A BKK helye, szerepe a fővárosi közlekedésben Nyul Zoltán Stratégia és Innováció Igazgató Budapesti Közlekedési Központ Balatonföldvár, 2016. május 11.
Tartalom 2010 után kialakított szervezeti modell BKK - magunkról Működési modell Szervezeti fejlődés BKK, mint mobilitásmenedzser
Új gondolkodás Balázs Mór terv Stratégiai tervezés Egyes közlekedésfejlesztések 2
BKK, a felelős mobilitásmenedzser 2010 előtt
2010-2014 között
2015-től
A BKK előtt
A változás szele…
• Ellenőrzés, változtatási szándék hiánya
• „A város mérnöke”
Továbbfejlődés a jó irányvonal mentén
• Cél a naprólnapra történő túlélés
• Kompetenciaközpont • Felelős, integrált közlekedésszervező
• Mobilitásmenedzser • A jelenlegi tudás megtartása és továbbfejlesztése • Cél egy minden elemében innovatív és hatékony cég
3
Átlátható 2010 utánszerződéses kialakított keretrendszer szervezeti modell
4
A2010 jelenlegi – 2016. április 1. után szervezeti kialakítottmodell szervezeti modell Finomhangolás
Közösségi közlekedés Taxi Közlekedési fejlesztések
5
A BKK új szervezeti felépítése – Mobilitásmenedzsment A BKK felelős minden közlekedőért az utazók jellemzőitől, az utazás indítékától, céljától és a használt közlekedési módoktól függetlenül.
Forrás:www.move-forward.com
6
A BKK, mint mobilitásmenedzser CÉL: az egyes közlekedési módok kereslet/kínálat arányának dinamikus összehangolása a hosszú távú stratégiai értékek mentén.
BKK
Nincs abszolút priorizált közlekedési mód, de az utazási keresletet: • a fenntartható környezeti elvek, • a valós társadalmi igények és • a reális gazdasági költségek mentén kell felelősen befolyásolni.
7
A regionális együttműködés fejlesztése A BKK kiemelten fontosnak tartja az elővárosi szolgáltatókkal, a MÁV-START Zrt.-vel és a VOLÁNBUSZ Zrt.-vel az együttműködés fejlesztését. Az együttműködés lehetséges területei: • Szolgáltatások összehangolása (csatlakozások, párhuzamosságok összehangolása) •
Utastájékoztatás fejlesztése (online adatcserével: megállóhelyi, fedélzeti, internetes)
•
Egységes menetdíjrendszer megvalósítása
•
Értékesítés, ügyfélszolgálatok közös fejlesztése
8
Integrált közlekedésfejlesztés
9
BMT Balázs Mór-terv – Fókuszban az integráció A Balázs Mór-terv Budapest első fenntartható városi mobilitási terve, amelynek egyik legfontosabb üzenete az integráció
10
Balázs Mór-terv – beavatkozási területek
1
TÖBB KAPCSOLAT Biztonságos, minőségi, integrált közlekedési infrastruktúra
2
VONZÓ JÁRMŰVEK Kényelmes, környezetbarát jármű és eszközállomány
3
JOBB SZOLGÁLTATÁSOK Hatékony, megbízható közlekedésszervezés
4
HATÉKONY INTÉZMÉNYRENDSZER Következetes szabályozás, térségi együttműködéssel
Új stratégiai gondolkodás – Balázs Mór-terv Új eszköz: Balázs Mór-terv – Budapest első SUMP (fenntartható városi mobilitás tervezés) alapú közlekedésstratégiai terve
A terv átfogó célja Budapest Főváros elfogadott jövőképéből adódik, megfogalmazva, hogy a Budapest 2030 Városfejlesztési koncepcióban kitűzött célokat kell a közlekedés eszközeivel támogatni.
"A fővárosi közlekedési rendszer javítsa Budapest és várostérsége versenyképességét, és járuljon hozzá a fenntartható, élhető, vonzó és egészséges városi környezet kialakításához.”
12
Új stratégiai gondolkodás – Balázs Mór-terv A Balázs Mór-terv kulcsfogalma az integráció. Kapcsolatteremtés három célterületen: • a városfejlesztési és közlekedésfejlesztési szemlélet között, • a különböző közlekedési módok fejlesztési és működtetési eszköztára között, • a helyi, regionális és a nagytérségi szintű rendszerek között. Budapest közlekedésfejlesztésének stratégiai céljai 2014től: I. ÉLHETŐ VÁROSI KÖRNYEZET II. BIZTONSÁGOS, KISZÁMÍTHATÓ ÉS DINAMIKUS KÖZLEKEDÉS III. KOOPERATÍV TÉRSÉGI KAPCSOLATOK 13
Új stratégiai gondolkodás – Balázs Mór-terv
14
A közlekedésfejlesztési stratégia végrehajtása Monitoring és értékelés Cél: Új értékelési és monitoring terv készítése a projektek teljesülésének ellenőrzéséhez és a stratégiai célokkal való összhang vizsgálatához.
Korábbi módszertan: • projekt teljesült / nem teljesült
Új módszertan: •
projekt teljesült / nem teljesült
• •
visszacsatolás a programhoz (indikátorok) visszacsatolás a stratégiai célokhoz (az eredmény összhangban van-e a stratégiai célokkal, van-e szükség a célok módosításra)
15
Új gondolkodás a mobilitástervezésben •
Közlekedésfejlesztés középpontjában: a városban élő és közlekedő ember
•
Elsődleges cél: élhető település kialakítása, városi életminőség javítása •
Mobilitási igények kielégítésével, kedvező befolyásolásával
•
Mobilitástervezés •
Minden közlekedési mód fejlesztése
•
Fenntartható közlekedési módok támogatása
•
Interdiszciplináris megközelítés
•
Társadalmi részvétel
16
Egyes közlekedésfejlesztési programok– rövid- és középtáv, 2020-ig •
Az előkészített projektek a 2016-2020-as időszakban megvalósíthatóak
•
A 2014-2020-as európai időszakra a Fővárosi Önkormányzathoz 310 milliárd Ft fejlesztési támogatás érkezhet
•
Elektronikus jegyrendszer bevezetése
•
Kötöttpályás fejlesztések
•
Járműbeszerzések
•
Intermodális csomópontok fejlesztése
•
Továbbra is folyamatos út- és hídfelújítások
17
Elektronikus jegyrendszer • • • • • • • •
Korszerű rendszer fokozatos bevezetése EBRD finanszírozás 54,5 millió euró értékben Hitel fővárosi garanciavállalás nélkül Évi 5 Mrd forint várható bevétel-növekedés Biztonságos, kényelmes, távolról is feltölthető jegyformátum A turisták számára is kedvező díjfizetési megoldások Időkorlátos igénybevételű jegyrendszer Véghatáridő 2017. 12. 31.
Forrás: https://tfl.gov.uk/
18
Az M3 metró felújítása •
Támogatási szerződés megtörtént
•
BKV a projekt lebonyolítója
•
Kiviteli tervek folyamatban
•
Tervezett ütemezés: • 2016.11.01 – 2019.09.30.
•
Káposztásmegyer-M0 meghosszabbítás kérdésére megvalósítható tanulmány készült
•
Cél: mielőbbi felújított, üzembiztos, gazdaságos metróvonal (a legnagyobb forgalmú vonal: kb. 500 E fő/nap) 19
1-es villamos déli hosszabbítása (Etele tér) •
•
• • •
A hálózati kapcsolatok miatt Fehérvári úttól Etele térig történő kiépítés - M4 metró kapcsolódás Új kötöttpályás kapcsolat Buda fejlődő központja és Pest között várhatóan napi 40.000 utas Támogatási szerződés előkészítés alatt Kivitelezési közbeszerzés 2016 harmadik negyedévében Kivitelezés 2017-ben
20
Külső Bécsi úti villamosvonal •
•
•
•
•
Az uniós forrásokból megújult 1-es villamos, valamint a szintén elkészült budai fonódó villamoshálózat északi meghosszabbítása a Bécsi úton Új intermodális csomópont létesítése, a NIF projektjében megújuló Budapest-Esztergom vasútvonalon létesülő Aranyvölgy vasúti megállóhelynél (MÁV vonatok, villamos, helyi- és helyközi autóbuszok, P+R, B+R) A főváros északnyugati agglomerációja számára javuló közlekedési feltételek, a Bécsi út, mint bevezető útvonal közúti terhelésének csökkentése Bécsi út külső szakaszán meglévő lakó- és munkahelyi területek (pl. Aranyhegyi lakópark), valamint jelentős fejlesztési területek (pl. volt óbudai téglagyár) Tervezés folyamatban, várható kivitelezés 2018-ban
21
JÁRMŰVEK Villamos járműfejlesztés Járművek átadása folyik ütemterv szerint - (201516), 25 db rövid villamos átadásra került, 12 hosszú villamos átvétele folyik, utolsó 10 db rövid villamos magyar összeszereléssel 2016. júliusig Kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés (kocsiszín, peronok) 2016-ban várhatómegtörtént
36 darab korszerű új trolibusz és 16 db vári midibusz már üzemel Buszüzemeltetés Évente 100-150 új autóbusz átvételével 2018-ra végleg eltűnnek a magaspadlós kocsik Budapest utcáiról
INFRASTRUKTÚRA
1-es és 3-as villamos vonal fejlesztése Sikeresen befejeződött (2012-2015), az 1-es villamos a Fehérvári útig jár, az Etele térig tartó új szakasz már jövőre épülhet
Budai fonódó Két irányban új kapcsolatokon Észak- és Dél-Buda között (Széll Kálmán és Batthyány téren át) Lánchíd alatti villamos alagút megnyitásával március közepétől a 19-es villamos is teljes vonalán, Kelenföldtől Óbudáig jár majd
Széll Kálmán tér felújítása Átadás 2016. májusban, Villamospályák 2015. decembertől üzemelnek, a térrendezés és az épületek 2016 tavaszán készülnek el
Fejlesztési program – közép- és hosszútáv, 2030-ig • •
• • •
Régiós, nemzeti és Európai Uniós együttműködések megerősítése EU-s célkitűzések elérése – többek között: – CO2 kibocsátás csökkentése – Balesetek számának csökkentése Digitalizáció Megújuló energia Fenntartható fejlődés
Forrás: www.itu.int
24
A fejlesztések katalizátora 2017-es úszó-világbajnokság Rendező
2020-as labdarúgóEurópabajnokság Társrendező
2024-es nyári olimpiai játékok Pályázó város 25
Beilleszteni a BKK-t egy együttműködő hálózatba…
26
Közösséget építünk… szervezeti modell 2010 után kialakított
27
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!