Megrendelő: címe: GKM témaszám : GKM ügyiratszám: Kötelezettség-vállalás nyilv. száma: Megbízott: címe: Szervezeti egység: KTI munkaszám:
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. 100/2006. X-6/216/2006. ZO160001 Közlekedéstudományi Intézet Kht. 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Járműtechnikai, Környezetvédelmi és Energetikai Tagozat 250-054-2-6
Stratégiai zajtérképezés 2007 – Fő közlekedési létesítmények LEÍRÓ DOKUMENTÁCIÓ Évi 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító közutak Illetékes környezetvédelmi felügyelőség: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közreműködött: Jakab Attila (térképezés) Vértesaljai Antal (térképezés) Smajda Fruzsina (adatelőkészítés) Zsigó Márta (adatelőkészítés) Veréb László (ellenőrzés: adatok, számítások, méréskiértékelés) Szőke József (helyszínbejárás, ellenőrző vizsgálatok) Reményi Istvánné (szerkesztés) Témafelelős: Hajdú Sándor tudományos főmunkatárs Ellenőrizte: Dr. Kovács Miklós tagozatvezető
Budapest, 2007. március
1
Tartalomjegyzék
I. RÉSZ : II. RÉSZ :
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ LEÍRÁS MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ Mellékletek: A Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. Részéről közzétett 2004. évi forgalmi adatok útszakaszonként (Megjegyzés :A 8002/2005. (V. 24.) számú GKM miniszteri közleményben közzétett útszakaszok a 2004. évi forgalmi adatokon alapulnak) (lásd CD : UT- Fo kozlekedési letesitmenyek strategiai zajterkepezese Muszaki Dokumentacio 2007.pdf) KSH népességi adatszolgáltatása (lásd CD : NEP- Fo kozlekedési letesitmenyek strategiai zajterkepezese Muszaki Dokumentacio 2007.pdf)
III. RÉSZ :
ALAPADATOK, ÉRINTETTSÉG ADATOK, A STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPEK ÉRTÉKELÉSE ZAJTERHELÉS TÉRKÉP KONFLIKTUS TÉRKÉP ÉRINTETTSÉG TÉRKÉP
Útszám
Érintett útszakaszok: Útkategória Megye
4
Elsőrendű út
41
Elsőrendű út
36
Másodrendű út
3317 Összekötő út 4911 Összekötő út
SzabolcsSzatmárBereg SzabolcsSzatmárBereg SzabolcsSzatmárBereg Hajdú-Bihar SzabolcsSzatmárBereg
Érintett település
Határoló kmszelvények
Nyíregyháza
Szakasz hossza (km) 270+825 - 276+101 5,276
Nyíregyháza
1+200 - 5+134
3,934
Nyíregyháza
45+603 -52+463
6.860
Nyíregyháza Nyíregyháza
55+334 - 57+320 0+777 - 6+214
1,986 5,437
2
I.
ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ LEÍRÁS
TARTALOM 1. Bevezetés............................................................................................ 2 2. Alapfogalmak, a zaj jellemzők és a zajmutatók áttekintése ........... 2 Hangnyomás-hangnyomásszint Szintek összeadása (összevonása) A-súlyozószűrő, A-hangnyomásszint Egyenértékű hangnyomásszint
2 3 4 5
3. A zaj egészségkárosító hatása .........................................................6 4. A környezeti zajterhelés jelenlegi helyzete, miért is kell ezzel a problémával foglalkoznunk? ............................................................... 10 5. Az Európai Unió környezeti zaj kezeléséről szóló irányelve – a szabályozás jelentősége, céljai........................................................... 15 6. Stratégiai zajtérképek készítése Magyarországon – jogszabályi háttér, a feladatok áttekintése............................................................. 16 7. A fő közlekedési létesítményekre vonatkozó stratégiai zajtérképekkel kapcsolatos – legfontosabb - előírások....................17 8. A stratégiai zajtérképeken feltüntetendő zajforrások, zajforráscsoportok általános jellemzése .......................................................... 18 9. A zajcsökkentés lehetőségei........................................................... 21 10. A stratégiai zajtérképek – általános jellemzők.............................22
1
1. Bevezetés A környezeti zaj egyre inkább meghatározó szennyezése környezetünknek, és mára Európaszerte a második legsúlyosabb környezeti problémaként emlegetik (lásd: Európai Környezetvédelmi Iroda 2006. december 12-i konferenciájának nyitó előadása: José Palma, University of Lisbon, Portugália). Az egyéb szennyezések miatt kialakult problémákhoz viszonyítva, a környezeti zaj szabályozása nehézségekbe ütközött, mivel nem volt kellő mértékben ismert a zaj emberekre gyakorolt hatása, valamint a dózis és a hatás közötti összefüggés, ezen túl hiányoztak a jól meghatározható kritériumok is. Miközben azt állították, hogy a zajszennyezés alapvetően a fejlett országok egyik "luxus" kérdése, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlődő országokban az emberek gyakran jobban ki vannak téve a zajnak, a rossz tervezés és az épületek gyenge megépítése miatt. A zaj hatásai itt is ugyanolyan kiterjedtek és hosszú távú következményei az egészségre azonosak a fejlett országokban tapasztaltakkal. E tekintetben a zajveszélyeztetettség korlátozására és szabályozására irányuló gyakorlati intézkedések nélkülözhetetlenek. E problémának a kezelésére az Európai Unióban döntés született, amely un. “stratégiai zajtérképek”, és erre épülő “intézkedési tervek” készítését írta elő. A fő közlekedési létesítményekre vonatkozó stratégiai zajtérképek között készültek el a jelen anyag részét képező zajtérképek is. A zajtérképek által hordozott információk megértéséhez és hatékony felhasználásához azonban szükség van arra, hogy bizonyos fogalmakat, kérdéseket tisztázzunk, illetve megmagyarázzunk. Ezt a célt szolgálja ez a dokumentáció, amelyet javasolunk mindenképp a térképek áttekintése előtt figyelmesen áttanulmányozni.
2. Alapfogalmak, a zaj jellemzők és a zajmutatók áttekintése Hangnyomás-hangnyomásszint Hangnyomás: a hang okozta, a statikus légnyomáshoz hozzáadódó változó nyomás Pa-ban. Hangnyomásszint, L: a hangnyomás négyzetéből és a p0 = 20 μPa vonatkoztatási hangnyomás négyzetéből számított hányados 10-es alapú logaritmusa: log( p/p0)2 dB-ben kifejezve. A Bel (B) helyett a deciBel (dB) használata 10-zel való szorzást jelent. A 2 értékű kitevőt a 10log( p/p0)2 elé kiemelve: 20log( p/p0). Ez a hangnyomásszint szokásos kifejezése.
2
Hangnyomás
Hangnyomásszint
Szintek összeadása (összevonása) A szintek aritmetikája a logaritmikus jelleg miatt eltér a szokásos összegezés módszerétől. Nagyon szemléletes és gyors az alábbi számoló ábra használata. A két összeadandó szint különbsége (ΔL) függvényében leolvasható a nagyobbik szinthez hozzáadandó korrekció. Amennyiben a két szint azonos, akkor a különbségük nulla, ekkor a legnagyobb értékű korrekció 3 dB (magyarázat: 10*log(10L/10+10L/10)=10log(2*10L/10)=L+3 dB és a * a szorzás jele). Az ábra mutatja, hogy ha a különbség nagyobb, mint 10 dB, akkor a korrekció 0.5 dB érték alatt van, ez tehát azt jelenti, hogy a méréseknél a mérendő szintnél 10 dB-lel alacsonyabb környezeti zaj a mért eredményre már nincs gyakorlati befolyással.
3
Több szint összevonása sorozatosan történik: előbb összevonunk két adatot, majd az eredővel a következőt, és így tovább mindaddig, amíg minden adat összevonásra nem került. A szinteket természetesen számítás útján is összevonhatjuk az alábbi összefüggés felhasználásával (fentebb már alkalmaztuk):
A-súlyozószűrő, A-hangnyomásszint Az A-szűrő azért került bevezetésre, hogy a zaj mérőszámát az emberi hallás karakterisztikájához illessze. Az A-súlyozószűrő származtatása:
A-hangnyomásszint, LA: A zajmérő műszer bekapcsolt A-súlyozószűrőjével meghatározott egyszám-adatos hangnyomásszint, illetve hangteljesítményszint. Hasonlóan történik (más paraméterű görbe felhasználásával) az egyéb (B, C, D) súlyozó szűrők származtatása. A lenti ábrán megfigyelhetjük a szűrők hatását a keskenysávú spektrum (spektrum: a hangnyomásszintek frekvencia függvénye adott időpillanatban ) vonalainak összevonásával kapott egyszám-adatos jellemzőre. 4
Az ábra szemlélteti továbbá a keskenysávú spektrum összevonását oktávsávokká és 1/3 oktáv, azaz tercsávokká. A terc és az oktáv sávok lényegesen durvább felbontásúak a keskenysávú esethez képest. A ma használt eszközök alkalmasak mindegyik felbontás előállítására.
5
Egyenértékű hangnyomásszint A zaj hangnyomásszintje az idő függvényében váltakozik. Kezelhető zajjellemzőt kapunk, ha az un. „megítélési időre” vonatkoztatjuk a hangnyomásszintet. Ezen átlagolás eredménye az un. „egyenértékű” hangnyomásszint (Leq), amikor az időben változó nyomásingadozásokat illetve hangnyomásszinteket a megítélési időre vonatkoztatva integráljuk. Ezt az értéket használjuk a környezeti zaj vizsgálatakor, megítélésekor. Ebben vannak megadva a határértékek és a küszöbértékek is – Leq (dBA). Egyenértékű A-hangnyomásszint, LAeq: annak a folyamatos, állandó A-hangnyomásszintnek az effektív értéke adott T idő alatt (megítélési időtartam), amely azonos a vizsgált, időben változó zaj effektív értékével, amely a következő képlettel határozható meg: L Apeq,T
ahol: LAeqT po pA(t)
⎡ 1 T 0,1L (t ) ⎤ = 10lg ⎢ 10 p dt ⎥ ⎢T 0 ⎥ ⎣ ⎦
∫
⎡
T
= 10lg ⎢ 1 ∫ ⎢T ⎣
0
p 2A (t ) p 02
⎤ dt ⎥ ⎥ ⎦
dB
az egyenértékű A-hangnyomásszint a t1-től t2-ig tartó T megítélési időtartam alatt, dB-ben; a vonatkoztatási hangnyomás, (20 μPa); a hangjel pillanatnyi A-hangnyomása.
Az egyenértékű szint fogalma természetesen súlyozatlan hangnyomásszintekre is értelmezhető
3. A zaj egészségkárosító hatása Első kérdésünk lehet, hogy tulajdonképp miért foglalkozunk mi ennyire a környezeti zajjal? Természetes, hogy az élet vele járója a zaj, hiszen mindnyájan közlekedünk, mindnyájan használunk zajkibocsátással üzemelő gépi berendezéseket A felesleges zajkeltést azonban meg kell szüntetni, de legalábbis csökkenteni kell, meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a zajkibocsátás – amennyiben az valóban szükséges működés „mellékterméke” – a lehető legalacsonyabb szintű legyen. 3.1. A zaj fogalma Mit nevezünk zajnak? Fizikai szempontból nincs különbség a hang és a zaj között. A hangot az érzékeinkkel fogjuk fel és a hanghullámok összetett szerkezetét zajnak, zenének, beszédnek, stb. hívjuk. Ezek a kommunikáció, az emberi kapcsolatteremtés, a szórakozás, kikapcsolódás elengedhetetlen részei – sőt az emberi lét nélkülözhetetlen kellékei. Ily módon a zaj meghatározása talán így a legérthetőbb: nemkívánatos hang. 6
3.2. A zaj emberre gyakorolt hatása A zajszennyezés emberre gyakorolt hatásai között a következő főbb csoportokat kell megemlítenünk: - a zaj által okozott halláskárosodás; - a beszédkommunikáció akadályozása; - a pihenés és alvás zavarása; - a pszichofiziológiai és a mentális egészségre és teljesítményre gyakorolt hatások; - a közösség viselkedésére gyakorolt hatások; - és az okozott kellemetlenségek; - végül az akaratlagos tevékenységek akadályozása. A továbbiakban ugyancsak áttekintjük a veszélyeztetett csoportokat és a vegyes zajforrások összetett hatásait is. A hallóképesség csökkenése Általában a hallásküszöb növekedéseként definiálják. Világszerte a zaj által okozott hallóképesség-csökkenés a legelterjedtebb irreverzibilis foglalkozási ártalom, becslések szerint szerte a világban mintegy 120 millió ember szenved munkaképtelenséget okozó halláskárosodásban. A fejlődő országokban nemcsak a munkahelyi zaj, hanem a környezeti zaj is növekvő szerepű hallóképesség-csökkenést okozó rizikótényező. Halláskárosodást okozhatnak továbbá bizonyos betegségek, egyes ipari vegyi anyagok, a fejet ért ütések, balesetek, ezenkívül a hallóképesség csökkenése lehet örökletes eredetű is. A hallás romlása magával az öregedés folyamatával is összefügg. A hallóképesség-csökkenés fő következménye társadalmi szempontból a mindennapi életkörülmények közötti beszéd megértésének képtelensége, ez pedig súlyos szociális fogyatékosságnak tekintendő. Még a kismértékű hallóképesség-csökkenés is károsan befolyásolhatja a beszédértést.
A zaj károsan befolyásolja beszédérthetőségét A beszédre gyakorolt zavaró hatás lényegében egy olyan “elfedő” folyamat, amelynél az egyidejű, zavaró hatású zaj érthetetlenné teszi a beszédhangot. A környezeti zaj ugyancsak elfedheti a mindennapi életben fontos egyéb akusztikus jeleket, mint például az ajtócsengő hangját, telefoncsörgést, ébresztőórákat, tűzjelzést és egyéb figyelmeztető jeleket, valamint a zenét. Mindennapi életkörülmények között a beszéd érthetőségét befolyásolja a beszéd hangereje, a hangsúlyozás, a kiejtés tisztasága, a beszélő és a hallgató távolsága, a zavaró zaj hangereje és egyéb jellemzői, a hallásélesség, valamint a figyelem mértéke. (Zárt helyiségekben a beszéddel történő kommunikációra hatással vannak a terem hangvisszaverő jellegzetességei is.) A veszélyeztetett csoportok számára még alacsonyabb háttérzaj-szintek szükségesek. A beszéd megértésére való képtelenség az egyén szempontjából számos szempontból akadályoztatottságot jelent, és a viselkedés megváltozását eredményezi. Különösen veszélyeztetettek a csökkent hallóképességűek, az idősek, a gyermekek a nyelvtanulás és az olvasás elsajátítása idején, valamint a beszélt nyelvet nem eléggé jól ismerő egyének. A környezeti zaj súlyos hatása az alvás zavarása Egyrészt az alvás ideje alatt elsődleges hatásokat fejthet ki, másrészt az éjszakai zajbehatás utáni napon megállapítható másodlagos hatásokat okozhat. A zavartalan alvás a jó fiziológiai és mentális funkció előfeltétele. Az alvás zavarásának elsődleges hatásai: elalvási nehézségek, 7
felébredések és az alvás fázisainak vagy az alvás mélységének változásai, vérnyomásemelkedés, pulzus- és ujjpulzus-amplitúdó-növekedés, vasoconstrictio, a légzés megváltozása, szív arrhythmia és hevesebb testmozgás. A reakció fellépésének valószínűségét feltehetően inkább a zajesemény hangereje és a háttérzajok hangereje közötti különbség, mint az abszolút zajszint határozza meg. Az éjszakai felébredés valószínűsége az éjszaka során történt zajesemények számával arányosan nő. A következő reggel vagy nap(ok) folyamán fellépő utó- vagy másodlagos hatások: rosszabb alvásminőség, növekvő fáradtságérzet, nyomott hangulat vagy közérzet, valamint a teljesítőképesség csökkenése. A vizsgálatok tanúsága szerint a kielégítő éjszakai alváshoz az állandó háttérzaj hangszintje nem haladhatja meg a 30 dB(A)-t, a 45 dB(A) szintet meghaladó hangerejű egyedi hangesemények pedig kerülendőek. Élettani hatások A zajos utak közelében élő emberek esetében a zajnak való kitettség a élettani folyamatokat akár átmeneti, akár állandó jelleggel, nagymértékben befolyásolhatja. Hosszabb ideig tartó expozíciót követően az átlagos népességen belül az arra érzékeny egyéneknél állandósult hatások alakulhatnak ki, mint például a nagy hangerő-behatással összefüggésben magas vérnyomás és szívbetegség. Az okozott hatások nagyságát és időtartamát részben egyéni tulajdonságok, az életstílus, a viselkedésmód és a környezeti feltételek határozzák meg. A hangok reflexválaszokat is kiváltanak, különösen, ha ismeretlenek és hirtelen lépnek fel. Mentális betegség Úgy tartják, a környezeti zaj közvetlenül nem okoz mentális betegséget, bár feltételezések szerint felgyorsíthatja és fokozhatja a látens mentális rendellenességek kifejlődését. Azok a kutatások, amelyek egyes gyógyszerek, mint a nyugtatók és altató tabletták alkalmazását, a pszichiátriai tüneteket és az elmegyógyintézeti betegfelvételi arányokat vizsgálták, arra utalnak, hogy a környezeti zaj káros hatással lehet a mentális egészségre. Teljesítmény Dolgozó felnőttek, de főleg gyermekek körében kimutatták, hogy a zaj károsan befolyásolhatja a kognitív feladatok során nyújtott teljesítményt. Bár a zaj által keltett izgalom rövidtávon jobb teljesítményt eredményezhet egyszerű feladatoknál, a kognitív teljesítmény összetettebb feladatoknál jelentősen romlik. A kognitív funkciók közül a zaj a legjelentősebben az olvasást, a figyelmet, a problémamegoldó és az emlékező képességet befolyásolja. A zaj figyelemelterelő ingerként is hathat, az impulzusszerű zajhatások pedig az ijedtség következtében menekülési reakciót is kiválthatnak. A zajnak való kitettség a teljesítményt negatívan befolyásoló utóhatásokat is okozhat. A repülőterek környékén lévő iskolákban a repülőgépek zajának krónikusan kitett gyermekek a próbaolvasásban, a kirakójátékok összeállítása során tanúsított kitartásban, az olvasott anyag megértésére irányuló tesztekben és a motivációs képességek terén alacsonyabb teljesítményt mutattak. A zaj okozhatja a munkahelyi károk és a munka során elkövetett hibák megszaporodását, bizonyos balesetek pedig a teljesítménycsökkenésre figyelmeztethetnek. A zaj hatása a társadalmi kapcsolatokra és a viselkedésre; kellemetlenségek. A zaj számos hatást gyakorolhat a társadalomra és viselkedésre, ezen kívül kellemetlenséget is okozhat. Ezek a hatások gyakran összetettek, árnyaltak és közvetettek, sok hatásról pedig feltételezik, hogy azok számos nem vizsgált mutató együttes hatásának következményei. A közösségi zajnak a kellemetlenség érzetet keltő hatását kérdőívekkel, vagy bizonyos, meghatározott tevékenységekre gyakorolt zavaró hatásának felmérésével lehet megállapítani. Mindazonáltal észre kell venni, hogy az egyforma szintű, különböző eredetű közlekedési és 8
ipari zajok különböző mértékű kellemetlenséget okoznak. Ez azért van így, mert a népességen belül a kellemetlenségérzetet nemcsak a zaj jellemzői – beleértve a zajforrást is – befolyásolják, hanem az nagymértékben függ sok nem akusztikus, hanem szociális, pszichológiai, vagy gazdasági természetű tényezőtől is. A zajveszélyeztetettség és az általános kellemetlenségérzet közötti kölcsönös összefüggés jóval nagyobb a csoportok szintjén, mint az egyének szintjén. A 80 dB(A) feletti zaj csökkentheti a segítőkészséget, továbbá fokozhatja az agresszív magatartást. Speciális gond az, hogy a nagy hangerejű, folyamatos zajexpozíció növelheti az iskolai tanulókban a tehetetlenségérzet kialakulásával szembeni érzékenységet. Nincs még egyetértés a kutató körében a környezeti zajforrások együttes előfordulása következtében kialakuló teljes kellemetlenségérzet modelljére vonatkozóan. Vegyes forrásokból származó zajok egészségre gyakorolt együttes hatásai. Számos akusztikai környezet egynél több forrásból származó hangokból áll, azaz léteznek vegyes források, és néhány hatáskombináció általános. Például a zaj napközben akadályozhatja a beszédet, és zavarhatja az alvást éjszaka. Ezek a megállapítások természetesen a zajjal súlyosan szennyezett lakóterületekre vonatkoznak. Ezért fontos az, hogy a teljes egészségkárosító zajterhelést hosszabb időtávon keresztül vizsgálják Veszélyeztetett alcsoportok. A zajvédelemre vagy a zajt illető szabályozásra tett javaslatoknál az általános népesség veszélyeztetett alcsoportjait kell elsősorban figyelembe venni. A zajhatások típusa, a speciális környezet és a sajátos életmód mind olyan tényezők, melyeket ezekre az alcsoportokra kell vonatkoztatni. Példák a veszélyeztetett alcsoportokra: a bizonyos betegségekben szenvedő, vagy orvosi problémákkal küzdő (például magas vérnyomás), kórházban fekvő, vagy otthon lábadozó emberek; az összetett kognitív problémákkal küzdő emberek; a vakok és a halláskárosultak; a magzatok, a csecsemők és a kisgyermekek, valamint általában az idősek. A beszéd megértésének szempontjából legsúlyosabban a csökkent hallóképességű emberek érintettek. Még a magasabb frekvenciájú beszédhang-tartományban jelentkező enyhe hallóképesség-csökkenés is okozhat problémákat a beszéd zajos környezetben történő megértésében. A népesség többsége a beszédmegértés akadályozottsága szempontjából a veszélyeztetett alcsoporthoz tartozik. 3.3. Speciális érintettségek A projekt tárgyát érintően mindenképp meg kell említeni a zajhatásra speciálisan érzékeny intézményeket. Ezek e következők: Iskolák és óvodák, bölcsődék Iskoláknál a kritikus zajhatások: a beszéd zavarása, az információvesztés (pl. megértés, olvasás elsajátítása), üzenetközlés zavarása és kellemetlen érzés keltése. Az osztályteremben szóban közölt üzenetek meghallása és megértése érdekében a háttér zajszint nem haladhatja meg a 35 dB (LAeq) értéket a tanítási idő alatt. Halláskárosult gyermekek esetében még alacsonyabb hangszint szükséges. Külső játszóterek esetében a külső forrásokból származó zaj hangszintje lehetőleg ne haladja meg az 55 dB (LAeq) értéket. Az óvodák és bölcsődék esetében ugyanazokat a kritikus hatás és iránymutató értékeket alkalmazhatjuk, mint az iskolák esetében. Kórházak Kórházakban a legtöbb helyen a kritikus (ki)hatások: az alvás zavarása, kellemetlenségek, és a kommunikáció hátrányos befolyásolása, ideértve a figyelmeztető jelekét is. Az éjszaka 9
folyamán a hangesemények (LAmax) értéke belső térben jó, ha nem haladja meg a 40 dB(A)t. Mivel a betegek kevésbé tűrik a stresszt, a legtöbb helyiségben, ahol a betegeket kezelik vagy megfigyelik, az LAeq szint nem haladhatja meg a 35 dB értéket. Az intenzív szobákban és a műtőkben figyelmet kell fordítani a hangnyomásszintekre. 1. táblázat: A zavaró zajszintek tájékoztató értékei (az Egészségügyi Világszervezet jelentése alapján) Környezet
Lakóterület – külső zajterhelés Lakóhelyek, beltér (!!) Belső hálószobák Iskolai osztálytermek és óvodák, bölcsődék, beltér!! Óvodai, bölcsődei hálószobák, beltér!! Iskola, játszótér, kültér!! Kórház, kórterem, beltér!! Ipari, kereskedelmi bevásárló és közlekedési területek, bel- és kültér
Zavaró zajszint mértéke LAeq [dB(A)] 55 50
Vonatkoztatási idő [óra]
35
16
30 35
8 tanítás alatt
30
alvás idő,
Kellemetlen érzés, (külső forrás)
55
játék közben
Alvás zavarása, éjjel Alvás zavarása, nappal és este Halláskárosulás
30 30 70
8 16 24
Egészségre gyakorolt hatás(ok)
Komoly kellemetlenérzés, nappal és este Mérsékelt kellemetlenérzés, nappal és este Beszéd érthetőség és mérsékelt kellemetlenérzés nappal és este Alvás zavarása, éjjel Beszéd érthetősége, információnyerés zavarása, üzenetközlés Alvás zavarása
16 16
4. A környezeti zajterhelés jelenlegi helyzete, miért is kell ezzel a problémával foglalkoznunk? 4.1. Kitekintés Európára Sok európai a közlekedés, az ipari és rekreációs tevékenységek által kiváltott zajt tartja a legfőbb helyi környezetvédelmi problémának, különösen a városokban. Becslések szerint Európa lakosságának mintegy 20%-a kényszerül olyan zajszint elviselésére, amit a kutatók és egészségügyi szakértők elfogadhatatlannak tartanak, ami rontja az emberek közérzetét, súlyosan zavarja álmukat és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát valamint veszélyezteti pszichofiziológiai rendszerük egészségét. A panaszok növekvő száma a köz részéről jól mutatja az állampolgárok növekvő aggodalmát. A zaj volt az egyetlen ügy, amivel kapcsolatban 1992 óta egyre nőtt a lakossági panaszok száma. Ugyanez a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a közvélemény hajlandósága jelentősen megnőtt arra, hogy lépéseket tegyen a zaj csökkentése érdekében. A problémával foglalkozó számos új tanulmány- mint pl. az Egészségügyi Világszervezet (WHO), Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) és az tanulmánya - jelzi, hogy a zaj kérdése nemzetközi szinten is egyre több figyelmet kap. 10
A legutóbbi Európai Uniós vizsgálat eredményeképp született meg a következő becslés az érintettségre vonatkozóan (2006. december 12-i Szeminárium – Európai Környezetvédelmi Iroda, Brüsszel) Ezek szerint az európai lakosságot a következő mértékben terheli környezet zaj: < 55 dB – 28,9% 55-60 dB – 26,9% 60-65 dB – 21,9% 65-70 dB – 14,7% 70-75 dB – 6,2% > 75 dB - 1,4% További fontos adatok: - az EU lakosságának 22%-át éri nappali időszakban több, mint 65 dB (ez az egészségre károsnak minősített zajszintnek felel meg!) - az EU lakosságának 8%-át éri a nappali időszakban több, mint 70 dB!! Az Európai Közösség több, mint 35 éve foglalkozik a környezeti zaj problémájának kezelésével, de ez eddig lényegileg gépjárművek, légi járművek és berendezések maximális zajszintet előíró szabályozásában merült ki – főleg az egységes piacra való törekvés jegyében és így a köztudatban ezeket a rendelkezéseket nem kezelték egy átfogó zajcsökkentési program részeként. A tagállamok kiegészítő szabályok és rendelkezések sokaságát léptették életbe a környezeti zajprobléma csökkentését célozva, és noha van némi bizonyíték arra, hogy a legkritikusabb “fekete foltokban” csökkent a zajszint, az újabb adatok azt mutatják, hogy a zajprobléma összességében súlyosbodik és az un. ”szürke” területeken élők száma tovább növekszik. Különösen a közlekedés volumenének folyamatos növekedése valamennyi közlekedési ágban, párosulva a városhatárok kitolódásával, a magas zajártalom soha nem látott mértékű térbeli és időbeni terjedéséhez vezetett. Emellett az utóbbi két évtizedekben a szabadidős tevékenységek és a turizmus új színhelyekre vitte el a zajt és új zajforrásokat teremtett. Ezek a fejlemények a zajártalom leküzdésére irányuló jelenlegi tevékenység hatását részben kioltják. A Közösség és a tagállamok környezetvédelmi politikáján belül 2006-ig a zaj kisebb prioritást kapott mint más problémák megoldása, mint pl. a lég- és vízszennyezés - annak ellenére, hogy a közvéleménykutatások szerint a zaj az életminőség hanyatlásának egyik fő oka. Ezt többek között az magyarázhatja, hogy a döntéshozók nincsenek tisztában a problémával és a zaj hatásaival, amik nem látványosak: alattomosak, ám nem vezetnek katasztrófához. Ami a Európai Uniót illeti, a zajnak szentelt kevés figyelem oka részben az is lehet, hogy a zajártalom erősen helyi probléma, amit az Unión belül mindenhol másképp érzékelnek. Ugyanakkor a környezeti zaj számos forrása nem lokális eredetű. Sőt, a környezeti zajkérdés lokális dimenziója ellenére nemzetközi konszenzus alakult ki az elviselhetetlen zajszint tekintetében, aminek a népesség - egészsége és életminőségének megóvása érdekében - nem tehető ki. 4.2. Hazai helyzetkép A hazai környezet minőségének is egyre inkább előtérbe kerülő, meghatározó tényezőjévé vált az ország környezeti zajállapota. Ennek ellenére azonban a többi szennyezési problémához képest talán még ma sem fordítunk súlyának megfelelő figyelmet az ellene való küzdelemre. (Ebben teljes volt az egyezés az EUval.) 11
A zaj- és rezgésforrások számának, az általuk kibocsátott szennyezés nagyságának növekedése, a lakossági panaszok számának emelkedése, a társadalom ezen probléma iránti nagyobb érdeklődése miatt a környezeti zaj- és rezgésvédelem mára már a környezetvédelem integrált része lett. Az, hogy a lakossági megítélés egyre kritikusabb ezen a területen, mutatja az állampolgári jogok országos biztosához környezetvédelmi kérdésben beérkező zajpanaszok igen magas számaránya is! A jövőre vonatkozóan igen fontos célunk kell, hogy legyen a meglévő zaj- és rezgésforrások okozta terhelés csökkentése, újabb szennyezett területek kialakulásának megakadályozása, illetve a jobb minőségű, csendesebb környezet iránti lakossági igények kielégítése. A kedvezőtlen környezeti zajállapotot domináns módon a következő forráscsoportok határozzák meg: • • • •
a közúti közlekedés, a vasúti forgalom, a légi közlekedés (elsősorban a repülőterek környezetében kialakuló zajterhelés), az üzemi zaj (beleértve a szabadidős zajforrásokat is).
A következőkben a teljesség kedvéért rövid áttekintjük az egyes főbb zajforrás-csoportok okozta terhelést, azok jellemzőit. Közúti közlekedés Megjegyzés: Az alábbiakban közölt adatok, megállapítások természetesen a mostani felmérés – a stratégiai zajtérképek - eredményeit még nem tükrözhetik, a közölt, becsléssel előállított adatok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábban végzett felméréseinek kiértékelését veszik figyelembe.)
Hazánkban a közúti közlekedés zavarásának az aránya a legnagyobb, egész országra vonatkoztatva ez az arány becslések szerint eléri az 50-55 %-ot, a nagyvárosokban ennél nagyobb, mintegy 60-65 %-ra tehető. Különösen a főforgalmi utak városokon átvezető szakaszai mellett élőket éri nagy zajterhelés. Mintegy 20.000 főre tehető a jelentős mértékű, közlekedési eredetű, 75 dB feletti zajterhelést elszenvedők száma. A városainkban korábban végzett zajmérések szerint: = az utak jelentős része mellett a forgalom nappal 65 dB-nél, éjjel 55 dB-nél nagyobb zajterhelést okoz, = a forgalmasabb utak környezetében a zajterhelés nappal is, de különösen éjjel gyakran több mint 10 dB-lel haladja meg a megengedhető, illetve a kívánatos mértéket (ez a megengedett egészségügyi határértékhez tartozó forgalom 10x-esét jelenti!!!). A közlekedés okozta zaj elleni védelem területén azonban eredményekről is be lehet számolni: – Az utóbbi években az útkorszerűsítés és/vagy a területfelhasználás megváltozásakor gyakorlatilag minden esetben készült zajvédelmi vizsgálat, tervezés. – A különböző zajvédő műtárgyak létesítése (falak, töltések, esetleg garázsépülettel való zajárnyékolás) az új utak építésénél már széles körben elterjedt, az új utak környezetében általában már teljesülnek a zajvédelmi követelmények. 12
– A különböző központi támogatási lehetőségeket is kihasználva, valamint az önkormányzatok anyagi erőforrásainak összefogásából meglévő utaknál jelentős zajvédelmi beruházások valósultak meg. Budaörs, Törökbálint, valamint Tatabánya térségében zajvédő falak elhelyezésével évek óta fennálló kritikus helyzet szűnt meg. Az M3 és az M7 autópálya felújításával együtt ugyancsak zajvédő falak építésére kerül(t) sor. Vasúti közlekedés Megjegyzés: Az alábbiakban közölt adatok, megállapítások természetesen a mostani felmérés – a stratégiai zajtérképek - eredményeit még nem tükrözhetik, a közölt, becsléssel előállított adatok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábban végzett felméréseinek kiértékelését veszik figyelembe.)
A vasúti közlekedés a közúti zajnál lényegesen kisebb területet érint, de helyi problémákat okoz. A vasúti zajproblémákat áttekintve megállapítható, hogy a teherforgalom okozza a legtöbb gondot - főként az éjszakai időszakban, különösen a nagysebességű, ill. a városokon belüli vonalszakaszokon. A még előkészítés alatt álló uniós szabályozás (európai vasúti zajcsökkentési stratégia) – helyesen – a forrásnál végrehajtandó zajcsökkentési intézkedéseket helyezi az előtérbe. Hazánkban eddig első sorban a „passzív” zajvédelmi megoldásokra helyeződött a hangsúly, így például a Budapest-Hegyeshalom vasúti pálya korszerűsítése során Törökbálint, Tatabánya, Tata, Tata-Tóvároskert, Mosonmagyaróvár vasút melletti lakóépületeinek zajvédelmét sikerült zajvédő falakkal megoldani. Repülési zaj Megjegyzés: Az alábbiakban közölt adatok, megállapítások természetesen a mostani felmérés – a stratégiai zajtérképek - eredményeit még nem tükrözhetik, a közölt, becsléssel előállított adatok a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábban végzett felméréseinek kiértékelését veszik figyelembe.)
Az országban az egyetlen, menetrend szerinti nemzetközi járatokat indító/fogadó légikikötő a Budapest-Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér, ám Debrecen repülőtere is fontos szerepet játszik Magyarország légi közlekedési stratégiájában, mivel bekapcsolja Kelet-Magyarországot, Észak-Romániát és Nyugat-Ukrajnát a nemzetközi forgalomba. A Balatoni repülőtér (Sármellék) az egyetlen polgári repülőtér a dunántúli körzetben, turisztikai célokat szolgál. Ezen említett repülőtereken kívül jelentős forgalmat lebonyolító repülőtér nem található. A kisebb repülőterek zajkibocsátás vizsgálatára vonatkozóan igen kevés adat állt rendelkezésre. A légi közlekedéstől származó zajterhelést elsősorban befolyásoló tényezők (ezek egyben a zajvédelem lehetőségeit is meghatározzák): ⎯ ⎯ ⎯ ⎯
a repülőteret használó légjárművek zajkibocsátása; zajvédelmi célú (elsősorban forgalomszervezési) intézkedések; a zajjal terhelt területek távlati területfejlesztési igényei; a forgalom nagysága.
13
A budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér és a Debreceni Repülőtér környékén monitoring hálózat működik, amely ellenőrzi a repülőteret igénybevevő gépek által okozott zajterhelést. Ipari üzemek Az üzemek környezeti zajkibocsátását a környezetvédelmi felügyelőségek mintegy 30 éve vizsgálják, illetve ellenőrzik, így a felügyelőségek hatáskörébe tartozó üzemi zajforrásokról megfelelő áttekintésünk van. A környezetvédelmi felügyelőségek az elmúlt időszakban több ezer üzem zajkibocsátását ellenőrizték műszeres méréssel, ebből kb. 30 % nem felelt meg a követelményeknek. (Nagy mértékű - a határértéket 6 dB-nél nagyobb mértékben túllépő - zajterhelést kb. 10%-uk okozott.) A problémát elsősorban a védendő területek közelében, vagy éppen a védendő területen működő üzemek okozzák, az újabb konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzésében a településtervezésnek igen fontos szerepe van. Elsődleges cél, hogy a zajos ipari területek és a védendő területek mindjobban (és tartósan) elkülönüljenek egymástól, és közöttük átmeneti zónák alakuljanak ki, illetve maradjanak meg. (Területi funkciók problémája – üdülőhelyek – városok „vigalmi” negyedei stb.) 4.3. A környezeti zaj elleni védelem problémakörének rövid áttekintése Általánosságban ismételten megállapíthatjuk – és ez a megállapítás nem csak Magyarországra, hanem az európai országok többségére éppúgy igaz volt –, hogy a környezeti zajprobléma kezelésére mindez ideig igen kevés hangsúlyt fektettünk. Hazánkban az emberi környezet és az emberi egészség megóvása érdekében az azokat veszélyeztető zajok és káros rezgések elleni védelem alapvető szabályait a zaj- és rezgésvédelemről szóló, többször módosított 12/1983. (V. 12.) MT számú rendelet szabályozza. A jelenleg is érvényes jogszabály jól szolgálta a zaj- és rezgésvédelem ügyét és ezek alapján a környezetvédelmi hatóság jelentős eredményeket ért el ezen a szakterületen. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy az eltelt több, mint 15 év során bekövetkezett politikai, társadalmi és gazdasági változások miatt a szabályozás sok tekintetben módosításokra szorul. Ez a jogszabály-alkotási munka – az európai uniós szabályozás figyelembe vételével – már megkezdődött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban. A zaj és rezgés elleni védelem szakterületen eddig végzett több évtizedes tevékenység, a hatósági munka során szerzett tapasztalatok alapján elmondható, hogy az eredményes és hatékony beavatkozást a következő főbb hiányok és hiányosságok nehezítik/teszik lehetetlenné: • nincs átfogó képünk a környezeti zajállapotról a védett területek vonatkozásában – még a leginkább terhelt városi környezetre vonatkozóan sem (a mérések igen költségesek, csakis adott időpontra és helyre vonatkoztathatók); • nincs megfelelő dokumentálás forma, amely lehetőséget biztosítana a környezeti zajállapot olyan bemutatására, amely a kapcsolódó más szakterületek számára (építésügy, közlekedéstervezés, településtervezés, környezet-egészségügy stb.), továbbá a politikai döntéshozók számára megfelelő formában mutatná be a tényleges helyzetet; 14
• a kialakult kritikus helyzetek megoldása gyakran műszaki korlátokba ütközik, s a megfelelő mértékű csökkentés megvalósítása olyan mérvű anyagi ráfordítást igényelne, amely a hazai gazdaság teherbíró képességét meghaladja; • nincs megfelelő módszer a lakossági érintettség, a konfliktus-helyzetek feltérképezésére, ábrázolására, bemutatására; • nincs lehetőség jelenleg gyors információszolgáltatásra egy-egy beruházás tervezésével összefüggésben arra vonatkozóan, hogy a tényleges megvalósítás és kivitelezés után milyen változás lesz várható a környezeti zajállapotban; • mindezek következménye, hogy a környezeti zajállapotot meghatározó, a preventív környezeti zaj elleni védelem lehetőségét hordozó várostervezés, közlekedéstervezés, terület-felhasználás során a környezeti zaj kérdését gyakorlatilag nem tudják figyelembe venni és nem is veszik figyelembe.
5. Az Európai Unió környezeti zaj kezeléséről szóló irányelve – a szabályozás jelentősége, céljai A környezeti zaj elleni küzdelem korántsem megfelelő politikáját, annak hiányosságait ismerte fel az Európai Unió illetékes bizottsága is, amikor 1996. novemberében kibocsátotta a közösségi zajpolitikáról szóló un. „Zöld Könyv”-ét, melyben a megtett intézkedéseket és azok eredményeit tekintették át. Megállapítást nyert, hogy az eddig követett szabályozási elv – miszerint a környezeti zaj helyi probléma, kezelését minden tagország saját maga intézze – ahhoz vezetett, hogy Európa „elzajosodott”. Az önkritikus helyzetelemzés után felvázolta a dokumentum azokat a szükséges lépéseket, melyekkel a felhalmozódott problémák kezelhetők. Része volt ennek az intézkedési csomagnak egy olyan keretszabályozás megalkotása is, amely a környezeti zaj kezelésére vonatkozó kötelező előírásokat tartalmazza. Az ezt magába foglaló 2002/49/EK irányelvet 2002. június 25-én fogadták el, kihirdetésére 2002. július 18án került sor. Az új szabályozás legfőbb eleme és lényege, hogy első lépésben un. stratégiai zajtérképeket kell készíteniük a tagállamoknak a területükön található, meghatározott kritériumok szerinti = nagyvárosi agglomerációkra = fontosabb, nagy forgalmú közutakra = fontosabb, nagy forgalmú vasútvonalakra = és fontosabb, nagy forgalmú repülőterekre. Ezek a térképek megjelenítik a meglevő terhelés okozta tényleges problémákat, konfliktushelyzeteket – a túllépés mértékét, a túllépéssel érintett lakosság és a zajra érzékeny intézmények, iskolák, kórházak (lásd a korábbiakban említett egészségkárosításra vonatkozó 3.3. pont alattiakat) számát. Mindennek ismeretében a probléma megoldása érdekében un. „intézkedési tervet” kell kidogozni a meglevő kritikus helyzetek lehetséges kezelésére, megoldására.
15
Az uniós tagállamok irányelvben foglalt kötelezettsége, hogy az előírásokat jogrendjükbe beépítsék, illetve az is, hogy a megadott kritériumok szerint stratégiai zajtérképeket, intézkedési terveket adott határidőre a Bizottságnak megküldjék. Az irányelvben a Bizottság rögzítette azokat a célokat is, amelyeket a végrehajtással el kíván érni. Ezeket azért kell mindenképp megemlíteni, mivel magának a végrehajtásnak a megfelelő végig vitele csakis ezek szem előtt tartásával lehet sikeres igazán. Tehát a Bizottság a következő célokat jelölte meg: -
szükséges, hogy legyen egy európai szintű, a környezeti zajterhelésre vonatkozó zajterhelésre mértékére vonatkozó megbízható és összehasonlítható adatbázis;
-
az irányelvnek alapul kell szolgálnia a jelentősebb zajforrások által kibocsátott zajra vonatkozó meglévő közösségi intézkedések fejlesztéséhez, valamint további rövid, közép- és hosszú távú intézkedések kidolgozásához;
-
a környezeti zajszintekre vonatkozó adatokat összehasonlítható kritériumoknak megfelelően kell összegyűjteni, egybevetni,
-
az információk a széles közvéleményhez kell, hogy eljussanak.
Összességében megállapíthatjuk, hogy az Európa-szerte – és így Magyarországon is – eddig követett módszerek nem voltak alkalmasak átfogó, eredményes stratégia kialakítására, ám ettől a szabályozástól ez már méltán lesz elvárható.
6. Stratégiai zajtérképek készítése Magyarországon – jogszabályi
háttér, a feladatok áttekintése Az említett 49/2002/EK irányelvben előírt feladatok különleges kihívást jelentenek, mivel ilyen jellegű zajtérkép-készítési módszert Magyarországon eddig nem alkalmaztunk, és érinti többek között a területfejlesztés, a várostervezés, a közlekedéspolitika, a környezetegészségügy, a városüzemeltetés területeit is. Az új szabályozás magyar jogrendbe történő illesztése a következő jogszabályokkal történt meg: -
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása a 2004. évi LXXVI. törvénnyel, 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj kezeléséről, 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól.
A jogszabályok megfelelő, a célt mindenképp szem előtt tartó végrehajtása intenzív együttműködést igényel a tárcák és a különböző érintett szektorok között, jelentős anyagi ráfordításokat követel meg, komoly szakmai munkát jelent. A 280/2004. (X. 20.) Korm. Rendelet szerint a végrehajtás szempontjából két fő feladat jelentkezik: Budapest és agglomerációja zajtérképének elkészítése és a 280/2004. (X. 20.) Korm. Rendelet 14. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a gazdasági és közlekedési miniszter által a 8002/2005. (V. 24.) számú miniszteri közleményben közzétett fő közlekedési létesítmények stratégiai zajtérképekének elkészítése, amelyre kijelölte a Közlekedéstudományi Intézet Kht-t. 16
A végrehajtandó feladatok •
2007. júliusáig be kell fejezni Budapest és agglomerációja stratégiai zajtérképének elkészítését; • meg kell kezdeni és 2007. júliusáig be kell fejezni a jelentős mértékű forgalommal rendelkező vasúti vonalak (kb. 20 km), közlekedési útvonalak (kb. 400 km), repülőterek (Budapest, Ferihegy Nemzetközi Repülőtér) környezetének stratégiai zajtérképezését; • ki kell dolgozni a lakossági tájékoztatás és együttműködés rendszerét; • elő kell állítani a zajtérképek alapján az EU Bizottság részére megküldendő adatokat;
7. A fő közlekedési létesítményekre vonatkozó zajtérképekkel kapcsolatos – legfontosabb - előírások
stratégiai
A jogszabályok lényegében egységes európai módszer kötelező alkalmazását írják elő = a környezeti zaj vonatkozásában – a környezet állapotának értékelésére (külön kiemelve a lakossági tájékoztatás szükségességét!), = és erre épülve környezetvédelmi (zajcsökkentési) program készítésére. 7.1. Mi is az a „stratégiai zajtérkép”? A „zajtérképezés” kifejezés egy meglévő vagy előre jelzett zajhelyzetre vonatkozó adatok bemutatásának módját jelenti, feltüntetve = a „stratégiai küszöbértékek” túllépésének eseteit (nem határérték, nem hagyományos hatósági eljárás alapját képezi!) = az adott területen a zajhatásnak kitett emberek számát, = illetve a zajmutató bizonyos értékeinek kitett lakóhelyek számát az adott agglomeráción/területen belül. Közösségi szintre emeli a környezeti zaj elleni védelmet – ez mindenkitől szemléletváltást kényszerít ki. Ha a szabályozás közösségi, akkor abból egyenesen következik, hogy a keretszabályozásban/irányelvben egyértelműen rögzített előírásokat egységesen kell alkalmazni Európa-szerte. Nem lehet „magyar” sajátosságú végtelen mértékben a módszer, csupán csak a rendelkezésre álló szabadsági fokokkal – ami egyébként bőven van – „gazdálkodhatunk”. Melyek ezek a keretek, miket rögzít az irányelv (a teljesség igénye nélkül)? = Rögzíti a figyelembe veendő forrásokat = Rögzíti az indikátorokat, stb. Ám nem rögzíti: = Pl. a küszöbértékeket…. Ismételten rögzíteni kell azt is, hogy a megnevezés maga - „STRATÉGIAI” zajtérkép, olyan meghatározottságot hordoz magában, amelyet figyelmen kívül senki sem hagyhat! Az irányelv és a magyar szabályozás is • Csak a jelentősebb zajforrásokat veszi figyelembe – emlékezzünk az irányelv jogszabályban foglalt, korábban említett céljaira! 17
• Az előállított adatállomány nagyobb területre vonatkozó, térségi problémákat kezel, az adatok részletes akusztikai tervezésre nem alkalmasak – kiegészíthetők, de ebben a formában nem alkalmasak! • A legfontosabb cél: az intézkedési terv megalapozása! 7.2. A rendelet hatálya – mely területre vonatkozóan, mely zajforrásokat kell figyelembe vennünk A már hivatkozott Kormányrendelet a fő közlekedési létesítmények tekintetében a következőket határozza meg: A rendelet hatálya kiterjed a 8002/2005. (V. 24.) számú GKM miniszteri közleményben közzétett lista szerint az érintett fő közlekedési létesítményekre Mely zajforrások figyelembe vételével kell elkészítenünk a fő közlekedési forrásokra vonatkozó stratégiai zajtérképeket? A stratégiai zajtérképet a kötelezett KTI KHT a 8002/2005. (V. 24.) számú GKM miniszteri közleményben közzétett lista szerinti a) nagyforgalmú utakra és a b) fő repülőtérre (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér BFNR) vonatkozóan külön-külön készíti el.
8. A stratégiai zajtérképeken feltüntetendő zajforrások, zajforráscsoportok általános jellemzése 8.1. Közúti közlekedés Az eddigi vizsgálatok, felmérések tanúsága szerint ez az a zajforrás-csoport, amely a legjelentősebb terhelést okozza városi környezetben. A gépjárművek okozta zajterhelés - azaz a közutak és környezetük zajterhelése – szempontjából az egyes járművek zajkibocsátása alapvetően három részből tevődik össze. Ezek: a) a hajtás zaja, más néven működési, vagy motorzaj, b) aerodinamikai zaj, c) a gumiabroncsok útfelületen való gördüléséből származó zaj. a) A működési/motorzaj zaj főbb összetevői: - a motorfelületről lesugárzott zaj, - a kipufogó berendezés zaja, - a szívóberendezés zaja, - a segédberendezések zaja, - az erőátvitel zaja. A működési zajteljesítményt elsősorban a motor zajteljesítménye határozza meg, ami függ - a sebességtől és a kapcsolt sebességfokozattól, - a fordulatszámtól, - a jármű terhelésétől, 18
- a gyorsulásától (lassulásától), - az egyéb külső körülmények hatásától. b) Aerodinamikai zaj Aerodinamikai zajon ebben az esetben a légáramlás által gerjesztett zajokat értjük. A légáramlás által keltett aerodinamikai zajok („szélzajok”) is csak nagyobb sebességeknél mérvadóak az eredő zaj tekintetében. Ezeket a zajokat az áramlásleválások és légörvények idézik elő, szintjük közelítőleg a sebesség negyedik hatványával arányosan növekszik. A legnagyobb zajszintek a karosszéria kiugró részein és az éleknél keletkeznek. c) Gördülési zaj (gumiabroncs-útfelület érintkezési zaja) Intenzitása a legördülési sebesség negyedik hatványával arányos, ami azt jelenti, hogy a sebesség megkétszereződésekor a szintnövekedés 12 dB. Keletkezésének mechanizmusa két részből tevődik össze: - A legördülő gumiabroncs-köpenyben, a gumiabroncs/útpálya érintkezési felületén az útburkolat érdessége sugárirányú és tangenciális rezgéseket kelt. Ezek légzajként terjednek tovább. - Az “air-pumping” hatás: a gördülő kerékabroncs az útfelülettel érintkezve a burkolat és a gumiszegmensek hézagaiban a levegőt összenyomja, majd ismét szabaddá teszi. Ez zajt gerjeszt. A gumiabroncs-út zaj múltbéli változásaira vonatkozó statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, egyedi mérésekből azonban arra lehet következtetni, hogy csökkenő tendenciáról nem beszélhetünk. Németországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szélesebb gumiabroncsok népszerűsödése inkább a zaj fokozódását eredményezte. Az Európai Unió hozott olyan szabályozást, amely a gumiabroncsok zajkeltésére vonatkozó követelményeket rögzít. (Ennek szigorítását jelölte meg a zaj kezeléséért felelős adminisztráció a Bizottság következő főbb feladatai egyikének a jövőre vonatkozóan!) A közúti zaj csökkentésének lehetőségei – beavatkozás a forrásnál • Zajcsökkentés a gépjárművek szerkezeti változtatásai nélkül: Az egyes járművek zajkibocsátás-vizsgálati eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy ugyanolyan típusú járművek zajszintje között is jelentős különbség adódhat. Ez egyértelműen a gyártási-szerelési körülmények közti különbségre vezethető vissza. Tehát a gyártási és szerelési fegyelem növelésével a zajszint szerkezeti változtatás nélkül is csökkenthető. Ugyancsak érdemes itt szólni a gépjárművezetők vezetési stílusa közti különbség zajkibocsátásra gyakorolt jelentős hatásáról is. A zajkibocsátás szempontjából egyértelmű, hogy a kisebb fordulatszámokon való üzemelés kisebb kibocsátással jár együtt, mint a nagyfordulatszám melletti. A “sportos” vezetéssel együtt járó, a gumiabroncs-zajt is megnövelő nagy gyorsítások a kisebb sebességfokozatokban történő hosszú “kihúzatás” és a hirtelen fékezések mellett a gépkocsivezető (motorkerékpár vezetője) a hangtompító betétek kiszerelésével, az ajtók csapdosásával, és számtalan egyéb módon is kelthet közösséget (különösen az éjszakai órákban) zavaró, elkerülhető zajt. E zajforrások megszüntetésében az oktatásnak és a tömegtájékoztatási eszközöknek igen fontos szerepük van. • Zajcsökkentés a szerkezet megváltoztatásával A speciális konstrukciós megoldások lehetőségeivel részleteiben itt nincs mód foglalkozni, azonban megjegyzendő, hogy itt is a gerjesztő hatások elkerülése jelenti a leghatásosabb módot a zajcsökkentésre. Az égési gerjesztés nagyságát elsősorban a motor tervezési adatai, a fordulatszám és a furat, valamint az égési eljárás határozzák meg. Lehetőség van itt is – bizonyos korlátok mellett – a zajforrás tokozására. 19
Kutatások folynak jelenleg a gumiabroncs-zaj (gördülési zaj) csökkentési lehetőségeire is. Jelentős mértékben befolyásolja ezen összetevő szerepét az abroncsszélesség, a kerékátmérő, a gumianyag lágysága, mintázata, az egyes útburkolattípusokkal való kölcsönhatása. • Zajcsökkentés forgalomszervezési-szabályozási eszközökkel A közúti közlekedést alapul véve, a legfontosabb zajcsökkentést eredményező forgalomszabályozási intézkedések: - a közúti forgalom (bizonyos járműfajták) sebességének korlátozása; - a közúti forgalom nagyságának, volumenének korlátozása, bizonyos gépjárművek (pl. nagyteher) áthaladásának megtiltása, a forgalom elterelése; - a jelzőlámpák összehangolt szabályozása, forgalomtól függő szabályozás, a jelzőlámpák éjszakai kikapcsolása (villogó sárgára állítása); - a különböző sebességű gépjárművek részére külön forgalmi sáv kijelölése; - a sebességváltozást szükségessé tevő okok, forgalmi akadályok előjelzése • A gumiabroncs-út zaj csökkentése Ezen összetevő legegyszerűbb és legbiztosabb módja a sebességcsökkentés. A gumiabroncs rezgésgerjesztésének csökkentésére elvileg szóba jöhető megoldások: - a gumiabroncs-szélesség csökkentése; - a kerékátmérő növelése; - lágyabb gumikeverékek alkalmazása; - a gumiabroncs megtöltése folyékony vagy szilárd csillapító anyaggal. A zajcsökkentés további lehetősége, hogy a gördülési zaj mérséklését az útburkolat felületének optimális kialakításával érjük el. Az útburkolatok ”csendesebb”, un. ”drain” bevonatokkal való ellátása – részben a magas költségek miatt – hazánkban igazából még nem terjedt el. Az alacsonyzajú porózus útburkolatok sok kutatás tárgyát képezték. Ezek a porózus útburkolatok a zaj keletkezését és terjedését is akadályozzák a felső réteg ”elnyelő” tulajdonságú szerkezetének betudható mechanizmussorozaton keresztül. Hatása azonban csak nagyobb sebességek esetén érvényesül.
8.2. Légi közlekedés A légi közlekedés okozta zajterhelés szempontjából a zajkibocsátása alapvetően a következő részekből tevődik össze. Ezek: a) a hajtóművek zaja; b) aerodinamikai zaj c) földi műveletek zaja. Ennek a zajforrás-csoportnak részletes tárgyalásába nem mennénk bele, csupán a következőket kívánjuk rögzíteni – figyelemfelhívás szintjén. A zajkibocsátás okozta terheltséget elsődlegesen befolyásolják: - a hajtómű/géptípus sajátosságai; - a pályagörbék elhelyezkedése; 20
- indulási leszállási pályameredekség – ez összefügg a szükséges motorteljesítménnyel is (nem szerencsés a meredek pályagörbe választása még annak árán sem, hogy rövidebb távon magasabbra kerülünk a védendő terület fölé). Igen fontos a repülési zajnál – talán fontosabb, mint bármely más csoportnál – az éjszakai időszakban történő repülés, zajkibocsátás kérdése. A zavaró hatás ekkor fokozott mértékben jelentkezik. Az Európai Unió törekvése a következő időszakban a repülés zajkibocsátás szempontjából történő szigorítása, ezek között felmerült az éjszakai repülés megtiltása, de legalábbis drasztikus korlátozása! A repülőtér környezete zajszennyezésének csökkentése elsődlegesen a légi irányítás jó megszervezésével a repülőteret használó repülőgépek zajkibocsátására vonatkozó előírások (egyedi zajkövetelmények) szigorításával és a földi műveletek egyedi zajcsökkentésével, időbeli korlátozásával, az erre szolgáló területek kedvező kijelölésével érhető el.
9. A zajcsökkentés lehetőségei 9.1. Csökkentés a terjedési útvonalon Bevezetésképp általánosságban mindenképp meg kell jegyezni, hogy a zajterhelés mértéke a zajforrás és a védendő létesítmény közötti távolság növelésével is csökkenthető. Az un. védőtávolság alkalmazására akkor van lehetőség, ha a védendő létesítmény, a zajforrás, vagy mindkettő elhelyezését változtatni lehet. Sűrűn beépített városokban emiatt a távolságnövelés miatti zajcsökkentés csak nagyon ritkán alkalmazható, ennek szerepe azonban tervezések során domináns lehet, s domináns is kell, hogy legyen! • Zajárnyékoló falak A zajárnyékoló fal az utóbbi években a leggyakrabban alkalmazott zajcsökkentési megoldássá vált. A szokásos zajforrás-észlelő elrendezés esetén a fal mögött levő észlelőhöz csak a zajárnyékoló fal felső élét és a végeit megkerülve – a hullámelhajlás jelensége miatt –, bizonyos esetekben egyéb épületekről hangvisszaverődés és különleges terjedési viszonyok következtében jut el a zaj. A mérhető akusztikai hatás mellett a zajárnyékoló fal szubjektív hatása arra vezethető vissza, hogy a fal eltakarja a zajforrást az észlelő számára. Ez a hatás cseppet sem hagyható figyelmen kívül, szerepe döntő lehet! Ugyanakkor újabban a lakossági komfortigények növekedése miatt egyre több helyen tiltakoznak, és nem fogadják el ezt a megoldást! Javasoljuk csak „végszükségben” alkalmazni. A falak tervezését minden esetben csak szakértő bevonásával lehet optimálisan megvalósítani!! A falak megtervezésekor – a szigorúan vett akusztikai követelmények mellett - a következőket is figyelembe kell venni: - színezés (tájképbe illő színátmenetek); - szabad kilátás biztosításának szükségessége (a környezetre és a közlekedés helyszíneire); - hirtelen szélhatás fellépésének kikerülése (fokozatos magasságcsökkentés); - kijáratok biztosítása; - a megépített műtárgyat gondozni, karbantartani szükséges (tisztítás, pótlás, stb.). Meg kell említeni azt is, hogy a nagy sebességű közlekedés egyre inkább előtérbe helyezett olyan – eddig igazából figyelembe nem vett – zajhatást is, mint például az aerodinamikai zajok fokozott előtérbe kerülése. Nagy sebességű, komolyabb felépítményű teherszállító 21
jármű esetén a felépítménynél keletkező áramlási zajok domináns összetevők is lehetnek (ez kiegészülhet egyéb, magasan elhelyezett járulékos zajforrással is, pl. hűtőrendszer). Ezek az összetevők esetenként a fal feletti tartományban helyezkednek el, így jelentősen ronthatják annak beiktatási csillapítását. • Zajárnyékoló töltések A töltés a zajárnyékoló falhoz hasonlóan fejti ki hatását azzal a különbséggel, hogy a földtöltések számára előírt rézsűs megvalósítás miatt a szélességi méret már nem hanyagolható el. A kétszeres hullámelhajlás miatt a töltés akusztikai hatása ugyanolyan magassági méret esetén kedvezőbb. • Zajárnyékoló bevágások A zajárnyékoló falhoz hasonlóan, de a magassági méretet meghatározó összefüggés a geometria miatt eltérő voltának figyelembevételével számítható a bevágások zajcsillapítása. • Zajárnyékolás növényzettel A növényzettel elérhető csillapítás nagysága függ a növényzet fajtájától, a telepítéstől, a sűrűségtől, az évszaktól, a zaj spektrumától és egyéb tényezőktől, ezért az irodalomban közzétett mérési adatok nagymértékű szórást mutatnak. A növényzettel elérhető zajcsökkentés általában kisebb a feltételezett értékeknél, és csak széles, tömör, sűrű lombozatú, aljnövényzettel is rendelkező erdősávval lehet jól kimutatható nagyságú (5–10 dBA) többletcsillapítást elérni. Az örökzöld növényzet kivételével a lombtalan állapothoz jelentős mértékben lecsökkent zajcsillapítási érték tartozik. Nem hagyható figyelmen kívül a növényzettel történő árnyékolás pszichológiai hatása sem. Azon túl, hogy az észlelő számára eltakarja magát a forrást, természetes adottságánál fogva megnyugtató hatást fejt ki. • Egyéb zajárnyékolási lehetőségek A zaj terjedésének akadályozására épületek is felhasználhatók. Szokásos megoldás a lakóépület és a zajforrás (közút, vasút) közé semleges funkciójú épületet (pl. garázst, üzletet) telepíteni. 9.2. Csökkentés az észlelőnél Amennyiben a zaj elleni védelemre az előzőekben említett lehetőségeken túl nincs más megoldás, úgy az épületek homlokzati hanggátlását kell jelentős mértékben megnövelni, hogy így legalább a belső téri határértékek teljesítését biztosítani tudjuk. Fontos itt figyelemmel lenni arra, hogy az összetett homlokzati szerkezet valamennyi részegysége azonosan hatásos legyen. Egy-egy “gyengébb” rész teljesen leronthatja a teljes szerkezet hanggátlását. Mivel a megfelelő hangszigetelés csakis zárt, folytonos szerkezettel érhető el, gondoskodni kell a védett helyiségek friss levegővel való ellátottságáról. (Külön klíma, szellőztetés, hangcsapdás szellőző szerkezet stb.) A megfelelő műszaki megoldást számos hazai gyártású és forgalmazású épületszerkezet is biztosítja. Erről a megoldásról szintén meg kell jegyeznünk, hogy „végszükségben” vegyük igénybe!
10. A stratégiai zajtérképek – általános jellemzők Általános megállapítás: - Az előállított zajtérképeket a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítettük el, így az abban foglaltak mindenben megfelelnek a stratégiai zajtérképek, valamint az 22
intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendeletnek. 10.1. Milyen zajtérképeket készítettünk el? 10.1.1. Zajforrás-csoportok, amelyekre a zajtérképek elkészültek A jogszabályi követelményeknek megfelelően a zajtérképeket az alábbi forráscsoportokra készítettük el: - közúti közlekedés okozta zajterhelés - repülés okozta zajterhelés 10.1.2. A zajjellemzők, amelyekre a zajtérképeket elkészítettük A zajterhelést bemutató térképeket a következő jellemzőkre készítettük el (a hivatkozott Kormányrendelet 3. sz. mellékletében foglaltaknak megfelelően): -
az Lden napi zajjellemzőre, illetve az Léjjel zajjellemzőre.
Az alábbiakban megadjuk ezen jellemzők meghatározásának előírt módját: Az Lden decibelben (dB) mért értékét a következő összefüggéssel kell meghatározni:
Lden
1 ⎛ = 10 ∗ lg ⎜12 ∗10 24 ⎜⎝
Lnapköz 10
+ 4 ∗10
Leste + 5 10
Léjjel +10
+ 8 ∗10
10
⎞ ⎟ ⎟ ⎠
ahol: — az Lnapköz az MSZ ISO 1996-2 szerinti, az egy év összes napközbeni (600 és 1800 óra közötti) időszakaira meghatározott hosszú idejű átlagos A-hangnyomásszint; — az Leste az MSZ ISO 1996-2 szerinti, az egy év összes esti (1800 és 2200 óra közötti) időszakára meghatározott hosszú idejű átlagos A-hangnyomásszint; — az Léjjel az MSZ ISO 1996-2 szerinti, az egy év összes éjszakai (2200 és 600 óra közötti) időszakaira meghatározott hosszú idejű átlagos A-hangnyomásszint. A fent meghatározott napszakok minden zajforrásra vonatkozóan ugyanazok! 10.1.3. A zajjellemzőkre vonatkozó küszöbértékek figyelembe vétele – konfliktustérképek A hazai jogszabály úgynevezett „küszöbértékeket” definiál, amelyekhez viszonyítottan kell megítélni a jelenlegi zajállapotot, illetve ez határozza meg azt is, hogy milyen tartalmú intézkedési tervet kell készíteni az adott területre, illetve azt is, hogy ezt az intézkedési tervet milyen időintervallumban kell realizálni. A következőkben ismertetnénk ezt az előírást annak érdekében, hogy a nem megfelelést mutató térképek értelmezése egyértelmű és azonos megközelítésű lehessen minden felhasználó számára. A) Az intézkedési tervben meg kell határozni azokat a zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb 23
intézkedéseket (például hatósági eljárás kezdeményezését), amelyekkel megakadályozható a zaj növekedése azokon az önkormányzat által kijelölt csendes területeken, a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken, ahol a zajjellemzők megfelelnek a következő stratégiai küszöbértékeknek vagy nem haladják meg azokat: - közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB. B) Az intézkedési tervben 10 évnél nem hosszabb határidőt tartalmazó és zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket rangsorolva kell meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzők a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken a következő stratégiai küszöbértékeket meghaladják: - közlekedési zajforrás esetén Lden = 63 dB, Léjjel = 55 dB. C) Az intézkedési tervben 5 évnél nem hosszabb határidőt tartalmazó zajcsökkentési vagy más, a zaj elleni védelmet célzó műszaki, szervezési, településrendezési megoldásokat és egyéb intézkedéseket kell rangsorolva meghatározni azokban az esetekben, amikor a zajjellemzők a zajtól védendő vagy védelemre szánt területeken a következő stratégiai küszöbértékeket meghaladják: - közlekedési zajforrás esetén Lden = 73 dB, Léjjel = 65 dB. Mindennek megfelelően zajforrás-csoportonként és zajjellemzőkként el kell készíteni a fentieket tükröző konfliktustérképeket is. 10.1.4. Az elkészített zajtérképek a településre vonatkozó összefoglaló áttekintése Mindezeket figyelembe véve az alábbiakban összegezzük és felsoroljuk, mely zajtérképeket kellett előállítani: A nagyforgalmú közutak esetében: A közúti közlekedés okozta zajterhelés az Lden mutatóra A közúti közlekedés okozta zajterhelés az Léjjel mutatóra A közúti közlekedés okozta konfliktushelyzetek bemutatása az Lden mutatóra A közúti közlekedés okozta konfliktushelyzetek bemutatása az Léjjel mutatóra A fő repülőtér esetében: A légi közlekedés okozta zajterhelés az Lden mutatóra Áttekintő térkép A térkép Budapest teljes területét és az agglomerációnak a zajterhelés szempontjából az áttekintéshez szükséges területét mutatja be. A térképen a 45 dB értékű zajterhelési határvonal ábrázolhatóságát biztosító területek a közigazgatási határokig szerepelnek. Részletes térkép A térkép a 280/2004. (X.20.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint az Európai Bizottság részére megküldendő adatok előállításához szükséges területet ábrázolja. Ez a terület az 55 dB értékű zajterhelés görbe által bezárt terület. A rajzon a zajterhelés görbe áttekinthető ábrázolása végett egy ennél 500 méterrel megnövelt határú terület szerepel.
24
A légi közlekedés okozta zajterhelés az Léjjel mutatóra Áttekintő térkép A térkép Budapest teljes területét és az agglomerációnak a zajterhelés szempontjából az áttekintéshez szükséges területét mutatja be. A térképen a 45 dB értékű zajterhelési határvonal ábrázolhatóságát biztosító területek a közigazgatási határokig szerepelnek. Az Léjjel zajjellemző ábrázolásához szükséges terület kissebb, mint az Lden zajjellemző ábrázolásához szükséges terület, ezért az összehasonlíthatóság megkönnyítésére a térkép azonos területet ábrázol, mint az Lden zajjellemzőre vonatkozó zajterhelés térkép. Részletes térkép A térkép a 280/2004. (X.20.) Korm. rendelet 6. számú melléklete szerint az Európai Bizottság részére megküldendő adatok előállításához szükséges területet ábrázolja. Az Léjjel zajjellemző ábrázolásához szükséges terület kissebb, mint az Lden zajjellemző ábrázolásához szükséges terület, ezért az összehasonlíthatóság megkönnyítésére a térkép azonos területet ábrázol, mint az Lden zajjellemzőre vonatkozó zajterhelés térkép. A légi közlekedés okozta konfliktushelyzetek bemutatása az Lden mutatóra Áttekintő térkép Lásd a zajjterhelés térképnél leírtakat. Részletes térkép Lásd a zajjterhelés térképnél leírtakat. A légi közlekedés okozta konfliktushelyzetek bemutatása az Léjjel mutatóra Áttekintő térkép Lásd a zajjterhelés térképnél leírtakat. Részletes térkép Lásd a zajjterhelés térképnél leírtakat.
10.1.5. A zajszintek térképeken történő megjelenítése Bár már hivatkoztunk rá, hogy a zajtérképeket a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően végezzük, mégis szükségesnek tartjuk, hogy a következőkben rögzítsük, melyek ezek a követelménynek megfelelő megjelenítési formák. Megjelenítési forma: A zajtérképek megjelenítési formája (280/2004. Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerint): - a zajjellemzők zajterhelési zajtérképen történő bemutatása különböző színű, 5 dB-es zajszintgörbék alkalmazásával; - a stratégiai küszöbértékek túllépése mértékének megadása a konfliktustérképen történő, különböző színű, 5 dB-es vagy ennél nagyobb felbontású zajszintgörbék megadásával; történik. Színskálák – a zajterhelési térképek esetén (a 25/2004. KvVM rendelet szerint): A zajszintgörbék által határolt sávokat az MSZ ISO 1996-2 szabvány 1. táblázata szerinti színskálával kell megjelentetni az alábbiak szerint: a) b) c) d) e)
35 dB alatt világoszöld 35-40 dB között zöld 40-45 dB között sötétzöld 45-50 dB között sárga 50-55 dB között okkersárga 25
f) g) h) i) j) k)
55-60 dB között narancssárga 60-65 dB között cinóber 65-70 dB között kármin 70-75 dB között lila 75-80 dB között kék 80-85 dB között sötétkék.
Az alkalmazott színtartományokat a zajterhelési térképeken feltüntettük. Valamennyi zajterhelést bemutató térképen a fenti színskálát alkalmaztuk. Színskálák – a konfliktustérképek esetén (a 25/2004. KvVM rendelet szerint): Mivel a konfliktustérképeken feltüntetendő lépcsők színezésére vonatkozóan a rendeletek nem adnak eligazítást, így a küszöbértékek figyelembe vételével az 5 dB-es bontásra vonatkozó követelményt is szem előtt tartva az alábbi színezést adjuk az egyes értéksávokra: Nincs konfliktus: fehér szín marad (vagy azért, mert nem védendő a terület – külterület, vagy pedig azért, mert a terhelés nem éri el a küszöbértéket.) Túllépés 0-5 dB:
sárga (citrom)
Túllépés 5-10 dB: narancssárga Túllépés >10 dB:
piros
A színezés az intézkedési terv követelményrendszerére vonatkozó információkat azonos színnel jeleníti meg minden zajforrás és zajmutató tekintetében ( pl. ha 10 éven belüli intézkedésre van szükség, akkor valamennyi forrás-csoport és zajmutató esetén ugyanolyan színnel jelöljük a területet). Az alkalmazott színtartományokat a konfliktustérképeken feltüntettük. Valamennyi konfliktustérképen azonos színskálát alkalmaztunk.
26
Megrendelő: címe: GKM témaszám : GKM ügyiratszám: Kötelezettség-vállalás nyilv. száma: Megbízott: címe: Szervezeti egység: KTI munkaszám:
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13-15. 100/2006. X-6/216/2006. ZO160001 Közlekedéstudományi Intézet Kht. 1119 Budapest, Thán Károly u. 3-5. Járműtechnikai, Környezetvédelmi és Energetikai Tagozat 250-054-2-6
Stratégiai zajtérképezés 2007 – Fő közlekedési létesítmények ALAPADATOK, ÉRINTETTSÉG ADATOK, A STRATÉGIAI ZAJTÉRKÉPEK ÉRTÉKELÉSE Évi 6 millió jármű áthaladásánál nagyobb forgalmat lebonyolító közutak Illetékes környezetvédelmi felügyelőség: Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Közreműködött: Jakab Attila (térképezés) Vértesaljai Antal (térképezés) Smajda Fruzsina (adatelőkészítés) Zsigó Márta (adatelőkészítés) Veréb László (ellenőrzés: adatok, számítások, méréskiértékelés) Szőke József (helyszínbejárás, ellenőrző vizsgálatok) Reményi Istvánné (szerkesztés) Témafelelős: Hajdú Sándor tudományos főmunkatárs Ellenőrizte: Dr. Kovács Miklós tagozatvezető Budapest, 2007. március
Általános adatok
Nyíregyháza
Település neve: Igazgatási rang: Megye: Illetékes környezetvédelmi felügyelőség:
Nyíregyháza Megyei jogú város Szabolcs-Szatmár-Bereg Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Az érintett útszakaszok adatai: Közút szám:
Útkategória
kezdő km szelvény
vég km szelvény
hossz (km)
lakóövezeti jelleg az útszakasz környezetében
4 41 36 3317 4911
Elsőrendű út Elsőrendű út Másodrendű út Összekötő út Összekötő út
270+825 1+200 45+603 55+334 0+777
276+101 5+134 52+463 57+320 6+214
5,276 3,934 6,860 1,986 5,437
Városias; Intézményes; Lakótelepi; Családi házas; Más lakóövezeti jellegű
Érintettség adatok – Lden mutató Azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott L értéke a következő sávok den valamelyikébe esik: 55-59, 60-64, 65-69, 70-74, >75 dB.
Település neve: Nyíregyháza lakosságszám 55-59 dB: 60-64 dB: 65-69 dB: 70-74 dB: >75 dB:
1774 2927 6039 1011 5
iskolák, óvodák száma 1 1 1 -
kórházak száma -
Érintettség adatok – Léjjel mutató Azon személyek becsült teljes száma (száz főben kifejezve), akik olyan lakóépületekben élnek, ahol a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelés 4 m-rel a talajszint fölött meghatározott L értéke a következő sávok éjjel valamelyikébe esik: 50-54, 55-59, 60-64, 65-69, >70 dB.
Település neve: Nyíregyháza lakosságszám 50-54 dB: 55-59 dB: 60-64 dB: 65-69 dB: >70 dB:
2415 6414 1240 14 0
iskolák, óvodák száma 1 1 -
kórházak száma -
Érintettség adatok – csendes homlokzat és fokozott zajszigetelés– Lden mutató Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek rendelkeznek a) a zaj elleni fokozott hangszigeteléssel, ami az épületnek a környezeti zajok egy vagy több típusa elleni fokozott hangszigetelését jelenti, olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni fokozott hangszigetelés biztosítható. Fokozott hangszigetelésűnek kell tekinteni azokat a homlokzatokat, ahol a meghatározott stratégiai küszöbértéket vagy környezeti zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelés miatt, zajvédelmi intézkedés hatására olyan nyílászárókat építettek be, amelyekkel a helyiségekben a belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek; b) csendes homlokzattal, ami a lakóépületnek azon homlokzatát jelenti, ahol az adott típusú zajforrás által kibocsátott zaj L értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt 2 méterrel mérve több, mint 20 dBden lel kisebb a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelésnél.
Település neve: Nyíregyháza Csendes homlokzat Lakos szám: 55-59 dB: 60-64 dB: 65-69 dB: 70-74 dB: >75 dB:
Fokozott hangszigetelés
979 2403 5062 768 0
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Érintettség adatok – csendes homlokzat és fokozott zajszigetelés– Léjjel mutató Ahol az információk rendelkezésre állnak, meg kell adni, hogy a felsorolt zajtartományokon belül hányan laknak olyan lakásokban, amelyek rendelkeznek a) a zaj elleni fokozott hangszigeteléssel, ami az épületnek a környezeti zajok egy vagy több típusa elleni fokozott hangszigetelését jelenti, olyan szellőző vagy légkondicionáló berendezésekkel, amelyek mellett a környezeti zaj elleni fokozott hangszigetelés biztosítható. Fokozott hangszigetelésűnek kell tekinteni azokat a homlokzatokat, ahol a meghatározott stratégiai küszöbértéket vagy környezeti zajterhelési határértéket meghaladó zajterhelés miatt, zajvédelmi intézkedés hatására olyan nyílászárókat építettek be, amelyekkel a helyiségekben a belső téri zajterhelési határértékek teljesülnek; b) csendes homlokzattal, ami a lakóépületnek azon homlokzatát jelenti, ahol az adott típusú zajforrás által kibocsátott zaj L értéke a talajszint felett 4 méterrel és a homlokzat előtt 2 méterrel mérve több, mint 20 dBden lel kisebb a legzajosabb homlokzatot érő zajterhelésnél.
Település neve: Nyíregyháza Csendes homlokzat Lakos szám: 55-59 dB: 60-64 dB: 65-69 dB: 70-74 dB: >75 dB:
Fokozott hangszigetelés
1932 5419 924 3 0
n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.
Érintett terület, lakóépület és lakosságszám adatok >55, 65, illetve 75 dB zajterhelésű terület teljes (km2-ben kifejezett) nagysága. Minden ilyen területre den meg kell adni az ott lévő lakóépületek és az ezeken élő emberek becsült teljes számát (100-ra kerekítve)
Az L
Település neve: Nyíregyháza Terület Lakosságszám km2 3,67 11756 >55 dB: 1,20 7055 >65 dB: 0,00 5 >75 dB:
Lakóépületek száma 757 354 1
Értékelés
zajforrás: közúti közlekedés
Település neve: Nyíregyháza TERHELÉS
Általános jellemzés
Leginkább terhelt területek
Kedvező adottságú, csendes területek Egyedi sajátosságok KONFLIKTUS (érintettség)
Lden mutató Léjjel mutató Az értékelés csak az adott útszakaszok környezetére vonatkozik, nem a település egészére. Az útszakasz eleve nagyforgalmú (évi legalább 6 millió jármű), tehát az adott útszakasz környezetében mindenképpen magas a közúti forgalom miatt kialakuló zajterhelés. A számítások a Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht. részéről közzétett, 2004. évi forgalmi adatokon alapulnak. (A 8002/2005. (V. 24.) számú GKM miniszteri közleményben közzétett útszakaszok is ezeken a 2004. évi forgalmi adatokon alapulnak). Nyíregyházán a történelmi belvárost övező körút-gyűrű, és a fontos átkelési irányok forgalmát a városba bevezető utak tartoznak a zajtérképezendő útszakaszokhoz. Az áttekintést javítja a szakaszhatárokat feltüntető áttekintő térkép, amely jelen leírás után található az anyagban. A leginkább terhelt területek A leginkább terhelt területek egybeesnek a zajtérképezett egybeesnek a zajtérképezett útszakaszok térségével. A város útszakaszok térségével. számos intézménye közül zajtól terhelt területen csak néhány óvoda és iskola található. A csendes területek akkor lennének ténylegesen kijelölhetőek, ha a város zajtérképe a mértékadó forgalmat lebonyolító úthálózat figyelembe vételével elkészült volna. Így csak annyi jelenthető ki, hogy a nagyforgalmú úttól eltávolodva csökken a zajterhelés. Nappal kb. 300 m távolságban alakulnak ki a nagyobb épületek zajárnyékoló hatása következtében kisebb csendes szigetek, míg éjszaka az útszakasz 80-300 m –es térségén kívül már nincs érdemi zajterhelés. -
Lden mutató
A konfliktusos területek a stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelésű területek. Jelen esetben ezek a területek az útszakasz közvetlen környezetére korlátozódnak. Az útszakaszok Általános túlnyomó részben a város beépített jellemzés belterületi szakaszát érintik, így az érintettség igen magas, a város számos oktatási intézménye közül azonban csak egy (Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Főiskola Sóstói u. 2-4. ) esik konfliktusos területre.
Léjjel mutató A konfliktusos területek a stratégiai küszöbértéket meghaladó zajterhelésű területek. Jelen esetben ezek a területek az útszakasz közvetlen környezetére korlátozódnak.
Konfliktussal leginkább terhelt területek Egyedi sajátosságok
A stratégiai küszöbértéket (a beépítettségtől is függően) az útszakasz két oldalán mintegy 100100 m széles sávban lépi túl a zajterhelés. Az 5-10 dB értékű túllépés az út mintegy 50 m-es körzetére korlátozódik. -
A stratégiai küszöbértéket (a beépítettségtől is függően) az útszakasz két oldalán mintegy 100100 m széles sávban lépi túl a zajterhelés. Az 5-10 dB értékű túllépés az út mintegy 50 m-es körzetére korlátozódik. -
4. sz. elsőrendű út 270+825 – 276+101 km 41.sz . elsőrendű út 1+200 – 5+134 km 36.sz. másodrendű út 45+603 – 52+463 km 3317. sz. összekötő út 55+334 – 57+320 km 4911. sz. összekötő út 0+077 – 6+214 km
Nyíregyháza 36.sz.út 52+463
36.sz.út 45+603
3317.sz.út 57+320 3317.sz.út 55+334
4.sz.út 276+101 41.sz.út 1+200 4911.sz.út 0+077
4.sz.út 270+825 Zajtérképezett útszakasz
41.sz.út 5+134
4911.sz.út 6+214
Lépték 200
300
400 m
36 -o
s út
52 + 00 0
0 50100
sz. út
sz .
út
4es
4es
út
36 -o s
00
36-os
6+ 0
1+ 00 0
27
út 5
36 -o s 4út es 52 út +4 27 63 6+ 10 1
36 -o s
sz .
út
Jelmagyarázat Közúttengely
Nyíregyháza
Emissziós vonal Zajvédő fal Iskola
36-os
sz. út
Óvoda 4-es sz
. út
Lakóépület Egyéb épület +00 0
57+320
út
41-es út 5+134 41-es út 5+134
1+0 00 491 1 -e
s út
41-es út 5+000
0+7 77 491 1 -e
s út
41-es sz. út
41-es út 5+000
0 57+00
41-es út 4+000
s út
s sz.
41-e s
-e 3317
41-e
+000
út 1+ 200
4-es út 275
41-es út 3+000
t 50 3 6-o sú
36-os út 46+000
603 36-os út 45+
35 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85
3317-es út
41-es út 2+000
<= <= <= <= <= <= <= <= <= <= <=
36-os út 48+000
35 < 40 < 45 < 50 < 55 < 60 < 65 < 70 < 75 < 80 < 85 <
36-os út 47+000
Zajterhelés dB(A)
36-os út 49+000
36-os sz. út
7 331 z -es s . út s -e 11 49 t .ú sz
Lden
4-es út 274
000
+0 00
56+
s
út
3+ 00
0
33 17es
út 5 5+3 34
49 11 -e sú t2
s út 7-e 331
+000
49
11
-e
4-es út 273+000
4
es 191
út
0 00 4+
4-es sz. út
4-es út 272+000
4911
-es út
0 5+00
es 1149 s z. út
4-es út
0 271+00
4-es út
270+82
5
-e 11 49
sú
t6
00 +0
11
út
4 21 6+
36 -o
s út
52 + 00 0
49
es
36-os
sz. út
sz .
út
4es
Nyíregyháza
sz .
út
sz. út
57+320
0 57+00
út
41-es sz. út
1+0 00 491 1 -e
s út
491 1 -e
s út
0+7 77
41-e s
s út
s sz.
41-es út 2+000
-e 3317
41-e
+000
út 1+ 200
4-es út 275
41-es út 4+000
3317-es út
41-es út 3+000
t 50 3 6-o sú
36-os út 46+000
603 36-os út 45+
36-os út 47+000
36-os út 48+000
36-os út 49+000
36-os sz. út
+00 0
4-es sz
. út
36-os
4es
út
36 -o s
6+ 00 0
1+ 00 0
27
út 5
36 -o s 4út es 52 út +4 27 63 6+ 10 1
36 -o s
7 331 z -es s . út s -e 11 49 t .ú sz
Léjjel
4-es út 274
49
11
-e
sú
t2
+0 0
0
000
út 5 5+3 34
0 3+ 00 út s 11
-e
4-es út 273+000
49
56+
33 17es
s út 7-e 331
+000
4
es 191
út
0 00 4+
4-es sz. út
4-es út 272+000
4911
-es út
0 5+00
es 1149 s z. út
4-es út
0 271+00
4-es út
270+82
5
4
1-e 91
sú
t6
00 +0
49
11
es
út
4 21 6+
Lépték 200
300
400 m
36 -o
s út
52 + 00 0
0 50100
sz. út
sz .
út
4es
4es
út
36 -o s
00
36-os
6+ 0
1+ 00 0
27
út 5
36 -o s 4út es 52 út +4 27 63 6+ 10 1
36 -o s
sz .
út
Jelmagyarázat Közúttengely
Nyíregyháza
Emissziós vonal Zajvédő fal Iskola
36-os
sz. út
Óvoda 4-es sz
. út
Lakóépület Egyéb épület +00 0
57+320
út
41-es út 5+134
491 1 -e
<= 0 <= 5 <= 10
7 331
0< 5< 10 <
s út
63 dB stratégiai küszöbérték túllépés
1+0 00
491 1 -e
s út
0+7 77
41-es sz. út 41-es út 5+000
0 57+00
41-e s
s út
s sz.
41-es út 2+000
-e 3317
41-e
+000
út 1+ 200
4-es út 275
41-es út 4+000
3317-es út
41-es út 3+000
t 50 3 6-o sú
36-os út 46+000
603 36-os út 45+
36-os út 47+000
36-os út 48+000
36-os út 49+000
36-os sz. út
z -es s . út s -e 11 49 t .ú sz
Lden
4-es út 274
000
+0 00
56+
s
út
3+ 00
0
33 17es
út 5 5+3 34
49 11 -e sú t2
s út 7-e 331
+000
49
11
-e
4-es út 273+000
4
es 191
út
0 00 4+
4-es sz. út
4-es út 272+000
4911
-es út
0 5+00
es 1149 s z. út
4-es út
0 271+00
4-es út
270+82
5
-e 11 49
sú
t6
00 +0
11
út
4 21 6+
36 -o
s út
52 + 00 0
49
es
36-os
sz. út
sz .
út
4es
Nyíregyháza
sz .
út
sz. út
57+320
út
<= 0 <= 5 <= 10
491 1 -e 7 331
0< 5< 10 <
s út z -es s . út s -e 11 49 t .ú sz
Léjjel
4-es út 274
49
11
-e
sú
t2
+0 0
0
000
út 5 5+3 34
0 3+ 00 út s 11
-e
4-es út 273+000
49
56+
33 17es
s út 7-e 331
+000
4
es 191
út
0 00 4+
4-es sz. út
4-es út 272+000
4911
-es út
0 5+00
es 1149 s z. út
4-es út
0 271+00
4-es út
270+82
5
4
1-e 91
sú
t6
00 +0
49
11
es
út
4 21 6+
41-es út 5+134
55 dB stratégiai küszöbérték túllépés
1+0 00
491 1 -e
s út
0+7 77
41-es sz. út 41-es út 5+000
0 57+00
41-e s
s út
s sz.
41-es út 2+000
-e 3317
41-e
+000
út 1+ 200
4-es út 275
41-es út 4+000
3317-es út
41-es út 3+000
t 50 3 6-o sú
36-os út 46+000
603 36-os út 45+
36-os út 47+000
36-os út 48+000
36-os út 49+000
36-os sz. út
+00 0
4-es sz
. út
36-os
4es
út
36 -o s
6+ 00 0
1+ 00 0
27
út 5
36 -o s 4út es 52 út +4 27 63 6+ 10 1
36 -o s
