SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. MEGHÍVÓ Sárvár város Önkormányzatának Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága 2014. december 16-án (kedd) 15:30 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal 218-as tárgyalójában ülést tart, amelyre tisztelettel meghívom. N A P I R E N D: Zárt ülésen kerül tárgyalásra: A Bizottság saját hatáskörébe tartozó döntések: 1. Villamos energia vásárlása Sárvár közvilágítása és intézményi energiafogyasztása biztosítására tárgyú közbeszerzésben az eljárás eredményének a megállapítása és a nyertes ajánlattevő kiválasztása. (Helyszíni kiosztás) 2. „Tervezéssel vegyes vállalkozási szerződés alapján Sárvár közigazgatási területén belül (irsz.: 9600) a Megrendelő tulajdonát képező vagy használatában álló közterületeken építési beruházás, kivitelezési munkák elvégzése a közvilágítás korszerűsítés megvalósítására a KEOP-5.5.0/K/14-2014-0002 pályázati kódszámú Európai Uniós pályázat keretében.” tárgyú közbeszerzésben az ajánlati dokumentáció módosításának jóváhagyása Nyílt ülésen kerül tárgyalásra: A képviselő-testület 2014. december 16-án tartandó ülésének előkészítése: 1. Sárvár Város 2014-2020 közötti Környezetvédelmi Programjának elfogadása (Később kerül fel a honlapra) 2. A Sárvár, Batthyány u. 29. szám alatti ingatlan helyiségeinek ingyenes használatba adása 3. A Sárvár, Várkerület 17/A. szám alatti ingatlan helyiségeinek ingyenes használatba adása. 4. Városgazdálkodás Sárvár kérelme helyiség ingyenes használatba adásáról 5. A MÁV Zrt. és az Önkormányzat között az NYDOP-3.2.1/B-12-2013-0005 projekt beruházás során keletkezett létesítmények, eszközök üzemeltetésére vonatkozó megállapodás jóváhagyása 6. Sárvár város településrendezési eszközeinek módosítása – véleményezési szakaszt lezáró döntések meghozatala (Helyszíni kiosztás) 7. Fedezet biztosítása a Multifunkcionális sportcsarnok tanulmányterv készítéséhez 8. A Sárvári Gyógyfürdő KFT-nek nyújtott tagi kölcsönről szóló szerződés módosítása 9. Megállapodás a Sárvár, Kinizsi u. 13. szám alatti orvosi rendelő udvarának felújításáról 10. Orvosi rendelő alapellátáson túli használatának engedélyezése dr. Császár Veronika háziorvos részére
1
A Bizottság saját hatáskörébe tartozó döntések: 11. SIHU városnéző kisvonat engedély kérelme. 12. Tulajdonosi hozzájárulás önkormányzati tulajdonú utak építési törmelékkel történő javításához. 13. Sárvár, Dorottya u. 27. szám (1800 hrsz.) előtt kapubejáró építése 14. Szabó Zoltán Sárvár, Fekete-híd u. 95. szám alatti lakos csapadékvíz elvezető csatorna közművesítési hozzájárulása Sárvár, 2014. december 11.
Kampel Oszkár bizottsági elnök sk.
2
Nyílt ülésen kerül tárgyalásra: A képviselő-testület 2014. december 16-án tartandó ülésének előkészítése: 1./ NAPIRENDI PONT AZ ELŐTERJESZTÉS KÉSŐBB KERÜL FEL A HONLAPRA
3
2./ NAPIRENDI PONT ELŐTERJESZTÉS A Sárvár, Batthyány u. 29. szám alatti ingatlan helyiségeinek ingyenes használatba adása
Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a határozza meg általában az önkormányzat közfeladatait. Az önkormányzati feladatellátásban saját tevékenységük révén érdemben közreműködnek egyes civil szervezetek, illetve természetes személyek által létrehozott egyesületnek nem minősülő, de az egyesülési jog alapján működő közösségek, melyek működésének feltételeit az önkormányzat a tulajdonában álló helyiségek rendelkezésre bocsátásával korábban és jelenleg is segíti. Az egyes szervezetek elhelyezésére – többek között - a 122/1 hrsz-ú, természetben a Sárvár, Batthyány u. 29. szám alatt található ingatlan (volt zárda épület) szolgál. Az előterjesztéssel érintett alábbi szervezetek használati joga 2014. december 31. napján lejár. Kanona Band Zenei Egyesület Break Hip-Hop Tánc csoport Sárvári Nádasdy DSE Birkózó Szakosztálya Magyar Páneurópai Unió Sárvári Regionális Szervezete Az egyes szervezetek kérelmére javasolom, hogy a használat jogát Sárvár város Önkormányzata további kettő évvel meghosszabbítani szíveskedjen. A helyiségek vonatkozásában – az önkormányzati közfeladatban való érdemi feladatvállalásra tekintettel javasolom, hogy Sárvár város Önkormányzata továbbra is ingyenes használatot biztosítson a részükre. Fent nevezett ingatlan ad helyt a köznevelési és szakszolgálati feladatokat ellátó Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Sárvári Tagintézményének is, akivel kapcsolatban a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (4) bekezdése alapján Sárvár város Önkormányzatának működtetési kötelezettsége van. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az ingyenes használati megállapodások megkötése kérdésében álláspontját kialakítani, és az alábbi határozati javaslatokat elfogadni szíveskedjen.
I. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a 122/1 hrsz-ú, természetben a Sárvár, Batthyány u. 29. sz. alatt található önkormányzati tulajdonú ingatlanban működő Kanona Band Zenei Egyesület részére a határozati javaslat 1. számú melléklete szerinti szerződéssel, az abban meghatározott helyiséget; Break Hip-Hop Tánc csoport részére a határozati javaslat 2. számú melléklete szerinti szerződéssel, az abban meghatározott helyiséget; 4
Sárvári Nádasdy DSE Birkózó Szakosztálya részére a határozati javaslat 3. számú melléklete szerinti szerződéssel, az abban meghatározott helyiséget; Magyar Páneurópai Unió Sárvári Regionális Szervezete részére a határozati javaslat 4. számú melléklete szerinti szerződéssel, az abban meghatározott helyiséget; 2015. január 1. napjától 2016. december 31. napjáig meghatározott időtartamra ingyenes használatba adja. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a határozati javaslatnak megfelelő ingyenes használati megállapodások aláírására.
II. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a 122/1 hrsz-ú, természetben a Sárvár, Batthyány u. 29. sz. alatt található önkormányzati tulajdonú ingatlanban a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Sárvári Tagintézménye által jelenleg is használt 141,2 m2 alapterületű helyiségre a határozati javaslat 1. számú melléklete szerinti ingyenes használati szerződéssel 2015. január 1. napjától határozatlan időre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint fenntartó részére ingyenes használati jogot biztosít. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a határozati javaslatnak megfelelő ingyenes használati megállapodás aláírására. Határidő : azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2014. december 10.
Kondora István polgármester
5
1. számú melléklet a …./ 2014. (….) számú képviselő-testületi határozathoz
HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Törzskönyvi azonosító szám: 733634 Adószám: 15733634-2-18 Bankszámlaszám: 12096004-00103732-00100007 Képviseli: Kondora István polgármester mint használatba adó tulajdonos /továbbiakban: tulajdonos, Önkormányzat/ másrészről Kanona Band Zenei Egyesület 9600 Sárvár, Nádasdy F. u. 126. Képviseli: Kéthelyi Tamás mint használatba vevő /továbbiakban: használatba vevő/ között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. (XII….) sz. határozatának felhatalmazása alapján alábbi feltételek mellett. I. A szerződés tárgya, célja 2.
A szerződés tárgyát a Sárvár 122/1 hrsz. alatt felvett, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó 63 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) területű helyiség képezi, mely természetben a Sárvár, Batthyány u. 29. szám alatt található.
2. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 1. pontban megjelölt – alapvetően a civil szervezetek elhelyezésére szolgáló - vagyontárgy hasznosítása hosszútávon és magas színvonalon, továbbá azonos jogi keretek között és egységes elvek szerint az előadó-művészeti szervezet támogatása továbbá a helyi közművelődési tevékenység támogatása – ezzel együtt a vagyon értékének a megőrzése – érdekében biztosítható legyen, szerződő felek az 1. pontban megjelölt ingatlanra használati jogot létesítő ingyenes használatba adási szerződést kötnek az alábbi feltételek szerint.
6
II. Részletes szerződési feltételek A feladat meghatározása, a használati jog és annak ellenértéke 3. Sárvár város Önkormányzata közfeladatát képezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározottak szerinti előadó-művészeti szervezet támogatása, a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A használatba vevő kulturális tevékenységet végez. Az Önkormányzat –mint tulajdonos – az említett közfeladat minél teljesebb körű – a helyi társadalmi integrációra, önszerveződő közösségekre is építő – ellátása érdekében az önkormányzati vagyoni körbe eső 1. pontban megjelölt vagyontárgyra ezennel ingyenes használati jogot létesít a használatba vevő részére határozott időtartamra. A használatba vevő a szerződésben megállapított használati jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja, vállalja hogy a tevékenységi körébe eső kulturális tevékenység ellátásával tevékenyen közreműködik az említett önkormányzati feladat ellátásában. 4. A használatba vevő a használati jogot a tulajdonos Önkormányzat döntése alapján ingyenesen szerzi meg. A használatba vevőt a használati jog alapján nem illetik meg a tulajdonos jogai és kötelezettségei. A használatba vevő kizárólag az ingók és az ingatlan működtetésére, továbbá a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkálatok megfelelő időben történő elvégzésére jogosult és köteles. III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 5. A használatba vevő kijelenti, hogy a szerződés 1. pontjában szereplő, a használati jog tárgyát képező vagyontárgyat ismeri, azt a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. Tulajdonos az 1. pontban meghatározott vagyontárgyat használatba vevő birtokába adja, melyet időben megosztva, a Break Hip-Hop Tánc csoporttal egyeztetett időpontokban használja. Felek a birtokba adás vonatkozásában valamennyi releváns információt, adatot tartalmazó jegyzőkönyvet vesznek fel. 6. A használatba vevő köteles a vagyon megóvásáról a hatályos jogszabályok és e szerződés rendelkezéseinek betartásáról és betartatásáról gondoskodni, a vagyonelemek károsodástól mentes állapotát megőrizni. A vagyon megóvása érdekében tett halaszthatatlan intézkedéseiről használatba vevő a tulajdonost tájékoztatja. 7. A felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő által végzett vagy végeztetett, állagmegóvást meghaladó mértékű felújítási és rekonstrukciós beruházásokkal az adott vagyontárgyakon nem szerez tulajdonjogot, osztatlan közös tulajdoni hányadként sem. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen jellegű beruházás csak a Tulajdonossal történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. 8. A használatba vevő köteles - lényeges szerződéses kötelezettségeként – a vagyontárgyakat a jogviszony fennállta alatt folyamatosan és ténylegesen a 2. pontban meghatározott célra használni, és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. A használatba vevő az általa végzett rekonstrukciós, felújítási, állagmegóvó, valamint értéknövelő beruházásokat, illetve üzemeltetési tevékenységet is az így meghatározott elsődleges szerződéses célt szolgálóan végezheti.
7
IV. A vagyonnal való gazdálkodás 9. A használatba vevő a vagyon használatáért díjat a tulajdonosnak nem fizet. A használatba vevő a vagyontárgyak hasznosításából keletkező bevételeiből köteles a vagyontárgyak állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá a 3. pontban meghatározott feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége az Önkormányzatot, mint tulajdonost terheli. 10. A szerződő felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak a nemzeti vagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag használatba vevő a szerződéses viszony fennállta alatt folyamatosan köteles a használatba vett vagyonnal eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni. E kötelezettsége keretében köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, amennyiben a gazdálkodás eredményessége bármilyen okból veszélybe kerül. E pontba foglalt kötelezettsége felróható és folyamatos, illetve visszatérő, a vagyon értékét és épségét veszélyeztető megszegése esetén Tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a 22. pontban foglaltak szerint. 11. A használatba vevő a használatába vett vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait, saját vagyonának a hasznosításából származó bevételeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. Használatba vevő az ingyenes használatba vett vagyontárgyakat másnak használatba nem adhatja, ellenkező esetben a tulajdonos a 21. pont szerinti rendkívüli felmondás lehetőségével élhet. V. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 12. A használatba vevő a használatba átvett vagyon vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a használatba vevő: - az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követő legkésőbb március 31-ig – a tulajdonos által meghatározott módon és formában - összesítő kimutatást kell készítenie a vagyonban bekövetkezett változásokról.
13. A használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint haladéktalanul köteles a Tulajdonost értesíteni, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a használatba vevővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. A nemzeti vagyonnal történő elszámolás 14. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol Sárvár város Önkormányzatának az általa a 3. pont alapján 8
ellátott feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó vagyon működtetéséről. A használatba vevő a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Sárvár város Polgármesteréhez kell benyújtania. A beszámolót a Polgármester Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé terjeszti és annak állásfoglalása alapján dönt annak elfogadásáról. 15. A használatba vevő a használati jog megszűnésekor köteles a használatba vett vagyontárgyak jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: - Ha a vagyon csökkenése az elszámolt értékcsökkenéseknek megfelelő karbantartások és felújítások elvégzése, illetve az éves beruházási tervek megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a használatba vevőt, illetve az általa alkalmazott alvállalkozót ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a használatba vevő a különbözetet nem köteles megtéríteni. - Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében használatba vevőt felelősség terheli, a különbözetet használatba vevő köteles megtéríteni. - A vagyon növekedéséből származó többletre /darab, érték/ használatba vevő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjoga /rész tulajdon/ nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Biztosítások 16. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átvett vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan esetleg felmerülő károk elleni felelősségbiztosítást szükség esetén a Használatba vevő köti a saját költségére. VIII. Az ingyenes használat időtartama 17. A szerződő felek a használatba adási szerződést határozott időtartamra, 2015. január 1től 2016. december 31-ig kötik.
IX. A szerződés megszűnése 18. A szerződés szerződő felek erre irányuló megegyezésével, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozottak és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozottak, valamint a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg. 19. A használatba adási szerződés megszűnik a határozott idő elteltével. A használatba adási szerződés megszüntethető - rendes felmondással, - a felek közös megegyezésével, - rendkívüli felmondással, - az ingyenes használó jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgy megsemmisülésével, erre a vagyontárgyra vonatkozóan. 20. A tulajdonos rendes felmondással a használatba adási szerződést legalább 3 hónapos felmondási idővel szűntetheti meg. 9
21. A tulajdonos a használatba adási szerződést rendkívüli felmondással - 30 napos felmondási idővel - akkor szüntetheti meg, ha - a használatba vevő használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi továbbá, ha a használatba vevő a szerződés tárgyát nem a 2. pontban meghatározott célra használja. 22. A tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a használatba vevő: - a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, - a konkrét vagyonhasznosításhoz alvállalkozót vagy közreműködőt nem e szerződésben foglaltak szerint alkalmaz, - jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 23. A szerződő felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással azzal, hogy a használatba vevőt megilleti a ius tollendi, de az állagsérelem nélkül el nem távolítható dolgok vonatkozásában megtérítést nem követelhet. X. A használati jog gyakorlásának az ellenőrzése 24. A használatba vevő köteles tűrni, hogy a tulajdonos Önkormányzat a nemzeti vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. 25. A szerződő feleknek az ellenőrzéssel kapcsolatban jogaik és kötelezettségeik teljesítése során figyelemmel kell lenniük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire, illetve az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltakra. XI. Egyéb általános és záró rendelkezések Bizalmas információk 26. A szerződő felek kötelesek bizalmasan kezelni a szerződéssel kapcsolatban a tudomásukra jutott bizalmas információkat, elsősorban az üzleti vagy szolgálati titkot. 27. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben szereplő bizalmas információkat harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel mikor arról a másik féllel egyeztettek. XII. Együttműködés, viták rendezése 28. A szerződő felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 29. A jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely vitát felek kötelesek egyeztető tárgyaláson rendezni. A vitás kérdések egyeztetését bármelyik fél írásban a használatba vevő vezetőjéhez, illetve az önkormányzatot képviselő Polgármesterhez intézett levélben 10
kezdeményezheti. Az egyeztető tárgyalást felek a lehető legközelebbi időpontban folytatják le. 30. Amennyiben az előző pontban írt egyeztető tárgyalásokon a vitás kérdést – legfeljebb 5 napon belül – felek nem tudják rendezni, úgy a vita eldöntésére felek – hatáskörtől függően – alávetik magukat a Sárvári Járási Bíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességének. XIII. Záró rendelkezések 31. A szerződő felek kijelentik, hogy a tulajdonos Magyarország helyi önkormányzata, míg használatba vevő Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű egyesület és ezen szerződés megkötésére vonatkozó képességüket jogszabály nem korlátozza és nem zárja ki. 32. A szerződő felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, szabályait kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.
Sárvár, 2014. ….. hó …napján
................................................………… Sárvár város Önkormányzata tulajdonos használatba adó Képviseletében Kondora István Polgármester
……………………………………… Kanona Band Zenei Egyesület használatba vevő Képviseletében Kéthelyi Tamás
11
12
2. számú melléklet a …./ 2014. (….) számú képviselő-testületi határozathoz
HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Törzskönyvi azonosító szám: 733634 Adószám: 15733634-2-18 Bankszámlaszám: 12096004-00103732-00100007 Képviseli: Kondora István polgármester mint használatba adó tulajdonos /továbbiakban: tulajdonos, Önkormányzat/ másrészről Break Hip-Hop Tánc csoport 9600 Sárvár, Batthyány u. 29. Képviseli: Szabó Balázs mint használatba vevő /továbbiakban: használatba vevő/ között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. (XII….) sz. határozatának felhatalmazása alapján alábbi feltételek mellett. I. A szerződés tárgya, célja 3.
A szerződés tárgyát a Sárvár 122/1 hrsz. alatt felvett, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó 63 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) területű helyiség képezi, mely természetben a Sárvár, Batthyány u. 29. szám alatt található.
2. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 1. pontban megjelölt – alapvetően a civil szervezetek elhelyezésére szolgáló - vagyontárgy hasznosítása hosszútávon és magas színvonalon, továbbá azonos jogi keretek között és egységes elvek szerint az sport, ifjúsági ügyek – ezzel együtt a vagyon értékének a megőrzése – érdekében biztosítható legyen, szerződő felek az 1. pontban megjelölt ingatlanra használati jogot létesítő ingyenes használatba adási szerződést kötnek az alábbi feltételek szerint.
13
II. Részletes szerződési feltételek A feladat meghatározása, a használati jog és annak ellenértéke 3. Sárvár város Önkormányzata közfeladatát képezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározottak szerinti sport, ifjúsági ügyek. A használatba vevő sporttevékenységet végez. Az Önkormányzat –mint tulajdonos – az említett közfeladat minél teljesebb körű – a helyi társadalmi integrációra, önszerveződő közösségekre is építő – ellátása érdekében az önkormányzati vagyoni körbe eső 1. pontban megjelölt vagyontárgyra ezennel ingyenes használati jogot létesít a használatba vevő részére határozott időtartamra. A használatba vevő a szerződésben megállapított használati jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja, vállalja hogy a tevékenységi körébe eső kulturális tevékenység ellátásával tevékenyen közreműködik az említett önkormányzati feladat ellátásában. 4. A használatba vevő a használati jogot a tulajdonos Önkormányzat döntése alapján ingyenesen szerzi meg. A használatba vevőt a használati jog alapján nem illetik meg a tulajdonos jogai és kötelezettségei. A használatba vevő kizárólag az ingók és az ingatlan működtetésére, továbbá a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkálatok megfelelő időben történő elvégzésére jogosult és köteles. III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 5. A használatba vevő kijelenti, hogy a szerződés 1. pontjában szereplő, a használati jog tárgyát képező vagyontárgyat ismeri, azt a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. Tulajdonos az 1. pontban meghatározott vagyontárgyat használatba vevő birtokába adja, melyet időben megosztva, a Kanona Band Zenei Egyesülettel egyeztetett időpontokban használja. Felek a birtokba adás vonatkozásában valamennyi releváns információt, adatot tartalmazó jegyzőkönyvet vesznek fel. 6. A használatba vevő köteles a vagyon megóvásáról a hatályos jogszabályok és e szerződés rendelkezéseinek betartásáról és betartatásáról gondoskodni, a vagyonelemek károsodástól mentes állapotát megőrizni. A vagyon megóvása érdekében tett halaszthatatlan intézkedéseiről használatba vevő a tulajdonost tájékoztatja. 7. A felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő által végzett vagy végeztetett, állagmegóvást meghaladó mértékű felújítási és rekonstrukciós beruházásokkal az adott vagyontárgyakon nem szerez tulajdonjogot, osztatlan közös tulajdoni hányadként sem. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen jellegű beruházás csak a Tulajdonossal történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. 8. A használatba vevő köteles - lényeges szerződéses kötelezettségeként – a vagyontárgyakat a jogviszony fennállta alatt folyamatosan és ténylegesen a 2. pontban meghatározott célra használni, és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. A használatba vevő az általa végzett rekonstrukciós, felújítási, állagmegóvó, valamint értéknövelő beruházásokat, illetve üzemeltetési tevékenységet is az így meghatározott elsődleges szerződéses célt szolgálóan végezheti. IV. 14
A vagyonnal való gazdálkodás 9. A használatba vevő a vagyon használatáért díjat a tulajdonosnak nem fizet. A használatba vevő a vagyontárgyak hasznosításából keletkező bevételeiből köteles a vagyontárgyak állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá a 3. pontban meghatározott feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége az Önkormányzatot, mint tulajdonost terheli. 10. A szerződő felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak a nemzeti vagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag használatba vevő a szerződéses viszony fennállta alatt folyamatosan köteles a használatba vett vagyonnal eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni. E kötelezettsége keretében köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, amennyiben a gazdálkodás eredményessége bármilyen okból veszélybe kerül. E pontba foglalt kötelezettsége felróható és folyamatos, illetve visszatérő, a vagyon értékét és épségét veszélyeztető megszegése esetén Tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a 22. pontban foglaltak szerint. 11. A használatba vevő a használatába vett vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait, saját vagyonának a hasznosításából származó bevételeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. Használatba vevő az ingyenes használatba vett vagyontárgyakat másnak használatba nem adhatja, ellenkező esetben a tulajdonos a 21. pont szerinti rendkívüli felmondás lehetőségével élhet. V. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 12. A használatba vevő a használatba átvett vagyon vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a használatba vevő: - az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követő legkésőbb március 31-ig – a tulajdonos által meghatározott módon és formában - összesítő kimutatást kell készítenie a vagyonban bekövetkezett változásokról.
13. A használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint haladéktalanul köteles a Tulajdonost értesíteni, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a használatba vevővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. A nemzeti vagyonnal történő elszámolás 14. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol Sárvár város Önkormányzatának az általa a 3. pont alapján ellátott feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó vagyon működtetéséről. A használatba 15
vevő a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Sárvár város Polgármesteréhez kell benyújtania. A beszámolót a Polgármester Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé terjeszti és annak állásfoglalása alapján dönt annak elfogadásáról. 15. A használatba vevő a használati jog megszűnésekor köteles a használatba vett vagyontárgyak jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: - Ha a vagyon csökkenése az elszámolt értékcsökkenéseknek megfelelő karbantartások és felújítások elvégzése, illetve az éves beruházási tervek megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a használatba vevőt, illetve az általa alkalmazott alvállalkozót ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a használatba vevő a különbözetet nem köteles megtéríteni. - Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében használatba vevőt felelősség terheli, a különbözetet használatba vevő köteles megtéríteni. - A vagyon növekedéséből származó többletre /darab, érték/ használatba vevő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjoga /rész tulajdon/ nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Biztosítások 16. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átvett vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan esetleg felmerülő károk elleni felelősségbiztosítást szükség esetén a Használatba vevő köti a saját költségére. VIII. Az ingyenes használat időtartama 17. A szerződő felek a használatba adási szerződést határozott időtartamra, 2015. január 1től 2016. december 31-ig kötik.
IX. A szerződés megszűnése 18. A szerződés szerződő felek erre irányuló megegyezésével, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozottak és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozottak, valamint a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg. 19. A használatba adási szerződés megszűnik a határozott idő elteltével. A használatba adási szerződés megszüntethető - rendes felmondással, - a felek közös megegyezésével, - rendkívüli felmondással, - az ingyenes használó jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgy megsemmisülésével, erre a vagyontárgyra vonatkozóan. 20. A tulajdonos rendes felmondással a használatba adási szerződést legalább 3 hónapos felmondási idővel szűntetheti meg.
16
21. A tulajdonos a használatba adási szerződést rendkívüli felmondással - 30 napos felmondási idővel - akkor szüntetheti meg, ha - a használatba vevő használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi továbbá, ha a használatba vevő a szerződés tárgyát nem a 2. pontban meghatározott célra használja. 22. A tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a használatba vevő: - a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, - a konkrét vagyonhasznosításhoz alvállalkozót vagy közreműködőt nem e szerződésben foglaltak szerint alkalmaz, - jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 23. A szerződő felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással azzal, hogy a használatba vevőt megilleti a ius tollendi, de az állagsérelem nélkül el nem távolítható dolgok vonatkozásában megtérítést nem követelhet. X. A használati jog gyakorlásának az ellenőrzése 24. A használatba vevő köteles tűrni, hogy a tulajdonos Önkormányzat a nemzeti vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. 25. A szerződő feleknek az ellenőrzéssel kapcsolatban jogaik és kötelezettségeik teljesítése során figyelemmel kell lenniük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire, illetve az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltakra. XI. Egyéb általános és záró rendelkezések Bizalmas információk 26. A szerződő felek kötelesek bizalmasan kezelni a szerződéssel kapcsolatban a tudomásukra jutott bizalmas információkat, elsősorban az üzleti vagy szolgálati titkot. 27. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben szereplő bizalmas információkat harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel mikor arról a másik féllel egyeztettek. XII. Együttműködés, viták rendezése 28. A szerződő felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 29. A jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely vitát felek kötelesek egyeztető tárgyaláson rendezni. A vitás kérdések egyeztetését bármelyik fél írásban a használatba vevő vezetőjéhez, illetve az önkormányzatot képviselő Polgármesterhez intézett levélben
17
kezdeményezheti. Az egyeztető tárgyalást felek a lehető legközelebbi időpontban folytatják le. 30. Amennyiben az előző pontban írt egyeztető tárgyalásokon a vitás kérdést – legfeljebb 5 napon belül – felek nem tudják rendezni, úgy a vita eldöntésére felek – hatáskörtől függően – alávetik magukat a Sárvári Járási Bíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességének. XIII. Záró rendelkezések 31. A szerződő felek kijelentik, hogy a tulajdonos Magyarország helyi önkormányzata, míg használatba vevő Magyarországon működő civil szervezet és ezen szerződés megkötésére vonatkozó képességüket jogszabály nem korlátozza és nem zárja ki. 32. A szerződő felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, szabályait kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.
Sárvár, 2014. ……. hó …. napján
................................................………… Sárvár város Önkormányzata tulajdonos használatba adó Képviseletében Kondora István Polgármester
……………………………………… Break Hip-Hop Tánc csoport használatba vevő Képviseletében Szabó Balázs
18
19
3. számú melléklet a …./ 2014. (….) számú képviselő-testületi határozathoz
HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Törzskönyvi azonosító szám: 733634 Adószám: 15733634-2-18 Bankszámlaszám: 12096004-00103732-00100007 Képviseli: Kondora István polgármester mint használatba adó tulajdonos /továbbiakban: tulajdonos, Önkormányzat/ másrészről Sárvári Nádasdy DSE Birkózó Szakosztálya 9600 Sárvár, Alkotmány u. 22. Képviseli: Horváth Imre mint használatba vevő /továbbiakban: használatba vevő/ között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. (XII….) sz. határozatának felhatalmazása alapján alábbi feltételek mellett. I. A szerződés tárgya, célja 4. A szerződés tárgyát a Sárvár 122/1 hrsz. alatt felvett, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó 63 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) területű helyiség képezi, mely természetben a Sárvár, Batthyány u. 29. szám alatt található.
2. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 1. pontban megjelölt – alapvetően a civil szervezetek elhelyezésére szolgáló - vagyontárgy hasznosítása hosszútávon és magas színvonalon, továbbá azonos jogi keretek között és egységes elvek szerint az sport, ifjúsági ügyek – ezzel együtt a vagyon értékének a megőrzése – érdekében biztosítható legyen, szerződő felek az 1. pontban megjelölt ingatlanra használati jogot létesítő ingyenes használatba adási szerződést kötnek az alábbi feltételek szerint.
20
II. Részletes szerződési feltételek A feladat meghatározása, a használati jog és annak ellenértéke 3. Sárvár város Önkormányzata közfeladatát képezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározottak szerinti sport, ifjúsági ügyek. A használatba vevő sporttevékenységet végez. Az Önkormányzat –mint tulajdonos – az említett közfeladat minél teljesebb körű – a helyi társadalmi integrációra, önszerveződő közösségekre is építő – ellátása érdekében az önkormányzati vagyoni körbe eső 1. pontban megjelölt vagyontárgyra ezennel ingyenes használati jogot létesít a használatba vevő részére határozott időtartamra. A használatba vevő a szerződésben megállapított használati jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja, vállalja hogy a tevékenységi körébe eső kulturális tevékenység ellátásával tevékenyen közreműködik az említett önkormányzati feladat ellátásában. 4. A használatba vevő a használati jogot a tulajdonos Önkormányzat döntése alapján ingyenesen szerzi meg. A használatba vevőt a használati jog alapján nem illetik meg a tulajdonos jogai és kötelezettségei. A használatba vevő kizárólag az ingók és az ingatlan működtetésére, továbbá a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkálatok megfelelő időben történő elvégzésére jogosult és köteles. III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 5. A használatba vevő kijelenti, hogy a szerződés 1. pontjában szereplő, a használati jog tárgyát képező vagyontárgyat ismeri, azt a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. Tulajdonos az 1. pontban meghatározott vagyontárgyat használatba vevő birtokába adja, Felek a birtokba adás vonatkozásában valamennyi releváns információt, adatot tartalmazó jegyzőkönyvet vesznek fel. 6. A használatba vevő köteles a vagyon megóvásáról a hatályos jogszabályok és e szerződés rendelkezéseinek betartásáról és betartatásáról gondoskodni, a vagyonelemek károsodástól mentes állapotát megőrizni. A vagyon megóvása érdekében tett halaszthatatlan intézkedéseiről használatba vevő a tulajdonost tájékoztatja. 7. A felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő által végzett vagy végeztetett, állagmegóvást meghaladó mértékű felújítási és rekonstrukciós beruházásokkal az adott vagyontárgyakon nem szerez tulajdonjogot, osztatlan közös tulajdoni hányadként sem. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen jellegű beruházás csak a Tulajdonossal történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. 8. A használatba vevő köteles - lényeges szerződéses kötelezettségeként – a vagyontárgyakat a jogviszony fennállta alatt folyamatosan és ténylegesen a 2. pontban meghatározott célra használni, és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. A használatba vevő az általa végzett rekonstrukciós, felújítási, állagmegóvó, valamint értéknövelő beruházásokat, illetve üzemeltetési tevékenységet is az így meghatározott elsődleges szerződéses célt szolgálóan végezheti. IV. A vagyonnal való gazdálkodás 21
9. A használatba vevő a vagyon használatáért díjat a tulajdonosnak nem fizet. A használatba vevő a vagyontárgyak hasznosításából keletkező bevételeiből köteles a vagyontárgyak állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá a 3. pontban meghatározott feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége az Önkormányzatot, mint tulajdonost terheli. 10. A szerződő felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak a nemzeti vagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag használatba vevő a szerződéses viszony fennállta alatt folyamatosan köteles a használatba vett vagyonnal eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni. E kötelezettsége keretében köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, amennyiben a gazdálkodás eredményessége bármilyen okból veszélybe kerül. E pontba foglalt kötelezettsége felróható és folyamatos, illetve visszatérő, a vagyon értékét és épségét veszélyeztető megszegése esetén Tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a 22. pontban foglaltak szerint. 11. A használatba vevő a használatába vett vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait, saját vagyonának a hasznosításából származó bevételeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. Használatba vevő az ingyenes használatba vett vagyontárgyakat másnak használatba nem adhatja, ellenkező esetben a tulajdonos a 21. pont szerinti rendkívüli felmondás lehetőségével élhet. V. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 12. A használatba vevő a használatba átvett vagyon vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a használatba vevő: - az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követő legkésőbb március 31-ig – a tulajdonos által meghatározott módon és formában - összesítő kimutatást kell készítenie a vagyonban bekövetkezett változásokról.
13. A használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint haladéktalanul köteles a Tulajdonost értesíteni, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a használatba vevővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. A nemzeti vagyonnal történő elszámolás 14. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol Sárvár város Önkormányzatának az általa a 3. pont alapján ellátott feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó vagyon működtetéséről. A használatba vevő a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót 22
Sárvár város Polgármesteréhez kell benyújtania. A beszámolót a Polgármester Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé terjeszti és annak állásfoglalása alapján dönt annak elfogadásáról. 15. A használatba vevő a használati jog megszűnésekor köteles a használatba vett vagyontárgyak jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: - Ha a vagyon csökkenése az elszámolt értékcsökkenéseknek megfelelő karbantartások és felújítások elvégzése, illetve az éves beruházási tervek megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a használatba vevőt, illetve az általa alkalmazott alvállalkozót ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a használatba vevő a különbözetet nem köteles megtéríteni. - Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében használatba vevőt felelősség terheli, a különbözetet használatba vevő köteles megtéríteni. - A vagyon növekedéséből származó többletre /darab, érték/ használatba vevő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjoga /rész tulajdon/ nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Biztosítások 16. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átvett vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan esetleg felmerülő károk elleni felelősségbiztosítást szükség esetén a Használatba vevő köti a saját költségére. VIII. Az ingyenes használat időtartama 17. A szerződő felek a használatba adási szerződést határozott időtartamra, 2015. január 1től 2016. december 31-ig kötik.
IX. A szerződés megszűnése 18. A szerződés szerződő felek erre irányuló megegyezésével, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozottak és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozottak, valamint a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg. 19. A használatba adási szerződés megszűnik a határozott idő elteltével. A használatba adási szerződés megszüntethető - rendes felmondással, - a felek közös megegyezésével, - rendkívüli felmondással, - az ingyenes használó jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgy megsemmisülésével, erre a vagyontárgyra vonatkozóan. 20. A tulajdonos rendes felmondással a használatba adási szerződést legalább 3 hónapos felmondási idővel szűntetheti meg.
23
21. A tulajdonos a használatba adási szerződést rendkívüli felmondással - 30 napos felmondási idővel - akkor szüntetheti meg, ha - a használatba vevő használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi továbbá, ha a használatba vevő a szerződés tárgyát nem a 2. pontban meghatározott célra használja. 22. A tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a használatba vevő: - a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, - a konkrét vagyonhasznosításhoz alvállalkozót vagy közreműködőt nem e szerződésben foglaltak szerint alkalmaz, - jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 23. A szerződő felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással azzal, hogy a használatba vevőt megilleti a ius tollendi, de az állagsérelem nélkül el nem távolítható dolgok vonatkozásában megtérítést nem követelhet. X. A használati jog gyakorlásának az ellenőrzése 24. A használatba vevő köteles tűrni, hogy a tulajdonos Önkormányzat a nemzeti vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. 25. A szerződő feleknek az ellenőrzéssel kapcsolatban jogaik és kötelezettségeik teljesítése során figyelemmel kell lenniük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire, illetve az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltakra. XI. Egyéb általános és záró rendelkezések Bizalmas információk 26. A szerződő felek kötelesek bizalmasan kezelni a szerződéssel kapcsolatban a tudomásukra jutott bizalmas információkat, elsősorban az üzleti vagy szolgálati titkot. 27. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben szereplő bizalmas információkat harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel mikor arról a másik féllel egyeztettek. XII. Együttműködés, viták rendezése 28. A szerződő felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 29. A jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely vitát felek kötelesek egyeztető tárgyaláson rendezni. A vitás kérdések egyeztetését bármelyik fél írásban a használatba vevő vezetőjéhez, illetve az önkormányzatot képviselő Polgármesterhez intézett levélben
24
kezdeményezheti. Az egyeztető tárgyalást felek a lehető legközelebbi időpontban folytatják le. 30. Amennyiben az előző pontban írt egyeztető tárgyalásokon a vitás kérdést – legfeljebb 5 napon belül – felek nem tudják rendezni, úgy a vita eldöntésére felek – hatáskörtől függően – alávetik magukat a Sárvári Járási Bíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességének. XIII. Záró rendelkezések 31. A szerződő felek kijelentik, hogy a tulajdonos Magyarország helyi önkormányzata, míg használatba vevő Magyarországon működő civil szervezet és ezen szerződés megkötésére vonatkozó képességüket jogszabály nem korlátozza és nem zárja ki. 32. A szerződő felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, szabályait kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.
Sárvár, 2014. …….. hó …. napján
................................................………… Sárvár város Önkormányzata tulajdonos használatba adó Képviseletében Kondora István Polgármester
……………………………………… Sárvári Nádasdy DSE Birkózó Szakosztálya használatba vevő Képviseletében Horváth Imre
25
26
4. számú melléklet a …./ 2014. (….) számú képviselő-testületi határozathoz
HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Törzskönyvi azonosító szám: 733634 Adószám: 15733634-2-18 Bankszámlaszám: 12096004-00103732-00100007 Képviseli: Kondora István polgármester mint használatba adó tulajdonos /továbbiakban: tulajdonos, Önkormányzat/ másrészről Magyar Páneurópai Unió Sárvári Regionális Szervezete 9600 Sárvár, Batthyány u. 29. Képviseli: Dr. Illés Gábor mint használatba vevő /továbbiakban: használatba vevő/ között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. (XII….) sz. határozatának felhatalmazása alapján alábbi feltételek mellett. I. A szerződés tárgya, célja 5. A szerződés tárgyát a Sárvár 122/1 hrsz. alatt felvett, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonába tartozó 80 m2 területű helyiség képezi, mely természetben a Sárvár, Batthyány u. 29. szám alatt található.
2. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 1. pontban megjelölt – alapvetően a civil szervezetek elhelyezésére szolgáló - vagyontárgy hasznosítása hosszútávon és magas színvonalon, továbbá azonos jogi keretek között és egységes elvek szerint a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása – ezzel együtt a vagyon értékének a megőrzése – érdekében biztosítható legyen, szerződő felek az 1. pontban megjelölt ingatlanra használati jogot létesítő ingyenes használatba adási szerződést kötnek az alábbi feltételek szerint.
27
II. Részletes szerződési feltételek A feladat meghatározása, a használati jog és annak ellenértéke 3. Sárvár város Önkormányzata közfeladatát képezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározottak szerinti a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A használatba vevő kulturális tevékenységet végez. Az Önkormányzat –mint tulajdonos – az említett közfeladat minél teljesebb körű – a helyi társadalmi integrációra, önszerveződő közösségekre is építő – ellátása érdekében az önkormányzati vagyoni körbe eső 1. pontban megjelölt vagyontárgyra ezennel ingyenes használati jogot létesít a használatba vevő részére határozott időtartamra. A használatba vevő a szerződésben megállapított használati jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja, vállalja hogy a tevékenységi körébe eső kulturális tevékenység ellátásával tevékenyen közreműködik az említett önkormányzati feladat ellátásában. 4. A használatba vevő a használati jogot a tulajdonos Önkormányzat döntése alapján ingyenesen szerzi meg. A használatba vevőt a használati jog alapján nem illetik meg a tulajdonos jogai és kötelezettségei. A használatba vevő kizárólag az ingók és az ingatlan működtetésére, továbbá a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkálatok megfelelő időben történő elvégzésére jogosult és köteles. III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 5. A használatba vevő kijelenti, hogy a szerződés 1. pontjában szereplő, a használati jog tárgyát képező vagyontárgyat ismeri, azt a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. Tulajdonos az 1. pontban meghatározott vagyontárgyat használatba vevő birtokába adja, Felek a birtokba adás vonatkozásában valamennyi releváns információt, adatot tartalmazó jegyzőkönyvet vesznek fel. 6. A használatba vevő köteles a vagyon megóvásáról a hatályos jogszabályok és e szerződés rendelkezéseinek betartásáról és betartatásáról gondoskodni, a vagyonelemek károsodástól mentes állapotát megőrizni. A vagyon megóvása érdekében tett halaszthatatlan intézkedéseiről használatba vevő a tulajdonost tájékoztatja. 7. A felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő által végzett vagy végeztetett, állagmegóvást meghaladó mértékű felújítási és rekonstrukciós beruházásokkal az adott vagyontárgyakon nem szerez tulajdonjogot, osztatlan közös tulajdoni hányadként sem. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen jellegű beruházás csak a Tulajdonossal történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. 8. A használatba vevő köteles - lényeges szerződéses kötelezettségeként – a vagyontárgyakat a jogviszony fennállta alatt folyamatosan és ténylegesen a 2. pontban meghatározott célra használni, és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. A használatba vevő az általa végzett rekonstrukciós, felújítási, állagmegóvó, valamint értéknövelő beruházásokat, illetve üzemeltetési tevékenységet is az így meghatározott elsődleges szerződéses célt szolgálóan végezheti. IV. 28
A vagyonnal való gazdálkodás 9. A használatba vevő a vagyon használatáért díjat a tulajdonosnak nem fizet. A használatba vevő a vagyontárgyak hasznosításából keletkező bevételeiből köteles a vagyontárgyak állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá a 3. pontban meghatározott feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége az Önkormányzatot, mint tulajdonost terheli. 10. A szerződő felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak a nemzeti vagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag használatba vevő a szerződéses viszony fennállta alatt folyamatosan köteles a használatba vett vagyonnal eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni. E kötelezettsége keretében köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, amennyiben a gazdálkodás eredményessége bármilyen okból veszélybe kerül. E pontba foglalt kötelezettsége felróható és folyamatos, illetve visszatérő, a vagyon értékét és épségét veszélyeztető megszegése esetén Tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a 22. pontban foglaltak szerint. 11. A használatba vevő a használatába vett vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait, saját vagyonának a hasznosításából származó bevételeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. Használatba vevő az ingyenes használatba vett vagyontárgyakat másnak használatba nem adhatja, ellenkező esetben a tulajdonos a 21. pont szerinti rendkívüli felmondás lehetőségével élhet. V. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 12. A használatba vevő a használatba átvett vagyon vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a használatba vevő: - az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követő legkésőbb március 31-ig – a tulajdonos által meghatározott módon és formában - összesítő kimutatást kell készítenie a vagyonban bekövetkezett változásokról.
13. A használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint haladéktalanul köteles a Tulajdonost értesíteni, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a használatba vevővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. A nemzeti vagyonnal történő elszámolás 14. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol Sárvár város Önkormányzatának az általa a 3. pont alapján ellátott feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó vagyon működtetéséről. A használatba 29
vevő a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Sárvár város Polgármesteréhez kell benyújtania. A beszámolót a Polgármester Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé terjeszti és annak állásfoglalása alapján dönt annak elfogadásáról. 15. A használatba vevő a használati jog megszűnésekor köteles a használatba vett vagyontárgyak jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: - Ha a vagyon csökkenése az elszámolt értékcsökkenéseknek megfelelő karbantartások és felújítások elvégzése, illetve az éves beruházási tervek megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a használatba vevőt, illetve az általa alkalmazott alvállalkozót ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a használatba vevő a különbözetet nem köteles megtéríteni. - Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében használatba vevőt felelősség terheli, a különbözetet használatba vevő köteles megtéríteni. - A vagyon növekedéséből származó többletre /darab, érték/ használatba vevő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjoga /rész tulajdon/ nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Biztosítások 16. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átvett vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan esetleg felmerülő károk elleni felelősségbiztosítást szükség esetén a Használatba vevő köti a saját költségére. VIII. Az ingyenes használat időtartama 17. A szerződő felek a használatba adási szerződést határozott időtartamra, 2015. január 1től 2016. december 31-ig kötik.
IX. A szerződés megszűnése 18. A szerződés szerződő felek erre irányuló megegyezésével, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozottak és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozottak, valamint a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg. 19. A használatba adási szerződés megszűnik a határozott idő elteltével. A használatba adási szerződés megszüntethető - rendes felmondással, - a felek közös megegyezésével, - rendkívüli felmondással, - az ingyenes használó jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgy megsemmisülésével, erre a vagyontárgyra vonatkozóan. 20. A tulajdonos rendes felmondással a használatba adási szerződést legalább 3 hónapos felmondási idővel szűntetheti meg.
30
21. A tulajdonos a használatba adási szerződést rendkívüli felmondással - 30 napos felmondási idővel - akkor szüntetheti meg, ha - a használatba vevő használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi továbbá, ha a használatba vevő a szerződés tárgyát nem a 2. pontban meghatározott célra használja. 22. A tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a használatba vevő: - a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, - a konkrét vagyonhasznosításhoz alvállalkozót vagy közreműködőt nem e szerződésben foglaltak szerint alkalmaz, - jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 23. A szerződő felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással azzal, hogy a használatba vevőt megilleti a ius tollendi, de az állagsérelem nélkül el nem távolítható dolgok vonatkozásában megtérítést nem követelhet. X. A használati jog gyakorlásának az ellenőrzése 24. A használatba vevő köteles tűrni, hogy a tulajdonos Önkormányzat a nemzeti vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. 25. A szerződő feleknek az ellenőrzéssel kapcsolatban jogaik és kötelezettségeik teljesítése során figyelemmel kell lenniük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire, illetve az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltakra. XI. Egyéb általános és záró rendelkezések Bizalmas információk 26. A szerződő felek kötelesek bizalmasan kezelni a szerződéssel kapcsolatban a tudomásukra jutott bizalmas információkat, elsősorban az üzleti vagy szolgálati titkot. 27. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben szereplő bizalmas információkat harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel mikor arról a másik féllel egyeztettek. XII. Együttműködés, viták rendezése 28. A szerződő felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 29. A jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely vitát felek kötelesek egyeztető tárgyaláson rendezni. A vitás kérdések egyeztetését bármelyik fél írásban a használatba vevő vezetőjéhez, illetve az önkormányzatot képviselő Polgármesterhez intézett levélben
31
kezdeményezheti. Az egyeztető tárgyalást felek a lehető legközelebbi időpontban folytatják le. 30. Amennyiben az előző pontban írt egyeztető tárgyalásokon a vitás kérdést – legfeljebb 5 napon belül – felek nem tudják rendezni, úgy a vita eldöntésére felek – hatáskörtől függően – alávetik magukat a Sárvári Járási Bíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességének. XIII. Záró rendelkezések 31. A szerződő felek kijelentik, hogy a tulajdonos Magyarország helyi önkormányzata, míg használatba vevő Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű egyesület és ezen szerződés megkötésére vonatkozó képességüket jogszabály nem korlátozza és nem zárja ki. 32. A szerződő felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, szabályait kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.
Sárvár, 2014. …… hó …. napján
................................................………… ……………………………………… Sárvár város Önkormányzata tulajdonos Magyar Páneurópai Unió Sárvári Regionális Szervezete használatba adó használatba vevő Képviseletében Képviseletében Kondora István Dr. Illés Gábor Polgármester
32
1. számú melléklet a …./2014. (….) számú képviselő-testületi határozathoz
HASZNÁLATI SZERZŐDÉS (tervezet) amely létrejött egyrészről
Sárvár Város Önkormányzata székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 2. képviseli: Kondora István polgármester törzsszáma: 733634 adóigazgatási azonosító száma: 15733634-2-18 bankszámlaszáma: 12096004-00103732-00100007 statisztikai számjele: 15733634-8411-321-18 mint átadó (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 32 képviseli: Hanesz József elnök adóigazgatási azonosító száma: 15799658-2-41 Előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000 00329307 00000000 ÁHT azonosítója: 335262 statisztikai számjele: 15799658-8412-312-01 mint átvevő (a továbbiakban: KLIK) (a továbbiakban együtt: Felek) között alulírott helyen és napon a következő feltételekkel: ELŐZMÉNYEK
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74.§ (1) bekezdése alapján 2013. január 1-jétől „az állam gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról”. A Kormány a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII.27.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontjában az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervként, ennek keretében az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlására 2013. január 1-jei hatállyal a KLIK-et jelölte ki. A köznevelési intézmények körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati intézményként ( Nkt. 7.§ 1) i.) pontja), a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26.) EMMI rendeletben meghatározott feladatok ellátása érdekében 2013. szeptember 1-én létrejött a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat (továbbiakban Szakszolgálat). A feladatok bővülése azonban nagyobb terület használatát teszi szükségessé, melyhez Sárvár Város 33
Önkormányzata a Sárvár, Batthyány u. 29. épületében biztosít lehetőséget a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ részére. A szerződés tárgyát képező vagyonelemek ingyenes használatának és működtetésének részletes szabályait a Felek az alábbiak szerint állapítják meg: A szerződés tárgya 1.
Az Önkormányzat ingyenes használati jogot biztosít, a KLIK ingyenes használati jogot szerez a 122/1 hrsz-ú, természetben Sárvár, Batthyány u. 29. cím alatt található ingatlannak a jelen megállapodás 1. sz, mellékletében feltüntetett helyiségeire (összesen 141,2 m2), illetve az ingatlanban található, a 2. sz. mellékletben feltüntetett ingó vagyonra. Felek Jogai és kötelezettségei
2.
A KLIK a használat tárgyát képező vagyonelemeket kizárólag a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Sárvári Tagintézménye feladatainak ellátására a jelen szerződésben szabályozott módon használhatja.
3.
A KLIK a használatába álló ingó és ingatlanvagyont harmadik személy részére használatba vagy bérbe nem adhatja, nem terhelheti meg és nem idegenítheti el.
4.
Az Önkormányzat hozzájárul ahhoz, hogy a KLIK az ingatlan címét a Szakszolgálat Sárvári Tagintézményének székhelyeként bejegyeztethesse, azt levelezésében feltüntesse.
5.
A KLIK köteles a használatában álló és a közös használatra szolgáló vagyont, a központi berendezésekkel és felszerelésekkel együtt rendeltetésszerűen, a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal, hatékonyan, energiatakarékosan és költségtakarékosan, az épület házirendjének, a vagyonra vonatkozó biztonsági előírások betartásával, mások jogainak és törvényes érdekeinek sérelme nélkül használni.
6.
Amennyiben az Önkormányzat tudomására jut, hogy a KLIK a vagyont nem rendeltetésszerűen használja, vagy rongálja, a KLIK kapcsolattartójához fordulhat, aki köteles legfeljebb 8 napon belül a vagyon használatával kapcsolatos álláspontját írásban az Önkormányzat részére eljuttatni. Amennyiben az Önkormányzat álláspontja szerint a nem rendeltetésszerű használat a továbbiakban is folytatódik vagy ha a kapcsolattartó nem fejti ki álláspontját, jogosult az ingyenes használati szerződést rendkívüli felmondással felmondani. Ebben az esetben a KLIK 30 napon belül elhagyja az épületet és az Önkormányzattól átvett ingóságokat az Önkormányzat birtokába bocsátja, a további ingóságokat az épületből kipakolja.
7.
A szerződés időtartama alatt a KLIK felelős az ingatlannal kapcsolatos, a tűzvédelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi törvényekben és egyéb kapcsolódó jogszabályokban foglaltak betartásáért és betartatásáért.
8.
A KLIK jogosult az ingatlant saját berendezéseivel ellátni, e berendezések felett szabadon rendelkezhet, és a szerződés megszűnése esetén ezeket saját tulajdonaként elszállíthatja, köteles azonban az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani.
9.
A KLIK az ingatlanban riasztórendszert, telefonos és számítógépes hálózatot építhet ki. A távközlési szolgáltatóval a KLIK az Önkormányzattól függetlenül jogosult a saját nevére távközlési vonalat beköttetni és üzemeltetni. Ezekről előzetesen köteles a
34
Használatba adót írásban tájékoztatni. A riasztórendszer működtetése esetén Sárvár város Önkormányzata vezetője részére a belépés lehetőségét biztosítani kell. 10.
Az Önkormányzat az ingatlanban lévő, a KLIK tulajdonát képező vagyontárgyakért felelősséget nem vállal. A KLIK e vagyontárgyakra biztosítást köthet.
11.
A KLIK köteles gondoskodni a használatba adott vagyon állagának megóvásáról, karbantartásáról, a szükséges felújítások, pótlások, cserék kivitelezési munkálatainak elvégzéséről, így az ingatlanban levő központi berendezések, az ezekhez csatlakozó vezetékrendszerek munkaképes állapotáról, az átvételkori állapotnak megfelelő szinten tartásáról.
12.
A KLIK a köznevelési feladat ellátáshoz az önkormányzattól átvett, ám a KLIK számára véglegesen feleslegessé vált vagyont – beleértve a rendeltetésszerű használat mellett elhasználódott vagy elavult eszközöket is – 20 napon belül köteles az Önkormányzat részére visszaadni, aki köteles azt visszavenni. A KLIK a rendeltetésszerű használat mellett elhasználódott vagy elavult eszközök kivételével az egyéb önkormányzattól átvett vagyont rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni az Önkormányzatnak.
13.
Felek megállapodnak abban, hogy az ingatlan rendeltetésszerű használata érdekében a KLIK átalakítási munkákat végezhet, illetve átalakítási munkálatokat kezdeményezhet.
14.
A KLIK az Önkormányzat előzetes írásbeli engedélye alapján jogosult az ingyenes használatában álló ingatlant átalakítani, illetőleg a falak, a mennyezet, vagy a padlózat megbontásával, tárgyaknak azokhoz történő rögzítésével járó műveletet végezni. Az ezzel kapcsolatos költségek a KLIK-et terhelik.
15.
A KLIK az Önkormányzat felé a használatában lévő vagyont érintő lényeges változásokat a változás bekövetkezésétől számított 5 napon belül köteles jelenteni. KLIK az ingatlan egészét fenyegető veszélyről és a beállott kárról haladéktalanul értesíti az Önkormányzatot, és köteles tűrni a veszély elhárítása vagy a kár következményeinek elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételét.
16.
A KLIK felel minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A nem rendeltetésszerű használat folytán keletkezett hibák kijavítása, károk megtérítése a KLIK kötelezettsége függetlenül attól, hogy a bekövetkezett hiba, illetve kár alkalmazottjai, ügyfelei, az érdekkörében eljáró személy magatartására vezethető vissza.
17.
Amennyiben a KLIK tudomására jut valamely tény, körülmény, adat, amely az ingatlan rendeltetésszerű és zavarmentes használatát akadályozza, kár bekövetkezésével fenyeget, a használatában álló vagyon nagyobb mérvű romlásához vezethet, köteles erről haladéktalanul az Önkormányzatot értesíteni. Az értesítés elmaradása vagy késedelme miatt bekövetkezett kárt, illetve költségnövekedést a KLIK köteles viselni. 18.
Tulajdonosi ellenőrzés
Az Önkormányzat mint tulajdonos évente legalább egy alkalommal, a KLIK működésének zavarása nélkül, előzetes étesítés alapján az átadott ingó és ingatlanvagyon tekintetében ellenőrzi az önkormányzati vagyon rendeltetésszerű használatát. Az ellenőrzés során az Önkormányzat képviselője jogosult
35
a) a KLIK használatában álló ingatlan területére, illetve KLIK által használt irodai és egyéb célú helyiségeibe belépni és ott tartózkodni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, c) a KLIK alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni, d) az átadott ingó vagyontárgyak meglétét és állagát ellenőrizni. Működési költségek viselésének szabályai 19.
A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége az Önkormányzatot, mint tulajdonost terheli. A szerződés megszűnése
20.
A szerződést Felek 2014. szeptember 1. napjától határozatlan időtartamra kötik. A szerződés megszűnik, ha az állami köznevelési feladat ellátása az körülírt ingatlanban megszűnik. Megszűnik a szerződés rendkívüli felmondással abban az esetben, ha a KLIK az e szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti.
21.
A KLIK a használati joga megszűnése esetén, a megszűnése napjától számított 20 napon belül köteles az ingatlant kiüríteni és azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat részére visszaadni.
22.
Amennyiben a KLIK az ingatlant az előírt határidőig nem hagyja el, az Önkormányzat jogosult a helyiségeket birtokba venni, a KLIK a helyiségekben található ingóságairól két tanúval hitelesített leltárt készíteni, és a KLIK-et az ingóságok 8 napon belüli elszállítására írásban felszólítani.
23.
Amennyiben a KLIK az írásbeli felszólítását követő 8 napon belül nem szállítja el ingóságait, az Önkormányzat jogosult a KLIK-nek az ingatlanban lévő vagyontárgyait a KLIK költségén elszállíttatni, és megfelelő helyen történő raktározásáról a KLIK költségén gondoskodni. Egyéb rendelkezések
24.
A szerződést a Felek írásban jogosultak módosítani vagy kiegészíteni.
25.
Kapcsolattartók kijelölése: Felek a működtetési feladatok, illetve a használat Önkormányzat által történő ellenőrzése során kapcsolattartóként az alábbi személyeket jelölik meg: Önkormányzat: __________városüzemeltetési vezető ___________, e-mail : ______________ KLIK: Boronkay Viktória, gazdasági-működtetési igazgatóhelyettes tel: 06/20/ 616-7200; e-mail:
[email protected]
26.
Felek megállapodnak abban, hogy a szerződésből adódó, vagy azzal kapcsolatban felmerülő vitákat vagy nézetkülönbségeket tárgyalások útján rendezik. Esetleges jogvitájukra a Szombathelyi Járásbíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.
36
27.
A szerződésre egyebekben a Ptk. előírásai az irányadók.
28.
Szerződő Felek a szerződést együttesen elolvasták, és a közös értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, cégszerűen aláírták.
A szerződés a mellékleteivel együtt érvényes. Mellékletek: 1.
sz. melléklet: az ingatlan alaprajza a használati joggal érintett terület megjelölésével
2.
sz. melléklet: az ingatlanban található ingó vagyon leltára
Kelt: ..................................................................
........................................................................
........................................................................
Önkormányzat
KLIK
ellenjegyzem:
ellenjegyzem:
........................................................................
........................................................................
Önkormányzat
KLIK
37
3./ NAPIRENDI PONT ELŐTERJESZTÉS A Sárvár, Várkerület 17/A. szám alatti ingatlan helyiségeinek ingyenes használatba adása
Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a határozza meg általában az önkormányzat közfeladatait. Az önkormányzati feladatellátásban saját tevékenységük révén érdemben közreműködnek egyes civil szervezetek, illetve természetes személyek által létrehozott egyesületnek nem minősülő, de az egyesülési jog alapján működő közösségek, melyek működésének feltételeit az önkormányzat a tulajdonában álló helyiségek rendelkezésre bocsátásával korábban és jelenleg is segíti. Az egyes szervezetek elhelyezésére – többek között - az 1344/5 hrsz-ú, természetben a Sárvár, Várkerület 17/A szám alatt található „kivett bölcsőde” megnevezésű ingatlan szolgál. Fent nevezett ingatlan jelenleg a Vármelléki Óvoda használatában van, azonban az óvodai feladatok ellátásához továbbra már nem szükséges, ezért 2015. január 1. napjától közvetlenül Sárvár város Önkormányzata kezelésébe kerül vissza. Helyiségek használata az ingatlanban jelenleg az alábbi szervezetek részére biztosított: Nádasdy Történelmi Hagyományőrző Egyesület Sárvári Shotokan Karate Egyesület Sárvári Kinizsi Sportegyesület Kézilabda Szakosztálya Sárvári Senior Néptánc Egyesület Fenti szervezetek mellett lehetőség van arra is , hogy a jelenleg a Sárvár, Batthyány u 29. szám alatti (volt Zárda) épületben elhelyezett Magyar Vöröskereszt Sárvári Területi Szervezete részére is a Várkerület 17/A. szám alatti épületben biztosítsunk helyiséget. Az egyes szervezetek kérelmére javasolom, hogy a használat jogát Sárvár város Önkormányzata kettő évre biztosítsa számukra. A helyiségek vonatkozásában – az önkormányzati közfeladatban való érdemi feladatvállalásra tekintettel - javasolom, hogy Sárvár város Önkormányzata továbbra is ingyenes használatot biztosítson a részükre. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az ingyenes használati megállapodások megkötése kérdésében álláspontját kialakítani, és az alábbi határozati javaslatokat elfogadni szíveskedjen. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a 1344/5 hrsz-ú, természetben a Sárvár, Várkerület 17/A szám alatt található „kivett bölcsőde” megnevezésű önkormányzati tulajdonú ingatlanban működő Sárvári Kinizsi Sportegyesület Kézilabda Szakosztálya részére a határozati javaslat 1. számú melléklete szerinti szerződéssel, az abban meghatározott helyiséget; Sárvári Senior Néptánc Egyesület részére a határozati javaslat 2. számú melléklete szerinti szerződéssel, az abban meghatározott helyiséget; 38
Nádasdy Történelmi Hagyományőrző Egyesület részére a határozati javaslat 3. számú melléklete szerinti szerződéssel, az abban meghatározott helyiséget; Sárvári Shotokan Karate Egyesület részére a határozati javaslat 4. számú melléklete szerinti szerződéssel, az abban meghatározott helyiséget; Magyar Vöröskereszt Sárvári Területi Szervezete részére a határozati javaslat 5. számú melléklete szerinti szerződéssel, az abban meghatározott helyiséget; 2015. január 1. napjától 2016. december 31. napjáig meghatározott időtartamra ingyenes használatba adja. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a határozati javaslatnak megfelelő ingyenes használati megállapodások aláírására.
Határidő : azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2014. december 10.
Kondora István polgármester
39
1. számú melléklet a …/2014.(…) számú képviselő-testületi határozathoz
HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Törzskönyvi azonosító szám: 733634 Adószám: 15733634-2-18 Bankszámlaszám: 12096004-00103732-00100007 Képviseli: Kondora István polgármester mint használatba adó tulajdonos /továbbiakban: tulajdonos, Önkormányzat/ másrészről Sárvári Kinizsi Sportegyesület 9600 Sárvár, Várkerület 2. Képviseli: Haraszti Zsolt mint használatba vevő /továbbiakban: használatba vevő/ között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. (XII….) sz. határozatának felhatalmazása alapján alábbi feltételek mellett. I. A szerződés tárgya, célja 5.
Sárvár Város Önkormányzata tulajdonában áll az alábbi ingatlan: Sárvár 1344/5 hrsz-ú, természetben a 9600 Sárvár, Várkerület utca 17/A szám alatt található, 3731 m2 alapterületű, „Kivett bölcsőde” megnevezésű ingatlan.
2. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 1. pontban megjelölt – alapvetően a civil szervezetek elhelyezésére szolgáló - vagyontárgy hasznosítása hosszútávon és magas színvonalon, továbbá azonos jogi keretek között és egységes elvek szerint az sport, ifjúsági ügyek – ezzel együtt a vagyon értékének a megőrzése – érdekében biztosítható legyen, szerződő felek az 1. pontban megjelölt ingatlanra használati jogot létesítő ingyenes használatba adási szerződést kötnek az alábbi helyiségekre: • 11,08 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • a közlekedők, valamint • a mellékhelyiségek.
40
II. Részletes szerződési feltételek A feladat meghatározása, a használati jog és annak ellenértéke 3. Sárvár város Önkormányzata közfeladatát képezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározottak szerinti sport, ifjúsági ügyek. A használatba vevő sporttevékenységet végez. Az Önkormányzat –mint tulajdonos – az említett közfeladat minél teljesebb körű – a helyi társadalmi integrációra, önszerveződő közösségekre is építő – ellátása érdekében az önkormányzati vagyoni körbe eső 1-2. pontban megjelölt vagyontárgyra ezennel ingyenes használati jogot létesít a használatba vevő részére határozott időtartamra. A használatba vevő a szerződésben megállapított használati jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja, vállalja hogy a tevékenységi körébe eső kulturális tevékenység ellátásával tevékenyen közreműködik az említett önkormányzati feladat ellátásában. 4. A használatba vevő a használati jogot a tulajdonos Önkormányzat döntése alapján ingyenesen szerzi meg. A használatba vevőt a használati jog alapján nem illetik meg a tulajdonos jogai és kötelezettségei. A használatba vevő kizárólag az ingók és az ingatlan működtetésére, továbbá a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkálatok megfelelő időben történő elvégzésére jogosult és köteles. III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 5. A használatba vevő kijelenti, hogy a szerződés 1-2. pontjában szereplő, a használati jog tárgyát képező vagyontárgyat ismeri, azt a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. Tulajdonos az 1-2. pontban meghatározott vagyontárgyat használatba vevő birtokába adja, Felek a birtokba adás vonatkozásában valamennyi releváns információt, adatot tartalmazó jegyzőkönyvet vesznek fel. 6. A használatba vevő köteles a vagyon megóvásáról a hatályos jogszabályok és e szerződés rendelkezéseinek betartásáról és betartatásáról gondoskodni, a vagyonelemek károsodástól mentes állapotát megőrizni. A vagyon megóvása érdekében tett halaszthatatlan intézkedéseiről használatba vevő a tulajdonost tájékoztatja. 7. A felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő által végzett vagy végeztetett, állagmegóvást meghaladó mértékű felújítási és rekonstrukciós beruházásokkal az adott vagyontárgyakon nem szerez tulajdonjogot, osztatlan közös tulajdoni hányadként sem. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen jellegű beruházás csak a Tulajdonossal történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. 8. A használatba vevő köteles - lényeges szerződéses kötelezettségeként – a vagyontárgyakat a jogviszony fennállta alatt folyamatosan és ténylegesen a 2. pontban meghatározott célra használni, és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. A használatba vevő az általa végzett rekonstrukciós, felújítási, állagmegóvó, valamint értéknövelő beruházásokat, illetve üzemeltetési tevékenységet is az így meghatározott elsődleges szerződéses célt szolgálóan végezheti. IV. A vagyonnal való gazdálkodás 41
9. A használatba vevő a vagyon használatáért díjat a tulajdonosnak nem fizet. A használatba vevő a vagyontárgyak hasznosításából keletkező bevételeiből köteles a vagyontárgyak állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá a 3. pontban meghatározott feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége az Önkormányzatot, mint tulajdonost terheli. 10. A szerződő felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak a nemzeti vagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag használatba vevő a szerződéses viszony fennállta alatt folyamatosan köteles a használatba vett vagyonnal eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni. E kötelezettsége keretében köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, amennyiben a gazdálkodás eredményessége bármilyen okból veszélybe kerül. E pontba foglalt kötelezettsége felróható és folyamatos, illetve visszatérő, a vagyon értékét és épségét veszélyeztető megszegése esetén Tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a 22. pontban foglaltak szerint. 11. A használatba vevő a használatába vett vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait, saját vagyonának a hasznosításából származó bevételeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. Használatba vevő az ingyenes használatba vett vagyontárgyakat másnak használatba nem adhatja, ellenkező esetben a tulajdonos a 21. pont szerinti rendkívüli felmondás lehetőségével élhet. V. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 12. A használatba vevő a használatba átvett vagyon vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a használatba vevő: - az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követő legkésőbb március 31-ig – a tulajdonos által meghatározott módon és formában - összesítő kimutatást kell készítenie a vagyonban bekövetkezett változásokról.
13. A használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint haladéktalanul köteles a Tulajdonost értesíteni, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a használatba vevővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. A nemzeti vagyonnal történő elszámolás 14. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol Sárvár város Önkormányzatának az általa a 3. pont alapján ellátott feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó vagyon működtetéséről. A használatba vevő a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót 42
Sárvár város Polgármesteréhez kell benyújtania. A beszámolót a Polgármester Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé terjeszti és annak állásfoglalása alapján dönt annak elfogadásáról. 15. A használatba vevő a használati jog megszűnésekor köteles a használatba vett vagyontárgyak jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: - Ha a vagyon csökkenése az elszámolt értékcsökkenéseknek megfelelő karbantartások és felújítások elvégzése, illetve az éves beruházási tervek megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a használatba vevőt, illetve az általa alkalmazott alvállalkozót ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a használatba vevő a különbözetet nem köteles megtéríteni. - Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében használatba vevőt felelősség terheli, a különbözetet használatba vevő köteles megtéríteni. - A vagyon növekedéséből származó többletre /darab, érték/ használatba vevő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjoga /rész tulajdon/ nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Biztosítások 16. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átvett vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan esetleg felmerülő károk elleni felelősségbiztosítást szükség esetén a Használatba vevő köti a saját költségére. VIII. Az ingyenes használat időtartama 17. A szerződő felek a használatba adási szerződést határozott időtartamra, 2015. január 1től 2016. december 31-ig kötik.
IX. A szerződés megszűnése 18. A szerződés szerződő felek erre irányuló megegyezésével, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozottak és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozottak, valamint a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg. 19. A használatba adási szerződés megszűnik a határozott idő elteltével. A használatba adási szerződés megszüntethető - rendes felmondással, - a felek közös megegyezésével, - rendkívüli felmondással, - az ingyenes használó jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgy megsemmisülésével, erre a vagyontárgyra vonatkozóan. 20. A tulajdonos rendes felmondással a használatba adási szerződést legalább 3 hónapos felmondási idővel szűntetheti meg.
43
21. A tulajdonos a használatba adási szerződést rendkívüli felmondással - 30 napos felmondási idővel - akkor szüntetheti meg, ha - a használatba vevő használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi továbbá, ha a használatba vevő a szerződés tárgyát nem a 2. pontban meghatározott célra használja. 22. A tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a használatba vevő: - a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, - a konkrét vagyonhasznosításhoz alvállalkozót vagy közreműködőt nem e szerződésben foglaltak szerint alkalmaz, - jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 23. A szerződő felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással azzal, hogy a használatba vevőt megilleti a ius tollendi, de az állagsérelem nélkül el nem távolítható dolgok vonatkozásában megtérítést nem követelhet. X. A használati jog gyakorlásának az ellenőrzése 24. A használatba vevő köteles tűrni, hogy a tulajdonos Önkormányzat a nemzeti vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. 25. A szerződő feleknek az ellenőrzéssel kapcsolatban jogaik és kötelezettségeik teljesítése során figyelemmel kell lenniük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire, illetve az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltakra. XI. Egyéb általános és záró rendelkezések Bizalmas információk 26. A szerződő felek kötelesek bizalmasan kezelni a szerződéssel kapcsolatban a tudomásukra jutott bizalmas információkat, elsősorban az üzleti vagy szolgálati titkot. 27. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben szereplő bizalmas információkat harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel mikor arról a másik féllel egyeztettek. XII. Együttműködés, viták rendezése 28. A szerződő felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 29. A jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely vitát felek kötelesek egyeztető tárgyaláson rendezni. A vitás kérdések egyeztetését bármelyik fél írásban a használatba vevő vezetőjéhez, illetve az önkormányzatot képviselő Polgármesterhez intézett levélben
44
kezdeményezheti. Az egyeztető tárgyalást felek a lehető legközelebbi időpontban folytatják le. 30. Amennyiben az előző pontban írt egyeztető tárgyalásokon a vitás kérdést – legfeljebb 5 napon belül – felek nem tudják rendezni, úgy a vita eldöntésére felek – hatáskörtől függően – alávetik magukat a Sárvári Járási Bíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességének. XIII. Záró rendelkezések 31. A szerződő felek kijelentik, hogy a tulajdonos Magyarország helyi önkormányzata, míg használatba vevő Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű egyesület és ezen szerződés megkötésére vonatkozó képességüket jogszabály nem korlátozza és nem zárja ki. 32. A szerződő felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, szabályait kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.
Sárvár, 2014. ……hó …. napján
................................................………… Sárvár város Önkormányzata tulajdonos
……………………………………… Sárvári Kinizsi Sportegyesület
használatba adó Képviseletében Kondora István Polgármester
használatba vevő Képviseletében Haraszti Zsolt
45
46
2. számú melléklet a …/2014.(…) számú képviselő-testületi határozathoz
HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Törzskönyvi azonosító szám: 733634 Adószám: 15733634-2-18 Bankszámlaszám: 12096004-00103732-00100007 Képviseli: Kondora István polgármester mint használatba adó tulajdonos /továbbiakban: tulajdonos, Önkormányzat/ másrészről Sárvári Senior Néptánc Egyesület 9600 Sárvár, Deák Ferenc u. 3. Képviseli: Simon Attila mint használatba vevő /továbbiakban: használatba vevő/ között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. (XII….) sz. határozatának felhatalmazása alapján alábbi feltételek mellett. I. A szerződés tárgya, célja 6.
Sárvár Város Önkormányzata tulajdonában áll az alábbi ingatlan: Sárvár 1344/5 hrsz-ú, természetben a 9600 Sárvár, Várkerület utca 17/A szám alatt található, 3731 m2 alapterületű, „Kivett bölcsőde” megnevezésű ingatlan.
2. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 1. pontban megjelölt – alapvetően a civil szervezetek elhelyezésére szolgáló - vagyontárgy hasznosítása hosszútávon és magas színvonalon, továbbá azonos jogi keretek között és egységes elvek szerint az előadó-művészeti szervezet támogatása továbbá a helyi közművelődési tevékenység támogatása – ezzel együtt a vagyon értékének a megőrzése – érdekében biztosítható legyen, szerződő felek az 1. pontban megjelölt ingatlanra használati jogot létesítő ingyenes használatba adási szerződést kötnek az alábbi helyiségekre: • 36,47 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • a közlekedők, valamint • a mellékhelyiségek.
47
II. Részletes szerződési feltételek A feladat meghatározása, a használati jog és annak ellenértéke 3. Sárvár város Önkormányzata közfeladatát képezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározottak szerinti előadó-művészeti szervezet támogatása, a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A használatba vevő kulturális tevékenységet végez. Az Önkormányzat –mint tulajdonos – az említett közfeladat minél teljesebb körű – a helyi társadalmi integrációra, önszerveződő közösségekre is építő – ellátása érdekében az önkormányzati vagyoni körbe eső 1-2. pontban megjelölt vagyontárgyra ezennel ingyenes használati jogot létesít a használatba vevő részére határozott időtartamra. A használatba vevő a szerződésben megállapított használati jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja, vállalja hogy a tevékenységi körébe eső kulturális tevékenység ellátásával tevékenyen közreműködik az említett önkormányzati feladat ellátásában. 4. A használatba vevő a használati jogot a tulajdonos Önkormányzat döntése alapján ingyenesen szerzi meg. A használatba vevőt a használati jog alapján nem illetik meg a tulajdonos jogai és kötelezettségei. A használatba vevő kizárólag az ingók és az ingatlan működtetésére, továbbá a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkálatok megfelelő időben történő elvégzésére jogosult és köteles. III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 5. A használatba vevő kijelenti, hogy a szerződés 1-2. pontjában szereplő, a használati jog tárgyát képező vagyontárgyat ismeri, azt a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. Tulajdonos az 1-2. pontban meghatározott vagyontárgyat használatba vevő birtokába adja, Felek a birtokba adás vonatkozásában valamennyi releváns információt, adatot tartalmazó jegyzőkönyvet vesznek fel. 6. A használatba vevő köteles a vagyon megóvásáról a hatályos jogszabályok és e szerződés rendelkezéseinek betartásáról és betartatásáról gondoskodni, a vagyonelemek károsodástól mentes állapotát megőrizni. A vagyon megóvása érdekében tett halaszthatatlan intézkedéseiről használatba vevő a tulajdonost tájékoztatja. 7. A felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő által végzett vagy végeztetett, állagmegóvást meghaladó mértékű felújítási és rekonstrukciós beruházásokkal az adott vagyontárgyakon nem szerez tulajdonjogot, osztatlan közös tulajdoni hányadként sem. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen jellegű beruházás csak a Tulajdonossal történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. 8. A használatba vevő köteles - lényeges szerződéses kötelezettségeként – a vagyontárgyakat a jogviszony fennállta alatt folyamatosan és ténylegesen a 2. pontban meghatározott célra használni, és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. A használatba vevő az általa végzett rekonstrukciós, felújítási, állagmegóvó, valamint értéknövelő beruházásokat, illetve üzemeltetési tevékenységet is az így meghatározott elsődleges szerződéses célt szolgálóan végezheti. IV. 48
A vagyonnal való gazdálkodás 9. A használatba vevő a vagyon használatáért díjat a tulajdonosnak nem fizet. A használatba vevő a vagyontárgyak hasznosításából keletkező bevételeiből köteles a vagyontárgyak állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá a 3. pontban meghatározott feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége az Önkormányzatot, mint tulajdonost terheli. 10. A szerződő felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak a nemzeti vagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag használatba vevő a szerződéses viszony fennállta alatt folyamatosan köteles a használatba vett vagyonnal eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni. E kötelezettsége keretében köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, amennyiben a gazdálkodás eredményessége bármilyen okból veszélybe kerül. E pontba foglalt kötelezettsége felróható és folyamatos, illetve visszatérő, a vagyon értékét és épségét veszélyeztető megszegése esetén Tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a 22. pontban foglaltak szerint. 11. A használatba vevő a használatába vett vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait, saját vagyonának a hasznosításából származó bevételeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. Használatba vevő az ingyenes használatba vett vagyontárgyakat másnak használatba nem adhatja, ellenkező esetben a tulajdonos a 21. pont szerinti rendkívüli felmondás lehetőségével élhet. V. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 12. A használatba vevő a használatba átvett vagyon vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a használatba vevő: - az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követő legkésőbb március 31-ig – a tulajdonos által meghatározott módon és formában - összesítő kimutatást kell készítenie a vagyonban bekövetkezett változásokról.
13. A használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint haladéktalanul köteles a Tulajdonost értesíteni, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a használatba vevővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. A nemzeti vagyonnal történő elszámolás 14. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol Sárvár város Önkormányzatának az általa a 3. pont alapján ellátott feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó vagyon működtetéséről. A használatba 49
vevő a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Sárvár város Polgármesteréhez kell benyújtania. A beszámolót a Polgármester Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé terjeszti és annak állásfoglalása alapján dönt annak elfogadásáról. 15. A használatba vevő a használati jog megszűnésekor köteles a használatba vett vagyontárgyak jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: - Ha a vagyon csökkenése az elszámolt értékcsökkenéseknek megfelelő karbantartások és felújítások elvégzése, illetve az éves beruházási tervek megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a használatba vevőt, illetve az általa alkalmazott alvállalkozót ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a használatba vevő a különbözetet nem köteles megtéríteni. - Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében használatba vevőt felelősség terheli, a különbözetet használatba vevő köteles megtéríteni. - A vagyon növekedéséből származó többletre /darab, érték/ használatba vevő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjoga /rész tulajdon/ nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Biztosítások 16. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átvett vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan esetleg felmerülő károk elleni felelősségbiztosítást szükség esetén a Használatba vevő köti a saját költségére. VIII. Az ingyenes használat időtartama 17. A szerződő felek a használatba adási szerződést határozott időtartamra, 2015. január 1től 2016. december 31-ig kötik.
IX. A szerződés megszűnése 18. A szerződés szerződő felek erre irányuló megegyezésével, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozottak és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozottak, valamint a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg. 19. A használatba adási szerződés megszűnik a határozott idő elteltével. A használatba adási szerződés megszüntethető - rendes felmondással, - a felek közös megegyezésével, - rendkívüli felmondással, - az ingyenes használó jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgy megsemmisülésével, erre a vagyontárgyra vonatkozóan. 20. A tulajdonos rendes felmondással a használatba adási szerződést legalább 3 hónapos felmondási idővel szűntetheti meg.
50
21. A tulajdonos a használatba adási szerződést rendkívüli felmondással - 30 napos felmondási idővel - akkor szüntetheti meg, ha - a használatba vevő használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi továbbá, ha a használatba vevő a szerződés tárgyát nem a 2. pontban meghatározott célra használja. 22. A tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a használatba vevő: - a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, - a konkrét vagyonhasznosításhoz alvállalkozót vagy közreműködőt nem e szerződésben foglaltak szerint alkalmaz, - jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 23. A szerződő felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással azzal, hogy a használatba vevőt megilleti a ius tollendi, de az állagsérelem nélkül el nem távolítható dolgok vonatkozásában megtérítést nem követelhet. X. A használati jog gyakorlásának az ellenőrzése 24. A használatba vevő köteles tűrni, hogy a tulajdonos Önkormányzat a nemzeti vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. 25. A szerződő feleknek az ellenőrzéssel kapcsolatban jogaik és kötelezettségeik teljesítése során figyelemmel kell lenniük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire, illetve az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltakra. XI. Egyéb általános és záró rendelkezések Bizalmas információk 26. A szerződő felek kötelesek bizalmasan kezelni a szerződéssel kapcsolatban a tudomásukra jutott bizalmas információkat, elsősorban az üzleti vagy szolgálati titkot. 27. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben szereplő bizalmas információkat harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel mikor arról a másik féllel egyeztettek. XII. Együttműködés, viták rendezése 28. A szerződő felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 29. A jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely vitát felek kötelesek egyeztető tárgyaláson rendezni. A vitás kérdések egyeztetését bármelyik fél írásban a használatba vevő vezetőjéhez, illetve az önkormányzatot képviselő Polgármesterhez intézett levélben
51
kezdeményezheti. Az egyeztető tárgyalást felek a lehető legközelebbi időpontban folytatják le. 30. Amennyiben az előző pontban írt egyeztető tárgyalásokon a vitás kérdést – legfeljebb 5 napon belül – felek nem tudják rendezni, úgy a vita eldöntésére felek – hatáskörtől függően – alávetik magukat a Sárvári Járási Bíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességének. XIII. Záró rendelkezések 31. A szerződő felek kijelentik, hogy a tulajdonos Magyarország helyi önkormányzata, míg használatba vevő Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű egyesület és ezen szerződés megkötésére vonatkozó képességüket jogszabály nem korlátozza és nem zárja ki. 32. A szerződő felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, szabályait kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.
Sárvár, 2014. …….. hó …. napján
................................................………… Sárvár város Önkormányzata tulajdonos
……………………………………… Sárvári Senior Néptánc Egyesület
használatba adó Képviseletében Kondora István Polgármester
használatba vevő Képviseletében Simon Attila
52
53
3. számú melléklet a …/2014.(…) számú képviselő-testületi határozathoz
HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Törzskönyvi azonosító szám: 733634 Adószám: 15733634-2-18 Bankszámlaszám: 12096004-00103732-00100007 Képviseli: Kondora István polgármester mint használatba adó tulajdonos /továbbiakban: tulajdonos, Önkormányzat/ másrészről Nádasdy Történelmi Hagyományőrző Egyesület 9600 Sárvár, Széchenyi u. 15. Képviseli: Szabó Krisztián mint használatba vevő /továbbiakban: használatba vevő/ között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. (XII….) sz. határozatának felhatalmazása alapján alábbi feltételek mellett. I. A szerződés tárgya, célja 7.
Sárvár Város Önkormányzata tulajdonában áll az alábbi ingatlan: Sárvár 1344/5 hrsz-ú, természetben a 9600 Sárvár, Várkerület utca 17/A szám alatt található, 3731 m2 alapterületű, „Kivett bölcsőde” megnevezésű ingatlan.
2. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 1. pontban megjelölt – alapvetően a civil szervezetek elhelyezésére szolgáló - vagyontárgy hasznosítása hosszútávon és magas színvonalon, továbbá azonos jogi keretek között és egységes elvek szerint az kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása – ezzel együtt a vagyon értékének a megőrzése – érdekében biztosítható legyen, szerződő felek az 1. pontban megjelölt ingatlanra használati jogot létesítő ingyenes használatba adási szerződést kötnek az alábbi helyiségekre: • 37,86 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • 38,82 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • a közlekedők, valamint • a mellékhelyiségek.
54
II. Részletes szerződési feltételek A feladat meghatározása, a használati jog és annak ellenértéke 3. Sárvár város Önkormányzata közfeladatát képezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározottak szerinti kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A használatba vevő kulturális tevékenységet végez. Az Önkormányzat –mint tulajdonos – az említett közfeladat minél teljesebb körű – a helyi társadalmi integrációra, önszerveződő közösségekre is építő – ellátása érdekében az önkormányzati vagyoni körbe eső 1-2. pontban megjelölt vagyontárgyra ezennel ingyenes használati jogot létesít a használatba vevő részére határozott időtartamra. A használatba vevő a szerződésben megállapított használati jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja, vállalja hogy a tevékenységi körébe eső kulturális tevékenység ellátásával tevékenyen közreműködik az említett önkormányzati feladat ellátásában. 4. A használatba vevő a használati jogot a tulajdonos Önkormányzat döntése alapján ingyenesen szerzi meg. A használatba vevőt a használati jog alapján nem illetik meg a tulajdonos jogai és kötelezettségei. A használatba vevő kizárólag az ingók és az ingatlan működtetésére, továbbá a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkálatok megfelelő időben történő elvégzésére jogosult és köteles. III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 5. A használatba vevő kijelenti, hogy a szerződés 1-2. pontjában szereplő, a használati jog tárgyát képező vagyontárgyat ismeri, azt a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. Tulajdonos az 1-2. pontban meghatározott vagyontárgyat használatba vevő birtokába adja, Felek a birtokba adás vonatkozásában valamennyi releváns információt, adatot tartalmazó jegyzőkönyvet vesznek fel. 6. A használatba vevő köteles a vagyon megóvásáról a hatályos jogszabályok és e szerződés rendelkezéseinek betartásáról és betartatásáról gondoskodni, a vagyonelemek károsodástól mentes állapotát megőrizni. A vagyon megóvása érdekében tett halaszthatatlan intézkedéseiről használatba vevő a tulajdonost tájékoztatja. 7. A felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő által végzett vagy végeztetett, állagmegóvást meghaladó mértékű felújítási és rekonstrukciós beruházásokkal az adott vagyontárgyakon nem szerez tulajdonjogot, osztatlan közös tulajdoni hányadként sem. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen jellegű beruházás csak a Tulajdonossal történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. 8. A használatba vevő köteles - lényeges szerződéses kötelezettségeként – a vagyontárgyakat a jogviszony fennállta alatt folyamatosan és ténylegesen a 2. pontban meghatározott célra használni, és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. A használatba vevő az általa végzett rekonstrukciós, felújítási, állagmegóvó, valamint értéknövelő beruházásokat, illetve üzemeltetési tevékenységet is az így meghatározott elsődleges szerződéses célt szolgálóan végezheti. IV. 55
A vagyonnal való gazdálkodás 9. A használatba vevő a vagyon használatáért díjat a tulajdonosnak nem fizet. A használatba vevő a vagyontárgyak hasznosításából keletkező bevételeiből köteles a vagyontárgyak állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá a 3. pontban meghatározott feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége az Önkormányzatot, mint tulajdonost terheli. 10. A szerződő felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak a nemzeti vagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag használatba vevő a szerződéses viszony fennállta alatt folyamatosan köteles a használatba vett vagyonnal eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni. E kötelezettsége keretében köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, amennyiben a gazdálkodás eredményessége bármilyen okból veszélybe kerül. E pontba foglalt kötelezettsége felróható és folyamatos, illetve visszatérő, a vagyon értékét és épségét veszélyeztető megszegése esetén Tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a 22. pontban foglaltak szerint. 11. A használatba vevő a használatába vett vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait, saját vagyonának a hasznosításából származó bevételeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. Használatba vevő az ingyenes használatba vett vagyontárgyakat másnak használatba nem adhatja, ellenkező esetben a tulajdonos a 21. pont szerinti rendkívüli felmondás lehetőségével élhet. V. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 12. A használatba vevő a használatba átvett vagyon vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a használatba vevő: - az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követő legkésőbb március 31-ig – a tulajdonos által meghatározott módon és formában - összesítő kimutatást kell készítenie a vagyonban bekövetkezett változásokról.
13. A használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint haladéktalanul köteles a Tulajdonost értesíteni, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a használatba vevővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. A nemzeti vagyonnal történő elszámolás 14. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol Sárvár város Önkormányzatának az általa a 3. pont alapján ellátott feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó vagyon működtetéséről. A használatba 56
vevő a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Sárvár város Polgármesteréhez kell benyújtania. A beszámolót a Polgármester Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé terjeszti és annak állásfoglalása alapján dönt annak elfogadásáról. 15. A használatba vevő a használati jog megszűnésekor köteles a használatba vett vagyontárgyak jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: - Ha a vagyon csökkenése az elszámolt értékcsökkenéseknek megfelelő karbantartások és felújítások elvégzése, illetve az éves beruházási tervek megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a használatba vevőt, illetve az általa alkalmazott alvállalkozót ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a használatba vevő a különbözetet nem köteles megtéríteni. - Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében használatba vevőt felelősség terheli, a különbözetet használatba vevő köteles megtéríteni. - A vagyon növekedéséből származó többletre /darab, érték/ használatba vevő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjoga /rész tulajdon/ nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Biztosítások 16. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átvett vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan esetleg felmerülő károk elleni felelősségbiztosítást szükség esetén a Használatba vevő köti a saját költségére. VIII. Az ingyenes használat időtartama 17. A szerződő felek a használatba adási szerződést határozott időtartamra, 2015. január 1től 2016. december 31-ig kötik.
IX. A szerződés megszűnése 18. A szerződés szerződő felek erre irányuló megegyezésével, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozottak és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozottak, valamint a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg. 19. A használatba adási szerződés megszűnik a határozott idő elteltével. A használatba adási szerződés megszüntethető - rendes felmondással, - a felek közös megegyezésével, - rendkívüli felmondással, - az ingyenes használó jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgy megsemmisülésével, erre a vagyontárgyra vonatkozóan. 20. A tulajdonos rendes felmondással a használatba adási szerződést legalább 3 hónapos felmondási idővel szűntetheti meg.
57
21. A tulajdonos a használatba adási szerződést rendkívüli felmondással - 30 napos felmondási idővel - akkor szüntetheti meg, ha - a használatba vevő használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi továbbá, ha a használatba vevő a szerződés tárgyát nem a 2. pontban meghatározott célra használja. 22. A tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a használatba vevő: - a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, - a konkrét vagyonhasznosításhoz alvállalkozót vagy közreműködőt nem e szerződésben foglaltak szerint alkalmaz, - jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 23. A szerződő felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással azzal, hogy a használatba vevőt megilleti a ius tollendi, de az állagsérelem nélkül el nem távolítható dolgok vonatkozásában megtérítést nem követelhet. X. A használati jog gyakorlásának az ellenőrzése 24. A használatba vevő köteles tűrni, hogy a tulajdonos Önkormányzat a nemzeti vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. 25. A szerződő feleknek az ellenőrzéssel kapcsolatban jogaik és kötelezettségeik teljesítése során figyelemmel kell lenniük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire, illetve az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltakra. XI. Egyéb általános és záró rendelkezések Bizalmas információk 26. A szerződő felek kötelesek bizalmasan kezelni a szerződéssel kapcsolatban a tudomásukra jutott bizalmas információkat, elsősorban az üzleti vagy szolgálati titkot. 27. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben szereplő bizalmas információkat harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel mikor arról a másik féllel egyeztettek. XII. Együttműködés, viták rendezése 28. A szerződő felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 29. A jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely vitát felek kötelesek egyeztető tárgyaláson rendezni. A vitás kérdések egyeztetését bármelyik fél írásban a használatba vevő vezetőjéhez, illetve az önkormányzatot képviselő Polgármesterhez intézett levélben
58
kezdeményezheti. Az egyeztető tárgyalást felek a lehető legközelebbi időpontban folytatják le. 30. Amennyiben az előző pontban írt egyeztető tárgyalásokon a vitás kérdést – legfeljebb 5 napon belül – felek nem tudják rendezni, úgy a vita eldöntésére felek – hatáskörtől függően – alávetik magukat a Sárvári Járási Bíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességének. XIII. Záró rendelkezések 31. A szerződő felek kijelentik, hogy a tulajdonos Magyarország helyi önkormányzata, míg használatba vevő Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű egyesület és ezen szerződés megkötésére vonatkozó képességüket jogszabály nem korlátozza és nem zárja ki. 32. A szerződő felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, szabályait kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.
Sárvár, 2014. ….. hó ….. napján
................................................………… Sárvár város Önkormányzata tulajdonos
……………………………………… Nádasdy Történelmi Hagyományőrző Egyesület
használatba adó Képviseletében Kondora István Polgármester
használatba vevő Képviseletében Szabó Krisztián
59
60
4. számú melléklet a …/2014.(…) számú képviselő-testületi határozathoz
HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Törzskönyvi azonosító szám: 733634 Adószám: 15733634-2-18 Bankszámlaszám: 12096004-00103732-00100007 Képviseli: Kondora István polgármester mint használatba adó tulajdonos /továbbiakban: tulajdonos, Önkormányzat/ másrészről Sárvári Shotokan Karate Egyesület 9600 Sárvár, Kiss J. u. 16. Képviseli: Németh Róbert mint használatba vevő /továbbiakban: használatba vevő/ között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. (XII….) sz. határozatának felhatalmazása alapján alábbi feltételek mellett. I. A szerződés tárgya, célja 8.
Sárvár Város Önkormányzata tulajdonában áll az alábbi ingatlan: Sárvár 1344/5 hrsz-ú, természetben a 9600 Sárvár, Várkerület utca 17/A szám alatt található, 3731 m2 alapterületű, „Kivett bölcsőde” megnevezésű ingatlan.
2. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 1. pontban megjelölt – alapvetően a civil szervezetek elhelyezésére szolgáló - vagyontárgy hasznosítása hosszútávon és magas színvonalon, továbbá azonos jogi keretek között és egységes elvek szerint az sport, ifjúsági ügyek – ezzel együtt a vagyon értékének a megőrzése – érdekében biztosítható legyen, szerződő felek az 1. pontban megjelölt ingatlanra használati jogot létesítő ingyenes használatba adási szerződést kötnek az alábbi helyiségekre: • 65,57 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • 25,56 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • 14,10 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • 21,09 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • a közlekedők, valamint • a mellékhelyiségek.
61
II. Részletes szerződési feltételek A feladat meghatározása, a használati jog és annak ellenértéke 3. Sárvár város Önkormányzata közfeladatát képezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 15. pontjában meghatározottak szerinti sport, ifjúsági ügyek. A használatba vevő sporttevékenységet végez. Az Önkormányzat –mint tulajdonos – az említett közfeladat minél teljesebb körű – a helyi társadalmi integrációra, önszerveződő közösségekre is építő – ellátása érdekében az önkormányzati vagyoni körbe eső 1-2. pontban megjelölt vagyontárgyra ezennel ingyenes használati jogot létesít a használatba vevő részére határozott időtartamra. A használatba vevő a szerződésben megállapított használati jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja, vállalja hogy a tevékenységi körébe eső kulturális tevékenység ellátásával tevékenyen közreműködik az említett önkormányzati feladat ellátásában. 4. A használatba vevő a használati jogot a tulajdonos Önkormányzat döntése alapján ingyenesen szerzi meg. A használatba vevőt a használati jog alapján nem illetik meg a tulajdonos jogai és kötelezettségei. A használatba vevő kizárólag az ingók és az ingatlan működtetésére, továbbá a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkálatok megfelelő időben történő elvégzésére jogosult és köteles. III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 5. A használatba vevő kijelenti, hogy a szerződés 1-2. pontjában szereplő, a használati jog tárgyát képező vagyontárgyat ismeri, azt a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. Tulajdonos az 1-2. pontban meghatározott vagyontárgyat használatba vevő birtokába adja, Felek a birtokba adás vonatkozásában valamennyi releváns információt, adatot tartalmazó jegyzőkönyvet vesznek fel. 6. A használatba vevő köteles a vagyon megóvásáról a hatályos jogszabályok és e szerződés rendelkezéseinek betartásáról és betartatásáról gondoskodni, a vagyonelemek károsodástól mentes állapotát megőrizni. A vagyon megóvása érdekében tett halaszthatatlan intézkedéseiről használatba vevő a tulajdonost tájékoztatja. 7. A felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő által végzett vagy végeztetett, állagmegóvást meghaladó mértékű felújítási és rekonstrukciós beruházásokkal az adott vagyontárgyakon nem szerez tulajdonjogot, osztatlan közös tulajdoni hányadként sem. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen jellegű beruházás csak a Tulajdonossal történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. 8. A használatba vevő köteles - lényeges szerződéses kötelezettségeként – a vagyontárgyakat a jogviszony fennállta alatt folyamatosan és ténylegesen a 2. pontban meghatározott célra használni, és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. A használatba vevő az általa végzett rekonstrukciós, felújítási, állagmegóvó, valamint értéknövelő beruházásokat, illetve üzemeltetési tevékenységet is az így meghatározott elsődleges szerződéses célt szolgálóan végezheti. IV. A vagyonnal való gazdálkodás 62
9. A használatba vevő a vagyon használatáért díjat a tulajdonosnak nem fizet. A használatba vevő a vagyontárgyak hasznosításából keletkező bevételeiből köteles a vagyontárgyak állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá a 3. pontban meghatározott feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége az Önkormányzatot, mint tulajdonost terheli. 10. A szerződő felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak a nemzeti vagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag használatba vevő a szerződéses viszony fennállta alatt folyamatosan köteles a használatba vett vagyonnal eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni. E kötelezettsége keretében köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, amennyiben a gazdálkodás eredményessége bármilyen okból veszélybe kerül. E pontba foglalt kötelezettsége felróható és folyamatos, illetve visszatérő, a vagyon értékét és épségét veszélyeztető megszegése esetén Tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a 22. pontban foglaltak szerint. 11. A használatba vevő a használatába vett vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait, saját vagyonának a hasznosításából származó bevételeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. Használatba vevő az ingyenes használatba vett vagyontárgyakat másnak használatba nem adhatja, ellenkező esetben a tulajdonos a 21. pont szerinti rendkívüli felmondás lehetőségével élhet. V. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 12. A használatba vevő a használatba átvett vagyon vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a használatba vevő: - az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követő legkésőbb március 31-ig – a tulajdonos által meghatározott módon és formában - összesítő kimutatást kell készítenie a vagyonban bekövetkezett változásokról.
13. A használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint haladéktalanul köteles a Tulajdonost értesíteni, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a használatba vevővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. A nemzeti vagyonnal történő elszámolás 14. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol Sárvár város Önkormányzatának az általa a 3. pont alapján ellátott feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó vagyon működtetéséről. A használatba vevő a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót 63
Sárvár város Polgármesteréhez kell benyújtania. A beszámolót a Polgármester Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé terjeszti és annak állásfoglalása alapján dönt annak elfogadásáról. 15. A használatba vevő a használati jog megszűnésekor köteles a használatba vett vagyontárgyak jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: - Ha a vagyon csökkenése az elszámolt értékcsökkenéseknek megfelelő karbantartások és felújítások elvégzése, illetve az éves beruházási tervek megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a használatba vevőt, illetve az általa alkalmazott alvállalkozót ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a használatba vevő a különbözetet nem köteles megtéríteni. - Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében használatba vevőt felelősség terheli, a különbözetet használatba vevő köteles megtéríteni. - A vagyon növekedéséből származó többletre /darab, érték/ használatba vevő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjoga /rész tulajdon/ nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Biztosítások 16. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átvett vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan esetleg felmerülő károk elleni felelősségbiztosítást szükség esetén a Használatba vevő köti a saját költségére. VIII. Az ingyenes használat időtartama 17. A szerződő felek a használatba adási szerződést határozott időtartamra, 2015. január 1től 2016. december 31-ig kötik.
IX. A szerződés megszűnése 18. A szerződés szerződő felek erre irányuló megegyezésével, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozottak és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozottak, valamint a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg. 19. A használatba adási szerződés megszűnik a határozott idő elteltével. A használatba adási szerződés megszüntethető - rendes felmondással, - a felek közös megegyezésével, - rendkívüli felmondással, - az ingyenes használó jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgy megsemmisülésével, erre a vagyontárgyra vonatkozóan. 20. A tulajdonos rendes felmondással a használatba adási szerződést legalább 3 hónapos felmondási idővel szűntetheti meg.
64
21. A tulajdonos a használatba adási szerződést rendkívüli felmondással - 30 napos felmondási idővel - akkor szüntetheti meg, ha - a használatba vevő használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi továbbá, ha a használatba vevő a szerződés tárgyát nem a 2. pontban meghatározott célra használja. 22. A tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a használatba vevő: - a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, - a konkrét vagyonhasznosításhoz alvállalkozót vagy közreműködőt nem e szerződésben foglaltak szerint alkalmaz, - jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 23. A szerződő felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással azzal, hogy a használatba vevőt megilleti a ius tollendi, de az állagsérelem nélkül el nem távolítható dolgok vonatkozásában megtérítést nem követelhet. X. A használati jog gyakorlásának az ellenőrzése 24. A használatba vevő köteles tűrni, hogy a tulajdonos Önkormányzat a nemzeti vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. 25. A szerződő feleknek az ellenőrzéssel kapcsolatban jogaik és kötelezettségeik teljesítése során figyelemmel kell lenniük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire, illetve az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltakra. XI. Egyéb általános és záró rendelkezések Bizalmas információk 26. A szerződő felek kötelesek bizalmasan kezelni a szerződéssel kapcsolatban a tudomásukra jutott bizalmas információkat, elsősorban az üzleti vagy szolgálati titkot. 27. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben szereplő bizalmas információkat harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel mikor arról a másik féllel egyeztettek. XII. Együttműködés, viták rendezése 28. A szerződő felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 29. A jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely vitát felek kötelesek egyeztető tárgyaláson rendezni. A vitás kérdések egyeztetését bármelyik fél írásban a használatba vevő vezetőjéhez, illetve az önkormányzatot képviselő Polgármesterhez intézett levélben
65
kezdeményezheti. Az egyeztető tárgyalást felek a lehető legközelebbi időpontban folytatják le. 30. Amennyiben az előző pontban írt egyeztető tárgyalásokon a vitás kérdést – legfeljebb 5 napon belül – felek nem tudják rendezni, úgy a vita eldöntésére felek – hatáskörtől függően – alávetik magukat a Sárvári Járási Bíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességének. XIII. Záró rendelkezések 31. A szerződő felek kijelentik, hogy a tulajdonos Magyarország helyi önkormányzata, míg használatba vevő Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű egyesület és ezen szerződés megkötésére vonatkozó képességüket jogszabály nem korlátozza és nem zárja ki. 32. A szerződő felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, szabályait kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.
Sárvár, 2014. ……… hó …. napján
................................................………… Sárvár város Önkormányzata tulajdonos
……………………………………… Sárvári Shotokan Karate Egyesület
használatba adó Képviseletében Kondora István Polgármester
használatba vevő Képviseletében Németh Róbert
66
67
9. számú melléklet a …/2014.(…) számú képviselő-testületi határozathoz
HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2. Törzskönyvi azonosító szám: 733634 Adószám: 15733634-2-18 Bankszámlaszám: 12096004-00103732-00100007 Képviseli: Kondora István polgármester mint használatba adó tulajdonos /továbbiakban: tulajdonos, Önkormányzat/ másrészről Magyar Vöröskereszt Vas Megyei Szervezete 9700 Szombathely, Domonkos u. 8. Képviseli: Vinczéné Kenedli Csilla mint használatba vevő /továbbiakban: használatba vevő/ között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. (XII….) sz. határozatának felhatalmazása alapján alábbi feltételek mellett. I. A szerződés tárgya, célja 1. Sárvár Város Önkormányzata tulajdonában áll az alábbi ingatlan: Sárvár 1344/5 hrsz-ú, természetben a 9600 Sárvár, Várkerület utca 17/A szám alatt található, 3731 m2 alapterületű, „Kivett bölcsőde” megnevezésű ingatlan.
2. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 1. pontban megjelölt – alapvetően a civil szervezetek elhelyezésére szolgáló - vagyontárgy hasznosítása hosszútávon és magas színvonalon, továbbá azonos jogi keretek között és egységes elvek szerint az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások és a katasztrófavédelem – ezzel együtt a vagyon értékének a megőrzése – érdekében biztosítható legyen, szerződő felek az 1. pontban megjelölt ingatlanra használati jogot létesítő ingyenes használatba adási szerződést kötnek az alábbi helyiségekre: • 35,95 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • 17,09 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • 19,49 m2 (a mellékelt alaprajzon körülhatárolt) alapterületű helyiség, • a közlekedők, valamint • a mellékhelyiségek.
68
II. Részletes szerződési feltételek A feladat meghatározása, a használati jog és annak ellenértéke 3. Sárvár város Önkormányzata feladatát képezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 4., 8. és 12. pontjaiban meghatározottak szerinti egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások valamint a katasztrófavédelem. A használatba vevő humanitárius tevékenységet végez. Az Önkormányzat –mint tulajdonos – az említett közfeladat minél teljesebb körű – a helyi társadalmi integrációra, önszerveződő közösségekre is építő – ellátása érdekében az önkormányzati vagyoni körbe eső 1-2. pontban megjelölt vagyontárgyra ezennel ingyenes használati jogot létesít a használatba vevő részére határozott időtartamra. A használatba vevő a szerződésben megállapított használati jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja, vállalja hogy a tevékenységi körébe eső kulturális tevékenység ellátásával tevékenyen közreműködik az említett önkormányzati feladat ellátásában. 4. A használatba vevő a használati jogot a tulajdonos Önkormányzat döntése alapján ingyenesen szerzi meg. A használatba vevőt a használati jog alapján nem illetik meg a tulajdonos jogai és kötelezettségei. A használatba vevő kizárólag az ingók és az ingatlan működtetésére, továbbá a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkálatok megfelelő időben történő elvégzésére jogosult és köteles. III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 5. A használatba vevő kijelenti, hogy a szerződés 1-2. pontjában szereplő, a használati jog tárgyát képező vagyontárgyat ismeri, azt a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. Tulajdonos az 1-2. pontban meghatározott vagyontárgyat használatba vevő birtokába adja, Felek a birtokba adás vonatkozásában valamennyi releváns információt, adatot tartalmazó jegyzőkönyvet vesznek fel. 6. A használatba vevő köteles a vagyon megóvásáról a hatályos jogszabályok és e szerződés rendelkezéseinek betartásáról és betartatásáról gondoskodni, a vagyonelemek károsodástól mentes állapotát megőrizni. A vagyon megóvása érdekében tett halaszthatatlan intézkedéseiről használatba vevő a tulajdonost tájékoztatja. 7. A felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő által végzett vagy végeztetett, állagmegóvást meghaladó mértékű felújítási és rekonstrukciós beruházásokkal az adott vagyontárgyakon nem szerez tulajdonjogot, osztatlan közös tulajdoni hányadként sem. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen jellegű beruházás csak a Tulajdonossal történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. 8. A használatba vevő köteles - lényeges szerződéses kötelezettségeként – a vagyontárgyakat a jogviszony fennállta alatt folyamatosan és ténylegesen a 2. pontban meghatározott célra használni, és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. A használatba vevő az általa végzett rekonstrukciós, felújítási, állagmegóvó, valamint értéknövelő beruházásokat, illetve üzemeltetési tevékenységet is az így meghatározott elsődleges szerződéses célt szolgálóan végezheti.
69
IV. A vagyonnal való gazdálkodás 9. A használatba vevő a vagyon használatáért díjat a tulajdonosnak nem fizet. A használatba vevő a vagyontárgyak hasznosításából keletkező bevételeiből köteles a vagyontárgyak állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá a 3. pontban meghatározott feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége az Önkormányzatot, mint tulajdonost terheli. 10. A szerződő felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak a nemzeti vagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag használatba vevő a szerződéses viszony fennállta alatt folyamatosan köteles a használatba vett vagyonnal eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni. E kötelezettsége keretében köteles a tulajdonost haladéktalanul értesíteni, amennyiben a gazdálkodás eredményessége bármilyen okból veszélybe kerül. E pontba foglalt kötelezettsége felróható és folyamatos, illetve visszatérő, a vagyon értékét és épségét veszélyeztető megszegése esetén Tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a 22. pontban foglaltak szerint. 11. A használatba vevő a használatába vett vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait, saját vagyonának a hasznosításából származó bevételeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. Használatba vevő az ingyenes használatba vett vagyontárgyakat másnak használatba nem adhatja, ellenkező esetben a tulajdonos a 21. pont szerinti rendkívüli felmondás lehetőségével élhet. V. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 12. A használatba vevő a használatba átvett vagyon vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a használatba vevő: - az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követő legkésőbb március 31-ig – a tulajdonos által meghatározott módon és formában - összesítő kimutatást kell készítenie a vagyonban bekövetkezett változásokról.
13. A használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint haladéktalanul köteles a Tulajdonost értesíteni, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a használatba vevővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. A nemzeti vagyonnal történő elszámolás 14. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol Sárvár város Önkormányzatának az általa a 3. pont alapján 70
ellátott feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó vagyon működtetéséről. A használatba vevő a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Sárvár város Polgármesteréhez kell benyújtania. A beszámolót a Polgármester Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé terjeszti és annak állásfoglalása alapján dönt annak elfogadásáról. 15. A használatba vevő a használati jog megszűnésekor köteles a használatba vett vagyontárgyak jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: - Ha a vagyon csökkenése az elszámolt értékcsökkenéseknek megfelelő karbantartások és felújítások elvégzése, illetve az éves beruházási tervek megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a használatba vevőt, illetve az általa alkalmazott alvállalkozót ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a használatba vevő a különbözetet nem köteles megtéríteni. - Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében használatba vevőt felelősség terheli, a különbözetet használatba vevő köteles megtéríteni. - A vagyon növekedéséből származó többletre /darab, érték/ használatba vevő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjoga /rész tulajdon/ nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Biztosítások 16. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átvett vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan esetleg felmerülő károk elleni felelősségbiztosítást szükség esetén a Használatba vevő köti a saját költségére. VIII. Az ingyenes használat időtartama 17. A szerződő felek a használatba adási szerződést határozott időtartamra, 2015. január 1től 2016. december 31-ig kötik.
IX. A szerződés megszűnése 18. A szerződés szerződő felek erre irányuló megegyezésével, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozottak és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozottak, valamint a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg. 19. A használatba adási szerződés megszűnik a határozott idő elteltével. A használatba adási szerződés megszüntethető - rendes felmondással, - a felek közös megegyezésével, - rendkívüli felmondással, - az ingyenes használó jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgy megsemmisülésével, erre a vagyontárgyra vonatkozóan. 20. A tulajdonos rendes felmondással a használatba adási szerződést legalább 3 hónapos felmondási idővel szűntetheti meg. 71
21. A tulajdonos a használatba adási szerződést rendkívüli felmondással - 30 napos felmondási idővel - akkor szüntetheti meg, ha - a használatba vevő használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi továbbá, ha a használatba vevő a szerződés tárgyát nem a 2. pontban meghatározott célra használja. 22. A tulajdonos azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a használatba vevő: - a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, - a konkrét vagyonhasznosításhoz alvállalkozót vagy közreműködőt nem e szerződésben foglaltak szerint alkalmaz, - jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 23. A szerződő felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással azzal, hogy a használatba vevőt megilleti a ius tollendi, de az állagsérelem nélkül el nem távolítható dolgok vonatkozásában megtérítést nem követelhet. X. A használati jog gyakorlásának az ellenőrzése 24. A használatba vevő köteles tűrni, hogy a tulajdonos Önkormányzat a nemzeti vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. 25. A szerződő feleknek az ellenőrzéssel kapcsolatban jogaik és kötelezettségeik teljesítése során figyelemmel kell lenniük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire, illetve az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltakra. XI. Egyéb általános és záró rendelkezések Bizalmas információk 26. A szerződő felek kötelesek bizalmasan kezelni a szerződéssel kapcsolatban a tudomásukra jutott bizalmas információkat, elsősorban az üzleti vagy szolgálati titkot. 27. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben szereplő bizalmas információkat harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel mikor arról a másik féllel egyeztettek. XII. Együttműködés, viták rendezése 28. A szerződő felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 29. A jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely vitát felek kötelesek egyeztető tárgyaláson rendezni. A vitás kérdések egyeztetését bármelyik fél írásban a használatba vevő vezetőjéhez, illetve az önkormányzatot képviselő Polgármesterhez intézett levélben 72
kezdeményezheti. Az egyeztető tárgyalást felek a lehető legközelebbi időpontban folytatják le. 30. Amennyiben az előző pontban írt egyeztető tárgyalásokon a vitás kérdést – legfeljebb 5 napon belül – felek nem tudják rendezni, úgy a vita eldöntésére felek – hatáskörtől függően – alávetik magukat a Sárvári Járási Bíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességének. XIII. Záró rendelkezések 31. A szerződő felek kijelentik, hogy a tulajdonos Magyarország helyi önkormányzata, míg használatba vevő Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű közhasznú szervezet és ezen szerződés megkötésére vonatkozó képességüket jogszabály nem korlátozza és nem zárja ki. 32. A szerződő felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, szabályait kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.
Sárvár, 2014. …….. hó …. napján
................................................………… ……………………………………… Sárvár város Önkormányzata tulajdonos Magyar Vöröskereszt Vas Megyei Szervezete használatba adó használatba vevő Képviseletében Képviseletében Kondora István Vinczéné Kenedli Csilla Polgármester
73
74
4./ NAPIRENDI PONT ELŐTERJESZTÉS A Városgazdálkodás Sárvár kérelme helyiség ingyenes használatba adásáról
Tisztelt Képviselő-testület! A Városgazdálkodás tájékoztatása szerint a Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesülettel a Sárvár, Selyemgyár u. 2. szám alatt található 18 m2 alapterületű ingatlanra, 2013. december 1. napjától 2014. november 30. napjáig határozott időre kötött használati megállapodás időtartama lejár. Városgazdálkodás Sárvár kéri a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a fent nevezett ingatlan használatba adásáról dönteni szíveskedjen. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a határozza meg általában az önkormányzat közfeladatait. Az önkormányzati feladatellátásban saját tevékenységük révén érdemben közreműködnek egyes civil szervezetek, melyek működésének feltételeit az önkormányzat a tulajdonában álló helyiségek rendelkezésre bocsátásával korábban és jelenleg is segíti. Az előterjesztéssel érintett szervezet kérelmére javasolom, hogy az általa jelenleg is használt helyiség használatának jogát Sárvár város Önkormányzata kettő év időtartamra – az önkormányzati közfeladatban való érdemi feladatvállalásra tekintettel - ingyenesen biztosítsa a részére. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az ingyenes használati megállapodás megkötése kérdésében álláspontját kialakítani, és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjen. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a Sárvár, Selyemgyár u. 2. sz. alatt található 18 m2 alapterületű helyiséget 2015. január 1. napjától 2016. december 31. napjáig meghatározott időtartamra a Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület részére ingyenes használatba adja. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a Városgazdálkodás Sárvár igazgatóját a határozati javaslat 1. számú mellékletét képező ingyenes használati megállapodás aláírására. Határidő : azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2014. december10. Kondora István polgármester
75
Melléklet a …/2014.(….) számú képviselő-testületi határozathoz HASZNÁLATBA ADÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Városgazdálkodás Sárvár 9600 Sárvár, Széchenyi u. 7. Törzskönyvi azonosító szám: 574390 Adószám: 15574390-2-18 Képviseli: Fitosné Kanta Valéria mint használatba adó önkormányzati vagyonkezelő /továbbiakban: vagyonkezelő/ másrészről Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület 9600 Sárvár, Tomori Pál u. 14. Képviseli: Bokorné Csonka Judit mint használatba vevő /továbbiakban: használatba vevő/ között az alulírott helyen és időben Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../2014. (XII….) sz. határozatának felhatalmazása alapján alábbi feltételek mellett. I. A szerződés tárgya, célja 1. Sárvár Város Önkormányzata tulajdonában áll az alábbi ingatlan: Sárvár 3183/A/5 hrsz-ú, természetben a 9600 Sárvár, Selyemgyár utca 2. fsz. 5. szám alatt található, 18 m2 alapterületű, „orvosi rendelő” megnevezésű ingatlan, melynek vagyonkezelője a Városgazdálkodás Sárvár. 2. Annak érdekében, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 1. pontban megjelölt – alapvetően a civil szervezetek elhelyezésére szolgáló - vagyontárgy hasznosítása hosszútávon és magas színvonalon, továbbá azonos jogi keretek között és egységes elvek szerint a helyi környezet- és természetvédelem – ezzel együtt a vagyon értékének a megőrzése – érdekében biztosítható legyen, szerződő felek az 1. pontban megjelölt ingatlanra használati jogot létesítő ingyenes használatba adási szerződést kötnek az alábbi helyiségekre: • 18 m2 alapterületű helyiség, • a közlekedők, valamint • a mellékhelyiségek.
76
II. Részletes szerződési feltételek A feladat meghatározása, a használati jog és annak ellenértéke 3. Sárvár város Önkormányzata közfeladatát képezi a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározottak szerinti helyi környezet- és természetvédelem. A használatba vevő környzetvédelmi tevékenységet végez. A Városgazdálkodás Sárvár vagyonkezelőként Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/2013. (II.18.) önkormányzati rendeletének 17. §-ában meghatározottak szerint a helyi környezet- és természetvédelem önkormányzati közfeladat ellátása érdekében az önkormányzati vagyoni körbe eső 1-2. pontokban jelölt vagyontárgyakra ezennel ingyenes használati jogot létesít a használatba vevő részére határozott időtartamra. A használatba vevő a szerződésben megállapított használati jogot és annak gyakorlását ezennel elfogadja, vállalja hogy a tevékenységi körébe eső kulturális tevékenység ellátásával tevékenyen közreműködik az említett önkormányzati feladat ellátásában. 4. A használatba vevő a használati jogot a tulajdonos Önkormányzat döntése alapján ingyenesen szerzi meg. A használatba vevőt a használati jog alapján nem illetik meg a tulajdonos jogai és kötelezettségei. A használatba vevő kizárólag az ingók és az ingatlan működtetésére, továbbá a rendeltetésszerű használat érdekében szükséges karbantartási munkálatok megfelelő időben történő elvégzésére jogosult és köteles. III. A vagyonnal kapcsolatos rendelkezések, a vagyon üzemeltetése 5. A használatba vevő kijelenti, hogy a szerződés 1-2. pontjában szereplő, a használati jog tárgyát képező vagyontárgyat ismeri, azt a szerződésben meghatározott feladatok ellátására alkalmasnak tartja. Vagyonkezelő az 1-2. pontban meghatározott vagyontárgyat használatba vevő birtokába adja, Felek a birtokba adás vonatkozásában valamennyi releváns információt, adatot tartalmazó jegyzőkönyvet vesznek fel. 6. A használatba vevő köteles a vagyon megóvásáról a hatályos jogszabályok és e szerződés rendelkezéseinek betartásáról és betartatásáról gondoskodni, a vagyonelemek károsodástól mentes állapotát megőrizni. A vagyon megóvása érdekében tett halaszthatatlan intézkedéseiről használatba vevő a Vagyonkezelőt tájékoztatja. 7. A felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő által végzett vagy végeztetett, állagmegóvást meghaladó mértékű felújítási és rekonstrukciós beruházásokkal az adott vagyontárgyakon nem szerez tulajdonjogot, osztatlan közös tulajdoni hányadként sem. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen jellegű beruházás csak a Tulajdonossal történt előzetes írásbeli megállapodás alapján lehetséges. 8. A használatba vevő köteles - lényeges szerződéses kötelezettségeként – a vagyontárgyakat a jogviszony fennállta alatt folyamatosan és ténylegesen a 2. pontban meghatározott célra használni, és azokat e célhoz rendelten hasznosítani. A használatba vevő az általa végzett rekonstrukciós, felújítási, állagmegóvó, valamint értéknövelő beruházásokat, illetve üzemeltetési tevékenységet is az így meghatározott elsődleges szerződéses célt szolgálóan végezheti.
77
IV. A vagyonnal való gazdálkodás 9. A használatba vevő a vagyon használatáért díjat a Vagyonkezelőnek nem fizet. A használatba vevő a vagyontárgyak hasznosításából keletkező bevételeiből köteles a vagyontárgyak állapotát és értékét hosszú távon megőrizni, továbbá a 3. pontban meghatározott feladat magas szintű ellátásához szükséges technikai színvonalon fenntartani. A vagyonnal kapcsolatos közszolgáltatások költsége a Városgazdálkodás Sárvárt, mint vagyonkezelőt terheli. 10. A szerződő felek rögzítik azon tényt, hogy a szerződés tárgyát képező vagyontárgyak a nemzeti vagyon részét képezik, így az ezzel való gazdálkodás fokozott felelősséggel jár. Ebből kifolyólag használatba vevő a szerződéses viszony fennállta alatt folyamatosan köteles a használatba vett vagyonnal eredményesen, a jó gazda gondosságával eljárva gazdálkodni. E kötelezettsége keretében köteles a Vagyonkezelőt haladéktalanul értesíteni, amennyiben a gazdálkodás eredményessége bármilyen okból veszélybe kerül. E pontba foglalt kötelezettsége felróható és folyamatos, illetve visszatérő, a vagyon értékét és épségét veszélyeztető megszegése esetén Vagyonkezelő azonnali hatályú rendkívüli felmondással élhet a 22. pontban foglaltak szerint. 11. A használatba vevő a használatába vett vagyontárgyak hasznosításából származó bevételeit, közvetlen költségeit és ráfordításait, saját vagyonának a hasznosításából származó bevételeitől elkülönítetten köteles nyilvántartani. Használatba vevő az ingyenes használatba vett vagyontárgyakat másnak használatba nem adhatja, ellenkező esetben a Vagyonkezelő a 21. pont szerinti rendkívüli felmondás lehetőségével élhet. V. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség 12. A használatba vevő a használatba átvett vagyon vonatkozásában az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendeletben foglalt adatokkal kapcsolatban adatszolgáltatási és adatnyilvántartási kötelezettség terheli a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal vagyonnyilvántartása számára. Ennek keretében a használatba vevő: - az önkormányzati vagyon-kimutatáshoz az adott évet követő legkésőbb március 31-ig – a tulajdonos által meghatározott módon és formában - összesítő kimutatást kell készítenie a vagyonban bekövetkezett változásokról.
13. A használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint haladéktalanul köteles a Tulajdonost értesíteni, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a használatba vevővel közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek. VI. A nemzeti vagyonnal történő elszámolás 14. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a használatba vevő az adott évet követő március 31-ig írásban beszámol Sárvár város Önkormányzatának az általa a 3. pont alapján 78
ellátott feladatok ellátásáról és a hozzá kapcsolódó vagyon működtetéséről. A használatba vevő a gazdálkodásra és a vagyonra vonatkozó főbb mutatókat is tartalmazó beszámolót Sárvár város Polgármesteréhez kell benyújtania. A beszámolót a Polgármester Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elé terjeszti és annak állásfoglalása alapján dönt annak elfogadásáról. 15. A használatba vevő a használati jog megszűnésekor köteles a használatba vett vagyontárgyak jelen szerződés megkötéskori értékének a megszűnéskori vagyoni értékéhez viszonyított érték különbözetével elszámolni a következők szerint: - Ha a vagyon csökkenése az elszámolt értékcsökkenéseknek megfelelő karbantartások és felújítások elvégzése, illetve az éves beruházási tervek megvalósítása ellenére úgy következett be, hogy a használatba vevőt, illetve az általa alkalmazott alvállalkozót ezzel kapcsolatban felelősség nem terheli, akkor a használatba vevő a különbözetet nem köteles megtéríteni. - Amennyiben a fent felsorolt feltételek nem teljesültek, illetve a vagyon csökkenésében használatba vevőt felelősség terheli, a különbözetet használatba vevő köteles megtéríteni. - A vagyon növekedéséből származó többletre /darab, érték/ használatba vevő nem tarthat igényt, arra nézve sem tulajdonjoga /rész tulajdon/ nem keletkezik, sem pedig megtérítési igénnyel nem léphet fel. VII. Biztosítások 16. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy az átvett vagyonelemek működtetésére vonatkozó tevékenység végzésével kapcsolatosan esetleg felmerülő károk elleni felelősségbiztosítást szükség esetén a Használatba vevő köti a saját költségére. VIII. Az ingyenes használat időtartama 17. A szerződő felek a használatba adási szerződést határozott időtartamra, 2015. január 1től 2016. december 31-ig kötik.
IX. A szerződés megszűnése 18. A szerződés szerződő felek erre irányuló megegyezésével, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben szabályozottak és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben szabályozottak, valamint a szerződésben meghatározott egyéb ok miatti felmondás esetében a következők szerint szűnhet meg. 19. A használatba adási szerződés megszűnik a határozott idő elteltével. A használatba adási szerződés megszüntethető - rendes felmondással, - a felek közös megegyezésével, - rendkívüli felmondással, - az ingyenes használó jogutód nélküli megszűnésével, - az adott vagyontárgy megsemmisülésével, erre a vagyontárgyra vonatkozóan. 20. A Vagyonkezelő rendes felmondással a használatba adási szerződést legalább 3 hónapos felmondási idővel szűntetheti meg. 79
21. A Vagyonkezelő a használatba adási szerződést rendkívüli felmondással - 30 napos felmondási idővel - akkor szüntetheti meg, ha - a használatba vevő használatba vevő a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben foglalt kötelezettségeit megszegi továbbá, ha a használatba vevő a szerződés tárgyát nem a 2. pontban meghatározott célra használja. 22. A Vagyonkezelő azonnali hatályú rendkívüli felmondással felmondhatja a szerződést, ha a használatba vevő: - a szerződésben részletezett feladatokat nem látja el, a vagyont rendeltetés ellenesen használja, abban kárt okoz, - a konkrét vagyonhasznosításhoz alvállalkozót vagy közreműködőt nem e szerződésben foglaltak szerint alkalmaz, - jogszabályban meghatározott egyéb ok fennállása esetén. 23. A szerződő felek a szerződés megszűnésekor ezen szerződésben foglaltak szerint elszámolnak egymással azzal, hogy a használatba vevőt megilleti a ius tollendi, de az állagsérelem nélkül el nem távolítható dolgok vonatkozásában megtérítést nem követelhet. X. A használati jog gyakorlásának az ellenőrzése 24. A használatba vevő köteles tűrni, hogy a tulajdonos Önkormányzat, továbbá a Városgazdálkodás Sárvár mint vagyonkezelő a nemzeti vagyonnal kapcsolatos tevékenységére, annak célszerűségére, törvényességére vonatkozó ellenőrzési jogait zavartalanul gyakorolhassa. 25. A szerződő feleknek az ellenőrzéssel kapcsolatban jogaik és kötelezettségeik teljesítése során figyelemmel kell lenniük az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire, illetve az üzleti titokra vonatkozó jogi szabályozásban foglaltakra. XI. Egyéb általános és záró rendelkezések Bizalmas információk 26. A szerződő felek kötelesek bizalmasan kezelni a szerződéssel kapcsolatban a tudomásukra jutott bizalmas információkat, elsősorban az üzleti vagy szolgálati titkot. 27. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződésben szereplő bizalmas információkat harmadik felek előtt csak azt követően tárják fel mikor arról a másik féllel egyeztettek. XII. Együttműködés, viták rendezése 28. A szerződő felek jelen szerződéssel kapcsolatos kötelezettségeik teljesítése során a tőlük elvárható módon, jóhiszeműen együttműködnek. 29. A jelen szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely vitát felek kötelesek egyeztető tárgyaláson rendezni. A vitás kérdések egyeztetését bármelyik fél írásban a használatba vevő 80
vezetőjéhez, illetve a Városgazdálkodás Sárvárt képviselő igazgatóhoz intézett levélben kezdeményezheti. Az egyeztető tárgyalást felek a lehető legközelebbi időpontban folytatják le. 30. Amennyiben az előző pontban írt egyeztető tárgyalásokon a vitás kérdést – legfeljebb 5 napon belül – felek nem tudják rendezni, úgy a vita eldöntésére felek – hatáskörtől függően – alávetik magukat a Sárvári Járási Bíróság, illetve a Szombathelyi Törvényszék kizárólagos illetékességének. XIII. Záró rendelkezések 31. A szerződő felek kijelentik, hogy a tulajdonos Magyarország helyi önkormányzata, míg használatba vevő Magyarországon bejegyzett jogi személyiségű egyesület és ezen szerződés megkötésére vonatkozó képességüket jogszabály nem korlátozza és nem zárja ki. 32. A szerződő felek a szerződésben nem szabályozott kérdésekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 4/2013. (I.11.) sz. Korm. rendelet, a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, szabályait kell alkalmazni. A szerződő felek a szerződést, mint akaratukkal mindenben megegyezőt képviselőik útján jóváhagyólag írták alá.
Sárvár, 2014. ……hó …napján
................................................………… ……………………………………… Városgazdálkodás Sárvár vagyonkezelő Sárvári Környezetvédő és Természetbarát Egyesület használatba adó használatba vevő Képviseletében Képviseletében Fitosné Kanta Valéria Bokorné Csonka Judit igazagató
81
5./ NAPIRENDI PONT ELŐTERJESZTÉS Üzemeltetési megállapodás a Sárvár 509/29,30,31 hrsz-ú ingatlanok üzemeltetési, fenntartási és karbantartási kötelezettségek rögzítése céljából
Tisztelt Képviselő-testület! A „Közösségi közlekedés feltételrendszereinek fejlesztése Sárváron és a környező településeken” tárgyú NYDOP-3.2.1/B-12-2013-0005 azonosító számú pályázat keretében 2014. december 02-án befejeződött a sárvári vasútállomás és környékének felújítása: járdák, parkolók, kerékpártárolók autóbuszmegállók létesítése, illetve a közvilágítás felújítása. A konzorciumi formában kivitelezésre kerülő beruházás önkormányzati tulajdonban lévő közterületen, illetve a MÁV Zrt tulajdonában lévő ingatlanokon valósul meg. A Képviselő-testület által jóváhagyott Konzorciumi megállapodás 10.7-10.10. pontjaiban foglaltak alapján rendezni kell a beruházással érintett ingatlanok, felépítmények jövőbeni üzemeltetésének kérdéskörét. A MÁV Zrt képviselői azzal a kéréssel fordultak Sárvár város Önkormányzatához, hogy a projekt keretén belül a MÁV Zrt tulajdonában lévő Sárvár 509/29 hrsz-ú ingatlanon megvalósult járda, illetve a Sárvár 509/30 és 31 hrsz-ú ingatlanon létesült parkoló és kerékpártároló fenntartási, üzemeltetési és karbantartási feladatait lássa el. A MÁV területre eső parkoló, és járda lényegében közterületi funkciót töltenek be, a közvetlenül szomszédos önkormányzati területekkel fizikai megvalósításukat, kialakításukat tekintve egységes területként funkcionálnak. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a határozati javaslat mellékletét képező üzemeltetési megállapodást jóváhagyni szíveskedjenek. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sárvár 509/29,30,31 hrsz-ú ingatlanokra vonatkozó, a határozat mellékletét képező üzemeltetési megállapodást jóváhagyja, egyúttal felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2014.12.10.
Kondora István Polgármester
82
Melléklet a …/2014.(…) számú képviselő-testületi határozathoz „
ÜZEMELTETÉSI MEGÁLLAPODÁS
Mely létrejött egyrészről a MÁV Zrt. (képviseletében eljáró szervezet: Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság, Területi Igazgatóság Szombathely) (székhelye:1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60., levelezési címe: 9700 Szombathely, Széll Kálmán út. 2., adószáma: 10856417-2-44, Fővárosi Törvényszék Cégbíróság Cg.01-10-042272), képviseletében: Dr Korsós Boglárka igazgató, Lukács György területi igazgató, továbbiakban: MÁV Zrt. valamint Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2.), képviseletében: Kondora István polgármester, továbbiakban: Önkormányzat
(továbbiakban: Felek) között,
Előzmények: Felek között a NYDOP – 3.2.1./B-12-2013-0005 számú pályázati projekt keretében 2013. 10.14-én konzorciumi megállapodás jött létre. A konzorciumi megállapodás 10.7. pontja szerint a projekt keretében létrehozott eszközök üzemeltetését, fenntartását az a konzorciumi tag végzi, amelyik az eszközt aktiválta. A konzorciumi tagok ettől eltérően is megállapodhatnak. Jelen megállapodás célja, hogy a közös érdekeltségi körbe tartozó létesítmények és eszközök tulajdonjogi helyzetét, valamint MÁV Zrt által beszerzett és aktivált egyes „eszközök” üzemeltetési, fenntartási, karbantartási kötelezettségeinek MÁV Zrt és Sárvár Város Önkormányzata közötti megosztását rögzítse.
1. Tulajdonjogi helyzet rendezése: a. A MÁV Zrt. tulajdonú területen, a 509/29, 509/30, 509/31 hrsz. területen létesülő térelemek b. a P+R parkoló északi és nyugati oldalán létesített kerítés (509/30, 509/31 hrsz), továbbá c. a MÁV Zrt. tulajdonú területen (509/31. hrsz.) létesülő 2 db buszváró tulajdonba vétele – így a vagyonkezeléshez kapcsolódó jogok gyakorlása – Sárvár Város Önkormányzatának kötelessége, és joga, a MÁV Zrt. ilyen irányú jogairól és kötelességéről lemond d. A P+R parkoló és a kerékpár tárolók is MÁV Zrt. tulajdonú ingatlanon (509/30. hrsz., 509/31. hrsz.) kerülnek kialakításra, annak nyilvántartása, a tulajdonosi jogok gyakorlása a MÁV Zrt. joga és kötelessége. 2. A létesítmények és eszközök üzemeltetéséhez kapcsolódó kötelességeket és költségeket Felek az alábbiakban részletezettek szerint osztják meg egymás között:
2.1
Sárvár Város Önkormányzatának feladatai: 83
− A P+R parkolót saját költségen, térítésmentes P+R parkolóként üzemelteti. A parkoló üzemeltetése a következőket jelenti: szükség esetén az útburkolati jelek felfestése, a közlekedési táblák elhelyezése, karbantartása, pótlása. A kihelyezett hulladékgyűjtők heti két alkalommal történő rendszeres ürítése. A vízelvezetési rendszer időszakos ellenőrzése, szükség esetén tisztítása. A hó eltakarítás és síkosság mentesítés. Az ingatlan területén megvalósult út- és járdaburkolatok időszakos ellenőrzése és szükség esetén javítása; − Az 509/31. hrsz. területen létesülő 2 db buszváró üzemeltetése; − A P+R parkolóban lévő MÁV Zrt. tulajdonú térvilágítás üzemeltetésének biztosítása (karbantartása, javítása, tisztítása és energia ellátásának biztosítása) a kiviteli tervekben jóváhagyott MÁV Zrt. szabványnak megfelelően, az EON Zrt. és az önkormányzat között kötendő külön megállapodás alapján; − P+R parkoló északi és nyugati oldalán létesített kerítés karbantartása, javítása; − az ingatlan területén található épített térelemek zöldfelületeinek, a P+R parkoló területén lévő zöldterületeknek a gondozása és gyomtalanítása, fűnyírása, zöldhulladék gyűjtése és elszállítása.
2.2
A MÁV Zrt. feladatai:
A 2.1 pontban fel nem sorolt üzemeltetési, karbantartási feladatok a MÁV Zrt-t terhelik, melyek különösen a következők: − Az állomás környezetének MÁV területhatárokon belüli tisztántartása – növényzet kaszálása, gyomnövények irtása – kivéve a térbútorok növényzettel történő ellátása, tisztítása, karbantartása. − A P+R parkolón átvezetett, illetve esetlegesen átvezetni kívánt közművek tulajdonosaival, üzemeltetőivel való kapcsolattartás, közműátvezetés engedélyezése, megállapodás megkötése. − A tisztítási, takarítási feladatok ellátása a P+R parkoló útburkolati területén. − Az ingatlan területén felszerelt térfigyelő rendszer elektromos ellátásának, a központi egység zárt térben való elhelyezésének biztosítása, valamint a rendszer karbantartása, cseréje esetén a hozzáférés biztosítása. A térfigyelő rendszer üzemeltetése, rendszeres ellenőrizése, a meghibásodott eszközök javítása, pótolása. Köteles esemény esetén közreműködni a térfigyelő rendszerben rögzített adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – felhasználásában, rendőrség részére történő átadásában. − Kerékpártárolók üzemeltetése, karbantartása, szükség szerinti javítása Az üzemeltetés kapcsán a 2.1. pontban felmerült költségek Sárvár Város Önkormányzatát terhelik. Az üzemeltetés kapcsán a 2.2. pontban felmerült költségek a MÁV Magyar Államvasutak Zrt-t terhelik.
A beszerzett eszközökkel kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási feladatok meghatározása és azok felelőseinek kijelölésénél a Felek figyelembe veszik az általuk alaptevékenységként végzett kezelői, üzemeltetői feladatokat, valamint a hatályos törvényi rendelkezések előírásait (a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. tv, a 84
közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 33. § (1) bek. – az országos és helyi közutak kezelői feladatai, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény II. Fejezet - helyi önkormányzatok feladatai). Az üzemeltetési határokat jelen megállapodás mellékletét képező helyszínrajz is rögzíti. Felek rögzítik, hogy a létesítményekre vonatkozó jótállási és szavatossági igények érvényesítésére a megkötött vállalkozási szerződés az irányadó.
3. Kapcsolattartók MÁV Zrt. részéről: Lukács György területi igazgató tel: 00 36 1 517 1630; e-mail:
[email protected] Sárvár Város Önkormányzata részéről: Kondora István polgármester tel: 00 36 95 323 555; e-mail:
[email protected]
4. Megállapodás hatálya, módosítása, felmondása A Felek megállapodnak, hogy ezen megállapodás a Felek általi aláírás napján lép hatályba és határozatlan időre kötik. Jelen megállapodásban foglaltak bárminemű módosítása, változtatása csak írásban, közös megegyezéssel történhet.
5. Egyéb rendelkezések Sárvár Város Önkormányzata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján működő jogi személy; a képviseletében eljáró polgármester kijelenti, hogy jelen jognyilatkozat megtételére jogosult. Jelen megállapodást Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete …. / 2014. (…..) ….. határozatával hagyta jóvá. A MÁV Zrt. képviseletében eljárók kijelentik, hogy a társaság nem áll felszámolási-, csőd-és végelszámolási eljárás alatt, a megállapodás aláírására jogosult, a megállapodásban szereplő nyilatkozatok teljesítését jogszabályok nem korlátozzák, nem akadályozzák.
A Felek tudomásul veszik, hogy abban az esetben, ha a MÁV Zrt. „szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás” megnevezésű főtevékenységét jelen megállapodás hatálya alatt más gazdasági társaság veszi át, úgy ezen gazdasági társaság – a vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett – a Felek külön hozzájárulása nélkül jogosult jelen megállapodásba a MÁV Zrt. pozíciójába belépni és annak kötelezettségeit átvállalni, illetve jogait gyakorolni, feltéve, hogy ezen jogutódlás a Felek jogait nem csorbítja, kötelezettségeinek teljesítését nem teszi terhesebbé, illetve megfelel a hatályos jogszabályoknak. Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadók, vitás esetekben a Felek törekednek a mindkét fél által elfogadható egyezség kialakítására, további fennmaradt véleményeltérés rendezésére a Polgári Perrendtartásról szóló ….. törvény szerint hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság előtt járnak el.
85
Jelen megállapodást – mely …db, egymással mindenben megegyező, eredeti példányban készült, és négy oldalból áll – Felek annak elolvasása, közös értelmezése, tartalmának megértése után magukra nézve kötelezőnek elismerték, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag és saját kezűleg aláírták.
Sárvár, 2014. ….......
Szombathely, 2014. …........
….…………………………....
………………………..
Sárvár Város Önkormányzata Kondora István polgármester
MÁV Zrt. Lukács György Dr Korsós Boglárka területi igazgató igazgató Vagyonkezelési és Pályavasúti Üzemeltetési Gazdálkodási Igazgatóság Főigazgatóság
…......................................... Balkáné Magyar Valéria Pénzügyi ellenjegyző 2014. …...............................
86
…………………………
87
Melléklet: Üzemeltetési határok
Az üzemeltetési feladatokat a megállapodás rögzíti.
88
6./ NAPIRENDI PONT AZ ELŐTERJESZTÉS A BIZOTTSÁG ÜLÉSÉN KERÜL KIOSZTÁSRA
89
7./ NAPIRENDI PONT HATÁROZATI JAVASLAT:
Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2/2014. (II. 17.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott 2014. évi költségvetésébe a beruházások előirányzatára a Sárvár, Nádasdy Ferenc utca - Multifunkcionális sportcsarnok magasépítési és építési telken belüli járulékos építési munkái tárgyú beruházáshoz tanulmányterv készítésére 8.000.000 Ft + áfa, bruttó 10.160.000 Ft pótelőirányzatot biztosít. A képviselő-testület a pótelőirányzat fedezetéül az önkormányzat 2013. évben képződött költségvetési maradványa előirányzatát jelöli meg. A képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló rendeletének e döntéssel történő módosításáról gondoskodjon. Határidő: a következő költségvetési rendelet-módosítás időpontja Felelős : Kondora István polgármester Dr. Szijártó Valéria jegyző
Sárvár, 2014. december 8.
(: Kondora István :)
90
8./ NAPIRENDI PONT
ELŐTERJESZTÉS a Sárvári Gyógyfürdő Kft.-nek nyújtott tagi kölcsönről szóló szerződés módosításáról Sárvár Város Önkormányzata a 2014. március 18. napján aláírt szerződés alapján 150.000.000 forint összegű tagi kölcsönt nyújtott a Sárvári Gyógyfürdő Kft-nek. Ezt a szerződést a Képviselő-testület 49/2014. /III.13./ számú határozatával jóváhagyta. A szerződés 5. pontja szerint a Sárvári Gyógyfürdő Kft. – a csúszdafejlesztési koncepció megvalósításához felhasználható – a tagi kölcsönt három egyenlő részletben, egyaránt 50-50.000.000 millió Ft nagyságrendben, 2015. november 30-i, 2016. november 30-i és 2017. november 30-i jóváírás mellett köteles Sárvár Város Önkormányzatának visszafizetni. A szerződéskötés óta eltelt időben végbement körülményváltozások folytán indokoltnak látszik, hogy a Sárvári Gyógyfürdő Kft. a kölcsön visszafizetését előbb és a megállapodáshoz képest nagyobb nagyságrendben kezdje meg. Erre tekintettel az első törlesztés ideje 2015. október 30. napja lenne, a második törlesztést pedig 2016. október 28. napján lenne esedékes, és mindkét alkalommal egyaránt 75 millió forintot kellene törlesztenie. A Sárvári Gyógyfürdő Kft. jelenlegi pénzügyi adatai ismeretében a törlesztés ekkénti megváltoztatása a társaság részére problémát nem okozhat, viszont az Önkormányzat likviditásának tervezéséhez mindenképpen szükséges ez a módosítás. A módosításról készített tervezet az előterjesztés mellékletét képezi.
HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete – mint a Sárvári Gyógyfürdő Kft. egyedüli tagja – ezen alapítói döntésével szükségesnek látja a Felek között 2014. március 18. napján 150.000.000 forint tagi kölcsön nyújtása tárgyában kötött szerződés 5. pontjának módosítását. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a melléklettel megegyező tartalmú kölcsönszerződés módosításáról szóló szerződést aláírja. A képviselő-testület kéri a Sárvári Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy a kölcsönszerződés módosításával összefüggő intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Vancsura Miklós ügyvezető igazgató Sárvár, 2014. december 11.
/ : Kondora István : / polgármester
91
TAGI KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA amely létrejött egyrészről: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2-3., képviseli: Kondora István polgármester), mint tagi kölcsönt nyújtó másrészről: Sárvári Gyógyfürdő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 9600 Sárvár, Vadkert u. 1., Cg.: 18-09-104337, adószám: 12495630-2-18, képviseli: Vancsura Miklós ügyvezető igazgató), mint tagi kölcsönt kapó között a következők szerint: 1) A 2014. március 18. napján kötött 150.000.000 forint tagi kölcsönszerződés nyújtásáról szóló szerződés 5. pontja szerint a kapott tagi kölcsönt a Sárvári Gyógyfürdő Kft. három egyenlő részletben, egyaránt 50-50.000.000,- Ft nagyságrendben, 2015. november 30-i, 2016. november 30-i és 2017. november 30-i jóváírás mellett köteles Sárvár Város Önkormányzatának visszafizetni. 2) A Szerződő Felek most megállapodnak abban, hogy jelen okirat aláírása napjával az 1) pontban említett tagi kölcsön nyújtásáról szóló szerződés 5. pontját az alábbiak szerint módosítják: „a kapott tagi kölcsönt a Sárvári Gyógyfürdő Kft. két egyenlő részletben egyaránt 75-75 millió forint nagyságrendben 2015. október 30. és ezt követően pedig 2016. október 28.-i jóváírás mellett köteles Sárvár Város Önkormányzatának visszafizetni.” 3) A 2014. március 18. napján kötött szerződés előírásai nem módosulnak, azok tehát változatlan tartalommal a továbbiakban is irányadóak. Sárvár, 2014. ……………………
……………………………………. Kondora István
……………………………………. Vancsura Miklós
……………………………………. pénzügyi ellenjegyző
92
9./ NAPIRENDI PONT HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Sárvár, Kinizsi u. 13. szám alatti orvosi rendelő udvarának felújítása tárgyában a Dr. Lascsik és Társa Háziorvosi és Munkaegészségügyi Betéti Társasággal (9600 Sárvár, Kinizsi u. 13., törvényes képviselő: Dr. Lascsik Edit beltag), valamint a MEDISZ Egészségügyi, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társasággal (9600 Sárvár, Nádasdy u. 8., törvényes képviselő: Dr. Szabó Edgár beltag) kötendő megállapodást a melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja.
Határidő:
aláírásra azonnal beruházás befejezésére: 2015. május 31. elszámolásra: 2015. június 20. Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2014. december 10.
/ : Kondora István : / polgármester
93
MEGÁLLAPODÁS Sárvár, Kinizsi u. 13. szám alatti orvosi rendelő udvarának felújítása tárgyában Amely létrejött egyrészről: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 2., képviseli: Kondora István polgármester), mint megállapodó fél (továbbiakban: Önkormányzat), Másrészről: Dr. Lascsik és Társa Háziorvosi és Munkaegészségügyi Betéti Társaság (9600 Sárvár, Kinizsi u. 13., törvényes képviselő: Dr. Lascsik Edit beltag), valamint a MEDISZ Egészségügyi, Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti Társaság (9600 Sárvár, Nádasdy u. 8., törvényes képviselő: Dr. Szabó Edgár beltag), mint megállapodó felek (továbbiakban: Vállalkozások) között a mai napon és az alábbi feltételekkel. 1./ A Vállalkozások a Sárvár, Kinizsi u. 13. sz. alatti orvosi rendelőt Sárvár Város V. és VI. számú felnőtt háziorvosi körzetének alapellátására ingyenesen használják, míg azon túli használatáért Dr. Lascsik és Társa Bt. a 2007. szeptember 27. napján kelt megállapodás 2./a pontja szerinti, míg a MEDISZ Bt. Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 131/2014. (V.22.) számú képviselő-testületi határozatában megállapított használati díjat köteles fizetni. 2. Jelen Megállapodás tárgya a Sárvár, Kinizsi u. 13. sz. alatti orvosi rendelő udvara felújítási munkálatainak elvégzése, mely magában foglalja a rendelő udvarán meglévő zöldterület cseréjét (a jelenlegi elgazosodása miatt), térkövezését (a szükséges mértékig), valamint a meglévő vas bejárati kapu cseréjét és a kapu elé „X” jel felfestését, továbbá kültéri mozgásérzékelő lámpák elhelyezését. A munkák elvégésének költségeit a szerződő felek az alábbiak szerint vállalják. 2.1. Vállalkozásokat terhelő költségek: a) A rendelő udvarán levő zöldterületek cseréje, felújítása anyagköltséggel, munkadíjjal. b) A rendelő udvarának térkövezése anyagköltséggel, munkadíjjal. c) Kültéri mozgásérzékelő lámpák megvásárlása, üzembe helyezése. d) Új bejárati kapu elkészítésének munkadíja (összeszerelés, beszerelés). e) Kapu elé „X” jel felfestése. 2.2. Az Önkormányzatot terhelő költségek: a) Új bejárati kapu vasszerkezetének anyagköltsége. b) Új bejárati kapuhoz szükséges faanyag megvásárlása. 3. A 2.1. pontban meghatározott munkálatok megvalósítását - kivitelező kiválasztása és megbízása, utasításokkal ellátása, kivitelezés folyamatainak ellenőrzése, műszaki átadásátvétel lefolytatása – a Vállalkozások saját költségükön vállalják. Vállalkozások vállalják továbbá, hogy a beruházás során terveiket az Önkormányzattal egyeztetve valósítják meg. 4. A 2.2. pontban meghatározott vasszerkezet és faanyag megrendelését, a Vállalkozások által benyújtott ajánlat alapján az Önkormányzat vállalja. 5. A kivitelezés befejezésének határideje: 2015. május 31.
94
6. Az Önkormányzat a 2.1 pontban körülírt munkálatok megvalósítása fejében lemond az 1./ pontban meghatározott, Vállalkozások által fizetett használati díjról 2015. január hónaptól 2015. március hónapig, 3 havi időtartamra. Ez az összeg a vállalkozások által jelenleg vállalkozásonként fizetendő 27.510,-Ft/hó összegű használati díjat figyelembe véve mindösszesen 165.060,-Ft. 7. A Vállalkozások kötelesek a beruházás megvalósítását a kivitelezéssel kapcsolatban keletkezett számlák másolatának Önkormányzathoz történő benyújtásával igazolni a 6. pontban meghatározott összeg erejéig. A benyújtott számlamásolatoknak a MEDISZ Bt. és/vagy a Dr. Lascsik és Társa Bt. nevére kell szólnia. A számlamásolatok benyújtásának határideje 2015. június 20. 8. A számlamásolatok benyújtásának elmaradása esetén a Vállalkozások kötelesek a 6./ pontban meghatározott összeget, illetőleg annak számlával nem igazolt részét az Önkormányzat számlájára 2015. június 30-ig átutalással megfizetni. 9. Vállalkozások vállalják a beruházás teljes költségét, függetlenül attól, ha teljes költség a 6. pontban meghatározott összeget meghaladja. 10. Vállalkozások vállalják a beruházással kapcsolatos minden felelősséget. 11. Az Önkormányzat és a Vállalkozások (továbbiakban: Felek) képviselői kijelentik, hogy a beruházás során felmerülő kérdésekről egymásnak a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást adnak. 12. Felek kijelentik, hogy a jelen Megállapodás gyakorlati alkalmazása során felmerülő esetleges vitás kérdéseket kölcsönös tárgyalások útján fogják elhárítani, ezek esetleges sikertelenségének esetére – hatáskör függvényében – a Sárvári Járásbíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. 13./ A jelen Megállapodásban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megfelelő rendelkezései az irányadók. 14./ A Felek a megállapodást átolvasták és azt – mint akaratukkal mindenben megegyezőt – jóváhagyólag és saját kezükkel aláírták. Sárvár, 2014. ………….. Sárvár Város Önkormányzata nevében:
Dr. Lascsik és Társa Bt. nevében:
…………………………… Kondora István polgármester
…………………………… Dr. Lascsik Edit beltag
Pénzügyi ellenjegyző:
MEDISZ Bt. nevében:
…………………………… Balkáné Magyar Valéria gazdasági vezető
…………………………… Dr. Szabó Edgár beltag
95
10./ NAPIRENDI PONT ELŐTERJESZTÉS orvosi rendelő alapellátáson túli használatának engedélyezéséről dr. Császár Veronika háziorvos részére Tisztelt Képviselő-testület! A képviselő-testület 139/2012. (VI.28.) számú határozatával jóváhagyta azt a területi háziorvosi ellátást biztosító tevékenység folytatására vonatkozó megállapodást, amely alapján dr. Császár Veronika Sárvár város III. számú felnőtt háziorvosi körzetében személyes ellátási kötelezettséggel háziorvosi tevékenységet lát el, az önkormányzat tulajdonában levő 9600 Sárvár, Széchenyi u. 7. szám alatti rendelőben. A szerződést az önkormányzat a doktornő által képviselt „Császár Medical” Egészségügyi Kft.-vel kötötte, cégjegyzék szám: 18-09-109195, székhely 9721 Gencsapáti, Hunyadi János u. 74., adószám: 14989258-1-18, törvényes képviselő: Dr. Császár Veronika ügyvezető. Doktornő azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy foglalkozás-egészségügyi tevékenységet folytathasson az alapellátás céljára rendelkezésére bocsátott rendelőben, háziorvosi rendelési idején kívül. Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az önkormányzat 242/2007. /IX.20./ számú határozatával az alábbi döntést hozta: „Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete az alapellátást végző magánvállalkozó háziorvos részére, a rendelkezésre bocsátott önkormányzati tulajdonú rendelőben, az alapellátás feladatkörébe nem tartozó orvosi tevékenység folytatását, amelyre szakképesítése feljogosítja, engedélyezi az alábbi feltételekkel: a) A háziorvos a rendelő az önkormányzati kötelező háziorvosi alapellátásán kívül eső használatáért 2007. október 01-től - 2007. december 31-ig havi bruttó 20.000,- Ft használati díjat köteles a Városgazdálkodás- Sárvár intézmény részére, az intézmény által kiállított számlája alapján, a számlában írt esedékességgel a szerződő Önkormányzat ezen gazdálkodó egysége részére befizetni. b) A használati díj 2008. január 01. napjától, évente a KSH által nyilvánosan közzétett elmúlt évre vonatkozó infláció mértékével automatikusan, külön szerződés-módosítás nélkül növekszik, amelyet Önkormányzat az e pont szerinti intézmény útján kibocsátott számlában jogosult érvényesíteni.” A fenti határozat alapján a fizetendő díj jelenleg 27.510,-Ft/hó. Javasolom a képviselő-testületnek, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően engedélyezze dr. Császár Veronika részére a háziorvosi alapellátáson túli rendelőhasználatot a határozati javaslatba foglalt feltételekkel. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete hozzájárul ahhoz, hogy dr. Császár Veronika háziorvos Sárvár város III. számú felnőtt háziorvosi körzetének személyes ellátási kötelezettséggel rendelkező orvosa, háziorvosi tevékenysége mellett, háziorvosi rendelési idején kívül a Sárvár, Széchenyi u. 7. szám alatti orvosi rendelőben, 2015. január 1. napjától foglalkozás-egészségügyi tevékenységet folytasson.
96
A háziorvos a rendelő alapellátáson túli használatáért 2015. január 1. napjától kezdődően használati díjat köteles fizetni, melynek összege 27.510,-Ft/hó, és évente a KSH által hivatalosan közzétett, tárgyévet megelőző évre vonatkozó infláció mértékével emelkedik. A használati díjat a Városgazdálkodás Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi u. 7.) által kiállított számla alapján kell megfizetni. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2014. december 11.
/ : Kondora István : / Polgármester
97
98
A Bizottság saját hatáskörébe tartozó döntések: 11./ NAPIRENDI PONT ELŐTERJESZTÉS Szász Árpád kérelme városnéző kisvonat üzemeltetésére Tisztelt Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság! Szász Árpád Sárvár Ostffyasszonyfai u. 48. sz. alatti lakos azzal a kéréssel fordult Sárvár Város Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottságához, hogy engedélyezze a város területén közúton közlekedő városnéző „kisvonat” üzemeltetését. Kérelmében előadja, hogy a „kisvonat” üzemeltetése Sárváron, mint üdülőterületen újabb színes program lehetőséget biztosítana az itt lakóknak és az ide látogató turistáknak. A „kisvonat” két kocsija 28-28 főt tud szállítani, 25km/h sebességgel. A tervezett útvonal:Várkerület, Rákóczi u. Szatmár u. Feketehíd u. Vadkert körút, Nádasdy F. u., Kazinczy F. u. Sársziget u. Soproni u. Selyemgyár u. Hunyadi u. Batthyány u. , Szilveszter J. u. Tervezett megállási helyek :1.) Vár bejárat után (Magyar Közút) 2.) Danubius, és Bassiana Hotel (magántulajdon) 3.) Rákóczi u. (önkormányzat), 4.) Kemping, Park Inn Hotel, Fürdő (önkormányzat) , 5.) Fürdő nyári bejárat, (önkormányzat) 6.) Vadkert fogadó (magántulajdon) 7.) Spirit Hotel (önkormányzat) 8.) Vasútállomás (önkormányzat) lásd:mellékelt térképeken és fotókon Az üzemeltetés tervezett időszaka május 1-jétől október 31-éig tartana. A „kisvonat” a megálló helyeken elhelyezett információs táblákon feltüntetett menetrend szerint közlekedne ahol a fel és leszállás történne. Üzemidőn kívül a szerelvény a Rákóczi úton, a 1223 hrsz alatti –önkormányzati tulajdon - leálló sávban parkolna. Kérelmező vállalja, hogy a szolgáltatást sárvár lakosai és az önkormányzati rendezvényeken résztvevők kedvezményesen vehetik igénybe. A Vas megyei Kormányhivatal Közlekedési Hatóságával rövid úton egyeztetetést folytattunk, az egyeztetés alapján a kisvonat közlekedéséhez és a megállóhelyek kialakításához közlekedési hatósági engedélyre nincs szükség. Ebből következően csak az érintett közút kezelőjének, illetve az érintett ingatlanok tulajdonosainak a hozzájárulása szükséges. Tájékoztatom a Tisztelt Bizottságot, hogy az közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) sz. önkormányzati rendelet alapján a „kisvonat” üzemidőn kívüli parkolása az 1. melléklet 5. pontja szerint díjköteles. A kérelmező által megjelölt tárolási helyszín (Rákóczi u. 1223 hrsz leállósáv) az Ör. Szerint az 1. körzetbe tartozik így a „kisvonat” parkolása bruttó 33.909 Ft bevételt jelentene az Önkormányzatnak évente. A megállóhelyek közül a Park Inn Hotel és a Spirit Hotel előtti közúton megállni tilos tábla található, támogatás esetén kiegészítő tábla elhelyezése szükséges. Az Uzsoki utcában a megállás csak a kialakított autóbusz megállóhelyeken lehetséges, ehhez a Volán Zrt hozzájárulását be kell szerezni. A kérelmező által a megállási pontokon elhelyezendő Ör. 4. sz. melléklete 1.sz. ábra szerinti információs táblák a szolgáltatás részét képezik, nem minősülnek önálló hirdető berendezésnek, így kihelyezésük nem közterület-használati engedélyköteles. Fentiek alapján kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy járuljon hozzá a kérelemben leírt szolgáltatáshoz, ennek megfelelően a mellékelt határozati javaslatot szíveskedjen elfogadni.
99
HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága Szász Árpád Sárvár, Ostffyasszonyfai u. 48. sz. alatti lakos kérelmére hozzájárul, hogy 1. Sárvár város területén turisztikai célból városnéző kisvonatot üzemeltessen május 1-jétől október 31-ig terjedő időszakban, 2. az érintett önkormányzati tulajdonú utakon és közterületen (Rákóczi u.,Vadkert u., Vadkert körút) a határozat mellékletét képező helyszínrajzokon jelölt területeken a felés leszálláshoz szükséges időtartamig, de esetenként legfeljebb 2 percig megálljon a kisvonat, és ezen „megállóhelyeken” a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) sz. önkormányzati rendelet 4. sz. melléklete szerinti információs táblákat helyezzen el, 3. a Vadkert utcában a Park Inn Hotel előtt és a Vadkert körúton a Spirit Hotel előtt a megállni tilos tábla alá kiegészítő tábla kerüljön elhelyezésre „kivétel kisvonat” felirattal, 4. a szerelvényt a Rákóczi u. 1223. hrsz alatti önkormányzati tulajdonú közterületi leállósávban tárolja az üzemeltetés időszakában, azzal a feltétellel, hogy a kérelmező a vonatkozó Ör. szerint közterület-használati engedélyt kér a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodáján. Az üzemeltetés megkezdésének előfeltétele, hogy kérelmező beszerzi és a GV Irodának bemutatja a Magyar Közút Nonprofit Zrt útkezelői hozzájárulását, és az érintett megállóhelyek tulajdonosai hozzájárulását (Danubius, Vadkert fogadó), a megállni tilos táblával érintett hotelek hozzájárulását (Park Inn, Spirit), továbbá az Uzsoki utcára vonatkozóan a Volán Zrt hozzájárulását.
Határidő: azonnal Felelős:dr. Bankits László irodavezető
Sárvár, 2014. december 10.
Kondora István polgármester
100
101
102
103
104
105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
12./ NAPIRENDI PONT
ELŐTERJESZTÉS Tulajdonosi hozzájárulás önkormányzati tulajdonú utak építési törmelékkel történő javításához. Tisztelt Bizottság! A Sárvári Gazda Kft. (9600 Sárvár, Sársziget u. 35.) az előterjesztéshez mellékelt kérelemmel fordult Sárvár város Jegyzőjéhez, melyben a 0128. és 0130. hrsz-ú önkormányzati tulajdonú közutak építési-bontási hulladékkal történő javításához kérnek tulajdonosi hozzájárulást. Kérik továbbá, hogy Sárvár város Önkormányzata az útjavítás költségeihez járuljon hozzá. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az előterjesztéshez mellékelt levelében tájékoztatott az építési-bontási hulladéknak útjavítás céljából történő felhasználása lehetőségeiről. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy az előterjesztést megtárgyalni, és a kérelem tárgyában álláspontját kialakítani szíveskedjen. „ A variáció” HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága a Sárvári Gazda KFT részére tulajdonosi hozzájárulást ad a Sárvár város Önkormányzata tulajdonát képező 0128. és 0130. hrsz-ú közutak – a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően akkreditált laboratórium által beminősített – építési-bontási hulladékkal, mint termékkel történő javításához. A munkálatok megkezdésének előfeltétele, hogy az építési-bontási hulladék akkreditált laboratórium által történt beminősítéséről szóló dokumentumokat a termékként – útjavítás céljából - történő felhasználása előtt a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Irodáján be kell mutatni. A jelenleg vegyes építési-bontási törmelékkel gépjármű közlekedésre alkalmatlan utakra a beminősített építési-bontási hulladékot átlagosan 30 cm vastagságban kell elteríteni és utána behengerezni. A Bizottság az útjavítás költségeihez hozzájárulást nem biztosít. „B variáció” HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága a Sárvári Gazda KFT kérelmét - mely szerint a KFT a Sárvár város Önkormányzata tulajdonát képező 0128 és 0130 hrszú közutak javítását a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően akkreditált laboratórium által beminősített építésibontási hulladékkal (mely a minősítést követően építési terméknek minősül) kívánja elvégezni, és ezen munkálatokhoz önkormányzati anyagi hozzájárulást kér - nem támogatja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2014. december 10.
/ : Kondora István : /
116
polgármester Mellékletek az előterjesztéshez:
117
118
119
120
121
122
123
124
13./ NAPIRENDI PONT
Sárvár város Önkormányzata Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2. Pf.: 78. Telefon: 95/523-100 Fax: 95/523-174
ELŐTERJESZTÉS Sárvár Dorottya u. 27 sz. (1800 hrsz.) előtt kapubejáró építése iránti kérelem Tisztelt Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság! Horváth Szabolcs (Sárvár, Dorottya u. 27. sz.) azzal a kéréssel fordult Sárvár Város Önkormányzatához, hogy engedélyezze a tulajdonában lévő Dorottya u. 27 sz. (1800 hrsz.) lakása előtt a kapubejáró és az előtte lévő közterület 8,0 m hosszú leburkolásával, új kapubejáró építését. Indoklásában előadja, hogy a tulajdonában lévő épület átépítésre került. Az épülethez kialakított új garázs és az udvar bejáratához 8,0 m szélességben készült bejárat. A jelenlegi bejáratot meg kell szélesíteni ahhoz, hogy az újonnan épített garázst és az udvari bejáratot használni tudja.
A kérelem és helyszíni bejárás alapján az alábbiakat állapítottam meg: A Dorottya utcában jelenleg kiépített közterületi csapadékvíz elvezető rendszer nincsen. A tervezett útcsatlakozás kiépítésének, akadálya nincs. Az SZMSZ-ről szóló 16/2007. (III.22.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1.1.4.12 alapján a tulajdonosi hozzájárulás megadása fenti kérelemhez a bizottság hatásköre. Fentieket ismeretében a Tisztelt Bizottság elé terjesztem a kérelmet megvitatásra és döntésre.
HATÁROZATI JAVASLAT: A.) Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága, tulajdonosi hozzájárulást ad Horváth Szabolcs (Sárvár, Dorottya u. 27. sz.) alatti lakosnak az ingatlana (1800 hrsz.) előtt kapubejáró létesítéséhez saját költségén az alábbi feltételekkel: - a kapubejáró alatt 30 cm-es átmérőjű átereszt kell elhelyezni 8,0 m hosszban - a kapubejáró alá elhelyezett áteresz közepére 1db tisztító idomot kell beépíteni - a kapubejáró szélessége 8,0 m, hosszúsága 4,5 m. - a Dorottya utca útburkolata és a kapubejáró szilárd burkolata között 1,0 m szélességben az útpadkát bazalt zúzalékkal kell burkolni - a kapubejáró két végén beton hídfej építése, szélessége 15 cm - a kapubejárót teljes felületén szilárd burkolattal kell ellátni 15cm kavics, 10cm beton, 5cm aszfalt
125
Tekintettel arra, hogy az érintett közterületen jelenleg kiépített csapadékvíz elvezető rendszer nincs, a csapadékvíz elvezető rendszer önkormányzati beruházásban történő kiépítése esetén a kérelmező saját költségén kártalanítási igény nélkül vállalja az engedélyezett kapubejáró helyreállítását. B) Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága Horváth Szabolcs (Sárvár, Dorottya u. 27. sz.) által előterjesztett kérelmet Sárvár, Dorottya u. 27. sz. előtti kapubejáró építésére nem támogatja.
Határidő: döntés közlésre azonnal Felelős: dr. Bankits László Sárvár, 2014. december 9. dr. Bankits László irodavezető
126
127
128
129
130
131
14./ NAPIRENDI PONT Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2. Pf.: 78. Telefon: 95/523-100 Fax: 95/523-174
ELŐTERJESZTÉS Szabó Zoltán Sárvár Fekete-híd u. 95 sz. csapadékvíz elvezető csatorna közművesítési hozzájárulásal
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban :Étv) 28.§ (2) bekezdésének hatályos rendelkezése alapján a képviselő-testület határozatot hozhat a csapadékvíz-elvezető csatorna közművesítési hozzájárulás alkalmazásának, megfizetése módjának, mértékének általános szabályairól. (Étv. 28.§ (2) bekezdés: Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat megvalósította, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt. Az útépítési és a közművesítési hozzájárulás nem róható ki, ha az út-közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.) Sárvár város önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2007. /III.22./ számú önkormányzati rendelet 1. mellékelte (képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzéke) 1.1.8. A csapadékvíz elvezető csatorna közművesítési hozzájáruláshoz kapcsolódó hatáskörök: 1.1.8.1. A csapadékvíz-elvezető csatorna közművesítési hozzájárulásról a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság egyedi önkormányzati hatósági határozattal dönt. A képviselő-testület 39/2013. (II.14.) számú képviselő-testületi határozata alapján: 1. Hozzájárulást köteles fizetni: a) közművesítetlen terület önkormányzati beruházásban történő közművesítésével (csapadékvíz-elvezető csatorna kiépítésével) közvetlenül érintett valamennyi beépítésre szánt területen fekvő ingatlan tulajdonosa, b) a meglévő csapadékvíz-elvezető csatornára rákötni kívánó ingatlan tulajdonosa, továbbá annak az ingatlannak a tulajdonosa, amely nyílt rendszerű elvezetést váltó csapadékvíz-elvezető csatorna fejlesztéssel közvetlenül érintett, utólagos rácsatlakozás esetén. 2.Mentességi kedvezmények: a) Mentes a hozzájárulás fizetése alól az önkormányzati költségvetésből és lakossági társulások által közösen finanszírozott beruházás, feltéve, hogy a lakossági hozzájárulás ingatlanonként eléri a beruházás összes nettó bekerülési költsége egy ingatlanra utó részének a 20 %-át. b) Mentes a hozzájárulás fizetése alól részben vagy teljesen állami, illetőleg az Európai Unió által finanszírozott beruházással érintett ingatlan tulajdonosa. c) Mentes a hozzájárulás fizetése alól az az ingatlantulajdonos, aki az érintett ingatlannal határos önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó ingatlanon a 132
hozzájárulás fizetését megalapozó beruházásával összefüggésben, saját forrásból, igazoltan, önkormányzat feladatkörébe tartozó beruházást eszközölt, az igazolt összeg erejéig. d) A megállapított hozzájárulás összegének megfizetésére a kötelezett részletfizetés engedélyezését kérheti. A részletfizetés engedélyezéséről a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság – az érintett személy jövedelmi viszonyainak figyelembe vételével – dönt. A részletfizetés időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot. A részletek határidőbe történő teljesítése esetén kamatot nem kell fizetni, késedelem esetén a fizetésre kötelezettnek az elmaradt részleteket egy összegben a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten kell megfizetnie. 5. Az érintett ingatlanok tulajdonosai által fizetendő közművesítési hozzájárulás mértéke: 1. 2.
2.1. 2.2 2.3. 2.4.
Újonnan megvalósuló csapadékvíz-elvezető csatorna beépítetlen ingatlanok esetében ingatlanonként beépített, vagy jogerős építési engedéllyel rendelkező ingatlanok vonatkozásában, mind az újonnan megvalósuló csapadékvíz elvezető csatorna esetében, mind meglévőre történő rácsatlakozás esetén: lakóegységenként üzletenként, minden megkezdett 60 m2 után szálláshely szolgáltatás esetén szobánként és apartmanonként a-c) pont alá nem tartozó rendeltetésű építmény esetén a hasznos alapterület minden megkezdett 60 m2-e után
40.000,-Ft
40.000,-Ft 40.000, -Ft 40.000,-Ft 40.000,-Ft
Fentiek alapján a csapadékvíz-elvezető csatornára történő csatlakozás iránti kérelmet a Tisztelt Bizottság elé terjesztem megvitatásra és döntésre.
133
Szabó Zoltán Sárvár, Sárvár Fekete – Híd u. 95. sz. (807 hrsz.) alatti lakosok a tulajdonukban lévő családi ház tetőterében épített 2 db önálló lakás városi csapadékvíz elvezető rendszerhez történő csatlakozására kértek tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem, a rendelkezésre álló dokumentumok és a hatályos rendeletek alapján az alábbiakat állapítottam meg: - az ingatlan az Újsziget utca és a Fekete híd utca sarkán helyezkedik el - a Fekete híd utca felől az ingatlan mellett víznyelő található, melyre a csatlakozás műszakilag megoldható - Az SZMSZ-ről szóló 16/2007. (III.22.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1.1.4.11 alapján a tulajdonosi hozzájárulás megadása fenti kérelemhez a bizottság hatásköre. - Az SZMSZ-ről szóló 16/2007. (III.22.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1.1.8.1 a csapadékvíz-elvezető csatorna közművesítési hozzájárulásról a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság egyedi önkormányzati hatósági határozattal dönt. A 39/2013. /II.14./ számú képviselő-testületi határozat alapján 1. Hozzájárulást köteles fizetni: b) a meglévő csapadékvíz-elvezető csatornára rákötni kívánó ingatlan tulajdonosa, továbbá annak az ingatlannak a tulajdonosa, amely nyílt rendszerű elvezetést váltó csapadékvíz-elvezető csatorna fejlesztéssel közvetlenül érintett, utólagos rácsatlakozás esetén. A közművesítési hozzájárulás mértéke beépített ingatlan vonatkozásában lakóegységenként 40.000 Ft. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy a fentieket mérlegelve szíveskedjen döntést hozni arra vonatkozóan, hogy Szabó Zoltán - csapadékvíz-elvezető csatornára történő csatlakozásához tulajdonosi hozzájárulást ad - a hozzájárulás mértékét 2 db lakóegységre 80.000 Ft-ban határozza meg Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy a mellékelt határozati javaslatban foglaltak alapján hozza meg döntését.
Sárvár, 2014. december 9. dr. Bankits László irodavezető
134
135
136
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága 9600 Sárvár, Várkerület 2. Telefon: 95/523-135 Fax: 95/523-174 Iktatószám: /2014. Tárgy: Szabó Zoltán Sárvár, Fekete-híd u. 95. szám csapadékvíz elvezető csatornára történő csatlakozása
HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága a ……../2014. (XII.16.) számú határozatával Szabó Zoltán Sárvár, Fekete-híd u. 95 szám kérelmének helyt adva a Sárvár, Fekete-híd u. 95 szám (807 hrsz) alatti lakóház 2 db új építésű tetőtéri lakás zárt csapadékvíz-elvezető csatornára történő rákötésével kapcsolatosan közművesítési hozzájárulást állapít meg, melynek mértéke 80.000, (azaz: nyolcvanezer forint) A hozzájárulást jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell a mellékelt postautalványon befizetni. A Bizottság megállapítja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban:Ket.) 33/A § (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem keletkezett. A Bizottság megállapítja, hogy az ügyfelet terhelő eljárási költség nem merült fel. A döntés ellen az ügyfél annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül illetékmentes fellebbezéssel élhet. A fellebbezést Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottságánál (Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Gazdasági és Városfejlesztési Iroda 9600 Sárvár, Várkerület 2.) lehet benyújtani. A fellebbezésről Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete –kivéve ha elkésett, vagy nem a fellebbezésre jogosulttól származik, vagy a döntés a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően saját hatáskörben kijavításra, kiegészítésre, módosításra, visszavonásra kerül – harminc napon belül, vagy ha az nem lehetséges a határidő letelte utáni első testületi ülésen határoz. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A Bizottság tájékoztatja a fellebbezőt, hogy a fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására lehetőség nincs. INDOKLÁS: Szabó Zoltán Sárvár, Fekete-híd u. 95. szám alatti lakos a Sárvár, Fekete-híd u. 95 sz. (807 hrsz.) vonatkozásában csapadékvíz csatornára történő rákötés iránti kérelmet nyújtott be. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban :Étv) 28.§ (2) bekezdésének hatályos rendelkezése alapján a képviselő-testület határozatot hozhat a csapadékvíz-elvezető csatorna közművesítési hozzájárulás alkalmazásának, megfizetése módjának, mértékének általános szabályairól.
137
Sárvár város önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2007. /III.22./ számú önkormányzati rendelet 1. mellékelte (képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzéke) A csapadékvíz-elvezető csatorna közművesítési hozzájárulásról a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság egyedi önkormányzati hatósági határozattal dönt. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX: törvény 41.§ (4) bek. szerint a képviselő-testület határköreit a polgármesterre, a bizottságra, (....), ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, (….). A képviselő-testület 39/2013. (II.14.) számú képviselő-testületi határozata alapján: 1. Hozzájárulást köteles fizetni b) a meglévő csapadékvíz-elvezető csatornára rákötni kívánó ingatlan tulajdonosa, továbbá annak az ingatlannak a tulajdonosa, amely nyílt rendszerű elvezetést váltó csapadékvíz-elvezető csatorna fejlesztéssel közvetlenül érintett, utólagos rácsatlakozás esetén. 5. Az érintett ingatlanok tulajdonosai által fizetendő közművesítési hozzájárulás mértéke 2.1. lakóegységenként 40.000,-Ft A kérelem elbírálása során a Bizottság az alábbiakat állapította meg: A Sárvár, Fekete-híd u. 95 szám (807 hrsz) alatti lakóház csapadékvíz elvezető csatorna bekötésének akadálya nincs a városi csapadékvíz elvezető csatornára. Az ingatlan előtt a csapadék csatorna hálózat kiépített, a lakóház előtti víznyelőre a rákötés lehetséges. A közművesítési hozzájárulás mértéke 80.000 Ft,(azaz : nyolcvanezer forint) A Bizottság 2014. december 16-án megtartott ülésén a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott, figyelemmel arra, hogy az ingatlanon két lakóegység található. Fellebbezési jogot a Ket. 98.§ (1) bekezdése biztosítja, mely alapján az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A Ket. 99. § (1) bekezdés alapján: A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A Bizottság hatáskörét a hivatkozott rendelkezések állapították meg.
Sárvár, 2014. december 9.
Kampel Oszkár a bizottság elnöke
138