Földtani Közlöny, Bull, of the Hungarian Oeol. Soc. (1975.) 105. 23—30
Stanislaw Staszic szerepe Magyarország földtani megismerésében Lorberer Árpád* (4
ábrával)
Ö s s z e f o g l a l á s : Magyarországon eddig nem váltak közismertté a klasszikus lengyel geológus Stanislaw STASZIC alapvető művének „ A Kárpátok földszületése"-nek ( 1 8 1 5 ) , illetve térképének ( 1 8 0 6 ) magyar vonatkozásai. STASZIC térképe igen nagyjelentőségű Magyarország földtani megismerésének törté netében, mivel nemcsak évekkel korábbi, de pontosabb is, mint F . S . B E U D A N T 1 8 2 2 - b e n megjelent térképe.
M a g y a r o r s z á g földtani megismerésének kezdetét, a z első áttekintő térkép
megjelenését a tudománytörténeti
műen
1822-re, F . S. B E U D A N T
teszi.
A z ő munkásságát
beszámolója megjelenésének
megelőzően csak
T O W N S O N útleírását tartjuk Lengyelországban
klasszikus
földtani
irodalom és k ö z v é l e m é n y egyértel idejére
szórványos adatközléseket
és R .
számon.
viszont általánosan
ismert
— és részben
néhány
hazai
s z a k e m b e r e l ő t t is, — h o g y a K á r p á t - m e d e n c e ill. M a g y a r o r s z á g c s a k n e m t e l j e s területéről
(a K ö z é p -
és Dél-Dunántúl
kivételével) m á r 1806-ban s o k tekin
tetben részletesebb és p o n t o s a b b földtani térképet készített
, ,a l e n g y e l g e o l ó g i a
atyja": Stanislaw STASZIC (1755—1826). E z a térkép 1815-ben, tehát h é t é v v e l BEUDANT-t
megelőzően nyomtatásban
is megjelent V a r s ó b a n
nak ésLengyelország más hegyeinek és síkságainak
,,A
Kárpátok
földszületéséről" c. m o n o
gráfia mellékleteként. E b b e n a k ö n y v b e n M a g y a r o r s z á g és E r d é l y földtani építése olyan részletességgel és súllyal szerepel, h o g y s e m m i k é p p e n sem hatjuk
figyelmen kívül,
értékelni.
h a a hazai
STASZIC munkásságának
bennünket
földtani
kutatás
előtörténetét
elismerésére és k ö z k i n c c s é tételére
fel
hagy
akarjuk kötelez
a lengyel és a m a g y a r nép h a g y o m á n y o s barátsága is.
Stanislaw STASZIC 1755 n o v e m b e r é b e n született Pilában, a poznani területén, a város polgármesterének fiaként. koriban a nem nemesi származásúak
vajdaság
Szülei papi pályára küldték, a k
részére e z volt a z egyetlen járható ú t a
művelődéshez. A poznani teológia elvégzése után, apja biztatására húszévesen külföldre indult, Rövid
h o g y t o v á b b képezhesse
lipcsei és göttingai
tartózkodása
ban, ahol filozófiát, történelmet,
magát. után hosszabb időt töltött
Párizs
gazdasági- és természettudományokat,
főleg
fizikát tanult a S o r b o n n e - o n . E z a z időszak egész későbbi életére és munkás ságára
kihatott:
itt barátkozott
közül d'ALEMBERT-ral mészettudományi Akadémia
gyűjteményének
tagjával,
* Előadta a MFT
ö s s z e KoáciuszKO-val,
és R A Y N A L - Ы ,
DAUBERTON-nal,
az enciklopédisták
a királyi
udvar
gondnokával és GUETTARD-ral, a
a neves mineralógussal
é s g e o l ó g u s s a l , a k i az
Tudománytörténeti Szakcsoportjának 1973.
november 9-iki KluDdélutánjári.
ter
Francia 1760—62
Földtani
24
években
Lengyelországban
Közlöny
105,
is d o l g o z o t t é s
kötet, 1. füzet
SzTASZic-ot P á r i z s b a n
emiatt
is
támogatta. Hazatérése után lefordította B U F F O N : A természet korszakai c. m ű v é t
len
gyelre, megindítva ezzel a természettudományos irodalmat, a lengyel szakmai n y e l v e t m i n d e n e l ő z m é n y nélkül. Széles k ö r ű társadalmi és politikai t e v é k e n y séget fejtett ki hazájában:
harcolt a gazdasági élet korszerűsítéséért, a parasztok
és a városi k é z m ű v e s e k jogaiért, sürgette az oktatási r e f o r m o k a t , nyoknak később
a
skolasztikus
együtt
résztvett
küzdött
gondolkodásmód korlátaiból Kosciuskóval a
nemzeti
való
hadsereg
a
tudomá
kiszabadítását, megteremtéséért,
az 1 7 9 4 . évi tragikus v é g ű felkelésben.
K ö z b e n ú j a b b és ú j a b b u t a z á s o k a t t e t t : j á r t O l a s z o r s z á g b a n és az A l p o k b a n , a nyolcvanas évektől k e z d v e pedig szüntelenül
járta hazája
és a s z o m s z é d o s
országok hegyes-völgyes vidékeit, gyűjtögette n a g y összefoglaló m ű v é h e z anyagot.
Első
nagyobb
szabású
földtani
előadását
1 8 0 5 . december
tartotta a porosz megszállás idején alakult akadémián, Társaságában. iratokban,
a Tudomány
az
13-án
Barátai
E z t k ö v e t ő e n s z á m o s p u b l i k á c i ó j a is m e g j e l e n t k ü l ö n f é l e f o l y ó
1815-ben
pedig kiadta a
,,Földszületés"-t.
1. ábra, Stanislaw STASZIC portréja (egykorú metszet)
A felkelés b u k á s a után r ö v i d ideig félemigrációban hazánkban
utazgat,
de
rövidesen ismét hazatér. Magas állami tisztségeket tölt be a Varsói Nagyher cegség, m a j d a Kongresszusi Királyság idején. Szinte „lengyel Széchenyiként" hangoztatja, oktatni,
h o g y a n e m z e t erejét kell erősíteni, modernizálni a g a z d a s á g o t és
felvilágosítani a j o b b á g y s á g o t — akár a cárizmussal
á r á n is e l ő a k a r t a s e g í t e n i
a gazdasági fellendülést.
való kiegyezés
Páradhatatlanul
utazik,
Lorberer:
Staszic szerepe Magyarország
földtani
megismerésében
25
t a n á c s o k a t a d b á n y á k n a k , ü z e m e k n e k , m é g 1 8 2 5 - b e n , r ö v i d d e l h a l á l a e l ő t t is e l u t a z o t t L ó d z b a , e g y o t t a n i k o h ó h o z . M a is i m p o n á l ó é s k o r s z e r ű t e r v e z e t e t készített pl. e g y E l b a — D n y e p e r - c s a t o r n a létesítésére. R é s z l e g e s m e g a l k u v á s á t az e g y k o r i emigráns harcostársai és a fiatal radi kális értelmiség természetesen n e m nézte j ó szemmel, t u d o m á n y o s munkássá gát a z o n b a n senki s e m vitatta, jószándékát, segítőkészségét m i n d e n k i b e csülte. T e m e t é s e felért e g y függetlenségi tüntetéssel, a szétszabdalt ország m i n d e n részéből eljöttek a tisztelői és t a n í t v á n y a i , h o g y u t o l s ó útjára elkí sérjék.
2. ábra. STASZIC m ű v é n e k címlapja
STASZIC, a geológus, a freibergi A . G . W E B N E R - h e z hasonlóan neptunista nézeteket vallott, ezt a z o n b a n feledteti az a vitathatatlan tény, h o g y m ű v e L e n g y e l o r s z á g i l l e t v e egész Középés Kelet-Európa első szintetizáló, regionális földtani monográfiája, s mint ilyen, egyike a legelsőknek egész Európában. , , A K á r p á t o k n a k és L e n g y e l o r s z á g m á s h e g y e i n e k és s í k s á g a i n a k f ö l d s z ü l e t é s é r ő l " c. k ö n y v é b e n 390 o l d a l o n tárgyalja a k ü l ö n b ö z ő k ő z e t e k e t , á s v á n y - és ércelőfordulásokat, nevezetesebb kövületlelőhelyeket. K ü l ö n ö s figyelmet for d í t o t t a lengyelországi és a magyarországi-erdélyi sóbányászatra, a kárpáti hegységrendszeren belül pedig a Magas-Tátra területére, amelyről t ö b b mint 100 o l d a l t írt. A z e g y e s k é p z ő d m é n y e k e t k o r szerint ö t c s o p o r t b a s o r o l v a tár gyalja.
26
Földtani
Közlöny
105.
kötet, 1. füzet
•>
A z „őshegységek" (góry pierworodne, montagne primitive) lényegében a p r o t e r o z o i k u m i és i d ő s e b b p a l e o z ó o s kristályos k ő z e t e k n e k (pl. a p o d ó l i a i m a s s z í v u m ) felelnek m e g . A z ú j p a l e o z ó o s és az i d ő s e b b m e z o z ó o s k é p z ő d m é n y e k e t aszerint c s o p o r t o s í t o t t a — m e g l e h e t ő s e n ö n k é n y e s e n , d e a k o r a b e l i fel fogásra jellemző m ó d o n —, h o g y tartalmaztak-e kövületeket (góry przedwodowe, montagne antemarine), v a g y pedig n e m (góry pierwotno warstwie czyli o s c i e n n e , m o n t a g n e s e c o n d a i r e o u p r e m i è r e stratiforme). A z u t ó b b i a k a t tart o t t a idősebbeknek, s í g y a t ö m e g e s triász m é s z k ö v e k e t , néhol krétaidőszaki k é p z ő d m é n y e k e t is a k a r b o n r é t e g e k e l é h e l y e z e t t . A z ú n . „ t e n g e r i r é t e g e k " ( w a r s t w y p o m o r s k i e , m o n t a g n e m a r i n e ) a f i a t a l a b b m e z o z o i k u m o t és a teljes harmadidőszakot, míg a „törmelékterületek" (ziemie z s e p o w e , terres d'alluvion) a negyedkori k é p z ő d m é n y e k e t jelölik.
A m a g y a r v o n a t k o z á s o k tulajdonképpen külön részletes elemzést igényel n é n e k , h i s z e n h a c s a k a j e l e n l e g i á l l a m t e r ü l e t e t v e s s z ü k a l a p u l , a k k o r is 2 6 oldalon találunk utalásokat, a K á r p á t - m e d e n c e egészét tekintve ez 210 oldalt tesz ki. T é r k é p e az É s z a k i K ö z é p h e g y s é g , az A l f ö l d , ill. a G e r e c s e - P i l i s — B u d a i - h e g y s é g e k , a K i s a l f ö l d é s S o p r o n i - h e g y s é g t e r ü l e t é n ö s s z e s e n 34 külön féle képződményt különböztet meg, vagyis közel kétszer annyit, mint B E U D A N T az ország egész területén! Az aggteleki Baradla-barlangban 1799. szeptember 25-én tett látogatását k ü l ö n l e í r á s b a n ö r ö k í t e t t e m e g . I g e n s o k a t f o g l a l k o z o t t a z E p e r j e s - T o k a j ih e g y s é g területével. T o k a j k ö r n y é k é v e l k a p c s o l a t b a n m e g j e g y z i , h o g y ez a terület a szakembereknek a föld keletkezésére v o n a t k o z ó elképzeléseihez szol gáltatott fontos adatokat: „Egyesek ezeknek a hegyeknek a keletkezését a tűzből vagy földalatti izzó anyagból vezetik le, mások kijelentik, hogy vízi eredetűek. Nem akarok ilyen eltérő véle mények vitájában dönteni, hanem csak bemutatom a hegyeket és felépítésüket, ahogyan a természetben találhatók". L á t s z ó l a g o s p á r t a t l a n s á g a a V e z ú v o t és az E t n á t m e g j á r t é l e s s z e m ű u t a z ó s z e m é l y e s t a p a s z t a l a t a i és n e p t u n i s t a s z e m l é l e t e k ö z ö t t i e l l e n t m o n d á s t t ü k r ö z i . L e g i n k á b b a S á t o r - h e g y k e l t e t t e f e l a z é r d e k l ő d é s é t , ,,ahol a legjobb tokaji borok teremnek, s amelyet F I C H T E L tanácsos : Minaralogische Bemerkun gen című munkájában bizonyítékként mutat be, hogy valamennyi itteni hegy és kőzet tűzhányók, vagyis vulkánok tevékenységének hatására keletkezett. Ezt a hegyet vizsgáltam meg a legnagyobb részletességgel." B á r v é g e r e d m é n y b e n h a t á r o z o t t a n k i j e l e n t i , h o g y ,,ilyen tulajdonságokhal (ti. a l á v a - é s t u f a p a d o k d ő l é s - c s a p á s v i s z o n y a i t e l e m e z t e ) tűzhányó-eredetű hegyek nem rendelkezhetnek", mindez nem éppen meggyőzően hangzik a meg előző oldalakon adott, v a l ó b a n tárgyilagos leíráshoz képest . . . A z i l y e n és h a s o n l ó k u r i ó z u m o k o n t ú l m e n ő e n , „ A K á r p á t o k f ö l d s z ü l e t é s e " elsősorban fontos adatforrás. Például Salgótarján környékének hidrogeológiai feldolgozásánál igen figyelemre méltó volt a Sóshartyánban egykor található természetes sós-jódos források említése, az erdélyi g e o l ó g u s o k pedig minden b i z o n n y a l hasznosítani t u d n á k a s ó b á n y á s z a t r ó l és sós forrásokról, á s v á n y vizekről közölt adatait. A huszadik századi olvasó számára természetesen komikusnak tűnhetnek a m a g y a r földrajzi h e l y n e v e k n e k n é h a m e g h ö k k e n t ő e n torz elírásai (pl. S z e g e d : Z e g a d y n ) , a m e l y n e k — sajnos — g y a k r a n a helyi lakosság tréfás hajlamairól v a g y inkább értetlenségéről árulkodnak. H a a z o n b a n f i g y e l e m b e v e s s z ü k azt a k o r t , a m e l y b e n élt és d o l g o z o t t , .azokat
L orb
er er:
Staszic szerepe Magyarország
földtani
megismerésében
27
Л. ábra. Táblázat a Kárpátok környezetének só-előfordulásairól
a körülményeket, a m e l y e k k ö z ö t t utazott, csak csodálhatjuk hallatlan akarat erejét, széles l á t ó k ö r é t és h u m a n i z m u s á t . E l t e k i n t v e a felvilágosodás k o r á r a a n n y i r a j e l l e m z ő filozófiai, nyelvészeti, néprajzi és biológiai kitérőktől — STASZIC t á r g y a l á s m ó d j a , stílusa szokatlanul egzakt. Részletesen ismerteti a v o n a t k o z ó s z a k i r o d a l m a t , az e g y e s területekre v o n a t k o z ó észlelési adatait, megfigyeléseit és következtetéseit. N y o m a sincs m ű v é b e n a kortársainál l é p t e n - n y o m o n fellelhető panaszkodásoknak, a m e l y e k hol az u t a k állapotára, h o l p e d i g a v e n d é g f o g a d ó k ellátási viszonyaira, sőt a poloskáira v o n a t k o z n a k . Leírásaiból a természet csodálata, mélységes szeretete és a megismerésének ö r ö m e csendül ki. A k ö n y v é h e z csatolt atlaszban e g y a Magas Tátrától a Balti-tengerig felvett földtani s z e l v é n y , n é h á n y érdekes k ö v ü l e t rajza, az érc- és sólelőhelyek, k o h ó k
Földtani Közlöny
4. ábra. SlASZIO 1806. évi térképének DNy-i lapja
28 105. kötet, 1. füzet
Lorberer:
Staszic szerepe Magyarország
földtani megismerésében
29
j e g y z é k e és bányászati termelési a d a t o k táblázatai valamint a T á t r a északi oldalának a panorámarajza és a gurál népviseletről készített vázlat, s ő t e g y szirtisas r a j z a is m e g t a l á l h a t ó . A z 1806-ban készített, H O F F M A N N és F K E Y által rézlapra metszett kézi festésű t é r k é p 4 l a p b ó l áll, n a g y v o n a l a k b a n a Balti-tenger — O d e r a — M o r a v a — D u n a — F e k e t e - t e n g e r — D n y e p e r és a N y e m e n által határolt területet ábrá zolja. A k o r o k a t színekkel, a különféle k é p z ő d m é n y e k e t s z á m o k k a l jelöli, ezenkívül különféle pontokkal és vonásokkal szemlélteti az egyes h e g y e k m a g a s s á g i v i s z o n y a i t ( e b b e n a v o n a t k o z á s b a n is e g y e d ü l á l l ó a m a g a k o r á b a n ) és a tektonikai viszonyokat. Összesen 180 k ü l ö n b ö z ő jel található a térképen. Á l t a l á n o s s á g b a n megállapítható a térképéről, — a síkrajzi h i á n y o s s á g o k t ó l eltekintve (a Bükk-hegység hiányzik, a Tátra aránytalanul n a g y területet f o g l a l e l , s t b . ) — h o g y a különböző területrészeken eltérő pontosságú. E z nemcsak a neptunista felfogásából adódott, h a n e m tudatos is: attól f ü g g ő e n részletez e g y - e g y területet, h o g y milyen mértékben volt alkalma megismerni. A h e g y e k magasságát és a dőlésirányokat csak a személyesen bejárt helyeken adja m e g . STASZIC m ű v é t egészében összehasonlítva B E U D A N T klasszikus útleírásával, mindenekelőtt megállapíthatjuk, h o g y a francia szerző s e m ismerhette a ,,Föld s z ü l e t é s " - t , c s a k STASZicnak a „ S u r l e f r o n t i è r e s d e l a G a l i c i e " c í m ű , a J o u r n a l P h y s i q u e (Paris) 1807-es é v f o l y a m á b a n megjelent cikkére találunk hivatkozást. H a figyelembe vesszük, h o g y B E U D A N T tévedései — ha másfélék is — d e l e g a l á b b u g y a n a n n y i r a j e l e n t ő s e k v o l t a k , m i n t S t a n i s z t a w S T A S Z I C téves elképzelései, megállapíthatjuk, h o g y a lengyel természettudós munkája legalábbis egyenértékű a Francia Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia tagjának munkájával. Furcsa ellentmondás, h o g y b á r STASZIC t u d o m á n y o s munkássága észrevét l e n m a r a d t M a g y a r o r s z á g o n , d e m i n t hegymászó és a M a g a s T á t r a e g y i k ú t t ö rője, a m ú l t század vége ó t a gyakran szerepel a m a g y a r turisztikai irodalom b a n is. Kétségtelen, h o g y n e m sokkal STASZIC halála után, az aktualizmus elvének széleskörű elterjedésével, megállapításainak jelentős része elavult, s emiatt s e m válhatott közismertté. A z a t é n y v i s z o n t , h o g y térképe vitatliatatlanul legkorábbi földtani térképe Magyarországnak é s m u n k á s s á g a j e l e n l e g is s o k é r t é k e s a d a t t a l g a z d a g í t h a t j a f ö l d t a n i i s m e r e t e i n k e t , a r r a k ö t e l e z b e n n ü n k e t , h o g y s z a k m a i l a g is a z ő t m e g illető m e g b e c s ü l é s b e n részesítsük. IRODALOM—BIBLIOGRAPHIE B E U D A N T , F. S . (1822): Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l'année 1818. Paris F I C H T B L , E . E . V O N (1791): Mineralogische Bemerkungen aus der Karpathen. Wien G O E T E L , (1955): Znaczenia „Ziemiorodztwa Karpatow" Stanislawa Staszica w historii geologii polskiej. (Előszó Staszic könyvének jubileumi fakszimile kiadásához) Séria „Klasycy Geologii Polskiej" Wydawnictwo Geologiczne, Warszawa. pp. 5 — 104. L O R B E R E R Ä . (1974): Stanislaw Staszic a Baradla barlangról Karszt és Barlang, (1972 I I . félév) p. 71—74. STASZIC, S . (Carta geoiogica totius Poloniae, Moldáviáé, Transilvaniae et partis Hungáriáé et Valachiae. Inventa per Staszic anno 1806. — Hoffmann delin. t. — Frey sculp, t. STASZIC, S. (1807): Sur les Melanites trouvées en Pologne Journal de Physique, Vol. 64., p. 7. STASZIC, S. (1807—1808): Sur le frontières de la Galicie Journal de Physique, Vol.64., p.284; Vol.65. p.124. STASZIC, S. [1810—1817): О ziemiorodztwie gor dawniej Sarmacji a pózniej Polski (9 előadásból álló sorozat az 1805—16 évekből) Koczniki Towarzystwa Warszawskiego Przyjaciól Nauk, Tomy 6—11. STASZIC, S. (1815): О Ziemiorodztwie Karpatow, i innych gor i rownin Polski, w Warszawie, E-oku 1815, w Drukarni Rzadowej. STASZIC, S. (1926): Krótki rys zycia mego (Rövid önéletrajzom) in: "Pisma pedagogiczne Stanislawa Staszica" (St. Staszic pedagógiai írásai —;(Sajtó alá rendezte és kiadta Zbigniew K U K U L S K I , Lublin STASZIC, S . (1931): Dziennik podrózy 1789—1805. (Kéziratos utinaplók) Sajtó alá rendezte Czesíaw L E S X I E W S K I . Polska Akadémia Nauk, Warszawa T O W N S O N , R . (1797): Travels in Hungary, with a short account of Vienna in the year 1793. London.
30
Földtani
Közlöny
105. kötet, 1. füzet
Rôle de Stanislaw Staszic dans la reconnaissance géologique de la Hongrie Árpád
Lorberer
Jusqu'ici en Hongrie ne furent généralement connus les rapports hongrois de l'oeuvre classique du géologue polonais S T A N I S L A W S T A S Z I C (1755—1826), l'histoire des recherches géologiques ne connaissant que de contributions sporadiques de l'époque avant la parution, en 1822, de l'ouvrage de F . S. BETTDANT: ,,Voyage minéralogique et géologique en Hongrie pendant l'année 1818." L'auteur met en évidence ce que c'est la monographie, parue en 1815 à Varsovie, de S T A S Z I C „Sur la géogenèse des Carpathes et d'autres monts et plaines de la Pologne", resp. son annexe cartographique (Carte géologique de la Pologne, de la Moldavie et Transylvanie entiers et d'une partie de la Hongrie et la Valachie, parue en 1806), que l'on peut considérer comme la première étude synthétique et régionale géologique de la Hongrie et du tout espace de la partie orientale de l'Europe centrale, et de ce point de vue elle soit au moins l'équivalent de l'itinéraire de F . S. BETTDANT. L'étude de l'auteur fait connaître la vie de S T A S Z I C , ses relations avec les encyclopédistes, son activité dans la vie publique, la réforme languistique et dans l'organisation de la science, ses voyages et tout d'abord son oeuvre géologique scientifique. Après l'analyse de la monographie intitulée ,,Géogenèse des Carpathes", resp. de la carte de STASZIC, on peut constater que l'auteur eminent utilise une subdivision stratigraphique à cinq termes, essentiellement pareille à celle de B E U D A N T (montagne primitive; m. antémarine; m. secondaire ou première stratiforme; m. marine; terres d'alluvions) lesquels il distingue par de couleurs différentes, mais à côté des roches et minéraux figurés par des chiffres différents, il présente aussi des données altimétriques et tectoniques. E n outre que sa carte est parue considérablement plus tôt, elle est aussi plus précise et plus détaillée — en rapport à la Hongrie — que celle de B E U D A N T ; il y distingue presque deux fois plus de formations. D u point de vue de la Hongrie, dans l'oeuvre de STASZIC — outre sa visite dans la grotte Baradla et ses études faites dans la Montagne de Zemplén — les plus importantes sont ses observations hydrogéologiques et ses données sur l'industrie minière de l'époque. N e tenant pas compte de sa conception néptunienne, son oeuvre est particulièrement objective. Il est bien regrettable que B E U D A N T n'avait pas connu la carte de S T A S Z I C , n'utilisant dans son itinéraire que quelques articles de l'auteur polonais, parus en français. Outre les difficultés languistiques, c'est la conception néptunienne de STASZIC qui pouvait aussi intervenir en ce qu'en Hongrie la ,,Géogenèse des Carpathes" ne provoquait pas jusqu'ici un intérêt plus vaste. Or, d'après son oeuvre, STASZIC a joué un rôle décisif dans la préhistoire de la recherche géologique de notre pays.
Rola Stanislawa Staszica w historii geologii Wegier Árpád
Lorberer
Opisze sic zycie oraz najwazniejsze wçgierskie zwiazki dzialamoéci naukowej Stanislawa S T A S Z I C - a (1755 — 1826), "ojca geologii Polski". N a Wegrzech do tej рогу tylko dzialalnosc taternieka S T A S Z i c - a byla mniej-wiecej znana. Glówne dzielo S T A S Z I C - a : " O ziemiorodztwie Karpatow . . . " ukazana sic w W a r szawie, w roku 1815 jest i pierwsza. regionalna. synteza. geologii Wçgier oraz calego obszaru wschodniej czesei Europy srodkowej. Mapa S T A S Z i c - a z r. 1806 jest nie tylko kilkanascie lat starsza, ale na terenie Wçgier nawet dokladniejsza niz znana т а р а F. S. B E U D A N T - a z r. 1822. Jest pozalowania godne, ze B E U D A N T nie znal "Ziemiorodztwa" S i A S Z i o - a , tylko niektóre artykuly polskiego geologa, które ukazaly si§ w jezyku francuskim w czasopismie "Journal de Physique". Twórczosc STASZIC-а т а со nàjmniej ta. sama. wartosc w geologii Wçgier jak praca B E U D A N T - a . "Ziemiorodztwo" S T A S Z i c - a jest i teraz korzystnym zródlem do badan geologicznych i hydrogeologicznych.
