Tudományos Diákköri Konferencia Hét Rezümé kötet
2012. november 26. – november 30.
A PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Tudományos Diákköri Tanácsa 2012. november 26. – november 30. között rendezi meg a
Támogatók: PTE-PMMIK
KARI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA HETET, amelynek rendezvényeire ezúton szeretettel meghívjuk. PROGRAM ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ 2012. november 26. 1200 Boszorkány utca – B 224. terem Dr. Iványi Péter egyetemi docens - dékánhelyettes A KONFERENCIA ZÁRÁSA, ÉRTÉKELÉSE, ÜNNEPÉLYES EREDMÉNYHIRDETÉS 2012. december 03. 1200 Boszorkány utca – B 224. terem Dr. Iványi Péter egyetemi docens - dékánhelyettes SZEKCIÓÜLÉSEK Építőmérnöki szekció Környezetmérnöki szekció Villamosmérnöki szekció Gépészmérnöki szekció Építőművészeti szekció Prezentációs verseny
november 26. 1600 – Boszorkány u. 2. – A/015. november 27. 1300 – Boszorkány utca 2. – A/019. november 27. 0930 - Boszorkány út 2. – A017 terem november 29. 1500 - Rókus utca 2. – K/302. terem november 30. 1300 – Rókus u. 2. – K/220 november 30. 1000 – Boszorkány u. 2. – A 317.
PTE-PMMIK HÖK TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0029
FA-VASBETON ÖSZVÉRSZERKEZET A szerző neve: Czipó Dávid I. évfolyam, Szerkezet-építőmérnök MSc Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: dr. Meskó András Napjainkban egyre több új anyag kerül építőipari alkalmazásra, azonban hagyományos szerkezetépítő anyagok terén sem tisztá-
GEOLÓGIAI VESZÉLYEK FÖLDRENGÉSKOR -TANULMÁNYOK és JAVASLATOK a 2011-es NAGY KELET JAPÁNI FÖLDRENGSÉRŐL A szerző neve: Forintos Zsófia II. évfolyam, Szerkezettervező Építészmérnök Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Dr. Mecsi József, egyetemi tanár
zott még minden kérdés. Ilyen a fa és a vasbetonból álló öszvér szer-
A dolgozat részletesen ismerteti a földrengés kialakulását és
kezetek tervezése is. Nem teljesen kiforrott még a két anyag együtt-
következményeit, valamint a 2011-es Nagy Kelet Japáni földrengés
dolgozását létrehozó kapcsolóelemek konstrukciója és méretezése,
során keletkezett károkat és azok kiküszöbölését és megelőzésének
valamint a számítógépes statikai modell kialakítása sem.
lehetőségét. A bevezető részben a földrengés keletkezését fejtem ki,
Munkám során foglalkozom a fa-beton öszvértartókkal, je-
hogy mi minek a következménye. Míg a tárgyalásban egy konkrét
lenlegi alkalmazási területeivel, valamint a fagerendás födémek
esemény, a 2011-es Japán földrengés során ismertetem a földrengés
megerősítésének lehetőségeiről is beszámolok. Utóbbi témában egy
okozta súlyos veszteségeket. A befejező rész pedig bemutatja a
fiktív fagerendás födém tehernövekmény utáni ellenőrzését és vasbe-
megoldási javaslatokat és megelőzés lehetőségeit és fontosságát. A
ton lemezes megerősítését tervezem meg. Vizsgálom a kapcsolóele-
dolgozatom kidolgozása során felhasználtam a Japán Geotechnikai
mek működését, és a beton és fa tulajdonságaiból eredő sajátosságo-
Szövetség (JGS) tanulmányát, amely egy olyan csoport, ahol a tagok
kat.
mérnökök és kutatok, akik közül sokan a geológia veszélyekre speA továbbiakban is foglalkoztat a szerkezet megerősítés. Ér-
demes lenne vizsgálódni földrengéstani hatások figyelembe vételével a bemutatott öszvérszerkezeten, és egy kisebb tömegű megerősítési mód esetén.
cializálódtak. Kutatásaik arról szólnak, hogy hogyan lehet csökkenteni a talajkárosodást földrengések során.
ASZFALTBURKOLATOK TÖNKREMENETELEI
SZABADONÁLLÓ CSIGALÉPCSŐ
A szerző neve: Gárdony Attila Építőmérnök BSC, V. évfolyam Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: dr. Gulyás András, adjunktus
A szerző neve: Harrach Dániel II. évfolyam, Szerkezet-építőmérnöki MSc. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: dr. Meskó András, főiskolai docens
Az útpályaszerkezet tervezése, kivitelezése és fenntartása az egyik legkomplexebb építőmérnöki feladat, hiszen az építés befejezése után jelentős fenntartási és üzembetartási munkák következnek. Ezeket a felada-
A TDK dolgozat témája a csupán alsó és felső végén befgott, szabadonálló csigalépcső speciális helyzete a lépcsőszerkezeteken belül.
tokat a közút kezelője végzi el, ami igen nagy szervezeti felépítést igényel.
A dolgozat első része a lépcsőszerkezetek általános
A jogszabályok szerint a közút kezelőjének feladata a dolgozat alapjául
paramtereinek meghatározása után, azok eltérő szempontok alapján
szolgáló aszfalt pályaszerkezetek kárainak felismerése és ezek minél előbbi
történő csoportosítását tartalmazza. Kiemelten foglalkozik a
javítása, hogy az általa kezelt utak biztonságosan járhatóak legyenek.
tehervselés és teherátadás elemzésével.
A TDK dolgozat az aszfalt pályaszerkezet periodikusan ismétlődő
A dolgozat bemutatja a csigalépcsők azon típusának főbb
forgalmi terhelés hatására és a környezeti hatások által létrejövő tönkreme-
jelemzőit, mely kizárólag az alsó és a felső végükön befogottak. A
neteleivel és hibatípusaival foglalkozik. A különböző terhelések hatására
viselkedés általános leírása után a szerkezetben ébredő igénybevéte-
az aszfalt pályaszerkezetet alkotó rétegek merevségi modulusa csökken, majd a burkolat romlásnak indul és a hibák növekvő ütemben gyorsuló terjedése után a burkolat tönkrementnek tekinthető. A tanulmány részletesen ismerteti az aszfaltburkolatokon létrejövő károk kialakulásának okait és a kialakult hibák típusait. A tönkremenetelek megismerésének célja és azok vizuális felismerése az utakon megkönnyíti és elősegíti a megfelelő fenntartási beavatkozás kiválasztását, a javítási technológia megtervezését, így a gyors beavatkozást és a károk minél hamarabbi javítását.
lek meghatározására szolgáló kézi és véges elemes modellezési eljrást mutatja be. A befejező rész a vasbeton héjszerkezetek kivitelezési sajtosságaival, az egyedi vasalás-kialakítással és a betonozásra vonatkozó általános előírásokkal foglalkozik.
AZ EZEREGYÉPÜLET MESÉI
SZARUFA FELETTI KEMÉNYTÁBLÁS HŐSZIGETELÉS EGYÜTTDOLGOZÁSA FASZERKEZETTEL
Hoffer Csaba VII., Építőmérnök (BSc) Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Konzulens(ek): dr. Al-Hilal Safa’a, egyetemi docens
A szerző neve: Matejkó Balázs Szerkezet-építőmérnök Msc. I. évfolyam Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulensek: Dr. Fülöp Attila adjunktus Juhász Tamás tanársegéd, Balogh Tamás tanszéki mérnök
A TDK dolgozat az „Ezeregyépület meséi” címet kapta. A kedves olvasó átfogó képet kap, a régi és a modern iszlám és arab építési módozatokról. A dolgozat átfogóan tárgyalja a mai
A TDK dolgozat elsősorban a szarufa feletti keménytáblás hőszi-
Közelkelet és iszlám területű országok építészeti jellemzőit, sajátos-
getelésnek és a faszerkezetnek egy lehetséges együttdolgozásával foglal-
ságait. A dolgozat elsősorban a „klasszikus” értelemben vett iszlám
kozik. Az együttdolgozó szerkezetek, vagyis az öszvérszerkezetek felépíté-
országokra terjed ki, Marokkótól Pakisztánig és Törökországtól Je-
séről és alapelveiről mutat be tanulmányt, ezzel is bizonyítva, hogy a ke-
menig.
ménytáblás szigetelés működhet kompozit szerkezetként. A PUR alap-
A dolgozat két fő gondolatiságra osztható: az első fő gondolat a szakrális – vallási építészet megnyilvánulása, a másik fő gondolat a világi építészet és annak főbb ismérvei, mind a régi időkre, mind a modern – mai – időkre gondolva. Mindkét esetben hozok példákat, melyek jól szemléltetik az adott gondolatmenet megnyilvánulását. A dolgozat második fele az épületek szerkezetivel foglalko-
anyagú keménytáblás hőszigetelés felépítése, alkalmazása általánosan és a családi házak tetőszerkezetén való gyakorlati alkalmazásának bemutatása. Egy családi ház tipikus tetőszerkezetének felépítése és szerkezetének igénybevételeinek meghatározása Eurocode szabvány szerint, ezek összevetése a teherbírással. A
dolgozat
bemutatja
még
a
laboratóriumban
végzet
roncsolásmentes és roncsolásos anyagvizsgálatokat, melyekből a szerkezet teherbírásra következtetünk.
zik. Ismerteti a szerkezetet érő hatásokat, kitér néhány gondolat ere-
A befejező szakaszban következtetetést von le a kísérletek és az
jéig a méretezési alapelvekre, ismerteti a felhasznált anyagokat,
elméleti számítások eredményeiről, a szerkezet gyakorlati használata során
technológiákat, szerkezeti megoldásokat, mindezt leginkább építő-
felmerülő előnyökről, majd javaslatot tesz a további vizsgálatokra ebben a
mérnöki és kicsit építész szemmel nézve.
témában.
KERETSZERKEZETEK MÉRETEZÉSE Várdai Attila II. évfolyam, szerkezet-építőmérnök M.Sc. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulensek: dr. Meskó András, főiskolai docens Polgár László, tervezési részlegvezető, ASA Építőipari Kft.
A dolgozat vasbeton keretszerkezetek nemlineáris méretezését ismerteti, az EC2 névleges merevségek módszerét felhasználva. A TDK munka keretén belül parametrizált MS Excel alapú méretezési programcsomag készült csarnokszerkezetek számításához. A program automatikusan elvégzi a szerkezetre ható terhek felvételét, majd mátrix-elmozdulás módszert használva számítja az ébredő igénybevételeket és alakváltozásokat elsőrendű, valamint a repedezettségi mértéket figyelembe vevő másodrendű elméletek szerint is. A dolgozat bemutatja a felhasznált eljárásokat, illetve összevet méretezési alternatívákat (lineáris elmélet, névleges merevségen és görbületen alapuló nemlineáris eljárás), elemezve az eredményeket és az eltérések okait. Egy valós minta-keret megvalósítására több lehetséges opciót is megvizsgál a dolgozat, így összehasonlítva a lágyvasalással készített gerenda viselkedését a feszített tartóéhoz képest, valamint elemezve a befogott keretsarok kialakítását a csuklós gerenda-oszlop kapcsolattal összevetve.
ZAJTÉRKÉPEK ALKALMAZÁSI TERÜLETEI Antal Alexandra 4. évfolyam, Környezetmérnök-szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Czimerman László – tanszéki mérnök Belső bíráló: Vajdáné Frohner Ilona dr. - óraadó, ny. egyetemi docens Külső bíráló: Ropoliné Lázár Mária A dolgozat bevezetője ismerteti a zajtérképezés fogalmát. Ez egy olyan módot jelent, mely egy meglévő vagy előre jelzett zajhelyzetre vonatkozó adatok sokaságát mutatja be. A témához kapcsolódó előírásokat a 280/2004 (X.20) Korm. rendelet, a 25/2004 (XII.20.) KvVm rendelet, a 49/2002/EK (Parlament és Tanács) irányelv és az 1995. évi LIII. törvény tartalmazza. A dolgozat bemutatja a zajtérképezés hazai helyzetét, tekintettel arra a tényre, hogy Magyarországon - ahol a forgalom meghaladja közút esetén a 3 millió jármű/év, vasútvonal esetén a 30.000 szerelvény/év és repülőterek esetén az 50.000 művelet/év forgalom értéket - a 100.000 főnél népesebb nagyvárosi agglomerációkra stratégiai zajtérképet kell készíteni, 2013. júliusáig. Ismerteti a zajtérképek fajtáit, az általános zajtérképeket amelyek felhasználhatók különböző dokumentációkban, segítik a döntést a különböző hatósági eljárásokban, kiemelten foglalkozik a stratégiai zajtérképekkel, amelyek alapján az intézkedési tervek készülnek. A befejező rész bemutatja, hogy milyen módon kapnak információt a városi lakók a zajtérkép által, hogyan lehet felhasználni a zajtérképeket. A zajtérképek felhasználása új lehetőségeket tár fel a környezeti zajvédelem területén. A legkritikusabb területeket lokalizálni lehet, a zajcsökkentés megtervezhető és a környezeti hatásvizsgálatokat is részletesebben, pontosabban ki lehet dolgozni.
TAPASZTALATAIM A SZENNYVÍZISZAP MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSA TÉMAKÖRBEN Szerző: Benke Orsolya Viktória Környezetmérnök Bsc. 4. évf. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Konzulens: Jancskár Lajos A szennyvíziszap kezelés tortája több rétegű. Ha fentről lefelé haladva vizsgáljuk az egyes rétegeket, szert tehetünk a közöttük lévő logikai kapcsolat ismeretére is. A dolgozat e torta elemeit vizsgálja a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának szemszögéből, adott területen. Talajtani szempontok, iszapminőségi kritériumok és az oktatás kérdései, személyes tapasztalatok, kutatások során kerülnek górcső alá. A dolgozat az így kapott eredményeket, a vizsgált terület kedvező adottságaival összefonja, ezáltal más perspektívából világítja meg a mezőgazdasági elhelyezés gondolatát.
KÍSÉRLETEK A BIOMASSZA TÜZELÉSŰ KAZÁN FLUIDHOMOKJÁNAK SZENNYEZŐANYAG MENTESÍTÉSÉRE A szerző neve: Haszonics Petra Veronika 4. évfolyam, környezetmérnöki szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulensek: Jancskár Lajos, mérnöktanár Bandiné Erős Éva, Pannon Power Holding Zrt. kalorikus üzem, laborvezető, okleveles vegyész TDK dolgozat témája: Biomassza tüzelésű kazánban található fluidhomok szennyezőanyag mentesítésének kutatása Jelen dolgozat ismerteti a megújuló energiákhoz, illetve a biomasszához tartozó fogalmakat, ismereteket, felhasználásuk lehetőségeit. Leírja a megújuló energiák használatának fontosságát, az Európai Unió célkitűzéseit és a hazai vállalásokat. Kitér a vizsgált biomassza tüzelésű hőerőműben használt technológia bemutatására, a technológiában fellépő fluidizációs kazánhomok üzemközbeni összetapadás okának felderítésére, majd ezen okok megszüntetésére, illetve csökkentésére. Szemlélteti a fluidágy optimális működését biztosító üzemi folyamatot és minősítését. A dolgozat bemutatja a fluidágy élettartamát megnövelő lehetséges műveleteket, a műveletek eredményességének ellenőrzésére használt vizsgálati módszereket, és az ezekből levont következtetéseket.
A KÖRNYEZETI TÉRKÉPEZÉS MÓDSZERÉNEK ELEMZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE A szerző neve: Hohmann Balázs IV. évfolyam, Környezetmérnöki BSc szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Schuller Gabriella, tanszéki mérnök Jelen dolgozat szervezetek környezeti teljesítményének meghatározásával, felmérésével, kezelésének és fejlesztésének módszereivel foglalkozik, ezen belül részletesen tárgyalja az ökotérképezés módszerét, bevezetésének előnyeit és hátrányait. A kutatási munka fejlesztési javaslatokat tesz a környezeti térképezés módszertanának és alkalmazhatóságának valamint a módszerhez kapcsolt felmérési eszközök optimalizálására is. A dolgozat rámutat, hogy a magyarországi körülmények között működő mikro-, kis- és középvállalkozásoktól valamint hasonló nagyságrendű szervezetektől napjainkban elvárt környezetvédelmi tevékenység megvalósítására alkalmas a környezeti térképezés illetve a hozzákapcsolt felmérési és intézkedési folyamat, mely egyben e szervezetek későbbi környezetmenedzsment rendszerének alapvetését, kezdőlépcsőjét is jelentheti.
EGYKORI ÉSZAKI TÁRÓVÁGAT ÉS A KŐVÁGÓSZŐLŐSI Rn PROBLÉMA KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLAT KOMPLEX MÉRÉSEKKEL A szerző neve: Pataki Tamás III. évf., Környezetmérnök Bsc. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Dr. Várhegyi András
A dolgozat az egykori Mecseki Ércbányászati Vállalat Kővágószőlős község alatt húzódó mára már lezárt bányavágatának radiológiai hatásait vizsgálja. Ezen kívül általánosan bemutatja a radon gáz tulajdonságait, egészségügyi kockázatait és áramlásának módjait-a talajba s a légtérben- és javaslatokat tesz a probléma további vizsgálataira, illetve annak esetleges megoldásaira. A vágat feltételezhetően felelős a település belterületén mért magasabb 222Rn koncentrációkért és az ottani lakosokat érő dózistöbbletért. A dolgozat arra a kérdésre keresi a választ, vajon a radon gáz képes-e az üregből kiáramolni a felszínre, onnan pedig kijutni a légtérbe? A vágat észak-déli irányban, közvetlenül lakott területek alatt halad el, és lefalazása miatt az egészségre veszélyes radon gáz feldúsulhatott légterében. Komplex mérési módszerekkel, akkreditált laboratóriumban beállított műszerekkel, folyamatosan végeztünk méréseket, összesen harminc kijelölt ponton, melyek hossz- és keresztirányban lefedik a bányaüreg felszínnel esetleg kapcsolatba kerülő területét.
GÁZÜZEMŰ HÁZI HŐCSERÉLŐ VIZSGÁLATA BIZONYTALANSÁGOK CSŐVEZETÉKI ELLENÁLLÁSOK SZÁMÍTÁSÁNÁL Gergely Dániel Zoltán II évfolyam, gépészmérnöki szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Dr. Vajda József, főiskolai tanár A gépészetben, s ezen belül legfőképpen az épületgépészetben a hidraulikára nagy hangsúlyt kell fektetni annak érdekében, hogy gazdaságos és kifogástalanul működő rendszereket valósítsunk meg. A dolgozat részletesen ismerteti a csővezetékek alaki és súrlódási veszteségeit, illetve azok számításának módját. A súrlódási ellenállások számításánál problémát jelent, ha a cső belső felülete eltér az új állapottól, továbbá kérdéses két szelep alaki ellenállásának számítása, ha azok közvetlenül egymás után vannak beépítve. Az előbbi bizonytalanságok kiküszöbölésére saját mérőkört építettem, és azon több méréssorozatot végeztem el. A kapott eredmények lehetővé teszik, hogy a csővezetékek méretezését végző szakemberek számára néhány konkrét útmutatást fogalmazzunk meg. A befejező részben gazdaságossági vizsgálatot végzünk annak érdekében, hogy a csővezetékek optimális csőátmérővel, vagyis a legkisebb összköltséggel (beruházási költség+üzemeltetési költség) legyenek megvalósíthatók.
Nacsa Gergely, Kovács András László III. évfolyam, gépészmérnöki szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: dr. Cs. Nagy Géza adjunktus A kombinált hő és villamos energia termelés (CHP: Combined Heat and Power ) egyre nagyobb tért hódít az energiapiacon. A CHP villamos és hőenergiát előállító erőmű vagy erőművi egység (pl:gázturbina vagy gázmotor). A hagyományos hőerőművek nem dolgozzák fel a megvásárolt energiaforrás jelentős részét . A CHP technológiával jóval nagyobb összhatásfok érhető el mint egy hagyományos hőerőmű működése közben. A technológia háztartásokban alkalmazott változata Micro CHP néven ismeretes, amely hő és villamos energiát állít elő, földgáz felhasználásával. A gázzal való fűtés a legelerjedtebb fűtési módszer, ezért a telepítéshez az esetek többségében nincs szükség földgáz bevezetésére. A házi hőerőmű hajtóerejét egy gázmotor szolgáltatja, amely egy generátort működtet. A motor működése során felszabadult hő energiát fűtési célokra használja fel, beépített, speciális hőcserélőkkel. A tökéletesnek tűnő megoldások számos hibalehetőséget rejthetnek magukban. A TDK dolgozat témája egy konkrét hőcserélő energia veszteségeinek feltárása, hibafa analízis alkalmazásával, erre alapozva, hatásfok növelési módszerek kutatása, valamint a vizsgálat eredményeit felhasználva, fejlesztési javaslat tétele. .
Sugárzásmérő fejlesztése Pap Gábor, Tamás László IV. évfolyam, villamosmérnöki szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Zidarics Zoltán, műszaki oktató A TDK dolgozat témája egy innovatív, saját fejlesztésű, radioaktív sugárzásmérő megtervezése. A dolgozat ismerteti az eszköz teljes tervezési folyamatát. A tanulmányban elsőként egy rövid szakmai bevezető olvasható. Eztán a projekt specifikációja kerül kifejtésre. Az előzetes tervek alapján tudtuk kiválasztani a fő hardver elemeket, ezek határozzák meg a műszer valós tulajdonságait. A kiválasztott főbb komponensek alkotják az egyes részegységeket a hardver blokkvázlatában. Ezt követően részletesen taglaljuk az egyes alkatrész blokkokban levő kapcsolási rajzokat, amik alapján terveztük meg a nyomtatott áramkört. Végül a műszer alapvető funkcióival és a rajta futó operációs rendszerrel foglalkozunk. A befejező rész a műszer felhasználási területeiről hoz példákat és elméletben prezentálja, egy próba mérés keretében a működését.
Pneumobil karosszériájának tervezése Hegedüs Réka 3. évf., ipari termék- és formatervező mérnök Zegnál Marianna Beatrix 3. évf., gépészmérnök Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Meiszterics Zoltán, mérnöktanár A TDK dolgozat részletesen ismerteti a Pécsi Tudományegyetem Pollroth csapata által az egri Bosch Rexroth Pneumatika Kft., valamint a budapesti Bosch Rexroth Kft. szervezésében álló 2013-as Pneumobil versenyre készülő jármű vázszerkezetének, karosszériájának és formavilágának kialakítását. Ez magában foglalja a tervezést a verseny formai követelményeinek megfelelően; a megfelelő anyagok kiválasztását, majd ezek szerkezeti, mechanikai elemzését. A különböző statikai és dinamikai hatások becslését a szélsőséges eseteket figyelembe véve. A hegesztési eljárások szemléltetését; majd az autó átfogó bemutatását az előző versenyek és az idei tervek alapján. Az elkészített jármű több versenyszámban fogja összemérni teljesítményét a többi pneumobillal: a megtett legnagyobb távolság, és az ügyességi, gyorsulási kategóriák. A legfontosabb értékelési szempont a megoldás műszaki eredetisége és a kivitelezés technikai színvonala lesz.
Virtuális valóság alapú szimulációs környezet fejlesztése autonóm intelligens robotokhoz A szerző neve: Malkó Tibor 5. éves villamosmérnök hallgató Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Megyeri Péter, egyetemi adjunktus A dolgozat témája egy virtuális valóság alapú szimulációs környezet kifejlesztése autonóm intelligens robotok számára. A mai fejlődő világban egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az autonóm ipari rendszerek. A RoboCup versenysorozatban, ez évben már önálló ligaként szerepelt a Logistic League. A verseny lényege, hogy minden csapat azonos pályán azonos típusú robotokkal szerepel. A csapatok maguk választhatják meg a kiegészítő szenzorokat és a programozási nyelvet. A mérkőzések során egy 6 x 6 méteres arénában kell a csapatoknak egy emulált gyártócsarnokban, alapanyagokból készterméket előállítaniuk. A bonyolult logisztikai feladatot 3 robotnak önállóan, kooperálva kell végrehajtania. A felkészülés során, a korlátozott erőforrások és hely miatt ki kellett fejleszteni egy alternatív megoldást a feladat tesztelésére. A dolgozat bemutatja a gyári szimulátor hátrányait, hibáit, hiányosságait és végigvezet az új fejlesztésén. Az elkészült szimulációs környezet ideális és valós robotszimulálást is lehetővé tesz, ezzel is felgyorsítva a folyamatok tesztelhetőségét. A dolgozat befejezése rámutat a virtuális környezet más feladatokra történő egyszerű transzformálhatóságára. Két egyszerű példán keresztül mutatja be milyen sokoldalúan is használható.
FORMALAP-CSALÁD GYÁRTÁSTERVE A szerző(k) neve: Burcsa Máté III. évfolyam, Gépészmérnöki szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Konzulens(ek): Dr. Stampfer Mihály, egyetemi docens
A dolgozat témája különböző méretű fröccsöntő szerszámházak formalapjainak gyártástechnológiája. A technológia kidolgozása során a csoporttechnológia módszere lett alkalmazva, amely segítségével jelentős mértékben egységessé sikerült tenni az alkatrészek gyártási folyamatterveit. A formalapok befogásához egy olyan csoport-készülék tervezése valósult meg, amelybe a közel ezer különböző méretű munkadarab befogható. A feladat elvégzése során az alkatrészek olyan csoportokra lettek osztva, amelyek egy gépelőkészítéssel megmunkálhatók, majd ezekre a csoportokra ki lettek dolgozva a műveleti sorrendtervek, az ezekhez tartozó művelettervek, valamint a gyártás során alkalmazandó szerszámokról készült szerszámkártyák. Emellett a dolgozat tartalmazza a befogó készülék öszszeállítási rajzát is. A dolgozat befejező részében összehasonlításra kerül két különböző forgácsolhatósággal bíró acél, a gépi főidők alapján.
CSAPTELEPEK VÍZKIBOCSÁTÁSA KÜLÖNBÖZŐ KIFOLYÁS SZABÁLYOZÓK ALKALMAZÁSA ESETÉN Perczel Áron III. évfolyam, gépészmérnök Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Eördögné Miklós Mária A TDK dolgozat témája a víztakarékosság fontosságának hangsúlyozása, egyes célszerű eszközeinek vizsgálata. Cél a perlátorokkal történő víztakarékosság bemutatása, és néhány perlátor, illetve zuhanyfej méréssel meghatározott vízfogyasztási jelleggörbéjének felrajzolása és értékelése. Ezek alapján további cél egy értékelés elkészítése arról, hogy egy átlagos háztartásban (4 fő) illetve nagyobb épületekben (pl. irodaépület) mekkora eltérések mutatkozhatnak a vízfogyasztásban a különböző perlátorok alkalmazásával a különböző felhasználói szokásokat is figyelembe véve. A gyakorlatban mindez felhasználható annak kiszámítására, hogy a vízfelhasználás egy épületben mennyivel csökkenthető.
MOZGÁSANIMÁCIÓ GYAKORLATI FELHAS ZNÁLHATÓSÁGA GÉPÉSZETI BERENDEZÉSE KNÉL A szerzők neve: Orsós Zsolt, Horváth János III. évfolyam, gépészmérnöki szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Dr. Cs. Nagy Géza, adjunktus A TDK dolgozat a mozgás-animációs vizsgálati eredmények gyakorlati lehetőségeit elemzi. Az eljárás viszonylag új, a szakirodalomban alig lelhető fel a módszerrel kapcsolatos hivatkozás, ami egyben jó lehetőséget is biztosít további kutatások elvégzésért. A dolgozat bevezető szakasza bemutatja a módszer tudományos hátterét, ismerteti a mozgásanimáció alkalmazásának megértéséhez szükséges elméleti alapokat. A továbbiakban a felhasználási lehetőségek részletes ismertetésére kerül sor. A mozgásanimáció legnagyobb előnye, hogy míg a rezgésdiagnosztikai mérések eredményei eddig leginkább csak az ezzel foglalkozó szakemberek számára nyújtottak érdemi információt, az általunk vizsgált eljárással laikusok számára is értelmezhető, látványos, 3 dimenziós modellen figyelhetjük meg a vizsgált rendszer különböző gerjesztésekre adott viselkedését. További előnye, hogy tetszőleges anyagú, és rögzítési móddal készített szerkezetek esetében alkalmas hibás kötések, ill. törések gyors kimutatására olyan helyeken is, ahol annak detektálása nehézkes lenne, főleg normál üzem közben.
AZ EMBERI TEKINTET KÖVETÉSÉRE ALKALMAS RENDSZER MEGVALÓSTÁSA LABVIEWBAN A szerző neve: Müller Péter Mérnök Informatika BSC Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Konzulens: Schiffer Ádám egy. adj. A TDK dolgozat témája egy, az emberi szem mozgásának követésére, a tekintet útjának rögzítésére és időbeli indikálására szolgáló alkalmazás megtervezése, és fejlesztése. A dolgozatban bemutatásra kerülnek a tervezést megelőző fázisok bemutatása (használt eszközök és megoldások), valamint az adott lehetőségek szerinti legpontosabb mérési körülmények megteremtése. A dolgozat kitér a próbamérések során felmerült problémákra és azok megoldásaira. A dolgozat tárgyalja ezenfelül a LabView 2010 és LabView kiegészítő moduljának – az NI Vision Assistant 2011-nek – rövid, a projekthez szükséges funkcióinak bemutatását. Részletesen ismerteti az alakzat- és mintakeresési eljárás megvalósítását Visionben, továbbá az elkészült algoritmusok LabView környezetben történő alkalmazását. Végül az elkészült programmal történt komplex mérések bemutatása és kiértékelése található, valamint az alkalmazásban rejlő lehetőségek feltárása.
Sugárzásmérő fejlesztése Pap Gábor, Tamás László IV. évfolyam, villamosmérnöki szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Zidarics Zoltán, műszaki oktató A TDK dolgozat témája egy innovatív, saját fejlesztésű, radioaktív sugárzásmérő megtervezése. A dolgozat ismerteti az eszköz teljes tervezési folyamatát. A tanulmányban elsőként egy rövid szakmai bevezető olvasható. Eztán a projekt specifikációja kerül kifejtésre. Az előzetes tervek alapján tudtuk kiválasztani a fő hardver elemeket, ezek határozzák meg a műszer valós tulajdonságait. A kiválasztott főbb komponensek alkotják az egyes részegységeket a hardver blokkvázlatában. Ezt követően részletesen taglaljuk az egyes alkatrész blokkokban levő kapcsolási rajzokat, amik alapján terveztük meg a nyomtatott áramkört. Végül a műszer alapvető funkcióival és a rajta futó operációs rendszerrel foglalkozunk. A befejező rész a műszer felhasználási területeiről hoz példákat és elméletben prezentálja, egy próba mérés keretében a működését.
Pneumobil karosszériájának tervezése Hegedüs Réka 3. évf., ipari termék- és formatervező mérnök Zegnál Marianna Beatrix 3. évf., gépészmérnök Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Meiszterics Zoltán, mérnöktanár A TDK dolgozat részletesen ismerteti a Pécsi Tudományegyetem Pollroth csapata által az egri Bosch Rexroth Pneumatika Kft., valamint a budapesti Bosch Rexroth Kft. szervezésében álló 2013-as Pneumobil versenyre készülő jármű vázszerkezetének, karosszériájának és formavilágának kialakítását. Ez magában foglalja a tervezést a verseny formai követelményeinek megfelelően; a megfelelő anyagok kiválasztását, majd ezek szerkezeti, mechanikai elemzését. A különböző statikai és dinamikai hatások becslését a szélsőséges eseteket figyelembe véve. A hegesztési eljárások szemléltetését; majd az autó átfogó bemutatását az előző versenyek és az idei tervek alapján. Az elkészített jármű több versenyszámban fogja összemérni teljesítményét a többi pneumobillal: a megtett legnagyobb távolság, és az ügyességi, gyorsulási kategóriák. A legfontosabb értékelési szempont a megoldás műszaki eredetisége és a kivitelezés technikai színvonala lesz.
Virtuális valóság alapú szimulációs környezet fejlesztése autonóm intelligens robotokhoz
Az emberi tekintet követésére alkalmas rendszer megvalósítása LabViewban
A szerző neve: Malkó Tibor 5. éves villamosmérnök hallgató Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Megyeri Péter, egyetemi adjunktus
A szerző neve: Müller Péter Mérnök Informatika BSC Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Konzulens: Schiffer Ádám egy. adj.
A dolgozat témája egy virtuális valóság alapú szimulációs környezet kifejlesztése autonóm intelligens robotok számára. A mai fejlődő világban egyre nagyobb teret hódítanak maguknak az autonóm ipari rendszerek.
A TDK dolgozat témája egy, az emberi szem mozgásának követésére, a tekintet útjának rögzítésére és időbeli indikálására szolgáló alkalmazás megtervezése, és fejlesztése. A dolgozatban bemutatásra kerülnek a tervezést megelőző fázisok bemutatása (használt eszközök és megoldások), valamint az adott lehetőségek szerinti legpontosabb mérési körülmények megteremtése. A dolgozat kitér a próbamérések során felmerült problémákra és azok megoldásaira.
A RoboCup versenysorozatban, ez évben már önálló ligaként szerepelt a Logistic League. A verseny lényege, hogy minden csapat azonos pályán azonos típusú robotokkal szerepel. A csapatok maguk választhatják meg a kiegészítő szenzorokat és a programozási nyelvet. A mérkőzések során egy 6 x 6 méteres arénában kell a csapatoknak egy emulált gyártócsarnokban, alapanyagokból készterméket előállítaniuk. A bonyolult logisztikai feladatot 3 robotnak önállóan, kooperálva kell végrehajtania. A felkészülés során, a korlátozott erőforrások és hely miatt ki kellett fejleszteni egy alternatív megoldást a feladat tesztelésére. A dolgozat bemutatja a gyári szimulátor hátrányait, hibáit, hiányosságait és végigvezet az új fejlesztésén. Az elkészült szimulációs környezet ideális és valós robotszimulálást is lehetővé tesz, ezzel is felgyorsítva a folyamatok tesztelhetőségét. A dolgozat befejezése rámutat a virtuális környezet más feladatokra történő egyszerű transzformálhatóságára. Két egyszerű példán keresztül mutatja be milyen sokoldalúan is használható.
A dolgozat tárgyalja ezenfelül a LabView 2010 és LabView kiegészítő moduljának – az NI Vision Assistant 2011-nek – rövid, a projekthez szükséges funkcióinak bemutatását. Részletesen ismerteti az alakzat- és mintakeresési eljárás megvalósítását Visionben, továbbá az elkészült algoritmusok LabView környezetben történő alkalmazását. Végül az elkészült programmal történt komplex mérések bemutatása és kiértékelése található, valamint az alkalmazásban rejlő lehetőségek feltárása.
KAS: MÉH - LAKÁS - ÉPÍTÉS A szerző neve: Matyó Edina I. évfolyam, levelező tervező építészmérnök Msc Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: dr. habil. Rétfalvi Donát DLA A Kárpát-medence sajátos mikroklímával rendelkezik ezért hazánk növényvilága kitűnő méhlegelő. A vizsgálat területét az a tájként értelmezett hely jelenti ahol a méh-természet-ember kapcsolatrendszere megszületik. A dolgozat tárgya olyan szabályok szerint szerkesztett tér elemzése amelyben a méhész elvárásai és igényei a méhcsalád biológiai igényeivel találkozik. Az analízis a méhes mint – tervezési programot, igényeket és bensőséges gondolatokat hordozó- „doboz” megalkotásától egészen a méhész, a méh és táj, a helyszín illetve a környezet viszonyának elemzéséig terjed. A befejező rész ezen túlmenően a születendő építészeti alkotást valódi kiegészítőként tárgyalja, amely funkcionális vagy térbeli értelemben gazdagítja a meglévő környezetet
HIT ÉS VÁLYOG – SZAKRÁLIS ÉPÍTÉSZET GYŰRŰFŰN A szerző(k) neve: Bognár Hajnalka III. évfolyam, építészmérnök bsc szak Fövényes Csaba III. évfolyam, építészmérnök bsc szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens(ek): Dr. Horváth Magdolna, adjunktus Kósa Balázs, okl. építész, DLA hallgató Turi Tamás, okl. építőmérnök, PhD hallgató
A dolgozatunk részletesen ismerteti a vályog építészet, a hit, valamint a közösségek erejének összefonódását, melyek a későbbiekben részletesen bemutatásra kerülnek. A dolgozat tartalmazza a vályogépítészet 4 fő technológiai irányvonalát, az építőanyag tulajdonságait, szerkezeti példákat, építési módokat és ezek felhasználását. Fontosnak tartjuk megemlíteni a vályog korszerű alkalmazásának és gazdasági szempontjainak előnyeit és hátrányait. A téma magában foglalja a fenntarthatóság kérdését, melyre megpróbálunk választ találni. Bemutatjuk a vályog építészetről alkotott építési folyamatokat, mint közösségi tevékenységet, hazai és külföldi példákon keresztül. Ezen példák nagy részét a hit és a közösségteremtő hatásuk miatt választottuk. A befejező részben saját észrevételeink, meglátásaink kerülnek megfogalmazásra, valamint az általunk tervezett gyűrűfűi szakrális épület bemutatása. „A szakrális szó jelentése: természetfeletti. De lehet-e természetfelettit alkotni napjainkban, amikor az üzleti szempontok dominálnak, és a hazai építtetők többsége nem feltétlenül a pallérozott ízléséről híres.” (Szabó Zoltán Attila)
AZ ÚJÉPÍTÉSZET VEGYKONYHÁI? EGYETEMI DIGITÁLIS MAKETTEZŐ-MŰHELYEK SZEREPE AZ ÉPÍTÉSZETI FORMAKUTATÁSBAN
ELÉRHETŐ MÚZEUMOK - MŰEMLÉKI ÉS KORTÁRS MÚZEUMÉPÜLETEK KOMPLEX AKADÁLYMENTESÍTÉSE
A szerző(k) neve: Botzheim Bálint 2.évfolyam, Tervező Építészmérnöki MSc Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens(ek): dr.Rétfalvi Donát egyetemi docens
A szerző(k) neve: Csog Zselyke IV. évfolyam, építészmérnök bsc szak Varga Ágnes IV. évfolyam, építészmérnök bsc szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens(ek): Dr. Horváth Magdolna, adjunktus Kósa Balázs, okl. építész, DLA hallgató Turi Tamás, okl. építőmérnök, PhD hallgató
A dolgozat az építészeti formakutatás témakörével foglalkozik az építészeti stílusok geometriai szerkesztési elveivel összefüggésben. A 20. század utolsó évtizedeiben a számítógépek számítási kapacitásának növekedése többek között a jármű-design CADszoftvereinek és a filmtrükk-ipar animációs szoftvereinek jelentős fejlődését is lehetővé tette. A két szoftver-terület közös jellemzője geometriai szemszögből nézve, hogy a nem-euklideszi fogalmakkal, műveletekkel való modellezés is lehetséges bennük. A dolgozat bemutatja a számítógépes geometriai modellezés euklideszi és nemeuklideszi fogalmait, műveleteit. Néhány építész, már az 1980-as években elkezdett kísérletezni az új geometriai műveleteket alkalmazó szoftverekkel és a robotika lehetőségeivel. A különböző műhelyek, eltérő szellemi meghatározottságukból adódóan különböző névvel definiálják magukat: Bio Avantgarde, Non-Standard, Parametrikus építészet, Plektikus építészet, Proto Ökológia. Az ipari design gyártóeszközei mint a számítógépvezérelt (CNC) vágó-maró gépek, ipari robotkarok, vagy akár a 3D nyomtatók elengedhetetlenek a komplex formák megvalósítása során. A fent említett kísérletező irányzatok általában, az egyetemek építészkaraihoz is kötődnek, azok műhelyeiben lehetőség nyílik a komplex geometriájú formák létrehozására. A makettező műhelyek működéséhez jó mintát adhatnak a FABLAB-mozgalom ipari gépekkel is felszerelt, nyitott műhelyei.
Mit is jelent az elérhető múzeum? Múzeumaink a személyi és technikai feltételeket nem tudják biztosítani, nincsenek felkészülve a fogyatékos emberek fogadására. Ezért a múzeumok, kiállítóhelyek látogatói között Magyarországon alig találunk fogyatékos embereket. Pedig a fogyatékkal élők egy része a múzeum „sokszínű” közönsége. 2006-ban egy új nemzeti programban hivatalosan is megfogalmazták, hogy a közönséget fogadó intézményekben, tehát a múzeumokban is a fogyatékos látogatók számára segédfelszereléseket kell biztosítani. A dolgozat témája a hazai múzeumépületek komplex akadálymentesítése, rávilágítva a meglévő és az új építésű múzeumok akadálymentesítési elveinek különbségeire az elérhetőség tükrében. Egyaránt bemutatja a kortárs és a műemléki múzeumokat hazánkban, párhuzamot vonva külföldi példákkal. A kutatás a Dunántúli régiókra terjed ki. A megfelelő szakemberekkel való konzultáció és a kutatómunka tapasztalatait kívánja a dolgozat összegezni, a komplex akadálymentesítés általános irányelveinek kiegészítésével és ezek gyakorlatba való átültetésével.
A PÉCSI BELVÁROSI TEMPLOM ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETE – GÁZI KÁSZIM PASA DZSÁMIJA – TÖRTÉNELMI ÉS VALLÁSI RÉTEGEK PÉCSETT A szerző(k) neve: Eftimie Izabella II. évfolyam, építészmérnök bsc szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens(ek): Dr. Horváth Magdolna, adjunktus Kósa Balázs, okl. építész, DLA hallgató Turi Tamás, okl. építőmérnök, PhD hallgató
Pécs mindig soknemzetiségű település volt, kulturális rétegek rakódtak egymásra, nemzetiségek hagyományai, értékei ötvöződtek két évezredes története során. Ennek a vallási és történelmi rétegződésnek a jeleit hordozza a pécsi Dzsámi is. A téma, az épület fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az épületre és környezetére elkészített számos tanulmány, ötlet - és tervpályázat, városfejlesztési koncepció és az ezekhez tartozó az idők során elvégzett régészeti és egyéb kutatások. A középkori, gótikus stílusban épült Szent Bertalan plébániatemplom köveiből épült a Gázi Kászim pasa dzsámija a török uralom alatt. A török kiűzése után a jezsuiták kapták meg, a minaretet lebontották, az épületet átalakították, de az ma is őrzi az iszlám jegyeit. A ma katolikus templomként működő dzsámi az 1939-es átalakítás során nyerte el jelenlegi formáját. Gázi Kászim pasa egykori dzsámija a magyarországi török építészet legmonumentálisabb alkotása. Az épület fejlődése, átalakulása napjainkban sem állt meg, mindmáig témát adva ezzel a mai kortárs építészeknek.
SZELLEMI KONTEXTUS AKTIVIZÁLÁSA A TÉRINSTALLÁCIÓK ÁLTAL A szerzők neve: Halász Lilla, Molnár Orsolya Építőművész MA, Építészmérnök Bsc Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: Dr. Rétfalvi Donát egyetemi docens A dolgozat részletesen ismerteti a szociális és kulturális élet fontosságát az emberek figyelmének központjában. Az emberiség introvertált életmód iránti növekvő igényét. A közösség formáló illetve kovácsoló erő elengedhetetlen jelenlétét jelenünkben. A térinstallációk figyelemfelhívó szerepét a társadalom aktuális problémáira. Az építész felelősségét a téralakításban. A befejező rész bemutatja a társadalmi problémákra visszavezethető térinstallációk kialakulását, amelyek magukba foglalják azt az alapvető problémát is, hogy az emberek nem használják ki a köztereket. A dolgozatunkban kifejtjük, miszerint az emberek igényein keresztül kell megfogni a térinstallációkat. "Az emberi elme nem képes megmaradni a "nyitottban" addig keretez, extrapolál, kombinál, felnagyít vagy ignorál, még szinte mindennek helyet nem talál a maga alkotta univerzumban."
„BENCÉS ÉPÍTÉSZET” MAGYARORSZÁGON A szerző(k) neve: Horváth Bence I. évfolyam, szerkezettervező építészmérnök msc szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens(ek): Dr. Horváth Magdolna, adjunktus Kósa Balázs, okl. építész, DLA hallgató Turi Tamás, okl. építőmérnök, PhD hallgató A magyarországi bencés építészetet a művészettörténeti kutatások alapján a szétaprózottság és a sokféleség jellemzi. A magyarországi bencés rend építkezéseinek a 11. századi kezdeteitől fogva a templomaik, monostorépületeik nagy típusbeli változatossága, eltér építészeti rendszereiknek és méreteikében, igényeikben is különböző épületformák alkalmazása jellemezte. Ugyan az épületek gondolatisága hasonló, hiszen Nursiai Szent Benedek hitvallásán alapszik a rend szervezése és a templomaik felépítése, mégsem különböztethetünk meg csak „bencésnek” mondható épülettípust és jellemző stílusjegyeket. Ami mégis bennük közösnek mondható, inkább a renden belüli tényezők, társadalmi szokások, konvenciók eredménye. „A szerzetességnek része az egyszerűséghez való vonzódás” (Varga Mátyás), így ezeknek az eszméknek a múltbéli és kortárs gyakorlati megvalósult példáit elemezve kaphatunk egy átfogó képet a „bencés építészetről”.
A HELY SZELLEME Kari Szabolcs II. évfolyam, építészmérnöki szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: dr. Bácsalmásy Zoltán, egyetemi docens A hely szelleme – a genius loci – egy vidék, város vagy szűkebb környezet sajátos légköre, hangulata. Minden épület egy bizonyos helyen, egy adott korban és egy építész által jött létre. Vannak olyan épületek, amik körülveszik, beleolvadnak a környezetükbe, míg egyesek, legyenek akármilyen remek és pazar épületek, mégis idegenek abban a környezetben, ahová megálmodták. A helyi jelleg elvesztése fölötti aggodalmak és az annak visszanyerésére tett megoldási javaslatok végigkísérik a 20. század második felének építészetelméletét. Dolgozatommal az illeszkedés építészeti kérdését elemzem a magyar, és nemzetközi építészeti példákon keresztül. Mottó: "A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van. A tér, ha csak nem kivételes, minden esetben pontos vonalakkal határolható, területe négyzetmilliméterre kiszámítható és alakja körzővel és vonalzóval megrajzolható. A tér mindig geometriai ábra. A hely mindig festmény és rajz, és nincs belőle több, mint az az egy. A térnek képlete, a helynek géniusza van." Hamvas Béla: Öt géniusz
MEGFIZETHETŐ ÉPÍTÉSZETI IGÉNYESSÉG A szerző neve: Koronczi Péter Attila 2012-2013, Tervező Építészmérnök MSC Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: dr Rétfalvi Donát, egyetemi adjunktus A TDK dolgozat egy új jelenségre hívja fel a figyelmet. Az építőipar válságba került, az anyagi források rohamosan csökkennek, de az igény a szépre, értékesre, és frissre még mindig fontos az emberek értékrendjében. Építészként legfőbb feladatunk reagálni a változásokra, megfizethető, szakmailag igényes, a hazai mainstream vonalat felpezsdítő alkotásokat létrehozni minimális anyagi keretből, vagy az eszköztelen építészet „eszközeivel” élve. Dolgozatom különböző projecteket vizsgálva keresi az okokat, eszközöket, reakciókat és a válaszokat a fent említett jelenségre. Tervpályázatokon szerzett tapasztalatok és példák alapján összefoglalja a megismert lehetőségeket, rávilágít a közösségi média és a közösségi építészet valamint a „társadalmasítás” erejére és a felértékelődésére.
BORL! NÉPEK TUDÁSA KÖZPONT BORL VÁRÁNAK RENDHAGYÓ REHABILITÁCIÓJA Mizsei Anett Tervező Építészmérnök Msc II. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: dr Rétfalvi Donát, egyetemi adjunktus Európa épített örökségének történeti, eszmei értéke vitathatatlan. A lassan elöregedő épületállomány ugyanakkor komoly feladatot ró a ma építészeire. Védelme, rehabilitációja a legkomplexebb és legfontosabb mérnöki feladatok közé tartozik. A fenntarthatóság, energiatudatosság kérdései a műemlékek esetében a mai napig csak komoly kompromisszumok árán oldhatók meg. Jelen kutatás célja, hogy egy esettanulmányon keresztül új választ találjon a műemlékek rehabilitációjának kérdéseire, mentesítve a régi szerkezeteket azoktól a beavatkozásoktól, amelyek az épület eredeti, egyedi, megismételhetetlen látványát hátrányosan érintik, esetenként az épület teljes eljövendő fennállására nézve visszavonhatatlanul. Dolgozatom feltárja a szlovéniai Borl várának múltját, értékeit. Tartalmazza a szerkezetek diagnosztikai jellegű vizsgálatát, meghatározza a fő beavatkozási pontokat és egy hasznosítási lehetőséget. Bepillantást enged a tervezői munka folyamatába az első helyszíni bejárástól a koncepcióterv elkészültéig.
ÉPÍTÉSZET, SZCENOGRÁFIA A XX. századi építészet hatása a kortárs magyar díszlettervezők munkásságára Ramasz Tamás III.évfolyam, Építőművészet BA szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulens: dr. Széll Attila Béla DLA, egyetemi docens
Az építőművészet egyik határterületét képezi a színházi térszervezés művészete, a scaenographia. A technikai fejlettség segítségével manapság az építészet a fizikai világ, az ember által elképzelhetőnek, reálisnak gondolt tér határait feszegeti, miközben a „színházi építészet”, a díszlettervezés a 20. század modern színházával karöltve már csaknem 100 éve átlépte ezt a határt… A tudományos dolgozat célja feltárni a színházi és filmes díszlettervezés és az építészet kapcsolatát, bemutatni egy átfogó képet a kortárs magyar látványtervezésről. Megismertetni magyar díszlettervezés művészetét, az alkotók egyéni szemszögéből tekintve, különösképpen azokra a művészekre célzottan, akik építészként és díszlettervezőként is aktívan dolgoznak. Rajtuk keresztül tud a színházi világ és az építészet egyesülni. Személyük olyan kapocs a két művészeti ág között, amely képes mindkét műfajban kiemelkedő alkotásokat létrehozni. Ezek a művek nem csupán épületek, és nem csupán díszletek: olyan alkotások, amelyek túlmutatnak mindkettőn. A TDK dolgozatban hat díszlettervezővel készített interjú is olvasható, többek között a nemzetközileg elismert dr. Csanádi Judittal és az ország egyik legkiemelkedőbb színházszervezőjével, Horgas Péterrel.
A PÉCSI SZÉKESEGYHÁZ ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETE, ÉPÜLETKUTATÁSA AZ EZERÉVES PÉCSI PÜSPÖKSÉG KULTURÁLIS ÉS TÖRTÉNETI ÖRÖKSÉGÉNEK ÁTTEKINTÉSE A szerző neve: Sebestyén Petra III. évfolyam, építőművész (BA) szak Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Konzulensek: Dr. Horváth Magdolna, adjunktus, Turi Tamás, okl. építőmérnök, PhD hallgató, Kósa Balázs, okl. építész, DLA hallgató. A műemléki védettség alatt álló pécsi székesegyház ezer esztendős múltja révén az utóbbi időben jobban a figyelem középpontjába került, mint eddig valaha. A műemlékvédelem Magyarországon is egyre fontosabb kérdéssé válik. Az elmúlt idők fennmaradt értékeinek megőrzése az utókorra hárul, bár ennek tényleges megoldása igen vitatott a szakemberek körében. Ez nincs másként Pécs város egyik legnevesebb látványosságával sem. A székesegyház az idők folyamán számos felújításon, átépítésen és újraépítésen ment keresztül. 1807-ben Pollack Mihály tervei alapján klasszicista, majd 1882-91 Schmidt Frigyes tervei alapján a ma is látható neoromán stílusban újult meg. Az átépítések a mai napig megosztják az építész társadalom véleményét is. A dolgozat a székesegyház történetét hivatott áttekinteni különös hangsúlyt fektetve az átalakítások esztétikai, stílusbeli és műszaki megoldásaira.
