SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR, VÁRKERÜLET 2-3. MEGHÍVÓ Sárvár város Önkormányzatának Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága 2014. december 16-án (kedd) 15:30 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal 218-as tárgyalójában ülést tart, amelyre tisztelettel meghívom. N A P I R E N D: Zárt ülésen kerül tárgyalásra: A Bizottság saját hatáskörébe tartozó döntések: 1. Villamos energia vásárlása Sárvár közvilágítása és intézményi energiafogyasztása biztosítására tárgyú közbeszerzésben az eljárás eredményének a megállapítása és a nyertes ajánlattevő kiválasztása. (Helyszíni kiosztás) 2. „Tervezéssel vegyes vállalkozási szerződés alapján Sárvár közigazgatási területén belül (irsz.: 9600) a Megrendelő tulajdonát képező vagy használatában álló közterületeken építési beruházás, kivitelezési munkák elvégzése a közvilágítás korszerűsítés megvalósítására a KEOP-5.5.0/K/14-2014-0002 pályázati kódszámú Európai Uniós pályázat keretében.” tárgyú közbeszerzésben az ajánlati dokumentáció módosításának jóváhagyása Nyílt ülésen kerül tárgyalásra: A képviselő-testület 2014. december 16-án tartandó ülésének előkészítése: 1. Sárvár Város 2014-2020 közötti Környezetvédelmi Programjának elfogadása (Később kerül fel a honlapra) 2. A Sárvár, Batthyány u. 29. szám alatti ingatlan helyiségeinek ingyenes használatba adása 3. A Sárvár, Várkerület 17/A. szám alatti ingatlan helyiségeinek ingyenes használatba adása. 4. Városgazdálkodás Sárvár kérelme helyiség ingyenes használatba adásáról 5. A MÁV Zrt. és az Önkormányzat között az NYDOP-3.2.1/B-12-2013-0005 projekt beruházás során keletkezett létesítmények, eszközök üzemeltetésére vonatkozó megállapodás jóváhagyása 6. Sárvár város településrendezési eszközeinek módosítása – véleményezési szakaszt lezáró döntések meghozatala (Helyszíni kiosztás) 7. Fedezet biztosítása a Multifunkcionális sportcsarnok tanulmányterv készítéséhez 8. A Sárvári Gyógyfürdő KFT-nek nyújtott tagi kölcsönről szóló szerződés módosítása 9. Megállapodás a Sárvár, Kinizsi u. 13. szám alatti orvosi rendelő udvarának felújításáról 10. Orvosi rendelő alapellátáson túli használatának engedélyezése dr. Császár Veronika háziorvos részére
A Bizottság saját hatáskörébe tartozó döntések: 11. SIHU városnéző kisvonat engedély kérelme. 12. Tulajdonosi hozzájárulás önkormányzati tulajdonú utak építési törmelékkel történő javításához. 13. Sárvár, Dorottya u. 27. szám (1800 hrsz.) előtt kapubejáró építése 14. Szabó Zoltán Sárvár, Fekete-híd u. 95. szám alatti lakos csapadékvíz elvezető csatorna közművesítési hozzájárulása Sárvár, 2014. december 11.
Kampel Oszkár bizottsági elnök sk.
Nyílt ülésen kerül tárgyalásra: A képviselő-testület 2014. december 16-án tartandó ülésének előkészítése: 1./ NAPIRENDI PONT
ELŐTERJESZTÉS Sárvár Város 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programjának jóváhagyása
Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995 évi LIII. Törvény (továbbiakban Tv.) tartalmazza az önkormányzatok környezetvédelemmel összefüggő feladatait. A törvényben a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai között a környezetvédelmi programkészítési előírás is szerepel (Tv. 46. § (1) bekezdés). Sárvár Város II. Környezetvédelmi Programjának időbeli hatálya 2007-2013 időszakra vonatkozott, ezért ebben az évben aktuálissá vált a Környezetvédelmi Program következő időszakra (2014-2020) szóló elkészítése. A Környezetvédelmi Program megalkotása és rendszeres felülvizsgálata a jogszabályi előírásoknak való megfelelésen túl a város folyamatban lévő Európai Uniós projektjeihez kapcsolódó horizontális vállalásoknak is része, mely vállalások tejesítését a Közreműködő Szervezet rendszeresen ellenőrzi. Kérem, a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy Sárvár város 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programját a határozathoz mellékelt tartalommal hagyja jóvá.
Határozati javaslat Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete Sárvár Város 2014 - 2020 közötti időszakra vonatkozó Környezetvédelmi Programját a jelen határozat melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester
Sárvár, 2014. december 12.
Kondora István Polgármester
SÁRVÁR VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014-2020
Megrendelő:
Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
Készítette:
ABU Hungary Mérnökiroda Kft. 9027 Győr, Külső Árpád u. 41.
2014. december
ALÁÍRÓLAP
SÁRVÁR VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014-2020
Készítette:
ABU HUNGARY MÉRNÖKIRODA KFT. 9027 GYŐR, KÜLSŐ ÁRPÁD U. 41.
Témafelelős:
dr. Petróczki Ferenc környezetvédelmi szakértő
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS .......................................................................................................................................... 1 1.
A KÖRNYEZETVÉDELEMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA ....................... 3
2.
SÁRVÁR ÉS A KISTÉRSÉG RÖVID JELLEMZÉSE...................................................... 5
2.1.
Területi elhelyezkedés, népesség, közlekedés- és településhálózat ...................................... 5
2.1.1. Közlekedés és járműállomány ................................................................................................... 6 2.2.
Topográfiai és természetföldrajzi viszonyok........................................................................... 7
2.2.1. Kiemelkedő természeti értékek............................................................................................... 10 2.3.
Meteorológiai viszonyok .......................................................................................................... 11
3.
A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE..................................... 13
3.1.
Levegő ........................................................................................................................................ 13
3.2.
Vizek ........................................................................................................................................... 15
3.2.1. Felszíni vizek.............................................................................................................................. 15 3.2.2. Felszín alatti vizek ..................................................................................................................... 17 3.2.3. Ivóvíz .......................................................................................................................................... 23 3.2.4. Ivóvíz .......................................................................................................................................... 28 3.2.5. Csapadékvíz ............................................................................................................................... 32 3.3.
Talajok ........................................................................................................................................ 32
3.4.
Hulladékgazdálkodás ................................................................................................................ 37
3.4.1. A Sárvár - Hegyközségben lévő inert hulladéklerakó rekultivációja.................................. 40 3.5.
Természetvédelem, tájhasználat.............................................................................................. 40
3.6.
Villamos energia felhasználás .................................................................................................. 41
3.7.
Vezetékes gázfelhasználás........................................................................................................ 42
4.
KÖRNYEZETBIZTONSÁG ............................................................................................... 42
5.
KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJAVASLAT ........................................................ 44
5.1.
Intézkedési programjavaslat .................................................................................................... 44
5.2.
A környezet védelmét szolgáló általános intézkedések........................................................ 44
5.2.1. Helyi rendeletek és programok rendszeres felülvizsgálata .................................................. 44 5.2.2. A lakosság környezeti tudatosságának erősítése ................................................................... 46 5.2.3. Környezeti nevelés, oktatás ..................................................................................................... 46 5.3.
A környezeti elemekkel és önálló hatótényezőkkel kapcsolatos intézkedések................. 47
5.3.1. Levegőtisztaság védelem.......................................................................................................... 47 5.3.2. Felszín alatti és felszíni vizek védelme ................................................................................... 49
5.3.3. Talajvédelem .............................................................................................................................. 50 5.3.4. Hulladékgazdálkodás ................................................................................................................ 51 5.3.5. Természet- és tájvédelem......................................................................................................... 52 5.3.6. Energiagazdálkodás .................................................................................................................. 53 5.3.7. Zöldterület gazdálkodás ........................................................................................................... 54 6.
ÖSSZEFOGLALÁS ................................................................................................................ 56
BEVEZETÉS
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 46. § (1) bekezdés b) pontjának rendelkezése a települési önkormányzat feladataként határozza meg, hogy illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgozzon ki, illetve rendszeresen vizsgálja felül, amely összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével. A 46. § (1) bekezdés e) pontja szerint a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de rendszeres időközönként tájékoztatja a lakosságot. E feladatának eleget téve, Sárvár Város Önkormányzata a törvény előírásainak megfelelően 2007ben kidolgoztatta a város környezetvédelmi programját a hatályos jogszabálynak megfelelő tartalommal, amelyet az önkormányzat képviselő-testülete jóváhagyott. A Környezetvédelmi Program időbeli hatálya 2013-ig terjedt ki, ezért Sárvár Város Önkormányzata az új 2014-2020 közötti programozási időszakra vonatkozó környezetvédelmi program kidolgozására adott megbízást. A dokumentáció felülvizsgálatának szabályai időközben módosultak. A változás értelmében pl.: megszűnt a korábbi 2 éves felülvizsgálati kötelezettség. Életbe lépett helyette a program készíttetője által szükségesnek talált, vagy a Nemzeti Környezetvédelmi Program megújítását követő aktualizálás elve. A települési környezetvédelmi program elvei a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, valamint a település fejlesztési és rendezési terveivel összehangoltan lettek meghatározva. A harmadik Nemzetközi Környezetvédelmi Program 2014ig szólt, alapelvei között kiemelt szerepet kapott az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának segítése. Rendszerbe foglalta a környezet védelmére irányuló célokat, feladatokat a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt intézkedések meghatározásával. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2014-2020) stratégiai céljai között az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása, a természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata, valamint az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése szerepelnek. A környezetvédelmi törvény 2008. évi módosításai az országos, területi és települési kapcsolatok megerősítésére irányultak. Ezen kívül módosultak a programkészítés tartalmi elemeinek követelményei is, melyeket jelen felülvizsgálati dokumentáció elkészítésénél figyelembe vettünk. A módosított Kvt. előírásainak megfelelően a települések sajátosságaival, adottságaival és gazdasági lehetőségeikkel összhangban, a Kvt. 48/B § és 48/E § értelmében a települési környezetvédelmi programnak tartalmaznia kell: a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyásoló főbb hatótényezők elemzésén alapuló helyzetértékelést;
1
a fenntartható fejlődéssel összhangban álló, elérni kívánt környezetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; a célok és célállapotok elérése érdekében teendő főbb intézkedéseket (különösen a folyamatban lévő, illetve az előirányzott fejlesztésekkel és a működtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok megvalósításának ütemezését; a kitűzött célok megvalósításának szabályozási, ellenőrzési, értékelési eszközeit; az intézkedések végrehajtásának, valamint az előző pont szerinti eszközök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. A légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel, a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendő intézkedési tervekkel, a zöldfelület-gazdálkodással, a települési környezet és a közterületek tisztaságával, az ivóvízellátással, a települési csapadékvíz-gazdálkodással, a kommunális szennyvízkezeléssel, a településihulladék-gazdálkodással, az energiagazdálkodással, a közlekedés- és szállításszervezéssel, a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával és a környezet-károsodás csökkentésével kapcsolatos feladatokat és előírásokat. Mindezeken túl a környezetvédelmi program felülvizsgálata tartalmazhatja még a környezet minőségének, környezetbiztonságának, környezet-egészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti értékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: -
a területhasználattal,
-
a földtani képződmények védelmével,
-
a talaj-, illetve a termőföld védelmével,
-
a felszíni és felszín alatti vizek védelmével,
-
a vízbázisok védelmével,
-
a rekultivációval és rehabilitációval,
-
a természet és tájvédelemmel,
-
az épített környezet védelmével,
-
az ár- és belvízgazdálkodással,
-
az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével,
-
az éghajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással,
-
a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétellel kapcsolatos feladatokat és előírásokat. 2
A környezetvédelmi program időtávját a törvény 6 évben határozza meg. Jelen környezetvédelmi program ezért a jogszabályi előírásnak megfelelően, a 2014-2020. közötti időszak programját és célkitűzéseit foglalja magában. A környezetvédelmi program felülvizsgálatát az ABU Hungary Mérnökiroda Kft. (9027 Győr, Külső Árpád u. 41.) a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével végezte el.
1.
A KÖRNYEZETVÉDELEMI PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA
A felülvizsgálat a város fenntartható fejlődése érdekében, a városüzemeltetési feladatok integrált megközelítésével, és azzal a céllal készült el, hogy az egymással szoros kölcsönhatásban álló társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok hosszabb távon se veszélyeztessék a várost alkotó közösség életkörülményeit, környezeti biztonságát, biztosítsák a természet által alkotott és az ősidők óta itt élő emberek által létrehozott gazdag örökség megőrzését, fenntartható használatát, fejlesztését, és növeljék a város vonzerejét. Ennek szellemében a települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról Sárvár Város Önkormányzata gondoskodik, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. Ehhez kell, hogy még hozzájáruljanak a helyi erőforrások is, ami tulajdonképpen a Sárváron élő, dolgozó embereknek, választott képviselőiknek, a gazdálkodó szervezeteknek és az önkormányzat hivatali szerveinek környezettudatos magatartását, összefogását és partnerségét jelenti, hiszen a környezet értékgondozó fejlesztése nem csupán anyagi kérdés, megvalósítása érdekében minden magánszemélynek és szervezetnek – a saját szintjén – cselekednie szükséges. Ha a többség sikerrel hajtja végre a programban javasolt intézkedéseket, az hozzá fog járulni a város környezeti minőségének javulásához, vonzóbbá és egészségesebbé teszi Sárvárt nemcsak a lakosok, de a munkavállalók és a befektetők számára is, erősíti Sárvár kistérségi vezető szerepkörét, és csökkenti a tágabb környezetre gyakorolt kedvezőtlen környezeti hatásokat is. A jó minőségű városi környezet megteremtése tehát elképzelhetetlen a különböző stratégiák, szakmapolitikai elképzelések, kezdeményezések szoros összehangolása és az ebben érintett szereplők együttműködése nélkül. Az egyes társadalmi-gazdasági tevékenységek más-más térfelosztási egységekben alkotnak egységes rendszereket, és más-más területi léptékben kezelhetők optimális módon ezért a tervezés során a külső térbeli és ágazati kapcsolatokra is kitekintéssel kellett lenni. A város környezetvédelmi programja így Vas megye, a nyugat-dunántúli stratégiai tervezési régió és hazánk környezetvédelmi, területfejlesztési, területrendezési és egyéb terveivel is összhangban van. A helyi tervek közül pedig a városfejlesztési szempontból meghatározó terveket emelhetők ki. Jelen felülvizsgálat célja, hogy Sárvár jelenlegi környezeti állapotának bemutatásával és értékelésével, valamint a hatályos jogszabályok alapján kívánatos környezetvédelmi célok és célállapotok kijelölésével, javaslatot tegyen a képviselő-testület számára a végrehajtandó feladatokra, azok megvalósításának sorrendjére és határidejére, felvázolva a kitűzött célok
3
megvalósításának eszközeit, és amennyiben ez lehetséges, a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat is. A környezetvédelmi program felülvizsgálatával nem titkolt cél, hogy a társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelő és az azokat szolgáló fejlesztések javítsanak a társadalom életkörülményein, illetve hogy azok hatékonyan segítsék a város eredményes és gazdaságos fejlődését. Ennek érdekében a vizsgálatok a legfontosabb problémák bemutatására törekszenek, illetve próbálnak meg ezek megoldására olyan lehetőségeket felvetni, amelyek összhangban vannak a város stratégiai fejlesztési terveivel. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése, mint átfogó cél a következőket jelenti: forrástakarékos anyag-, víz-, terület-, termőföld- és energiahasználat, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezése, az anyagciklusok körfolyamattá zárása, a környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése (pl.: hulladékok minimalizálása, a megújuló energiaforrások fenntartható mértékű használata), a fogyasztók számára a termékek és szolgáltatások értékének növelése a termelés során. A fenntartható fogyasztási szokások meghonosításához alapvető feltétel a fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás, amely keresleti oldalról is erősíti a termelői folyamatok fenntarthatósága iránti igényt. Az állampolgárok cselekvéseiben hangsúlyossá válik a környezetetikus magatartás, a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód. Előtérbe kerülnek a fenntartható termelési és fogyasztási szokások, melynek eredményeképpen a társadalmi-gazdasági fejlődéssel nem jár együtt a környezetterhelés arányos növekedése. A környezetügy átfogó középtávú programjának tervezete a fenntartható fejlődésen alapul, átfogó céljai között szerepel, hogy megerősítse az állampolgárok életminőségének javításához, az egészséges környezethez való alkotmányos joguk érvényesítéséhez, valamint a társadalmi és gazdasági fejlődéshez szükséges alapvető feltételeket: a természeti erőforrások fenntartható használatát, a környezet minőségének javítását, a természeti örökség megőrzését és a környezeti biztonságot. A természeti erőforrások és értékek megőrzésére irányuló átfogó cél keretébe tartozik a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzése, a terhelhetőség illetve a megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kap a természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, melyet a szabályozáson túl ennek következetes érvényesítésével is elő kell segíteni. A települési élet- és környezetminőség javítását átfogó cél magában foglalja mindazon intézkedéseket, amelyek a kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítását szolgálják, így a környezet-egészségügyi feltételek teljesülését, a magas színvonalú biztonságos környezeti infrastruktúrát, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő színvonalát és arányát, valamint a lakossági felvilágosító, szemléletformáló tevékenységet.
4
A környezetbiztonság javítása kiterjed mind a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, földrengések, erdőtüzek) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, mind az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és az okozott kár csökkentésére.
2.
SÁRVÁR ÉS A KISTÉRSÉG RÖVID JELLEMZÉSE
2.1.
Területi elhelyezkedés, népesség, közlekedés- és településhálózat
Az elmúlt években az ország egyik legdinamikusabban fejlődő kistérsége, a Sárvári kistérség Vas megye keleti részén helyezkedik el. A csepregi, szombathelyi, celldömölki és vasvári kistérségekkel, valamint Győr-Moson-Sopron és Zala megyékkel határos. Területe 590 km2, ez alapján a második legnagyobb Vas megye kistérségei közül. Ugyanez igaz a települések számával kapcsolatosan is, hiszen a szombathelyi után itt van a második legtöbb (32 db) település. Központja Sárvár város, amely a Rába folyó két partján, a Gyöngyös-patak torkolatánál található, közigazgatási területe 64,65 km2. A város egyben a nevét viselő, jellemzően aprófalvas, rurális kistérség központja. Közigazgatási területén él a kistérség lakosságának több, mint 40 %-a. A helyiek számára, illetve a környező településekről naponta ingázó munkavállalóknak az idegenforgalom és a gyógy-turizmus mellett az ipar, a kereskedelem és más különféle szolgáltatások adnak megélhetést. A térség relatív földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén, közel az osztrák határhoz helyezkedik el, igaz, jelentős távolságban Budapesttől. A megyén belül nem periférikus a helyzete és közel van a megyeszékhelyhez. Mindebből fakadóan a kistérség egésze viszonylag jól ki tudta használni a fekvéséből származó előnyöket, vagyis általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől, sőt – köszönhetően annak is, hogy – a föld mélye világviszonylatban is értékes és ritka összetételű, 40-44 °C, illetve 86 °C hőmérsékletű, alkáli-hidrogénkarbonátokban gazdag gyógyvizet rejt, ami jelentős nemzetközi érdeklődésre tarthat (és tart is) számot, a közlekedés-földrajzi adottságok kiaknázásának lehetőségei még nagyobbak. Ezt jól segítheti a Hegyeshalom-Csorna-Szombathely vonalon épülő és várhatóan 2016-ben befejeződő M86-os autóút is, mely a térség – korábbiakhoz képest – kiemelkedően jó megközelíthetőségét teszi majd lehetővé. Sárvár népessége 14.812 fő (2012.). A lakosságszám alapján a Rába-parti város a második legnagyobb település Vas megyében. Az elmúlt években, ha kismértékben is, de folyamatosan csökkent Sárvár állandó népessége. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 2001-ben 15.919-en éltek a városban, addig 2007-ben 15.460-an, 2012-ben pedig már csak az előbb említett 14.812-en. A népességen belül magas a 25-39 évesek aránya. Ebbe a csoportba tartoznak az 1950es évek elején született nagy létszámú korosztály gyermekei. A korösszetétel változása főként a nőknél érzékelhető. A hölgyek több mint fele a 40 év felettiek korosztályába tartozik. A férfiak várható életkora már a születésükkor jóval alacsonyabb, mint a nőké. Ez összefügg a romló anyagi 5
és szociális helyzettel, a rohanó élettel, a mindennapi konfliktusokkal. Bizonyos fokig ezzel függ össze a viszonylag alacsony születésszám, valamint a természetes fogyás is. A születések számában a tíz év alatti korosztálynál az országos és a sárvári népesség számát tekintve is ugrásszerű a visszaesés. A gazdaság általános jellegére alapvető hatással bír Sárvár iparának utóbbi évtizedben lezajlott átalakulása és megerősödése. Mindenekelőtt ez az ágazat a legnagyobb foglalkoztató, s számos egyéb területen is központi szerepet játszik. Fontos körülmény, hogy az átalakult gazdasági szerkezet és megerősödött ipar a turizmust közvetlenül nem veszélyezteti, környezetterhelése nem jelentős, s a két szektor térbeli elkülönülése és viszonylag nagy távolsága is kedvező adottság. Külön említést érdemel a mintegy háromezer főt foglalkoztató Sárvári Ipari Park, mely alapvetően azzal a szándékkal jött létre, hogy az elektronikai ipar számára biztosítson koncentrált beszállítói bázist. A letelepült cégek tevékenységi köre alapján a park profilja: elektronika, műanyagfeldolgozás, fémmegmunkálás, csomagolóanyag-gyártás és különböző szolgáltatások, de mindezek mellett fontos és jelentős tradíciókkal rendelkező szelete a helyi iparnak a járműalkatrész gyártás és az élelmiszeripar is. A város jövője, fejlődése szempontjából az önkormányzat kiemelten kezeli a termálvízkincs hasznosítására alapozott gyógyturizmust, de a népesség megtartása, a munkahelyek megőrzése és lehetőség szerinti növelése, a további városiasodás érdekében Sárvár még vonzóbbá tétele az ipari és a szolgáltatói szférába befektetők számára szintén a prioritások közé sorolható. Betelepedésük feltétele azonban az, hogy a beruházások, a fejlesztések környezetkímélő tevékenységet valósítsanak meg, és működésük ne jelentsen vállalhatatlan kockázatot az itt élő emberek életminőségére.
2.1.1. Közlekedés és járműállomány A kistérség arteriális közlekedési hálózati helyzetű. Négy főút (84., 86., 87. és 88. számú főutak) és három vasútvonal (a Szombathely-Celldömölk villamosított, a Szombathely-Nagykanizsa és a Szombathely-Szentgotthárd vonal) metszi területét. A kistérség déli részén halad át az egész megye – sőt a régió – szempontjából is alapvető fontosságú 8-as főút. A kistáj nyugati határvonala a magyar-osztrák államhatár része. Az állami közutak hossza 131 km, amelyből 30 km első és másodrendű főút. A közútsűrűség 29 km/100 km2, a főútsűrűség 7 km /100 km2. A főút menti települések aránya 30 %. A vasútvonalak hossza 29 km, amelynek 35 %-a villamosított. A vasútsűrűség: 6,3 km/100 km2. A települések 13 %-a rendelkezik vasútállomással. A négy főközlekedési útvonal mindegyike (főleg nyáron) óriási forgalommal jellemezhető, melynek elvezetését a közeli jövőben várhatóan már jelentősen segítik a most zajló úthálózati fejlesztések. Ezeknek köszönhetően minden bizonnyal a környező lakott területek élhetősége is javulni fog, a környezeti ártalmak pedig csökkennek. A többi, harmadrendű főút vagy összekötő
6
út állapota összességében kielégítő, de helyenként keskenyek és rossz minőségűek. Kistérségi szinten fontos lenne a mezőgazdasági utak minőségének a javítása is. A nemzetközi tendenciának megfelelően a jövőben a személygépjármű ellátottság további növekedésével kell számolni, mely a város környezeti állapotát tovább fogja rontani, továbbá társadalmi kára a közúti balesetek miatt számottevő lehet. Komoly problémát jelent a közösségi közlekedési gépjárművek igen magas életkora, amely tovább rontja a közlekedési munkamegosztást, ezzel további környezetterhelést előidézve. A nemzetközi nagyvárosokra jellemzően hazánkban, így Sárváron is egyre népszerűbb a kerékpáros közlekedés, amelynek infrastruktúrája azonban elmaradott. Javítása a jövőben környezetvédelmi szempontból sem lebecsülendő cél lehet.
2.2.
Topográfiai és természetföldrajzi viszonyok
Domborzat A Rába-völgy szembetűnő alakrajzi és szerkezeti vonása a nagy völgyaszimmetria. A jobb part igen meredek, végig alámosott, számos helyen 20–40°-os lejtővel szakad le a völgy alluviumára. Ezzel szemben a bal partot a Pinka torkolatától 3–5 km széles, fokozatosan lealacsonyodó lankás lejtők (0–5°) kísérik, ahol a Rába-síkság kavicstakarója minden átmenet nélkül simul bele a völgytalp alluviális felszínébe. További sajátos jellemvonása, hogy széles (3–6 km), feltöltött (4–8 m) alluviális völgytalppal rendelkezik és esése (71 cm/km) igen jelentős. Az ártéri szintek (alacsony- és magasártér) erősen szabdaltak, felszínük mikroformákban igen gazdag. A széles völgysík mikroreliefjét az élő és elsorvadt holtágak és fattyúágak kusza hálózata, a különböző korú morotvagenerációk és morotvatavak sorozata, az ártéri erdővel benőtt hajdani meanderek sokasága, a lefolyástalan vagy rossz lefolyású tőzeglápos, zsombékos, vizenyős lapos mélyedések zegzugos labirintusai, valamint a mocsaras süllyedékek szövevényei teszik változatossá. A természeti képet egyre jobban antropogén hatások és formák (árvízgátak, védőtöltések, duzzasztóművek, csatornák, dűlőúthálózat) egészítik ki. Geológia A Rába-völgy a Nyugat- Dunántúl legnagyobb völgye: árkos süllyedékben keletkezett aszimmetrikus eróziós teraszos völgy. Kialakulása a kemenesháti hordalékkúp építésének befejeződése után, a közép-pleisztocén második felében kezdődött meg, s lényegében az újpleisztocén és a holocén folyamán ment végbe. A völgyet a jobb parton Körmendig, a bal parton pedig a Pinka torkolatáig teraszok szegélyezik. Körmend alatt a teraszok mindkét oldalon egymásba simulva lealacsonyodnak, és szabályosan rétegzett feltöltődésű hordalékkúpba mennek át. A térség tengerszint feletti átlagos magassága 150-153 m között változik, többé-kevésbé sík terület, az ártéri szintek (alacsony és magas árterek) váltakozása teszi változatossá. Felszíne
7
mikroformákban gazdag. A lefolyástalan területek, régi, részben feltöltődött sekély, pusztuló medrek, mélyedések a térségben évszázadokon keresztül közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatban álltak a Rábával és a Gyöngyös-patakkal. Sárvár és környékének természeti képét a természetföldrajzi viszonyok mellett az utóbbi évszázadban egyre erőteljesebben ható emberi tevékenység határozta meg. Az utolsó száz év során a mezőgazdasági tevékenység intenzív fejlesztése – amely a Rába és mellékfolyói, köztük a Gyöngyös-patak medrének szabályozásával nyert további területeket – a táj jelentős átalakulásával járt. Ehhez járult hozzá a számos ártéri erdő és folyóparti liget kivágása, holtágak feltöltése, értékes, ritka növény- és állatvilággal rendelkező mocsaras, nedves élőhelyek felszámolása, a szántóterületek növekedése a gyepterületek rovására, majd egy részének parlaggá válása (allergén gyomnövények elszaporodása), az illegális hulladéklerakások gyakorisága. Ezen beavatkozások általános hatásai mára a talajvíz jelentős mértékű apadásában, az erdők és természetes növénytársulások eltűnésében és a mezőgazdaság egyre több energiát igénylő fenntartásában nyilvánulnak meg. Sárvár közigazgatási területének több, mint fele szántóföldi művelés alatt áll. A szántóterületek az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében a természetes növénytakaró (erdők, rétek) helyén keletkeztek. Az erdőterületek aránya (20,5 %) még mindig meghaladja az országos átlagot. A jelenleg meglévő, értékesebb erdők a Rába jobb és bal parti zónájában lévő hazai gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek, csekély kiterjedésben fűz- és nyárfajokból álló puhafaligetek. Igazi, természetes állapotban csak csekély kiterjedésben maradtak fenn. Nagyobb részük természetközeli – erdészeti kezelésektől, telepítésektől nem mentes – formában található. Tájidegen fafajokból álló (Juglans nigra, Robinia pseudoacacia, Pinus silvestris, Picea abies, stb.) természetvédelmi szempontból értéktelen erdők aránya jelentős és az erdők korosztályeloszlása is rendkívül kedvezőtlen, természetellenes. Sárvár legfőbb természeti értékeit az ártéri erdők őrzik, ezért hosszútávon kiemelt figyelmet kell fordítani ezen erdőállományok megőrzésére. A gyepek területaránya nagyon kicsi (361,3 ha). A valamikori - főként az ártéri - gyepek kiterjedt, tájképet meghatározó élőhelyek voltak változatos kifejlődéssel és nagy fajgazdagsággal. Eltűnésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legelők gyorsan beerdősülésnek indultak (a legelés, taposás a beerdősülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerdősültek. Természetvédelmi szerepük, súlyuk ma csekély kiterjedésük miatt elenyésző.
8
Sárvár közigazgatási területének felszínborítási (CORINE) térképe
A bőséges csapadék és a kedvező domborzati, lefolyási viszonyok következtében sűrű felszíni vízhálózat alakult ki a tájon. A terület a Rába vízgyűjtőjéhez tartozik. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. Állóvizek elsősorban a Rába mentén fordulnak elő, amelyek eredetüket tekintve a folyószabályozások során az eredeti mederről levágott kisebb, nagyobb kanyarulatok. Az így kialakult holtágak, vagy más néven morotvatavak, különböző mértékben feltöltődtek, elmocsarasodtak. Ezek az áradások idején felfrissülő morotvák, kubikgödrök rendkívül fontos élőhelyet biztosítanak a vízi, mocsári élőlények számára. A város területén évi átlagban 6-700 mm csapadék hullik. Ugyanakkor a terület atlantikus hatás alatt álló klímája miatt a párolgás kisebb mértékű, ezért a terület vízháztartása pozitív mérleggel zár. A terület kőzettani felépítése és térszíni tagoltsága kedvez a víz tározásának, melynek következtében a keletkezett vízfeleslegek a 10-20 m vastag kavicsrétegben, illetve az alattuk elhelyezkedő homokos üledékben elraktározódnak. A legfiatalabb, holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvíz készlet a régi ásott kutakat, és az újabb ipari vizet szolgáltató csőkutakat látja el. Erre a rétegre települtek például a Baromfifeldolgozó Vállalat kútjai is. A kavicsos talaj jó vízáteresztő képességénél fogva ki van téve a felszínről történő szennyeződésnek, így a talajvíz gyakran magas nitrát-tartalmú, ezért ivásra alkalmatlan.
9
Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felső-pannóniai rétegsor 20-30 m-től mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmű fúrt kútjai. A beszűrőzött rétegek helyét összehasonlítva, jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidőben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmű-telepről is vezetnek 1400 m3 vizet a sárvári vízmű-telepre. A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 °C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy idegenforgalma. A felszín alatti vizek védelme azért is fontos feladatnak számít, mivel Sárvár közigazgatási területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területnek számít, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. Sárvár közigazgatási területe a 6/2005. (II. 22.) KvVM–BM együttes rendelettel módosított, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM–BM együttes rendelet alapján „B” közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik.
2.2.1. Kiemelkedő természeti értékek A Sárvár környékét hajdan övező kiterjedt ártéri erdőségek mára csak nyomokban maradtak fenn (pl. Szatmár-erdő, Bajti-erdő). Helyüket a Rába-ártéren létesített ültetvényerdők (kőris, fekete dió, nemes nyár) foglalták el. A köznép elől a múlt században még elzárt hercegi uradalmi erdő (Sári Tilos) mára illegális szemétlerakások és tarvágások helyszínévé vált. A Farkas-erdő védett banyafái már évekkel ezelőtt kidőltek. A hercegi család kedvelt kiránduló helyének számító Mária-Teréziaforrás régen elapadt. A Rába lefűződött holtágai vízutánpótlás hiányában feltöltődnek. A ma élő ember feladata – többek között – a még megmaradt természeti értékek megőrzése is az utódai számára. Sárvár város közigazgatási területén található természeti értékek védelmét országos jelentőségű és helyi jelentőségű védett területek biztosítják. Ezek a következők: -
Országos jelentőségű természetvédelmi terület: Sárvári arborétum;
-
NATURA 2000-es hálózat részeként kiemelt jelentőségű különleges természetmegőrzési terület: a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008) [A kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területként a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelettel vált a
10
NATURA 2000-es hálózat része a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008), mely Sárvár közigazgatási területét is érinti]; Sárvár és környékének NATURA 2000 területei
-
Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: Bajti-erdő részlet, Rába-holtág a Szatmár-erdőben, Várpark, Hatvany-Deutsch kastély parkja, Csónakázó-tó melletti parkerdő, Álló-kút, Vadkerti kocsányos tölgy, Gárdonyi úti parkban álló kocsányos tölgyek.
Sárvár országos jelentőségű természetvédelmi területe a Sárvári Arborétum mind tudományos, mind kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír. 1952. óta áll védelem alatt. A Védett Terület Törzskönyvében szereplő törzskönyvi száma: 39/TT/52. A 9,2057 ha kiterjedésű arborétumban jelenleg több mint 400 fa- és cserjefaj, -fajta található. Az arborétum tulajdonosa a magyar állam, vagyonkezelője az Erdészeti Tudományos Intézet.
2.3.
Meteorológiai viszonyok
Az éghajlati vizsgálatokhoz az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisában található hiteles adatok kerültek felhasználásra. A Sárvár térségére jellemző éghajlati statisztikai elemzések a vizsgált területhez legközelebb fekvő, hosszú adatsorral rendelkező meteorológiai állomáson (Szombathely), illetve a Vasegerszeg közigazgatási területén működő csapadékmérő állomáson mért adatok feldolgozása alapján kerültek összeállításra, az adatok megfelelő korrigálásával. A feldolgozásokban használt sokévi átlagok legnagyobb része az 1971-2000. közötti 30 éves időszakra vonatkozik.
11
Sárvár térségében a napfénytartam sokévi összege 1847,1 óra, ez elmarad a sokévi országos átlagértéktől (1938,0 óra). A legtöbb napfény (248,7 óra) júliusban éri a térséget, míg május hónapban egy gyenge másodmaximum (229,7 óra) mutatkozik. A legkevesebb napsütésre decemberben (52,5 óra) és januárban (64,1 óra) kell számítani. A napfénytartam évi menete gyakorlatilag megegyezik az ország más tájain megfigyelttel. Télen az országos átlagnál kissé több napsütés jellemzi a térséget. A pozitív anomália januárban a legmagasabb, ekkor 5,1 órával is többet süt a nap. Ezzel szemben nyáron jelentős negatív eltérés mutatkozik. A nyári hónapokban 15-20 órával kevesebb a napfénytartam az országos átlaghoz képest. Sárvár térségében az éves átlagos középhőmérséklet 9,6 °C, ez 0,4 °C-kal alacsonyabb az országos átlagnál. A sokévi havi hőmérsékleti értékek szerint az év legmelegebb hónapja a július (19,6 °C), de az augusztusi középhőmérséklet alig marad el ettől (19,4 °C). A leghidegebb hónap, a január: középhőmérséklete kevéssel fagypont alatt alakul (-0,9 °C). A havi középhőmérsékletek az év túlnyomó részében elmaradnak az országos átlagtól. A negatív eltérés májusban és júniusban kevéssel meghaladja az 1 °C-ot. Január és február hónapokban ugyanakkor az országos átlagnál kissé magasabbak a havi átlaghőmérsékletek. A relatív nedvesség évi átlaga Sárvár térségében 77,0 %, ez 2,1 %-kal magasabb az országos átlagnál. A levegő páratartalma jellegzetes éves menetet mutat. A nedvesség maximuma novembertől januárig terjedő időszakban van, ekkor a relatív páratartalom 85 % körül alakul. A legszárazabb hónap az április, a levegő nedvességtartalma ekkor nem éri el a 70 %-ot. Az éves menetben májusjúniusban egy lokális maximum figyelhető meg. A levegő páratartalma az év minden hónapjában magasabb, mint az országos átlag. A legnagyobb eltérés május, június és szeptember hónapokban van, ekkor 3,5-4 %-kal magasabb a páratartalom, mint az országos átlag. Ezzel szemben januárban a különbség mindössze 0,5 %. Az átlagos évi csapadékösszeg Sárvár térségében 656,3 mm, ami 88,2 mm-rel magasabb, mint az országos átlag. A legcsapadékosabb hónap a június (83,7 mm). Novemberben egy gyenge másodmaximum figyelhető meg (59,9 mm), ez a nyugati országrészben jellemző sajátosság. A legszárazabb időszak az év első három hónapja, ekkor átlagosan 40 mm alatt marad a havi csapadékösszeg. Ha a Sárvár térségére jellemző havi csapadékösszegeket összehasonlítjuk az országos havi átlagokkal, megállapítható, hogy minden hónapban csapadéktöbblet mutatkozik. Az országos átlagtól való eltérés áprilisban és decemberben nem jelentős. Ezzel szemben márciusban, júliusban és augusztusban, valamint novemberben az országos átlagot 20-25 %- kal haladja meg a Sárvár térségében hulló csapadék mennyisége. A havi bontásban megadott csapadékos napok (amikor a napi csapadékok összege meghaladja a 0,1 mm-t) száma egész évben meghaladja a 10-et, de júniusban még ennél is többször, átlagosan 15 napon hull valamilyen csapadék. A legkevesebbszer (11,5 nap) szeptember és október hónapokban kell csapadékra számítani. A havas napok (azok a napok, amikor hó hullik) száma Sárvár térségében átlagosan 34. A legtöbb havas nap (9) januárban van. A sokévi átlagok alapján a térségben október végétől áprilisig várható hó csapadék.
12
A szennyezőanyagok elszállítódását elsősorban az uralkodó szélirány befolyásolja, hiszen megszabja a szennyező anyagok terjedésének irányát. Ugyanakkor a szélsebesség nagyságától is függ, hogy a kibocsátott szennyezőanyagok a forrástól mekkora távolságra jutnak el. A térségben az évi átlagos szélirány-eloszlásnál (sebességektől függetlenül) az északi áramlás a leggyakoribb (évi átlagban 14,5 %-os gyakorisággal fordul elő), de igen közel áll hozzá a másodlagos maximum, ami a dél-délnyugati irányra esik (11,0 %). Legritkábban a keleti szél fordul elő (1,9 %), de összességében a keleties szélirányok gyakorisága is alacsony. Légszennyező anyagok: a troposzférikus ózon, mint másodlagos szennyezőanyag a földfelszín közelében, nagy részben antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NOX, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek) játszanak szerepet. A reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. Adott mérési pontban az észlelhető ózon koncentráció kialakulását a fotokémiai folyamatok mellett az emisszió, a transzport folyamatok és az időjárás együttesen határozzák meg. Természetesen a transzport folyamatok meteorológiai tényezőket is tartalmaznak, úgymint szélsebesség, szélirány, a légkör stabilitása és még sok egyéb más. Az ózon jellegzetes napi és évi menettel rendelkezik, amely fotokémiai keletkezésének következménye. Az elmúlt 10 év éves átlagait vizsgálva megállapítható, hogy az átlagértékek nem térnek el nagymértékben egymástól, és stagnáló tendenciát mutatnak. A nitrogén-dioxid jellegzetes napi és évi menettel rendelkezik, amely fotokémiai folyamatok következménye. A nyári hónapokra alacsonyabb havi átlag jellemző és a téli hónapokban magasabb e vegyület koncentrációja. Összességében Sárvár éghajlatára jellemző az országos átlagnál kevesebb napsütés az év legnagyobb részében. Az eltérés különösen a nyári hónapokban jelentős. Ezzel összhangban a tél kivételével minden évszak hűvösebb, mint az országos átlag, miközben a levegő relatív páratartalma az év minden hónapjában magasabb az országos átlagnál. Csapadék tekintetében az országos átlaghoz viszonyított csapadéktöbblet figyelhető meg. A hőérzetre jellemző PET télen és a nyár második felében az országos átlagnál kissé magasabb, míg az átmeneti évszakokban az átlagosnál kissé alacsonyabb értékek jellemzőek. A szélsebességek (ha nem is jelentős mértékben) meghaladják az országos átlagértékeket. Az uralkodó szélirány az északi.
3.
A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÁLTALÁNOS ÉRTÉKELÉSE
3.1.
Levegő
A levegőtisztaság-védelem átfogó szabályozását biztosító kormányrendelet1 végrehajtása érdekében az elmúlt években megújultak a szükséges miniszteri rendeletek, a szakterület szabályozása megfelel az Európai Unió követelményeinek. A Kvt. alapján az önkormányzat az 1
a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 13
illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg, ugyanakkor ez a lehetőség a határértékek megállapítására – ami a miniszter hatásköre – nem vonatkozik. Sárvár levegőminőségi állapotát a természeti (éghajlati, meteorológiai) tényezők alakulásától függően a háttérszennyezés, valamint a lokális szennyező források (az ipari kibocsátások, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a közlekedés) határozzák meg. Az ipari tevékenység döntően a város külső részén, iparterületen zajlik, lakóépületek közé ékelődő, jelentős kibocsátással járó ipari tevékenység a város területén nem található. Az ipari és szolgáltatási (pl. távfűtés) tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek által a légszennyezés mértéke formanyomtatványon (LM lap) a területen illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek bejelentett és országosan feldolgozott adatok szerint a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a szén-monoxid (CO), a szén-dioxid (CO2)2 és az ülepedő por (ÜP) kibocsátás az csökkenő tendenciát mutat. A városba települt ipari és szolgáltató létesítmények légszennyezőanyagkibocsátása a korábban már megtett intézkedések hatására határérték alatti. A helyhez kötött légszennyező-források által kibocsátott, fent nevesített szennyezőanyagokhoz hozzáadódnak a bejelentésre nem kötelezett kibocsátó forrásokon távozó légszennyezőanyagok, amelyek elsősorban a lakosság energiaigényének (fűtés, használati melegvíz előállítása, főzés) kielégítéséből származnak. Az ország egész területére kiterjedő általános tapasztalat, hogy az egyedi fűtésből származó légszennyezőanyag-kibocsátás jelentős mértékű és különösen a szén és a tűzifa felhasználása okoz fajlagosan lényegesen több kén-dioxid, illetve – a tökéletlen égés következtében – szén-monoxid- és koromkibocsátást, mint a jól szabályozható, korszerű fűtőművek. A közúti közlekedés következtében elsősorban nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szénhidrogének, kén-dioxid, korom és ennek felületén policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), valamint a ma már egyre kevésbé jellemző ólomszennyezés kerül a település légterébe, gyakorlatilag a talajszinttől legfeljebb 0,5-1 magasságban lévő kibocsátóforrásokon (kipufogócsöveken). Másodlagos hatásként a gépjárművek által felkevert por jelenthet légszennyezést. A szennyezőanyagok várható koncentrációi az út-menti területeken az aktuális meteorológiai viszonyoktól függően is változnak. A szakirodalomban ismertetett, különböző terjedési modellekkel számított adatok szerint a gépjárművek által kibocsátott légszennyezőanyagok koncentrációi az út tengelyétől mért 8-10 m távolságban általában felére csökkennek, hatásuk azonban még 150-200 m távolságban is kimutatható. Itt kell még megjegyezni, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatai alapján országosan és Sárváron is 1990 óta jelentősen csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása és javult a környezeti levegőminőség. Szintén a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatai igazolják, hogy országosan és Sárváron is a személygépkocsi-állományon belül az utóbbi években közel kétszeresére növekedett a dízel gépjárművek aránya. Ez a nitrogén-oxidok (NOx) és a szálló por (PM10) kibocsátása 2
bár a szén-dioxid határértékkel nem szabályozott légszennyező-anyag, kibocsátása a gáz ózonréteget károsító (üvegház) hatása miatt, a felső légkör védelme érdekében fontos. 14
szempontjából kedvezőtlen jelenség, mivel az ilyen gépkocsik magasabb hengertér-hőmérséklete miatt termikus NOx-kibocsátásuk magasabb, illetve a nehezebb és bonyolultabb szervesanyagcsoportokat tartalmazó dízel üzemanyag elégetésekor keletkező szálló por és koromszemcsék kibocsátása – az utóbbi években terjedő részecskeszűrők ellenére – ma még kedvezőtlenebb3. Ugyanakkor mérséklődött a nagy fajlagos fogyasztású, régi évjáratú személygépkocsik aránya és ez a közlekedés károsanyag-kibocsátásának szempontjából kedvező jelenség. Az elmúlt években a gépjárműpark átlagos életkora szignifikánsan nem változott, bár 2002. után észlelhető mértékű javulás jelentkezett. A közlekedés szereplőinek körében a takarékosabb járművek alkalmazása folyamatos – ám források hiányában csak lassan megvalósuló – törekvés. Sárvár város városrészeinek gyógyhellyé minősítése céljából levegőterheltségi vizsgálatot is végeztek. A mérések során vizsgálták az O3, NO, NO2, SO2, CO szinteket, valamint folyamatosan mérték szállópor PM10 frakcióját és a meteorológiai paramétereket (hőmérséklet, nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom). A kapott eredményeket a Sárvár város környezeti állapotának értékelése, 2012 c. szakanyag ismerteti részletesen, de a 4 mérési periódus eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a mérési időszakok alatt az 1 órás adatok alapján egészségügyi határérték túllépés nem történt. Megállapítható továbbá, hogy a 24 órás átlagkoncentrációk, illetve a napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma sem haladta meg az egészségügyi határértékeket. Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak. A mérési eredmények és a hatályos egészségügyi határértékek alapján a vizsgálatok időszakában a vizsgált terület levegőterheltségi szintje megfelelt a vonatkozó, gyógyhellyé minősítés levegőtisztaság-védelmi követelményeinek. Ennek (is) köszönhetően 2012ben Sárvár két városrésze, a „Sárvár-Gyógyvarázs” és „Sárvár Arborétum” is megkapta a gyógyhellyé nyilvánítás oklevelet.
3.2.
Vizek
3.2.1. Felszíni vizek A város és közvetlen környéke meglehetősen gazdag vízfolyásokban. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a
3 A 2009 szeptembere után megjelenő dízel személygépkocsik szálló por (PM ) kibocsátása jelentősen lecsökkent, 10 ezért akár elérheti a benzinüzeműekét, hiszen az azóta érvényes EURO-5 előírások már mindkét hajtóanyagcsoportnak azonos PM10 kibocsátási határértéket írnak elő, ugyanakkor a szálló por egészségkárosító hatása a porszemcsék tömegén kívül alapvetően függ azok minél kisebb méretétől is.
15
Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. A Rába vízhozama a város körzetében kisvíz idején 6 m3/s, középvíznél 37 m3/s, nagyvíznél 516 m3/s. Az eddig mért legnagyobb vízhozam 795 m3/s, mely 50 éves gyakorisággal ismétlődik. A Rába energiájával tetemes mennyiségű hordalékot is szállít. Lebegtetett hordaléka 10 éves átlagban 92.160 m3/év, a görgetett hordaléka pedig 1.862 m3/év. Legnagyobb hordalékhozama az előző értékeknek közel a kétszeresét éri el. A Gyöngyös-patak a város második legjelentősebb vízfolyása. A Kertváros alatt kialakított csatornával többlet-vizét már a város előtt a Rábába vezethetik. Sárvárnál 15 m3/s átbocsátóképességű mederben folyik. Vízhozama kisvíznél 0,5 m3/s, középvíznél 2 m3/s, nagyvíznél 15 m3/s. Vizével táplálja a Téglagyári-, a Csónakázó- és az Arborétum területén kialakított mesterséges tavakat. Vízminősége a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által Vas-megyében vett minták vizsgálatai alapján általában a III. (tűrhető) kategóriába esik. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis Balatoni Üzemmérnökségének vízminőségi laboratóriuma 2011. május 31-én helyszíni mintavételezést végzett a Csónakázó-tavon, a Téglagyári tavon és a Gyöngyös műcsatornán, az alábbi mintavételi helyeken: Gyöngyös műcsatorna Téglagyári-tó befolyási oldal, Téglagyári-tó kifolyási oldal, Előülepítő-tó I. öböl kifolyása, II. öböl kifolyása, III. öböl kifolyása. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a legnagyobb összes foszfor (ÖP) koncentráció ≈0,1 mg/l a horgásztó befolyóiban mutatható ki. A Téglagyári-tóban kisebb mértékű 0,063-0,094 mg/l közötti, a Csónakázó-tóban pedig ~0,05 mg/l. A nitrogénformák közül a nitrát-nitrogén (NO3-N) koncentrációja az Előülepítő-tóban és a Gyöngyös-műcsatornában >3 mg/l volt, a Téglagyáritóban 1 mg/l körüli, a Csónakázó-tóban pedig 0,6 mg/l körüli. Az ammónium-nitrogén (NH4-N) érték mindegyik mérési ponton rendkívül alacsony volt. A vízben lebegő mikroszkopikus algák mennyisége a folyásirány mentén változott. A Gyön-gyösben az alga biomassza érték 1,5 illetve 3,3 mg/l, a Téglagyári-tóban ehhez képest mintegy háromszorosára nőtt és meghaladta a 10 mg/l mértéket is. Az Előülepítő-, és a Csónakázó-tóban a mért érték nagymértékben csökkent, nem érte el a 0,5 mg/l mennyiséget sem. A tápanyag ellátottság mindenhol jónak mondható. A befolyókban az összes foszfor koncentráció az eupolitróf és a politróf állapot közötti átmeneti érték volt. A tápanyag koncentráció a tavakban lecsökkent, azonban a jó tápanyag ellátottság az esetek nagy részében fennmaradt. Nem szabad megfeledkezni a mesterséges hatásokról sem. A Spirit Hotel kifolyó vize ugyanis visszaduzzadva közvetlenül befolyásolhatja a vízminőséget (és a vizsgált időszakban a Spirit Hotel kifolyó vizének fajlagos vezetőképessége kiugró értéket mutatott, 2.378 µS/cm). A fajlagos vezetőképesség viszonylag konzervatív paraméter, így vizsgálatával a termálvíz elterjedése jól nyomon követhető. Megállapítható, hogy a termálvíz időszakosan és lokálisan hatással lehet a vizek minőségére és feltételezhetően kétféle módon hathat: egyrészt befolyásolhatja a Csónakázótó öblének foszfor-forgalmát a biogén mészképzés révén, relatív foszforhiányt okozva. Másrészt, amennyiben a fürdő technológiájában algicideket alkalmaznak, azok közvetlenül csökkenthetik a
16
fitoplankton biomasszát, miután nyomokban is hatnak. A jövőre nézve éppen ezért egy átfogó elemzés mindenképpen javasolható.
3.2.2. Felszín alatti vizek Sárvár és környéke természetes forrásokban szegény terület. A földtani felépítés miatt leginkább a Kemeneshát lábánál fakadnak vízerek. Ilyenekkel az Omlás erdőben és a Bajti felé eső területen, a vasúti töltés oldalában is lehet találkozni. A Rába bal parti területén csak egyetlen természetes forrás ismert. Sárvár város külterületén, a Szombathely felé vezető 88-as számú főúttól nem messze a szántóföldi táblák között, természetes mélyedésben tör a felszínre egy rétegforrás. A terület földrajzi értelemben a Rába-völgy és a Rábai teraszos síkság határán fekszik. A forrás a topográfiai térképeken név megjelölése nélkül látható, a Sárvár történetével foglalkozó forrásmunkák egyike sem említi. A forrást a Sáriban lakó emberek „Álló-kút” néven ismerik. Földrajzi helyzetéből eredően ugyanakkor a Sárvár alatti rétegek gazdag vízkészletet rejtenek. A legfiatalabb holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvíz készlet a régi ásott kutakat és az újabb ipari vizet szolgáltató csőkutakat látja el. A kavicsos talaj jó vízáteresztő képességénél fogva ki van téve a felszínről történő szennyeződésnek4, így a talajvíz gyakran magas nitráttartalmú, ezért ivásra alkalmatlan. A nitrátérzékeny területek elhelyezkedése Sárvár környékén
4
Sárvár közigazgatási területe a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet értelmében a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés szempontjából nitrátérzékeny területnek számít, a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján pedig a felszín alatti vizek állapota szempontjából kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület 17
A talajvíz mélysége Sárvár közigazgatási területén a Rába baloldali teraszos síkján 2-4 m között található, a Rába völgye felé 2 m-ig emelkedik. A Rába jobb oldalán található Kemeneshát vonulatán azonban 15-20 m mélységben jelenik csak meg. Kémiai összetételét tekintve a kalciummagnézium-hidrogénkarbonátos típusba sorolható. A talajvíz minőségéről a város területén létesített, a talajvíz esetleges minőségi változását észlelő (monitoring) kutak vizsgálati eredményeiből, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálatok során mélyített fúrások eredményei alapján lehet tájékozódni. Az Önkormányzat kezelésében a XIII. városi felhagyott, rekultivált hulladéklerakó területén 5 db figyelőkút, a Sárvár-Hegyközségben felhagyott, rekultivált szilárd hulladéklerakón 11 db talajvíz mintavételi hely található. Ezek félévenkénti rendszeres vizsgálatáról az Önkormányzat gondoskodik. A vett vízmintákat a környezetvédelmi hatóság által előírt paraméterekre vizsgáltatja. A laboreredmények (az értékelő jelentések részeként) évente megküldésre kerülnek a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség részére. A Sárvár 1247/2 hrsz. alatti ingatlanon (XIII. városi lerakó) lévő figyelőkutak 2013. évi vizsgálati eredményeit az 1. táblázat foglalja össze. A Sárvár-Hegyközségben lévő mintavételi helyek vizének vizsgálati eredményeit a 2-4. táblázatok ismertetik, ahol a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009 (IV.14) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben (a továbbiakban: Együttes rendelet) szereplő határértékektől eltérő, illetve azokat meghaladó mennyiségek vastagon szedve szerepelnek; a kimutathatósági határ alatti koncentrációkat „k. a.” jelöli.
1. táblázat
A Sárvár 1247/2 hrsz. alatti ingatlan figyelőkútjainak vízvizsgálati eredményei, 2013. S-1 számú kút
S-2 számú kút
S-3 számú kút
S-4 számú kút
S-5 számú kút
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
pH
7,99
8,16
7,16
7,29
8,14
8,25
8,18
8,39
8,26
8,25
összes oldott a. (mg/l)
369
301
3064
3205
374
285
2,96
285
280
292
ammónium (mg/l)
0,94
1,03
31,7
66,5
0,27
2,62
0,16
1,88
k. a.
1,92
nitrit (mg/l)
k. a.
k. a.
0,10
0,06
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
nitrát (mg/l)
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
szulfát (mg/l)
k. a.
k. a.
k. a.
0,32
k. a.
k. a.
0,37
0,33
k. a.
k. a.
foszfát (mg/l)
5,05
19,2
363
542
18,8
26,2
17,3
7,40
13,8
25,3
74
32
268
360
46
29
34
31
29
33
vizsgált paraméter
B (mg/l)
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált kutak vízminősége nem minden vizsgált paraméter esetében megfelelő. Az egyes vízmintákban kimutatott ammónium-ion koncentrációk jellemzően egész évben túllépik az Együttes rendeletben megadott határértéket, a bór mennyiségei az I. félévben két kút (S-1 és S-2) esetében nem megfelelőek.
18
Az adatokat a korábbi évek vizsgálati eredményeivel összehasonlítva jelentős eltérések az S-2 jelű kút esetében tapasztalhatók, ahol a szulfát koncentrációja határérték fölé emelkedett, illetve a II. félévben vett vízminta bór tartalma is jelentősen megnőtt. A kutak ammónium tartalmának alakulásában az I. félévben csökkenés volt tapasztalható. Mint arra az előző évek jelentései is kitérnek, egyértelműen az S-2 jelű figyelőkút vizének minősége a legrosszabb. A határértékeket túllépő szennyezőanyag koncentrációk azonban (nagy valószínűséggel) inkább a kút kényszerűségből történt nem megfelelő elhelyezésére vezethetők vissza, mintsem a lerakó környezetszennyező voltát igazolnák.
19
2. táblázat vizsgált paraméter pH vezetőképesség (µS/cm) KOIps (mg/l O2) ammónium (mg/l) nitrit (mg/l) nitrát (mg/l) klorid (mg/l) B (mg/l) Cr (µg/l) Ni (µg/l) Zn (µg/l)
A Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó I. üteme mintavételi helyeinek vízvizsgálati eredményei és a vonatkozó határértékek, 2013. határérték ≥6,5 és 9,0≤ 0,5 50 0,5 50 20 200
IV. jelű kút I. félév II. félév 7,65 7,94 2490 2140 -
V. jelű kút I. félév II. félév 7,76 7,77 827 1090 -
50,9
44,5
0,59
1,03
0,49 24,7 0,07 k. a. 12,4 k. a.
1,13 45,1 -
k. a. 27,7 0,13 k. a. k. a. k. a.
k. a. 29,9 0,08 k. a. 3,65 k. a.
0,60 k. a. 10,7 k. a.
VI. jelű kút I. félév II. félév 7,48 7,78 1480 1390 k. a. k. a. k. a. 0,09
65,5
126
0,06 k. a. 2,65 k. a.
k. a. k. a. k. a. k. a.
VII. jelű kút I. félév II. félév 7,47 7,85 1360 1090 0,02 k. a. k. a. 0,05 37,4 64,6 0,06 k. a. k. a. k. a. 2,51 k. a. k. a. k. a.
I. ütem 1. kút I. félév II. félév 8,25 7,89 1110 1040 5,4 3,2 k. a. k. a. 0,11 k. a.
72,7
124
122 -
159 -
I. ütem 3. kút I. félév II. félév 7,71 7,99 816 599 2,2 2,6 k. a. k. a. k. a. 0,70 27,5 5,54 53 67 -
I. ütem 4. kút I. félév II. félév 7,65 7,94 2490 2140 -
50,9
44,5
0,49 24,7 0,07 k. a. 12,4 k. a.
1,13 45,1 -
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az általános vízkémiai paraméterek közül a vízminták nitrát-tartalma jellemzően meghaladja az Együttes rendeletben megadott határértéket, míg az ammónium a monitoring rendszer új kútjaiban (IV. és V. jelű) magas. A IV. jelű kútban a II. félévben a bór is határérték közeli, illetve kismértékben meghaladja azt. A kutak vizsgálati eredményeit a korábbi évek adataival összehasonlítva nem tapasztalható érdemi változás.
20
0,60 k. a. 10,7 k. a.
3. táblázat
A Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó III/1. üteme mintavételi helyeinek vízvizsgálati eredményei és a vonatkozó határértékek, 2013.
III. jelű kút III. ütem 2. kút III. ütem 3. kút I. félév II. félév I. félév II. félév I. félév II. félév pH ≥6,5 és 9,0≤ 8,23 8,35 7,81 7,93 7,83 7,82 vezetőképesség (µS/cm) 1350 1490 1170 1570 1310 1590 összes oldott anyag (mg/l) 854 995 787 1114 759 1093 KOIps (mg/l O2) 9,8 32 5,3 9,8 2,1 6,3 ammónium (mg/l) 0,5 0,18 0,29 2,48 3,83 k. a. 0,13 nitrit (mg/l) 0,10 k. a. k. a. k. a. 0,21 0,19 nitrát (mg/l) 50 69,9 83,1 7,82 3,96 110 205 47,8 150 szulfát (mg/l) 250 49,7 48,2 81,4 124 93,5 130 62,0 522 klorid (mg/l) 35 34 135 209 104 221 63 280 B (mg/l) 0,5 1,71 0,08 0,38 0,62 k. a. 0,16 0,09 0,22 Cr (µg/l) 50 k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. Ni (µg/l) 20 3,13 2,60 8,76 12,5 5,05 10,6 2,47 4,47 Zn (µg/l) 200 k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. k. a. TPH (µg/l) 100 k. a. k. a. k. a. k. a. 675 k. a. k. a. k. a. * Nem vizsgált paraméter, mert a mintavételi pontban a mintavételkor mintázható vízmennyiség nem volt. vizsgált paraméter
határérték
I. jelű kút I. félév II. félév 8,16 8,23 467 493 330 316 3,4 4,2 0,21 k. a. 0,18 k. a.
Csurgalékvíz I. félév II. félév 8,46 8,89 4010 5340 2540 3394 75 260
38,7
19,6
0,15 k. a. 53,8 960 0,36 11,9
0,74 4,26
Csapadékvíz 1 I. félév II. félév -
Csapadékvíz 2 I. félév II. félév -
788 1170
-
-
-
2,72 12,2
38,0
37,5
k. a. k. a.
1090
k. a.
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált kutak és a csurgalékvíz medence vízminősége nem minden vizsgált paraméter esetében megfelelő. Az eredményeket a korábbi évi adatokkal összehasonlítva az alábbi megállapítások tehetők: az I. jelű kútban az ammónium-ion mennyisége lecsökkent, ellenben a nitrát koncentrációja a 2011. évi szintre emelkedett és – legalábbis az I. félévben – a kút bór tartalma is kifogásolt. A III. jelű kút vizének minősége egyértelmű javulást mutat, ami jelentős pozitív változás a 2011. óta eltelt időszakban. A III. ütem 2. kút esetében a korábbi évi adatokkal történő összehasonlítás nem jelez érdemi változást. Az I. félévben detektált magas TPH tartalom nagy valószínűséggel mintavételi és/vagy vizsgálati hibát jelez, hiszen a kútból korábban sosem, illetve azt követően a II. félévben sem volt szénhidrogén-származék kimutatható mennyiségben jelen. 21
-
-
A III. ütem 3. kút esetében a szulfát koncentrációja növekvő tendenciájú. A csurgalékvíz medence vizének vízminőségi adatai gyakorlatilag „0” vizsgálati eredménynek tekinthetők, hiszen a rekultivációt megelőzően e mintavételi pont nem létezett.
22
4. táblázat A Sárvár-hegyközségi inert hulladéklerakó figyelőkútjának vízvizsgálati eredményei és a vonatkozó határértékek, 2013. vizsgált paraméter
határérték
II. jelű kút I. félév
II. félév
≥6,5 és 9,0≤
7,85
7,89
vezetőképesség (µS/cm)
-
3190
1970
összes oldott anyag (mg/l)
-
2431
1464
KOIps (mg/l O2)
-
14
7,9
0,5
0,05
k. a.
nitrit (mg/l)
-
0,06
k. a.
nitrát (mg/l)
50
308
366
szulfát (mg/l)
250
530
288
klorid (mg/l)
-
400
148
B (mg/l)
0,5
0,52
0,32
Co (µg/l)
20
3,16
k. a.
Cr (µg/l)
50
k. a.
k. a.
Ni (µg/l)
20
9,95
3,04
Zn (µg/l)
200
k. a.
k. a.
pH
ammónium (mg/l)
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az általános vízkémiai paraméterek közül a nitrát és a szulfát mért értékei haladták meg az Együttes rendeletben megadott határértéket. A nehézfémek- és toxikus elemek közül a bór mennyisége az I. félévben kismértékben (de az elfogadott mérési bizonytalanságot nem meghaladóan) határérték feletti. A kapott eredményeket a korábbi évi adatokkal összehasonlítva elmondható, hogy a bevizsgált vízmintákból az elmúlt időszakban mind a nitrát, mind a szulfát feldúsulása tapasztalható. Bár 2013. I. félévében a bór mért értéke is növekedést mutatott, ennek ellenére meg sem közelíti a 2011-ben kimutatott mennyiségeket. A többi nehézfém, illetve toxikus elem koncentrációja 2012. óta folyamatosan alacsony.
3.2.3. Ivóvíz A felhagyott hulladéklerakók Sárvár ivóvízbázisaival nincsenek kapcsolatban, a lakosság ivóvízellátását nem veszélyeztetik. A megvalósított műszaki rekultivációval a felszíni csapadékvizek hulladéktestbe történő szivárgása megszűnt, így azok további kioldó hatásával gyakorlatilag nem kell számolni.
Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felső-pannóniai rétegsor a felszíntől 20-30 m-től mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmű fúrt kútjai. A beszűrőzött rétegek helyét összehasonlítva jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidőben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmű telepen lévő 2 db mélyfúrású kútból is vezetnek vizet a sárvári vízmű telepre. A Sárváron 2010-2013. közötti időszakban szolgáltatott ivóvíz mennyiségi adatait az 5. táblázat ismerteti.
5. táblázat
Sárváron szolgáltatott ivóvíz mennyiségi adatai (2000-2013) Év
m3/év
2010
1100066
2011
1061039
2012
1016690
2013
1052831
A SÁRVÁR-VÍZ Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft. (9600 Sárvár, Nádasdy u. 136.) havi gyakorisággal elvégezteti az ivóvíz céljára termelő kutak vizének vizsgálatát. A vízvizsgálatokat a Vas Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Vasivíz Zrt. szombathelyi laboratóriuma szerződéses alapon végzi. A rendszeres vizsgálatok az alábbi komponensekre terjednek ki: -
-
Kémiai vizsgálatok: hőmérséklet, kémiai oxigénigény, klorid, nitrát, nitrit, ammónia, mlúgosság, összes keménység, szulfát, vas, mangán, kalcium, magnézium, pH, fajlagos vezetőképesség, összes aktív klór; Bakteriológiai vizsgálatok: Pseudomonas szám, Coliform szám, baktériumszám 22 és 37 °C-on; Biológiai vizsgálatok: szeszton mennyisége, vas-mangán baktériumszám, kénbaktériumszám, fonalas baktériumszám, gombaszám, összes szervezetszám, zooplankton szám, fitoplankton szám.
A rendszeres ellenőrző vizsgálatok biztosítják az egészséges ivóvíz szolgáltatást, valamint hogy Sárvár ivóvízhálózatába szennyezés nem kerülhet. Mikroorganizmusok által előidézett járványos megbetegedés a lakosság körében mindeddig nem fordult elő. A szolgáltató az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat részére megküldésre kerülő adatok közül a 2014. év III. negyedévének eredményeit a 6. táblázat foglalja össze.
24
6. táblázat Mintavétel helye
KOIps mg/l
Ammónium mg/l
Nitrit mg/l
Nitrát mg/l
pH
Klorid mg/l
EC µS/cm
Szulfát mg/l
5,0**
0,5**
0,5*
50*
6,5-9,5**
250**
2500**
250**
"m" lúgosság mmol/l -
0,7
<0,02
<0,05
3,3
7,7
3
500
<16
2014.08.14.
0,59
0,2 4
<0,05
<1
7,5
3
468
2014.09.22.
0,59
0,24
<0,05
<1
7,4
2
2014.07.15.
0,64
0,02
<0,05
1,6
7,7
2
Mintavétel időpontja
Határérték Rábasömjén posta Hegyközség Gépház kimenő Hegyközség Gépház kimenő Dózsa u. kk
A sárvári közüzemi ivóvízhálózat vízvizsgálati eredményei (2014. III. negyedév)
2014.09.22.
Keménység mg/l CaO
Fe µg/l
Mn µg/l
Ca mgl
Mg mg/l
50-350**
200**
50**
6
119
10
<5
51
20,4
<16
5,7
153
<10
<5
77
19,4
469
<16
5,7
153
<10
<5
77
19,5
480
<16
5,8
137
<10
<5
62
21,5
-
Dózsa u. kk
2014.09.22.
0,62
0,06
<0,05
1,3
7,6
2
488
<16
5,7
161
40
<5
74
24,4
Polg.m. Hivatal
2014.07.30.
0,69
0,13
<0,05
<1
7,7
2
469
<16
5,8
149
<10
<5
68
22,7
Polg.m. Hivatal
2014.08.14.
0,69
0,05
<0,05
<1
7,7
2
472
<16
5,7
141
<10
<5
73
23,8
Rákóczi u. kk
2014.07.30.
0,69
0,05
<0,05
<1
7,7
2
472
<16
5,7
141
<10
<5
67
20,4
Rákóczi u. kk
2014.09.22.
0,68
0,11
<0,05
<1
7,5
2
469
<16
5,5
153
<10
<5
77
19,6
Sársziget u. kk
2014.07.15.
0,69
0,03
<0,05
1,7
7,7
2
487
<16
5,8
147
10
<5
67
23
Sársziget u. kk
2014.09.22.
0,68
0,21
<0,05
<1
7,5
2
532
<16
5,9
173
<10
<5
81
25,6
2014.07.30.
0,62
0,02
<0,05
1,7
7,7
2
486
<16
5,7
139
<10
<5
63
21,8
2014.09.22.
0,62
0,03
<0,05
1,8
7,6
2
487
<16
5,8
153
<10
<5
70
23,6
2014.07.31
0,59
0,04
<0,05
<1
7,7
2
389
5
4,5
122
130
56
56
18,9
2014.08.14
0,59
0,07
<0,05
<1
7,7
2
389
<16
4,6
122
90
52
57
18,4
Damjanich u. lakatosüzem Damjanich u. lakatosüzem Lánkapuszta vízóraakna Lánkapuszta vízóraakna
A táblázat, illetve a vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a sárvári ivóvízhálózatban szolgáltatott víz minősége nem kifogásolható, hiszen egyik vizsgált paraméter mért értéke sem haladja meg az egészségügyi határértéket.
A közüzemi vízhálózat kényelmét 2004. óta minden lakásban élvezheti a lakosság. A közüzemi ivóvízvezeték hálózatba lakások 98,5 %-a be van kötve, a közüzemi ivóvízhálózat 75,2 km (KSH 2012.). A konkrét számadatokat a 7. táblázat tartalmazza. 7. táblázat
A vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakások számának alakulása Sárváron
Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
6.089
6.124
6.158
6.202
6.228
6.243
6.244
6.249
A város vízellátását 1997-től kezdődően a Sárvár, Jákfa, Rábapaty, Csénye települések által alapított SÁRVÁR-VÍZ Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft. végzi. Az újmajori kutak folyamatosan, 24 órában működnek, a szükséges többletvíz mennyiséget a Sárvári vízmű gépház biztosítja igény szerint. Az ivóvíz-szolgáltatás főbb adatai: -
a gerincvezeték hossza: 64,0 km; a mértékadó kapacitás: 4.400 m3/24 h; vízellátás módja: hálózati vízigény: 2.590 m3/nap (átlag), 3.613 m3/nap (csúcs), 945.404 m3/év (évi összes)
Az üzemelő vízbázis védőterületeinek kijelölése A vízbázisok védelmének leghatékonyabb eszköze a vízbázis kiépítésével egy időben a hidrogeológiai védőterület kijelölése, majd a védőterülettől a szennyező források távoltartása. Mivel erre a vízbázisaink kijelölésekor nem került sor, ezt utólag kellett elvégezni. Az ivóvízbázisok védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet alapján 2007-ig minden ivóvízbázis hidrogeológiai védőidomát meg kellett határozni. A vízbázis védelem első fázisa a vízbázisok alapállapotának felmérése (elmaradt hidrogeológiai kutatások elvégzése), potenciális és tényleges szennyező források felderítése, a szennyező folyamatok megismerése, megfigyelő (monitoring) rendszer kiépítése majd ezt követően a hidrogeológiai védőterület kijelölése. Sárvár város körzeti vízbázis kijelölésére a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőség 332-1/10/2011.I számú határozatában került sor. A kijelölt védőövezeteket a következőkben ismertetjük: Belső védőterület Kiterjedése a víztermelő kutak körül elhelyezkedő 10 m sugarú körök. A belső védőterület által érintett ingatlanok a következők, Sárvár 0203/3, 0221/2, 0223, 0224 hrsz.
26
Hidrogeológiai „B” védőterület Kiterjedése Sárvár és Csénye között NY-K irányban kissé megnyújtott ellipszis 2.300 m hosszúsággal 1.900 m szélességgel. Vertikális kiterjedése terepszinttől 236 m mélységig. Hidrogeológiai „B’ védőidom Kiterjedése: Sárvár és Csénye közözz NY_K irányban kissé nyújtott ellipszis 4.200 m hosszúsággal, 3.000 m szélességgel. Vertikális kiterjedés 26-236 m méylségköz.
A védőterületen tiltott és korlátozott tevékenységek Belső védőövezeten - a létesítményeket és berendezéseket úgy kell üzemeltetni, hogy szennyezőanyag ne kerülhessen a vízbe, illetve a terepfelszínre - A belső védőterületen új objektum létesítését csak akkor szabad engedélyezni, ha az a vízmű üzemeltetéséhez szükséges - A belső védő területen tilos műtrágya és szerves trágya használata, valamint bármilyen növényvédő szerrel történő kezelés - A belső védőterületen szükség szerint tereprendezést kell végezni, hogy pangó víz sem elöntésből sem csapadékból ne keletkezzen Hidrogeológiai „B’ védőövezeten Tilos: - erősen mérgező vagy radioaktív anyagok előállítása, feldolgozása ilyen hulladékok tárolása, lerakása - veszélyes hulladék lerakása - egyéb ipari szennyvíz szikkasztás - hígtrágya vagy trágyalé leürítés Új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a megelévőknél a környezetvédelmi felülvizsgálat vagy környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően megengedhető: - települési folyékonyhulladék-lerakó létesítése, üzemeltetése - veszélyes hulladék-ártalmatlanító létesítése, üzemeltetése - növényvédőszer-tárolás és hulladék elhelyezés Új vagy meglévő létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat illetőleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelő tartalmú egyedi vizsgálat eredményétől függően megengedhető: - lakótelep, új parcellázás üdülőterület kialakítása - szennyvízcsatorna átvezetése
27
- települési nem veszélyes hulladéklerakó - házikertek, kiskertművelés - mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása - ásványolaj és –termékek előállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása - veszélyes hulladék üzemi gyűjtő - élelmiszer-ipari szennyvizek szikkasztása, hulladékok tárolása - salak, hamu lerakása - növénytermesztés - komposztálás - önellátást meghaladó állattartás - műtrágyázás - hígtrágya és trágyalé kijuttatása termőföldre - szennyvízöntözés - növényvédőszerek alkalmazása - növényvédőszer légi úton történő kijuttatása - növényvédőszeres eszközök mosása, hulladékvizek elhelyezése - szerves- és műtrágya raktározása, tárolása - szennyvíziszap tárolása - szennyvíziszap termőföldön történő elhelyezése - haltenyésztés, haletetés - üzemanyagtöltő állomás létesítése, üzemeltetése - bányászat - új kút fúrása - a fedő vagy vízvezető réteget érintő egyéb tevékenység.
3.2.4. Szennyvíz Sárváron az elmúlt 10 év során a szennyvíz csatornahálózat beruházásainak köszönhetően, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésével együtt kedvezően alakult a lakások csatornahálózatra történő csatlakozása is. Az Önkormányzat 2013-ban is tovább folytatta a szennyvíz csatornahálózat építési munkálatait, melynek keretében Sárvár-Hegyközség területén a Sótonyi, Celldömölki, Újhegy Kilátó és Iskola utcákban valósult meg a szennyvízcsatorna beruházás. A 2013. évi hegyközségi szennyvízcsatorna beruházás főbb műszaki paraméterei: Elvezetendő szennyvíz mennyiség: Qdsz =24 m3/D Qdcs (1/10) 2,4 m3/h = 0,67 l/s
28
Főbb műszaki mennyiségek: -
gravitációs szennyvíz gerincvezeték: 2.555 m; beton tisztító akna: 23 db; lakossági bekötővezeték: 797,8 m; szennyvízátemelő telep: 1 db; szennyvíz nyomó vezeték: 763 m; szennyvízbekötések száma: 74 db.
A szennyvízcsatorna építési munkálatok 2013. év végéig befejeződtek, 2014. május 31-ig pedig megtörtént a burkolat helyreállítása is. A hegyközségi csatorna beruházás második ütemében, mely kivitelezésére irányuló közbeszerzési eljárás 2014. szeptemberében zárult le, további 4 utcában – az Ostffyasszonyfai út, az Újhegy út, a Sótonyi út és a Pohárszaggató út – épül ki a szennyvízcsatorna hálózat. A tervezett beruházás főbb műszaki paraméterei: -
gravitációs szennyvíz gerincvezeték: 2782 m szennyvíz nyomóvezeték: 954,3 m beton tisztító akna: 15 db műanyag tisztító akna: 47 db lakossági bekötő vezeték (gravitációs): 1274,6 m lakossági bekötés gravitációs. 157 db lakossági bekötő vezeték (nyomott): 337 m lakossági bekötés nyomott vezetékkel házi átemelővel: 23 db szennyvízátemelő telep: 1 db.
A csatornahálózat kivitelezésének befejezési határideje 2015. május 31., míg az úthelyreállítás várhatóan 2015. november 30-ig fejeződik be. A városban a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózat 2012-ben 63,4 km hosszú volt. Sárváron a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba a lakások 99,24 %-a (6.295 db) be van kötve. Sárváron a szennyvíz csatornahálózatra csatlakozott lakások, tartózkodás céljára szolgáló ingatlanok, gazdasági épületek számát illetve a KSH nyilvántartásban szereplő összes lakás számához viszonyított arányát a 8. táblázat mutatja be.
8. táblázat
A szennyvíz csatornahálózatra csatlakoztatott lakások számának alakulása
Lakásszám (db) Szennyvízhálózatba bekötött lakások száma (db) Szennyvízhálózatra csatlakozott lakások aránya (%)
29
2010 6228 6064 97,13
2011 6343 6084 97,48
2012 6343 6221 98,07
2013 6343 6295 99,24
Az elvezetett szennyvizek befogadója a szabad kapacitással és érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező Sárvár városi szennyvíztisztító telep. A telepen gépi tisztítású finomrácson történő szűrés, tangenciális homokfogó műtárgyas homokfogás és előülepítés utáni a mechanikailag tisztított szennyvíz nagyterhelésű eleveniszapos rendszerű biológiai tisztításra kerül. A foszforeltávolításnak hatásfokának növelésére a levegőztető – medencékbe vas – só adagolás, a tisztított szennyvíz fertőtlenítésére nátrium – hypoklorit adagolás került kiépítésre. A szennyvíztisztítóban keletkezett szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap mennyiségét a 9. táblázat ismerteti.
9. táblázat
A Sárvár városi szennyvíztisztító telepen tisztított szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap mennyisége, 2011-2013. között évek 2011 2012 2013
tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év) 1.715.608 1.511.978 1.644.130
keletkezett szennyvíziszap (t/év) 11.480 10.835 9.560
A keletkezett szennyvíziszap teljes mennyisége (előkezelést követően) továbbra is mezőgazdasági területen, injektálással kerül elhelyezésre. A tevékenység folytatása talajvédelmi engedélyhez kötött, melynek feltételrendszerét az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szabályozza. Szennyvíziszap mezőgazdasági területre csak akkor juttatható ki, ha nem tartalmaz a rendelet 5. sz. mellékletében előírt koncentráció felett nehézfémeket illetve toxikus szerves vegyületeket. A sárvári szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap vizsgálati eredményeit a 10. táblázat fogalja össze.
30
10. táblázat
A Sárvár városi szennyvíztisztítóban keletkezett szennyvíziszap főbb minőségi paraméterei 2011-2013. között
paraméter pH összes szárazanyag tartalom összes szervesanyag tartalom összes N (mg/kg) összes foszfor ( P2O5 mg/kg) összes kálium ( K2O mg/kg) Pb (mg/kg) Cd (mg/kg) Co (mg/kg) Cr (mg/kg) Cu (mg/kg) Mo (mg/kg) Ni (mg/kg) Hg (mg/kg) Se (mg/kg) Zn (mg/kg) As (mg/kg)
határérték 750 10 50 1.000 1.000 20 200 10 100 2.500 25
2011. 7,12 3,35 71,22 6,98 6,61 0,94 k. a. k. a. 2,8 15,61 166 k. a. k. a. k. a. k. a. 674 k. a.
2012. 7,16 4,09 72,4 6,86 4,59 0,83 k. a. k. a. 2,8 15,61 166 k. a. k. a. k. a. k. a. 674 k. a.
2013. 7,03 3,04 71,72 7,82 8,13 1,12 31,01 k. a. 3,48 23,51 223 6,28 20,3 k. a. k. a. 875 k. a.
A vizsgálati eredmények alapján megállapítható, hogy a sárvári szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap toxikus elem tartalma mindegyik vizsgált paraméter esetében határérték alatt alakult. 2013-ban mezőgazdasági elhelyezésre került szennyvíziszap mennyiségi adatait és az elhelyezésre szolgáló szántóföldi területek adatait a 11. táblázat ismerteti.
11. táblázat Időpont 2013.07.0811 2013.07.0811 2013.04.2426 2013.07.2630 2013.09.16 2013.10.1819
A szennyvíziszap kijuttatásának helye
Helyszín
Hrsz.
Terület (ha)
Terh. dózis m3/ha
Mennyiség m3
Term. növény
Rábapaty
0136/7
24,94
56
1396
repce
Rábapaty
0139/6
19,8
56
1109
repce
Sárvár
0139/6-16
36,05
62
2235
kukorica
41,75
60
2505
repce
17,36
59
1025
őszi búza
24,8
52
1290
napraforgó
Sárvár
013/17;19;21; 23;25,27;29;31 018/31
Sárvár
0125/1-2;4-8
Sárvár
31
3.2.5. Csapadékvíz A város területén a csapadékvíz elvezetése egyrészt zárt szelvényű csapadékcsatornákban, másrészt nyílt vízelvezető árkokban történik. A csapadékvíz befogadói a városon keresztül haladó vízfolyások (Szaput-árok, Kertaljai-árok, Vágóhídi-árok, Aranyos-ér és a Gyöngyös-műcsatorna), melyek a Rába vízgyűjtőjéhez tartoznak. Sárvár Város Önkormányzata a Sárvár-Kertváros déli részének csapadékvíz-elvezető rendszerének kiépítését 2012. és 2013. években valósította meg. Közel két éves előkészítést (tervezés, engedélyeztetés és pályázatírást) követően a kivitelezés 2013. április és szeptember között valósult meg. A műszaki átadásra 2013. szeptember 30-án került sor. A beruházással a Tompa Mihály, Budai Nagy Antal, Arany János, Tomori Pál, Kassa, Mikes, Baross Gábor, Március 15., Nefelejcs, Akácfa, Tulipán, Hársfa, Nádasdy és Ungvár utcákban épült ki a csapadékvíz elvezető rendszer. A fejlesztés közvetlen haszonélvezői Sárvár kertváros városrész déli részének lakossága, továbbá az itt található vállalkozások és az idegenforgalomban érintett magánszálláshelyek
3.3.
Talajok
A talaj hazánk legfontosabb – feltételesen megújuló – természeti erőforrása. Alapvető tulajdonsága a termékenység, vagyis hogy képes a növényeket a növekedésükhöz szükséges tápanyagokkal és vízzel ellátni. Ezt a tulajdonságát használja fel az ember a mezőgazdasági termelés során. Talajkészletünk ésszerű hasznosítása, termékenységének megóvása és védelme a mezőgazdaság és a környezetvédelem közös feladata. Ennek fontosságát hangsúlyozza a hazai és a nemzetközi színtéren egyre gyarapodó szakmapolitikai felhívások, ajánlások és egyezmények száma is. A talajvédelem hosszú távú stratégiájának megvalósítása ugyanakkor csak a környezeti erőforrások egységes védelmének, fenntartható használatának figyelembe vételével valósítható meg. Hazánkban a talajok védelmét a 2007. évi CXXIX. törvény deklarálja, meghatározva a talajvédelemmel összefüggő tevékenységek, valamint az esetleges hatósági eljárások, szankciók körét. Sárvár változatos felépítésű és átmeneti jellegekkel színezett környezete talajtani adottságaiban is tükröződik. A talajképző tényezők (alapkőzet, éghajlat, növénytakaró) változatossága következtében a területen is több talajtípus fordul elő. A terület talajainak képződésében a területet határoló illetve átszelő vízfolyások (Rába-folyó, Gyöngyös-patak) játszottak meghatározó szerepet. Sárvár közigazgatási területén az alábbi főbb talajtípusok találhatók:
Főtípus: Folyóvizek, tavak üledékeinek talajai (IX.)
32
Jellegzetessége, hogy a talaj kialakulását az időszakonként ismétlődő lerakódások akadályozták. A növény és állatvilág talajképző hatása ugyanazon a térszínen csak viszonylag rövid ideig érvényesülhetett. A szelvények szintekre tagolódása, és az egyes talajrétegek közötti minőségi eltérések nem a talajképződés következményei, hanem az esetenként lerakott hordalékok különbözőségéből erednek. A különböző időszakokban történt lerakódások ásványi anyaga és szemcseösszetétele nagymértékű változatosságot mutat. Típus: Humuszos öntéstalajok (390) A humuszos öntéstalajokat az árterek olyan részein találjuk, amelyek már régóta mentesültek az elöntések alól, ezért lehetőség nyílt a szerves anyag bizonyos mértékű felhalmozódására. A talajképződés e területeken a gyenge humuszosodásban nyilvánul meg. A szelvényben már jól elkülöníthető a felszíni humuszos szint (A-szint) a talajképző kőzettől. Altípus: Nem karbonátos humuszos öntéstalaj (392) A szennyvíztisztító telep és a Gyöngyös-patak közötti területen fordul elő. A szántott réteg (humuszos réteg) általában 30 cm-es, humusztartalma közepes (1,8-2,3 %). Fizikai félesége vályog, agyagos vályog, kémhatása semleges illetve gyengén savas. Szénsavas meszet nem tartalmaz. A mélyebben fekvő rétegekben és az alapkőzetben 0,5-8 % CaCO3 található. A talajképző kőzet homokos agyag illetve homokos iszap. Altípus: Többrétegű nem karbonátos humuszos öntéstalaj (394) A Gyöngyös-patakhoz közeli táblarészeken fordul elő. Tulajdonságai azonosak a humuszos öntéstalajéval, azzal a különbséggel, hogy 150 cm-ig humuszos, vagy humusz nélküli iszapos agyagos réteg van eltemetve.
Főtípus: Réti talajok (VI.) A réti talajok főtípusába azok a talajok tartoznak, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott döntő szerepet. A víz hatására beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyagképződést és az ásványi részek redukcióját váltja ki. Típus: Réti talajok (300) A réti talajoknál a humuszanyag színe sötétszürke, ami abból adódik, hogy nagyrészt levegőtlen viszonyok között képződtek és vassal kapcsolódtak. A talajok humuszos rétege egyenletesen humuszos A-szintre és fokozatosan csökkenő szervesanyag-tartalmú B-szintre különíthető el. Ez utóbbi azonban sokkal rövidebb, mint a csernozjom talajok esetében. A réti talajok kémhatása igen változó aszerint, hogy milyen talajképző kőzeten alakultak ki. Sárvár környékén legnagyobb kiterjedésben a réti talaj karbonátos altípusa (301) fordul elő. A feltalaj fizikai félesége általában vályog, agyagos-vályog, kémhatása gyengén lúgos, 1-5 % CaCO3
33
található benne. Humuszos réteg 45-60 cm mélységig terjed. A humuszos szint általában élesen elválik az alatta elhelyezkedő talajrétegektől, melyek anyaga homokos vagy agyagos iszap. Az átlagos talajvízszint nem emelkedik 200 cm-nél magasabbra. A területen kisebb foltokban megtalálható még a karbonátos és nem karbonátos öntés réti talaj (311, 312), valamint a karbonátos csernozjom réti talaj (331) is.
Főtípus: Közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok (III.) A Rábától távolodva a magasabb térszíneken a víz már kisebb hatást gyakorolt a talajképző-désre. A Rába-síkon, a Kemenesháton és a Cser területén az egykori összefüggő erdőségek alatt a barna erdőtalajok különböző típusai fejlődtek ki. A Rábától Ny-ra eső kavicstakarós síkságon Szombathely irányába a barna erdőtalajok különböző fejlődési szintjeit találhatjuk a jellemző agyagbemosódásos barna erdőtalajtól kezdve a Ramann-féle barna erdőtalajon át egészen a foltokban előforduló a csernozjom barna erdőtalajig. Nagyobb humusztartalmának, kedvezőbb vízháztartásának köszönhetően ezek közül a csernozjom barna erdőtalaj a legtermékenyebb, melyen az összes szántóföldi növény sikeresen termeszthető. Amint azonban a kavicshát magasabban fekvő területeire érünk, a kedvező humuszosság mértéke csökken, az agyagbemosódás és kilúgzás mértéke növekszik, ami a termőképességének csökkenésével jár együtt. Típus: Agyagbemosódásos barna erdőtalaj (110) A Sárvár-Hegyközség és Ostffyasszonyfa között a Cser felszínét túlnyomórészt a pleisztocén kavicstakaróra rakódott homokos, iszapos üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Ezeknek a talajoknak a termékenységét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen vastagságban borítja az iszap és a homok a kavicsréteget. Minél vékonyabb ez a borítás, annál kisebb a talaj termékenysége. A kavicsos területeken kialakult szelvényekben a felhalmozódási szint legtöbbször már a kavicsrétegbe nyúlik bele, és itt a kolloidok a kavicsszemcséket olyan erősen cementálják, hogy az a víz és a növények gyökere számára is áthatolhatatlan vaskőfok szintet alkot. Ezeknek a szinteknek a színe élénkvörös, lilás-vörös, ami kis víztartalmú és oxidált vas-oxihidrátok és vas-oxidok jelenlétét igazolja. A kavicshátakon kialakult talajtakaró a legtöbb esetben vékony termőrétegű, tápanyagokban szegény, savanyú kémhatású és vízgazdálkodása sem kedvező. A savanyú kémhatást a csarab (Calluna vulgaris), seprűzanót (Sarothamnus scoparius) és különböző mohák megjelenése is jelzi. A kedvezőtlen vízgazdálkodást mutatják azok a megfigyelések, melyek szerint a szárazabb periódusban lehullott néhány mm csapadék a felszínen napokig megmaradó tócsákat képez, míg a talaj 10 cm rétegben porszáraz marad. A területen az agyagbemosódásos barna erdőtalaj nem podzolos altípusa (112) fordul elő. Típus: Ramann-féle barna erdőtalajok (130)
34
Ott alakultak ki, ahol a kavicstakaró fölött vékony lösztakaró található. A talajképző kőzet jellegéből adódóan e talajok kevésbé savanyúak és vízgazdálkodásuk is kedvezőbb. A Kemeneshát nagyobb részén azonban homokos talajképző kőzeten a Ramann-féle barna erdőtalaj rozsdabarna altípusa (132) alakult ki, ezért talajtulajdonságai nem olyan kedvezőek, mint a típusos löszön kialakult változaté. Homok fizikai féleségéből adódóan kis adszorpciós kapacitás és tápanyagtartalom jellemzi. Gyenge víztartóképessége miatt aszályérzékeny. Szombathely irányában elterülő Rába síkon típusos Ramann-féle barna erdőtalaj (131) képződött. Ennél a típusnál a kilúgzási és felhalmozási szint agyagtartalma csak kevéssé tér egymástól. A gyengén humuszos A-szint 25-30 cm vastag, színe barnás, szerkezete morzsás és szemcsés. Kémhatása általában semleges, vagy gyengén lúgos, az egész szelvény tartalmaz CaCO3-ot. Fizikai félesége vályog. Vízgazdálkodásuk az előző altípushoz viszonyítva kedvező, többnyire jelentős, a növények számára hasznosítható vízkészlettel rendelkeznek. Típus: Csernozjom barna erdőtalajok (160) A területen kisebb-nagyobb foltokban megjelenő talajtípus. Tulajdonságai átmenetet mutatnak a csernozjom és a barna erdőtalajok között. A területen a karbonátos altípusa jelenik meg (161). Jellemzői: A szántott réteg szürkésbarna színű, fizikai féleségét tekintve vályog, agyagos vályog. Szerkezete általában morzsás, több esetben azonban leromlott poros talajszerkezet is megfigyelhető. A kémhatás az egész szelvényben gyengén lúgos. A CaCO3 már a felszínen is megtalálható, mennyisége a mélyebb rétegek felé nő. A humuszos réteg nemcsak az A-szintet, hanem az alatta fekvő felhalmozódási szintet is magába foglalja. A felhalmozódási szint alatt vörösbarna árnyalatú, átmeneti réteg vezet át az iszapos homok alapkőzetbe. E talajtípus víz- és tápanyag-gazdálkodása egyaránt kedvező. Magyarország talajainak állapotfelmérésére és a talajok állapotváltozásának nyomon követésére hazánkban az országos Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (KIM). Első alrendszerként 1992-től működik a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM), mely az országos mérőhálózaton belül az ország területén 1236 mérőponton jelöltek ki állandó talajszelvényeket. A pontokat kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területén jelölték ki, hogy reálisan jellemezzék az ország talajviszonyait, lehetőséget teremtve a talajállapot jellemzésére és az abban bekövetkező változások rögzítésére. Sárvár város környékén 1 db TIM pont található. A talajszelvény talajvizsgálati eredményei közül a környezetvédelmi szempontból lényeges nehézfémtartalom vizsgálati eredményeit ismertetjük a 12. táblázatban.
35
12. táblázat
A környezetvédelmi szempontból lényeges nehézfémtartalom vizsgálati eredményei a felső humuszos talajrétegre vonatkozóan (Sárvár, TIM pont; talajtípus: agyagbemosódásos barna erdőtalaj) vizsgált paraméter TIM (I 07-18) B-határérték* pHH2O 5,62 pHKCl 5,5 H% 1,41 CaCO3 % 0 As (mg/kg) 15 Cd (mg/kg) <0,5 1 Co (mg/kg) 2,9 30 Cr (mg/kg) 9,6 75 Cu (mg/kg) 12,2 200 Hg (mg/kg) <1,5 0,5 Mo (mg/kg) 0,7 7 Ni (mg/kg) 40 Pb (mg/kg) 14,1 100 Se (mg/kg) <2,5 1 Zn (mg/kg) 19,9 200 * az Együttes rendelet 1. számú melléklete alapján
A TIM ponton mért eredmények a területre jellemző tényleges háttér koncentrációkat tekinthetők (A-határérték), amelyeket egy esetleges kármentesítési eljárás során irányadónak lehet tekinteni. A mért értékek egyik elem tekintetében sem érik el a B-szennyezettségi határt. A Cd, Hg és Se esetében a koncentráció nem érte el a kimutathatósági határt sem. A Sárvár környéki talajok szennyeződésének potenciális veszélyforrásai az alábbiak: -
szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya mezőgazdasági felhasználása; növényvédőszerek, műtrágyák túlzott mértékű felhasználása; illegális hulladéklerakásból származó szennyezések; eróziós, deflációs talajpusztulás.
A legfőbb ismert veszélyforrás, a szennyvíziszap termőfölön történő elhelyezése a megfelelő talajtulajdonsággal rendelkező területek kiválasztásával, illetve az 50/2001. (VI. 3.) Korm. rendeletben foglaltak betartásával megelőzhető. A jogszabály alapján a szennyvíziszap elhelyezést kizáró talajtani tulajdonságok a következők: -
károselem-tartalma az 50/2001. (VI.3.) Korm. 3. sz. mellékletében közölt koncentrációkat meghaladja pH értéke 5,5-nél alacsonyabb szélsőséges mechanikai összetételű termőrétegének vastagsága 60 cm-nél kevesebb talajvízének évi átlagos szintje 150 cm-nél magasabb felszíne fagyott vízzel telített. 36
A szennyvíziszapokkal kezelt talajok rendszeres utóellenőrző vizsgálatát – a hatósági engedélyben előírt gyakorisággal – az INNOWest Kft. rendszeresen elvégezteti. Az iszappal kezelt talajokban eddig egyik nehézfém koncentrációja sem érte el a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben a talajokra megállapított határértékeket, a vizsgált talajok nehézfém tartalma azonban a TIM szelvényben mért referencia értékeknél magasabbak. A mezőgazdaság oldaláról jelentkező potenciális veszélyforrások közül a 80-as években jelentkező túlzott műtrágyahasználat. A környezetkímélő mezőgazdálkodási módszerek elterjedését segíti a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program, mely elsődleges törekvése olyan mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti erőforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megőrzésén, a táji értékek megóvásán valamint egészséges élelmiszer alapanyagok előállításán alapszik. A fenntartható környezethasználat szempontjából kívánatos, hogy Sárvár mezőgazdaságilag művelt területeinek minél nagyobb hányadán alkalmazzák a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” előírásait. Az eróziós talajpusztulás kiváltója a csapadék és a lejtős növényzettel nem fedett felszín. Legnagyobb intenzitással a Kemeneshát nyugati meredek lejtőjén, a szőlő és gyümölcsfa ültetvényeken jelentkezik. Az erózió ellen talajvédő gazdálkodással (szintvonalas műveléssel, teraszolással, a sorközök gyepesítésével, stb.) lehet védekezni.
3.4.
Hulladékgazdálkodás
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény értelmében a hulladékgazdálkodás a hulladék gyűjtését, szállítását, kezelését, az ilyen műveletek felügyeletét, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenységeket, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetését, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozását foglalja magában. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a közszolgáltatások, ezek között a településtisztaság és a köztisztaság feltételrendszerének megteremtése és a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának biztosítása a helyi önkormányzat feladata. A törvény egyéb rendelkezései szerint a helyi közszolgáltatási feladatok egy részénél az önkormányzat – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – maga határozhatja meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el, ugyanakkor törvény kötelezheti a települési önkormányzatokat egyes közszolgáltatások ellátására. A II. Országos Hulladékgazdálkodási Tervnek – amely már az új hulladék keretirányelvben rögzített hulladékgazdálkodási követelmények alapján készült, és figyelembe veszi a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiáját, amely az EU pénzügyi tervezési időszakához
37
igazodóan a 2007-2016. közötti időtávra került kidolgozásra. Ennek értelmében a helyi hulladékgazdálkodási terv (HHT) legutóbbi felülvizsgálatának főbb megállapításai: -
-
-
az elmúlt időszakban a hulladékhasznosítás területén az érdemi változást a csatornázottság előre haladásával (a közműolló záródása) egyidejűleg jelentősen megnövekvő kommunális szennyvíziszap mennyiségi változása eredményezte, melynek teljes mennyisége a korábbi gyakorlat szerint továbbra is mezőgazdasági területeken kerül felhasználásra, a talaj tápanyag-utánpótlása érdekében. A korábban lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szerves hulladékok hasznosítását sikerült megoldani. Mivel a hegyközségi inert lerakó bezárt, így a tervezettel teljesen ellentétes folyamat játszódott le az inert építési-bontási hulladékáramok területén és a keletkezett (Sárvár közigazgatási területén nyilvántartott) mennyiségek drasztikusan lecsökkentek. A települési szennyvíz tisztításából származó iszapok mennyisége közelíti (bár kissé felette van) az előzetes tervekben kalkulált adatokat. A közcsatornába vezetett ipari szennyvizek minőségének szigorú ellenőrzésével sikerült a 100 %-os hasznosítási arányt továbbra is fenntartani.
2013-ban változás történt a kommunális hulladékgyűjtés rendszerében. 2013. október 1-jétől a hulladékgazdálkodási feladatokat Sárvár Város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonában lévő Sárvári Zöld Pont Nonprofit Kft. látja el. A lakosság szilárd hulladékának elszállítása heti egy, illetve két alkalommal történik (lakossági igények alapján). A háztartásokban képződő hulladék mennyiségének függvényében a gyűjtőedényzet mérete 50 és 240 liter között változik. A lakótelepeken 1100 literes konténerekben történik a hulladék begyűjtése. A szelektív hulladék terén a társasházaknál szelektív konténerekben, a családi házaknál pedig a közszolgáltató által biztosított sárga zsákokban vagy szelektív gyűjtőedényzetben történik az alábbi hulladékok szelektív gyűjtése. -
papírhulladék, fémhulladék (alumínium italos dobozok, konzervdobozok), műanyaghulladék, vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék (italos karton dobozok).
Új szolgáltatásként jelenik meg a házhoz menő üveggyűjtés a családi házaknál. A Zöld Pont Nonprofit Kft. 2013. október 28-tól havonta gyűjti a családi házaknál az öblös üveget, melyhez zöld színű, „üveg” feliratú zsákot biztosít, díjmentesen, postaládába elhelyezve. A társas házaknál az öblös üveg gyűjtése továbbra is a hulladékszigeteken és a hulladékudvarban biztosított. A hulladékudvar a hét minden napján 08:00 és 20:00 óra között áll rendelkezésre a lakosság számára. A hulladékudvar igénybevétele a lakosság részére ingyenes.
38
A hulladékudvarban elhelyezhető hulladékfajták: lom, papír, karton, fém, öblös üveg, műanyag csomagolási hulladék, építési törmelék, zöldhulladék, hungarocell, műanyag fólia, lakosságnál keletkező veszélyes hulladék. 2013. november 1-től az alábbi hulladékszigetek állnak a lakosság rendelkezésére: -
Hunyadi úti parkoló, Alkotmány út (trafóház mellett) Alkotmány út (garázssor) Újsziget út (parkoló).
Sárvár város területén 2013-ban begyűjtött hulladék adatszolgáltatása alapján a 13. táblázat foglalja össze:
13. táblázat azonosító kód 15 01 01 15 01 02
mennyiségét
a
2013-ban begyűjtött hulladék mennyisége Sárváron hulladék megnevezése
papír és karton csomagolási hulladék
mennyiség (kg) 69 915
műanyag csomagolási hulladék
67 255
15 01 04
fém csomagolási hulladék
4375
15 01 05
vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék
3790
15 01 06
egyéb, kevert csomagolási hulladék
11 710
15 01 07
üveg csomagolási hulladék
20 020
20 01 40
fémek
20 02 01
biológiailag lebomló hulladék egyéb települési hulladék, ideértve a vegyes települési hulladékot is lom hulladék
20 03 01 20 03 07
közszolgáltató
300 85 100 1 787 485 235 880
2015. januárjától a közszolgáltatási tevékenység racionalizálása és költséghatékonyságának növelése érdekében az alábbi változtatásokat tervezi a közszolgáltató: -
zsákos bio hulladékgyűjtés Sárvár város egész területére történő kiterjesztése évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) elszállításra kerül a kötegelt ágnyesedék január, február és december hónapok kivételével kéthetente egy alkalommal házhoz menő lomtalanítás a hátralékkal nem rendelkező lakossági ingatlanhasználóknál évente egy alkalommal ingyenesen konténer kerül kihelyezésre akkumulátorok, gumiabroncs, elektromos berendezések elhelyezésére havonta egy alkalommal konténer kerül kihelyezésre építési-bontási hulladékoknak
Ezen intézkedések mellett a sárvári hulladékudvar tevékenysége megszűnne. A tervezett változásokra természetesen csak az önkormányzat hozzájárulásával, egyetértésével kerülhet sor.
39
3.4.1. A Sárvár - Hegyközségben lévő inert hulladéklerakó rekultivációja A Sárvár - Hegyközségben az inert hulladéklerakó az Önkormányzat üzemeltetésében 2008. december 31-ig működött. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1296-1/2/2010. számú határozatában a felhagyott hulladéklerakó lezárására és műszaki rekultivációjára kötelezte az önkormányzatot. A rekultiváció teljesítési határidejének egyszeri hosszabbítását követően a Felügyelőség a rekultiváció teljesítésének határidejét 2013. december 31-határozta meg. Sárvár város Önkormányzata a környezetvédelmi követelésnek eleget téve 2013. március 19. és május 2. közötti időszakban végeztette el a rekultivációs munkálatokat. A kivitelezés során mintegy 13000 m2 területen, tereprendezést követően 30 cm vastag kiegyenlítő réteg, valamint 30 cm rétegvastagságban humuszban gazdag felső fedőréteg terítése történt. A rekultivált talajfelszín füvesítésre került. A csapadékvíz elvezetésére és összegyűjtésére földárok épült. A rekultivált hulladéklerakó fenntartási feladatai során az évente kétszeri kaszálást el kell végeztetni. Az inert hulladéklerakó rekultivációjával Sárvár város közigazgatási területén nem található több rekultiválatlan hulladéklerakó.
3.5.
Természetvédelem, tájhasználat
Sárvár város közigazgatási területe összesen 6464,5 ha. A Földhivatal nyilvántartása szerint ebből 861,1 ha belterület; 5494,3 ha külterület; 109,1 ha pedig zárkert. A kimutatás szerint Sárvár közigazgatási területének több mint fele szántóföldi művelés alatt áll. A szántóterületek az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében a természetes növénytakaró (erdők, rétek) helyén keletkeztek. (Lásd még a 2.2. fejezetben leírtakat) A Sárvár város közigazgatási területén található természeti értékek részletes ismertetése a 2010 januárjában elkészült, Sárvár Város fenntartható fejlődését összesítő jelentésben (LA 21 program) megtörtént, ezért jelen dokumentáció keretében ezeket nem részletezzük újra, csak az azóta eltelt időszakban bekövetkezett változásokra fókuszálunk. 2013-ban változott a helyi jelentőségű természetvédelmi területek listája Sárváron. Sárvár város Önkormányzata 2013. május 31-i ülésén döntött arról, hogy a Csónakázó-tó mellett lévő egykori agyaggödör területét (1247/1 hrsz.) helyi védelem alá vonja. A terület természetvédelmi kezelésével a természetes élőhelyek kialakítása és fenntartása valamint az idegenhonos növények állományának visszaszorítása érhető el. A terület vízutánpótlásának biztosításával jó természetességű vizes élőhely alakítható ki, amely szaporodó helyet biztosítana a kétéltű fajoknak, valamint biztosítaná a mocsári teknős élőhelyének fennmaradását. 40
A Csónakázó tó melletti felhagyott téglagyári agyaggödör védetté nyilvánításával elsődleges cél a területen előforduló kétéltű és hüllőfajok élőhelyének védelme és fenntartása. A területet az 1960as évek végéig a Sárvári Téglagyár anyagnyerő helyként hasznosította, melyet a tevékenység befejezését követően rekultiváció nélkül hagyott hátra. Az azóta eltelt idő alatt a terület spontán módon növényzettel betelepült. A fásszárú növények közül elsősorban fűz, nyár és éger telepedtek meg. Az aljnövényzetben főleg zavarástűrő és inváziós fajok uralkodnak (aranyvessző, csalán, szeder). Az agyag kitermelése előtt a terület potenciális vegetációja ártéri ligeterdő vagy gyertyános-kocsányos tölgyes erdő lehetett. Erre utal a szomszédos parkerdő gazdag tavaszi geofiton aljnövényzete (Galanthus nivalis, Gagea lutea, Corydalis cava, Anemone ranunculoides, Anemone nemorosa). A terület mélyebb részein a csapadék és talajvíz hatására időszakosan kiszáradó mocsarasodó, vízállásos foltok alakultak ki, amelyek szaporodó helyül szolgálnak a kétéltű fajoknak. Itt található a ritka védett mocsári teknős (Emys orbiculare) állománya. A terület természetvédelmi kezelésének irányelvei -
állandó vízellátás biztosítása; a mocsári teknős élőhelyének fenntartása; az idegenhonos növények visszaszorítása; az elszáradt és balesetveszélyes fák kivágása csak vegetációs időszakon kívül történhet; élő fák kivágására csak indokolt esetben (pl. balesetveszély elhárítása) történhet; telepítés csak őshonos, tájba illő fajjal történhet.
A területen található vizes élőhely természetvédelmi célú fejlesztése érdekében az önkormányzat 2013. áprilisában pályázatot nyújtott be a Környezet és Energia Operatív Program pályázati rendszeréhez, melynek bírálata jelen dokumentáció készítésének időpontjában még nem zárult le. A projekt elsődleges célja az agyaggödrök helyén egy kb. 2,0 ha szabad vízfelületű vizes élőhely kialakítása. Ezzel egyúttal a felhagyott bányagödör rekultivációja, újrahasznosítása is megoldódna. A vizes élőhely kialakításával biztosítható a területen előforduló kétéltű fajok szaporodó helye, illetve a mocsári teknős populációjának stabilizálódása. A vizes élőhely a Gyöngyös-patakkal történő összeköttetése révén rövid idő alatt benépesül halakkal illetve számos madárfajnak szolgálhat táplálkozó helyül. A vizes élőhely mellett a terület tájrendezésével természetközeli gyertyános-tölgyes faállományú pihenőerdő létesülne. A tájrendezést követően természetvédelmi célú tanösvény kialakításával a terület élővilágát bemutató tájékoztató táblák elhelyezésére kerül sor. Így a projekt hozzájárul a természetvédelmi ismeretek minél szélesebb körben történő terjesztéséhez is.
3.6.
Villamos energia felhasználás
Sárvár város villamos energia ellátását az E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. végzi. A szolgáltatás ma már mindenki számára elérhető. A felhasználásban a lakosság kis részt képvisel, a 41
közületi, illetve ipari fogyasztás a meghatározó. 2012-ben 16.591 MWh volt a háztartások részére szolgáltatott villamos energia, a háztartási villamos energia fogyasztók száma pedig 7.342 db (KSH).
3.7.
Vezetékes gázfelhasználás
A városban a közüzemű földgázszolgáltatást a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. biztosítja. A lakosság életminőségét nagymértékben javítja, hogy itt is elérhetővé vált a vezetékes gázszolgáltatás. A bekötések száma évről évre emelkedik, arányuk azonban számottevő elmaradást mutat a Győr-Moson-Sopron megyeitől. A vezetékes gáz fontosságát alátámasztja, hogy a fogyasztók szinte mindegyike lakásának fűtésére is használta ezt az energiafajtát. A lakossági felhasználás az időjárástól és a gáz árának alakulásától is függ, 2012-ben a szolgáltatott 15.870 ezer m3 gázból 931 ezer m3-t a háztartások részére továbbítottak. A háztartási vezetékes gázfogyasztók száma 2012-ben 3.856 volt, melyből 3.827 fűtési fogyasztó is egyben.
4.
KÖRNYEZETBIZTONSÁG
A világban történt természeti katasztrófák és ipari balesetek nyomán felértékelődött a biztonságos környezet iránti igény. Társadalmi elvárás, hogy a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárítására és az esetleges környezetkárosodás csökkentésére felkészült, azonnal mozgósítható, professzionális intézményi, szervezeti háttér álljon rendelkezésre, amely képes az érintett lakosságnak és anyagi javainak megvédésére. A természeti katasztrófák az emberi tevékenységtől függetlenül, a természet erőinek hatására, elemi csapásként fordulnak elő, míg a civilizációs katasztrófák az emberi tevékenységgel összefüggésben, helytelen emberi beavatkozás, mulasztás, figyelmetlenség, vagy technikai hibák hatására következnek be. Környezetbiztonsági szempontból Sárvár Város állapotát azok a tevékenységek alakítják, melyek környezeti szennyezés kibocsátása a város szempontjából potenciális környezeti károkat eredményezhetnek. A várost érintő környezeti veszélyforrások lehetnek: -
természeti katasztrófák ár-, és belvízkatasztrófák ipari tevékenységgel kapcsolatos veszélyforrások közlekedéssel kapcsolatos veszélyforrások rendkívüli időjárási viszonyok szolgáltatásokkal kapcsolatos veszélyforrások.
Sárvár város természetföldrajzi adottságait, valamint a város és tágabb környezetének elsősorban ipari kockázati tényezőit figyelembe véve vettük számba az elvi, potenciális környezetbiztonsági veszélyforrásokat. (Lásd még a 3.1. fejezetben leírtakat).
42
A város országos viszonylatban is jelentős iparral rendelkezik, melynek egy része hagyományos technológiával üzemel (pl. Rába Sárvár Kft.), másik része pedig 4-5 éves múlttal rendelkező új létesítmény (pl. Flextronics, Amtek, stb.). Az ipari telephelyek fűtésre, melegvíz ellátásra, gőztermelésre földgáz-tüzelésű kazánokat használnak. Ennek következtében szén-monoxid és nitrogén-oxid kibocsátással kell számolni. A városba települt ipari és szolgáltató létesítmények légszennyezőanyag-kibocsátása a korábban már megtett intézkedések hatására határérték alatti. A helyhez kötött légszennyező-források által kibocsátott szennyezőanyagokhoz hozzáadódnak a bejelentésre nem kötelezett kibocsátó forrásokon távozó légszennyezőanyagok, amelyek elsősorban a lakosság energiaigényének (fűtés, használati melegvíz előállítása, főzés) kielégítéséből származnak. Az alkalmazott technológiákban felhasználásra kerülő vegyi anyagok elszívó-berendezéséhez pontforrások csatlakoznak, ahol oldószerkomponensek és egyéb szerves vegyületek távoznak a szabadba (pl. sztirol, toluol). A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségtől kapott adatok alapján megállapítható, hogy az ipari létesítmények eleget tesznek a jogszabályi előírásoknak, légszennyezésükről éves jelentés formájában tájékoztatják a Felügyelőséget. A jelentésekből az is megállapítható, hogy a pontforrásokon keresztül távozó légszennyező anyagok mennyisége kibocsátási határérték alatt van, tehát nem fordult elő káros légszennyezés. Az önkormányzat feladata, hogy mindenki számára a lehető legjobb életminőséget biztosítsa, tiszta, rendezett, megfelelő környezet álljon a város lakói rendelkezésére. Az egyes környezeti tényezők (víz, levegő, zaj) vonatkozásában eshetőségként felmerül a termálkút vízhozamának fűtési célú hasznosítása, mely fontos lenne az energiagazdálkodás szempontjából is. A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében nagy szerepet játszik az élővíz-folyások kezelése, a partrendezés, a csapadékvíz-elvezetés módja, a szennyvízkezelés (lakossági és ipari szennyvizek), a települési folyékony hulladék kezelése. Sárvár levegőminőségi állapotát a természeti (éghajlati, meteorológiai) tényezők alakulásától függően a háttérszennyezés, valamint a lokális szennyező források (az ipari kibocsátások, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a közlekedés) határozzák meg. Az ipari tevékenység döntően a város külső részén, iparterületen zajlik, lakóépületek közé ékelődő, jelentős kibocsátással járó ipari tevékenység (a korábbi intézkedéseknek köszönhetően) a város területén nem található. Ennek ellenére természetes, hogy az emberi egészség szempontjából folyamatosan napirenden kell, hogy legyen a levegő szennyezettségének csökkentése. Ennek egyik egyszerű módja lehet a zöldfelületek megfelelő állapotának biztosítása, illetve méretük növelése. Zajvédelmi szempontból a város célja lehet a közúti forgalom javítása, a közlekedés zajkibocsátásának mérséklése is.
43
5.
KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJAVASLAT
5.1.
Intézkedési programjavaslat
A környezetvédelmi program megalapozását szolgáló tervek, koncepciók, tanulmányok és rendelkezésre álló adatok és információk alapján az emberi tevékenységgel összefüggő és átfogó megoldást igénylő problémakörök azonosításra kerültek. Ezek többsége az egész település területére vagy egyes részterületeire koncentrálódik, és a hatások jellege, tartóssága, mértéke és az érintett népesség miatt települési szintű problémakezelést és megoldást igényelnek. A környezetvédelmi program célja a környezeti szempontok gyakorlati érvényesítése a területfejlesztési és környezetvédelmi elhatározások, feladatok megvalósításánál, melyhez biztosítani kell a környezeti szempontok messzemenő érvényesítését a döntések előkészítésénél, a tervezésnél és megvalósításnál, elősegítve és támogatva a környezeti, műszaki, gazdasági és társadalmi szempontok összhangjának megkeresését. Ennek érdekében meg kell teremteni a felmerülő környezeti problémák települési, illetve önkormányzati menedzselésének szakmai és tárgyi feltételeit. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény előírja azokat a témákat, amelyekre vonatkozóan a települési környezetvédelmi programnak a település feladatait, előírásait tartalmaznia kell. A következőkben ezeket környezeti elemenként illetve önálló hatótényezőnként részletezzük, megadva az adott témával kapcsolatos célt és az annak elérése érdekében elvégzendő feladatokat.
5.2.
A környezet védelmét szolgáló általános intézkedések
5.2.1. Helyi rendeletek és programok rendszeres felülvizsgálata Településrendezési eszközök felülvizsgálata -
Célja: Településrendezés, a település rövid- és hosszú távú fejlesztésének tervezése, a célok rögzítése. Feladat: A város településrendezési terveit rendszeres időközönként felül kell vizsgálni. Ennek során a környezetvédelmi szempontokat érvényesíteni kell. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: szakértők, szakhatóságok, Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Ellenőrző: Területi Főépítészeti Iroda Határidő: folyamatos
44
Helyi környezetvédelmi rendeletek felülvizsgálata -
-
Célja: A környezet állapotát befolyásoló helyi tényezők és a lakossági tevékenységek jogi szabályozása, szankcionálás hátterének megalapozása. Feladat: A meglévő és a kiadandó környezetvédelmi vonatkozású rendeleteket (környezetvédelmi, állattartási, köztisztasági, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, stb.) a jogszabályi előírások változása miatt központi jogszabályok előírásainak figyelembevételével folyamatosan felül kell vizsgálni. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Ellenőrző: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Határidő: a meglévő rendeletek felülvizsgálata a mindenkor aktuális jogszabályok alapján.
A települési környezetvédelmi program rendszeres felülvizsgálata -
-
Célja: A környezet állapotának változásának és a környezetvédelmi feladatok megvalósításának nyomon követése. Feladat: A környezetvédelmi program rendszeres felülvizsgálatát a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény kötelező jelleggel írja elő. A felülvizsgálatot szakértői csoportnak szükség szerint, de legalább kétévente kell végeznie. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal, szakértők Ellenőrző: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Határidő: a Környezetvédelmi programot minden második évben felül kell vizsgálni.
Helyi Környezetvédelmi Alappal történő gazdálkodás -
-
-
Célja: Pénzügyi alap megteremtése a megelőzésre, illetve a környezet állapotának javítására irányuló beruházásokhoz, intézkedésekhez, környezetvédelmi szervezetek megalakulásához, működéséhez. Feladat: Az Önkormányzat a helyi környezetvédelmi rendeletében rendelkezett a Helyi Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Az alap bevételei a következő forrásokból származnak: az önkormányzat által kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a területi környezetvédelmi hatóság által a település területén kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének harminc százaléka, a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok törvényben meghatározott része, települési önkormányzat környezetvédelmi célokra elkülönített összege. Felelős: települési önkormányzat Ellenőrző: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Határidő: A helyi környezetvédelmi alap felhasználásáról évente az önkormányzat éves beszámolójában szerepeltetni kell. 45
5.2.2. A lakosság környezeti tudatosságának erősítése A lakosság rendszeres tájékoztatása a környezet állapotáról -
-
Célja: A lakosság környezettudatos gondolkodásmódjának, felelősségtudatának erősítése. Feladat: A lakosság informálása a település környezetvédelmi vonatkozású problémáiról, fejlesztésekről, lehetőségekről lakossági fórumokkal. Az önkormányzatnak a környezet állapotára és védelmére vonatkozó információkat lakossági fórumokon, helyi újságban kell megosztani a település lakosságával. A településen a prevenció, a betegségmegelőzés keretében rendszeresen kell szervezni egészségügyi tájékoztató rendezvényeket. Javasolt a tájékoztató rendezvények támogatása, társadalmi munka keretében előadások szervezése. Hatékony együttműködés a hatóságokkal és a civil szervezetekkel. Megfelelő háttér megteremtése öntevékeny helyi csoportok alakulásához, működéséhez. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: szakértők, civil szervezetek, Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Határidő: folyamatos, az önkormányzatnak évente legalább egyszer kell tájékoztatnia a lakosságot.
A város „zöld” imázsának népszerűsítése -
-
Célja: Mind a helyi lakosság, mind a városunkba érkező turisták körében Sárvár „zöld” jellegének hangsúlyozása Feladat: Helyi és regionális fórumokon, a médiában Sárvár kiemelkedő természeti értékeinek és környezeti állapotának bemutatása, propagálása, a környezettudatos életmód népszerűsítésével együtt. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: szakértők, civil szervezetek, Sárvári Média Kht. Határidő: folyamatos
5.2.3. Környezeti nevelés, oktatás Környezeti nevelés az általános iskolákban -
Célja: a környezettudatos gondolkodásmód elsajátítása gyermekkorban Feladat: A környezetvédelmi alapismerteket az általános iskolában az iskolai oktatás keretein belül megismertetni a kisgyermekekkel. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos
46
-
ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Felelős: Intézményvezetők Közreműködők: Oktatási intézmények Határidő: folyamatos
Erdei iskolák, öko-táborok támogatása -
-
5.3.
Célja: A természeti ismertek elsajátítása a természetben Feladat: Erdei iskolák és táborok szervezése az általános iskolai oktatás keretein belül és azon kívül. A természettel kapcsolatos ismeretek megszerzésének a leghatékonyabb módja, ha a gyerekek közvetlenül a természetben találkoznak a „tananyaggal”. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: oktatási intézmények, civil szervezetek Határidő: folyamatos
A környezeti elemekkel és önálló hatótényezőkkel kapcsolatos intézkedések
5.3.1. Levegőtisztaság védelem Közlekedésből származó kibocsátások csökkentése -
-
Célja: Levegőtisztaság-védelem, a lakosság egészségének védelme, Feladat: Sárvár belvárosában az átmenő forgalom csökkentése. Gyalogos zónák kijelölése. A közlekedési eredetű légszennyezés mérséklése a portalanított utak arányának növelésével, a védő zöldsávok megőrzésével, bővítésével, kerékpárutak építésével. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő szervezet: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Határidő: folyamatos
Ipari üzemek kibocsátásnak folyamatos ellenőrzése -
-
Célja: Levegőtisztaság-védelem, a lakosság egészségének védelme Feladat: Sárvár város területén működő ipari üzemek többsége egyedi légszennyező pontforrásnak tekinthető. A 21/2001 (II.14.). Korm. rendelet alapján a pontforrással rendelkező szervezetek a levegő szennyezés tekintetében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek. Felelős: települési önkormányzat, ipari üzemek Közreműködő szervezet: helyi lakosság
47
-
Ellenőrző: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Határidő: folyamatos
Mezőgazdasági és kerti hulladékégetés szabályozása -
-
Célja: Levegőtisztaság-védelem, a lakosság egészségének védelme Feladat:. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a kerti hulladék égetése helyett a komposztálás nagyobb arányú igénybevételének elterjesztése. A kerti hulladékégetés szabályait helyi rendeletben kell előírni. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő szervezet: helyi lakosság, Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Ellenőrző: jegyző Határidő: folyamatos
Parlagfű elterjedésének visszaszorítása -
-
Célja: Levegőtisztaság-védelem, a lakosság egészségének védelme, a levegő allergén pollentartalmának csökkentése. Feladat: A parlagfű elterjedési területének felmérése, a lakosság tájékoztatása az aktuális helyzetről, felvilágosítás a parlagfű egészségkárosító hatásáról. A külterületeken a szomszédos településekkel történő együttműködés keretében, közmunkával vagy a lakók közreműködésével parlagfű-irtási akciókat kell szervezni. A belterületeken a tulajdonosoknak maguknak kell elvégezni a parlagfű irtását, ezt helyi rendeletben kell szabályozni. Az irtásnak a parlagfű virágzása előtt kell megtörténnie. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő szervezet: helyi lakosság, civil szervezetek Ellenőrző: ÁNTSZ, NÉBIH Határidő: folyamatos
Sárvár légszennyezettségének rendszeres mérése -
-
Célja: Levegőtisztaság-védelem, a lakosság egészségének védelme, Feladat: Sárvár belterületén a levegő szennyezőanyag koncentrációjának időszakos mérésével ellenőrizhető a város levegőminősége. Ez mind az itt élő lakosság szempontjából, mind a gyógyhely státusz fenntartása szempontjából fontos feladat. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő szervezet: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Határidő: ellenőrző vizsgálatok elvégzése kétévente
48
5.3.2. Felszín alatti és felszíni vizek védelme
Egészséges ivóvíz folyamatos biztosítása -
-
Célja: Az egészséges ivóvíz minőségének szinten tartása, javítása a lakosság egészségének védelme érdekében. Feladat: Az engedélyezett víziközműveket állandóan jó karban kell tartani. Az üzemeltető köteles folyamatosan gondoskodni arról, hogy az üzemeltetés megfeleljen a 21/2002. (IV.25.) KVVM rendeletben meghatározott követelmények. A kutak környezetében a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet szerint kialakított belső védőterület fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: közszolgáltató Ellenőrző: ÁNTSZ Határidő: folyamatos
Csatornázás, szennyvízkezelés megoldása -
Célja: A közműves szennyvízcsatorna hálózattal nem rendelkező településrészek bekapcsolása a szennyvízelvezető rendszerbe Feladat: Sárvár-Hegyközség területén a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: ingatlantulajdonosok, közszolgáltató, Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Ellenőrző: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, ÁNTSZ Határidő: 2016.
Vízrendezés, a belterületi csapadékvíz-elvezető árokrendszer rendszeres karbantartása, fejlesztése -
-
Célja: A környezetvédelmi szempontoknak megfelelő csapadékvíz elvezetés megvalósítása, fenntartása a település közigazgatási területén. Feladat: A települési csapadékvíz elvezető rendszer hiányosságainak felszámolása, a hiányzó árokszakaszok kiépítése, a meglévő hálózat továbbfejlesztése. A csapadékvíz elvezető rendszert rendszeresen kell tisztítani, karbantartani. A hatékony vízrendezés érdekében a beavatkozásokat, jókarba helyezéseket a vízgyűjtő területtől a befogadóig összehangoltan kell megtenni. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Határidő: folyamatos 49
Felhagyott hulladéklerakók területén lévő talajvíz monitoring kutak rendszeres vizsgálata -
-
Célja: A felhagyott kommunális hulladéklerakókból származó talajvízszennyezés nyomon követése Feladat: A Hegyközségben 11 db monitoring kút, a XIII. városban 5 db monitoring kút évente két alkalommal történő mintázása és vízvizsgálata a hatóság által előírt paraméterekre. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: szakértők, Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Ellenőrző: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség. Határidő: folyamatos
Helyes mezőgazdasági gyakorlat alkalmazása -
-
Célja: Felszín és feszín alatti vizek nitrát-terhelésének csökkentése. Feladat: Nitrátérzékeny területeken kötelező jelleggel kell alkalmazni a Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat előírásait. Ezek között az egyik legfontosabb feladat a háztáji és nagyüzemi állattartással kapcsolatosan a keletkező szerves trágyák megfelelően szigetelt trágyatereken történő tárolása, továbbá megfelelő szántóföldi kihelyezésének szabályozása. Felelős: területtulajdonosok, földhasználók Közreműködő: gazdálkodók Ellenőrző: NÉBIH, Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Határidő: folyamatos
5.3.3. Talajvédelem
Szennyvíziszap szántóföldön történő felhasználása során rendszeres ellenőrző vizsgálatok elvégeztetése -
-
Célja: A talaj, illetve talajvíz szennyeződésének elkerülése a szennyvíziszap felhasználása során Feladat: A települési szennyvizek, valamint a kezelésükből származó szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításának feltételeiről a 208/2003. (XII. 10. Korm. rendelettel módosított 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet intézkedik. A rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során. Felelős: közszolgáltató 50
-
Közreműködő: gazdálkodók Ellenőrző: Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Határidő: Az ellenőrző vizsgálatokat éves rendszerességgel el kell végeztetni
Talajerózió mérséklése -
-
Célja: A talajerózió mérséklése. Feladat: A megfelelő talajművelési mód megválasztásával és a külterületek megfelelő csapadékvíz-elvezetésével visszaszorítható a talajerózió mértéke. Fontos a külterületek csapadékvíz-elvezető hálózatának rendszeres karbantartása, tisztítása. Az erózió elleni agrotechnikai védelem fontos módja a talaj szerkezetességének megóvása a helyes talajműveléssel, szükség esetén mélylazítással. A mélylazítás növeli a talaj vízbefogadó képességét, ezáltal csökken az elfolyás veszélye. Felelős: földhasználók Közreműködő: gazdálkodók Ellenőrző: Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Határidő: folyamatos
5.3.4. Hulladékgazdálkodás Felhagyott települési hulladéklerakók utógondozási feladatainak ellátása -
-
Célja: A talajvíz minőségének vizsgálata, szennyezés lehatárolása érdekében Feladat: A felhagyott hulladéklerakókra vonatkozóan előírt környezetvédelmi kötelezettség a telepeken kialakított talajvízfigyelő kutak vizsgálata az utógondozási időszakban valamint évenkénti rendszeres kaszálás elvégzése. Felelős: önkormányzat Közreműködő: Városgazdálkodás, szakértő Ellenőrző: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Határidő: Az ellenőrző vizsgálatokat fél éves rendszerességgel el kell végeztetni
Települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás működtetés - Célja: A lakosságnál, közületeknél keletkező hulladék, gyűjtése, ártalmatlanítása - Feladat: Közszolgáltatási szerződés keretében a települési szilárd hulladék gyűjtése, szállítása, elhelyezése (ártalmatlanítás, hasznosítás). A hulladékszállítási közszolgáltatás kötelezően igénybeveendő közszolgáltatásnak minősül. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: lakosság, közszolgáltató - Ellenőrző: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal 51
-
Határidő: folyamatos
Települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás fenntartása - Célja: A lakosságnál, közületeknél keletkező kommunális folyékony hulladék, gyűjtése, ártalmatlanítása - Feladat: Közszolgáltatási szerződés keretében a települési folyékony hulladék gyűjtése, szállítása, elhelyezése (ártalmatlanítás). A hulladékszállítási közszolgáltatás kötelezően igénybeveendő közszolgáltatásnak minősül. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: lakosság, közszolgáltató - Ellenőrző: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal - Határidő: folyamatos
A város területén köztisztasági feladatok ellátása - Célja: A közterületek tisztaságának fokozása, településkép javítása. - Feladat: Közterületi utak, járdák seprése, zöldterületeken elhagyott szemét összegyűjtése, elszállítása, közterületi hulladékgyűjtő edények rendszeres ürítése. A települési környezet tisztaságának javítása érdekében javasolt közhasznú munkások foglalkoztatása. A közterületek hulladékmentesítését folyamatosan el kell végezni. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: lakosság, Közterület felügyelet, vállalkozó - Ellenőrző: Közterület felügyelet - Határidő: folyamatos
5.3.5. Természet- és tájvédelem NATURA 2000–es területek védelme -
-
-
Célja: A tájra jellemző, természeti, esztétikai szempontból jelentőséggel bíró természeti értékek és tájalkotó elemek védelme, védendő területek szabályozása, jelenlegi kedvező állapot megőrzése. Feladat: a település a rendezési tervében kijelölendő területeken a természet védelmét szolgáló szabályozások bevezetése, a megalkotásra váró egységes környezetvédelmi rendelet természetvédelmi fejezetében a vonatkozó szabályozások és szankciók rögzítése, a rendeletben foglaltak betartatása. Felelős: Nemzeti Park Igazgatóság, települési önkormányzat Közreműködők: szakértők, Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Határidő: folyamatos 52
Helyi jelentőségű természeti értékek védelme -
Célja: A településen található védett természeti értékek állapotának megőrzése Feladat: A helyi természetvédelmi rendeletben foglalt feladatok betartása. A helyi természeti értékek nyilvántartása, tájékoztatási kötelezettség, ismeretterjesztés. Felelős: települési önkormányzat Közreműködők: szakértők, Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Határidő: folyamatos
5.3.6. Energiagazdálkodás A település energiafelhasználásának racionalizálása -
-
Célja: Energiagazdálkodás hatékonyságának növelése. Feladat: A megújuló természetes erőforrások hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata. Az alternatív energiahordózók, pl. napkollektorok, geotermikus energia alkalmazásának támogatása. Felelős: települési önkormányzat, gazdálkodó szervezetek Közreműködő: Magyar Energia Hivatal, engedélyező hatóságok Határidő: folyamatos
A közvilágítás energiatakarékos átalakítása -
-
Célja: Sárvár város közvilágítási rendszerének átalakítása energiatakarékos LED-es lámpatestek felszerelésével Feladat: Sárvár város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a KEOP pályázati felhívására a város közvilágításának LED-es lámpatestekkel történő átalakítására. A LED-es közvilágítás a szakértői tanulmány alapján nagymértékben csökkenteni a város villamos energia fogyasztását. A beruházást az önkormányzat csak az Európai Uniós támogatás elnyerése esetén tudja megvalósítani. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: Magyar Energia Hivatal, engedélyező hatóságok Határidő: a pályázati eljárásrend szerint
Intézmények energetikai célú felújítása -
Célja: Önkormányzati intézmények (pl. bölcsőde, óvodák, iskolák) felújítása a fűtési illetve elektromos energia felhasználásának racionalizálásával.
53
-
Feladat: Egyes intézményekben hőszigetelés, fűtési rendszer felújítása, nyílászárók cseréje, alternatív energia felhasználás megvalósítása Felelős: települési önkormányzat, intézményvezető Közreműködő: Magyar Energia Hivatal, engedélyező hatóságok Határidő: folyamatos
5.3.7. Zöldterület gazdálkodás
A város területén lévő közterületi zöldterületek rendszeres gondozása -
-
Célja: A város területén található zöldterületek rendszeres gondozása. Feladat: Fűnyírások, kaszálások elvégzése. Virágágyások beültetése, gondozása. Cserjék, sövények nyesése, utcai fasorok nyesése. A zöldterületek szennyezések (szemetelés, kutyaürülék) és vandalizmus elleni fokozott védelme Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: Városgazdálkodás, Sárvári közös Önkormányzati Hivatal Határidő: folyamatos
Közterületen található fákkal kapcsolatos feladatok -
Célja: A közúti közlekedésből származó terhelések (por, kipufogógáz, zaj) mérséklése, a lombos fák alkalmazásával. A város levegőtisztaságának javítása. Feladat: Az utcai fasorok folyamatos felülvizsgálata, szükség szerinti cseréje. A még nem fásított utcák fásítása. Elszáradt, beteg fák kivágása, pótlása. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Határidő: folyamatos
Csónakázó-tó és a parkerdő bővítése, rekonstrukciója -
Célja: A Csónakázó-tó mellett lévő felhagyott agyaggödrök környezeti rehabilitációja, közcélú zöldterület kialakításával Feladat: A terület újrahasznosításával a Csónakázó-tó vízfelületének növelése mellett pihenőerdő és természetvédelmi célú tanösvény kialakítására kerülne sor. A terület fekvése, földtani viszonyai és vízrajzi helyzete adja az alapjait az újrahasznosításnak. A projekt érvényes vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik.
54
-
A megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrás megszerzéséért pályázat benyújtása szükséges. Felelős: települési önkormányzat Közreműködő: Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal Ellenőrző: pályázati Közreműködő Szervezet Határidő: pályázati eljárásrend szerint
55
6.
ÖSSZEFOGLALÁS
A település környezetvédelmi programjának kidolgozására a terület- és környezetfejlesztéssel összefüggő határozatok, rendelkezésre álló tervek, tanulmányok, adatok, információk felhasználásával került sor. A program összeállításához állapotfelmérés és értékelés készült, mely kiterjedt a települési és épített környezetre, a környezeti elemekre, a természetvédelemre és az önállóan kezelt hatótényezőkre (hulladékkeletkezés, zaj). A vizsgálatok alapján rögzítettük az elvárható környezeti célállapotot és a hozzátartozó eszközöket. A környezeti célállapot meghatározásánál kiemelt jelentőségű problémaként jelentkeztek: -
a közúti közlekedés levegő- és zajterhelés tekintetében egyes ipari üzemek levegőszennyezés tekintetében felhagyott hulladéklerakók talajvízszennyezés tekintetében lakossági kerti hulladékégetés levegőszennyezés tekintetében
A környezeti célállapot és a jogszabályok elvárásai szerint programjavaslatot készítettünk. A programjavaslatok közül kiemelten javasoljuk kezelni a szennyvíz-csatornázási, a felhagyott hulladéklerakók monitoring vizsgálataival kapcsolatos, valamint az energiagazdálkodással összefüggő feladatok megvalósítását. Összefoglalóan megállapítható, hogy a település környezetvédelmi konfliktusoktól nem mentes, azonban az átlagosnál jobb környezetminőségi feltételekkel rendelkezik, így elsődleges cél a jelenlegi kedvező helyzet fenntartása, javítása, illetve a konfliktusok kezelése. A települési környezetvédelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról a települési önkormányzatnak kell gondoskodnia. A programot szükség szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot elsősorban az emisszió forrásokban, a környezet állapotában és a jogszabályi előírásokban előforduló esetleges változások teszik szükségessé.
56
