.studiolo a kubinyi andrás történész műhely folyóirata
2014 · i. évfolyam · 1. szám
A kiadvány A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM, az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek támogatása NTP-TDK-13-007 keretében valósult meg.
.studiolo A Kubinyi András Történész Műhely folyóirata A lap főként történeti, művészettörténeti, klasszika-filológiai, régészeti és irodalomtörténeti tanulmányokat, recenziókat, ismertetéseket közöl. Megjelenik évente kétszer.
© A kötet szerkesztői és szerzői, 2014
Amennyiben a folyóiratban szereplő képeket, vagy tartalmat jogsértőnek véli, kérjük a Szerkesztőség felé jelezni.
Szerkesztők Kanász Viktor, Mezei Emese Szerkesztőbizottság Ajkai Alinka, Forgó András, Guitman Barnabás, Jernyei Kiss János, Kopócsy Anna, Kőszeghy Miklós, Szakács Béla Zsolt, Szekér Nóra, Szovák Kornél, Takács László
E számunk lektorai Ajkai Alinka, Jernyei Kiss János, Forgó András, Kőszeghy Miklós, Guitman Barnabás, Szakács Béla Zsolt Nyelvi lektor Tuhári Attila A borítón Correggio: Léda, 1531-32, olaj, vászon, 152 × 191 cm, Berlin, Gemäldegalerie, ltsz. 218. (részlet)
Kiadó Pilisart kft. E-mail
[email protected] A szerkesztőség címe 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 24. A folyóirat honlapjának a címe www.studiolo.hu
A kiadásért felel Tipográfia és borítóterv issn issn
Kanász Viktor Szikora Tibor 2064-7573 (Nyomtatott) 2064-7565 (Online)
Tartalomjegyzék
7 Lectoribus salutem! 9 Kőszeghy Miklós Köszöntő tanulmányok 13 Horváth Gergely A karthágói hadiflotta 25 Ökrös Dóra Correggio: Jupiter szerelmei 63 Schvéd Brigitta Kinga A budapesti Szerb-ház a belvárosi neoreneszánsz épületek között 83 Vámos Violetta Adalékok a Szép Ilonka egyik előzményverséhez könyverecenziók 93 Virág Balázs Hausner Gábor: Márs könyvet olvas 97 Herceg Zsuzsanna Hrabal ’99 kattintott történelem 101 Ruszkai Zsófia Kora újkori nyomtatott képek Angliából konferencia-ismertetők 107 Tamási Rebeka Személyes beszámoló a Civilizációk és barbárok konferenciáról 111 Halász Krisztina Facing and Forming the Tradition: Illustrated Texts on the Way from Late Antiquity until the Romanesque Times 117 Balogh Gábor Isten hozzád Európa 1914-1918
konferencia-ismertetők
x
Balogh Gábor
Isten hozzád Európa 1914-1918 Tudományos hallgatói konferencia az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából
2014. május 8-án került megrendezésre, a Barankovics István Alapítvány támogatásával, a PPKE-BTK Szent Vince Szakkollégium szervezésében az Isten hozzád Európa 1914-1918 című tudományos hallgatói konferencia. A rendezvény célja az első világháború új szempontok szerint történő értelmezése, illetve új kutatási területek, „csapásirányok” kijelölése volt. Maga a rendezvény programja is alátámasztotta ezt a célkitűzést. A fő kérdés az, hogy miért is fontos mindez, mi szükség van egyáltalán a „nagy háború” történetének új szempontok szerinti megközelítésére. Idén, 2014-ben emlékezünk meg a háború kitörésének 100. évfordulójáról. Nagyon fontos évszám Európa és ezen belül Magyarország történetében 1914. Akkor még minden más volt. 1914 az élet szinte minden területén cezúrát, választóvonalat képezett/képez történelmünkben. A háborúba egy erős, magabiztos, a világot egyértelműen, s szinte minden tekintetben (politikai, gazdasági, kulturális stb. értelemben) uraló Európa kezdett bele, s alig öt évvel később egy teljesen legyengült, a végletekig elcsigázott kontinens képe lebeg a szemünk előtt, amely ebben a konfliktusban lényegében mindent elveszített nagyhatalmi státuszából, amit csak lehetett. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy 1914-ig Európa döntött minden egyes nagyhatalmi, a világ életét alapvetően befolyásoló kérdésben; a háború alatt s azt követően azonban már Európáról döntöttek, maga a kontinens csupán nagyhatalmi játszmák színterévé vált, elveszítvén korábbi jogosítványait. A nagypolitikai változások mellett jelentős események, fordulatok mentek végbe az egész világ történetében. Szinte minden országban alapvető napi téma
117
lett a választójog kérdése, amely ma legnagyobb kincsünk a politikai életben, sok helyen általánossá vált a női munkavállalás, felvetődött a nők társadalmi helyzetének újraértékelése; új, „világhódító” eszmék gyökerei (kommunizmus, fasizmus, nácizmus) is az első világháború zavarosában keresendőek. Új szerepet keresett és talált magának a Katolikus Egyház, megjelentek olyan eddig nem létező irodalmi, művészeti irányzatok, amelyek a mai napig hatással vannak a kulturális életre, mindemellett pedig óriási fejlődésnek indultak az alkalmazott tudományok, például az orvostudomány, a fizika stb. Röviden szólva, olyan alapvető, és nagy volumenű változások mentek végbe ebben a rövid négyöt esztendőben, amelyek egy egész évszázad, a xx. század történéseit vetítették előre. Kis túlzással talán azt is mondhatjuk, hogy 1914-1918 között alapvetően felvázolódott az évszázad története. A konferencia alapvető koncepciója ebben állt tehát; a következőkben röviden, néhány gondolat erejéig ismertetjük az egyes előadások tematikáját. Domján Dániel Ferenc: Tiszta szándék – Fekete Kéz?: Az előadás a szerb nacionalista szervezet gyökereit, megalakulását, és indítékait mutatta be. Fontos kiemelni, hogy az előadó szerb forrásokat is felhasznált munkájához. Ez azért is rendkívül lényeges, mert ahhoz, hogy a háború történetét sikerüljön tökéletesen rekonstruálnunk, meg kell ismernünk a másik fél álláspontját is. Emellett az előadás kiválóan reflektált arra, hogy Szerbia a sértett pozíciójából lépett fel az Osztrák–Magyar Monarchia ellen a háborút megelőző időben, s ezért is támogatott állami szinten a Fekete Kézhez hasonló terrorista szervezeteket. Simonits Ádám: „Öreg birodalom egy modern háborúban” – az Osztrák– Magyar Monarchia a századforduló európai hatalmi viszonyaiban és az első világháborúban: Csakúgy, mint az előző előadás, ez is az újraértékelésről szólt, ahogy azt már a címe is jelzi. A Monarchia 1914-re behozhatatlan hátrányba került más országokkal szemben, elöregedett, s így képtelen volt odafigyelni az idők jeleire. Fenntartása érdekében kényszerpályán mozgott, hiszen csupa olyan állammal vagy éppen etnikummal kellett szembenéznie, amelyek a felszámolására törekedtek. Jelen előadás ebből a szemszögből közelítette meg a problémát, s 118
egyben azt is felvázolta, hogy milyen lehetőségekkel számolt a közös külügyminisztérium a háborúhoz vezető úton, illetve a fegyveres konfliktus alatt. Nagy Gergely: Az első világháború „keresztes lovagja” – Wilson elnök és az amerikai elképzelés egy új világrendről: A felszólalás önmagában jelzi a „hos�szú xix. század” s vele együtt az európai hegemónia korszakának végét. 1917ben, az Egyesült Államok háborúba való belépésével egy új korszak vette kezdetét a világpolitikában, amelynek az egyik fő szereplője kétségkívül az USA lett. Wilson elnök békepárti kampánnyal érte el újraválasztását 1916-ban, mégis ő lett az az amerikai elnök, aki eléggé homályos okok miatt (de semmi esetre sem a Lusitania elsüllyesztése okán) belépett az európainak induló konfliktusba. Tette mindezt egyfajta „megváltó” szándékkal, a demokráciák „keresztes lovagjaként”, amely szerepet a mai napig magának tart fenn (bár egyre kevesebb sikerrel, gondolhatunk itt Ukrajnára, amely már az első világháború után is kulcsfontosságú terület volt…). Végül is az új világrendből nem valósult meg semmi, hiszen Wilson csak a szavak – és az írás – területén tette le voksát tervezete mellett, garantálni viszont nem garantálta, a világháború után fenntarthatatlan békeművet – összegezte az elnök politikáját az előadó. Balogh Gábor: „Mint cseppben a tenger” – a modern közegészségügy kezdetei a betegmegfigyelő állomások tükrében: A háborúnak volt egy másik oldala is, amely az események értékelésekor minden kétséget kizáróan a mérleg jobb serpenyőjébe helyezendő – kezdődött az előadás, utalván arra, hogy a nagy háború nemcsak elvett, de adott is az emberiségnek. Ahogy fentebb említettük, az első világháború jelentős változásokat eredményezett a tudományok esetében is. Ez a megállapítás az orvostudományra is áll. A háború kikényszerítette az orvosi ellátás fejlesztését, illetve szükségszerűvé tette annak kiterjesztését a teljes társadalomra, amely 100%-ban részt vett a háború megvívásában, a frontokon éppúgy, mint a hátországban. Az előadás az ún. betegmegfigyelő állomások működésén keresztül mutatta be a modern magyar közegészségügy létrejöttét. A felszólalás fontos eleme volt az új egészségügyi módszerek (pl. kolera, vagy a hastífusz elleni védőoltás stb.) bemutatása. Lényegében kijelenthető, 119
összegezte az előadó, hogy az első világháború kizárólagos „érdeme” az, hogy a szakszerű orvosi ellátás megszűnt a kevesek privilégiuma lenni, illetve hogy az emberek megtapasztalták azt, hogy az egészségügyi dolgozók és az intézmények őértük vannak: ez ugyanis korábban nem volt ilyen egyértelmű (gondoljunk csak egy falun felnőtt emberre, aki addigi életében orvost sem látott). Hanzelik Gábor: Néhány megjegyzés a Svejk genealógiájához – egy nemzeti irodalom születésének néhány mozzanata egy széthulló birodalomban: Az előadás lényegében egy áttekintést nyújtott arról, hogyan értékelte a cseh nemzeti irodalom az első világháborút, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia szétesését. Az előadó mondandójának középpontjában Hasek Svejkje állt, amely véleménye szerint a legkiválóbban fejezte ki a csehek nemzeti hozzáállását a Monarchiához. Ugyanakkor – jegyezte meg az előadó – rengeteg cseh irodalmi műben nosztalgikus hangnemben olvashatunk a Monarchiáról. Kosztolányi Tímea: In Te Domine speravi – a Katolikus Egyház a világháború árnyékában: Mint bevezetőnkben említettük, a világháború az élet szinte minden területén cezúrát képez a világtörténelemben. Igaz ez a megállapítás a Katolikus Egyházra is. A xix. század, s különösen annak második fele az egyház új társadalmi szerepének felépítéséről szólt, amelyet aztán a világháború alatt és azt követően sikeresen alkalmazott is. Az előadó kiemelte, hogy a Vatikán és xv. Benedek pápa alapvetően két feladatot tűzött ki maga elé a háború évei alatt: egyrészt karitatív, jótékonysági és szociális tevékenysége által a szenvedések enyhítését, amit a háború a katonákra és a hátországokra mért, másrészt a minden erővel való igyekezetet a béke mielőbbi elősegítése érdekében. Az előbbiben pozitív eredményeket ért el az egyház, utóbbiban rajta kívül álló okok miatt kevésbé járt sikerrel, szimbolikus aktusokat azonban még így is sikerült kiviteleznie a Vatikánnak. Így például 1915 karácsonyán minden fronton elhallgattak a fegyverek a pápa kérésére. Különösen fontos az egyház szerepének vizsgálata az első világháborúban, amint erre az előadás is rávilágított, hiszen a második
120
világháborúban betöltött szerepével ellentétben ezzel a témakörrel eddig szinte alig foglalkoztak. Rostás Norbert: „Meddig fogjuk magunkkal hurcolni ezt, kérdem. Száz év, annyi kell hozzá.” – a háború tapasztalatának ábrázolási lehetőségei a magyar irodalomban: Az előadó sorra vette azokat a szépirodalmi műveket, amelyek közvetlenül a konfliktus lezárulását követő időszakban, illetve napjainkban a háború élményéből merítették témájukat. Mindössze néhány műről beszélhetünk csupán ebben a tárgykörben, ami egészen elképesztőnek mondható, főleg ha a temérdek második világháború ihlette szépirodalmi műre gondolunk. Mi lehetett ennek az oka? – feszegette a kérdést az előadó. Erre még az irodalomtörténészek sem adtak választ, hiszen áttekintve a magyar irodalmi lexikonokat, kézikönyveket, az első világháborúról szóló irodalmi alkotások bemutatása belefér egy-két oldalba, ami elgondolkodtató tény. A továbbiakban az előadás a lehetséges ábrázolási módozatokat vázolta fel, példaként felhozva a kortárs írónő, Tompa Andrea: Fejtől s lábtól (2013.) című regényét, amely talán az egyik legjelesebb alkotás e témában. Merica Róbert: Mit tanítanak egy szlovák gimnáziumban az első világháborúról?: Az emlékév talán egyik legfontosabb hozadéka (kellene, hogy legyen) a szomszédos országok első világháborúval kapcsolatos történetírásával való megismerkedés. Ennek egyik legkiválóbb módszere, amit Merica Róbert is választott, a történelemkönyvek vizsgálata, hiszen ezekben a könyvekben csapódik le az adott ország elismert, hivatalos történetírói irányvonala. Az előadó kutatásai során a forgalomban lévő szlovák állami tankönyvek (Szlovákiában kizárólag állami kiadó által megjelentetett könyvekből oktatják a történelmet) első világháborús fejezeteit vette górcső alá, s előadásában átfogóan taglalta, miként vélekednek a szlovák történészek az 1914-1918 közötti eseményekről. Sok esetben tárgyilagos véleményekről hallhattunk, például a háború utáni békerendezés kapcsán szót ejtettek a határon túli magyarok nagy számáról is
121
a csehszlovák államban. Végezetül az előadó megállapította, hogy a történelemhez való viszonyuláshoz az oktató személyisége is nagyban hozzájárul. Miski Péter: Az oszmán-török ideológia változásai a világháború idején: Az előadás lényegében Európa „beteg emberének” átalakulását vette alaposabban szemügyre. Az előadó ismertette, hogyan is jutunk el az iszlám nagyhatalomtól a köztársasági Törökországig. Ez a folyamat az első világháború alatt gyorsult fel, s a háború közvetlen következményeként teljesedett ki, amelynek legfőbb eredménye Törökország megmaradása és nemzetközi elismertsége lett. Ma azonban a visszarendeződés jelei mutatkoznak Törökországban. Hanzelik Balázs: A cári orosz birodalom utolsó napjai: Oroszország a legtökéletesebb példája annak, hogy a háború utáni világ már nem azonos azzal, amely a háború előtt létezett. Hanzelik Balázs erre az összefüggésre kívánt rámutatni a cári orosz birodalom társadalomtörténetén keresztül. Fő forrásai az Oroszországon a háború előtt átutazók írásai, illetve külföldi szakirodalom voltak. Az előadás kiválóan érzékeltette azt, hogy a cári birodalom a háború vállalásával a vesztébe rohant, ennek azonban nem volt egyenes következménye a bolsevik hatalomátvétel, a folyamat megállhatott volna a februári forradalomnál is. Bakó Bálint: A modern balti államok születése: észt, lett és litván függetlenségi mozgalmak 1918-ban: Az utolsó előadás a háború utolsó évében, illetve az azt követő időszakban lezajló események vizsgálatára koncentrált. Az első világháború egyik következménye volt több új államalakulat, így a Balti államok létrejötte is. A felszólalás kiválóan bemutatta, hogy milyen határok mentén alakultak ki az államok, hogyan törekedtek a függetlenségre a háborús helyzetet kihasználva, milyen utat jártak be a függetlenség első éveiben, s végül hogy hogyan alakult történelmük egészen a második világháborúig. A rendezvényen elhangzott előadások hamarosan megtekinthetőek lesznek az interneten, valamint a tervek szerint 2014 szeptemberében bemutatásra kerül az előadások anyagát tanulmányok formájában közreadó kötet is.
122
