.studiolo a kubinyi andrás történész műhely folyóirata
2014 · i. évfolyam · 1. szám
A kiadvány A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM, az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek támogatása NTP-TDK-13-007 keretében valósult meg.
.studiolo A Kubinyi András Történész Műhely folyóirata A lap főként történeti, művészettörténeti, klasszika-filológiai, régészeti és irodalomtörténeti tanulmányokat, recenziókat, ismertetéseket közöl. Megjelenik évente kétszer.
© A kötet szerkesztői és szerzői, 2014
Amennyiben a folyóiratban szereplő képeket, vagy tartalmat jogsértőnek véli, kérjük a Szerkesztőség felé jelezni.
Szerkesztők Kanász Viktor, Mezei Emese Szerkesztőbizottság Ajkai Alinka, Forgó András, Guitman Barnabás, Jernyei Kiss János, Kopócsy Anna, Kőszeghy Miklós, Szakács Béla Zsolt, Szekér Nóra, Szovák Kornél, Takács László
E számunk lektorai Ajkai Alinka, Jernyei Kiss János, Forgó András, Kőszeghy Miklós, Guitman Barnabás, Szakács Béla Zsolt Nyelvi lektor Tuhári Attila A borítón Correggio: Léda, 1531-32, olaj, vászon, 152 × 191 cm, Berlin, Gemäldegalerie, ltsz. 218. (részlet)
Kiadó Pilisart kft. E-mail
[email protected] A szerkesztőség címe 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 24. A folyóirat honlapjának a címe www.studiolo.hu
A kiadásért felel Tipográfia és borítóterv issn issn
Kanász Viktor Szikora Tibor 2064-7573 (Nyomtatott) 2064-7565 (Online)
Tartalomjegyzék
7 Lectoribus salutem! 9 Kőszeghy Miklós Köszöntő tanulmányok 13 Horváth Gergely A karthágói hadiflotta 25 Ökrös Dóra Correggio: Jupiter szerelmei 63 Schvéd Brigitta Kinga A budapesti Szerb-ház a belvárosi neoreneszánsz épületek között 83 Vámos Violetta Adalékok a Szép Ilonka egyik előzményverséhez könyverecenziók 93 Virág Balázs Hausner Gábor: Márs könyvet olvas 97 Herceg Zsuzsanna Hrabal ’99 kattintott történelem 101 Ruszkai Zsófia Kora újkori nyomtatott képek Angliából konferencia-ismertetők 107 Tamási Rebeka Személyes beszámoló a Civilizációk és barbárok konferenciáról 111 Halász Krisztina Facing and Forming the Tradition: Illustrated Texts on the Way from Late Antiquity until the Romanesque Times 117 Balogh Gábor Isten hozzád Európa 1914-1918
könyverecenziók
x
Virág Balázs
Hausner Gábor: Márs könyvet olvas Zrínyi Miklós és a xvii. századi hadtudományi irodalom
(A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára, sorozatszerk. Veszprémy László. Argumentum, Budapest, [2013.] 220 oldal) Hausner Gábor e művében arra tesz kísérletet, hogy beillessze Zrínyi katonai munkáit, hadtudományi műveltségét, csáktornyai könyvtárának katonai tárgyú köteteit, valamint saját műveit a korabeli hazai és nemzetközi hadtudományi irodalom kontextusába. A szerző további céljának tekinti, hogy megismertesse az olvasót az egyetemes hadászati irodalom xvii. századi magyar recepciójával, s hogy Zrínyi e témában született műveinek eddigi értelmezéseit új vonásokkal egészítse ki. Mindezekhez segítségére voltak a Klaniczay Tibor által vezetett zágrábi Nemzeti és Egyetemi könyvtárban végzett, Zrínyi műveinek feldolgozását végző kutatások, Zrínyi-Újvár 1664. évi ostromának hadszíntérkutatási munkálatai, a Hadtörténeti Könyvtárban 1995-ben elkezdődött, a xvi-xviii. században Magyarországra került hadászati témájú nyomtatványok összegyűjtését célzó program, többek között Rónai Horváth Jenő, Markó Árpád és Perjés Géza munkássága, valamint a hazai és nemzetközi szakirodalom. A mű alcíme arra enged következtetni, hogy a szerző munkásságában hos�szasan emlékezik meg Zrínyiről és hadtudományi munkáiról, ezzel szemben a 150 oldalas szövegtestből „mindössze” 50 oldalt szentel a csáktornyai könyvtárban Militares címszó alatt található, külföldről beszerzett idegen szerzők által írt hadászati munkák bemutatására, Zrínyi hadtudományi műveltségének ecsetelésére és a gróf e témában írt munkáinak taglalására. A mű tehát ezek alapján két részre osztható: a szövegkorpusz jelentős része, mintegy 100 oldal a xvii. századig megjelent magyar és nemzetközi hadtudományi irodalom 93
bemutatásával és rendszerezésével foglalkozik, teszi mindezt a szerző 3 fejezeten át. Az első fejezet szól a xvii. századi európai hadviseléssel és szervezéssel kapcsolatos irodalomról, melyben ennek fogalmáról, tematikájáról és műfajairól, továbbá a hadviseléssel foglalkozó nyomtatványok számáról és szerepükről nyerhet információkat az olvasó. A második fejezetben sorra veszi a xvii. századi magyar hadtudományi irodalmat, s 11 alfejezetet szentel ezek részletes bemutatására, s jelentősebb szerzőik felsorakoztatására. Ezek egy része nem feltétlenül a hadtudománnyal foglalkozik, mint például az egyetemi orációk, melyeket a kor külföldi egyetemein alkalmaztak előszeretettel a retorikaoktatás terén, s közkedvelt témájuk volt a török ellen megvívandó háború szükségességének az ecsetelése. A harmadik fejezet Magyarországon a xvii. században megtalálható külföldi hadtudományi nyomtatványokról szól, azok összetételéről, tematikai jellemzőikről és e művek magyarországi tulajdonosaikról. A mű második részének tekinthető 50 oldal már magával Zrínyi Miklóssal foglalkozik, kezdve a csáktornyai könyvtárban fellelhető hadviseléssel kapcsolatos kötetek bemutatásával. Ebben mind a 71 hadászati munkát részletesen felsorolja abc sorrendben, ami e könyv egyik erényei közé sorolható. Az utolsó fejezetet Zrínyi hadtudományi műveinek bemutatásának szenteli. Ez a rész, mely talán a mű legjelentősebb fejezetének tekinthető, a Zrínyi által írt művek értelmezési-olvasati hagyományaival foglalkozik. Az értelmezési hagyományok között megemlíti, mennyire rányomta bélyegét a Zrínyi-kutatásra a gróf szembenállása Raimondo Montecuccolival, amely egyfajta romantikus-nacionalista színezetet kapott. Perjés Géza volt az, aki szakított az eddigi hagyománnyal, és rámutatott a két hadvezér között fennállt ellentét katonai-politikai okaira. Továbbá foglalkozik a művek keletkezési időpontjainak ellentmondásos értelmezéseivel is. Mindezek bemutatását követően műve végén Zrínyi háborúval foglalkozó művei közül kettőt (Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy) elemez részletesen. A Tábori kis tarca-val kapcsolatban megemlíti a műfaj és keletkezési időpont körül folyó vitát. A Tracta műfaját érintve Hausner amellett foglal állást, hogy a mű nem egy nagyobb terjedelmű hadászati munka első fejeze94
teinek egyike lehet, hanem a korabeli hadtudományi irodalom hadiszabályzat (regulamentum) műfajába tartozik, mely a török ellen táborba szálló katona gyakorlati célokat szolgáló írása volt, s melyet az 1663 őszén, esetleg 1663-1664 telén írhatott meg. Végül a Vitéz hadnagyot elemzi, melyben Zrínyi a tökéletes hadvezér elengedhetetlen tulajdonságairól értekezik, s a „perfetto capitano” irodalom minden problematikáját és dilemmáját érinti e műben. Megjegyzi, hogy befejezetlensége ellenére Zrínyi fő művének tekinthető, melynek óriási szerepe van mind a tematika, mind a műfajok hazai meghonosításában. Hausner műve végén hosszas és igen jelentékeny könyvészeti leírást nyújt, mely tartalmazza a témával kapcsolatos eddig megjelent hazai és nemzetközi értekezéseket. A leírás egyben a lapalji jegyzetekben alkalmazott rövidítések feloldására is szolgál. A kötet végén pedig terjedelmes angol és német nyelvű recenzió segíti elő a külföldi érdeklődők számára a művel való megismerkedést.
95
