Osztani magad-hogy így sokasodjál, Kicsikhez hajolni - hogy magasodjál, Hallgatni őket - hogy tudd a világot, Róluk beszélni - ha szólsz a világhoz

2013.

1

„Osztani magad-hogy így sokasodjál, Kicsikhez hajolni - hogy magasodjál, Hallgatni őket - hogy tudd a világot, Róluk beszélni - ha szólsz a világhoz…” (Váci Mihály)

2

Köszöntöm mindazokat, akik e programot kezükbe veszik, megismerkednek vele, s úgy gondolják, hogy legféltettebb kincsük, gyermekük nevelését az e program szerint dolgozó óvodapedagógusokra bízzák. Az Úri Napsugár Óvoda a község központjában, gyönyörű környezetben fekszik. Melegszívű, gyermekszerető felnőttekkel együtt igazi otthont ad a kisgyermekek neveléséhez. Úgy gondolom, minden szónál többet mond, ha az édesanya kézen fogja gyermekét s ugyanahhoz az óvó nénihez kíséri, akihez ő is járt gyermekkorában. A gyermekek nagy része generációs családmodellel rendelkező családokból jön az óvodába. Nagyszülők- szülők- gyermekek laknak együtt vagy egymás közelében. Az óvodáról is elmondható, hogy úgynevezett többgenerációs óvoda, a gyermekek szüleinek jó része ebben az óvodában kezdte gyermekéveiket. Mivel községünk lélekszáma lehetővé teszi, hogy valamennyien ismerjük egymást, így a szülői közösség tagjai is érdeklődnek egymás iránt, odafigyelnek egymásra. Az óvoda pedagógiai célkitűzéseinek megvalósítására így kihat az itt élő lakosság közösséggé formálására, valamint a közösségi élet együttes megélésére és részvételére. Ennek tudatában készítettük el helyi Pedagógiai Programunkat. Köszönöm

munkatársaim

segítségét

a

program

elkészítésében,

és

átdolgozásában, hiszem, hogy mindnyájunk számára fontos és értékálló Pedagógiai Program megvalósítása előtt állunk Úri, 2013. augusztus 29.

Misinszkiné Szirák Erika óvodavezető 3

Tartalomjegyzék 1.

AZ INTÉZMÉNY ADATAI ............................................................................................................ 6 1.1. Óvoda törzskönyvi adatai ......................................................................................................... 6 1.2. A Pedagógiai Programot meghatározó alapdokumentumok ..................................................... 7 1.3. Hatálybalépés ........................................................................................................................... 9

2.

A MI ÓVODÁNK ........................................................................................................................ 10 2.1. Az óvoda története, jelenlegi helyzete .................................................................................... 10 2.2. Az óvoda szociokulturális háttere ........................................................................................... 10 2.3. Az óvoda működésének általános szabályai, munkarendje .................................................... 12

3.

PROGRAMUNK KÜLDETÉSE - NEVELÉSFILOZÓFIÁJA ....................................................... 13 3.1. Gyermekkép – óvodakép - pedagóguskép ............................................................................. 14 3.2. Az óvodai helyi nevelési alapelvei, értékei és célkitűzései ..................................................... 16

4.

A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI- ÉS TÁRGYI FELADATRENDSZERE .... 20 4.1. Humán erőforrás ..................................................................................................................... 20 4.2. Az óvoda szűkebb és tágabb környezete ............................................................................... 23

5.

A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE................................................................... 25 5.1. Az óvodai környezeti nevelési program rendszere ................................................................. 26 5.2. A környezeti nevelés megvalósulása programunkban ............................................................ 27 5.3. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei ......................................................................... 31 5.4. Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés ............................................................. 31 5.5. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés ...................................................................... 40 5.6. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása .............................................. 41

6.

A JÁTÉK, A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ÉS MUNKA HELYE PROGRAMUNKBAN ................................................................................................................ 44 6.1. A játék..................................................................................................................................... 44 6.2. Az óvoda i munka, mint a szervezett tanulás előfutára ........................................................... 48

7.

A KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGI FORMÁK ÉS SZINTEREIK BEMUTATÁSA ..................... 51 4

7.1. Verselés-mesélés ................................................................................................................... 52 7.2. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc ............................................................................. 54 7.3. Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka ............................................................................... 56 7.4. Testnevelés, mozgás .............................................................................................................. 57 7.5. A külső világ tevékeny megismertetése .................................................................................. 59 8.

AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI..........................................................................63

9.

INKLUZÍV PEDAGÓGIA - INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ

VALÓ

ALKALMAZKODÁSSAL

-

A

GYERMEKEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEKET ................................................... 65 9.1. Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése .................................................................................................................................. 65 9.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek....................................... 67 9.3. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése.......................................... 69 9.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 74 9.5. Az óvodai integrációs program jellemzői ................................................................................ 74 10.

GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK ..................... 76

11.

AZ ÓVODA KAPCSOLATAINAK SZINTEREI .......................................................................... 79 11.1. Az óvoda és a család.............................................................................................................. 79 11.2. A Pedagógiai Program megvalósítását segítő egyéb kapcsolatok ......................................... 80 11.3. A nevelési - oktatási intézmények közötti kapcsolatok és azok ápolása ................................. 81 11.4. Az intézmény fenntartójával való együttműködés ................................................................... 84

12.

A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE. A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI.................................................................................................................... 86

13.

ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE............................................................................. 88

14.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ....................................................................................................... 90

5

1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az intézmény neve: Székhelye:

Úri Napsugár Óvoda 2244 Úri, Széchenyi út 59.

OM azonosító jele: Statisztikai törzsszáma: Működési területe:

Úri község

Engedélyezett óvodapedagógusi létszám: 99 Vezetési személyi feltételek: Intézményvezető 1 fő Költségvetés gazdálkodási formája: Részben önálló gazdálkodó költségvetési szerv Alaptevékenysége, szakfeladatai: 80111-5 óvodai ellátás, iskolai előkészítés

1.1. Óvoda törzskönyvi adatai Az óvoda jellege: területi típusa: óvoda Férőhelyeinek összes száma: 99 Foglalkozási csoportjainak száma: 4 Bérgazdálkodó megnevezése: Úri Napsugár Óvoda Munkáltató megnevezése: Úri Napsugár Óvoda Az óvoda nyitvatartási ideje: hétfőtől - péntekig ½ 7 – től 1700 –ig. Engedélyezett Óvodapedagógusi állás: 9 Óvodapedagógusi képesítéssel rendelkező: 9 További szakképesítéssel rendelkező: 2 Egyéb alkalmazotti állás összesen: 4 Engedélyezett és betöltött állások összesen: 13

6

1.2. A Pedagógiai Programot meghatározó alapdokumentumok

1.

Óvodai nevelés Országos Alapprogramja

2. 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről 3. 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 4. 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai és iskolai nevelésének irányelvéről 5. A nevelőtestület 1998. októberi határozata a helyi program készítéséről a „KÖRLÁNC” választható program adaptálásáról. 6. MIP Intézményi Minőségirányítási Program 7. SZMSZ 8. Házirend

7

Jegyzőkönyv

Nevelőtestületünk, a Szülői szervezettel közösen, 2013. augusztus 29-én megtartott értekezleten, az Úri Napsugár Otthonos Óvoda pedagógiai Programját elfogadta. Úri, 2013 augusztus 29.

…………………………………………

……… ……………………………

Szülői Szervezet nevében

Nevelőtestület nevében

8

1.3. Hatálybalépés

A hatálybalépés: 2013. szeptember 1-vel és határozatlan időre szól. Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz.

Kiterjedés köre

Úri Napsugár Óvoda 2244. ÚRI, Széchenyi út 59.

9

2. A MI ÓVODÁNK 2.1. Az óvoda története, jelenlegi helyzete Óvodánk Úri községben található, mely Pest megye nagykátai vonzáskörzetéhez tartozik. Budapesttől keletre, 45 km-re fekszik. Felszíne dombos, a Gödöllői – Ceglédberceli vagy más néven a Monor – Irsai halomvidékhez tartozik. Dombjaink ÉNY-DK irányúak. A Tápió völgyéből kiemelkedve Mende és Sülysáp közötti határrészből 13 dombsor húzódik községünk felé. A dombok szélső hátán a csapadékvíz és a szél eróziós tevékenysége erősen meglátszódik. A falu legmagasabb pontja a „Messzelátó”, mely 228 m, templomunk küszöbe pedig 174 m-re van a tengerszint felett. Ez megfelel községünk átlagos magasságának is. A felszín DK felé lejt. A község főbb épületei és a lakóházak a falun átfolyó patak két oldalán lévő szűk völgyben helyezkednek el. Az 1950-ben megalakuló régi óvoda épülete is ezen a területen helyezkedett el. Az „új” óvoda 1974-ben a régi épület mögötti dombtetőn épült, majd 2002-ben a megnövekedett gyermeklétszám miatt bővítették, amelybe egy csoportszoba és a szükséges kiszolgáló helyiségek mellett tágas nevelői szoba is helyet kapott. Gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el intézményünk. A dombról gyermekeink nem csak a falu lankás tájait, hanem a távolabb eső halastavakat is látják. Az udvar parkosításánál törekedtünk a gyermekek biztonságán túl, a környezeti nevelést elősegítő ligeties hangulat kialakítására, 46 db 20 éves fa, rengeteg bokor, cserje veszi körbe a gyermekek játékbirodalmát. 2.2. Az óvoda szociokulturális háttere Az óvoda Úri központjában zöldövezeti környezetben helyezkedik el. Az intézmény szolgáltatásait túlnyomó részben úri őslakosok és az utóbbi 10- 12 évben vidéki életmód nyugalmát kereső betelepülő családok veszik igénybe. A gyermekek nagy része generációs családmodellel rendelkező családokból jön az óvodába. Nagyszülők- szülőkgyermekek laknak együtt vagy egymás közelében. Az óvodáról is elmondható, hogy úgynevezett többgenerációs óvoda, a gyermekek szüleinek jó része ebben óvodában kezdte gyermekéveiket.

10

A nehéz körülmények között élő családok száma az elmúlt évek alatt nőtt és helyzetük romlott. Gyermekvédelmi elemzés szerint az óvodába járó gyermekek között vannak halmozottan hátrányos helyzetűek, és hátrányos helyzetűek. Ezen családok megsegítése miatt nagyon fontos, hogy gyermekeik minél több időt töltsenek az óvodában. A község és a környék infrastrukturális fejlődése (csatornázás, játszótér, bölcsőde közelsége, jó színvonalú iskolai alapellátás) előre vetítik, hogy elkövetkezendő években több kisgyermekes, vagy gyermeket vállaló fiatal költözik még falunkba, s veszi igénybe az óvoda szolgáltatásait. Mivel kis faluban élünk, a gyermekek sok ismerettel rendelkeznek a környék növény-, illetve állattartásával kapcsolatban. A csekély munkalehetőség miatt a legtöbb szülő kistermelő, illetve gazdálkodó. Ugyanakkor Budapest közelsége miatt sokan ingáznak munkahelyükre és vissza. Ennek hatásait a gyermekeken mi is érezzük. Jóval kevesebb idő jut ezekre a gyerekekre otthon, ennek hiányát az óvodának kell pótolnia. A családok életkörülménye és iskolázottsága homogén képet mutat. A szülők nagyarányú leterhelése és a jelzett munkaterületek időigénye miatt az oktatási – nevelési intézményeknek fel kell vállalniuk szezonális időszakokban olyan gondozási – nevelési feladatokat is, melyeket preferált környezetben a családok látnak el. A nevelőmunkát segíti a szülők együttműködési készsége. A legtöbb szülő szerető, gondoskodó. A szülői gondoskodást tükrözi, hogy a gyermekek testileg fejletten, jó mozgáskészséggel kerülnek be az óvodába. Ugyanakkor a szociálisan hátrányos gyermekek beszédén, szokásrendszerén lemérhető a családi élet zaklatottsága, a szülők alacsony iskolázottsága, túlhajszoltsága. A nevelőmunka tervezése során figyelembe kell venni a körülöttünk lévő világ változásait, kihívásait. El kell gondolkozni azon, hogy mi építhető be az óvodai életbe, mi segíti a gyermekek fejlődését, mivel tehető hatékonyabbá a nevelő munka. Legfontosabb célunk, hogy nevelői munkánkkal a legjobb tárgyi, személyi, szakmai feltételeket biztosítsuk az óvodába járó gyermekek számára, valamint mindent megtegyünk az egyént, a személyiséget tisztelő harmonikus fejlődés biztosítása érdekében. A nyugodt, bizalommal teli légkört elengedhetetlennek tartjuk a kiemelkedő nevelő munka eléréséhez.

11

2.3. Az óvoda működésének általános szabályai, munkarendje 1. A nevelési év IX. 1-től a következő év VIII.31- ig tart. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, melyről a szülők két hónappal előbb írásban értesítést kapnak. 2. Az óvoda 5 napos /hétfőtől péntekig / munkarenddel üzemel. Nyitva tartás: 630 – 1700 óráig lépcsőzetes munkakezdéssel, illetőleg befejezéssel. A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában óvónő végzi. Az óvodapedagógusok váltott műszakban dolgoznak a napi átfedési idő biztosításával. 3. Az óvodába felvehető gyermeklétszám: 99.

Az óvoda szakmai tekintetben önálló. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetőleg a képviselők. Az óvoda a gyermekek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatja.

12

3. PROGRAMUNK KÜLDETÉSE - NEVELÉSFILOZÓFIÁJA

Óvodánk szakmailag önálló intézmény, a családi nevelést kiegészítve végzi nevelő munkáját. Vállalja a 3 - 7 éves gyermekek nevelését, fejlesztését az iskolába lépésig. Óvodánkban arra törekszünk, hogy: - nevelőmunkánk gyermekközpontú legyen, - gyermekeink óvodás életüket boldogan, kiegyensúlyozottan, biztonságban éljék, - a gyermekek személyiségét sokoldalúan fejlesszük, a helyi adottságokat és a lehetőségeket kihasználva, - a szülőkkel jó kapcsolatot alakítsunk ki, bizalmukat és együttműködésüket elnyerjük. Fontos számunkra, hogy: -

örömteli, boldog éveket biztosítsunk óvodásaink számára,

-

igényesen, felkészülten, minden lehetőséget kihasználva dolgozzunk,

-

a szülőkkel kialakított partnerkapcsolatot tovább mélyítsük.

Az óvoda minden dolgozója arra törekszik, hogy a község elismert intézménye legyünk! Mindezekre biztosíték a munkánk során: - a pozitív viszonyulás egymáshoz, - a jó munkahelyi légkör, - a kulturált magatartás, - elfogadó, segítő, támogató attitűd A napjainkban világszerte zajló gyors változások erősítik bennünk annak a fontosságát, hogy gyermekeinkben felébresszük a tanulás iránti vágyat, amely majd végig kíséri őket egész életük során. 13

Annak érdekében, hogy felkészítsük a gyermekeket a belsőleg motivált tanulásra, helyi nevelési programunk igyekszik megalapozni a jelenkor, illetve a századunk kihívásaihoz elengedhetetlen attitűdöket, tudásanyagot és készségeket. Programunk

felismeri, értékeli

és

bátorítja a gyorsan

változó időhöz való

alkalmazkodáshoz szükséges tulajdonságok kialakulását, mint például: - Szembesülni a változással és előidézni azt. - Kritikusan gondolkodni és döntéseket hozni. - Rátalálni a problémákra és megoldani őket. - Kreatívnak, fantázia dúsnak és ötletesnek lenni. - Érzékenynek lenni saját közösségünk, országunk és környezetünk problémái iránt. Programunk figyelembe veszi a gyermekek egyéni igényeit, és tiszteletben tartja a kulturális sokféleséget különös hangsúlyt helyezve: - Az élmények individualizálására. - Arra, hogy tervezett foglalkozások keretében segítse a gyermekeket döntéseik meghozásában. - A család részvételére az óvodai nevelésben 3.1. Gyermekkép – óvodakép - pedagóguskép -

Gyermekképünk:

-

Intézményünk gyermekképe olyan gyermekek nevelése, akik:

-

érzelmileg gazdagok, boldogok,

-

saját egészségüket értéknek tekintik,

-

községünkhöz kötődnek,

-

a környezetükben jól tájékozódnak- és óvják azt,

-

szépre fogékonyak,

-

önállóak,

-

megfelelő önismerettel és önértékelő képességgel rendelkeznek, 14

-

nyitottak, érdeklődőek,

-

együttműködőek,

-

másokat elfogadók,

-

kreatívak,

-

képesek a liberalizmus és az értelmes fegyelem egyensúlyának normái között élni.

Óvodaképünk:

-

Intézményünk a családi nevelés kiegészítője, a család véleményét figyelembevevő, együttnevelő.

-

Intézményünkben a család és az óvodapedagógus kapcsolatára a nevelőtársi viszony a jellemző, nálunk érték az egyén, óvodánkba a gyermek könnyen beilleszkedik.

-

Óvodánk légköre szeretetteljes, gondoskodó, érzelmi biztonságot nyújtó, óvó - védő elfogadó, hagyományokat ápoló, értékeket közvetítő- és teremtő.

-

Intézményünk a helyes életritmus kialakításával megteremti a feltételt, a nyugodt, harmonikus személyiségfejlődésre a helyes én-kép-, önértékelés-, életvitel kialakítására.

-

Nevelőközösségünket a sokoldalúság, a kompetens együttműködés, a kezdeményezőkészség, az egységes nevelésfilozófiára való törekvés jellemzi, mely segíti az integrált és differenciált nevelést, a hátrányok leküzdését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást.

-

A nevelés - fejlesztés során a gyermekek egyéni érési üteméhez igazodunk.

Pedagógusképünk: Az olyan óvodapedagógus, -

aki gyermekszerető,

-

aki együttműködő és segítőkész,

-

akire jellemző az öröm és sikerorientált készség- és képességfejlesztés, értékközvetítés;

-

aki tiszteletben tartja a gyermek egyéni és életkori sajátosságait;

-

aki tiszteli, megérti, elfogadja a szülők különbözőségét,

-

aki befogadó szellemiségű az inkluzív nevelés kialakítása érdekében

15

3.2. Az óvodai helyi nevelési alapelvei, értékei és célkitűzései Nevelőtestületünk a személyiség mibenlétét az alábbiakban látja: A személyiség külső hatásokra kialakult belső feltételeknek, valamint öröklött adottságoknak, lehetőségeknek az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri és megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a környezethez

Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk: A (tanult) motívumok kialakításának, mivel a motívumok segítik az embert döntései meghozatalában. A képességek fejlesztésének, mert a képességektől függ a döntések kivitelezésének eredményessége. Nevelőmunkánk során olyan motívumokat és képességeket kell fejlesztenünk, melyek eredményeként gyermekeink döntései megalapozottak lesznek, s döntéseik kivitelezésében pedig eredményesek. Célunk a gyermeki személyiség komplex fejlesztése, mely magában foglalja az értelmi képességek fejlesztése mellett a gyermek önmagához, és a különböző közösségekhez való viszonyának fejlesztését is. Az értelem fejlesztése 1. Célunk a tanulási motívumok fejlesztése: -

A megismerési vágy felkeltése, a természetes kíváncsiság vágy táplálása.

-

A felfedezési vágy felkeltésére, melynek alapja a felfedeztető tanulás, a problémamegoldó tevékenység intenzív, élményt nyújtó folyamata.

-

Az újabb és újabb fejlesztő játékok megtanulása / megtanítása biztosítja, a játék, a játékosság kapcsán a szimuláció gazdag eszköztára pedig támogatja az egyes témák feldolgozását, a játékszeretet továbbfejlesztését.

16

-

Következetes és reális értékeléssel a szélsőségektől mentes, optimális teljesítmény vágy kialakítása.

-

A tanulás értelmének megmutatása olyan játékos és egyéb helyzetekben, mikor a gyermekek

megtapasztalhatják

tudásuk

gyakorlati

hasznát,

érzékelve

saját

változásukat és fejlődésüket. 2. Célunk az értelmi képességek fejlesztése: -

A megismerés képességeinek fejlesztése

-

A beszéd, a kommunikáció fejlesztése, melynek alapvető funkciója a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás és a tanulás szolgálata.

-

A gondolkodás bonyolult képességrendszerének fejlesztése, mint a viszonyítás, az általánosítás és osztályozás, valamint a problémamegoldás.

-

A tanulási képesség fejlesztése az értelmi képességek fejlesztésével: a tapasztalati és értelmező, valamint az önálló és szociális tanulási módok során.

Célunk a segítő életmódra nevelés, a szociális fejlesztés.

Gyermekeink különböző családi háttérrel különböző közösségekben élnek. A gyermekek az óvodában is tagjai egy az óvodai, a fejlesztési folyamatban pedig gyakran egy-egy kisebb csoportnak, valamint a teljes óvodai közösségnek. A későbbiek során személyes kapcsolataik egyre inkább át meg átszövik egész életüket. Ahhoz, hogy képesek legyenek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba és közösségekbe, és ezekben megtalálják helyüket, fejleszteni szükséges képességeiket és szociális motívumaikat. 3. Célunk a szociális képességek fejlesztése -

Szociális kommunikációs képességek fejlesztése, mint a kommunikáló felek aktivitásának: azaz érzelmi állapotának, magatartásának és viselkedésének aktuális befolyásolási képességének fejlesztése.

-

A kötődés képességének fejlesztése, melynek gazdagsága, ereje és minősége meghatározza a szociális életminőséget, a szociális viselkedést, és a személyiség szociális fejlődését.

17

-

Csoportlétre, szervezeti és társadalmi létre való képesség megalapozása és fejlesztése a gyermekeink életkorához illeszkedő ünnepeink megünneplése, versenyek, és számos, az óvodai életre jellemző helyzetek során.

-

Az együttműködés, a vezetés és a versengés képességeinek megalapozása és fejlesztése a segítő együttműködés rendszeres alkalmazásával, a segítő nevelői magatartás megtapasztalásával, valamint a mozgásos és a különböző versenyjátékok gyakorlása során.

Célunk az egészséges és kulturált életmódra nevelés, személyes fejlesztés AZ embernek önmagával harmóniában kell élnie. Ennek feltétele, hogy testileg-lelkileg egészséges legyen: meg tudja őrizni, helyre tudja állítani jó közérzetét, stabilizálni, védeni tudja önmagát: optimális legyen személyiségének működése, fejlődése. E funkció, e célok eredményes és hatékony szolgálata azt feltételezi, hogy képes lesz a személyes érdekeket szolgáló döntéseket meghozni, azokat végrehajtani és megvalósítani. A személyre szóló nevelés végső célja az önfejlesztő személyiség, az önfejlesztésre nevelés. Ez magában foglalja az önállóságra nevelést, az egyéniségfejlesztést és az én, a személyes tudat kialakulásának, fejlődésének segítését. Óvodai nevelésünk célja, ezen képességek megalapozása. 4. Célunk az egészséges és kulturált személyiség fejlesztése érdekében személyes motívumok kialakítása -

Az

önkiszolgálási

motívumok

közé

tartozó

biológiai

szükségletek,

a

komfortszükséglet a mozgás és élményszükséglet. -

Önvédelmi motívumok fejlesztése az egészséges életmódra nevelés, a konfliktusok kezelésére történő nevelés kapcsán.

-

A szuverenitás motívumainak kialakítása, mint az önállósulási és öntevékenységi vágy.

-

A reális, a képességeket is figyelembe vevő teljesítményértékelés eredményeként az önértékelési motívumok fejlesztése, mint az önbizalom és az önbecsülés

18

5. Célunk a személyes képességek fejlesztése -

Az önellátási képességek megfelelő szintű fejlesztése az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet, és a környezet adta munkatevékenységek kapcsán.

-

Testi képességek fejlesztése: kondicionálás, koordinációs képességek.

-

Az önvédelmi képesség, mint egészségvédő és identitásvédő képességek fejlesztése.

-

Az önreflexív képességek fejlesztése önértékelés, az önmegismerés és az önfejlesztés képességeinek megalapozásával.

6. Célunk a speciális kompetenciák fejlesztése -

Valamennyi speciális kompetencia alapja az alkotó képesség, és a kompetenciának megfelelő tehetség. Ahányféle speciális kompetencia, annyiféle tehetség is létezik.

-

Célunk az általános alapok fejlesztése, a tehetséges gyermekek felismerése, fejlődésük elősegítése és támogatása.

-

Óvodánkban a tehetséges gyermekek fejlesztését a gyermekek közötti különbségeket figyelembe vevő differenciált foglalkoztatással tudjuk megvalósítani.

7. Célunk a játékon (a gyermekek alaptevékenységén keresztül) keresztül tudományosan és sokoldalúan közvetíteni az ismereteket. 8. Célunk, hogy a nevelés és fejlesztés a gyermekek és felnőttek számára egyaránt nyugodt légkörben, és megfelelő feltételek mellett történjen. 9. Célunk a hátrányokkal küzdő gyermekek és családjaik segítése, különös tekintettel a veszélyeztetett, valamint a sajátos bánásmódot igénylő gyermekekre. 10. Célunk, hogy az óvodapedagógusok és a munkájukat segítő személyzet tudásuk legjavát adva, ismereteik folyamatosan bővítésével

neveljék és fejlesszék a ránk bízott

gyermekeket.. 11. Célunk a szülők részvételének minél sokrétűbb biztosítása az óvoda fejlesztési folyamatában. 12. Célunk, hogy partnereink elégedettségére, velük együttműködve végezzük munkánkat. Célrendszerünk olyan alapot kíván adni a képességek és jártasságok kialakításához, melyek e gyorsan változó világban várnak gyermekeinkre. 19

4. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZEMÉLYI-, ÉS TÁRGYI FELADATRENDSZERE 4.1. Humán erőforrás

A nevelőmunkát az óvoda teljes nyitva tartásában kizárólag óvodapedagógus végzi. Személye minta a nevelésben. Értékfelfogása erősen hat a gyermekekre. Éppen ezért nem mindegy, milyen értékeket közvetít, s azokat milyen tudatosan képviseli. Gyakran előfordulnak értékellentétek szülők és az óvoda között. Az óvodapedagógusnak fel kell vállalnia a tapintatos meggyőzést, ha azzal a gyermekek érdekeit védi. A programot megvalósító óvodapedagógusaink valamennyien közvetítik az óvodai nevelés tradicionális értékeit. Vállalják az ízlésformálást az óvoda tágabb környezetében is. Az óvodapedagógusaink sajátos módszereikkel képesek énekkel, mesemondással, bábozással, különböző alkotással, esztétikai élményhez juttatni a gyermekeket. Fejlesztésükhöz egyéni módszereket alkalmaznak, egyéni fejlesztési programokat nyújtanak úgy, hogy a gyermekek pozitív énképe és önbizalma kialakulhasson. Az óvodapedagógusainknak igénye van az önművelésre. A körülményekhez képest igyekszünk megteremteni a lehetőséget szakmai tájékozottság, szaktudás fejlesztéséhez. Az óvoda valamennyi dolgozójának személyiségvonásaiban megjelenik a humanizmus, a pedagógiai optimizmus, tetteinkben érezhető a hitelesség, tapintat és az empátia. Egy gyermekcsoport életét két óvodapedagógus irányítja. A gyermekek harmonikus fejlődése szempontjából fontos, hogy az óvodapedagógusi párok tudjanak együtt tervezni, tudjanak összehangoltan, feladatokat megosztva dolgozni. Legyenek képesek pedagógiai elveiket, nevelési gyakorlatukat egyeztetni. (Ehhez szükséges a két óra átfedési idő.) A dajkák a csoport életének fontos szereplői, ezért nálunk kiemelt figyelmet kapnak a nevelés szintereiben. Az óvodapedagógusok bevonják őket a közösségi élet és az egészséges életmód szokásainak megtervezésébe, elemzésébe, értékelésébe. A közösség tagjaiért valamennyien felelősséget vállalunk a közösen kitőzött célok és feladatok megvalósításáért. A szakmai munkában, munkatársi kapcsolatban, a döntéshozatal előtt őszinte, nyílt véleménnyel segítjük a legjobb megoldás kialakítását. Az esztétikus, gondozott udvar biztosításához nélkülözhetetlen a karbantartó, kertész személye, melynek alkalmazására jelenleg nincs lehetőségünk. 20

Mindezt a vezető óvodapedagógus koordinálja, irányítja a pedagógiai, tanügy-igazgatási, munkáltatói, gazdálkodási, műszaki, közéleti, menedzselési feladatainak ellátása során. A vezető pontosan a lehetőségek optimális felhasználásával biztosítsa a jól megszervezett munkát, a fejlesztéshez szükséges feltételeket.

Dolgozók

Létszám adatok

Óvodapedagógusok száma

9 fő

Dajkák száma

4 fő

Egyéb segítő munkatárs

Külső segítő szakemberek *

nevelési

Sajátos

igényű

Óvodatitkár

-

Gazdasági ügyintéző

-

Takarító

-

Kertész-karbantartó

-

Családsegítő

1 fő

gyermekek Logopédus *

1 fő

speciális fejlesztésének megfelelő aktuális Gyermekorvos

1 fő

létszámban.

1 fő

Védőnő

1 fő

*Szakszolgálat Nevelőtestületünk képzettségi és szakképzettségi mutatói: Képzettség iránya

Képzésben résztvettek száma

Főiskolát végzett óvónők száma:

9 fő

Szakközépiskolát is végzett óvónő:

3 fő

Másoddiplomás képzésben részt vett

1 fő

Szakvizsgával rendelkezők 2 fő

Óvodavezetés Jelenleg

szakvizsgát

nyújtó

képzésben

résztvevők száma 1 fő

Mentálhigiénia A közoktatás rendszerében feladatot ellátó pedagógusok Gyermekvédelem

1 fő

Szakképzett dajkák száma

4 fő

21

Az óvodapedagógusok továbbképzéseinek irányultsága az elmúlt öt évben: A helyi nevelési program hatékony működését segítő képzések -

Önismereti tréningek

-

Mentálhigiénia

-

3-10 éves korú viselkedésproblémás gyermekek terápiája

-

Sajátos nevelési igényű és részképesség gyenge gyermekek fejlesztése

-

DIFER standard teszt felvételének, és értékelésének kurzusa

-

Manuális készségfejlesztés

-

Környezeti nevelő

Óvodavezető Számítástechnika Minőségfejlesztés Gyógypedagógia Gyermekvédelem Az intézmény belső továbbképzési rendszere

Minden program működésének alapja a művelt óvodapedagógus személye, ezért tartjuk már évek óta fontosnak az önképzést és a továbbképzést. Szakmai munkaközösségeink irányultságát a partneri igényekre és elvárásokra alapozottan évente határozza meg a nevelőtestület. Az előttünk álló Pedagógiai program megvalósításának feladataként is szakmai munkaközösségben fogják bővíteni ismereteiket óvónőink és a dajkák, feldolgozva a legkorszerűbb háttér ismereteket, valamint a gyakorlat nyújtotta problémákat és feladatokat.

Nevelőközösségeinket az óvodapedagógusok és dajkák együttműködése, összehangolt nevelőmunkájuk, valamint gyermekszeretetük jellemzi, a befogadó szellemiségű óvoda kialakítása érdekében. A gyermekek és dajkák kapcsolatát a pozitív attitűd jellemzi, hiszen az ő jelenlétük is modell értékű a gyermekek számára.

22

4.2. Az óvoda szűkebb és tágabb környezete

Óvodánk nagyrészt rendelkezik a programunk megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, biztosítsa egészségük megőrzését, nevelését, fejlesztését. Óvodánk minden csoportszobája, öltözője, mosdója, konyhája, udvara tiszta, gondozott, esztétikus. A gyermekek egészséges életmódját biztosítja. A mosdókban lévő WCket függönnyel szereltük fel, az intimitás biztosítása érdekében. . A gyermekek mozgásának kielégítéséhez és fejlesztéséhez nagy szükségünk lenne egy tornaszobára, hiszen ezt jelenleg a csoportszobákban végezzük, amely zsúfoltsága miatt nem alkalmas komplex mozgásfejlesztésre. A játék és a program által előírt tevékenységek kielégítéséhez kevés számban és elhasználódott játékeszközök állnak rendelkezésünkre. Programunk a környezeti nevelés eszközeivel kíván erősebben hatni a gyermekek személyiségére, ezért a kiemelt figyelmet fordítunk az udvar felszerelésére. Az udvar nagy, a gyerekek mozgásigényét kielégítő szabad terület az elmúlt időszakban kétszeresére fejlődött.

Feladatunk a továbbiakban is, hogy a lehetőségekhez képest az udvari játékokat bővítsük, és fejlesztő udvari játékokkal is gazdagítsuk a játszóterületet. A nevelést – oktatást szolgáló eszközök többnyire rendelkezésünkre állnak – bővítésre, korszerűsítésre azonban folyamatosan szükség van. Szeretnénk az élősarkot bővíteni, szakkönyveket, természeti és mesekönyveket, illetve a testedzéshez szükséges eszközöket folyamatosan bővíteni. A vezető óvónő, dajka és valamennyi alkalmazott feladata, hogy az óvoda épületét, udvarát, berendezését úgy alakítsa ki, hogy a lehető legjobban szolgálja a gyermekek nevelését, fejlesztését. Legyen tiszta, gondozott, esztétikus minden terme, öltözője, mosdója, konyhája, udvara. A tárgyi feltételek javítását behatárolja költségvetésünk. Ennek tudatában szeretnénk minden pályázati lehetőséget megragadni.

23

Kimutatás az óvoda helyiségeiről A foglalkoztató terem (csoportszoba) Alapterülete

Férőhelye

Minősége

m2

Vegyes

Normál

Szükség

használatú

50

25

1

-

1

50

25

1

-

1

50

25

1

-

1

60

30

1

-

1

A gyermekcsoportok közvetlen ellátását

Egyéb helyiségek

szolgáló helyiségek Megnevezés

Száma

Alapterülete

Megnevezés

Száma

m2 Mosdó - WC

4

m2 Vezetői iroda

1

10,50

Nevelői szoba

1

25

34,4 + 10

Tálaló -

Alapterülete

mosogató

1

19,3

Orvosi szoba

1

11,30

Szertár

1

3,3

Személyzeti

1

7,5

1

2

2

2,20 + 1,3

1

4,5

tároló

1

3,4

Kazánház

1

11,20

Folyosó

1

70

sz. Személyzeti Raktár

2

mosdó

2,4 + 4,8

Személyzeti Öltöző

4

32 + 10

WC Személyzeti zuhanyozó Tüzelőanyag

24

5. A PROGRAM NEVELÉSI FELADATRENDSZERE

A szakirodalomban fellelhető, a különböző nevelésfilozófiákra építkező nevelési rendszerek áttanulmányozása után nevelőtestületünk a Dr. Kuti István – Dr. Kuti Istvánné által készített KÖRLÁNC óvodai nevelési programot tartotta legmegfelelőbbnek adaptálásra 1999-ben. A választásnál döntő szempont volt, óvodánk, lakóhelyünk környezeti elhelyezkedése, valamint pedagógusaink természetbarát filozófiája. Fontosnak tartjuk, hogy a környezet megismerésére helyezve a hangsúlyt olyan szokásokat alakítsunk ki amelyek lehetővé teszik, hogy gyermekeink is harmónikus kapcsolatba kerülhessenek szűkebb és tágabb környezetükkel. A „KÖRLÁNC” program segítséget nyújt abban, hogy óvodásaink megtanulják az élőlényeket tisztelni, az emberek munkája révén létrehozott értékeket védeni, óvni. Nevelési elképzeléseinkkel összecseng a program a család felé nyitottsága, a szülők kapcsolódása az óvodai nevelésbe. Örömmel alkalmazzuk a kapcsolattartás új formáit. Nevelőtestületünk valamennyi tagját érdeklődéssel és lelkesedéssel töltötte el a környezet új megközelítésének lehetősége, a projektek kidolgozása. Két kolléganőnk eddig is kiemelten foglalkozott a környezeti nevelés lehetőségével, az ő szemléletmódjuk, valamint a „KÖRLÁNC” program megismerése,az eddig szerzett pozitív tapasztalataink lelkesít bennünket abban, hogy ezt a programot egyre tökéletesítve szervesen beépítsük nevelőmunkánkba.

25

5.1. Az óvodai környezeti nevelési program rendszere

Érési törvényszerűségek

Genetikai adottságok

Környezeti hatások Gyermeki fejlődés

Szociális

Értelmi Testi

Szükségletek kielégítése

TANULÁS

Spontán

Tudatos

26

Gyermek által felhozott

5.2. A környezeti nevelés megvalósulása programunkban A személyiség fejlődését meghatározzák az öröklött általános emberi sajátosságok, amelyek minden egyedre jellemzőek, ezen kívül a speciálisra adott egyedre jellemző képességek alapjai. Az öröklött sajátosságok alkotják az ember adottságait, melyek a környezet hatására formálódnak. A környezeti hatások közül a fejlődés legfontosabb tényezője a nevelés. A fejlődés folyamatát a szociális, testi és értelmi területeken figyelhetjük meg. Óvodai nevelésünk a gyermekek fejlődésének szükségleteit ezeken a területeken biztosítja. Választott programunk nevelési felfogása alapján meghatározó szerepet kap a környezeti nevelés. Ennek értelmében: Környezeten értjük mindazt, ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotó elemei vagyunk, amiben életterünk van, ahonnan az életfeltételünket biztosítjuk. Ez a környezet globális felfogása. A környezetet a természetes és emberalkotta, valamint a belső és külső rendező elvekkel a „KÖRLÁNC” program 4 részre osztotta: A természetes külső: - az élő és élettelen természet. Ide tartoznak a levegő, a víz, a talaj, a növények és az állatok. A közvetlen környezetből kiindulva – először az óvodaudvar és környéke, a lakóhely és egy távolabb – biztosítsunk élményalapú tapasztalati bázist. Fedezzük fel a gyermekekkel közösen az óvoda épületét. Melyik helységet mire használjuk. Udvarunk felfedezése abból a szempontból, hogy mit tudunk kialakítani benne, milyen lehetőségeket tudunk felfedezni: pl.: virágoskertek, veteményeskertek kialakítása minden csoport számára. A gyermekeket megtanítjuk a növények, virágok gondozására, tiszteletére, védelmére. Mikor szép egy virágoskert, veteményeskert? Emberi munka megbecsülésére nevelés. A természetes belső: - a mi fizikális állapotunk. Ide kapcsolódnak az ezt meghatározó tényezők, az egészség, és az egészséges életmód, azaz a napirend, a mozgás, a megfelelő öltözködés, a táplálkozás, a személyi higiénia, a környezet tisztasága, a jó levegő és a tiszta víz használatának szokásrendbe állítása. Mitől érezzük jól magunkat. Helyes emberi kapcsolatok előtérbe helyezése.

27

Az emberalkotta külső: - az épített környezet, a környezetünkben működő technikai és technológiai folyamatok és az ehhez tartozó viszonyok, azaz az épületek és más tárgyak, az anyagok és eszközök, a hulladék és kezelése, a fogyasztási szokások, a hagyományok, a közlekedés és szabályai, a szolgáltatások, valamint ez múltjának, jelenének és jövőjének ismerete. Az emberalkotta belső: - az ÉN-ünk, azaz a belső világunk, a lelki egészségünk, az önértékelésünk, a kapcsolatunk a családdal, a társas viszonyaink, a konfliktuskezelésünk, a szerelmeink és családterveink, a jövő terveink és a tudásunk, mindaz, ami a mi alkotásunk. A részek kölcsönhatásban állnak egymással, a működő kapcsolatok hatására létrejön az ÉN attitűdje. Az attitűd alapjai a szokások, érzelmek és az ismeret. A szokásalakítás az óvodai környezeti nevelés kiemelt területe, hiszen meghatározzák a viselkedést. Mindennapi munkánk során az élet tiszteletére neveljük gyermekeinket. A környezeti nevelésre alapozott program feladatrendszere -

Tudatformálás a környezeti nevelésben

Szükséges, hogy tudatában legyünk annak, mennyire fontos számunkra a környezetünk egésze (globális) és helyi része (lokális). A lokális környezetünkkel mindennapos kapcsolatban vagyunk. Átéljük állapotát, változásait. Részei, alakítói, felelősei és hatásának szenvedői is vagyunk. A globális környezetünknél látnunk kell, hogy nem zárkózhatunk el a Föld egy kis zugába, politikai határok mögé, mert az is része az egésznek, és a környezeti ártalmak terjedése nem ismer határokat. Holisztikus látásmód szükséges, amely ráirányítja a figyelmet arra, hogy nincs a környezetben elhanyagolható, lényegtelen, felesleges elem, tényező. Hálószerűen kapcsolódik össze minden. Mindezt nekünk, nevelőknek kell elfogadnunk, neveltjeinkben kialakítanunk, nekünk, akiknek korábbi tanulmányaiban felosztási alap volt a káros és hasznos élőlények csoportosítása, és az emberiség vívmányaként tanultuk a természet leigázását. Ez mindannyiunk számára lelki és gondolati probléma is.

28

-

Ismeretszerzés

A környezeti nevelés ismeretrendszerének kialakítása ökológiai szemléleten alapuló ismeretszerzéssel történjék! Törekedjünk arra, hogy az ismeretek segítsék elő a környezet egészének megértését! Tartalmazzanak alapvető tényeket, összefüggéseket, problémákat, és az ezzel kapcsolatos megoldásokat! Az ismeretek legyenek valódiak, realisztikusak és a célzott korosztálynak megfelelőek. Tartalmazzák a világkép, a kultúra és az értékrend elemeit!

Az

ismereteket

a

megfelelő

ökológiai

és

humánökológiai

könyvekből,

szakfolyóiratokból gyűjthetjük össze. -

Készségek kialakítása

Ki kell alakítani a környezeti problémák felismerésének, megoldásának jártasságait, készségeit. Történetekkel, helyzetmegbeszélésekkel, kereső, tapasztaló magatartásmóddal gazdagítható a problémaérzékenység és a problémamegoldó képesség. Ezt már az óvodáskorú gyermekeknél elkezdhetjük. Konkrét környezeti problémák (pl. füstös levegő) sajnos mindenütt vannak, beszéljünk róla, hogy mit tehetünk a tisztább levegőért, illetve hol találunk ilyet.

-

Attitűdök kialakítása, formálása

A környezettel pozitív érzelmi kapcsolatot kell kialakítani! Ennek a folyamatnak fontos a kezdésideje. Kodály Zoltán, a nagy zenepedagógus a zenei nevelés megkezdését a gyermek megszületése előtt kilenc hónappal javasolja. Mi sem tehetjük későbbre! Tudjuk, az attitűd egy összetett pszichés képződmény. Különböző dolgokhoz különböző módon, más-más pozitív vagy negatív fokozattal viszonyulunk. Alapvetően a szociális tanulással, mintakövetés alapján alakulnak a gyermekekben az attitűdök. Felelősek érte a szülők, nevelők és a társadalmi környezet. Közoktatási rendszerünk első láncszeme az óvoda. Itt is szükséges és lehetséges az érzelmi viszonyulásokat alakítani, formálni.

29

-

Értékrend és az értékelés kialakítása

A gyermek értékrendje szűk körű és szubjektív. A neki érzelmileg közelálló személyek, tárgyak adják az értékeket. A helyes értékrend kialakítása a környezeti nevelés kiemelt feladata.

Megalapozza

összetettségére

és

viszonyulásainkat,

összefüggéseire,

a

cselekedeteinket.

legkisebb

elem

Rávilágít

fontosságára.

környezetünk Az

értékeket

mindennapjaik döntési folyamataiban alkalmazzuk. A felnőtt számára természetes döntéssorozatot – a megfigyelések szerint – a gyermek sokáig képtelen végrehajtani. Az 5-7 éves gyermeket már kevésbé jellemzi az aktuális feszültségi állapot, élményeinek indulati töltése, egyre inkább magyarázó, értelmező szempontok érvényesülnek a problémamegoldó tevékenységeiben, de egyszerre egy nézőpontot vesz figyelembe a kisgyermek, viszont egyenként és egymástól függetlenül mérlegeli a különböző szempontokat. Előfordulhat, hogy a gondolkodásának egymásra következő lépéseiben más és más helyzetet lát, vagy képzel el a gyermek, egy és ugyanarról a szituációról többféle ítélet alakul ki benne. A gondolkodásnak az a tulajdonsága, hogy egy helyzet egyidejűleg több szempontból is mérlegelhető, és mindezek a szempontok egyidejűleg érvényesek – tehát a viszonylagosság szemlélete – igen lassan bontakozik ki. Ennek ellenére a mindennapokban folyamatosan dönt a gyermek. Elfogad vagy elutasít, azaz értékel valamilyen cselekedetet vagy jelenséget. Mint tudjuk, alapvetően érzelemvezérelten teszi. Ki kell alakítanunk a gyermekben a helyes, elemzésen alapuló elismerést, bírálatot!

-

A cselekvések és az aktív részvétel fontossága

A környezeti nevelés interaktív, folyamatos összefogással működő tevékenységrendszer. Nem lehet elsajátítani „elmondás”, prédikáció alapján, csak átéléssel. A környezeti nevelés nem csak a pedagógiai folyamat által, hanem az egész életvitel révén valósulhat meg. Az életvitelünk a környezethez, élőlényekhez, gazdálkodáshoz való viszonya is fontos. A kert, az udvar, a hulladékkezelés, a táplálkozás, a vízzel és energiával való ésszerű takarékosság, a természetes anyagok használata egyaránt pedagógiai eszköz lehet. Intézményünk pedagógiai törekvéseit természet közeli beállítottságunk, a környezetünk nyújtotta lehetőségek, valamint az ezen a téren végzett tanulmányaink alakítják. Eddigi 30

munkánkat is áthatotta a tudatos, környezet megismerésére irányuló nevelés. Több éve kihasználjuk lakóhelyünk természeti adottságait, a szülőket, iskolásokat bevonva közös kirándulásokat tervezünk. A környezeti nevelés megvalósulását óvodánkban nem csak a környezetismereti foglalkozások biztosítják, hanem annak szelleme, tevékenységei és eszközei az óvoda mindennapjait áthatják. 5.3. Az egészség és környezeti nevelés alapelvei A gyermekek egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos feladatok, a feladatokban közreműködőkre vonatkozó szabályok az óvodában. 5.4. Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejlesztés

Az egészséges életmódra nevelés célja a gyermekek egészséges életvitel - igényének alakítása, testi fejlődésük elősegítése. Az egészségnevelés fő feladata a gyermekek egészségben való megtartása. , szervezetük edzése, stresszhatások feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapokban nevelő oktató munkánk elengedhetetlen és fontos feladata. Legfontosabb tehát az egészséges magatartás kialakítása, valamint a betegségek megelőzése. Így minden nevelési év kihívásokat állít elénk, melyeket egészségnevelési programunk keretein belül próbálunk maximálisan ellátni.

Feladatok -

a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;

-

a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;

-

a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;

-

a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;

-

az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;

-

a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása

-

a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;

31

-

megfelelő

szakemberek

bevonásával

–

a

szülővel,

az

óvodapedagógussal

együttműködve – speciális, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.

Az egészségfejlesztés területei: -

egészséges táplálkozás

-

mindennapos testnevelés, testmozgás

-

személyi higiéné

-

testi

és

lelki

egészség

fejlesztése,

a

viselkedési

függőségek,

a

szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése -

a bántalmazás, erőszak megelőzése

-

baleset - megelőzés és elsősegélynyújtás

-

A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése

Nevelőtestületünk eddigi munkája a, Az óvoda gyermekképe -

Óvodánkban

olyan

gyermekeket

nevelünk,

akik

minden

területen

egyedi

személyiséggel, más-más egészségi állapottal rendelkeznek, így mondhatni, hogy napi életvitelük is különböző. Ezáltal célunk kell hogy legyen az óvodánkba járó gyermekek testi és lelki, vagyis a mentális egészségük megóvása, védelme, a már meglévő problémák feltárása, megoldása. Mindezek mellett célunk, hogy óvodás kor végére alkalmassá váljanak az iskolai élet megkezdésére mind testileg, lelkileg, értelmileg és szociálisan is. -

„Az egészségesen fejlődő gyermek óvodás éveinek a végére – a belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként – többek között elemi ismerettel rendelkezik önmagáról és környezetéről.” –Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. b, Egészségnevelési alapelveink a következőkben fogalmazódnak meg

Feltétel nélkül elfogadjuk a gyermekek különböző személyiségjegyeit, megkülönböztetés és előítélet nélkül fogadjuk a gyermekeket óvodáinkba 32

Minden tekintetben, tiszteletben tartjuk a gyermek, és családja világnézetét, vallási hovatartozását. Aktívan, mindennapi életünkbe beágyazva előtérbe helyezzük az egészséges életmódra nevelést, mint például: -

élet és testi épség védelme, társas kapcsolatok kialakítása

-

egészség védelme, fejlesztése, egészséggondozás

-

egészséges táplálkozás biztosítása

-

elegendő mozgáslehetőség, játéktevékenység, testedzés

-

értelmi, érzelmi fejlesztés

-

világ tevékeny megismerése

-

Arra törekszünk, hogy minden nevelés helyzet feszültségcsökkentő hatású legyen, és a félelmet keltő hatásokat megelőzzük, kiszűrjük, kompenzáljuk

-

PREVENCIÓ!!!! c, Egészségneveléssel kapcsolatos céljaink

Az egész óvodai nevelési rendszer fő irányultsága az egészségnevelés, azaz a szomatikus és a szociális nevelés. Program célja, feladata, és tartalma egységet alkot, szorosan összefügg egymással. Az egészséges életmód szokásainak kialakítására törekszünk, ezáltal minden nevelési területet, tevékenységet áthat, részévé válik. 1. Szomatikus nevelés -

személyi (EGO, milyen vagyok?)

-

környezet (család, barátok)

-

mozgás (mindennapos testnevelés)

-

betegség, baleset megelőzés

2. Szociohigiénés nevelés -

érzelmi nevelés

-

játék

-

munka jellegű tevékenység

-

gyermekvédelem

-

nemzeti etnikai feladatok

-

óvoda kapcsolatai

-

óvoda egészségnevelő programja 33

3. Pszichohigiénés nevelés -

anyanyelvi nevelés

-

külső világ tevékeny megismerése

-

komplex esztétikai nevelés

Ezen alapelvek alapján, illetve a kollektíva által fontosnak tartottak alapján foglalkozunk a mentálhigiénés területtel (lelki gondozással), az egészséges táplálkozással, mozgással. „Egészséget testben és lélekben” elvét tartjuk szem előtt a napirendünkben, és a programunkban. I. Mentálhigiénés feladatok, a mentálhigiénés feladatok gyakorlata Az egyre felgyorsuló tempójú világunkban, az óvodának a szeretet és a béke, valamint a nyugalom szigetének kell lennie. Itt minden gyermeknek meg van a lehetősé arra, hogy egészséges ember váljék belőle mind szellemileg, mind lelkileg. A családokban igen gyakoriak a társadalom és az önmaguk által okozott problémák, melyek a gyermekekre is hatással vannak. Ezért elengedhetetlen a lelki gondozás. Folyamatosan találkozunk különféle nevelési helyzetekben azzal a ténnyel, hogy valamilyen ok miatt gyermek, szülő, vagy munkatárs bajban van. Önhibájából, vagy elszenvedő alany. Ennek megjelennek különféle jelei: - belső feszültség gyötri - sűrű konfliktusba keveredik - elbizonytalanodás Igen nagy gondot fordítunk az óvodánkba járó gyermekek lelki és testi egészségére. Nagy odafigyelést szánunk a családokban előforduló pszichés problémák kompenzálására. Minden kolléga igyekszik meglelni minden gyermekben azt a sajátosságot, azon többletet, ami csak rá jellemző, és ami segíti a gyermekeket a pozitív énkép kialakításában. Azon gyermekek számára, akik ingerszegény környezetből érkeznek még fontosabb, hogy ne krízishelyzetként éljék meg az óvodai életet, éveket. Fokozatosan segítünk a gyermekeknek abban, hogy megtalálják önmagukat, és hogy nevelésünk folyamán egy egészséges „én” tudat alakuljon ki bennük. Mindeközben jó irányt adunk ahhoz is, hogy a környezetében lévő, élő embereket, társakat megértse, ezáltal könnyebben illeszkedik majd be a társadalomba.

34

II. A mentálhigiénés nevelés gyakorlati alkalmazása, megvalósítása, feladatai A gyermekek viselkedésének folyamatos megfigyelésére épül. Minden eltérést regisztrálunk, minden gyermekről folyamatos anamnézist vezetünk. Néhány dolog, amikre feltétlen figyelnünk kell: -

kapcsolatigénye felfokozott vagy renyhe

-

nem érdeklődik, sem a foglalkozások, sem a játékok iránt, illetve elkülönül társaitól

-

hangulatváltozás jellemzi, szélsőséges illetve túlérzékeny

-

gyakran beteg, rossz a hangulata

-

nincs meg a játék öröme

-

nincs önbizalma, feladatokba nem mer belekezdeni

-

személyes tárgyait folyton magához veszi, esetleg szopja az újját

-

jó értelmi képességek mellett gyengén teljesít

-

önmagát veri, bántja, tikkel, fáj a feje gyomra..

-

nincs mesetudata, a valóság és a képzelet között nem tud különbséget tenni

Lelki problémákra utaló jelek, személyiségproblémák: -

nyugtalan, túlmozgékony, hypermotilitás jellemzi

-

fél

-

rongál, bohóckodik, nem beszél társaival, vagy ellenkezőleg nagyon durva

-

rágja a körmét

Egészséges életvezetés: Egészségnevelési programunk elején kitértünk arra, hogy sokféleképpen élő családokból származó gyermekekkel találkozunk. Vannak helyes és helytelen szokásrendszerben élők is. Ezért kompenzálnunk kell azokat a káros hatásokat, amelyeket a gyermek a megzavart, vagy beteges viselkedésű család életvezetése miatt szenved el. Például a helytelen életmód és szokásrendszer.

Nem

minden

család

tudja

biztosítani

gyermekének

a

megfelelő

életkörülményeket. Ha tudja is biztosítani sok esetben nem veszik figyelembe az óvodás gyermek fejlődésének jellemzőit. Nincs megfelelő rendszeresség, nevelési hiba, túlaggódás, túlszeretés, nagy elvárások.

35

Pszichológusok is azt vallják, hogy egy ember szokásrendszerének kialakítása, jártasság és készség alakítása kora gyermekkorban végezhető el legjobban és leghatékonyabban. Így nagy a felelősségünk ezen jártasságok, készségek kialakításában. Biztosítjuk a rendszerességet napi illetve heti terveinkkel, tevékenységeinkkel, szociális biztonságot alakítunk ki ami nem csak a valakihez tartozás érzését alakítja, hanem a biztonságérzést és az önállóságot is. Tevékenységeinkben megfelelően váltakozik a játék, a mozgás és a pihenés, természetesen korcsoportoknak megfelelően. Próbáljuk a lehetőségekhez mérten a szabadidő helyes kihasználását is megszervezni. Fontos, hogy a gyermek biztonságban érezze magát az óvodában, mert csak akkor tud az elvárások mellett nyugodtan, bátran önállóan tevékenykedni.

Célunk: szeretetteljes légkör biztosítása, amely a lelki fejlődést elősegíti, ezáltal az egyéni képességeket is könnyebb felismerni, kibontakoztatni. A gyermekeken keresztül próbálunk hatni a családok, szülők életmódjára. Nevelési feladataink Legfontosabb hogy időben észrevegyük a problémát, felismerjük a gyermekre kedvezőtlen helyzetet. Észre kell vennünk a már korábban említett jeleket, amik nyugtalanságról, feszültségről tanúskodnak. Egy napra egyféle fő tevékenységet tervezünk, amely elmélyültebbé teszi a munkát. Tevékenységekbe a gyerekek igényeik szerint és belső állapotuk szerint bármikor bekapcsolódhatnak. Persze van kivétel a beszélgetőkör, mesehallgatás és a testi neveléshez tartozó programok. A feladatmegoldások minden gyermekben más és más lélektani helyzetet hoznak elő amelyek nem biztos hogy mindig előnyösek a gyermek vagy környezete számára. Minden tevékenységünkben megjelenik az egészségnevelés, de főként a külső világ megismerésénél és a testi nevelésnél kerül ez előtérbe. Minden csoportban előfordulnak viselkedési problémák, magatartászavarok. Ezekből a zavarokból sok esetben támadó magatartás alakul ki, ami torz érzelmekkel jár. Ilyen a gyermeki félelem, agresszió, harag. Sokszor nem tudjuk az okot sötétben tapogatózva keressük a megoldást. Az agresszió támadó vagy védekező viselkedés forma. Általában arra a személyre irányul, aki okozta a problémát, kudarcot, de ez áttevődhet más személyekre, esetleg tárgyakra. Az óvodában a leginkább találkozhatunk az agresszív viselkedésfajták közül a verekedéssel, a harapással, fellökéssel, rajz összetépéssel, eszközzel való megütéssel, 36

tárgyak dobálásával. Nagyon gyakori a szóbeli bántás is, amikor csúnyán, gúnyosan beszélnek egymással. Hogy ezen agresszív viselkedésfajták ne jelenjenek meg a csoportban, a gyermekközösségben meg kell előznünk az agresszivitást kiváltó kudarcélményt. Arra kell törekednünk, hogy a gyermekek élettevékenységeik közben sikerélményhez jussanak. Például étkezés, higiénés feladatok, tisztálkodás, játék közbeni dicséret. Az agressziót mindig higgadtan próbáljuk megoldani, mert akkor a sikerhez vezető út rövidebb lesz. Mert tudjuk az agresszió, agressziót szül, és ha higgadtsággal, nyugalommal oldjuk meg a problémát akkor az antiszociális gyermekből egy idő után társakat segítő gyermek válik. Itt is látszik, milyen fontos az óvoda, hiszen minden tevékenységgel, napossággal, testnevelési játékokkal, feladatokkal és azok folyamatos dicséretével egy nyugodt csoportlégkört biztosítunk a gyermekeknek.

Család szerep, szorongás, stresszkezelés A család az elsődleges színtér a gyermek életében. Elengedhetetlen feltétele az életnek. Évek alatt megváltoztak a családok életvitelei, tradíciói. Nincs idő sokszor a rohanó életben. Gyakran éri a gyermekeket olyan inger, amely megterheli az idegrendszert viselkedési zavart okoz, stresszhelyzet alakul ki. Feladatunk a stressz hatások csökkentése. Stresszsor lehet az óvodában a zaj, a sok ülés, mozgáskorlátozás, folyamatos fegyelmezés, ez mind nyugtalansághoz vezet. Az óvodában egyre több olyan gyermek van, akinek koncentrációképesség zavara van. Ezeknek a gyerekeknek hiányzik az önkontrollja, szinte lehetetlen őket rávenni a szabályok betartására. Csoporttársaikkal is nehezen értik meg egymást. Tehermentesítő gyakorlatokat kell alkalmazni autogén tréning gyanánt. Megnyugtatja a gyermekeket, felszabadultabbá teszi őket. De nem csak az óvodában érheti stresszsor a gyermekeket, hanem a családban, környezetében (alkoholista, bűnöző életmódot folytató, kábítószerező, erős dohányos, illetve öngyilkos a családban, környezetben).

37

Személyi higiéné I. Tisztálkodás Egyik legfontosabb feladatunk, kiemelten fontosnak kell tartanunk a testi tisztaságot. Legfőbb feladatunk, hogy kialakítsuk a gyermekekben a tisztasággal szembeni igényességet. Többek között azért is, mert bőrünk megvéd minket sok külső károsító hatástól, fertőzésektől. Első és legfontosabb az alapos kézmosás, ezt a feladatot egész kicsi kortól kell elsajátítani. Természetesen minden gyermeknek megvan a család által kialakított szokásrendszere a tisztálkodás területén is, - mindennapi fürdés, - zuhanyzás, - fésülködés, - körömápolás. Feladatunk:

Tisztálkodás

helyes

sorrendjének

elsajátíttatása

szemléltető

eszközök

segítségével. Ide tartozik az öltözködés is. Nagyon fontos az évszaknak megfelelő öltözködés. Mindig rétegesen öltözködjenek a gyerekek sosem szabad túl vagy alul öltöztetni őket. Nagyobb a meghűlés veszélye. Hőérzetük alakítása céljából is fontos. Váltócipő, váltóruha használatára nagy gondot fordítunk. Helyes fogápolási technika elsajátítása, Vannak olyan gyerekek, akik csak itt az óvodában mosnak fogat, itt ismerkednek meg a fogkefével, fogkrémmel. Számukra fontos a helyes fogápolás szabályainak megtanítása, gyakorlása, elsajátítása. II. Étkezés, egészséges táplálkozás Az egészséges életmódra nevelés részterületein belül a táplálkozás kiemelendő terület. Egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése a célunk. Hiszen a gyermekek a napi táplálékbevitelük nagy részét az óvodában fogyasztják el. A táplálék a növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele. Napi szinten biztosítjuk a gyermekek számára a gyümölcs elfogyasztását, minden héten tartunk gyümölcsnapot a szülők segítségét kérve. Egészségnap keretén belül sok fontos dologgal ismertethetjük meg a gyerekeket és szüleiket egyaránt. Jó volna, ha minőségi táplálkozásban részesíthetnénk az óvodánkba járó gyermekeket, mert a – „Gyermeknek joga van az egészséges táplálkozáshoz.” Minden nap kellene fogyasztani nyers zöldségfélét, gyümölcsöt, olajos magvakat egészségünk megőrzése érdekében. Környezeti nevelés kapcsán is sokat foglalkozunk az egészséges táplálkozással. Egészséges élelmiszerek fogyasztása, rágásra szoktató élelmiszerek beiktatása a mindennapokba. Hiszen az egészséges táplálkozásnak immunrendszerünk megerősítésében van nagy szerepe. Valamint a kisgyermek

38

első hét évében építi a szervezetét, különösen a fej, az idegrendszer, érzékszervi rendszer fejlődését. Ezért magas fehérje és kalcium bevitel szükséges a természetes rostokon kívül. III. Mozgás Kiemelten fontos a mozgás gyermekek testi – lelki – szellemi fejlődéséhez. Fő feladat és egyben cél is, hogy megszerettessük a mozgást a gyerekekkel. A mindennapos testnevelések fontosságán kívül a nagytestnevelés alkalmával változatos mozgásformákat építünk be. Lehetőséget biztosítunk délutáni mozgásformákra is, mint például a ZUMBA,ritmikus gimnasztika. A rendszeres szabadban töltött mozgás, fokozza a gyermekek ellenálló képességét. Feszültségoldó hatása miatt elengedhetetlenül fontos. A mozgásszervek fejlődésének belső, élettani ingere a mozgásra való késztetésben mutatkozik meg, és nagyobb energiafelhasználással jár, ezért a mozgás élettanilag a kisgyermek alapvető életjelensége. A gyermek mozgásigénye folyamatos kielégítésre vár. A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

-

A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják köhögésnél, tüsszentésnél egyaránt.

-

Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.

-

Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.

-

Étkezés közben halkan beszélgetnek.

-

Teljesen önállóan öltöznek.

-

A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket segítséggel befűzik, bekötik.

-

A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik.

-

A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani.

-

Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés.

39

Összegezve, azt mondhatjuk, hogy az egészségünk a legfőbb kincsünk. Az egészség és az élet értéke ellen ható szülői, társadalmi magatartás rossz hatással van a gyermek életére. A mi dolgunk, hogy az óvodai élet során tanulják meg, tapasztalják meg a gyerekek hogy az emberi testtel szeretettel, gondoskodóan kell bánni. Az élet és az egészség alapvető semmi mással nem pótolható érték, amit karban kell tartani. Az egészséghez szükséges eszközök, feltételek egyre inkább egyenlőségbe kerülnek. Ezért az egészséges életmódra nevelés napjaink nevelőmunkájának kiemelt feladata. 5.5. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Mindennapi pedagógiai tapasztalataink igazolják, hogy az azonos életkorú gyerekek között is eltérések vannak személyiségük fejlettsége között. Az egyén boldogulása függ attól, hogy rendelkezik-e az önelemzés, önértékelés és az önfejlesztés képességével. Nevelőmunkánkban fontos, hogy mennyire tudjuk engedni és elfogadni a gyermekek önálló törekvéseit. Hol vannak az ésszerű korlátok, amelyen túl a gyermek már sérti a csoport többi tagjának érdekeit. Célunk: A szűkebb és a tágabb környezetükben eligazodó, önérvényesítő, egészséges önbizalommal rendelkező, kapcsolatokat kialakító, együttműködő és alkalmazkodó gyermekek nevelése.

Feladataink: -

Óvodába lépés előtt családlátogatás szervezése a felvételt nyert gyerekeknél.

-

Bensőséges, családias, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkör biztosítása.

-

A gyermekek beilleszkedésének segítése az óvodapedagógus, és a dajka gondoskodó, szeretetteljes magatartásával.

-

Neveljük gyerekeinket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

-

Pontos, körülhatárolható szokás és normarendszer kialakítása, mely növeli a gyermekek biztonságérzetét.

-

Közös élményre épülő, közös tevékenységek gyakorlása.

-

A természet szépségeire való rácsodálkozás, az emberi környezetben megmutatkozó jóra, szépre, tiszteletre és becsületre való hajlam kialakítása.

-

A gyermekekben megfelelő önfegyelem, önbizalom, önértékelés kialakítása. 40

-

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése megfelelő szakemberek közreműködésével, az esélyegyenlőség biztosítása.

-

Egyéni fejlődési ütemük figyelembe vételével szocializációjuk segítése.

-

A gyermekek minél gazdagabb kapcsolatrendszerének kialakítása.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra

-

A gyermekeknek igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásszabályainak betartása.

-

Egymást figyelmeztetik a szabályok megszegése esetén.

-

A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.

-

Konfliktusos helyzetben társaikkal egyezkednek.

-

Érdeklődnek társaik, barátaik Iránt, ha az óvodán kívül találkoznak, szeretettel köszöntik egymást.

-

A csoportba érkező vendégeket szeretettel fogadják.

-

Igényükké vált a tevékenységekben való részvétel és együttműködés.

-

A tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Képesek nyugodtan ülni, figyelmesen meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.

-

Szavak nélkül is értik környezetük jelzéseit, érzéseit.

-

A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.

-

Értékelik saját tetteiket, és az eléjük tárt magatartási példákat. Konfliktusos helyzetben

-

Társaikkal képesek egyezkedni.

-

Érvényesítik kezdeményezőkészségüket, kinyilvánítják tartósabb érdeklődésüket.

-

Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.

-

Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre. 5.6. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Az anyanyelvi nevelés valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósul, mert a nevelés eszközeinek, és a gyermeki tevékenységrendszernek is tartalmát képezi.

41

Változatos formában, komplex módon, sok beszélgetéssel, játékkal, a spontán helyzeteket is kihasználva gazdagítjuk, kreatívabbá formáljuk óvodásaink kifejezőkészségét, szókincsét, verbális alkotó készségét. Célunk: Olyan gyerekek nevelése, akik szabad önkifejezésre képesek, meg tudják fogalmazni élményeiket, tapasztalataikat, kialakul tanulási vágyuk, képességük, kreatív személyiségük. Célunk,

hogy

az

életkoruknak

megfelelő

beszédészleléssel,

beszédmegértéssel,

kifejezőkészséggel rendelkezzenek.

Feladataink: -

A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztése / érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezet, képzelet, figyelem, akarat, gondolkodás /.

-

Szabad önkifejezés, közlési vágy, kapcsolatteremtési készség elősegítése.

-

A gyermekek kommunikációs, metakommunikációs képességének fejlesztése.

-

Szókincsbővítés, alapozó funkciók megteremtése.

-

Anyanyelvi játékok alkalmazása.

-

Sokoldalú tapasztalatszerzés lehetőségeinek biztosítása

-

Mindennapos mesehallgatás biztosítása, bábszínház, könyvtár, színvonalas előadások látogatása.

-

Differenciált, egyéni képességek szerinti fejlesztés.

-

Egyéni adottságok, hajlam, rátermettség, kiemelkedő képesség felfedezése óvodai versmondó, mesemondó versenyeken való részvétel.

A gyermek számára biztonságos, ingergazdag környezetet teremtünk, ahol lehetőséget biztosítunk, hogy kibeszélje magát. Az óvónő kérdéskultúrájával beszédre, gondolkodásra készteti a gyermekeket. Kérdéseire folyamatosan választ kap, szabad önkifejezési vágyát érvényesítheti. Körültekintő odafigyeléssel további beszélgetésre ösztönözzük a gyerekeket. Spontán és tervezett helyzetek (beszélgető kör, önálló mesemondás) kialakításával segítjük gondolatainak

kifejezését.

Pozitív

mintaadással

és

szabályközvetítéssel

elkerülésével) fejlesztjük beszédkultúrájukat. A beszédfejlődésben lemaradt gyermekek fejlesztését szakképzett logopédus végzi.

42

(javítgatás

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére -

Beszédük jól érthető, mondataikban megjelennek meg a főnevek, igék, melléknevek, számnevek.

-

Megfelelő tempóban, hangnemben, hangsúllyal beszélnek kifejezve érzelmeiket, gondolataikat.

-

Beszédükben megjelennek meg az elvont fogalmak, és az ok-okozati összefüggéseket jelölő szavak

-

Érdeklődést mutatnak az új, és ismeretlen kifejezések iránt.

-

A könyveket szívesen nézegetik, mesélnek a képekről, élményeiket képi ábrázolásban jelenítik meg.

-

Kialakul

nyelvi

fejlettségük,

írás,

43

olvasás

iránti

érdeklődésük.

6. A JÁTÉK, A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ÉS MUNKA HELYE PROGRAMUNKBAN 6.1. A játék „...királyi út nemcsak a fejlődés megismerésében, hanem a fejlesztés megszépítésében is.”

Mérei Ferenc A játék a fejlődésnek természetes közege, alapvető tevékenységi formája és leghatékonyabb eszköze. A játék legyen az öröm és élmény forrása az érzelmi hatások feldolgozásának lehetősége. A játék komplex tevékenységforrás, melyet tudatosan felhasználunk a nevelés folyamatában céljaink eléréséhez. A játék, mint domináns tevékenység magában hordja a másik két tevékenység elemeit is (munka, tanulás). Motívuma az öröm, a bánat, a kaland feszültsége, az erő próbálgatása, az önkifejezés és kommunikáció igénye. Olyan körülményeket teremtünk, amelyben a gyermekek fogalomalkotása fejlődik, a magyaros mondatalkotást, és a szóbeli kapcsolatteremtés lehetőségét biztosítjuk. Gyermekeink szükségletei, érdekei és igényei szem előtt tartásával törekszünk arra, hogy játéktevékenység közben jól érezze magát Gyermekeink a játékban kiélhetik, kipróbálhatják, feldolgozhatják és gyakorolhatják az életben előforduló szituációkat, élményeiket. Ugyanakkor megoldási módot kapnak bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhatnak, kiélhetik szorongásaikat, problémáikat és feldolgozhatják kellemes és kellemetlen élményeiket.

A játékhoz szükséges feltételek: A nyugodt, derűs játékhoz szükséges feltételeket folyamatosan biztosítjuk a gyermekek számára: -

Hely

-

Idő

-

Eszköz

-

Tapasztalatszerzés, élmények.

A csoportokban vannak kialakított állandó játékhelyek, amelyek a gyermeki igénytől függően mobilizálhatóak.

A

játéktémák

megválasztásánál,

kialakításánál

nagymértékben

és

rugalmasan a projekteknek megfelelően a gyermeki ötletekre alapozunk. A játék színtere nem szűkül le a csoportszobára, igyekszünk minél több lehetőséget megragadni az udvaron való tartózkodásra, a szabad levegőn történő tevékenykedésekre. Itt is közvetlen kapcsolatba kerülnek a gyerekek a különböző anyagokkal (víz, homok, kavics, ágak). Formálhatják azokat, tevékenykedhetnek velük, felhasználhatják játékigényüknek, ötleteiknek megfelelően. Minden játékhoz biztosítjuk a szükséges eszközöket. A gyermekek számára hozzáférhető helyen, átlátható rendszerben helyezzük el a játékszereket. Olyan szokásrendszert alakítunk ki, amelyben a gyermekek az eszközöket önállóan használják és helyezik vissza a helyükre. Ezáltal alakítjuk igényességüket is. A pedagógusok, a pedagógiai munkát segítő munkatársak, és a szülők feladata is, hogy a gyermeknek a szabad játékhoz való jogát biztosítsa. Szükséges a folyamatos megerősítés, segítségadás, a konfliktusok feloldásának segítése, és az eszközök biztosítása. A gyermekek szabad játéka leggyakrabban közösségi játék, de tisztelnünk kell az egyedül játszókat is. A szabad játékba csak az adott gyermek és szituáció ismeretében avatkozhatunk be. Játékformák: -

Gyakorló játékok

-

Konstrukciós játék

-

Szimbolikus

játékok

(színlelő,

szerep,

alkotójátékok, barkácsolás) -

Szabályjáték

45

fantáziajáték,

bábozás,

dramatizálás,

Kiscsoportban a gyakorló játék a legjellemzőbb, de nagy hangsúlyt kapnak a szimbolikus játékok, melyek fokozatos bővítésével érhetjük el a nagycsoportosok által kedvelt szerep- és szabály játékok kialakulását. A pedagógus által kezdeményezett játék: Gondoskodunk az adott feltételek, körülmények biztosításáról, rugalmasan kezeljük és korosztálytól függően, a gyerekekkel határozzuk meg: -

a célt,

-

a témák, a helyek alternatíváit,

-

a felhasználható eszközök többségét,

-

a szabályokat.

A gyermek szabadon választ: -

a részvételben,

-

a felkínált szerepben,

-

a játékszituáció elfogadásában,

-

a játék idejében,

-

játszótársat.

A kezdeményezett játékban együtt játszunk a gyermekekkel. Játéksegítő módszereink szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha érezhető, hogy a gyermekek problémamegoldóak, az óvónőink irányítása játékot követő, szemlélő, hagyjuk a gyermekeket cselekedni. A játéktémához kapcsolódva – ha szükség van rá – játékkezdeményezőek vagyunk, modellt nyújtunk. Tehát a játékban támogatóak, ösztönzőek, engedőek és elfogadó játszótársak vagyunk. Segítjük azok játékát, akik ötletszegények, kevésbé kreatívak. Szükségszerűen avatkozunk be a játékba, például, ha a gyermekek veszélyeztetik egymás testi épségét, vagy ha agresszívak egymással, szóbeli kommunikációjuk nem megfelelő. A nevelés folyamatában nemcsak direkten és indirekten irányítunk, hanem magatartási mintát is nyújtunk. Fontos, hogy mit és hogyan mondunk, hogyan viselkedünk, öltözködünk. Programunk teljes egészében a játéktevékenység köreire épül, megkülönböztetve a szabad játék tevékenységeit, és az óvónő által felajánlott tevékenységeket, melyek a szervezettebb játékos tanulást jelentik, és tervszerűen előkészítettek, és felajánlottak. Az önmagában is élményt jelentő játék alapozza meg a hatékony tanulást. 46

Tanulás A tevékenységekben megvalósuló tanulás az óvodánkban folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben. Természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése attitűdök erősítése és a képességek fejlesztése. Az óvodapedagógusaink a tanulást támogató környezet megteremtése során építenek a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. A tanulás lehetséges formáinál hangsúlyozottan szerepeltetjük a cselekvéses tanulást. Az óvodapedagógusaink a tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítik a gyermek személyiségének kibontakozását. A gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. A tanulás tevékenységekben valósul meg. A tanulás a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Céljaink -

Változatos tevékenységek során, a gyermekek meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építés közben alakuljon kompetenciájuk,

-

erősödjön attitűdjük, készségeik, képességeik,

-

fejlődjön kreativitásuk.

Feladataink -

Megismerési vágy, kíváncsiság sokoldalú érdeklődés, kielégítése, az óvodában folyó tevékenységekhez való pozitív viszony kialakítása

-

A gyermekek tanulását támogató környezet megteremtése, az előzetes tapasztalatok figyelembe vételével

-

Különböző élethelyzetekben a gyermekek az őket körülvevő természeti- és társadalmi környezetből szerzett spontán tapasztalatoknak, ismereteknek a célirányos fejlesztése 47

-

Tevékenység

közben,

szokások

formálása,

szociális

együttlét

iránti

igény

felébresztése; türelem, kivárás, alkalmazkodás, egymás segítése. -

A gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek segítése

-

Modell értékű kommunikációs helyzetek teremtése a gyermeki kérdések támogatására

-

Értelmi-, kognitív - kommunikációs képességek fejlesztése (érzékelés, valósághű észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás, valósághoz közelítő képzelet)

-

A gyermekek személyiségének fejlesztése; önállóság, kitartás, pontosság, feladattudat.

-

A gyermek érési folyamatához személyiségéhez igazított, pedagógiai módszerek alkalmazása,

-

Személyre szabott pozitív értékeléssel a cselekvéses tanulás segítése

-

A gyermekek egyéni képességeinek, fejlődési ütemének, szociokulturálishátterének figyelembe vételével differenciált, egyéni fejlesztése

-

Az iskolai beilleszkedés közvetett segítése, az alábbi módon: a) Az iskolaérettséget támogató pedagógiai munka b) Az iskolával való kapcsolat fenntartása c) Az óvoda- iskola átmenetet segítő program kidolgozása, megvalósítása.

6.2. Az óvodai munka, mint a szervezett tanulás előfutára A munka a gyermek mindennapi tevékenységének része, mely az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. Megerősítést nyer a munka jellegű tevékenység nevelőértéke A fejlesztés csak és kizárólag a gyermek örömteli, örömmel vállalt tevékenységén belül valósul meg. A munka sajátossága, hogy bizonyos külső kényszer is motiválja, lemérhető, konkrét célja van. A munkálkodásuk során ismerkednek szűkebb és tágabb környezetükkel, szülőföldjükkel a tárgyi-, és természeti világról egyre pontosabb információ birtokába jutnak, a biztonságos és elérhető munkaeszközök használata közben lehetőség nyílik – a különböző észlelési formák összekapcsolásával – a munkavégzés pontosabbá és szervezettebbé tételére. A munka nem csak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során. Az óvodapedagógusaink és dajkáink őszinte, természetes magatartásával mintát mutatnak és viselkedésükkel, példaadásukkal jelzik elvárásaikat. 48

A tevékenység kapcsán a gyermekeknek felgyorsul a szocializációjuk, fejlődik társas kapcsolatuk, felelősségérzetük, toleranciájuk. A közösségi élet biztonsága nagymértékben függ a csoport életét szabályozó szokás normarendszer kialakításától, ezért fontos, hogy szabályaink egyértelműek, világosak legyenek. Céljaink -

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül, alakuljanak a munkavégzéshez szükséges, attitűdök készségek, képességek, erkölcsi tulajdonságok, kompetenciák:

-

Kognitív: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon az összpontosítási képességük, munkaszervezési képességük

-

Érzelmi-akarati: alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk

-

Szociális társas: alakuljon ki a felelősségérzetük, feladattudatuk.

Feladataink -

A munkavégzéshez alapvető feltételek biztosítása (idő, hely, eszköz, légkör)

-

A gyermekek önkéntesen, önállóan, örömmel, képességeik szerint végezhessék a személyükkel kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a közösség érdekében végzett munkatevékenységet.

-

Tudatos pedagógiai munka során a munkavégzéshez szükséges szokások kialakítása és betartásának, konkrét, reális, fejlesztő értékelése

-

Az iskolakezdéshez szükséges munkaérettség kialakítása

-

Saját és mások munkájának elismerésére, megbecsülésére nevelés.

-

Önálló véleményalkotás, döntési képesség fejlesztése kortárs kapcsolatokban, együttműködés közben.

-

A közösségért végzett munkák vállalásánál jelenjen meg a helyes önértékelés és önbizalom.

-

Beszélő környezet biztosítása, a kommunikációs kedv fenntartása a gyermek kérdések támogatása a munkavégzés során

-

A munka tevékenységek során,- eszköz használat, helyi jellegzetességek -

-

A szülőföldhöz, nemzethez kötődés erősítése

-

A munkavégzésben a szülők közreműködésének aktív részvételének ösztönzése (növény-, állatgondozásba betekintés, gyűjtőmunka, Föld napján virágültetés) 49

Területei -

Önkiszolgáló munka

-

Környezet rendjének megőrzése

-

Alkalomszerű munka

-

Egyéni megbízatás

-

Felelősi munka

-

Naposi munka

-

Növény-, állatgondozás

50

7. A KÜLÖNBÖZŐ TEVÉKENYSÉGI FORMÁK ÉS SZINTEREIK BEMUTATÁSA SZERVEZETI KERETEK

Szervezeti

Nevelési terület

keret

K Ö T E T L E N Ü L

5 – 6 év

gyakoriság,

gyakoriság,

gyakoriság,

időtartam

időtartam

időtartam

Vizuális nevelés

Heti 1 Heti 1 Heti 1alkalom alkalom alkalom 30 – 35’ 10 – 20’ 20 – 25’ Ezen kívül állandó lehetőség biztosítása játékidőben

Zenei nevelés

A külső világ megismerése

Verselésmesélés Testnevelés K Ö T Ö T T

4 – 5 év

A környezet Heti 3 Heti 3 Heti 3 megismerésére alkalom alkalom alkalom nevelés 10 – 15’ 20 – 25’ 30 – 35’ Ezen kívül naponta a lehetőségeket kihasználni

Anyanyelvi nevelés K Ö T Ö T T

3 – 4 év

Mindennapos testnevelés

Heti 1 alkalom 10 – 15’ Heti 1 alkalom 5 – 10’

Heti 1 alkalom 20 – 25’ Heti 1 alkalom 10 – 15’

Heti 1 alkalom 30 – 35’ Heti 2 alkalom 30 – 35’

-

Heti 1 alkalom 20 – 25’

Heti 2 alkalom 30 – 35’

Heti 2 alkalom Heti 1 alkalom 15 – 20’ Napi 2 alkalom 10 – 15’

Heti 2 alkalom Heti 1 alkalom 20 – 25’ Napi 2 alkalom 10 – 15’

Heti 2 alkalom Heti 2 alkalom 30 – 35’ Napi 2 alkalom 10 – 15’

51

7.1. Verselés-mesélés „A szó ékszer. Édes, ékes, békességes. Anyám szava gyöngyös, fényes. Átadom, mint éket, ékszert. Izzon, égjen, ha beszélek.” Kiss Dénes Irodalmi élmény nyújtásával a gyermekek érzelmi, esztétikai, erkölcsi, értelmi fejlődésének elősegítése a cél. A mesélés pihentet, szórakoztat, az anyanyelv közegén át hat, emberi kapcsolatokra tanít, segít a világban eligazodni, az élmények feldolgozásával oldja a szorongást. Az óvodapedagógus feladatai: Művészi értékű, népi, klasszikus és kortárs irodalmi alkotásokat válogatunk az alábbi szempontok szerint: 3-4 éveseknek rövid állatmesék, láncmesék. A versanyag zömét a népi mondókák alkotják, ezek közül is ölbeli játékok, állathívogatók és az ismert költőink ritmikus, játékos versei. 4-5 éves korú gyermekeknek egyszerűbb tündérmesék, hosszabb lélegzetű állatmesék, magyar írók modern meséi, valamint verses mesék. A népi mondókák, halandzsa szövegek, kiolvasók alkotják a nagyobb részt. Ezen kívül vidám humoros versek, klasszikus és mai magyar költők versei, művei. 5-6-7 éves korra már kialakul a mesére való beállítódás, a kettős tudat. Így a klasszikus tündérmesék, cselekménydús állatmesék, népmesék, novellisztikus, realisztikus, tréfás mesék, meseregények kerülnek előtérbe. A versanyagot gazdagítják a népi mondókák, kiolvasók mellett a lírai versek. Fokozatosan szoktatjuk rá a gyermekeket a mese figyelmes végighallgatására. A többszöri meghallgatás után a gyermekekkel a mesét dramatizálva is feldolgozzuk szókincsük és kifejezésmódjuk bővítésére. A bábokkal való ismerkedéskor rövid, párbeszédes jeleneteket mutatunk be. Később a bábok számát, jelenetek időtartamát növeljük. Eleinte a kicsiknek paraván nélkül bábozunk. A nagyobbakkal minden adandó alkalmat felhasználunk a kiolvasók, versek ismételgetésére. Az új verseket a gyermekek élményeihez kapcsoljuk. Ügyelünk a szavak pontos, tiszta ejtésére, értelemszerű hangsúlyozására. A mesék, versek 52

cselekményét mozgással, szituációs játékkal is kifejezzük. Mese, vers tevékenységeket naponta szervezünk. Az élményszerű befogadáshoz megteremtjük a szükséges nyugalmat. A mondókázást mindig mozgáshoz, játékhoz kapcsoljuk. A versek mondogatását spontán helyzetekhez, emlékezetes élmény együttesekhez fűzük az utánzási, ismétlési kedvet felkeltve. A verset, mint egészet mindig az elejétől a végéig mondjuk el. A hozzá kapcsolódó gesztusokkal, mozdulatokkal, közös ritmikus beszéddel motiválunk. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

Szívesen mondogatnak verseket, mondókákat, hallgatnak mesét.

-

Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak.

-

Képről mondatokban beszélnek.

-

Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezik ki magukat.

-

Beszédük

tagoltsága,

hangsúlya,

hanglejtése

megfelel

anyanyelvünk

követelményeinek. -

Tudnak rövid történeteket, szöveget visszamondani.

-

Olyan szókinccsel rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, gondolataik érthető kifejezését.

53

7.2. Ének, zene, énekes játékok, gyermektánc Csak énekelj, mert az ének jó dolog, Csak énekelj, mert az ének víg dolog, Csak énekelj, mert az énekben szív dobog.” Bárdos Lajos

Cél: „Az éneklés az öröm forrása, kedvelt, önfeledt tevékenység, és hogy részt vállaljon a teljes személyiség formálásból” (Kodály). Örömteli élményekben, gazdag tevékenységekben a zenei – érdeklődés, anyanyelv, ízlés kialakulása.

Az óvodapedagógus feladatai: -

Népi játékok és igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások felhasználásával fejlesztjük a ritmust, éneklést, hallást, mozgást.

-

Az éneklési készség, ritmusérzék, hallásfejlesztés, harmonikus mozgás, zenei alkotó fantázia fejlesztése.

-

A népdalok, népi játékok által a hagyományokat megismertetjük, továbbélését segítjük.

-

Jó példát mutatunk a gyermekeknek a tiszta, szép énekléssel és szövegkiejtéssel.

-

Ügyelünk, hogy a dalanyag a gyermekek értelmi és fizikai adottságainak megfelelő, kis hangterjedelmű c - c’ magasságú legyen.

-

Buzdítjuk, bátorítjuk a gyermekeket az egyéni, önálló éneklésre is.

-

Az egyenletes lüktetés megéreztetését kiscsoportos korban elkezdjük

-

egyszerű, utánzó mozdulatok folyamatos ismételgetésével.

-

A dalok ritmusát kiemeljük, erre épül a motívum hangsúly megéreztetése.

-

Egyenletes és ritmus összekapcsolását végezzük.

-

Ritmus visszhang játékot játszunk.

-

Gyors-lassú tempó érzékeltetésén keresztül fejlesztünk..

-

Megismertetjük a gyermekeket néhány egyszerű ritmushangszer használatával.

-

Hallásfejlesztés: Magas és mély hang közti különbség felismerése és kifejezése.

-

Halk és hangos közti különbség felismerése és kifejezése. 54

-

Hangszín felismerés: a környezete tárgyainak, zörejeinek felismerése. Belső hallásuk fejlesztése:

-

Dallam felismerés (dúdolásról, hangszerről).

-

Dallambújtatás

Harmonikus mozgás, gyermektánc fejlesztése -

Térformák alakítása. Egyszerű tánc mozdulatok elsajátítása (p1: forgás, guggolás, taps, sarokkoppantás, egy lépéses csárdás).

-

Átbújás, szűkülő-bővülő kör, sorgyarapodó, páros játékok, utánzások.

Zenei alkotó fantázia fejlesztése -

Kérdés-felelet játék.

-

Énekelve beszélgetés.

-

Énekelve, ritmizálva köszönés.

-

Ismert mondókára, versre dallam kitalálása.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: -

Tudjanak néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni.

-

Tudjanak dallamot, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni.

-

Tudjanak társaival térformákat alakítani.

-

A zenei fogalmakat ismerjék és alkalmazzák.

-

Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést a dal ritmusától, tudják mindkettőt a dalból kiemelni.

-

Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudják kísérni.

55

7.3.

Rajzolás, festés, mintázás és kézimunka „A művészet gyönyörködtet, tanít, szórakoztat, emberségre nevel.” Végvári Lajos

Cél:

A gyermeki személyiség fejlesztése népművészeti elemekkel, esztétikus tárgyi környezettel. Jókedvvel végzett tevékenység közben óvodásainkban kialakul a külső világot megismerő képesség, az ebben való tájékozódás, intellektuális látás, kreativitás, befogadó képesség kialakulása. Képi-plasztikai kifejezőképességük, komponáló, és rendező képességük, színképzetük, esztétikai érzékenységük és igényességük, finommotorikájuk fejlődjön. Az óvodapedagógus feladatai:

Megismertetjük a különféle anyagokat, eszközöket, technikai eljárásokat, hogy ha ezekben gyakorlottá válnak, tudjanak a tartalomra figyelni (képzelet, fantázia, egyéni érzelmek, egyéni kifejezésmód). Lehetőséget adunk a gyermekeknek önálló új technikát is kitalálni, alkalmazni. Az örömmel, játékosan végzett vizuális tevékenységet úgy biztosítjuk, hogy a gyermekektől a cselekvést és nem az eredményt várjuk, értékeljük. Ugyanakkor figyelembe vesszük, hogy a rajzzal közölnek valamit. Biztosítjuk a megfelelő körülményeket: állandó hely, a gyermek által bármikor elérhető eszközök, anyagok, jó légkör. Tiszteletben tartjuk az egyéni fejlődésük útját, tempóját, sikerélményhez juttatjuk őket. Eszközt, anyagot, témaválasztási lehetőséget kínálunk, mely a gyermek érzelmi beállítódására, kötődésére, környezetismereti témára épül a cselekvés öröme érdekében. Szervezeti forma megválasztásával a rugalmasság, folyamatosság elvét alkalmazzuk. Biztosítjuk az alkotás lehetőségét az egész nap folyamán.

Feltételek biztosítása A vizuális tevékenység szervezése, lebonyolítása, tudatos, tervszerű, következetes munkát igényel. Megismertetjük a gyerekeket a világ szépségeivel, esztétikai élményhez juttatjuk őket. 56

Foglalkozások komplex jellegűek: -

más ághoz is kapcsolódhat

-

többféle technika megvalósítható

Tevékenység megszervezéséhez pedagógiai alapot ad: az évszak változásai, a természet szépségei, a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei, az ünnepek.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.

-

A gyermekek alkotására jellemző legyen a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása.

-

Örüljön alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak.

-

Plasztikai munkáik egyéniek, részletesek.

-

Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.

-

Csodálkozzanak a szép látványra, tudjanak gyönyörködni benne.

-

Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.

7.4. Testnevelés, mozgás Cél: Az egészséges életmód, a rendszeres testedzés szokásrendszerének, a testi-lelki harmónia kialakulása, a társra figyelés, az alapvető testi képességek és mozgáskészségek (harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, nagy és kismozgás) és pszichomotoros képességek fejlődése, a mozgás megkedvelése különös tekintettel a természetes mozgásokra, és koordinációra.

Az óvodapedagógus feladatai: -

Fizikai állóképesség, erőnlét és koordináció fejlesztése.

-

Nagy-, és finommozgások, testséma, téri tájékozódás és egyensúlyfejlesztés.

-

Laterális dominancia fejlesztése..

-

Probléma megoldás erősítése mozgással végzett feladatmegoldásokkal.

-

A mozgással kapcsolatos szókészletet bővítése. 57

-

Fizikai aktivitáson keresztül a szellemi aktivitást előkészítése.

-

A sikeres feladatmegoldások eredményeként az önértékelés és önbizalom erősítése.

-

A tornával és mozgásos játékokkal a gyermekek természetes mozgásának, valamint testi képességeiknek (erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, koordináció) fejlesztése.

-

A

mozgásos

tevékenységek

során

segíti

a

térben

való

tájékozódást,

a

helyzetfelismerést, az alkalmazkodó képesség, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. -

A mozgásos lehetőségeknek teret biztosít teremben és szabad levegőn egyaránt.

-

Heti 1 kötelező testnevelés foglalkozást szervezése a csoportszobában vagy az udvaron.

-

Differenciált feladatadással lehetőséget teremt arra, hogy az adott gyakorlatokat a gyermekek saját képességeiknek megfelelően hajtsák végre, kellő aktivitást és terhelést biztosít.

-

A foglalkozások körültekintő szervezésével és előkészítésével a várakozási időt kerüli.

-

Az életkorhoz az alábbi szempontok szerint a mozgásanyagot összeállítja. Járás, mászás, futás, ugrás, dobás, elkapás, húzás, tolás, függeszkedés, forgás, gurulás, hordás, egyensúlyozás.

-

Gimnasztika és talajtorna elemek.

-

Sokszínű, változatos testnevelési játékok

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: -

Szeretnek mozogni, kitartó.

-

Tudnak ütemtartással járni.

-

Képesek babzsákkal a fején egyensúlyozó járásra vízszintes padon.

-

Tudnak rövidebb távon egyenletes iramban futni.

-

Versenyjátékokban betartják a szabályokat.

-

Tudnak helyben labdát pattogtatni.

-

Kezdeményeznek mozgásos játékokat.

-

Sportmozgások alapelemeit ismerik.

58

7.5. A külső világ tevékeny megismertetése . Cél: Minél több érzékszervi és mozgásos tapasztalat szerzése a gyermekeket körülvevő természeti és társadalmi környezetről, valamint annak formai, mennyiségi viszonyairól. Életkoruknak megfelelő szinten olyan szokásrendszer elsajátítása, amelyek meghatározóak a környező világgal való harmonikus kapcsolatteremtéshez. A természeti, emberi, tárgyi környezettel, családdal való ismerkedés során olyan tapasztalatok szerzése, amelyek matematikai tartalmúak: mennyiségi, alaki, nagyság- és térbeli viszonyok. Ismereteit tevékenységekben alkalmazza. Az óvodapedagógus feladatai: -

Hogy elősegítse az emberi és tárgyi környezethez fűződő pozitív viszony kialakulását, a természet védelmét, a környezettudatos magatartás megalapozását.

-

A környezettel való ismerkedés közben fejleszti a gyermekek beszédmegértő, és nyelvi kifejezőkészségét, értelmi képességeit.

-

A környezet megismerése közben tapasztalatokat nyújt a tér- és síkbeli formákkal, mennyiségi összefüggésekkel, relációkkal kapcsolatban.

-

Elegendő alkalmat, időt, helyet biztosít a biztonságos életvitel szokásainak kialakításához.

-

Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában.

-

A tervezés során figyelembe veszi a négy őselemet: Tűz – Víz – Föld - Levegő és a helyi adottságokat, lehetőségeket, évszak változásait, ünnepeket.

-

Alkalmi és folyamatos tevékeny tapasztalatszerzéseket, megfigyeléseket, komplex érzékszervi ismeretgyűjtéseket, munka jellegű tevékenységeket, szimulációs játékokat szervez az alábbi témakörökről: Évszakok, természet változásai, időjárás, öltözködés, színek. Hét napjai, napszakok. Növények, állatok, ezekhez kapcsolódó emberi tevékenységek. Test. Közlekedés. Városunk. Család. Foglalkozások. Fizikai jelenségek, valamint a TŰZ, VÍZ, LEVEGŐ, TALAJ témakörökben.

59

Matematikai képességek -

A tárgyak, személyek összehasonlítása tulajdonság szerint. Halmazalkotás, ítéletek, nyitott mondatok, relációk, mérhető tulajdonságok, rendezés, sorozatok. Számfogalom előkészítése: összemérés (mennyiségek, halmazok), természetes számképzeteinek kialakítása (tőszám, sorszám). Műveletek: bontás, hozzátevés, elvevés ugyanannyivá tétel.

-

Tapasztalatok a geometria köréből, építés. Alkotások szabadon és másolással, tevékenység tükörrel, tájékozódás térben és síkban.

A fejlődés eredménye az óvodáskor végén -

A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét.

-

Tudják saját születési helyüket és idejüket.

-

Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében.

-

A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat.

-

Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.

-

Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását.

-

Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket.

Matematika területén: -

A tárgyakat tudják számlálni legalább tízig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint.

-

Megkülönböztetik a jobbra - balra irányokat, értik a helyeket, kifejező névutókat (p1. alá, fölé, közé…)

-

A tevékenység során megszerzett matematikai tapasztalatokat a gyermekek valamennyi tevékenység formában alkalmazzák.

60

A belső környezet megismerésének modellje

Tájékozódás- tapasztalás mintakövetés

Emlékezés Megértés

Konstruálás Tartalom- tevékenység

Tartalom kiválasztás

Ítéletalkotás

Tevékenység kiválasztás Manuális

Intellektuális

Testrészek, érzékszervek Működési funkciói,

Mozgások, megismerésük,

Egészséges életmód

Használatuk, gondozásuk, Szokásalakítás ,tanulás,

Énkép, önismeret, társas

Játékok, spontán és

kapcsolatok,

tervezett helyzetek,

mentálhigiéné

Tapasztalatok, Összefüggésük keresése konfliktuskezelés

61

Külső környezet megismerésének modellje

Tájékozódás-tapasztalás Megértés

Emlékezés Ítélőképesség

Konstruálás, alkotás Tartalom – tevékenység

Tartalom kiválasztás

Tevékenység kiválasztás Manuális

Intellektuális

Szín – forma – mennyiség

Keresés,

összehasonlítás,

Tulajdonságok

Gyűjtés,

ítéletek,

Válogatás,

kifejezések, Számlálás,

Kiterjedés – elhelyezkedés –

Műveletvégzés

Rendezés viszonyok

Konstrukciók szabadon és Adott szempontok alapján problémahelyzetek

Mozgás –

irány szóban,

Követés,

történet,

Kirakás,

felsorolás,

Építés,

tervezés, Algoritmusok, Problémamegoldás, Mérés, Modellezés, Megfigyelés, Összefüggések

62

keresése

8. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI Ünnepek és hagyományok Az ünnepek, megemlékezések szervezését a gyermekek személyiségfejlődésében fontosnak tekintjük, mert az érzelmi nevelés és szocializáció terén kiemelkedő hatást fejtenek ki. E jeles események szervesen illeszkednek a tervezett nevelési folyamatokba, melyeket a legtöbb estben a szülők közreműködésével, segítségével, részvételével készítünk elő, illetve bonyolítunk le. Ünnepeinket az aktuális előkészületek jellemzik, érzelmi, hangulati ráhangolódással, ajándékkészítéssel, az óvoda dekorációjának elkészítésével. Mikulás A Mikulás az ajándékot személyesen adja át a gyermekeknek és egy-egy dicsérő, személyre szóló gondolatot mond, akik alkalmi versekkel, énekekkel köszöntik. Karácsony Az adventi előkészületekkel,a szülőkkel való közös fa díszítéssel fokozzuk a várakozás érzelmi hatásait. Az óvoda játékeszköz bővítését ez időre tervezzük, így minden csoport játékokat talál a feldíszített fa alatt. Énekekkel, versekkel, dramatizálással ünnepelünk a szülőkkel közösen.

Farsang Jelmezben zajló zenés, táncos esemény, aktuális versekkel, énekekkel, tréfás játékokkal kiegészítve. Szülőkkel közösen ünnepeljük. Március 15. Ünneplése változatosan, csoportonként más-más módon (fejlettségtől és időjárástól függően) zajlik: PL: látogatás a Kopjafához virágelhelyezéssel, séta a felzászlózott faluban, megemlékezés a csoportban (kisebb és nagyobb korú csoportok együttműködésével) versekkel, énekekkel.

63

Húsvét Az előkészületek során a leggyakoribb a különböző technikákkal készített tojások, egyéb szimbólumok készítése. Húsvét előtti utolsó napon ajándékkeresés az udvaron. Húsvét utáni napon igény szerinti locsolkodás. Anyák napja —Szülők napja A köszöntőt az év során megismert versekből, énekekből, dalos játékokból állítjuk össze. Ez alkalomra, minden gyermek ajándékot készít édesanyjának. A Süni csoportosok régi hagyományuk szerint Szülők napja műsort rendeznek, ahová meghívják az összes családtagot.

Gyermeknap Csoportonként változó események szervezése: pl. kirándulás, versenyjátékok, kézműves programok. Lehetőség szerint közös udvari program légvárral, arcfestéssel, játékokkal. Születésnap A szülőkkel közösen ünnepeljük.

64

9. INKLUZÍV PEDAGÓGIA - INTEGRÁCIÓ A SAJÁTOSSÁGOK MEGŐRZÉSÉVEL, A KÜLÖNBSÉGEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEKET

9.1. Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése A kiemelt figyelmet igénylő gyermek típusai: Tanulási problémákkal küzdő gyermekek -

tanulási nehézséggel küzdők (például: lassú, motiválatlan, hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok)

-

tanulási zavarral küzdők (például: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, figyelemzavar, súlyosabb beszédhiba)

Magatartászavarok miatt problémás gyermekek -

visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.) Eredményhez vezethet a csoportos és a párban folyó munka, a testre szabott differenciált egyéni munka, motiválás, stb.

-

ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív stb.) Inkább egyéni feladattal köthető le, fontos a velük megbeszélt egyéni vállalások, követelmények következetes számonkérése az eredmények, pozitívumok kiemelése, megerősítése mindkét típust motiválja, segítheti a beilleszkedést, a társak általi elfogadás.

Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek -

intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.)

-

művészi tehetség (képzőművészeti, zenei)

-

pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület)

-

szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

65

Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés - a tehetségígéretes gyermekek felismerése -

a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik

-

a pedagógusoknak és a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetség ígéretes gyermeket sejtet:

-

a kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség

-

a valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a „munkában”

A tehetségfejlesztés módjai közül óvodánkban elsősorban a gazdagítás –dúsítás módszerét alkalmazzuk. A tehetségígéretes gyerekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, azonban a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok által differenciált „gondozásban” részesülnek. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tehetség ígéretes gyermekeiket milyen óvodán kívüli tehetséggondozó intézményekbe célszerű az óvodai nevelési időn túl is fejleszteni. Különleges bánásmódot igénylők még: csoportok -

a nemzeti kisebbségekhez tartozók

-

a bevándorlók

Eltérések -

Az anyanyelv és a többségi nyelv birtoklása

-

Kulturális sajátosságok; eltérés a többségi kultúrától

-

Csoportkohézió; a többséghez való viszony

Multikulturalizmus és interkulturalizmus -

Multikulturalizmus: A kisebbségi társadalmi csoportok nyelvének és kultúrájának megjelenítése a pedagógiai hatásrendszerben.

-

Interkulturalizmus: Egy óvodában a többséghez és a kisebbséghez tartozó gyerekek együttnevelése 66

9.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Gyermekeink szociokulturális háttere változatos képet mutat. Munkánk tervezésénél azonban figyelembe kell vennünk az elfoglalt, időhiánnyal küszködő családok igényeit éppúgy, mint a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró, több gyereket nevelő, esetleg egyszülős, vagy nevelő szülők által nevelt családokét. Felelősségünk különösen nagy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében és fejlesztésében. A hátrányos helyzet esetenként a gyermek veszélyeztetettségét is magában hordja. Ők néha csak tőlünk kapnak segítséget a világban való eligazodáshoz, a kultúra értékeinek megismeréséhez, lelki és testi fejlődésükhöz. Feladatunk az óvoda világát nehezen elfogadó, illetve együtt nem működő, esetleg gyermeküket is elhanyagoló családokkal való - együttműködésre késztető - kapcsolattartás. A hátrányos helyzet leggyakoribb okai -

A család anyagi és egészségügyi állapota, erkölcsi helyzete és életvitele, értékrendje

-

A család lakhelye és környezete

-

A gyermek és/vagy szülő egészségi állapota

-

A családtagok száma

Környezeti okok lehetnek -

Sokgyermekes család: 3 vagy több gyermek

-

Szűkös lakásviszonyok: a család magas létszáma, több generáció együttélése

-

Szülők iskolázatlansága

-

Nevelési hiányosságok: kettős nevelés, felügyelet és gondozás hiánya, helytelen bánásmód (brutalitás), érzelmi sivárság, közömbösség, könnyelmű, felelőtlen életvitel, bűnöző családi háttér

-

Negatív hatású baráti kör

Anyagi okok lehetnek -

Munkanélküliség

-

Létminimum alatti 1 főre jutó jövedelem

-

A szülő csökkent munkaképességű vagy munkaképtelen

-

A kereset nem a család szükségleteinek kielégítésére fordítódik 67

Egészségügyi okok -

Születési rendellenesség vagy szerzett fogyatékosság

-

Tartós betegség

-

Idegrendszeri, pszichés problémák (szülő és/vagy gyerek)

-

Higiénés hiányosságok

A gyermek személyiségében rejlő okok -

Értelmileg, érzelmileg visszamaradt

Feladataink a szociális hátrányok enyhítése érdekében -

Anyagi támogatás lehetőségeinek kiaknázása

-

Az önművelés igényének kialakítása

-

A tolerancia, segítőkészség kialakítása, a másság elfogadása

-

Praktikus ismeretek elsajátíttatása

-

A mindennapi élethez szükséges készségek kialakításának segítése: tanácsadás, külső segítség felajánlása

-

Családi életre és egészséges életmódra nevelés

-

A testnevelés és sport sajátos eszközeivel kialakítani az alapvető mozgás - és feladatmegoldó képességet, az egészséget értéknek tekintő gondozásmódot, a szabadidő tartalmas eltöltésének igényét

Tevékenységeink a szociális hátrányok enyhítésére -

Differenciált fejlesztés.

-

Egészségnevelés

-

A sport és egyéb mozgástevékenységek megismertetése, megszerettetése

-

Interkulturális ismeretnyújtás: Pl. életvezetés, cigány irodalom, a cigányság története

-

Tehetségígéretes gyermekek felkészítése

-

Felzárkóztató foglalkozás a valamilyen területen lemaradóknak

-

Igény szerint ügyelet biztosítása: szülői értekezletek és fórumok időtartama alatt

-

A családi életre nevelés tanítása: tanácsadás, külső segítség felajánlása

-

Mozgáslehetőség biztosítása

-

Kulturális rendezvények csoportos látogatása.

68

Szülőknek felajánlott segítség -

Fórum – Neveléssel, életvitellel kapcsolatos tanácsadás:

-

Közös programokon történő részvételi lehetőség az óvodában: nyitott napok, barkácsolás, kertgondozás, stb.

-

Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleten, családi beszélgetéseken (fogadó órákon), a gyermekvédelmi megbízott által szóban, valamint írásos tájékoztatón keresztül

9.3. A sajátos nevelést igénylő gyermekek befogadása és fejlesztése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a sajátos nevelési igényű mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő – gyermekek, eredményes fejlesztésének biztosítására kiemelt figyelmet fordít. A mi intézményünk az alapító okirat alapján a tanulásban akadályozott gyermekek integrálására rendelkezik a megfelelő feltételekkel. A tanulási akadályozottság elsősorban az oktatási helyzetben, tanulási szituációban jelent problémát, nem terjed ki az egyén egész életvitelére, hiszen az enyhén értelmi fogyatékos személyek önálló életvezetésre képessé válnak, társadalmi beilleszkedésük segítségnyújtással, szociálpolitikai intézkedéssel sikeres lehet. Mesterházi Zsuzsa: „a tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.”

Az alapprogramban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek, így az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A gyermekek között fennálló különbségeket pedagógiai programunk kialakításakor mindvégig figyelembe vettük és számos helyen beépítettük. A nevelés hatására a sérült 69

kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges. Az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez: -

fontos, hogy fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljon meg

-

a sajátos nevelési igényű gyermekeket a nevelés, a fejlesztés ne terhelje túl

-

a habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások programjai váljanak mindennapi nevelőmunkánk tartalmi elemeivé

A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Óvodánkban az együttnevelés – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint.

A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei A sajátos nevelési igény kifejezi -

a gyermek életkori sajátosságainak az akadályozottság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását a képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, eltérő ütemű fejleszthetőségét.

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan teammunkában kialakított és szervezett nevelési folyamatban valósul meg, mely az egyes gyermekek vagy gyermekcsoport igényeitől függő eljárások (időkeret, eszközök, módszerek, terápiák) alkalmazását teszi szükségessé. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. 70

A gyermekek habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztésének az alapja a szakértői bizottság és a nevelési tanácsadó szakvéleménye. Nevelőmunkánk során figyelemmel kell lenni arra, hogy: -

az akadályozott kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti

-

a gyermek iránti elvárást az akadályozottság jellege, súlyosságának mértéke határozza meg

-

terhelhetőségét biológiai állapota, személyiségjegyei befolyásolják.

A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés gyógypedagógiai kompetencia. Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának típusához

igazodó

óvodapedagógus

szakképzettséggel

együttműködése

rendelkező

szükséges,

melyet

gyógypedagógus,valamint jelenleg

náluk

a

az

Pedagógiai

Szakszolgálat fog ellátni. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. -

Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására

-

A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása

-

Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése

-

Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők -

A fogyatékosság típusa, súlyossága.

-

A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének ideje.

-

A gyermek o életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei o képességei, kialakult készségei o kognitív funkciói, meglévő ismeretei o családi háttere 71

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára -

A sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása

-

az egyéni szükségletekhez igazodó környezet, speciális bútorok biztosítása

-

az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata; a segédeszközök elfogadtatása, azok következetes használatára és megóvására nevelés

-

a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével

-

annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes

-

rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni foglalkoztatásának megvalósulásához

-

az óvodapedagógusok, valamint a pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő

tájékoztatása

a

sajátos

nevelési

igényű

gyermek

befogadására,

együttműködés a sérült gyermek családjával Óvodákban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Óvodánk többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget: -

pedagógiai programunk készítésekor és a speciális tevékenységek megvalósításakor figyelembe vesszük a sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének igényeit

-

külön gondot fordítunk arra, hogy a gyermek minden segítséget megkapjon hátrányainak leküzdéséhez 72

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: -

Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

-

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus

-

szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz

-

a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja

-

egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres

-

alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez

-

együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba

-

A tanulásban akadályozott gyermekhez igazodó szakképesítéssel rendelkező, szakirányú végzettségű gyógypedagógus az együttműködés során:

-

segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását

-

javaslatot

tesz

gyógypedagógia-specifikus

módszerek,

módszerkombinációk

alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására -

segítséget nyújt a szükséges speciális (segéd) eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségéről

-

együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait

-

segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában

-

kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával

-

részt vesz a befogadó közösség felkészítésében. 73

9.4. A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az egyenlő bánásmód követelménye és az esélyegyenlőség előmozdítása nevelési alapelveinkben és értékeinkben rejlik, miszerint minden gyermeknek vele született joga van az emberi méltósághoz. Intézményünk óvodapedagógusainak alapvető feladata, hogy az ellátott gyermekek hozzájussanak mindahhoz, amely a gyermeki személyiség szabadon történő kibontakoztatásához szükséges. Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell -

a teljesítmények értékelése során

-

az óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során

-

gyermeki jogok gyakorlása során

-

az óvodai ellátással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés során (a jogszabály alapján járó juttatások, illetőleg a nevelési-oktatási intézmény mérlegelése alapján adható juttatások)

-

az óvoda feladata az is, hogy a tehetségígéretes és képességeihez viszonyítva rosszul teljesítő gyermek részére segítséget nyújtson

-

érvényesíteni kell az óvodai nevelésben való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során

-

a gyermek csoportban való elhelyezése során

-

szülői igény esetén vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló nevelésben részesüljön

-

megfelelő számú szülői igény esetén nemzetiségi nevelésben részesüljön

9.5. Az óvodai integrációs program jellemzői Célja: Az óvoda körzetében lévő valamennyi 3 éves halmozottan hátrányos helyzetű gyermek beóvodáztatása valósuljon meg; együttműködő partneri kapcsolat kiépítése a szülői házzal, gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, szakmai- és szakszolgálatokkal, általános iskolákkal annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése valósuljon meg; hatékony óvodai nevelő-fejlesztő munkával 74

-

biztosítjuk- a gyerekek rendszeres óvodába járása mellett-, hogy iskolaéretté váljanak

-

és egyenlő eséllyel várják az iskolakezdést.

Tartalmi elemek: -

Szervezési feladatok

-

Nevelőtestület együttműködése

-

Pedagógiai munka kiemelt területei

-

Gyermekvédelemmel,

az

egészségügyi

ellátással,

szociális

segítségnyújtással

kapcsolatos munka -

Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel, különösen a gyermekjóléti, családsegítő szolgálat, védőnői hálózat, szakmai szolgáltatók,

-

Óvoda-iskola átmenet támogatása

-

Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés

-

Intézményi önértékelés, eredményesség

75

10. GYERMEKVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Óvodánkba eltérő szocio - kultúrális környezetből érkeznek a gyermekek. A gyermekvédelmi tevékenység összetett feladat, amely leginkább pedagógiai, pszichológiai egészségügyi és szociális feladatokból tevődik össze. A jelzőrendszer által kiemelt a gyermekeknél különös odafigyelés szükséges a hátrányos helyzetből fakadó hatások ellensúlyozására és a higiénés szokások kialakítására Az óvodai gyermekvédelem célja Feltárja a családokban előforduló problémákat, gondokat, s a lehetőségekhez képest segíti a gyermekek – családon belüli – megfelelő testi, lelki és erkölcsi fejlődését. A gyermekvédelem feladatai -

A gyermeki – szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában.

-

Rendszeres kapcsolattartás a gyermek szüleivel.

-

Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése.

-

Együttműködés a gyermekvédelemben partner társszervekkel.

A megelőzés (prevenció) feladatai: A gyermeki – szülői jogok megismertetése és érvényesítése az óvodában. -

Rendszeres kapcsolattartás a gyermek szüleivel.

-

Biztonságos, egészséges óvodai környezet megteremtése.

-

Együttműködés a gyermekvédelemben partner társszervekkel.

-

A családot, gyermeket megillető kedvezményekhez való hozzájutás elősegítése.

-

Egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása

Feltárás feladatai: -

A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet tüneteinek felismerése, problémák feljegyzése.

-

A tünetek okainak megkeresése.

-

A gyermek veszélyeztetettségének, illetve hátrányos helyzetének megkülönböztetése a

-

helyi kritériumok alapján. (Adott gyermeket, adott időben és környezetben, aktuális

-

állapotát figyelembe véve vizsgálunk 76

A megszüntetés feladatai: -

Az induló hátrányok megszüntetése, a felzárkóztatás megszervezése.

-

Egyéni tehetséggondozás.

-

A szülők segítése a szülői szerep eredményesebb betöltéséhez.

-

A gyermekek szociális helyzetének lehetőség szerinti javítása.

-

Segítő szakemberek igénybevétele a problémák típusának megfelelően.

-

Együttműködés konkrét esetekben a segítőkkel, (társszervekkel), jelzőrendszer működtetése.

Az óvoda vezetőjének feladatai Kapcsolatot tart és együttműködik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal, és szükség esetén intézkedést kezdeményez. A gyermekvédelmi felelős feladatai -

Rendszeres jelentési kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetője felé az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról.

-

Köteles évente egyszer beszámolót tartani a gyermekjóléti szolgálatnál és részt venni az esetmegbeszéléseken.

-

Koordinálja az óvodapedagógusok családgondozói és gyermekvédelmi munkáját, esetenként közös családlátogatásokat végez.

-

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek névjegyzékét naprakészen vezeti.

-

Évente egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek a gyermekvédelmi munkáról.

A csoportban dolgozó óvodapedagógus feladatai -

A be nem érkezett gyermekek felkeresése.

-

Augusztusi családlátogatások az újonnan érkezett gyermekeknél.

-

A látogatás során a családi háttér felmérése, a helyzetnek megfelelő gondozás és jelzés a gyermekvédelmi felelősnek.

-

Folyamatos tájékoztatás és kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, indokolt esetben közös családlátogatások szervezése.

77

Az óvodában folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységformák -

Felzárkóztatás egyénre szabott tervek alapján

-

Óvodai szociális szolgáltatások felkínálása étkeztetés területén

-

Logopédiai ellátás

-

Részképesség fejlesztés

-

Szülőkkel való kapcsolattartás egyéni helyzetnek megfelelő formában.

Kapcsolattartás a gyermekvédelemben partner társszervekkel -

Partnereink Kapcsolattartás módja

-

Gyermekjóléti szolgálat

-

Gyámügy

-

Védőnői szolgálat

-

esetészlelő lap

-

esetmegbeszélés

-

személyes találkozás

78

11. AZ ÓVODA KAPCSOLATAINAK SZINTEREI

11.1.

Az óvoda és a család

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való együttműködés. Az

együttműködés

formái

változatosak,

a

személyes

kapcsolattól

a

különböző

rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család termet meg A szülő tud legtöbbet a gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvodapedagógusnak van olyan szaktudása és olyan korosztályi tapasztalata, mely alapján hathatós segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztéséhez. Az óvodapedagógusok lehetőségekhez mérten figyelembe veszik a családok sajátosságait, szokásait, és ha szükség van rá, segítséget nyújtanak. Korrekt, partneri együttműködésük elengedhetetlen a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda körültekintően szervezze meg az együttműködés formáit, mely az információk áramoltatását, a szemléletformálást, az óvoda tartalmi munkájának szakszerű megismertetését a gyermekek egyéni fejlődésének jellemzőit hivatott közvetíteni A kapcsolattartás formái -

A családlátogatás (lehetőleg még az óvodába kerülés előtt),

-

anyás befogadás,

-

a napi kapcsolattartás elengedhetetlenül szükséges, hogy a szülő teljes mértékben tájékozott legyen a gyermekével történt napi lényeges eseményekről,

-

szülői értekezletek,

-

nyílt napok,

-

fogadóóra,

-

a szülőkkel együtt szervezett rendezvények, ünnepek, kiállítások, hangversenyek, kirándulások.

79

-

A gyermekéről a szülő az óvodába lépéstől az iskolába kerülésig, folyamatos tájékoztatást kap, írásban és szóban egyaránt, a fogadóórák alkalmával.

A szülőkkel való együttműködési formák fokozatos bővítésével, mélyítésével szeretnénk, ha közelebb kerülnének az óvodához, megismernék az óvodában folyó munkát, ötleteikkel, tanácsaikkal gazdagítanák annak tartalmát. . A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái: -

Olyan bizalmi kapcsolat kiépülése, amely a gyermek fejlődése érdekében kívánatos.

-

Az óvodai nevelés, céljaink elfogadása a családok részéről

-

A szülőik elégedettségének állandó figyelemmel kísérésével az igények beépülése a nevelési folyamatainkba.

-

Meghallgatja, és lehetőség szerinti teljesíti.

-

Szülői kíséretet kér az óvodán kívüli tevékenységekhez, amelyek az óvodai tanulás folyamatához az ismeret-, élmény, és tapasztalatszerzésben segítenek.

Kapcsolattartás várható eredményei: -

A családok elégedettek az óvoda működésével.

-

Minden szülő rendszeres tájékoztatást kap, gyermeke fejlődéséről.

-

A szülők aktívan részt vesznek az óvoda rendezvényein.

-

A szülők nevelési problémáikkal, gondjaikkal, bizalommal fordulnak az óvónőkhöz, akiktől segítséget kapnak

11.2.

A Pedagógiai Program megvalósítását segítő egyéb kapcsolatok

Kapcsolat az Általános Iskolával Az óvodából kilépő nagycsoportos gyermekek zavartalan beilleszkedését az általános iskolába, nagymértékben elősegíti a két intézmény szoros tartalmi kapcsolata. Ennek elősegítésére minden évben kidolgozzuk a kapcsolattartás formáit: -

A két intézmény pedagógusai előre meghatározott rendszerességgel eszmecserét tartanak. 80

-

Tájékoztatják egymást munkájukról. Ötleteket, javaslatokat adnak egymásnak a zökkenőmentesebb iskolakezdés érdekében.

-

A leendő elsős tanítónők folyamatos tájékoztatása az egyéni fejlődés üteméről, a várható alkalmazkodási nehézségekről.

-

Egymás rendezvényein, ünnepein történő részvétel, közreműködés.

Kapcsolat az Alapfokú Művészeti és Zeneiskolával Községünkben működő Művészeti Iskola nagy lehetőséget nyújt mind a szülők, mind a gyermekek, mind a pedagógusok számára, hogy megismerkedjünk a zenei kultúra alapjaival, különböző hangszerekkel. -

5-6 éves gyermekek önkéntesen heti rendszerességgel dalos játék címmel, zenei előképzőn vesznek részt.

-

Egymás rendezvényein, ünnepeken való részvétel.

11.3.

A nevelési - oktatási intézmények közötti kapcsolatok és azok ápolása

Az óvoda és a közművelődési intézmények (Könyvtár, Művelődési Ház) -

Az intézmény által szervezett életkornak megfelelő programokon való rendszeres részvétel

Együttműködés a környező települések óvodáival: -

A két intézmény közötti koordináció

-

Egymás programjának megismerése

-

Közös továbbképzések szervezése

-

Szabályzatok, tervek összehangolása

-

Közös nevelési értekezlet szervezése

81

Sajátos feladatok, speciális kapcsolatok

-

Egyház: A szülők igénye alapján játékos hittan foglalkozásokat szervezünk, amelyeket hitoktatói végzettséggel rendelkező szakember végez. A gyermek fő tevékenysége a játék, így ezen keresztül lehet a legjobban megközelíteni, és kialakítani a jó közösségi légkört. A hittan foglalkozásokon lehetőség nyílik a szófogadás, engedelmesség, figyelmesség, tiszteletadás, alkalmazkodás, igazmondás, megbocsátás örömszerzés alapjainak lerakására.

-

Az óvoda nevelőmunkáját segítő intézmények:

-

Szakértői Bizottság

-

Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó

-

Gyermekjóléti Szolgálat

-

Az óvoda egészségre nevelő munkáját segítő intézmények és személyek:

-

Az óvoda gyermekorvosa, fogorvosa

-

Az óvoda védőnője

-

A Foglalkozás- egészségügyi Szolgálat Orvosa

-

Állami Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat

A nevelési - oktatási intézmények közötti új horizontális kapcsolatok és azok ápolása

Felgyorsult világunk változásainak követése nagy kihívás az élet minden területén. Versenyképes minőséget a nevelés-oktatás területén is csak úgy lehet létrehozni ha „naprakészek vagyunk”, követjük szakterületünk változásait. A legújabb ismeretek, információk megléte azonban nem elegendő. A lehető leggyorsabban alkalmazni is kell azokat, azonban, csak akkor vagyunk képesek felhasználni, ha a neveléstudomány, benne az óvodapedagógia szakterületünket jól ismerjük, naprakész információink vannak. Csupán a konkrét, friss értékelési adatok és elemzések birtokában dönthetünk jól arról, mely területeken, milyen változtatások szolgálnák a jobbítást, a hatékonyság növelését. Rohanó világunkban azonban egyre kevesebb időnk van (s még kevesebb lesz) a változások követésére, a kutatási eredmények kipróbálására és beillesztésére a gyakorlatba. Hosszú időbe 82

telik a beválás, a hatékonyság elemzése is. Ezért kapnak egyre nagyobb szerepet az egymástól való tanulás módszerei életünk szinte minden területén. A horizontális tanulás talán legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy bevált gyakorlatokat közvetít. Rengeteg idő és energia takarítható meg az intézmények közötti ismeret és módszercserének, a manapság nagy kultuszát élő benchmarkingnak. Szervezetünk csak akkor lehet tanuló szervezet, ha a horizontális tanulás módjait ismerjük és alkalmazzuk. Szükséges feltétel tehát, hogy a minőség iránt elkötelezett vezetésnek az óvodapedagógusok is elkötelezettjei legyenek, azaz a folyamatos fejlesztés, az állandó jobbítás szervezeti filozófiáját vallják. Ennek meghatározó szervezeti jellemzői: -

ciklikus értékelési rendszerrel kövessük saját működési gyakorlatunkat

-

a teljes szervezet a jobbítás, a fejlesztés elkötelezettje legyen,

azaz, a

minőségirányítási rendszer (tudatos vagy ösztönös) működése elengedhetetlen feltétele a horizontális tanulásnak. Horizontális tanulás: a tanulás olyan módja, ahol a gyakorlatban keletkező tudás partneri cseréje, egyenrangú felek közötti elosztása történik. Legfontosabb céljaink: -

saját pedagógiai rendszerünk folyamatos jobbítása

-

a szakmai együttműködés lehetőségeinek felkutatása

-

a már bevált pedagógiai gyakorlatok (intézményi jó gyakorlatok) megismerése

Előnyei: -

elsődleges cél mindig a saját szervezetünk működésének jobbítása marad

-

nyitott, rugalmas, egymásra figyelő kommunikációt feltételez

-

időt, energiát, pénzt takaríthatunk meg: jól működő gyakorlatokat közvetít

-

saját szervezetünk vagy telephelyeink működésének elemzésére késztet, hisz ez az alapja a megismert új gyakorlatok adaptálásának

-

egymást támogató fejlesztési rendszerek jöhetnek létre

83

Megvalósítási feladatok -

Hospitálási rendszer működtetése az egyes csoportok között, valamint óvodánk és az ország más óvodái között

-

A hospitálásokkal kapcsolatos adminisztratív és gyakorlati feladatok: szervezés, látogatók fogadása, adminisztráció

-

Műhely működtetése: műhely munka során használandó módszerek és eljárások, a műhelymunka dokumentálása→ közös összegzések → saját intézményben vagy más intézményben szerzett felhasználható tapasztalatok

11.4.

Az intézmény fenntartójával való együttműködés

Intézményünk részéről pedagógiai programunk egyfajta kötelezettségvállalás az Úri Községi Önkormányzat - mint intézményfenntartó – felé arra vonatkozóan, milyen színvonalú óvodai ellátást biztosít állampolgárainak, az óvodát igénybe vevő családoknak. Fenntartónk számára a kötelező feladatellátás és a folyamatosan szűkülő forráslehetőségek egyre inkább elkerülhetetlenné teszik a közpénzek hatékony felhasználásának bizonyítását. Az óvodai nevelésre fordított költségek a község költségvetésének jelentős részét teszik ki, ezért jogosan merül fel az a kérdés, hogyan hasznosul a köznevelésre fordított pénz? Más szóval, mennyire működünk hatékonyan és eredményesen, teljesítjük-e alapvető funkciónkat, el tudunk-e pénzügyileg és szakmailag számolni a rendelkezésünkre bocsátott forrásokkal? Cél: A kapcsolat lehetőségeinek folyamatos felülvizsgálatával az intézményfenntartóval, illetve annak munkatársaival való eredményes és hatékony együttműködés kiemelten az alábbi tartalmak vonatkozásában:

-

az intézményi dokumentumokkal szembeni fenntartói elvárások pontosítása

-

a beszámoltatás szempontjainak és eljárásrendjének kidolgozása, működtetése

-

adatszolgáltatás rendjének szabályozása

-

partneri igény és elégedettség mérés eljárásrendjének egyeztetése

-

egyéb kapcsolattartási tartalmak

84

Az óvoda és a fenntartó kapcsolata elsősorban a következő főbb területekre terjed ki: -

az óvoda Alapító okiratának kialakítása, módosítására

-

pénzügyi-, gazdálkodási tevékenységére, az éves költségvetés jóváhagyása, elfogadása, módosítása

-

óvodánk ellenőrzése gazdálkodási szempontból

-

óvodánk ellenőrzése működési szempontból

-

óvodánk ellenőrzése törvényességi szempontból

-

óvodánk ellenőrzése a szakmai munka eredményessége tekintetében

-

óvodánk ellenőrzése az itt folyó gyermekvédelmi tevékenységre

-

óvodánk ellenőrzése a gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében

-

az óvodában folyó szakmai munka véleményezése

-

az SZMSZ jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van

-

a Házirendje jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van

-

a Pedagógiai Programja jóváhagyása, módosítása abban az esetben, ha annak költségvetési kihatása van

A fenntartóval való kapcsolattartás formái -

szóbeli tájékoztatás

-

írásban beszámoló évente egy alkalommal

-

egyeztető tárgyalások és megbeszélések

-

értekezletek

-

az óvoda képviseletének szükség és igény szerint biztosítása képviselő testületi és bizottsági üléseken

-

fenntartói rendeletek és határozatok átvétele azok végrehajtása céljából

-

szükség és igény szerint speciális információszolgáltatás az óvoda pénzügyi-, gazdálkodási-, szakmai tevékenységhez kapcsolódóan

85

12. A GYERMEKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE. A PEDAGÓGIAI MUNKA DOKUMENTÁCIÓI Óvodánk nevelőtestülete által összeállított fejlődési naplóban évente kétszer bemeneti és kimeneti méréseket, megfigyeléseket rögzítik az óvónők. Mellékletként csatolni fogjuk a rajzfejlettséghez szükséges emberrajzot. A bemeneti mérést október 31-ig kell elvégezni. Azoknál a gyermekeknél, akik év közben érkeznek óvodánkba, két hónap elteltével kell elkészíteni a bemeneti mérést. A kimeneti mérést április 30-ig kell elkészíteni az óvodapedagógusoknak. A tanköteles korú gyermekek kimeneti mérése január 31-ig készül el, hogy iskolaérettség megállapítása egyértelmű legyen. Ugyanezen időpontokhoz kötött a DIFER mérés minden 3-7 éves halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermeknél. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása A gyermekek személyiségfejlődéséről képességfelmérő módszerrel szerzünk információt, melyet fejlődésnaplóban rögzítünk. Ennek alapján jelöljük ki az elkövetkező időre szóló feladatokat. Az óvodába lépést követő 2 hónap a gyermek megismerését, megfigyelését szolgálja. Ez, az első mérés melyet új gyermekek esetében érkezésétől számított két hónap elteltével készítik el a csoportvezető óvónők (október 31.). A következő mérések ideje függ a gyermekek korától: 3 - 5 éveseket április 30-ig mérjük másodszorra az erre rendszeresített mérőlapon, míg a 6 - 7 éves gyermekeket január 31.-ig mérjük, mely alapot képez a beiskolázáshoz, a nevelési tanácsadóba

egyéb

szakértői

bizottságokhoz

benyújtandó

óvónői

szakvélemény

elkészítéséhez. További egyéb mérési módszerek, eszközök használata a pedagógiai szabadság tekintetében nem igényel egyeztetést, de abban az esetben, ha a nevelőtestület kiegészíteni, változtatni szeretne, akkor a nevelőtestület nyílt szavazással dönt az egységesítés mellett. A többségi döntés valamennyi óvodapedagógusra érvényes. Az óvodapedagógus indirekt módon tevékenységekben, felajánlott szituációkban segíti a gyermek fejlődését egyéni ill. mikrocsoportos (szociocsoportos) formában.(amikor a gyermek vagy még nem, vagy már nem játszik, nem elmélyült tevékenységben, ill. délutáni pihenőidő alatt a gyermek alvási szükségleteihez igazodva).

86

Ezzel összefüggésben vezetjük a Differenciált foglalkoztatás c. naplót. Ebben kell rögzíteni az egyéni vagy mikrocsoportos foglalkoztatás tárgyát, anyagát, a résztvevő gyermekek számát, esetlegesen a monogramját. A kötelező dokumentumok vezetése naprakészen és folyamatosan történik, melyet az intézményvezető negyedévente, de ad hoc jelleggel is ellenőriz. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséről egyéni fejlesztési naplót vezetünk, ill. a fejlődési naplóban rögzítjük a megfigyelteket, a mérési eredményeket. A pedagógiai munka dokumentációi: Az óvodában használt kötelező nyomtatványok: -

Felvételi előjegyzési napló

-

Felvételi mulasztási napló

-

Óvodai csoportnapló

-

Óvodai törzskönyv

-

Tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény Vezetésük a törvény által előírt módon szükséges.

-

A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek anamnézisét, valamint a testi, szociális, érzelmi erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre, részleteire lebontva tartalmazza az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően.

-

Projekttervek, szervezési feladatok, élményszerzések, szülősegítők és egyéb egyeztetések dokumentuma.

-

A gyermekek egyéni orvosi, egészségügyi dokumentációja. Pályázatok által előírt egyéb dokumentumok vezetése.

87

13. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE Az óvoda belső ellenőrzését, értékelését az óvoda irányítása végzi – szervezeti felépítése szerint: -

A vezetői team(óvodavezető, óvodavezető helyettes,munkaközösség vezető) végzik az éves pedagógiai munkaterv mellékleteként szereplő ellenőrzési terv alapján.

Az ellenőrzés, értékelés kiterjed: -

Nevelőmunka feltételeinek vizsgálatára

-

Az óvodai írásos dokumentációk, nyilvántartások vezetésére

-

Az intézmény dolgozóinak munkavégzésére

-

Az intézmény gazdálkodására

-

Vagyonvédelemre

-

Törvényességi előírások betartására

A helyi programunk megvalósításának ellenőrzése A program ellenőrzése a minőségbiztosítás céljait szolgálja. A minőségbiztosítás fontos eleme a pedagógus felkészültsége, alkalmazott módszerek, anyagok és eszközök. Óvodai nevelési programunk érvényessége: Programunk a nevelőtestület határozata alapján határozatlan időre szól Módosítása indokolt: -

Ha a nevelőtestület más program bevezetéséről dönt

-

Ha egyéb érdekegyeztető fórum módosítást javasol

-

Ha az intézmény szervezeti átalakítása; leépítés, bővítés szükségessé teszi

-

A program rendszeres, folyamatos értékelésének eredményeként a fejlesztés (változás indokolttá válik).

Módosítás előterjesztése: -

Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőjének, a nevelőtestület részéről, ha legalább erre 50% erre javaslatot tesz.

-

Részletes szóbeli előterjesztés nevelőtestületi értekezleten legalább 50 % - ban.

-

Szülői Szervezet részéről, ha a szülők legalább 60 %-a erre javaslatot tesz. 88

A helyi program ellenőrzése és értékelési rendszerének felelőse az óvodavezető. Munkája, tevékenysége az alábbi feladatokra terjed ki: Pedagógiai feladatok: A nevelőmunka ellenőrzésével, koordinálásával végzi. Az óvoda pedagógusainak szakmai fejlődésének és fejlesztésének biztosítása. Tanügyigazgatási feladatok: Szabályszerű működtetés biztosítása. A folyamatos minőség biztosítására az óvodavezető helyettesre, valamint a programvezető pedagógusokra támaszkodik a vezető. Szakmai dokumentumok segítik ellenőrzési munkájukat, ezek a következők: -

A vezető óvónő pedagógiai terve

-

A gyermekcsoportok fejlesztési – nevelési terve

-

A gyermekekről készült dokumentumok

Az értékelésben valamennyi óvónő részt vesz. Minden év elején helyzetfeltárás, majd az év végén elemezzük a nevelés eredményességét, a szülők véleményét, az addigi tapasztalatokat.

89

14. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK Egyetértését nyilvánította:

Szülői Szervezet nevében ___________________________________ ___________________________________

Elfogadta:

dátum

___________________________________ Nevelőtestület nevében ___________________________________ dátum

Tájékoztatásul megkapják: _________________________________ Önkormányzati képviselőtestület ____________________________________ dátum ____________________________________ Nevelőtestület ____________________________________ dátum ____________________________________ Általános Iskola igazgatója ____________________________________ dátum ____________________________________ Szülői képviseletek ____________________________________ dátum

Hatálybalépés: 2013.szeptember 1.

90

Melléklet

2. Kompetencia alapú nevelés-oktatás -TÁMOP 3.1.4. pályázat A vállalt szakmai feladatok, és azok beépítése a Helyi tantervbe „ Amit évek hosszú során felépítettél, egy másodperc alatt romba dőlhet. Ne törődj bele! Te csak építs! „ (Calcuttai Teréz Anya)

Intézményünk, a NOKI ÁMK a kompetencia alapú nevelés-oktatás változatos és újszerű módszereinek, tanulási technikáinak alkalmazásával kíván a XXI. század új kihívásaira válaszolni, reagálni. A kompetencia alapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten levő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását.

Az új módszerek és technikák alkalmazásával a gyermekek és a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint: •

a kommunikációs képesség, vitakészség,

•

együttműködés, együtt gondolkodás,

•

a „különböző személyiségek vagyunk” elv elfogadása.

A kompetencia alapú oktatás során előtérbe kell, hogy kerüljön az a fontos szempont, hogy a gyermeket oktassuk és tanítsuk, ne a tantárgyi ismereteket. Az ő személyisége álljon a középpontban és ne az ismeretanyagot és a tankönyveket helyezzük előtérbe.

Intézményegységeinkben az alapképességek, és készségek fejlesztése a következő területeken kerül előtérbe. A sorrend egyben a prioritásokat is meghatározza. 1.

Anyanyelvi kommunikáció

2.

Matematikai kompetencia

3.

Szociális- életviteli- és környezeti kulcskompetencia

4.

Életpálya kulcskompetencia

5.

Természettudományos kompetencia

91

6.

Digitális kompetencia

7.

A tanulás tanulása; a hatékony, önálló tanulás

8.

Kulturális kompetencia: esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

9.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Mindezen célrendszert a 2009/2010-es tanévtől a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében meghirdetett Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben címmel elnyert pályázat is segíti.

2.1 A pályázatban előírt kötelező elemek 2.1.1 Programcsomagok bevezetése legalább egy gyermekcsoportban „óvodai programcsomag bevezetése” teljes tanévet átfogóan és teljes lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. legalább egy tanulócsoportban „szövegértés-szövegalkotás” területen teljes tanévet átfogóan és teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. legalább egy tanulócsoportban „matematika” területen teljes tanévet átfogóan és teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. legalább egy tanulócsoportban további egy választott kulcskompetencia területen ( mi a szociális- életviteli- és környezeti kulcskompetenciát választottuk az úri tagiskolában és a szentistváni telephelyen, a mendeiben pedig az életpálya kulcskompetenciát.) kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása.

A pályázati programba a mendei óvodában kettő, az úri óvodában egy gyermekcsoportot vontunk be. Feladatuk az óvodai programcsomag adaptációja, bevezetése.

A mendei iskola székhelyén és telephelyén, valamint az úri iskolában a következőképpen vettek részt a pályázat alapján a bevont osztálycsoportok a különböző kompetencia területekkel: o

Szövegértés-szövegalkotás kompetencia, alsó és felső tagozatokon 1-1 osztályban,

o

Matematika kompetencia, alsó és felső tagozatokon 1-1 osztályban,

o

Életpálya kompetencia, szentistváni alsó és mendei felső tagozat 1-1 osztály,

92

o

Szociális - életviteli- és környezeti kompetencia, alsó tagozatok 1-1 osztály.

Mindezeket visszük tovább az elkövetkező nevelési- és tanévekben, óvodákban - iskolákban egyaránt, felmenő rendszerben olyan formában, hogy a bevont csoportok az elkezdett kompetencia területüket végigviszik a bevont pedagógusaikkal, és a bevont pedagógusok, ha felértek nagycsoportba, valamint a 4. illetve 8. évfolyam végéig, akkor kezdik meg a mindenkori kiscsoporttal, az 1. és 5. osztályokkal újra a vállalt kompetencia fejlesztését. Tehát mind az óvodákban, mind az iskolákban így eleget tudunk tenni a pályázatban vállalt 5 éves fenntarthatóságnak, hiszen tagozatonként minden kompetenciaterület fejlesztése folyamatosan történik az eredetileg bevont számú csoporttal. Természetesen a tagintézmények valamennyi pedagógusa jogosult választani bármely kompetencia terület-fejlesztést akár a bevont, akár a be nem vont pedagógusok közül. Mindegyik tagintézmény a saját tagintézményi éves Munkatervében meghatározhat a pályázati kötelezettségeken kívül bármennyi és bármilyen területű fejlesztést. Hiszen a végleges cél az lenne, ha az intézmény valamennyi csoportját lefedné a kompetenciaalapú oktatás.

A programcsomagok implementációja: mivel nem elvárás a programcsomag teljes átvétele, a szemléletformálásra kell fókuszálnunk. A tanmeneteinkbe beépítettünk modulelemeket, feladatokat, gyakorlatokat.

Iskoláinkban a kompetenciaterületek elnevezéseinket.

nem

változtatják

meg

az

eredeti

tantárgyi

A Szövegértés - szövegalkotás a magyar irodalom tantárgyon belül, teljes óraszámban kap helyet, és a magyar nyelvtan tantárgy ugyancsak megmarad, hiszen a felmenő rendszer megköveteli a külön értékelését. A matematikai-logikai kompetencia továbbra is a matematika tantárgy része teljes óraszámmal, értékelése itt történik. A szociális-életviteli és környezeti kompetencia több tantárgyba épül be: környezetismeret, technika, rajz, testnevelés, magyar irodalom. Az Életpálya, életvezetési kompetencia a szentistváni iskola alsó tagozatában az alsós tantárgyaiba, a felső tagozaton az osztályfőnöki, (etika) földrajz, informatika, rajz, biológia, hon-és népismeret, ének tantárgyakba beépülve kerülnek fejlesztésre.

2.1.2. Újszerű tanulásszervezési módszertan alkalmazása

eljárások,

modern

pedagógiai

A pályázat eredményeként új tanulás szervezési eljárások bevezetésére került sor, ilyenek o

a témahét,

93

o

a projektmódszer,

o

a moduláris oktatási forma,

o

kooperatív technikák, tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés,

o

a tantárgy tömbösítés,

o

Műveltségterület tantárgybontás nélküli oktatása.

Témahét Óvodáink Mikulás témahetet, iskoláink Környezetvédelmi témahetet dolgoztak ki és valósítottak meg. Ez az az új oktatásszervezési forma, amit nagyon megkedveltek pedagógusok, gyermekek és még a szülők is Rendkívül sokfajta fejlesztési lehetőséget hordoz, nagyon változatos és hatékony. Jellemzői: Adott héten a tagiskola, tagóvoda vagy esetleg bizonyos csoportjai ugyanazzal a témával foglalkoznak. Témahét: A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája a témahét, amikor az adott tárgykört a gyermekek három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben óvodai-iskolai és ezeken kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Az évfolyam szintű tanulásszervezés a hagyományostól eltérő csoportalkotási módokat is lehetővé tesz, s így az egyéni fejlesztés szempontjából hatékonyan épülnek egymásra az alapkövetelményekhez kapcsolódó kötelező foglalkozások és az egyes részterületekhez kötődő, kutatást és alkotó tevékenységet biztosító választható programok.

Jellemzői: Komplex elsajátítási forma egy tárgykörben. Iskolai, óvodai és iskolán, óvodán kívüli helyszínek. Rugalmas időkeretek. Pozitív tanulási légkört alakít ki. Megtanít tanulni. Együttműködik más szakos kollégáival. Iskolában, óvodában is tud gondolkodni. Tapasztalatcserékkel jár. A gyermeket, a tanulót partnernek tekinti. Felhasználja a gyermekek, tanulók tapasztalatait.

94

A diákkultúrára, a gyermekek, tanulók világára is épít. Egyéni és társas tanulási helyzetekre egyaránt lehetőséget ad. A mindenkori éves tagintézményi Munkaterveinkbe rendszerszerűen beépített témahetek egy-egy kulcstéma integrált, a kereszttantervi szempontokat érvényesítő feldolgozására alkalmasak. Minden tanévben tagintézményenként megvalósítunk egy témahetet, melyet vagy a már meglévő, kidolgozott témahetek közül választunk ki, vagy új innovációként hozunk létre. Ezen kívül több témahét teljes vagy részleges megvalósítására is van lehetőség.

Projektpedagógia Legalább egy három hetet meghaladó projekt szervezését vállalták a tagintézményeink. Az óvodákban az Anyák napjához és a tavaszhoz kötötték, az iskolákban pedig környezeti neveléshez. A projektoktatás jelentősége folyamatosan növekszik. Azon intézmények, akiktől jó gyakorlatként átvettük, először a környezeti nevelés egyik módszereként alkalmazták. Tapasztalataik révén letisztultak azok a technikák, melyek a projektek tervezését, megvalósítását, közkinccsé tételét szolgálják. A közoktatásban folyamatosan bevezetésre kerülő "újdonságok" – nem szakrendszerű oktatás és a kompetencia alapú oktatás – megvalósításához a megismert tanulási technikák közül a projektmódszer nyújtja az egyik leghatékonyabb lehetőséget.

Projekt: Összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma. Projektmódszer: sajátos tanulási egység, középpontjában egy probléma áll. Projekt módszer elemei: -

tervezés

-

kivitelezés

-

összegzés

-

bemutatás

Komplex módszer, mert a kiválasztott témát minden vele kapcsolatos összefüggésben teszi a tanulási folyamat tárgyává. A tanulók aktívan ítélik meg a történést. A módszer a szociális tanulás eszköze is. Feladat: A probléma lehető legtöbb vonatkozásának, összefüggéseinek a feltárása. Tanulási-tanítási stratégia. Feloldja a hagyományos osztály és tanórakeretet. Végeredménye egy bemutatható produktum.

95

Szakaszai: Témaválasztás, tervkészítés, adatgyűjtés A téma feldolgozása A produktum létrehozása Bemutatás, nyilvánosság Értékelés, korrekció Projektzárás

A mindenkori éves tagintézményi Munkaterveinkben határozzuk meg az aktuális megvalósítandó, egy darab három hetet meghaladó projektet, jelöljük ki a megvalósító csoportot, osztályt és a pedagógust. Természetesen Munkaterven kívül is bármely pedagógus tetszése szerint választhat a meglévő projektjeink közül, vagy adaptációra is lehetősége van, valamint készíthet saját projektet, amit meg is valósít.

2.1.7. Jó gyakorlatok átvétele A pályázatban tagintézményeink vállalták jó gyakorlatok átvételét nevelési-oktatási intézményektől. Nagyon nehéz volt olyan, általunk is felhasználható és a mi tagintézményeink sajátos profiljainak megfelelő jó gyakorlatokat találni, amiket hatékonyan tudunk részleteiben adaptálni. Szerencsére mégis sikerült megismerkednünk olyan intézményekkel, amelyek hasonlóan gondolkodnak és dolgoznak, mint mi. Így az óvodáink az óvodai programcsomag implementációjánál a Szigethalmi Négyszínvilág Óvodától vettek át 1-1 jó gyakorlatot, az iskolák a Szentendrei Napórásháztól 1-1 Erdei iskolás programot, ugyaninnen 1 projektoktatást, a piliscsabai Palánta Általános Iskolától 1 projektoktatást és 1 komplex természetismeretet.

2.1.7.1.A kompetencia alapú óvodai nevelés „jó gyakorlatának” átvétele

96

A kompetencia alapú óvodai nevelést már sikerrel alkalmazó óvodában csoportlátogatás folyamán megismerkedtünk az általuk alkalmazott jó gyakorlatokkal. A két óvodai tagintézmény az alábbi Jó gyakorlatokat vásárolta meg:

1. Környezeti nevelés az óvodában - „Zöld erdőben, zöld mezőben” Azért választottuk ezt a jó gyakorlatot, mert szervesen illeszkedik minkét tagóvodánk profiljához. Ugyanis az általuk kidolgozott program feladatai közé tartozik a hulladékgazdálkodás, (szelektív hulladékgyűjtés, újrahasznosítás) a természet és tájvédelem, az állatvédelem, (különös tekintettel a madárvédelemre), az egészséges táplálkozás, mely feladatokat minden oktatási intézmény - így mi is - integrálja programjába, tananyagába. Szűkebb környezetünkben a családok szemléletének formálása is feladatunk. E cél megvalósítására olyan programokat is szervezünk óvodáinkban, amire a családokat várjuk. Ez is implementált elemként jelenik meg az átvett gyakorlatban. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja kimondja, hogy a gyermek szerezzen tapasztalatokat a szűkebb és tágabb természeti- emberi-tárgyi környezetéről. A valóság felfedezése során alakuljon ki pozitív érzelmi viszonya a természettel, az emberi alkotásokkal, tanulja meg azok védelmét, értékének megőrzését. Ismerje meg szülőföldjét, a hazai tájat, hagyományokat, néphagyományokat, szokásokat. Az óvodapedagógusnak pedig feladata, hogy lehetővé tegye a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Az óvodáskorú gyermeknek, igénye van környezete tanulmányozására. Miközben ismerkedik környezetével, az élőlényekkel, megalapozódik ökológiai szemlélete, összefüggéseket fedez fel, megismeri és megtapasztalja, a minden mindennel összefügg elvét. A holisztikus szemlélet nem igényel tudományt. A világ „megízlelése” megtapintása, játékos megközelítése közel áll az óvodás gyermekhez. Benyomásokat szerez a természetsarok növényeiről, állatairól, az óvoda kertjéről, az erdőről, a vízpartról. Kincseket gyűjt, üres csigaházat, kagylóhéjat, terméseket, faleveleket, köveket stb. Közben a pedagógus környezettudatos magatartásával, környezetbarát életvitelével követhető példát ad, melyet ő leutánoz. Az óvodás gyereknél fontos a felnőtt minta által kialakított hatás, mely önfejlesztő lehet. A gyermek a pozitív példa hatására környezetbarát, környezetére figyelő felnőtté válhat. Ha nyitottak, érdeklődők vagyunk, a gyermek is ilyen lesz. Képes lesz rácsodálkozni a természet csodáira, fontos lesz számára, hogy titkok után kutasson, fogékony lesz a természet kínálta lehetőségekre. Megtanulja felfedezni a körülötte lévő világot, és meg tanul benne tájékozódni. A környezeti nevelés értékközvetítés, melynek során fontos feladataink vannak. Pozitív érzelmi viszonyt kell kialakítanunk, a természet és a gyermek között, olyan attitűdöket, szokásrendszereket kell kialakítanunk, melyek a természet, az élőlények és az élet tiszteletében fejeződnek ki. Az attitűdöt, környezetbarát cselekvéseink és szokásaink határozzák meg. A gyermek pozitív érzelmei kifejezésére a szeretem-, nem szeretem, szavakat használja, majd megtanulja a tartalmukban többet jelentő kifejezéseket, tisztelem, elfogadom, óvom, vigyázok rá, stb. Fel kell gyermekeink előtt tárnunk, a természet és a társadalmi környezet értékeit. Ehhez ökológiai szemléletre is szükség van, hisz a környezet egészét kell megértenünk, összefüggéseket kell keresnünk. A holisztikus látásmód segít megérteni, hogy a természetben nincsenek káros és hasznos élőlények, nincsenek

97

elhanyagolható, lényegtelen dolgok. Környezetünk összetett, minden mindennel összefügg, és a legkisebb eleme is fontos. Napjainkban a környezeti nevelés kibővült a fenntartható fejlődés, és, a fenntarthatóság pedagógiájának gondolatával. A fenntarthatóság pedagógiája, egy egész életen át tartó tanulási folyamat. A jelen környezeti nevelésében a természet megszerettetésén, az attitűdök alakításán kívül jelentős szerepet kap a természeti problémák feltárása. Jelenkori cselekedeteinken keresztül, a jövőkép kialakításának lesz meghatározó szerepe. A természet ismerete mellett, a valóság ismerete is fontossá válik. Vizsgáljuk cselekedeteink hatását, következményeit, és megoldásokat keresünk. Az újfajta szemlélethez újfajta módszerekre van szükség. Pl. projektpedagógiára, konstruktív tanulási elemekre, alapvető természettudományos módszerekre. Fejlesztenünk kell a gyerekek vitatkozó, érvelő, döntési képességét, kritikus gondolkodását. Tegyünk fel rengeteg kérdést, hagyjuk őket gondolkozni, érvelni, vitatkozni. Adjunk lehetőséget arra is, hogy véleményt mondjanak, véleményüket megindokolják, ellenvéleményüket elmondhassák. A kérdve kifejtés módszerének alkalmazásához, rendelkezniük kell tapasztalattal, ismerniük kell általános ismereteket, melyekből majd következtetéseket vonhatnak le. Adjunk mintát arra is, hogyan lehet kérdezni, milyen kérdéseket lehet feltenni egy adott témában. A környezeti nevelés igazi helyszíne a természet. A séták, a kirándulások, a megfigyelések semmi mással nem pótolhatók. Az óvónő vagy legyen felkészült, vagy tanulja a gyerekkel együtt a természetet. A gyermek kérdéseire nem minden esetben tudunk válaszolni. Az a fontos hogy képesek legyünk mi is rácsodálkozni egy-egy növényre, állatra, jelenségre. Próbáljunk meg közösen utánanézni a válasznak. A baj akkor van, ha nem tudunk a gyermekkel együtt örülni, csodálkozni, felfedezni, titkokat megfejteni. A világgal való találkozást sok érzelem szövi át. A gyermek apró felfedezéseket tesz, közben nyitottá válik, érzékeny lesz a külvilágra, fejlődik kommunikációs készsége. A gyermekek megtapasztalják a siker örömét, függetlenül attól, hogy milyen képességeik vannak, hiszen a projektek mindig tartalmaznak választási lehetőséget, egyéni ütemet, önállóságot, sajátos differenciálási módszereket. Fejlődik önismeretük, empátiájuk, toleranciájuk, melyre az együttes tevékenység, az egymás segítése ad lehetőséget. Szociális technikákat tanulnak, elfogadják társuk segítségét, meg tanulnak segítséget kérni és segítséget nyújtani. A projekt-pedagógiát a cselekedtetés, az alkotás öröme, a felfedezés, a találgatás lehetősége, és a tévedés szabadsága jellemzi. „Ha megfejtünk minden titkot, elvész a varázslat. Aki a természet varázsát akarja, tanuljon meg maga is varázsolni.” „A természet varázsa nem érzése”(Lehoczky János)

más,

mint

az érzékeny lélekben megszülető

öröm

A környezeti nevelésben a legfontosabb a természet titkainak felfedezése, és a benne rejlő titokzatosság átélése. A terepi foglalkozások erősen motiválják a gyerekeket. A foglalkozás sikere attól függ, képesek vagyunk e fenntartani az érdeklődésüket. Ehhez szükségünk van olyan eszközökre, melyek felcsigázzák kíváncsiságukat, meglódítják fantáziájukat.

Az átvett Jó gyakorlat fontos szegmense a „Hagyományok mindennapjainkban és ünnepeinkben”. „ A jövő akkor lesz a miénk, ha az a múltat is őrzi”

98

Az óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában, így nálunk is hangsúlyt kapnak a hagyományok. A gyermekek nevelésében feladatunk, hogy felkészítsük őket a jövőre, de az is, hogy gyökeret adjunk. Ezért kell már óvodás korban ismerkedniük szűkebb környezetükkel, a település hagyományaival, kultúrájával. (Nem véletlenül választottuk minden tagintézményünkben Önálló innovációként a Néphagyományok feldolgozását.) Ezen belül az „Ünnepek és hagyományok a környezeti nevelés szemszögéből” témakörbe tartoznak a: o

Hétköznapok hagyományai

o

Ünnepek, szokások, hagyományok

o

A természet ünnepei: Állatok napja (október 4.) Víz világnapja (március 22.) Föld napja (április 22.) Madarak és fák napja (május 10.)

A szigethalmi program számunkra jól felhasználható részei az őselemekkel kapcsolatos játékok, megfigyelések, kísérletek: a vízzel, a talajjal, a levegővel. Ezen kívül akár a Természetsarok vagy a Terepséták, akár az Erdei óvoda, akár a Programajánlás a Víz világnapjára vagy a Programajánlás Föld napjára remek újabb ötleteket vetnek fel. A Szenzitív játékok gyűjteménye kompetenciafejlesztésében.

rendkívüli

lehetőségeket

rejt

a

gyermekek

Óvodáinkban a Környezeti nevelés jó gyakorlatának implementációját minden óvónő a saját csoportjára szabva végzi, tetszése szerinti elemeket beépítve az éves tervezésébe.

2. A differenciálás óvodai megvalósításának lehetőségei

A differenciált nevelés értelmezése A differenciálás sajátos pedagógiai tevékenységek rendszerén túl egy olyan szemlélet, amely természetesnek veszi a gyerekek közötti különbségeket, és a gyerekek szükségleteihez igazítja a nevelési és tanulási folyamatot, a tevékenységek megszervezésének módját. Tekintettel van a gyermekek egyéni sajátosságaira, egyéni fejlettségére, előzetes tudására. A differenciálás nem korlátozódik csupán a szervezett tanulási tevékenységekre, az óvodai nevelés minden területén, annak minden tevékenységben, és teljes idejében érvényesülnie kell. A tanulás fogalmának óvodai értelmezése napjainkban jelentősen átalakult, az ÓNP iránymutatása szerint ugyanis kínosan ügyeltünk a szó elkerülésére, mert az iskolai

99

tanulással egyeztettük. Pedig a tanulás állandóan jelen van az ember életében, hiszen születése pillanatától folyton újabb ismeretekre, tapasztalatokra tesz szert. Tágabb értelmezésben minden új dolognak az elsajátítását tanulásnak nevezzük, tehát nemcsak a szervezett foglalkozásokon elsajátított ismeretek rögzülése, hanem minden új tevékenység, tapasztalás, érzékelés a gyermek számára tanulásnak minősül. Egy pszichológiai meghatározás szerint a tanulás a viselkedés viszonylag állandó megváltozása a gyakorlás eredményeképpen. Hogy kinek mi számít újnak, az éppen olyan változó, mint ahogyan minden gyerek más. Éppen ezért a tanulásnak is egyéninek kel lennie, nem kínálhatjuk minden gyermeknek ugyanazt a tevékenységet, ugyanolyan módszerekkel és eszközökkel, ugyanannyi időt biztosítva hozzá, és nem értékelhetjük ugyanúgy, egymáshoz mérve az elért teljesítményeket. Tehát minden gyereknek valami más lehetőséget, saját magára szabott feladatokat kell biztosítanunk, azaz differenciálnunk kell. A differenciálás a nevelési-oktatási folyamat olyan speciális tervezése, szervezése és megvalósítása, amikor a folyamat egy részében a különböző egyéni sajátosságokkal rendelkező gyerekek párhuzamos, eltérő módon, testre szabott, speciális feladatokat végeznek. A differenciálás egyszerre jelenti a hátrányokkal és az előnyökkel rendelkező és a különleges bánásmódot igénylő gyermekek nevelését, oktatását az egyéni sajátosságokat figyelembe véve, azokhoz alkalmazkodva.

A differenciálás célja és szükségessége A differenciálással az a célunk, hogy elősegítsük az egyes gyermekek sikeres tanulását. Alkalmazása jelentős mértékben fejleszti a gyerekek alapvető kompetenciáit, és ezzel hozzájárul az esélyegyenlőség erősítéséhez is. Abból indulunk ki, hogy minden gyerek más. Más adottságokkal, ismeretekkel, képességekkel rendelkeznek, eltérő az érdeklődésük, a már meglévő tapasztalataik, tehát minden gyermek differenciált nevelést igényel: a hátrányokkal és előnyökkel rendelkezők, valamint a különleges bánásmódot igénylők egyaránt.

A megvalósítás legfőbb feltétele egy korszerű módszertani kultúra kifejlesztése, amely lehetővé teszi a differenciálás szemléletének gyakorlati alkalmazását. A differenciált neveléshez szükséges módszerek átgondolása, megtervezése és alkalmazása az inkluzív szemlélet megvalósítását segíti. E módszerek bevitele új alapokra helyezi a tanulási folyamat értelmezését. Szükség van olyan új módszerek kipróbálására, alkalmazására, amelyek – elrugaszkodva a hagyományos pedagógiai gyakorlattól – lehetővé teszik a csoportmunkát, csoportbontást, az egyéni képességek és érdeklődés szerinti feladatadást, a megfelelő idő és eszközök biztosítását, stb. A módszerek változatos alkalmazása nagyban segítheti a gyermekek motiváltságát is az egyes tevékenységek iránt, ami viszont a tanulás eredményességét is jelenti.

A differenciálás tervezése a következőképpen épül fel:

100

•

Adott egy téma

•

A csoport ismerete (korosztály, motiválhatóság, neveltségi szint, stb.)

•

Az egyes gyerekek képességeinek ismerete (finommozgás, beszédkészség, ritmusérzék, stb.)

•

Annak meghatározása, hogy az egyes gyerekeknél az adott tevékenység során milyen képességet szeretnénk fejleszteni (ollóhasználat fejlesztése, szókincsbővítés, ritmustapsolás fejlesztése, stb.)

•

A tevékenységek hozzárendelése a fejlesztendő képességekhez

•

A tevékenységvégzés folyamatának figyelemmel kísérése

A projektek tervezése és megvalósítása adja a legtöbb lehetőséget a differenciálásra, méghozzá olyan módon, hogy az természetesnek hat, a gyerekek nem érzik a különbségtételt, és sokféle lehetőség adódik a képességek fejlesztésére. A differenciálás lehetőségei: o

Differenciálás a tartalommal

o

Differenciálás az időtartammal

o

Differenciálás az eszközök kínálatával

o

Differenciálás különféle technikák alkalmazásával

o

Differenciálás a követelmények megválasztásával

o

Differenciálás különféle munkaformákkal

Intézményi céljaink között szerepel az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák megalapozása, amihez elengedhetetlenül szükséges a „minden gyerek más” elvének érvényesítése. A differenciált nevelésnek, mint szemléletnek minden óvodai tevékenységet át kell hatnia. Ezért óvodáink és iskoláink pedagógusai szabadon választva, a csoportok és az osztályok összetételét figyelembe véve válogathatnak a Jó gyakorlatként átvett differenciálási lehetőségek közül.

2.3. A programcsomagok implementációja Intézményünkben részlegesen valósul meg a programcsomagok implementációja.

2.3.1. Az óvodai programcsomag implementációja

101

Az implementációban résztvevő óvodai csoportok száma: Mendén 2 csoport, Úriban 1. Implementációban résztvevő pedagógusok száma: Mendén 2 fő, Úriban 1.

A program elemei: 1-

Az adaptáció mértéke

2-

Az adaptáció módja

3-

Mely óvodai dokumentumokban jelenik meg? (illesztés)

4-

Elvárt eredmény

I. Elméleti alapvetések 1.Óvoda-iskola átmenet szakmai koncepciója 1. teljes 2. koncepcionálisan 3.

- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló - Fejlődési napló

4. A szakmai koncepció szellemisége az óvoda nevelési gyakorlatát áthatja.

2. Inkluzív nevelés, integráció szakmai koncepciója 1. teljes 2. koncepcionálisan 3.

- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló - Fejlődési napló

4. A szakmai koncepció szellemisége az óvoda nevelési gyakorlatát áthatja.

3.Játék, erkölcsi-érzelmi nevelés szakmai koncepciója 1. teljes 2. koncepcionálisan 3.

- Helyi óvodai nevelési program

102

- Csoportnapló - Fejlődési napló 4. A szakmai koncepció szellemisége az óvoda nevelési gyakorlatát áthatja

II. Tématerv-javaslatok A külső világ tevékeny megismerése 1. részleges 2. módszertani gyűjteményként kötetlen formában 3. Csoportnapló 4. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer biztosítása

Vizuális nevelés 1. részleges 2. módszertani gyűjteményként, kötetlen formában 3. Csoportnapló 4. Változatos gyermeki tevékenység -rendszer

Irodalom-anyanyelv 1. részleges 2. módszertani gyűjteményként kötetlen formában 3. Csoportnapló 4. Változatos gyermeki tevékenység -rendszer

III. Kiegészítő kiadványok 1.Játszunk? Természetesen 1.részleges 2. módszertani gyűjteményként kötetlen formában 3.Csoportnapló 4. Változatos gyermeki tevékenység -rendszer

2. Zenevarázs és Hangos melléklet

103

1.részleges 2.koncepcionlisan és módszertani gyűjteményként kötetlen formában 3. - Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló 4. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer

3. Bábjáték 1. részleges 2. koncepcionálisan 3. -Helyi óvodai nevelési program 4. Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba.

4. Néphagyomány 1.részleges 2. koncepcionálisan és módszertani gyűjteményként kötetlen formában 3.

- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló

4. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba.

5. Kiegészítő segédlet 1.részleges 2. módszertani gyűjteményként kötetlen formában 3. -Csoportnapló 4.Változatos gyermeki tevékenység-rendszer

6. Játék bábokkal, játékok a Meseládikóval 1.részleges 2. módszertani gyűjteményként kötetlen formában 3. -Csoportnapló 4. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer

104

7. Varázseszközök az óvodában 1. részleges 2. koncepcionális 3. -Helyi óvodai nevelési program 4.Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba.

8. Kóstolgató 1. részleges 2. koncepcionális, módszertani gyűjteményként kötetlen formában 3.

- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló

4. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba.

9. Játék, tánc, élet 1. részleges 2. módszertani gyűjteményként kötetlen formában 3.

- Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló

4. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer Módszertani elemek beépülése a nevelési gyakorlatba.

10. Felfedezések a természetben 1. részleges 2. módszertani gyűjteményként kötetlen formában 3. - Csoportnapló 4. Változatos gyermeki tevékenység-rendszer.

11. A gyermek fejlődésének nyomon követése 1. részleges

105

2. koncepcionálisan, a megfigyelési szempontok alkalmazásával 3.

- Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló

4. Hatékonyabb gyermek-megismerésre alapozott egyénre szabott differenciált fejlesztés.

IV. Módszerek differenciálás 1. részleges 2. kompetencia-fejlesztés egyéni fejlesztési tervek alapján. 3.- Helyi óvodai nevelési program - Fejlődési napló - Csoportnapló 4. A gyermekek képességek szerinti egyéni fejlesztése.

Projekt 1. részleges 2. koncepcionálisan projekt tervezés és megvalósítás módszertana 3. - Helyi óvodai nevelési program - Csoportnapló 4. A projekttervezés gyakorlattá válása. Komplex tevékenységrendszerek kidolgozása gyermeki kezdeményezésre.

Kooperatív technikák 1.részleges 2. koncepcionálisan és módszertani gyűjteményként 3. - Helyi óvodai nevelési program 3. - Csoportnapló 4. Együttműködési stratégiák tudatos fokozása a gyermekek nevelése során.

Kiegészítés a kompetencia alapú programcsomag alkalmazásához 106

A kompetencia alapú programcsomag az Óvodai nevelés országos alapprogramjának /ONAP/ szellemiségében - alapelvek, óvodakép-gyermekkép, játékközpontúság, szellemiség és szemléletmód – készült. Ugyanakkor a XXI. Század szellemiségének megfelelően a kompetencia, mint központi kategória hatja át az egész programcsomagot, melynek elemei részenként illesztve is felhasználhatók a helyi nevelési programjainkhoz, másrészt egészben is, komplexen és csomagként kezelve is használható. A kompetencia alapú óvodai programcsomag alkalmazásával célunk, hogy a gyermekek felfedezzék képességüket, készségüket, azokat fejlesztve kialakuljon egészséges önbizalmuk „én tudatuk” és ezáltal képesek legyenek az élethosszig tartó tanulásra, amely segíti őket abban, hogy az életük során eléjük gördülő akadályokat zökkenőmentesen tudják elhárítani. Célja még a segítségnyújtás, valamint a lehetőségnyújtás a megújulásra, amely az önálló értelmezés, a saját és sajátos felhasználás alapjául szolgál.

Kompetencia fogalma és a nevelési programunk kapcsolata: A kompetencia az adott helyzetben megfelelő tudás, készségek és hozzáállás ötvözete, a kulcskompetenciák pedig azok a kompetenciák, amelyek támogatják a személyes önmegvalósítást, a társadalmi beilleszkedést, az aktív állampolgári létet. A kompetencia feltételezi, hogy az egyén egy adott szituációban nemcsak cselekszik, hanem megfelelően, azaz sikeresen cselekszik. Lényegében minden egyes kompetencia a képességek összességét foglalja magában. Az óvodai értékrendünk és az abból kialakított célunk-, feladatunkés tevékenységrendszerünk kompetenciaalapú, hisz az egyéni képességfejlesztés az eredményességet abban méri, hogy a gyermek legkülönbözőbb képességei sikeres tevékenységvégzésben manifesztálódnak-e. Nevelési programjaink, vagyis a tevékenység által történő fejlesztés és a Körlánc nem más, mint kompetenciafejlesztés.

A pedagógiai fejlesztésünk célja: Az óvodából az iskolába való átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása, az inkluzív pedagógiának, együttélésnek az elterjesztése, a játéknak, mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése, a játék, érzelem, erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése.

A pedagógiai fejlesztés feladata: Olyan választható témák, tevékenységi körök, szervezeti keretek, differenciálási eljárások és munkaformák ajánlása, amelyek a pedagógiai fejlesztés célját szolgálják. A folyamat jellemzője a komplexitás. A képességfejlesztés az elsődleges, ennek szolgálatában áll az összes nevelési területre kiterjedő törzsanyag és kiegészítő anyag.

Nevelési területek törzsanyaga: -

külső világ tevékeny megismerése, ezen belül a matematikai tartalmú tapasztalatok,

107

-

anyanyelvi, irodalmi nevelés,

-

vizuális nevelés,

Kiegészítő anyag: -

Környezeti játékgyűjtemény,

-

Bábgyűjtemény,

-

Zenevarázs,

Segédletek: -

Dramatikus elemeket tartalmazó játékok,

-

Mozgásos játékok,

-

Pedagógiai játékgyűjtemény,

-

Játékajánló

A programcsomag választható, fejleszthető, komplex lehetőséget biztosít a módszertani kultúra megújulására, a gyermek differenciált fejlesztésére, az egyéni fejlődési ütem figyelembe vételére.

Kompetencia alapú programcsomag pedagógiai alapelvei: A gyermekeknek joga van ahhoz, hogy megkapják a nekik megfelelő gondoskodást és nevelést •

nyitott, rugalmas rendszer,

•

igazodás az életkori és egyéni sajátosságokhoz,

•

igazodás az egyéni szükségletekhez,

•

igazodás az egyéni fejlődési ütemhez.

A játék az óvodás gyermek pszichikus szükséglete •

napi 7-9 óra játék,

•

semmivel nem pótolható,

•

létforma,

•

öröm és sikerélmény

•

a Személyiség elsődleges fejlesztője.

108

A munkajellegű tevékenységek is játékosak •

az önként vállalt feladatok teljesítése öröm,

•

a közösségért végzett tevékenység öröm,

•

a munkajellegű tevékenységek normák, értékek, szabályok kialakítását segítik.

A gyermek fejlődésének alapja a féltő, óvó gondoskodó szeretet, a stabil, biztonságos környezet •

személyes, bensőséges kapcsolat minden gyermekkel,

•

egyéni, differenciált bánásmód.

A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott, következetes ám rugalmas szokásrendszer •

szokásrendszer segíti a normarendszer alakulását,

•

segíti a gyermeket az emberi érintkezés szabályainak elsajátításában,

•

együttélés során, interakciókban formálódik.

Az óvodáskorú gyermeket érzelmei vezérlik •

pozitív, kedvező hatások, élmények érjék,

•

a felnőttek társat, természetes támaszt kell, hogy nyújtsanak.

A közösségi nevelés alapelve, hogy a gyermek, mint egyén megtapasztalja a helyét a közösségben •

váljék igényévé a csoporttal való együttműködés,

•

ha arra van igény, egyedül is tevékenykedhessen,

•

a társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszközei a játék.

A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember •

a pedagógiai környezet sugallja azt, hogy a különbözőség felé fordulás, az elfogadás, a tolerancia, a segítőkészség természetes.

Az óvodában komplex nevelés folyik

109

•

a nevelési területek elméletben differenciáltak, a gyakorlatban egységet jelentenek,

•

a gyermeki aktivitás, motiváltság, ébrentartás, kreativitás előtérbe helyezése, a kompetencia érzés kialakítása, fenntartása.

Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvodai nevelést •

a nevelés eszközeinek és tevékenységének tartalma,

•

kiemelt jelentőségű

Az óvodapedagógus az ismerete tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket •

megteremti a feltételeket, hogy a gyermek játékban, a művészetben, alkotó munkán keresztül szerezzen tapasztalatokat, élményeket,

•

igazi ismeret, amit a gyermek önmaga szerez meg,

•

a gyermek érdeklődésére, cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalatra épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.

A valódi tudás az, amit a gyermek cselekvésen keresztül sajátít el, amelyet képes alkalmazni, képességei, készségei által.

Jelentős alapvetés a megfelelő életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása •

a gyermek számára rendszeres életritmus,

•

szokások kialakítása,

•

mozgásigény kielégítése.

A környezettudatos viselkedés megalapozása •

ismerje, tisztelje környezetét és bátran alakítsa azt károkozás nélkül,

•

a felnőttek példája elengedhetetlen.

A családokkal való együttműködés, a családok segítése •

folyamatos párbeszéd feltételrendszerének kialakítása,

•

a családok nevelési szokásainak megismerése.

Az alapelvek érvényesítése során figyelembe kel venni

110

•

a magyar nemzeti kultúrát, hagyományait,

•

a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményeit,

•

az ONAP irányelveit,

•

a fejlődéslélektan tudományos megállapításait,

•

az inkluzív pedagógia cél- és feladat rendszerét,

•

a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét,

•

a gyermek fejlődésének nyomon követését,

•

az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjei.

A komplex fejlesztési tervek felosztása az ősmagyarok és a magyar kultúra jelképrendszerében megtalálhatók Levegő: július, augusztus, szeptember, Tűz:

október, november, december,

Víz:

január, február, március,

Föld: április, május, június.

A négy komplex fejlesztési terv három fejlesztési tématerv köré csoportosul: Család Élő és élettelen világ Közösségi nevelés

Mérés – nyomonkövetés Az óvodai nevelés folyamatában a mérés olyan módszer, amellyel információkat szerzünk a nevelés eredményeiről, a gyermekek személyiségének fejlődéséről és a gyermekek részképességeinek adott állapotáról. A méréseket folyamatosan végezzük, a gyermekek leterhelése és a csoportból való kiemelése nélkül.

A mérés célja:

111

-

A gyermekek fejlesztéséhez szükséges kiindulási pont meghatározása, azaz a bemenet mérése 3 éves korban, illetve az óvodába lépéskor.

-

A fejlesztés további feladatainak, területeinek kijelölése.

-

A tanköteles korú gyermek iskolakészültségének megállapítása.

A fejlesztési feladatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk, hogy minden gyermeket önmagához képest kell fejlesztenünk.

A mérés feladata: a fejlődés nyomon követése.

Óvodánkban a leggyakrabban alkalmazott mérési módszer a megfigyelés. Ahhoz, hogy tudjuk, mely területen kell fejlődnie a gyermeknek, meg kell őt ismerni. Bármiféle értékelést csak akkor tudunk hitelesen megvalósítani, ha jól ismerjük a gyermeket, akit értékelni akarunk. Minden területet meg kel ismerni, azaz mérni és értékelni, de sosem szabad egyszerre mindent mérni, apró részterületenként kell haladni. A megfigyelési szempontokat bármikor felhasználhatjuk a nap bármely szakában. A cél az, hogy minél több ismeretet kapjunk a gyerekről, mindezt minél több természetes élethelyzetből kiragadva. A folyamatos megismerés, a fejlődés nyomon követése adja meg a fejlesztés alapját, ahonnan folytathatjuk a további teendőinket. A méréseket az óvodapedagógusok végzik, a mérési eredményeket a Fejlődési naplóban rögzítik.

A programcsomag

A kompetencia-terület alapját az óvodai programcsomag adja. A változás három területen jelenik meg: az óvoda – iskola átmenet, az inkluzív pedagógia és az érzelmi nevelés – erkölcsi nevelés - játék területén.

Az óvodai – iskola átmenet:

Célja: - az egymásra épülés érvényesítése a nevelés-oktatás folyamatában. - a fejlesztés és hogy a kompetenciákra, az ismeret, attitűd, képesség hármas egységre helyezzük a hangsúlyt.

112

A kompetencia alapú nevelésünkben az egész személyiség, és benne a pszichikus funkciók fejlesztését hangsúlyozzuk, amelyek alkalmassá teszik a gyermekeket az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására. Minden játéktevékenységekbe ágyazva, a mozgás elsődleges funkcióját szem előtt tartva, inkluzív pedagógiai szemlélettel végezzük. A gyermek személyiségfejlesztésének érdekében arra törekszünk, hogy óvodánk óvodapedagógusai működjenek együtt a tanítókkal annak érdekében, hogy a gyermekekről egyféleképpen gondolkodjanak. A gyermekeknek saját képességüknek megfelelő ütemben kell haladniuk, életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelő ismeretet kell kapniuk. Nevelés filozófiánk szerint, ha együttműködik az óvoda és az iskola, akkor a gyermekek számára ez a váltás nem lehet trauma, hiszen a környezetük ugyan megváltozik, de a pedagógiai légkör, és a tanulás módja sem lesz ismeretlen a számukra. Ennek érdekében lépett be intézményünk, a NOKI ÁMK az IPR programba, melynek keretén belül még inkább ráfókuszálunk az óvodából iskolába való átmenetbe. Óvónő feladata, hogy sokoldalú cselekedtetéssel elősegítse a komplex személyiségfejlesztést. Tervezzen tudatosan, alapozzon a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, igényeire, tudásvágyára. Biztosítsa a fejlettségi szintnek megfelelő haladási ütemet. Segítse hozzá a gyermekeket az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez, fejlessze problémamegoldó képességüket, kreativitásukat. Gazdag tevékenység kínálattal teremtse meg a választás lehetőségét. Az óvónők és a gyermekek nálunk ellátogatnak el az iskolába, hogy megismerjék az iskola elvárásait, környezetét. A tanulási folyamat csak akkor lehet sikeres, ha a csoportra stabil szokásrendszer jellemző, a gyermekek odafigyelnek egymásra, toleránsak, egészségesen önérvényesítő törekvéseik nem zavarják egymást elmélyült tevékenységeik közben.

Nevelési elveink az óvoda – iskola átmenet érdekében -

Számolunk a gyerek belső érési folyamatával

-

Szorosabb kontaktust építünk ki az óvoda és iskola között.

-

A két intézmény pedagógusai hospitálnak egymásnál, közvetlen módon megismerik egymás gyermekeit, munkamódszerét.

-

A két intézmény típus /óvoda-iskola/ pedagógusai kölcsönösen megismerik az intézmények alapdokumentumait.

Feladatok az óvoda – iskola átmenet zökkenőmentésebbé tétele érdekében: o

egyénre szabott nevelői alternatívák alkalmazása,

o

indirekt módon nyújtott segítségadás,

113

o

feladatok differenciálása,

o

egyéni értékelés a gyerekek eltérő képességei és életkori sajátosságai alapján,

o

a szociális – kulturális eltérések kezelése,

o

a gyermekek mozgáskultúrájának és játékának fejlesztése,

o

fejlesztési tervek kidolgozása,

o

kooperatív csoporttevékenységek alkalmazása,

o

azoknak a kulcskompetenciáknak a megalapozása, amelyek az iskolarendszeren belüli és kívüli tanuláshoz szükségesek,

o

hosszabb távon az egész életen át tartó tanulás megalapozása.

Inkluzív pedagógia – integráció, differenciálás

Az inkluzív pedagógia intézményünk szemléletében minden gyermek befogadását, elfogadását jelenti. Figyelembe vesszük, hogy minden gyermek egyéni sajátosságokkal rendelkezik, hogy számukra nincs sokféle bánásmód, csak egy, az emberi bánásmód. Inkluzív pedagógiánkban a cél a gyermek saját szintjének maximumára való eljuttatása.

Az integráció számunkra az együttnevelés lehetősége. Különböző hátrányos helyzetben lévő gyermekeknek lehetőség arra, hogy önmagukhoz képest fejlődjenek. Célunk az integrálható gyermek számára esélyt adni a közoktatási rendszerben való továbbhaladásra, az átlag gyermek számára pedig ennek tolerálása. Az integráció annyit tesz, mint segíteni a gyermekeknek élni, tanulni és dolgozni, olyan mindennapi helyzetekben, melyben saját képességeikhez képest fejlődni tudnak. Ezt megfelelő pedagógiai attitűddel, kompetenciával tesszük, hogy amennyire lehetséges aktívan vegyen részt minden tevékenységben. Lehetőség szerint ezt objektív és szubjektív feltételek megteremtésével biztosítjuk. Valamennyi gyermekünk ebben az együttlétben általuk is megtapasztalhatja a különbözőséget, ezen gyerekek erényeit és gyengeségeit. Az elfogadás, a tolerancia természetessé válik számukra, pozitív irányba változtatja személyiségüket, gazdagítja életszemléletüket, szociális érzékenységüket. A sérült és hátrányos szociokultúrális háttérrel rendelkező gyermekeknél preventív és korrekciós fejlesztést egyidejűleg alkalmazni kell. Az eredményesség alapfeltétele, hogy a gyermekek jó közérzettel, jó hangulatban, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a tanulási folyamatban. Fontos, hogy minden gyermekben feltételezzük az értéket és kibontakoztassuk a tehetséget. A hátrányos helyzetű gyermekekkel érzelmileg többet kell törődni, hogy kudarcélményük helyett – még ha lassabb tempóban is – eredményesen tanulhassanak és tehetségük legyen a hátrányok csökkentésére.

114

Fontosnak tartjuk, hogy az alkalmazott módszerek, elvárások igazodjanak a sérült gyermekek fejlődésének lehetséges üteméhez. A sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében a pedagógusok egyéni fejlesztési tervek alapján végzik a fejlesztő munkát. Ha egy kis gyermek a feladatot segítséggel sem tudja elvégezni, akkor meg kell keresnünk azt a szintet, amit még tud és a következő nehézségi fokon átsegíteni. A fejlődési fokokat végig kell járni ahhoz, hogy önmagához képest fejlődjön.

Feladatok az inkluzív nevelés megvalósítása érdekében: o

olyan szemlélet kialakítása, amely a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadását elősegíti (pedagógus – dajka – gyerek – szülő részéről egyaránt),

o

a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való bánásmód elméletének tanulmányozása (szakirodalom, továbbképzés), folyamatos párbeszéd a szakpedagógussal és az érintett szülőkkel, szakmai, módszertani megújulás,

o

a kiindulási alap az egyéni differenciálás, az minden gyermeket képességei szerint terheli.

Az óvodai integráció mindennapjainkban a játékot tekintjük alaptevékenységnek. Az óvodai játék szabad, de nem szabados! Véleményünk szerint a gyermek játékát a spontaneitás, az öröm, az előkészítés jellemzi, ami nem más, mint egyfajta tanulás. Minden gyermek játszik, noha nem játszik minden gyerek egyformán. Éppen ezért a gyermek játékát folyamatosan megfigyeljük és ezáltal ismerjük meg a gyermek személyiségét, kapcsolatait, társas magatartását, elmélyültségi fokát, verbális képességeit, gondolkodását, ismereteit, mozgását.

Programunkban a játék megfigyelése elősegíti a differenciált tervezést, a konkrét célok, feladatok, módszerek, eszközök, időkeretek, munkaformák meghatározását. A szülők előkészítését is lényeges tényezőnek tekintjük és itt külön hangsúlyozzuk, hogy mindkét szülőréteget együtt kell felkészíteni. A pedagógus feladata a dajkák felkészítése és bevonása a kisgyermek nevelésbe.

Óvodapedagógusaink egyrészt érzelmileg azonosulnak az integrációval, és elfogadják és természetesnek tartják, másrészt minden kisgyermek esetében részletesen tájékozódnak az adott sérülés típusáról. Fontosnak tartjuk, hogy megértsük a gyermek adott állapotának lényegét és a fejlesztéshez vezető utat. Az óvodapedagógusok feladata gyermekközösség és az érintett kisgyermek kapcsolatában az együttélés alakítása a mindennapi élet megszervezése és irányítása.

115