.studiolo a kubinyi andrás történész műhely folyóirata
2014 · i. évfolyam · 1. szám I
.studiolo
.studiolo a kubinyi andrás történész műhely folyóirata
2014 · i. évfolyam · 1. szám
A kiadvány A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM, az Országos Tudományos Diákköri Tanács által elismert TDK-műhelyek támogatása NTP-TDK-13-007 keretében valósult meg.
.studiolo A Kubinyi András Történész Műhely folyóirata A lap főként történeti, művészettörténeti, klasszika-filológiai, régészeti és irodalomtörténeti tanulmányokat, recenziókat, ismertetéseket közöl. Megjelenik évente kétszer.
© A kötet szerkesztői és szerzői, 2014
Amennyiben a folyóiratban szereplő képeket, vagy tartalmat jogsértőnek véli, kérjük a Szerkesztőség felé jelezni.
Szerkesztők Kanász Viktor, Mezei Emese Szerkesztőbizottság Ajkai Alinka, Forgó András, Guitman Barnabás, Jernyei Kiss János, Kopócsy Anna, Kőszeghy Miklós, Szakács Béla Zsolt, Szekér Nóra, Szovák Kornél, Takács László
E számunk lektorai Ajkai Alinka, Jernyei Kiss János, Forgó András, Kőszeghy Miklós, Guitman Barnabás, Szakács Béla Zsolt Nyelvi lektor Tuhári Attila A borítón Correggio: Léda, 1531-32, olaj, vászon, 152 × 191 cm, Berlin, Gemäldegalerie, ltsz. 218. (részlet)
Kiadó Pilisart kft. E-mail
[email protected] A szerkesztőség címe 2081 Piliscsaba, Kossuth Lajos utca 24. A folyóirat honlapjának a címe www.studiolo.hu
A kiadásért felel Tipográfia és borítóterv issn issn
Kanász Viktor Szikora Tibor 2064-7573 (Nyomtatott) 2064-7565 (Online)
Tartalomjegyzék
7 Lectoribus salutem! 9 Kőszeghy Miklós Köszöntő tanulmányok 13 Horváth Gergely A karthágói hadiflotta 25 Ökrös Dóra Correggio: Jupiter szerelmei 63 Schvéd Brigitta Kinga A budapesti Szerb-ház a belvárosi neoreneszánsz épületek között 83 Vámos Violetta Adalékok a Szép Ilonka egyik előzményverséhez könyverecenziók 93 Virág Balázs Hausner Gábor: Márs könyvet olvas 97 Herceg Zsuzsanna Hrabal ’99 kattintott történelem 101 Ruszkai Zsófia Kora újkori nyomtatott képek Angliából konferencia-ismertetők 107 Tamási Rebeka Személyes beszámoló a Civilizációk és barbárok konferenciáról 111 Halász Krisztina Facing and Forming the Tradition: Illustrated Texts on the Way from Late Antiquity until the Romanesque Times 117 Balogh Gábor Isten hozzád Európa 1914-1918
Lectoribus salutem!
A bölcsészettudományok dialogikus természetűek. Fejlődésükhöz elengedhetetlen, hogy tárgyukról párbeszédet, vitát folytassanak művelőik. Az egyetemi hallgatóknak abban a különleges szerencsében lehet részük, hogy mindezt az egyetem falai között tehetik meg. Szerencsés esetben a kutatásra érdemes, önálló gondolatokat is megfogalmazó felvetések szakdolgozat formájában kerülnek kifejtésre, így ezek többsége, magas színvonalú munka esetén is csak igen szűk réteg számára válhat ismertté, csupán ritka esetben kerül publikálásra. Az elmúlt évek során egyetemünkön több szakon is komoly műhelymunka vette kezdetét, tutóriumok és klubok alakultak, a hallgatók részéről tehát fokozottan jelentkezett az egyetemi oktatás követelményein túlmutató kutatói tevékenység igénye. A Kubinyi András Történész Műhely ezen törekvést támogatva bocsájtja útjára tudományos folyóiratát, amelynek célja, hogy a hallgatói tudományos munka eredményeinek közzétételéhez publikációs felületet biztosítson, ezáltal pedig további lendületet adjon az egyetemi kutatásnak. E cél megvalósításához az online megjelentetés mutatkozik a legalkalmasabbnak, minthogy hamar, széles körök számára hozzáférhetővé teszi a tanulmányokat, emellett pedig széles lehetőséget biztosít a reflektálásra is. A kötet címére pillantva felmerülhet a kérdés: Miért ,,pont studiolo”? A studiolo a reneszánsz ember dolgozószobája. Zárt és ideális tér, ahol a tudós elmélyülhet kutatásaiban. Hasonló alkotóműhely kíván lenni e honlap és a hozzá kapcsolódó folyóirat is. A „szokatlan központozás” e históriatudományok egyik legjellemzőbb ismérvét szimbolizálja: reflektálnak valamire. A történettudományok esetén adott egy lezárt történet, amelynek pont került a végére. E történetek mára elhomályosultak, az emberi kultúra számára azonban kétséget kizáróan kutatásra érdemesek. E történetek átíródnak, időről időre
7
új színezetet kapnak, ahogyan a mindenkori történészek, régészek, művészettörténészek, irodalomtörténészek újra és újra kísérletet tesznek értelmezésükre, újra és újra visszatérnek ezekhez, merthogy éppen ezen tudományok forrásai – legyenek azok írottak, vagy tárgyiasultak – önmagunk és történelmünk legautentikusabb forrásai. Így írják tovább a tudósok e végtelen történeteket. E fórumon több tudományág is képviselteti magát, ami egyúttal kifejezi azt is, mennyire fontosnak tartjuk az interdiszciplináris diskurzust, hogy érzékenyek legyünk a más tudományágak által kínált lehetőségek kiaknázására is. Szilárd meggyőződésünk ugyanis, hogy e tudományágak eredményeinek kölcsönös megismerése nem várt ihletet és gyümölcsöző kapcsolatokat kínálhat a jövő és – reményünk szerint – a jelen kutatóinak. A reménybeli olvasó találkozhat majd a hosszabb tanulmányokon kívül kisebb lélegzetvételű közleményekkel, könyv- és honlaprecenziókkal, illetve konferencia-beszámolókkal is. Emellett kiemelt figyelmet kívánunk szentelni a külföldi szakirodalom bemutatására is. Első kötetünk megszületéséért mindenekelőtt köszönettel tartozunk Tanárainknak, akik nemcsak a tanulmányok lektorálását vállalták, de sok értékes tanáccsal is elláttak bennünket; a dolgozatok szerzőinek, akik idejüket és a fáradságot nem sajnálva gazdagították szakterületüket, végül, de nem utolsó sorban pedig azon hallgatótársainknak, akik áldozatos munkájukkal hozzájárultak a honlap és a folyóirat létrejöttéhez. Köszönjük! A szerkesztők Kelt Piliscsabán, Szent Iván havában
Kőszeghy Miklós
Köszöntő
Az egyetem remek hely. Talán nem túlzás, ha azt írom: a legjobb hely a világon. Először is azért, mert elvben itt mindenki azzal foglalkozhat, amit nagyon szeret. Ha körülnézünk a világban, hamar megtanulhatjuk becsülni ezt a tényt. Másodszor, most már személyesebb vizekre evezve azért, mert nemcsak akkor mondhatom el, hogy a kedvenc időtöltésemet végzem munkaként, amikor tanítok, hanem akkor is, amikor az óráimra készülök. Hogy pedig a legszemélyesebb vonatkozást se kerüljük meg, a magamfajta öreg(edő?) ember számára az is igen fontos, hogy tehetséges fiatalok közt lehetnek nap, mint nap. És meglepő módon alighanem ez az a pont, ahol máris a Studiolo közvetlen közelében járunk. Ha egyáltalán igaz még valami abból, amit Alexander von Humboldt mondott a kontinentális típusú egyetemről, akkor az elsőrendű fontosságú tanítás mellett egyetlen egyetem, így a Pázmány sem lehet meg kutatás nélkül. Ha nem kutatnánk, akkor évről-évre egyre elavultabb tudást közvetítenénk hallgatóink felé, ennek pedig nem sok értelme volna. A folyóirat megalapítása olyan pillanat, amikor oktatás és kutatás találkoznak. Egy tanár életében, illetve hát talán pontosíthatunk: az én életemről írok, két igazán szép pillanat lehet. Az egyik, amikor először látja tanítványát kiállni egy gimnáziumi osztály elé tanítani. De a másik semmivel sem kevésbé szemet gyönyörködtető. Amikor olvashatjuk hallgatóink első tudományos publikációit, amikor látjuk, hogyan tartják konferencia-előadásaikat, az is szívet melengető. A hazai viszonyok ismeretében azonban sajnos meg kell állapítanunk: hiába a jó tanár, hiába a tehetséges hallgató, hiába a jó ötlet, a sok munka, a remekül kidolgozott tanulmány, ha nincs hely a publikálására. Egy olyan folyóirat, amely ugyan nagy tekintélyű, de ki tudja hány év késéssel jelenik meg, nem
9
sokat segít egy pályakezdő, fiatal kollégán, aki pedig már az iskolapadból szeretne kirándulást tenni a tudomány világában. És pont erre jó a Pázmányos történészek honlapja. A folyóirat pedig a probléma gyökeréig hatolva kínál megoldást. Online felület, amely lassan még idehaza is alkalmassá válik arra, hogy tudományos igényű és színvonalú írásoknak adjon helyet. Lektorált cikkeknek, amelyek méltók a Kar, de főként diákjaink tudományos színvonalához. S ha beindul, akkor esetleg hagyomány válhat belőle. Időnként lecserélődő diákok, más-más tanárok munkája, de mégis ugyanaz, mert összeköti a szellemtörténet eme egyik legtitokzatosabb, bár igen sokat kutatott tárgya, a hagyomány. Jó munkát mindenkinek, és én már tényleg most is „lájkolom” a Studiolót!
