Útmutatók helye és szerepe Perjés Tamás COWI Magyarország Kft. 2012.02.03.
1
Tartalom
Útmutatók alkalmazásának indoka
Útmutatók az itthoni hálózattervezésben
Az angol beteg
2
ÚTMUTATÓK ALKALMAZÁSÁNAK INDOKA 3
Tervezési feladatok típusai
- Hálózati vizsgálatok, kapacitás tervezés Kapacitásvizsgálatok, jövőbeni forgalmak
Hiányzó elemek azonosítása, javaslatok, - Projekt tervezés nyomvonal kiépítés gazdasági számítások - Értékelés ex-ante, projektek várható hatásainak meghatározása,
ex-post, projektek tényleges hatásainak számbavétele A feladatok más-más megközelítést és eszközt igényelnek
4
Kapacitás tervezés
Feladat: - Kapacitásvizsgálatok, jövőbeni forgalmak meghatározása Pl.: Útfelújítás tervezés, ÁAK fejlesztési program, Országos Gyorsforgalmi hálózat fejlesztési koncepciója - Hiányzó elemek azonosítása, javaslatok,
Megoldások: forgalomszámlálások és forgalmi előrebecslés előrevetítő módszerrel, Útmutató megadja a módszert hálózati modellt kell építeni, ami megfelel a feladatra, Útmutató megadja, hogy milyen legyen a modell
5
Projekt tervezés
Feladat: nyomvonal meghatározása, kiépítés, sávszám gazdasági számítások, megtérülés Megoldás: modell, melynek eredményei alkalmasak legyenek a további felhasználásra, Útmutató megadja, mi legyen az output közgazdasági vizsgálatok módszertana, számítások, Útmutató megadja, hogyan és mit kell MINIMUM kiszámítani,
6
Értékelés
Feladat: -
ex-ante, projektek várható hatásainak meghatározása,
-
ex-post, projektek tényleges hatásainak számbavétele,
Megoldás: az Útmutató általános módszertant ad, a vizsgálatok alapján tény-adatokat kapunk, ezzel a jövőbeni számítások alapjait is megteremtjük,
7
ÚTMUTATÓK A HAZAI TERVEZÉSBEN 8
Kapacitásvizsgálat "előrevetítő módszerrel"
ÚT 2-1.118:2000 „Közutak távlati forgalmának meghatározása előrevetítő módszerrel” című útügyi műszaki előírás
kisebb hatású, nagy átrendeződést nem eredményező beavatkozásoknál alkalmazható, –
kisforgalmú, alsóbbrendű úthálózat,
–
szélesítés, sávszám bővítés
számlálások statisztikai elemzésén alapul
az út forgalmának változását a térségben a korábbi időszakban mért forgalomnövekedés alapján extrapolálással vetíti előre
9
Hálózati forgalmi vizsgálatok útmutatója
ÚTMUTATÓ az országos közúthálózat új külterületi szakaszainak és új forgalomvonzó létesítménnyel érintett útjainak forgalmi előrebecsléséhez
2003, GKM
Az Útmutató azokat a módszereket, eljárási elemeket és lépéseket sorolja fel, amelyek egy tervezett jövőbeni közúti hálózaton, feltételezett társadalmi-gazdasági körülmények mellett várható forgalmi állapotok analitikus meghatározásához szükségesek.
10
Az útmutató célja
Az Útmutatóban megfogalmazott feladatok a még elfogadható legegyszerűbb megoldásokat tartalmazzák.
Harmonizálni igyekszik a tervezési folyamat egyes lépéseit,
a megrendelői helyzetben lévő döntéshozók számára iránymutatást nyújt az elvégzett munka műszaki tartalmának elbírálásához és értékeléséhez,
iránymutatást ad a tervezők és megbízók számára a forgalmi tervezési folyamathoz a minimálisan elvárható részletességre vonatkozóan,
egységesíti a dokumentálásra vonatkozó követelményeket a tervezési folyamat átláthatósága és ellenőrizhetősége érdekében,
segítséget nyújt a tervezőknek egyes kiindulási adatok biztosításával, illetve azok forrásának, elérhetőségének megadásával.
11
Alkalmazása
Adatot szolgáltat további elemzésekhez és számításokhoz
költség-haszon elemzések,
környezeti hatásvizsgálatok,
területfejlesztési elemzések, elérhetőségi vizsgálatok mutatóinak számítása során,
új útszakaszok keresztmetszeti, csomóponti, pályaszerkezeti, stb. méretezéséhez,
speciális forgalmi elemzésekhez.
Javasolt az alkalmazása az egyes (KTSZ szerinti) tervtípusokhoz szükséges forgalmi vizsgálatok elvégzése során:
településrendezési tervek közlekedési munkarészei,
döntéselőkészítő vizsgálatok,
tanulmánytervek
engedélyezési tervek készítése során.
12
Módszertani megfontolások
A forgalmi előrebecslés végrehajtásának lépései
A vizsgálatba bevont terület lehatárolása
Az előrebecslés módszerének megválasztása Az előrebecsléshez alkalmazott járműtípusok, felhasználói osztályok
Az előrebecslés időtávlata(i) Modellezett időtartamok
13
Jelenlegi állapot forgalmi modellje
Hálózati modell
Hálózat ellenőrzése
Területi modell
Forgalmi mátrix elkészítése a bázisévre
Mátrixok ellenőrzése
Ráterhelés
Költség-együtthatók kalibrálása
Sebesség forgalomnagyság összefüggések
Ráterhelési módszerek
A ráterhelési eredmények ellenőrzése
14
Bemenő adatok Meghatározza, milyen adatokat kell felhasználni, és honnan:
országos közúthálózat szakaszaira vonatkozó adatokat az Országos Közúti Adatbank átadja
a KÖZÚT-50 térinformatikai adatállomány használata ajánlott
"Az ÁKMI a közeljövőben az OKA alapján elkészítteti az országos közúthálózati modellt", az NFM elkészíttette.
A településsoros adatállomány a TSTAR rendszerben elérhető, (további információ: KSH Területi és Koordinációs Főosztály, www.ksh.hu).
Az ÁKMI a közeljövőben az országos célforgalmi mátrix frissítést tervezi, melyet újabb forgalomfelvétellel és a szükséges kiegészítő mérésekkel és számlálásokkal végeznek. KTI, 2007-2008
Az idő értékére vonatkozó adatokat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium -továbbiakban GKM- a későbbiekben részletes vizsgálatok alapján rendszeresen közzé fog tenni. ????
15
Tervezett állapotok modellezése
A forgalmi igényeket befolyásoló jövőbeni adatok összegyűjtése Forgalmi előrebecslés
Hálózati modell kialakítása a becslési időpontokra A forgalmi igények előrebecslése Forgalmi modell
16
Adatok, dokumentáció
Meghatározza, milyen dokumentációt kell készíteni, azt hogyan kell átadni:
A jelenlegi állapotokat leíró modell A jelenlegi hálózat bemutatása A kiindulási év forgalmi igénymátrixának bemutatása Az előrebecsült állapot(ok) bemutatása
A jövőbeni forgalmi igények bemutatása A vizsgált változatok leírása A vizsgált állapotok várható forgalmi terhelése
A további számításokhoz szükséges adatok
17
Fejlesztési projektek előkészítése, további útmutatók
Feladat:
a legjobb, a célokat legjobban teljesítő változat kiválasztása,
hatásainak vizsgálata,
társadalmi megtérülésének vizsgálata
Megoldás: -
változatelemzés,
-
pénzügyi és közgazdasági elemzések
a legfontosabb bemenő adatokat rendszerint a forgalmi modell adja
18
Útmutatók rendszere
EU támogatás szinten érvényes útmutatók –
Working Document 4 Guidance on the Methodology for Carrying out Cost-Benefit Analysis (Version sent to translation 08/2006), (EU Útmutató kiegészítése, 2006)
–
Information note on Article 55(6) of Regulation (EC) No 1083/2006
–
Information Note to the COCOF Guidance Note on Article 55 of Council Regulation (EC) No. 1083/2006: Revenue-generating Projects
Guide to cost-benefit analysis of investment projects, June 2008
OP szinten általános útmutatók
–
Általános módszertani útmutató költség-haszon elemzéshez
–
Kiegészítő útmutató költség-haszon elemzésekhez
Támogatási konstrukció, illetve felhívás szintjére vonatkozó útmutatók –
EMT, RMT, MT útmutatók, benne a költség-haszon elemzésre vonatkozó elemek
– Útmutató megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez a 2007-2013 időszakban a Közlekedési Operatív Program pályázataihoz"
19
A fő lépések a projektek előkészítésében
20
•
A projekt céljainak meghatározása – a megoldandó problémához kötődően, a projekt hátterének elemzése
•
A projekt nélküli eset jellemzése és költségeinek becslése
•
Változatok meghatározása a célok elérése érdekében
•
A változatok jellemzése: költségek, hatások
•
A legjobb változat kiválasztása
•
Kiválasztott változat leírása: műszaki tartalom
•
Intézményi elemzés
•
Ütemezés
•
A kiválasztott változat költség-haszon elemzése
NÉHA A fő lépések a projektek előkészítésében
21
•
A legjobb változat kiválasztása
•
A projekt céljainak meghatározása – a megoldandó problémához kötődően, a projekt hátterének elemzése
•
A projekt nélküli eset jellemzése és költségeinek becslése
•
Változatok meghatározása a célok elérése érdekében
•
A változatok jellemzése: költségek, hatások
•
Kiválasztott változat leírása: műszaki tartalom
•
Intézményi elemzés
•
Ütemezés
•
A kiválasztott változat költség-haszon elemzése
Közgazdasági jellegű elemzések helye a megvalósíthatósági tanulmányban
A projektgazda bemutatása; gazdasági-társadalmi-környezeti háttér; a fejlesztés szükségszerűsége és célja
Változatelemzés
A kiválasztott változat műszaki leírása
A kiválasztott változat pénzügyi elemzése:
–
pénzügyi mutatószámok (FNPV, FRR),
–
támogatási arány, támogatási összeg,
–
pénzügyi fenntarthatóság
A kiválasztott változat költség-haszon elemzése –
közgazdasági költségek és hasznok becslése,
–
közgazdasági mutatószámok (ENPV, ERR, BCR),
érzékenységvizsgálat, forgatókönyv-elemzés
kockázatelemzés.
22
Döntési változatok jellemzése
A kiinduló állapot és projekt nélküli állapot jellemzése
Műszaki megoldások megfogalmazása
Várható állapot jellemzői minden egyes műszaki megoldáshoz, ez alapvetően úgynevezett terjedési modellek segítségével a kiinduló állapotból a természeti folyamatok és a beavatkozási változat figyelembevételével előrejelzett szennyezettségi mérték.
23
Költség-hatékonysági elemzés célja
A költség-hatékonyság elemzések a különböző döntési változatok közötti választást alapozzák meg.
Költség-hatékonysági elemzést nem lehet egy változatra készíteni
24
Költség-hatékonysági elemzés lépései
1.
Módszertani megfontolások
2.
Pénzügyi költség számítás
3.
Közgazdasági költség számítás
4.
Hatások számszerűsítése
5.
Számszerűsített hatások összevetése a projekt céljával
6.
Ha a hatások elég homogének, akkor a legkisebb költségű változat kiválasztása
7.
Célszerű lehet költség-hatákonysági mutatók számítása (1t/év BOD kibocsátás csökkentésének költsége)
25
A költség-haszon elemzés céljai
A Strukturális Alapok felhasználásának feltétele, hogy a támogatás indokoltsága igazolható legyen. Ez a projektek szintjén elsősorban az alábbi feltételek teljesítését jelenti: – társadalmi hasznosság igazolható legyen, – csak a megvalósuláshoz szükséges mértékű támogatást kapjon a projekt, túltámogatás ne történjék; – a projekt keretében létrehozott eszközök működtetése, a szolgáltatási színvonal pénzügyileg fenntartható legyen.
26
Célja
Helye
Közgazdasági költség-haszon elemzés
Pénzügyi elemzés (Üzleti terv)
A műszakilag megvalósítható és jogilag megfelelő projekt változatok közötti választás
A tanulmánytervek és műszaki költségbecslések alapján a részletes műszaki tervezés és engedélyezések előtt
Pénzügyi megtérülés vizsgálata
A kiválasztott változatra részletesen, a műszaki költségbecslések és piaci elemzések, jogszabályi /szerződéses előírások alapján
EU támogatás számítása Közgazdasá
Többszempontú értékelés
Érzékenység-, forgatókönyvés kockázatelemzés
27
Többszempontú elemzés esetén: egy súlyozott pontszám
A legmegfelelőbb, hatékony műszaki megoldás kiválasztása, ami a további kidolgozás alapját képezi
Egyszerűsített költség-haszon esetén: Nettó hasznok jelenértéke,
Finanszírozás, fenntarthatóság vizsgálata
gi költségTársadalmi költségek és haszon elemzés hasznok elemzése
Következtetés
Költség-hatékonyság elemzés esetén: legkisebb költségű változat
Költség-hatékonyság
Változatelemzés elemzés
Többszempontú értékelés
Output
Támogathatóság vizsgálata
A kiválasztott változat társadalmi hasznosságát vizsgálja
A költség-haszon elemzés eredményeinek szilárdságát/megbízhatóságát vizsgálja
Kiválasztott változatra a részletes tervek, tanulmányok, műszaki költségbecslések, környezeti hatás és keresletelemzés alapján
Mindhárom elemzés részeként
Pénzügyi teljesítménymutatók : FNPV, FRR, BCR
Pénzáram tábla (cash flow)
Közgazdasági teljesítménymutatók: ENPV, ERR, BCR Többszempontú elemzés szempontjai alapján egy súlyozott pontszám Kritikus változók, Küszöbértékek meghatározása
A tételes beruházási költség meghatározása EU támogatási összeg, saját forrás igény és az egyéb támogatás összegének meghatározása
A projekt támogatás jogosságának alátámasztása A számított mutatók alapján lehetséges a más projektekkel történő összehasonlítás
Előrejelzések kritikus pontjainak meghatározása, A kockázat felmérése, Műszaki tartalék indoklása
Fejlesztési különbözet módszere
Alkalmazásához meg kell határozni a projekt nélküli esetet és ezáltal a projekt nélküli eset és a fejlesztés közötti különbözeteket. A projekt nélküli esetet nem mint reális (pl. jogszabályi előírásokat teljesítő) változatot, hanem mint számítási segédeszközt kell tekinteni. Ez az, ami a projekt nélkül történne. A projekt beruházási, működési költségeit, bevételeit és hatásait a projekt nélküli változathoz viszonyítva kell megállapítani a teljes vizsgált referencia-időtávra.
28
Alapadatok és számítási módszerek
29
Jellemzendők különösen az alábbiak: –
Fejlesztési különbözet módszerének következetes alkalmazása
–
Árfolyam
–
Árszint
–
Vizsgált időtáv
–
A diszkontráta meghatározása
–
ÁFA
–
A beruházási költségek becslésének módszere
–
Az üzemeltetési költségei becslésének módszere
–
A maradványérték becslésének módszere
–
A bevételek becslésének módszere
–
A hasznok becslésének módszere
PÉNZÜGYI ELEMZÉS
30
Pénzügyi elemzés Az elemzés célja és helye Az elemzés célja
– A pénzügyi elemzés a beruházónál felmerülő költségeket és bevételeket veszi számba és veti össze, pénzáram (cash-flow) szemléletben – Kettős cél: A projekt teljesítményének vizsgálata: megtérülések számítása A projekt pénzügyi fenntarthatóságának vizsgálata, a szükséges pénzügyi források meghatározása
Az elemzés helye – megvalósíthatósági tanulmány készítésének első fázisában, az akkor rendelkezésre álló információk alapján –
31
véglegesítése a részletes tervek (műszaki, intézményi, finanszírozási) elkészülte után, ez is a megvalósíthatósági tanulmány részét képezi
Az elemzés lépései 1.
Módszertani döntések
Intézményi
2.
A projekt pénzügyi költségeinek meghatározása
•
Szerződéses háttér kialakítása
•
Működtetési konstrukciók
•
Támogatások tilalma ne sérüljön (pl. áttételesen ne támogasson vállalkozást)
•
ÁFA
•
Tulajdonlási kérdések
–
Beruházási költségek
–
Működési költségek
3.
A projekt pénzügyi bevételeinek meghatározása
–
Működési bevételek
–
Beruházás maradványértéke
–
Egyéb finanszírozási források meghatározása
4.
Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata –
Pénzáram tábla EU támogatás nélkül
–
Pénzáram tábla támogatással együtt
5.
Teljesítménymutatók meghatározása –
Nettó jelenérték: NPV
–
Belső pénzügyi megtérülési ráta: FRR
6.
Támogatási arány meghatározása
7.
Saját forrás biztosításának kérdése
32
KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS
33
A közgazdasági költség-haszon elemzés célja
A kiválasztott változat társadalmi megtérülésének vizsgálata
Egyes esetekben lehetséges vizsgálni a projekt célját, hogy az közgazdasági szempontból mennyire tekinthető helyesnek
34
A közgazdasági költség-haszon elemzés lépései
1.
Módszertani megfontolások
2.
Pénzügyi költség számítása
3.
Közgazdasági költség számítása
4.
Számszerűsített hatások pénzbeni kifejezése
5.
Közgazdasági megtérülési mutatók számítása
35
Közgazdasági alapfogalmak
A közgazdasági érték meghatározója a szűkösség. Például egy olyan naplementének, amelyet bárki korlátozás nélkül élvezhet, azaz "fogyaszthat", nincs közgazdasági értéke, bármekkora esztétikai értéke is van. Amennyiben a naplementét a város szennyezett levegője miatt csak bizonyos helyekről vagy a városon kívülről lehet élvezni, akkor az szűkössé vált, és közgazdasági értéke van. Ha a szűkös terméknek nincs piaca, nincs piaci ára sem, amely a pénzben kifejezhető közgazdasági értékét mérné.
36
Közgazdasági alapfogalmak(folyt.)
Ha piaci ár nem létezik vagy a verseny bizonyos feltételei sérülnek, akkor
– szükséges a társadalmi hasznoknak és társadalmi költségeknek a becslése,
amelyek
– a közgazdasági értéket mérik
37
Közgazdasági alapok
Azon termékek és szolgáltatások esetében, amelyeknek létezik piaca és azon a piacon a tökéletes verseny feltételei léteznek, a piaci ár megegyezik a közgazdasági értékkel. Közgazdasági értéket akkor kell becsülni, ha az adott létezőnek nem létezik piaca vagy a piacon a tökéletes verseny feltételei sérülnek.
Teljes közgazdasági érték SZEMÉLYES HASZNÁLATTAL
HASZNÁLATTAL NEM ÉRTÉKEK
ÖSSZEFÜGGŐ
38
Közvetlen Választási használat lehetőségek értéke
Hagyomány Stewardship vagy
Közvetett használat
Létezési érték
value örökölhetőség
értéke
A közgazdasági értéket a jólét pénzbeli értékelését szolgáló módszerek különbözőképpen képesek mérni.
Használóknál jelentkező hasznok becslése
39
Pénzügyi bevételekből kiinduló becslés:
–
Pénzügyi bevételek becslése akkor lehet kiinduló alap a használónál jelentkező közgazdasági haszon becsléséhez, ha az megfelelően tükrözi a projekt által teremtett infrastruktúra használóinál megjelenő hasznot. Ez elsősorban akkor igaz, ha a díjak a piaci áron, azaz a használók értékelésén alapulnak.
–
A társadalmi haszon mérésére a pénzügyi bevételből azt a részt kell tekinteni, amit a használó (fogyasztó) érzékel. Ha a használó nem áfavisszaigénylő, akkor a haszonbecslés során a bevételből nem szabad az áfát levonni; ha a használó ÁFA-visszaigénylő, akkor le kell vonni. Hasonló logika alapján azon támogatásokat, amelyek a szolgáltatónál jelentkező bevételt egészítik ki (ideértve az árkiegészítést és a normatív támogatást is), nem szabad figyelembe venni a társadalmi haszon számításánál, mivel e támogatásokat a szolgáltató, és nem a használók érzékelik.
Fizetési hajlandóság közvetett becslése: A fizetési hajlandóság azt az összeget jelenti, amelyet egy fogyasztó egy adott termék/szolgáltatás pótlólagos egységéért hajlandó fizetni. Ha a termék/szolgáltatás ára alacsonyabb, mint a fizetési hajlandóságot kifejező összeg, akkor a fogyasztó fogyasztói többletet élvez.
Nem a használóknál jelentkező társadalmi hasznok (externáliák)
40
Externális hatások (nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket) –
Környezeti elemek védelme
–
Természeti erőforrások megtakarítása
–
Egészségügyi hatások
–
Gazdaság- és területfejlesztési hatás
Ha az elemzésben a használóknál jelentkező hasznokat is alkalmaznak, akkor ügyelni kell arra, hogy a többi haszonelemmel ne legyen átfedés: –
Amennyiben a levegőterhelési díjat úgy állapították meg, hogy az tükrözze az okozott környezetterhelés mértékét, a használók által megfizetett levegőterhelési díj egyben azt is jelenti, hogy a levegővel kapcsolatos externáliákat internalizálták. Ennek következtében a levegő szennyezésével kapcsolatban nem jelentkezik externális hatás.
–
Az égetőművek által fizetendő – a használókra áthárított – energiaadó részben szolgálja az energiaforrások szűkösségéhez köthető externális hatások internalizálását, ennek következtében nem jelentkezik ilyen jellegű externális hatás.
Közgazdasági teljesítménymutatók
ENPV (gazdasági nettó jelenérték): a jövőbeni nettó haszonáramok diszkontált értéke. Az ENPV kiszámítása a projekt megítélésének kulcseleme, mivel csak pozitív ENPV-vel rendelkező projektek n támogathatók. A számítás képlete: ENPV X t /(1 i) t t 0
ahol (X) az adott évre vonatkozó pénzáramlás, (i) a diszkontráta és (t) az aktuális év
ERR (gazdasági belső megtérülési ráta): azon diszkontráta, amely mellett az ENPV nulla; A belső megtérülési ráta számításához ugyanaz a képlet használható, azzal a különbséggel, hogy adott az ENPV nagysága (zérus), és a kamatlábat keressük. Az ERR-rel kapcsolatos elvárás, hogy legyen nagyobb, mint az alkalmazott közgazdasági diszkontráta (5,5%). Amennyiben az ERR nem számítható ki, csak az ENPV alapján lehet dönteni.
41
–
Néhány esetben a belső megtérülési ráta nem számítható, mert az egyenletnek nincs gyöke
–
Néhány esetben több belső megtérülési ráta számítható! Ha a projekt megvalósítása folyamán a pénzáramok előjele váltakozik, az egyenletnek több gyöke van , annyi belső megtérülési rátát kapunk tehát, ahányszor a pénzáram előjelet vált.
–
Néhány esetben a belső megtérülési ráta - szabály ellenkező előjellel alkalmazható! Ha a bevétel az időszak elején, a kiadások pedig később jelentkeznek (pl. hitelfelvétel esetén), az alapszabály ellenkező előjellel alkalmazható, tehát akkor kívánatos a projekt elfogadása, ha az irr kisebb, mint az alternatív források költsége.
BCR (haszon-költség arány): a teljes időszakra vonatkozóan a jelenértékre átszámított hasznok és költségek arányát mutatja. A BCR mutatóra vonatkozó követelmény, hogy legyen nagyobb, mint 1. A BCR mutató önmagában kevés információt ad, mivel nem ad tájékoztatást a költségek és hasznok abszolút értékéről, hanem csak azok arányáról.
Közgazdasági költségek Becsült közgazdasági költség
Konzisztens-e a pénzügyi költséggel?
A pénzügyi költségben szereplő ÁFA levonásra került-e
A projekt által okozott externális költségeket hozzáadták-e
A projekt megvalósításával elkerült externális költségeket (ami tulajdonképpen haszon) levonták-e a költségnél (akkor a haszon oldalon nem lehet azt számba venni)
A becsült externális költségek összhangban vannak-e a felsorolt hatásokkal
42
A projekt megvalósításával fellépő externális költségek számbavétele
Pénzügyi költségek konvertálása közgazdasági költségekké
Érzékenységvizsgálat
Változók számbavétele
Egymástól függő változók azonosítása, kizárása
Kritikus változók meghatározása: 1%-os változása 1%-nál nagyobb változást idéz elő a teljesítménymutatókban
Küszöbértékek számítása: kritikus változók milyen mértékű %-os változásánál válnak a pénzügyi és közgazdasági teljesítménymutatók olyanná, amelyek nem támogathatóvá teszik a projektet
43
Forgatókönyv-elemzés kritikus változók kiválasztása a kritikus változók esetében az optimista és a pesszimista forgatókönyv esetére becsült értékek meghatározása a teljesítménymutatók kiszámítása az optimista és a pesszimista forgatókönyvre
44
Kockázatelemzés
Kockázatelemzés kötelező
Lehet: –
–
Számszerűsítés szempontjából
Kvalitatív (minőségi)
Kvantitatív (mennyiségi)
Az elemzendő változók szempontjából:
Az érzékenységvizsgálatban megállapított kritikus változókra kiterjedő
A nem kritikus változókra kiterjedő
Tartalék beállítása esetén: kötelező a részletes elemzés a kritikus változókra. Ez azt jelenti, hogy kötelező a mennyiségi elemzés. Néhány esetben (pl. a hasonló projektekre vonatkozó, korábbi adatok hiánya miatt) felettébb nehéznek bizonyulhat a kritikus változók valószínűségi eloszlásaira vonatkozó értelmes feltevések kialakítása. Ilyen esetekben az érzékenységi elemzés eredményeinek alátámasztása érdekében legalább kvalitatív kockázatértékelést kell végezni.
A nem kritikus változókra az EU útmutatók szerint nem kötelező, az MT útmutatók követelményei szerint viszont azokra is kell készíteni
45
Kockázatelemzés 2.
A kockázatelemzés lépései: –
Kockázatot okozó változók számbavétele
–
A kockázat értékelése: milyen valószínűséggel következik be a küszöbértékek elérése
– 46
Mennyiségi: eloszlási függvények alapján várható érték számítása –
valószínűségi eloszlás meghatározása (szakirodalmi adatok: tipikus eloszlás görbék, Delphi módszer)
–
kritikus változók valószínűségi eloszlás szerint vett mintáin a teljesítménymutatók kiszámítása
–
különböző valószínűséggel bekövetkező teljesítménymutatók értékének kiszámítása
–
teljesítménymutatók várható értékének meghatározása
Minőségi: változónként az események bekövetkezésének valószínűsége kategorizálva, bekövetkezés esetén a hatás jellemzése kategorizálva, ezek alapján a kockázat kategorizálása
Kockázatkezelési stratégia készítése
AZ ANGOL MINTA 47
WebTAG
Közlekedési elemzések útmutatója Transport Analysis Guidance TAG
a weben: WebTAG
átfogó és részletes útmutató a következőkhöz:
- célok meghatározása és a problémák meghatározása
- lehetséges megoldás-változatok meghatározása - közlekedési modell felépítése a változatok vizsgálatára - a vizsgálatok módszere, amely megfelel a Közlekedési Minisztérium előírásainak
48
Előzmények
DMRB: Design Manual for Roads and Bridges, Utak és hidak tervezési útmutatója, (http://www.dft.gov.uk/ha/standards/dmrb/vol0/index.htm)
TEN: Transport Economics Note, Kzlekedésgazdaságtan jegyzetek,
TAM: Traffic Appraisal Manual, Forgalmi vizsgálatok útmutatója,
Szerves egység és keresztreferencia a DMBR-rel
49
Folyamatos fejlesztés
2003-ban kezdték a WebTAG feltöltését
azóta is folyamatosan frissül és fejlődik:
- alapértelmezett értékek frissítése,
- módszertani elemek fejlesztése,
- új területek bevonása,
50
51
Felépítés
Célok, a fejlesztés hogyan illeszkedik a közlekedéspolitika 5 deklarált céljához (Objectives)
Feladat-típusok (Study types) A vizsgálatok menete (The Study process) Documents
Hasznos linkek (Links) Kérdéskörök (Topics) Regisztráció (Register)
Minden témakört kétféle szemszögből jár körbe: Project Manager Expert 52
Feladat-típusok (Study types) Multi-modális (Multi-Modal) Közúti projektek (Highway projects) Nagyléptékű (5mGBP feletti) városi közlekedési projektek (Major Local Transport Schemes) Regionális közlekedési stratégia (Regional Transport Strategies)
53
A vizsgálatok menete (The study process) Részletes feladatleírás a vizsgálatok elvégzésének lépéseire: Célok és problémák meghatározása (Objectives and problems) A nyilvánosság bevonása (Consultation and participation) Modellezés (Modelling) A vizsgálati keret (The Appraisal Framework), hogyan elégíti ki a projekt a célokat Reporting
54
Documents Guidance Document history In draft guidance Worksheets Itt találhatók egyes kötelező formátumok (űrlapok) http://www.dft.gov.uk/webtag/documents/expert/unit3.5.6c.php Common values Itt találhatók egyes kiindulási adatok http://www.dft.gov.uk/webtag/documents/common.php WebTAG Consultations Glossary Archive WebTAG 2 55
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
56
