SZAKDOLGOZAT
Pipicz Diána Valéria 2003.
-1-
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzsment szakirány
A MÉDIA HATÁSA A MAGYAR KÖNNYŰZENEI ÉLETRE
Készítette: Pipicz Diána Valéria
Budapest, 2003.
-2-
TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés .............................................................................................................. 5 II. A médiáról általában ..................................................................................... 7 1.) Sajtó ................................................................................................................. 7 2.) Rádió ................................................................................................................ 8 3.) Televízió........................................................................................................... 8 4.) Mozi ................................................................................................................. 9 5.) Internet ............................................................................................................. 9 6.) Kapcsolat a könnyűzene és a média között.................................................... 10
III. Szolgáltatók ................................................................................................... 11 1.) Hanglemezkiadók........................................................................................... 11 a.) Egy kiadó feladatai............................................................................. 12 b.) Mi adja egy művész prioritását a kiadójánál? .................................... 12 c.) Kiadók Magyarországon .................................................................... 12 2.) Rádióadók ...................................................................................................... 14 a.) Igazságok és tévhitek a rádiókról....................................................... 14 b.) Rádióállomások Magyarországon...................................................... 16 3.) Zenei Tévéműsorok........................................................................................ 18 4.) Zenei Magazinok............................................................................................ 21
IV. Zenei piac Magyarországon ..................................................................... 23 V. Zenetörténet .................................................................................................... 27 1.) Rövid történelmi áttekintés ............................................................................ 27 2.) Zeneszó a vasfüggöny mögött........................................................................ 29
VI. Nemzetközi kitekintés ................................................................................ 32 1.) Az amerikai álom ........................................................................................... 32 a.) A popzene hatása az amerikai társadalomra ...................................... 32 b.) „Taking Care of Business”................................................................. 32 c.) A marketing szakemberek első zenei teremtménye ........................... 33 2.) Brit dallamok, avagy a rockzene a brit rádió és televízió történetében ......... 34
VII. Szakmai szervezetek ................................................................................. 37 1.) Nemzetközi szervezetek ................................................................................. 37
-3-
a.) IFPI...................................................................................................... 37 b.) European Music Office....................................................................... 38 2.) Hazai szervezetek ........................................................................................... 39 a.) Artisjus ............................................................................................... 39 b.) MAHASZ........................................................................................... 40 c.) Kalózkodás......................................................................................... 40
VIII. Kérdőív-elemzés ....................................................................................... 42 IX. A sikerhez vezető (rögös) út ..................................................................... 52 X. A zene, mint üzlet .......................................................................................... 55 1.) Termékfejlesztés ............................................................................................ 56 2.) Marketingkommunikáció ............................................................................... 57 3.) Népszerűsítés.................................................................................................. 57 4.) Előadás ........................................................................................................... 58
XI. Zenekarok, és menedzsereik PR feladata(i) ....................................... 59 1.) A PR fogalma................................................................................................. 59 2.) A PR jellemzői ............................................................................................... 59 3.) Belső PR feladatok......................................................................................... 59 4.) Külső PR feladatok ........................................................................................ 60 5.) Image-kialakítás ............................................................................................. 61 6.) Kampánytervezés ........................................................................................... 61 7.) Médiatervezés ................................................................................................ 62 8.) Média-, és sajtókapcsolatok ........................................................................... 64 9.) Szponzoráció .................................................................................................. 65
XII. Összegzés ....................................................................................................... 67 Bibliográfia ............................................................................................................ 69 Mellékletek ............................................................................................................ 71
-4-
I. Bevezetés „A zene a mindenség hangja. Ott születik, ahol az emberi kultúra: folyóvölgyekben, pusztákon, dombvidéken, tengerparton. Terjesztik a folyamok és tengeráramok, útját állják az őserdők, hegyláncok, jégmezők és sivatagok. Megreked, elzárkózik a szigeteken, kering, hullámzik, árad, elvegyül a nyitott partokon. Vándorol, terjed, szóródik, mint a növények, egy-egy földsávon, ahol megtorpan, nyomban fajokra különül. Nincs, ami könnyebben alakulna, ami szívesebben cserélne formát s nincs, ami mélyében állandóbb maradna, mint a dallam.” (Szabolcsi Bence) Reggel amikor felébredek, az első dolgom bekapcsolni a rádiót, utána az autóban ülve szintén az éteren keresztül duruzsolnak a fülembe. A munkahelyemen – bár csak nagyon halkan – de egyfolytában be van kapcsolva a „zenedoboz”. Mégis, ha bárki megkérdezné tőlem, mi az, ami a legjobban kikapcsol egy fárasztó munkanap után, azt mondanám egy kád fürdővíz, néhány szál gyertya és halk zene, vagy ha éppen tele vagyok energiával, akkor egy rock koncert, esetleg egy szédült, áttáncolt éjszaka a kedvenc szórakozóhelyemen. És azt hiszem ezzel nem csak én vagyok így… Egész életünket átszövi a zene, szinte meg sem tudnánk lenni nélküle. Reggeltől estig, szinte észrevétlenül, de több óra zenét hallgatunk meg. Ha tévét nézünk, ha rádiót hallgatunk, ha nyilvános helyen vagyunk, ha dolgozunk, ha szórakozunk; szinte mindig a zene bűvöletében élünk, akár hány évesek is legyünk. Szakemberek szerint már az édesanyja hasában fejlődő magzat is megérzi, milyen a kinti világ hangulata, amely egyik legmeghatározóbb eleme a baba számára a hangok, és így a zene. A tinédzserek életét jelentős mértékben befolyásolja a zenei irányzat, követendő példának tekintik azokat a fiatal zenészeket, akik kedvencüké válnak, utánozzák őket szinte mindenben, az öltözködéstől kezdve, a hajviseleten át, a táncstílusig. Később, ahogyan egyre érettebbek és bölcsebbek leszünk, már nem csak a külsőségek alapján választjuk ki kedvenceinket, egyre fontosabb lesz a közvetített üzenet, a dallamvilág és a profizmus. Idősebb korban pedig egyre inkább ragaszkodunk saját fiatalságunk slágereihez, melyek régi ifjúságunk emlékeit idézik.
-5-
Minden korban lényeges eleme életünknek a muzikalitás, de azt el kell ismernünk, külső hatások mindenképpen befolyásolják zenei ízlésünket. Nem mindegy milyen zenét kedvelnek a barátaink, melyik zenei stílus a legtrendibb, és mit sugall a közvélemény, melyek az éppen futó slágerek. A legnagyobb közvélemény formáló szerepe pedig kétségtelenül a médiának van. A rádiókon múlik milyen zenét hallgatunk napközben, és a tévécsatornák olyan zenészeket szerepeltetnek műsoraikban akiket éppen szimpatikusnak, vagy erre érdemesnek találnak. Valószínűleg rengeteg tehetség kallódik a nagyvilágban, akik soha nem játszhatnak nagyközönség előtt, vagy nem adhatják ki CD-jüket, hiszen a média nem csak azt befolyásolja mi milyen zenét hallgatunk, de a pályakezdő zenészek útját is kijelöli rövid úton. Azt szokták mondani a művészi pályához három dolog kell: tehetség, kitartás és kapcsolatok. Egyik nélkül sem lehet valaki sikeres éveken át, de ha a kapcsolatok a megfelelő helyre terjednek ki, akkor többre nem is nagyon van szükség. Igazságtalanság lenne azonban azt állítani, hogy ma Magyarországon csak és kizárólag az lehet sikeres, akit felkarol a média. Kétségtelenül sokkal könnyebb helyzetben van, de ha valaki igazán tehetséges és nagyon de nagyon kitartó, akkor biztosan talál előbb vagy utóbb egy kiadót, vagy egy rádiót, aki ad egy lehetőséget. A lehetőséggel pedig nagyon jól kell bánni, mert előfordulhat, hogy az a bizonyos lehetőség, csak egyszer adatik meg az életben… Dolgozatomban szeretném bemutatni a magyar médiumok felépítését, működését, a könnyűzenei szolgáltatókat. Szeretnék egy rövid betekintést tenni a magyar zenetörténetbe, különös tekintettel a rendszerváltás előtti időszakra, illetve megismerni az Európai Unióban működő rendszert és az itthoni szakmai szervezeteket. Fontos részét képezi a témának a zenei piac, és egy általam végzett közvélemény-kutatás alapján arra a kérdésre is szeretnék választ kapni milyen zenét szeretnek ma a fiatalok, hogyan választják ki kedvencüket. A dolgozat egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan juthat el valaki a mai Magyarországon a semmiből a slágerlisták élére, milyen út vezet a siker felé, és ebben mekkora szerep jut a médiumoknak. Végül szeretném bemutatni milyen PR feladatai vannak egy zenésznek, illetve menedzserének.
-6-
II. A médiáról általában Fő jellemzői: tömegekhez jut el, szórakoztat és informál! 1. Sajtó A sajtótermékek olyan nyomtatott kommunikációs eszközök, melyek jellemzője a publicitás
(nagyobb
nyilvánosság),
a
perioditás
(szabályos
időszakonkénti
ismétlődés), és az aktualitás (időszerű információk továbbítása). Csoportosításának három módja létezik: ♪
Megjelenés gyakorisága szerint: napilapok, hetilapok, folyóiratok.
♪
Tartalom szerint: általános témájú, politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális lapok, bulvár lapok, hirdetési újságok, stb.
♪
Terjesztési kör szerint: helyi, regionális, országos, és nemzetközi lapok.
Napilapok: hitele magas, kedvezőtlen befogadói szituáció, kicsi másodlagos olvasótábor, gyors elévülés, magas példányszám. Magazinok: változó presztízsérték, élettartama általában több hét, magas olvasótábor, kedvező befogadói szituáció, jobb minőségű kiadványok. Szaklapok: presztízsértéke nagyon magas, itt a legkedvezőbb a befogadói szituáció, élettartama hosszú, kicsi olvasókör. (Fazekas-Harsányi, 2000) A könnyűzenei életben résztvevő sajtó: zenei szaklapok,(Free Magazin, Bravo) havi divatlapok (Elite, Voilá), havi férfi-női magazinok (Cosmopolitan, CKM, Joy, FHM), heti női magazinok (Nők lapja, Kiskegyed), heti bulvárlapok (Story, Best), napilapok (Színes Mai Lap, Blikk), programújságok (Pesti Műsor), stb.
-7-
2. Rádió A rádió egy auditív médium, vagyis csak egy érzékszervre, a hallásra hat. Elsősorban aktuális, érdekes információk közvetítésére használható, illetve olyan esetben, ha pont azon az egy érzékszerven, a fülön keresztül szeretnénk hatást gyakorolni a közönségre. Alapvetően két fajtája létezik: a közszolgálati és a kereskedelmi rádiók. A kereskedelmi adók reklámbevételből élnek, így minél nagyobb hallgatottságot kell elérniük, míg a közszolgálati csatornák olyan műsorokat is felvállalhatnak, melyek kevesebb hallgató érdeklődését nyerik el, mivel ők állami támogatásban részesülnek. Jellemzői: információértékét magasra értékelik, a befogadó környezet általában kedvezőtlen (háttérrádiózás), széles célközönség. (Fazekas-Harsányi, 2000) A könnyűzenei életben részt vevő rádióadók: Szinte minden csatorna adásidejének nagyobbik felét a zene adja, így a könnyűzenét mint terméket, illetve szolgáltatást tekintve ez a médium a leghatásosabb. Kereskedelmi országos csatornák (Danubius, Sláger), kereskedelmi helyi vagy regionális adók (Rádió GaGa, Rádió DJ), közszolgálati országos rádiók (Bartók, Petőfi). 3. A televízió Audiovizuális médiumok, vagyis hatnak a látásra és hallásra is. Napjainkban jellemző a kereskedelmi csatornák előretörése, mivel a törvényi szabályozás által egy kevésbé populáris műsorstruktúrát követnek a közszolgálati adók. Jellemzők: nagyon magas presztízsérték, a befogadói szituáció a televíziónál a legkedvezőbb, széles célközönség, rövid élettartam. (Fazekas-Harsányi, 2000.) A könnyűzenei életben részt vevő televíziós csatornák: A televízió olyan médium, mely szinte minden műsorában felhasználja a zenét, hol aláfestésként, hol hangulatteremtésre, hol maguk az előadóművészek lesznek a -8-
főszereplők. Az egyes csatornákon futnak bizonyos zenés műsorok, ezek bemutatására a következő fejezetben térnék ki részletesen. 4. Mozi A moziba látogatók száma az utóbbi időben ismét emelkedő tendenciát mutat, bár a nagyon magas jegyárak és a kereskedelmi tévécsatornák műsorainak köszönhetően egyre
többen
választják
az
otthoni
karosszéket,
a
multiplexek
piros
bársonykárpitjával szemben. Jellemzői: presztízsértéke nem túl magas, befogadói szituáció kettősséget mutat (a film megtekintése elsődleges tevékenység, de a reklámfilmeket kifejezetten negatívan fogadják), célközönsége korlátozott, jó emlékezeti hatás. (FazekasHarsányi, 2000) A könnyűzenei életben részt vevő mozik: Egy mozi esetében a kapcsolat reklámra terjedhet ki, esetleg a játszott film zenéjét szolgáltathatja egy zenekar. Ez azonban nem a mozival való kapcsolatot jelenti, sokkal inkább a magyar filmgyártás alakulásához mérten jelenthet lehetőséget. 5. Internet Az Internet az új médiumok közé tartozik, és megfigyelhető az interneten reklámra költött összegek jelentős növekedése is. Jellemzői: magas presztízsérték, befogadói szituáció nagyon kedvező, jól körülhatárolható célcsoport, élettartama rövid. (Fazekas-Harsányi, 2000) A könnyűzenei életben résztvevő internetes kommunikációs lehetőségek: Zenei honlapok (www.zene.net), keresők (www.zene.lap.hu), más médiumok saját website-jai (www.rltklub.hu), híroldalak (www.index.hu), zenei szolgáltatók honlapjai
(www.emi.hu),
zenekarok,
(www.edda.hu), bannerek (reklámcsíkok), stb.
-9-
előadóművészek
saját
honlapjai
6. Kapcsolat a média és a könnyűzene között Ennek a kapcsolatnak alapvetően két típusát különböztethetjük meg: ♪
Gazdasági és marketing kapcsolat – a reklám, illetve hirdetés kapcsán
♪
PR kapcsolat – megjelenés, szereplés a médiákban
A reklámok nagyon időszakosan és nem túl sokat vannak jelen, míg a médiumokban való szereplés egy zenész számára mindennapos kell legyen. Ez a kapcsolat mindig kétoldalú, hiszen mindkét fél számára hasznos. Az előadóművész a média által szerez ismertséget magának vagy lemezének, míg a média a zenei élet sztárjaival színesíti és ami még ennél is fontosabb teszi eladhatóvá műsorait. A magas nézettség pedig egyenlő a magas reklámbevétellel… A médiumok kiválasztásánál rengeteg szempontot kell figyelembe vennünk, hogy a megfelelő csatornákat felhasználva jó helyre jutassuk el üzenetünket. Pontosan meg kell határozni, mit szeretnénk a közönség tudomására hozni, és milyen formában. Ezek után válasszuk ki a megfelelő médiumot, akár hirdetni szeretnénk benne, akár egy híranyagban szeretnénk feltűnni. Mindig figyelembe kell venni az adott médium presztízsértékét, hiszen nem csak az információ hat az emberekre, de az információt hordozó médium is. A zenei szaklapok biztosítanak egy magas presztízsértéket, de nem biztos, hogy ezeken a lapokon keresztül eljutunk a megfelelő célcsoporthoz. A befogadói szituáció lényeges kérdés, de szerencsére a zene esetében nem meghatározó hogy elsődleges, vagy másodlagos tevékenységként jut e el a publikumhoz. Ha egy nóta igazán jó, átütő erejével úgyis eléri, hogy abbahagyjuk a beszélgetést, hát még a mosogatást. Nagyon fontos viszont a célozhatóság, vagyis hogy azt a célcsoportot érjük el, akihez valóban szólni kívánunk. A pop zene általában a fiatal korosztályhoz szól, így azokkal a médiumokkal kell kapcsolatot kialakítani, akiknek ugyanez a célközönsége. Vegyük számításba a médiumok rugalmasságát, hiszen általában nagyon rövid idő áll rendelkezésre egy médiafelület megszerzéséhez legyen szó akár reklámról, akár egy interjúról, riportról.
- 10 -
III.) SZOLGÁLTATÓK A magyar zenei világban jelen lévő médiumok, zeneműkiadók, illetve az itthoni tendenciák A szolgáltatók közé sorolunk, minden olyan vállalatot, akik a zene megjelenésében, közzétételében és eladásában tevékeny szerepet
vállalnak.
Ide
tartoznak:
hanglemezkiadók, hangstúdiók, videó-stúdiók, rádióadók, televízió csatornák, zenei magazinok, fanzinek, webzinek, A & R menedzserek, produceri irodák, műsorszervező irodák. Néhányat közülük kicsit részletesebben szeretnék bemutatni, hogy ezáltal érzékeltessem, hogyan is működik a zene világa ma Magyarországon. 1. Hanglemezkiadók a.) Egy kiadó feladatai: ♫ Fő feladatai: image-kialakítás, dalszerző keresés, megfelelő produceri irányítás megszervezése, szponzorkeresés ♫ Felügyeli és koordinálja a CD stúdiómunkálatait, megtervezteti a borítót, legyártja és értékesíti a hanghordozót, illetve felügyeli a népszerűsítés és az eladás menetét. ♫ Teljes körű promóciót biztosít a minél magasabb hallgatottság érdekében. ♫ A kiadónak össze kell hangolnia az értékesítést, a rádió-hirdetéseket, a disztribúciót és a különböző piacok értékesítési módszereit. ♫ Havi esetleg heti rendszerességgel sajtóanyagot készít a sikerekről, és a fennálló lehetőségekről, hogy ezzel is befolyásolja a hallgatottságot. ♫ Állandó kapcsolatot tart fent az A&R menedzserrel, a PR menedzserrel, és a Művészeti menedzserrel, még ha azok nem is a kiadón belül dolgoznak, vagy ha a három ágazat egy ember kezében összpontosul. ♫ A művészeti menedzserrel együttműködve segíti a fellépések megszervezését és lebonyolítását.
- 11 -
Ezek a feladatok természetesen kiadótól és előadótól függően változhatnak. Egyes kiadók nem szerződnek csupán a hanghordozó megjelenítésére, vagyis a hanghordozó kiadására, míg mások teljes körű szolgáltatásokat biztosítanak felfedezettjeik számára a PR munkáktól, a művészeti kérdéseken át, minden területen segítik az előadókat. b.) Mi adja egy művész prioritását a kiadójánál? ♪ Kapcsolatok – melyek lehetnek politikai, üzleti vagy magánjellegűek ♪ Extra-profitot termel a hanghordozó ♪ Szupersztár státuszban van az előadó ♪ Már befutott énekesről van szó, aki kiadót cserél, valamilyen indokból ♪ Egy kibontakozóban lévő, új zenei stílus képviselője c.) Kiadók Magyarországon:
EMI Az EMI ma a világ egyik legnagyobb lemezkiadója és a középkori zenétől egészen a legmodernebb popig terjedő zenei katalógussal büszkélkedhet. A kiadó története egészen 1897-ig nyúlik vissza, maga az Electric And Musical Industries Ltd., azaz az EMI azonban csak 1931-ben született meg. Az EMI szoros kapcsolatokat ápol a zeneipar amerikai alapítóival, különös tekintettel Emile Berlinerre, a gramofon feltalálójára. A www.emimusic.hu oldalon a vállalat minden előadója megtalálható, akik az ő kiadásukban jelentetik meg lemezüket. Itt elolvashatjuk történetüket, megismerhetjük a tagokat, a megjelent lemezeket, a díjakat és eladási adatokat. (www.emimusic.hu)
WARNER MUSIC HUNGARY A Warner Music, az Aol Time Warner család tagjaként a világ egyik legnagyobb lemezkiadó társasága, köszönhetően a sikernek, melyet előadóinak köszönhet. Mindazt a zenei tartalmat, tapasztalatot, amely egy kiadó életében jelen van - művészek, produktumok, eladási listák, playlistek, chart információk, zenei kreatívok – kamatoztatja nap mint nap Magyarországon is. A
- 12 -
világ egyik legszélesebb körű zenei katalógusa (nemzetközi és hazai) áll rendelkezésükre, illetve rendkívül erős disztribúciós hálózattal és kiterjedt tapasztalattal rendelkeznek a zenei piacon. (www.warnermusic.hu)
BMC A jelenkor magyar zenei értékeinek együttes és összehangolt felmutatása - működésének 1996. május 24-i kezdete óta ez a Budapest Music Center fő célkitűzése. A cég aktívan kíván részt vállalni a magyar zenei kultúra világban elfoglalt méltó helyének kialakításában - az új évezred igényeihez alkalmazkodó piacképes produktumok és szolgáltatások segítségével. A Budapest Music Center munkatársai egyöntetűen vallják, hogy a közép- és keleteurópai térségben - a sajátos történelmi helyzetből fakadóan - kiaknázatlan, a nyugati kultúrában megszokottól jelentősen eltérő zenei gazdagság halmozódott fel, melynek széleskörű megismertetése és a piacgazdaságba való bevonása ráirányíthatja a világ figyelmét a régió egyedi értékeire, ahogy azt Ligeti-Kurtág-Eötvös rendkívüli nemzetközi sikerének példája is mutatja. (www.bmc.hu)
CLUBSOLUTIONS A
Clubsolutions.hu
Magyarország
egyik
legfiatalabb lemezkiadója és booking ügynöksége. A cég 2001 októberében alakult. Lemezkiadási tevékenységüket elsősorban külföldi dance és pop lemezek hazai megjelentetésére koncentrálják, mely magában foglalja a kislemezeket, művész albumokat, válogatáslemezeket és DJ mixalbumokat. Ezen felül természetesen hazai tehetségek felkutatására is vállalkoznak, leginkább az elektronikus zene területén. A kiadói referenciához tartozik a Beggars Banquet-tel kötött megállapodás, melynek értelmében Anglia egyik legnagyobb független kiadójának teljes katalógusát és új kiadványait
exkluzívan
terjesztik
Magyarországon.
Kiterjedt
nemzetközi
kapcsolataiknak köszönhetően Európa és az Egyesült Államok legtöbb sztár DJ-jét és dance előadóját is módjukban áll megfelelő igény esetén Magyarországra hozni. (www.clubsolutions.hu)
- 13 -
NarRator Records A kiadó 1997-ben alakult, és a nívós könnyűzenei produkciók megjelentetését tűzte zászlajára. Az elmúlt évek során több, mint 30 kiadványuk látott napvilágot. (www.narratorrecords.hu)
UNIVERSAL 1998. december 11-től a PolyGram a Hollywood-i Universal filmstúdiók és a leghíresebb italmárkák tulajdonosaként ismert Seagram óriáscég zenei csoportjaként, Universal Music Group néven működik. A két hatalmas cég erőinek egyesítésével létrejött a világ legerősebb zenei kiadója. A Universal Music Group a legjelentősebb hanglemezkiadók, előadók, filmstúdiók tulajdonosa, a világ legnagyobb zenei gyűjteményével rendelkező kiadó. (www.universal.hu) 2. Rádióadók a.) Igazságok és tévhitek a rádiókról ♫ Egy rádióállomás terméke maga a program. Igaz: A rádió műsora valóban maga a termék. A médiában óriási pénzek forognak kockán, és egy rádióállomás tulajdonosai érthető módon minél nagyobb profitot akarnak termelni. Ehhez azonban, olyan műsorokat kell sugározniuk, melyeket a közönség szeret, és amelyek a legtöbb befektetett időt és pénzt hozzák vissza. Ezt mindig érdemes szem előtt tartani, amikor egy rádióval dolgozunk. ♫ A kereskedelmi rádiók műsorvezetőinek megvan az a szabadsága, hogy műsoraikban ők válasszák ki a zeneszámokat a rádió meghatározott stílusán belül. Igaz is, meg nem is: Magyarországon, főleg a kisebb rádióknál még működik ez a munkafolyamat, de most már egyre inkább az a programigazgató dönt, akinek fő feladatai közé tartozik, hogy kiválassza az egyes műsorokban lejátszandó dalokat. Persze leginkább az jellemző, hogy mind a műsorvezető, mind pedig a
- 14 -
programigazgató személyes ízlésük szerint választanak, nem pedig bármilyen egyéb szakmai indokok szerint. A leghallgatottabb időszakok általában a reggeli órák, és a kora esti időszak, amikor precíz munkafolyamat útján határozzák meg, mely számok kerülhetnek adásba. ♫ A kereskedelmi rádiók bevételének legnagyobb részét a reklámidő értékesítése képezi. Igaz: A rádió egy olyan műsorprogramot állít össze, amely jelentős közönséget köt le, és ez a hirdetők számára is megfelelő. Az egyes műsorok különböző hallgatóságot vonzanak. Például egy alternatív rock műsort leginkább a 12-35 évesek hallgat szívesen. Így azon hirdetők számára fog sokat érni a műsor ideje alatt sugárzott reklámidő, akik ezt a korosztályt célozzák meg. A rádiók célja mindig az, hogy a lehető legszélesebb közönség hallgassa a sugárzást, hiszen ez a hirdetőket is ide vonzza. ♫ A kiadók választják ki mely dalokat játsszák a kereskedelmi rádiók. Nem igaz: A kiadók „demókat” küldenek az újonnan megjelenő dalokról, illetve lemezekről a rádióknak, melyeken nem csak a számok szerepelnek, hanem az előadó(k) bioja, a marketing és promóciós terv, és egyéb információk, amelyek meggyőzhetik a zenei igazgatót, hogy leadja az új nótát. A menedzsment feladata a meggyőzés, azaz rávenni a rádiót, hogy adásba kerüljön az új szerzemény. Általában ezt különböző ajándékokkal, reprezentációs példányokkal és koncertjegyekkel igyekeznek elérni. ♫ A kereskedelmi rádiók rendszeresen készítenek felméréseket a hallgatottságról, és a rádióhallgatási szokásokról. Igaz: a rádiók számára nélkülözhetetlenek ezek a felmérések. Az országos mérés módszere a vizsgálandó hét előtt, illetve közvetlenül a hét után személyesen kihelyezett és begyűjtött unaided Naplós rendszer. Az Unaided Napló azt jelenti, hogy a Naplókban nem tüntetik fel egyetlen rádió nevét sem, hanem a hallgatóknak kell beírnia, hogy melyik rádiót hallgatta, mikor és hol. A vizsgálat eredménye
olyan
adatbázisba
rendezhető,
amelyből
kiszámolhatók
a
műsorkezdéstől műsorzárásig minden egyes negyedórában elért hallgatók adatai
- 15 -
bármely negyedórákból összerakható intervallum esetében, akár a teljes hétre vonatkozóan is. b.) Rádióállomások Magyarországon A két leghallgatottabb országos rádióadó a Sláger Rádió és a Danubius Rádió, ezért ezt a két állomást egy kicsit bővebben szeretném bemutatni. SLÁGER RÁDIÓ 1998. február 16-án kezdte adását a Sláger Rádió, Magyarország legnagyobb kereskedelmi rádiója, a 60as, 70-es évek legnagyobb slágereivel, éjjel-nappal. A szlogenben található "legnagyobb slágerek" kifejezés a
60-as
és
70-es
évek
valóban
legnagyobb,
legkedveltebb magyar és nemzetközi slágereit jelenti. Hogy milyen dalok tartozzanak ebbe a kategóriába, ezt nem a rádió dönti el, hanem a hallgatók. A Sláger Rádió alapelve ugyanis, hogy műsora szerkesztésében a legnagyobb szerepet maguk a hallgatók játsszák, és ezért kizárólag olyan slágerek kerülnek adásba, amelyekről a kutatásaikba bevont hallgatók elmondják, hogy jól ismerik, és szívesen hallgatják őket. A műsorszerkezetet is ugyanilyen "hallgatóbarát" megközelítéssel alakítják. A főszerepet a 60-as, 70-es évek, 2000 februárja óta pedig már a 80-as évek legnagyobb slágerei is játsszák, ezen kívül óránként igényes és tartalmas hírekkel jelentkeznek. A hallgatók hitelesnek tartják, és szívesen hallgatják a Sláger Rádió híreit és más közszolgálati műsorait, amelyek az adó egyik legnagyobb érdeme. A tulajdonos részvénytársaság 1997. november 18-án kötötte meg az Országos Rádió és Televízió Testülettel a tevékenysége alapjául szolgáló Műsorszolgáltatási Szerződést. Az aláírást követően rendkívül gyors iramban megkezdődött a műsorstratégia meghatározásához elengedhetetlen közvélemény- és piackutatás, a munkatársak kiválasztása és betanítása, a stúdiók és irodák elhelyezése, a berendezések üzembe helyezése. Végre 1998. február 16-án 0.00 órakor megszólalt a Sláger Rádió és azóta folyamatosan ontja immáron minden idők legnagyobb slágereit, a híreket, játékokat s mindazt, amit közönsége elvár kedvenc rádiójától. (www.slagerradio.hu)
- 16 -
DANUBIUS RÁDIÓ Az előkutatások eredményei alapján határozták meg a Danubius Rádió formátumát: a '80-as, '90-es évek zenéjét játszó zenei rádió, melynek elsődleges célcsoportja a 25-34 éves, a másodlagos pedig a 20-44 éves korosztály. Külön kutatói cég figyelte a zenei program fogadtatását, amely szintén nélkülözhetetlen, hiszen az adásidő 63,5 százalékát adja. Ezen felmérések alapján a Danubius Rádió három zenei kategóriát választott: Pop Dance, Soft AC, és magyar előadók dalait. Ezen a három kategórián belül is folyamatosan tesztelték az egyes dalokat, zenei auditóriumok, telefonos felmérések segítségével. A zene mellett a műsorstruktúra másik meghatározó alappillérét a szöveg adja, melynek arányát a műsorszolgáltatási szerződésben vállalt kötelezettségek, illetve a médiatörvény előírásai szabták meg. A hírműsorok mellett a törvényileg kötelező közszolgálati műsorokból is többet vállaltak szerződésükben az OKR Rt. műsorkészítői, így a piacon szereplő más kereskedelmi rádiókhoz mérten meglehetősen sok lett a megszólalás a Danubiusban. Ezt azonban a rádió hagyománya is megkövetelte, hiszen már első magyar műsorvezetői is olyan személyiségek voltak, akik önálló tartalmat képviseltek a zene mellett. A tartalom megvalósítását olyan nevek garantálták, mint Rókusfalvy Pál, Rónai Egon, Búza Sándor, Boros Lajos, Bochkor Gábor, Jáksó László, Dénes Tamás, Jakupcsek Gabriella vagy Garami Gábor. A Danubius Rádió több lépéssel próbált közelebb kerülni hallgatóihoz, amelyek közül talán a leglátványosabb az 1998 év nyarán zajlott Roadshow volt. Ezen a rendezvénysorozaton a rádió csapata bejárta az egész országot, minden nagyobb városban koncertekkel és élő játékokkal szórakoztatva a közönséget a Danubius Rádió mobil színpadán. A Danubius Team szintén ebben az évben alakult, és azok a hazai zenészek, zenekarok, énekesek csatlakoztak hozzá, akiknek fontos volt az ország első kereskedelmi rádiója és annak közönsége. A teamben ott volt többek között a Pa Dö Dö, a C'Est La Vie, a Bon Bon, az Irigy Hónaljmirigy, az Ámokfutók, Demjén Ferenc és még számos magyar kedvenc. 1998 végére a számok is azt bizonyították, hogy a Danubius Rádió lett a közönség kedvence, hiszen ezt a rádiót hallgatták ebben az évben a legtöbben, és a Danubius érte el a legnagyobb bevételt is az esztendőben. (www.danubius.hu)
- 17 -
3. Zenei műsorok
tv2 - Dalnokok ligája Egy szórakoztató show-műsor, tele sztárokkal, és zenei vetélkedővel. A Bajnokok Ligája analógiájára építve, különböző zenei műfajok legjobbjai mérik össze tudásukat egymással. Mivel az egymástól távol álló műfajok nem összehasonlíthatók, a verseny alapszabálya, hogy senki nem játszhat a saját műfajában. 10 produkció 9 fordulón keresztül játszik egymással körmérkőzéses bajnokságot. (www.tv2.hu)
m1 - BRAVO TV Az ötven perces zenei műsor ezentúl is szombat délelőttönként látható. Ám a koncerttudósításokon, az exkluzív interjúkon, kulisszatitkokon kívül sok-sok meglepetéssel várja a nem csak zenére éhes nézőket Samy, Linda és Lilla a BRAVO TV új műsorvezetői, akik annak ellenére, hogy színészetet tanulnak új arcok a televíziózásban, s mivel megrögzött zenerajongók, nem félnek a kihívástól. (www.mtv.hu)
m1 - SZUPERBULI Egy szórakoztató zenei műsor, melyben a hazai élet népszerű együttesei, előadói szórakoztatják a közönséget Lagzi Lajcsi vezényletével. (www.mtv.hu)
VH1 - I love the 80’s Minden egy órás epizód a ’80-as évek egyik esztendejébe kalauzolja el a nézőket; emberek, zene, filmek, tv műsorok, termékek, divat, trendek és nagyobb események bemutatásával, melyek meghatározzák a pop-kultúrát
- 18 -
abban az évben. A „Szeretem a ’80-as éveket”, minden műsorába elhozza azokat a rock-sztárokat, színészeket, írókat és humoristákat, akik minden jó és rossz oldalát bemutatják annak a bizonyos esztendőnek… (www.vh1.com)
VIVA+ A Viva TV a következő szavakkal mutatkozik be internetes oldalán: „Mindenki életében van legalább egy dolog, ami számára az egyetlen. A kutyája, a macskája, a mérges kígyója, a mérges anyukája, vagy a szerelme. Az ország életében a VIVA az egyetlen, hisz Magyarországnak nincs másik zenecsatornája. Olyan meg főleg nincs, amely 1997 óta folyamatosan működik!” A Magyar Zenetévé a VIVA Csoport 100%-os tulajdona és így egy nagy nemzetközi családba tartozik: Magyarországon kívül Németországban, Lengyelországban, Svájcban, Ausztriában, Litvániában, Hollandiában és Kínában látható még a VIVA anyanyelvi adása. A magyar VIVA több, mint másfél millió háztartásba, vagyis kb. 3,6 millió potenciális nézőhöz jut el országszerte. A zenei paletta széles: a dance-től és a nu metalig sok zenei irányzat helyet kap. Rétegműsoraik az alternatív és az elektronikus zene kedvelőit, illetve a rock és a hip-hop rajongókat is kielégítik. A csatorna kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy a sugárzott klipek minimum 40%-a hazai gyártású legyen. (www.vivatv.hu)
Viva TV – BEE Top 5 Ez az a naponta jelentkező sikerlista, mely a nézők szavazatai alapján az öt legnépszerűbb videoklipet mutatja be. Csak el kell küldeni kedvenc klipünk előadójának nevét és a dal címét SMS-ben, és a lista tükörként mutatja, hogy melyek az éppen legmenőbb klipek. A közönség dönt, hogy a sorrend naponta változzon, esetleg több héten keresztül a mi kedvencünk álljon az élen. A BeeTop 5 minden hétköznap 19 órától látható, 20 percben. (www.vivatv.hu)
- 19 -
MusicTv - Star Weekend A Music Television az egész világon jelen van, Európában éppúgy mint a Távolkeleten, vagy Dél-Amerikában és természetesen az Egyesült Államokban. Magyar nyelvű adás ugyan nem működik, de az angolul beszélő műsorvezetők épp olyan népszerűségnek örvendenek nálunk, mint bárhol az Európai Unióban. A Star Weekend egy jellegzetes műsor, vagy inkább műsorblokk az MTV-n, hiszen arról van szó, hogy kiválasztanak egy sztárt, és egész hétvégén az ő klippjeit játszák, vele készült riportokat, kisfilmeket mutatnak be. Különleges, addig még nem látott felvételek,
és
sokszor
dallamok
debütálnak
hétről-hétre
a
műsorban.
(www.musictv.com)
Zenebutik – Zenehíd Születési helye a Magyar Televízió, majd a sorozat csaknem egy évig a Satelit TV-ben "vendégeskedett" és 2003 januárjától folytatódik - immár heti ritmusban, vasárnap délutánonként - a hírTV-ben. A műsor célja mindig is az volt, hogy pergő ritmusban, változatos egymásutánban, műfajkorlátok nélkül vigyen közel zenei érdekességeket, újdonságokat a nézők mind szélesebb táborához. A ZENEBUTIK "utóda", a ZENEHÍD változatlanul igényes, színvonalas, elegáns kaleidoszkópszerű sztárparádé kíván lenni, ahol együtt jelennek meg a nemzeti és nemzetközi értékek - gyakran exkluzív jelleggel. Kezdetben a külföldi klipek adták fő vonzerejét, majd "kitárták az ajtókat" és igen sok hazai nagyság és világsztár tisztelte meg a produkciót. Már a kezdetektől lényeges szempont volt, de az elmúlt évektől különösen igaz, hogy minél többet foglalkoznak a hazai zenei élet kiválóságaival. A következők olvashatók a műsor internetes oldalán a hazai sztárokról: „Tudatosan vállaljuk "sztárolásukat", mert így - büszkeségünkre - milliók követhetik pályájukat, s nem utolsó sorban az MTV archívuma is pótolhatatlan értékű "karrier-állomásokkal" bővül.” A műsor jellegzetesen hazai produktum. A kereskedelmi televíziókban és nemzetközi viszonylatban sem találni mását. A nézők java része a közép- és idősebb korosztályhoz tartozik, érthetően, hiszen a legújabb könnyűzenei stílusok, produkciók követését szándékosan átengedik a kifejezetten a fiataloknak szóló műsoroknak. (www.zenebutik.hu)
- 20 -
4. Zenei magazinok
FREEE Magazin FREEE Magazin 1995 óta van jelen a magyar médiapiacon. Az újság elsősorban a 18-25 éves, modern elektronikus tánczenét kedvelő korosztálynak szól. Tartalmát tekintve zenei lap, mely ugyanúgy ír a zenét készítő producerekről, korunk új popsztárjairól, a lemezlovasokról, divatról és életstílusról valamint a jelentősebb hazai és külföldi tánczenei eseményekről. Minden (havonta megjelenő) számban zenei CD melléklet található. Az újság weboldala, a hazai dance szcéna meghatározó on-line központja. (www.freeemagazin.hu)
Rockinform A Rockinform rockzenei szaklap Miskolcon indult. A magazin első száma 1992 júliusában jelent meg, országos terjesztéssel. A szándék az volt, hogy az újságban a tágan értelmezett
rockzene
minden
területéről
szerezhetnek
részletes információkat az olvasók. Pályafutása során folyamatos fejlődésen ment ill. megy át az újság, a kezdetben még fekete-fehér, 20 oldalas lap mára már Magyarország egyik meghatározó rockzenei orgánumává nőtte ki magát. Jelenleg 10 szám jelenik meg évente, 60 illetve 68 oldalas terjedelemben. A szerkesztőség Miskolcon található, munkatársai azonban az ország különböző pontjain dolgoznak, ezáltal a fővárosi események mellett a vidéki történések is kellő hangsúlyt kapnak. A rockzene szerelmesei hónapról-hónapra érdekes interjúkkal, riportokkal, hírekkel, koncertbeszámolókkal találkozhatnak. A Rockinform a hazai kiadók mellett számos külföldi – elsősorban nyugat-európai – kapcsolattal is rendelkezik, így naprakész információt nyújt olvasói számára a határainkon túli eseményekről is. Továbbá számos rendezvény támogatójaként tevékeny szerepet vállal a rockzenei életben, a munkatársak közül jó páran maguk is aktívan zenélnek. Az újság szlogenje: „Amit a rockzenéről tudni kell!” (www.rockinform.hu)
- 21 -
BRAVO Magazin A Bravo Európa
és
Magyarország
első
számú
tinimagazinja, amely teljes áttekintést ad a zenei világról, sztárokról, eseményekről bel- és külföldön egyaránt. Ezen kívül feladatának tartja, hogy segítse a fiatalokat az életmód és egészség témákhoz kapcsolódó tanácsaival. Kétheti
megjelenésének
köszönhetően
a
Bravo
a
legnaprakészebb tinimagazin. A zenei rész tartalma: popzene, zenei információk, koncertek, riportok, cikkek a sztárokról, munkájukról és magánéletükről, újdonságok, toplisták koncert-kalendárium. A magazin fő célcsoportját az aktív társadalmi életet élő, 12-19 éves lányok és fiúk alkotják, akik érdeklődnek a trendi zene, a szépség- és hajápolás illetve a divat iránt. A Bravo eladott példányszáma közel 50.000 és 270 ezret meghaladó olvasótáborral rendelkezi. A nemzetközileg ismert és elismert márkának köszönhetően a Bravo az egyik leghitelesebbnek tekintett magazin a fiatalok körében, és az egyetlen olyan magazin, amelyhez önálló saját tévé show kapcsolódik – a Bravo TV. (www.sanomabp.hu)
- 22 -
IV. A zenei piac Magyarországon Magyarországon a kilencvenes években több mint kétszeresére bővült a hanglemezpiac. Különösen 1997-ig volt dinamikus ez az expanzió, az akkori eladási rekordot (7,825 millió darab) azóta sem sikerült túlszárnyalni. Sajnos ma már gyorsuló mértékben csökken hazánkban az értékesített hanghordozók száma: a közel egy évtizedig tartó folyamatos, a kilencvenes évek közepén kifejezetten dinamikus piacbővülés után 2000-ben közel 5 százalékkal, 2001-ben pedig már 16 százalékkal kevesebb hanghordozót értékesítettek Magyarországon, mint egy évvel korábban. A teljes forgalomcsökkenés értékben 5 százalékos. 2001ben hazánkban 6,231 millió hanghordozó kelt el, mintegy 9 milliárd forint értékben. A hagyományos lemezpiacot az elmúlt években világszerte a visszaesés jellemezte. Az IFPI tavaly április közepén nyilvánosságra hozott adatai alapján 2001-ben a világon 3,2 milliárd hanghordozót értékesítettek, mintegy 33,7 milliárd dollár értékben, és ez darabszámban 6,5, értékben 5 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi lemeziparban a hazai előadók erősödése a jellemző. Az IFPI adatai szerint 1991 és 2000 között 58 százalékról 68 százalékra emelkedett világviszonylatban a hazai repertoár részesedése. Magyarországon 2000ben még több külföldi hanghordozót értékesítettek (100-ból csak 45 volt magyar könnyűzenei produkció), tavaly viszont már nálunk is minden 100 értékesített lemez vagy kazetta közül 52 volt hazai könnyűzenei előadóé. Ez a 52 százalékos hazai siker azért is jelentős, mert a kilencvenes évek első felében a volt szocialista országokhoz hasonlóan a korábbi hatvan százalékról 1995-re 34,6 százalékra esett vissza a hazaiak részesedése, azóta viszont ismét folyamatosan nő. (www.mahasz.hu)
- 23 -
Forrás: www.mahasz.hu Tovább változik a hanghordozók piaci szerkezete: míg 1991-ben a kazetták részesedése 85 százalék volt, addig 2000-ben már csak 43 százalék, miközben a hagyományos (analóg lemezek) 1994 óta gyakorlatilag teljesen eltűntek, a CD-k részesedése pedig 1991 és 2000 között 8,5 százalékról 52 százalékra emelkedett. Ezek az adatok természetesen nem foglalják magukba a kalóz (engedély nélkül többszörözött) kiadványokat. Magyarországon ez az arány jelenleg 18 százalék. Ma a CD-író készülékek terjedése nyomán felgyorsult digitális másolás jelenti a legfőbb bevételkiesést. Napjainkban minden három megvásárolt zenei CD-re jut két másolt, ezért döntött az Artisjus, a Mahasz és az Előadóművészi Jogvédő Iroda a hologramos címke 2002. január elsejei bevezetéséről.
- 24 -
A hazai lemezpiacon, miként a világban, az öt nagy multinacionális (BMG, EMI, Sony, Universal, Warner) cég dominál, ők öten adják az összforgalom 61,29 százalékát. (www.mahasz.hu) AUDIO DB Single Vinyl Single CD Single MC Single Összesen Album CD MC LP Egyéb Összesen TOTAL
Hazai HUF (000)
4 5 188979 38917,04 2772 2044 191755 40966,04 958047,1 1199981 647,7839 1269 2159944 2378253
1556993 960111,9 640,8359 1653 2519399 2604785
Külföldi HUF DB (000) 0 62103 578 62681
0 56791 681 57472
Klasszikus HUF DB (000) 0 203 0 203
0 197 0 197
Összesen DB
HUF(000)
4 5 251285 95905,04 3350 2725 254639 98635,04
1671298 3170794 527965 902408 3157310 5630195 498498 818830 121527 195919 1820006 1974861 465 2039 81 233 1193,784 2912,836 3040 15018 0 0 4309 16671 2173301 4006681 649573 1098560 4982818 7624640 2280353 4247636 654660 1120135 5313266 7972556
Forrás: www.mahasz.hu
Vásárlói Szokások A Szonda Ipsos 2000-2001 –es piacelemzése alapján: (www.szondaipsos.hu) A Szonda Ipsos, a Mahasz felkérésére 2000 őszén, 2001 nyarán és 2001 őszén három hullámban végzett piackutatást, hogy felmérje a hazai, 14 évesnél idősebb lakosság, hanghordozó vásárlási szokásait, kedvelt műfajait, vásárlási helyeit, illetve a legális és illegális hanglemezpiachoz való hozzáállását. A Szonda Ipsos szokásos MédiaAnalízis kutatásán belül végzett hanglemezpiacra vonatkozó kutatásban a három adatfelvételi hullámban összesen 7080 fős minta szerepelt. Ez a minta jóval nagyobb, mint ami a legtöbb vásárlói attitűd- és szokásvizsgálatnál használatos. A 2000-es és 2001-es adatok tükrében a 14 évesnél idősebb magyarországi lakosság (8.366.000 fő) 34 százaléka (2.837 000 fő) szokott vásárolni (legalább egyfajta) hanghordozót. A műfaji kutatás során kiderült, hogy a kiadók által megadott 20 műfaj
közül
rajongótáborok
mérete
alapján
a
legnépszerűbb
a
magyar
nóta/operett/mulatós zene, a 14 évesnél idősebb lakosság közel 24 százaléka szereti, azaz mintegy 2 millió ember. Milliós rajongótábora van ezen kívül a filmzenének (13
- 25 -
százalék), a humornak (22 százalék) és a klasszikus, illetve mai popzenének (11-11 százalék). A lista alján a rétegműfajnak számító blues (4), a country (3), a progresszív elektronikus zene (3), a hard rock/metál (3) és az alternatív/modern rock (2)
található.
Viszont
éppen
a
legnépszerűbbnek
számító
magyar
nóta/operett/mulatós rajongótábor az, melynek a legkisebb hányada (21 százalék) szokott hanghordozót vásárolni, míg ugyanez a rétegműfajok híveinél általában 60 százalék feletti. Ami a legfőbb értékesítési helyeket illeti, a legjellemzőbb a klasszikus értelemben vett hanglemezbolt, itt vásárol az érintettek 72 százaléka. Ezt követik a szuper- és hipermarketek lemezosztályai (67 százalék), és a könyvesboltok (61 százalék). A kisebb, gyakran speciális kínálatú lemezboltokból 35 százalékuk, piaci, utcai árustól 24 százalékuk vesz CD-t, kazettát vagy hagyományos lemezt. A használt CD-t árusító üzletekbe 15 százalékuk jár, katalógusból 14 százalék, az Internetről pedig 2 százalékuk vásárol. A vizsgálatból kiderült, a teljes magyarországi népesség 31 százaléka készít rendszeresen másolatokat hanganyagról, ez körülbelül 2,5 millió embert jelent. A legnagyobb arányban a 15-17 évesek (62 százalék) és a 18-30 évesek (56 százalék) élnek ezzel a lehetőséggel. Érdekes adat, hogy a hanghordózókat vevő 2,8 millió embernek az 56 százaléka másol. A teljes magyarországi, 14 évesnél idősebb lakosság csupán 4 százaléka, mintegy 300
ezer
ember
tölt
le
mp3-as
formátumban
(www.szondaipsos.hu)
- 26 -
zenét
az
internetről.
V. Zenetörténet A magyar könnyűzene története különös tekintettel a rendszerváltás előtti időszakra 1.) Rövid történelmi áttekintés 1905 Pete Csongor megalapítja az Első Magyar Hanglemezgyárat, amely hangfelvételi helyiséget és présüzemet egyaránt működtet. Hangfelvételeik Original Victoria Record, és Spezial Record, névvel jelennek meg. 1910-1918 Több külföldi hanglemeztársaság hazai vállalkozások segítségével megnyitja magyarországi képviseletét. Budapesten sorra nyílnak a hanglemezboltok: Rózsavölgyi, Wagner, Sternberg, Nádor, Bárd, stb. Megkezdődik a sztárok szerződtetése: Az Első Magyar Hanglemezgyár olyan kiválóságokkal köt kizárólagos megállapodásokat, mint Rózsa S. Lajos, Blaha Lujza, Nádor Jenő, stb. 1920 Az I. világháborút követően lassan kezd magához térni a magyarországi lemezpiac. Elsőként a nagy nemzetközi cégek (Parlophon-Odeon-Beka, The Gramophone Co./His Master's Voice) jelennek meg külföldön készült albumaikkal. Ritkaságként csupán néhány újabb magyar felvétel kerül a piacra (pl. Honthy Hanna, Király Ernő előadásában). 1925 Az elektromos hangrögzítés feltalálása valamint a rádió térhódítása új távlatokat nyit a hanglemeziparban is. Kisebb hanglemezkiadó cégek alakulnak, például a Duophone, amely törhetetlen lemezeivel válik népszerűvé. A magyar lemezipar hiányosságait felismerve három világcég is tért hódít a honi piacon; az Odeon, a Polydor és a The Gramophone Co. valamint az EMI kiadója. Az elkövetkező évtizedben a magyar piac birtoklásáért e három cég küzd egymással, egyenlő esélyekkel. 1938 március Díszbemutatón, meghívott közönség előtt tartják Az ember tragédiája című dráma hanglemezének premierjét. Ez az első alkalom, hogy egy lemez megjelenése társadalmi-kulturális eseménnyé növekszik. A felvétel egyébként nemcsak Magyarországi szenzáció, hanem világviszonylatban is úttörő vállalkozás: Most először kerül hanglemezre egy teljes prózai színpadi mű. 1948 A magyar hanglemezipar a II. világháború után megmaradt darabjait államosítják. Az új állami vállalat Tonalit néven hanglemezkiadásba kezd, majd - 27 -
néhány új tánczenei felvételt is kiad Solti Károly, Lantos Olivér, Pogány László, Tabányi Mihály közreműködésével. 1951. június 1. Megszületik a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV). 1955 A hangfelvételek egyre tökéletesebbek, a hanglemezkiadás azonban magán viseli a szocialista kultúrpolitika elvárásait és ideológiai útmutatásainak velejáróit: Művészi szempontból a Népművelési Minisztérium Zenei Alosztálya, műszaki kérdésekben az ipari tárcák, kereskedelmi és terjesztési vonatkozásban a Belkereskedelmi Minisztérium, az export ügyében pedig a Külkereskedelmi Minisztérium tartja magát illetékesnek arra, hogy beleszóljon a vállalat belső dolgaiba. Mindeközben a politikai elvárások a mozgalmi jellegű tömegdalok megjelentetését szorgalmazzák, a közönség a tánc-, operett- és magyar nóta felvételeket keresi, a kultúra irányítói, a zeneértők és a külföldi terjesztésben érdekeltek pedig a klasszikus zenei felvételek készítését és kiadását várják el a vállalattól. A nyugati lemezcégek termékeinek értékesítését mindeközben teljesen megszüntetik. 1968. aug. 28. Boltokban a lemez a Táncdalfesztivál döntőjének dalaival, köztük néhány beat-szerzeménnyel az Illés, a Metró, az Omega, Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta és mások tolmácsolásában. A felvétel induló példányszáma 250.000 darab, amely szinte órák alatt elfogy a polcokról. A lemezen az új hangvételű szerzemények mellett néhány régebbi típusú táncdal is szerepel, ezért mindkét műfaj hívei úgy gondolják, az album népszerűsége elsősorban saját kedvenceiknek köszönhető. A hanglemezgyár illetékesei a korszerűbb hangzású tánczene mellett teszik le voksukat, így a hagyományos tánczene - és vele együtt néhány másik műfaj, például a magyar nóta - kiadása a háttérbe szorul. Emiatt a lemezgyár vezetését később a pártvezetés részéről is bírálat éri. Még ebben az évben megjelenik az első magyar beat-lemez „Ezek a fiatalok” címmel, amely a hasonló című film betétdalainak válogatása. A siker fergeteges, új korszak kezdődik a magyar hanglemezkiadás történetében. A közönség - és elsősorban természetesen a fiatalok - lelkesednek, az idősebbek értetlenül szemlélik a fejleményeket, a politikusok pedig óvatosságra intenek. Társadalmi vita kezdődik a beat-jelenségről. Sokan politikai beavatkozást sürgetnek, de hallatják hangjukat a kultúra védelmezői is. A politikai vezetőknél protestál többek között Kodály Zoltán is, aki élete egyik fő céljának tekinti a muzsikálás spontaneitásának visszaállítását; az ifjúság most valóban spontánul zenélni kezd, csakhogy egyáltalán nem úgy, ahogyan azt Kodály elképzeli. (www.hungaroton.hu) - 28 -
2.) Zeneszó a vasfüggöny mögött A hatvanas években nyugatról érkező zenei irányzatok egyre több magyar zenekar megalakulásánál jelentettek döntő szerepet, s mindegyik a luxemburgi rádió után játszotta az akkori slágereket. Nagy kincs volt, ha valaki tudott egy eredeti korongot szerezni, hiszen a zenekarok a lemezen hallható zenét játszották élőben. Akkoriban a legtöbb együttes klub-, vagy egyetemi zenekarként kezdte, és csak néhányan maradtak együtt a diploma megszerzése után. Általában volt közöttük egy „lázadó”, aki profi zenész szeretett volna lenni. Nyakába vette a várost, olykor az országot és összeverbuvált egy csapatot a legjobb zenészekből, volt hogy egy másik sikercsapatból elcsábítva. A zenekar összetételénél külön oda kellett figyelni, hogy valakit zenekarvezetőnek lehessen kikiáltani, akit a média és a hanglemezgyár is elfogad, aki kevésbé lóg ki a sorból... Amikor a banda összeállt, első lépés a koncertezés volt, utána jöttek a rádiós, tévés szereplések, és csak ezután adhatták ki a nagylemezt. Hiába volt sikeres egy zenekar a közönség előtt, ha a hanglemezgyár nem adott lehetőséget, a médiákban sem jelenhettek meg, és előbb-utóbb nem volt mit tenni, fel kellett adniuk. Akkoriban
jellemzően
külföldi
zenekarok
dalait
játszották,
szinte
elképzelhetetlennek tűnt, hogy valaki saját, magyar nyelvű számokkal hódítsa meg a közönséget. Ha a publikum magyar számokat hallott, legkevesebb, hogy elhúzták a szájukat. Igaz, ezek régimódi, szirupos slágerek voltak. A nagy áttörést Koncz Zsuzsa „Rohan az idő” című slágere jelentette, melyet a 1965 szilveszterén, a televízióban énekelt el, ekkor bebizonyosodott, hogy a magyar számokkal is lehetne mit kezdeni. Az első az Illés volt a sorban a „Légy jó kicsit hozzám” dallal. A hatvanas években a politikusok nem nagyon szerették a rockzenét, a zenészek hivatalosan munkanélküliek voltak, bármikor kérdőre vonhatták őket a rendőrök. Így miután a legendás 3T közül (tiltott, támogatott és tűrt), ez utóbbi kategóriába tartoztak, a dalszövegeiket a Táncdal és Sanzonbizottság vette nagyító alá, s a koncerteken sem lehetett össze-vissza beszélni, hiszen a baráti körükben is voltak, akik jelentettek, és civil ruhás rendőrök is betévedtek olykor egy-egy koncertre. A politika pedig a zenészek esetében egyet jelentett a hanglemezkiadással, mely akkoriban – mint minden más – állami monopóliumnak számított. A Hungaroton - 29 -
egyeduralkodóként állt a piacon, és Bors Jenő és Erdős Péter voltak az akkori lemezgyártás mindenható urai. Voltak zenészek, akiknek személye döntő többségben ütköztette a közönség és a politikai vezetés kultúrpolitikai ízlését. Nagyon nem szerették, ha valaki állandóan lázad és ellenáll az elvárásoknak. Ilyen volt többek között Fenyő Miklós is, aki így emlékszik azokra az időkre: „Nehéz kérdés volt, hogy kinek az ízlése szerint játszunk. A pártunk és államunk vezetői által kijelölt kulturális irányvonalat kövessük, és beálljunk a többiek után a sorba, vagy játsszuk azt, ami nekünk tetszik. Végül én mondtam ki a döntő szót, és maradtunk a rock and roll stílusnál.” A Ki mit tud?-on, vagy a Táncdalfesztiválon való indulás jó kezdőlépésnek ígérkezett, hiszen aki profi módon akart működni a zenei pályán, annak ezek a vetélkedők nagyon fontosak voltak, sőt akkoriban talán az egyetlen kiugrási lehetőséget jelentették. A zenészek úgy gondolták a sikeres szereplés és az ezzel járó hírnév és ismertség olyan erős kapocs lehet, amely hosszabb ideig is összetarthat egy zenekart. Ezen kívül magas presztízsértéke volt a minden évben megrendezett Popmeccs megmérettetéseknek, ahol a közönség szavazatai alapján kategóriánként hirdettek győztest. Ha egy zenekar már mindent elért itthon, amit csak lehetett (közönségsiker, nagylemezek, hírnév és népszerűség) a fő cél külföld volt, leginkább nyugat. Laux József a következőket nyilatkozta ezekről az időkről: „Egy kis országból ki kell törni, különben óhatatlanul monotonná válik a játék: nincs tét, s ha még lemez se készül, nincs miért próbálni, dalokat írni!” A külföldi fellépésekről, turnékról pedig minden esetben az Interkoncert döntött. Nem számított, ha kint már aláírt szerződés várta a fiatalokat, ha úgy döntöttek, hogy nem, akkor nem lehetett mit tenni. A Syrius például óriási sztárnak számított Ausztráliában, de a minden fellépés után 10% részesedést kaszírozó Interkoncert csak egy évre engedte őket kint turnézni, és miután hazajöttek, hiába könyörögtek, többet nem mehettek vissza. Ez a kudarc a végét jelentette egy hihetetlenül tehetséges, magyar rockzenekar karrierjének. A rendszer buktatóját mutatta az is, hogy ezek után két évvel az Interkoncert két előadója, akik sikeresen tartóztatták fel a zenekart a sikerre vezető úton, fél év különbséggel disszidáltak, és csak most jön a poén: Ausztráliába! - 30 -
Persze ezekben az időkben nem állt a zenekarok mellett egy jól felkészült menedzsment-csapat, saját erejükből kellett kitalálni és véghezvinni az imagekialakítást éppúgy, mint a szervezési feladatokat. Az EDDA Művek például, amikor összeállt a zenekar, felkerekedtek és kimentek az Ecserire, hogy a piacon található „ruhatárból” megtalálják az EDDA Művek új dizájnját. Némi keresgélést követően az egyik árusnál olyan I. világháborús bakkancsokra és katonai hosszú kabátokra bukkantak, amelyek rögtön beindították a zenészek fantáziáját. A többi már történelem. (Dalia-B. Molnár, 2002.)
A 70-80-as évek sikerzenekarai közül legtöbben a 80-as évek második felében bomlottak fel, amikor beindultak az úgynevezett diszkóhaknik, melyek sok együttes világába nem fértek bele, mivel kis színpadon, playback kellett volna énekelni és így pont a lényeg sikkadt el: az az életérzés amely annyi éven át életben tartotta a zenekarokat és rajongótáborukat…
- 31 -
VI. Nemzetközi kitekintés – amerikai álom és brit dallamok
1.) Az amerikai álom a.) A popzene hatása az amerikai társadalomra Az 1990-es években az amerikai kultúrán mély nyomot hagyott a pop zene. A pop szerepe az amerikai társadalomban ugyanaz, mint bármely más kultúrában: bárkinek megadni a lehetőséget, hogy szórakoztassa a publikumot, és talán még egy kis pénzt is keressen vele. John Orman amerikai szaktekintély szerint: „Ha a popzene jó, akkor az szórakoztató, tájékoztató jellegű, egyesítő, éltető, nevelő hatású, lelkesítő, közösségi gondolatokat ébreszt és fontos a hallgató számára. Ha viszont rossz, akkor unalmas, erőtlen, banális, nyomasztó, felesleges, kiszipolyozó, giccses, középszerű és jelentéktelen. Az amerikai pop dalok nagy része valahol a kettő között helyezkedik el, egy kicsit ilyen is, meg olyan is. A legtöbb esetben szórakoztató és éltető hatású, viszont banális és középszerű…” (John Orman, 2001.) b.) „Taking Care of Business” Elvis Presley egy gyűrűt viselt az ujján, melybe egy villám volt belevésve, a „TCB” betűkkel, vagyis Taking Care of Business, mely annyit jelent: Az üzletre vigyázni kell! Elvis és az ő imázsa az eklatáns példájává vált annak, hogyan vált a zene jól jövedelmező üzletággá. És a történet igazolta önmagát, hiába a világhírnév, az utánozhatatlan tánctudás; a fiatal generáció számára, akik nem az ő dalait hallgatva nőttek fel, nem jelent többet, mint egy jól csengő márkanevet. - 32 -
A TCB logo azonban nem csak Elvis gyűrűjén díszelgett, hanem előre sejtette azt is, milyen irányt vesz a jövőben a pop zene. Négy évtized kellett ahhoz, hogy a könnyűzene egy több milliárd dolláros iparággá alakuljon át, és ami még ennél is fontosabb: a legkönnyebben felismerhető amerikai exporttá. 1990-re a TCB-elv nemcsak az eladott példányszámban mutatkozott meg, hanem az új előadók, a hallgatottság és a népszerűség változásaiban is. A zene kereskedelmi térhódítása eredményezte a profin szervezett világ-turnékat, videó és most már DVD felvételeket a koncertekről, ajándéktárgyak gyártását, multimédiás marketing kampányokat és a szerteágazó szponzorációt. 1969-ben a legmagasabb kifizetett gázsit a zenei életben Jimi Hendrix kapta woodstocki fellépéséért: mintegy 18.500 dollárt. És ez az összeg, csak zsebpénznek tűnhet a 30 évvel későbbi Rolling Stones Steel Wheels turnén megkeresett körülbelül 85 millió dollárjához képest. Az 1980-as évek legbiztosabb befutója Michael Jackson volt, aki a Forbs magazin Top 40 listája szerint a legjobban kereső rock-sztárok első helyezettje lett, köszönhetően annak a példátlan eladási rekordnak, melyet Thriller című lemezével ért el: mintegy 35 millió példányban értékesítették a hanghordozót. (www.americanmusic.com) c.) A marketing szakemberek első zenei „teremtménye” – a NKB Az 1990-es év legsikeresebb csapatai között volt egy marketing alapon kreált szupercsapat, Maurice Starr lemez-manager kreációja: a New Kids on the Block. Starr 1984-ben gyűjtötte össze a fiúkat annak reményében, hogy ők lesznek az új tini-ideálok. Szó szerint összegyűjtötte a fiúkat, hiszen ők voltak az első olyan csapat, akik nem együtt indultak óriási késztetést érezve arra, hogy szívükből jövő zenéjükkel meghódítsák hazájuk közönségét; sokkal inkább egy előre meghatározott és kialakított image tudatlan viselőiként kerültek be a zenei élet körforgásába és értek el soha nem látott sikereket. Mindehhez csak egyetlen dologra volt szükség: óriási értékesítési mutatókra, melyet a profi promóciónak köszönhettek. Starr egy olyan marketingtervet készített a fiúknak, melyben pontosan meghatározott minden célt, és azt pontos és aprólékos munkával el is érték. A promo volt a kulcs a kincses ládikóhoz. Rengeteg tévés és rádiós szereplést vállaltak, ahol csak lehetett megjelentek és óriási népszerűséget kovácsoltak a csapatnak a média segítségével. A New Kids több mint 400 millió dollárt termelt évente. Ezt azonban nem csak a hanghordozók értékesítésével, és a turnékkal érték el, hanem egy új piaci rés - 33 -
betöltését tűzték ki célul a várható profit reményében: olyan ajándéktárgyakat és használati tárgyakat gyártattak, melyeken az együttes fotója vagy logója szerepelt. Ezekből az eladott termékekből származott a több száz millió dolláros haszon több mint 80 százaléka. A kiadó (MCA Records) marketing részlege, a Winterland óriási munkát fektetett a csapatba, és történelmet írtak: a New Kids on the Block volt az első olyan pop-csapat, melyet a marketingesek teremtettek meg és vitték sikerre… Az Egyesült Államokban a popzene uralkodik a televízióban, a rádióban, a mozikban, a kazettákon és a CD-ken, a videókon, a liftekben, a közterületeken és a személyes kapcsolatokban egyaránt. 6 éves kortól 18-ig a gyerekek több időt töltenek a zene bűvkörében, mint az iskolai teendőkkel. Könnyűzene szól a reklámok alatt, slágerek kísérik a politikai választásokat, a sportesemények már létezni sem tudnának nélküle, és nincs olyan film melynek ne a zene lenne az egyik legmeghatározóbb eleme. A popzene ma populárisabb, mint akár az 1950-es, 60-as, 70-es évek Amerikájában volt, és ez által egy olyan óriási multinacionális vállalkozássá alakult, amely dollár-millárdokat termel évente az amerikai zenei ipar számára. (www.americanmusic.com) 2.)
Brit dallamok, avagy rockzene a brit rádió és televízió történetében
Az 1950-es években, az amerikai rádióban, főműsor-időben játszottak olyan zenét, amit Elvis Presley vagy Jerry Lee Lewis, míg Angliában hetente egy óra ’modern zene’ a BBC szerint bőséges szórakoztatásnak számított. A 60-as években a Beatles, aztán a Stones, a Who és Hendrix megjelenése megváltoztatta a dolgokat. A rajongók új tábora hamarosan elérte a nagykorúságot és lehetősége volt változtatni a helyzeten. Az eredmény a Radio Caroline, az első kalózrádió, amely 1964 húsvét szombatján kezdte meg működését, egy nemzetközi vizeken horgonyzó hajó fedélzetéről sugározta adását. Más sebtében összeverbuvált állomások is gyorsan átvették a példát, hajókról vagy elhagyott katonai bázisokról közvetítették adásukat. Decemberre a ma már népszerű Radio London is belépett az éterbe. A BBC-vel ellentétben, ahol szó szerint ragaszkodni kellett a szöveghez és a játszási listához, a Caroline és a többi kalózcsatorna élvezte a tilalom nélküli - 34 -
beszédet és zenét, átvették a vadító amerikai stílust. Két éven át ők uralták az étert, a hallgatók száma több millióra volt tehető, amikor az olyan Dj-k, mint Stuart Henry és John Peel először mutatott be olyan klassz bandákat, mint a Cream vagy a Pink Floyd. Ozzy Osbourne a következőket nyilatkozta: „Olyan volt ez az egész, mint a drog. Valami, amit nem szabadna csinálni, mégis mindenki csinálja.” A kalózrádiók nagyon gyorsan kivonultak a köztudatból, amikor 1967. augusztus 15-én kiadták a Maritime Broadcasting (Offences) Bill-t (a sugárzási jogot megsértők elleni vádiratot). Csak a Caroline szegült ellen a szabályoknak egészen 1968 márciusáig, amikor is az állomást leállásra kényszeríttették. A kalóz DJ-k legtöbbjét átcsábították a most már hivatalosan működő rádiók. Ezzel egy igazán csodálatos korszak ért véget. Annak ellenére, hogy a brit rádió az 50-es és 60-as években szégyenszemre nem volt képes haladni a korral, a TV-ben volt egy nagyon emlékezetes műsor, amit az 50-es évek pop zenéjének szenteltek: ez volt az Oh Boy. Az Oh Boy megjelenése előtt a rock’n’roll szinte ismeretlen volt a brit televízióban. Ez a show rendkívül népszerű volt 1958 júniusa és 1959 májusa közötti időszakban, mivel a bandák élőben adták elő dalaikat. A 60-as évek végéig a TOTP slágerlistáját több millió ember követte nyomon. A BBC akkori egyik legjobb DJ-je Alan „Fluff” Freeman lett a műsorvezető és hangját az egész ország megismerte, összetéveszthetetlenné vált. 1973-tól, öt éven keresztül Freeman és Wilson olyan műsort csináltak, ami bekerült a történelembe, a szombat esti Rockshowt a Radio One-on. Hamarosan a Radio 3 - a klasszikus zene fellegvára - is elkezdett sugározni egy hetente megjelenő műsort a Rock Salad-ot. A Friday Rock Show a Radio One-on indult 1978-ban, és DJ Tommy Vance vezette, akinek a hangja még mélyebb és jellegzetesebb volt, mint Fluff-é. A show 17 évig volt műsoron minden pénteken, és ez idő alatt valóságos intézménnyé vált. Tommy Vance így emlékszik: „Nem volt megkötve a kezünk, ott helyben találtuk ki mi is szerepeljen a műsorban. Nagy bandák, kis bandák, fiatal bandák... Mi mutattuk be az olyan ismeretlen
- 35 -
együtteseket, mint például az Iron Maiden, és élvezettel néztük, hogyan válnak világszerte ismertté.” Igazából a rock zene akkor kezdett újra népszerűvé válni, amikor 1982-ben Amerikában beindult az MTV. A ’90-es években Angliában is megjelentek a kereskedelmi TV és rádióállomások. Attól kezdve a rajongók, ha kultúrált rock zenét akartak hallgatni, akkor csak bekapcsolták a VH-1-t vagy a hasonló adásokat. (www.zene.net)
- 36 -
VII. Szakmai szervezetek 1.) Nemzetközi szervezetek EMO - European Music Office GERA-EUROPE - Global Entertainment Retail Association-Europe GESAC - European Group of Societies of Authors and Composers ICMP/CIEM - Internaiton confederation of Music Publishers IFPI - Representing the recording industry worlwide IMMF - International Music Managers Forum IMPA - International Music Publishers Association IMPALA - Independent Music Companies Association a.) IFPI Az IFPI (International Federation of the Phonographic Industry) a nemzetközi lemezipart képviselő szervezet, melynek a világ 76 országában több mint 1400 lemezcég és terjesztő a tagja. Központja London, további négy helyen (Brüsszel, Hong Kong, Miami, Moszkva) regionális irodát működtet, negyvenhat országban pedig saját nemzeti szervezete is van - Magyarországon ez a MAHASZ. Az IFPI elsősorban a hamisítás elleni harcra, a megfelelő szerzői jogi törvények és a piaci esélyegyenlőség megteremtésére koncentrál, illetve igyekszik a megfelelő jogi és technológiai hátteret biztosítani a világ zeneipara számára a digitális korszakban is. Annak a zeneiparnak, amelynek forgalma a kilencvenes évek során 27 milliárdról 38 milliárd dollárra emelkedett. AZ IFPI nemzetközileg koordinálja a kalózkodás elleni jogi, lobbizási és PR stratégiákat. Folyamatosan frissített adatbázisokat tart fenn, publikálja a zeneipar statisztikáit, rendszeresen beszámol a világpiac alakulásáról, a kalózkodás mértékéről, területi sajátosságairól. (www.ifpi.com)
- 37 -
b.) Europian Music Office - Európai Zeneiroda Néhány
európai
szervezet,
a
zenei
szakmai szektor
érdekeit képviselve 1995 áprilisában megalapította a European Music Office-t, vagyis az Európai Zeneirodát. Az EMO egy nemzetközi non-profit szervezet, amely összehozza a zenei szektor szakmai szervezeteit, egyesületeit, és szövetségeit. Minden zenei műfajon belül, összesen
600.000
embert
(szövegírókat,
zeneszerzőket,
előadóművészeket,
producereket, kiadókat, és menedzsereket) egyesít az Európai Unióban. A küldetés Az EMO feladata, hogy elősegítse a zenei iparág érdekeit az Európai Unióban. Legfőbb feladata, hogy megfogalmazzon és kivitelezzen egy zenei politikát az EUban – egy specifikus és egyre nélkülözhetetlenebb támogatást az európai zeneipar számára. Az EU képviselők és a zenei szakemberek rendszeres meetingeken találkoznak, ahol naprakész információk várják őket. A jövő Az EMO egy olyan megállapodáson alapuló platformmá kíván válni, amely összehoz minden olyan európai szerveződést, amely bármilyen formában kötődik a zenéhez. Feladatai 1.) A már működő európai jogi, fizikai és szociális szerkezet átalakítása azzal a céllal, hogy még kedvezőbbé tegyék a művészi alkotások fejlődését, a művészek lehetőségeit és a zenei vállalatok működését. A jogi követelmények magukban foglalják a szellemi tulajdon törvényi szabályozását, a szerzői-jogbitorlás elleni szabályozást és a csökkentett ÁFA tartalom kiterjesztését a hanghordozókra.
- 38 -
2.) A már létező európai kulturális program adaptációja, amely olyan hagyományos kulturális tevékenységeket hivatott támogatni, mint a komolyzene, az opera, a kortárs szerzemények és az amatőr zene. 3.) A „Music Industry Program” megfogalmazása, amely kulturális vállalkozások elindítását támogatja az európai piacon. Az Európai Bizottság, együttműködve a zenész szakmával egy Zenei Program megvalósítását tűzte ki célul, az Európai Uniós szerződés 157. cikkelyének megfelelően. Minden kulturális tevékenység az amsterdami szerződés 151. cikkelyén alapszik, amely 1999. május 1-én lépett életbe! Az EMO egy konkrét indítványt szerkeszt a Zenei Programnak, amely az EU beavatkozás területeit hivatott körvonalazni, a következő lényeges területeket kiemelve: !
Vállalatok finanszírozása
!
Európai zenei produkciók promóciója
!
Információ-átadás és továbbképzés
Az Európai Befektetési Bank és az Európai Befektetési Alap egy pénzügyi programot hirdetett meg az audiovizuális média ipar számára. (www.emo.com) 2.) Szakmai szervezetek Magyarországon és a kalózkodás a.) ARTISJUS Az ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zenei és irodalmi szerzői jogok közös jogkezelő szervezete. Tagjai között található közel 900 zeneszerző, szövegíró, irodalmi szerző és zeneműkiadó. Jogi képviseleti területe jogszabálynál fogva kiterjed minden a fenti körbe tartozó, vagy az előbbiekben említett magyar jogosultra. Az ARTISJUS-nak több mint 70 kölcsönös vagy egyoldalú képviseleti szerződése van külföldi testvértársaságokkal. Így kizárólagosan képviseli a világrepertoárt Magyarországon
- 39 -
nyilvános előadásra, hangfelvétel sokszorosítására és kiadásra, valamint más hasonló felhasználásokra. Ezen kívül az ARTISJUS bizonyos jogdíjakat más jogosultak részére is beszed. (www.artisjus.hu) b.) A MAHASZ A
Magyar
Hanglemezkiadók
Szövetségét 1992 tavaszán hozta létre hat lemezkiadó vezetője - Bors Jenő (Hungaroton), Deák Miklós (Rákóczi Kiadó), Horváth István (Nívó Kft), Csepregi Éva (Neoton-Pro Kft), Méhes György (Média Kiadó) és Szigeti Ferenc (Proton Kisszövetkezet) - és néhány magánszemély. A jelenleg 37 kiadót tömörítő szakmai szervezet deklarált célja, hogy: ♫ ellássa tagjai gazdasági, jogi, érdekvédelmi képviseletét, hazai és nemzetközi téren egyaránt ♫ közreműködjön a szakmára vonatkozó jogszabályok előkészítésében figyelemmel kísérje a szakmát érintő állami és közigazgatási intézkedéseket, szükség esetén fellépjen érdekükben ♫ tagjai számára biztosítsa a versenysemlegességet ♫ harcoljon a hanghordozók jogosulatlan előállítóival és terjesztőivel ♫ szükség esetén piackutatást végezzen vagy végeztessen - mint érdekvédelmi szervezet, begyűjtse és felossza a jogosultak körében a kollektív jogkezelés körébe utalt jogdíjtarifákat. (www.mahasz.hu) c.) Kalózkodás Minden olyan tevékenység kalózkodásnak minősül, ami sérti a szerzőik, az előadóik, illetve a kiadóik többszörözési jogát, legyen szó hanghordozók jogosulatlan előállításáról, másolásáról vagy azok forgalmazásáról, illegális másolat nyilvános bemutatásáról (zenegép, diszkó), vagy arról, hogy valaki zenei fájlokat tesz engedély nélkül bárki számára hozzáférhetővé az Interneten. Magyarországon ma a gyakorlatban sajnos mindez a bocsánatos kategóriájába tartozik, a közerkölcsöt nem sérti, pedig a kalózkodás jogellenes, elvben - hatályos törvények szerint jog szerint komoly pénzbüntetést vagy hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságvesztést von maga után. Hogy a kalózkodás piaci részesedését hazánkban még mindig nem sikerült 10-15 százalék alá szorítani, abban elsősorban az enyhe bírói ítéletek a felelősek, azok visszatartó hatása egyelőre nem számottevő. - 40 -
Hazai helyzet Az elmúlt tíz évben Magyarországon jelentős mértékben sikerült visszaszorítani a kalózipar piaci részesedését: míg 1989-1990-ben a forgalomba került hanghordozók 90 százaléka volt hamis, addig ma a kalózkiadványok piaci részesedése 15-20 százalék alatt marad. Ezzel párhuzamosan jelentős mértékben átalakult az illegális hanglemez-szektor. Míg régebben a kalózforgalom túlnyomó többsége a nagyobb piacokon realizálódott, illetve az illegális kiadványok a normál kereskedelmi bolthálózatba is könnyedén bejutottak, addig ma inkább a hirdetések útján terjedő CD-írás, illetve az internetes "terítés" jelenti a legfőbb értékesítési csatornát. (www.mahasz.hu)
- 41 -
VIII. KÉRDŐÍV-ELEMZÉS Az eddigi fejezetekben már beszámoltam a média szerepéről, az egyes médiumokról és kiadókról általában, a zenei piacról Magyarországon, egy kis történelemről, és szakmai szervezetekről. Egyszóval minden területet megnéztünk, ahol a zene jelen van, legyen szó gazdasági-, szociális-, kulturális-, vagy földrajzi határokról. Maradtak azonban olyan kérdések, melyekre csak akkor kaphattam választ, ha az „utca népét” kérdezem - szebben szólva a közvéleményt -, ők hogyan vélekednek a mai magyar zenéről, és a média erre gyakorolt hatásairól. Ezeket a válaszokat azonban csak egy közvélemény-kutatás elkészítése után volt esélyem megkapni, és mivel nem találtam a közvélemény-kutató cégek adatbázisaiban a témának megfelelő vizsgálatokat, ezért nekem magamnak kellett elkészítenem a kutatást. Első lépésként szerettem volna egy általános képet kapni a zenehallgatási szokásokról. Majd a következőkre szerettem volna választ kapni: ♪ Milyen zenei stílust kedvelnek a fiatalok? ♪ Mennyire követik az egyes médiákban (újság, rádió, televízió) a zenei élet trendjeit? ♪ Mit „keresnek” a zenében?; Mi az, ami értékessé tesz számukra egy dalt? ♪ Mekkora befolyása van a médiának a közízlésben, ami a zenét illeti? Úgy gondoltam ezekre a kérdésekre úgy kaphatok legegyszerűbben választ, ha szétosztok néhány kérdőívet és ki-ki, önmaga kitölti, később pedig elküldi nekem. Sajnos, azonban hamar rájöttem, hogy ebben az esetben ez nem fog működni. Lévén zenéről van szó, az egész felmérés hitelét vesztené, ha a kérdésekhez nem kötődne a dallam is, csak az írott szöveg. A kérdőívben ugyanis szerepel egy olyan rész, melyben dalok címét soroltam fel és arra kértem választ, melyiket ismerik és melyiket nem. Az első pár kérdőív kitöltése után azonban rájöttem, hogy ebben a formában a válaszokból nem azt a következtetést tudom levonni, amire szükségem lenne, hiszen a megkérdezettek csak arra tudnak írásban felelni, amit látnak a
- 42 -
papíron, a fülükkel nem hallhatják a dallamokat. A zene esetében pedig a fül a legfontosabb érzékszerv! Így aztán az egyszerűbb kérdőíves módszer helyett, egy bonyolultabb és lényegesen nagyobb munkát igénylő módszert választottam: személyes, rövid interjúkat készítettem a válaszadókkal. Hozzáteszem, lehet hogy így tényleg fáradtságosabbá vált a feladat, de én magam is meglepődtem, milyen meglepetéseket tartogattak a beszélgetések ezekkel a fiatalokkal – akik nem mellesleg a saját korosztályom. Az eredmény felülmúlta az elképzeléseimet! A célcsoport Összesen 50 emberrel készítettem el az interjút. A célcsoportom jelen esetben a 1825 év közötti, főiskolás, vagy egyetemista fiatalok voltak, mivel szerettem volna egy szűkebb célcsoportot meghatározni, így a kor és az iskolai végzettség szerint szabtam keretet. Természetesen ez jelentős szegmentációt eredményez. Nem vizsgáltam a választ adók nemét, illetve lakhelyét, mivel úgy gondolom ennek nincs jelentősége a kutatás szempontjából. A kérdőív kiértékelése 1. Milyen zenét szeretsz? Zenei stílusok blues underground
6% 8%
hardcore
12%
rap
12%
jazz
16%
komolyzene
16%
hip-hop punk dance
18% 20% 26%
soul
30%
rock
34% 36%
funky egyéb
52%
pop
72%
- 43 -
Első kérdésemmel arra kerestem a választ, hogy a fiatalok melyik stílust kedvelik leginkább. Ezt azért is fontos volt tudni, mert így arra is választ kaptam, vajon azok a zenei stílusirányzatok, melyeket a média felkarol a fiatalok körében ugyanolyan arányban népszerűek, vagy inkább ragaszkodnak saját ízlésükhöz. A választ adók általában 3-4 műfajt jelöltek be, így összesen 179 „x”-et kaptam. Ezek után százalékos megoszlást számoltam. Ezek szerint a legtöbben - 72% - a pop zenét részesítik előnyben. Ennek legfőbb oka, hogy ebbe a kategóriába szinte minden besorolható, és a pop az a műfaj, amit leginkább játszanak a rádiók. A funky, a rock és a soul végzett az első ötben, illetve az egyéb kategória, melynek az az oka, hogy sokszor nem voltak tisztában azzal, hogy az egyes stílusokhoz melyik előadót társítsák. A legkevesebben a blues, underground, hardcore stílusokat jelölték be, melyek olyan rétegzenék, amelyeket sem a rádiók, sem pedig egyéb médiumok nem igazán vesznek szárnyaik alá, így a népszerűségük igen alacsony. 2. Hol hallgatsz leginkább zenét? Hol hallgatunk leginkább zenét?
6% 28%
18%
otthon autóban buszon munkahelyen
8%
nyilvános helyen 14%
16% 10%
szórakozóhelyen koncerten
A választ adók 28%-a otthon hallgat leggyakrabban zenét, ezt követi a szórakozóhely, az autó és a munkahely. Legkevesebben koncerteken hallgatnak zenét, melyet bizonyára a nagyon magas jegyárak okozhatnak, hiszen egy mai főiskolás-egyetemista nem igen engedhet meg magának egy legkevesebb 5000 forintos koncertjegyet. Az otthoni zenehallgatás a leggyakoribb és az interjúk során az is kiderült, ilyenkor inkább CD-t, kazettát hallgatnak amolyan háttérzeneként, nem pedig rádiót, vagy televíziót. Ha mégis ez utóbbi készülékek szolgáltatnák a zenei
- 44 -
aláfestést valamely más egyéb fő tevékenység mellé, akkor legtöbbjük valamelyik zenei tévécsatornát részesíti előnyben. 3. Rádióadók
Rádióadók
Ismerik Rendszeres hallgatók
Bartók
Petőfi
Sláger
Danubius
Juventus
Radio 1
Est FM
Roxy
Info
60%
68%
96%
96%
94%
48%
40%
52%
64%
Pannon 38%
8%
12%
72%
84%
60%
24%
20%
26%
32%
18%
A kutatásom arra mutat rá, hogy a Danubius és a Sláger Rádió a két leghallgatottabb rádióadó, míg a két közszolgálati adó (Bartók és Petőfi) a legkevésbé hallgatott a fiatalok körében. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ezeken az adókon nem a mai „trendi” pop zenét játsszák, és ezen adók stílusa kissé távol áll tőlünk. Ugyanakkor itt szeretném elmondani, hogy a kereskedelmi rádióadók műsorstruktúrájából szinte teljesen hiányzik a kulturális és ismeretterjesztő jelleg, vagyis éppen az az értékközvetítés, ami nemcsak a közszolgálati, hanem véleményem szerint minden engedéllyel sugárzó rádióadó feladata lenne… 4. Zenei Magazinok Zenei Magazinok
Bravo
Popcorn
Freee Magazin
JazzKalauz
Zenész
Rockinform
Metal Hammer
Wan2
Ismerik
52%
76%
14%
16%
18%
40%
56%
58%
Rendszeres olvasók
4%
10%
8%
4%
6%
8%
6%
16%
- 45 -
Ez volt a kutatásom egyik legérdekesebb pontja. Én magam is meglepődtem, mennyire nem ismerem a zenei újságok kínálatát és igazság szerint nem is érzem ezek hiányát, még ha zenebarátnak is tartom magam. Úgy tűnik ezzel nem csak én vagyok így! Bár olyan kérdés nem volt, hogy milyen gyakran olvasol zenei magazinokat, mivel személyes interjúkat készítettem a fiatalokkal így az is kiderült, hogy a legtöbbjük kb. 50-60 %-a szinte soha nem olvassa egyik zenei magazint sem, noha névről néhányukat ismeri, vagy esetleg régebben rendszeres olvasójuk volt. Ez az általánosnak is mondható jelenség alapvetően két okra vezethető vissza: az egyik, hogy az olyan újságok mint a Bravo, Popcorn vagy a Wan2 inkább a 15-20 éves korosztályra vannak pozicionálva. A másik ok, hogy a zenei élet sztárjai szinte minden bulvárlap állandó szereplői, így nem csak szakmai sikereikről és bukásaikról tudunk meg friss híreket, de magánéletük mindennapjaiba is betekintést nyerhetünk. 5. Zenei műsorok
Zenei Műsorok
Sztár Weekend
I love the 80's
Zenebutik
56%
22%
84%
66%
32%
24%
18%
4%
28%
16%
22%
8%
66%
32%
Dalnokok ligája
Bravo TV
Ismerik
78%
45%
Rendszeresen
38%
8%
ismeri a csatornát
50%
30%
48%
Szuperbuli
BEE Top 5
Az egyik legmeglepőbb eredményt ez a kérdéskör adta. A Zenebutik az a műsor, amit a legtöbben ismernek, de ez az a műsor is, amely a legkevesebb rendszeres nézőt vonzza. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a Zenebutik a ’70-es években kezdte meg a szórakoztatást, és a mai napig létező műsor, igaz, ma már nem ugyanazon a csatornán és nem is ugyanolyan egyeduralkodó műsor, mint a ’80-as években volt.
- 46 -
A második legismertebb műsor a Dalnokok ligája, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy az egyik kereskedelmi csatorna (tv2) produkciójáról van szó, és így óriási promóció előzhette meg a műsor bevezető adásait. A három zenei tévé (MusicTV, VH1 és Viva+) mindegyikénél hasonló eredmény figyelhető meg: aki a műsor címéből felismerte miről is van szó, azok kivétel nélkül mind tudták melyik csatornán, mikor fut a műsor, sőt ők azok, akik a legmagasabb arányban rendszeres nézői is a műsoroknak. Például a VH1 „I love the 80’s” című műsorát 22 % ismeri és ezek az emberek több mint 80 %-a állandó nézője az adásnak. Azt még mindenképpen fontosnak tartom megemlíteni, hogy nagyon kevés műsornak (az általam felsoroltak közül) van állandó néző-tábora. Ez azért fordulhatott elő, mert csak olyan tévéprodukciókat soroltam fel a kérdőívben, amelyek önálló műsorok. Ugyanakkor minden csatornának számtalan olyan műsora fut, amelyek lehetőséget teremtenek a fiatal tehetségek bemutatkozására, vagy a „vén rókák”
egy-egy
érdekesebb
bejelentéséről,
várható
koncertjéről,
vagy
lemezmegjelenéséről hírt adnak hírt. (Például: a Nap TV, az RTL Klub, az m1 és a tv2reggeli műsorai, Találkozások Sztármagazin, Néwshowr…) 6 + 7. Van kedvenc Slágered?, Hol hallottad először? Van kedvenc Slágered? nincs 14%
Hol hallottad először kedvenc slágered?
van 32%
Rádió
10% 6% 40%
Szórakozóhely
18% több is 54%
Tv
26%
Hanghordozó Egyéb
A megkérdezettek 86 %-nak van kedvenc slágere, vagyis 43 ember nyilatkozott úgy, hogy van egy vagy több favoritja. A legtöbben a rádióban, a tévében hallották vagy látták kedvenc slágerüket először. Ez azt jelenti, hogy a média által közvetített dalok jelentősen nagyobb részben válnak a fiatalok kedvenceivé, mint azok amelyeket a rádiók – televíziók mellőznek.
- 47 -
8 + 9 + 10. Slágerek
Vándor
Fújja el a szél
Ez az a ház
A kör
Cím alapján ismeri
40%
36%
14%
56%
84%
Dallam után ismeri
56%
48%
16%
98%
92%
Előadót ismeri
28%
24%
16%
96%
64%
Angyal
8 óra munka
Egyedül
Két forintos dal
Őrült szerelem
32%
24%
76%
30%
60%
48%
84%
44%
92%
72%
92%
56%
76%
28%
90%
64%
80%
36%
Bolond, Szeretem aki sír… Őt!
11 olyan dalt válogattam össze, melyek szerintem tükrözik a mai magyar könnyűzenét. Találhatók közöttük ma futó slágerek (Vándor, Fújja el a szél, Szeretem Őt!, Angyal , Egyedül és Őrült szerelem). Ezekkel kapcsolatban arra voltam kíváncsi, mennyire ismerik őket a fiatalok pusztán a címük alapján, és mennyire a dallamuk után. Meglepő módon – bár magamból kiindulva, szinte biztosra vettem az eredményt – sokkal többen ismerték fel a nótákat a dallam után, illetve azok a számok több „találatot” értek el, amelyek címe a refrén első soraként is szerepel. Az előadót viszont a legkisebb százalékban ezeknél a daloknál tudták a megkérdezettek. Ennek szerintem az lehet az oka, hogy ezek azok a dalok, melyek állandóan futnak a rádiókban illetve a televíziók könnyűzenei műsoraiban, így szinte észrevétlenül kúszik be a dallam az emberek fülébe, de az előadó már nem marad meg az emlékezetükben, és nem is nagyon tudják őket megkülönböztetni. Valami dereng arról, hogy ezt egy divatzenekarhoz kell kötni, de ennél több információt csak 2025% esetben tudnak a dalról. Ebből a csoportból kivétel a „Szeretem Őt!” című dal, mely a Romantic zenekar sikerszerzeménye. Ezt a nótát ugyanis 32% ismerte fel a címe alapján, míg 84% a dallam után. Ugyanakkor míg a többinél nem nagyon ismerték az előadót, ebben az esetben, miután dallam alapján már tudták hová tenni a számot, 76 %-uk tudta ki az előadó! Az eredmény nem véletlen, hiszen a Romantic napjaink egyik legsikeresebb
- 48 -
pop-csapata, akik hihetetlen népszerűségüket annak köszönhetik, hogy a lakosság teljes körében oly népszerű lakodalmas rock stílust ötvözik a pop zenével. A „Bolond aki sír..” külön kategóriát képezett a mai slágerek között, hiszen nagyon sokan, pontosan 42 ember az 50-ből már a cím alapján felismerte, dallam után pedig már 46-an tudták miről is van szó. Azért az megmutatkozott az eredményben hogy a TNT is egy könnyed, nem túl karakteres, pop-stílus képviselői, hiszen 92% felismerte a nótát, de csak 64% tudta pontosan ki is az előadó. Egy teljesen külön kategóriába tartozik az „Ez az a ház”, amely a Tankcsapda szerzeménye. Cím és dallam alapján is ezt a dalt ismerték fel a legkevesebben, de közülük szinte mindenki ismerte az előadót is. A Tankcsapda kemény rock stílusával rétegzenét játszik, ezért tulajdonítható neki ilyen kis mértékű ismertség. A régi nagyok, mint „A kör”, „8 óra munka” és a „Két forintos dal” méltó helyen végeztek ebben a kis felmérésben is: az utóbbi kettőt 92% ismerte fel, míg az EDDA slágerét egy ember kivételével mindenki tudta kihez kötni. Beigazolódott az a feltevésem, hogy a 10-20, olykor 30 éve létező bandák nagy slágereit nem csak az a korosztály ismeri nagyon is jól, akik ezeken a nótákon nőttek fel, de az ő gyermekeik, vagyis az én generációm is. Az EDDA Művek, a Beatrice és a P. Mobil olyan zenét hozott létre melyek megállják a helyüket a keletkezés pillanatától, talán egészen az örökkévalóságig. Legalábbis a mi örökkévalóságunkig, biztosan! Érdekes lenne 10 év múlva újra megcsinálni ezt a kutatást, akkor vajon hányan ismernének fel, a Groovehouse, a Crystal, a Unique, Bery-Váczi Eszter és Baby Gaby-Lala slágereit. Bizonyára közülük csak 1-2 marad fenn az utókor számára, de nem lehet tudni. Mindenesetre csak drukkolok ezeknek a zenekaroknak, hogy olyan sikeresek legyenek majd a jövőben is, mint elődeik…
- 49 -
11. Mi alapján alkotsz véleményt egy zenekarról? 1. dallamvilág 2. énekhang 3. el adói készség 4. zenei stílus 5. szöveg üzenete 6. népszer ség 7. küls megjelenés 8. hangszerelés 9. szöveg nyelvezete
Kilenc különböző tulajdonságot kellett sorba tennie a résztvevőknek arra a kérdésre válaszolva, hogy mi alapján ítélnek meg egy együttest, hogyan döntik el tetszik-e nekik az új dal, vagy sem? Mi a legfontosabb, amikor kedvenceket választanak maguknak? Nagyon nehéz kérdés ez a „kedvenc” dolog, hiszen az ember számtalan zenét hallgat, sokkal valószínűbb, hogy egy zenei stílus vagy egy-két előadó a kedvenc, nem pedig egy bizonyos dal. Nagyon kíváncsi voltam, hogy mi alapján alakul ki a vélemény egy csapatról, és milyen sorrendbe helyezik el a fent szereplő elemeket. Az első helyen a dallamvilág szerepel, ezt követi az énekhang és az előadói készség. Igazság szerint egy kicsit megdöbbentem a kapott eredményen, hiszen arra számítottam a népszerűség és a külső megjelenés rangosabb helyet foglal majd el. Úgy látszik nem mindig a média szava a döntő, és nem feltétlenül az alapján kedvelünk meg egy új dalt, hogy mennyire népszerűek az előadói, sokkal fontosabb, hogy milyen a hangzás, mennyire átütő az énekhang, és milyen munkát végzett a zeneszerző.
- 50 -
Meglepetés volt számomra, hogy a szöveg üzenetének fontossága csak az ötödik helyet foglalta el, úgy látszik nem is olyan fontos mit énekelnek, a lényeg a megjegyezhető szöveg és a fülbemászó dallam. Konklúzió Kutatómunkámat összegezve elmondhatom, hogy a fiatalok többsége a slágergyártó zenekarokért rajong leginkább, ami valószínűleg a média befolyásának is tulajdonítható. Természetes folyamat, hogy azon dalok közül választunk, melyek a rádióból, televízióból szólnak, hiszen ezek jelentik a kínált lehetőségeket. Akik a rétegzenékért rajonganak, azok sokkal gyakrabban választanak a CD-boltokban új kedvencet, mint akik a divat-zenekarokat részesítik előnyben.
- 51 -
IX. A sikerhez vezető (rögös) út
Ebben a fejezetben arra a kérdésre kerestem a választ, hogyan válhat ma valakiből sztár Magyarországon, hogyan maradhat az, és milyen befolyással bír erre az útra a média. Olyan zenészek voltak segítségemre, akik már kijárták ezt a bizonyos rögös utat, és ma már mindenki ismeri a nevüket. „Az ember merjen mindig álmodni, és ne tagadja meg az álmait saját maga előtt! A legjobb, ha képileg megvan az álom, és tudod hogyan kerülhetsz hozzá egyre közelebb és közelebb. Ha nem veszed le a szemed a célról, sikerülni fog!” Pataky Attila A színpadi sikerhez vezető út, mint bármilyen más sikersztori eléggé rögös tud lenni. Először is szerencse kell hozzá, mint annyi minden máshoz az életben. Kitartás és tehetség nélkül nem létezik, hogy valaki hosszú távon sikeres legyen. És ez nemcsak nálunk, hanem az egész világon így működik. Fontos, hogy az ember honnan indul, nem mindegy, hogy egy vidéki kis faluból jön, vagy egy belvárosi gazdag család áll mögötte, mert ha ez utóbbi áll fenn és elég affinitás is van az egyénben, akkor valószínűleg el is éri a célját. Ezek a külső feltételek nagyon sokat számítanak. A belső értékek szintén nagyon fontosak, az emberben legyen kellő szenvedély és akarat, csak akkor fog menni. Fontos a monotónia-tűrés, mert ez egy nagyon pörgős szakmának tűnik, tele csillogással és fénnyel, de azért ennek is, mint minden más „munkának” megvan a maga monotóniája. Az első pár fellépés (ma már ezek leginkább diszkó-haknik), még óriási élményt jelentenek, de a tíz-tizenötödik hajnali éneklés után a sokszor koszos, zuhanyzó nélküli öltözőben a részeg tulajdonossal vitatkozva a gázsiról, hamar el tud menni az ember kedve. Ilyenkor kell nagyon a kitartás, az optimista hozzáállás. Muszáj lentről kezdeni, ha igazán magasra akar jutni valaki, bár a médiák pont ennek az ellenkezőjét akarják elhitetni a mai fiatalokkal.
- 52 -
Politikailag ugyan az előző egy szerencsétlenebb 40 év volt, de akkor a médiának nem volt olyan befolyása, mint most. Igaz akkor a hanglemezkiadó volt az úr, ma ezt a szerepet tölti be a média. Akkoriban a hozott anyag és a teljesítmény döntött, ha az ember megmutatta mit tud és annak sikere volt a közönség előtt, akkor az megjelenhetett a Magyar Rádióban, aztán előbb-utóbb a Hungaroton elnöke rábólintott és kiadták az akkor még bakelit lemezt. Az élő koncertek jelentették a sikert, ebből a média már nem nagyon tudott elvenni. Ma viszont fordítva működik a dolog, ha valaki megjelenik egyes tévéműsorokban, rögtön sztárnak kiáltják ki, és előbb utóbb ő is sztárnak érzi önmagát, és talán (szerencsés esetben) a közönség is annak látja. Azt sajnos nem árt figyelembe venni, hogy amit ma a médiák való világnak kiáltanak ki, az a valótlan világ, és ezzel egy nem létező álomvilágot állítanak a fiatalok elé. Azt próbálják elhitetni, hogy semmi szükség a tehetségre, a tudásra, a kitartásra, mert majd a „nagy testvér” (igaz ugyan, hogy testét-lelkét ki kell tárni ország-világ elé), sztárt csinál bárkiből. Érdekes kérdés a valóságshowk világa - vajon miért hiszik ezek a fiatalok, hogy ez valóban a nagy kiugrás számukra? Talán megjelenhet egy lemezük, de csak akkor maradhatnak „porondon”, ha valódi kitartással dolgoznak. Nagy kérdés, hogy ez vajon nem hagy e maga után sok keserves sorsot. Olyan ez, mint a kábítószer. Rászoksz a siker ízére, de előbb-utóbb vége, és nincs több fellépés, riport. Amilyen hirtelen jött, olyan hirtelen ér véget… Ahhoz, hogy valakiből igazi előadóművész válhasson, nem elég a média. Menni kell, tenni kell érte, szolgalelkűségre van szükség és óriási kitartásra, erőre, hitre! Fel kell áldozni sok mindent egy művésznek az életében, hogy a művészete kiteljesedhessen, és a zene – legyen bár könnyűzene – művészet. A média ma rengeteget tud ártani, egy kezdőnél a teljes véget tudja jelenteni, ha a média a vakvágányra teszi a fiatalokat, sőt még a már régen befutott nagy sztárokat is képes ha nem is tönkre tenni – de alaposan megtaposni.
- 53 -
Pataky Attila szerint a másik nagy probléma, hogy a mai új zenekarok nem próbálnak. Azért nem tudnak hosszú távon fennmaradni, mert nincs műhelymunka, nincs idejük zeneileg kiismerni önmagukat. A zenekarból, a ZENE a fontos, nem a kar. Ma sajnos fordítva csinálják, először összehoznak néhány embert, majd valaki zenél hozzá, és kész a zenekar. Azért ez nem így működik, még ha a „nagy testvér” elhiteti, akkor sem. Nagyon kevés élő zenekar van ma Magyarországon, a Fresh együttes például több mint öt éve jelen van a zenepiacon, mégis csak az idén lesz az első élő (unplugged) koncertjük a Balaton-parton. Ezek a formációk nem örömzenét játszanak, csak pénzért tátognak egy mikrofonba. Távol álljon tőlem, hogy bántsam ezeket a lányokat, hiszen biztosan keményen megdolgoznak minden egyes fellépésért, és nem könnyű még nekik sem talpon maradni. De vajon meddig tarthat ez a „siker”? És egyáltalán ez sikernek nevezhető-e? Persze a legkézenfekvőbb válasz, hogy amíg ezt valaki megveszi, vagyis van közönségük, nem csinálhatják olyan rosszul. Azt hiszem ez a legjobb példa arra, hogy mindent el lehet adni egy profi marketing-kampány és médiatámogatás segítségével! Az „öreg rókák” azt mondják, már sok szomorú történetet láttak. Nincs annál fájdalmasabb, mint amikor rájönnek ezek a fiatalok, hogy nem a saját erejükből kapaszkodtak fel, és nincs tovább. Ki kell szállni a hajóból, és ők nem tudnak úszni. Nem az ő hibájuk, nem volt aki megtanítsa rá őket…
- 54 -
X. A zene, mint üzlet Amikor egy ifjú tehetség, egy álmos reggelen felébred, és fogalma sincs mit is rontott el, miért nem kell senkinek az ő igenis párját ritkító zenéje, előbb- utóbb eszébe kell jusson a nagy megoldás: menedzserre van szükségem! Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy csak akkor tud valaki érvényesülni a művészvilágban, ha rengeteg pénze van, és a legmenőbb szakembereket kéri fel némi támogatásra. Természetesen vannak egyéb lehetőségek is, a legcélszerűbb és egyben a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás: önmagunk menedzselése. Ehhez persze nem elég azon a bizonyos álmos reggelen a hasunkra csapni és felhívni a legelső rádióadót, ami eszünkbe jut, és a legmenőbb műsorvezetőt a telefonhoz ugrasztani; egy kis hozzáértésre mindenképpen szükség van! Ha egy zenész pénzt is akar csinálni a zenéjéből, nehéz helyzetben van. Ugyanis valószínűleg rengeteg időt fordít arra, hogy zenéjét minél fantasztikusabbra csiszolja, azzal viszont csak nagyon kevesen vannak tisztában, hogy azt ELADNI a legnagyobb munka. Mivel a legtöbb művészlelkű ember nem túl jártas az üzleti életben, azzal sincsenek tisztában, hogyan is vágjanak bele. A zeneipar, mint üzletág négy pillérre épül: 1. Termékfejlesztés 2. Marketingkommunikáció 3. Népszerűsítés 4. Előadás Mind a négy pillérhez szorosan kapcsolódik 3 dolog: 1. pénzügyi háttér – A zene elkészítése, előadása és reklámozása mind pénzbe kerül. Őszintén szólva, napjainkban sokkal több pénzre van szükség ahhoz, hogy egy zenekar eljusson a köztudatba, mint magára a tehetségre. 2. image kialakítás és menedzsment – felépíteni egy valódi, létező imaget, minden művész számára nélkülözhetetlen. Az image az a dolog, amire az - 55 -
emberek emlékeznek egy énekesből, vagy zenekarból. Megtalálni és megtartani ezt a külső és belső megjelenést a legnagyobb feladat minden előadó számára, viszont ez garantálja leginkább a sikert. 3. On és offline marketing lehetőségek – nagyon fontos, hogy a kialakulóban lévő üzleti lehetőségeket mindig vegyük figyelembe, az online vásárlás napjainkban egyre népszerűbb a fogyasztók körében. Az Internet, a különböző zenei websitok óriási ismertséget biztosítanak a zenekarnak, ez az egyik legkönnyebb út eljutni a közönséghez. Ez a három dolog: a finanszírozás, az image és a marketing mindenki számára a legfontosabb részét képezik egy üzletnek. Márpedig aki pénzt is akar keresni a zenéjéből, az igenis üzletként kell gondoljon rá. Nem csak az ismeretlen, kezdő művészeknek kell ezeket szem előtt tartaniuk, hanem mindenkinek, aki a szórakoztatóiparban él. Nem számít mennyire befutott, vagy híres egy zenész, minden egyes lemez megjelenése olyan, mintha mindent a legelejéről kellene kezdenie. Minden új forgalomba kerülő kiadvány, még ha egy szupersztár is az előadó, vagy szerző, megkövetel egy profin kidolgozott marketingtervet, amely a következő négy pillérre támaszkodik a már fent említett három „alaphozzávalón” kívül! 1. Az első a termékfejlesztés, melyet két további csoportra lehet osztani: a.) A karrier előkészítése A zenei karrier alapjai tartoznak ide, vagyis azok a kérdések, amelyek megismerése elengedhetetlen azok számára, akik saját karrierjük fejlődését professzionális módon kívánják véghezvinni. ♪
Dalszöveg írás
♪
Szerzői jogok ismerete
♪
Zeneműkiadás
♪
Szakmai Szervezetek szerepe
♪
Szükséges zenei felszerelés és hangszerek
♪
Előadói / zenekari megállapodások és kérdések
♪
Előadói menedzsment
♪
Etikai és morális íratlan szabályok
♪
Politikai kérdések - 56 -
♪
Szerződések és jogi kérdések
♪
Image-teremtés b.) A lemez elkészítése és eladása
Azok a területek tartoznak ide, amelyek konkrétan a lemezfelvételhez, és – eladáshoz kapcsolódnak. ♫ Marketing és eladási tervek ♫ Hangstúdiók, producerek, kiadók és technikusok felkutatása ♫ Hanghordozó elkészítése és gyártása ♫ Grafikus dizájn készítés és nyomdaipari munkák ♫ Disztribúció és eladás: felkutatás és kapcsolat fenntartás ♫ Kiskereskedők: áruházláncok, tömeg kereskedelem, egyéb kiskereskedők ♫ Eladáshelyi népszerűsítéssel való értékesítés ♫ Internetes értékesítés, emailes rendelések, és katalógusok 2. Marketing Kommunikáció A cél megszerezni a hallgatottságot, ez ugyanis egyenlő magával a promócióval. Ezen belül is a rádió hallgatottság a legfontosabb, és ezt a legnehezebb megszerezni is. ♪
Rádió hallgatottság
♪
Csatornák keresése (kereskedelmi, közszolgálati, Internet rádióadók)
♪
Összeállítani az adók kapcsolattartóit
♪
Promóciós taktikák és stratégia
♪
Független rádió promóció
♪
Tv/video: feltérképezés és feltételek ismerete
3. Népszerűsítés A cél megteremteni a médiavisszhangot, azaz minél többet beszéljenek a médiákban a dalról. A népszerűség megteremti a lehetőséget a rajongók számára, hogy minél több helyen láthassák viszont kedvencüket: interjúkban, beszámolókban, és egyéb műsorokban akár egy újságban, akár a tévében, rádióban vagy az interneten. ♫
Nyomtatott média felkutatása: magazinok, újságok, rajongói kiadványok, internetes megjelenések - 57 -
♫
Rádió, Tv: interjúk, sztorik és egyéb attrakciók
♫
Kapcsolatok kiépítése a médiumokkal
♫
A népszerűség megjelenési formái: cikkek, beszámolók, interjúk és slágerlistákon való megjelenés
♫
Demo, sajtó és promo anyagok elkészítése: önéletrajz, bio (a zenekar neve, zenei stílus, a tagok nevei és hangszereik, lényeges adatok – hányadik lemez, hány klipp, hány éve létezik a csapat…, cím és minden egyéb fontos információ) fényképek, kísérő levelek, sajtó megjelenések
♫
Kapcsolat a sajtóval: szerző, kiadó és szerkesztő
♫
Hirdetői szabályok és lehetőségek (Sosem szabad elfelejteni a népszerűsítés ingyenes, de a reklámért borsos árat kell fizetni!)
4. Előadás A cél: megtalálni a saját közönséget. A legtöbb zenész számára az élő előadás (pl. egy koncert) az alapja egy rajongótábor kialakításának és nagyon fontos részét képezi mind a marketingnek, mind pedig a hanghordozók értékesítésének. ♪
Élő előadások helyszínei: klubok, koncerttermek, - csarnokok, fesztiválok, vásárok, stb.
♪
Lehetséges helyszínek felkutatása
♪
Élő fellépésekkor szerződéskötés
♪
Fény-, és hangtechnika és a szükséges felszerelés
♪
Turnék: megtervezés, szervezés és koncert promóciók
♪
Turnék alatti marketing: helyi rádiók, tévé csatornák, helyi sajtó és kiskereskedői lehetőségek
Ez a négy alappillér (termékfejlesztés, marketingkommunikáció, népszerűsítés előadás) természetesen külön-külön semmit sem ér, csak szorosan együttműködve képesek sikert garantálni. Egy disztribútornak, vagy a megrendelőnek tudnia kell miért adja el a lemezt: milyen rádiótámogatást kap a zene, a média mennyire veszi szárnyai alá a hanghordozót, és a közönség hogyan reagál a fellépésekre. Olyan ez mint egy ördögi kör, minden szereplő hat a másikra, és csak együttes munkával jutnak el egy sikeres végcél felé. (www.4frontmusic.com)
- 58 -
XI. Zenekarok és menedzsereik PR feladata(i) 1. A PR fogalma „Olyan vezetési eljárás (menedzsment funkció), tervszerű és folyamatos tevékenység (kommunikáció), melynek célja, hogy a szervezet és munkatársai, közönsége, környezete, ill. közvéleménye között megértést, bizalmat építsen ki és tartson fenn.” (Fazekas - Harsányi, 2000.) 2. A PR jellemzői Feladata a bizalomépítés, a jó kapcsolat kialakítása és megtartása. A PR szélesebb célcsoporthoz szól, mint a potenciális fogyasztók köre, ezen kívül pedig a közvéleményhez, a helyi környezethez, kormányzati szervekhez, partnerekhez, versenytársakhoz, szakmai szervezetekhez. A PR a vállalat és a társadalmi környezete közti kapcsolat kezeléséért felelős. A PR célcsoportjai soha nem állandóak, a környezet változásával ezek is változnak: ♪ időintervallum alapján – a PR a stratégia eszköze, ♪ hatásmechanizmusa alapján – a PR célja a közvetett befolyásolás, ♪ munkafolyamatát
tekintve
–
a
PR
alapvetően
kétoldalú
kommunikáción alapul, vagyis folyamatos visszacsatolást alkalmaz, ♪ szervezeti elhelyezkedése alapján – a PR mint menedzsment funkció értelmezhető, ♪ a PR-t a szervezeti és a közérdek együttes képviselete jellemzi. (Dr. Németh – Dr. Sándor, 1996.) 3. Belső PR feladatok Belső PR általában
Belső PR a zenei életben
Munkatársak
Az együttes tagjai, menedzsereik., stb…
Szervezeti egységek
Pl.: hang-technikusok, roadok, stb.
Horizontális csoportok
A zenekar egyes tagjai
Érdekvédelmi és egyéb szervezetek
Pl.: MAHASZ, IFPI
- 59 -
A PR-nak el kell érnie, hogy az egész csapat, a zenekar tagjai és a körülöttük dolgozók a célkitűzéseket magukévá tegyék, és képviseljék, elfogadják és kövessék a megfogalmazott magatartásformákat. Ez a reális jövőkép ösztönzőleg kell, hogy hasson a tagokra, így könnyebben átvészelhetők az esetleges nehezebb időszakok. Mindig törekedjünk a kétirányú kommunikációra, a zenekar mellett dolgozó management mindig osszon meg minden információt a tagokkal, így mindig mindenki beavatottnak érzi magát, még ha az adott információ nem is az ő szakterületéhez tartozik. 4. Külső PR feladatok Feladata a pozitív kapcsolat kialakítása s annak megtartása. Külső kapcsolatok célcsoportjai Ágazati
kapcsolatok
-
Csoportok a zene világában
beszállítók, Kiadói munkatársak, más zenekarok,
szolgáltatók, tanácsadók, konkurencia, közönség vevők Pénzügyi
kapcsolatok
pénzintézetek,
–
hitel-
befektetők,
és Befektető, hitelt nyújtó, könyvelő…
pénzügyi
elemzők Szakmai
kapcsolatok
–
szakmai Mahasz, EMO, zenei iskolák
szervezetek, egyesületek, kutatási és oktatási intézmények, szaktekintélyek Public Affairs, kormányzati és közösségi Szerzői
jogvédelemre
szakosodott
kapcsolatok – jogalkotók, kormányzati ügyvéd, helyi önkormányzat… szervek,
önkormányzatok,
érdek-
képviseleti szervek. Fontos eszköze a lobbyzás. Társadalmi kapcsolatok
A
közönség
összetétele
állandóan
változik, ezt követni kell! Helyi ügyek kezelése – helyi kulturális és Pl. egy vidéki városból jövő együttes sportesemények szponzorálása
támogatása, általában különleges kapcsolatokat ápol szülővárosával…
- 60 -
Külföldi hanglemez kiadók, rádióadók,
Nemzetközi kapcsolatok
újságok… Média- / sajtókapcsolatok – ide tartozik a Médiumok munkatársaival, újságírókkal, Publicitás is.
riporterekkel,
szerkesztőségekkel
való
kapcsolattartás.
A külső és belső PR szoros kapcsolatban állnak egymással. Mivel a tagok az együttest érintő kérdésekben véleményvezér szerepet töltenek be, így befolyással vannak annak külső környezetére is. De ez persze fordítva is igaz, amennyiben sikerül egy pozitív külső képet kialakítani az együttesről, úgy az a belső viszonyokban is megmutatkozik. 5. IMAGE-kialakítás ♪ „Az image azon elképzelések és benyomások összességét jelenti, amely egy emberben vagy csoportban egy adott személyről, termékről vagy vállalatról kialakul.” ♪ A vevőkörnek meghatározott képe van az egyes zenekarok hanghordozóinak, előadásainak minőségéről. Ez a kép befolyással van a vásárlási döntésre. Ezért minden előadónak nagy gondot kell fordítania külső képére, kommunikációjára. ♪ Nagyon fontos, a megfelelő arculat kialakítása, vagyis hogy a zenekarokat megkülönböztetni és azonosítani lehessen, ugyanakkor megteremtsük számukra a versenyképességet. ♪ Az image-nek vannak szubjektív és objektív oldalai: Objektív – milyen zenei stílust játszanak, milyen a hangzás, milyen az énekes hangja… Szubjektív – milyen a külső megjelenés, mennyire tetszik a szám szövege, milyen a dallam… 6. Kampánytervezés A PR managernek, illetve ügynökségnek a kampány előkészítése során a következő kérdésekre kell választ adnia: - 61 -
Miért? Vagyis mi a kampány oka, célja? Hogyan? Milyen stratégia a követendő? Mennyiért? Milyen költségvetéssel dogozhat? A kampánytervezés alapelve az „5 M”-ben keresendő: Mission – célok, Money – pénz, Message – üzenet, Media – médiumok, eszközök, Measurement – mérés, kutatás. (Fazekas-Harsányi, 2000.) A kampánytervezés menete: ♪ piaci helyzet felmérése kutatással - a már meglévő kutatásokat kell felhasználni, és ha szükség van rá további kutatásokat kell végezni ♪ pozicionálás – a versenytársakhoz képest hol helyezkedik el a fogyasztók fejében ♪ célok felállítása, stratégiai tervek elkészítése ♪ ügynökség megkeresése, kiválasztása ♪ kreatív tervezés – meg kell fogalmazni a kampány központi gondolatát, az alkalmazandó motívumokat ♪ médiatervezés – hol reklámozzuk, népszerűsítsük a terméket ♪ prezentáció ♪ kampány lebonyolítása 7. Médiatervezés A
médiatervezés
alapvetően
számadatokra,
kutatások
alapján
elkészített
kimutatásokra, tervezési mutatószámokra épül. Meghatározásra kerülnek a médiacélok, a médiastratégia, s ez alapján a felhasználandó médiumok köre valamint a konkrét ütemezés egy adott kampányban. A médiumok kiválasztásánál a döntést befolyásoló tényezők: ♫ Termék ⇒ a termék tulajdonságai, jellemzői, nagyon fontosak az alkalmas médium kiválasztásához. Jelen esetben egy hanglemez médiakampányában figyelembe kell venni, hogy a hangzás nagyon fontos, például a rádió-reklám remek lehetőséget teremt, egy hanglemez zenei világa igen jól érzékeltethető itt! ♫ Célcsoport mérete, összetétele ⇒ Fontos figyelembe venni mekkora az a csoport, akihez szeretnénk eljuttatni a hanghordozót, és nem csak mérete, - 62 -
hanem összetétele is lényeges. Meg kell határozni az elérni kívánt lakosság nemét, korát, lakhelyét, ennek megfelelően kell kialakítani az igénybe veendő médiumok körét. Egy lemez esetében a zenei stílus meghatározza milyen célcsoportja van a zenének. Például egy lakodalmas rock stílusban készült lemez eladásánál a célcsoport várhatóan inkább nagy mértékben érinti a vidéki lakosságot is, így érdemes helyi médiumokat is bevonni a kampányba. ♫ Költségvetés ⇒ Gyakran szab határt, hogy milyen médiumokban, illetve hogy milyen típusú hirdetésekkel népszerűsíthetjük a terméket. Azt is mindig számításba kell venni, hogy mennyire aprózzuk el a rendelkezésünkre álló keretet, számtalan variáció merülhet fel. ♫ Versenytársak aktivitása ⇒ a konkurencia hirdetési stratégiája befolyásolja a médiumok megválasztását. Általában célszerű ugyanott, hasonló intenzitással hirdetni mint a többiek – például a rádió vagy a televíziós rövid-reklámok -, vagy éppen a versenytárs által nem használt médiumokat alkalmazzuk (ez kevésbé jellemző a zenei világra). ♫ Kreatív megfontolások ⇒ Cél a látványos megjelenés ezért jó minőségű lapokban, televízióban kell gondolkodni! A hangzás még ennél is fontosabb, ezért a rádiót kell a fő médiumnak tekinteni reklám szempontjából. ♫ Sürgősség, foglalási lehetőségek ⇒ A médiaterv összeállításánál határt szabhat az időkorlát, illetve a médiumok telítettsége. Jelen esetben mivel mind a rádió, mind pedig a médiumok igen telítettek ezért időben meg kell tervezni a média-kampány menetét! ♫ Jogi korlátozások ⇒ Figyelembe kell venni a jogi szabályozást. Egy előadó vagy zenekar indulásánál például érdemes megkérdezni egy szakembert a minket érintő jogi kérdésekkel kapcsolatban. Külön figyeljünk oda a szerzői jogi szabályozásra!!! ♫ A megrendelő preferenciarendszere ⇒ Itt most az előadóról van szó, minden esetben vegyük figyelembe a saját elképzeléseit, és mindenben csak együtt döntsön a PR szakember és az előadó(k). ♫ Szinergia ⇒ Arra kell törekednünk, hogy a különböző médiumokban közzétett üzenetek kiegészítsék és erősítsék egymást.
- 63 -
♫ A médium tulajdonságai ⇒ Mit érünk el egy rádióban, vagy egy televízióban megjelenő reklámmal? Hová jut el az üzenet, aszerint hogy a különböző rádió adók közül melyiket választjuk?! (PR Smith, 1996.) 8. Média és sajtókapcsolatok Céljuk
a
tömegkommunikációs
médiumok
munkatársaival,
újságírókkal,
riporterekkel, szerkesztőségekkel a folyamatos információáramlás biztosítása. Publicitás: „célzottan tervezett, hírértékűvé formált üzenetek terjesztése a kiválasztott
médiumokon
keresztül
egy
szervezet
vagy
személy
céljainak
elősegítésére, a médiának fizetendő ellenszolgáltatás nélkül.” (Fazekas-Harsányi, 2000.) A médiakapcsolatok kiemelt jelentőséggel bírnak, mivel a sajtó véleményvezér szerepet tölt be, így egyértelmű különleges jelentősége. Gyakorlatilag a sajtón keresztül egyéb csoportokra is hatással lehetünk. Feladata annak biztosítása, hogy a sajtóorgánumok munkatársai folyamatos, pontos, hírértékű információval rendelkezzenek a csapatot illetően. Eszközei:
Sajtórendezvények:
♪ Riport / interjú
♪ Sajtótájékoztató
♪ sajtóközlemény
♪ Sajtókonferencia
♪ sztorigenerálás
♪ Sajtófogadás
♪ press study tour
♪ Sajtóreggeli
♪ sajtórendezvények
♪ Sajtó háttérbeszélgetés
Egy zenekar esetében általában jellemzően sajtótájékoztatókat viszonylag gyakran érdemes rendezni, hiszen minél nagyobb publicitásra van szükség ahhoz, hogy a csapat vagy az új lemez sikeres legyen a piacon. Alkalmak: egy új hanghordozó megjelenése, valamilyen váratlan esemény, esetleg egy turné, vagy nagyszabású koncert. Ne felejtsük el, hogy a sajtórendezvények mindig remek lehetőséget teremtenek, hogy kiépítsük a bizalmat az újságírókkal, szerkesztőkkel, és hosszú távú kapcsolatokat építsünk ki. - 64 -
Reklámajándékok: „Célja, hogy éreztessük sajtópartnerünk fontosságát, és felhívjuk figyelmét vagy emlékeztessük cégünkre, személyesebbé tegyük a kapcsolatot. (Fazekas-Harsányi: 2000.) Egy új lemez megjelenése, vagy egy nagyszabású koncert alkalmából rendezett sajtótájékoztató szinte megköveteli a reklámajándékokat. Mindig készítsünk egy kisebb csomagot, amiben benne van a zenekar albuma, vagy a koncertjegy (mindig 2 főre szóljon, és lehetőleg – ha van ilyen – a VIP részre) ezek mellett a sajtóanyag nyomtatott és elektronikus változata, képekkel és egyéb illusztrációs anyagokkal együtt, illetve az elérhetőségek, a rendezvényszervező-, a pr-, vagy média manager és a zenekar-vezető névjegykártyája. 9. Szponzoráció A szponzorálásnak mindig kétoldalú kapcsolatként kell működnie, ahol a szponzor általában valamilyen formában reklámlehetőséghez jut. „A szponzorálás pénzben vagy más formában eszközölt befektetés valamely tevékenységbe, amiért cserébe az invesztáló fél a tevékenységhez kapcsolódó, üzletileg kiaknázható kereskedelmi potenciálhoz jut.” (Fazekas-Nagy, 2000.) ♫ A cél a kölcsönös előnyök. Előfordulhat például, hogy a szponzor kérésére a megszokottól
eltérő
időpontban
vagy
egyéb
körülmény
különleges
változtatásával rendeznek meg egy koncertet. Például ha egy autós cég a szponzor, elképzelhető, hogy a délelőtti órákra kérik az előadást egy családi nap keretén belül. Vagy különleges feltételnek számít, ha szponzor saját zsebből fizeti a koncertet a zenekarnak és ingyen belépést biztosít a publikum számára. Így óriási látogatottságot biztosít a koncertnek, ami azt jelenti, hogy a vásárlók fejében is pozitív emlékeket raktároz el, hiszen logójáról is az jut majd eszébe: ő fizette a koncertemet! (Például Westel Kapcsolat Koncertek) ♫ A szponzorálás szintjei mindig meghatározzák a szponzor elvárásait. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben ha a zenekarnak több szponzora is van, mindig pontosan fel kell tüntetni a szerződésben ki a főszponzor, szponzor és - 65 -
hivatalos szállító, és ennek megfelelő viszontszolgáltatásokat kell számukra biztosítani. ♫ A szponzorálás összetett tevékenység, nem sorolható sem a Public Relations, sem a reklámozás körébe, hanem egy komplex marketingkommunikációs eszköz. Mindig oda kell figyelni, hogy a közvetlen és a járulékos költségek azonos arányban forduljanak elő. Ez azt jelenti, hogy a szponzorációs összegen túl, körülbelül még egyszer akkora befektetést igényel. Például egy szponzor akkor éri el a kívánt hatást, ha a koncert közvetítése közbeni reklámidő alatt hirdet a médiumban. Így megkétszerezi a befolyást, hiszen a műsor alatt végig látszik a lógója, a reklám pedig pontosan bemutatja a terméket vagy szolgáltatást. ♫ A szponzorálás előnye, hogy nem kereskedelmi helyzetben szól a célcsoporthoz. Más helyzetet teremt a vállalat és a célcsoport közötti találkozásra, hiszen a fogyasztó kellemes környezetben, szórakozás közben észrevétlenül fogadja be a reklámüzenetet, miközben mégis tökéletesen tisztában van azzal, hogy reklámhatás éri, de azt is tudja, hogy a szponzorálás révén jöhetett létre az adott koncert, vagy más műsor. ♫ A szponzorálás remek lehetőség a reklámkorlátozások átlépésére. A médiumok lassan elérik a reklámüzenetekkel való telítettséget, de egy koncertközvetítés alatt látható lógó például, nem minősül reklámnak. ♫ A szponzorálást hosszú távra kell tervezni, hiszen a vállalati image vagy márkakép megformálásában óriási szerep jut neki, míg a másik oldalon, a zenekar biztonsággal számíthat a várható anyagi támogatásra. ♫ A szponzorálás kiválasztásánál mind a cégeknek, mind pedig a zenekaroknak figyelembe kell vennie a következőket: a két fél azonos célcsoporttal
rendelkezzen,
a
vállalat
hírnevét
erősítse,
megfelelő
kommunikációs lehetőségeket jelentsen a vállalatnak, a vállalat üzenetébe illeszthető legyen a szponzorált hírneve, stílusa, image. (Fazekas-Harsányi, 2000.)
- 66 -
XII. Összegzés „Hullámok és felhők játéka mérhető csak ehhez az évezredes játékhoz: minden melódia azonnal változatok százaira oszlik s voltaképp e százféle változatban él; viszont az emberi csoportok akaratlanul ugyanazokat az ősi dallamtípusokat őrzik ezer éveken át, s mikor azt hiszik, hogy legjobban elváltoztatták őket, tehát legmesszebb szakadtak tőlük, önkéntelenül legközelebb járnak eredeti formájukhoz.” (Szabolcsi Bence) A zene meghatározó szerepe nem csak napjainkra jellemző, az emberiség történelmében jelentős szerep jutott a muzsikának. A XX. század második felében azonban egy új hatalmi ág kialakulásával a zenei fejlődés évszázados folyamata átalakult. A média térhódításával már nem csak a politika befolyásolta a zenei életet. Az elmúlt tíz évben ez a jelenség egyre inkább érzékelhető és még jó pár évig így is marad. Pontosan addig, amíg a nagyközönség hagyja magát befolyásolni és a média által kreált „szupercsapatokat” részesíti előnyben az örömzenéléssel szemben. A dolgozatomat olvasva, talán úgy tűnhet, hogy én magam nem szimpatizálok a divat-zenekarokkal, és elítélem a média befolyásoló szerepét a zenében. Nem lennék azonban teljesen őszinte, ha azt állítanám nekem nincs kedvenc számom a most futó slágerek között. Mégis egy kis fenntartással tekintek ezekre a zenekarokra, mert nekem túl sablonos a megjelenésük, olyan mintha egy séma szerint készülne az összes, mint egy futószalagon készült termék. Azt hiszem mára egy kicsit elamerikanizálódott a zenei ízlés hazánkban, már nem olyan fontos mit üzennek a dalok, az együttes; a hangsúly egyre inkább a külsőségeken alapszik. A szenvedély, az átütő erejű előadásmód a ’80-as évek zenekaraira volt jellemző, és mára úgy néz ki, egyre ritkábban fordul elő. A zene a szórakozás, az optimizmus a „Don’t worry, be happy!” szlogen kifejező eszközévé vált a média segítségével, de ezek az érzések talán nem mindig a való világról szólnak. Néha nem elég két jó láb, és egy bájos arc egy széles mosoly kíséretében, néhány sor bugyuta szöveggel, és a lehető legegyszerűbb zenei taktusokkal… Persze, azért akadnak kivételek, hiszen nem egy olyan mai zenekart lehetne megemlíteni, akik tehetségükkel és kitartásukkal jutottak
- 67 -
el oda, ahol most vannak, és valószínűleg ők lesznek azok, akik még évek múlva is színpadon állnak. A médiák és a zenészek kapcsolata minden esetben kétoldalú. A zenész számára elengedhetetlen, hogy fel-feltűnjön egy-egy riportban, interjúban; míg a televíziók, rádiók ezeknek a zenészeknek az ismertségére építve kreálnak népszerű műsorokat. Olyan ez, mint egy ördögi kör, egyik sem létezik a másik nélkül. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a médiák döntéshozói saját belátásuk szerint határozzák meg kivel dolgoznak együtt, és kivel nem. Akibe energiát fektetnek, számtalan műsorban lehetőséget kap megmutatni önmagát, és később – ha beválnak a hozzá fűzött remények – már az illető népszerűsége csábítja a nézőket / hallgatókat a csatornához. Így a média nem csinál semmi mást, csupán teszi a dolgát. A cél érdekében, vagyis a lehető legmagasabb nézettség / hallgatottság eléréséért szinte minden eszközt bevet. A mondás is úgy tartja: szerelemben és háborúban mindent szabad. A kérdés csak az, hogy akkor ez most szerelem a televízió és a néző között, vagy háború a média és a zenészek között?!
- 68 -
BIBLIOGRÁFIA Szerző / cím / kiadó / év-hely / oldalszám 1. Dalia László – B. Molnár László: A Dal ugyanaz marad, Media Nox Kiadó, 2002-Budapest, 93.o., 199.o. 2. Fazekas Ildikó - Nagy Alfréd: Szponzorálás, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000Budapest, 32. oldal 3. Fazekas Ildikó – Harsányi Dávid: Marketingkommunikáció, Szokratész Külgazdasági Akadémia, 2000-Budapest, 262.o. 4. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, 2001-Budapest, 105.o., 164.o., 219.o. 5. Géczi László: 365 nap alatt a rock körül, Új Palatinus Könyvesház Kft., 2002-Budapest, 52-104.o. 6. Hoffmann Istvánné: Stratégiai marketing, Aula Kiadó, 2000-Budapest, 307. o., 381. o. 7. Juhász Előd: Villanófényben a Zenebutik, Rózsavölgyi és társa Kiadó, 2001Budapest, 43-56.o. 8. Kiss Sándor: 30 év zene feketén fehéren, Brazil Bt., 2000-Budapest, 34. o. 9. Dr. Németh Márta – Dr. Sándor Imre: Public Relations kísérleti kézikönyve, BKE-KKF, 1996-Budapest, 18.o. 10. PR Smith: Marketing Communication, Kogan Page, 1996-London, 130131.o. 11. Sebők János: Rock a vasfüggöny mögött, 1999-Budapest, 46. oldal, 64-102. o. 12. Szabolcsi Bence: A zene története, Kossuth Könyvkiadó Rt., 1999-Budapest, 76. oldal 13. Peter Wicke: A szórakoztató zene Mozarttól Madonnáig, Athenaeum 2000 Könyvkiadó Kft., 1998-Budapest, 28-34. o. 14. Tudod-e a választ – pop & rock, Tessloff és Babilon Kiadó, 2001-Budapest
- 69 -
Internetes oldalak 1. www.icce.rug.nl/~soundscapes The economic importance of music in European Union (Dave Laing) 2003. április 03. 2. www.americanmusic.com Taking Care of Business (George M. Plasketes) 2003. március 21. 3. www.zene.net Rockzene a brit rádió történetében (Szabó Nagy Ákos) 2003. március 24. 4. www.4frontmusic.com (Christopher Knab és Bartley F. Day) 2003. március 24. 5. www.tv2.hu
18. www.clubsolutions.hu
6. www.rtlklub.hu
19. www.narratorrecords.hu
7. www.slagerradio.hu
20. www.universal.hu
8. www.danubius.hu
21. www.vh1.com
9. www.mtv.hu
22. www.freeemagazin.hu
10. www.zenebutik.hu
23. www.rockinform.hu
11. www.musictv.com
24. www.sanomabp.hu
12. www.play.hu
25. www.mahasz.hu
13. www.vivatv.hu
26. www.szondaipsos.hu
14. www.edda.hu
27. www.hungaroton.hu
15. www.emi.hu
28. www.ifpi.com
16. www.warnermusic.hu
29. www.emo.com
17. www.bmc.hu
30. www.artisjus.hu
- 70 -
MELLÉKLETEK
- 71 -
Személyes megkérdezés 1. Milyen stílusú zenét szeretsz? (Több is bejelölhető!) Komolyzene Pop Rock Hardocore Underground Blues Jazz Punk Funky Soul Dance Hip-hop Rap Egyéb 2. Hol hallgatsz leginkább zenét? (Több helyet is megjelölhetsz!) Otthon Autóban Tömegközlekedési eszközön Munkahelyen Nyilvános helyen Szórakozóhelyen Koncerten 3. Rádióadók
Melyiket ismered?
Melyiket hallgatod rendszeresen?
Bartók Petőfi Sláger Danubius Juventus Radio 1 Est FM Roxy Info Pannon
- 72 -
4. Zenei újságok Bravo Popcorn Freee Jazzkalauz Zenész Rockinform Metal Hammer Wan2
5. Zenei tv műsorok
Melyiket ismered?
Melyiket ismered?
Melyiket olvasod leggyakrabban?
Melyiket nézed rendszeresen?
Dalnokok ligája BRAVO Tv Szuperbuli I love the 80’s Zenebutik Sztár weekend BEE Top 5
6. Van most kedvenc slágered? Igen 7. Hol hallottad először? Rádió TV Szórakozóhely Hanghordozó Egyéb
- 73 -
Nem
Melyik csatornához kötöd?
8. Ikszeld be, amelyiket ismered! 9. Dallam alapján, tedd meg ugyanezt! 10. Ha ismered az előadót, írd a szám címe mellé! Vándor Fújja el a szél Ez az a ház A kör Bolond aki sír… Szeretem Őt! Angyal 8 óra munka Egyedül Két forintos dal Őrült szerelem
11. Tedd sorrendbe az alábbi értékeket (kezd a számodra legfontosabbal, 1-től 9-ig), aszerint hogy mi alapján alkotsz véleményt egy zenekarról! Előadói készség (tánc, színpadi megjelenés) Énekhang Népszerűség Szöveg mondanivalója (üzenete) Külső megjelenés A dallamvilág Hangszerelés A szöveg nyelvezete Zenei stílus
- 74 -
