehetıség a visszavásárlásra a harmadik év elteltével. A kezdeti egységekhez csak akkor szabad nyúlni, ha végképp nincs más lehetıségünk. A teljes visszavásárlás ugyanis komoly veszteségeket jelent, még a tıkevesztés kockázata is fennáll. A szerzıdés pontjaiban kerül rögzítésre, hogy az eltelt évek arányában a kezdeti egységek hány százaléka vásárolható vissza. A harmadik évben, akár 50%-ot is bukhatunk, az elsı két évben pedig minden addigi befizetésünk odavész.

•

Semmi sem garantált, csak az, hogy a futamidı lejáratakor a biztosító, illetve alapkezelı az aktuális vételi árfolyamon visszaveszi az összes, a portfoliónkban addig felhalmozott egységet a megmaradt kezdeti egységekkel együtt. A nyereség tehát teljes mértékben az árfolyam alakulásának függvénye. Elég kicsi a valószínősége annak, h bukjunk a befektetésen, de ez sincs kizárva. Ha épp abban az évben amikor a befektetésünk futamideje lejár, valami rossz külsı hatás a pénzpiacokat, megeshet h épp a befizetett összeget kapjuk csak vissza, de lehet h még azt sem. Erre megoldás lehet a befektetésünk meghosszabbítása. Egy alkalommal általában 1-5 évvel meg lehet hosszabbítani a szerzıdést, és ezáltal lehetıségünk nyílik arra, hogy elkerüljük a rossz kiszállási pontot. Egyébiránt a futamidı végéhez közeledve érdemes átrendezni a portfoliónkat, és a magasabb kockázatot rejtı alapokból, stabilabb, értéktartó alapokba átvezetni a pénzünket.

•

Még egy utolsó dolgot említenék, noha ez nem is igazán tartozik ide: az éves díj. Ez csak annyiból hátrány, hogy le kell mondanunk a jelenben elkölthetı jövedelemrıl egy jövıbeni magasabb jövedelem érdekében. Azaz befektetünk és hozamot várunk el.. (Vagy nem ez volt a célunk?)

48

Most pedig lássuk az elınyöket: kamatadó mentesség, bónusz, hozzáférés korábban elérhetetlen alapokhoz, rugalmasság, peres eljárás alól mentes. •

Talán a leginkább említésre méltó elınye a unit-linked konstrukciónak a peres eljárás alóli mentesség. Noha itt nem a lakosság körében van kiemelkedı szerepe, hanem a vállalatok körében. Ugyanis ha egy cég unit-linked-be fektet, és tegyük fel, a cég csıdbe megy, akkor a befektetés nem vonható be a csıdeljárási folyamatokba. Vagyis, ha nagyobb összegő vagyon kerül befektetésre, akkor az nem érvényesíthetı a tartozások fedezésére.

•

Sokan a kamatadó elkerülése végett határozták el magukat végül a unit-linked mellett. Minthogy hosszú távú befektetésrıl van szó, ami mellé egy biztosítási opció is társul. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint minimum 10 éves biztosítási tartam esetén az évente befizetett rendszeres biztosítási díjak 20%-ával, de legfeljebb 100 ezer Fttal csökkenthetı a személyi jövedelemadó. Az adókedvezményt akkor kell visszafizetni 20% pótdíjjal, ha a szerzıdı rendelkezési jogával 10 éven belül él. Tehát nemcsak

adómentes

megtakarítást

tudhat

magának

a

befektetı,

hanem

adókedvezményre is jogosult lehet, amivel tovább növelheti a tıkeképzési program hozamát. Hogy is szól ez hivatalosan? A személyi jövedelemadóról szóló törvény 42.§ (1) kimondja, hogy az összevont adóalap adóját csökkenti a meghatározott módon és feltételekkel kötött élet- és nyugdíjbiztosítás adóévben megfizetett díjának 20%-a. A másik oldalon pedig ott a kamatadó és árfolyamnyereség-adó törvény, ami szeptember 1-je óta hatályos, és kimondja, hogy a kamatból (árfolyamnyereségbıl) származó bevétel egésze jövedelem, amely után az adó mértéke 20%.19

19

1995. évi CXVII. számú törvény módosított 65.§ és az új 67/A.§

49

Az 11. ábrán, egy rövid példán levezetve láthatjuk, hogy mit is jelent számokban az állami támogatás és mekkora veszteséget jelentene a kamatadó, ha nem élvezne mentességet a befektetı annak megfizetése alól.

11.ábra Adókedvezmény jelentısége

•

Az eszközalapok révén magánszemélyként, kis tıkével, közvetve részesedhetünk olyan nemzetközi befektetési területek eredményeibıl, ahol eddig a pénzintézetek csak a saját hasznukra fektettek be. A nagy lehetıségeket rejtı, várhatóan hatalmas ütemben fejlıdı ázsiai, japán, kínai és kelet-európai országok is elérhetıvé váltak. Megnyílt a lakosság elıtt a világ gazdasága, csak egy lépést kell tennünk.

•

Bónuszok. Egyes társaságok az éves díj nagyságától függıen kínálnak néhány százalékos bónuszt, amit a befizetéskor történı átváltásnál írnak jóvá. Az éves díj adott százalékával növelt összeget váltanak át befektetési egységekre. Ez azért is kedvezı, hisz a költségek is befizetési díj százalékában kerülnek meghatározásra, vagyis amit levonnak a kezdeti egységekbıl, annak egy részét jóváírják a felhalmozási oldalon.

50

•

Rugalmasság. Igen tág értelemben mondhatjuk, hogy a unit-linked termékek rugalmasak, annak ellenére hogy hosszú távú pénzlekötést jelent. -

Elsıdlegesen említeném a befektetıi szabadságot, amit az eszközalapok tetszıleges kiválasztásakor és arányainak meghatározásakor kap az ügyfél. Persze egy pénzügyek területén járatlan személynek ez inkább teher, mint elıny. Nekik javasolt kikérni egy („független”) pénzügyi tanácsadó véleményét, aki szakmai ismeretei alapján, az ügyfél lehetıségeinek felmérését követıen, annak igényeihez igazodva alakítja ki a lehetı legjobb összetételő portfoliót. Egyre terjedıben van a portfoliómenedzsment szolgáltatás, amit a szoros piaci versenyhelyzet révén ma már általában ingyen20 kínálnak. Érdemes igénybe venni különösen azoknak, akik nem bíznak magukban, vagy szeretnének több ajánlat közül válogatni, de nincs módjuk a piaci lehetıségek felmérésére.

-

A portfolió összetétele módosítható. Évente egy alkalommal ingyen helyezhetünk át tetszıleges mértékben egyik alapból a másikba, a további áthelyezések költségeket vonnak magukkal. De nem érdemes évente változtatni, mert általában a közép- és magas hozamot ígérı alapok 5-10 év után teljesítnek a várakozásoknak megfelelıen.

-

Szintén nem minden biztosító, illetve alapkezelı termékkonstrukciója ad lehetıséget az éves díj módosítására. Egy kedvezıtlen fordulat az életünkben bármikor bekövetkezhet, amikor komoly nehézséget jelent a díj befizetése. Például egy váratlan, hosszabb lefolyású betegség, munkahely elvesztése, nem várt kiadás, stb. Egyes termékeknél lehetıség van az éves díj csökkentésére, vagy

még

kilátástalanabb

helyzetben,

a

szerzıdés

díjmentesítésére.

Díjcsökkentés a minimum éves díj az alsó limit. Díjmentesítés csak az elsı két év leteltével kérhetı. Ekkor a megmaradt kezdeti egységeket a biztosító felhalmozási egységekre váltja át. A szerzıdés érvényben marad, a terhelések is

20

A költsége valamilyen formában biztosan beépül a díjakba, csak ezt az ügyfél közvetve érzékeli. ☺

51

levonásra kerülnek mindaddig, amíg az egységek aktuális értéke elegendı azok fedezésére. Ha nem áll rendelkezésre kellı fedezet, a szerzıdés azonnali hatállyal, kifizetés nélkül megszőnik. Amennyiben tartozik eseti számla a befektetéshez, arra történhet befizetés. Amennyiben fél éven, azaz hat hónapon beül, a szerzıdı kéri a rendszeres díjfizetés életbe léptetését, a biztosító döntésétıl függıen – amely a kockázat-elbíráláson alapszik –a szerzıdés, a díjmentesítés idıpontjára visszamenılegesen életbe léptethetı. A futamidı során korlátozott számban – általában maximum két alkalommal – van erre lehetıség. -

Nem elıször kerül említésre a részleges visszavásárlás. Ha az ügyfél nagy szüksége van a pénzére, az eseti számláról, illetve a felhalmozási egységekbıl vásárolhat vissza az aktuális eladási árfolyamon. Ha magas az árfolyam, ez nem jelent különösebb gondot, viszont ha alacsonyabb, veszteséget kell a befektetınek elkönyvelnie. De mégis van lehetıség szerzıdés bontása nélkül pénz kivonására.

-

Kiegészítı biztosítási opciók. Ilyen lehet például a díjátvállalás 100%-os munkaképesség-csökkenés esetén, a baleseti halál, baleseti rokkantság biztosítási opciók. Vannak kimondottan fiatal, házasság és gyermekvállalás elıtt álló hölgyek számára kialakított unit-linked biztosítások, ahol kiegészítı szolgáltatásként igénybe vehetı opció például a gyermekszülés, súlyos nıi betegség felmerülése. Ezek plusz költséget jelentenek, ami kockázati díj címen, egységekben kerül levonásra. 3.4. Egy szelet biztonság, egy szelet kockázat

A unit-linked tehát különbözı eszközalapokból áll össze. Az arányokat a befektetık határozzák meg aszerint, hogy mennyire érzékenyek a kockázatra. A tiszta részvény portfolió nem javasolt, de saját kockázatra természetesen mindent lehet. A likviditási alapok alapvetıen értékstabilizálásra szolgálnak. Gyakran javasolják, hogy a futamidı

52

végéhez közeledve, az elért hozam megtartása érdekében a portfolió átcsoportosítását. Azaz olyan alapokba való átvezetést, ahol már kevésbé hangsúlyos a hozam, viszont kicsi a negatív irányba való fordulás esélye is. Mert megeshet, hogy pont a lejárat elıtti egy-két évben történik valami olyan esemény, vagy napvilágot lát egy olyan hír, ami negatívan hat az alap teljesítményére olyannyira, hogy az addigi teljesítményt is lenullázza. Hogy érdemes akkor összeállítani a befektetést? Figyelemmel kell kísérni az aktuális trendet. Mely szektorokban várnak kiemelkedı fejlıdést, mely országok régiók mutatnak jelentıs növekedést. Az erre fókuszáló alapok általában részvényalapok. A részvényalap javasolt aránya a befektetésen belül max. 60%. Alsó határ nincs, de 20-30% mindenképp célszerő. A közepes kockázatú alapok aránya – a részvényalap arányától függıen – max. 50-70%. A garantált alapok a stabilizálás, ill. a kockázat csökkentése céljából kerülnek a „kosarunkba”. Viszont aki, érzékeny a kockázatra, annál nagyobb arányt képvisel ez az alaptípus. Most pedig nézzünk meg olyan alapot, ami az aktuális trendet képviseli. A Generali Alapkezelı Rt. New Energy elnevezéső alapja. Kibocsátás dátuma 2007. április 2, nyílt végő alap. Olyan társaságok részvényeibe fektet, amelyek megújuló, alternatív energia hasznosításával, hozzá kapcsolódó termékek fejlesztésével foglalkoznak. Az alap összetétele: 25% vízgazdálkodás, 30% megújuló energia, 20% ipari konglomerátum, 25% vegyészet és biogazdálkodás. Rövidtávon magas kockázatú befektetés, hosszú távon viszont közepes kockázatú befektetésnek mondható.

Vagy másik példa az AXA Biztosító Rt. alapja a „Dél csillagai”. Szintén nyíltvégő, forint alapú részvényalapról van szó. Latin-amerikai és afrikai vállalatok részvényeibe fektet. Összetétele: 5% Chile, 20% Brazília, 20% Dél-Afrikai Köztársaság, 15% Argentína, 10% Mexikó, 20% egyéb afrikai országok és 10% egyéb latin-amerikai országok. három hónapos teljesítménye (2007.08.21 és 2007.11.21 között) 22,25%, hat hónapos teljesítménye (2007.05.23 és 2007.11.21 között) 13,74%. Sok más alapot is említhettem volna, de talán ez igazán alátámasztja azt a meglátást, hogy a befektetést folyamatosan menedzselni kell.

53

3.5. Klasszikus vagy modern? – az életbiztosítások evolúciója Most pedig vonjunk párhuzamot egy hagyományos részesedéssel járó és egy unit-linked biztosítás között. Az 1.táblázat röviden mutatja be miben hasonló és miben különbözik a két biztosítási forma.

Befektetési kockázat

Eszközkihelyezés

Kiegészítı opciók Életjáradék Visszaváltás/ visszavásárlás

Bónusz

Éves díj

Klasszikus életbiztosítás Unit-linked biztosítás A biztosító viseli a kockázatot a szerzıdésben A szerzıdı viseli a meghatározott és vállalt befektetés kockázatát mértékég A szerzıdı határozza A biztosító határozza meg a meg milyen befektetés irányát eszközalapokba történjen a befektetés Baleseti rokkantság, baleseti halál, díjátvállalás 100%os munkaképesség csökkenése esetén, kórházi költségek finanszírozása; plusz költség ellenében Igényelhetı Kockázati esetében nem A kezdeti befizetések lehetséges; elérési kivételével, aktuális biztosítás lehetıvé teszi, árfolyamon (fennáll a de mindenképp tıkevesztés kockázata) veszteséges Biztosítónként változó, Általában fix éves díj de gyakori az éves díj 25% mint bónusz Minimum díjat meghaladóan az Fix + kockázati díj igényekhez igazított, befektetı által meghatározott összeg

Adómentesség/állami támogatás Várható hozam

Van Alacsony

Befektetıi magatartás függvénye; hozamgarancia nincs

1. táblázat: a hagyományos és unit-linked életbiztosítás összehasonlítása

54

Látható, hogy a befektetı, illetve szerzıdı szabadkezet kap a befektetés hozamának befolyásolására. Eljutott a pénzpiac fejlettsége arra a szintre, ahol a pénzintézetek már nem tehetik meg, hogy csak a maguk malmára hajtják a vizet az ügyfelek pénzén. A verseny egyre fokozódik, igazodni kell a piaci igényekhez, azaz ügyfélközpontú termékeket és stratégiákat kell kialakítani. A bankok és biztosítók közötti együttmőködés is szükséges ahhoz, hogy mindkettı a legjobb pozíciót tartsa fenn. Ezért várhatóan a unit-linked termékek térhódítása folytatódni fog a jövıben.

III. MELYIKET A SOK KÖZÜL? Három befektetési forma, melyek önmagukban különböznek, összességében viszont összekapcsolódnak. A részvényre alapozva alakultak ki a befektetési alapok, melyek a unitlinked-et alkotják. A befektetık számára ma már mind elérhetı magán úton, bankokon, egyéb pénzügyi közvetítı tanácsadó cégeken keresztül. Egyéni döntés, hogy amennyiben valaki érdeklıdést mutat a modern pénzügyi megoldások iránt, ezek közül melyiket választja. Ugyancsak egyéni döntés a futamidı, a befektetett összeg, az intézmény, a struktúra, az összetétel és még sorolhatnám. Ez a modern világunkban egy lehetıség, amit természetesen óvatosan kell kezelni. De esélyt kaptak a magánemberek is arra, hogy olyan helyen kamatoztassák megtakarított pénzüket, ahol korábban ez nem volt lehetséges. Aki megragadja, az tesz egy lépést a jövıje felé, aki nem, az sem elítélendı. De fontos, hogy az embereknek legyenek határozott céljaik, és ne mástól várjanak támogatást. Magunkon kívül nem számíthatunk másra, az állam és a gazdaság célja nem a mi személyes jólétünk, hanem a társadalom jóléte. Ehhez nekünk, egyéneknek is hozzá kell járulni, például azzal, hogy megfontoltan költjük el a rendelkezésre álló jövedelmünket, nem sodorjuk magunkat adósságba, és ami a legfontosabb: megpróbálunk megtakarítani! Inkább most legyünk szorgos hangyák, mint késıbb kétségbeesett tücskök!

55

I RODALOMJEGYZÉK : S ZAKIR ODALOM : Horinka M.-dr.Luttenb erger Z.(2004): B iztosításelmélet és üzemgazdaságtan Kiadó: Perfekt Brealey-M yers (2005):

Modern Vállalati pénzüg ye k /8.2 fejezet Kiadó: PANEM

INTE RNETE S FORRÁSOK : http://www2.pm.gov.hu/web/home.nsf/portalarticles/5EF4BB07A7AE0CBFC12571020039B304?OpenDocument

Személ yi jövedelemadó törvén y h t t p: // b a m os z .h u / be f a l a p okr o l / m i a z / i n d ex.i n d

BAMOSZ,

Befe ktet ési

alapokr ól;

alapkezelık é s letét kezelık; adatok, infor mációk /hozamok összehasonlí tása/ letöltés: 2007. október 9. http://www.brokernet.hu/content/products/longterm/quantum/newenergy.php

letöltés: 2007. szeptember 26. http://www.brokernet.hu/content/products/longterm/quorum/delcsillagai.php

letöltés: 2007.szeptember 26. http://www.fn.hu/penzkozpont/0706/kombinalt_biztositasok_kinek_kockazata_164490.php

letöltés: 2007. szeptember 25. http://www.fn.hu/index.php?id=261&cikkid=141800

letöltés: 2007 . szept ember 25 http://www.fn.hu/cikk/00140000/140739/befektetesi_biztositasok_oszlik_kod.php

letöltés: 2007. október 10.

56

http://www.fn.hu/hetilap/0710/amit_tudni_akarsz_stexrol_174148.php

letöltés: 2007. október 10 . http://www.internetsuli.hu/course.php?id=4

Tanan ya g: 18;24;29

www.ksh.hu

Jelentés:

Gazdaság

és

Társadalom,

letöltés: 2007. szeptember 25. http://mabisz.hu/publikaciok_f.html

Publikációk/É vkön yvek, letöltés: 2007. októ ber 10.

http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_kiadvanyok

Jelentés

a

pénzügyi

stabi litásról

(2007); l etöltés: 2007. szeptember 25. http://www.otplakaslizing.hu/kalkulator.php http://www.portfolio.hu/history/adatletoltes.tdphttp://profittrend.hu/index.php?option=com_content&ta sk=view&id=94&Itemid=51

E gis

és

Richter

részvén ye k

teljesítménye; letöltés:2007.novembe r. 2 http://pszaf.hu/engine.aspx?page=pszafhu_evesfelnegyjelentes

Pénzü g yi

Szer vez etek

Állami

Felügyel et e Éves jelentése k, stat isztikai idısorok letöltés: 2007. szeptember 26. www.swissre.com

Sigma insurance

2003/3: in

Unit -linked

western

Europe:

life a

regaining mon ument http://www.tothandras.hu/blog/index/category/biztositas/unit-linked/

letöltés: 2007. szeptember 26 .

57

MELLÉKLET:

1.melléklet Ajánlati könyvek

58

2. melléklet Kerinfo és kötéslista

59

3.melléklet Kezelıfelület

60

Kérdıív: Az alábbi kérdıív egy pénzügyi témájú szakdolgozat valóban felmért adatokra támaszkodó kutatását segíti.

1. Hány éves Ön? 20-25 □

26-30 □

31-35 □

41-45 □

46-50 □

50 -

36-40 □

□

2. Érdeklıdik-e a pénzügyek iránt? Igen □

Nem □

3. Érdeklik-e a modern pénzügyi megoldások? (befektetési alapok, befektetéshez kötött életbiztosítás, részvénybefektetés, …) Igen □ Nem □

4. Milyen befektetési formákat preferál? Bankbetét, tıkegarantált befektetések □ Életbiztosítás, Befektetéshez kapcsolt életbiztosítás □

61

Részvénybefektetés □ Egyéb:

Életkor

Unit-linked, bef.alapok

Bankbetét

20-30 30-40 40-50 50Össz

20 8 32 8 68

Életkor

0 0 0 12 12

Érdeklıdik

10 4 10 12

10 4 6 10 66

Össz

8 4 0 8 20

28 12 32 28 100

Nem érdeklıdik

modern megoldások

pénzügyek 20-30 30-40 40-50 50Össz

Részvény

Össz

modern megoldások

pénzügyek 4 2 6 2

4 2 10 4 34

28 12 32 28 100

4. melléklet Felmérés: kérdések és eredmény

62

Alapkezelık és Letétkezelık Access Befektetési Alapkezelı Rt. AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelı Rt. Biggeorge’s NV – Ingatlan Befektetési Alapkezelı Zrt. BUDAPEST Alapkezelı Rt. CIB Alapkezelı Rt. Concorde Befektetési Alapkezelı Rt. Credit Suisse Asset Management Hungary Befektetési Alapkezelı Rt. Erste Alapkezelı Rt. Európa Befektetési Alapkezelı Rt. Futureal Befektetési Alapkezelı Rt. Generali Alapkezelı Zrt. IE Befektetési Alapkezelı Zrt. ING Befektetési Alapkezelı Zrt. K&H Befektetési Alapkezelı Zrt. MKB Befektetési zártkörően mőködı Rt. OTP Alapkezelı Zrt. OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelı Rt. Pioneer Befektetési Alapkezelı Zrt. PRUDENT-INVEST Befektetési Alapkezelı Rt. QUAESTOR Befektetési Alapkezelı Rt. Raiffeisen Befektetési Alapkezelı Zrt. Reálszisztéma Befektetési Alapkezelı Rt. Letétkezelık Calyon Bank Magyarország Rt. CIB Közép-európai Nemzetközi Bank Rt. CITIBANK Rt. Detusche Bank Zrt. Erste Bank Hungary Nyrt. ING Bank Rt. Inter-Európa Bank Rt. K&H Bank Rt. Konzumbank Rt. MKB Rt. OTP Bank Rt. Raiffeisen Bank Rt. UniCredit Bank Hungary Zrt. Volksbank Rt. 5. melléklet Alap- és letétkezelık listája

63

B i z t os í t ó k é s a un i t - l i n ke d : ALLIANZ: Életprogram, Bónusz Életprogram, Egyszeri díjfizetéső Életprogram AVIVA: Armada, Trezor Armada, Prospero, Euroguard AXA: Aranyesı Plusz ERSTE SPARKASSEN: Globe Invest GENERALI: Aranyszárny, Aranyszárny Exkluzív, Aranyszárny Euró GROUPAMA: Ázsió ING: Univerzál, Euro Alap, Élet Plusz, Csemete K&H: Maximum, K&H hozamlánc OTP Garancia: GB174 jelő Generáció Tıkemegtakarítási Életbiztosítás SIGNAL: Signal Gold, folyamatos díjas Signal Gyémánt, egyszeri díjas Signal Gyémánt UNION: Egyesült Siker alapok, Union-Smaragd

6.melléklet UL termékek

64