ÖSSZEFOGLALÓ. A közszolgálati életpályamodellek rendszertelenségei. Szakmai-érdekvédelmi konferencia. Budapest, november 30

ÖSSZEFOGLALÓ A közszolgálati életpályamodellek rendszertelenségei Szakmai-érdekvédelmi konferencia Budapest, 2016. november 30.

Földiák András, a SZEF elnöke be jelenlegi helyzetét. rendszertelenség

ében kaotikusnak nevezte az életpályák rendre kimaradtak az eddig

bérminimum csak még kaotikusabbá teszi a rendszert, gyakorlatilag eltörli a közalkalmazotti bértáblát bérminimumot rendel). Így különösen aktuális most a konferencia megrendezése, amely reményei szerint otikus helyzet rendezését. dr. Mélypataki Gábor, a Miskolci Egyetem tanársegédje tartotta, moderátor Életpályák, röppályák, kényszerpályák - A közszolgálati viszonyok változásai az utóbbi évek modellkísérletei fényében t idézte, aki 1902a katonatisztnek rangfokára (grade), a bírónak székére (siège) a tanárnak cathedrájára (chaire) tulajdoni joga van hivatali viszonyokat, e meghatározza a rangot, tekintélyt és a fizetést. egyoldalúan csak , hogy stabilitást, biztonságot nyújtsanak, a jogalkotó gyakran, kiszámíthatatlan módon változtatja a rendszert. Bár mind a francia, árt rendszer karrier-utakkal, a magyar jogalkotás inkább a közjogias német alapokon indult el helyett Ámde már 1992-ben kettéosztották a közszolgálat jogviszonyait hivatásos és civil jogviszony lépett be , de ugyanakkor a hierarchikus alávetettséget kompenzálandó állásbiztonság egyre kevésbé érvényesült. Az életpálya több mint jogi szabályozás, vagy bérrendezés. A gondoskodó állam egy alternatívája elv értelmezését igényelné. Hogy az , HR eszközök alkalmazása is szükséges lenne a kiválasztástól a fe Life Long Learning

Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. ,Tel: +36/1-413-1615, Web: www.szef.hu

magánszektorból átvett menedzsment-módszerek alkalmazását, de ugyanakkor a túlzott szubjektivitás veszélyével is jár. Mi kellene ahhoz, hogy az életpálya ne legyen kényszerpálya? Sajnos Magyarországon közszolgálati jog történetére igaz. A koncepció hiánya, s hogy csak elképzelések voltak. Ezek többnyire random módon merültek fel és az intézkedések bevezetését rohamtempóban vezényelték le. Nem elég, h kivándorlás megállítása motiválja a bevezetést, vagy a leghangosabb szakmai csoportnak van hamarabb életpályamodellje. Az életpályamodellek megalkotásának túl kellene mutatni a kormányzati ciklusokon. Biztosítani kellene az életpályák közötti átjárhatóságot, mert jelenlegi formájában még inkább töredezettebbé teszi az eddig sem egységes közszolgálatot és b tségek között. anelbeszélgetés témája a pedagógus életpályamodell volt, az eddigi tapasztalatok és tanulságok megbeszélése Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke adott áttekintést a közoktatásban az a FIDESZ 2010hogy tisztázta volna, mit ért alatta. A PSZ részletes javaslata ezzel szemben olyan bérrendszerre vonatkozott, amelyet a választási ciklus négy éve alatt lehetett volna megvalósítani és az alatt az EU-beli átlagos kereset 60%-ára felzárkózni. A közalkalmazotti bértáblát mintegy megdu szerint tisztázni kellett volna, hogy pontosan mi a pedagógus feladata, s az azon kívüli ene biztosítani. Azt kérték, hogy a bérrendszer ismerje el a tudást (több diplomát), és biztosítva legyen a folyamatos, ingyenes képzés. a lakhatással, az egészségügyi ellátással, a rugalmas nyugdíjba vonulással is. A javaslatokra gyakorlatilag nem jött válsz a kormánytól. Helyette nkaszervezési -26 tanításai órát, miközben a fedezetéül szolgáló keret ugyanaz maradt. A bevezetés eredményeként bruttó 40 ezer Ft különbség is k. Az alsó tagozatban, óvodákban tanító pedagógusoknál volt, aki keresetcsökkenést szenvedett, de

benntartózkodást, de

ahogy Balogh miniszter

beismerte

az életpálya


-10 éves elhalasztásaként értékeli, hiszen a 160 ezer pedagógust éves kontingensekben értékelik. Összegezve: amit a

dr. Szüdi János jogász, a PSZ közoktatási iról beszélt. A nagy rendszerek átalakítása kapcsán az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy Elvileg erre lett is volna mód, hiszen a 2010 decemberében elfogadott Köznevelési törvény létszámkeretek nem álltak rendelkezésre. A bérek és járulékaik fedezetére ugyan volt ígéret, de az nem valósult meg. A létszámot a törvény melléklete csak a állapította meg, pedagógusokra nem. Az utóbbihoz az osztálylétszámokat is meg kellett szakoktatókra is kiterjesztették. Az átállást nehezítette, hogy alapján problematikus volt. 2014elismerés terén a pedagógusok korábbi szakmai önállóságát megvonta, ehelyett Etikai

2013. augusztus 27.-én fogadták el az életpálya szeptember 1.-

pot 500 Ft-on, minimálbéremelések nem érvényesülnek a bértáblában. Ennek most egyébként a költségvetési törvényben nincs is meg a fedezete. 2016-tól az ezután a munkáltató differenciáltan oszthatja szét a növekményt. A Kjt.-ben meghatározott pótlékokat sem ismeri a Köznevelési törvény, ezek bevezetését egyébként követelhetné a szakszervezet. A KLIK meg ám okoz (pl. nem lehet tudni, kihez kell fordulni, ha nem fogadják el a portfoliót.)

Egy új iskolai végzettség megszerzése utáni átsorolás is kérdése, erre a Kjt. 30 napos agógus életpálya szerint pedig erre. Földiák András szerint az életpályák alkalmasak a közszféra egyes csoportjainak megosztására, de ezt a szakszervezet nem hagyhatja. Galló Istvánné szerint a helyzet rosszabb: a megosztás tantestületen belül is érvényesül. Végül Csóti Csaba is meg irigységet, megosztottságot, elvándorlást okozott. Ez rt kapnak. Szerinte a panelbeszélgetés a negatív Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. ,Tel: +36/1-413-1615, Web: www.szef.hu

problémának a bérek értékállóságát látja, amit 2014-g a minimálbér-követéssel betartottak, azóta nem. Persze a választás ámde jelenleg tény, hogy a minimálbér-emelés a pedagógusoknál is torzítja a bértáblát. Dr. Szüdi János szerint a kormánynak foglalkozni kell a közszféra béremelésével, hiszen az az önkormányzati szolgáltatások államosításával egyre több embert érint. A második panel a már bevezetett, egyes szakmacsoportokra korlátozódó speciális életpálya modellekkel foglalkozott, nevezetesen a belügyi és adóigazgatási területtel. dr. Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének a rendvédelmi bevezetett életpályákról beszélt. Szerinte bevezetett pedagógus életpályához viszonyította saját helyzetét, mondhatni az irigység mozgatta a több közszolgálati csoportot. Persze a BDRSZ szervezési területén 2010-et foglalkoztatási viszonyban egységes 65 éves nyugdíj-korhatár bevezetése), ami utcai be 2015. július 1.illetményrendszerre, a teljesítményértékelésre és a különféle pótlékokra. Ugyanakkor nem kötötte össze az illetményeket a mindenkori minimálbérrel 2008 óta 38.560 Ft. , valamivel kevesebbet (25%) a -ot. Ugyanakkor 2019-ig évi 5% emelésre kaptak ígéretet. k. A szakszervezet követelései az egészségromlás következményeinek kezeléséhez kapcsolódtak, 2017keresetveszteségét már kiegyenlíti a munkáltató. A szakszervezet szervezési területen 10,000 közalkalmazott is dolgozik, akikre 2008-óta ugyanaz a bértábla vonatkozik, noha a hivatásos életpálya bevezetésével párhuzamosan kétszer 5-5% pótlékot kaptak. Ez azonban nem épül be a fizetésbe, a minimálbér-emelés itt is összecsúsztatja a bértáblát. el, ha van pénzük a fizetett ünnepnapra. Nemes István, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Országos Szakszervezetének elnöke az adóhivatal és a vám- és -es integrációjának problémáiról beszélt. -os aktív szerepet játszott a kétféle bérrendszer összehangolásában, a közös életpálya, a kompetencia-os béremelés, és megfogalmazták a 2018-ra vonatkozó bérigényeket. Fontos kérdés volt az Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. ,Tel: +36/1-413-1615, Web: www.szef.hu

adóhivatali érdekeltségi rendszer és a juttatások arányos megtartása, valamint a sikerült 24,000-re csökkenteni a foglalkoztatást. Az életpálya bevezetésénél az egyes mikro-rétegek ig

áthelyezésekkel. Problémás bére. A fizikaiaknál 30%Összességében azonban az eddigieket értékelve inkább bérpályáról beszélhetünk, mint életpályáról. Csóti Csaba

e

ugyanis olyan rendszerek vezették be, mint a Salazar alatti Portugália. A kormány nem véletlenül h , a hivatásrend mellett ugyanis nincs helye a szakszervezetnek.

sincs a bevezetése. Ezekben az ágazatokban középfokú végzettséggel 80-110 ezer, -120 ezer Ft nettó bért lehet kapni, miközben az itt dolgozók végzettsége, munkatapasztalata hasonló a pedagógusokéhoz. Az államnak el kellene döntenie, mi a a volna egy kiszámítható rendszerhez. Ámde 2010 óta vezetnek be egyes területekre új bérrendszert. Nem csoda, hogy káoszba torkollott. Kevesebbe került volna a minimálbért vetítési alapnak megtenni az egységes Kjt.-ben, de ideológiai döntés volt, hogy a régi rendszer rossz. az életpályákból. A pedagógusokhoz, rendvédelemhez képest kis terület, 12m nem tudja, mit csinálnak a területen. Ugyanakkor az értelmiség jelenléte miatt talán jobb a reprezentációja a közvéleményben. Formálisan létrejött egy életpálya bizottság, de ennek semmi gyakorlati eredménye nem volt eddig. Júniusban bejelentettek egy 15%-os emelést, de a végrehajtásról még nem rendelkeztek. Nem a problémák megoldása a cél, fontosabb a propaganda, vagyis nagy ágazatokkal, pl. pedagógusokkal demonstrálni a kormányzat pozitív szerepét. Az életpálya nem más, mint válasz szakszervezetnek abban kell részt venni, ami kiszámítható bérezést hoz, és az életpálya nem ilyen. Se a történelmi háttere, se a gazdasági alapja nincs meg Magyarországon, szétverte a közszolgálat foglalkoztatási rendszerét, a kormány nem munkáltatóként.


A panel vitájában felmerült a börtönépítések és a határvadászok toborzásának ügye. rengeteg túlórával tudták csak megoldani. Ben sor végén áll a béremelésnél, a dolgozók a szakszervezetbe nem lépnek be, így az eszköztelen a munkáltatóval szemben. Csóti Csaba válaszában optimizmusának adott hangot. Emlékeztetett, hogy 1997-ben a tagszervezé igazgatót szervezték be. Most másképp van, mert szemléleti változás kell, úgy, mint az iparban, itt is olyan akciók kellenek, amelyek kárt okoznak a munkáltatónak. Be lehet zárni úgy, hogy az nagyot szóljon! Csak a tömegakció maradt, meg a nyilvánosság, a minisztériumi kijárás teljesen eredménytelen. A 12. most 2140 tag van, 5.000 már számítana! -Kiss Viktória (NESZE) a Rendvédelmi Karról beszélt, amely súlytalanná teszi a szakszervezetet. Bárdos Judit szerint is elvették a jogosítványokat, majd 2015megválasztott Kar 75%erre válaszul törvénym Kun István a NAV-nál történt outsourcing-ról kérdezett, aminek hatására az ugyanabban az irodában dolgozó kiszolgáltatottabbak. Nemes István válaszában árnyalta a képet: valóban van bérfeszültség: az IT terület mindig is kiemelten fizetett, pótlékolt volt, s az egyébként kormányzati tulajdonú Kft.-ben még a korábbi illetményeknél is magasabbak a bérek. dr. Pogátsa Zoltán (Nyugat-Magyarországi Egyetem) szükséges forrás? éltányosságot (azaz munkából senki ne vigyen haza kevesebbet, mint a létminimum, kb. 90 ezer Ft), a m , magángazdaságra gyakorolt hatását. Ez kikényszerítené a termelékenységnövekedést. A mértékek meghatározásához szükség lenne mind a munkaadók, mind a szakszervezetek oldalán szakmai anyagokra, illetve mint Nyugat-Európában szakszervezeti kutatóintézetre. Ahhoz, hogy a 90 ezres létminimumot mindenki megkapja számításai szerint kb. 90 milliárd Ft költségvetési többletre lenne szükség.

-shore elszivárgás, ÁFA veszteség, egykulcsos adó, élsport céges támogatása összegeit. Majd a megtakarítandó forrásokat vette sorra: budapesti Olimpia, állami részesedés-szerzés vállalatokban, gazdaságtalan- és presztízs-beruházások, stb. Ugyanakkor számba vette azt is, hogy milyen területeken kellene többet költeni: szociálpolitika (valódi szegényeket támogató politika), egészségügy, önkormányzati rendszer, nyugdíjrendszer, stb. Végül az r y


nagyobb részt tesznek ki. alkalmazott létminimum számítási módszere nemzetközi összehasonlításban is kiváló volt, szükséges figyelembe venni a családon belüli egyéb jövedelmeket, eltartottakat. t világította meg, akik jelenleg nettó 51 ezer Fte. Pogátsa Zoltán szerint a létminimumot minden jövedelemnél el kellene érni, a közfoglalkoztatottaké Mélypataki Gábor a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) kérdését vetette fel. Pogátsa válaszában olyan FNA bevezetését javasolta, amelyben azt csak az kapná, aki nem dolgozik. Szerinte ugyanis a munkában állóknál ez tulajdonképpen a munkaadó rejtett támogatása lenne. Természetesen az FNA-nál magasabb minimálbér kellene, hogy legyen motiváció a munkavállalásra. Az FNA segítené a munkavállalók érdekérvényesítését is, hiszen nem kellene félni a munkaadó retorziójától, a munkahely elvesztése nem járna egzisztenciális katasztrófával. A harmadik panel a szociális területtel foglalkozott, ahol a szakszervezetek éppen az , Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke m ölcs a sírig kb. 60 féle ellátást nyújt 14,500 szolgáltató intézményben, összességében 700 ezer /nap teljesítménnyel. A 90 ezer foglalkoztatott mintegy 90%59 éves korosztályokból. A szociális ágazatban a nettó jövedelem 2008-óta egyre inkább elmarad a nemzetgazdasági átlagtól, ami persze részben a közmunka megjelenésével is összefügg. 2009 és 2016 között lényegében a létminimum körüli bérátlagról beszélhetünk. Két központi bérintézkedés volt az ágazatban: 2014-ben ágazati pótlékot, 2015-ben pozitív hatású volt, a szociális szféra bérelmaradása -40% közötti maradt. Az ágazatban 2013-ban jelent meg az életpálya ígérete. Ágazati sztrájkbizottság alakult, de a megállapodás-évre kitolta a bevezetés t, majd a , ma talán újra felkerül. Öt munkacsoportban (bér, továbbképzés, rekreáció, szakmatámogató kérdések, ágazati érdekegyeztetés) indult a tárgyalás, de 2015re három maradt A továbbképzés bizottságban készült összefoglaló anyag, a szakmatámogató kérdésekben (Gyvt. Szoctv.) jogszabály módosítások születtek függetlenül az életpálya t , és a Szociális Ágazati É Fórum 2015 . A fenti bérintézkedések közül az ágazati pótlék differenciált volt, de jogállástól függetlenül minden dolgozó számára járt. ban kb. 65 vagyis az ágazat közel egyharmada kimaradt! szociális bértábla rajzolódik ki, mely a jelenlegi K Azaz kevesebb fizetési osztály mellett a i re változna. Új fejlemény az összevont szociális ágazati pótlék bevezetése Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. ,Tel: +36/1-413-1615, Web: www.szef.hu

2016. december 31- . Mindezek ellenére, ha kisgyermekbértáblával hasonlítjuk össze, akkor óriási a különbség, noha számos területen ugyanazt a munkakört töltik be. A minimálbér-emelés az ismert torlódást okozza a Kjt. bértáblában, amelyet kismértékben kompenzálnak az ágazati pótlékok. A pótlékokkal sem sikerült azonban megállítani az elvándorlást, betöltetlen státuszok vannak, kérdés, hogy ki fogja ellátni a feladatokat, és milyen m ben. A BDDSZ javaslatai az életpályához kapcsolódóan: biztosítsa a szenioritáson és az iskolai végzettségen (nem portfólión!) alapuló 3 éves szabály megtartásával és indexálással; a v és munkaköri pótlékrendszer újragondolása; m rendszer bevezetése; r ; s mindehhez új továbbképzési rendszer mellérendelése. Mester Dániel, az felzárkóztatásért felel á megjegyzéseket. Szerinte a KSH korábbi létminimum számítási módszere szakmailag is kérdéses, és az is kérdés, helyes-piaci adatokból kiindulni, a hasonló munkakörökben elért piaci bért alapul venni. Persze, hogy alacsony az ágazat átlagbére, ha a kvalifikáció is alacsony az ágazatban. A magasabb bérhez a szakmastruktúra megváltoztatása lenne a járható út. Ugyanakkor azt is mérlegelni kellene, hogy milyen az ágazat által megtermelt hozzáadott érték. A (Persze van, amit nem, és ott a piaci kereslet-kínálat szabályozza az árakat, béreket.) Ha a -piaci kínálat nagy, a bérek nem emelkednek, aminek hátterében az áll, hogy az változik a foglalkoztatási helyzet, kisebb a felesleg, a munkáltatónak nehezebb új embert felvenni, ezért emelkednek a bérek. 4-15rendelkezésre. A Kjt. bértáblájának összezuhanása nyilván nem tartható, mert nem rantált bérminimumra kell épülnie, és a Kjt28 Mrd Ft többlet érkezett. Cél, hogy a diplomások nagyobb emeléshez jussanak, és általában is az életpálya célja a kiszámíthatóság és, hogy a munkavállaló érezze, továbbképzésekhez kapcsolódó pótlékokkal lehet biztosítani. Az is cél, hogy az innováció sanak. A 2007-18-as minimálbér-emelés a szociális ágazatban óriási lépés lesz; a két év alatt 30% emelés várható, aminek költségvetési vonzata plusz 30 Mrd Ft. Ugyanakkor a korábbi pótlékok se fognak elveszni, hiszen azok nem épültek be a bérekbe.


Ferencz Norbert, a Dolgozók Szakszervezete szakmai tagozatának társelnöke a november 4.-i sztrájkfelhívásukról és -emelés miatt a sztrájktárgyalás gyors megegyezéssel zárult. A 30%-os keresetnövelésre vonatkozó követelés teljesült, továbbá a szociális munka napja fizetett szabadnap lesz az ágazatban. lisában újjáalakult a tagozat, 2016 áprilisában pedig sztrájk volt az ágazatban. Létrejött a Szociális Ágazati É Fóruma három szakszervezeteknek és civil szervezeteknek. Ugyanakkor az életpályát nem tekintik a szakszervezet céljának, hiszen az ezzel kapcsolatos tárgyalások szerinte terméketlenek az egészségügyhöz hasonlóan ágazati kollektív és 18 témában szeretnének tárgyalásokat (fizetett munkaközi szünet, munkaruha, továbbképzés, pályaalkalmassági vizsgálat, stb.) A panelhez kapcsolódó vitában Dobrovits Orsolya (KKDSZ) kifogásolta Mester Dániel hangnemét számításról . Mester válaszában világossá tette, hogy a hozzáadott értéket pozitív kontextusban használta, igenis van hozzáadott érték, t teljesítménye, erre akár hivatkozhatnának is a szakszervezetek. A bérkülönbségek hatására a munkapedagógus bérek miatt a nevelési tanácsadókból sokan lépnek át az oktatásba, az egészségügy elszívó hatása látszik a szociális ellátás egészségügyi területein. A szolgáltatásoknál az állam feladata, hogy meghatározza, mit lát el, és azt Ferencz Norbert nyilatkozataira reagált. Kifejtette, hogy a lesajnált -ot hozott el az ágazatnak, a tárgyalások eredményét nem lehet lebecsülni. Az életpályát persze nem a szakszervezet kezdeményezte, az kormányoldalról jött. A szakszervezet mindig is azonnali alapbéremelést és indexálást akart. Ezt persze egyik kormány se teljesítette. Ami létrejött, A , s lehet, hogy ennek érdekében a jogszabályok alakíthatók, de az ágazatban valódi munkáltató, akivel tárgyalni lehetne, . Ámde az is kérdéses, hogy a jogi felhatalmazáshoz szükséges 10%-os szervezettséget a szakszervezetek be tudják-e mutatni. Ferencz Norbert viszontválaszában kiállt az ágazati

egészségügy els áramlanak vissza. Kérdés mi lesz egy év múlva, amikor az egészségügyben ismét emelnek.


kellene differenciálni, nem is beszélve a mobilis fiatalokról. Nagy kár, hogy csak a konferencia végén hangzott el egy markáns életpálya-ellenes vélemény, így annak érdemi megvitatására már nem került sor. *** A konferencián zárszó nem hangzott el. Az elhangzottakat összefoglalva azonban kiemelésre érdemes jó néhány tanulság, ellentmondás. Fontos megállapítás, hogy az béremelésre és indexálásra követeléseivel szemben állított a kormányzat. Lényegében sikerrel, mert a szakszervezetek ágazatonként külön-külön belementek a tárgyalásokba, s ezzel a korábban sem egységes közszolgálat tovább fragmentálódott, a kormányzat végeredményben sikeresen osztotta meg a szakszervezeteket. Megosztotta a munkavállalókat is, akik ugyanazon a munka hatnak, illetve a jobb kereset reményében egyénileg az éppen preferált ágazat felé mozdulnak. Ahol bevezették, ott se beszélhetünk szakmai értelemben életpályáról, legfeljebb bérpályáról, mert többé-kevésbé hiányoznak a garanciák, a stabilitás, a HR eszközök (mint pl. az érintettek által is elfogadott értékelési, ervezetek -piaci hatásokat a

törekvése arra, hogy a szeniorirtás elv alkalmazásával kizárják a bérek alakításából, mégis a piaci hatáso venni. Mintha a szakszervezetek megfeledkeznének arról, hogy ala motiválta a kormányzati elhatározást a minimálbér emelésére. Nem sok szó esett a konferencián a létszámcsökkentési intézkedések és az életpályák együttes a szolgáltatások piacosításának, tendenciáiról sem, amelyek nyilvánvalóan hatnak az ágazati bérekre. sajnálatos, hogy a konferencia programjából kimaradt a meghívott ágazatok közül az egészségügy, egy olyan Végül is a konferencián egyaránt s voltáról is, de egyik álláspont se vált meghatározóvá. Bár ezt így senki nem mondta ki, a hallgatóságban összességében az a kép alakulhatott ki, hogy az érintett szakszervezetek a pragmatikus megközelítés hívei: ha a kormány ezt a tárgyalási keretet kínálta fel, megváltoztatására nem futja, akkor azon belül próbálják a maximumot kihozni. Elhangzott az is ágazatokban külön-külön bevezetett, félig bevezetett, vagy éppen be sem vezetett életpálya modellekkel. Az viszont a konferencia után is kérdés maradt, hogy a konföderációk ezt e célt hogyan, milyen stratégiával gondolják elérni. Az összefoglalót készítette: Neumann László


ÖSSZEFOGLALÓ. A közszolgálati életpályamodellek rendszertelenségei. Szakmai-érdekvédelmi konferencia. Budapest, november 30

Recommend Documents