A TECHNIKAI ELEMZÉS SZEREPE

Forrás: http://www.doksi.hu

DEBRECENI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

A TECHNIKAI ELEMZÉS SZEREPE A TİZSDEI ELİREJELZÉSBEN

- diplomamunka -

KÉSZÍTETTE: Kováts Norbert

Belsı konzulens: Dr. Kormos János, tanszékvezetı egyetemi tanár Külsı konzulens: Szántó Csaba, elemzı

Debrecen, 2007


„Az árfolyamtrend alapján én nem vásárolnék, de semmilyen körülmények között nem cselekednék azokkal ellentétesen…”

André Kosztolány

„A szalag sosem hazudik.” Jesse Lauriston Levermore


TARTALOMJEGYZÉK

I. Elemzési módszerek................................................................................................................7 1.1. Technikai elemzés..................................................................................................... 7 1.2. Fundamentális elemzés ............................................................................................. 8 1.3. Random walk ............................................................................................................ 9 1.4. Dow-elmélet............................................................................................................ 10 II. Diagramok típusai................................................................................................................12 2.1. Vonaldiagram.......................................................................................................... 12 2.2. Bar-chart ................................................................................................................. 13 2.3. Japán gyertya .......................................................................................................... 13 2.4. Skálázás .................................................................................................................. 15 III. A technikai elemzés alapjai. ...............................................................................................16 3. 1. Trend ...................................................................................................................... 16 3.2. Trendfordulók ......................................................................................................... 19 3.2.1. Trendforduló átmeneti fázis nélkül......................................................................... 19 3.2.2. Trendforduló átmeneti fázissal ............................................................................... 20

3.3. Támasz- ellenállás................................................................................................... 20 3.4. Forgalom ................................................................................................................. 22 3.5. Idıtáv ...................................................................................................................... 23 IV. Alakzatok............................................................................................................................24 4.1 Trendfordító alakzatok............................................................................................. 25 4.1.1. Bump – and run.................................................................................................... 25 4.1.2. Dupla csúcs (Double top) ....................................................................................... 26 4.1.3. Dupla alj (Double bottom)...................................................................................... 27 4.1.4. Fej váll alakzat (Head and sholders)....................................................................... 27 4.1.5. Fordított fej váll ...................................................................................................... 29 4.1.6. Ékek ........................................................................................................................ 30

4.2. Trenderısítı alakzatok............................................................................................ 32 4.2.1. Fülescsésze ............................................................................................................. 32 4.2.2. Zászló, árbóc........................................................................................................... 33 4.2.3. Csatorna .................................................................................................................. 33 4.2.4. Háromszögek .......................................................................................................... 35

V. Indikátorok...........................................................................................................................38 5.1. Trendkövetı indikátorok......................................................................................... 40 5.1.1. Mozgóátlagok ......................................................................................................... 40 5.1.2. Mozgóátlagok konvergenciája divergenciája - MACD .......................................... 43 5.1.3. Triple Exponential Average (TRIX)....................................................................... 45

5.2. Momentum alapú indikátorok................................................................................. 46


5.2.2. Stochastic................................................................................................................ 48 5.2.3. Rate of Change (ROC)............................................................................................ 50

5.3. Volatilitást mérı indikátorok .................................................................................. 51 5.3.1. Bollinger-szalagok .................................................................................................. 51 5.3.2. Average True Range (ATR) ................................................................................... 53

5.4. Forgalom alapú indikátorok.................................................................................... 54 5.4.1. On Balance Volume (OBV).................................................................................... 54 5.4.2. Accumulation.......................................................................................................... 56

VI. Elméletek............................................................................................................................57 6.1 Fibonacci-számok .................................................................................................... 57 6.2 Elliot – elmélet......................................................................................................... 59 Irodalomjegyzék .......................................................................................................................62


A DOLGOZAT CÉLJA A dolgozat témájául a tızsdeelemzés egy Magyarországon még nem túl ismert ám egyre népszerőbbé váló módszerét, a technikai elemzés bemutatását választottam. A matematikai és statisztikai alapokra épülı eljárás segít a tızsdei árfolyamok elemzésében, a folyamatok megértésében és elırejelzések készítésében. Egyike tehát azon módszereknek, melyek alapján befektetési döntéseket hozhatunk meg. A dolgozat célja az ehhez szükséges eszközök bemutatása, azok értelmezése és grafikus ábrázolása. Mivel ezen eszköztár nagyon széles ezért törekedtem arra, hogy a legjobban használható és legnépszerőbb eszközök, alakzatok és indikátorok kerüljenek bemutatásra. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nincs biztos módszer, nincs 100%-os hatékonyságú indikátor, az elemzések készítése során mindenkinek saját magának kell megtapasztalnia, hogy mi az, amit sikeresen tud alkalmazni.

FELÉPÍTÉS

A bevezetés során az alapvetı gyakorlati eszközökkel kell megismerkednünk, így bemutatásra kerülnek olyan fogalmak, kifejezések és diagramtípusok, melyeket a késıbbiek során már, mint megszerzett tudást kell hogy felhasználjunk. Ezután a technikai elemzés eszközeinek a bemutatása következik, amely két nagy csoportra osztva történik. Az elsıben az a grafikonok alakzatainak a ismertetése és az azokból levonható következtetések, kereskedési jelzések. A másik nagy fejezet az indikátorokra helyezi a hangsúlyt. A bemutatásra kerülı indikátorok mindegyikének ismertetem a számítási módját, a kereskedésben használható jelzéseit, az elınyeit illetve hátrányait. Szem elıtt tartva a gyakorlati alkalmazhatóságot igyekeztem a dolgozatban minden elméleti részt ábrával alátámasztani, így próbálva szemléltetni az elméleti tényanyagot. Végül két olyan elmélet illetve módszer kerül bemutatásra, amelyek hatékony segítséget nyújthatnak egy elemzés elkészítéséhez. Összegezve tehát elmondható, hogy megpróbáltam összeszedni a technikai elemzés azon legalapvetıbb eszközeit, melyek ahhoz szükségesek, hogy a tızsdei befektetéseinkhez ezt a módszert hívjuk segítségül.


6

FOGALOMMAGYARÁZAT A dolgozatban több olyan kifejezéssel fogunk találkozni, amelyek jelentését a világos érthetıség miatt egyértelmően tisztáznunk kell. BEARISH – csökkenı piac vagy trend BULLISH – emelkedı piac vagy trend. CHART – grafikon, az árfolyamok ábrázolási eszköze. DAY-TRADE – olyan kereskedési stratégia, ahol a megnyitott pozíciót napon belül zárni kell. Kockázata a nagyobb mérető pozíciók miatt a szokottnál magasabb. GAP – rés. Ebben az esetben az elızı intervallum maximuma alacsonyabban van, mint az adott intervallum minimuma, vagy az elızı intervallum minimuma magasabban van, mint az azt követı intervallum maximuma. Tehát olyan terület az árfolyamgörbén, ahol nem történt üzletkötés.


I. ELEMZÉSI MÓDSZEREK

7

I. ELEMZÉSI MÓDSZEREK 1.1. TECHNIKAI ELEMZÉS A technikai elemzés az árfolyamok jövıbeli alakulását próbálja meg elıre jelezni azoknak a múltbeli változásai alapján. Abból a feltételezésbıl indul ki, hogy a befektetık azonos történésekre hasonló válaszokat adnak, emiatt az egyes lépéseik hasonlítanak a korábbiakhoz. Az árfolyamokban minden környezeti hatás tükrözıdik, az árfolyam alakulása jól mutatja a kereslet és a kínálat egyensúlyát, hiszen ha több eladó van, akkor esnek az árak, ha több vevı van, akkor emelkednek. A technikai elemzés axiómái1: − árfolyamok trendszerően mozognak − valós trend mögött mindig biztos fundamentumok állnak – fontos dolog tehát az, hogy önmagában a technikai elemzés nem elég egy jó befektetési döntés meghozatalához, nem hagyhatjuk figyelmen kívül az adott részvény fundamentális hátterét. − a trend a befektetık részvény iránt megnyilvánuló magatartását testesítik meg − minél tovább tart egy trend, annál nagyobb a korrekció mértéke − az alakzatok elemzése elképzelhetetlen forgalmi adatok nélkül – alkalmazása csak megfelelıen nagy forgalmú papírok esetén hatékony − az árfolyammozgások mögött mindig valamilyen befektetıi magatartás húzódik meg A módszer hatékonyabban alkalmazható a spekulatív kereskedık esetében, hiszen egy több éves befektetési döntés meghozatala nagyobb hangsúlyt kell kapnia az adott részvény fundamentális helyzetének. Viszont egy napon belüli, vagy néhány napos pozíció felvételekor a technikai elemzés a leghatékonyabb döntési eszköz, mivel ebben az esetben nem az adott instrumentum hosszú távú pénzügyi helyzete a legfıbb döntési szempont. Az eszköztára rendkívül széleskörő, alakzatokból, indikátorokból áll, ezeket együtt kell alkalmaznunk, ahhoz, hogy jó elemzést készíthessünk. Nincs azonban recept arra, hogy mikor melyik eszköz a célravezetı, ez nagyban függ az adott papír tulajdonságaitól és az aktuális piaci helyzettıl.

1

Kecskeméti [2006], 15. old.



8

1.2. FUNDAMENTÁLIS ELEMZÉS A beruházási döntéseinket elsısorban pénzügyi helyzet vizsgálatára alapozva kell meghozni. Kimutatásokat készít a jövıre vonatkozóan, amelyekbıl információt kap a vállalat eredményességére, jövıbeli helyzetére vonatkozóan. Meg kell tehát vizsgálni a vállalat eredményeit, gazdasági folyamatait, az iparágban levı hasonló vállalatokat, a vállalat környezetét. Amennyiben hosszútávon kívánünk befektetni egy vállalat részvényeibe, a fundamentális elemzés kell, hogy a döntés egyik legfontosabb szempontja legyen. Tehát a fundamentális elemzés a részvény értékének a meghatározására törekszik. A vállalat profitnövekedésébıl határozzák meg az adott részvény értékét. Ha a vállalat növekvı profitot ér el, a cég értékesebbé válik, ezáltal a tıkepiacon a részvényeinek árfolyama növekedni fog.

ESZKÖZEI

A fundamentális elemzés tehát a vállalat értékét próbálja meghatározni. Ezekben az alábbi szempontokat vehetjük alapul2: − Jövedelmezıségi mutatók (ROA, ROE, EPS) − Eladósodottsági mutatók (saját tıke ellátottság, forrásszerkezet, likviditási ráták, kamatfedezettség) − Hatékonyság (készletek, vevık, szállítók, forgási sebesség) − Piaci mutatók (P/E, EBITDA, P/CF) A pénzügyi alapú döntéshozatalhoz tehát ismernünk kell a vállalat jelenbeli vagy jövıbeli értékét, és befektetéseinket ennek megfelelıen kell meghoznunk. Ha a részvény értéke a fundamentális elemzés alapján magasabb a piaci árnál, akkor érdemes akkor befektetni, ha a részvény értéke a fundamentális elemzés alapján alacsonyabb a piaci árnál, akkor eladni javasolt.

2

Tordai Péter: Fundamentális elemzés, http://www.bse.hu/gfx/download.arg?ptype=FILE&id=10019417



9

1.3. RANDOM WALK Az 1973-ban publikált elméletet Burton Malkiel nevéhez kapcsolható. A teória hamar klasszikussá vált az irodalomban3. Az elmélet szerint nem lehet tartósan a piaci átlag feletti hozamot elérni a piacokon, melynek bizonyítására mind a technikai, mind pedig a fundamentális elemzést tesztelés alá vette. Az eredmény pedig nem más lett, mint az, hogy alapvetıen mindkét elemzési módszer pusztán idıpocsékolás. A Random Walk elmélet szerint - mivel a piacon mindenki számára az azonos idıben elérhetı információk véletlenszerően érkeznek -, az adott részvény árfolyama véletlenszerően mozog, így nem lehet azt elıre jelezni. Malkiel a hosszabb ideig a piaci átlagot meghaladó hozamot csupán merı véletlennek tartja - érje el azt valaki a technikai, vagy akár a fundamentális elemzést használva. A Random Walk elmélet szerint a nagy számok törvénye érvényesül a piacon: ha elég sok ember próbálkozik, akkor bizonyosan lesz olyan, aki a piac felett teljesít, a legtöbben azonban erre nem lesznek képesek. A Random Walk elmélet szerint a részvény árfolyamok teljesen random szerően mozognak, azaz bolyongó mozgást mutatnak, s semmiféle tendencia nem érvényesül bennük. A teória szerint téves a technikai elemzés azon alapkijelentése, hogy a múltbeli adatokból következtetni lehet az árfolyamok jövıbeni alakulására. Ezen elmélet napjainkra azért is vált idejétmúlttá, mert míg 1973-ban alapvetıen az intézményi befektetık uralták a piacot, és szinte kizárólag ık jutottak hozzá az elemzésekhez, addig manapság az internet térhódításával mind a magánbefektetık száma, mind pedig a információhoz jutók köre emelkedett. Manapság ugyanis az információhoz jutás költsége igen alacsony és a tranzakciós díjak is költségek is szinte folyamatosan csökkennek. A Random Walk elmélet hívei a buy and hold befektetési stratégiát preferálják, hiszen véleményük szerint teljesen mindegy, hogy milyen instrumentumokba és mikor fektetnek, a mozgás úgy is a véletlen mőve.

3

Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten


I. ELEMZÉSI MÓDSZEREK 10

1.4. DOW-ELMÉLET Charles Dow neve nem cseng rosszul a tızsde világában, azonban nevét elsısorban a róla elnevezett indexhez kapcsoljuk4. Azonban a pénzpiac egyik legfontosabb elméletének megalkotása is Dow nevéhez főzıdik. Az 1902-ban a Wall Street Journalban megjelent teória a ma használt technikai elemzés egyik mérföldkövének számít5. Az elkészített megfigyelések célja azonban nem azonban nem a tızsdei árfolyamok elırejelzése volt, hanem az, hogy milyen következtetéseket lehetne ezen mozgásokból a gazdaság egészére vonatkozóan levonni. Tanulmányai kapcsán olyan alaptéziseket, összefüggéseket állapított meg, melyeket manapság a tızsdei elırejelzés során alkalmazhatunk. A Dow elmélet ezen fıbb alapvetései6: 1) Az indexben minden tükrözıdik – az egyes részvények árfolyamában minden a piac számára rendelkezésre álló információ tükrözıdik. 2) A piacon egyszerre három trend uralkodik − elsıdleges: általában több mint egy évig tart, de nem ritka hogy akár egy évtizedig is, lehet emelkedı vagy esı irányú. − másodlagos: az elsıdleges trenddel ellenkezı irányú, idıtartama általában 1-3 hónap. − minor: rövid távú, 1 naptól 3 hétig terjedı trend. A másodlagos trend ezekbıl a minor trendekbıl áll 3) Az elsıdleges trend három szakaszból áll, melynek oka a piaci résztvevık eltérı informáltságából adódik: − elsı szakasz: agresszív vételi hullám, melyet az átlagosnál jobban informált befektetık gerjesztenek − második szakasz: a javuló gazdasági környezet miatt a nem a legjobban informált befektetıket is vételre ösztönzi. − harmadik szakasz: a vállalatok eredményein felbuzdulva a kockázatkerülı kisbefektetık is megkezdik a vásárlást. Ilyenkor azonban a jól informált befektetık már eladókká válva realizálják a megszerzett profitot.

4

Dow Jones Industrial Average (DJIA) The Dow Theory, 2007. 02. 25 In: http://www.marketthoughts.com/dow_theory.html 6 Achelis: Technical Analysis from A to Z 5


I. ELEMZÉSI MÓDSZEREK 11

4) Az indexeknek igazolniuk kell egymást: az egyes indexeknek a trendfordulásait más indexeknek is vissza kell igazolniuk, tehát az egyes trendfordulók akár elıre is jelezhetik más indexek változásait. 5) A forgalom erısíti a trendet: az elmélet elsısorban az árfolyam alakulására koncentrál, viszont kitér a forgalom alakulására is. Eszerint ha a csökkenı és növekvı elsıdleges trend esetén a forgalom növekszik, akkor az a trend megerısítését mutatja. 6) A trend sértetlensége az elsı határozott fordulópontig


II. DIAGRAMOK TÍPUSAI 12

II. DIAGRAMOK TÍPUSAI Mivel a technikai elemzés alapvetıen árfolyam specifikus, ezeknek az idıbeli lefutásából következtetünk: ennek alapja a grafikon, melyet a napi szóhasználatban chartnak is nevezünk. Több alapvetı fajtát különböztetünk meg, melyek különbözı tulajdonságaik miatt eltérı elınyökkel szolgálnak. Ezért fontos jól megválasztani, hogy milyen charton ábrázolunk, hiszen egy elemzés elkészítéséhez a jól megválasztott grafikon is hozzátartozik.

2.1. VONALDIAGRAM A legegyszerőbb, leghétköznapibb és legelterjedtebb formula. Használata során a hangsúly a nap végi záró árakon van, hiszen azokat összekötve kapjuk meg a grafikont. Gyakran akkor kényszerülünk rá a használatára, ha nem áll rendelkezésünkre napi minimum és maximum érték7. Elınye a könnyő áttekinthetıség, hátránya viszont, hogy nem látjuk egy adott intervallumon (például napon belül) az árfolyam változásait.

2.1.ábra:Vonal diagramm

7

Achelis: Technical Analysis from A to Z



2.2. BAR-CHART Szintén gyakori ábrázolási forma, viszont a vonaldiagramnál több adatot tartalmaz. A gyakorlatban nagyon jól hasznosítható információk olvashatóak le róla. Az ábrázoláshoz felhasználja az intervallumra vonatkozó nyitó, záró, minimum és maximum értékeket is.

. 2.2. ábra:Bar-chart

2.3. JAPÁN GYERTYA A 300 évvel ezelıtt Japánban elterjedı ábrázolásmód térhódítása az utóbbi idıben kezd egyre népszerőbbé válni. Ennek szintén praktikus okai vannak, ugyanis ez a típusú chart nagyon könnyen olvasható. Jól leolvashatóak az adott intervallumra vonatkozó nyitó, záró, minimum és maximum értékek. Továbbá nagy segítséget nyújt az is, hogy könnyen látható a gyertya színe és alakja alapján, hogy ezen értékek egymáshoz képest hogyan helyezkednek el. Az alábbi grafikonon a két alap gyertyatípust láthatjuk: Napi maximum (felsı árnyék) Záróár A gyertya teste

Nyitóár Napi minimum (alsó árnyék)

Napi maximum (felsı árnyék) Nyitóár A gyertya teste

Záróár Napi minimum (alsó árnyék)

2.3. ábra: Fehér és fekete testő japán gyertyák8 8

Candlesticks, http://www.incrediblecharts.com/technical/candlesticks.htm



Láthatjuk tehát, hogy amennyiben a nyitó árfolyam alacsonyabban helyezkedik el, mint a záró, akkor fehér; amennyiben viszont a nyitó magasabb, mint a záró, akkor fekete gyertyát kapunk. Ezzel egyszerően a chartra pillantva tudjuk, hogy emelkedı vagy esı-e az adott intervallum.

2.4. ábra: Japán gyertya

Ezek a „nyers” ábrák jelentik tehát a technikai elemzés alapjait, a kiindulást, melynek segítéségével összetettebb elemzést végezhetünk egy adott instrumentumra vonatkozóan.



2.4. SKÁLÁZÁS Az X-tengely beosztásához két különbözı eljárás használható. A függıleges tengelyt skálázhatjuk ugyanis lineárisan vagy logaritmikus módon. Lineáris skála esetén a függıleges tengelyen történı egységnyi elmozdulást ugyanekkora lépésközzel ábrázolunk a vízszintes tengelyen is. Elsısorban rövid távú ábrázolásra szolgál, fıként abban az esetben, ha az árfolyam egy szők sávban mozog. Logaritmikus skála használatakor az elmozdulást %-os formában mutatja a függıleges tengelyen. Emiatt alkalmasabb a nagy árfolyam-ingadozású részvények ábrázolására, illetve hosszabb idıtávú elemzések elkészítésére.

2.5. ábra: Hosszú távú BUX görbe lineáris illetve logaritmikus skálájú grafikonon

A 2.5 ábra két grafikonja jól szemlélteti a különbség a két ábrázolásmód között. Az elsı görbe lineáris ábrázolású, megfigyelhetjük a függıleges tengely egymástól azonos távolságra lévı osztópontjait. A második chart skálázásán láthatjuk a függıleges értékek eltérését. A 2.5. ábra diagramjai a szemléltetés miatt elég szélsıségesek – láthatjuk az árfolyam-görbék egészen különbözıek – viszont jól mutatja, hogy fontos figyelnünk arra, milyen skálájú grafikonokat használunk az elemzésekhez.


III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI 16

III. A TECHNIKAI ELEMZÉS ALAPJAI. 3. 1. TREND A chartok elemzése során az egyik leggyakrabban használt kifejezés a trend, illetve a trendhez kapcsolódó fogalmak.

MI A TREND?

Ahogyan a Dow által leírt elméletben is olvashattuk a tıkepiacok trend szerint mozognak, tehát a piacok mozgásának van egy uralkodó iránya. Kialakulásukat elsısorban a piaci várakozásoknak köszönhetik, melyek a piacokat trendszerően mozgatják. Irányuk alapján alapvetıen három trendtípust különböztetünk meg9: − Emelkedı − Süllyedı − Vízszintes trend – oldalazás EMELKEDİ TREND - Az árfolyam folyamatos emelkedése során két vagy több lokális mélypontot tudunk egy pozitív meredekségő vonallal összekötni. A második mélypontnak magasabbnak kell lennie mint az ıt megelızınek. Az emelkedı trendvonal jelenti az árfolyam számára azt a támaszt, amely fölött kell tartózkodnia, hogy emelkedı trendrıl beszéljünk.

3.1. ábra: Emelkedı trend a BUX-ban.

9

Dow Theory – Trends, http://www.incrediblecharts.com/technical/dow_theory_trends.htm



CSÖKKENİ TREND - Süllyedı trendrıl akkor beszélünk, ha az árfolyam lokális maximumaira tudunk egy olyan negatív meredekségő egyenest húzni, amelyet az árfolyam alulról érint. Tehát a grafikon legalább két csúcspontjára rá tudunk illeszteni egy egyenest. Ezen csúcspontoknál a másodiknak mindig alacsonyabban kell elhelyezkednie.

3.2.ábra: Csökkenı trend a Rába részvény grafikonján.

OLDALAZÁS –

SÁVOZÁS

- amennyiben az árfolyam vízszintes irányban, egy viszonylag

szők kereskedési sávban mozog, azt sávozásnak nevezzük. Ilyenkor a forgalom leül és iránytalanság jellemzi a piacot. Ez a periódus általában minimum 4-6 hetes idıszak. A sávból való kitörést a forgalomnak kell megerısíteni.

3.3 ábra: Sávozás a BUX grafikonján



PRIMER, SECUNDER, MINOR TREND

A korábban a Dow-elméletben taglalt különbözı idıtávok alapján a trendeket az alábbi három típusba sorolhatjuk10: − Primer – elsıdleges trend, mely több mint egy évig tart. − Secunder – általában az elsıdleges trenddel ellentétes irányú, annak a korrekciója − Minor – rövid távú egy héttıl három tartó trend, mely könnyen befolyásolható

3.4. ábra: Trendek a BUX grafikonján

10

Kecskeméti [2006], 24. old.



3.2. TRENDFORDULÓK Trendfordulókról akkor beszélünk, ha az árfolyam áttöri a trendvonalat. Ennek az áttörésnek szignifikánsak és a forgalom által megerısítettnek kell lennie. Általános szabályként elmondhatjuk, hogy akkor szignifikáns a ki- vagy letörés, ha az árfolyam az elkövetkezı két napon során 2%-os mértékben a megfelelı irányba mozdul el11. A trendfordulók alapvetıen kétfélék lehetnek: − átmeneti fázis nélküliek − átmeneti fázissal rendelkezık 3.2.1. TRENDFORDULÓ ÁTMENETI FÁZIS NÉLKÜL Ahogyan az ábrán is láthatjuk, az emelkedı szakasz után az árfolyam azonnal esésbe fordul. Ennek a kereskedése nehéz, hiszen az átmeneti szakasz hiánya miatt a hirtelen irányváltást nagyon nehéz követni.

3.5. ábra: Átmeneti fázis nélküli trendforduló

11

Kecskeméti [2006] 18.old.



3.2.2. TRENDFORDULÓ ÁTMENETI FÁZISSAL Ebben az esetben az árfolyam az emelkedı trend kifulladása után sávozik, majd az ebbıl történı letörés után alakul ki az új trend.

3.6. ábra: Trendváltás átmeneti fázissal

A kereskedési döntések meghozásánál, illetve egy elemzés elkészítéséhez nyilvánvaló segítséget nyújt az esetleges trendfordulók elırejelzése. A trendfordítós alakzatokról a következı fejezetben lesz szó.

3.3. TÁMASZ- ELLENÁLLÁS A korábbi ábrákon látható trendvonalakat az elemzés során helyzetüktıl függıen támasznak vagy ellenállásnak nevezzük12

TÁMASZ - Az az árszint, ahol az árfolyam olyan vételi nyomásnak van kitéve, hogy ezen szint alá a jelentkezı vételi erı miatt nem megy. Ahogyan az az ábrán is látszik, az árfolyam a támasz szintjérıl többször is fordul. A támasz töréséhez általában kimagasló forgalom kell, ami ebben az esetben nagy volumenő eladásokat jelent. Gyakori a letört támasz

12

Support and Resistance, http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:support_and_resistan



visszatesztelése, amely szint viszont ekkor már ellenállásként funkcionál, így az árfolyam nem tudja átvinni.

3.7..ábra: Támasz szint az OTP grafikonján

ELLENÁLLÁS - Az ellenállás olyan árszint, amit a folyamatosan jelentkezı eladások miatt, az árfolyam nem tud meghaladni. Ahogyan a 3.8-as ábrán láthatjuk, egy bizonyos magasság többször is ellenállást jelent az árfolyamnak, amennyiben nincs megfelelı vételi erı annak átviteléhez.

3.8. ábra: Ellenállás az OTP grafikonján



3.4. FORGALOM A forgalom az adott periódusban a piacon gazdát cserélı részvények összessége. Ez az elemzések során igen komoly szerepet kap. A forgalom biztosít ugyanis kellı validitást az árak elmozdulásához.13 Egy árfolyamváltozás akkor szignifikáns ugyanis, ha ahhoz kellı mértékő – az átlagot meghaladó –forgalom is társul. Emiatt tehát fontos figyelembe vennünk az árfolyamváltozások értékelésekor azt, hogy mindez milyen forgalom mellett zajlott le.

3.9. ábra: Forgalom alakulása az Egis grafikonján

A fenti ábrán is jól látható, hogy amikor jelentıs, egy irányba történı elmozdulás ment végbe, akkor a forgalom is folyamatos emelkedést mutatott. Viszont egy szők sávban történı kereskedés esetén, ahol nem voltak jelentıs elmozdulások, a forgalom is lecsökkent. A késıbbiek során az egyszerőség kedvéért zölddel az emelkedı, pirossal pedig a csökkenı napok forgalmát jelöljük, hiszen az is fontos kérdés, hogy melyik irányú elmozdulás mekkora forgalom mellett történik.

13

Technical Analysis from A to Z



3.5. IDİTÁV A technikai elemzésnek fontos része az idıtáv. Egy befektetési döntés meghozásakor fontos szempont, hogy milyen hosszú idıszakra kívánjuk az adott részvényt megvásárolni. Ezért az elemzés megírásakor is nagy szerepet kap, hogy rövid- közép, vagy hosszú távú döntést kívánunk hozni. Az eltérı idıtávok eltérı kereskedési technikákat és eltérı elemzési módszereket igényelnek. Nyilván nem mindegy azonban, hogy egy részvényt fél évre, néhány napra, vagy akár csak napon belülre kívánunk megvásárolni. Ezekhez ugyanis eltérı információkra van szükségünk. A korábbi fejezetekben említett grafikonok közül a bar-chart és a japán gyertya diagramon egy periódus értékeit tudjuk leolvasni. Ezen intervallum az 5 perctıl egészen az egy hónapig terjedhet. Kereskedési technikánk és a befektetésünk idıtávja határozza meg azt, hogy a grafikonon milyen intervallumot ábrázolunk. A leggyakoribb esetben egy gyertya egy nap adatait tartalmazza. Napon belüli kereskedésre azonban nem ritka az órás vagy akár a 15 perces chart használata sem.


IV. ALAKZATOK 24

IV. ALAKZATOK Az árfolyamok elırejelzéséhez többféle segédeszközt is használunk a technikai elemzés során. A késıbbi fejezetben bemutatásra kerülı számított indikátorok mellett nagy hangsúlyt kapnak a chart alakulásából leolvasható információk. Ezeket különbözı alakzatoknak nevezzük és az elırejelzés szempontjából két alapvetı csoportra oszthatjuk.

TRENDFORDÍTÓ

ALAKZATOK

- ezek olyan formációk, melyekbıl nagy valószínőséggel az

aktuális trenddel ellenkezı irányba lép ki az árfolyam: − Bump and run − Duplacsúcs − Dupla alj − Fej – váll − Fordított fej váll − Ékek − Álkitörés A kereskedés szempontjából nagyon fontos alakzatok, hiszen elırevetítik és számíthatóvá teszik a jövıbeni trendváltozásokat.

TRENDERİSÍTİ

ALAKZATOK

- az adott trend irányába kialakuló alakzatok, melyek a trend

folyatatását vetítik elıre: − Fülescsésze − Zászló, árbóc − Háromszögek − Csatorna Ezen alakzatok bemutatását azért tartom fontosnak, mert nagyon könnyen észrevehetıek, nagy megbízhatóságúak és a célár meghatározását is segítik, ezért használatuk nélkülözhetetlen egy technikai elemzı számára.


IV. ALAKZATOK 25

4.1 TRENDFORDÍTÓ ALAKZATOK

4.1.1. BUMP – AND RUN Az alakzatot 1997-ben alkotta meg Thomas Bulkowsky. Alapvetıen három részbıl tevıdik össze14: − Lead in, vagyis bevezetı szakasz – itt az árfolyam egy emelkedı trendvonal mentén halad felfelé legalább egy hónapig. Bulkowsky javaslata szerint a trendvonal meredeksége 30° -45° között az ideális, ekkor ugyanis még „ésszerő” az emelkedés üteme − Bump – pattanás, ezt spekulatív fázisnak tekintjük, ugyanis nem tart sokáig. A második trendvonal meredeksége meghaladja az 50°. Ahogyan a 4.1. ábrán látható, itt a meredek emelkedés kiemelkedı forgalommal párosul. − Run – a szakasz kialakulásának elsı jele, mikor az árfolyam letöri a második trendvonalat, és ez egészen a fı trendvonalig esik. Ezen a ponton leképzelhetı, hogy csak egy kisebb megpattanást követıen törik a trend.

4.1. ábra: Bump and run alakzat az Mtelekom grafikonján

Látható, hogy a ’bump’ szakasz magasságát ki tudjuk számolni. Azon távolság dupláját kell a fı trendre mérnünk, amennyivel a korábbi esetekben eltávolodott az árfolyamtól. 14

Bump and Run Reversal (Reversal),

http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:bump_and_run_reversa


IV. ALAKZATOK 26

4.1.2. DUPLA CSÚCS (DOUBLE TOP) Az egyik legkönnyebben felismerhetı trendváltó alakzat. Lefutásának lépései15: −

Minden trendforduló kialakulásának feltétele egy elsıdleges trend.

−

Elsı csúcs – az aktuális trend legmagasabb pontja. Itt még nem látszik, hogy ez trendforduló, hiszen bullish trend esetén megszokottak az egyre magasabb csúcsok.

−

Korrekció – a csúcs utáni csökkenés, ekkor elkezdıdik az árfolyam lemorzsolódása.

−

Második csúcs – az elsı csúcsnál alacsonyabb forgalommal jön létre és ekkor általában alacsonyabb maximumot üt az árfolyam.

−

A támasz törése – a második csúcstól történı esés forgalma már jelentısnek mondható, jóval nagyobb, mint az elsı csúcs utáni lecsorgás idıszakáé.

A két egymástól szignifikánsan elkülöníthetı csúcsot a forgalom determinálja, ahogyan azt az ábrán is láthatjuk. A csúcsok magassága csak elméleti esetben azonos, a gyakorlatban 3%-os különbség még elfogadható16.

4.2. ábra: Dupla csúcs kialakulása a MOL részvény grafikonján

15

Double Top (Reversal), 2007. 03. 20. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:double_top_reversal 16 Kecskeméti [2006] 59. old


IV. ALAKZATOK 27

4.1.3. DUPLA ALJ (DOUBLE BOTTOM) A dupla csúcs fordított változata, hiszen annak a „tükrözésével” kapjuk meg. Tehát egy kialakuló esı trend végén kialakuló két lokális mélypont fordítja az árfolyamot emelkedı trendbe. Az alakzat kulcspontjai a következık17: − Elsı alj – az aktuális süllyedı trend lokális minimuma, ekkor még nem tudjuk, hogy trendfordulóról van szó. − Csúcs – a mélypont utáni 10-20%-os emelkedéssel kialakuló maximum, amelyrıl az árfolyam fordul. − Második alj – a csúcs után létrejövı lokális mélypont, mely nem mélyebb mint a korábbi. Az elfogadható eltérés a csúcsok között 3%.

4.3. ábra: Dupla alj a Synergon részvény grafikonján

4.1.4. FEJ VÁLL ALAKZAT (HEAD AND SHOLDERS) Ahogy a neve is mutatja és az ábrán is látszik, a fej – váll alakzat egy bal vállból és fejbıl és egy jobb vállból épül fel. A csúcsok és mélypontok nagyságán kívül fontos még

17

Double Bottom (Reversal), 2007. 03.20. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:double_bottom_revers


IV. ALAKZATOK 28

figyelnünk a forgalmat, a célárat, illetve a támasz és ellenállás szinteket. Az alakzat a következı lépésekbıl épül fel: − Elsıdleges trend – fontos, hogy legyen egy tartós és jelen esetben emelkedı trendünk. − Bal váll – az aktuális emelkedı trend lokális csúcsát nevezzük bal vállnak, amely után az árfolyam lefelé korrekciózik. Általában ekkor még ez eredeti trendvonal fölött stabilizálódik és fordul. − Fej – a bal váll lokális mélypontja után az árfolyam meghaladva az elızıt, új csúcsot üt, mely az emelkedı trend maximuma lesz. − Jobb váll – a lefutó korrekció után az árfolyam kialakít egy harmadik csúcsot. Fontos, hogy ennek a második csúcsnál alacsonyabban, körülbelül az elsıvel egy szintben kell létrejönnie. − Nyakvonal – ahogyan az ábra is mutatja a mintaszerő lefolyású fej-váll alakzatban a két lokális minimum nagyjából egy szinten helyezkedik el, melyet összekötve kapjuk meg azt a támaszt, melyet nyakvonalnak nevezünk. Ezen szintek törése jelenti a trend fordulását. A 4.4-es ábrán is láthatjuk, hogy akkor tekinthetı teljesnek a fordító alakzat, ha az árfolyam szignifikánsan töri a nyakvonalat. A tankönyvszerő letöréshez kimagasló forgalom is szükséges. Az alakzat jellegzetességébıl adódik, hogy célárat is tudunk belıle számolni. A nyakvonal és a fej közötti távolság adja a nyakvonal törése után a minimálisan elvárt célárat.

4.4. ábra: Fej – váll alakzat a Rába heti bontású grafikonján


IV. ALAKZATOK 29

4.1.5. FORDÍTOTT FEJ VÁLL Gyakorlatilag az elıbb bemutatott alakzat gyakorlatilag tükörképérıl beszélünk. Csökkenı trendben jön létre, megbízható fordulós alakzatként.

4.5. ábra: Fordított fej-váll alakzat


IV. ALAKZATOK 30

4.1.6. ÉKEK Az egyik leggyakoribb chart-alakzat az ékelıdés, amikor az árfolyam egy egyre szőkülı sávban halad az aktuális trend irányába. Ennek az iránynak megfelelıen beszélhetünk emelkedı vagy csökkenı ékrıl.

CSÖKKENİ ÉK

Esı trend végén általában fordulatot elıre vetítve alakul ki. A felsı szintvonalat legalább három lokális maximum pont kell, hogy meghatározza. Minden egyes maximumnak kisebbnek kell lennie, mint az ıt megelızı18. A támaszt az árfolyam legalább két lokális minimumának összekötésével kapjuk, ezen mélypontoknak egyre alacsonyabban kell kialakulniuk, ahogyan azt az ábrán is láthatjuk. Amikor az ék alsó és felsı oldala között meglévı távolság kellıképpen beszőkült, a nagy forgalommal kilép az árfolyam az alakzatból. A kitörést kellıen nagy forgalomnak kell validálnia, hiszen ebben az esetben ez egyértelmő trendforduló is.

4.6.. ábra: Csökkenı ék a Richter grafikonján

18

Falling Wedge (Reversal), 2007. 03.20 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:falling_wedge_revers


IV. ALAKZATOK 31

EMELKEDİ ÉK

Bull trend fordítós alakzata az emelkedı ék, amikor egyre magasabb lokális csúcsok és magasabb lokális aljak jellemzik az árfolyamot. Ideális esetben legalább 3-3 pontra van szükségünk az ék kialakulásához19. Az ábrán látható módon az árfolyam mozgása beszőkül majd ezután nagy forgalommal „kiesik” az ékbıl és ezáltal töri az emelkedı trendet.

4.7. ábra: Trendfordulós emelkedı ék alakzat.

Speciális esetben elıfordulhat az ékbıl a trendnek megfelelı irányú kilépés is. Ahogyan azt a 4.8-as ábra is mutatja, felfelé ékelıdés után felfelé lépett ki az árfolyam az alakzatból.

4.8. ábra: Felfelé kilépés az emelkedı ékbıl 19

Rising Wedge (Reversal), 2007.03. 10. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:rising_wedge_reversa


IV. ALAKZATOK 32

4.2. TRENDERİSÍTİ ALAKZATOK 4.2.1. FÜLESCSÉSZE A bull-trendet erısítı alakzatot William O’Neil vezette be 1988-ban20. A hosszú konszolidációs szakaszt kitörés követi, ahogyan azt az ábrán is láthatjuk. Az alakzat két részbıl áll21: − Csésze – az árfolyam egy ’U’ alakú szakaszt ír le, ennek idıtartama akár több hónap is lehet. Ideális esetben a két szélen lévı maximum megegyezik, de ez a gyakorlatban eltérhet. − Fül – a csésze jobboldali lokális csúcsának kialakulása után egy csökkenı konszolidációs szakasz jön létre, melyet azután nagy forgalmú kitörés követ. A kialakuló kitörés elvárt célárát a csésze mélységébıl számítva határozhatjuk meg.

4.9. ábra: Fülescsésze a Rába grafikonján

20 21

How to Make Money in Stock Cup with Handle (Continuation),

http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:cup_with_handle_cont


IV. ALAKZATOK 33

4.2.2. ZÁSZLÓ, ÁRBÓC Két részbıl álló, viszonylag rövid lefutású trenderısítı alakzat. Az emelkedı trend során kialakul egy zászlórúd, amelyre intenzív emelkedés a jellemzı. Ezután az árfolyam konszolidálódni kezd egy szimmetrikus háromszög vagy egy csökkenı csatornán belül, melyet zászlónak is nevezünk22. A lefutó korrekció után az árfolyam nagy forgalommal tör ki a trend irányába. A számított célár a zászlórúd magassága a kitörési pontra mérve.

4.10. ábra: Zászló formáció a Rába grafikonján

4.2.3. CSATORNA Emelkedı és csökkenı trendet egyaránt erısítı alakzat. Az árfolyam a két csatornavonal között enyhén a trend irányába mozog. A csatornavonalat az aktuális trendvonal párhuzamos eltolásával kaphatjuk meg:

22

Flag, Pennant (Continuation), 2007. 03. 24. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:flag_pennant_continu


IV. ALAKZATOK 34

− Emelkedı és vízszintes trend esetén az árfolyammaximumig, ahol a csatornavonal ellenállást is jelent. − Csökkenı trend esetén az árfolyamminimumig, ahol a csatornavonal támaszt is jelent Magas forgalmú kitörés esetén a trend folytatódására lehet számítani

4.11.ábra: Csatorna a Mol részvény grafikonján


IV. ALAKZATOK 35

4.2.4. HÁROMSZÖGEK A trenderısítı alakzatok egy igen nagy csoportját alkotják a háromszögek, melyeknek több változatát is ismerjük. Az éppen aktuális trend folyamán alakulnak ki és az esetek döntı többségében a trend megerısítését jelzik elıre. Akkor kapunk háromszöget, ha az árfolyamon két lokális minimum és két lokális maximum pontot összekötjük és az így kapott vonalat egy csúcs felé haladnak. Tehát minimum 4 pont szükséges ahhoz, hogy ilyen alakzatról beszéljünk. Amennyiben a kapott két vonal nem kellıen tart egymáshoz, akkor ék alakzatot kapunk. A négy pont elhelyezkedésétıl függıen beszélünk szimmetrikus, emelkedı vagy csökkenı háromszögrıl. A háromszöget egy nagy forgalmú kitöréssel hagyja el az árfolyam, és ennek a trendhez viszonyított iránya szerint beszélünk a trend megerısítésérıl, vagy a trend fordításáról. SZIMMETRIKUS Ahogy a 4.12-es ábra mutatja, hogy a második csúcspontnak alacsonyabban kell elhelyezkedni, mint az elsı csúcspontnak, illetve a második mélypontnak magasabban kell lenni mint az elsı mélypontnak. Ebben az esetben szimmetrikus- háromszögrıl beszélünk. Ideális esetben kitörés elıtt legalább 6 pont határozza meg az alakzatot. Kialakulásának hossza ideálisan 3 hónapra tehetı. Más idıtávban vizsgálva természetesen ez eltérhet.

4.12. ábra: Szimmetrikus háromszög


IV. ALAKZATOK 36

Az ideális kitörési pontot a forgalomnak kell megerısíteni. A célár számításához, a 4.12-es grafikonon is ábrázolt módon, a háromszög legnagyobb forgalmú napját hívjuk segítségül. A két befogó közötti távolságot a kitörési pontra mérve kapjuk meg az elvárt célárat23. A szimmetrikus háromszögekbıl a tapasztalat szerint az esetek 70%-ban a trendnek megfelelıen, míg a maradék esetben a trend ellen történik a kilépés.24 EMELKEDİ HÁROMSZÖG Bika formáció, az emelkedı trendet erısítı alakzat. Esı trend végén is elıfordulhat, ekkor viszont általában trendfordító alakzatként. Az emelkedı háromszög átfogója vízszintes, ezt két közel azonos csúcsponttal határozhatjuk meg. A befogó tulajdonképpen egy emelkedı trendvonal, melyet a korábbiakhoz hasonlóan szintén legalább két, lokális minimum szükséges.

4.13. ábra: Emelkedı háromszög az Egis grafikonján

23

Symmetrical Triangle (Continuation), 2007. 03. 18, In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:symmetrical_triangle 24 Technical Analysis of Stock Trends (8th Edition) by Robert D. Edwards and John F. Magee


IV. ALAKZATOK 37

CSÖKKENİ HÁROMSZÖG

Süllyedı trendben alakul ki megerısítı alakzatként, elıfordulhat azonban trendváltó alakzatként is emelkedı szakasz végén. A háromszög befogóját a két vagy több csökkenı maximumnak kell meghatároznia, míg az ábrán is látható vízszintes átfogót két vagy több nagyjából egy szinten elhelyezkedı pontnak.

4.14. ábra: Csökkenı háromszög az Mtelekom részvény grafikonján


V. INDIKÁTOROK 38

V. INDIKÁTOROK A technikai elemzés eszköztárának a legnagyobb csoportját az indikátorok jelentik. Az alakzatok mellett ezen mutatókat használjuk a leginkább elırejelzések készítéséhez. Az indikátorok a múltbeli adatok figyelembe vételével, bizonyos formulák segítségével következtetnek a jövıbeli árfolyammozgásokra. Azonban legyenek akár egyszerő, akár bonyolult képletek útján számíthatók, a technikai elemzést három fı funkcióval segítik25: − riaszthatnak az árak változására vonatkozóan − a technikai alakzatok megerısítésére − egyes indikátorok elırejelezhetik a jövıbeni árakat

ELİRE MUTATÓ INDIKÁTOROK

Ahogyan a nevük is mutatja, ezen típusú mutatók az árfolyamot megelızve, elıre jelzik a feltehetıen bekövetkezı változásokat. Azon az alapfeltevésen alapulnak, hogy amennyiben egy instrumentum túladottá válik, akkor nagy valószínőséggel emelkedés fog bekövetkezni, ha pedig túlvett a papír piaca, akkor csökkenés várható. Az ilyen indikátorokat oszcillátoroknak nevezzük.

Elınyei és hátrányai

Több egyértelmő elınye is van ezen típusú mutató használatának. Elsısorban könnyővé és egyértelmővé válik a ki és belépési jelzések meghatározása. A vezetı indikátorok által generált jelzések ugyanis elıre jelzik a piac egy adott irányú változását, tehát egyértelmően segítik a pozíció nyitását. A korai jelzéssel magasabb hozamot érhetünk el, azonban ez a magasabb hozam nagyobb kockázatot is rejt magában. Minél több és minél korábbi szignál alapján hozunk kereskedési döntést, annál nagyobb ugyanis az esélye egy fals jelzésnek és az ezzel járó esetleges veszteségnek.

25

Introduction to Technical Indicators, www.stockcharts.com


V. INDIKÁTOROK 39

KÖVETİ INDIKÁTOROK

A követı indikátorokat a már bekövetkezett változások felismerésének a megerısítésére használjuk. A trendkövetı indikátorok az egyik legnagyobb biztonsággal, ám ahogy a nevük is mutatja, késve jelzı elemzési eszközök, melyeket elsısorban trend nélküli, oldalazó piacokon használhatunk. Amennyiben felfelé vagy lefelé trendelı instrumentumok kereskedésére próbálnánk meg használni több fals jelzést is kaphatnánk. A trendkövetı indikátorok egyik nagy elınye, hogy segítik észrevenni és realizálni az elmozdulás során keletkezı árfolyamnyereséget.26 DIVERGENCIA Amint azt látni fogjuk, az indikátorok használatának egyik kulcsa annak vizsgálata, hogy hogyan alakulnak bizonyos mutatók az árfolyamhoz képest. Divergencia alatt azt a jelenséget értjük, amely esetben az árfolyam és az indikátorok elmozdulása ellentétes irányú27. Ezen jelenség megjelenése általában elırevetíti olyan, nem számszerősíthetı változások bekövetkezését, melyek az árfolyamban jelenleg még nem érvényesülnek. Megkülönböztetünk pozitív és negatív divergenciát. Negatív divergencia esetén az indikátor még új csúcsokat tud elérni, a részvény árfolyama azonban már csökkenést mutat. Pozitív divergenciáról akkor beszélünk, ha az indikátor új minimumra kerül, de a részvény nem üt új aljat. A következıkben az indikátorok négy alapcsoportban kerülnek bemutatásra28: − trendkövetı: az árakra visszamenıleges adatokból számolt mutatók, ezért a jelzések késnek, de annál pontosabbak − momentum: nem a korábbi árakat, hanem az árak változását veszi figyelembe. A piaci folyamatokat a változásokkal egy idıben, vagy elıre jelzi. Ide tartoznak az oszcillátorok, melyek meghatározott értékek között ingadoznak. − volatilitást mérı: az elmozdulás irányától függetlenül, a volatilitást és az árváltozások nagyságát próbálja meg leírni − forgalom alapú: árfolyam és forgalmi adatokból állapítja meg, hogy az adott papír piacán akkumuláció vagy disztribúció zajlik-e le.

26

Introduction to Technical Indicators, www.stockcharts.com Kecskeméti [2006] 103. old 28 Kecskeméti [2006] 100. old 27


V. INDIKÁTOROK 40

5.1. TRENDKÖVETİ INDIKÁTOROK 5.1.1. MOZGÓÁTLAGOK A mozgóátlagolású trendszámítást gyakran használjuk a fı tendencia felismeréséhez, illetve vételi és eladási jelzések meghatározásához. Statisztikai értelmezés szerint a mozgóátlagolású trendszámítás lényege, hogy az idısor t-edik eleméhez úgy rendelünk hozzá trendértékeket, hogy átlagoljuk az idısor t-edik elemének bizonyos környezetében lévı elemeket. A tızsdei gyakorlatban azonban a mozgóátlagokat nem a kiválasztott adat környezetében, hanem az az elıtt található adatokból számítjuk. Ennek legfıbb oka, hogy jövıbeli adatokkal nem rendelkezünk.

Fajtái A mozgóátlagoknak három legismertebb és a technikai elemzés által is használt fajta van29: − egyszerő – az adatsor egyszerő számtani átlaga − exponenciális – az idıben hozzánk közelebb álló árfolyamok nagyobb, míg a régebbi adatok kisebb súllyal szerepelnek − súlyozott – az egyes adatokat a saját magunk által választott súllyal vesszük figyelembe. A legfrissebbeket általában nagyobb súllyal vesszük figyelembe

Használatuk

Amennyiben a mozgóátlagot önmagában használjuk elemzésre, akkor általában az egyszerő átlagot alkalmazzuk. Az egyik legfontosabb dolog a periódus vagy az átlagolandó napok számának meghatározása30. A választásnál a legfontosabb szempont az, hogy milyen idıtávú döntést szeretnénk hozni, tehát ennek függvényében kell megválasztanunk a napok számát. Leggyakrabban az alábbi intervallumok a használatosak: − rövidtáv: 5-20 nap − középtáv: 21-84 nap − hosszútáv: 84-200 nap

29 30

Technikai elemzés: a mozgóátlag használata, http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=17774 Achelis: Technical Analysis from A to Z


V. INDIKÁTOROK 41

Általánosságban elmondhatjuk, hogy az 50 és 200 napos mozgóátlag használata a legelterjedtebb. A kereskedés során a mozgóátlagokat két szempont alapján érdemes figyelni: mikor és milyen irányból metszik az árfolyamot, illetve a különbözı periódusúak milyen helyzetben keresztezik egymást. EGY MOZGÓÁTLAG HASZNÁLATA Eladási és vételi jelzések: − amennyiben a mozgóátlag felülrıl keresztezi az árfolyamot akkor felfelé történı elmozdulás várható, tehát vétel; − amennyiben a mozgóátlag alulról metszi az árfolyamot, lefelé történı elmozdulás várható, tehát eladás.

A 5.1. ábrán megfigyelhetı az 50 napos mozgóátlag és az árfolyam helyzete. Jól látható a kereskedési jelzések mellett az átlagok legnagyobb hátránya is, trendkövetıek, vagyis mind az eladási, mind a vételi jelzést késve kapjuk meg. Ezen késést rövidíthetjük, amenynyiben rövidítjük a periódust, hiszen így érzékenyebb lesz a mozgóátlag, ez viszont esetleg több hamis jelzéshez vezethet31.

5.1. ábra: Egy mozgóátlag használata

31

Kecskeméti [2006] 104. old


V. INDIKÁTOROK 42

Fontos megemlíteni, hogy vételi jelzés esetén a mozgóátlagnak emelkedı, míg eladási jelzés esetén csökkenı szakaszban kell lennie. Más helyzetben történı metszéspont esetén nagyobb valószínőséggel fordulhat elı hamis jelzés, illetve gyakran csak kisebb korrekciók kereskedhetık így. Tehát, ahogyan az ábrán is látható, nem minden metszéspont jelent egyben vételi vagy eladási jelzést. TÖBB MOZGÓÁTLAG HASZNÁLATA Több mozgóátlag használata esetén a kereskedési jelzéseket a metszéspontjaiknál kaphatjuk az alábbi módon: − ha a rövidebb (gyors) mozgóátlag felülrıl metszi a hosszabbat (lassú), akkor eladási; − ha a rövidebb alulról metszi a hosszabb periódusút, akkor pedig vételi jelet kapunk. Azt azonban figyelnünk kell, ahogyan az 5.2. ábrán ez látszik is, hogy a vételi jelzés esetén az 50 napos mozgóátlagnak emelkedı fázisban, eladási jelzés esetén pedig a 200 napos átlagnak csökkenı fázisban kell lennie. Amennyiben ez nem valósul meg, könnyebben kaphatunk hibás jelzést is.

5. 2. ábra: Mozgóátlagok együttes használata

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a mozgóátlagokkal történı kereskedésnek vannak hibái. Önmagában nem alkalmasak az elemzések elkészítésére, viszont a technikai elemzés más elemeivel kiegészítve használatuk nélkülözhetetlen.


V. INDIKÁTOROK 43

5.1.2. MOZGÓÁTLAGOK KONVERGENCIÁJA DIVERGENCIÁJA32 - MACD A Gerald Appell által kifejlesztett indikátor az egyike a legnépszerőbb és legmegbízhatóbb elırejelzésre használt eszközöknek. Az MACD mozgóátlagokat használ, amelyek késleltetett indikátorok, így trendkövetı jellegőek. Ezért elsısorban a trend felismerése után annak a megerısítésére használjuk. Nagyobb volatilitású papírok esetén jó jelzéseket ad, viszont oldalazó, trend nélküli mozgás esetén elıfordulhat, hogy hamis szignált kapunk33. A legnépszerőbb MACD formulát a 26 napos és a 12 napos exponenciális mozgóátlag különbségébıl számítjuk. Amennyiben ez a különbség pozitív, a 12 napos a 26 napos fölött helyezkedik el. Ha az MACD pozitív és növekvı, akkor a két átlag közötti különbség is növekszik34. Az ábrázoláshoz egy szignálvonalat kell segítségül hívnunk (kékkel az ábrán), amely az MACD vonal 9 napos exponenciális mozgóátlaga.

KERESKEDÉSI JELZÉSEK

Hagyományos megközelítés szerint a kereskedési jelzéseket a két vonal egymáshoz viszonyított pozíciója alapján kapjuk meg35: − amennyiben az MACD a szignálvonal alá esik, akkor eladási jelzést kapunk − amikor az MACD alulról metszi a szignálvonalat, akkor vételi jelzést kapunk Ezen megközelítés értelmében azonban csak akkor helytállóak ezek a jelzések, ha az MACD vonal messze a 0-tól metszi a szignálvonalat. Így már önmagában is használható kereskedési jelzést ad. Nem ilyen egyértelmő a helyzet akkor, ha a metszéspont a nulla közelében található.

32

Moving Average Convergence/Divergence (MACD), 2007. 03.29 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:moving_average_conve 33 Technikai elemzés: hogyan csökkentsük az adásvételek kockázatát? www.portfolio.hu 34 Faluvégi Balázs: Kövesd a Trendet - Mikor nem jó az MACD? 35 Kecskeméti [2006] 113. old


V. INDIKÁTOROK 44

5.3. ábra: MACD jelzések a MOL grafikonján

DIVERGENCIA - negatív divergenciáról beszélünk, ha az árfolyam új csúcsokat ér el, viszont a MACD már nem képes új maximumot elérni. Pozitív divergenciáról beszélünk akkor, ha az árfolyam új minimum elérése mellett a MACD értéke nem ér el új mélypontot. A divergenciának a konkrét kereskedési döntések helyett hosszabb távú trendek megfigyelésében vehetjük hasznát, ugyanis az aktuális trend gyengülését, megváltozását jelzi elıre.

5.4. ábra: MACD divergencia az OTP részvény grafikonján


V. INDIKÁTOROK 45

5.1.3. TRIPLE EXPONENTIAL AVERAGE (TRIX) Az egyik legmegbízhatóbb indikátorfajta, amely ritkán ad kereskedési jelzést, viszont a hossztávú trendet igen megbízhatóan jelzi. Ezért elsısorban hosszú távú befektetési döntések meghozatalakor célszerő figyelembe venni. Számítása36: 1. kiszámítjuk az adott periódus exponenciális mozgóátlagát (EMA1) 2. az elsı lépésben kapott EMA1 átlagot ugyanazzal a periódussal exponenciálisan átlagoljuk (EMA2) 3. ezután a második lépés során megkapott átlagot is átlagoljuk (EMA3) 4. meghatározzuk a százalékos elmozdulást, amely maga a TRIX indikátor 5. az ábrázolás miatt szükségünk van egy szignálvonalra, ami általában egy rövidebb idı intervallummal rendelkezı egyszerő számtani mozgóátlag.

Az idıtávtól függıen állíthatjuk be az indikátor és a szignálvonal periódusát:

5.5. ábra: TRIX kereskedési jelzések az EGIS grafikonján

36

Kecskeméti [2006] 116. old.


V. INDIKÁTOROK 46

5.2. MOMENTUM ALAPÚ INDIKÁTOROK 5.2.1. Relative Strength Index (RSI) Az indikátor Weller Wilder által került kifejlesztésre és publikálásra 1978-ban.37 Az RSI egy adott részvény vagy index saját magához viszonyított erısségét méri, nem pedig más részvényhez vagy indexhez hasonlít. Az adott instrumentum árfolyamának fel és le mozgásainak arányát méri százalékos formában kifejezve. Az RSI értéke 0 és 100 között ingadozhat, azonban ha értéke meghaladja a 70-et, akkor az árfolyam többet emelkedett mint a piaci várakozás, így a papír piacán túlvettség alakul ki, amennyiben 30 alá kerül, túladottságról beszélhetünk.38

SZÁMÍTÁSA

Ahol az RS az emelkedı és csökkenı záróárak átlagának a hányadosa.

Használata

5.6. ábra: RSI jelzések az Mtelekom grafikonján

37 38

New Concepts in Technical Trading Systems RSI a biztos indikátor? http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=19397


V. INDIKÁTOROK 47

Az RSI-t tehát elsısorban a túladottság, vagy túlvettség megállapítására használjuk. Amennyiben a mutató értéke 70 fölé megy, azt eladási jelként, 30 alatt pedig vételi jelzésként kell értékelni. Nem szabad azonban kizárólag az RSI értéke alapján pozícióba lépni, de trend nélküli piacon használata nagyon sokat segíthet. Emelkedı vagy csökkenı trend esetén azonban folyamatos eladási, illetve vételi jelzést kaphatunk, ezért itt használata nem javasolt. Kisebb kapitalizációjú papírok esetén a fent említett értékek közelebb lehetnek a szélsıségekhez, tehát 80 fölött beszélünk túlvett és 20 alatt túladott piacról. A befektetés idıtávjának megfelelı periódusú RSI mutatót kell alkalmaznunk. Ez középtávra alapesetben a 14 napos mutatót jelenti.


V. INDIKÁTOROK 48

5.2.2. STOCHASTIC A volatilitás mérésére talán legjobban és legszélesebb körben alkalmazott mutató. Kifejlesztése George C. Lane nevéhez főzıdik. Az indikátor az aktuális záróárfolyamot viszonyítja a megelızı intervallumra érvényes kereskedési sávval. Az árak emelkedı piacon a kereskedési sáv felsı, csökkenı piacon viszont a sáv alsó részéhez állnak közel. Azonban ha ez a két szélsıség huzamosabb ideig fennáll, akkor nagy valószínőséggel változás következhet be. Ezen jelenség vizsgálatára alkalmas tehát a stochastic mutató. Az oszcillátor értéke mindig 0% és 100% között ingadozik. Az alsó érték az jelenti, hogy az instrumentum záróára az elmúlt idıszak legalacsonyabbika volt, a felsı érték pedig ennek ellenkezıjét. A mutatót jól használhatjuk rövid és középtávra egyaránt, a számítás során az idıperiódus változó. Két típust különböztetünk meg: a gyors és a lassú stochasticot. Ezeket az érzékenységük különbözteti meg egymástól. Az indikátort két vonal formájában ábrázoljuk: K% és D%. A D% vonal a K% vonal kisimított változata39.

SZERKESZTÉS

Utolsó záróár – az utolsó ’n’ nap legalacsonyabb ára

K% = 100 *

Az utolsó ’n’ nap legmagasabb ára + az utolsó ’n’ nap legalacsonyabb ára D% = a K% három napos mozgóátlaga. HASZNÁLATA Az indikátor egyrészt az abszolút helyzetébıl, a K% és D% vonalak egymáshoz viszonyított pozíciójából, illetve a divergencia alapján adhat kereskedési jelzéseket. Kereskedési jelzések abszolút pozicíó alapján: − vételi jelzés: a K% és D% egy bizonyos szint alá csökken, majd ezt a szintet alulról felfelé metszi. − eladási jelzés: ha az oszcillátor értéke egy bizonyos szint fölé emelkedik, majd ezt a szintet felülrıl metszi. Kereskedési jelzés egymáshoz viszonyított jelzés alapján: − vételi jelzés: a K% a D% vonal fölé emelkedik. − eladási jelzés: a K% a D% alá csökken. 39

Stochastic Oscillator (Fast, Slow, and Full) http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:stochastic_oscillato


V. INDIKÁTOROK 49

5.7. ábra: Stochastic jelzések az OTP grafikonján

Ahogyan azt a 5.8. ábra mutatja az árfolyam és a stochastic között kialakulhat divergencia is, ami viszont nem egyértelmő kereskedési jelzés, viszont felkészít a közeljövıben bekövetkezı változásra. Láthatjuk, az árfolyam csökkenı trendje ellenére a stochastic értéke már nem csökken, amely után be is következik a trendforduló. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az ilyen divergenciák csak várhatóvá teszik a fordulatokat, nem adnak önállóan kereskedési jelzést.

5.8. ábra: Divergencia az OTP részvény grafikonján


V. INDIKÁTOROK 50

5.2.3. RATE OF CHANGE (ROC) Nagyon egyszerő és jól használható indikátor, ami az ár elmozdulásának mértékét jelzi összehasonlítva azt az egy ’n’ periódus elmozdulásának értékével. Az indikátor 0 körül oszcillál, a kereskedési jelzéseket is ez alapján kaphatjuk40.

Számítása

ROC = [(Napi záró – ’n’ napi záró) / ( ’n’ napi záró)] * 100

Ahogyan a 5.9. ábrán is látható, amennyiben a ROC vonal emelkedés közben alulról metszi a 0-t vételi, amennyiben felülrıl, akkor eladási jelzést kapunk.

5.9. ábra: ROC kereskedési jelzések a MOL grafikonján

40

Rate of Change (ROC), 2007. 03. 29 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:rate_of_change_roc_a


V. INDIKÁTOROK 51

5.3. VOLATILITÁST MÉRİ INDIKÁTOROK 5.3.1. BOLLINGER-SZALAGOK A John Bollinger által kialakított árcsatorna típusú, volatilitást mérı indikátorok csoportjába tartoznak. Az elemzések során fontos szerepet kapnak. A csatorna szélességét egy meghatározott idıtartamra (általában 20 nap) választott mozgóátlag szórási sávja adja41.

Számítási módja A Bollinger-szalag három részbı állnak42: − középsı szalag, ami egy egyszerő számtani átlag (általában 20 napos SMA) − felsı szalag: az SMA értékéhez hozzáadunk 2 egységnyi normál eltérést − alsó szalag: az SMA értékébıl levonunk 2 egységnyi normál eltérést n

∑ Zárój

Középsı szalag, az ’n’-dik periódus mozgóátlaga =

j=1

n

n

Felsı szalag = középsı szalag + (k *

∑ Zárój – középsı szalag)2 ) j=1 n n

Alsó szalag = középsı szalag - (k *

∑ Zárój – középsı szalag)2

j=1

)

n Szükségünk van egy ’k’ értékre, amely a szórást igazítja az idıtávhoz. A szokásos 20 naposhoz tartozó érték 2, tehát általában n = 20, k = 2

Használata

A Bollinger-szalagok a ma használt egyik legnépszerőbb elemzési eszközök, hiszen egyszerőek és a megbízhatóságuk 95% körüli. A használatának alapelvei: − ha érinti az egyik szalagot, elıbb-utóbb megérinti a másikat is − erıs trendet jelez, ha az árfolyam tapad a szalagra − a szalag szőkülése esetén éles ármozgás várható 41 42

Bollinger Bands: http://www.incrediblecharts.com/technical/bollinger_bands.htm Kecskeméti [2006] 137.


V. INDIKÁTOROK 52

5.10. ábra: Bollinger-szalag használata az EGIS-grafikonján

Ahogyan ezt a 5.10. ábra is mutatja, a szalag pozíciójából többféle következtetést is le tudunk vonni. Ezek közül a legtöbb segítséget talán a kitörések elırejelzésében kaphatjuk, hiszen a beszőkülı mozgás nagy biztonsággal intenzív elmozdulást jelez elıre. Trenderısítı jelzés, ha az árfolyam tapad a szalagra, illetve kívül zár. Ebben az esetben viszont nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt, hogy a szalagon kívüli zárás általában eseti jellegő, ezután vissza kell hogy kerüljön az árfolyam a szalagok közé. Az egyik legnépszerőbb indikátor, amit szinte minden elemzésen megtalálhatunk, köszönhetıen a nagy megbízhatóságának és az egyszerő használatának.


V. INDIKÁTOROK 53

5.3.2. AVERAGE TRUE RANGE (ATR)

Az értékpapírok volatilitását mérhetjük az ATR segítségével. Az indikátort J. Welles Wilder ismerette könyvében43 1978-ban. Nem mutatja meg az elmozdulás irányát vagy az idıtartamát, csak a változás mértékét.

Az ATR meghatározása Elsıként szükségünk van a valós napi sávot44 kiszámítására, ahogyan az ábrán is látható, ez három lehetséges módon történhet: − az adott napi maximum és minimum különbsége − az adott napi maximum és az elızı napi záró érték különbsége (abszolút értéken) − az aktuális maximum és az elızı nap zárása közötti különbség abszolút értéke

5.11. ábra: True Range számítása45.

Ezen értékek közül végül a legnagyobb lesz a True Range minden adott napon, és ennek segítségével számíthatjuk ki az ATR értékét. Egy ’n’ periódusra vonatkozó ATR –t a következıképpen számítunk ki: ATR(N) = (ATR * (N – 1) + TR) / N Az ATR önmagában nem szolgál elég információval, viszont egyéb indikátorokkal vagy alakzatokkal alkalmazva nagy gyakorlati haszna van46. Magas ATR magas volatilitással jár, ezért általában a trend tetızésekor vagy mélypontján fordul elı. Az alacsony ATR pedig alacsony volatilitású napok esetén, általában beszőkült, sávos kereskedés estén jellemzı.

43

New Concepts in Technical Trading Systems True Range (TR) 45 ATR, http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:average_true_range_a 46 Faluvégi Balázs: Kitörés elıtt – ATR Indikátor 44


V. INDIKÁTOROK 54

5.4. FORGALOM ALAPÚ INDIKÁTOROK

5.4.1. ON BALANCE VOLUME (OBV) Az egyik legrégebb óta ismert indikátort 1963-ban mutatta be könyvében47 John Granville. Az egyik legnépszerőbb indikátor volt, amelyet a forgalom vizsgálatára alkalmaztak. A mutatószám alapkoncepciója: a forgalom az ár elıtt jár48. Az OBV tehát az árfolyamokból és a forgalmi adatokból próbálja felmérni, hogy egy adott papír piacát akkumuláció vagy disztribúció jellemzi-e.

Számítási mód

Ha az árfolyam emelkedik, akkor az adott nap forgalmával növeljük az OBV-t, ha viszont az árfolyam csökken, akkor a forgalom értékével csökkentjük azt. Változatlan ár esetén az OBV-t sem változtatjuk. Számítása: − mai záró > tegnapi záró, akkor OBV = tegnapi OBV + mai forgalom − mai záró < tegnapi záró, akkor OBV = tegnapi OBV – mai forgalom − mai záró = tegnapi záró, akkor OBV = tegnapi OBV

Kereskedési jelzések

Sávos piacon az OBV kitörést jelezhet elıre, emelkedı érték esetén felfelé, csökkenı érték esetén lefelé. Trendelı piac esetén az OBV trend irányú változása erısíti, trenddel szembeni mozgása gyengíti az aktuális trendet. Itt is megjelenhet a divergencia, amit hasonlóképpen kell értelmeznünk, mint a többi indikátor esetén. Pozitív divergencia esetén a csökkenı elgyengülése és emelkedés, negatív divergencia esetén viszont az emelkedı trend tetızése és csökkenés várható. Az 5.12. ábrán az OBV már egy szők sávban lefelé mozog, amikor az árfolyam még emelkedik, de késıbb meg is következik a divergenciából következtethetı negatív fordulat.

47

Granville’s New Key to Stock Market Profits On Balance Volume, http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:on_balance_volume_ob 48


V. INDIKÁTOROK 55

5.12. ábra: OBV divergencia az OTP heti bontású chartján

Természetesen, ahogyan a többi indikátort, ezt sem használhatjuk önállóan, de más mutatókkal kombinálva hasznos lehet elırejelzés készítése során.


V. INDIKÁTOROK 56

5.4.2. ACCUMULATION Szintén a forgalom és az ár között keresi a kapcsolatot az ’Accumulation’ indikátor is. A divergenciát hívja segítségül az elırejelzéshez, és azt segít észre venni, hogy az eladók vagy a vevık vannak-e többségben a piacon. Számítása49: Accumulation/ Distribution =

(C – L) – (H – C) (H – L)

* forgalom + 1

A képletben: H = az idıszak maximuma L = az idıszak minimuma C = idıszak záróára I = elızı napi Accumulation/Distribution érték Erıs kereskedési jelzésnek számít a divergenica: − bullis divergencia esetén vétel − bearish divegencia esetén eladás

A gyakorlatban leginkább az érvényben lévı trend megerısítésérére használjuk. Az Accumulation szinte teljesen együtt mozog az árfolyammal, ezért kizárólag erre alapozott kereskedési döntést nem szabad hozni, ám használatával az árfolyam és a forgalom között fennálló esetleges divergencia és az ezzel járó kockázat elıre látható.

5.13. ábra: Divergencia a Rába részvény grafikonján 49

Kecskeméti [2006] 135. old


VI. ELMÉLETEK 57

VI. ELMÉLETEK 6.1 FIBONACCI-SZÁMOK A középkori matematikus által megalkotott számsor elsı ránézésre nem kapcsolódik a tızsdéhez, ám ha jobban megismerjük, láthatjuk milyen hasznos alkalmazása. A Fibonacci számsor számítása az alábbi módon történik50:

A Fibonacci számsor azonban több érdekességet is mutat. Ha ugyanis a számsor egyik tagját elosztjuk az ıt követı taggal, akkor a hányados egy konstans szám, 0,618 felé konvergál, ha a számsor egy tagját az ıt megelızı taggal osztjuk el, akkor ez a konstans az 1,1618 lesz. Ez a szám már az ókor óta ismert, az ókori görögök ezen hányadost aranymetszésnek, korábban pedig „isteni aránynak” hívták. Ezen arányszám megdöbbentı módon a természetben is rengeteg helyen elıfordul. Az aranymetszés aránya akkor áll fenn, ha a két szakasz közötti arány pontosan megegyezik az egyenes és a nagyobbik szakasz arányával, ennek szemléltetését a 6.1. ábrán láthatjuk.

6.1. ábra: A Fibonacci négyszög51

50 51

Fibonacci number: http://en.wikipedia.org/wiki/Fibonacci_number Fibonacci number: http://en.wikipedia.org/wiki/Fibonacci_number


VI. ELMÉLETEK 58

FIBONACCI ÉS A TİZSDE

A számsor tızsdei alkalmazása a támasz és ellenállási illetve a korrekciós szintek meghatározásában kap komoly szerepet. Az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a szintek meghatározására, mivel kifejezetten eredményesen használható. Képzése52: − a minimumként és maximumként kijelölt árakra vízszintes vonalakat húzunk.(0% 100%) − a fenti két vonal közötti távolságot a korábban számított Fibonacci szintekkel osztjuk fel, így megkapva a korrekciós szinteket: 0.0%, 23.6%, 38.2%, 50.0%, 61,8%, 100% 161.8%. − ezen szintek támaszként és ellenállásként funkcionálnak A 6.2. ábra jól példázza ezen szintek alkalmazását. Láthatjuk, hogy az elsı emelkedı szakaszra illesztett Fibonacci szint 38,2%-os szintjéig történik meg a korrekció. Onnan az árfolyam folytatja az emelkedést, egészen a 161,8%-os szintig. A használat nagy elınye, hogy a szintek elıre számíthatóak, így mind a pozíció zárásában, mind annak nyitásában segítséget nyújthat.

6.2. ábra: Fibonacci szintek a BUX grafikonján

52

Kecskeméti [2006], 93 old.


VI. ELMÉLETEK 59

6.2 ELLIOT – ELMÉLET A korábbi fejezetekben a technikai elemzés azon eszközei kerültek bemutatásra, melyek a kereskedést, a pozícióba lépést és zárást segítették. Nem voltak alkalmasak azonban arra, hogy egy részvény hosszú távú helyzetét meghatározzák. A technikai elemzés egyik legfontosabb elmélete Elliot- hullámelmélete, amelyben mind a már korábban bemutatott Fibonacci, mind pedig a Dow elmélet szerepet játszik. Elliot szerint a pénzügyi piacok nem véletlenszerő mozgást, hanem az emberi magatartásnak köszönhetıen egy bizonyos ciklikusságot mutatnak. Ezen ciklikusságot mutatja be 1939-ben elméletében Ralph Nelson Elliot, melyet késıbb megalkotója utána Elliot- elméletnek neveznek53. Az elmélet lényeg, hogy a piacon jól meghatározható hullámok alakulnak ki, amelyek felismerésével a tızsdei árfolyamok kiszámíthatóbbá válnak. A hullámok felépítéséhez a Fibonacci számokat használta fel Elliot, amelyek nagyban segítik ezek elıre jelezhetıségét.

6.3.ábra: Elliot hullámok

A HULLÁM-STRUKTÚRA FELÉPÍTÉSE

Ahogyan a 6.3. ábrán is láthatjuk az alap-struktúra emelkedı, minor trendekbıl és korrekciós szakaszokból áll. Az 1, 3, és 5-ös csúcspontok az emelkedı trendeket, a 2-es és 4es pontok pedig a korrekciós szakaszokat jelölik.

53

Elliott Wave International, www.elliotwave.com


VI. ELMÉLETEK 60

Az A, B és C csúcspontok már nem növekvı tendenciát, hanem csökkenı szakaszt alkotnak. Megfigyelhetı viszont, hogy minden egyes emelkedı szakaszt korrekciós követ54. Ahhoz azonban, hogy ezt elırejelzéshez használjuk fel, ismernünk kell az egyes szakaszok tulajdonságait55: − Elsı hullám (0-1) – az árfolyam kitörés után kezd emelkedı trendbe, ekkor még semmilyen jel nem utal az Elliot hullám kialakulására − Második hullám (1-2) – az elsı emelkedés korrekciós szakasza. Ennek szintjeit a Fibonacci szakaszokkal határozhatjuk meg. A legvalószínőbb a 38,2%-s szakaszig történı korrekció. − Harmadik hullám (3-4) – általában a legintenzívebb emelkedı szakasz. Ekkor az árfolyamban nem ritkán gap is kialakul, ami jól mutatja az emelkedés intenzitását. Az emelkedı szakaszok közül ez nem lehet a legrövidebb. Innentıl viszont már egyértelmően Elliot-ciklusról beszélhetünk. − Negyedik hullám (3-4) – a legintenzívebb emelkedı hullám korrekciós szakasza, fontos, hogy nem mehet a 2-es pont alá. Lefutási ideje megegyezik a harmadik hulláméval. − Ötödik hullám (4-5) – a harmadik emelkedı szakasz után tetızik az árfolyam, itt egészen irracionális árak is kialakulhatnak. − Hatodik hullám (5-A) – az árfolyam töri az emelkedı trendet (a korábbi korrekcióknál fontos, hogy nem). Az A pont a 3-as pont alatt helyezkedik el. − Hetedik hullám (A-B) – az elızı esés korrekciója, maximum az 5-A szakasz 61,8%-os korrekciója megy végbe. − Nyolcadik hullám (B-C) – az utolsó hullám, az A pont alá záró árfolyammal.

KORREKCIÓS FÁZIS

A hullámelmélet elsı három hullámának, vagyis az emelkedı fázisnak a kialakulása az esetek 80-90%-ban szabályos, tehát elırejelzéshez jól használható. A korrekciós fázis viszont többféle módon is alakulhat, ezért ennek elırejelzése is nehezebb. Az alábbi gyakran elıforduló korrekciós szakaszok ismertek56: − egyszerő – az A pont nem esik a 3-as pont alá, hanem fölötte fordul

54

Action is followed by reaction Kecskeméti, [2006] 29. old 56 Elliott Wave International, www.elliotwave.com 55


VI. ELMÉLETEK 61

− flat korrekció – az A pontig szabályos a korrekció, viszont a B pont egészen a korábbi csúcs közelében van. Az Elliot-hullám ebben az esetben egy sávban ér véget − szabálytalan – nehezen kereskedhetı, ugyanis kevés szabályszerőséget fedezhetünk fel benne.

. 6.4. ábra: Elliot-hullámok a BUX- grafikonján.

A 6.4-es ábrán az Elliot-ciklus egy gyakorlati lefutását láthatjuk. Természetesen az élet nem rajzolja teljesen tankönyvszerően a chartot, a fıbb pontok és korrekciós szintek azonban jól láthatóak. A hullám-elméletet elsısorban hosszabb távú kereskedésre használhatjuk. A piacra lépés elıtt érdemes megvizsgálnunk azt, hogy a részvény hol is tart a cikluson belül, hiszen a belépésnek eltérı hozam-kockázat aránya lehet a különbözı fázisokban.


62

IRODALOMJEGYZÉK

Faluvégi Balázs: Kövesd a Trendet - Mikor nem jó az MACD? http://www.bwm.hu//elemzesek/Kovesd_a_trendet_Mikor_nem_jo_MACD.pdf

Faluvégi Balázs: Kitörés elıtt - ATR indikátor http://www.bwm.hu//elemzesek/Kitores_elott_ATR_050908.pdf

Tordai Péter: Fundamentális elemzés - gyakorlati tanácsok befektetıknek – 2007. 03.15. In: http://www.bse.hu/gfx/download.arg?ptype=FILE&id=10019417 Accumulation/Distribution Line, 2007. 03. 15 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:accumulation_distrib

Average True Range (ATR), 2007. 03.11 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:average_true_range_a

Bollinger Bands, 2007. 03.05. In: http://www.incrediblecharts.com/technical/bollinger_bands.htm Bump and Run Reversal (Reversal), 2007. 03.17, In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:bump_and_run_reversa

Candlestick, 2007. 04. 10. In: http://www.incrediblecharts.com/technical/candlesticks.htm Cup with Handle (Continuation), 2007.03.01, In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:cup_with_handle_cont

Double Top (Reversal), 2007. 03. 20. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:double_top_reversal

Double Bottom (Reversal), 2007. 03.20. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:double_bottom_revers

Dow Theory – Trends, 2007. 04.05, In: http://www.incrediblecharts.com/technical/dow_theory_trends.htm

Head and Shoulders Top (Reversal), 2007. 03. 13. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:head_and_shoulders_t

Elliott Wave International, 2007. 03.17, In: http://www.elliottwave.com/education/welcome/1.htm Elliott Wave Principle, 2007. 03. 29, In: http://en.wikipedia.org/wiki/Elliott_Wave_Theory Falling Wedge (Reversal), 2007. 03.20 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:falling_wedge_revers


63

Fibonacci number, 2007. 02. 10. In: http://en.wikipedia.org/wiki/Fibonacci_number Flag, Pennant (Continuation), 2007. 03. 24. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:flag_pennant_continu

Moving Average Convergence/Divergence (MACD), 2007. 03.29 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:moving_average_conve

On Balance Volume (OBV), 2007. 03. 21 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:on_balance_volume_ob

Rate of Change (ROC), 2007. 03. 29 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:rate_of_change_roc_a

Relative Strength Index (RSI), 2007. 03.21 In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:relative_strength_in

Rising Wedge (Reversal), 2007.03. 10. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:rising_wedge_reversa

RSI a biztos indikátor? 2007. 04. 10. In: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=19397 Stochastic Oscillator (Fast, Slow, and Full) http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:technical_indicators:stochastic_oscillato

Support and Resistance, 2007. 03.30. In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:support_and_resistan

Symmetrical Triangle (Continuation), 2007. 03. 18, In: http://stockcharts.com/school/doku.php?id=chart_school:chart_analysis:chart_patterns:symmetrical_triangle

Technikai elemzés: hogyan csökkentsük az adásvételek kockázatát? (MACD), 2007. 03.30. In: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=18574 Technikai elemzés: a mozgóátlag használata, 2007. 03.10. In: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=17774

The Dow Theory, 2007. 02. 25 In: http://www.marketthoughts.com/dow_theory.html Burton G. Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten, Nemzetközi Bankárképzı Központ Rt., Budapest, 2001 Steven B. Achelis: Technical Analysis from A to Z, 2nd edition, 200 Kecskeméti István: Tızsdei befektetések a technikai elemzés segítségével, Kecskeméti István és Társa Bt., 2006


64

EGYÉB FELHASZNÁLT IRODALOM: www.stockchars.com www.portfolio.hu www.chartcenter.hu www.tozsdeklub.com Edwin Lefévre: Egy spekuláns feljegyzései, Hét Matador, Budapest, 2003. André Kosztolányi: Kedvenc történeteim a pénzrıl, 2002

A TECHNIKAI ELEMZÉS SZEREPE

Recommend Documents