STRATÉGIAI TERVE A 2009-TŐL 2013-IG

AZ EURÓPAI ÉLELMISZERBIZTONSÁGI HATÓSÁG

STR ATÉGIAI TERVE A

2009-TŐL 2013-IG TARTÓ IDŐSZAKRA

Elkötelezettek vagyunk az európai élelmiszerek biztonságának szavatolása iránt

≥ AZ EURÓPAI ÉLELMISZER-

BIZTONSÁGI HATÓSÁG

STR ATÉGIAI TERVE A

2009-TŐL 2013-IG TARTÓ IDŐSZAKRA

Elfogadva: Parma, Olaszország 2008. december 18. Aláíró: Bánáti Diána, elnök

TA R TA LO M J E G Y Z É K

Tartalomjegyzék 1. 2.

3.

4.

Az EFSA ügyvezető igazgatójának előszava

2

Az EFSA jövőképe

4

EFSA: az elképzeléstől a valóságig

6

2.1 |

Miért jött létre az EFSA? 2.2 | Hogyan alakítjuk ki tudományos tanácsainkat? 2.3 | Együtt dolgozunk: élelmiszer-biztonsági együttműködés 2.4 | Érdekcsoportjaink bevonása 2.5 | Következetes kockázati kommunikáció Európa számára

7 8 9 10 11

Változó körülmények 3.1 | Fenntarthatóság 3.2 | Globalizáció 3.3 | Tudomány és innováció 3.4 | Változó társadalom: társadalmi-demográfiai és fogyasztói változások 3.5 | Szervezeti, intézményi és politikai keret

12

Megfelelni a kihívásoknak

22

14 15 16 17 18

> 1. Arra fektetjük a hangsúlyt, hogy integrált megközelítést alkalmazzunk a

„szántóföldtől az asztalig” tartó élelmiszerlánccal kapcsolatos tudományos tanácsadásra

24

> 2. A termékek, anyagok és állítások időben elvégzett, kiváló minőségű értékelésének biztosítása

a jogszabályban előírt engedélyezési folyamat keretében

26

> 3. Az adatok összegyűjtésének, terjesztésének és elemzésének koordinálása az EFSA

feladatkörébe tartozó területeken

28

> 4. Az kockázatértékelési módszerek és gyakorlatok terén az EFSA élvonalba helyezése

Európában és nemzetközi szinten egyaránt

30

> 5. Az EFSA-ba és az EU élelmiszer-biztonsági rendszerébe vetett bizalom megerősítése a

partnerekkel és érdekcsoportokkal folytatott hatékony kockázati kommunikáció és párbeszéd révén > 6. Az EFSA válaszadó képességének, hatékonyságának és eredményességének biztosítása

5.

32 34

Következtetés

36

Mellékletek

38 38

I. melléklet – Kifejezések glosszáriuma II. melléklet – Az EFSA szempontjából lényeges hatályos jogszabályok, valamint az EFSA-ra valószínűleg hatást gyakoroló, előkészületben levő jogszabályok III. melléklet – Költségvetés és személyzet, 2002–2008 IV. melléklet – Költségvetés és személyzet, 2009–2013

39 48 48

1

E F S A S T R AT É G I A I T E R V, 2 0 0 9 – 2 0 1 3

≥ Catherine Geslain-Lanéelle

Előszó

ügyvezető igazgató

Örömmel tekintünk stratégiánk tényleges gyakorlati megvalósítása elé

2

ELŐSZÓ

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság működésének hatodik évébe lép – ennek alkalmával örömmel ismertetem a 2009-től 2013-ig tartó ötéves időszakra szóló stratégiai tervét, amelyet az EFSA Igazgatótanácsa 2008. december 18-án fogadott el. Amint a címe is jelzi, a terv célja, hogy közép- és hosszú távú stratégiai iránymutatással szolgáljon a hatóság számára, és változó működési környezetét figyelembe véve megállapítsa a prioritásokat. Ennek keretében arra törekszik, hogy azonosítsa a változás mozgatórugóit, és elemezze, milyen hatással vannak ezek a jövőbeli szervezetre. A stratégiai terv elkészítésével járó kiterjedt konzultációs folyamat lehetőséget biztosított az EFSA partnereiből és érdekcsoportjaiból álló hálózata és más érdekelt felek számára, hogy közreműködjenek a Hatóság jövőbeli irányvonalainak megtervezésében. Az európai intézmények és ügynökségek, nemzeti élelmiszer-biztonsági ügynökségek, nemzetközi szervezetek, érdekcsoportok, az EFSA személyzetének és igazgatótanácsi tagjainak közreműködése – valamint az EFSA weboldalán folytatott nyilvános konzultáció – felbecsülhetetlen értékű volt a különböző nézőpontok és tapasztalatok széles körének megismerésében, ami lehetővé tette számunkra, hogy tisztább képet adjunk a következő öt évben előttünk álló kihívásokról és az ezek kezeléséhez szükséges megközelítésekről. A stratégiai terv szervezeti jövőképünk ismertetése mellett alapként szolgál éves igazgatási terveinkhez, és biztosítja tervezésünk következetességét és folyamatosságát. Az élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint a kapcsolódó területek európai kockázatértékelőjeként az EFSA prioritásai tovább alakulnak majd a terv által lefedett időszakban. A stratégiai tervet ezért „élő”, dinamikus dokumentumnak szánjuk, amelyet rendszeresen felülvizsgálunk. Örömmel tekintünk stratégiánk tényleges gyakorlati megvalósítása elé.

Parma, 2009. január 18.

Catherine Geslain-Lanéelle, ügyvezető igazgató

3


1. ≥

4

Az EFSA jövőképe

AZ EFSA JÖVŐKÉPE

Az EFSA célja, hogy az élelmiszer- és takarmánybiztonság, az állategészségügy és állatjólét, a táplálkozás, a növényvédelem és a növényegészségügy kockázatértékelésének világszinten elismert európai referenciaszerve legyen. Végső célkitűzése a közegészség védelme és a fogyasztók európai élelmiszer-ellátással kapcsolatos bizalmának megerősítése. Arra törekszik, hogy a kockázatkezelők független, válaszra kész és megbízható partnere legyen, és proaktív módon járuljon hozzá az Európai Unió által választott, magas szintű fogyasztóvédelemhez.

2009

1.

>>

2013

>>>

5


2. ≥

6

EFSA: az elképzeléstől a valóságig

E F S A: A Z E L K É PZ E L É S TŐ L A VA LÓ S ÁG I G

2.1 | Miért jött létre az EFSA?

2.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (EFSA) a Tanács és az Európai Parlament 2002ben hozta létre aggasztó élelmiszer-biztonsági esetek sorát követően, amelyek rávilágítottak arra, hogy az élelmiszerjog kidolgozásának európai rendszere átfogó felülvizsgálatot igényel. Az élelmiszer-biztonságról szóló fehér könyv1 elismerte, hogy az élelmiszerláncban felmerülő kockázatok tudományos értékeléséért felelős európai ügynökség, amely képes függetlenül kommunikációt folytatni e kockázatokról, alapul szolgálna az élelmiszerjogi rendszer tökéletesítéséhez, és segítené az európai élelmiszer-ellátásba, a belső piacba és a nemzetközi kereskedelembe vetett bizalom növelését. Az EFSA alapító rendelete2 meghatározza a kockázatelemzés elveit, ezeket az általános élelmiszerjog kidolgozása révén európai keretek közé helyezi, és az európai szintű, független kockázatértékeléssel kapcsolatos felelősséget az EFSA-ra ruházza. A Hatóság átfogó megbízatása a rendelet értelmében kettős: egyrészt független, kiváló minőségű és időszerű tudományos tanácsot ad integrált módon a „szántóföldtől az asztalig” tartó élelmiszerláncban felmerülő kockázatokról, másrészt pedig e kockázatokkal kapcsolatban nyitott kommunikációt folytat az összes érdekelt féllel és általában véve a lakossággal. Létrehozásának egyik alapelve az volt, hogy a kockázatértékelési és kockázatkezelési felelősségeket funkcionálisan különválasztották. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Csúcstalálkozón3 született fő üzenetek egyike az volt, hogy az EFSA alapító rendelete a küldetésének teljesítéséhez hatékony keretet, a változó politikai környezetre való válaszadáshoz pedig kellő rugalmasságot biztosít. A Hatóság 2003-ban kezdte meg tudományos tevékenységét. Az EFSA szervezete az ezt követő öt évben nőtt, nemcsak a forrásokat, hanem a rendszereket, hálózatokat, eszközöket, irányítási folyamatokat és a megbízatása teljesítésének lehetővé tételét szolgáló egyéb tevékenységeket tekintve is. A Hatóságot munkája során a nyitottság és átláthatóság, a tudományos kiválóság, a függetlenség és a válaszkészség alapvető értékei vezérlik. Tudományos tanácsadása tényszerű alapként szolgál a kockázatkezelők számára a fogyasztóvédelemhez és más intézkedésekhez, amelyek célja a Közösség által választott, magas szintű egészségvédelem biztosítása, valamint a belső piac és a nemzetközi kereskedelem fenntartása.

1

2

3

Fehér könyv az élelmiszerbiztonságról, Európai Bizottság, 2000. január, lásd: http://ec.europa.eu/food/ food/intro/white_paper_en.htm Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról. Az EFSA ötödik évfordulója alkalmából az Európai Bizottság, az EFSA és a portugál elnökség által közösen szervezett Európai Élelmiszerbiztonsági Csúcstalálkozó, lásd: http://www.efsa.europa.eu/EFSA/ EventsMeetings/efsa_locale-117862 0753812_1178620753812_1178621 168192.htm

7


2.

2.2 | Hogyan alakítjuk ki tudományos tanácsainkat?

Az EFSA tudományos véleményeit és egyéb tanácsait tíz tudományos testület és egy Tudományos Bizottság készíti, az EFSA személyzetének támogatásával. A testületek és a bizottság egy nyílt eljárás révén, igazolt tudományos szakértelmük és függetlenségük alapján kiválasztott európai és azon kívüli szakértőkből áll. A Hatóság a teljes, folytonos élelmiszerláncra irányuló, több tudományágat felölelő megközelítést alkalmazva, integrált módon foglalkozik a kockázatokkal, és megfelelő esetben tudományos információval szolgál az előnyökről, valamint a kockázatok összehasonlításáról, hogy lehetővé tegye a kockázatkezelők számára döntéseik átfogó információn alapuló kialakítását. Az EFSA munkájának túlnyomó része, körülbelül 90%-a az Európai Bizottság4 kérésére válaszolva történik, a kérések többi része a tagállamoktól és az Európai Parlamenttől érkezik. Az EFSA ezenfelül proaktívan is működik, mivel alapító rendeletében szerepel a Hatóság azon hatásköre, hogy saját munkáját kezdeményezze (önmegbízás). Az EFSA máig (2008. június) 87 alkalommal adott önmagának megbízást, és ez különösen lehetővé tette, hogy alapvető megközelítéseket és útmutató dokumentumokat dolgozzon ki.

4

5

6

7

8

EFSA, kérdések nyilvántartása, lásd: http://www.efsa.europa.eu/ EFSA/efsa_locale-1178620753812_ RegisterOfQuestions.htm Hogyan végezzünk a munkánkat, az EFSA weboldala, lásd: http://www. efsa.europa.eu/EFSA/AboutEfsa/efsa_ locale-1178620753812_HowWeWork. htm Az EFSA sürgős kérdésekkel kapcsolatos válaszkészségének fokozására irányuló megközelítések, az EFSA weboldala, 2007. júliusi frissítés, lásd: http://www.efsa. europa.eu/EFSA/efsa_locale1178620753812_1178623591901.htm Az EFSA weboldala, érdekeltségi nyilatkozatok, lásd: http://www. efsa.europa.eu/EFSA/AboutEfsa/ WhoWeAre/efsa_locale1178620753812_DeclarationsInterest. htm

A tudományos vélemények iránti igény pedig egyre nő. Az EFSA működésének mindössze öt éve során több mint 680 véleményt adott ki; ezek száma csak 2007-ben meghaladta a 200-at. Az eredmény önmagában értéktelen, ha a vélemények nem felelnek meg a kockázatkezelők minőségi és felhasználhatósági elvárásainak. Az EFSA ezért 2007/2008 során minőségbiztosítási programot5 vezetett be tudományos munkája minőségének folyamatos felülvizsgálata és erősítése érdekében. Ennek része egy belső értékelő rendszer, amely révén arról győződhetünk meg, hogy a vélemények következetesen figyelembe vették a kulcsfontosságú lépéseket a tudományos nézetek felállítása és más tudományos teljesítések során. Az EFSA 2009-ben ezt azáltal fogja tovább erősíteni, hogy külső értékelési szakaszt vezet be, amelyben független külső felülvizsgáló csoport vesz részt. Az EFSA további kezdeményezéseket is mérlegel, amelyek célja, hogy meghatározzák az értékelési módszerei és eredményei minőségének elismerését. A válaszkészség szintén fontos, és az EFSA gyorsított eljárásokat fogadott el a sürgős élelmiszer- és takarmánybiztonsági kérdések 6 esetére, hogy segítse a kockázatértékelőket a kockázatcsökkentő intézkedések időben történő meghozatalában. Az EFSA irányvonalakat és eljárásmódokat dolgozott ki az érdekeltségi nyilatkozatok7 terén, hogy biztosítsa tudományos és más jellegű munkájának függetlenségét. Az EFSA összes tudományos teljesítménye és a kapcsolódó dokumentumok nyilvánosan hozzáférhetők a weboldalán, így gondoskodik eredményeinek átláthatóságáról.


2.

2.3 | Együtt dolgozunk: élelmiszer-biztonsági együttműködés

Az EFSA az információk, adatok és legjobb gyakorlatok megosztása, felmerülő kockázatok azonosítása és az élelmiszerláncban kialakuló kockázatokkal kapcsolatos, következetes kommunikáció kialakítása érdekében együttműködik a tagállamokkal, az európai szervekkel, nemzetközi és harmadik országbeli szervezetekkel. Ehhez hatékony hálózatokat hozott létre, amelyek 1000nél is több szakértőből, 30 nemzeti ügynökségből8 és 200 tudományos szervezetből állnak, amelyek az alapító rendelet 36. cikkelye értelmében rendelkeznek azzal a kapacitással, hogy az EFSA-nak dolgozzanak. A felmerülő kockázatok azonosítása eddig kiemelt fontosságú volt, és ezután is az marad. Az EFSA ezen a területen bővítette kompetenciáját, hogy adatok és más, naprakész információk szisztematikus összegyűjtése révén szorosan együttműködjön a nemzeti ügynökségekkel, harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel a felmerülő kockázatok azonosítása és elemzése érdekében. A Tanácsadó Fórum9 mind a 27 tagállam és a szomszédos országok nemzeti hatóságainak képviselőit fogja össze, és biztosítja a tagállamok és az EFSA között, illetve maguk a tagállamok között zajló együttműködés színterét. Az EFSA a Fórum segítségével kidolgozta az együttműködés és hálózatépítés stratégiáját,10 amely ismerteti a Hatóság és a tagállamok közötti együttműködés keretét és prioritásait. Az együttműködést 2007/2008 során tovább erősítette a fókuszpontok létrehozása a tagállamokban, amelyek kapcsolattartóként fognak működni az EFSA és a nemzeti élelmiszer-biztonsági hatóságok, kutatóintézetek és nemzeti érdekcsoportok között. Legfőbb prioritásuk a tudományos kérdésekben folytatott információcsere. A páneurópai tudományos forrásokat a 2006-ban létrehozott tudományos együttműködési projekteken (ESCO-k) keresztül mobilizálják. Ezek a projektek nemzeti és uniós szinten egyaránt jelentős, konkrét élelmiszer- és takarmánybiztonsági kérdésekre összpontosítanak, mint amilyen például a felmerülő kockázatok azonosítása. Az EFSA a gyakorlatok és információk megosztása érdekében együttműködik más uniós ügynökségekkel (EMEA, EEA, ECDC és ECHA), a Közös Kutatóközponttal (KKK), valamint az Európai Bizottság nem élelmiszerekkel foglalkozó tudományos bizottságaival. Az EFSA a zoonózisok11 és a madárinfluenza kérdésében például partnerségben dolgozott az ECDC-vel. Az együttműködés fokozását szolgáló szilárd alap biztosítása érdekében az EFSA hivatalos megállapodást kötött az ECDC-vel és a KKK-val.

8 9

27 tagállam + szomszédos országok. 178/2002 rendelet, 27. cikkely

10

11

Az EU tagállamai és az EFSA közötti együttműködés és hálózatépítés stratégiája, 2006. december, az EFSA honlapja, lásd: http://www.efsa. europa.eu/EFSA/DocumentSet/mb_ strategy_28thmeet_en_6a,1.pdf Az EFSA/ECDC közös jelentése – Közösségi összefoglaló jelentés a zoonózisok, a zoonózis-kórokozók, az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztencia és az élelmiszerből származó betegségkitörések tendenciáiról és forrásairól az Európai Unióban 2006-ban.

9


2.

12 13

14

15 16

17

18

10

A 2003/99/EK irányelv. Az EFSA és az FDA megerősíti az élelmiszer-biztonsági együttműködését, az EFSA weboldala, 2007. július, lásd: http://www.efsa.europa. eu/EFSA/efsa_locale1178620753812_1178621165446. htm Géntechnológiával módosított szervezetek (GMO) – Codex Biotech munkacsoport. 178/2002 rendelet, 38. cikkely. A Bizottság által 2001. július 25-én elfogadott fehér könyv az európai kormányzásról, COM (2001) 428 végleges. Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 1904/2006/EK határozata a 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató, Európa a polgárokért című program létrehozásáról. EFSA érdekcsoportok konzultációs platformja, feladatmeghatározás, lásd: http://www.efsa.europa.eu/ EFSA/General/iai_stakeholder_ platform_tor_september2006_en,2. pdf

A Hatóság felelős az adatgyűjtési módszerek harmonizálásáért, valamint az egész Európát lefedő adatok összegyűjtéséért és hozzáférhetővé tételéért, egyrészt saját céljaira, másrészt pedig a kockázatkezelők és nemzeti kockázatértékelő szervek számára. Ez a zoonózisok területén már meghozta gyümölcsét;12 más kezdeményezések – mint például a vegyi anyagok előfordulására vonatkozó adatok, illetve a tagállamoktól kapott adatokat magában foglaló, lényegre törő élelmiszer-fogyasztási adatbázis összeállítása – segíteni fogják az egész Európára kiterjedő kockázatértékelést. Mivel az élelmiszerekkel kapcsolatos mai kockázatok jó része globális jellegű, fontos, hogy az EFSA határozott szerepet töltsön be a kockázatértékelés nemzetközi színterén, fenntartsa a tudatosságot a kockázatok változó helyzeteivel kapcsolatban és közreműködjön a globális kockázatok kezeléséhez szükséges tudományos munkában. Az EFSA 2007-ben13 hivatalos titoktartási megállapodást kötött az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatalával (FDA), és jelenleg folynak az egyeztetések a más szervezetekkel kialakítandó, hasonló rendelkezésekről. Az EFSA a WHO/FAO14 és más nemzetközi szervek égisze alatt nemzetközi szinten tevékenyen hozzájárult a kockázatértékeléshez és a kockázatértékelő módszerek kidolgozásához, valamint kapcsolatokat alakított ki olyan regionális szervekkel, mint például az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (EPPO). Az EU bővítésének keretében az EFSA együttműködik a tagjelölt és a csatlakozás előtt álló országokkal, hogy segítse a Hatóság munkájának megismerését, megossza a szakismereteket, információcserélő mechanizmusokat hozzon létre és bevonja a nemzeti hatóságokat, valamint az Európai Bizottságot a válságkoordináló gyakorlatokba.

2.4 | Érdekcsoportjaink bevonása

A nyitottság és az átláthatóság a Hatóság működésének kulcsfontosságú elve.15 Az EFSA alapító rendelete és munkamódszerei az európai kormányzásról szóló, 2001. évi Fehér könyvben16 szereplő kormányzási elveket, valamint az Európa a polgárokért programmal17 kapcsolatos, újabb keletű bizottsági tevékenységeket tükrözik. Az EFSA tevékeny politikát folytatott az érdekcsoportok bevonására, amely a kulcsfontosságú dokumentumokról – például az állatok klónozásáról szóló véleménytervezetről, a géntechnológiával módosított szervezetekről és takarmány-adalékanyagokról szóló útmutató dokumentumok tervezetéről – folytatott konzultációk révén valósult meg. Rendszeresen ülésezik az érdekcsoportokkal, és az érdekcsoportok konzultációs platformján18 keresztül együttműködik a polgári társadalommal, a nem kormányzati szervezetekkel, valamint a fogyasztók és az élelmiszerlánc képviselőivel.


2.

Az EFSA 2008-ban elvégeztette az érdekcsoportokkal kapcsolatos tevékenységeinek külső felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy az érdekcsoportokkal folytatott együttműködése eredményes, kölcsönösen előnyös és általában véve a várakozásoknak megfelelő legyen. Ugyanakkor a következő években tovább fogja mérlegelni az érdekcsoportok, és különösen a fogyasztók bevonását.

2.5 | Következetes kockázati kommunikáció Európa számára

Az EFSA a kezdetektől fogva aktív kommunikációt folytatott munkájáról, és kommunikációs stratégiáján19 keresztül átfogó megközelítést dolgozott ki annak biztosítására, hogy a kockázatokkal, illetve a Hatóságnak az európai rendszerben képviselt szerepével és célkitűzéseivel kapcsolatban lényegre törő, egyszerű és pontos információval szolgáljon. Az összetett tudományos kérdésekkel kapcsolatban az EU közel 500 millió polgárából álló, kulturális és nyelvi szempontból változatos populáció felé folytatott kommunikáció igen nagy kihívást jelent, és az EFSA önmagában nem képes ezt megvalósítani. A Hatóság ezért a Tanácsadó Fórum kommunikációs munkacsoportján keresztül szoros együttműködést folytat a nemzeti élelmiszer-biztonsági hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók független és tényekre támaszkodó információn alapuló, jelentőséggel bíró, mérvadó, érthető és következetes üzeneteket kapjanak. Az EFSA ugyanakkor a kockázatokkal kapcsolatos nyilvános kommunikáció általános koherenciájának javítása érdekében a kockázatkezelőkkel, főként az Európai Bizottsággal is koordinálja kockázati kommunikációs tevékenységeit. Ez különösen fontos válságok esetén.20 A Hatóság a kockázati kommunikációval foglalkozó tanácsadó csoport irányításával arra törekszik, hogy nyomon kövesse és értékelje az élelmiszerekhez társuló kockázatok és előnyök fogyasztók általi észlelését, valamint a kockázati kommunikációnak a fogyasztók ismereteire, hozzáállására és végül viselkedésére gyakorolt hatását.

19 Az EFSA kockázati kommunikációval kapcsolatos stratégiája és tervei, lásd: http://www.efsa.europa.eu/ EFSA/General/mb_commstrategy_ final_20061108.pdf 20

A 178/2002/EK rendelet 56. és 57. cikke.

11


3. ≥

12

Változó körülmények

V Á LT O Z Ó K Ö R Ü L M É N Y E K

3.

Az EFSA munkáját érintő politikai területek a létrehozása óta változtak, és ezután is változni fognak. Az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság – amellyel az EFSA rendkívül szoros együttműködést folytat – a politikai környezetében a következő években bekövetkező változások fő mozgatórugóiként a fogyasztói bizalmat, a változó társadalmat, a kormányzást és a globalizációt azonosította.21 Az EFSA elismeri, hogy ezek komoly hatással lesznek hosszú távú munkájára; természetesen ugyanazok a tényezők befolyásolják, mint a kockázatkezelőket, ám a Hatóságot mint szervezetet érintő, ezekkel kapcsolatos következmények, célok és hosszú távú megoldások eltérhetnek. Az EFSA az egyeztetései során azt állapította meg, hogy a következő 5 évben az alábbi fő hatások fogják befolyásolni a szervezetét:

21 Dokumentum a jövő kihívásairól: 2009–2014, Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság, lásd: http://ec.europa.eu/dgs/ health_consumer/events/future_ challenges_en.htm

13


3. 22

23

Az Európai Bizottság hatodik környezetvédelmi cselekvési programja, 2002–2012, lásd: http:// ec.europa.eu/environment/newprg/ strategies_en.htm

24

A KAP állapotfelmérése, 2007. november.7

25

Az EU fenntartható fejlődésre vonatkozó megújított stratégiája, 2006 – az Európai Unió Tanácsa, 2006. június 15–16. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, http://ec.europa. eu/agriculture/foodqual/index_ en.htm#sustainability

26

Lisszaboni szerződés, 2007. december.

27

28

29

30

31

32

14

Az új állat-egészségügyi stratégia (2007–2013): Jobb megelőzni, mint gyógyítani, Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatóság, 2007. Az EFSA szerepe az európai állategészségügy javításában http://www.efsa.europa. eu/EFSA/efsa_locale1178620753812_1211902168979. htm Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport jelentései. A Bizottság közleménye, A bioüzemanyagokra vonatkozó uniós stratégia, 2006. február. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének becslései. Az emelkedő élelmiszerárak jelentette kihívás kezelése: irányvonalak az uniós fellépés számára. Az Európai Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, 2008. 05. 20.

3.1 | Fenntarthatóság

A mezőgazdaság Európa nagy részében intenzív módszereken alapul, nagy terméshozamú, kórokozómentes nyersanyagok és mezőgazdasági vegyi anyagok alkalmazása felé mutató tendenciával. A talajra, biológiai sokféleségre, vízellátásra és szennyezésre gyakorolt hatás, az élelmiszer- vagy takarmánynövények szennyeződésének lehetősége, valamint az élelmiszer-termelés céljából tartott állatokra gyakorolt hatások egyre összetettebb értékelési kihívások elé állítják az EFSA-t. A várakozások szerint egyre nagyobb mértékben lesz kötelező a környezeti kockázatértékelés,22 amely néhány területen már most is a kockázatértékelés egyik alkotórésze. A közös agrárpolitika reformjai,23 valamint a környezetvédelmi politika élelmiszer-termelésre és fenntarthatóságra történő további alkalmazása24,25, a változás fő mozgatórugója, és a jövőben is az lesz. Ugyanakkor közösségi szinten egyre nagyobb hangsúlyt kap az állategészségügy és az állatjólét,26,27, és ez az EFSA munkájára és irányultságára28 szintén hatással lesz. Az állategészségügy és állatjólét elválaszthatatlanul összefügg, és néhány zoonózist érintő esetben közegészségügyi jelentőségű kockázatok állnak fenn. Az éghajlatváltozás a várakozások szerint hatással lesz az élelmiszer-termelési és növénytermesztési gyakorlatokra és jellemzőkre, ugyanakkor a növény- és állatbetegségek, illetve a betegségek vektorszervezeteinek eloszlásában szintén változásokra számítanak.29 Ez várhatóan a mezőgazdasági vegyi anyagok felhasználási jellemzőinek megváltozását, valamint a világméretű járványok – például madárinfluenza – fokozott kockázatát is eredményezheti, és munkájának számos területén új kihívások elé állíthatja az EFSA-t. Az Észak-Európában jelentkező kéknyelv betegség korai mutatója lehet annak, mire számíthatunk a jövőben. Az európai élelmiszer-ellátásra a várakozások szerint egyre nagyobb hatással lesznek más befolyásoló tényezők, például: a gazdaságilag felemelkedő országok fokozott kereslete és megváltozott fogyasztási jellemzői; az energiaárak; a déli féltekén jelentkező aszályok; valamint a bioüzemanyagok céljára szolgáló földterületek növekvő felhasználása, amely 2004 óta évről évre emelkedik.30 Ezzel egyidejűleg világszinten növekedni fog az élelmiszerek iránti kereslet, és a várakozások szerint 2030-ra a világnak a jelenlegihez körülbelül 50%-kal több élelmiszert kell előállítania a várt szükségletek kielégítéséhez.31 E fejleményeket tükrözi az élelmiszerárak közelmúltbeli drámai emelkedése,32 ám hosszabb távon nehéz felmérni, milyen konkrét hatással lehetnek ezek az EFSA munkájára.


3.

3.2 | Globalizáció

Az élelmiszertermékek és -összetevők a világ minden tájáról származnak.33 A fogyasztók egyre inkább igénylik a korábban szezonális élelmiszereknek tekintett termékek egész éves hozzáférhetőségét, és a kényelmi élelmiszerek sok tagállam üzleteiben nagy mennyiségben találhatók meg. A világszintű élelmiszer-kereskedelem mind a behozatal, mind a kivitel tekintetében növekvő tendenciát mutat.34 Az élelmiszer-biztonsági kockázatok nincsenek tekintettel a nemzetközi határokra, ugyanakkor az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszer35 2007-ben körülbelül 7300 bejelentést kezelt a Közösségbe behozott élelmiszerekkel és takarmánnyal kapcsolatban, ami jelzi a kockázatok globális jellegét, és rámutat arra, hogy ébernek kell lennünk az új veszélyek EU-ba történő behurcolásával, illetve a már kezelt veszélyek, pl. a BSE ismételt megjelenésével kapcsolatban. Ami korábban esetleg regionális vagy nemzeti probléma volt, európai vagy akár globális szintűvé is válhat, ha olyan élelmiszerben vagy összetevőben fordul elő, amelynek kereskedelme vagy felhasználása széles körű. Források gazdag skálájából származó információk és adatok értékelésére van szükség ahhoz, hogy a fogyasztók védelme érdekében megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.

33 Az EU kétoldalú kereskedelmi kapcsolatai, Kereskedelmi Főigazgatóság, 2006. júniusi statisztika, lásd: http://trade. ec.europa.eu/doclib/docs/2006/ june/tradoc_129093.pdf 34

A Hatóság munkájának jó része végül hatással van azokra a normákra, amelyeket az EU mind a belső piac, mind a nemzetközi kereskedelemben részt vevő élelmiszerek tekintetében alkalmaz az egészség általa választott magas szintjének elérése érdekében. Az EFSA munkája e tekintetben egyre inkább a kereskedelmi partnerek és potenciálisan a WTO ellenőrzése alá kerülhet. Várható, hogy a nemzetközi bizottságok és testületek által elvégzett kockázatértékeléseket és más értékeléseket nemzetközi szinten továbbra is referenciaként fogják felhasználni. Az EFSA-nak – fő európai szintű kockázatértékelő szervezetként – mérlegelnie kell majd, milyen keretek között járul hozzá ezekhez az egyeztetésekhez.

35

2006-ban a kivitel és a behozatal egyaránt lendületet vett – mindkettő 11%-os növekedést mutatott, ami 2000 óta messze a legnagyobb mértékű éves növekedés. Az európai élelmiszer- és italágazat első számú vásárlója az Egyesült Államok, a teljes uniós kivitel 22%-a ide irányul. Az Oroszországba irányuló kivitel továbbra is gyorsan nő, 2006-ban figyelemre méltó, 24%-os növekedést mutatott. Kína első alkalommal lépett be az első 10 kiviteli célpont közé, közel 1 milliárd eurós kivitellel. A Brazíliából és Argentínából származó behozatal az EU teljes élelmiszer- és italbehozatalának egyötödét teszi ki. A statisztikák szerint a mediterrán országokból (+21%), Oroszországból (+25%), Kínából (+25%), és néhány ASEAN-országból (Thaiföld +22%, Vietnam +60%) érkező behozatal jelentősen nőtt. A gazdaságilag felemelkedő országokból származó behozatal az elmúlt 6 év során egyértelműen nőtt, míg a kiviteli oldalon vegyes az EU élelmiszer- és italtermékeinek teljesítménye – forrás: a CIAA 2006-ra vonatkozó adatai és tendenciái. A 178/2002 rendelet 50. cikkelyének (3) bekezdése, lásd: http:// ec.europa.eu/food/food/rapidalert/ index_en.htm

15


3.

3.3 | Tudomány és innováció

A lisszaboni stratégia a tudományt és innovációt az EU gazdasági versenyképességének fő hajtóerejeként azonosítja,36 az EFSA feladatkörébe tartozó élelmiszer- és takarmányágazat pedig nagymértékben hozzájárul az EU gazdaságához, évi 870 milliárd eurós37 élelmiszerés italforgalmat generálva. Kína, India, Oroszország és Brazília felemelkedőben levő gazdasága erőfeszítéseket tesz az élelmiszer- és italágazatban,38 az EU részesedése pedig csökken. Az agrár-élelmiszeripari ágazatot arra ösztönzik, hogy többet ruházzon be a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba. Az európai iparágakból és behozatalból származó innovatív élelmiszerek és takarmányok száma várhatóan tovább fog nőni. Az élelmiszer- és takarmány-előállítás területének új technológiái és innovációi összetett kihívást jelentenek az EFSA számára, mind tudományos, mind kommunikációs tevékenységeit illetően. A Hatóságnak lépést kell tartania az élelmiszer- és takarmánytechnológia területének új fejlesztéseivel, különösen azért, hogy képes legyen az ezekhez kapcsolódó kockázatértékelési szempontok mérlegelésére. Az innovációból fakadó kockázatok értékelése kérdést vethet fel a bizonytalanságot, az információs réseket és az átfogó kockázatértékelés kialakításával kapcsolatos adatszükségletet illetően. Az innovatív és tudományos előrelépések a kommunikáció szempontjából különös kihívást jelentenek. Az EFSA-nak e kérdések kezelése során át kell hidalnia a tudomány, az innováció és a polgárokban kialakuló kép közötti űrt. A Hatóság kihívásokkal fog szembesülni az új technológiák értékelésével, a kockázatok fogyasztók általi észlelésének megértésével és az érdekcsoportokkal folytatott tartalmas párbeszéd kialakításával kapcsolatos szerepének meghatározásakor.

36

37

38

39

16

Lisszaboni stratégia: versenyképes élelmiszeripar – innováció, kutatás és fejlesztés. Európai Élelmiszer- és Italgyártók Szövetsége (CIAA): Az európai élelmiszer- és italágazat adatai és tendenciái, 2007. Az OECD strukturális elemzési mutatóinak (STAN) adatbázisa Genomika: a gének szerkezetének és funkciójának tanulmányozása; proteomika: az adott genom által kódolt teljes fehérjekészletnek, illetve funkcióinak és kölcsönhatásainak tanulmányozása.

Az elemző és kimutatási módszerek innovációja szintén kihívásokat támaszt a kockázatértékelőkkel szemben, mivel további információk válnak hozzáférhetővé az élelmiszerekben és takarmányokban levő olyan anyagok jelenlétével kapcsolatban, amelyeket korábban lehetetlen lett volna kimutatni – ilyen volt például az élelmiszerekben található akrilamid esete. Ehhez hasonlóan például a genomika és proteomika,39 a rendszerbiológia és a bioinformatika terén tett előrelépések jelentős kihatással lesznek az EFSA kockázatértékelő munkájára, és az EFSA-nak meg kell majd vizsgálnia az ilyen és más előrelépéseket annak biztosítása érdekében, hogy továbbra is a kockázatértékelő technikák és módszerek éllovasa legyen.


3.

3.4 | Változó társadalom: társadalmi-demográfiai és fogyasztói változások

Az EU-ban a demográfiai tendenciákat idősödő népesség, csökkenő születésszám, növekvő bevándorlás és urbanizáció, különböző fogyasztási szokásokat eredményező életmódbeli változások és hosszabb várható élettartam jellemzi.40 Maguk a változások a következő években új egészséggel, táplálkozással és étrenddel kapcsolatos kihívások elé állítják az EFSA munkáját, megváltoztatva például a lakosság kockázatokkal, bevitellel, expozícióval és eleve fennálló egészségi állapottal kapcsolatos sebezhetőségére vonatkozó korábbi feltevéseket. Az elhízottság41 növekvő előfordulása – különösen a gyermekek körében – komoly közegészségügyi problémát jelent, amelyet a velejáró elváltozások, így a cukorbetegség, a szívbetegség és a daganatos betegségek tovább súlyosbítanak. Az EFSA ezért arra számít, hogy a táplálkozás, az étrend, illetve ennek egészséggel fennálló kapcsolata az elkövetkező években továbbra is komoly elemét fogja jelenteni munkájának, mivel az egészségügyi kérdésekben a közösségi hatáskör nagyobb hangsúlyt kap.42 A kockázatkezelők támogatása érdekében az EFSA-tól azt várják, hogy folytassa tudományos tanácsadását és kommunikációját a táplálkozás és a fogyasztóknak az étrend és az egészség közötti összefüggéssel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó kérdések terén, pl. a feltüntetett állításokat és az élelmiszer-alapú étrendi iránymutatások kidolgozására irányuló megközelítéseket illetően. A dietetikus termékek, új élelmiszerek és élelmiszer-allergiák értékelése fontos alkotórésze lesz a Hatóság e területen végzett munkájának. A fogyasztók egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a környezetvédelmi és állatjóléti kérdésekkel kapcsolatban.43 A mai fogyasztók tájékozottabbak, és tudatosabb szerepvállalás jellemzi őket, mint korábban. Az információk nagyobb hozzáférhetősége – amely az információ szabadsága iránti igény és az internet mint kommunikációs eszköz páratlan elterjedése nyomán valósult meg – fontos mozgatórugója volt ennek, és ehhez párosult az egészséggel kapcsolatos személyes felelősség fokozott tudatossága.

40

41

42

Bizottsági munkadokumentum, Európa demográfiai jövője: tények és adatok, 2007. május Az EU polgárainak több mint egyharmada túlsúlyos (testtömegindexük [BMI] 25 és 29,9 közötti), és tíz főből egy elhízott (BMI>30) – Kutatási Főigazgatóság, Küzdelem az elhízottsággal szemben Európában, 2007 Lisszaboni szerződés, 2007. december, lásd: http://europa.eu/ lisbon_treaty/index_en.htm

43 Eurobarometer 238. különjelentés a kockázati kérdésekről, 2006. február, illetve más Eurobarometer tanulmányok, lásd: http://ec.europa. eu/public_opinion/index_en.htm.

17


3.

3.5 | Szervezeti, intézményi és politikai keret

Az EFSA a jelenlegi pénzügyi időszak kezdetének előrejelzései szerint 2009–2010-ig nem fogja elérni teljes kapacitását44 (1. ábra). Munkaterhe mindazonáltal a létrejötte óta folyamatosan nőtt, amint azt a 2. ábra mutatja, és e tendencia folytatódása várható. Ezért elengedhetetlen, hogy a szervezet növekedésével párhuzamosan folyamatosan fejlessze irányítási rendszerét, hogy megfeleljen a fenti igényeknek, és biztosítsa, hogy forrásai összhangban álljanak a változó prioritásokkal. Különösen fontos az, hogy a Hatóság képes legyen a legjobb tudományos és más területen dolgozó munkatársakat felvenni, ösztönző munkakörnyezetet teremtve, amelynek célja a kiváló minőségű személyzet megtartása.

1. ábra: Az EFSA emberi és pénzügyi forrásai, 2002–2013*

90 80 70

500

60

400

50 40

300

30

200

20 10

100

Költségvetés (millió EUR)

Személyzet létszáma

600

0

0

2002

Költségvetés (millió EUR) Teljes személyzet

44

18

Pénzügyi terv: az EFSA 2008. és 2009. évi éves igazgatási terve.

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

* A 2002–2008. évi adatok tényleges, megvalósult számadatok, míg a 2009–2013. évi adatok a költségvetésben szereplő összegek.


3.

2. ábra: Az EFSA munkaterhe, illetve tudományos teljesítménye, 2002–2013

A 2009—2013-ra vonatkozó adatok becslések.

4000

NDA

3500

Key strategic areas 3000

FEEDAP

AFC

2500 2000 1500 1000

500 0

2002

2003

2004

2005

2006

*A 2009—2013-ra vonatkozó adatok becslések.

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

A csúcsok a várt tudományos kéréseket jelzik A beérkező tudományos kérések tendenciája A tudományos teljesítések tendenciája

19


3.

Más tényezők is hatással lehetnek az EFSA munkájára. 2009-ben új Európai Bizottság és Európai Parlament jön majd létre. A szabályozó szervek javasolt felülvizsgálata értékelni fogja e szervek irányítását, továbbá felülvizsgálja a Bizottság saját belső rendszereit, amelyek a velük fenntartott kapcsolatokra vonatkoznak. A Bizottság ismét foglalkozhat az EFSA tevékenységeinek egy részéért fizetendő díjak45 lehetőségével, és 2011-ben sor kerül a Hatóság külső felülvizsgálatára.46 A közelmúltbeli bővítéseknek és más tagjelölt országok EU-hoz való potenciális csatlakozásának megvannak a maguk kihívásai. Ez különösen igaz annak biztosításával kapcsolatban, hogy ezek az országok megértsék és ismerjék az EFSA megbízatását és munkáját, és tudományos szakembereik teljes körűen részt tudjanak venni az EFSA tevékenységeiben.

45 46

20

178/2002 rendelet, 45. cikkely. 178/2002 rendelet, 61. cikkely.


≥

Következésképpen

3.

Következésképpen az EFSA és általában véve az élelmiszer-biztonság változó kereteit el kell ismerni, és megfelelő válaszokat kell találni, hogy a közegészség teljes védelme és a fogyasztói bizalom növelése biztosított legyen. A Hatóság előtt álló fő kihívások a következők szerint összegezhetők: > A globalizáció növeli az új vagy ismét megjelenő kockázatok valószínűségét az európai élelmiszer-ellátásban. > Az EFSA innovatív technológiákkal, fejlődő kockázatértékelési gyakorlatokkal és új tudományokkal találja szemben magát. > A fenntarthatóság és az éghajlatváltozás hangsúlyozni fogja a kockázatértékelés integrált megközelítésének fontosságát. > A társadalmi-demográfiai szerkezethez, étrendhez és fogyasztói magatartáshoz társuló társadalmi változások hatással lesznek az EFSA tevékenységeire. > A szakpolitikák és a szabályozási keret változásai kihatnak majd az EFSA munkaterhére és prioritásaira.

21


4. ≥

22

Megfelelni a kihívásoknak

M E G F E L E L N I A K I H Í VÁ S O K N A K

4.

Az előttünk álló kihívások teljesítése érdekében az EFSA hat kulcsfontosságú stratégiai területet és eredményorientált célkitűzést azonosított, amelyekre a következő öt évben összpontosítani fogja figyelmét, hogy ezek mutassanak irányt a szervezet számára. Ezekre természetesen folyamatos felülvizsgálat vonatkozik, ám a 2009 és 2013 közötti időszakban alapként szolgálnak a Hatóság éves munkaprogramjaihoz és általános tervezéséhez. A Hatóságnak az élelmiszerjog kidolgozásával foglalkozó uniós rendszer szerves részeként mindig képesnek kell lennie feladatai teljesítésére, figyelembe véve a kockázatkezelők és szakpolitikai döntéshozók prioritásainak változásait.

23


4.

1

Arra fektetjük a hangsúlyt, hogy integrált megközelítést alkalmazzunk a „szántóföldtől az asztalig” tartó élelmiszerlánccal kapcsolatos tudományos tanácsadásra Az EFSA az egész Európából származó tudományos szakismeretek teljes körű kihasználása révén ismeretek széles körét képes összefogni, amely az élelmiszerlánc teljes hosszát és szélességét lefedi, beleértve az állategészségügyet és -jólétet, a növényegészségügyet és növényvédelmet, egészen a táplálkozásig és az étrendig. A Hatóság továbbra is több tudományágat felölelő és integrált megközelítésre támaszkodik teljes munkája során, hogy átfogó tudományos tanáccsal szolgáljon a kockázatkezelők számára. A „szántóföldtől az asztalig” megközelítésnek – megfelelő esetben – része lesz a kockázatok összehasonlítása és a kockázat–haszon értékelés. Az EFSA a jövőben is keresi a tagállamokkal folytatott együttműködés lehetőségeit, a kockázatértékelő munkájának alapjául szolgáló, közös kezdeményezések meghatározása érdekében. Az EFSA továbbra is biztosítani fogja, hogy a nemzeti élelmiszerügyi ügynökségek és nemzetközi testületek által elvégzett kockázatértékeléseket az EFSA tudományos testületei és Bizottsága figyelembe vegye. Az EFSA a kockázatértékelő munkája során a kiváló minőség biztosítására fog összpontosítani, valamint arra, hogy mérvadó tanácsokkal szolgáljon, a kockázatkezelők tevékenységei szempontjából megfelelő és hasznos határidőkön belül. Az EFSA az integrált megközelítésre alapozva és a tagállamokkal, más európai ügynökségekkel, nemzeti és nemzetközi szervezetekkel, illetve jelentős érdekcsoportokkal együttműködésben még inkább képes lesz a változó politikai és szabályozási47 környezet által előidézett kihívások, valamint az éghajlatváltozásból, a fenntarthatóságból, a változó demográfiai és egyéb társadalmi vonásokból, a globalizációból és a felmerülő kockázatokból fakadó kihívások előrejelzésére, értékelésére és a velük kapcsolatos válaszadásra.

47

24

Lásd az II. mellékletet.


≥

Integrált megközelítés

CÉLOK

KEZDEMÉNYEZÉSEK

A SIKER MUTATÓI

1. A tudományos tanácsadásra vonatkozó, több tudományágat felölelő megközelítés továbbfejlesztése

A megbízatásokat felülvizsgáló bizottság igénybevétele az integrált megközelítés kidolgozására

A vélemények az EFSA rendelkezésére álló szakismeretek teljes körét tükrözik

Közös vagy együttes munkavégzés kialakítása a testületek vagy hálózatok között

A közös tevékenységek száma

2. Annak biztosítása, hogy az EFSA a megbízatásának teljesítéséhez szükséges szakismeretek és információk teljes köréhez hozzáférjen

A szakértőkhöz intézett felhívások a szükséges szakismeretek teljes körét tükrözik

A szakértők adatbázisa hatékony a szakismeretek azonosításában

Együttműködés a tagállamokkal és nemzetközi testületekkel a szakismeretekhez, adatokhoz és információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében

A szakértők elégedettségére irányuló rendszeres felmérés jobb eredménye

3. Az EFSA által elvégzett értékelések minőségének biztosítása

A minőség felülvizsgálatára irányuló program és nyomon követő intézkedések végrehajtása

A minőség felülvizsgálatára irányuló program kimenetelének javítása

25


4.

2

A termékek, anyagok és állítások időben elvégzett, kiváló minőségű értékelésének biztosítása a jogszabályban előírt engedélyezési folyamat keretében Az engedélyezéssel kapcsolatos kérelmek fontos részét képezik az EFSA tevékenységeinek, és a tudományos összetettség, a mennyiség és a jogi határidők szempontjából kihívást jelentenek. A Hatóság létrejötte óta számottevően nőtt az engedélyezésekre szánt források aránya. Ez továbbra is a jövőbeli tervezés egyik tényezője lesz, ha az EFSA teljesíteni kívánja a szabályozás tudományos alapjára irányuló, egyre növekvő követelményeket, különösen az élelmiszerek, takarmányok, anyagok vagy állítások engedélyezése terén, pl. az egészséggel kapcsolatos állítások tudományos indokolása, a táplálkozási profilok, a peszticidek értékelése, a maximális maradékanyagok szintje, a takarmány-adalékanyagok, az élelmiszer-adalékanyagok és géntechnológiával módosított szervezetek tekintetében. A környezetvédelmi szempontok szintén az értékelés fontos elemei maradnak csakúgy, mint a foglalkozás egészségügyi szempontok, például a peszticidek esetén. Annak biztosítása érdekében, hogy megbízatásának döntő részét teljesíteni tudja, az engedélyezésekre szánt források továbbra is prioritást élveznek. A Hatóság együttműködik az EU intézményeivel és az érdekcsoportokkal a munkateher jobb előrejelzése, reális határidők elfogadása, valamint a kérelmekkel kapcsolatos minőségi kritériumok megértésének biztosítása érdekében. Az EFSA annak biztosítására fog törekedni, hogy az engedélyezések kezeléséhez kapcsolódó rendszerek és munkafolyamatok hatékonyak és eredményesek legyenek, segítségként a lehető legnagyobb mértékben bevonva a tagállamokat és más európai ügynökségeket, biztosítva ugyanakkor tudományos munkájának kiváló minőségét.

26


≥

Időszerű, minőségi felmérés CÉLOK

KEZDEMÉNYEZÉSEK

A SIKER MUTATÓI

1. Az engedélyezésekhez kapcsolódó munkafolyamatok eredményességének és ésszerűségének biztosítása

A kérelmek kezelését szolgáló belső eljárások rendszeres felülvizsgálata

Az anyagokra vonatkozó kérelmekkel és felülvizsgálatokkal kapcsolatos tudományos vélemények időben történő biztosítása

A Hatóság a tagállamokkal folytatott tudományos együttműködésre támaszkodik, és a 36. cikkely és más együttműködési mechanizmusok révén biztosítja közreműködésük teljes átvételét

A 36. cikkely szerinti és beszerzési projektek száma

2. Az EFSA-n és a tagállamokon belül rendelkezésre álló források optimális felhasználása

Együttműködés az EU intézményeivel, az iparral és más érdekcsoportokkal a munkateher, az információ- és adatszükséglet, valamint a folyamatok jobb előrejelzése érdekében

A munkateher jobb kiszámíthatósága

Együttműködés a tagállamokkal és nemzetközi testületekkel a szakismeretekhez, adatokhoz és információkhoz való hozzáférés biztosítása érdekében

Jobb hozzáférés az adatokhoz és információkhoz

A minőség felülvizsgálatára irányuló program és nyomon követő intézkedések végrehajtása

A minőség felülvizsgálatára irányuló program kimenetelének javítása

3. Az EFSA által elvégzett értékelések minőségének biztosítása

27


4.

3

A adatok összegyűjtésének, terjesztésének és elemzésének koordinálása az EFSA feladatkörébe tartozó területeken A Hatóság feladata, hogy összegyűjtse, elemezze és terjessze az élelmiszer- és takarmánybiztonságra, valamint az ezekhez kapcsolódó területekre vonatkozó európai adatokat és információkat. Az EFSA koordinálja és megosztja az információt a jelenlegi 27 tagállammal, a nemzeti kockázatértékelők, más európai ügynökségek, európai és nemzeti kockázatkezelők, nemzetközi és harmadik országbeli szervezetek, érdekcsoportok és végül az európai fogyasztók javára. A globalizációból, az utazásból, a bevándorlásból, az éghajlatváltozásból és az innovációból eredő kockázatok kezelése érdekében az adatok EFSA által végzett összegyűjtésének, összeállításának és elemzésének képesnek kell lennie az élelmiszer-ellátásban jelentkező, felmerülő vagy ismét megjelenő kockázatok korai azonosítására, és ennek során hozzá kell járulnia a magas szintű egészségvédelem biztosításához, függetlenül attól, hogy ezek a kockázatok a belső piacon keletkeznek vagy nemzetközi kereskedelemben részt vevő árucikkekből származnak. Az EFSA a nemzeti és nemzetközi ügynökségekkel folytatott hálózati munkájára fog támaszkodni, elősegítve az adatgyűjtés alapjának következetességét, hogy lehetővé tegye annak összehasonlíthatóságát és növelje felhasználhatóságát, segítséget nyújtson a kulcsfontosságú felmerülő kockázatokkal kapcsolatban és a legszilárdabb alapot nyújtsa a tudományos tanácsadáshoz.

28


≥

EU adatkoordináció

CÉLOK

KEZDEMÉNYEZÉSEK

A SIKER MUTATÓI

1. Az EFSA megbízatásának területére vonatkozó, egész Európára kiterjedő adatbázisok kialakítása és ozzáférhetőségük biztosítása

A létrehozott, egész Európára kiterjedő adatbázisok jegyzéke és – esettől függően – a kiépítést vagy csatlakozást célzó, folyamatban levő kezdeményezések

Az EFSA és a tagállamok EFSA által koordinált európai adatbázisok felhasználásával kiadott jelentéseinek száma

Az elfogadott adatgyűjtési projektek prioritásai

Az elfogadott határidőkig teljesített adatgyűjtési projektek

2. Az EFSA kapacitásának növelése a felmerülő kockázatok azonosítása terén

A felmerülő kockázatokra vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése, beleértve a helyzet feltérképezésével kapcsolatos kapacitást

A kockázatkezelőkhöz eljuttatott éves jelentés a felmerülő kockázatokról

A felmerülő kockázatokkal foglalkozó hálózat létrehozása nemzeti hatóságok, nemzetközi szervezetek és uniós ügynökségek részvételével

29


4.

4

Az kockázatértékelési módszerek és gyakorlatok terén az EFSA élvonalba helyezése Európában és nemzetközi szinten egyaránt A kockázatértékelés területe folyamatosan fejlődik. Az új élelmiszer-előállítási technológiák (mint a nanotechnológia és a klónozás), valamint a módszertani előrelépések (mint amilyenek a genomika és a proteomika terén megjelenők) új kihívásokat teremtenek. Ezenfelül EU-szerte eltérő kockázatértékelési gyakorlatokat találunk. Az EFSA a nemzeti hatóságoknál rendelkezésre álló szakismeretek felhasználásával, a tudományos és technológiai fejlesztésekkel lépést tartva, valamint az innovációra és a politika alakulására való felkészülés képességének javításával képes lesz megőrizni a helyét a tudomány élvonalában, és hosszabb távra tudja majd megtervezni prioritásait. Az EFSA a tagállamokkal, más európai ügynökségekkel és az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával összehangolt módon fog fellépni, hogy szembenézzen az új kihívásokkal, harmonizálja a kockázatértékelő módszereket, és saját magát Európa-szerte a kockázatértékelés referenciapontjává tegye. Európában és azon kívül az összes szereplővel folytatott együttműködésen alapuló megközelítést alkalmazva előmozdítja majd az új és harmonizált kockázatértékelési módszereket, valamint a tudományos információk megosztását a tagállamokkal. Az EFSA-nak az e területeken végzett munkáját a környezeti kockázatértékeléssel és hosszú távú hatásvizsgálattal kapcsolatos munkájának bővülése tekintetében kell majd felmérnie. Az EFSA-nak a nemzetközi keretek tükrözése érdekében hatást kell gyakorolnia a nemzetközi legjobb gyakorlatra, és amennyiben lehetséges és megfelelő, részt kell vennie a globális harmonizáció és elismerés további építésében. A kapacitásépítés érdekében a kockázatértékelési gyakorlatok jobb megértésének elősegítéséhez képzéseket fog szervezni, és meglevő tudományos eseményeire fog építeni. Az EFSA a 2007/2008 során kiépített rendszerekre támaszkodva szigorúan felül fogja vizsgálni teljesítésének minőségét, és e tekintetben egyéb kezdeményezéseket is mérlegelni fog, folyamatainak és módszereinek tökéletesítését folyamatosan szem előtt tartva.

30


≥

Nemzetközi referenciapont

CÉLOK

KEZDEMÉNYEZÉSEK

A SIKER MUTATÓI

1. A kockázatértékelési módszerek harmonizálása és fejlesztése Európában

Általános harmonizációs megközelítések kidolgozása és elfogadtatása a tagállamokkal és más európai testületekkel

Az EFSA részvétele az általános tervezés szerint végrehajtott fő európai harmonizációs projektekben

2. Az EFSA nemzetközi fórumokon való teljes körű részvételének biztosítása, hogy lépést tartson a kockázatértékeléssel kapcsolatos innovációval és tevékenyen közreműködjön a kockázatértékelő módszerek kidolgozásában

Az előrejelző tevékenységek, illetve a kutató közösséggel, érdekcsoportokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott párbeszéd további fokozása

Az EFSA képessége a kockázatértékelési kérdések kezelésére és iránymutatások időben történő kidolgozására

Tudományos események és képzési workshopok szervezése az általános kapacitásnak és az EFSA kockázatértékelő közösségben elfoglalt helyének megerősítése érdekében

A bevezetett tudományos képzési tevékenységek és szemináriumok

31


4.

5

Az EFSA-ba és az EU élelmiszer-biztonsági rendszerébe vetett bizalom megerősítése a partnerekkel és érdekcsoportokkal folytatott hatékony kockázati kommunikáció és párbeszéd révén Az EFSA-ba vetett bizalom felépítése központi jelentőségű a Hatóság tevékenységei szempontjából, ugyanakkor az EFSA elkötelezett az átláthatóság és az összes érdekcsoportjával folytatott nyílt konzultáció irányában. Folytatni fogja az EU élelmiszer-biztonsági rendszerében és a fogyasztóvédelemben betöltött szerepével kapcsolatos tudatosság építését is. Az EFSA a tagállamokban a kockázati kommunikációban részt vevőkkel összehangolt módon, illetve a kockázatkezelőkkel és európai szintű érdekcsoportokkal konzultálva segíti a munkájával kapcsolatos tartalmas, mérvadó és következetes üzenetek terjesztését, és teljesíti az élelmiszerláncban jelentkező kockázatokkal kapcsolatos kommunikációra vonatkozó megbízatását, „békeidőben” és válság esetén egyaránt. Az EFSA továbbra is nyomon követi a kockázatokkal kapcsolatos felfogást, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonságra és az egészséges étrendre vonatkozó információval kapcsolatos fogyasztói igényeket, és törekszik ezek megértésére. Az EFSA továbbra is átláthatóságára és nyitottságára fog támaszkodni, és törekedni fog a tudomány és a felfogások közötti rés áthidalását szolgáló újabb kezdeményezések kialakítására, hogy növelje a kockázatkezelés alapját képező tudomány megértését.

32


≥

Kommunikáció és párbeszéd CÉLOK

KEZDEMÉNYEZÉSEK

A SIKER MUTATÓI

1. Az EFSA-ba és általában véve az EU élelmiszerbiztonsági rendszerébe vetett bizalom növelése

Az EFSA ismereteinek bővítése a kulcsfontosságú célközönség szükségleteivel és kockázatokkal kapcsolatos felfogásuk tekintetében

Eurobarometer-felmérések a kockázatokkal kapcsolatos felfogásról és az eredmények elemzése

Az EFSA által megszólított közönség kiterjesztése a tagállamokban, a Tanácsadó Fórumon/a fókuszpontok hálózatán és közös kommunikációs kezdeményezéseken keresztül

Az EFSA munkájával kapcsolatos tudatosság és bizalom értékelése a célközönség körében végzett kutatás révén

2. A kockázati kommunikáció üzeneteinek fokozott koherenciája és jelentősége az egész EU-ban

Az Európai Bizottsággal és a tagállamokkal kialakított kommunikációs hálózatok továbbfejlesztése, beleértve a korai figyelmeztető rendszereket és a kommunikációs tevékenységek összehangolását

A kockázati kommunikáció üzeneteinek következetessége, médiafigyelő elemzéssel mérve

Az egyes nemzeti célközönségekhez igazított üzenetek kidolgozásának támogatása a nemzeti fókuszpontok segítségével

Az üzenetek jelentősége, a felhasználók/célközönség körében végzett kutatással értékelve

Az EFSA érdekcsoportokkal végzett tevékenységeinek továbbfejlesztése

Az érdekcsoportokkal folytatott konzultációk száma

Az érdekcsoportokkal az EFSA prioritásairól, munkaprogramjairól és ütemterveiről zajló párbeszéd folytatása

Az érdekcsoportok tevékenységeinek rendszeres felülvizsgálata

3. Fokozott9 párbeszéd az érdekcsoportokkal

33


4.

48.

34

6

Lásd II. és III. melléklet

Az EFSA válaszadó képességének, hatékonyságának és eredményességének biztosítása Az EFSA forrásai a 2007–2013. évi pénzügyi terv szerint épülnek fel, amelynek előrejelzése szerint az EFSA teljes működő méretét 2009¬–2010-re fogja elérni. A Hatóság – annak érdekében, hogy szembenézzen a jövőbeli kihívásokkal és javítsa válaszadó képességét – biztosítani fogja, hogy igazgatási rendszere és infrastruktúrája hatékony, forrásainak elosztása pedig optimális legyen, és szervezete meg tudjon birkózni a korlátokkal. Gondoskodni fog róla, hogy a folyamatok hatékonyak és ésszerűek legyenek, és a megbízható igazgatás biztosítása és a költséghatékonyság garantálása érdekében törekedni fog a tervezést, a prioritások meghatározását, a nyomon követést és a jelentéstételt szolgáló rendszereinek fejlesztésére. Megbízatásának teljesítése érdekében az EFSA-nak kiválóan képzett személyzetet és szakértőket kell a soraiba állítania és megtartania. A szervezet azon fog munkálkodni, hogy ösztönző és támogató munkakörnyezetet teremtsen, amelyet az emberi erőforrásokra és karrierfejlesztésre vonatkozó, megfelelő politikák irányítanak. A Hatóság szorosan együtt fog működni az olasz helyi és nemzeti hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy megfelelően kezeljék a személyzet szempontjából – mint amilyen az európai iskola és a végleges székhely projektje –, illetve a személyzet és a szakértők szempontjából egyaránt kiemelten fontos kérdéseket – mint amilyen a Parmába irányuló utazási összeköttetések.


≥

Reszponzív, hatékony, eredményes CÉLOK

KEZDEMÉNYEZÉSEK

A SIKER MUTATÓI

1. Biztosítani, hogy az EFSA igazgatási rendszerei és infrastruktúrái megfelelők legyenek, és képesek legyenek alkalmazkodni a változó prioritásokhoz és működési környezethez

A rendszerek folyamatos nyomon követése és értékelése, tökéletesítések azonosítása és változások végrehajtása

Az EFSA teljesítéseinek hasznossága és időbeli megfelelősége

2. Ösztönző és jutalmazó munkakörnyezet biztosítása mind a személyzet, mind a szakértők számára

Az EFSA munkakörnyezetére vonatkozó éves értékelés eredményeinek elemzése és az azonosított cselekvések elvégzése

A személyzet fluktuációjának mértéke

A szakértők körülményeire vonatkozó éves felmérés elvégzése, amely értékeli, milyen hatékonyan támogatja az EFSA a munkájukat Eredmények elemzése és az azonosított cselekvések elvégzése

A szakértők ismételt alkalmazásának mértéke a testületek tagságában

A válságokkal kapcsolatos felkészültség eljárásainak rendszeres felülvizsgálata

Naprakész válság-/vészhelyzeti kézikönyv és a vészhelyzeti gyakorlatok sikeres végrehajtása

A sürgős tudományos tanácsadást szolgáló gyorsított eljárások felülvizsgálata

Gyors válasz a sürgős élelmiszer-biztonsági kérdésekre

3. Az EFSA válaszadó képességének biztosítása

A személyzet elégedettségének mérése

A szakértők elégedettségének mérése

35


5. ≥

36

Következtetés

KÖVETKEZTETÉS

5. E stratégiai terv az érdekcsoportokkal, az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, az EFSA Tanácsadó Fórumával, a tagállamokkal, európai ügynökségekkel, a Közös Kutatóközponttal és a Tudományos Bizottsággal folytatott konzultáció után született, és az EFSA weboldalán is nyilvános konzultációra bocsátották. A szervezet fejlődő jövőképét írja le, és ismerteti, hol szeretnénk tartani 2013-ban: olyan szervezetté kívánunk válni, amely a kockázatértékelés világszinten elismert és bizalmat élvező, európai referenciaszerve, amely a megbízatásának területén szilárd, hatékony hálózati munkát végez a tagállamokkal, amely a leghatékonyabb, legidőszerűbb és legmegfelelőbb módon biztosítja a kockázatkezelők számára szükséges, tudományos tényeken nyugvó alapokat, és amely valódi értéket nyújt az európai fogyasztók számára. Az EFSA folytatja az e dokumentumban alkalmazott megközelítés fejlesztését, hogy fenntartsa a kihívásokkal, jelentős tudományos fejleményekkel, felmerülő kérdésekkel és a változó politikai környezettel kapcsolatos hosszú távú szemléletét, és átfogó képet alakítson ki, hogy prioritásaiban és munkájában folyamatosan alkalmazkodni tudjon. Az EFSA éves munkaprogramja kifejezetten a stratégiai tervhez fog kapcsolódni. Ez biztosítani fogja, hogy a rövid és hosszú távú cselekvések közvetlenül kapcsolódjanak, és előrehaladásukat a hosszabb távú tervezés szempontjából értékelhessék. Az e stratégiai terv végrehajtása terén elért haladást nyomon kell követni és értékelni kell, ugyanakkor ha a változó körülményekhez hozzá kell igazítani, a felülvizsgálatára is szükség lesz.

37


I. melléklet Kifejezések jegyzéke AFC ANS CEF ECDC ECHA EEA EMEA EPPO FAO FEEDAP FSANZ IPCC IPPC JECFA JEMRA JMPR KKK NDA NGO-k NZFSA OECD OIE USDA USEPA USFDA WHO WTO

38

Élelmiszer-adalékanyagok és ízesítők, élelmiszer-ipari segédanyagok és élelmiszerrel érintkező anyagok (volt) tudományos testülete Élelmiszer-adalékanyagok és élelmiszerhez hozzáadott tápanyagok tudományos testülete Élelmiszerrel érintkező anyagok, enzimek, ízesítők és élelmiszer-ipari segédanyagok tudományos testülete Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ Európai Vegyianyag-ügynökség Európai Környezetvédelmi Ügynökség Európai Gyógyszerügynökség Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet Állatok takarmányozására használt adalékanyagok, termékek és anyagok tudományos testülete Ausztrál–Új-zélandi Élelmiszer-szabványosítási Hivatal Éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport Nemzetközi növényvédelmi egyezmény Szennyező anyagokkal és élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös FAO/WHO szakértői bizottság A FAO/WHO mikrobiológiai kockázatértékeléssel foglalkozó közös értekezletei A FAO/WHO peszticidszer-maradványokkal foglalkozó közös értekezletei Közös Kutatóközpont Diétás termékek, táplálkozás és allergiák tudományos testülete Nem kormányzati szervezetek Új-Zélandi Élelmiszer-biztonsági Hatóság Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatala Egészségügyi Világszervezet Kereskedelmi Világszervezet

MELLÉKLETEK

II. melléklet Az EFSA szempontjából lényeges hatályos jogszabályok, valamint az EFSA-ra valószínűleg hatást gyakoroló, előkészületben levő jogszabályok49 I - Hatályos jogszabályok Az EFSA alapító rendelete Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.). A 178/2002/EK rendelet végrehajtási intézkedései A Bizottság 2003. július 23-i 1304/2003/EK rendelete az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által a hozzá benyújtott, tudományos szakvélemény iránti kérelmekre alkalmazott eljárásról (HL L 185., 2003.7.24., 6. o.). A Bizottság 2004. december 23-i 2230/2004/EK rendelete az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság küldetési területén működő szervezetek hálózatba szervezése vonatkozásában a 178/2002/EK rendelet alkalmazásának végrehajtási szabályairól (HL L 379., 2004.12.24., 64. o.). Egyéb horizontális jogszabályok Az Európai Parlament és a Tanács 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK rendelete a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló aarhusi egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30. – Helyesbítés: HL L 136., 2007.5.29., 3. o.). A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.).

49.

A felsorolás nem teljes.

39


II. melléklet Géntechnológiával módosított szervezetek Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról (HL L 268., 2003.10.18., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról (HL L 268., 2003.10.18., 24. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 12-i 2001/18/EK irányelve a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1–39. o.). A Bizottság 2004. április 6-i 641/2004/EK rendelete az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az új, géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezése iránti kérelem, a létező termékek bejelentése és a kockázatértékelés során kedvező eredményt mutató, géntechnológiával módosított anyagok véletlen vagy technikailag elkerülhetetlen jelenléte tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról. A Bizottság 2001. szeptember 20-i 1852/2001/EK rendelete egyes információk nyilvánosságra hozatalára és a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében benyújtott információ védelmére vonatkozó részletes alkalmazási szabályok megállapításáról (HL L 253., 2001.9.21., 17–18. o.).

40

MELLÉKLETEK

II. melléklet Peszticidek A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról (HL L 230., 1991.8.19., 1–32. o.). A Bizottság 2000. február 28-i 451/2000/EK rendelete a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkelyének (2) bekezdésében említett munkaprogram második és harmadik szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 55., 2000.2.29., 25. o.). A Bizottság 2002. augusztus 14-i 1490/2002/EK rendelete a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkelyének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról és a 451/2000/EK rendelet módosításáról (HL L 224., 2002.8.21., 23. o.). A Bizottság 2004. december 3-i 2229/2004/EK rendelete a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkelyének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakasza végrehajtásának további részletes szabályairól (HL L 379., 2004.12.24., 13. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2005. február 23-i 396/2005/EK rendelete a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszermaradványok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.). A Bizottság 2007. június 12-i 647/2007/EK rendelete a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkelyének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakasza végrehajtásának további részletes szabályairól szóló 2229/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 151., 2007.6.13., 26. o.) A Bizottság 2007. szeptember 20-i 1095/2007/EK rendelete a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkelyének (2) bekezdésében említett munkaprogram harmadik szakaszának végrehajtásáról szóló további részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. augusztus 14-i 1490/2002/EK bizottsági rendelet és a 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkelyének (2) bekezdésében említett munkaprogram negyedik szakasza végrehajtásának további részletes szabályait megállapító 2229/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 246., 2007.9.21., 19. o.). A Bizottság 2008. január 17-i 33/2008/EK rendelete a 91/414/EGK tanácsi irányelv alkalmazására vonatkozó részletes szabályoknak az irányelv 8. cikkelye (2) bekezdésében említett munkaprogramban szereplő, de az irányelv I. mellékletébe fel nem vett hatóanyagok szokásos és gyorsított eljárással való értékelése tekintetében történő megállapításáról (HL L 15., 2008.1.18., 5–12. o.).

41


II. melléklet Növényegészségügy A Tanács 2000. május 8-i 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről (HL L 169., 2000.7.10., 1. o.). Takarmányozás Az Európai Parlament és a Tanács 1831/2003/EK rendelete a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagokról (HL L 268., 2003.10.18., 29. o.). A Bizottság 429/2008/EK rendelete az 1831/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kérelmek elkészítése és megjelenési formája, valamint a takarmány-adalékanyagok értékelése és engedélyezése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról (HL L 133., 2008.5.22., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról (HL L 140., 2002.5.30., 10. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2002. október 3-i 1774/2002/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról (HL L 273., 2002.10.10., 1. o.). A Tanács 93/74/EGK irányelve a különleges táplálkozási célokra szánt takarmányokról (HL L 237., 1993.9.22.).

42

MELLÉKLETEK

II. melléklet Állategészségügy Az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról (HL L 35., 2005.2.8., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2003. július 22-i 2003/65/EK irányelve a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmére vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 86/609/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 230., 2003.9.16., 32. o.). A Tanács 2003. szeptember 29-i 2003/85/EK irányelve a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről, valamint a 85/511/EGK irányelv és a 89/531/EGK és a 91/665/EGK határozat hatályon kívül helyezéséről és a 92/46/EGK irányelv módosításáról (HL L 306., 2003.11.22., 1. o.). A Tanács 1991. november 19-i 91/629/EGK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 340., 1991.12.11., 28. o.). A 6. cikkely előírja, hogy a Bizottság legkésőbb 2006. január 1-jéig – tudományos vélemény alapján – jelentést nyújt be a Tanácsnak a jóléti követelményeknek megfelelő intenzív tenyésztési rendszerrel (rendszerekkel) kapcsolatban. Ízesítők Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 10-i 2065/2003/EK rendelete az élelmiszerekben, illetve azok felületén felhasznált vagy felhasználásra szánt füstaromákról (HL L 309., 2003.11.26.). A Tanács 88/388/EGK irányelve az élelmiszerekben felhasználandó aromaanyagokra és az előállításukhoz szükséges alapanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 184., 1988.7.15., 61. o.).

43


II. melléklet Élelmiszer-adalékanyagok A Tanács 1988. december 21-i 89/107/EGK irányelve az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben felhasználásra engedélyezett élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 40., 1989.2.11., 27. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1994. június 30-i 94/36/EK irányelve az élelmiszerekben felhasználandó színezékekről (HL L 237., 1994.9.10., 13. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1994. június 30-i 94/35/EK irányelve az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről (HL L 237., 1994.9.10., 3. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1995. február 20-i 95/2/EK irányelve a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 61., 1995.3.18., 1. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 2006/52/EK irányelve a színezékeken és édesítőszereken kívüli egyéb élelmiszer-adalékanyagokról szóló 95/2/EK irányelv és az élelmiszerekben felhasználandó édesítőszerekről szóló 94/35/EK irányelv módosításáról (HL L 204., 2006.7.26., 10–22. o.). Étrend-kiegészítők Az Európai Parlament és a Tanács 2002. június 10-i 2002/46/EK irányelve az étrend-kiegészítőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 183., 2003.7.12., 51. o.). Élelmiszerrel érintkező anyagok Az Európai Parlament és aTanács 2004. október 27-i 1935/2004/EK rendelete az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 338., 2004.11.13., 4. o.). Szennyező anyagok A Bizottság 2006. december 19-i 1881/2006/EK rendelete az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.). A Tanács 1993. február 8-i 315/93/EGK rendelete az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok ellenőrzésére vonatkozó közösségi eljárások megállapításáról (HL L 37., 1993.2.13., 1. o.).

44

MELLÉKLETEK

II. melléklet Élelmiszerek címkézése Az Európai Parlament és a Tanács 2000/13/EK irányelve az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 109., 2000.5.6., 29. o.). A Bizottság 1996. február 26-i 96/8/EK irányelve a testtömegcsökkentésre szolgáló, csökkentett energiatartalmú étrendben történő felhasználásra szánt élelmiszerekről (HL L 55., 1996.3.6., 22. o.). A Tanács 1990. szeptember 24-i 90/496/EGK irányelve az élelmiszerek tápértékjelöléséről (HL L 276., 1990.10.6., 40. o.). A Tanács 1989. május 3-i 89/398/EGK irányelve a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 186., 1989.6.30., 27. o.). Emberi táplálkozás Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 20-i 1924/2006/EK rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról (helyesbítés: HL L 12., 2007.1.18., 12. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 1925/2006/EK rendelete a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról (HL L 404., 2006.12.30., 26. o.). A Tanács 1989. május 3-i 89/398/EGK irányelve a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 186., 1989.6.30., 27. o.). Biológiai veszélyek Az Európai Parlament és a Tanács 2002. október 3-i 1774/2002/EK rendelete a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról (HL L 273., 2002.10.10.). Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 999/2001/EK rendelete egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).

45


II. melléklet Zoonózisok Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2003/99/EK irányelve a zoonózisok és zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 235., 2003.12.12., 31. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK rendelete a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről (HL L 325., 2003.12.12., 1. o.). Új élelmiszerek Az Európai Parlament és a Tanács 1997. január 27-i 258/97/EK rendelete az új élelmiszerekről és az új élelmiszerösszetevőkről (HL L 43., 1997.2.14., 1. o.). Anyatej-helyettesítő tápszerek A Bizottság 1991. május 14-i 91/321/EGK irányelve az anyatej-helyettesítő és anyatej-kiegészítő tápszerekről (HL L 175., 1991.7.4., 35. o.).

II - Előkészületben levő jogszabályok Extrakciós oldószerek Az élelmiszerek és az élelmiszer-összetevők előállítása során felhasznált extrakciós oldószerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM (2008) 0154. Növényvédő szerek A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, az európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM (2006) 388 végleges. Új élelmiszerek Az új élelmiszerekről és a(z) XXX/XXXX/EK rendelet módosításáról (a 258/97/EK rendeletet hatályon kívül helyezéséről) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2007)0872.

46

MELLÉKLETEK

II. melléklet Élelmiszer-adalékanyagok, enzimek és ízesítők Az élelmiszerekben és azok felületén használható aromaanyagokról és egyes, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet, az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK rendelet és a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2006)0427 végleges. Az élelmiszer-adalékanyagokról (62/2645/EGK, 65/66/EGK, 78/663/EGK, 78/664/EGK, 81/712/EGK, 89/107/EGK, 94/35/EK, 94/36/EK és 95/2/EK irányelv, valamint a 292/97/EK és 2002/247/EK határozat hatályon kívül helyezéséről) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2006)0428 végleges. Az élelmiszeripari enzimekről, valamint a 83/417/EGK tanácsi irányelv, az 1493/1999/EK tanácsi rendelet, a 2000/13/EK irányelv és a 2001/112/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2006)0425 végleges. Az élelmiszer-adalékanyagok, az élelmiszeripari enzimek és az élelmiszer-aromaanyagok egységes engedélyezési eljárásának létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2006)0423 végleges. Állategészségügy Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a béta-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról szóló 96/22/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat, COM(2007)0292. Az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyagai Az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról és a 2377/90/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat, COM(2007)194.

47


III. melléklet KÖLTSÉGVETÉS ÉS SZEMÉLYZET, 2002–2008 2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008*

Költségvetés (felhasznált) Rendelkezésre álló költségvetés Felhasznált költségvetés

N/A

12,6

29,1

36,8

40,2

52,2

66,4

N/A

9,9

21,2

29,7

36,4

47,5

64,2

A személyzet létszáma (tényleges) Lt

45

49

138

194

250

300

335

IA + Tv

0

26

101

124

173

273

318

NSz, SzA

5

30

24

36

55

37

77

Teljes személyzet

5

56

125

160

228

310

395

0%

53%

73%

64%

69%

91%

95%

(beleértve: NSz, SzA)

Lt – végrehajtás mértéke

*

A végleges számítások az EFSA éves tevékenységi beszámolójában találhatók

IV. melléklet KÖLTSÉGVETÉS ÉS SZEMÉLYZET, 2009-2013* 2009

2010

2011

2012

2013

74,4

76,6

77,5

79,0

Előzetes költségvetés Rendelkezésre álló költségvetés

73,0

A személyzet létszáma (becslés) Lt

355

360

365

370

375

NSz, SzA

105

105

107

108

110

460

465

472

478

485

Teljes személyzet (beleértve: NSz, SzA) Lt: létszámterv IA: ideiglenes alkalmazott Tv: tisztviselő

48

NSz: nemzeti szakértő SzA: szerződéses alkalmazott

*

A 2007–2013. évi pénzügyi terv alapján

© European Food Safety Authority, 2009 ISBN: 978-92-9199-115-0 DOI: 10.2805/32857 Egyéb szabályozás hiányában a másolás engedélyezett, feltéve, hogy arra jogosult forrás alapján kerül sor. A jelen kiadványban szereplő nézetek, illetve álláspontok jogi értelemben nem feltétlenül képezik az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság hivatalos álláspontját. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság nem vállal felelősséget, illetve nem áll helyt az esetlegesen előforduló hibákért és pontatlanságokért.

TM-78-09-583-HU-N

Largo N. Palli 5/A 43100 Párma Olaszország

Tel.: +39 0521 036 111 Fax: +39 0521 036 110 www.efsa.europa.eu

STRATÉGIAI TERVE A 2009-TŐL 2013-IG

Recommend Documents