ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HUMÁNIGAZGATÁSI SZOLGÁLAT :1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 : 443-5539 Fax: 443-5540 vezetői: 33-021 BM: 33-022 Titkárság: 33-024 :
[email protected] Szám: 27006/ 24 / 2012. ált. ÖSSZESÍTT SZAKTERÜLETI VÁLASZOK A 2012. október 08-i RÉT ülésre.
I. A 2012. augusztus 13-i RÉT ülésen felmerült és válaszadást, intézést igénylő kérdésekre BRDSZ 1. A szakszervezeti kérdésekre adott válaszok nyilvánosságra hozhatók-e, mert a mai napig az volt a megállapodás, hogy az addig ne legyen nyilvánosságra hozva, amíg az a RÉT ülésen el nem hangzik. Válasz: A munkáltatói álláspont a kérdésben az, hogy a munkáltató által a szakszervezeti kérdésekre írásban adott válasz közérdekű adat, ezért nyilvánosságra hozható, de az eljárásában továbbra is a korábban alkalmazott gyakorlatot kellene követni. Ennek az a lényege, hogy a szakszervezetek által a RÉT ülésre írásban megküldött, vagy a RÉT ülésen szóban elhangzó kérdéseire a munkáltató által írásban megküldött válasz a RÉT ülésen történő megtárgyalás előtt ne legyen nyilvánosságra hozva. Ennek egyik oka az, hogy a kérdésre adott válasz eleve a RÉT ülés fórumára, az ott történő megtárgyalásra készül, másrészt a munkáltatói választ a kérdést feltevő szakszervezet elfogadhatja, ahhoz lehet észrevétele, vagy nem fogadja el azt. Az utóbbi két esetben a RÉT ülésen mindkét fél kifejti és indokolja az álláspontját, amelynek hatására az előzetesen kialakított álláspontok mindkét oldalon módosulhatnak is, ezért az a célszerű, ha a vitában elhangzottakkal együtt kerül nyilvánosságra a kérdésre adott válasz, mind a szakszervezeti, mind a munkáltatói oldal részéről, mert így fogja tartalmazni a kérdés megválaszolásához tartozó összes információt. 2. Nehéz helyzetben vannak a szakszervezetek a megyékkel való kommunikációban, ezért kérdése, hogy mikor kerül terítékre a már aláírt Megállapodás után, hogy a rendőrségi telefonhálózat, az informatikai eszközök, az intranet használata hogyan lehet, milyen térítési feltételek mellett vehető majd igénybe. Gondolja, hogy erre felkészült a szakma, ha a megállapodásba is belefoglalásra került. Válasz: A GroupWise levelezőrendszer használatát akkor tudja biztosítani a Rendőrség, ha a szükséges licenceket beszerezte. A licencek „KEF” szerinti jelenlegi ára: - kizárólag csak webes elérés esetén 3.855,96 Ft/db - kliens program használatával 10.753,59 Ft/db A fenti árak egyszeriek, a kliens ára egyéves szoftverkövetést is tartalmaz. A GF részére jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, a további szolgáltatások igénybevétele érdekében az alábbi eszközök és szolgáltatások biztosíthatók:
2
• ADSL Internet szolgáltatás bérlet: • 1 Cisco ASA 5505 tűzfal eszköz:
20 e Ft/hó 100 e Ft/db
• 1 IP telefon készülék: 100 e Ft/db • 1 telefax berendezés: 50 e Ft/db. Az ORFK és a szakszervezetek között 2012. augusztus 13-án aláírt Együttműködési megállapodás 30. pontja egyértelműen rögzíti, hogy a tárgykörben az adott szakszervezetnek kell kezdeményeznie, írásban be kell jelentenie az igényét. Nevezetesen, „az ORFK a Szakszervezetek írásos kérelme (igénybejelentése) alapján, azok központi szervei részére, az általuk bérelt és megjelölt irodahelyiségbe, külön megállapodás alapján, térítés ellenében belügyi (belső) telefon és telefax vonalat, Intranet és rendőrségi levelezési rendszer elérési lehetőséget épít ki és tart üzemben.” Erre való tekintettel a GF kéri a szakszervezeteket, hogy a Megállapodásban foglaltaknak megfelelően az igényeiket minél rövidebb határidőn belül küldjék meg a
[email protected] elektronikus levélcímre – mint ahogyan az FRSZ már megtette - , és ez az igény képezné a témában az egyeztető megbeszélések alapját. FRSZ 1. Az FRSZ főtitkára felvetette, hogy a Heves MRFK-n még a gyöngyöspatai eseményhez visszanyúló kifizetetlen túlórák vannak, a vezetés ott elismerte, hogy ennek az igénye jogos, mert az elrendelt túlórákat ki kell fizetni. Behívtak kollégákat, hogy megbeszéljék velük, hogy az elmaradt túlóra ellentételezését több részletben fizetik ki a részükre, amit az érintettek nem fogadtak el, ők a járandóságaikat egy összegben kérték, amire a főkapitányság vezetése úgy reagált, hogy az ajánlattól visszaléptek, és az érintett kollégák egy fillért nem kaptak az óta sem. Kérte, hogy az ORFK vizsgálja már meg a kérdést. Válasz: A Heves MRFK Ellenőrzési Szolgálata - az ORFK Ellenőrzési Szolgálatával párhuzamosan, vele együttműködésben – már ebben az évben elvégezte a gyöngyöspatai eseményekhez kapcsolódó túlszolgálatok elrendelési gyakorlatának és dokumentálásának szabályszerűségi ellenőrzését, melynek összefoglaló jelentése jelenleg véglegesítés és jóváhagyás alatt van. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján, valamint az ORFK Ellenőrzési Szolgálat javaslatára a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Ellenőrzési Szolgálata – a szakszervezeti felvetéstől függetlenül is - megkezdi a gyöngyöspatai események kapcsán teljesített csapatszolgálati feladatok során keletkezett túlszolgálatok megváltásának tételes felülvizsgálatát, ami aprólékossága miatt egy hosszadalmasabb folyamat lesz. A felvetett problémára kielégítő és végleges választ csak a felülvizsgálat végrehajtása után, annak tartalma alapján tud és fog majd adni az ORFK. RSZV 1. AZ RSZV főtitkára elmondta, hogy a Keleti pályaudvaron szolgálatot teljesítő rendőrök eltérő bérezésben, illetményben részesülnek, amit a válasz szerint a BRFK vizsgál, csak az érintettek semmilyen vizsgálatról nem tudnak, és a helyzet változatlan. Az eltérő bérezés oka, hogy más beosztásba vannak kinevezve, aminek alapján van, akinek jár pótlék, van, akinek nem, holott ugyanazt a munkát végzik el, ugyanazt a feladatot hajtják végre. Ők csitítják az állományt, hogy ne adjanak be szolgálati panaszt, de ha a probléma több hónapon át nem oldódik meg, akkor ők is hiteltelenné válnak. Az állomány a járandóságaiért perre megy, miközben retteg attól, hogy kirúgják, mert próbaidős. Kérte, hogy ebben a konkrét ügyben – az általános igényen túl – legyen hatással a rendezés gyorsítására. Válasz: A BRFK vezetőjének megbízásából eljáró BRFK Humánigazgatási Szolgálat vezetőjének írásban megküldött válaszában foglaltak szerint a BRFK Rendészeti Szervek Közrendvédelmi Főosztály állományába 2011. augusztus 01-jei hatállyal próbaidős őrmesteri, majd 2012. augusztus 01-jei hatállyal őrmesteri rendfokozatba kinevezett személyek részére 2012. augusztus 01-jei hatállyal megállapításra került a különleges bevetési pótlék folyósítása. A BRFK Közrendvédelmi Főosztály
3
állományába 2012. május 02-ai hatállyal kinevezett próbaidős őrmesterek részére, a kinevezésükkel azonos hatállyal, került megállapításra a különleges bevetési pótlék. A BRFK Közrendvédelmi Főosztály hivatásos állománya részére folyósításra kerülő különleges bevetési pótlékkal kapcsolatban az alábbiak kerültek megállapításra. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) végrehajtására kiadott 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 28. § (1) bekezdése szerint a hivatásos állomány tagja akkor jogosult a Hszt-ben meghatározott illetménypótlékra (ez esetben különleges bevetési pótlékra) ha olyan beosztást tölt be, amely az átlagosnál nagyobb veszéllyel, vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jár, továbbá, ha az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerül és ezeket a körülményeket és követelményeket a beosztási illetményben nem lehet elismerni. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése értelmében az illetménypótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékra jogosító szolgálati tevékenység tényleges kifejtésének, illetve a beosztás betöltésének idejére jár. A Kormányrendelet 50. §-a értelmében a különleges bevetési pótlék a különlegesen veszélyes szolgálati feladatok ellentételezésére, továbbá e feladatok végrehajtásához szükséges folyamatos intenzív felkészülés ösztönzésére szolgál, kizárólag az ilyen jellegű tevékenységet közvetlenül ellátó állomány részére. A tárgyalt időszakban a pótlékra jogosultak körét a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet 2. számú mellékletének I. része tartalmazta, mely szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, valamint a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányságokon az jogosult különleges bevetési pótlékra, aki e szervek bevetési egységeinél különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellát. 2012. január 01-től a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 66/2011. (XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 11. számú melléklete tartalmazza a különleges bevetési pótlékra jogosultak körét, mely 3.5. pontja szerint a rendőrségen 100%-os mértékű különleges bevetési pótlékra jogosult az, aki a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok akció alegységeinél különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellát. A BM Rendelet 2012. július 01-től hatályos 11. melléklet 3.5. pontja szerint a rendőrségen 100%-os mértékű különleges bevetési pótlékra jogosult az, aki a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok akció alegységeinél, valamint a Budapesti Rendőr-főkapitányság bevetési osztályán különleges bevetési pótlékra jogosító tevékenységet közvetlenül ellát. A Hszt. 99. § (1) bekezdése értelmében a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése megállapítja, hogy az illetmény beosztási illetményből, rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, valamint az e törvény által meghatározott feltételek fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt. A Hszt. 99. § (3) bekezdése szerint az illetmény megállapítása a hivatásos állományba történő kinevezés, illetve más beosztásba történő kinevezés (megbízás) alkalmával meghatározott besorolás alapján történik. Ugyanezen jogszabályhely (4) bekezdése alapján az illetmény illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél. A Hszt. 254. § (2) bekezdésének értelmében a 104. §-ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintett munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A (3) bekezdés szerint a (2) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának a pótlékkal elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár. A leírtak alapján
4
megállapítható, hogy a különleges bevetési pótlékra való jogosultságnak feltétele, hogy a hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott tevékenységet lássa el. Fentiekre tekintettel, a BRFK Humánigazgatási Szolgálat vezetője megkereséssel élt Budapest rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese - Dr. Török Zoltán r. ezredes, országos rendőr-főkapitányi biztos - felé, aki tájékoztatta, hogy a leírt jogszabályi környezet áttanulmányozását követően megállapította, hogy a BRFK Rendészeti Szervek Közrendvédelmi Főosztály állománya részére különleges bevetési pótlék folyósítására jogszabályi lehetőség nincs. Ezredes úr álláspontja szerint a fentiek alapján a BRFK Rendészeti Szervek Közrendvédelmi Főosztály állománya tekintetében a különleges bevetési pótlék folyósításának megszüntetése indokolt, mely végrehajtásával kapcsolatos egyeztetések folyamatban vannak. 2. Az RSZV főtitkára javasolta, hogy az elkövetkező időszakban a problémaként felvetett ügyek rendezésnek legyen konkrét végrehajtási határideje is, ami így számon kérhető lehetne, mert a felvetett problémában érintett rendőri szervek a probléma jelzése után csak vizsgálatot folytatnak, statisztikákat gyűjtenek be, majd a felvetett probléma fél év elteltével megoldatlanul a feledés homályába merül. El lehetne gondolkodni azon, hogy ki lenne alakítva egy olyan rendszer, hogy egy bizonyos idő múlva (fél év, egy év) visszatérés lenne arra, hogy a felvetett problémák megoldásra kerültek, vagy sem? Bízik benne, hogy a RÉT-en felvetett problémák megoldásra kerülnek, és elkerülhető lesz a szolgálati panaszok beadása, amivel csak fölöslegesen kerülne a rendszer leterhelésre. Válasz: A munkáltatói oldal az érdekegyeztetés során felvetett ügyekben, az abból adódó feladatok végrehajtására vonatkozóan határidő meghatározását nem tartja megoldhatónak, mivel az érdekegyeztető fórum a munkáltató számára nem határozhat meg, és nem határidőzhet végrehajtásra feladatot. Bevezethető gyakorlatnak tartja azonban azt, hogy félévenként a RÉT ülés keretében kerüljenek áttekintésre az abban a félévben tárgyalt kérdések és a rendezésük érdekében tett vezetői intézkedések, és azok eredménye. Erre az áttekintésre a RÉT mindkét oldala készüljön fel, és az ezekben a kérdésekben kialakított álláspontjuk kerüljön a fórumon megvitatásra. II. Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete által írásban megküldött kérdésekre 1) 2012. július 1.-én hatályba lépett új Munka törvénykönyve. A műszakpótlékra vonatkozó szabályozás megváltozása miatt a közalkalmazottak és a rendőrségi munkavállalók közül az érintetteknek csökkent a nettó illetménye. Mit tervez a munkáltató ennek az illetménycsökkenésnek a kompenzálására? Válasz: Az új Munka törvénykönyve hatályba lépésével megváltoztak az egyes bérpótlékokra való jogosultság feltételei. A délutáni pótlék megszűnése az érintett dolgozóknál jelentős, havi szinten mintegy 4 000 – 7 000 Ft. összegű jövedelemcsökkenést okozhatott. A törvény életbe lépését követően, az ORFK Gazdasági Főigazgatóság megvizsgálta a jövedelemcsökkenés kompenzálásának lehetőségét és megoldására javaslatot dolgozott ki. Ennek lényege, hogy a havi illetmények, munkabérek változatlansága érdekében, az érintett dolgozók bérét/járandóságát – a munkavállalóknál az alapbér, a közalkalmazottak esetében a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész - növelésével úgy kerül módosításra, hogy a délutáni pótlék megszűnése miatt a havi nettó illetmények ne változzanak. Az illetményrendezést 2012. július 1-jei hatállyal - visszamenőlegesen – tervezi az ORFK végrehajtani. 2) A hivatásos állományúak körében a Hszt. 29/C.§(13) bekezdése alapján indult-e már eljárás? (Megjegyzés: MRK tagja elleni etikai eljárás.) Itt szeretnénk felhívni a munkáltató figyelmét egy jogszabály módosítás szükségességére : a Hszt.29/C.§ (13) bekezdésében a Hszt.70/A.§-ra történő hivatkozás téves, mert a 70/A.§ a „Könnyített szolgálat „ címet viseli. A jó hivatkozás a 70/B.§, amely rendvédelmi hivatás etikai alapelveiről rendelkezik.
5
A másik kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a Hszt. 56.§ (2) bekezdés a.),ba.) és bb.) pontja alapján indult-e már eljárás és milyen állománycsoportba tartozók ellen. Válasz: a) A Hszt. 29/C§ (13) bekezdés alapján MRK tag ellen nem indult eljárás, mert nem is indulhatott, mivel a Hszt. vonatkozó része alapján az etikai eljárás rendszere az MRK elnökségének a hatáskörébe tartozik. b) A Hszt. 56.§ (2) bekezdés b.) ba.) pontja alapján a jogszabály módosítása óta eltelt időszakban 100 fő hivatásos állományú (13 ti. 26 zls., 61 tts.) esetében lett ellenőrzés kezdeményezve, melyeknek eredménye, illetve állása a következő: - az ellenőrzés kifogástalan életvitelt állapított meg 24 fő (4 ti., 6 zls., 14 tts.) esetében, - az ellenőrzés megállapítása volt, hogy a kifogástalan életvitel követelményeinek nem felel meg és szolgálati viszonya megszüntetésre került 29 fő (4 ti., 3 zls., 22tts.), - az ellenőrzés befejezése előtt leszerelt 3fő (1zls., 2tts.), - megtagadta az ellenőrzést 2 fő (2 zls), - az ellenőrzés kezdeményezése visszavonásra került 2 fő (1 zls., 1 tts.) esetében, - az ellenőrzés felfüggesztésre került 6 fő (1 ti., 2 zls., 3 tts.) esetében, - az ellenőrzés folyamatban van 34 fő (4 ti., 11 zls., 19 tts.) esetében. c) A Hszt. 56.§ (2) bekezdés b.) bb.) pontja alapján a jogszabály módosítása óta eltelt időszakban 7 fő hivatásos állományú (1 ti. 3 zls., 3 tts.) esetében lett vizsgálat indítva azért, mert az érintett a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez a hozzájáruló nyilatkozatot önhibájából nem tette meg, ezért szolgálati viszonyuk megszüntetésre került. 3) A közszolgálatban tervezett létszámleépítés várhatóan érinti-e, és ha igen akkor milyen mértékben a rendőrségi munkavállalókat ? Válasz: A közszolgálatban tervezett létszámleépítésről konkrét és megbízható információkkal az ORFK nem rendelkezik, ezért a kérdésre érdemi választ nem tud adni. 4) Jelenleg ismereteink szerint folyamatban van a területi és helyi szervek átszervezése. A területi szervek két csoportba „I nagy” és „II kis” főkapitányságokra kerülnek besorolásra. A struktúrát központilag határozták meg. Az un. kis megyékben ezért osztályokat szüntetnek meg. Az alosztályok egy részét csoporttá minősítik át. A munkavállalók kérdése: Ha a kormány évek óta befagyasztja az illetményeket,- adni nem ad, akkor az alsó és közép vezetői kategóriában mi indokolja az illetménycsökkenést (10.000 – 60.000 Ft ) az átszervezés indokán túl. Válasz: A beosztási illetmények az érintett vezetői állománynál csak az átszervezés miatt csökkenhetnek, és csak a jogszabályi előírások által rögzített esetekben, módon és mértékben. 5) A Honvéd kórházban a honvédelmi miniszter rendelet alapján megindul egy racionalizálási folyamat, melynek keretében felülvizsgálják az igényjogosulti kört is. Ennek eredményeként, minden itt ellátandót kártya -típusú igazolvánnyal kívánnak ellátni. Ennek során felülvizsgálatra kerül az un. hozzátartozó kör is. Kérünk tájékoztatást arról, hogy miképpen oldja meg a Rendőrség az igazolásokat, illetve történt-e intézkedés a járadékban részesülők valamilyen igazolvánnyal történő ellátására. Hogyan oldották meg a szolgálati járadékosok után követő szociális ellátását?
Válasz:
6
A Honvédkórház részéről az igényjogosulti - kártya típusú - igazolvány bevezetésére intézkedések ez idáig nem történtek. Amennyiben erre a honvédségnél sor kerül, azt a rendszert fogja a Rendőrség is a adaptálni. Ennek folyamatát, megtörténtét az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Egészségügyi és Pszichológiai Osztálya figyelemmel kíséri, és a szükséges intézkedéseket a megfelelő időben meg fogja tenni, vagy megtételét kezdeményezi. Ennek megtörténtéig továbbra is a Rendőrség személyügyi szakszolgálata adja ki a rendőri szerveknél az ellátás igénybevételére jogosító igazolásokat az érintettek részére. A szolgálati járandóságosok igazolvánnyal történő ellátására vonatkozó kérdésre a válasz a 2012. június 18-i RÉT ülés, Összesített szakterületi válaszok első oldalán található. A szolgálati járandóságosokra személyi hatályában nincs kiterjesztve a 39/1997. (VII. 18.) BM rendelet – a belügyi szervek szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatairól -, ezért annak előírásait automatikusan nem lehet a szolgálati járandóságosokra alkalmazni, esetükben a szociális és kegyeleti ügyeik egyedi elbírálás alapján kerülnek rendezésre. Az ORFK információja szerint a fent említett jogszabály módosítása a Belügyminisztérium részéről folyamatban van. 6) A BRDSZ kérte és a többi szakszervezet is egyetértett, hogy az átszervezésekért felelős miniszteri biztos adjon tájékoztatást a nyár folyamán rendkívüli RÉT keretében a várható változásokról. Ez a mai napig nem történt meg. Kérdésünk az, hogy ez a tájékoztatás egyáltalán megtörténik-e és mikor? Válasz: a kérdésre a RÉT ülésen történik válaszadás. 7) Van-e a rendőrségnél elmaradt juttatás kifizetés, itt elsősorban a túlszolgálat kifizetésére gondolunk? Válasz: Akármilyen szoros a rendőrség költségvetése, akármilyen szűkösek az anyagi lehetőségek, minden esetben elsődleges szempont az állomány járandóságainak kifizetése. Amennyiben a rendőrségen jelenleg van elmaradt túlóra kifizetés, az az alábbiakból adódhat: - adminisztrációs hiba, - a munkáltató, tekintettel a rendőrség szoros költségvetésére, törekedett a túlszolgálat – elsősorban – szabadidőben történő megváltására, amit az érintett állomány több esetben megpanaszolt. Addig, amíg az adott ügyben benyújtott szolgálati panasz/bírósági ügy vizsgálata le nem zárul, a túlszolgálat szabadidőben, illetve pénzben történő megváltása nem lehetséges. 8) Annak ellenére, hogy tudjuk, hogy a HSZT kezelése a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, kérünk a Rendőrség vezetésétől a Hszt. módosítás, vagy az új Hszt.-vel kapcsolatban tájékoztatást, tekintettel arra, hogy a Parlament októberi ülésszakán úgy szerepel a Hszt. előterjesztése, mint amelyik új életpálya modellt és új illetményrendszert tartalmaz. Válasz: Az Országgyűlés 2012. őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási programjában (elérhető az Országgyűlés honlapján) 41. szám alatt szerepel a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat szakmai szövegváltozatát véleményezte az Országos Rendőr-főkapitányság, de a jelenleg előkészítés alatt álló előterjesztés az ORFK-ra véleményezésre még nem lett megküldve. A törvényjavaslatot a Belügyminisztérium készíti elő, így a véleményezésre bocsátásával összefüggésben a tárca rendelkezik információkkal. 9) Kérünk tájékoztatást arról, hogy az önálló munkáltatói jogkörrel rendelkező szervezetek közül hányan jelezték csatlakozási szándékukat az ORFK - val megkötött Együttműködési megállapodáshoz. Válasz: Az ORFK és a Rendőrségnél működő szakszervezetek között megkötött Együttműködési megállapodáshoz való „csatlakozási hajlandóság” helyzete a területi rendőri szervektől bekért információk alapján az alábbiak szerint áll jelenleg: - 12 területi rendőri szerv nyilatkozott úgy, hogy csatlakozni szándékozik, és ennek érdekében már folytatja az egyeztetéseket a náluk működő szakszervezetekkel,
7
- 6 területi rendőri szerv nyilatkozott úgy, hogy csatlakozni szándékozik, de ennek érdekében még nem kezdte meg az egyeztetéseket a náluk működő szakszervezetekkel, - 2 területi rendőri szerv nyilatkozott úgy, hogy csatlakozni szándékukat még nem döntötték el, de a csatlakozási szándék tisztázása érdekében megkezdték az egyeztetéseket a náluk működő szakszervezetekkel, - 1 területi rendőri szerv nyilatkozott úgy, hogy külön megállapodást kíván kötni a náluk működő szakszervezetekkel, - 3 területi rendőri szerv nyilatkozott úgy, hogy nem csatlakozik a megállapodáshoz, és nem is tervezi megállapodás megkötését a náluk működő szakszervezetekkel, 10) Ismételten megkérdezzük, hogy van-e munkáltatói akadálya annak, hogy a munkavállaló és a munkáltató megállapodjon a szakszervezeti tagdíj levonására. Jelölje meg a megállapodás megkötésére jogosult jogkör gyakorlóját munkáltatóként. Ezekre az adatokra, illetve nyilatkozatra a szakszervezeti tagdíj levonásával kapcsolatban, folyamatban lévő bírósági eljáráshoz van szükség. (Erre a kérdésre a választ írásban és az arra feljogosított által aláírva kérjük.) Válasz: A rendőrség állományában lévők illetményéből tagdíj levonásának – a munka törvénykönyve alá tartozókon kívül –, kizárólag a fegyveres szerv és az érintett (hivatásos, kormánytisztviselő, közalkalmazott) állománycsoportok erre vonatkozó megállapodása alapján van helye. Megállapodás hiányában a törvény nem teszi lehetővé a tagdíj illetménytől történő levonását. (Az e tárgyban, 2012. márciusában kelt átiratok mellékelve - 2+1 lap). A Gazdasági Főigazgatóságnak arról nincs információja, hogy miért nincs ilyen jellegű megállapodás az érintett felek között. III. Független Rendőr Szakszervezet által írásban megküldött kérdésekre 1) Végrehajtói állomány havi 14.000 Ft összegű juttatása 2013-ban - kérjük annak ORFK általi megerősítését, hogy a tiszthelyettesi, zászlósi állomány 2013-ban is számíthat-e a 14.000 Ft/hó kiegészítő juttatásra. A juttatásról ugyanis a Hszt. 341/F. §-a rendelkezik, de mint ismeretes a Hszt.-t, lehet, hogy már 2013-tól új szolgálati törvény válthatja fel, melynek ez irányú szabályozási koncepciója előttünk nem ismert. Tájékoztatást kérünk az ORFK tárgybani információiról. Válasz: A Hszt. várhatóan 2013-ban hatályba lépő módosítása (a szolgálati törvény jelenleg koordináláson lévő 2012. szeptember 07-ei állapotnak megfelelő tervezete) változatlanul tartalmazza a folyósítás jogi alapjait. A parlament előtt lévő, 2013. évi költségvetési tervjavaslat magában foglalja a végrehajtói állomány részére biztosítandó, havi 14 000 Ft összegű kiegészítő juttatás fedezetét. 2) Új Hszt., valamint a fogpótlás- és szemüveg költségtérítés új jogi szabályozásának aktualitásai - mint ismeretes 2012. január 1-től – a vonatkozó jogi szabályzó, azaz az 1/1998. (I. 16.) BM rendelet hatályon kívül helyezésével – megszűnt a fogpótlás és szemüvegkészítés költségeihez történő munkáltatói támogatás (költségtérítés) jogintézménye. A RÉT júniusi soros ülésén az ORFK részéről azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a rendőrség már véleményezte a Belügyminisztérium által koordinált új jogi szabályzó tervezetét, melynek hatálybalépését információink szerint július 1-től tervezte a tárca. A nyár elejei RÉT ülést követően a BM vezetésénél is érdeklődtünk a jogi norma kiadása felől, illetve kértük a tervezet rendelkezésünkre bocsájtását, de megkeresésünkre a tárca még csak nem is reagált. Tájékoztatást kérünk az új jogi szabályzó hatálybalépésének várható időpontjáról és tartalmáról, illetve, hogy azokról a rendőrség milyen információval rendelkezik. Tájékoztatást kérünk továbbá az új szolgálati törvény kodifikációjának helyzetéről, az ORFK ezzel kapcsolatos információiról, figyelemmel, hogy a korábban 2013. január 1-jére tervezett hatálybaléptetés közelgő időpontjára. Válasz: A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai fogpótlással kapcsolatos költségtérítéséről és a szemüvegtérítés egyes kérdéseiről szóló 1/1998. (I. 16.) BM
8
rendelet helyébe lépő tervezett szabályozás szakmai szövegváltozatát véleményezte az Országos Rendőr-főkapitányság, de a jelenleg előkészítés alatt álló előterjesztés az ORFK-ra véleményezésre még nem lett megküldve. A jogszabályt a Belügyminisztérium készíti elő, így a véleményezésre bocsátásával összefüggésben a tárca rendelkezik információkkal. 3) Rendészeti alapvizsga - a Hszt. 2012. január 1-től hatályos rendelkezése (72/B. §) kötelezővé teszi a hivatásos szolgálati beosztás betöltéséhez a rendészeti alapvizsga, illetve meghatározott beosztásokban a szakvizsga meglétét. A Hszt. vonatkozó előírásának végrehajtása tárgyában kormányrendelet tervezet is készült, melyet a Belügyminisztérium szakszervezetünk részére is megküldött. Az október 1-jével hatályba léptetni tervezett kormányrendelet szerint a rendészeti alap-, illetve szakvizsgával érintett állományt az ez irányú kötelezettségéről a munkáltatónak 2012. december 31-ig tájékoztatnia kell. Tájékoztatást kérünk, hogy a kormányrendelet szerinti munkáltatói tájékoztató kiadását milyen formában tervezi az ORFK, és hogy ennek érdekében eddig milyen intézkedésekre került sor, továbbá arról, hogy az ORFK álláspontja szerint a vizsgatételi kötelezettség milyen nagyságú személyi kört érint. A kormányrendelet tervezete ugyanis véleményünk szerint igen széles körben ad mentesítést az alapvizsga egésze vagy egyes részei letételének kötelezettsége alól: RTF-t végzettek; jogi, katonai, közigazgatási, stb. felsőfokú végzettséggel és rendészeti alapismeretekkel rendelkezők; RSZKI-t végzettek; stb. Mindezek alapján tájékoztatást kérünk arról, hogy a vizsgakötelezett személyi kör rendőrségi részről felmérésre került-e, és ha igen, akkor a vizsgatétel hány főt érint. Válasz: A Magyar Közlöny 2012. évi 128. számában kihirdetésre került a rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletet. A rendészeti alapvizsgára és a rendészeti szakvizsgára kötelezettek, valamint a Kormányrendelet alapján mentesülők létszámának felmérését a rendőri szervek humánigazgatási szolgálatai a napokban megkezdik. A felmérés befejezését követően – igény szerint – a létszámokról tájékoztatást nyújtunk. A vizsgakötelezettség és a vizsga letétele alóli mentességek állományparancsban történő rögzítésére az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője fog intézkedni. Az augusztusi koordinációhoz kapcsolódóan egy napos határidő megadásával a normaalkotó a költségkihatások felmérését is kérte az Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztálytól, amely alapvetően a vizsgával érintett létszám meghatározását követelte volna meg. A határidő rendkívüli rövidsége, valamint a vizsga letétele alóli mentességek széles köre és részletezettsége miatt a létszám megadása a SZENYOR for WINDOWS személyügyi nyilvántartó rendszerből történő leválogatással nagyságrendileg sem volt megadható. IV. Rendőr Szakszervezetek Védegylete által írásban megküldött kérdésekre 1) Mikor fogja a munkáltató beiskolázni az objektumőri részszakképzéssel rendelkező BRFK-s állományt. A többségük részére 2012. december 31-a lett meghatározva a szükséges rendőri végzettség megszerzésére. Válasz: A BRFK tájékoztatása szerint a Budapesti Rendőr-főkapitányság állományában nem lát el feladatot olyan személy, akinek 2012. december 31-ig került előírásra a szükséges rendőri végzettség megszerzése. Az objektumőri részszakképzéssel rendelkező személyek beiskolázására a velük kötött felnőttképzési szerződésben rögzítettnek megfelelően a kinevezéstől számított öt éven belül kerül sor. Ennek végrehajtására az ORFK Humánigazgatási Szolgálat Ütemtervet készít, amelyben rögzítésre kerülnek az egyes területi rendőri szervek keret lehetőségei, amit a területi rendőri szervek bontanak le személyre szólóan. Az Ütemtervben olyan csoportosításban és létszámban kerülnek e keretek
9
kialakításra, hogy az átmeneti létszámkiesés a területi rendőri szerv alapfeladatainak végrehajtását hátrányosan ne befolyásolja. 2) A munkáltató kívánja-e kompenzálni azokat a munkavállalókat, akiknek a nettó fizetése 40007000ft-tal csökkent az új Munkatörvénykönyv 2012. július 01-i hatályba lépése következtében. Válasz: A válasz megegyezik a BRDSZ 1. számú, azonos tartalmú kérdésére adott válasszal. V. Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete által írásban megküldött kérdésekre 1) Korábban önköltséges (Rendőrszervező – tiszti) képzést szerveztek a hivatásos állomány tagjai számára. Az ORFK az oktatási tevékenység ellátására az Eurosec ’98. Bt.-t bízta meg, mellyel szerződést is kötött. A hivatásos állomány több tagja ezt követően az Eurosec ’98. Bt.-vel felnőttképzési szerződést kötött , melynek alapján rendőrszervező tanfolyamon vettek részt 2010 évtől. A képzést sikeresen abszolválók többsége ezt követően elöljáróik által felterjesztésre kerültek tiszti kinevezésre. Az Országos Rendőrfőkapitány úr határozatában azonban legtöbb esetben azzal utasította el a tiszti kinevezéseket, hogy „a szervezeti állománytáblázati beosztások nagyrészt feltöltöttek, az üres, bérrel fedett beosztások pedig alacsony számúak”. Ezzel ellentétben olyan esetekben, ahol a pályázó Rendőrtiszti Főiskolát végzett, a tiszti kinevezés megtörtént. Álláspontunk szerint a hivatásos állomány azon tagjai esetében, akik az Eurosec ’98. Bt.által megtartott tanfolyamot abszolválták ugyan úgy fennállnak a tiszti kinevezéshez szükséges jogszabályi feltételek mint a Rendőrtiszti főiskolát végzett kollégák esetében. Tájékoztatjuk tisztelt szolgálatvezető Urat, hogy tagjaink körében az elégedetlenség fő forrása, és nagy részben a fluktuáció oka az, hogy nem látnak a rendőrségen előmeneteli lehetőséget. A tiszti kinevezéshez sok esetben minden jogszabályi feltétel adott, mégsem történik az meg. Ezzel a hivatásos állomány tagjának a hite a méltányos eljárásban, a kollegialitásban, az egyenlő elbánásban , illetve munkájának elöljárói által történő elismerésében meginog, ami elégedetlenséget szül. A tiszti kinevezések területén jelentkező visszásságok húzódnak meg legtöbbször okként a leszerelések illetve az állomány tagjai között, továbbá az állomány tagjai és a rendőri vezetés között létező feszültségek mögött. Kérdés: a) Kinevezhetők-e azok a kollégák tiszti beosztásba, akik az Eurosec ’98. Bt-vel képzési szerződést kötöttek, illetve elvégezték a rendőrszervező képzést? HISZ OKTIG és KIK FŐO. b) A tiszti kinevezések során az Eurosec ’98. Bt. képzését abszolváló rendőröket diszkriminálják-e negatívan azokhoz a kollégákhoz képest, akik Rendőrtiszti Főiskolát végeztek? ORFK HISZ SZÜFŐO. c) A képzésen részt vett hivatásos állományú tagok által befizetett önköltség jelentkezett-e a BRFK, az ORFK, avagy a Megyei Rendőr-főkapitányságok költségvetésében, és ha igen, milyen módon? Válaszadó: GF. Válasz: A TMRSZ azon állítása, hogy az ORFK a rendőrszervezeői (tiszti) szaktanfolyam elvégzésére megbízást adott és szerződést is kötött az Eurosec ’98 Bt-vel nem felel meg a valóságnak, mert az ORFK semmilyen külső szervezetet nem bízott meg, és egyikkel sem kötött szerződést az ilyen tartalmú képzés végzésére. A rendőrszervezői (tiszti) szaktanfolyamot végzettek beosztásba helyezésének témaköre már több RÉT ülésen szerepelt (2011. március 07, 2011. május 09, 2011. június 06, 2012. június 18). Önálló napirendként a 2011. június 06-i ülésen volt tárgyalva, és legutóbb 2012. június 18-án pont a TMRSZ kédéseként került újra napirendre, de akkor a Kelemen Védelem ’97 Kft. volt a képzést végző külső szervezetként megjelölve. Ezek rögzítése azért lényeges, mert
10
ezeknek e fóromoknak az anyagaiból kiderül, hogy a TMRSZ által felvetett mindhárom kérdésre történt már a munkáltató részéről válaszadás. Az a) kédésre a válasz a 2012. június 12-i RÉT ülés válaszai között van, ami az alábbi: „A Kelemen Védelem '97 Kft. által folytatott képzés megfelel a korábbi Rendőrtiszti Főiskola, illetve más oktatási intézmények által szervezett képzéseknek, ezért az általuk kiadott felsőfokú rendőri szakképesítést nyújtó OKJ-s bizonyítvány egyenértékű a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által kiadott bizonyítványokkal. Ezek alapján megfelel felsőfokú rendőri szakképesítésnek, ezért első tiszti rendfokozatba kinevezhetőek azok a kollégák, akik rendelkeznek ilyen bizonyítvánnyal. A rendőrszervező (tiszt) szaktanfolyamon végzettek első tiszti kinevezése jelenleg is folyamatos, azonban a kinevezés elengedhetetlen feltétele, hogy az állományilletékes parancsnok és a területi rendőri szerv vezetője támogassa és javasolja az érintett kollégák kinevezését, valamint az, hogy az adott rendőri szervezet rendelkezzen betöltetlen tiszti státusszal, és a tiszti kinevezéshez rendelkezésre álljon a szükséges bérfedezet. Mindezekre tekintettel nem indokolt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendőrszervező szaktanfolyamának elvégzése azoknak, akik az első tiszti kinevezéshez szükséges bizonyítványt nem az RTF-en szerezték meg, ezért okkal zárkóznak el az állományilletékes parancsnokok az újbóli beiskolázástól, mert az csak fölösleges pénzkidobás és szolgálatból való kiesést jelentene.” A b) kédésre a válasz a 2011. május 09-i RÉT ülés válaszai között van, ami az alábbi: „A vezetői megnyilatkozásokból egyértelműen kitűnik, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzetben a kinevezések, áthelyezések, stb. tekintetében prioritások felállítására van szükség, amelynek alapvető rendező elve a rendőrségi, a szolgálati feladatok követelményszintű teljesítéséhez szükséges személyi feltételek biztosításának elve. A tiszti kinevezéseknél elsőbbséget élveznek azok, akik a Rendőrtiszti Főiskolán szerezték meg a tiszti kinevezéshez szükséges képesítést. Az első tiszti, de más beosztásokba történő kinevezések esetén is alapvető szempont, hogy az érintett rendőr szakmai alaptevékenység végrehajtására létrehozott beosztásba kerüljön kinevezésre (pl. nyomozó, tiszti kmb-s, stb.). A nem alaptevékenység végrehajtására létrehozott beosztásokba történő kinevezésekre a szervezeti elem működőképességének fenntartása érdekében kerülhet sor. Sajnos a szigorúbbá vált gazdálkodási helyzet nincs jó kihatással a belső előmenetelre sem, mert ezen a területen is prioritásokat kell felállítani a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek ésszerű és célirányos felhasználása érdekében. A rendészeti képzettséget adó nem belügyminisztériumi igazgatás alá tartozó iskolák – különböző kft.k – végzettséget igazoló okmányainak elfogadásával kapcsolatban az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője a 2011. március 07-i RÉT ülésen kifejtette az ORFK vezetésének álláspontját (szó szerinti jegyzőkönyv 14. oldal 3. hozzászólás). A szolgálatvezető úr által elmondottak szerint nem preferálják azt a képzettséget, végzettséget a rendőrség alaptevékenységi munkájában az első tiszti kinevezéseknél, amit nem az RTF ad –hosszú távon különösen nem –, ezért kérte az ülésen a szakszervezeteket, hogy legyenek abban a vezetés segítségére, hogy beszéljék le az állományt a nem RTF-es átképzők elvégzéséről, különösen, ha ezt a saját pénzükön akarják elvégezni.” A 2011. június 06-i RÉT ülés 2. napirend Összefoglalójában szerepel: „Egyértelműen tisztázni és hangsúlyozni szükséges, hogy a rendőrszervezői végzettséget megszerzők esetében a munkáltatónak nincs tiszti kinevezési kényszere, kötelezettsége, ami alól kivételt képez az olyan eset, ha annak megszerzésére a munkáltató a munkavállalóval tanulmányi szerződést kötött, és abban vállalta a tiszti kinevezését, illetve, ha azt a munkavállaló számára megszerzendő végzettségként parancsban írta elő.” A c) kédésre a válasz a 2012. június 18-i RÉT ülés válaszai között van, ami az alábbi: „A Kelemen Védelem ’97 Kft által szervezett 61 861 01 0010 6103 számú OKJ rendőrszervező szakképzés önkéntes és önköltséges alapon történt. A képzéshez a rendőrség nem járult hozzá, és a résztvevők a rendőrségnek díjat nem fizettek. A bizonyítványt önköltséges alapon megszerzőknek a képzésre befizetett pénze nem jelenhetett meg a területi rendőri szerv költségvetésében, mert az érintett ezt a pénzt közvetlenül az oktatást szervező és végző szervezet részére kellet, hogy befizesse. A rendőri szervezet az önköltséges képzéshez jó esetben az elvégzéshez szükséges időt biztosította, vagy még azt sem vette igénybe a tanulmányokat folytató, mert sok esetben a tanulmányokról a munkáltató akkor
11
szerzett tudomást, amikor az érintett tiszti kinevezéséért jelentkezve bemutatta a megszerzett bizonyítványát.” A képzésben részt vevő hivatásos állományúak által befizetett önköltség – amennyiben nem a munkáltató írja elő a képzés megszerzését, valamint nem vállalja át a költségek egy részét –, az érintett szervezet költségvetésében nem jelent meg. Abban az esetben azonban, ha a munkáltató iskolázta be a hivatásos állományú dolgozóját, úgy a szaktanfolyam költségét (nagyságrendileg 145 000,- Ft/fő összegben) számla alapján minden esetben megtérítette a képzést szervező intézmény részére. Egy esetben – Hajdú-Bihar MRFK esetében – 16 fő részére állományparancsban írták elő a szakképesítés megszerzését úgy, hogy a munkáltató nem állta a szaktanfolyam elvégzésének költségeit. A 16 főből 5 fő szolgálati panaszt nyújtott be a képzés költségeinek megtérítése tárgyában, amely panaszoknak az ORFK vezetője helyt adott. A szolgálati panaszoknak helyt adó jogerős határozat alapján érintett 5 fő esetében a teljes tanfolyam- és vizsgadíj, valamint késedelmi kamat tekintetében jelentkezett kifizetési kötelezettsége a rendőr-főkapitányságnak. A kifizetett összegek minden esetben a személyi juttatások előirányzaton, a képzési költség és a késedelmi kamat sorokon szerepeltek. A megadott válaszoktól függetlenül az ORFK Humánigazgatási Szolgálatának vezetője úgy döntött, hogy a 2011. június 06-i RÉT ülésre készített Összefoglalóhoz hasonlóan a szolgálat áttekinti a rendőrszervező (tiszti) szaktanfolyamot végzettek, de tiszti kinevezésben még nem részesültek helyzetét rendőrségi szinten, és az erről készült anyagot a 2012. december 10-i RÉT ülésre önálló napirendként beviszi. Ennek a napirendnek az előkészítésére az elmult RÉT ülés óta eltelt időszak összkörülményei nem voltak megfelelőek (nyári szabadságolások, a vezetői váltásk, a szakapparátusnak a rendőrség átszervezési munkálatai miatti leterheltsége a, stb.) 2) A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete az utóbbi időben egyre több hírt kap arról, hogy a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban PMRFK) személyi állományának ruházati ellátása hiányos: a járőröknek a munkájuk elvégzéséhez minimálisan szükséges felszerelés sehol sem áll rendelkezésre. Az állomány ruházattal való ellátása nem felel meg a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 71/2011. (XII. 31.) BM rendelet (RUSZ) előírásainak. A – teljesség igénye nélkül - alábbi területen találtunk hiányosságokat: - 2012. augusztus 01-én lettek véglegesítve az újoncok a kinevezési parancs aláírásával. A felszerelésüket ekkor pénzügyi okokra hivatkozva nem adták át. - a véglegesítéskor semmilyen ruhaneműt nem kaptak, így az az öltözékük van (1 db. bevetési ruha, 4 db. sötétkék póló), amit az iskolába történő felszereléskor kaptak. (Megjegyezzük, hogy a közlekedési járőröknek hivatalos ruházata fehér póló vagy ing.) - nem bocsátottak a hivatásos állományú tagok mindegyikének rendelkezésére fegyvertokot, ezért több helyen saját pénzből vásároltak maguknak a kollégák. - nem áll rendelkezésre megfelelő számban bilincs - 1 db. állományjelzőt kaptak fejenként, ami a nyári melegben nem okoz problémát, mert nem kell több rétegben öltözködni, a hidegebb időben – ha szabályosan akarják viselni az egyenruhát-, akkor az 1 db. állományjelzőt felrakják a kívül viselt kabátra, majd ha azt esetleg le akarják venni, akkor az állományjelzőt át kell rakniuk az arra a ruhaneműre, amit éppen legfölül visel a járőr. Ez akkor okozza a legnagyobb problémát, ha hidegben rövidebb időre megy zárt helységben, majd újra kimegy a hidegbe. - a motoros szolgálatot ellátó rendőrök 2002-ben kaptak utoljára motoros ruhát, akkor is csupán nyárit. Azóta nem kapnak ruhát annak ellenére, hogy a ruha kihordási ideje 2 év. A PMRFK személyi állományának többségénél gondot okoz, hogy az illetmény rendkívül alacsony, másodállást nem engedélyeznek, így a megélhetési gondokat a ruhapénz felhasználásával szerették volna enyhíteni. Ezt azonban előreláthatóan ebben az évben nem tehetik meg, mert az új egyenruha – amire véleményük szerint nincs szükség -, a ruhapénz nagy részét elviszi.
12
Problémát okoz, hogy a véglegesített rendőrök közül többen laknak szállón, amit elméletileg a helyi önkormányzat fizet. Ennek ellenére a fizetésükből havonta 9.000 Ft. kerül szállásdíj jogcímen levonásra. Kérdés: a) A RUSZ szerint előírt minimális felszerelés ( pisztoly+táska, bilincs+tok, gumibot tartóval, rk. tartó, elemlámpa, legalább 3 db. állományjelző) miért nem került kiadásra a PMRFK személyi állományának, és mikorra várható a hiányosságok pótlása? b) Kérjük annak kivizsgálását, hogy a véglegesített, szállón lakó rendőrök illetményéből miért von le a munkáltató szállásdíj címén összegeket? c) Kérünk tájékoztatást arról, hogy miért szükséges az egyenruhát ilyen gyakran lecserélni, miért nem lehet a ruhapénzt arra felhasználni amire eredetileg megkapták: az egyenruha pótlására? Válasz: Az a) kérdésre: 2012. augusztus 1-én kinevezettek egyenruházati ellátása: Az ORFK GF Műszaki Osztály 2136/6/2012. ált. számú átiratának megfelelően - országos rendőrfőkapitány úr 2012. június 27-én kelt engedélye alapján - az alapellátás kiegészítésre jogosultak részére jelenleg a szolgálati öltözet nem került kiadásra. Az érintett állomány csak az új szolgálati egyenruházat rendszeresítését követően lesz az új termékkel ellátva, melyre várhatóan 2013. I. félévében kerül sor. A fentiekről az érintett állományt a 13000-2730/69/2012. ált. számú körlevélben a PMRFK 2012. július 17-én tájékoztatta. A 2012. augusztus 1-jén véglegesített rendészeti szakközépiskolások augusztus hónapban megkapták a 2012. évi utánpótlási ruházati illetményük időarányosan járó részét (40 260 Ft-ot), melyet a ruházati utánpótlási ellátmány terhére, számla ellenében, a rendőrségnél rendszeresített egyenruházati és polgári ruházati termékek beszerzésére fordíthatnak. Fegyverzeti felszereléssel történő ellátás: A 2011. évben felszerelt 398 fő részére a pisztolytáskák pótlásra kerültek. Erre azért volt lehetőség, mert 2012. 06. 08. napjával 300 db fekete pisztolytáska került térítésmentes átadásra a PMRFK részére az ORFK részéről. Az átadás időpontjáig is rendelkezésre állt az alegység készletben úgy a kapitányságokon, mint az autópálya alosztályokon a megfelelő számú pisztolytáska, így a szolgálat ellátása minden alkalommal megoldott volt. A 2012. évben felszerelt 254 fő részére már az alapellátáskor biztosította a PMRFK a fekete, illetve fehér pisztolytáskákat, annak függvényében, hogy közrendvédelmi illetve közlekedésrendészeti állományban teljesítenek szolgálatot. Mind a 2011., mind a 2012. évben felszerelt állomány a szolgálatba lépésük időpontjában el lett látva pisztollyal. A fentieket figyelembe véve a PMRFK nem tartja megalapozottnak azt a szakszervezeti állítást, hogy a szolgálatot teljesítő rendőröknek saját pénzből kellett volna pisztolytáskát venni. A fentieken kívül intézkedést tett a PMRFK az alegységkészleten lévő barna pisztolytáskák cseréjére is. Az elemlámpák pótlására is sor került, mivel 400 db elemlámpát kapott a PMRFK 2012. szeptember hónapban térítésmentesen a Központi Gazdasági Igazgatóságtól, melyek kiosztása 2012. szeptember 10. napjával megkezdődött, és idő közben be is fejeződött. Bilinccsel a PMRFK rajtuk kívül álló okok miatt nem tudtuk teljes mértékben ellátni az állományt, mivel az ORFK közbeszerzési eljárása ellen panaszt jelentettek be, így az eredménytelenül zárult. Amennyiben az igényelt bilincseket megkapják, a kiosztásukról soron kívül intézkednek.
13
Az érintett felszerelési tárgyakból minden esetben megrendelték a szükséges mennyiséget az ORFKtól, azonban azok biztosítására lépcsőzetesen kerül sor. A PMRFK szerint az újonnan felszerelt kollégák fegyverzeti anyaggal történő ellátásában mulasztást nem követett el, mert a rendelkezésükre álló felszereléseket minden esetben kiosztották. A 2011. évben kinevezett rendészeti szakközépiskolások részére – a norma szerint járó 2 db. helyett - 1 db állományjelző került kiadásra. A Pest-megyei Rendőr-főkapitányság állományába 2011. augusztus 1-vel a rendészeti szakközépiskolákról kinevezésre került 28 fő keresztévfolyamos és 237 I. évfolyamos (összesen 265 fő) próbaidős rendőr őrmester, majd 2011. szeptember 1-vel 9 fő próbaidős rendőr őrmester. Részükre csak 1 db hímzett, tépőzáras Pest-megyei karjelzés került kiadásra, mivel ez időszakban tudomásukra jutott, hogy 2011. december 1-vel kinevezésre kerül még 250 fő a Pestmegyei Rendőr-főkapitányság állományába, és ha a korábban kinevezettek részére biztosítják a 2 darab karjelzést, akkor a később kinevezettek részére egyet sem tudtak volna adni. További ellátás kötelezettségük volt a 10M rendészeti gyakorló öltözet kiosztását követően, a polgári ruhanormába sorolt állomány tekintetében is, így a biztonságos ellátás érdekében döntöttek ez esetben is csak az 1 db karjelzés kiadásáról. Az alapellátás során 2 db karjelzéssel kell ellátni az érintett egyenruhás állományt a 71/2011. (XII.31.) BM rendelet RUSZ szerint. A megyei karjelzés beszerzése folyamatos, az érintettek részére ez elmaradt 1 db állományjelzést folyamatosan pótoljuk, a gyártás, illetve a kiosztás várhatóan 2013 első negyedév végéig befejeződik. Motoros szolgálatot ellátó rendőrök ruházati ellátása: A PMRFK szerint félreértésen alapulhat az az állítás, hogy a motoros szolgálat állománya 2002-ben kapott utoljára motoros ruházatot, mert az elmúlt 4 év ellátási adatai mást mutatnak, melyek az alábbiak: Megnevezés 2009 2010 2011 2012 2 részes motoros ruházat 7 db 3 db 20 db 7 db Motoros csizma 8 pár 10 pár 19 pár 15 pár Bukósisak 5 db 3 db 23 db 7 db Nyári kesztyű 4 pár 8 pár 17 pár 16 pár Téli kesztyű 2 pár 13 pár A 2012. évi központi- és a PMRFK saját költségvetése terhére megrendelt motoros ruházati termékek teljesítése még nem valósult meg az ORFK központi ellátásából. A téli motoros ruházatra igény nem merült fel, mivel arra szakmai igény nem érkezett. A 71/2011.(XII. 31.) BM rendelet (a továbbiakban RUSZ) 1. melléklet 6. a) tartalmazza a motoros szolgálatot ellátók speciális szolgálati ruházatait, amely nem határoz meg kihordási időt. A b) kérdésre: A 2011. december 1-jén felszerelt próbaidős állomány részére a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ideiglenes szállóelhelyezéseket biztosított annak érdekében, hogy a próbaidős rendőrök a szolgálati helyükhöz minél közelebb kerüljenek elszállásolásra. Az elhelyezést saját szállókon, bérleményekben vagy önkormányzatokkal együttműködve tudták megoldani. A szállóférőhelyeket csak a bérleményi díj, közüzemi díj fizetés vagy az esetleg térítésmentesen használatba átadott ideiglenes szállók berendezési költségének vállalásával tudta a PMRFK biztosítani. Mivel ezek a kiadások mindenhol más-más nagyságrendben jelentkeztek, ezért ORFK KM GEI gazdasági igazgatójának jóváhagyása alapján az állomány részéről fizetendő szállódíj hozzájárulás megállapításánál az egységesítésre törekedtek. A gyakorlatra érkező és szállón elhelyezésre kerülő állomány által fizetendő havi szállásdíj hozzájárulás 9 000,- Ft-ban került megállapításra, függetlenül attól, hogy a PMRFK-t terhelő, 1 főre jutó átlagos szállásköltség meghaladta a 20 000,- Ft-ot. Az ideiglenes szálláshelyekre vonatkozó PMRFK szerződések megszűntek, vagy a közeljövőben szűnnek meg, ezért a kiköltözési igazolások
14
alapján a szállódíj levonásokat leállítják/leállították. Az esetleges túlfizetés visszatérítésére kérés nélkül intézkednek. A c) kérdésre: Magyarország Rendőrségénél a jelenleg rendszerben lévő szolgálati egyenruházat 2001-2004. év között került bevezetésre. A Rendőrség – mint fegyveres rendvédelmi szerv – egyenruháinál fontos szempont a szervezet egységes megjelenésének biztosítása, a felismerhetőség, illetve a civil lakosságtól és más egyenruhás testületektől való megkülönböztethetőség. Az öltözetnek megjelenési formájában ötvöznie kell a praktikumot az állam szimbólumaival együtt, egyidejűleg tekintélyt és bizalmat kell sugároznia. További fontos tényező, hogy a feladatát végző állomány is – a kényelmi, egészségügyi, esztétikai szempontok alapján – elégedett legyen egyenruhájával, valamint az a követelmény, hogy az egyenruházatnak biztosítania kell az állomány megfelelő komfortérzetét minden időjárási körülmény között. Mindezeket figyelembe véve, a belügyminiszter úr döntése értelmében, a minisztérium irányítása alá tartozó szervek – Rendőrség, Büntetés-végrehajtás, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – hivatásos állományának egyenruházata egységesítésre kerül. 3) A Budapesti Rendőr-főkapitányság szervezeti korszerűsítésére vonatkozó 01000-6267/2012. ált. számú előterjesztése nyomán a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Főosztály Szervezett Bűnözés Elleni Osztály állományában szolgálatot teljesítők beosztása egyik napról a másikra megszűnt. A belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 64/2011. (XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban BM rendelet) 34. § (1) bekezdése szerint a szolgálati viszony megszüntetésére létszámcsökkentés, vagy átszervezés miatt kerül sor, a fegyveres szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelőzően szolgálati beosztás-felajánlási kötelezettség terheli. A felmentés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető megbeszélést kell folytatni , amelyen az állományilletékes parancsnok vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint az illetékes humánigazgatási szakszolgálat megbízottja vesz részt. A BM rendelet 34. § (2) bekezdése szerint az egyeztető megbeszélést a szolgálati viszonynak a fegyveres szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén – a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú és a fegyelmi ok miatti megszüntetés kivételével – a szolgálati viszony tervezett megszüntetése vagy a felmentési idő kezdete előtt legalább harminc nappal kell végrehajtani. Kérdés: Miért nem tartotta be a BRFK a 64/2011. (XII. 30.) BM rendeletben foglalt határidőt? Miért az egyébként 1 hét alatt lefolytatott személyzeti elbeszélgetésen értesülnek arról az érintettek, hogy beosztásuk már meg is szűnt? Indítványozzuk továbbá, hogy szíveskedjenek a 01000-6267/2012. ált. számú előterjesztést szakszervezetünk számára megküldeni. Válasz: A belügyminiszter felügyelete, irányítása alá tartozó egyes fegyveres szervekkel hivatásos szolgálati viszonyban állók szolgálati viszonyáról és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 64/2011. (XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 34. § (1) bekezdése kimondja, hogy ha a szolgálati viszony megszüntetésére létszámcsökkentés, vagy átszervezés miatt kerül sor, a fegyveres szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelőzően szolgálati beosztás-felajánlási kötelezettség terheli. A felmentés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető megbeszélést kell folytatni, amelyen az állományilletékes parancsnok vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint az illetékes humánigazgatási szakszolgálat megbízottja vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy az egyeztető megbeszélésen az érdekképviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése szerint az egyeztető megbeszélést a szolgálati viszonynak a fegyveres szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén - a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú és a fegyelmi ok miatti megszüntetés kivételével - a
15
szolgálati viszony tervezett megszüntetése vagy a felmentési idő kezdete előtt legalább harminc nappal kell végrehajtani. A BRFK tájékoztatása szerint a személyzeti elbeszélgetésen az érintett állomány informálva lett arról, hogy felmentési idő a beszélgetést követő 31. napon kezdődik, melynek időtartamát a Hszt. 57. §-ában foglaltak határozzák meg. A BRFK álláspontja szerint a fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a BRFK a jogszabályban foglaltaknak megfelelően járt el. A kért 01000-6267/2012. ált. számú Előterjesztés szakszervezetek részére történő megküldését, annak szakmai tartalma miatt a munkáltató nem tartja célszerűnek. Ugyancsak nem tartja indokoltnak a munkáltató a TMRSZ által felvetett kérdések önálló napirendként történő tárgyalását, mert a felvetett problémák a RÉT ülésen korábban alkalmazott munkaformákkal is megvitathatók.
Budapest, 2012. október 02. Tisztelettel:
Dr. Pozsgai Zsolt r. ezredes rendőrségi főtanácsos szolgálatvezető s.k. Melléklet: 2 db. levél (2+1 lap)
