TÁMOP-3.3.3-08/1-2009-0019
„Segítünk, hogy magad tudd csinálni.”Együtt a hátrányos helyzetű gyermekekért című projekt
Pedagógusok felkészítése a gyakorló tanításra
Készítette: Meggyesné Hosszu Tímea Kaposvári Egyetem Gyógypedagógia Tanszék egyetemi tanársegéd, szakvizsgázott, okleveles gyógypedagógus (szakértői, vezetőtanári, gyakorlatvezetői specializációval)
1
„Az ember csak azt érti meg, amire maga jön rá, amit készen kap anélkül, hogy lélekben megdolgozna érte, az egyik fülén be, a másikon ki. Olyan ez, mint a növények öntözése, a növény nem élhet víz nélkül, de nem sokat ér azzal, amit a leveleire öntenek, az lepereg róla, csak azt képes igazán felhasználni, amit a gyökerein keresztül szív fel.” Rényi Aurél
I. Bevezetés Ebből
az
idézetből
kiolvashatjuk
képzésének lényegét.
A
tanárrá
a
pedagógusok
/gyógypedagógusok
válás folyamatának fontos állomásai
gyakorlati a
tanítási
gyakorlatok. A tanítási gyakorlat rengeteg lehetőséget ad hallgatónak és vezetőtanárnak egyaránt a kísérletezésre, új ötletek, módszerek kigondolására vagy kipróbálására. Ahogy az idézet mondja, szükség van a mintára, de az csak akkor válik hasznosíthatóvá, ha a hallgató szívvel-lélekkel megdolgozik érte, értő módon próbálja befogadni, a magáévá
tenni
a
látottakat.
A
gyakorlatot
vezető
tanár
tevékenysége
tehát
felelősségteljes, elmélyült felkészülést igényel. Ahogy a tanárok képzéséhez sem elég a szaktárgyi tudás, éppúgy a mentorok esetében az, hogy valaki jó tanár, nem egyenlő azzal, hogy egyben jó mentor is. A „mentorság” további tudás és készségek elsajátítását jelenti. „A mentorok képzésének két legfontosabb része a tudás bővítése (a tanításról, a diákokról, a személyiségfejlődésről stb.) és a reflektív folyamatok újraértelmezése és alkalmazása az új szerepre, amely eltér a megszokott tanári szereptől” (Malderez és Bodóczky, 1999, 18. o.). II. A pedagógusok gyakorló tanításra való felkészítésének célja Az integrációs gyakorlatot folytató dégi intézményben a pedagógusok felkészítése a hallgatók
fogadására
vezetőtanári,
szakvezető-mentor
tanári
kompetenciák
kialakításával. Olyan ismeretanyag, képesség- és készségrendszer elsajátítása a fő cél, amely a közoktatási funkció magasabb szintű ellátását is segíti, de elsősorban a vezetőtanári, mentori tevékenység specifikumait tartalmazza. A felkészítés célja olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik alkalmasak a leendő pedagógusokat felkészíteni elméleti ismereteik átgondolt alkalmazására. A gyakorlatvezető egész magatartása és munkássága mintát kell, hogy jelentsen a pedagógusjelöltek számára.
III.
A felkészítés tanulmányi területei
1. A mentor szerepe, tevékenysége (10 óra) 2. A mentorálás elmélete és módszerei (10 óra) 3. Az inkluzív nevelés (10 óra)
2
4. Sajátos nevelési igényű gyermekek a közoktatásban (10 óra) 5. A hallgatói korosztály oktatási-nevelési kérdései (10 óra) III.1. A mentor szerepe, tevékenysége Maga a mentor kifejezés újabban többféle jelentéssel is bír. Egyrészt a felsőoktatásban tanuló
hallgatók
gyakorlatvezető
gyakorlatát tanár
vezető
elnevezést
pedagógiai
használtuk,
szerepkört ami
csak
jelenti
(korábban
a
lassan
kopik
a
ki
pedagógusképzés terminológiái közül). Másrészt az intézményekben elhelyezkedő pályakezdő fiatalok szakmai segítőjét értjük alatta. (1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, 22. §) A mentor a mentoráltnál tapasztaltabb, nagyobb tudással rendelkező személy, (2) aki a mentorált fejlődésének elősegítését szem előtt tartva nyújt segítséget, iránymutatást, (3) erős kötődéssel jellemezhető bizalmi kapcsolat keretében (DuBois és Karcher, 2005). Sajátos jellemvonás a megszokott nevelői szerepekhez képest, hiszen a szerepek egy szimmetrikus viszonyrendszerben helyezkednek el. „A mentori tevékenység olyan gondozási folyamat, amelynek során egy képzettebb vagy tapasztaltabb személy szerepmintaként funkcionál egy kevésbé képzett vagy kevésbé tapasztaltabb személy számára, tanítja, támogatja, bátorítja, tanácsot ad neki, barátjává válik azzal a céllal, hogy szakmai és/vagy személyes fejlődését előmozdítsa. A mentori tevékenység
a
mentor
és
növendék
folyamatos
gondoskodó
kapcsolatának
kontextusában zajlik.” (Fullan 1991)
A mentorális kapcsolat jellemzői: tudatosan létrehozott kapcsolat, mindkét partner fejlődését célozza, akkor lehet sikeres, ha kölcsönösségen alapul, felöleli az élet számos (technikai, szervezeti, és személyes karrier) vonatkozását Célja: a beilleszkedési folyamat és a karrierfejlődés segítése az intézményi szükségletek, célok és az egyéni célok, érdeklődések összehangolása, a tudás átadása, az ismeretek megszerzésének segítése, utánpótlás-nevelés,
3
egyéni változáskezelés, szakmai és a személyes fejlődés segítése, szponzorálás és védelem, informálás, a mentorált „láthatóvá” tétele, kihívás, megmérettetés lehetőségének biztosítása, szerepmodell nyújtása, támogatás és megerősítés, konzultáció, együttgondolkodás, a családi élet és a munka világának összeegyeztetése stb
Vonk szerint a tanárok szakmai fejlődésének ügye kulcsfontosságú összetevője az iskolák humánpolitikai arculatának, ezért legfontosabb tennivaló az iskolai mentor-rendszer megteremtése.
Vonk mentorszerep értelmezése
Megfigyel ő
Tanácsad ó
Instrukto r
Visszajelzésadó
Tanácsad ó
Értékelő
Cameron-Jones és O’Hara szerint a mentor szerep legfontosabb összetevője a nevelői, képzői és szövetségesi funkció. Árnyaltabban: tanácsadó modell információs forrás oktató megfigyelő konzultáns szakértő
4
Musai szerint a következőket kell ismernie egy tanárnak ahhoz, hogy jó mentor legyen: a tantermi szituációkat, a tanulási folyamatot és a tanárszerepet, a gyermekek, osztályok megismerésének folyamatát, a tanárszerep nem tantermi vetületeit, a kezdő tanár gondjait, a hatékony mentorálás módszereit A jó mentor: nyitott, segítőkész, barátságos precíz pozitív visszajelzéseket ad, pozitív attitűddel közeledik elég időt ad a hallgatóknak és elég időt szán a meghallgatásukra azonosulni tud a mentorált problémáival nagy tapasztalattal rendelkezik az oktatási folyamatok irányításában, a tanulási folyamat szervezésében objektív A mentorokat jellemző fontos tulajdonságok (Kőpatakiné alapján): magas teljesítményszükséglet, ambíció a mentális és fizikai erőnlét fenntartásának és folyamatos megújításának képessége a lényeglátás és szelektálás képessége erkölcsi
értékek:
kedvesség,
humor,
lelkesedés,
empátia,
őszinteség,
becsületesség, megbízhatóság, hitelesség, nyitottság a kritika elfogadásának képessége a kockázatvállalás bátorsága együttműködési készség mentori motiváció (személyes és társas motiváció) önbizalom kognitív képesség szakértelem kreativitás rugalmasság
A szakmai segítő feladata: Segíti a gyakornok, pedagógusjelölt intézménybe való beilleszkedését (pl. értékek tisztázása;
szervezeti
magatartási
szokások,
elvárások
ismertetése;
példamutatás; munkahelyi kapcsolatok kialakítása; védelem a támadásoktól (pletyka); a gyakornok bevonása a szervezeti hálóba).
5
Elkészíti a gyakornoki programot (gyakornok esetében). Segíti és felkészíti a gyakornokot a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerésére, értelmezésére; b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására; c) pedagógus munkakörben a tanítási/foglalkozási órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására; d) pedagógus
munkakörben
megtervezésével
és
a
tanítási/foglalkozási
eredményes
megtartásával
órák
előkészítésével,
kapcsolatos
írásbeli
teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat készítésével, a módszerek átadásával; e) egyéb feladatok ellátására; pl. részvétel a nevelőtestület munkájában, a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat ellátása, az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek),
az
(megállapodások,
adott
munkaközösség
szabályok),
a
helyi
munkájának
a
kommunikációs
bemutatása szokások
megismertetése; f)
a pedagógiai munkához tartozó adminisztrációk rendjére, a szükséges és helyben szokásos dokumentációk vezetésére;
g) a szülőkkel, tanulókkal és a nevelésben résztvevőkkel, valamint más szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés formáira. Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. Segíti a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzését, folyamatosan ellenőrzi a teljesítését. Szövegesen, írásban értékeli a gyakornok/pedagógusjelölt teljesítményét, ezzel megalapozza a későbbi minősítést. Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok/pedagógusjelölt beilleszkedésének segítésében. Értékelését
minden
esetben
összeveti
a
gyakornok/pedagógusjelölt
önértékelésével, és ez alapján meghatározza a gyakornok/pedagógusjelölt további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat, melyet megállapodásba/véleménybe foglalnak.
6
A gyakorlatvezető mentortanár szakmai felkészültsége birtokában, hivatásának gyakorlása során alkalmas: hatékony szakmai együttműködésre és kommunikációra a képző intézmény akkreditációs dokumentumaiban leírt követelményeknek megfelelő megtervezésére, megszervezésére, vezetésére és értékelésére a
hallgatók
különböző
formában
történő
(tanórai
és
tanórán
kívüli)
tapasztalatszerzésének irányítására a
hallgató/kezdő
pedagógus
munkájának
nyomon
követésére,
fejlesztő
értékelésére, konstruktív visszajelzések adására szakmai kompetenciák felismerésére, fejlesztésére, mérésére, értékelésére a hallgató/kezdő pedagógusi reflektivitás szakszerű, korszerű eszközökkel történő kialakítására, fejlesztésére az
önművelés
igényének
kialakítására,
az
elkötelezettség
erősítésére,
a
pályakezdés, a beilleszkedés támogatására az adott szakterületen korszerű, jó gyakorlatok bemutatására a hallgató/kezdő pedagógus szakmai szocializációjának támogatására az egész életen át tartó tanulást, a hallgatók szakmai szocializációját megalapozó kompetenciák fejlesztésére Szakmai tudás A gyakorlatvezető mentortanár rendelkezik: a közoktatási intézményrendszer, a pedagóguspálya, a pedagógusi munkakörök követelményeinek, szabályozásának ismeretével a pedagógusképzés folyamatának, a pedagógiai, pszichológiai, a szakterületi és a gyakorlati képzési elemek követelményeinek ismeretével a
hallgatói
korosztállyal
való
foglalkozás-,
nevelés-
és
oktatás
lélektani,
szociológiai, speciális módszertani ismereteivel a szakképzettséghez kapcsolódó szaktudomány és szakmódszertani ismeretével az intézmény működésének, környezeti kapcsolatainak (más közoktatási, szociális és egészségügyi intézményekkel, fenntartókkal, szülőkkel, kulturális, természeti és gazdasági környezettel, sportszervezetekkel, stb.) ismeretével a
pályakezdők
beilleszkedésének
támogatásához
szükséges
mentálhigiénés
ismeretekkel az intézmény dokumentumainak, pedagógiai programjának, annak speciális területeinek (pl. inkluzív nevelés, egészségnevelés, gyermekvédelem, stb.) ismeretével a mentorálás/tanácsadás korszerű elméleti és gyakorlati ismereteivel
7
Szakmai képességek A gyakorlatvezető mentortanár képes: az iskolai gyakorlat megtervezésére, megszervezésére, vezetésére és értékelésére a
hallgatóval/kezdő
pedagógussal
hatékony
szakmai
együttműködésre,
professzionális kommunikációra és konstruktív konfliktuskezelésre a
hallgató/kezdő
pedagógus
munkájának
nyomon
követésére,
fejlesztő
értékelésére, konstruktív visszajelzések adására a szakmai kompetenciák felismerésére, fejlesztésére, mérésére, értékelésére a
hallgató/kezdő
pedagógus
reflektivitásának
(önreflexiójának)
szakszerű,
korszerű eszközökkel történő kialakítására, fejlesztésére az
önművelés
igényének
kialakítására,
az
elkötelezettség
erősítésére,
a
pályakezdés, a beilleszkedés támogatására az adott szakterületen korszerű, jó gyakorlatok bemutatására a hallgató/kezdő pedagógus szakmai szocializációjának támogatására az egész életen át tartó tanulást a hallgatók szakmai szocializációját megalapozó kompetenciák fejlesztésére a hallgatóval történő segítő kapcsolat kialakítására, a folyamatos személyes támogatásra Szakmai attitűdök A gyakorlatvezető mentortanár nyitott a hallgatói kezdeményezések iránt, fontosnak tartja, hogy a hallgató/kezdő tanár megtalálja a személyiségéhez illeszkedő saját szakmai fejlődési útját érti és elfogadja a segítő-támogató kapcsolat kialakításának jelentőségét felelősséget érez a hallgatók iskolai tapasztalatainak értelmezésében, fontosnak tartja a szakma nehézségei mellett a szakma szépségeinek tudatosítását is fontosnak tartja a hallgatók fejlődésére adott folyamatos pozitív visszajelzéseket elkötelezett az eredményes iskolai gyakorlat kiemelt jelentősége mellett
Szakirodalom: Balassa Katalin (1998): Iskolai kísérlet a vezető tanári munka és a tanítási gyakorlat tartalmi megújítására In: Magyar pedagógia 98. évf. 3. szám 169.186. DuBois, D. L. – Karcher, M. J. (2005): Youth mentoring: theory, research and practice. In DuBois, D. L.– Karcher, M. J. (szerk.): Handbook of youth mentoring. Sage Publications, London. 2–11. Fullan, M. (1991). The new meaning of educational change. New York : Teachers College Press.
8
Kőpatakiné Mészáros Mária: Mentornak lenni jó! Holik Ildikó (2004): A szakmai dialógus lehetőségei a gyakorlati tanárképzésben. Educatio, 3. szám, 495-499. Holik Ildikó (2006): A tanárképzés gyakorlati műhelyei. A gyakorlóiskolák tanárképzési szerepének vizsgálata. Doktori értekezés, Debreceni Egyetem BTK Major
Éva
(2007):
Gyakorlatok
szerepe
az
új
mesterszintű
tanárképzésben,
Pedagógusképzés 2007/4. 79-91. Malderez, A., Bodóczky, C. (1999): Mentor Courses – A resource book for trainertrainers. Cambridge University Press, Cambridge.
9
