Tartalom Köszönetnyilvánítás Bevezetés: Ha belefáradtál, hogy olyan régóta pocsék a közérzeted 1. RÉSZ Elme, test és érzelem EGY „Ó ne, már megint itt tartok!”: Miért nem menekülhetsz a boldogtalanságtól? KETTŐ A tudatosság gyógyító ereje: Lépj át a szabadságba! II. RÉSZ Pillanatról pillanatra HÁROM Az éber tudatosság gyakorlása: Ízelítő NÉGY A lélegzet: A tudatosság kapuja ÖT A megismerés már módja: Kerüld meg a tépelődő elmét! III. RÉSZ Alakítsd át a boldogtalanságot! HAT Teremts újra kapcsolatot az érzéseiddel – a kellemesekkel, a kellemetlenekkel, és azokkal, amelyek meglétéről nincs is tudomásod! HÉT Barátkozz meg az érzéseiddel! NYOLC Tekintsd a gondolatokat az elme teremtményeinek! KILENC Éber tudatosság a mindennapi életben: Tarts egy lélegzetvételnyi szünetet! IV. RÉSZ Nyerd vissza az életed! TÍZ Kirobbanó elevenség: Szabadulj meg a krónikus boldogtalanságtól! TIZENEGY Rendezd mindezt szerves egésszé: Sződd bele az ébertudatosság-programot az életedbe! Ajánlott olvasmányok, internetes anyagok és rekreációs központok Jegyzetek A Szerzőkről
Bevezetés Ha belefáradtál, hogy olyan régóta pocsék a közérzeted A depresszió gyötrelmes. Az éjszaka „mumusa”, amely megfoszt a derűtől, az elme háborgása, amely virrasztásra kényszerít. A fényes nappal démona, amelyet csak te láthatsz, s amely ilyenkor is sötétséget borít reád. Ha kézbe vetted ezt a könyvet, nagy valószínűséggel tisztában vagy vele, hogy ezek a szóképek cseppet sem túlzók. Akire valaha is rátelepedett a depresszió, az jól tudja, hogy a betegség elerőtlenítő szorongást, roppant személyes elégedetlenséget és kétségbeejtő ürességérzést hozhat magával. A reménytelenség, a fásultság és a kiábrándultság érzését plántálhatja beléd, amelyhez a sosem ízlelt boldogság utáni sóvárgás társul.
Mindnyájan hajlandóak lennénk bármit megtenni, hogy elkerüljük ezt az érzést. Ironikus módon mégis úgy tűnik, hogy semmilyen próbálkozásunk nem hoz enyhülést… legalábbis nem huzamosabb ideig. A szomorú tényállás ugyanis az, hogy ha egyszer depressziós voltál, akkor ez az állapot hajlamos visszatérni még akkor is, ha már hónapok óta jobban érzed magad. Ha ez történt veled, vagy ha úgy tűnik számodra, hogy képtelen vagy rálelni a maradandó boldogságra, akkor előbb-utóbb erőt vehet rajtad az érzés, hogy nem vagy elég jó, hogy egy csődtömeg vagy. Ekkor a gondolataid körbe-körbe forognak, miközben igyekszel megtalálni állapotod mélyebb jelentőségét, hogy egyszer s mindenkorra tisztázhasd, miért érzed magad ilyen pocsékul. Ha pedig nem tudsz kielégítő válasszal előállni, alkalmasint még kiüresedettebbnek és kétségbeesettebbnek fogod érezni magad, s végül könnyen arra a meggyőződésre juthatsz, hogy valami alapvető baj van veled. De mi a helyzet akkor, ha egyáltalán nincs is veled semmi „baj”? Mi van akkor, ha – gyakorlatilag az összes többi olyan emberhez hasonlóan, aki visszatérő depressziótól szenved – a saját megszabadulásodra tett nagyon is ésszerű, sőt hősies erőfeszítéseid áldozatává váltál; mint amikor az ember még mélyebbre merül a futóhomokba, miközben küszködve igyekszik kilábalni belőle? Ezt a könyvet azért írtuk, hogy a legújabb tudományos felfedezések megosztásával, amelyek számunkra is gyökeresen új felismeréseket hoztak azt illetően, hogy mi táplálja a depressziót avagy krónikus boldogtalanságot, segítsünk neked megérteni, hogyan játszódik le ez a folyamat, és mit tehetsz ellene: ● A legkorábbi szakaszokban, amelyekben a kedélyállapotunkat beszippantja a lefelé húzó örvény, nem maga a rossz kedélyállapot okozza a bajt, hanem a rá adott reakciónk. ● A kilábalásra tett rendszeres erőfeszítéseink nemhogy megszabadítanának bennünket, voltaképpen inkább még mélyebben taszítanak minket a fájdalomba, amelyből menekülni igyekszünk. Más szóval úgy tűnik, hogy semmilyen próbálkozásunk nem hoz enyhülést, amikor kezdünk elmerülni a depresszióban, hiszen ha a szokott problémamegoldó stílusban igyekszünk megszabadulni tőle, ha a bennünk fészkelő „bajt” próbáljuk meg „helyrehozni”, akkor csak még mélyebbre süppedünk. A hajnal három órai tépelődés az élethelyzetünk felett… az önvád a „gyengeségünk” miatt, amikor érezzük, hogy kezdünk belecsúszni a kétségbeesésbe… a kétségbeesett kísérletek, hogy rábírjuk szívünket és testünket, törjön ki a rossz közérzet rabságából – mindezek csupán mentális körforgások, amelyek sehová sem vezetnek, csak egyre lejjebb. Aki hánykolódott már álmatlanul éjszakáról éjszakára, vagy megtapasztalta, mennyire elvonja az ember figyelmét az élet egyéb dolgairól a végeérhetetlen borongás, az tisztában van vele, milyen hiábavalóak ezek a kísérletek. Azonban azt is jól tudjuk, milyen könnyen belezökkenünk ebbe a szellemi kerékvágásba. A következő oldalakon és a kísérő CD-n egy sor gyakorlatot kínálunk, amelyeket mindennapi életed szerves részévé tehetsz, hogy megszabadulj azoktól a szellemi szokásoktól, amelyek lerántanak a boldogtalanság posványába. Ez a program, amely éber tudatosság alapú kognitív terápiaként (ÉTAKT) vált ismertté, a modern tudomány legújabb felismeréseit a meditáció olyan formáival ötvözi, amelyek klinikailag eredményesnek mutatkoztak az orvostudomány és a pszichológia uralkodó irányzatán belül. Az elme és test e különböző megismerési módjainak újszerű, ám hatásos szintézise hozzásegíthet, hogy gyökeresen megváltoztasd a negatív gondolatokhoz és érzésekhez fűződő viszonyodat. E változás révén rálelhetsz egy útra, amelyen képes leszel kiszabadulni az egyre romló kedélyállapot örvényéből, hogy az ne jusson el a depresszió szintjéig. Kutatásaink bebizonyították, hogy a könyvben vázolt program képes felére csökkenteni a visszaesés kockázatát azok esetében,
akik életükben már három vagy több depressziós epizódon átestek. A vizsgálatainkban részt vevő férfiak és nők mindnyájan a klinikai depresszió ismételt rohamaitól szenvedtek. De nem csupán akkor válhat nagy előnyödre ez a könyv, ha az orvosok diagnosztizálták nálad a depressziót. A reményvesztettségtől és depresszióhoz kapcsolódó fájdalomtól szenvedők közül sokan soha nem kérnek orvosi segítséget, de azért tisztában vannak vele, hogy az életük huzamos időszakait magában foglaló krónikus boldogtalanság börtönében sínylődnek. Ha több ízben érezted már úgy, hogy a kétségbeesés, a tehetetlenség és a szomorúság futóhomokjában kapálódzol, akkor e könyvben és a hozzá tartozó CD-ben reményeink szerint egy roppant értékes eszközre lelsz, amelynek segítségével képes leszel megszabadulni a lefelé húzó rossz kedélyállapottól, s szilárd és valódi boldogságra szert tenni az életedben. Nehéz előre megjósolni, pontosan miként fogod megtapasztalni eme mélységesen egészséges változást, amely a negatív hangulatokhoz fűződő viszonyodban bekövetkezik, s mi fog kibontakozni életedben e változás utóhatásaként, hiszen a tapasztalatok mindenki esetében eltérőek. Az egyetlen módszer, amely révén az ember igazán megismerheti egy ilyesfajta megközelítési mód kínálta előnyöket, az előítéletek átmeneti felfüggesztése, amely után szívvel-lélekkel vetheti bele magát a folyamatba huzamosabb időszakon – ez esetben nyolc héten – át, hogy maga lássa meg, mi történik. Mi pontosan erre kérjük programjaink résztvevőit. Hogy elmélyítsük és kézzelfoghatóbbá tegyük a folyamatot, mellékeltünk egy kísérő CD-t is, amely körültekintően és precízen kalauzol végig a könyvben leírt meditációs gyakorlatokon. Arra szeretnénk ösztönözni, hogy a meditációs gyakorlatok mellett kísérletezz a türelem, az önmagad iránti együttérzés, az elfogulatlanság, és a szelíd állhatatosság attitűdjének kialakításával is. E tulajdonságok előmozdíthatják a depresszió „tömegvonzásától” való megszabadulásodat, hiszen kulcsfontosságú emlékeztetőkkel szolgálnak arra, amit mára a tudomány is bebizonyított: hogy semmi kivetnivaló nincs abban, ha felhagysz a rossz közérzet problémájának megoldására irányuló próbálkozásaiddal. Az igazat megvallva, ez egyenesen bölcs lépés, hiszen a problémamegoldás általunk megszokott módjai végül szinte kivétel nélkül csak elmérgesítik a helyzetet. Tudósként és klinikai orvosként – némileg tekervényes úton – eljutottunk egy új felismerésig azt illetően, hogy mi eredményes és mi nem az a visszatérő depresszió kezelésében. Az 1970-es évek elejéig a tudósok arra összpontosítottak, hogy eredményes terápiát találjanak az akut depresszióra – arra a pusztító első epizódra, amelyet gyakorta az illető életében bekövetkező katasztrofális esemény vált ki. Ezt a terápiát az antidepresszáns gyógyszerek formájában találták meg, amelyek sokak esetében mind a mai napig roppant hasznosak maradtak a depresszió kezelésében. Azután jött a felfedezés, hogy az egyszer már kikezelt depresszió gyakran visszatér – s minél többször átélte a páciens, annál nagyobb a valószínűsége újbóli felbukkanásának. Ez alapjaiban változtatta meg a depresszióról és a krónikus boldogtalanságról alkotott fogalmainkat. Kiderült, hogy az antidepresszáns gyógyszerek „helyrehozzák” ugyan a depressziót, de hatásuk csupán addig tart, amíg az emberek szedik őket. Amikor abbahagyják a szedésüket, a depresszió visszatér, bár sokszor csak hónapok elteltével. Sem az orvosoknak, sem a pácienseknek nem tetszett a gondolat, hogy csak egész életen át tartó gyógyszerezéssel lehessen elűzni a depresszió kísértetét a küszöbről. Tehát az 1990-es évek elején mi (Zindel Segal, Mark Williams és John Teasdale) elkezdtük vizsgálgatni egy egészen új megközelítési mód kidolgozásának lehetőségét. Először annak felderítésén kezdtünk dolgozni, hogy miért tér vissza újra meg újra a depresszió: mi teszi egyre álnokabbá a futóhomokot minden egyes találkozásnál. Kiderült, hogy valahányszor az ember depresszióba zuhan, megszilárdulnak az agyban a kedélyállapot, a gondolkodás, a viselkedés és a test közötti összeköttetések, megkönnyítve ezzel a depresszió újbóli felbukkanását.
Eztán azt kezdtük vizsgálni, hogyan lehetne csökkenteni ezt a folyamatosan fennálló kockázatot. Tudtuk, hogy a kognitív terápiának nevezett pszichológiai kezelés eredményesnek bizonyult az akut depresszió esetén, és számos pácienst megóvott a visszaeséstől. De azzal senki nem volt pontosan tisztában, hogyan működik ez a kezelésmód. Ezt kellett kiderítenünk – nem pusztán elméleti érdeklődéstől vezérelve, hanem mert a válasz hatalmas gyakorlati jelentőséggel bírt. Mindaddig valamennyi kezelést – az antidepresszánsokat és a kognitív terápiát is beleértve – csak akkor írták elő az embereknek, ha már depresszióba estek. Mi úgy okoskodtunk, hogy ha képesek lennénk beazonosítani a kognitív terápia kritikus összetevőjét, akkor még azelőtt megtaníthatnánk az embereknek ezeket a készségeket, hogy újra elromlana a kedélyállapotuk. Abban reménykedtünk, hogy a következő epizód katasztrófájának bekövetkeztére való várakozás helyett kiképezhetnénk az embereket e készségek alkalmazására, amelyekkel csírájában elfojthatják és teljes egészében megelőzhetik a megjelenni készülő depressziót. Érdekes módon kutatásunk és vizsgálódásunk egyéni irányai végül mindnyájunkat azon meditációs gyakorlatok klinikai alkalmazásának tanulmányozásához vezettek, amelyek a tudat egy bizonyos – éber tudatosságként ismert – formájának kifejlesztésére irányulnak, s amelyek Ázsia hagyományos tanításaiban gyökereznek. E gyakorlatokat, amelyek évezredek óta részét képezik a buddhista kultúrának, Jon Kabat-Zinn és a Massachusettsi Egyetem orvostudományi karán dolgozó kollégái fejlesztették tovább és finomították ki a modern egészségügyi környezetben történő alkalmazás céljára. Dr. Kabat-Zinn ott vezetett be 1979-ben egy ma ÉTAKT vagy éber tudatosság alapú kognitív terápia néven ismert stresszcsökkentő programot, amely az éber tudatosság meditációs gyakorlatain, valamint ezeknek stressz, fájdalmak és krónikus betegségek esetén történő alkalmazásán alapul. Az éber tudatosságot akár „érzelmi tudatosságként” is leírhatnánk, hiszen a lényege voltaképpen egyfajta együtt érző tudatállapot. Az ÉTAKT bizonyítottan roppant hatékony terápia krónikus betegségekben és testi gyengeséggel járó állapotokban éppúgy, mint a szorongáshoz és pánikbetegséghez hasonló pszichológiai problémák esetén. Előnyös hatásai nem csupán az emberek közérzetében, gondolkodásában és viselkedésében beállt változásokban mutatkoznak meg, hanem az agytevékenység azon mintázataiban bekövetkezett változásokban is, amelyekről tudjuk, hogy a negatív érzelmek alapjául szolgálnak. Bár kezdetben kissé szkeptikusak voltunk azt illetően, mit fognak szólni a kollégáink és a pácienseink, ha felvetjük nekik, hogy a meditációt a depresszió megelőzésmódjának tekintjük, végül úgy döntöttünk, hogy alaposabban is megvizsgáljuk a kérdést. Hamarosan felfedeztük, hogy a nyugati kognitív tudományok és a keleti meditációs gyakorlatok ötvözése – amennyiben hajlandóak vagyunk újra meg újra végigmenni azon, hogy mi siklott félre és miért nem úgy működnek a dolgok, ahogyan mi szeretnénk – pontosan azt adja eredményül, amire a visszatérő depresszió körforgásának megszakításához szükség van. Amikor a depresszió kezd beszippantani bennünket, nagyon is érthető okokból kifolyólag gyakran reagálunk azzal, hogy megpróbálunk megszabadulni az érzéseinktől, s ezért elfojtjuk őket, vagy igyekszünk akaratlagosan lerázni őket magukról. Ennek során megbánt múltbeli eseményeket hozunk a felszínre, és a jövővel kapcsolatos aggodalmakat idézünk fel. A fejünkben egyik megoldást a másik után vesszük sorra, és nem kell hozzá sok idő, hogy elromoljon a közérzetünk, amiért nem sikerül előrukkolnunk semmilyen hatékony módszerrel a fájdalmas érzelmek elcsitítására. Elveszünk a jelenlegi helyzetünk és a vágyott állapot között tett összehasonlításokban, s az életünk egyhamar szinte kizárólag a fejünkben zajlik. Elmerülünk a gondolatainkban. Elveszítjük kapcsolatunkat a külvilággal, a környezetünkben élő emberekkel, még legközelebbi szeretteinkkel is. Megfosztjuk magunkat az élet maradéktalan megtapasztalásának gazdag élményanyagától. Nem csoda hát, hogy
elcsüggedünk, és végül akár úgy érezhetjük, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk. Ám pontosan ennek megelőzésében játszhat hatalmas szerepet az együtt érző meditatív tudatosság. HOGYAN VEHETJÜK LEGJOBBAN HASZNÁT ENNEK A KÖNYVNEK? A könyvünkben tanított ébertudatosság-gyakorlatok segítségedre lehetnek, hogy egészen új módon közelíts elméd taktikázásának ama végeérhetetlen körforgásaihoz, amelyek megnövelik a depresszió felbukkanásának kockázatát. Mi több, e gyakorlatok révén az elmetevékenység teljes effajta mintázatától elszakadhatsz. Az éber tudatosság kifejlesztése segíthet megszabadulni mind a múltban gyökerező bánkódásoktól, mind a jövővel kapcsolatos aggodalmaktól. E tudatállapot felfokozza elméd rugalmasságát, hogy új választási lehetőségek táruljanak fel előtted, holott egy pillanattal korábban még azt érezted, hogy teljesen tehetetlen vagy. Az éber tudatosság gyakorlása megelőzheti, hogy a mindnyájunk számára jól ismert, hétköznapi boldogtalanság depresszióvá gyűrűzzön be, éspedig oly módon, hogy segít újra összekapcsolódnunk a tanulást, fejlődést és gyógyulást lehetővé tévő külső és belső erőforrásaink teljes skálájával – olyan erőforrások ezek, amelyek létezésében talán még mi magunk sem hiszünk. Az egyik létfontosságú belső erőforrásunk, amelyet gyakorta figyelmen kívül hagyunk vagy teljesen magától értetődőnek tekintünk, akár depressziósak vagyunk, akár nem, maga a testünk. Amikor elveszünk a gondolatainkban, és megpróbálunk megszabadulni az érzéseink ballasztjától, igen csekély figyelmet szentelünk a testünkből eredő fizikai érzeteknek. Holott ezek a testi érzetek azonnali visszajelzéssel szolgálnak számunkra azt illetően, hogy milyen változások mennek végbe érzelmi és elmeállapotunkban. Értékes információkat nyújthatnak abbéli törekvésünkhöz, hogy megszabaduljunk a depressziótól, s ha rájuk összpontosítjuk a figyelmünket, azzal nem csupán a jövőbe tett portyázások és a múltban való megrekedés szellemi csapdáját kerülhetjük el, de magát az érzelmet is átalakíthatjuk. E könyv I. részében azt vizsgáljuk meg, hogyan alakítják ki és tartják fenn összejátszásukkal az elme, a test és az érzelmek a depressziót, s mit árul el nekünk ez az élvonalbeli kutatásokból kibontakozó kép a depresszió ördögi köréből való kitörés módjáról. Erőteljesen kidomborítjuk, hogyan esünk mindnyájan a szokásainkból táplálkozó – gondolati, érzelmi és viselkedésbeli – mintázatok prédájául, amelyek megfosztanak az életünkből és a lehetőségeink tudatából fakadó örömtől, s kifejtjük álláspontunkat, miszerint sosem sejtett erőt meríthetünk a jelen pillanatának teljes tudatossággal történő megtapasztalásából. A logika és a legújabb kutatási eredmények ismerete lehet ugyan meggyőző, azonban önmagában véve nem szükségképpen jár gyakorlati haszonnal, már csak azért sem, mert rendszerint csupán a fejünkhöz szól a maga gondolatmenetével és okfejtésével. A II. részben tehát arra invitálunk, hogy te magad tapasztald meg azt az állapotot, amelyet mindnyájan nélkülözünk, amikor teljesen belemerülünk és beleveszünk elménk körforgásaiba, amikor boldogtalan állapotunk „helyrehozására” összpontosítunk, és megszakítjuk a kapcsolatot lényünk és értelmünk egyéb aspektusaival, többek között az éber tudatosság erejével. Ezen a ponton puszta elvonatkoztatásnak, egy újabb képzetnek tűnhet azon töprenkedni, hogy mit is jelenthet a saját elméd, tested és érzelmeid éber tudatosságának kialakítása. Ezért szántuk ezt a részt annak, hogy kifejleszd a saját ébertudatossággyakorlatodat, és te magad tapasztald meg, milyen mélységes átalakulást és felszabadulást hozhat ez a tudatállapot. A III. részben segítünk neked kifinomítani és azokra a negatív gondolatokra, érzésekre, fizikai érzetekre és viselkedésformákra vonatkoztatni a gyakorlatodat, amelyek együttműködve létrehozzák az örvényt, amely képes a boldogtalanságot depresszióvá mélyíteni. A IV. rész mindent egyetlen egységes stratégiává rendez, amely arra irányul, hogy az élet valamennyi
kihívásával és különösképpen a visszatérő depresszió kísértetével szembenézve is teljesebben és eredményesebben élhess. Ebben a részben történeteket mesélünk el neked olyan emberekről, akik depresszió beárnyékolta múltjuk ellenére fejlődésen és változáson mentek keresztül az ébertudatosság-gyakorlatok hatására, s egy szisztematikus és könnyedén alkalmazható nyolchetes programot mutatunk be, amely segít gyakorlatiasan egységbe szervezni a könyvben leírt valamennyi összetevőt és gyakorlatot. Bízunk benne, hogy a könyv elolvasása és a konkrét gyakorlatok végzése a lehető leggyakorlatiasabb és keresztülvihetőbb módon fogja kibontakoztatni a bölcsesség és a gyógyulás benned szunnyadó képességét. Számos út kínálkozik e megközelítésmód előnyeinek kiaknázására. Nem muszáj most rögtön, kapásból eltökélned magad, hogy elvégzed a teljes nyolchetes programot, jóllehet amikor megérik az idő egy ilyesfajta elhatározásra, óriási hasznát láthatod a dolognak. Ami azt illeti, még csak konkrét depressziós tüneteidnek sem kell lenniük ahhoz, hogy az itt leírt ébertudatosság-gyakorlatok közül egynek vagy többnek az alkalmazása kifejezetten a javadra váljon. Azok a szokássá rögzült és automatikus gondolkodási mintázatok, amelyeket a továbbiakban vizsgálat tárgyává teszünk, gyakorlatilag mindnyájunkat egyaránt sújtanak, míg csak meg nem tanulunk zöld ágra vergődni velük. Meglehet, hogy te egyszerűen csak szeretnél többet megtudni az elmédről és belső érzelmi tájképedről. De az is megtörténhet, hogy eközben saját kíváncsiságod természetes módon ösztökélni kezd, hogy kísérletezz kicsit az éber tudatosság gyakorlatainak némelyikével – első lépésként talán éppen a III. részben leírtakkal. Ez viszont arra ösztönözhet, hogy szívvel-lélekkel belevesd magad a nyolchetes programba, és magad figyeld meg, mi történik. Mielőtt továbblépnénk, hadd figyelmeztessünk két dologra! Először, az általunk leírt különböző meditációs gyakorlatoknak gyakran bizonyos időre van szükségük ahhoz, hogy teljes hatásuk kibontakozzon. Ezért is nevezzük őket „gyakorlatoknak”. Ahelyett, hogy megpróbálnál kierőszakolni valamiféle eredményt, amit fontosnak érzel a befektetett időd és energiád igazolására, inkább újra meg újra fel kell elevenítened és el kell végezned ezeket a gyakorlatokat a fogékony kíváncsiság szellemében. Ez a legtöbbünk számára valóban a tanulás egy új módja, amellyel azonban igencsak megéri kísérletezni. A könyvben kivétel nélkül minden témát azzal a célzattal tárgyalunk, hogy segítségedre legyünk erőfeszítéseidben. Másodszor, alkalmasint bölcsen teszed, ha nem vágsz bele az egész programba a klinikai depresszió egy epizódjának kellős közepén. A jelenlegi bizonyítékok azt sugallják, hogy előrelátó dolog addig várni, amíg megkapod a szükséges segítséget a szakadékból való kikapaszkodáshoz, s képessé válsz a gondolataiddal és érzéseiddel végzett munka eme új módszerét úgy megközelíteni, hogy az elmédre és lelkedre nem nehezedik rá az akut depresszió megnyomorító súlya. Bármi legyen is a kiindulópontod, mi arra ösztönzünk, hogy végezd el a könyvben és a CD-n bemutatott gyakorlatokat és meditációkat, s ezt türelemmel, önmagad iránti együttérzéssel, állhatatossággal és elfogulatlan gondolkodással párosítsd. Arra szeretnénk buzdítani, hogy állj ellen a mindnyájunkban ott lakozó hajlamnak, hogy megpróbáld a dolgokat a saját elképzeléseidhez idomítani, s munkád folyamán inkább engedd őket a maguk útján kibontakozni minden pillanatban. Miközben végigmegyünk ezen a folyamaton, tőled telhetően igyekezz egyszerűen megbízni a tanulásra, fejlődésre és gyógyulásra való természet adta képességedben – és úgy kezdj bele a gyakorlatok végzésébe, mintha az életed múlna rajtuk, ami sok szempontból a szó szoros értelmében és képletesen véve pontosan így igaz! A többi majd megoldódik magától.
