Umberto Eco: A Foucault-inga
„Végül is mit akarnak tudatni az emberekkel? Azt, hogy van egy titok. Mert mi értelme volna élni, ha minden olyan, amilyennek látszik?”
Három kiadói szerkesztő megunja az okkult könyvek „ördöngös" szerzőinek pancserságát, és egy Abulafia nevű számítógép segítségével nekilát, hogy egy tökéletes Tervet kovácsoljon. Az állítólagos Terv értelmében az emberiség sorsa a Világ Urainak kezében van; ez pedig valamiképpen összefügg azzal a gyanúval, hogy Szép Fülöp francia királynak talán mégsem sikerült felszámolnia annak idején a templomos lovagrendet. Hőseink remekül szórakoznak, ám egyszer csak hátborzongató sejtéseik támadnak… Annyi bizonyos, hogy bajba kerültek. A világhírű szemiotikus második regényének témája: a Terv. Ha van Terv, akkor minden mindennel összefügg. Ha van Terv, akkor nem kétséges, mi közük a templomos lovagoknak a hasszaszÍnokhoz, az alkimistáknak a párizsi metróhoz, a titokzatos Saint-Germain grófnak Shakespeare-hez,a rózsakereszteseknek Arséne Lupinhez, a druidáknak az Eiffel-toronyhoz, a Föld forgását bizonyító Foucault-ingának… Kihez-mihez is? Ha van Terv, minden kiderül.
Érdekelnek az okkult konteók (conspiracy theory ’összeesküvés-elmélet’)? Szerinted semmi sem úgy történt, ahogy a történelemkönyvek állítják? Úgy véled, a világban minden jel, vagyis önmagán túl mutat? Képes vagy hatalmas műveltséganyagot befogadni? Ha igen, akkor olvasd el ezt a könyvet! Umberto Eco hihetetlen szellemi kalandra invitálja az olvasóit. Nem árt, ha magad mellé készíted az idegen szavak szótárát, és elérhető a Wikipedia is. Mindkettőre szükséged lesz.
Szun Ce: A háború művészete
„ Ezért mondják, hogy aki ismeri az ellenséget és ismeri önmagát, száz csatában sem kerül veszélybe. Aki nem ismeri az ellenséget, ám ismeri önmagát, egyszer győz, másszor kudarcot vall. Aki sem az ellenséget, sem önmagát nem ismeri, minden csatában vereséget szenved.”
Szun-ce műve nem csupán a klasszikus kínai műveltség egyik alapköve, hanem egyben a világ klasszikus hadtudományának egyik legkiemelkedőbb alkotása is. A mintegy ötezer írásjegyből álló mű érvényességét az évszázadok, évezredek sem koptatták el. Így a modern ember is hasznos kézikönyvként forgathatja, hogy megoldást találjon benne saját problémáira.
Ismerjük el, hogy az átlag „Mechás” diáknak a hétköznapi konfliktuskezelés és érdekérvényesítés nem az erőssége. Rengeteg mulatságos és kevésbé mulatságos példát tudnánk felsorolni a csak félig kész zseniális stratégiákra és a halvaszületett taktikai megoldásokra. Ez a könyv segítséget nyújthat, hogy eligazodj az iskolán belüli és az iskolán kívüli világ útvesztőiben, és hogy működőképes terveket tudj kovácsolni.
A teljes szöveg elérhető az alábbi linken: http://mek.oszk.hu/01300/01345/01345.htm
Feladatlap Umberto Eco: A Foucault Inga című regényéhez 1. A regény főszereplője felvázol egy lehetséges elméletet az Újszövetség keletkezéséről. 2. Folytasd az alábbi felsorolást! cigány urbanisztika, azték lovassport, az antarktiszi mezőgazdaság története, mai sumer irodalom 3. A regény főhősének szerelme (Lia) nagyon ésszerű magyarázatot ad néhány jelenségre. Lia szerint mi a logikus magyarázata az alábbiaknak: Kígyókultuszok kör, körmozgás, ciklikus ismétlődések a különböző kultuszokban 3 mint mágikus szám menhirek folyók 4. Milyen könyvön dolgoznak a regény főszereplői? 5. A menekülő templomosoknak mi közük van a Bannock Burn-i csatához? 6. Miért akadt el a Terv 1584-ben ? 7. Shakespeare műveinek mi a szerepe a Tervben? 8. Miért várakozik a hatodik csoport Alamut várában?
Feladatlap Szun Ce: A háború művészete című könyvéhez 1. Szun Ce szerint a háborút öt állandó tényező befolyásolja. ezek közül egy az Út. Mi a jelentése? 2. Fejezd be az alábbi gondolatokat: „Ezért aki száz csatában száz győzelmet arat, még nem a jók legjobbika. A jók legjobbika ……” „A katonáiddal emberségesen bánj, de…….” „Ha nem kínálkozik előny, ……” „A háború a csalás útja. Így aztán ……” 3. Mi a „végzetes terep”? 4. Sorold fel a kémek öt fajtáját! 5. Mi a hangulat tanulmányozásának és kihasználásának művészete?
