Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekrıl és eredményekrıl (2009. december 31-ig bezárólag)

Összefoglaló a közigazgatási informatika terén végzett tevékenységekrıl és eredményekrıl (2009. december 31-ig bezárólag) Szervezeti és szabályozási keretek Az informatika és az infokommunikáció tekintetében a 2006-2007. évi kormányzati szerkezetátalakítást követıen 2008-ban újabb hatásköri módosításra és feladatátcsoportosításra került sor. A közigazgatási informatika és az elektronikus kormányzás feladatait a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet határozza meg, amely a terület irányítását a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszterhez, mint a közigazgatási informatikáért felelıs miniszterhez telepíti. A Kormány az 1026/2008. (IV.29.) Korm. határozatban az információs társadalommal összefüggı kormányzati tevékenység irányítására kétéves idıtartamra kormánybiztost nevezett ki, amelynek értelmében a miniszter a közigazgatási informatikával kapcsolatos feladatok ellátásának irányítását az informatikáért felelıs kormánybiztos útján látja el. Az elektronikus hírközlés tekintetében a 2008. decemberében történt jogszabályi változások eredményeként a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatáskörébıl a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörébe került a terület szabályozása. Az egyes, a miniszteri feladat- és hatáskörök ellátását érintı kormányrendeletek módosításáról szóló 285/2008. (XI. 28.) Korm. rendelettel, valamint 306/2008. (XII. 20.) Korm. rendelettel módosított a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter a Kormány elektronikus hírközlésért felelıs tagja. 2008. májusában a Miniszterelnöki Hivatal Szervezeti és Mőködési Szabályzata is módosításra került, a kiadásáról szóló 4/2008. (MK 74.) ME utasítás létrehozta a MeH infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár posztját, így a korábbi Elektronikuskormányzat-központ elnevezés megszőnt. Az utasítás szerint az informatikáért felelıs kormánybiztos, mint a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára irányítja az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár tevékenységét, aki akadályoztatása esetén helyettesíti az államtitkárt. Az egységes kormányzati informatikai irányítás kialakítása érdekében a korábban Gazdasági és Közlekedési Minisztérium feladatkörébe tartozó információs társadalommal és e-gazdasággal összefüggı infokommunikációs feladatok is a Miniszterelnöki Hivatalhoz kerültek. A Kormány 1075/2008. (XI. 28.) határozatával tovább bıvítette a kormánybiztos hatáskörét az elektronikus hírközléssel összefüggı kormányzati tevékenység irányításával, és december 1tıl – mint infokommunikációért felelıs kormánybiztos – Dr. Baja Ferenc mandátumát a kormány megbízatásának lejártáig meghosszabbította. Az infokommunikációért felelıs kormánybiztos, mint a MeH államtitkára a miniszter által átruházott jogkörben irányítja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát és a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet, átruházott hatáskörben gyakorolja a miniszter hatásköreit a KOPINT-DATORG Infokommunikációs Zrt., a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Nonprofit Kft. és a Puskás Tivadar Közalapítvány tekintetében. Az informatikai feltételek biztosításával, illetve az informatikai

2 szolgáltatások nyújtásával összefüggésben gyakorol irányítás-felügyeleti részjogosítványokat a Központi Szolgáltatási Fıigazgatóság tekintetében. 2010. január 1-vel a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézetet felügyelete átkerült a Magyar Tudományos Akadémiához, azonban az együttmőködés továbbra is fennmarad. Az infokommunikációért és e-közigazgatásért felelıs szakállamtitkár irányítja az Eközigazgatási Fıosztály, a Hálózati és Rendszerfelügyeleti Fıosztály és az Infokommunikációs Fıosztály vezetıjének tevékenységét.

E-közigazgatás Stratégia 2008. július 2-án a Kormány jelentés formájában tudomásul vette az E-közigazgatás 2010 Stratégiát, amely az EU i2010 programjához kapcsolódóan, az Új Magyarország Fejlesztési Terv /ÚMFT és az EKOP célkitőzéseivel összhangban az elkövetkezendı évek közigazgatási informatikai fejlesztési céljait és irányait határozza meg, nevesítve a Stratégiában bemutatott jövıkép eléréséhez megvalósításra tervezett akciókat, programokat és kiemelt projekteket. Az E-közigazgatás 2010 Stratégia négy fı terület tekintetében határoz meg átfogó iránymutatást: - a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselık érdekében; - a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony mőködése érdekében; - a közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológia-befogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein a közszolgáltatások hatékony nyújtása érdekében; - a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetőek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése. A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szervezıdniük, ennek érdekében a stratégia 5 horizontális és 1 ágazati részcélt és ezekhez rendelt programot határoz meg. A felhasználói érdekek fókuszáltabb elıtérbe helyezése valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és mőködési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok mind a szolgáltatás tartalmát, folyamatait és informatikai megvalósítását illetıen egységes keretek figyelembe vételével fejleszthetık tovább. A vertikális programok a fı ágazati területek szerinti csoportosításban az EU 20 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg. Magyarországon elsı ízben, az eKormányzat 2005 Stratégia és Programterv vezette be az integrált szolgáltatás fogalmát, a központi rendszer (KR) kialakításával. Az E-közigazgatás 2010 Stratégia elkövetkezendı évek feladatául ezen tapasztalatok alapján az integrált,megosztott szolgáltató filozófia a közigazgatásban történı kiterjesztését jelöli meg. A stratégia kitér az interoperabilitási keretrendszer, az együttmőködési képesség érdekében

3 létrehozott szervezeti, szemantikai és technikai szabványok, elıírások, ajánlások, módszerek és más eszközök keretrendszerének kidolgozásának szükségességére. A stratégia, a teljes közigazgatásra kiterjedı komplex technológiai fejlesztési programot indít el. Felismeri, hogy a technikai fejlesztések sikere nagy mértékben múlik azon, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan az e-közigazgatási kultúra, képességek és tudás mennyiben tud a szervezetek és a köztisztviselık napi gyakorlatába beépülni, amit az IT Tudásmenedzsment révén kíván biztosítani. A stratégia sikeres megvalósítását 5 komponensbıl álló professzionális keretrendszer biztosítja, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellenırzésig átfogja a stratégiai programtervet. A Stratégia megvalósítását biztosító E-közigazgatás 2007-2010 Program(terv) gördülı tervezés során, évente történı aktualizálással jelöli ki az e-közigazgatási fejlesztéseket. A Programterv elsı verziója 2007. májusában készült el, amelyet 2007. novemberében egyeztetésre is bocsátottunk. 2008. júliusában a Stratégiával ellentétben a programterv nem került beterjesztésre a Kormány elé, tekintettel arra, hogy felülvizsgálata, a program-készítés és a kapcsolódó monitoring rendszer kialakítása folyamatban volt. Az eredeti terveknek megfelelıen 2008. szeptember végére elkészültek az E-közigazgatás 2010 Programterv felülvizsgálatának eredményeirıl, valamint az „E-közigazgatás 2008-2010 Program fejlesztéseirıl szóló tájékoztatók, melyek mellékletét képezi az E-közigazgatás 2010 Program. Szintén a fenti határidıre készültek el a stratégiai monitoring rendszerét megalapozó, annak hátteréül szolgáló „Tájékoztató az E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv Indikátor rendszerének kialakításáról és „monitoringjáról”, valamint a „E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv Indikátor rendszere” címő dokumentumok. A stratégiai monitoring rendszer kidolgozását továbbá a 2008. áprilisára elkészült, „Eközigazgatás 2010 Programterv indikátor rendszer” tárgyú tanulmány alapozta meg a nemzetközi példák áttekintésével és a hazai környezet alapos felmérésével. A stratégiai monitoring rendszer megalapozásaként a fenti dokumentumok 12 hatásindikátort választottak ki az EU-s eGeP palettájáról, amelyek hazai szintő definiálása megtörtént.

Informatikai Átfogó Stratégia Az „Informatikai Átfogó Stratégia” megalkotását az infokommunikáció és az eközigazgatás egységes intézményi, koordináció alá helyezése indokolta. A 2008. októberére elkészült Informatikai Átfogó Stratégia (IÁS) a különbözı, már létezı, eltérı elfogadottsággal bíró informatikai jellegő fejlesztéseket érintı stratégiai dokumentumok (E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv, Digitális Írástudás Akcióprogram 2008-2010, Szélessáv Akcióterv, eGazdaság Akcióterv) által meghatározott irányok egységes rendszerbe helyezését végezte el. Az e-közigazgatási fejlesztések az Informatikai Átfogó Stratégia alábbi programjaiban jelennek meg:
Integrált szolgáltatások
Ügyfélorientált szolgáltatások
Elektronikus ügyintézés

4
Állampolgári bevonás
Vállalkozások IKT fejlesztése Az IÁS fı küldetése, hogy áttekinthetı módon priorizálja a 2010-ig tervezett informatikai fejlesztéseket. Az EU i2015 programjához kapcsolódóan elkezdıdött a 2010-2015. évekre szóló informatikai stratégiai terv elıkészítése. Az Országgyőlés Informatikai és Távközlési Albizottságának döntése alapján a stratégia elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárás indítására a választás után kerül sor.

Közigazgatási Informatikai Bizottság A közigazgatási informatika hatékony koordinálására a korábbi két tárcaközi bizottság Kormányzati Informatikai Egyeztetı Tárcaközi Bizottság (KIETB) és E-kormányzat Operatív Bizottság (EKOB) - valamint az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság Elektronikus Közigazgatási Albizottsága, illetve a közigazgatási reformot koordináló bizottság helyett a Kormány az 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozattal létrehozta a Közigazgatási Informatikai Bizottságot (KIB). A KIB az önkormányzati informatikai feladatokkal kiegészítve viszi tovább a korábbi két tárcaközi bizottság feladatait. A KIB alapvetı feladata - az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) közigazgatási operatív programjaival (EKOP, ÁROP) összhangban - a közigazgatási informatika koordinációjának megújítása, az elektronikus közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztésének összehangolása, a közszolgáltatások színvonalának javítását szolgáló együttmőködési képesség javítása, az elektronikus kultúra terjesztése, ügyfélbarát rendszerek kiépítésének elısegítése, a háttérrendszerek fejlesztésének összehangolása. Ebben a szervezési, illetve jogi és mőszaki szabályozások, szabványok, ajánlások elkészíttetése, aktualizálása meghatározó szerepet játszik. A közigazgatási informatika terén a hatékony központi koordináció feltételei az új bizottsággal teljes mértékben biztosítottak. A bizottságon belül olyan albizottságok jöttek létre, amelyek lehetıséget biztosítanak az érdemi informatikai szakmai párbeszéd fórumának létrehozására a közigazgatási intézményekkel, valamint az országos önkormányzati érdekszövetségekkel. A Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) albizottságai: 1. Elektronikus Közszolgáltatások Albizottság 2. E-önkormányzati Albizottság 3. Hálózati és Távközlési Albizottság 4. Jogi és Mőszaki Szabályozási Albizottság 5. IDA Szakértıi Albizottság A közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról szóló 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat módosításáról rendelkezett a 1176/2009. (X.26.) Korm. határozat, amelynek értelmében a Kormány létrehozta a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Koordinációs Bizottságot. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Koordinációs Bizottság a KIB állandó albizottságaként mőködik, elnökét a környezetvédelemért felelıs miniszter jelöli ki.

5

A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Koordinációs Bizottság a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és mőködtetésérıl szóló külön jogszabályban (a továbbiakban: NKTR) meghatározott koordinációs testületként a) javaslatot tesz az NKTR szerinti kapcsolattartónak a téradatkezelık téradatszolgáltatással és téradatmegosztássa kapcsolatos tevékenysége összehangolásának fejlesztésére; b) kezdeményezi az NKTR szerinti kapcsolattartónál az NKTR-ben foglalt intézkedések megtételét; c) javaslatot tesz az NKTR szerinti kapcsolattartónak az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2007/2/EK irányelv) végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok kidolgozásának tárgyalásában részt vevõ magyarországi delegáció összetételére; d) javaslatot tesz a Bizottság részére a téradatkészletek összehangolt és gazdaságos elıállítására vonatkozó stratégiára, figyelemmel kíséri annak végrehajtását; e) figyelemmel kíséri a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer kialakításához kapcsolódó költségek alakulását, azok jelentıs növekedése esetén tájékoztatja errõl az NKTR szerinti kapcsolattartót; f) figyelemmel kíséri a téradatkezelık azon fejlesztéseit, amelyek a 2007/2/EK irányelv és az annak végrehajtását szolgáló uniós jogi aktusok által meghatározott követelmények és az interoperabilitás teljesítéséhez szükségesek. 2008. február 1-jétıl a bizottsági és albizottsági munka elektronikus kommunikációjának elısegítése céljából bevezettük a CIRCA belsı kommunikációs rendszer használatát. Ennek segítségével a Bizottság tagjai naprakészen nyomon követhetik az albizottsági munkák alakulását. A KIB ajánlásai a http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/ajanlasok címen, míg jogelıdjeinek (ITB, KIETB) ajánlásai a http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/archivum , az informatikai és hírközlési miniszter ajánlásai pedig a http://www.ekk.gov.hu/hu/informaciok/archivum?lap=3 és a http://www.ekk.gov.hu/hu/informaciok/archivum?lap=4 címen érhetık el.

E-önkormányzat Önkormányzati alkalmazásszolgáltató (ASP) központok Az NFT I. Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) 4.3 e-közigazgatás fejlesztését célzó intézkedése keretében a korábbi években összesen 40 települési önkormányzat, illetve kistérségi társulás számára ítéltek meg több mint 12 milliárd értékő pályázati támogatást, társfinanszírozást. Az intézkedés célja az volt, hogy az önkormányzatok nagyobb funkcionalitású és integráltságú rendszereket vezessenek be, és így magasabb szintő közigazgatási szolgáltatásokat nyújtsanak az állampolgárok, illetve a vállalkozások számára. 2008-ban a pályázatok szakmai kiértékelésére sor került. A tapasztalatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzatok magas száma nem teszi lehetıvé, hogy egyedi támogatások útján épüljön ki minden polgármesteri hivatalban és körjegyzıségben a munkát támogató korszerő infokommunikációs infrastruktúra. Ennek megfelelıen a mőszaki integráció, a szabványosítás és az interoperabilitás feltételei, valamint a szolgáltató önkormányzat megteremtéséhez szükséges alapvetı alkalmazások - a rendelkezésre álló keretek között - leghatékonyabban az önkormányzati alkalmazásszolgáltató (ASP) központoksegítségével valósíthatóak meg. Az önkormányzati ASP központok az egyedi önkormányzati

6 fejlesztések üzemeltetési díjainál alacsonyabb szolgáltatási díj ellenében nagyszámú önkormányzatot tudnak ellátni e-önkormányzati szolgáltatások nyújtását támogató alkalmazásokkal. A 7 ASP központ megvalósulását (régiónként 1-1) biztosító pályázati konstrukció keretei között az új önkormányzati ASP központok létrehozása mellett a települési önkormányzatok ASP központokhoz való csatlakoztatása kerül támogatásra összesen 10,5 milliárd forintos támogatási keretbıl. A széles körő egyeztetéseket követıen, amelyek során a MeH a pályázati dokumentáció tartalmi elemeinek kidolgozása során a szakmai kérdésekben nyújtott támogatást, a kapcsolódó pályázati kiírások megjelentetésére 2009. október 29-én került sor a Regionális Operatív Programok társfinanszírozásával. Annak érdekében, hogy az ASP központ mőködése, üzemeltetése és a csatlakoztatások folyamata a pályázati útmutatóban meghatározott szakmai szempontoknak és követelményeknek megfeleljen, a projekt nyomon követését végzı általános monitoringot szigorú szakmai monitoring tevékenység egészíti ki. A szakmai monitoring koordinációját a MeH Infokommunikációs Államtitkársága végzi. E-önkormányzati stratégiakészítési ajánlás 2009 szeptemberében a Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) kiadta 22/2. számú ajánlását „E-önkormányzati stratégiakészítési ajánlás kistérségek és önkormányzatok számára” címmel. Az e-önkormányzat megvalósítása sokrétő, az egész önkormányzatot érintı, jelentıs erıforrásokat, teljes szemléletváltást igénylı, és idıben is hosszú folyamat, amelynek hatékony és sikeres végrehajtására esély sincs átgondolt, minden lényeges szempontra kiterjedı stratégia nélkül. A KIB 22/2. ajánlása önkormányzatoknak és kistérségeknek kíván módszertani segítséget adni ahhoz, hogy hogyan készítsék el e-önkormányzati stratégiájukat, és milyen szempontokat vegyenek feltétlenül figyelembe a stratégia elkészítésénél. Az e-önkormányzati stratégia tervezésénél lényeges, hogy ne az „e”, vagyis az elektronizáció, a technikai fejlesztés domináljon, hanem a hangsúly az igazgatásszervezésre, a szervezetfejlesztésre és a megfelelı szabályozási környezet megteremtésére helyezıdjön. A KIB 22/2. ajánlás letölthetı a MeH Infokommunikációs Államtitkárság honlapjának KIB/Ajánlások rovatából: http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/ajanlasok).

Regionális koordináció A Kormány általános hatáskörő területi államigazgatási szervérıl szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § szerint „a regionális államigazgatási hivatal - a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenırzése kivételével - a regionális közigazgatási hivatal általános jogutódja az állománytábla szerinti létszám érintetlenül hagyásával.” A regionális államigazgatási hivatalok e-közigazgatási és informatikai tevékenységének koordinációja a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki

7 Hivatalt vezetı miniszter feladat- és hatáskörérıl szóló 29/2008. (II. 19.) Korm. rendelet értelmében a Miniszterelnöki Hivatal feladata. A regionális államigazgatási hivatalok közremőködnek a kormányhivataloknak és központi hivataloknak a hivatal illetékességi területén székhellyel rendelkezı területi és helyi szervei informatikai tevékenységének összehangolásában. Közös feladatunk a területi államigazgatási szervek informatikai stratégiáinak és fejlesztéseinek koordinációja, melyre a kapcsolódó kormányhatározatok is felhívták a figyelmet. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez a MeH Informatikai Államtitkársága szakmai iránymutatást, valamint ellenırzési szempontrendszert készített a regionális közigazgatási hivatalok számára. Az ellenırzési szempontrendszer egyrészrıl eszköz az államigazgatási hivatalok számára az átfogó- és célellenırzések lebonyolításához, másrészt ez alapozza meg az országos monitoring rendszer kiépítését, amely nélkülözhetetlen információkat nyújt a központi döntéshozatal számára. A MeH által összeállított ellenırzési program alapján a hivatalok 2008 végén megszervezték az illetékességi területükhöz tartozó dekoncentrált államigazgatási szervek pilot jellegő eközigazgatási-informatikai adatszolgáltatását. Az így létrejött adatbázis és az ellenırzés tapasztalatai alapján folyamatban van a monitoring-rendszer finomhangolása.

Új Magyarország Fejlesztési Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) és Államreform Operatív Program (ÁROP) Az elektronikus közszolgáltatások kialakítására irányuló fejlesztések tervezése és megvalósítása során jelentıs mértékben kívánunk támaszkodni az EU által biztosított forrásokra. Ennek érdekében a MeH Infokommunikációért és E-közigazgatásért felelıs Szakállamtitkársága a Közigazgatási Reform Programok Irányító Hatósága koordinációja mellett, a közigazgatási, illetve a társadalmi partnerek széleskörő bevonásával, a - szintén a szakállamtitkárság keretein belül készült - „E-közigazgatás 2010 Stratégia és Programterv" legfıbb stratégiai irányaira is tekintettel részt vett az EKOP kidolgozásában, melyet a Bizottság a többi, Magyarország által benyújtott operatív programmal együtt 2007 nyarán elfogadott. Az EKOP tervezése mellett a MeH Infokommunikációért és E-közigazgatásért felelıs Szakállamtitkársága az EKOP 2007-2008. évi, illetve 2009-2010. évi akcióterveinek - mely dokumentumok egyrészt 2 éves idıtartamra vonatkozóan rögzítik az operatív program részletesebb szakmai tartalmát, másrészt meghatározzák a végrehajtás konkrét lépéseit, a programok és a pályázati kiírások szakmai tartalmát - elıkészítésében is aktív szerepet játszott. Ennek részeként a 2007-2013. programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvetı szabályairól és felelıs intézményeirıl szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendeletben rögzítetteknek megfelelıen 2007., 2008., illetve 2009. év folyamán is elvégezte a más szervezetek által az EKOP akciótervében nevesíteni javasolt kiemelt projekt javaslatok szakmai értékelését. A Szakállamtitkárság szakmai értékelık, illetve bíráló bizottsági tag delegálása révén az EKOP pályázati konstrukcióinak támogatásával megvalósuló projektek szakmai véleményezésében, illetve bírálatában is aktív szerepet játszott. A MeH Infokommunikációért és E-közigazgatásért felelıs Szakállamtitkársága a szakmai koordináció mellett konkrét projektek elıkészítésében is szerepet vállalt. Így a szakállamtitkárság, valamint a szintén az infokommunikációért felelıs

8 kormánybiztos irányítása alatt álló szervezetek az EKOP, illetve az Államreform Operatív Program akcióterveiben történı nevesítés céljából több kiemelt projekt javaslatot is elıkészítettek. Ezen projekt javaslatok közül a több lépcsıs értékelési folyamatot követıen a Kormány az alábbiak 2007-2008. évi akciótervi nevesítését támogatta: • • •

A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bıvítése és a közmővesített közszolgáltatások kialakítása, valamint szolgáltatásfejlesztése - Kopint-Datorg Zrt. – EKOP 2007-2008. évi akcióterv Elektronikus levéltár - Kopint-Datorg zRt. – EKOP 2007-2008. évi akcióterv A jogügyletek biztonsága – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP 2007/2008. akciótervi nevesítés, projekt lezárult

Az EKOP 2009-2010. évi akciótervéhez benyújtott projekt javaslatok közül a Kormány az alábbiak akciótervi nevesítésérıl döntött. • • • • • • • • • • •

Közigazgatási informatikai közmő - elektronikus azonosító rendszer bevezetése Kopint-Datorg zRt. - EKOP 2009-2010. évi akcióterv Nyilvántartások interoperabilitásának megalapozása - MeH - EKOP 2009-2010. évi akcióterv Belsı piaci szolgáltatások nyújtásáról szóló irányelv átültetése - MeH - EKOP 20092010. évi akcióterv Magyarország.hu portál tartalomfejlesztése - MeH - EKOP 2009-2010. évi akcióterv A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren mőködı elektronikus szolgáltatások informatikai biztonsági auditja és szervezetszintő technológiai értékelése – EKOP 2009-2010. évi akcióterv Elektronikus Anyakönyv megvalósítása - Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP 2009-2010. évi akcióterv A központi szabálysértési nyilvántartás kialakítása - Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP 2009-2010. évi akcióterv Második generációs e-útlevél és SZIG, LIG kiadása – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP 2009/2010. akciótervi nevesítés A Bőnügyi Nyilvántartás felkészítése az új jogszabályi környezetre – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - EKOP 2009/2010. akciótervi nevesítés „Többcsatornás ügyintézési felületek elterjesztése” - EKOP 2009/2010. akciótervi nevesítés Rendırség ügyeleti és 112 rendszerének fejlesztése, korszerősítése

Fenti kiemelt, illetve elıkészítı projekteken túl a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az alábbi, az EKOP pályázatos konstrukciója keretében támogatást nyert projekteket készítette elı, illetve valósítja meg. • •

Hatósági erkölcsi bizonyítvány elektronikus kérelmezéséhez és kiállításához szükséges feltételek kialakítása – EKOP- 1.A.1 Egyes kiemelt közszolgáltatások elektronikus ügyintézési lehetıségének kiterjesztése, back office mőködés átalakítása.

9 Államreform Operatív Programból (ÁROP) megvalósult fejlesztés: E-közigazgatási keretrendszer kialakítása (Magyar Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer)

Az ÚMFT ÁROP keretében 2008. december 31-ig megvalósult Magyar Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer létrehozásának elsıdleges célja azoknak a szabványoknak, követelményeknek és elıírásoknak a meghatározása, amelyek biztosítják az elektronikus közigazgatás teljes fejlesztéséhez és üzemeltetéséhez az egységes technikai, szemantikai, IT biztonsági, alkalmazásfejlesztés-módszertani, valamint projektmenedzselési és monitoring platformot. Ennek a célkitőzésnek a megvalósulása és következetes érvényesítésének biztosítása megfelelı garanciát jelent ahhoz, hogy az önállóan megvalósuló szakágazati, illetve önkormányzati alrendszerek fejlesztése, továbbfejlesztése eredményeként interoperábilis, biztonságos és korszerő elektronikus közigazgatási rendszer jöjjön létre.

A Keretrendszer egyes részei együttesen biztosítják azt a szakmai, technológiai, módszertani tudáshátteret és kompetenciát, amely az e-közigazgatási szolgáltatások egységes platformjának létrehozásához, valamint az egységes platform elıírásainak, szabványainak és követelményeinek a központi, szakágazati és önkormányzati alrendszerekben történı érvényre juttatásához szükséges. A fentiek érdekében a Magyar Nemzeti Interoperabilitási Keretrendszer az alábbi fıbb fejezeteket tartalmazza: • • • • • •

Folyamatleíró módszertan és eszközrendszer kidolgozása Technikai és szemantikai interoperabilitási követelmények meghatározása Alkalmazásfüggı IT biztonsági követelmények meghatározása Fejlesztési módszertan és alkalmazásfejlesztési keretrendszer Szabványtár mőködtetési és gondozási rendszerének kialakítása Projektmenedzsment módszertan és szakmai monitoring kialakítása

A Keretrendszer kialakítása során elkészült dokumentumokat a Közigazgatási Informatikai Bizottság Jogi- és Mőszaki Szabályozási Albizottsága véleményezése után a KIB 28. számú ajánlásaként fogadta el 2009. márciusban.

E-közigazgatási Tudásportál Az „Elektronikus közigazgatási tudásportál” címő, az Államreform operatív programban finanszírozott kiemelt projekt támogatási szerzıdése 2008. szeptember 4-én került aláírásra, amelynek értelmében a Miniszterelnöki Hivatal projektgazdaként kötelezettséget vállalt a projekt lebonyolítására 2010. március 31-ig bezárólag. Az Elektronikus Közigazgatási Tudásportál hiánypótló funkciót kíván betölteni a hazai közigazgatási tudásmenedzsment eszköztárában. Az elektronikus közigazgatási fejlesztési projektek tapasztalatainak publikálása mellett, a fejlesztések sikeres véghezviteléhez szükséges technikai, formai, tervezési ajánlások is publikálásra kerülnek, a kötelezıen elıírt szabványokkal együtt. A szakmai anyagok rendszerezett, kereshetı adatbázisa nagyban

10 hozzájárul majd az e-közigazgatási döntéshozók, projektvezetık, köztisztviselık sikeres munkájához. A Tudásportál továbbá ügy- és folyamatleírásokkal és e-oktatási anyagok bemutatásával fogja támogatni az okmányirodai ügyintézésben dolgozók gyorsabb, hatékonyabb munkavégzését. A portál lehetıséget fog biztosítani az egyéni tanulásnak és a közösségi, interaktív tapasztalatcserének is, elsısorban G2G relációban.

Az Informatikai Átfogó Stratégia megvalósításához kapcsolódó projektek KÖZPONTI ELEKTRONIKUS SZOLGÁLTATÓ RENDSZER A lakosság és a vállalkozások számára nyújtott elektronikus közszolgáltatások egységes, hatékony és költségtakarékos biztosítása érdekében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezései alapján létrejött a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (Központi Rendszer), amely magába foglalja az elektronikus kormányzati gerinchálózatot, a kormányzati portált, az elektronikus ügyintézéshez szükséges ügyfélkaput és hivatali kaput, a központi ügyfélszolgálatot, valamint az ezeken elérhetı szolgáltatások összességét (biztonságos elektronikus dokumentumtovábbító szolgáltatás, elektronikus tárhely és központi rendszer cím). A Központi Rendszer mőködését a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért és Eközigazgatásért Felelıs Szakállamtitkárság felügyeli. 2007-ben kiadásra került a központi rendszer biztonsági követelményeire vonatkozó 84/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet, valamint a központi rendszer szolgáltatásainak szabályozására vonatkozó 182/2007. (VII. 10.) Korm. rendelet, amelyeket idıközben felváltotta a 223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet, valamint a 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet. A Központi Rendszer (KR) konszolidált változata éles üzembe állt. Teljes és egységes rendszertervvel rendelkezünk, egységes felelıse van az üzemeltetésnek a Kopint-Datorg Zrt. személyében. A KR konszolidációjának felügyelete és koordinációja folyamatos volt. Elkezdıdött a KR proaktív ügyintézési lehetıséget biztosító átalakítása. A 225/2008 Korm. rendelet végrehajtásaként elkészült a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal KR-en keresztül történı dokumentumküldési rendszer megoldása.. Elkészült a Ket. 80.§ (4) szerint elıírt hirdetményi megjelenítést automatikusan a hivatali kapun keresztül biztosító rendszer, és a társadalmi szervezetek érdekeltségi nyilvántartását ügyfélkapun keresztül megvalósító rendszer. Az elektronikus ügyintézés részeként kialakításra kerül az e-Fizetés (amelynek elıkészítı munkái folyamatban vannak), valamint 2009-2010-ben a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer néhány új, további funkcionalitással bıvült. A kialakított rendszer képes a hivatalhivatal kommunikációra, azaz a hivatalok egymás közötti dokumentumküldésére is használható, nemcsak az állampolgár-hivatal kapcsolatban. A Központi Rendszer üzemeltetésére és szolgáltatásainak biztosítására 2011. december 31-ig hatályos közszolgáltatási szerzıdés került megkötésre a jogszabályban (222/2009. Korm. rendelet) ennek a feladatnak az ellátására kijelölt Kopint-Datorg Zrt-vel.

11 A Központi Rendszer és az Informatikai Közháló hálózatbiztonsági feladatait, mőködtetésének minıségbiztosítását, monitoringját, valamint a Közháló esetében szolgáltatásfelügyeletét a Netvisor Zrt. - Kürt Zrt. - Puskás Tivadar Közalapítvány - Abit Kft. alkotta konzorcium látja el. A 223/2009. (X. 14.) Korm. rendelettel létrehozott Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ (NHBK) feladatainak ellátására a jogszabály a Puskás Tivadar Közalapítványt nevesíti. Az NHBK 2010. január 1-én megkezdte mőködését. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) A Központi Rendszer infrastruktúráját, alap- és emelt szintő szolgáltatásait az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) biztosítja, amelyhez folyamatosan kapcsolódnak a közigazgatási intézmények. Az EKG fejlıdése az elmúlt idıszakban egyenletes volt, mára elmondható, hogy lényegében minden nagyobb intézmény csatlakozott. Az EKG-ba bekötött intézményi telephelyek száma több, mint 1700, az EKG-ba integrált telefonszámok száma: mintegy 51 000. A nemzetközi sávszélességet a megnövekedett forgalom miatt duplájára emeltük. Kialakítottuk az EKG és a NIIF hálózat peering (voluntary interconnection of administratively separate Internet networks for the purpose of exchanging traffic between the customers of each network) kapcsolatát, amelynek eredményeként a két rendszer közvetlen adatcseréje lehetıvé vált. Jelentıs elırelépés történt az EKG biztonságának növelése területén. A 2007-ben elindított PAJZS projekt beruházások eredményeként többek között lehetıvé vált a levelek központi spam és vírus jelölése. A projekt 2008-ban befejezett üteme tovább növelte a hálózat biztonságát. Beindítottuk az idıbélyegzés szolgáltatást, ezzel az EKG eleget tud tenni az elektronikus hírközlésrıl szóló (2003. évi C.) törvény (Eht.) által a hálózatgazda számára elıírt adatszolgáltatás kötelezettségnek. Az EKG biztosítja a kapcsolatot az EU TESTA (Trans European Services for Telematics between Administrations) hálózatán keresztül az EU intézményrendszeréhez. Az EKG szerves részét képezı HSNet (Hungarian Security Network) titkosított hálózat szolgál az EU döntéshozatali tevékenységéhez kapcsolódó kormányzati koordináció informatikai hátteréül. E rendszer kialakítását a 2329/2003. (XII. 16.) Korm. határozat írja elı. Kormányzati Portál Az elektronikus ügyintézés, valamint más elektronikusan elérhetı szolgáltatások induló felületét biztosító, emellett a Kormány és a kormányzati szervek tevékenységérıl tájékoztatást, közérdekő információkat nyújtó - www.magyarorszag.hu internetes oldalon elérhetı - Kormányzati Portálnak 2006. május 1. óta több mint 52 millió látogatója volt, akik közel 700 millió oldalt töltöttek le, és több mint 32 millió alkalommal valamely szakhatóság elektronikus szolgáltatását vették igénybe. 2008 júliusától beindult a Magyar Közlöny hiteles elektronikus verziójának publikálása a Kormányzati Portálon, és azóta a hiteles elektronikus példányok ezen az úton elérhetıek.

12

Ügyfélkapu Az azonosítást igénylı elektronikus szolgáltatások igénybevételét biztosító Ügyfélkapunak jelenleg már több, mint 800 ezer regisztrált felhasználója van, (amely több mint 100 ezer új regisztrációt jelent a 2009. évben). A Kormányzati Portálon keresztül, az Ügyfélkapu igénybevételével érhetı el többek között az EU által kiválasztott azon 20 elektronikus kormányzati szolgáltatás is, amely a nemzeti közigazgatási ügyintézés mintegy 80-85%-át fedi le. A kormányzati portál forgalma egymagában az összkormányzati internetes forgalom mintegy 50 %-át teszi ki. Az elektronikus kormányzati közül a legjelentısebbek: az APEH adó- és járulékbevallással kapcsolatos szolgáltatásai, Vám és Pénzügyırség, Országos Nyugdíjbiztosítási Fıigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, az Országos Felvételi Iroda (FELVI) valamint az okmányirodai szolgáltatások, és a cégeljáráshoz, éves beszámolóhoz kapcsolódó ügyintézések. 2008. január 1-tıl elindult a jogügyletek biztonságát támogató szolgáltatás. Ennek felhasználói ügyvédek, közjegyzık és bírósági végrehajtók. Az ügyfélkapuval rendelkezı állampolgárok részére proaktív szolgáltatásként elindult a személyi okmányok érvényességi idejének lejártát jelzı szolgáltatás. A szolgáltatásba bevont okmányok: személyigazolvány, vezetıi engedély, útlevél. Ugyancsak 2008. januárban indult el az APEH elektronikus árverési szolgáltatása. Elkezdıdött a szolgáltatási irányelvbıl adódó feladatok Ügyfélkaput érintı részeinek megvalósítása. Az ügyfélkapun keresztül jelenleg az alábbi szolgáltatások érhetık el: Központi Rendszer szolgáltatásai: • Értesítési tárhely (2005.04.01) Okmányirodai ügyek: • Adatszolgáltatás letiltása és visszavonása (2006.04) • Anyakönyvi kivonattal kapcsolatos ügyintézés (2006.04) • Jármőigazgatási ügyekkel kapcsolatos ügyintézés (2006.04) • Vezetıi engedéllyel kapcsolatos ügyintézés (2006.06) • Lakcímigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés (2006.06) • Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának kérelme (2006.06) • Egyéni vállalkozói igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés (2006.06) Önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások: 2009 • Építményadó; telekadó • Építéshatósági Rendszer (építési engedély, bontási engedély, használatbavételi engedély) • Közterület foglalási engedély kérelem • Telephelyengedély igénylése • Idıpontfoglalás

13 • • • • • • • • • •

Kereskedelmi igazgatás Szabálysértési, birtokvédelmi és állatvédelmi rendszer Szociális ügyek, gyámügyek Átmeneti segély Fakivágási kérelem Közterület gondozás, bontás Iparőzési adó Mőködési engedély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Telephelyengedély

Adózással kapcsolatos szolgáltatások: • Adó- és járulékbevallás (2005.04.01) • Adóigazolás kérése elektronikusan (2008.02) • EBEV-szolgáltatások (2005.04.01) • Adónaptár (2008.09) • APEH e-Aukció • Környezetvédelmi termékdíj bejelentése, bevallása (2008.01) • Elektronikus ingóárverés (2008.01) Vám- és Pénzügyırség szolgáltatásai: • Jövedéki- és energiaadó bevallás (2007.07) • Szılıbor elszámolás (2007.07) • Egyéb adatszolgáltatások (2007.07) • Elektronikus Vám Portál (2009.) Felvételi: • Elektronikus felvételi (2006.04) • Felsıoktatási Információs Rendszer (2007.07) Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Fıfelügyelıség szolgáltatásai • Foglalkoztatási jogviszony lekérdezése (2008.02) • Foglalkoztatottak biztosított adatainak bejelentése (régebben: EMMA) (2007.01) • Munkaviszony létesítésének és megszőnésének bejelentése (2007.01) Országos Atomenergia Hivatal: • Radioaktív anyagnyilvántartás lekérdezése és az adatok feltöltése (2009.) Országos Rendırfıkapitányság: • Bejelentések (2009.) Nyugdíj ügyek: • Nyugdíj e-ügyintézés (2005.11) • e-NYENYI adatszolgáltatás (2007.03) • Nyugdíjbiztosítás

14 Magyar Államkincstár: 2009 • Családtámogatás • Energiaár-támogatás • Pályázatos támogatások • Babakötvény • Lakástámogatás Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.: 2009 • Vagyonkezelıi jelentések kezelése TAJ-nyilvántartással összefüggı szolgáltatások: • Jogviszony-lekérdezés (2006.04) • Betegéletút-lekérdezés (2006.04) • TAJ-szám érvényességének ellenırzése (2006.04) Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szolgáltatása: • Agrártámogatási kérelmek benyújtása (2008.04) • e-Kérelem portál Magyar Szabadalmi Hivatal szolgáltatása: • Védjegybejelentési-kérelem elektronikusan (2007.02) • Védjegyoltalom megújítása (2009.10) • Formatervezési mintaoltalom bejelentése és megújítása (2009.10) • Használati mintaoltalom bejelentés (2009.10) Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala • Erkölcsi bizonyítvány elektronikus igénylése (2009.07) Egyéb szolgáltatások • Jogügyletek Biztonságát Erısítı Adatszolgáltatási Keretrendszer (JÜB) (2007.12) Ügyfélkapu/ Hivatali kapu csatlakozások: • Lényegében valamennyi hatósági jogkört gyakorló jegyzıi hivatal (és ezen keresztül önkormányzat) hivatali kapuval csatlakozik a központi rendszerhez. • Államigazgatási hivatalok csatlakoztatása (220 hivatal) • Központi államigazgatási szervek kb. 80 %-a rendelkezik már hivatali kapuval. • Megkezdıdött a közszolgáltatók csatlakoztatása • Közmőszolgáltatók böngészıs hivatali kapuhoz való csatlakoztatásának indítása. • A böngészıs Hivatali Kapuhoz való csatlakozások teljes körő ügyintézését 2009. december 01-étıl a KEKKH végzi, melyhez az összes szükséges információt átadtuk. A hatósági eljárásokban alkalmazott nyomtatványok elektronikusan le- és kitölthetıvé tétele (Általános nyomtatványkitöltı, ÁNYK) Javaslatunk alapján a Kormány elfogadta a központi államigazgatási szervek eljárásaiban rendszeresített nyomtatványok elektronikusan történı kitölthetıvé tételét célzó

15 intézkedéseirıl szóló 2142/2008 (X.15.) határozatot, amely meghatározta a témához kapcsolódó feladatokat. A Közigazgatási Informatikai Bizottság 27. számú ajánlásaként kiadta az "Útmutató a közigazgatási eljárások során használt nyomtatványok elektronizálásához" címő dokumentumot. Ezzel párhuzamosan folyt a nyomtatványok egységesítését biztosító formai és tartalmi követelményrendszer kidolgozása, valamint a tárcáknál az egységes szempontok alapján a jogszabály alapú hivatal-ügyfél viszonylatban használt nyomtatványok felmérése. A Központi Rendszeren keresztül küldött dokumentumok elkészítésére és kitöltésére megvalósult az általános nyomtatványkitöltı (ÁNYK) szoftver fejlesztése, használatára már 450 intézmény regisztrált. 2009. végére megtörtént a teljes körő átállás a JAVA alapú verzióra és melynek eredményeként platformfüggetlenül lehet benyújtani a bevallásokat, így a jövıben Linux rendszerek alatt is használhatóvá válhat. Az ÁNYK fejlesztésével biztosítjuk, hogy a kitöltött nyomtatványok elküldésénél már nem kell külön lépésben bejelentkezni a kormányzati portálra, a program maga biztosítja az ügyfélkapu szolgáltatásának elérését az azonosításhoz. A tárcáknál a kijelölt munkatársak számára oktatást biztosítottunk az Általános Nyomtatványtervezı (ÁNyT) telepítésérıl és használatáról, valamint elérhetıvé tettük a nyomtatványok tervezéséhez szükséges szoftvert, amelynek továbbfejlesztése szintén folyamatos. . Önkormányzati elektronikus szolgáltatások Az elektronikus szolgáltatások indításának költségigényét jelentıs mértékben csökkentheti a központilag biztosítható szolgáltatások indítása, mint például az Ügyfélkapun keresztül történı azonosítás. A Kormányzati Portálon is megjelentek az önkormányzatok: az Ügyfélkapuhoz csatlakozott települések szolgáltatásait a linkekre kattintva érhetik el a felhasználók. Ma már lehetısége van bármely települési önkormányzatnak az Ügyfélkapuhoz történı kapcsolódásra. A Kormányzati Portálról jelenleg már mőködı önkormányzati elektronikus szolgáltatások a www.magyarorszag.hu/kozigazgatas/onkormanyzatok címrıl érhetık el. Hivatali kapu és a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) 2006. II. félévétıl az adó- és járulék nyilvántartási rendszer továbbfejlesztésekor kialakításra került a Hivatali Kapu, valamint a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás. (A 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet alapján a továbbiakban BEDSZ). A BEDSZ használatához Hivatali Kaput kell nyitnia a csatlakozó szervezetnek, amin keresztül fogadni tudja a számára a felhasználóktól érkezett dokumentumokat, valamint válaszdokumentumokat tud küldeni a felhasználók értesítési tárhelyére. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer lehetıvé teszi, hogy az Ügyfélkapuval rendelkezı felhasználók dokumentumokat küldhessenek a Hivatali Kaput nyitott, és így szervezeti postafiókkal rendelkezı szervezetek részére. Az elektronikus dokumentumok továbbításához kapcsolódó bizonyos feladatokat (pl.: tárolóhely, érkeztetés, idıpecsételés stb.) a Központi

16 Rendszerben a Biztonságos Elektronikus Dokumentumtovábbító Szolgáltatás (BEDSZ) valósítja meg, amely 2009-ben már a hivatalok közötti kommunikációra is alkalmas. Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ (KÜK) A lakosságnak a közigazgatással kapcsolatos kérdésire választ adó, a 189-es kék hívószámon, valamint sms-ben, faxon és interneten is elérhetı Kormányzati Ügyféltájékoztató Központhoz (KÜK) 2006. május 1. óta, több mint 3 millió hívás futott be. A 2007 évben bevezetett, ügyfél-tájékoztatással összefüggı elégedettségmérési rendszer keretében folyamatosan monitorozzuk a KÜK tevékenységét, szolgáltatási színvonalát. A szolgáltatási szint átlaga 2009. évben 87,32 % volt, legalacsonyabb 53,57% (februárban az ügyfélkapu problémák miatt), legmagasabb 93,76% volt. A KÜK mőködési tapasztalatai figyelembe vételével megkezdıdött a közigazgatási ügyfélszolgálatok rendszerének, az egységes kormányzati ügyfélszolgálati központok koncepciójának kidolgozása, amelynek segítségével új szemlélettel vizsgálható és modellezhetı az ügyfél és az intézmény-rendszerek közötti kapcsolat, illetve új minıségi szint érhetı el az ügyfelek kiszolgálásában. Elvárt eredmények:
személyes ügyfélkapcsolatra alapozott országos lefedettségő Ügyfélpontok, amelyek az ügyfelek földrajzi közelségében teszik elérhetıvé az e-szolgáltatásokat.
telefonra alapozott, Contact Center megoldások, amelyek egységes struktúrában biztosítják a telefonos ügyfélszolgálatot, ügyindítást és bizonyos esetekben az ügyintézését. webes felületen, kommunikáció a kormányzati portálon és az integrált szerkezetben Az Informatikai Közháló Program Az Informatikai Közháló Program 2003. évben indult melynek keretében országos lefedettségő nagy sebességő infokommunikációs hálózat jött létre. E hálózat, illetve „alhálózatai” 7200 ponton biztosítanak internet-szolgáltatást különbözı közintézmények számára, mellyel a hazai és nemzetközi vérkeringésbe való hatékonyabb bekapcsolódás, a kistérségek, illetve kistelepülések esélyegyenlıségének megteremtése és az Európai Unió szélessávú hozzáférést fejlesztı célkitőzései valósulnak meg. Az informatikai közháló fontos feladata továbbá az eMagyarország Program keretében létesülı eMagyarország pontok megvalósításának támogatása. A program e része – a kistelepülések speciális helyzetére való tekintettel – lehetıvé teszi az internet-szolgáltatás összekapcsolását más közellátási feladatokkal, pl.: ügyfélkapu, postai szolgáltatások, stb. ezzel a kistelepüléseken élık is megfizethetı áron, lakóhelyük közelében juthatnak hozzá az internet használathoz. A program végrehajtásával megvalósuló cél, eredmény: 2002-2006 között a program iparpolitikai szerepet töltött be azzal, hogy a távközlési piacon jelentıs, hosszú távú megrendeléssel jelent meg ezzel erıteljesen meggyorsította a távközlési szolgáltatók szélessávú (ADSL) szolgáltatásának országos bevezetését.

17

A program jelenlegi feladata, hogy az összes alap- és középfokú oktatási intézmény, valamint az Országos Mentıszolgálat minden állomása, az Igazságügyi Hivatalok, a hátrányos távközlési helyzetben lévı önkormányzatok, könyvtárak, mővelıdési intézmények, agrárium bizonyos intézményei (Agrárkamara), internet szolgáltatással foglalkozó civil szervezet (Teleház Szövetség), az eMagyarország pontok szélessávú internet szolgáltatásban részesüljenek. A Közháló üzemeltetésére és szolgáltatásainak biztosítására 2009-ben új, 2011. december 31ig hatályos, a kormányzat számára kedvezıbb szolgáltatási díjú szerzıdés került megkötésre.

Információs társadalom és gazdaság - Digitális írástudás fejlesztés eMagyarország 2.0 program A közösségi hozzáférési pontok kiépítése, fenntartása és fejlesztése a befogadó, a hátrányos helyzető társadalmi rétegeket is magába foglaló információs társadalom egyik fontos alappillére. A program általános célja a szociálisan rászoruló társadalmi csoportok internethozzáférésének javítása, a közösségi internet-hozzáférési helyek fenntartása, szolgáltatásuk fejlesztése. Az eMagyarország program középtávú célja, hogy minden állampolgár hozzáférjen, és szükség esetén személyre szabott segítséget kapjon az elektronikus ügyintézéshez, valamint hogy – a szolgáltató állam gyakorlati megvalósítását támogatva – az állampolgárok számára az e-közszolgáltatásokat helyi szinten, a hét minden napján, felhasználóbarát módon tegye elérhetıvé. Az Európai Bizottság 2008-ban elsı ízben indította el az ún. „eBefogadás versenyt”, amelynek célja az eBefogadás évének keretében a terület sikeres kezdeményezéseinek elismerése és népszerősítése volt. Magyarországról az eMagyarország 2.0 projekt a „befogadó közszolgáltatások” kategóriában bekerült a legjobb 5 európai projekt közé. Az eMagyarország program a konferencia helyszínén külön kiállítói standon is megjelent. eMagyarország pontok fenntartása és fejlesztése A program 2007-ben megújult és eMagyarország 2.0. néven folytatódott. Az új koncepció már nem a technikai eszközök kihelyezését tekinti a legfontosabb támogatási területnek, (mint az eMagyarország 1.0), hanem a szolgáltatásokat megvalósító környezet és feltételi rendszer egységes és központilag támogatott felépítése a cél. A megújított program egyik legfontosabb eleme az internethasználatot segítı eTanácsadói rendszer kialakítása. A 2007 végén az eMagyarország Pontok számítógép-parkjának korszerősítésére kiírt pályázat következtében már 1300 eMagyarország Pont mőködött országszerte (ebben a kiírásban Teleházak is kaphattak támogatást). Magyarországon 2003-2006. év között, országos lefedettséget biztosítva, eMagyarország Pont került kialakításra, melybıl 2009-ben jelenleg 2045 mőködik. eTanácsadó hálózat kiépítése és mőködtetése

3053

18 2007-ben megkezdıdött az eTanácsadói rendszer kiépítése, amely a zömében közösségi szolgáltató intézményekben levı e-Magyarország pontok mőködését segíti. 2008. márciusáig 1000 eTanácsadó képzése fejezıdött be. Az eMagyarország program az Európai Bizottság által 2008 nyarán meghirdetett eBefogadás versenyén bekerült a legjobb 5 európai projekt közé a „befogadó közszolgáltatások” kategóriában. A PL-1447 tanfolyam anyagának fejlesztése még az év elején megtörtént, ez alapján május óta folynak a képzések. Jelenleg 1587 képzett eTanácsadó van nyilvántartva. Aktuális helyzet: Az eMagyarország program és az annak részét képezı eTanácsadói hálózat szakmai koordinációját 2008. november 1-tıl a MeH-hel kötött közhasznúsági szerzıdés alapján a Nemzetközi Technológiai Nonprofit Kft.. végzi, az eMagyarország Centrum mőködtetése folyamatos. Az eMagyarország pontok mőködését támogató és az eTanácsadói hálózat kiépítését célzó 2008. évi pályázati kiírás decemberben jelent meg. A Miniszterelnöki Hivatal által 2008. december 29-én meghirdetett KIHOP pályázatok elbírálása április 28-án lezárult, jóváhagyásra került. Ez alapján az 509 beérkezett pályázatból 492 millió forint keretösszegre, 489 nyertes pályázó kezdte meg a velük kötött Támogatási szerzıdésben vállalt teljesítést, melynek határideje 2009. november 10-e volt. Az azóta beérkezett elszámolások szakmai és pénzügyi ellenırzését követıen, a kifizetések megtörténtek. A projekt várható lezárásának idıpontja 2010. január.

Netrekész program A Netrekész Program 2007. októberében indult, az eredeti tervek szerint több évre szóló összehangolt állami és piaci motivációs programként. Célja, hogy hozzájáruljon a hazai internethasználat bıvüléséhez, elsısorban a motivációs gátak lebontásán, a tudatosság növelésén, az ismeretterjesztésen, és a tudás és a bizalom erısítésén keresztül. A piaci szereplıkkel közösen létrehozott PPP-alapú Program két részbıl áll: (1.) a piaci szereplık által alapított Netrekész közhasznú Kft menedzselésében lebonyolított, az internethasználattal kapcsolatos motivációhiány leküzdését célzó kampányból, valamint (2.) a Miniszterelnöki Hivatal Infokommunikációért Felelıs Kormánybiztossága által koordinált pályázati programból. A Netrekész Közhasznú Kft. menedzselésével a szemléletformáló kommunikációs kampány 2008 ıszén számos országos médium (M1, TV2, Magyar ATV, stb.) bevonásával lezajlott. A megvalósított kampány médiaértéke 200 millió Ft felett alakult. NETre Kész 2007 pályázat: Az elsı pályázati felhívás 250 millió Ft keretösszeggel 2007 októberében jelent meg, amelynek keretében 50 országos és helyi civil program részesült támogatásban, melybıl 40 pályázó kezdte meg a tényleges megvalósítást. A projektek megvalósítása folyamatos, a program befejezésének várható idıpontja 2010. január. Aktuális helyzet: A 2008. évi pályázati kiírás elıkészítését és a pályázat-kezelési feladatokat - közhasznúsági szerzıdés keretében - a Nemzetközi Technológiai Kft. látja el a MeH Infokommunikációs fıosztályának szakmai felügyelete mellett. A NETre Kész-2008. pályázatok kiírása 2008. decemberében jelent meg. Elbírálása 2009. május 22-én lezárult, és a 195 beérkezett pályázatból, 282 millió forint keretösszegre 57 db

19 nyertes pályázat lett kiválasztva. A nyertes pályázókkal megkötött Támogatási szerzıdések alapján, a pályázók megkezdték projektjeik megvalósítását, melynek határideje 2009. szeptember 30-a volt. Az azóta beérkezett elszámolások szakmai és pénzügyi ellenırzését követıen, a kifizetések megtörténtek. A projekt várható lezárásának idıpontja 2010. január. Menet pályázat: A MENET-2008 pályázat 2008. decemberében indult, amelynek keretén belül a kormányzat támogatatja olyan civil szervezetek projektek megvalósítását, amelyek feltárják a közösségi terek közötti együttmőködési lehetıségeket, erısítik a hálózati mőködést, összehangolják a civil és üzleti szféra törekvéseit, minısítik a meglévı e-szolgáltatásokat és új eközszolgáltatások, valamint speciális tudástárak kidolgozására tesznek javaslatot. A Miniszterelnöki Hivatal által 2008. december 29-én meghirdetett MENET-2008. pályázatra összesen 148 pályázatot érkezett be. A 2009. március 16-tól újra megnyitott MENET pályázatok elbírálása április 28-án lezárult, és jóváhagyásra került, melynek során 47 nyertes pályázó lett kiválasztva. A nyertes pályázókkal megkötött Támogatási szerzıdések alapján, a pályázók megkezdték projektjeik megvalósítását, melynek határideje 2009. szeptember 30-ka volt. Az azóta beérkezett elszámolások szakmai és pénzügyi ellenırzését követıen, a kifizetések megtörténtek. A projekt várható lezárásának idıpontja 2010. január. Az Infokommunikációs és e-Közigazgatás Szakállamtitkárság aktívan részt vesz az Országgyőlés által létrehozott „e-Befogadásügyi eseti bizottság a magyarországi digitális szakadék csökkentéséért” munkájában a szakterülethez kapcsolódó stratégiák és programok megvalósulásáról készített éves beszámolók nyújtásával. A digitális írástudás fejlesztése a gazdasági és társadalomi fejlesztési ill. kereslet kínálati szempontból is kiemelt pillérnek tekinthetı. (ezen belül érdemes szintek szerinti szegmentálni) TITÁN Tréning-keretprogram az Információs Társadalom Alkalmazkodóképességének Növelésére A Magyar EU Fejlesztési Igazgatótanács (MEFIT), a magyar kormány, a parlamenti pártok, valamint a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselıi 2008. május 19-én együttmőködési megállapodásban rögzítették a TITAN elnevezéső kezdeményezést, amely három pillérre épül: I. DIG-IT-ALL Program – Munkaerıpiaci fókuszú e-befogadás II. DIG-IT Program - Digitális gazdaság és a KKV-szektor megerısítése III. PROTEUS Program - Versenyképesség és élre törés. A program megvalósításának kormányzati koordinációját a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációért felelıs kormánybiztosa indította el. A MeH kezdeményezésére az érintett felek részvételével magas szintő kormányzati munkacsoport, un. TITAN Koordinációs Bizottság alakult. Aktuális helyzet: A TITAN Koordinációs Bizottság (korábban kormányzati munkacsoport) elsıdleges feladata a megvalósítás szervezeti kereteinek véglegesítése, továbbá az érintettek feladatainak meghatározása és lehatárolása. A TITAN program nevesítésre került a kormány válságkezelési tervében, valamint az NFGM által készíttetett, a Kormány által jóváhagyott IKT ágazati stratégiában is.

20

A programhoz kapcsolódó szempont és kimeneti követelmény, illetve szakmai szempontrendszer véglegesítésre került. Az NFGM tájékoztatása szerint a TITAN célkitőzéseit az NFÜ több EU-s konstrukcióba is beépítette, így például a TÁMOP 2.3.1, 2.3.3/A és 2.3.3/B kiírásokban megjelentek, a tervezés alatt álló TÁMOP 2.1.3 és 3.1.5/A konstrukciókban, illetve a TÁMOP 5.4.5 kiemelt projektben megjelenítésre kerülnek a TITAN céljai. Ehhez hasonlóan az NFGM ígéretet tett arra, hogy a TÁMOP 2.1.2 kiemelt projektben is szerepelni fognak a TITAN program célkitőzései. Emellett hangsúlyozta, hogy a TÁMOP 2.1.2 kiemelt projekt tervezése során a MEFIT-nek lehetıséget biztosít, hogy mint szakmai szervezet részt vehessen a képzıintézmények és programjaik kiválasztásának feltételeit rögzítı kritériumrendszer kidolgozásában. Emellett az NFGM válasza szerint a Szakállamtitkárságnak nincs módja részt venni a TITAN szempontjából releváns konstrukciók munkacsoport ülésein és bíráló bizottságában. Mindezek alapján a TITAN program elıkészítı fázisa lezárult, a TITAN Koordinációs Bizottság formális mőködése határozatlan ideig felfüggesztésre került. Várjuk az NFGM illetve az NFÜ tájékoztatását az általuk leírtak megvalósulásáról, és az elırehaladásról.

DIAT, SZAT, eGAT monitoring Az Informatikai Átfogó Stratégia Állampolgári Bevonás Átfogó Program, valamint a Vállalkozások IKT Fejlesztése Átfogó Program részét képezi a DIAT, SZAT és eGAT-ban megfogalmazott célok: digitális írástudás fejlesztése, szélessávú lefedettség és hozzáférés javítása, valamint az elektronikus kereskedelem támogatása. 2009. I. félévében sor került a Digitális Írástudás Akcióterv (DIAT), valamint a Nemzeti Szélessávú Stratégia Szélessávú Akcióterv (SZAT) és elektronikus Gazdaság Akció Terv (eGAT) tárgy évi monitoringjára. A DIAT akcióterv fókuszában a számítógép- és internet-használatot gátló kognitív (motivációs és képzettségi) akadályok feltérképezése illetve ezek enyhítésére javasolható irányok meghatározása áll. A Nemzeti Szélessávú Stratégia (NSZS) monitoring jelentés számot adott az NSZS-ben meghatározott célok teljesülésérıl, a magyarországi háztartások, vállalatok és intézmények infokommunikációs ellátottságáról és internet használatáról, valamint az IKT alkalmazások vállalati és intézményi szektorok általi megítélésérıl. Az ennek keretében elkészült eGAT monitoring jelentés felmérte az elektronikus gazdaság lakossági, vállalati és intézményi szektorokban történı alkalmazását, valamint aktuális képet nyújtott az ekormányzat szolgáltatások használatáról. Az empirikus felmérések eredményét tartalmazó SZAT és eGAT jelentések javaslatot tesznek a monitoring rendszerek középtávú mőködtetésére. A projektet a minıségbiztosítók jól megvalósultnak minısítették, ennek alapján 2010. januárban az Infokommunikációs Fıosztály javasolta az NFÜ EKOP Irányító Hatóságnak, hogy vizsgálja az NSZS monitoring tevékenység 2010. évi EKOP/ÁROP Technikai Segítségnyújtás keretbıl történı megvalósításának lehetıségét.

21

Hazai köz és felsıoktatási intézmények licence ellátottsága A „felsı- és közoktatási szoftver- és licencdíj” fejezeti kezeléső elıirányzat célja megfelelı számú oktatói, személyzeti és hallgatói licenc biztosítása a felsı- és közoktatásban lévı oktatóknak és hallgatóknak. Ez az elıirányzat 2008. június 30.-val került a Miniszterelnöki Hivatal költségvetési fejezetébe. A tárgyi beszerzések központosított közbeszerzés szabályi szerint bonyolódnak. A Központi Szolgáltatási Fıigazgatóság által megkötött keretmegállapodások határozzák meg a beszerzésének feltételrendszerét. A hazai köz és felsıoktatási intézmények licence ellátottsága (Tisztaszoftver program) tárgyban kezdeményeztük a Microsoft School és Campus, valamint a Novell licence szerzıdésekre vonatkozó párbeszéd megnyitását. A magyarországi felsıoktatási és közoktatási rendszerek jogtiszta licencekkel történı ellátása, valamint ehhez kapcsolódó terméktámogatási szolgáltatások beszerzése a KSZF által meghatározott keretek között zajlik.

A káros internetes tartalmak elleni védekezés lehetıségei – tájékoztatás szülık, pedagógusok számára A társadalmi bőnmegelızés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó 2008-ban megvalósítandó feladatokról szóló 1035/2008. (V. 30.) Korm. határozat a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı minisztert jelölte ki, hogy indítson felvilágosító tevékenységet a szakmai sajtóban és az interneten a rendelkezésre álló, a tartalomminısítést támogató, illetve felhasználó címkézı- és szőrırendszerek használata érdekében. A tájékoztatás kiemelt célcsoportjai a szülık és pedagógusok. (Korm. határozat II/A) 5. b) pont) E feladatnak eleget téve a Neumann Nonprofit Kft.-vel kötött eGazdaság szerzıdés és projekt keretében elkészültek a káros internetes tartalmak elleni védekezés technikai lehetıségeirıl szóló útmutatók, melyek segítségével megteremhetjük annak lehetıségét, hogy a szülık, pedagógusok a gyermekeket az internet veszélyeivel szemben is megvédhessék. A MeH megbízásából 2 útmutató készült az eMagyarország portál arculati követelményrendszerével összhangban: - egy, akár laikusok által is könnyen értelmezhetı kezdı felhasználóknak szóló kézikönyv. E dokumentum célja, hogy a szülık számára megismertesse azokat a technikai eszközöket, amelyek segítségével a nem jogellenes, azonban a gyermekek számára káros internetes tartalmakhoz való hozzáférés blokkolható http://www.emagyarorszag.hu//kepek/upload/2009-11/utmut_kezd_27_1305.pdf ; - valamint egy professzionális felhasználóknak szóló útmutató. E dokumentum célcsoportjába tartoznak az iskolai rendszergazdák, eTanácsadók, vagy más, az informatika területén alaposabb tudással rendelkezı személyek; s ugyancsak a gyermekek káros internetes tartalmakkal szembeni védelmét szolgálja http://www.emagyarorszag.hu//kepek/upload/2009-11/utmut_prof_27_1254.pdf . Az útmutatókon kívül készült egy rövid, mindössze két oldalas tájékoztató/szórólap is, mely az útmutatókra, és a tartalomszőrés elınyeire hívja fel a figyelmet.

22

e-Gazdaság fejlesztés A hazai produktivitás, gazdaság, e-gazdaság fejlesztése, valamint a KKV-k munkahelymegtartó és teremtı képességének, versenyképességének fokozása kiemelt szempont, melyek érvényelülése a támogatási programokban elengedhetetlen.

Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) IKT konstrukciói: GOP 2.2.1. és KMOP 1.2.5 – Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatása és GOP 2.2.3.– Vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem és komplex támogatása A konstrukciók célja a hazai kis- és középvállalkozások belsı és külsı folyamatainak informatizáltságának növelése. Státusz: A konstrukciók 2008-as kiírásainak eredményeképpen 4,5 Mrd Ft forrással összesen 570 db KKV kapott támogatást. A 2009-es kiírások (felülvizsgálat, átdolgozás után) június végén jelentek meg. Elindultak az egész ország területére kiterjedıen, pályázónként alacsony támogatási összeg elérését lehetıvé tevı, automatikus eljárásrendő (GOP 2.2.1 és KMOP 1.2.5) konstrukciók (2,62 milliárd Ft-os összkerettel) és a vidéki régiókban 5 és 25 millió Ftos támogatási összeg elérését lehetıvé tevı továbbra is pontozásos (Bíráló Bizottságos) eljárásrendő (GOP 2.2.3) konstrukció (2 milliárd Ft-os kerettel). Az eredetileg 2009 végéig nyitva tartani tervezett pályázati idıszak decemberben 2010 végéig meghosszabbításra került, úgy, hogy a forráskeretet a GOP 2.2.1-nél 4,45 milliárd Ft-ra, a GOP 2.2.3 kiírás esetében 3,46 milliárd Ft-ra megemelték.. 2010. január közepéig a 3 darab 2009-es e-gazdaság kiírás révén 296 KKV részesült 1 536 millió Ft értékő támogatásban. Legújabb E-gazdaság konstrukció: GOP 3.4.1 – Vállalati SaaS központok létrehozásának és fejlesztésének támogatása A konstrukció célja a kis- és középvállalkozásoknak komplex informatikai szolgáltatásokat nyújtó Alkalmazásszolgáltató (SaaS) Központok kialakítása révén, azok segítségével az elért KKV-k belsı és külsı folyamatainak informatizáltságának növelése. Státusz: A pályázati kiírás, 1,5 milliárd Ft-os forráskerettel 2009. június végén jelent meg, amelyre a pályázatok augusztus végétıl október 31-ig voltak beadhatók. A megadott határidıig összesen 25 darab informatikai cég Vállalati SaaS pályázati projektje érkezett be. A pályázatok értékelése jelenleg folyamatban van, támogatási döntés: 2010. márciusára várható. Országos Statisztikai Adatgyőjtés Programja (OSAP) A miniszteri feladat- és hatáskörök ellátásáról szóló Kormány rendelet szerint a MeH feladat és hatáskörébe tartozik az elektronikus hírközléshez kapcsolódó Országos Statisztikai Adatgyőjtéshez kapcsolódó (OSAP) adatszolgáltatási feladatok ellátása és finanszírozása. Az OSAP adatgyőjtésre vonatkozó feladatok ellátásának konszolidálására indított közbeszerzési eljárás eredményeképpen a Delta Zrt. került ki gyıztesként, mellyel 5 évre (2009 január 1 2013 december 31) vállalkozási szerzıdés megkötésére került sor.

23 Az OSAP STAR online információs rendszer keretében 2010. márciustól hozzáférhetıek a széles nyilvánosság, piaci szereplık részére is az aktuális infokommunikációs és hírközlési adatok, (2004-ig visszamenılegesen is).

Közadat portál - a közadatvagyon másodlagos hasznosítását, valamint a kis- és középvállalkozások kapcsolatépítését és piaci információszerzését támogató informatikai szolgáltatások kialakítása A Közadat Portál egy gazdasági társaságok – különös tekintettel a KKV-k (termelık és kereskedık) - részére kialakított ingyenes online adatbázis és portál, melynek célja a magyar kis- és középvállalkozások segítése a hazai és nemzetközi üzleti kapcsolataik bıvítésében, mőködési hatékonyságuk javításában. A portál a közérdekő adatbázisok összekapcsolásával, mélykeresési és vizualizációs lehetıségekkel kívánja a társadalmi és gazdasági folyamatokról tájékoztatni az érdeklıdıket, így az itt elérhetı információkkal az üzleti döntések megalapozásában nyújt segítséget. A projekt a fentiek mellett a kormányzati portálon keresztül megkönnyítené a vállalkozások mőködését érintı közérdekő adatokhoz való hozzáférést (pl. vállalkozások mőködésére vonatkozó statisztikai adatok, stb.). A magas minıségő, többrétegő kereshetıséget biztosító állami adatszolgáltatás szervesen kapcsolódna, és részben beépülne a fenti adatbázis-portálba. A projekt megvalósítására a Neumann Nonprofit Kft. kapott megbízást. A portál kialakítása és a fıbb adatgazdákkal a tárgyalások megkezdıdtek, a portál a tervek szerint 2010. elsı felében indul élesben; a további fejlesztés finanszírozására - a tervek szerint - az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében kerül sor.

A közadatok hozzáférhetıségével és további hasznosításával kapcsolatos törvénymódosítás elıkészítése

Az Országgyőlés 1992-ben gondoskodott a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról. Ezzel európai, illetve világviszonylatban is egyedülálló, modern szabályozásunk született, amely a személyes adatok magas szintő védelmén túl biztosította az állami illetve önkormányzati intézmények mőködése során keletkezett közérdekő információk ingyenes és diszkriminációmentes hozzáférését. Idıközben azonban egyes közérdekő adatok „forgalmazása” jól jövedelmezı vállalkozássá vált: világszerte ismertek olyan példák, amikor az állam (önkormányzat) által elıállított közérdekő adatokra építve nyújt valamilyen vállalkozás sikeres többletszolgáltatást. (pl. térképészeti adatok esetben számos GPS szolgáltató jelent meg a piacon, de meg lehet említeni a céginformációs adatbázisokat létrehozó cégeket, valamint számos meteorológiai vállalkozást.) A kormányzat ezt felismerve – egyúttal követve ez EU-s szabályozást és példákat – megkezdte a közérdekő adatok további hasznosításáról szóló szabályozási környezet kialakításának elıkészítését. A szabályozás révén megvalósulhat a közadatvagyon lehetı legoptimálisabb felhasználása, egyúttal a közérdekő adatokhoz való hozzáférés minısége is sokat javulhat a versenyképes értéknövelt szolgáltatások kialakításával. Az új szabályozás

24 nem érinti a közérdekő adatok ingyenes megismerhetıségének jelenleg is hatályban lévı szabályait. Aktuális helyzet: a törvényt megalapozó gazdasági és jogi hatástanulmány elkészült, azt az NHIT megvitatta és támogatta. Jelenleg folyik a szakmai koncepció egyeztetése.

Infrastruktúra fejlesztés Az IKT szektor, az e-gazdaság ill. a digitális írástudás fejlıdésének feltétele a megfelelı és széleskörben elérhetı infrastruktúra. Megkezdıdött a Nemzeti Digitális Közmő (NDK) projekt elıkészítése, az EU prenotifikációs eljárás 2009. tavaszán lezajlott. A beruházás célja: a lefedetlen fehér és szürke területek valódi szélessávval (> 6+ MBps) történı ellátása az egész országra kiterjedı nagykapacitású optikai felhordó (aggregációs) hálózat kiépítésével és a megfelelı csatlakozási pontok (POP) kialakításával. Státusz: a Nemzeti Digitális Közmő Comission-beli státusza prenotifikációról hivatalosan benyújtottra változott, a Bizottság által feltett kérdések többször megválaszolásra kerültek. A Közmőt finanszírozó források allokálása jelenleg folyamatban van Elkészült a 206/2006. (X. 16.) fejlesztési adókedvezményrıl szóló kormányrendelet szélessávú infrastruktúra fejlesztési beruházásokra vonatkozó különös szabályainak, nagy átviteli sebességet biztosító hálózatok fejlesztésének ösztönzése érdekében megrendelésre került, rendeletmódosítást megalapozó, elıkészítı javaslat. A javaslat a releváns szolgáltatók körében, workshop keretében, megvitatásra került, és az ott elhangzott konstruktív javaslatok az anyagba átvezetésre kerültek. A tárgyban egyeztetések folytak a PM illetékeseivel, akiknek javaslata szerint a rendelet módosítása a Nemzeti Digitális Közmő projekt jóváhagyásával egy idıben ütemezhetı.

Digitális tartalmakkal kapcsolatos programok mőködtetése A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Neumann Nonprofit Kft. látja el a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) és a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) mőködtetését és fejlesztését. Az NDA a kulturális jellegő, szabadon elérhetı digitális tartalmak metaarchívuma. Az NDA jelenleg több mint 600 000 magyar nyelvő és magyar vonatkozású online digitális tartalom (mősorszám, film, kép, dokumentum, stb.) leíró adatait tartalmazza, és teszi lehetıvé azok keresését. A közös leíró szabvány nem csak a keresést, hanem a tartalmak újrahasznosítását is lehetıvé teszi. Az NDA rendszere az alapja az összes nagy európai közös keresınek, ezáltal tudott csatlakozni olyan uniós kezdeményezéshez, mint pl. az Európai Digitális Könyvtár.

25 A magyar digitális tudástárak másik pillére a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA), amely a közszolgálati televíziók és a rádió, illetve a két legnagyobb országos kereskedelmi televízió-csatorna magyar gyártású és magyar vonatkozású mősorszámait tárolja. Havonta 2000-2200 órányi mősorszám kerül feldolgozásra, a NAVA teljes állománya 2009. december végén meghaladta a 460.000 db mősorszám rekordot, mely folyamatosan bıvül. A mősorszámok online hozzáférhetıségét biztosító NAVA-pontok 2010. elsı negyedévében várhatóan meg fogja haladni a 900-at. Jelenleg a NAVA-pontok mintegy 57%-a oktatási intézményekben, 43%-a pedig könyvtárakban mőködik. A Filmhíradók Online portál (http://www.filmhiradok.nava.hu) átadása november elején megtörtént, melynek eredményeképpen mintegy ötezer 1931 és 1943 között készült filmhíradó vált elérhetıvé a nagy nyilvánosság számára. A weboldal elindítását követıen is történtek funkcionális javítások és kisebb fejlesztések a portál zavartalan és korszerő üzemelése érdekében. Az oldal elindítását követıen számos felhasználói levél érkezett, melyekre az NDA iroda munkatársai folyamatosan válaszolnak, valamint moderálják a filmhiradok.nava.hu oldalon kommentelık hozzászólásait. A Marketing Szövetség által rendezett „Év honlapja” versenyen a Filmhíradók Online oldal különdíjat nyert el „Kultúra” kategóriában. Az oldalnak év végéig 118.000 látogatója volt, az oldalletöltések száma pedig megközelítette a másfélmilliót. Szóbeli megállapodás történt a Magyar Nemzeti Filmarchívummal az 1945-1949 közötti filmhíradók átadásáról, így 2010 tavaszától elıreláthatólag ezek a híradók is kereshetıek és megtekinthetıek lesznek a filmhiradok.nava.hu oldalon, ami mintegy 2000 újabb bejátszás online közzétételét jelenti. Ezzel párhuzamosan folynak a site továbbfejlesztési munkálatai is: a tárgyszavak pontosítása mellett, a közeljövıben elkészülnek a videók földrajzi hivatkozásai, melynek köszönhetıen a közeljövıben a Google Maps-re hivatkozva lehetıvé válik akár a híradók térképre rendezése, valamint az események térben való könnyebb elhelyezése. A Gramofon projekt keretében a Neumann egy magánygyőjtı felkérésének eleget téve elvállalta egy két világháború között készült hangfelvételekbıl álló magángyőjtemény digitalizálását, és NDA-n keresztül való elérhetıvé tételét. Az év végén 1250 felvétel digitalizálása történt meg – jelentıs részben az Elsı Magyar Hanglemezgyár győjteményébıl - a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt. A hangfájlok folyamatos digitalizálása és zajszőrési munkálataival párhuzamosan elkezdıdött a portál fejlesztése is. A portál átadásának határideje 2010. március.

Az elektronikus információszabadsággal kapcsolatos feladatok ellátása A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Neumann Nonprofit Kft. vezeti a közérdekő adatok központi elektronikus jegyzékét, mőködteti és fejleszti az egységes közadatkeresı rendszert és ellátja az ezzel kapcsolatos tájékoztatási, gyakorlati segítségnyújtási, kapcsolattartási feladatokat. A közadatkeresıben kereshetı rekordok száma jelenleg közel 43.000, mely folyamatosan növekszik.

26 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény nem csak a közadatkeresı rendszer irányába történı adatszolgáltatást írja elı, de ezt megalapozandó az elektronikus (honlapon) közzététel kötelezettségét is. Már a jogalkotó is számolt azzal, hogy a szerényebb költségvetéső intézményeknek nincs lehetısége saját honlap üzemeltetésére, ezért a kisebb közfeladatot ellátó szervek az elektronikus közzététel kötelezettségének egy erre a célra fenntartott központi honlapon is eleget tehetnek. A Központi honlap üzemeltetésére szintén a Neumann Nonprofit Kft. kapott megbízást. 2009. december 31-én 1195 adatgazda veszi igénybe a Központi honlapot.

Egységes Digitális Rádiótávközlı Rendszer (EDR) Az EDR országos telepítése részletes auditot követıen 2007. január 31-re fejezıdött be. Az EDR-rel kapcsolatos feladatok a hálózatgazdai tevékenység irányulnak, amelynek szabályozási alapjait a kormány fogadta el. Az Egységes Digitális Rádiótávközlı Rendszerrel kapcsolatos feladatokat, a rendszer éles használatának jogi hátterét, az egyes érintett szervek feladatait, a hálózattal, és annak használatával kapcsolatos egyéb normákat, valamint a hálózatgazda szükséges intézkedéseit az EDR folyamatos mőködéséhez kapcsolódó feladatokról szóló 1032/2007. (V. 15.) Korm. határozat, a 109/2007. (V. 15). Korm. rendelet, és annak módosításaként a 222/2008. (IX. 5.) Korm. rendelet tartalmazza. A rendszer üzemzavarok nélkül mőködik, a felhasználói tapasztalatok egyértelmően kedvezıek, elsısorban az áttérésben élenjáró BRFK részérıl. Az EDR szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerzıdés alapján ellátjuk a megrendelı érdekeinek képviseletét az EDR biztonságának folyamatos felügyeletében és a mőködtetés ellenırzését. Mőködetjük az EDR Felhasználói Fórumot, illetve részt veszünk az EDR Irányító Testület (Pro-M vezetése és a Hálózatgazda képviselıi vezetése) munkájában Megkezdıdött az EDR-re alapozott informatikai megoldások alkalmazása, így elsısorban az automatikus jármőkövetı rendszeré. Kísérleti szakaszban van az SDS, illetve WAP alapú lekérdezések alkalmazása (pl. rendszám, körözés). A hálózatgazdai feladatok egy része (jellemzıen az üzemeltetéssel kapcsolatos) átkerült a KEK KH-hoz, amelyet egy feladat-megosztási mátrix rögzít. Megkezdıdtek a 109/2007. (V. 15.) Korm. rendeletben foglalt, felhasználói kör bıvítéssel kapcsolatos konkrét szerzıdés elıkészítések, amely alapján újabb, az EDR szolgáltatásait térítés ellenében igénybevevı, és az állam szempontjából stratégiai feladatot ellátó szervezetek csatlakozhatnak az EDR hálózathoz. A gazdasági válság miatt kezdeményeztük a Szerzıdés módosítását a Magyar Telekommal, amely kedvezıbb szolgáltatási díjakon biztosítaná a szolgáltatás igénybevételét. A tárgyalások lezárására 2010 januárjában kerül sor.

27 Az egységes európai hívószámra (112) alapozott Európai Segélyhívó Rendszer (ESR) Kiadásra került a 2031/2007. (III.7.) Korm. határozat, amely egyfelıl elrendeli az ESR megvalósítását, másfelıl kijelöli a felelısöket. A bevezetés elıkészítése érdekében elıterjesztés készült a kormány részére az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott Egységes Segélyhívó Rendszerrıl (ESR), amely a szakmapolitikai egyeztetés után tárcakörözésre került. A tárcák véleményeit összesítettük és feljegyzés készült a lehetséges folytatásról. A kormányhatározat alapján tárcaközi bizottság alakult a MeH EKK vezetésével. A bizottság külsı szakértıi támogatással elkészítette a rendszer logikai, szervezeti, és pénzügyi modelljét, amelyet a Kormány megtárgyalt. A GKM kiadta a 23/2007. (III. 7.) GKM rendeletet az egységes európai segélyhívások támogatása érdekében a nyilvános telefonhálózatra vonatkozó mőszaki követelményekrıl. Így a hívások helymeghatározása lehetıvé vált az ESR üzembe helyezéséig terjedı idıszakban is. Az Európai Unió a hívás-helymeghatározás lehetetlensége miatti, Magyarországgal szemben indított kötelességszegési eljárást megszüntette. A Rendırség, a Katasztrófavédelem, valamint az Országos Mentıszolgálat is uniós pályázatot kezdeményezett a saját, szervezet-specifikus tevékenységirányítás megvalósítására, amely megfelelı alrendszere lehet a késıbbiekben megvalósuló egységes hívásfogadó és kezelı rendszernek. Mindkét pályázat támogatást kapott kormányzati szinten és remélhetıen tényleges megvalósításukra is sor kerül. A Katasztrófavédelem projekt javaslatának kidolgozottsága nem felelt meg az elvárásoknak, így azt az NFÜ elutasította. A futó projektek koordinálását folyamatosan végezzük. Védelemszervezési feladatok Az EKK Védelemszervezési Irodája látta el a NATO tagságból eredı informatikai és hírközlési kormányzati feladatokat. Elıkészítette a NATO Befogadó Nemzeti Támogatás feladatainak nemzeti vonatkozásait, biztosította a NATO Válságreagáló Rendszer mőködési feltételeit. Együttmőködött az NHH-val a légiriasztási rendszer fenntartásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában. Az Iroda látta el a közigazgatási informatikai és hírközlési rendszer védelmi rendeltetéső tartalékok képzésének és kezelésének feladatát, tervezte a közigazgatási informatikai és hírközlési rendszerek védelmi feladatainak ellátásához szükséges költségvetési fedezetet. Az Iroda feladatai közé tartozott a Nemzeti Hírközlési Hatóság és a Puskás Tivadar Közalapítvány által mőködtetett Országos Informatikai és Hírközlési Fıügyelet keretén belül mőködı CERT Hungary központ kormányzati és magánszférába tartozó szervezetek informatikai biztonsági felügyeletére vonatkozó tevékenység szakmai irányítása. Szakállamtitkári szinten jelenleg is részt veszünk a Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB), valamint a Terrorizmus elleni tárcaközi bizottság tevékenységében határozataiban foglalt Nemzeti Kritikus Infrastruktúra védelmi Program (KIV) kidolgozásának munkálataiban.

28 Az Iroda feladatai közé tartozott továbbá az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszer (ONER) alapján az elektronikus hírközlésre háruló katasztrófavédelmi és szervezeti feladatok végzése, illetve válságkezelési gyakorlatokon történı részvétel; a NATO CCPC bizottság által a kormányzat igényeinek megfelelı távközlési háttér kidolgozása, a hazai (tagországonkénti) felhasználásához szükséges feltételek és követelmények kidolgozásának irányítása az illetékes, illetve érintett szervek közremőködıi bevonásával; a NATO Befogadó Nemzeti Támogatási feladatok keretében a közremőködı informatikai és hírközlési szolgáltatókról szükséges adatbázis kialakítása (az NHH-val együttmőködésben), valamint az EU GALILEO Biztonsági Bizottságban való közremőködés. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérıl szóló 276/2006. (XII.23.) Korm. rendeletet módosító 278/2008. (XI.28.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a Kormány a KEK KH-t jelölte ki egyes kormányzati elektronikus hírközlési hálózat mőködtetési, valamint közigazgatási informatikai, és ahhoz szorosan kapcsolódó feladatok ellátására. A feladatok átadásának-átvételének részleteit az infokommunikációért felelıs kormánybiztos és a KEK KH elnöke által aláírt Megállapodás tartalmazza. Az átadásra került feladatok körébe tartoznak a védelemszervezési feladatok is. Kijelölési Bizottság A 13/2003. (X. 3.) IHM rendelet alapján mőködı Kijelölési Bizottság javaslata alapján a Kijelölı, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter, a Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, Távközlési Vizsgáló Laboratórium (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.) 006/2006. számon kiadott kijelölési okiratba foglalt kijelölt státuszát 2009. március 31-i dátummal 2012. február 28-ig, a Széchenyi István Egyetem Rádiófrekvenciás Vizsgálólaboratórium (9026 Gyır, Egyetem tér 1.) részére 007/2006. számon kiadott kijelölési okiratba foglalt kijelölt státuszát 2009. június 11-i dátummal 2012. május 31-ig, az SGS Hungária Kft. (1124 Budapest, Sirály u. 4.) részére 009/2006. számon kiadott kijelölési okiratba foglalt kijelölt státuszát 2009. július 31-i dátummal 2012. augusztus 15-ig meghosszabbította. Az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végzı szervezetekrıl, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról szóló 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet alapján mőködı Kijelölési Bizottság lefolytatta a MATRIX Vizsgáló, Ellenırzı és Tanúsító Kft., majd a HUNGUARD Számítástechnikai-, informatikai kutató-fejlesztı és általános szolgáltató Kft. kijelölésének meghosszabbítására irányuló eljárásokat. A lefolytatott eljárás eredményeként – a Bizottság javaslatára – a MATRIX Kft. kijelölése 2012. október 13-ig, a HUNGUARD Kft. kijelölése pedig 2012. december 31-ig meghosszabbításra került. Neumann János Díj, Információs Társadalomért Érem, e-Közigazgatási Díj A Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter által adományozható kitüntetésekrıl és elismerésekrıl szóló 1/1998. (X. 28.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4/A. §-a értelmében az informatikai szakterület, a számítástechnikai kultúra, valamint az információs társadalom fejlesztése érdekében végzett kimagasló színvonalú tevékenység elismerése céljából Neumann János díj és az Információs Társadalomért szakmai érem; a R. 4/B. §-a értelmében a szolgáltató állam gyakorlati megvalósítása, az elektronikus megoldások és

29 szolgáltatások közigazgatási adományozható.

meghonosításának

elismerésére

E-közigazgatási

díj

Bevált Gyakorlatok Mőhelye (BGYM), 2009. évi E-közigazgatási Díj A 2006-tól mőködı Bevált Gyakorlatok Mőhelye (BGYM) a hazai elektronikus kormányzathoz kapcsolódó informatikai fejlesztések menedzselését látja el. Elısegíti az ekormányzat és az e-közigazgatás területén fellelhetı „legjobb gyakorlatok" azonosítását és elterjesztését, illetve az egymástól tanulás képességének fejlesztését. Ezen túl abban is segítséget nyújt, hogy elkerülhetıkké váljanak a párhuzamos fejlesztések. Javítja a közigazgatási szolgáltatások minıségét, növeli az állampolgárok elégedettségét, továbbá hatékonyabbá és olcsóbbá teszi mind a közigazgatás, mind az állam mőködését. A 2008-es év folyamán számos hazai és külföldi gyakorlattal bıvült a BGYM. Az eredetileg központi kormányzati szervek számára kialakított rendszerbıl már a helyi önkormányzatok is profitálhatnak: mőködı gyakorlatokat ismerhetnek meg egymástól. A Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter által adományozható kitüntetésekrıl és elismerésekrıl szóló 1/1998. (X. 28.) MeHVM rendelet 4/B. § (1) bekezdése a szolgáltató állam gyakorlati megvalósítása, az elektronikus megoldások és szolgáltatások közigazgatási meghonosításának elismerésére E-közigazgatási Díj létrehozásáról rendelkezik. A Díj két-két államigazgatási és önkormányzati szervnek, szervezeti egységnek adományozható, amelyek az adott évben - a mindenkori elektronikus közigazgatási stratégia prioritásaival összhangban, illetıleg az Európai Unió e tárgykörre vonatkozó irányelveinek és ajánlásainak megfelelıen az elektronikus szolgáltatásaik és az azt támogató informatikai rendszerük fejlesztése terén a legkiemelkedıbb eredményt érték el. A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázat anyaga a beadást megelızıen a Bevált Gyakorlatok Mőhelyébe (http://www.magyarorszag.hu/bgym) feltöltésre kerüljön. A 2009. évi e-közigazgatási díjak 2009. november 19-én, az „E-Magyarország, ekormányzat” konferencia keretében kerültek átadásra. Az elektronikus közszolgáltatások és az azt támogató informatikai rendszerek fejlesztése terén elért kiemelkedı eredményei elismeréseként, öttagú szakmai zsőri javaslatára az idei évben E-közigazgatási Díjban részesült: -

az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium „Az elektronikus cégbejegyzési és változásbejegyzési eljárás továbbfejlesztése, a cégeljárás gyorsítása” c. projektje a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala a „Proaktív Szolgáltató Rendszer (PSZR)” c. projektje a Hajdúszoboszlói Kistérségi Többcélú Társulás „az „IKeR” Integrált Kistérségi eKözigazgatási Rendszer kialakításáért és annak kiterjesztésért a 19 csatlakozott településre” c. projektje, valamint Szombathely MJV Önkormányzata az „E-SAVARIA: elektronikus önkormányzat Szombathelyen és kistérségében” c. projektje.

30

Nemzetközi tevékenység Az elektronikus közszolgáltatások kialakítása terén az EU irányelveit és útmutatásait követjük. Az elfogadott E-közigazgatás 2010 Stratégia jelentıs mértékben épít az EU által elfogadott i2010 Akcióprogramra, valamint az Európai Bizottság pán-európai e-kormányzati szolgáltatások programját magába foglaló, korábbi „Interoperable Delivery of pan-European eGovernment Services to public Administrations, Businesses and Citizens” (IDABC) ), 2010. január 1-tıl „Interoperability Solutions for European Public Administrations (ISA) programra. A nemzetközi irányvonalak, valamint a legjobb nemzetközi gyakorlatok megismerése és átvétele érdekében folyamatosan részt veszünk a pán-európai e-kormányzati szolgáltatások kialakítását és fejlesztését irányító és felügyelı EU bizottság, a Pan-European eGovernment Services Committee (PEGSCO), illetıleg a 2010-2015. közötti idıszakban ezt felváltó Interoperability Solutions for European Public Administrations (ISA) Committee, valamint több albizottságának munkájában; az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network, EUPAN) eKormányzat Munkacsoportja (eGovernment Working Group), az i2010 High Level Group és az i2010 eGovernment Subgroup ülésein. Folyamatosan részt veszünk az International Council for Information Technology in Government Administration (ICA), az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiáért felelıs Fıigazgatóság CIP-ICT Committee, az E-Skills Steering Committee (irányító bizottság) és Safer InternetPlus Management Committee, valamint az OECD (Európai Gazdasági Együttmőködés Tanácsa) munkájában, amelyen belül ellátjuk a magyar képviseletet a Working Party on Information Economy, a Committee for Information, Computer and Communications Policy és a Working Party on Communiction and Information Services Policy, Public Governance bizottságokban és a Network of Senior E-Government Officials munkájában. Az ISA program keretei között kb. 80 különbözı közérdekő projekt mőködik/mőködött. Ezek koordinációja jellemzıen az Európai Bizottság más Fıigazgatóságaihoz tartoznak, de az összehangolt döntéseket igénylı kérdésekben az ISA program bizottságai, annak tagállami résztvevıi is befolyásolják. Magyarország - számos, jelenleg passzív projekt mellett - 39 projektben vesz részt aktívan, amelyek a következı területekhez kapcsolódnak: bizalmas statisztikai adatok cseréje, állatjárványügy, mezıgazdasági termékek import engedélyezése, vidékfejlesztési monitoring mutatók, európai közúti balesetek, vészhelyzet-kommunikáció, statisztikai adatok győjtése, menedékjogi ügyek, vegyianyagok, földrengés-elırejelzés, biológiai diverzitás, környezeti információk, európai turisztikai portál, közegészségügy, foglalkoztatási szolgáltatások, növényegészségügy, mezıgazdasági számvitel, árvízi elırejelzés, export-import engedélyek kezelése, belsı piaci információk, újfajta élelmiszerösszetevık, veszélyes termékekkel kapcsolatos riasztások, vezetıi engedélyek, tengerhajózás, egészségügy, határátlépési adatok, tachográfok, kereskedelmi ellenırzés és vízuminformációk. Részt veszünk az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Fıigazgatóságához (DG Enterprise and Industry) tartozó • R&TTE irányelv (1999/5/EK Irányelv) végrehajtásáért felelıs TCAM (Telecommunication Conformity Assessment and Market Surveillance Committee) munkájában, melynek jelenleg legfontosabb feladata az R&TTE irányelv módosításának elıkészítése,

31 •

valamint az elektromágneses összeférhetıség szabályozását tartalmazó EMC irányelv (2004/108/EK Irányelv) végrehajtásáért felelıs EMC WP (Electro Magnetic Compatibility Working Party) munkájában.

Részt veszünk az Európai Bizottság • 2002/622/EK Határozata alapján mőködı RSPG (Radio Spectrum Policy Group) tanácsadó csoport munkájában, amely a Bizottságot a rádióspektrum politika kialakításában segíti, • valamint 2002/676/EK Határozata (Rádió Spektrum Határozat) alapján mőködı RSC (Radio Spectrum Committee) munkájában, amely a Bizottságot segíti a rádióspektrum harmonizált felhasználási feltételeinek kialakításában és a hatékony frekvencia felhasználás elérésében. Részt veszünk • a CEPT (European Conference of Postal and Telecommunications Administrations), a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete munkájában, • az ECC (Electronic Communications Committee), a CEPT elektronikus hírközlésért felelıs bizottsága munkájában, • a CEPT/ECC Munkacsoportok közül a WGSE (Working Group Spectrum Engineering), a WGFM (Working Group Frequency Management) és a WGRA (Working Group Regulatory Affairs) munkájában. Figyelemmel kísérjük, véleményezzük az ITU-R (International Telecommunication Union Radiocommunication Sector) anyagait. Esetenként részt veszünk az ITU-R SG1 (Study Group 1, Spectrum Management). Megkezdtük a felkészülést a Veracruzban (Mexikó) 2010. október 4. és október 22-e között tartandó ITU Meghatalmazotti Értekezletre (Plenipotentiary Conference). Figyelemmel kísérjük és esetenként részt veszünk az Európai Unió által elismert és a Bizottság mandátumai alapján szabványosítási munkát végzı szabványosítási szervezet, az ETSI (European Telecommunications Standards Institute) munkájában. Kezeljük az alábbi mőholdas távközlési szervezetekkel kapcsolatos szerzıdéseket, megállapodásokat: • EUTELSAT IGO (European Telecommunications Satellite Organisaton, Intergovernmental Organisation), amelynek kormányok a tagjai; • ITSO (International Telecommunications Satellite Organisaton), amelynek kormányok a tagjai; • IMSO (Internatinal Mobile Satellite Organisation), amelynek kormányok a tagjai; • Interszputnyik Nemzetközi Őrtávközlési szervezet, amelyhez a magyar kormány 1971-ben csatlakozott és a csatlakozást az 1972. évi 23. tvr. hirdette ki 1972-ben; • AMOS, amely a magyar kormány és az izraeli Spacecom Limited között kötött hosszútávú megállapodás alapján a magyar nyugati 4 fok mőhold pozíciót használja. eBefogadás (eInclusion) 2008. november 30. és december 2. között került megrendezésre Bécsben az eBefogadás Miniszteri Konferencia az Európai Uniós soros elnöki tisztjét betöltı Franciaország, az Európai Bizottság és az osztrák kormány szervezésében. A miniszteri konferencia a 2006-ban

32 elfogadott Rigai Nyilatkozat, a 2007. évi eBefogadás Kezdeményezés, valamint a 2008-ban megrendezett európai uniós tárgyi kampány záró akkordja volt. A rendezvény keretében számba vették a két év során a területen elért eredményeket, valamint új stratégiai irányvonalakat jelöltek ki a jövı tekintetében. Az Európai Bizottság eBefogadás Munkacsoportjának 2008. december 31-ig tartó mandátuma a végéhez ért: munkája határozott (2009-2010) idıre meghosszabbításra került az i2010 európai uniós IKT stratégiát követı – 2010 utáni – eBefogadás politika jövıben irányvonalainak elıkészítése és a folyamatos szakmai együttmőködés céljából. Az EKG-n keresztül csatlakozunk az EU intézményrendszerének elérését biztosító TESTA, és a magasabb biztonságú adatkapcsolatot biztosító s-TESTA hálózatokhoz. Megvalósult a schengeni csatlakozás informatikai fejlesztése, amely alapvetı feltételként járult hozzá a határok megszüntetéséhez a szomszédos európai uniós országok és hazánk között. CIP ICT PSP (Európai Unió Versenyképességi és Innovációs Keretprogramjának IKT Irányelv Támogatási Programja) A program 2006-ban került meghirdetésre, ahol Magyarország, mint Tagállami Összekötı – National Contact Point (NCP), is képviselteti magát. Az összekötıi szerepkörhöz tartozó feladatok ellátása folyamatos. Így a meghirdetett pályázatokkal kapcsolatban a honlapra mindig felkerülnek az aktuális információk, az állampolgári tájékoztatás a kijelölt témafelelısök által biztosított. A 2010-es évben az összekötık feladatai közé tartozik a pályázatokkal kapcsolatban az aspiránsok közötti partnerkeresés megfelelı biztosítása is. E-skills – Az Európai Bizottság eKészségek munkacsoportja 2009-ben megalakult a program Irányító Bizottsága (Steering Committee), melyben a magyar szakmai képviselet folyamatos ellátását biztosítjuk. Mivel az e-készségfejlesztés hozzájárul az életen át tartó tanuláshoz, valamint a távoktatás és az e-Kompetenciák fejlesztéséhez, az Unió új stratégiai dokumentumaiban is fontos szerephez juthat, hiszen közvetetten az európai munkaerı képzésérıl van szó. Ezáltal versenyképesebb munkaerı kínálat jöhet létre az Eu-n belül is. Az idei év egyik kiemelt prioritása az e-Készségek Hetének megrendezése, a szakmai és az elıadások esetleges megtartására vonatkozó részletek egyeztetése a szervezıkkel folyamatos. Kritikus infrastruktúra (Hálózati információ biztonság (CIIP NIS) A CIIP NIS (Hálózati információ biztonság / kritikus infrastruktúra) témakörben megkezdtük a felkészülést a magyarországi EU elnökség idejére, mivel a témával kapcsolatos feladatok akkorra csúcsosodnak és a magyar elnökségnek várhatóan munkaanyagot kell készítenie (2010-11-re). A szakminiszterek tanácsa a 2009 decemberi ülésen elfogadta a WG által elıkészített és széles társadalmi egyeztetési folyamaton átesett tanácsi munkacsoport javaslatot., ehhez a magyar mandátum elkészült. További elıkészítı feladatok esedékesek a spanyol elnökség ideje alatt. Nemzeti Euro Koordinációs Bizottság (NEB) A Kormány 1071/2007 (IX.12.) határozatával döntött az euro gyakorlati bevezetésével kapcsolatos munka megkezdésérıl, és létrehozta az eurobevezetés gyakorlati feltételeinek

33 megteremtését koordináló, azzal kapcsolatban javaslattevı, véleményezı és tanácsadó testületet, a Nemzeti Euro Koordinációs Bizottságot (NEB). A NEB 2007. november 28-i ülésén elfogadott ügyrendje szerint az alábbi albizottságokat hozta létre: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Jogi albizottság Információ-technológiai albizottság Közszféra albizottság Pénzügyi szféra albizottság Kommunikációs albizottság Fogyasztóvédelmi albizottság Nem-pénzügyi vállalatok albizottság

NEB Információ-technológia albizottság: Az IT albizottság elnöki tisztségét az Infokommunikációért Felelıs Kormánybiztos tölti be, míg az albizottság mőködését elısegítı titkársági feladatokat a szakállamtitkárság látja el. Az Albizottság 2008. április 11-én tartotta alakuló ülését, fı feladata a közszféra, pénzügyi és nem-pénzügyi szektor euro átállás miatt várható informatikai jellegő fejlesztési igényeinek feltérképezése, továbbá javaslat tétel a rendszerfejlesztések menetére. A NEB 2008. éves tevékenységének legfontosabb állomását a Nemzeti Átállási Terv (NÁT) elıkészítése és kormány elé terjesztése jelentette, amelyet több hónapos szakértıi munka elızött meg. Tekintettel arra, hogy az egyes albizottságok szakterületei lefedik a NÁT egyes fejezeteit, így a Terv részkoncepcióit a leginkább hozzáértı fórumok dolgozták ki. A NÁT elsı verzióját a Kormány 2008. július 2.-án fogadta el. A Kormány határozata értelmében a NEB IT Albizottság elsıdleges feladata a közszféra IT rendszereinek felmérése alapján az euro-kompatibilitás fogalmának kidolgozása. Az euroátállás NÁT-ban foglalt ütemezésének megfelelıen a Szakállamtitkárság felmérést készíttetett a hazai információ-technológiai rendszerek átállással kapcsolatos kockázatairól. A felmérés 140 közintézmény és 68 stratégiai vállalat körében 15 témakörben vizsgálta a szervezetek pénzügyi/informatikai környezetét. A NEB 2009. május 20-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az IT Albizottság által elıterjesztett, „Az euroátállás kockázatai és kompatibilitási kritériumai az IT- rendszerekben” c. tanulmányt, amely többek között az elvégzett felmérés eredményeit is összegzi. Az euro-kompatibilitás fogalmának kidolgozását célzó ajánlás elkészítésének határideje 2010. június 30. e-Call EU szak-bizottság: Az EU külön szakbizottságot hozott létre az e-Call (jármővekbe épített automatikus segélykérı rendszer) témájában, amely az egységes európai segélyhívó számra (112) alapozott segélyhívó rendszerekhez szorosan kapcsolódik. Az EU legtöbb tagállama már aláírta a szándéknyilatkozatot, amely kifejezi, hogy részt kívánnak venni a tesztelésekben, a szabványok kidolgozásában. Magyarország is kifejezte szándékát a csatlakozás irányába, a tényleges aktus még nem történt meg.

34

Szabályozási tevékenység A szóban forgó idıszakban az alábbi szabályozási tevékenységhez kapcsolódó feladatokat hajtottuk végre: Közigazgatási/közszolgáltatási területen: - Elkészítettük az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvényjavaslatot, amelyet az Országgyőlés elfogadott (LX. törvény), hatályba lépésének ideje: 2009. október 1. - A kormány elfogadta az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtási rendeleteinek elsı csomagját (222/2009-225/2009 (X. 14.) Korm. rendeletek.) • Az elektronikus közszolgáltatás mőködtetésérıl szóló 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet • Az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról szóló 223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet • A központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevıinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról szóló 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet • Az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételérıl szóló 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet - Elkészült a közigazgatásban felhasználható elektronikus aláírásokra vonatkozó uj szabályozás, mely a Kormány jóváhagyására vár. - Közremőködtünk a hivatalos iratok elektronikus kézbesítésérıl és az elektronikus tértivevényrıl szóló törvény tervezetének elkészítésében (2009. évi LII. törvény). - Részt vettünk a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény elkészítésében. - Elkészítettük a szakterületünkhöz tartozó törvények módosítását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggı törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvényhez. - Ehhez kapcsolódóan elkészítettük a Ket. módosítás miatt szükséges, a Miniszterelnöki Hivatalt vezetı miniszter elsı helyi feladatkörébe tartozó kormányrendeletek módosításának tervezetét, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével, valamint a belsı piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról és hatályon kívül helyezésérıl szóló 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendeletben jelent meg. - Az elızıek harmadik fázisaként elkészítettük és közigazgatási egyeztetésre bocsátottuk a Ket. módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével kapcsolatban szükséges egyes elektronikus hírközlési és informatikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításának tervezetét.

35 - Benyújtottuk az okmányirodák kijelölésérıl és illetékességi területérıl szóló 256/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló elıterjesztést a Kormánynak. - Elıkészítettük a központi államigazgatási szervek eljárásaiban rendszeresített nyomtatványok elektronikusan történı kitölthetıvé tételét célzó intézkedésekrıl szóló 2142/2008. (X. 15.) Korm. határozatot. - Közremőködtünk a piaci és nem piaci szereplık adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerősítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozat elıkészítésében és végrehajtásában. - Az egységes digitális rádió-távközlı rendszerrıl szóló 109/2007. (V. 15.) Korm. rendelet, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala létrehozásáról, feladatairól és hatáskörérıl szóló 276/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításának elfogadtatása. - Többször szükség volt a szakterületet irányító kormánybiztos Korm. határozatban foglalt statútumának megújítására (a legutóbbi az 1053/2009. (IV. 17.) Korm. határozat az infokommunikációért felelıs kormánybiztos kinevezésérıl és feladatairól) - Közremőködtünk az ágazatok által készített, (közigazgatási) informatikát érintı egyéb jogszabályok egyeztetésében (termıföld elıvásárlási joggal kapcsolatos hirdetmények, közoktatási és felsıoktatási diákigazolvány, elektronikus információszabadság, stb.) Az informatikai ágazati szabályozás területén végzett tevékenység 2009. ıszén elindult az az INFOMEDIATOR-MATISZ-OFE-POKLAND-Regulation Consulting által kezdeményezett „Fair Business” minısítı rendszer, amelynek megvalósítását a Miniszterelnöki Hivatal is támogatta. A Fair Business projekt során egy civil szervezetek által üzemeltetett komplex tanúsító és alternatív vitarendezı rendszer jött létre, amely önkéntes alapon az elektronikus boltok jogi, fogyasztóvédelmi és informatikai biztonsági megfelelıségét tanúsítja. Az ilyen módon tanúsított e-boltok a fogyasztói bizalmat növelik, hozzájárulva ezzel az információs társadalomhoz főzıdı szolgáltatások fokozott igénybevételéhez. A Miniszterelnöki Hivatal szakmai és pénzügyi támogatást nyújtott a minısítı rendszer kialakításához, a szervezet honlapjának beindításához, valamint a rendszer népszerősítéséhez. A Fair Business minısítı rendszer a http://www.fairbusiness.hu/ oldalon érhetı el, eddig 5 szervezet szerezte meg a Fair Business minısítést, további négy áll minısítés alatt. A Fair Business minısítı rendszer megvalósításának támogatása szorosan kapcsolódik a kormányzat 2002. óta végzett, az elektronikus kereskedelem népszerősítését, és elterjedését célzó tevékenységéhez. (Ilyen volt például az elker.hu elektronikus kereskedelmi tájékoztató oldal beindítása, illetve a az elektronikus kereskedelem terjedését gátló jogszabályi akadályok felszámolása, a fizikai üzlethelyiség fenntartási kötelezettség eltörlése.) 2008. elejétıl hatályos a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, illetve az elektronikus árlejtés szabályairól szóló 257/2007. Korm. rendelet. A rendelet a közbeszerzési szabályozásban eddig ismeretlen modellt vezetett be, az elektronikus közbeszerzési szolgáltatásokat az ajánlatkérık akár harmadik fél – piaci szolgáltató – segítségével is igénybe vehetik. A rendelet hatálybalépését követı idıszak tapasztalatait felhasználva ezért elkészítettük a rendelet végrehajtását, elsısorban az elektronikus árlejtés alkalmazását elısegítı tájékoztató anyagokat. A tájékoztató anyagok a

36 következıket foglalják magukban: a rendelet részletes szakmai kommentárja, gyakran feltett kérdések és válaszok győjteménye, valamint szemléletes tájékoztató az elektronikus árlejtésrıl az ajánlatkérık illetve az ajánlattevık számára. Az elektronikus számlázás jogszabályi környezetének 2007-ben lezajlott egyszerősítése csak az elsı lépés volt az e-számlázás elterjesztésében. További problémát jelentenek a tágabb jogi és adminisztratív környezetben rejlı, az elektronikus számlázás használatának terjedését akadályozó tényezık, valamint az elektronikus dokumentumokkal, megoldásokkal szembeni bizalmatlanság és ismerethiány. E problémák mélyebb feltárása és elhárítása céljából 2009ben egy projektet folytattunk le. Ennek eredményeként létrehoztuk a www.eszamlazas.gov.hu oldalt, ahol bárki számára hozzáférhetıek az alábbi hasznos információk: 1. Közérthetı tájékoztató anyagok (brosúrák) külön-külön a számlakibocsátói és a számlabefogadói oldal számára az elektronikus számlázás gyakorlati alkalmazásáról, elınyeirıl. Ehhez kapcsolódik egy Gyakran Ismételt Kérdések (GyIK) győjteménye is. 2. Tanulmány a további szabályozási vagy adminisztratív akadályokról, amelyek nehezítik az e-számlázás, illetve az azt kiegészítı elektronikus üzleti folyamatok szélesebb körő terjedését. 3. Az e-számlázás népszerősítését elısegítı, közérthetı, online megjeleníthetı, interaktív döntéstámogató alkalmazás. 4. A projekttel összhangban 2009 októberében megjelent egy új, korszerő APEH közlemény az elektronikus számlázás jogszabályainak értelmezésérıl. Elektronikus hírközlés területén végzett szabályozói tevékenység Az alábbi jogszabályok kerültek kihirdetésre: Törvény: o A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetérıl, feladat- és hatáskörérıl, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2009. évi CLI. törvényben (MK. 192) az elektronikus hírközlésrıl szóló 2003. évi C. törvény módosítása Kormányrendeletek: o Az elektronikus hírközlı hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervérıl szóló 164/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 170/2009. (VIII. 28.) Korm. rendelet (MK. 121.) o Az elektronikus hírközlı hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjérıl szóló 184/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 171/2009. (VIII. 28.) Korm. rendelet (MK. 121.) o A frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 264/2009. (XI. 27.) Korm. rendelet (MK. 170) MeHVM rendeletek: o A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól és a nem polgári célú frekvenciasávok felhasználási szabályairól szóló 29/2005. (VII. 27.) HM rendelet módosításáról szóló 6/2009. (VII. 3.) MeHVM rendelet (MK. 92.) o A piacmeghatározás, a piacelemzés és a jelentıs piaci erıvel rendelkezı szolgáltatók azonosítása, valamint a rájuk vonatkozó kötelezettségek elıírása során alkalmazandó alapelvekrıl szóló 16/2004. (IV. 24.) IHM rendelet módosításáról szóló 8/2009. (X. 9.) MeHVM rendelete (MK. 144.)

37 o A frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló 35/2004. (XII. 28.) IHM rendelet módosításáról szóló 10/2009. (XI. 27.) MeHVM rendelet (MK. 170) o Az elektronikus hírközlési építmények egyéb nyomvonalas építményfajtákkal való keresztezésérıl, megközelítésérıl és védelmérıl szóló 11/2009. (XII. 15.) MeHVM rendelet (MK. 183.) Az alábbi jogszabályok egyeztetése lezárult, kihirdetésük folyamatban van: MeHVM rendelet: o A rádióberendezésekrıl és az elektronikus hírközlı végberendezésekrıl, valamint megfelelıségük kölcsönös elismerésérıl szóló 5/2004. (IV. 13.) IHM rendelet módosításáról szóló MeHVM r. o A polgári frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló 6/2004. (IV. 13.) IHM rendelet módosításáról szóló MeHVM r. o A védelmi feladatokban részt vevı elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölésérıl és felkészülési feladataik meghatározásáról szóló MeHVM rendelet Az alábbi jogszabályok egyeztetése jelenleg is folyamatban van: MeHVM rendeletek: o A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével kapcsolatban egyes elektronikus hírközlési és informatikai tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló MeHVM r. o Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz szükséges azonosítók lekötésének és használatának díjáról szóló 11/2005. (IX. 28.) IHM rendelet módosításáról szóló MeHVM rendelet tervezet o Az elektronikus hírközlésért felelıs miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelıségértékelı szervezetek kijelölésének, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének különös szabályairól o A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló MeHVM rendelet o A nem polgári célú frekvenciát használó rádióberendezések megfelelıség igazolásáról szóló MeHVM rendelet o A nem polgári célú frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló MeHVM rendelet Új feladatként a nem polgári frekvenciagazdálkodásra vonatkozó szabályozási feladatokat is ellátjuk. Tekintettel a terület tárcánkhoz kerülésére, valamint a hatályos szabályozás kialakulása óta eltelt idıszak során felgyőlt jogalkalmazói tapasztalatokra, felülvizsgáljuk a meglevı miniszteri rendeleteket és új szabályozás elıkészítésébe kezdtünk.

Közösségi jogalkotással összefüggı tevékenységünk A tagállami tárgyalási álláspont kialakításának különbözı fázisiban a következı kiemelt témakörökben közremőködtünk, illetve esetenként tagállami képviseleti feladatokat láttunk el:

38 - Hírközlési keretszabályozási csomag felülvizsgálata Az elektronikus hírközlési szektor uniós szabályozását meghatározó, 2002-ben elfogadott irányelvek felülvizsgálati záradékai 3 évenkénti felülvizsgálatot irányoznak elı. Erre hivatkozással a Bizottság 2005 végén két szakaszból álló konzultációt indított. A felülvizsgálati folyamat újabb állomása 2007. november 17-e volt, ekkor tette közzé a Bizottság a szabályozás módosítására vonatkozó konkrét javaslatait és a szlovén elnökség alatt – 2008 januárjától – kezdetét vette a javaslatcsomag tanácsi munkacsoportban zajló vitája, illetve az Európai Parlamenti elsı olvasat. A keretcsomag elsı és második olvasatában annak ellenére nem került elfogadásra a 2008-2009-es év folyamán, hogy a Bizottság 2008. ıszén módosító javaslatokat tett az eredetileg benyújtott javaslatokhoz. A harmadik olvasatban - az egyeztetési eljárásban - az Európai Tanács és a Parlament 2009. november 5-i ülésén elért kompromisszumot mind a Tanács, mind a Parlament jóváhagyta. A fentiek alapján az Unió hivatalos lapjában az alábbi jogalkotási aktusok 2009. december 18-án kihirdetésre kerültek. Az uniós szabályok rövid összefoglalása 1.) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az elektronikus hírközlı hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlı hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésrıl, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlı hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésérıl szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról: Ezen irányelv rendelkezéseinek célkitőzése a szabályozás hatékonyságának javítása és egyszerősítése a Bizottság jobb szabályozás kialakítására irányuló programjával összhangban. A javasolt módosítások 4 fı irányvonala: 1.) Hatékonyabb frekvenciagazdálkodás, ezáltal az innováció elımozdítása. 2.) Dereguláció ahol szükséges, illetve ahol lehetséges a szabályozás egyszerősítése. 3.) A hálózat biztonság és a hálózat integritás javítása. 4.) A nemzeti szabályozó hatóságok függetlenségének növelése, a piacelemzéssel kapcsolatos eljárás racionalizálása. 2.) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlı hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelésérıl, feldolgozásáról és a magánélet védelmérıl szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelıs nemzeti hatóságok közötti együttmőködésrıl szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról Ezen irányelv rendelkezéseinek célkitőzése a fogyasztóvédelem és a felhasználói jogok megerısítése és javítása, valamint a magánélet és a személyes adatok védelme a biztonsággal kapcsolatos rendelkezések szigorítása és a végrehajtási mechanizmusok javítása. A javaslat nem módosítja az egyetemes szolgáltatás jelenlegi hatályát és fogalmát, ezek a jövıben külön konzultáció tárgyát fogják képezni.

39 3.) Az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete (2009. november 25.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról Ezen rendelet létrehoz egy új, független, európai szervezetet, amely a rendeletben és a hírközlési keretszabályozási csomag különös rendeleteiben rögzített feladat- és hatáskörének megfelelıen szorosan együttmőködik, mind a Bizottsággal, mind a nemzeti szabályozó hatóságokkal.

Roaming szabályozás Az Európai Parlament és a Tanács 544/2009/EK rendelete (2009. június 18.) a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 717/2007/EK rendelet, valamint az elektronikus hírközlı hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv módosításáról: A Bizottság 2008. szeptember 23-án elfogadta az Elsı Roaming Rendeletet, a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 717/2007/EK rendelet, valamint az elektronikus hírközlı hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv módosítására irányuló javaslatot. Az Elsı Roaming Rendelet 2010 júniusáig maximalizálta a roaming hangszolgáltatás kiskereskedelmi díját és az átlagosan számlázható nagykereskedelmi díjak felsı mértéke is szabályozott lett. Ezeken felül a fogyasztók tájékozottságát javító intézkedések bevezetését is elıírta. Az Elsı Roaming Rendelet eredetileg 2010. június 30-án hatályát vesztette volna, azonban hatályát a Parlament és a Tanács a Bizottság javaslata alapján a Második Roaming Rendelettel meghosszabbította. Így a roaming hangszolgáltatás kis-, és nagykereskedelmi ára, az SMS szolgáltatás ára, valamint a mobil adatszolgáltatás nagykereskedelmi ára 2012. júniusáig maximalizálva lesz. Ezen felül az új szabályozás az ún. számlasokk-effektus elkerülése érdekében a fogyasztók védelmét szolgáló intézkedések bevezetését írta elı. GSM irányelv módosítás A GSM irányelv módosítását a Parlament 2009. május 6-án módosításokkal, a Tanács 2009. június 27-ei ülésén fogadta el. Az irányelv kihirdetése még nem történt meg a Hivatalos Lapban. A GSM-irányelv módosításával megszőnik a spektrumhasználat GSM kizárólagossága. A technológia semleges szabályozás mellett azonban meg kell ırizni a kialakult harmonizáció eredményeit, ami a GSM sikerének egyik kulcsa volt. Elsı körben az UMTS technológia bevezethetıségérıl rendelkezik az irányelv módosítás. Már elıkészítés alatt van az LTE bevezethetıségének vizsgálata. A GSM irányelv módosításáról szóló javaslat 1. cikk 3. pontja alapján az irányelv hatálybalépésétıl számított hat hónapon belül kell a tagállamoknak megtenniük a jogharmonizációhoz szükséges lépéseket. A javaslat 2. cikke alapján a kihirdetést követı 20. napon lép hatályba az irányelv. Az átültetésre rendelkezésre álló idı alatt kell majd hatásvizsgálatot végeznünk. Az engedélyezési irányelv hivatkozott szakasza alapján a frekvenciahasználati jogosultságokkal összefüggı jogokat, feltételeket és eljárásokat

40 csak tárgyilagos mérce szerint, indokolt esetekben és csak arányos módon lehet módosítani. Megfelelı módon közölni kell az ilyen módosításra irányuló szándékot, és az érdekelt feleknek, köztük a felhasználóknak elegendı idıt – legalább négy hetet, a kivételes körülményektıl eltekintve – kell biztosítani a javasolt módosításokra vonatkozó álláspontjuk kifejtésére. Megkezdtük a kormányzati oldalon a jogharmonizációhoz szükséges lépések elıkészítését, és tekintettel a jogszabály-elıkészítés rendjére, a meglevı mobil koncessziós szerzıdésekre, valamint a GSM irányelv módosítás eljárási szabályaira, felvettük a kapcsolatot valamennyi érintett féllel. Digitális Hozadék Digitális Hozadék a földfelszíni mősorszórásban az analóg rendszer leállítását követıen azon frekvenciakészlet, ami a digitalizációt megelızıen létezı tartalmak szórásán felül rendelkezésre áll. Európai szinten a 790-862 MHz-es frekvenciasáv került digitális hozadékként azonosításra, ahol várható az azonos felhasználási cél meghatározása. A technológiai és szolgáltatási semlegesség kiemelése mellet, várható a sáv mősorszórástól eltérı szélessávú, illetve mobil felhasználás. Fontosnak látjuk méretgazdaságossági szempontok figyelembe vételét, így támogatjuk a harmonizált európai felhasználási szabályok kidolgozását. Szinte minden Európai fórum foglakozik a témakörrel. Az Európai Bizottság tanulmányt rendelt az Analysys Mason, a DotEcon és a Hogan & Hartson konzorciumtól. A tanulmány elıkészítése az elıre tervezett menetrendben halad elıre. A témában 2009. októberében kibocsátott Bizottsági dokumentumot 2009 novemberében a Miniszterek Tanácsa is tárgyalta. Magyarországon a digitális átállás céldátuma 2011. december 31. ITU nemzetközi lábjegyzetének módosítását kell kezdeményeznünk 2012-ben a Világértekezleten, amennyiben 2015 elıtt a digitális hozadékot más célra kívánjuk hasznosítani. Ezt szakmailag támogatjuk, természetesen nyomon követjük az átállás menetét. További kötöttséget jelent a mősorszóró sávban jelen levı nem polgári használat. A HM tájékoztatása alapján az átállást „akadályozó” rendszereik kivonását 2010 végére tervezik.

MELLÉKLET Gépi interfészes és Ügyfélkapu csatlakozások indítása 2009. december végéig:

Szolgáltató intézmény neve

Rövid név

Központi Szolgáltatási Fıigazgatóság

KSZF

Országos Gyógyszerészeti Intézet

OGYI

ÜK.

Gépi HKP

x x

41

Budapest VII. Ker. Erzsébetváros PH

BPVIIPH2

Magyar Bányászati és Földtani Intézet

MBFH

x x

MBFH Bányakapitányság Budapest MBFH Bányakapitányság Miskolc MBFH Bányakapitányság Pécs MBFH Bányakapitányság Veszprém MBFH Bányakapitányság Szolnok KEKKH Központi Szabálysértési Nyilvántartás Kishuta-Filkeháza…Körjegyzısége Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

x x x x x KEKKHKSZNY

x

3994KORJ

x

NFGM

Államigazgatási csatlakoztatások: 220 intézmény Böngészıs Hivatali kapuhoz csatlakoztak 2009. decemberig. Ág, Tarrós, Tékes és Vásárosdombó községek Körjegyzısége Agrárgazdasági Kutató Intézet Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség ÁNTSZ Ajkai Kistérségi Intézete ÁNTSZ Bajai, Bácsalmási Kistérségi Intézete ÁNTSZ Balassagyarmati, Rétsági, Szécsényi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Balatonfüredi, Tapolcai, Sümegi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Balmazújvárosi, Derecske-Létavértesi, Hajdúhadházi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Barcsi, Szigetvári, Szentlırinci Kistérségi Intézete ÁNTSZ Békéscsabai, Békési, Szeghalomi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Bp. III. Kerületi Intézete ÁNTSZ Bp. IV-XV Kerületi Intézete ÁNTSZ Bp. VI-VII. Kerületi Intézete ÁNTSZ Bp. XIV-XVI Kerületi Intézete ÁNTSZ Bp. XXI. Kerületi Intézete ÁNTSZ Budaörsi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Budapest I.-II.-XII. Kerületi Intézete ÁNTSZ Budapest III. Kerületi Intézete ÁNTSZ Budapest IV.-XV. Kerületi Intézete ÁNTSZ Budapest V.-XIII. Kerületi Intézete ÁNTSZ Budapest VI.-VII. Kerületi Intézete ÁNTSZ Budapest VIII-IX Kerületi Intézete ÁNTSZ Budapest X.-XVII. Kerületi Intézete ÁNTSZ Budapest XI.-XXII. Kerületi Intézete ÁNTSZ Budapest XIV.-XVI. Kerületi Intézete

ÁNTSZ Budapest XVIII.-XIX. kerületi Intézete ÁNTSZ Budapest XX.-XXIII. Kerületi Intézete ÁNTSZ Budapest XXI. Kerületi Intézete ÁNTSZ Ceglédi Kistérségi Intézete

x

x

42 ÁNTSZ Csornai, Kapuvári Kistérségi Intézete ÁNTSZ Dabasi -, Gyáli Kistérségi Intézete ÁNTSZ Debreceni Kistérségi Intézete ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézete ÁNTSZ Dombóvári, Tamási Kistérségi Intézete ÁNTSZ Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Dunaújvárosi, Adonyi, Ercsi, Sárbogárdi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Edelényi, Kazincbarcikai, Ózdi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Egri, Bélapátfalvai, Pétervásárai Kistérségi Intézete ÁNTSZ Encsi, Abaúj-Hegyközi, Szikszói Kistérségi Intézete ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete ÁNTSZ Füzesabonyi, Hevesi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Gödöllıi, Aszódi, Veresegyházi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Gyıri, Pannonhalmai, Téti Kistérségi Intézete ÁNTSZ Gyulai, Sarkadi, Mezıkovácsházai Kistérségi Intézete ÁNTSZ Hajdúböszörményi, Polgári Kistérségi Intézete ÁNTSZ Hajdúszoboszlói, Berettyóújfalui, Püspökladányi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Hatvani, Gyöngyösi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Jászberényi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Kalocsai, Kiskırösi Kistérségi Intézete ANTSZ Kaposvári Kistérségi Intézete ÁNTSZ Karcagi, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Kecskeméti, Kunszentmiklósi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Keszthely-Hévízi, Zalaszentgróti Kistérségi Intézete ÁNTSZ Kiskunhalasi, Jánoshalmai, Kiskunfélegyházai, Kiskunmajsai Kistérségi Intézete ÁNTSZ Kisvárdai Kistérségi Intézete ÁNTSZ Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézete ÁNTSZ Komlói, Pécsváradi, Sásdi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Körmendi, İriszentpéteri, Szentgotthárdi, Vasvári Kistérségi Intézete ÁNTSZ Közép-dunántúli Regionális Intézete ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete ÁNTSZ Makói, Hódmezıvásárhelyi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Marcali, Csurgói, Fonyódi, Lengyeltóti Nagyatádi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Mátészalkai, Csengeri, Fehérgyarmati, Nyírbátori Kistérségi Intézete ÁNTSZ Mezıtúri, Kunszentmártoni Kistérségi Intézete ÁNTSZ Miskolci Kistérségi Intézete ÁNTSZ Mohácsi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Monori, Nagykátai Kistérségi Intézete ÁNTSZ Móri, Bicskei Kistérségi Intézete ÁNTSZ Mosonmagyaróvári Kistérségi Intézete ÁNTSZ Nagykanizsai, Letenyei, Kistérségi Intézete ÁNTSZ Nyíregyházai, Ibrány-Nagyhalászi, Nagykállói, Tiszavasvári, Kistérségi Intézete ÁNTSZ Nyugat-dunántúli Regionális Intézete ÁNTSZ Orosházai, Szarvasi Kistérségi Intézete

43 ANTSZ OSZMK ÁNTSZ Pápai Kistérségi Intézete ÁNTSZ Pécsi, Sellyei, Siklósi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Ráckevei Kistérségi Intézete ÁNTSZ Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói Kistérségi Intézete ÁNTSZ Sárvári, Celldömölki Kistérségi Intézete ÁNTSZ Siófoki, Balatonföldvári, Tabi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Sopron-Fertıdi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Szegedi, Mórahalmi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Székesfehérvári, Abai, Enyingi, Gárdonyi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Szekszárdi, Bonyhádi, Paksi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Szentendrei, Pilisvörösvári Kistérségi Intézete ÁNTSZ Szentesi, Csongrádi, Kisteleki Kistérségi Intézete ÁNTSZ Szerencsi, Bodrogközi, Sárospataki, Sátoraljaújhelyi, Tokaji Kistérségi Intézete ÁNTSZ Szolnoki Kistérségi Intézete ÁNTSZ Szombathelyi, Csepregi, Kıszegi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Tiszaújvárosi, Mezıcsáti, Mezıkövesdi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Váci, Szobi, Dunakeszi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Vásárosnaményi, Baktalórántházai Kistérségi Intézete ÁNTSZ Veszprémi, Várpalotai, Zirci Kistérségi Intézete ÁNTSZ Zalaegerszegi, Lenti, Kistérségi Intézete Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Balassagyarmati Körzeti Földhivatal Balatonfıkajár Polgármesteri Hivatal Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Baranya Megyei Önkormányzati Hivatal Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Békés Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Budapest - Zugló Polgármesteri Hivatala Budapest Fıváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Budapesti Távhıszolgáltató Zártkörően Mőködı Részvénytársaság Budapesti Ügyvédi Kamara Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Csongrád Megyei Önkormányzat Hivatala Csongrádi Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóság Debreceni Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóság Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Délegyháza Önkormányzat PH Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal Egészségügyi Minıségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézet Egészségügyi Szakképzı és Továbbképzı Intézet Egri Körzeti Földhivatal Egyenlı Bánásmód Hatóság Észak-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

44 Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Észak-magyarországi Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal Felsı-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Földmérési és Távközlési Intézet Fıvárosi és Pest Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Füzesabony Körzeti Földhivatal Füzesabony Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyomaendrıd Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyöngyös Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Gyöngyösi Körzeti Földhivatal Gyır-Moson-Sopron megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Gyır-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hatvani Körzeti Földhivatal Heves Megyei Földhivatal Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Heves Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Hivatásos Önkormányzati Tőzoltó-parancsnokság Hatvan Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóság Eger Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Honvédelmi Minisztérium Jogi Fıosztály Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökség Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRMIKSZFO) Jászapáti Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Jászberény PH Jászdózsa Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Kecskeméti Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tőzoltósága Kékkút - Mindeszentkálla Körjegyzıség Kömlı Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi ésVízügyi Felügyelıség Közép-Dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala KÜK Lenti Város Polgármesteri Hivatala

45 Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Adatfeldolgozó Központ Magyar Honvédség Kelet-magyarországi Hadkiegészítı Parancsnokság Magyar Honvédség Nyugat-magyarországi Hadkiegészítı Parancsnokság Magyar Kereskedelmi Hivatal Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Magyar Szabadalmi Hivatal Makó Város Önkormányzat Képviselı-testület Polgármesteri Hivatala Makó Városi Hivatásos Önkormányzati Tőzoltóság Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (GKM) Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nemzeti Kutatási és Technológiai Intézet Nógrád Megyei Földhivatal Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyőlésének Hivatala Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyőlésének Hivatala Nyergesújfalu Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Nyíregyházi Regionális Képzı Központ Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelı Igazgatósága Oktatási Hivatal Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet ÁNTSZ Országos Alapellátási Intézet ÁNTSZ Országos Atomenergia Hivatal Országos Egészségfejlesztési Intézet ÁNTSZ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet ÁNTSZ Országos Epidemiológiai Központ ANTSZ Országos Gyermekegészségügyi Intézet ÁNTSZ Országos Katasztrófavédelmi Fıigazgatóság Országos Kémiai Biztonsági Intézet ÁNTSZ Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıség Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ ÁNTSZ Országos Tisztifıorvosi Hivatal ÁNTSZ Önkormányzati Minisztérium 1 Önkormányzati Minisztérium 2 Önkormányzati Minisztérium 3 Öreglak Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Pásztói Körzeti Földhivatal Pénzügyminisztérium Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pincehely Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Hivatal Mezıtúr Rétsági Körzeti Földhivatal Salgótarjáni Körzeti Földhivatal Sárbogárd Város Képviselıtestületének Polgármesteri Hivatala Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

46 Somogy Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Somogy Megyei Önkormányzati Hivatal Szigetújfalu Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szociális és Munkaügyi Minisztérium Tapolca Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala

Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Tiszavárkony Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Vám- és Pénzügyırség Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Vas Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmővelésügyi Igazgatósága Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Veszprém Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Veszprém Megyei Önkormányzati Hivatal Zala Megyei Közgyőlés Hivatala Zalaegerszeg Megyei Jogú Városa ÖPH

A következı közmőszolgáltatók csatlakozása lett elindítva: Nyírségvíz Nyíregyháza és Térsége Víz- és Csatornamő Zrt. Magyar Posta Zrt Makó - Térségi Viziközmő Kft VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.