STRESSZ, MEGKÜZDÉS ÉS PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZER

STRESSZ, MEGKÜZDÉS ÉS PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZER Nagy Erika DE Népegészségügyi Kar

Magatartástudományi Intézet [email protected]

BEVEZETÉS 







A stressz nem jár egyedül, általában szorongás és depresszió kíséri. Nemritkán súlyos testi elváltozások is. Nem mindenki reagál egyformán a stresszre. Az egyik ember testileg és lelkileg belebetegszik abba a megpróbáltatásba, amit mások minden gond nélkül átvészelnek. A stressz jelensége egyre erőteljesebben van jelen a köztudatban. Az egyetemisták is előszeretettel panaszkodnak a sok stressz miatt. A téma fontossága

FELÉPÍTÉS

V.

A stresszről Megküzdés definíciója, Lazarus stressz-modellje Megküzdést befolyásoló tényezők Társas támogatás Pszichológiai immunrendszer

VI.

Kérdőív kitöltése

I. II. III. IV.

I. A STRESSZRŐL

ALAPFOGALMAK 







Stressz: a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre (Selye János). Stresszorok: mindazok az ingerek, amelyek a szervezetet alkalmazkodásra késztetik. Pl. fizikai behatások (meleg), pszichoszociális stresszorok (szeparáció).

Stresszválaszok: a stresszorokra adott reakciók. Minden olyan helyzetben adaptívak, amikor egy stresszor elől el kell menekülnünk, vagy szembe kell szállnunk vele. Stressz-kezelés: alkalmazkodás. Olyan folyamatok összessége, melyek biztosítják a szervezet egyensúlyának, integritásának megőrzését a túlélés érdekében.

A STRESSZESEMÉNYEK JELLEMZŐI Bármilyen esemény okozhat stresszt.  Az egyén önmagában is hordozhatja a stressz forrását.  Traumatikus események (ritkán előforduló, rendkívüli események) DE:  Hétköznapi események is vezethetnek stresszválaszhoz. 4 tényezőtől függ, hogy mikor válik az adott dolog stresszessé:  mennyire befolyásolható?  mennyire bejósolható?  mennyire változtatja meg az életünket?  mekkora belső konfliktust eredményez?  Az átélt stressz mértéke attól függ, hogy miképpen értékeljük őket. 

A NÉGY TÉNYEZŐ 1)

2)

3) 4)

Befolyásolhatóság: mennyire vagyunk képesek irányítani az eseményeket. Befolyásolhatatlan események pl. egy szeretett személy halála, komoly betegség. Bejósolhatóság: vannak-e információink az esemény bekövetkezésének tényéről és idejéről. Egy előre látható esemény még akkor is jóval kevésbé tűnik stresszesnek, ha egyébként befolyásolhatatlan. Példa: egyes foglalkozások (baleseti sebészek, tűzoltók), kezelt rákos betegek Az egyéni élet során bekövetkező események: Holmes és Rahe (1967) életesemény skálája Belső konfliktusok: egymással összeegyeztethetetlen célok/cselekvések között kell választanunk; két belső szükséglet összeütközése. A nyugati társadalmakban a legnehezebben megoldható konfliktusok az alábbi motívumok között lépnek fel:  

 

Függetlenség vs. függőség Intimitás vs. magány Együttműködés vs. versengés Impulzusok vs. Erkölcsi követelmények

ÉLETESEMÉNY SKÁLA (HOLMES & RAHE, 1967)  

 

    

      

Házastárs halála Válás Különélés Börtön, vagy más zárt intézet Közeli családtag halála Baleset vagy betegség Házasság Állás elvesztése Kibékülés a házastárssal Nyugdíjazás Békéltetés (válóper) Családtag betegsége Terhesség Szexuális problémák Új családtag befogadása Üzleti problémák

100 73 65 63 63 53 50 47 45 45 45 44 40 39 39 39

ÉLETESEMÉNY SKÁLA (HOLMES & RAHE, 1967)  

 

    

      

Anyagi helyzet változása Közeli barát halála Új munkaterület Házastárssal való gyakoribb vita Ház, lakás, autó, hitel felvállalása Jelzálog érvényesítése Új beosztás a munkahelyen Gyermek elköltözése otthonról Probléma anyóssal, apóssal Kiemelkedő személyes teljesítmény Házastárs munkába állása, vagy munka abbahagyása Tanulmányok kezdete vagy vége Életkörülmények változása Személyes szokások megváltozása Nézeteltérés a főnökkel Költözés, lakhelyváltoztatás

38 37 36 35 31 30 29 29 29 28 26 26 25 24 23 20

ÉLETESEMÉNY SKÁLA (HOLMES & RAHE, 1967)     

     

Iskolaváltoztatás Hobbiváltoztatás Templombajárási szokások megváltozása Társasági szokások megváltozása Kölcsönfelvétel Alvási szokások megváltozása Étkezési szokások megváltozása Családi összejövetelek gyakoriságának megváltozása Üdülés Karácsony Apróbb szabálysértések

20 19 19 18 17 16 15 15 13 12 11

ÉLETESEMÉNY SKÁLA – ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ



0 - 149

Nincs számottevő kockázat



150 - 199

Enyhe krízisszint



200 - 299

Közepes krízisszint



300 -

Súlyos krízisszint

SELYE: ÁLTALÁNOS ADAPTÁCIÓS SZINDRÓMA  





General Adaptation Syndrome (GAS) A stressz hatására bekövetkező aspecikus élettani változások összessége. 3 szakasza: 1. Alarm (vészreakció) 2. Rezisztencia (ellenállás) 3. Kimerülés vagy halál Bármilyen fizikai vagy pszichés stresszor képes kiváltani.

AKUT STRESSZ 



 

gyakran hosszú távú élettani és viselkedéses változásokhoz vezetnek

számos életesemény lehet komoly stresszor, pl. traumák (pl. haláleset) idegrendszerben irreverzibilis változások következhetnek be hosszú távon károsítja az endokrin rendszert és az immunrendszert embernél, állatnál egyaránt.

KRÓNIKUS STRESSZ  



  

Alacsony intenzitású, de tartósan fennálló stressz Egyensúlyvesztés következhet be, akár maradandó egészségkárosodás. A krónikus stresszforrások többsége a társas kapcsolatokkal, az adott társadalmi-kulturális környezetbe való beilleszkedéssel hozható összefüggésbe. A férfiak körében a munkahelyi stressz, a nők körében a házastársi stressz kiemelt jelentőségű. A stimulusok széles köre tekinthető stresszornak. A krónikus stressz élettani hatásai:     

 

Kardiovaszkuláris tünetek (vérnyomás emelkedik, artériák összehúzódnak, vércukorszint emelkedik) Emésztőrendszer (fekélyek, IBSZ, colitis ulcerosa, Crohn-betegség) Immunrendszer (immunszuppresszió, autoimmun betegségek) A szexuális működés zavarai (férfiaknál impotencia, korai magömlés; nőknél krónikus gyulladás, pszichogén meddőség) Légzőrendszer (fokozódó, szabálytalanná váló légzésritmus, hörgőszűkület) Izom- és csontrendszer (fájdalom, krónikus fájdalom szindróma) Pszichiátriai zavarok (alkalmazkodási nehézségek)

II. MEGKÜZDÉS DEFINÍCIÓJA, LAZARUS STRESSZ-MODELLJE

MIT NEVEZÜNK MEGKÜZDÉSNEK (COPING)? 

A megküzdés olyan viselkedéses és intrapszichés mechanizmusokat tartalmaz, amelyek segítségével kezelni (megoldani, tolerálni, csökkenteni) tudjuk a környezeti és belső kihívásokat, illetve a köztük előforduló konfliktusokat.

LAZARUS STRESSZ-MODELLJE I. R. Lazarus: a megküzdés témakörének kiemelkedő alakja.  Újfajta megközelítést hozott nem értékelhető objektíven a stressz vagy a stresszorként szereplő életesemény; nem lehet súlyossági pontszámokkal ellátni a megterhelő életeseményeket. 



A KOGNITÍV KIÉRTÉKELÉSI FOLYAMATOK a lényegesek: az adott esemény „stresszértéke” mindig az azt átélő személy értékelésének és megküzdési képességeinek függvénye.

LAZARUS STRESSZ-MODELLJE II. Potenciális stresszor (tünetészlelés, diagnózis megismétlése)

Elsődleges értékelés

negatív

Jelenleg kellemetlen

STRESSZ

pozitív

Jövőre nézve Kihívó fenyegető Másodlagos értékelés Pszichés erőforrások és megküzdési mechanizmusok megfelelőek?

LAZARUS STRESSZ-MODELLJE III. 



Potenciális stresszor: amikor az egyén szembekerül egy potenciális stresszorral (pl. krónikus betegség, szeretett személy elvesztése), az ő értékelésétől függ, hogy egyáltalán stresszt él-e át, és ha igen, milyen mértékűt, és miként tud azzal megbirkózni. Elsődleges kiértékelés (általában nem tudatos folyamat): azt értékeli az egyén, hogy az adott esemény + vagy – jelentéssel bír-e számára. Ha negatív, akkor utána azt dönti el, hogy az adott negatív esemény:

1)

Pillanatnyi veszélyt jelent-e számára (jelenleg kellemetlen)

2)

Tartós, jövőt is érintő fenyegetést jelent-e VAGY

3)

Kihívás számára.



Másodlagos kiértékelés (nem feltétlen tudatos): az egyén eldönti, hogy az erőforrásai, megküzdési képességei elegendőek-e a stresszorral való megbirkózáshoz. Ha nem stressz!

MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK Szándékos  Erőfeszítést igénylő  Tudatos 





reakciók

Olyan nagy megterhelésekre adott válaszokat foglalnak magukban, amelyek megrendítik a megszokott stabilitásérzést, és az egyén szokásos tevékenységei szempontjából fenyegetést jelentenek. A megküzdést jelentő gondolatok, érzések és viselkedésformák közös jellemzői.

LAZARUS: MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK

Problémaközpontú megküzdés A problémamegoldásra, a helyzet megváltoztatására irányuló megküzdési stratégiák. 



Érzelemközpontú megküzdés Az érzelmek szabályozására, az agresszió és a szorongás csökkentésére irányulnak.

Ezek az egészséges, érett személyiség megküzdési folyamatai.

Patológiás megküzdés: elhárító (énvédő) mechanizmusok alkalmazását jelenti. Ezek elsődleges célja az énvédelem, a szorongás csökkentése.

MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KLASSZIKUS FELOSZTÁSA 1.

2. 3. 4.

5. 6. 7.

8.

Konfrontáció Eltávolodás Érzelmek és viselkedés szabályozása Társas támogatás keresése Felelősségvállalás Problémamegoldás-tervezés Elkerülés-menekülés Pozitív jelentés keresése

A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KLASSZIKUS FELOSZTÁSA I. 1. KONFRONTÁCIÓ „Nem hátráltam meg, küzdöttem azért, amit akartam.”  A problémával való szembehelyezkedés, aktív, nagy energiát mozgósító ellenállás.  Betegséggel való megküzdés esetén a korai szakaszban a legadaptívabb.

2. ELTÁVOLODÁS „Úgy vettem, mintha semmi sem történt volna.”  A stresszortól való érzelmi és mentális távolságtartás az energiagyűjtés és az új megoldások találása érdekében.  Ha folyamatosan fennáll  a helyzet megoldatlan marad. 3. ÉRZELMEK ÉS VISELKEDÉS SZABÁLYOZÁSA „Megpróbáltam érzéseimet magamban tartani.”  Mivel a szélsőséges érzelmi viszonyulás (pl. tartós negatív érzelmi állapot, érzelmek maszkolása) sok energiát von el, szükség van a szabályozásra.

A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KLASSZIKUS FELOSZTÁSA II. 4. TÁRSAS TÁMOGATÁS KERESÉSE „Beszéltem valakivel, hogy többet tudjak meg a körülményekről.”  A társas támasz elérhetősége, minősége a lényeges (nem a kiterjedtsége)! 5. FELELŐSSÉGVÁLLALÁS „Magamat okoltam és hibáztattam.”  Kontroll észlelése, felelősség vállalása.  Az egyén úgy észleli az adott helyzetet, hogy szerepe volt annak kialakulásában. Segíti a probléma leküzdését.  Ha túlzott mértékű  bűntudat, negatív önértékelés 6. PROBLÉMAMEGOLDÁS-TERVEZÉS „Tudtam mit kell tennem, így megkétszereztem erőfeszítéseimet a siker érdekében.”  A helyzet megváltoztatását szolgáló cselekvés kialakítását, véghezvitelét érintő lehetőségek számbavétele, értékelése.

A MEGKÜZDÉSI STRATÉGIÁK KLASSZIKUS FELOSZTÁSA III. 7. ELKERÜLÉS-MENEKÜLÉS „Azt kívántam, hogy bárcsak megváltozna a helyzet, vagy legyünk túl rajta.”  Nem vállaljuk a konfrontációt.  Kialakult betegségek esetén nem hatékony az alkalmazkodásban. 8. POZITÍV JELENTÉS KERESÉSE „Új hitet találtam.”  A negatív eseményt kihívásként értékeli  növeli a sikeres megküzdés esélyét.  Értékrend átstrukturálása, új célok, „a rosszban is meglátni a jót” attitűd.  DE az irreális optimizmus sem jó! Általában mindegyik megküzdési stratégia előfordul az embereknél, de különböző arányban. Azok egymáshoz való viszonya és arányai kirajzolnak egy megküzdési stílust/profilt.

III. MEGKÜZDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A MEGKÜZDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK I. Megküzdési stílus: a személy viszonylag stabil jellemzője. 







Önértékelés: (alacsony önértékelés  szorongás, társas támasz keresése vagy szégyen érzés, eltávolodás)

Kontroll helye (belső kontrollal rendelkezők  problémafókuszú megküzdés; külső kontrollosok  érzelemfókuszú) Optimizmus (optimisták  problémafókuszú; pesszimisták  érzelemfókuszú)

Nem (nőknél  a társas támogatás keresése gyakoribb („kibeszélés”), bár a férfiak több társas kapcsolattal rendelkeznek, a nők hatékonyabban használják azokat)

A MEGKÜZDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK II. 







Kezeléssel kapcsolatos kontroll észlelése (pozitív korreláció a betegség + kimenetelével, a jó pszichés státusszal, vitalitással; negatív korreláció a betegség – kimenetelével) Betegség súlyosságának feltételezése (pozitív korreláció az érzelemközpontú megküzdéssel, tagadással, elkerüléssel; negatív korreláció a pszichés jól-léttel, vitalitással)

Betegség kezelhetőségével, kontrollálhatóságával kapcsolatos reprezentációk (pozitív korreláció a problémaközpontú megküzdéssel, a társas támasszal) Kontextus, problémahelyzet

IV. TÁRSAS TÁMOGATÁS

TÁRSAS TÁMOGATÁS I. 



Társas támogatás: a jelentős mások által biztosított pszichoszociális erőforrások meglétét vagy hiányát jelzi.

Összetevői:

1. Pozitív érzelmek kifejezése a társak részéről 2. Egyetértés a személy nézeteivel, magyarázataival, érzéseivel, és azok elfogadása 3. Biztatás a gondolatok és érzések kifejezésére 4. Anyagi segítség biztosítása 5. A személy megerősítése abban, hogy egy kölcsönösen elfogadó, támogató rendszer tagja.

TÁRSAS TÁMOGATÁS II. 

 

  

A különböző betegségek előfordulása gyakoribb azoknál: Akik magányosan, izoláltan élnek Akiknek nincs családjuk Akiknek kevesebb a barátjuk Akik munkájuk során is kevesebb emberrel érintkeznek Mortalitási mutatók: az egyedül élők között szignifikánsan magasabb a halálozás aránya. A házasságban élők halálozási statisztikái sokkal kedvezőbbek, mint az egyedülállóké.

DE: a társas támogatás pozitív szerepe nem teljesen egyértelmű (megkérdőjelezik azok a felmérések, amelyek semlegesnek vagy negatív hatásúnak találták azt).

TÁRSAS TÁMOGATÁS POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI 1. Betegségmegelőzés szakaszában

Pozitív hatások  Bizonytalanság, aggodalom csökkentése  Megnyugtatás  Követendő példa mutatása  Problémák megosztása

Negatív hatások  Bizonytalanság, aggodalom növelése  Új problémákra hívják fel a figyelmet  Rossz példát mutatnak  A betegség bagatellizálása

TÁRSAS TÁMOGATÁS POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI 2. Betegséggel való megküzdés szakaszában

Pozitív hatások  Pozitív visszajelzések  Együttérző, empatikus megnyilvánulások  A betegséggel, a kezeléssel kapcsolatos segítő információ adása

Negatív hatások  Negatív visszajelzések  Bántó és sajnálkozó reakciók  Téves információk átadása  Függőségben tartják

TÁRSAS TÁMOGATÁS POZITÍV ÉS NEGATÍV HATÁSAI 3. Gyógyulás és rehabilitáció szakaszában

Pozitív hatások  Az előírások betartásának támogatása  Egészséges életmód ösztönzése  Önállóság vágyának felkeltése

Negatív hatások  Az előírások betartásának akadályozása  Egészséges életmód akadályozása  A beteg függőség-igényének növelése

TÁRSAS TÁMOGATÁS III. 









A társas támogatás pozitív és negatív hatásai a kölcsönös interakciók dinamikus közegében keletkeznek. A támogatás elfogadásának nehézsége: a felajánlott segítség elutasítása hátterében általában az áll, hogy a támogatás elfogadása a szabadság elvesztését jelenti csökken az önértékelés. A magasabb önértékelésű személyek nehezebben tudják elfogadni a társas támaszt (hozzászoktak ahhoz, hogy nehézségeiket önállóan oldják meg). A betegek akkor hajlamosak a támogatást elfogadni, ha úgy érzik, viszonozni tudják. + hatásúak: önsegítő csoportok

MEGKÜZDÉS (COPING) MÉRÉSE 

Konfliktusmegoldó Kérdőív (WCQ-66: Ways of Coping Questionnaire (Lazarus & Folkman, 1980)



Megküzdési Módok Kérdőív (WCI-22: Ways of Coping Inventory) (Kopp & Skrabski, 1995)



Megküzdés

Stresszhelyzetekben

Kérdőív

(CISS-48: Coping Inventory for Stressful Situations) (Endler & Parker, 1994)

V. PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZER

MIT NEVEZÜNK PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZERNEK? 

A pszichológiai immunrendszer a személyes immunkompetenciát biztosító rendszer, amely olyan személyiségforrásokat foglal magában, melyek képessé teszik az egyént (1) a stresszhatások tartós elviselésére; (2) a fenyegetésekkel való eredményes megküzdésre.

PSZICHOLÓGIAI IMMUNKOMPETENCIA 

A pszichológiai immunkompetencia egy olyan aktív védettség, mely a pszichológiai immunrendszer birtoklásával, és ezen rendszer azonnali aktiválásának képességével írható le minden olyan helyzetben, amikor:

1. Az integrált pszichikus működés külső vagy belső

akadályoztatása 2. Az egyén pszichikus fejlődését, céljainak realizálását veszélyeztető külső/belső körülmény, valamint 3. Az életműködés ellen ható tényező lép fel.

A PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZER ALRENDSZEREI 1. Megközelítő-Monitorozó alrendszer az ide tartozó személyiségjegyek a fizikai és a szociális környezet megismerésére, kontrollálására, megértésére irányulnak. Pl. optimizmus, koherenciaérzés 2. Alkotó-Végrehajtó alrendszer az idetartozó személyiségjegyek birtokában az egyén képes eljutni a választott céljaihoz, és szándékainak megfelelően megvalósítani a fizikai és a szociális környezet átalakítására kitalált terveit, továbbá megváltoztatni a nehezített alkalmazkodási helyzet körülményeit. Pl. leleményesség, problémamegoldó-képesség 3. Önregulációs alrendszer azokat a személyiségjegyeket integrálja, amelyek biztosítják a figyelem és a tudati működés feletti kontrollt, kitartóvá és képessé teszik az egyént arra, hogy a veszteségek következtében kialakuló érzelmi állapotait kontrollálja. Pl. kitartás, impulzuskontroll

PSZICHOLÓGIAI IMMUNRENDSZER (PI) A három alrendszer dinamikus kölcsönhatásban együttműködve biztosítja:  A megfelelő alkalmazkodást.  A rugalmas szervezeti működést. 







A pszichológiai immunkompetencia a PI-t alkotó személyiségkomponensek fejlettségének és hatékonyságának függvénye.

A patológiás állapotok a pszichológiai immunkompetencia gyengeségével, a tünetmentesség, egészségesség pozitív mutatói a pszichológiai immunkompetencia erősségével korrelálnak!!! Mérése: Oláh Attila – PIK (Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív)

VI. KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE (SAJÁT MEGKÜZDÉSI STÍLUS FELMÉRÉSE)

MEGKÜZDÉS STRESSZHELYZETEKBEN KÉRDŐÍV - KIÉRTÉKELÉS CISS-48: Coping Inventory for Stressful Situations (Endler & Parker, 1994)  Értékelés: 1. Problémaközpontú megküzdés (16 tétel): 1,2,6,10,15,21,24,26,27,36,39,41,42,43,46,47 2. Érzelemközpontú megküzdés (16 tétel): 3,5,7,8,13,14,16,17,19,22,25,28,33,34,38,45 3. Elkerülésre irányuló megküzdés (16 tétel): 4,9,11,12,18,20,23,29,30,31,32,35,37,40,44,48 

Átlagok: Problémaközpontú: 58,3 (férfi) Érzelemközpontú: 38,1 (férfi) Elkerülő viselkedés: 41,2 (férfi) 

57,4 (nő) 43,5 (nő) 46,6 (nő)

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!