SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 SÁRVÁR,VÁRKERÜLET 2-3. MEGHÍVÓ Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága 2012. november 8-án (csütörtökön) 16.00 órai kezdettel a Polgármesteri Hivatal 218-as számú tárgyalójában ülést tart, amelyre tisztelettel meghívom. N A P I R E N D: Zárt ülésen kerül tárgyalásra: 1. Vármelléki óvoda Sárvár, Várkerület 17/A sz. kialakításánál felmerült pótmunkák jóváhagyása. Nyílt ülésen kerül tárgyalásra: A képviselő-testület 2012. november 22-i ülésének előkészítése: 1. Beszámoló az önkormányzat 2012. háromnegyedévi gazdálkodásáról. /A Beszámoló a bizottság előterjesztései között található./ 2. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. /Az előterjesztés a bizottság előterjesztései között található./ 3. Az önkormányzat 2013. évi költségvetési tervkoncepciójának megállapítása. /Az előterjesztés a bizottság előterjesztései között található, a tervkoncepció szöveges része később kerül fel a honlapra./ 4. A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítása. /Az előterjesztés később kerül fel a honlapra./ 5. Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés díjszabás mellékletének módosítása. 6. Sárvári Gyógyfürdő Kft. folyószámla hitelének meghosszabbítása./Az előterjesztés később kerül fel a honlapra./ 7. Beszámoló Sárvár város környezeti állapotáról. Bizottság saját hatáskörében hozott döntések: 8. Előterjesztés a Sárvár 0485/1 hrsz-ú ingatlan /Lánkapuszta, volt iskola melletti terület/ értékesítéséről. 9. Sárvár, Várkerület 33. sz. alatti volt borozó bérleti pályázata. 10. Tulajdonosi hozzájárulás a Sárvár Rákóczi u. 33-41/A sz. előtti járdaszakasz átépítéséhez. 11. Beszámoló a 2012. évi intézmény-felújításokról. 12. Sárvár, Árpád u. 13. szám alatti épület bontása - pályázatok elbírálása. (Az előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra) 13. Egyed Tamás és házastársa Sárvár,Hunyadi u. 1. sz. lakosok jelzálog áthelyezés iránti kérelme. 14. Egyebek. Sárvár, 2012. október 31. Papp József sk. bizottság elnöke
1
TARTALOMJEGYZÉK
1/ Napirendi pont Beszámoló az önkormányzat 2012. háromnegyedévi gazdálkodásáról. ....... 3 2/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. ............................................................................ 4 3/ Napirendi pont Az önkormányzat 2013. évi költségvetési tervkoncepciójának megállapítása. ............................................................................................................................. 5 4/ Napirendi pont A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítása........................... 6 5/ Napirendi pont Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés díjszabás mellékletének módosítása. ............................................... 7 6/ Napirendi pont Sárvári Gyógyfürdő Kft. folyószámla hitelének meghosszabbítása. .......... 21 7/ Napirendi pont Beszámoló Sárvár város környezeti állapotáról. ......................................... 22 Bizottság saját hatáskörében hozott döntések: ......................................................................... 78 8/ Napirendi pont Előterjesztés a Sárvár 0485/1 hrsz-ú ingatlan /Lánkapuszta, volt iskola melletti terület/ értékesítéséről.................................................................................................. 78 9/ Napirendi pont Sárvár, Várkerület 33. sz. alatti volt borozó bérleti pályázata. ................... 84 10/ Napirendi pont Tulajdonosi hozzájárulás a Sárvár Rákóczi u. 33-41/A előtti járdaszakasz átépítéséhez............................................................................................................................... 92 11/ Napirendi pont Beszámoló a 2012. évi intézmény-felújításokról. ..................................... 96 12/ Napirendi pont Sárvár, Árpád u. 13. szám alatti épület bontása - pályázatok elbírálása. 108 13/ Napirendi pont Egyed Tamás és házastársa Sárvár,Hunyadi u. 1. sz. lakosok jelzálog áthelyezés iránti kérelme. ....................................................................................................... 109 14/ Napirendi pont Egyebek. .................................................................................................. 110
2
1/ Napirendi pont Beszámoló az önkormányzat 2012. háromnegyedévi gazdálkodásáról. /A Beszámoló a bizottság előterjesztései között található./
3
2/ Napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. /Az előterjesztés a bizottság előterjesztései között található./
4
3/ Napirendi pont Az önkormányzat 2013. évi költségvetési tervkoncepciójának megállapítása. /Az előterjesztés a bizottság előterjesztései között található, a tervkoncepció szöveges része később kerül fel a honlapra./
5
4/ Napirendi pont A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet módosítása. /Az előterjesztés később kerül fel a honlapra./
6
5/ Napirendi pont Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés díjszabás mellékletének módosítása.
Vezérigazgató Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága Cg. 18-10-100543
Ügyszám: IPolgármesteri Hivatal Kondora István Úr polgármester
/2012.
Ügyintéző: Derdák Miklós
Sárvár Várkerület u. 2-3. Tárgy: A Közszolgáltatási Megállapodáshoz kapcsolódó 2013. évi tarifajavaslat
Tisztelt Polgármester Úr! Részvénytársaságunk a jövő évi árak (ráfordítások) alakulását befolyásoló tényezők módosulásáról, a költségekre hatást gyakorló várható változásokról jelenleg rendelkezésünkre álló különböző információk, valamint a jelenleg hatályos Számviteli Politikánk és Önköltségszámítási Szabályzatunk alapján elkészítette a 2013. január 01-től bevezetésre javasolt tarifaváltoztatásokat. A javaslatunk egyik alappillérét képező - a Pályázati dokumentációban rögzített - 2012. évi várható ráfordítás a helyközi járatok helyi szolgáltatásának az új szabályok szerinti számítása alapján azonos lesz az előirányzottal. A tárgyévi 1-9 havi gazdasági adatok ismeretében a nettó bevétel 5-8 %-kal elmarad a tervezettől, azonban 2012. évben fedezethiány várhatóan még nem merül fel. Az év végéig még hátralévő időszak időjárási viszonyainak alakulása, valamint az üzemanyagár mozgása mind a költségek, mind a bevételek oldalán hozhat a prognózisunkhoz képest némi változást. A szolgáltatási tevékenység fő költségelemeinek /üzemanyag, anyag -és bérköltség 2013. évi tervezésekor a teljes költségszerkezetbe beépítve a szakmai becslés alapján 3-5 %-os növekedés várható. Ezen érték és a várható 2013. évi infláció figyelembe vételével került átárazásra a típusönköltség, mely alapján történt a teljesítménnyel összefüggésben a költségszámítás.
7
Társaságunk a prognosztizált költségnövekedéstől függetlenül – a bizonytalansági tényezőkkel, továbbá az infrastruktúra megújításához szükséges forrás előteremtésével is számolva - legalább 5 %-os tarifaszint emelést tart indokoltnak, amely mellett változatlan forgalom esetén - a közforgalmú utazási kedvezményekről szóló 120/2012. (VI. 25.) Korm. rendelet szerint a díjmentes személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan igénybe vehető támogatás alapján a tervidőszakban cca. 1,0 MFt többlet bevételt prognosztizálunk - a nettó bevétel várhatóan 28,6 %-al emelkedik. A tarifajavaslatot a fentieket figyelembe véve kettő változatban készítettük el, a költségek jövő évben várható átlagos változásának és az Önkormányzat költségvetését kímélő, feltétlenül indokoltnak tartott mértéknek megfelelően. Kérem Polgármester Urat, hogy a javaslat megvitatásához és a döntés meghozatalához tartozó folyamat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket szíveskedjen megtenni, hogy a 2012. novemberi közgyűlésen a Közszolgáltatási Szerződés mellékletének módosítása megtörténhessen, mert ennek későbbi időpontra tolódása csökkentheti a 2013. évi bevételek mértékét. Melléklet: 3 db
Szombathely, 2012. október 29.
Tisztelettel:
P A P P
L Á S Z L Ó
8
SÁRVÁRON 2013. január 01-től javasolt helyi tömegközlekedési tarifaváltozatok javasolt új bruttó tarifa 2012. évi bruttó tarifák (Ft)
Vonaljegy:
- elővételben - autóbuszvezetőnél
Tanuló-nyugdíjas havi bérletjegy Összvonalas arckép nélküli havi bérletjegy Névre szóló összvonalas kombinált havi bérletjegy Tanuló, nyugdíjas kombinált havi bérletjegy
210 210 1 880 17 470 7 575 2 455
utazásszám*
1,00 8,95 83,19 36,07 11,69
2012. évi várható bevétel
Vonaljegy Összvonalas bérletjegy Tanuló-nyugdíjas bérletjegy Utasok által fizetett bevétel Árkiegészítés
- 65 éven felüliek után - Tan.-nyugd. bérletjegy után
Nettó bevétel összesen: Várható összes ráfordítás: A tarifaváltozatok súlyozott %-os növekedése:
A nettó bevétel növekménye (%)
20 000 1 927 000 177 000 2 124 000 1 480 000 123 000 3 727 000 2 580 000
I. v á l t o z a t (Ft)
II. v á l t o z a t
utazásszám*
index
(Ft)
utazásszám*
index
220 230 104,76 - 109,52 220 230 1,00 104,76 1,00 109,52 1 970 2 070 8,95 104,79 9,00 110,11 18 340 83,36 104,98 19 220 83,57 110,02 7 950 8 330 36,14 104,95 36,22 109,97 2 580 2 700 11,73 105,09 11,74 109,98 Változatlan forgalom mellett számított bevétel (Ft)
I. változat esetén
II. változat esetén
20 952 2 022 964 185 473 2 229 390 2 440 000 123 000 4 792 390 2 709 000 4,8
21 905 2 120 031 194 888 2 336 824 2 440 000 123 000 4 899 824 2 709 000 9,9
28,6
31,5
9
10
ELŐTERJESZTÉS Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződése díjszabás mellékletének módosítására Tisztelt Képviselő-testület! A személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLV. törvény 4.§ (4) bekezdés d) pontja értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közlekedés díjainak szerződés keretében történő megállapítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem fedezett indokolt költségeinek megtérítése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése. A jelenleg hatályos Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződés 7. pontjának (4) bekezdése alapján a Szolgáltató vállalja, hogy az Önkormányzat Képviselő Testülete által jóváhagyott menetrend alapján meghatározott szolgáltatási igényhez kapcsolódó, tervezhető költségek figyelembevételével megtervezi a következő év várható költségét, és az annak alapján javasolt viteldíjat, valamint a várható költség és bevétel alapján az esetleges fedezethiány, a veszteség kiegyenlítés nagyságát. A Szolgáltató a költség kalkulációban külön kiemeli az eszközpark megújításához, az elvégzendő felújításokhoz, a jármű újjáépítésekhez vagy új eszköz beszerzéséhez az amortizáción felül szükséges forrásigény nagyságát. Ezt a kalkulációt, javaslatot a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig a Polgármesterhez benyújtja. A Vasi Volán Zrt. a fenti határidőig eljuttatta részemre a 2013. évi tarifajavaslatát 2 változatban. Kérem, hogy a tarifaváltozatokat megtárgyalni és ennek megfelelően a díjtételre javaslatot tenni szíveskedjenek. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Sárvár menetrendszerinti helyi autóbusz közlekedésére vonatkozó közszolgáltatási szerződésének 4. számú mellékletét A/ I. változat szerinti tartalommal VAGY B/ II. változat szerinti tartalommal jóváhagyja. A képviselő-testület által jóváhagyott módosítás 2013. január 01-től érvényes. Határidő: Felelős:
2012. december 31. Kondora István polgármester
Sárvár, 2012. október 31. /:Kondora István:/ s.k.
11
Közszolgáltatási Szerződés 4. sz. melléklete I. VÁLTOZAT (tervezet) DÍJSZABÁSI TÁJÉKOZTATÓ Sárvár Vonaljegyek és bérletjegyek Érvényes: 2013. január 1. napjától Vonaljegy - elővételben - az autóbuszvezetőnél Tanuló-nyugdíjas havi bérletjegy Összvonalas arckép nélküli havi bérletjegy, Névre szóló összvonalas kombinált havi bérletjegy Tanuló-nyugdíjas kombinált havi bérletjegy
220,-Ft 220,-Ft 1.970,-Ft 18.340,-Ft 7.950,-Ft 2.580,-Ft
Jegyváltás: Elővételben, a jegyterjesztő hálózatba bevont elárusító helyeken, vagy autóbuszvezetőnél.
az
Felszállás: Csak az első ajtón át. Jegykezelés-érvényesítés: A felszálláskor azonnal, az autóbuszban elhelyezett érvényesítő készülékkel. Jegy-, bérletjegy érvényesség: • A vonaljegy a felszállási (érvényesítési) helytől a járat végállomásáig, szakaszhatárral rendelkező vonalon a szakaszhatárig jogosít egyszeri utazásra. • A különböző bérletjegyek - a félhavi bérletjegyeket kivéve - a naptári hónap, negyedév vagy az év első napjának 0.00 órájától az adott időszakot követő hónap 5-én 24.00 óráig érvényesek. • Az I. fél havi bérletjegy a hónap 4. napja 0.00 órájától 20. napja 24.00 órájáig terjedő időre érvényes. • A II. félhavi bérletjegy a hónap 19. napja 0.00 órájától a következő hónap 5. napja 24.00 órájáig érvényes. 2./ A kutyaszállítás díja azonos a járatra érvényes vonaljegy árával. vakvezető, a rendőrségi kutya, melynek szállítása díjtalan.
Kivételt képez a
A helyi autóbuszközlekedés utazási feltételeivel összefüggő egyéb díjak és rendelkezések
1. Az arcképes igazolványhoz kötött havi bérletek a tárgyhó 15-én pénztárzárásáig 50 %-os árban - kezelési költség megfizetése mellett - visszaválthatók.
12
2. A bérlet - bérletérvényesség kezdete előtti teljesárú, illetve a tárgyhó 15-ig történő 50 %-os - visszaváltásának kezelési díja 50,-Ft. 3. A bérletigazolvány ára a kiállítási költséggel együtt 50,-Ft és ugyancsak 50,-Ft az elrontott vagy megrongálódott bérlet kicserélésének díja. 4. A helyi tömegközlekedési eszközön minden utas legfeljebb 10 kg tömegű, egy személy által is könnyen hordozható, a fel- és leszállást nem akadályozó kézi poggyászt, illetve 1 db ródlit, 1 pár sílécet, 1 köteg facsemetét, 1 db összecsukható gyermekkocsit szállíthat díjmentesen. 5. A megállapított viteldíjon felül: a.) 3.000.-Ft pótdíjat köteles fizetni az, aki csomagként, kézi poggyászként nem szállítható tárgyat visz be a járműbe, ha az utas, vagy az általa szállított kézi poggyász vagy élőállat bepiszkítja a járművet. b.) 5.000.-Ft pótdíjat köteles fizetni, aki jegy nélkül, érvénytelen jeggyel-, bérlettel-, utazási igazolvánnyal kísérli meg az utazást, illetve valamilyen kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, olyan bérlettel – kivéve az arcképes igazolványhoz nem kötött bérletjegyeket – kísérli meg az utazást, amelyre az igazolvány száma vagy a bérlet tulajdonosának személyi igazolvány száma nincs tollal olvashatóan rávezetve, kutyát külön érvényes vonaljegy nélkül szállít. c.) 8.000.-Ft késedelmi díjat köteles fizetni a díjon, illetőleg az a.)-b.) pontban meghatározott pótdíjon felül, - aki a tartozását 8 napon belül nem egyenlíti ki. 6. Amennyiben az utas érvényes bérlettel rendelkezik, de azt a jegy ellenőrzésénél felmutatni nem tudja, 48 órán, illetve 2 munkanapon belül a VASI VOLÁN Zrt. által kijelölt helyen – a sárvári autóbusz-állomáson (Sárvár, Laktanya u. 11.) munkanapokon 7.00 - 14.00 óra között - történő bemutatás esetén mentesül a pótdíj megfizetése alól, de 800.-Ft bemutatási díjat köteles fizetni. Az arcképes igazolványhoz nem kötött bérletjegyek utólagos bemutatására nincs lehetőség! Ugyancsak mentesül a pótdíj megfizetése alól, aki az 5/b. pont második bekezdésében megjelölt igazolványszám hiányának a pótlását az előzőekben megjelöltek szerint bemutatja, neki azonban a 800.-Ft-os bemutatási díjon felül a vonaljegy árát is meg kell fizetni az érvényes díjszabás szerinti összegben. 7. A helyi járati I-II. fél havi bérletjegyek felülbélyegzése megegyezik a helyközi forgalomban alkalmazott (I. fél havi: 1, II. fél havi: 2) felülbélyegzéssel. 8. A helyi járatokon korlátlan számú díjtalan utazásra jogosultak: a.) gyermek – felnőtt kíséretében – 6 éves koráig, bármely személyi azonosításra alkalmas igazolvány (igazolás) felmutatásával,
13
b.) az a vak személy, aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján, vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik, c.) a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személy, d.) az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, a külön jogszabályban meghatározott okmány alapján, e.) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesülő a külön jogszabályban meghatározott okmány alapján. f.) a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint az 1998. évi XXVI. törvény szerinti súlyosan fogyatékos személy, a vak személlyel vagy a hallássérült személlyel együtt utazó 1 fő kísérő, g.) külön jogszabályok alapján a nyugdíjfolyósító szerv által megállapított nyugellátásban részesülő 65 éven felüli külföldi állampolgár a nyugdíjfolyósító szerv igazolása és bármely, a személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával, h.) a szomszédos államokban élő magyaroktól szóló 2001. évi LXII. Törvény (a továbbiakban Szátv.) hatálya alá tartozó 65. életévét betöltött külföldi állampolgár és a 65. életévét betöltött hozzátartozója a nevére kiállított „Magyar igazolvány” illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” felmutatásával, i.) a hadirokkant, hadiözvegy, felmutatásával,
a hadigondozási igazolványa és személyi igazolványa
j.) a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartalmazza, k.) a 75 %-os, vagy annál nagyobb mértékben rokkant hadirokkant családtagja. k.) a 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, valamint nemzetközi szerződés alapján a szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgár a személyi igazolványa vagy bármely más, személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával, l.) a 65 éven felüli menekült, n.) a Sárváron állandó bejelentett lakhellyel rendelkező polgárok minden évben a születésnapjukon, melyet diákigazolványuk, illetve személyi igazolványuk felmutatásával kell igazolniuk.
14
A helyi tömegközlekedés teljes hálózatán korlátlan számú utazásra érvényes kedvezményes tanulóbérlet igénybevételére jogosult: a.) a gyermek 6 éves korától 14. életéve betöltéséig b.) a 6 éven felüli óvodás a szolgáltató által – az óvoda igazolása alapján – a részére kiállított igazolvány felmutatásával c.) az oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulói, hallgatói, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkeznek, a település helyi autóbuszvonalain A kedvezmények a diákigazolvány érvényességi ideje alatt, de legkésőbb - a tanévre, illetve a tanév II. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév októberi, - a tanév I. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév márciusi havijegy érvényességi idejének lejártáig vehetők igénybe d.) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 10.§-ának (1) bekezdésében meghatározott oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulója, hallgatója, ha a jogosultságát „Magyar igazolvány, illetve „Magyar hozzátartozói igazolvány” e célra rendszeresített mellékletével igazolja e.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali vagy esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevő tanuló, hallgató külföldi diákigazolványa alapján A helyi tömegközlekedés teljes hálózatán korlátlan számú utazásra érvényes kedvezményes nyugdíjasbérlet igénybevételére jogosult: 1. ellátottak utazási igazolványával rendelkező 65. életévét be nem töltött a.) saját jogú nyugellátásban, illetve azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személy [1997. évi LXXX. törvény 4.§-ának f.) pontja], munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi járadékban, növelt összegű munkaképtelenségi járadékban részesülő személy (a továbbiakban együtt: saját jogú nyugdíjas), valamint a hozzátartozói nyugellátásban [1997. évi LXXXI. törvény 6. § (2) bekezdése], özvegyi járadékban, növelt összegű özvegyi járadékban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesülő személy b.) külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban c.) nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy d.) gyám és gyámolt személy, gondnok és gondnokolt személy 2. az a személy, aki a helyi önkormányzat által folyósított rendszeres szociális segélyben részesül, ha munkaviszonyban nem áll, az illetékes önkormányzati szerv igazolása szerint 3. a rokkantsági járadékos, ha ezt a lakóhelye szerint illetékes jegyző igazolja
15
A nyugdíjasbérlet a közlekedési szolgáltatást végző által - a jogosultság igazolása alapján kiadott érvényes igazolvánnyal használható. Az igazolvány érvényességét a szolgáltató határozza meg. Az igazolványok érvényességének lejártakor a meghosszabbításhoz (újabb igazolvány kiadásához) a jogosultságot ismételten igazolni kell.
16
Közszolgáltatási Szerződés 4. sz. melléklete II. VÁLTOZAT (tervezet) DÍJSZABÁSI TÁJÉKOZTATÓ Sárvár Vonaljegyek és bérletjegyek Érvényes: 2013. január 1. napjától Vonaljegy - elővételben - az autóbuszvezetőnél Tanuló-nyugdíjas havi bérletjegy Összvonalas arckép nélküli havi bérletjegy, Névre szóló összvonalas kombinált havi bérletjegy Tanuló-nyugdíjas kombinált havi bérletjegy
230,-Ft 230,-Ft 2.070,-Ft 19.220,-Ft 8.330,-Ft 2.700,-Ft
Jegyváltás: Elővételben, a jegyterjesztő hálózatba bevont elárusító helyeken, vagy autóbuszvezetőnél.
az
Felszállás: Csak az első ajtón át. Jegykezelés-érvényesítés: A felszálláskor azonnal, az autóbuszban elhelyezett érvényesítő készülékkel. Jegy-, bérletjegy érvényesség: • A vonaljegy a felszállási (érvényesítési) helytől a járat végállomásáig, szakaszhatárral rendelkező vonalon a szakaszhatárig jogosít egyszeri utazásra. • A különböző bérletjegyek - a félhavi bérletjegyeket kivéve - a naptári hónap, negyedév vagy az év első napjának 0.00 órájától az adott időszakot követő hónap 5-én 24.00 óráig érvényesek. • Az I. fél havi bérletjegy a hónap 4. napja 0.00 órájától 20. napja 24.00 órájáig terjedő időre érvényes. • A II. félhavi bérletjegy a hónap 19. napja 0.00 órájától a következő hónap 5. napja 24.00 órájáig érvényes. 2./ A kutyaszállítás díja azonos a járatra érvényes vonaljegy árával. vakvezető, a rendőrségi kutya, melynek szállítása díjtalan.
Kivételt képez a
A helyi autóbuszközlekedés utazási feltételeivel összefüggő egyéb díjak és rendelkezések
8. Az arcképes igazolványhoz kötött havi bérletek a tárgyhó 15-én pénztárzárásáig 50 %-os árban - kezelési költség megfizetése mellett - visszaválthatók.
17
9. A bérlet - bérletérvényesség kezdete előtti teljesárú, illetve a tárgyhó 15-ig történő 50 %-os - visszaváltásának kezelési díja 50,-Ft. 10.A bérletigazolvány ára a kiállítási költséggel együtt 50,-Ft és ugyancsak 50,-Ft az elrontott vagy megrongálódott bérlet kicserélésének díja. 11.A helyi tömegközlekedési eszközön minden utas legfeljebb 10 kg tömegű, egy személy által is könnyen hordozható, a fel- és leszállást nem akadályozó kézi poggyászt, illetve 1 db ródlit, 1 pár sílécet, 1 köteg facsemetét, 1 db összecsukható gyermekkocsit szállíthat díjmentesen. 12.A megállapított viteldíjon felül: a.) 3.000.-Ft pótdíjat köteles fizetni az, aki csomagként, kézi poggyászként nem szállítható tárgyat visz be a járműbe, ha az utas, vagy az általa szállított kézi poggyász vagy élőállat bepiszkítja a járművet. b.) 5.000.-Ft pótdíjat köteles fizetni, aki jegy nélkül, érvénytelen jeggyel-, bérlettel-, utazási igazolvánnyal kísérli meg az utazást, illetve valamilyen kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, olyan bérlettel – kivéve az arcképes igazolványhoz nem kötött bérletjegyeket – kísérli meg az utazást, amelyre az igazolvány száma vagy a bérlet tulajdonosának személyi igazolvány száma nincs tollal olvashatóan rávezetve, kutyát külön érvényes vonaljegy nélkül szállít. c.) 8.000.-Ft késedelmi díjat köteles fizetni a díjon, illetőleg az a.)-b.) pontban meghatározott pótdíjon felül, - aki a tartozását 8 napon belül nem egyenlíti ki. 13.Amennyiben az utas érvényes bérlettel rendelkezik, de azt a jegy ellenőrzésénél felmutatni nem tudja, 48 órán, illetve 2 munkanapon belül a VASI VOLÁN Zrt. által kijelölt helyen – a sárvári autóbusz-állomáson (Sárvár, Laktanya u. 11.) munkanapokon 7.00 - 14.00 óra között - történő bemutatás esetén mentesül a pótdíj megfizetése alól, de 800.-Ft bemutatási díjat köteles fizetni. Az arcképes igazolványhoz nem kötött bérletjegyek utólagos bemutatására nincs lehetőség! Ugyancsak mentesül a pótdíj megfizetése alól, aki az 5/b. pont második bekezdésében megjelölt igazolványszám hiányának a pótlását az előzőekben megjelöltek szerint bemutatja, neki azonban a 800.-Ft-os bemutatási díjon felül a vonaljegy árát is meg kell fizetni az érvényes díjszabás szerinti összegben. 14.A helyi járati I-II. fél havi bérletjegyek felülbélyegzése megegyezik a helyközi forgalomban alkalmazott (I. fél havi: 1, II. fél havi: 2) felülbélyegzéssel. 8. A helyi járatokon korlátlan számú díjtalan utazásra jogosultak: a.) gyermek – felnőtt kíséretében – 6 éves koráig, bármely személyi azonosításra alkalmas igazolvány (igazolás) felmutatásával,
18
b.) az a vak személy, aki vakok személyi járadékában részesül, az erről szóló igazolás alapján, vagy a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával rendelkezik, c.) a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének érvényes arcképes igazolványával utazó hallássérült személy, d.) az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül, a külön jogszabályban meghatározott okmány alapján, e.) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesülő a külön jogszabályban meghatározott okmány alapján. f.) a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek, valamint az 1998. évi XXVI. törvény szerinti súlyosan fogyatékos személy, a vak személlyel vagy a hallássérült személlyel együtt utazó 1 fő kísérő, g.) külön jogszabályok alapján a nyugdíjfolyósító szerv által megállapított nyugellátásban részesülő 65 éven felüli külföldi állampolgár a nyugdíjfolyósító szerv igazolása és bármely, a személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával, h.) a szomszédos államokban élő magyaroktól szóló 2001. évi LXII. Törvény (a továbbiakban Szátv.) hatálya alá tartozó 65. életévét betöltött külföldi állampolgár és a 65. életévét betöltött hozzátartozója a nevére kiállított „Magyar igazolvány” illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” felmutatásával, i.) a hadirokkant, hadiözvegy, felmutatásával,
a hadigondozási igazolványa és személyi igazolványa
k.) a hadirokkant kísérője, ha a hadirokkant az Országos Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye alapján kísérőre szorul, és azt a hadigondozási igazolvány tartalmazza, k.) a 75 %-os, vagy annál nagyobb mértékben rokkant hadirokkant családtagja. b.) a 65. életéve betöltése napjától a magyar állampolgár, az Európai Unió más tagállamának állampolgára, valamint nemzetközi szerződés alapján a szerződés hatálya alá tartozó külföldi állampolgár a személyi igazolványa vagy bármely más, személyi azonosításra alkalmas okmány felmutatásával, c.) a 65 éven felüli menekült, n.) a Sárváron állandó bejelentett lakhellyel rendelkező polgárok minden évben a születésnapjukon, melyet diákigazolványuk, illetve személyi igazolványuk felmutatásával kell igazolniuk.
A helyi tömegközlekedés teljes hálózatán korlátlan számú utazásra érvényes kedvezményes tanulóbérlet igénybevételére jogosult:
19
a.) a gyermek 6 éves korától 14. életéve betöltéséig b.) a 6 éven felüli óvodás a szolgáltató által – az óvoda igazolása alapján – a részére kiállított igazolvány felmutatásával c.) az oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulói, hallgatói, ha érvényes diákigazolvánnyal rendelkeznek, a település helyi autóbuszvonalain A kedvezmények a diákigazolvány érvényességi ideje alatt, de legkésőbb - a tanévre, illetve a tanév II. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév októberi, - a tanév I. félévére érvényesített diákigazolványnál a tárgyév márciusi havijegy érvényességi idejének lejártáig vehetők igénybe d.) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 10.§-ának (1) bekezdésében meghatározott oktatási intézmények nappali és esti tagozatos tanulója, hallgatója, ha a jogosultságát „Magyar igazolvány, illetve „Magyar hozzátartozói igazolvány” e célra rendszeresített mellékletével igazolja e.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali vagy esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban részt vevő tanuló, hallgató külföldi diákigazolványa alapján A helyi tömegközlekedés teljes hálózatán korlátlan számú utazásra érvényes kedvezményes nyugdíjasbérlet igénybevételére jogosult: 1. ellátottak utazási igazolványával rendelkező 65. életévét be nem töltött a.) saját jogú nyugellátásban, illetve azzal azonos elbírálás alá eső ellátásban részesülő személy [1997. évi LXXX. törvény 4.§-ának f.) pontja], munkaképtelenségi járadékban, növelt összegű öregségi járadékban, növelt összegű munkaképtelenségi járadékban részesülő személy (a továbbiakban együtt: saját jogú nyugdíjas), valamint a hozzátartozói nyugellátásban [1997. évi LXXXI. törvény 6. § (2) bekezdése], özvegyi járadékban, növelt összegű özvegyi járadékban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban, rokkantsági járadékban, nemzeti gondozási díjban, nemzeti helytállási pótlékban részesülő személy b.) külföldről hazatelepült magyar állampolgár, aki külföldről részesül nyugellátásban c.) nyugdíjsegélyben részesülő egyházi személy d.) gyám és gyámolt személy, gondnok és gondnokolt személy 2. az a személy, aki a helyi önkormányzat által folyósított rendszeres szociális segélyben részesül, ha munkaviszonyban nem áll, az illetékes önkormányzati szerv igazolása szerint 3. a rokkantsági járadékos, ha ezt a lakóhelye szerint illetékes jegyző igazolja A nyugdíjasbérlet a közlekedési szolgáltatást végző által - a jogosultság igazolása alapján kiadott érvényes igazolvánnyal használható. Az igazolvány érvényességét a szolgáltató határozza meg. Az igazolványok érvényességének lejártakor a meghosszabbításhoz (újabb igazolvány kiadásához) a jogosultságot ismételten igazolni kell.
20
6/ Napirendi pont Sárvári Gyógyfürdő Kft. folyószámla hitelének meghosszabbítása. /Az előterjesztés később kerül fel a honlapra./
21
7/ Napirendi pont Beszámoló Sárvár város környezeti állapotáról.
ELŐTERJESZTÉS Sárvár város környezeti állapotának értékelése A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) 38. §-ának g) bekezdése a környezetvédelem állami feladatai között sorolja fel a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárását, terhelhetősége és igénybevétele mértékének meghatározását; míg a 46. § (1) e) bekezdése szerint a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A város környezeti állapotával kapcsolatos adatok közérdekű adatnak számítnak, ezét az elkészült dokumentációt a város honlapján közzétesszük.
Sárvár, 2012. október 26.
drr. Kulcsár László s.k. környezetvédelmi szakreferens
22
Munkaszám:
046/2012.
Témafelelős:
dr. Petróczki Ferenc
SÁRVÁR VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2012. (egyeztetési változat) Megrendelő:
Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.
Készítette:
ABU Hungary Mérnökiroda Kft. 9027 Győr, Külső Árpád u. 41.
2012. október
23
ALÁÍRÓLAP
SÁRVÁR VÁROS KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE 2012. (egyeztetési változat)
Készítette:
ABU HUNGARY MÉRNÖKIRODA KFT. 9027 GYŐR, KÜLSŐ ÁRPÁD U. 41.
Témafelelős:
dr. Petróczki Ferenc környezetvédelmi szakértő
24
BEVEZETÉS
Életünk minőségét a környezet állapota és a környezeti kockázati tényezők alakulása nagymértékben befolyásolja. A környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, megelőzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkárosítást. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: környezetvédelmi törvény) 38. §-ának g) bekezdése a környezetvédelem állami feladatai között sorolja fel a környezet állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek feltárását, terhelhetősége és igénybevétele mértékének meghatározását; míg a 46. § (1) e) bekezdése szerint a környezet védelme érdekében a települési önkormányzat illetékességi területén elemzi, értékeli a környezet állapotát és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A jogszabály a környezeti állapotértékelés pontos tartalmát nem szabályozza, a tanulmány első részében ezért a város azon jellemzői is bemutatásra kerülnek, amelyek befolyásolják a környezeti jellemzőket, illetve amelyeket figyelembe kell venni a hatások értékelésénél, s így a környezet állapotával, valamint a topográfiai, természetföldrajzi, meteorológiai és egyéb viszonyokkal összevethetők.
1.
ALAPADATOK
1.1.
Az érdekelt adatai
Megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata (képviselője: Kondora István polgármester) Székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Adószáma: 15420961-2-18 Elérhetőségek: - levelezési cím: Polgármesteri Hivatal (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.), dr. Kulcsár László környezetvédelmi referens - telefonszám: (95) 320-265 - fax: (95) 320-230 -
1.2.
e-mail:
[email protected].
A készítő adatai
Megnevezése: Székhelye: Adószáma:
ABU Hungary Mérnökiroda Kft. 9027 Győr, Külső Árpád u. 41. 13530208-2-08
25
Képviselő:
dr. Petróczki Ferenc ügyvezető, mérnöki kamarai nyilvántartási száma: MMK08-1111.
Elérhetőségek:
1.3.
-
levelezési cím: telefonszám: fax:
9027 Győr, Külső Árpád u. 41. (96) 576-877 (96) 576-878
-
e-mail:
[email protected].
Területi elhelyezkedés, népesség, közlekedés- és településhálózat
Sárvár város Vas megye É-i részén, a Rába két partján, a Gyöngyös patak torkolatánál fekszik. A Rábai teraszos sík és az Alsó-Kemeneshát földrajzi kistáj területére esik. Sárvár város közigazgatási területe 64,65 km2. Vas megye keleti részén, a sárvári kistérségben helyezkedik el, melynek területe 590 km2, s ezzel Vas megye második legnagyobb kistérségének számít. Határos a csepregi, a szombathelyi, a celldömölki és a vasvári kistérségekkel, illetve északon Győr-Moson-Sopron, délen pedig Zala megyével. A szombathelyi után ebben a kistérségben van a második legtöbb település (32 db), melyek közül Sárvár és – 2001. óta – Répcelak város. A térség relatív földrajzi fekvése kedvező, hazánk nyugati részén, közel az osztrák határhoz fekszik, igaz, jelentős távolságban Budapesttől. Fekvése a megyén belül is viszonylag kedvező, hiszen a helyzete nem periférikus és közel van a megyeszékhelyhez. Mindebből fakadóan a kistérség egésze viszonylag jól ki tudta használni a fekvéséből származó előnyöket, vagyis általános fejlődése és fejlettsége nem maradt és marad el a megye egészétől, sőt – az Uniós pályázati lehetőségek kiaknázásával – regionálisan is kiemelkedően fejlődik. Mindehhez természetesen összességében kedvező természeti- és közlekedés-földrajzi adottságai is hozzájárulnak. A föld mélye világviszonylatban is értékes és ritka összetételű, 40-44 °C, illetve 86°C hőmérsékletű, alkáli-hidrogénkarbonátokban gazdag gyógyvizet rejt. Sárvár népessége 14.906 fő (2010. január 1-i adat). A lakosságszám alapján a Rába-parti város a második legnagyobb település Vas megyében. Az elmúlt években, ha kismértékben is, de folyamatosan csökkent Sárvár állandó népessége. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg 2001-ben 15.919-en éltek a városban, addig 2007-ben 15.460-an. A népességen belül magas a 25-39 évesek aránya. Ebbe a csoportba tartoznak az 1950-es évek elején született nagy létszámú korosztály gyermekei. A korösszetétel változása főként a nőknél érzékelhető. A hölgyek több mint fele a 40 év felettiek korosztályába tartozik. A férfiak várható életkora már a születésükkor jóval alacsonyabb, mint a nőké. Ez összefügg a romló anyagi és szociális helyzettel, a rohanó élettel, a mindennapi konfliktusokkal. Bizonyos fokig ezzel függ össze a viszonylag alacsony születésszám, valamint a természetes fogyás is. A születések számában a tíz év alatti korosztálynál az országos és a sárvári népesség számát tekintve is ugrásszerű a visszaesés.
26
A város, a jellemzően aprófalvas, rurális Sárvári kistérség központja, ahol a kistérség lakosságának több mint 40 %-a él. A helyi lakosságnak és a környező településekről naponta ingázó munkavállalóknak az idegenforgalom és a gyógyturizmus mellett az ipar, a kereskedelem és más különféle szolgáltatások adnak megélhetést. A város jövője, fejlődése szempontjából az önkormányzat kiemelten kezeli a termálvízkincs hasznosítására alapozott gyógyturizmust, de a népesség megtartása, a munkahelyek megőrzése és lehetőség szerinti növelése, a további városiasodás érdekében Sárvár még vonzóbbá tétele az ipari és a szolgáltatói szférába befektetők számára szintén a prioritások közé sorolható. Betelepedésük feltétele azonban az, hogy a beruházások, a fejlesztések környezetkímélő tevékenységet valósítsanak meg, és működésük ne jelentsen vállalhatatlan kockázatot az itt élő emberek életminőségére. A gazdaság általános jellegére alapvető hatással bír Sárvár iparának utóbbi évtizedben lezajlott átalakulása és megerősödése. Mindenekelőtt ez az ágazat a legnagyobb foglalkoztató, s számos egyéb területen is központi szerepet játszik. Fontos körülmény, hogy az átalakult gazdasági szerkezet és megerősödött ipar a turizmust közvetlenül nem veszélyezteti, környezetterhelése nem jelentős, s a két szektor térbeli elkülönülése és viszonylag nagy távolsága is kedvező adottság. Külön említést érdemel a mintegy háromezer főt foglalkoztató Sárvári Ipari Park, mely alapvetően azzal a szándékkal jött létre, hogy az elektronikai ipar számára biztosítson koncentrált beszállítói bázist. A letelepült cégek tevékenységi köre alapján a park profilja: elektronika, műanyag-feldolgozás, fémmegmunkálás, csomagolóanyaggyártás és különböző szolgáltatások. Az ipari parkban előállított termékek legnagyobb része a Philips, a Sony, a Nokia és az IBM magyarországi leányvállalatainál kerül felhasználásra. A park rendelkezik logisztikai és raktárközponttal (Versteijnen Logistics Kft.) is.
27
Fontos és jelentős tradíciókkal rendelkező szelete a helyi iparnak az élelmiszeripar. Az ágazat két legfontosabb szereplője a SáGa Foods Baromfiipari Zrt és a Taravis Kft., melyek mellett kistérségi szinten további jelentős üzemek működnek a húsiparban, tejiparban és sütőiparban. Különösen a foglalkoztatás terén játszanak fontos szerepet a „könnyűipari” üzemek. Többek között a Lafuma Hungaria Kft., a H-DUCK Bőrdíszműipari Kft., illetve a SARBO Cipőipari Kft. Járműalkatrész gyártás folyik a RÁBA Járműipari Alkatrészgyártó Kft-ben, kandallók gyártása az Edilkamin Kftben. Fémszerkezet gyártását végeznek Székelyi-Szilágyi Gépipari Kft-ben. Szerszámgépgyártás folyik a Provertha EC Zrt-ben. Főbb mezőgazdasági termelők a településen a Gazdaszövetkezet és a MEZORT Zrt
1.3.1. Közlekedés és járműállomány
A kistérség arteriális közlekedési hálózati helyzetű. Négy főút (84., 86., 87. és 88. számú főutak) és három vasútvonal (a Szombathely-Celldömölk villamosított, a Szombathely-Nagykanizsa és a Szombathely-Szentgotthárd vonal) metszi területét. Déli peremén vezet a 8. sz. főút. A kistáj nyugati határvonala a magyar-osztrák államhatár része. Az állami közutak hossza 131 km, amelyből 30 km első és másodrendű főút. A közútsűrűség 29 km/100 km2, a főútsűrűség 7 km /100 km2. A főút menti települések aránya 30 %. A vasútvonalak hossza 29 km, amelynek 35 %-a villamosított. A vasútsűrűség: 6,3 km/100 km2. A települések 13 %-a rendelkezik vasútállomással. Sárvár város közlekedési hálózata Vas megyéhez hasonlóan sűrű. A négy főközlekedési útvonal mindegyike – főleg nyáron – óriási forgalommal jellemezhető. A kistérség déli részén halad át az egész megye – sőt a régió – szempontjából is alapvető fontosságú 8-as főút. A 86-os főút egyben fontos európai észak-déli főút is (E65), amelyet a 84-es főút Hegyfalunál keresztez. A 88-as főút az előző kettőt köti össze Sárvárnál. A sárvári elkerülő út 2009-ben készült el, ezáltal lehetővé vált a 88. számú főút kelet-nyugati irányú átmenő forgalmának gyorsabb levezetése, továbbá a lakott terület élhetősége is javult, a környezeti ártalmak csökkentek. A többi út – e tanulmányban külön nem említésre kerülő – harmadrendű főút, vagy összekötő út, állapotuk összességében kielégítő, de helyenként keskeny és rossz minőségű. Fontos lenne a mezőgazdasági utak minőségének a javítása. A kistérségen 3 vasútvonal halad át. A Szombathely-Sárvár-Celldömölk-Budapest fővonal ma már villamosított, a Szombathely-Répcelak, illetve Csorna-Győr-Budapest fővonalon IC vonatok is közlekednek. A harmadik, a Szombathely-Szentgotthárd vonal a szlovéniai vasúti összeköttetést hivatott biztosítani. Mindössze nyolc településnek van vasúti megállója, illetve vasútállomása, azaz a kistérségen belül csak kevés települést érint a vasút. Tömegközlekedés a kistérség települései közül csak Sárváron van, ahol nyolc viszonylatban, 22 km vonalhálózaton szállítják az évi kb. 320 ezer utast.
28
A Nemzeti Közlekedési Hatóság adatai alapján figyelemre méltó tény, hogy országosan és Sárváron is a személygépkocsi-állományon belül az utóbbi években közel kétszeresére növekedett a dízel gépjárművek aránya. Ez a nitrogén-oxidok (NOx) és a szálló por (PM10) kibocsátása szempontjából kedvezőtlen jelenség, mivel az ilyen gépkocsik magasabb hengertér-hőmérséklete miatt termikus NOx-kibocsátásuk magasabb, illetve a nehezebb és bonyolultabb szervesanyag-csoportokat tartalmazó dízel üzemanyag elégetésekor keletkező szálló por és koromszemcsék kibocsátása – az utóbbi években terjedő részecskeszűrők ellenére – ma még kedvezőtlenebb1. Mérséklődött a nagy fajlagos fogyasztású, régi évjáratú személygépkocsik aránya és ez a közlekedés károsanyagkibocsátásának szempontjából kedvező jelenség. Az elmúlt években a gépjárműpark átlagos életkora szignifikánsan nem változott, bár 2002. után észlelhető mértékű javulás jelentkezett. A közlekedés szereplőinek körében a takarékosabb járművek alkalmazása folyamatos – ám források hiányában csak lassan megvalósuló – törekvés. Mivel hazánkban és Európa-szerte is egyre népszerűbb a kerékpáros közlekedés, ennek természetes velejárója, hogy a kerékpárosok is mindinkább a közúti balesetek szereplőivé válnak. Az üzemanyagok árának emelkedése, a környezettudatosabb gondolkodás, a városok zsúfoltsága, parkolási körülményei vonzóvá teszik a kétkerekű közlekedést, ám a résztvevők képzése, felelősségtudata, toleranciája közel sem módosul ennek megfelelő ütemben. A nemzetközi tendenciának megfelelően a személygépjármű ellátottság további növekedésével kell számolni, mely a város környezeti állapotát tovább fogja rontani, továbbá társadalmi kára a közúti balesetek miatt számottevő lehet. Komoly problémát jelent a közösségi közlekedési gépjárművek igen magas életkora, amely tovább rontja a közlekedési munkamegosztást, ezzel további környezetterhelést előidézve. A nemzetközi nagyvárosokra jellemzően hazánkban, így Sárváron is egyre népszerűbb a kerékpáros közlekedés, amelynek infrastruktúrája azonban elmaradott.
1.4.
Topográfiai és természetföldrajzi viszonyok
A térség tengerszint feletti átlagos magassága 150-153 m között változik, többé-kevésbé sík terület, az ártéri szintek (alacsony és magas árterek) váltakozása teszi változatossá. Felszíne mikroformákban gazdag. A lefolyástalan területek, régi, részben feltöltődött sekély, pusztuló medrek, mélyedések a térségben évszázadokon keresztül közvetve vagy közvetlenül, de kapcsolatban álltak a Rábával és a Gyöngyös-patakkal. Sárvár nyugat-dunántúli kisváros, amely a Vas megye földrajzi tengelyét képező Rába folyó két partján, a Gyöngyös - patak torkolatától délre fekszik. Sárvár és környékének természeti képét a természetföldrajzi viszonyok mellett az utóbbi évszázadban egyre erőteljesebben ható emberi tevékenység határozta meg. Az utolsó száz év során a mezőgazdasági tevékenység intenzív fejlesz
1 A 2009 szeptembere után megjelenő dízel személygépkocsik szálló por (PM ) kibocsátása jelentősen lecsökkent, 10 ezért akár elérheti a benzinüzeműekét, hiszen az azóta érvényes EURO-5 előírások már mindkét hajtóanyagcsoportnak azonos PM10 kibocsátási határértéket írnak elő, ugyanakkor a szálló por egészségkárosító hatása a porszemcsék tömegén kívül alapvetően függ azok minél kisebb méretétől is.
29
tése – amely a Rába és mellékfolyói, köztük a Gyöngyös-patak medrének szabályozásával nyert további területeket – a táj jelentős átalakulásával járt. Ehhez járult hozzá a számos ártéri erdő és folyóparti liget kivágása, holtágak feltöltése, értékes, ritka növény- és állatvilággal rendelkező mocsaras, nedves élőhelyek felszámolása, a szántóterületek növekedése a gyepterületek rovására, majd egy részének parlaggá válása (allergén gyomnövények elszaporodása), az illegális hulladéklerakások gyakorisága. Ezen beavatkozások általános hatásai mára a talajvíz jelentős mértékű apadásában, az erdők és természetes növénytársulások eltűnésében és a mezőgazdaság egyre több energiát igénylő fenntartásában nyilvánulnak meg. Sárvár közigazgatási területének több, mint fele szántóföldi művelés alatt áll. A szántóterületek az elmúlt évszázadok során az emberi tevékenység következtében a természetes növénytakaró (erdők, rétek) helyén keletkeztek. Ki kell hangsúlyozni, hogy az erdőterületek aránya (20,5 %) még mindig meghaladja az or-szágos átlagot. A jelenleg meglévő, értékesebb erdők a Rába jobb és bal parti zónájában lévő hazai gyertyános-tölgyesek és keményfaligetek, csekély kiterjedésben fűz- és nyárfajokból álló puhafaligetek. Igazi, természetes állapotban csak csekély kiterjedésben maradtak fenn. Nagyobb részük természetközeli – erdészeti kezelésektől, telepítésektől nem mentes – formában található. Tájidegen fafajokból álló (Juglans nigra, Robinia pseudoacacia, Pinus silvestris, Picea abies, stb.) természetvédelmi szempontból értéktelen erdők aránya jelentős és az erdők korosztályeloszlása is rendkívül kedvezőtlen, természetellenes. Sárvár legfőbb természeti értékeit az ártéri erdők őrzik, ezért hosszútávon kiemelt figyelmet kell fordítani ezen erdőállományok megőrzésére. A gyepek területaránya nagyon kicsi (361,3 ha). A valamikori - főként az ártéri - gyepek ki-terjedt, tájképet meghatározó élőhelyek voltak változatos kifejlődéssel és nagy fajgazdagsággal. Eltűnésük több okkal magyarázható, részben a jószág nélkül maradt ártéri legelők gyorsan beerdősülésnek indultak (a legelés, taposás a beerdősülést akadályozta), részben az árvízvédelmi töltésen belülre szorult gyepek a rendszeres elöntés miatt elmocsarasodtak és hasonlóan beerdősültek. Természetvédelmi szerepük, súlyuk ma csekély kiterjedésük miatt elenyésző.
30
Sárvár közigazgatási területének felszínborítási (CORINE) térképe
A bőséges csapadék és a kedvező domborzati, lefolyási viszonyok következtében sűrű felszíni vízhálózat alakult ki a tájon. A terület a Rába vízgyűjtőjéhez tartozik. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmenti-árok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. Állóvizek elsősorban a Rába mentén fordulnak elő, amelyek eredetüket tekintve a folyószabályozások során az eredeti mederről levágott kisebb, nagyobb kanyarulatok. Az így kialakult holtágak, vagy más néven morotvatavak, különböző mértékben feltöltődtek, elmocsarasodtak. Ezek az áradások idején felfrissülő morotvák, kubikgödrök rendkívül fontos élőhelyet biztosítanak a vízi, mocsári élőlények számára. A város területén évi átlagban 6-700 mm csapadék hullik. Ugyanakkor a terület atlantikus hatás alatt álló klímája miatt a párolgás kisebb mértékű, ezért a terület vízháztartása pozitív mérleggel zár. A terület kőzettani felépítése és térszíni tagoltsága kedvez a víz tározásának, melynek következtében a keletkezett vízfeleslegek a 10-20 m vastag kavicsrétegben, illetve az alattuk elhelyezkedő homokos üledékben elraktározódnak. A legfiatalabb, holocén-pleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvíz készlet a régi ásott kutakat, és az újabb ipari vizet szolgáltató csőkutakat látja el. Erre a rétegre települtek például a Baromfifeldolgozó Vállalat kútjai is. A kavicsos talaj jó vízáteresztő képességénél fogva ki van téve a felszínről történő szennyeződésnek, így a talajvíz gyakran magas nitrát-tartalmú, ezért ivásra alkalmatlan.
31
Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felső-pannóniai rétegsor 20-30 m-től mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmű fúrt kútjai. A beszűrőzött rétegek helyét összehasonlítva, jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidőben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmű-telepről is vezetnek 1400 m3 vizet a sárvári vízmű-telepre. A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 °C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy idegenforgalma. A felszín alatti vizek védelme azért is fontos feladatnak számít, mivel Sárvár közigazgatási területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján fokozottan érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területnek számít, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. Sárvár közigazgatási területe a 6/2005. (II. 22.) KvVM–BM együttes rendelettel módosított, a települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVM–BM együttes rendelet alapján „B” közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozik.
1.4.1. Kiemelkedő természeti értékek
A Sárvár környékét hajdan övező kiterjedt ártéri erdőségek mára csak nyomokban maradtak fenn (pl. Szatmárerdő, Bajti-erdő). Helyüket a Rába-ártéren létesített ültetvényerdők (kőris, fekete dió, nemes nyár) foglalták el. A köznép elől a múlt században még elzárt hercegi uradalmi erdő (Sári Tilos) mára illegális szemétlerakások és tarvágások helyszínévé vált. A Farkas-erdő védett banyafái már évekkel ezelőtt kidőltek. A hercegi család kedvelt kiránduló helyének számító Mária-Terézia-forrás régen elapadt. A Rába lefűződött holtágai vízutánpótlás hiányában feltöltődnek. A ma élő ember feladata – többek között – a még megmaradt természeti értékek megőrzése is az utódai számára. Sárvár város közigazgatási területén található természeti értékek védelmét országos jelentőségű és helyi jelentőségű védett területek biztosítják. Ezek a következők: -
Országos jelentőségű természetvédelmi terület: Sárvári arborétum;
-
NATURA 2000-es hálózat részeként kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési terület: a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008) [A kiemelt jelentőségű külön
32
leges természet-megőrzési területként a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelettel vált a NATURA 2000-es hálózat része a Rába és Csörnöc völgye (HUON20008), mely Sárvár közigazgatási területét is érinti];
Sárvár és környékének NATURA 2000 területei
-
Helyi jelentőségű természetvédelmi területek: Bajti-erdő részlet, Rába-holtág a Szatmár-erdőben, Várpark, Hatvany-Deutsch kastély parkja, Csónakázó-tó melletti parkerdő, Álló-kút, Vadkerti kocsányos tölgy, Gárdonyi úti parkban álló kocsányos tölgyek.
Sárvár országos jelentőségű természetvédelmi területe a Sárvári Arborétum mind tudományos, mind kultúrtörténeti szempontból kiemelkedő jelentőséggel bír. A 9,2057 ha kiterjedésű Arborétum tulajdonosa a magyar állam, vagyonkezelője az Erdészeti Tudományos Intézet. Az Arborétum története 1546-ig nyúlik vissza. Ekkor alapította Nádasdy Tamás a mai arborétum területén azt a gyümölcsös és zöldséges kertet, amely a maga korában országos hírnévre tett szert, de híre még az országhatáron is túljutott. A Kertészkert egészen 1671-ig virágzott, amikor is III. Nádasdy Ferencet, az akkori országbírót a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért lefejezték, és birtokait elkobozták. Ezzel a híres kertészet tönkrement, de néhány gyümölcsfa és közé keveredett tölgy megőrizte a kezdetek emlékét. 1803-ban került a várkert ismét értő kezekbe. Habsburg Ferdinánd estei-modenai főherceg vette meg a várat a hozzá tartozó területekkel együtt. Nehéz és szép feladat volt a semmivé vált régi kertet újra teremteni. Az új parkot Nábicht Antal tervezte. Egy részébe újra gyümölcsöst telepítettek, a többi területen pedig lassan kialakult az angol stílusú park, megtartva az öreg tölgyeket és régi fákat. Az első ültetésből (1812) származnak azok a platánok, amelyek törzskerülete ma már meghaladja a négy métert. A kor divatjának megfelelően leginkább tiszafát, japánakácot és hársat ültettek. A park növényeinek kedvező klímát biztosíthatott a területet átszelő Gyöngyös-patak, a halastó az állandó talajvízszintet is tartotta.
33
Örökléssel 1875-ban Lajos bajor királyi herceg tulajdona lett a kert, aki magával hozta a híres bajorországi erdőgazdálkodás gondolatait és tapasztalatait. A városkörnyéki rossz legelőerdőket hosszú, kitartó munkával alakíttatta át magával hozott erdész szakembereivel. Munkájuknak köszönhetően a Sárvár környéki erdők mára országos hírűek. Szakemberei nagy gondot fordítottak a kertészkert szépítésére is. Scherg Károly 1932-ben az Erdészeti Lapokban megjelenő írásában a parkból 123 fa- és cserjefajt sorolt fel. A II. világháborúban komolyabb károk nem keletkeztek az arborétumban. A helyi erdőgazdaság vette át a kezelését, elvégezte a legfontosabb helyreállítási munkákat, amelynek eredményeképpen 1952-ben az Országos Természetvédelmi Tanács védelem alá helyezte. A Védett Terület Törzskönyvében szereplő törzskönyvi száma: 39/TT/52. 1953-tól az Erdészeti Tudományos Intézetet bízták meg az akkor már jelentékeny arborétum kezelési és fejlesztési munkáinak végzésére. Bánó István és Retkes József szaktanácsai alapján Dr. Kopeczky Ferenc kezdte el a munkát, és ennek eredményeképpen már 1967-ben megkétszereződött a taxonok száma. Munkáját utódai hasonló színvonalon folytatták. Nagyobb jelentőségű fejlesztő munkát a közelmúltban, 1987-től Dr. Gergácz József irányításával végeztek az ERTI szakemberei, akik egy távol-keleti gyűjtemény kialakítását kezdték meg. Az arborétumban jelenleg több mint 400 fa- és cserjefaj, -fajta található. Védetté nyilvánító jogszabály száma: 114/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. Bajti erdőrészlet Sárvár külterületi részén, az Ostffyasszonyfára tartó útról leágazva, a bajti erdészeti csemetekert (ERTI Kísérleti Telep) mellett (Sarolta-majori Berek) található egy viszonylag nagyobb kiterjedésű, kevert állományú gyertyánoskocsányos tölgyes és keményfa ligeterdő maradvány számos, hatalmas kocsányos tölgy (Quercus robur) egyeddel. A 2425 db, kb. 190-200 éves kocsányos tölgy egyed a Rába-ártér kocsányos tölgy erdeinek utolsó hírmondói közé tartozik. A legnagyobb egyed 24 méter magas és 640 cm törzskerületű. Az óriási egyedek több mint fele már elpusztult, lábon száradva áll vagy a tartós esőzések után felázott talajból egy heves szélvihar kidöntötte. A nagyszámú, matuzsálemi kort megért idős tölgyek miatt a területet 1981-ben 21,6 hektáros kiterjedésben a Vas Megyei Tanács 77/81. számú határozatával helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította. Törzskönyvi száma: 17/21TT/1981. A területet korábban legelőerdőként használták, ahol az idős tölgyegyedek szabálytalanul, szétszórva álltak és a legelő állatok számára nyújtottak deleléskor árnyékot. Az idős fákat tisztelet övezte, „banyafának” nevezték és évszázadokon át megőrizték a kivágástól. Az állattartás a térségben évszázadokon át a fő megélhetési források közé tartozott. Mivel a környéken a legelőterület kevésnek bizonyult, ezért – az erdőirtások mellett – az állatokat az erdőbe is behajtották. Az erdő ligetes szerkezetének mesterséges kialakítása után már a legelő állatok gondoskodtak annak fenntartásáról. Az erdei legelő azonban csak akkor termett a legeltetés számára elegendő mennyiségű füvet, ha kellően ligetes volt. A rendszeres legelésnek, taposásnak
34
jelentős erdőfelújulást gátló hatása volt, mivel a legelést nehezen viselő újulat visszaszorult. A laza záródású állományoknál, ill. a magányos egyedeknél a makktermés gazdagabb és rendszeresebb volt. A terület korábbi, legelőerdő jellegét igazolja az állomány korcsoport szerinti megoszlása. Az idős tölgyek 200 évnél is idősebbek lehetnek az erdőben utánuk következő legidősebb fáknál. További bizonyíték, hogy az idős tölgyek a törzsüknél kezdve ágasak, amely szabadállásban való növekedést feltételez. A legeltetés felhagyása után az üde élőhelynek megfelelő keményfaliget erdő, a szárazabb hátakon gyertyánoshársas verődött fel az idős tölgyegyedek köré. Jelenleg a területen ez a kevert, másodlagos cönoszisztematikailag nehezen besorolható erdő látható. A legszebb látványt tavasszal nyújtja az erdő, amikor a talaj felszínét teljesen virágba borítják a kora tavaszi évelők. Legnagyobb számban a hóvirág (Galanthus nivalis), a csillagvirág (Scilla vindobonensis), berki és bogláros szellőrózsa (Anemone nemorosa, A. ranunculoides), sárga tyúktaréj (Gagea lutea) és a tüdőfű (Pulmonaria officinalis) virítanak, de kisebb csoportokban megjelennek a galambvirág (Isopyrum thalictroides), a kapotnyak (Asarum europeum), odvas és ujjas keltike (Coridalis cava, C. solida) virágai is. Jelenleg természetvédelmi rendeltetésnek megfelelő erdészeti kezelés valósul meg. Az erdészeti beavatkozások híján a természetes erdődinamikai folyamatok (lékesedés, szukcessziós folyamatok) zavartalanul játszódnak le. Még egészségügyi vágás sem történik, az idős beteg, elszáradt és kidőlt fák a helyükön maradnak. Ez a folyamat a természetes erdei életközösségek számára nélkülözhetetlen. Az erdőrészlet felszíne nem egyenletes, egy korábban lefűződött Rába-holtág kiszáradt medre kanyarog az erdőn keresztül. A tölgyek jelentős része ennek az egykori medermaradványnak a partján található.
Álló-kút Sárvár környéke természetes forrásokban szegény terület. A földtani felépítés miatt leginkább a Kemeneshát lábánál fakadnak vízerek. Ilyenekkel az Omlás-erdőben és a Bajti felé eső területen a vasúti töltés oldalában is találkozhatunk. A Rába bal parti területén azonban csak egyetlen természetes forrást ismerünk. Sárvár város külterületén a Szombathely felé vezető 88-as számú közúttól nem messze a szántóföldi táblák között egy természetes mélyedésben tör a felszínre egy rétegforrás. A terület földrajzi értelemben a Rába-völgy és a Rábai teraszos síkság határán fekszik. A forrás a topográfiai térképeken név megjelölése nélkül látható, de a Sárvár történetével foglalkozó forrásmunkák egyike sem említi. A forrást a Sáriban lakó emberek „Álló-kút” néven ismerik.
35
A kút történetéről írásos forrásokkal nem rendelkezünk, de bizonyos, hogy az ember letelepedésekor már ismert volt, mivel a korai települések mindenkor ivóvíz (forrás) közelében létesültek. Ezt támasztják alá a közeli régészeti feltárás során talált leletek is. A forrás közvetlen közeléből az elmúlt évek ásatásai során egy római őrtorony, egy útállomás, egy temető maradványai és a római út egy szakasza kerültek elő. Az Álló-kút a későbbi idők során is fontos ivóvízforrásnak számított a sári nép számára, mert a mezőkön dolgozó emberek innét hordák a vizet, s nem a messzebb fekvő településről. A visszaemlékezések szerint az 1930-as években készült el a téglából rakott kútház. A forrás vizét pedig betonozott nyílt csatornával vezették el. A forrás környéke jelenleg nagyon elhanyagolt, gondozatlan. Kaszálás hiányában elburjánzott a nád, az aranyvessző és a csalán. A forrás védelme helytörténeti és természetvédelmi jelentősége miatt indokolt.
Rába-holtág a Szatmár erdőben A város közigazgatási területén fennmaradt holtágak nagyon különböző állapotúak és sokféle igénybevételnek kitettek. Értékük – különösen a nyílt vízzel rendelkező holtágak esetében – nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. A Szatmár erdő területén egy több száz méter hosszú, élővizű holtág húzódik. A nyílt vízfelszínen, úszó és legyökerező hínárfajok tenyésznek (pl. keresztes és bojtos békalencse, viziboglárka, sárga vizitök, békatutaj) a szárazulatra került iszapfelszínen part menti vízi növények telepedtek meg (békabuzogány, torzsika boglárka, vízi hídőr, nyílfű). A korábbi évekhez képest jelentős mértékben terjed a holtág két oldalát kísérő harmatkásás. A holtág déli oldalán lévő idős gyertyános-tölgyest a meder vonalában végig letermelték. Ma a keleti oldalon keskeny puhafaliget jellegű sáv után telepített fekete dió (Juglans nigra) található. Közötte keskeny sávban spontán terjed az akác (Robinia pseudoacacia), és a bálványfa (Ailanthus altissima). A holtág északi csücskének déli partján lévő keményfa ligetben egy idős magyar tölgy (Quercus frainetto) található. A Rába szabályozása miatt a holtág vízutánpótlása jelenleg a csapadékra és a talajvízre korlátozódik. Az utóbbi évek csapadékszegény időjárása felgyorsította a holtág feltöltődési folyamatait. A nyílt vízfelület csökkenése és a part menti növényzet (nád, harmatkása, gyékény) egyre nagyobb térhódítása figyelhető meg. Hasonló folyamat játszódott le a vasúti híd közelében lévő holtág feltöltődése esetében is, ahol a nyílt vízfelület mára már csak néhány négyzetméternyi területre csökkent.
36
A holtág megőrzése hosszútávon csak egy komplex élőhely-rekonstrukciós program keretében az illetékes vízügyi szervek közreműködésével valósítható meg. Ellenkező esetben a holtág a természetes szukcessziós folyamatok következtében feltöltődik.
Várpark A város központjában a Nádasdy-vár egykori vizes-árka helyén létesített több mint 6 hektáros parkosított terület a sárváriak és a turisták közkedvelt tartózkodási helye. Az arborétummal együtt több mint 15 hektáros zöldterületet joggal nevezhetjük a város „tüdejének”. A park helyén az 1800-as évek elején még vizenyős, mocsaras terület volt. IV. Ferdinánd este-modenai uralkodó kezdett hozzá a mocsaras terület lecsapolásához és a terület parkosításához. Az 1853. évi tagosítási térképen már a vár főbejárata felőli oldalon egy rendezett park körvonalai láthatók. A Várpark mai formáját 1931-ben nyerte el. A terület akkori tulajdonosa, Ferenc bajor királyi herceg – a tulajdonjog megtartása mellett – területet 100 évre a község használatába adta, és hozzájárult ahhoz, hogy a nagyközség nyilvános parkot hozzon létre. A parkosítás Biczy Elemér szombathelyi főmérnök tervei alapján, Eőry Vilmos városbíró irányításával és a Szépítő Egylet közreműködésével zajlott. A parkosítás munkálatait sárvári munkanélküliek végezték. A nagyközség által segély formájában ez úton adott fizetés nagy segítséget nyújtott a gazdasági válság miatt kereset nélkül maradt családoknak. A park ünnepélyes átadására 1931. június 29-én került sor. Korabeli képek tanúsága szerint a parkban virágágyások, rózsalugas, zenepavilon és gyermekek játszótér is létesült. A Várparkot folyamatosan fejlesztette a nagyközség. 1932-ben a mai is meglévő I. világháborús hősi emlékművel, 1933-ban a mára már eltűnt Tinódi emlékművel gazdagodott a park. Valószínűleg Eőry Vilmos helyeztette el a park nyugati részébe azt a vörös homokkőből készült Trianon emlékművet, amely 2003 tavaszán faültetés közben került elő a földből. A park egyik kőpadján elhelyezett emléktáblával 1937-ben Sylvester János emlékét is megörökítette az elöljáróság. A II. világháborút követően a Várparkban a vár bejáratától balra a szovjet üzemek részére röplabda pálya létesült. A park felújítására 1965-ben a VÁTI gondozásában intézkedési terv készült. 1968-ban a Sárvár várossá avatása tiszteletére a vár körüli parkot a Szombathelyi Kertészeti Vállalat újította fel. Az 1990-es évek végére azonban a Várpark idős fái már balesetveszélyessé váltak. Nagyobb szélben rendszeresen törtek le hatalmas koronaágak, de az is előfordult, hogy tövestől dőltek ki fák. A Várpark rekonstrukciós tanulmánytervét 2000-ben az újjáalakult Sárvári Városszépítő Egyesület készítette el. E javaslat hatására az elmúlt években több idős fa (szomorúfűz, zöld juhar, papíreperfa, kőris) kivágására került sor. Helyükre előnevelt lomblevelű fák kerültek elültetésre. A várfal felújítási munkáival összhangban további fakivágások történtek még 2005 szeptemberében, amikor a várfal közvetlen közelében lévő növényzet lett eltávolítva. Ekkor lettek
37
kivágva a vár bejárata mellett jobb- és baloldalon nőtt fák (gyertyán, ostorfa, hárs), amelyek a háborút követően a várról készült valamennyi képen láthatók. A Várpark területén az elmúlt években egy-egy jelentős esemény kapcsán több emlékfát is elültettek. Többek között a szerb nagykövet, az Állami Tisztiorvosi és Népegészségügyi Szolgálat, a Westel Rt, a Páneurópai Unió Sárvári Szervezete, a Sárvári Tűzoltóság ültetett fát a parkba.
Parkerdő részlet a Csónakázó-tó mellett A Csónakázó-tó Vadkert felőli oldalán egy idősebb erdőrészlet található. Cönológiailag nehezen besorolható, mivel eredeti fajkészlete emberi behatásra mára már jelenősen megváltozott. Szálanként megtalálható benne a platán, a bükk, a fekete dió, és a vörös tölgy is. Az idős kőrisek és kocsányos tölgyek megléte azonban arra enged következtetni, hogy egy keményfás ligeterdő maradványa. Ezt támasztja alá a lágyszárú növényzet összetétele is. Tavaszi geofiton aspektusa szinte azonos a Bajti-erdőével. Az erdő alját tavasszal fehérre festi a tömegesen virágzó hóvirág. A Parkerdő az önkormányzat legnagyobb összefüggő területű természetes állapotokat őrző közparkja. Közjóléti, rekreációs szerepe kiemelkedő jelentőségű, de a Gyógyfürdő közelségéből adódóan jelentős turisztikai vonzerővel is bír. Az utóbbi évek beruházásai (szálloda-építés, útépítés) folyamatosan veszélyeztetik az erdőt.
A Hatvany-Deutsch kastély parkja A kastélyt a sárváriak többsége csak „cukorgyári kastélyként” ismeri. A kastélyt báró Hatvany Béla építtette 1898-99-ben családja nyári tartózkodási helyéül. Tervezője Schanen Ernő műépítész volt, aki több neves építész (Ybl Miklós, Hauszmann Alajos) munkatársaként dolgozott. A kastélyhoz egy 4,7 hektáros park tartozik. A park létesítésére vonatkozóan írásos források nem állnak rendelkezésre, de a korabeli képek tanúsága szerint egyidős a kastéllyal. A kastélytól északi irányba fekvő keményfás ligeterdő részeivel tájképi kert, a kastély déli oldalán a bejárat felől évelőkert és rózsalugas díszlett. A kastély ma üresen áll. A park gondozására történtek kezdeményezések, azonban jelenleg az is elhanyagolt. Számos juhar, kőris, akácmagonc gyomosít. A parkban több idős és nagyméretű fa, főleg kocsányos tölgy és magas kőris található, amelyek még az egykori ligeterdő maradványai lehetnek. Erre utal a park tavaszi lágyszárú geofiton aspektusa, amelynek faji összetétele megegyezik a közeli Szatmár-erdőével.
Öreg fák, facsoportok Az öreg fák, facsoportok a tájak természetes és fontos alkotóelemei, és gyakran azok sajátos jellegét, hangulatát is meghatározzák. Sárvár környéki idős fákról tesz említést Pauer (1932) „Vas Vármegye természeti emlékei” munkájában. Ezek a következők:
38
„A bajor kir. herceg sárvári – egykori Nádasdy grófi – várkastélyának parkjában éppúgy, mint a „Szatmár” nevű legelőn és a Farkas-erdőben, szintén több hatalmas fát őriznek természeti emlékként.” „Felsőbüki Nagy György ajándékozta a Vasmegyei Múzeumnak ama „nagy banyafá”-nak 3 m magasból vett törzsszelvényét, mely a Sarolta-major mellett, a Rába ártéri erdejében állott, de 1911-ben ki kellett vágni. Ennek tojásdad törzsszelvénynek átmérője kéreg nélkül 230 és 164 cm. Egyik társa – a „kis banyafa” – (szintén Q. robur) ma is áll a Rába holtágának jobb partján, kerülete 560 cm.” Ez utóbbit nem sikerült azonosítani, ugyanis a Sarolta majorhoz közel eső „Bereknek” nevezett helyi jelentőségű területen számos idős tölgy található. „Vas megye idős és nevezetes fái” (Tóth et. al. 2000) felmérés már konkrétan megnevezi a Szatmár-erdőben található famatuzsálemeket. „A Szatmár erdei „Óriásfa” a Szatmár nevű erdőrészben álló kocsányos tölgy (Quercus robur), amelyet még „profusz-tölgynek” is neveznek, hatalmas méretével a zsennyei tölgy után következik. Törzskerülete 634 cm, magassága 26 m. Sajnos egészségi állapota folyamatosan romlik … Ugyancsak a Szatmár erdőben található az „Ikertölgynek” nevezett kocsányos tölgy (Quercus robur), amely a föld felett 2 méterre ágazik el. Egészségi állapota közepes. Törzskerülete 575 cm, magassága 24 m (260 éves).” Az „ikertölgy” ma is ma is megtalálható a Szatmár-erdőben, a „profusz tölgy” viszont már évekkel ezelőtt teljesen elszáradt. Az előbbi tanulmány említ még egy szép törzsű, egészséges idős fekete diót (Juglans nigra) a Rába-ártéren. Törzskerülete 320 cm, magassága 27 m. Az említettek mellett még számos, figyelemre méltó kort, méretet elért idős fa található Sárvár közigazgatási határain belül. Ezek közül kiemelendő a Vadkertben a gazdaság bejárata mellett álló hatalmas kocsányos tölgy. Mellmagasságban mért törzs-körmérete 529 cm. Tőle nem messze áll egy már teljesen elszáradt kocsányos tölgy, amely méreteiben még ennél is nagyobb. Törzs-körmérete 573 cm. A Vadkertben a Spirit Hotel elkerített parkolójában található hazánk egyik legnagyobb méretű fekete nyár (Populus nigra) példánya. A város belterületén a Gárdonyi és Deák utcák által határolt parkban áll egymás mellett két nagy méretű idős kocsányos tölgy. A nagyobb törzs-körmérete: 338 cm, a kisebbé 226 cm. Méretben ezek ugyan elmaradnak az előbb említettektől, azonban a város belterületén ilyen méretű és korú fák kuriózumnak tekinthetők.
1.5.
Meteorológiai viszonyok
Az éghajlati vizsgálatokhoz az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisában található hiteles adatok kerültek felhasználásra. A Sárvár térségére jellemző éghajlati statisztikai elemzések a vizsgált területhez legközelebb fekvő, hosszú adatsorral rendelkező meteorológiai állomáson
39
(Szombathely), illetve a Vasegerszeg közigazgatási területén működő csapadékmérő állomáson mért adatok feldolgozása alapján kerültek összeállításra, az adatok megfelelő korrigálásával. A feldolgozásokban használt sokévi átlagok legnagyobb része az 1971-2000. közötti 30 éves időszakra vonatkozik. Sárvár térségében a napfénytartam sokévi összege 1847,1 óra, ez elmarad a sokévi országos átlagértéktől (1938,0 óra). A legtöbb napfény (248,7 óra) júliusban éri a térséget, míg május hónapban egy gyenge másodmaximum (229,7 óra) mutatkozik. A legkevesebb napsütésre decemberben (52,5 óra) és januárban (64,1 óra) kell számítani. A napfénytartam évi menete gyakorlatilag megegyezik az ország más tájain megfigyelttel. Télen az országos átlagnál kissé több napsütés jellemzi a térséget. A pozitív anomália januárban a legmagasabb, ekkor 5,1 órával is többet süt a nap. Ezzel szemben nyáron jelentős negatív eltérés mutatkozik. A nyári hónapokban 15-20 órával kevesebb a napfénytartam az országos átlaghoz képest.
Sárvár térségében az éves átlagos középhőmérséklet 9,6 °C, ez 0,4 °C-kal alacsonyabb az országos átlagnál. A sokévi havi hőmérsékleti értékek szerint az év legmelegebb hónapja a július (19,6 °C), de az augusztusi középhőmérséklet alig marad el ettől (19,4 °C). A leghidegebb hónap, a január: középhőmérséklete kevéssel fagypont alatt alakul (-0,9 °C).
40
A havi középhőmérsékletek az év túlnyomó részében elmaradnak az országos átlagtól. A negatív eltérés májusban és júniusban kevéssel meghaladja az 1 °C-ot. Január és február hónapokban ugyanakkor az országos átlagnál kissé magasabbak a havi átlaghőmérsékletek. A relatív nedvesség évi átlaga Sárvár térségében 77,0 %, ez 2,1 %-kal magasabb az országos átlagnál. A levegő páratartalma jellegzetes éves menetet mutat. A nedvesség maximuma novembertől januárig terjedő időszakban van, ekkor a relatív páratartalom 85 % körül alakul. A legszárazabb hónap az április, a levegő nedvességtartalma ekkor nem éri el a 70 %-ot. Az éves menetben május-júniusban egy lokális maximum figyelhető meg. A levegő páratartalma az év minden hónapjában magasabb, mint az országos átlag. A legnagyobb eltérés május, június és szeptember hónapokban van, ekkor 3,5-4 %-kal magasabb a páratartalom, mint az országos átlag. Ezzel szemben januárban a különbség mindössze 0,5 %. Az átlagos évi csapadékösszeg Sárvár térségében 656,3 mm, ami 88,2 mm-rel magasabb, mint az országos átlag. A legcsapadékosabb hónap a június (83,7 mm). Novemberben egy gyenge másodmaximum figyelhető meg (59,9 mm), ez a nyugati országrészben jellemző sajátosság. A legszárazabb időszak az év első három hónapja, ekkor átlagosan 40 mm alatt marad a havi csapadékösszeg. Ha a Sárvár térségére jellemző havi csapadékösszegeket összehasonlítjuk az országos havi átlagokkal, megállapítható, hogy minden hónapban csapadéktöbblet mutatkozik. Az országos átlagtól való eltérés áprilisban és decemberben nem jelentős. Ezzel szemben márciusban, júliusban és augusztusban, valamint novemberben az országos átlagot 20-25 %- kal haladja meg a Sárvár térségében hulló csapadék mennyisége.
41
A havi bontásban megadott csapadékos napok (amikor a napi csapadékok összege meghaladja a 0,1 mm-t) száma egész évben meghaladja a 10-et, de júniusban még ennél is többször, átlagosan 15 napon hull valamilyen csapadék. A legkevesebbszer (11,5 nap) szeptember és október hónapokban kell csapadékra számítani. A havas napok (azok a napok, amikor hó hullik) száma Sárvár térségében átlagosan 34. A legtöbb havas nap (9) januárban van. A sokévi átlagok alapján a térségben október végétől áprilisig várható hó csapadék. A szennyezőanyagok elszállítódását elsősorban az uralkodó szélirány befolyásolja, hiszen megszabja a szennyező anyagok terjedésének irányát. Ugyanakkor a szélsebesség nagyságától is függ, hogy a kibocsátott szennyezőanyagok a forrástól mekkora távolságra jutnak el. A térségben az évi átlagos szélirány-eloszlásnál (sebességektől függetlenül) az északi áramlás a leggyakoribb (évi átlagban 14,5 %-os gyakorisággal fordul elő), de igen közel áll hozzá a másodlagos maximum, ami a dél-délnyugati irányra esik (11,0 %). Legritkábban a keleti szél fordul elő (1,9 %), de összességében a keleties szélirányok gyakorisága is alacsony.
42
Légszennyező anyagok: a troposzférikus ózon, mint másodlagos szennyezőanyag a földfelszín közelében, nagy részben antropogén hatások következtében, fotokémiai folyamatok során keletkezik. Képződésében un. prekurzor, primér anyagok (NOX, CO, illékony szerves anyagok, más szerves vegyületek) játszanak szerepet. A reakciókhoz az energiát az intenzív napsugárzás adja. Ezért az O3 koncentrációja nyáron nagyobb. Adott mérési pontban az észlelhető ózon koncentráció kialakulását a fotokémiai folyamatok mellett az emisszió, a transzport folyamatok és az időjárás együttesen határozzák meg. Természetesen a transzport folyamatok meteorológiai tényezőket is tartalmaznak, úgymint szélsebesség, szélirány, a légkör stabilitása és még sok egyéb más. Az ózon jellegzetes napi és évi menettel rendelkezik, amely fotokémiai keletkezésének következménye. Az elmúlt 10 év éves átlagait vizsgálva megállapítható, hogy az átlagértékek nem térnek el nagymértékben egymástól, és stagnáló tendenciát mutatnak. A nitrogén-dioxid jellegzetes napi és évi menettel rendelkezik, amely fotokémiai folyamatok következménye. A nyári hónapokra alacsonyabb havi átlag jellemző és a téli hónapokban magasabb e vegyület koncentrációja. Összességében Sárvár éghajlatára jellemző az országos átlagnál kevesebb napsütés az év legnagyobb részében. Az eltérés különösen a nyári hónapokban jelentős. Ezzel összhangban a tél kivételével minden évszak hűvösebb, mint az országos átlag, miközben a levegő relatív páratartalma az év minden hónapjában magasabb az országos átlagnál. Csapadék tekintetében az országos átlaghoz viszonyított csapadéktöbblet figyelhető meg. A hőérzetre jellemző PET télen és a nyár második felében az országos átlagnál kissé magasabb, míg az átmeneti évszakokban az átlagosnál kissé alacsonyabb értékek jellemzőek. A szélsebességek (ha nem is jelentős mértékben) meghaladják az országos átlagértékeket. Az uralkodó szélirány az északi.
2.
A LEVEGŐ MINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA SÁRVÁRON
A levegőtisztaság-védelem átfogó szabályozását biztosító kormányrendelet végrehajtása érdekében az elmúlt években megújultak a szükséges miniszteri rendeletek, a szakterület szabályozása megfelel az Európai Unió követelményeinek. A környezetvédelmi törvény alapján az önkormány
43
zat az illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg, ugyanakkor ez a lehetőség a határértékek megállapítására – ami a miniszter hatásköre – nem vonatkozik. Az önkormányzatok települési környezetvédelmi programja a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetőségeivel összhangban tartalmazza a légszennyezettség-csökkentési intézkedési programmal, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos feladatokat és előírásokat is. Sárvár levegőminőségi állapotát a természeti (éghajlati, meteorológiai) tényezők alakulásától függően a háttérszennyezés, valamint a lokális szennyező források (az ipari kibocsátások, a fosszilis tüzelőanyagok égetése és a közlekedés) határozzák meg. Az ipari tevékenység döntően a város külső részén, iparterületen zajlik, lakóépületek közé ékelődő, jelentős kibocsátással járó ipari tevékenység a város területén nem található. Az ipari és szolgáltatási (pl. távfűtés) tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek által a légszennyezés mértéke formanyomtatványon (LM lap) a területen illetékes Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek bejelentett és országosan feldolgozott adatok szerint a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx), a szén-monoxid (CO), a széndioxid (CO2) és az ülepedő por (ÜP) kibocsátás az alábbi ábráknak megfelelően alakult2.
Bejelentett légszennyezőanyagkibocsátás a hagyományos komponensek esetében
Bejelentett szilárd légszennyezőanyagkibocsátás
40000 30000
2004. 2005.
20000
2006.
10000
2007.
0 SO2 kg/év
NOx kg/év
CO kg/év
CO2 t/év
1200 1000 800 600 400 200 0
ÜP kg/év '2004
'2005
'2006
'2007
A városba települt ipari és szolgáltató létesítmények légszennyezőanyag-kibocsátása a korábban már megtett intézkedések hatására határérték alatti. A helyhez kötött légszennyező-források által kibocsátott, fenti ábrákon bemutatott szennyezőanyagokhoz hozzáadódnak a bejelentésre nem kötelezett kibocsátó forrásokon távozó légszennyezőanyagok, amelyek elsősorban a lakosság energiaigényének (fűtés, használati melegvíz előállítása, főzés) kielégítéséből származnak. Az ország egész területére kiterjedő általános tapasztalat, hogy az egyedi fűtésből származó légszennyezőanyag-kibocsátás jelentős mértékű és különösen a szén és a tűzifa felhasználása okoz fajlagosan lényegesen több kén-dioxid, illetve – a tökéletlen égés következtében – szén-monoxid- és koromkibocsátást, mint a jól szabályozható, korszerű fűtőművek.
2
Bár a szén-dioxid határértékkel nem szabályozott légszennyező-anyag, kibocsátása a gáz ózonréteget károsító (üvegház) hatása miatt, a felső légkör védelme érdekében fontos.
44
A közúti közlekedés következtében elsősorban nitrogén-oxidok, szén-monoxid, szénhidrogének, kén-dioxid, korom és ennek felületén policiklikus aromás szénhidrogének (röviden PAH), valamint a ma már egyre kevésbé jellemző ólomszennyezés kerül a település légterébe, gyakorlatilag a talajszinttől legfeljebb 0,5-1 magasságban lévő kibocsátóforrásokon (kipufogócsöveken). Másodlagos hatásként a gépjárművek által felkevert por jelenthet légszennyezést. A szennyezőanyagok várható koncentrációi az út-menti területeken az aktuális meteorológiai viszonyoktól függően is változnak. A szakirodalomban ismertetett, különböző terjedési modellekkel számított adatok szerint a gépjárművek által kibocsátott légszennyezőanyagok koncentrációi az út tengelyétől mért 8-10 m távolságban általában felére csökkennek, hatásuk azonban még 150-200 m távolságban is kimutatható. Itt kell még megjegyezni, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság adatai alapján országosan és Sárváron is 1990 óta jelentősen csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása és javult a környezeti levegőminőség. Sárvár város városrészeinek gyógyhellyé minősítése céljából levegőterheltségi vizsgálatot is végeztek. A mérések során vizsgálták a O3, NO, NO2, SO2, CO szinteket, valamint folyamatosan mérték szállópor PM10 frakcióját és a meteorológiai paramétereket (hőmérséklet, nyomás, szélsebesség, szélirány, relatív nedvességtartalom). A kapott eredményeket az 1-5. táblázatok ismertetik. 1. táblázat
A légszennyezettség egészségügyi határértékei határérték (µg/m3)
légszennyező anyag
órás
24 órás
éves
-
120*
-
NO2
100
85
40
SO2
250
125
50
CO
10 000
5 000*
3 000
PM10
-
50
40
O3
* napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma
2. táblázat vizsgálati napok száma
Vizsgálati eredmények az I. vizsgálati időszakban ÖSSZESÍTÉS - 24 ÓRÁS MÉRÉSI EREDMÉNYEK
O3
(µg/m3)*
NO2 (µg/m3)
SO2 (µg/m3)
CO (µg/m3)*
PM10 (µg/m3)
1. nap
47,1
10,6
11,5
564,7
14,6
2. nap
45,9
7,8
7,0
534,9
14,1
3. nap
95,5
6,8
7,8
664,0
19,8
4. nap
110,4
2,6
7,9
689,6
22,0
5. nap
86,0
7,1
8,1
666,0
20,5
6. nap
102,3
4,0
9,7
534,1
19,8
7. nap
75,9
9,3
8,4
553,4
16,5
8. nap
72,0
11,4
14,6
543,0
17,0
9. nap
101,0
11,4
6,2
487,8
20,9
10. nap
113,7
10,0
4,2
579,7
27,8
11. nap
118,7
3,8
8,1
511,6
28,8
45
vizsgálati napok száma
ÖSSZESÍTÉS - 24 ÓRÁS MÉRÉSI EREDMÉNYEK O3
(µg/m3)*
NO2 (µg/m3)
SO2 (µg/m3)
CO (µg/m3)*
PM10 (µg/m3)
12. nap
99,8
5,0
7,8
489,3
9,4
13. nap
55,8
5,8
6,8
491,9
7,2
14. nap
74,6
13,8
7,4
502,5
30,2
* napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma
3. táblázat vizsgálati napok száma
Vizsgálati eredmények a II. vizsgálati időszakban ÖSSZESÍTÉS - 24 ÓRÁS MÉRÉSI EREDMÉNYEK
O3 (µg/m3)*
NO2 (µg/m3)
SO2 (µg/m3)
CO (µg/m3)*
PM10 (µg/m3)
1. nap
35,9
20,7
31,1
1009,6
16,0
2. nap
58,8
2,5
7,4
900,9
9,5
3. nap
62,4
5,0
34,8
728,0
10,7
4. nap
44,8
7,6
23,6
1622,6
19,6
5. nap
29,7
14,6
51,9
1777,9
27,4
6. nap
42,6
10,7
12,4
709,3
15,8
7. nap
27,1
13,4
0,8
919,3
32,3
8. nap
31,6
19,3
2,5
1375,5
27,5
9. nap
33,4
8,0
46,1
1314,0
24,4
10. nap
34,4
11,9
71,8
1006,2
34,7
11. nap
59,0
7,9
37,0
1517,3
16,8
12. nap
42,7
1,8
14,5
1418,7
21,5
13. nap
37,5
5,0
34,8
850,7
30,1
14. nap
53,2
2,2
26,9
869,2
20,8
* napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma
4. táblázat vizsgálati napok száma
Vizsgálati eredmények a III. vizsgálati időszakban ÖSSZESÍTÉS - 24 ÓRÁS MÉRÉSI EREDMÉNYEK
O3 (µg/m3)*
NO2 (µg/m3)
SO2 (µg/m3)
CO (µg/m3)*
PM10 (µg/m3)
1. nap
74,4
18,1
5,3
1 205,5
29,7
2. nap
73,1
11,1
6,4
801,9
22,0
3. nap
75,0
14,5
5,3
648,8
17,4
4. nap
53,1
10,3
6,0
640,5
15,4
5. nap
62,2
8,8
7,7
589,9
20,2
6. nap
74,0
9,0
7,1
610,4
15,4
7. nap
89,2
10,7
6,3
655,4
27,8
8. nap
110,2
5,9
5,9
525,7
25,2
9. nap
100,4
0,9
5,4
523,8
18,8
46
vizsgálati napok száma
ÖSSZESÍTÉS - 24 ÓRÁS MÉRÉSI EREDMÉNYEK O3
(µg/m3)*
NO2 (µg/m3)
SO2 (µg/m3)
CO (µg/m3)*
PM10 (µg/m3)
10. nap
88,9
17,8
8,5
616,3
23,6
11. nap
79,8
19,7
10,4
1 037,4
25,2
12. nap
85,5
22,1
5,7
1 065,9
30,1
13. nap
83,2
25,5
7,0
1 026,5
33,4
14. nap
99,6
27,0
8,1
1 195,7
40,8
* napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma
5. táblázat vizsgálati napok száma
Vizsgálati eredmények a IV. vizsgálati időszakban ÖSSZESÍTÉS - 24 ÓRÁS MÉRÉSI EREDMÉNYEK
O3 (µg/m3)*
NO2 (µg/m3)
SO2 (µg/m3)
CO (µg/m3)*
PM10 (µg/m3)
1. nap
104,6
8,3
9,3
746,0
17,0
2. nap
91,6
8,3
9,4
746,1
11,7
3. nap
80,8
7,2
8,1
740,0
10,8
4. nap
76,9
5,1
8,3
534,8
8,9
5. nap
100,8
1,9
9,6
569,6
12,4
6. nap
97,0
8,0
18,6
573,9
15,1
7. nap
84,2
7,1
11,2
530,3
8,8
8. nap
92,1
5,1
9,2
580,3
9,1
9. nap
106,8
6,6
12,8
518,1
9,9
10. nap
103,0
5,1
7,3
489,9
14,3
11. nap
95,8
6,3
9,7
500,7
10,8
12. nap
73,3
3,8
10,1
470,6
8,5
13. nap
73,6
6,9
7,9
482,3
7,9
14. nap
70,3
2,7
14,9
514,4
7,8
* napi 8 órás mozgó átlagkoncentrációk maximuma
Mind a 4 mérési periódus eredményeiből megállapítható, hogy a mérési időszakok alatt az 1 órás adatok alapján egészségügyi határérték túllépés nem történt. Megállapítható továbbá, hogy
47
a 24 órás átlagkoncentrációk, illetve a napi 8 órás mozgó átlagkoncentráció maximuma sem haladta meg az egészségügyi határértékeket. Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak. A mérési eredmények és a hatályos egészségügyi határértékek alapján a vizsgálatok időszakában a vizsgált terület levegőterheltségi szintje megfelelt a vonatkozó, gyógyhellyé minősítés levegőtisztaság-védelmi követelményeinek.
3.
A KÖRNYEZETI ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM SÁRVÁRON
A környezetvédelmi törvény 46. §-ában foglaltak szerint a környezetállapot-értékelést környezeti zajra vonatkozóan – a külön jogszabályban meghatározott területekre, létesítményekre, és az ott előírtak szerint – stratégiai zajtérkép alapján kell elkészíteni. A stratégiai zajtérképet előíró jogszabályok (közösségi irányelv, hazai kormányrendelet) kimondják, hogy a zaj elleni védelem nem csak a meglevő magas terheltségű területek csökkentésére kell, hogy kiterjedjen, hanem ugyanolyan figyelmet kell fordítanunk a még „háborítatlan területek” védelmére, a még meglevő kedvező környezeti állapot- és a csend megőrzésére is. Ez a szempont, ez a törekvés (egyelőre) kevésbé jelenik meg az intézkedési tervekben. A kedvezőtlen környezeti zajállapotot a közúti és vasúti közlekedés, az üzemi zaj, illetve a szabadidős zajforrások határozzák meg. Sárvár gyógyhellyé minősítése céljából az alábbiakban a közutak zajterhelő hatása került vizsgálatra. A vizsgált útvonalak a következőek voltak: Rákóczi utca (M1), Markusovszky utca (M2), Temető utca (M3), Alkotmány utca (M4), Vadkert körút (M5). A Rákóczi utca a települést megközelítő 84-es számú és 88-as számú főközlekedési utakat összekötő, kétsávos belterületi útvonal, a Markusovszky utcai csomópontban jelzőlámpás forgalomirányítással. A Markusovszky utca zsákutca a felépült kertvárosias lakóterület feltáró utcája. Jellemzően csak a lakók célforgalma halad el rajta. A Temető utca kétsávos út, a Rákóczi és a Fekete híd utcát köti össze. Az Alkotmány körút szintén kétsávos út, mely a Rákóczi utcát és a XIII. város utcát köti össze. A Vadkert körút is kétsávos út, a Rákóczi utcát és az Esze Tamás utcát köti össze. A méréseket a vizsgálati pontokon nappal és éjszaka, a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 3. számú melléklet 3.4. pontja szerinti mintavételezéses módszerrel kell elvégezni. Ennek megfelelően nappal 4 db egyórás, éjszaka 4 db félórás mérési szakasz lett meghatározva, a vonatkozó előírások figyelembe vételével. A mérések idején a vizsgált útszakaszokon és környezetükben az év időszakának megfelelő, szokásos forgalmi viszonyok voltak, útfelbontás, elterelés, útburkolat javítás nem történt. A LAM,kö megítélési szint számítása az aktuális, a műszeres mérés idejére jellemző forgalom figyelembe vételével történt.
48
A környezetvédelmi törvény 89. § alapján a zajtól védendő valamennyi területen a terhelési határérték nappali időszakban 65 dB, éjjeli időszakban 55 dB. A gyógyhellyé minősítés zajvédelmi feltételeit a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet szabályozza. Valamely település egésze vagy meghatározott része akkor nyilvánítható gyógyhellyé, ha a gyógyítás zavartalanságát és a betegek nyugalmát biztosító környezeti feltételek (kiemelten védett területre előírt levegőtisztaság, fokozottan védett területnek megfelelő zajszint, rendezett zöldterületek stb.) adottak. A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet alapján, ha a csendes övezet fokozottan védett, zajtól mentes területen helyezkedik el a zajszint a határértéknél 5 dB-lel kisebb. Ha a zajtól nem védett területen helyezkedik el az üdülő területi besorolásnak megfelelő zajterhelési határértéknek kell teljesülni a területén. Az M1-es mérési pont (Rákóczi utca) közelében a lakóépületek zajvédelmi szempontú besorolása „Lakóterület, (nagyvárosi beépítésű) vegyes terület”. A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei az érintett közút belterületi főút jellege alapján: nappal 65 dB, éjjel 55 dB. Az M2-es mérési pont (Markusovszky utca) környezetében a lakóépületek zajvédelmi besorolása „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias beépítésű) zöldterület”. A közlekedéstől származó zajterhelési határértékei az érintett közút kiszolgáló út, lakóút jellege alapján: nappal 55 dB, éjjel 45 dB. Az M3-es mérési pont (Temető utca) környezetében a közlekedési forgalom által érintett lakóépületek zajvédelmi szempontú területi besorolása „Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias beépítésű), zöldterület”. A közlekedéstől származó zajterhelési határértékei az érintett közút települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőút jellege alapján: nappal 60 dB, éjjel 50 dB. Az M4-es mérési pont (Alkotmány körút) környezetében a forgalom által érintett területek zajvédelmi szempontú besorolása „Lakóterület (nagyvárosias beépítésű) vegyes terület”. A közlekedéstől származó zajterhelési határértékei az érintett közút települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőút jellege alapján: nappal: 65 dB, éjjel 55 dB. Az M5-ös (Vadkert körút) környezetében a közlekedési forgalom által érintett lakóépületek zajvédelmi szempontú területi besorolása „Lakóterület (nagyvárosias beépítésű) vegyes terület”. A közlekedésből származó zajterhelési határértékei az érintett közút települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőút jellege alapján: nappal 65 dB, éjjel: 55 dB. A mérési eredményeket a 7. táblázat ismerteti. A fentiek alapján a kijelölt gyógyhely területek akkor felelnek meg a zajvédelmi előírásoknak, ha a rajtuk található ingatlanokon a zajterhelés nem haladja meg a 6. táblázatban szereplő zajszinteket.
49
6. táblázat
A gyógyhellyé minősítéshez betartandó határértékek zajvédelmi előírás gyógyhellyé minősítéshez
terület jellege
Rákóczi út mentén
egyéb utak mentén
nappal
éjszaka
nappal
éjszaka
zajvédelmi szempontból nem védendő terület
60
50
55
45
központi, településközponti vegyes terület
60
50
60
50
7. táblázat
mérési pont jele
A vizsgált területek minősítése a zajterhelési határértékek alapján
Megítélési Ahangnyomásszint LAM,kö (dB) nappal éjszaka
zajterhelési határérték LTH (dB)
minősítés
nappal
éjszaka
nappal
éjszaka
M1
65
55
65
55
megfelelő
megfelelő
M2
48
36
55
45
megfelelő
megfelelő
M3
56
48
60
50
megfelelő
megfelelő
M4
55
46
65
55
megfelelő
megfelelő
M5
55
43
65
55
megfelelő
megfelelő
A vizsgált útvonalak tengelyétől 7,5 méterre felvett referenciapontok mérési eredményei és a vonatkozó zajterhelési határértékek összevetése alapján, melyek nappal 48-65 dB, éjszaka 35-55 dB között volt, megállapítható, hogy a vizsgált útvonalak mentén elhelyezkedő védendő ingatlanok zajterhelése megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. A gyógyhellyé minősítés szempontjainak vizsgálatához a „BLAUTECH” Humán és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (8200 Veszprém, Hársfa utca 39.) zajtérképet készített az érintett területekről a nappali és az éjszakai időszakban. A zajtérképezés során a területek zajterhelését meghatározó közutak kibocsátását vizsgálták. A zajtérképezés IMMI 2010 zajtérképező szoftverrel lett elvégezve. A szoftver a transzmissziós számításokat az MSZ 15036 számú szabvány műszaki előírásai alapján végzi [a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet is e szabvány műszaki előírásait alkalmazza].
50
A zajtérkép számítási eredményeit elemezve a következők állapíthatók meg: a Rákóczi út mentén, az út közvetlen közelében fellép a nappal 60 dB-t, éjszaka 50 dB-t meghaladó közúti közlekedési eredetű zajterhelés, azonban e területek határa nem terjed túl a gyógyhelyek védőterületén és nem érinti a gyógyhelyek területét. A Vadkert körút keresztülhalad a kijelölt területen. Nyomvonalán fellép a nappali 55 dB-t, ill. éjszakai 45 dB-t meghaladó zajterhelés, azonban a nyomvonal mellett, annak közvetlen közelében, a gyógyhely területén már nem okoz a fenti értékeket meghaladó zajterhelést. Az egyéb utak mentén fellépő közúti közlekedési eredetű zajterhelés alatta marad a nappali 55 dB-nek, ill. az éjszakai 45 dB-nek. A fentiek alapján megállapítást nyert, hogy a kijelölt gyógyhely területeken a közúti közlekedéstől származó zajterhelés alatta marad a követelményértékeknek, tehát a területek zajterhelése megfelel a fokozottan védett területekre vonatkozó előírásoknak, így a város zajvédelmi szempontból gyógyhellyé minősíthető.
51
4.
A FELSZÍNI- ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME SÁRVÁRON
Sárvár környéke természetes forrásokban szegény terület. A földtani felépítés miatt leginkább a Kemeneshát lábánál fakadnak vízerek. Ilyenekkel az Omlás-erdőben és a Bajti felé eső területen, a vasúti töltés oldalában is lehet találkozni. A Rába bal parti területén csak egyetlen természetes forrás ismert. Sárvár város külterületén, a Szombathely felé vezető 88-as számú közúttól nem messze, a szántóföldi táblák között, természetes mélyedésben tör a felszínre egy rétegforrás. A terület földrajzi értelemben a Rába-völgy és a Rábai teraszos síkság határán fekszik. A forrás a topográfiai térképeken név megjelölése nélkül látható, a Sárvár történetével foglalkozó forrásmunkák egyike sem említi. A forrást a Sáriban lakó emberek „Álló-kút” néven ismerik. A város és közvetlen környéke felszíni vízfolyásokban meglehetősen gazdag. A település és egyben a táj fő folyója a Rába, mely a város alatt felveszi a Herpenyő, a város felett pedig a Gyöngyös-patak, majd a Szaput-árok vizét. Ez utóbbi gyűjti össze a város területén csörgedező többi árok (Vágóhídi-árok, Kertaljai-árok, Vasútmentiárok) vizét. A várostól K-re, a Hegyhát területén ered a Lánka-patak, mely a Berekbe érve a Rábával párhuzamosan halad egészen Pápócig, ahol zsilipen át a Rábába torkollik. A város körzetében vízhozama kisvíz idején 6 m3/s, középvíznél 37 m3/s, nagyvíznél 516 m3/s. Az eddig mért legnagyobb vízhozam 795 m3/s, mely 50 éves gyakorisággal ismétlődik. A Rába energiájával tetemes mennyiségű hordalékot is szállít. Lebegtetett hordaléka 10 éves átlagban 92.160 m3/év, a görgetett hordaléka pedig 1.862 m3/év. Legnagyobb hordalékhozama az előző értékeknek közel a kétszeresét éri el. A Gyöngyös-patak a város második legjelentősebb vízfolyása. A Kertváros alatt kialakított csatornával többletvizét már a város előtt a Rábába vezethetik. Sárvárnál 15 m3/s átbocsátó képességű mederben folyik. Vízhozama kisvíznél 0,5 m3/s, középvíznél 2 m3/s, nagyvíznél 15 m3/s. Vizével táplálja a Téglagyári- és a Csónakázó-tó vizét, valamint az Arborétum területén kialakított mesterséges tavat. A Gyöngyös vízminősége – a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség által Vas-megyében vett minták vizsgálatai alapján – általában a III. (tűrhető) kategóriába esik. Feltehetően a Gyöngyös egyik torkolati ágának lefűződésével keletkezett a Szaput-árok, amely a város belterületén, a Tizenháromváros közelében ered. Ugyanitt balról felveszi a Kertaljai árok, majd északabbra a Trombitás-malom közelében a Vágóhídi-árok vizét, végül Rábapatytól keletre torkollik a Rábába. A város belterületén lévő szakasza fedett csatorna, amely a város csapadékvíz elvezetését szolgálja. Hossza kb. 6 km, vízgyűjtő területe mintegy 30 km2. Vízminőségét nagymértékben befolyásolja a medrébe kerülő különböző eredetű és mennyiségű szennyvíz. A Vágóhíd-árok a város északi részén ered. Egy ideig a Gyöngyössel közel párhuzamosan halad, majd a Trombitás-malom közelében nyugatnak fordulva torkollik a Szaput-árokba. Hossza 1,5 km, vízgyűjtő területe 0,5 km2. Eredetileg csapadékvíz elvezetésére létesítették. A legutóbbi időkig a vágóhíd szennyvizének is befogadója volt.
52
A város közigazgatási területén fennmaradt holtágak nagyon különböző állapotúak és sokféle igénybevételnek kitettek. Értékük – különösen a nyílt vízzel rendelkező holtágak esetében – nemcsak természetvédelmi, hanem mezőgazdasági, rekreációs és környezetvédelmi szempontból is felbecsülhetetlen. A Szatmár-erdő területén húzódik a Rába-holtág, mely egy több száz méter hosszú, élő vizű. A nyílt vízfelszínen, úszó és legyökerező hínárfajok tenyésznek (pl. keresztes és bojtos békalencse, viziboglárka, sárga vizitök, békatutaj) a szárazulatra került iszapfelszínen partmenti vízi növények telepedtek meg (békabuzogány, torzsika boglárka, vízi hídőr, nyílfű). A korábbi évekhez képest jelentős mértékben terjed a holtág két oldalát kísérő Harmatkásás, békabuzogányos mocsári-vízparti növényzet. A holtág déli oldalán lévő idős gyertyános-tölgyest a meder vonalában végig letermelték. Ma a keleti oldalon keskeny puhafaliget jellegű sáv után telepített fekete dió található. Közötte keskeny sávban spontán terjed az akác (Robinia pseudoacacia), és a bálványfa (Ailanthus altissima). A Rába szabályozása miatt a Rába-holtág vízutánpótlása jelenleg a csapadékra és a talajvízre korlátozódik. Az utóbbi évek csapadékszegény időjárása felgyorsította a holtág feltöltődési folyamatait. A nyílt vízfelület csökkenése és a part menti növényzet (nád, harmatkása, gyékény) egyre nagyobb térhódítása figyelhető meg. Hasonló folyamat játszódott le a vasúti híd közelében lévő holtág feltöltődése esetében is, ahol a nyílt vízfelület mára már csak néhány négyzetméternyi területre csökkent. A holtág megőrzése hosszútávon csak egy komplex élőhely rekonstrukciós program keretében az illetékes vízügyi szervek közreműködésével valósítható meg. Ellenkező esetben a holtág a természetes szukcessziós folyamatok következtében feltöltődik. A város területén található mesterséges tavak: Arborétum-tó Létesítési idejét nem ismerjük, de feltételezhetően az arborétum telepítésének kezdeti időszakában, a múlt század első felében keletkezhetett. Vizét a park területén áthaladó Gyöngyös-patakból nyeri. A tó K-felől félkörívben öleli körül a parkot. Mintegy 0,7 ha-os vízfelületével nagyban hozzájárul a híres arborétum kedvező mikroklímájának és esztétikai hatásának kialakításához. Horgász-tó A Csónakázó-tótól 500 m-re Ny-i irányban, a Gyöngyös- és az Aranyos-ér között foglal helyet. Egy téglagyári gödör helyén, 1972-ben alakították ki. Vizét a Gyöngyös szolgáltatja, felesleges vizét az Aranyos-ér vezeti a Csónakázó-tóba. Halakkal történő betelepítést követően a sporthorgászat céljait szolgálja. Felülete 4,4 ha. Csónakázó-tó Sárvár DK-i szélén a Rába és a Gyöngyös közötti területen elhelyezkedő, egymással összeköttetésben álló mesterséges tavak rendszere. Mintegy 9 ha-os vízfelületét mesterséges szigetek tagolják. A tavat az 1972-73-as években alakították ki, az 1969-ig működő téglagyári gödrök helyén.
53
Vizét a Horgász-tó felől érkező Aranyos-ér szolgáltatja. Felesleges vizét az Aranyos-ér vezeti a Rábába. A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis Balatoni Üzemmérnökségének vízminőségi laboratóriuma 2011. május 31-én helyszíni mintavételezést végzett a Csónakázó-tavon, a Téglagyári tavon és a Gyöngyös műcsatornán, az alábbi mintavételi helyeken: Gyöngyös műcsatorna Téglagyári-tó befolyási oldal, Téglagyári-tó kifolyási oldal, Előülepítő-tó I. öböl kifolyása, II. öböl kifolyása, III. öböl kifolyása. A vízmintákból vizsgálatra került a fajlagos elektromos vezetőképesség, az oldott oxigén tartalom és a szervesanyag forgalmi mutatók. A vízminőségi vizsgálatokon túl a Csónakázó-tó üledékmintái is vizsgálatra kerültek, melyből meghatározásra került a nedvesség-, a szárazanyag- és a hamutartalom, továbbá az izzítási veszteség. A vizsgálati eredmények összefoglalása a következő: Az eredmények alapján megállapítható, hogy a legnagyobb összes foszfor (ÖP) koncentráció ≈0,1 mg/l a horgásztó befolyóiban mutatható ki. A Téglagyári-tóban kisebb mértékű 0,063-0,094 mg/l közötti, a Csónakázótóban pedig ~0,05 mg/l. A nitrogénformák közül a nitrát-nitrogén (NO3-N) koncentrációja az Előülepítő-tóban és a Gyöngyösműcsatornában >3 mg/l volt, a Téglagyári-tóban 1 mg/l körüli, a Csónakázó-tóban pedig 0,6 mg/l körüli. Az ammónium-nitrogén (NH4-N) érték mindegyik mérési ponton rendkívül alacsony volt. A vízben lebegő mikroszkópikus algák mennyisége a folyásirány mentén változott. A Gyöngyösben az alga biomassza érték 1,5 illetve 3,3 mg/l, a Téglagyári-tóban ehhez képest mintegy háromszorosára nőtt és meghaladta a 10 mg/l mértéket is. Az Előülepítő-, és a Csónakázó-tóban a mért érték nagymértékben csökkent, nem érte el a 0,5 mg/l mennyiséget sem. A tápanyag ellátottság jónak mondható. A befolyókban az összes foszfor koncentráció az eupolitróf és a politróf állapot közötti átmeneti érték volt. A tápanyag koncentráció a tavakban lecsökkent, azonban a jó tápanyag ellátottság az esetek nagy részében fennmaradt. Nem szabad megfeledkezni a mesterséges hatásokról sem. A Spirit Hotel kifolyó vize ugyanis visszaduzzadva közvetlenül befolyásolhatja a vízminőséget (és a vizsgált időszakban a Spirit Hotel kifolyó vizének fajlagos vezetőképessége kiugró értéket mutatott, 2.378 µS/cm). A fajlagos vezetőképesség viszonylag konzervatív paraméter, így vizsgálatával a termálvíz elterjedése jól nyomon követhető. Megállapítható, hogy a termálvíz időszakosan és lokálisan hatással lehet a vizek minőségére és feltételezhetően kétféle módon hathat: egyrészt befolyásolhatja a Csónakázó-tó öblének foszfor-forgalmát a biogén mészképzés révén, relatív foszforhiányt okozva. Másrészt, amennyiben a fürdő technológiájában algicideket alkalmaznak, azok közvetlenül csökkenthetik a fitoplankton biomasszát, miután nyomokban is hatnak.
54
4.1.
Ivóvízellátás és -felhasználás
Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas. Sárváron ezt a funkciót a pannon rétegek töltik be. A porózus szinttájakban gazdag felső-pannóniai rétegsor 20-30 m-től mintegy 600 m mélységig helyezkedik el. Erre a rétegre települtek a Sárvári Vízmű fúrt kútjai. A beszűrőzött rétegek helyét összehasonlítva jellegzetes vízadó szinttájakat különböztethetünk meg. Eszerint a vízadó rétegek nagyjából 50 méterenként jelentkeznek. Sárvár város vízellátását 5 db mélyfúrású kút biztosítja. Mivel ezek kapacitása csúcsidőben nem elégséges, ezért a Sárvár-újmajori vízmű telepen lévő 2 db mélyfúrású kútból is vezetnek 1400 m3 vizet a sárvári vízmű telepre. A közüzemi vízhálózat kényelmét 2004. óta minden lakásban élvezheti a lakosság. A város vízellátását 1997-től kezdődően a Sárvár, Jákfa, Rábapaty, Csénye települések által alapított - SÁRVÁR-VÍZ Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft. (9600 Sárvár, Nádasdy u. 136.) végzi. A város részét képző Rábasömjén vízellátása Jákfa vízbázisáról történik. Az újmajori kutak folyamatosan, 24 órában működnek, a szükséges többletvízmennyiséget a sárvári vízműgépház biztosítja igény szerint. Sárvár vízellátását biztosító kutak víztermelő kapacitásának adatai és a kitermelt ivóvíz vas- és mangántartalmára vonatkozó információk a 8. táblázatban találhatók.
8. táblázat
A Sárvár vízellátását biztosító kutak víztermelő kapacitásai és a kitermelt ivóvíz vas- és mangántartalma Q (l/p) 650
Q (m³/24 h) 858
Vas (mg/l) 0,27
Mangán (mg/l) 0,05
III. számú
120
158
0,54
0,06
IV. számú
300
396
0,59
0,09
V. számú
300
396
0,53
0,04
VII. számú
650
858
0,34
0,08
Újmajori I. sz.
510
673
0,56
0,16
Újmajori II. sz.
430
568
0,62
0,13
Kút I. számú
Összesen 2 960 3 907 A SÁRVÁR-VÍZ Vízellátási és Szennyvízelvezetési Szolgáltató Kft. (9600 Sárvár, Nádasdy u. 136.) meghatározott rendszerességgel elvégezteti az ivóvíz céljára termelő kutak vizének vizsgálatát. A vízvizsgálatokat a Vas Megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a Vasivíz Zrt. szombathelyi laboratóriuma szerződéses alapon végzi. A rendszeres vizsgálatok az alábbi komponensekre terjednek ki:
55
-
Kémiai vizsgálatok: hőmérséklet, kémiai oxigénigény, klorid, nitrát, nitrit, ammónia, m-lugosság, összes keménység, szulfát, vas, mangán, kalcium, magnézium, pH, fajlagos vezetőképesség, összes aktív klór;
-
Bakteriológiai vizsgálatok: Pseudomonas szám, Coliform szám, baktériumszám 22 és 37 °C-on;
-
Biológiai vizsgálatok: szeszton mennyisége, vas-mangán baktériumszám, kén-baktériumszám, fonalas baktériumszám, gombaszám, összes szervezetszám, zooplankton szám, fitoplankton szám.
A rendszeres ellenőrző vizsgálatok biztosítják az egészséges ivóvíz szolgáltatást, valamint hogy Sárvár ivóvízhálózatába szennyezés nem kerülhet. Mikroorganizmusok által előidézett járványos megbetegedés a lakosság körében mindeddig nem fordult elő. Az ivóvíz-szolgáltatás főbb adatai: -
a gerincvezeték hossza: 64,0 km; a mértékadó kapacitás: 4.400 m³/24 h; vízellátás módja: hálózati vízigény: 2.590 m3/nap (átlag), 3.613 m3/nap (csúcs), 945.404 m3/év (évi összes)
9. táblázat
A vezetékes ivóvízhálózatba bekötött lakások számának alakulása Sárváron
Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%)
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
5839
5839
6091
6089
6124
6158
6202
6228
6243
96,5
96,1
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
56
A lakosság részére szolgáltatott víz mennyisége (2000-2010) 750
718 692
700 638
650 587
1000 m3
600 550 500
505
608 565
568
569
517
461
450 400 350 300 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
4.2.
Szennyvízcsatorna-ellátottság, szennyvíztisztítás
A szennyvíz csatornahálózat létesítésének ütemezése időben elmaradt ugyan az ivóvíz-vezeték kiépítésétől, de az elmúlt 10 év csatornázási beruházásainak köszönhetően a hagyományos értelemben vett város területén befejeződött a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése és 100 %-os lett a csatornázottság. Sárvár közigazgatási területén már csak Hegyközség, Lánkapuszta és Csénye-Újmajor nem rendelkezik szennyvízcsatornával. A város csatornahálózata elválasztott rendszerű, a szennyvízcsatornába csapadék- és talajvizet bevezetni nem szabad. A csatornahálózat hossza 30.416 fm, ebből nyomóvezeték 5.240 fm. A városban a terepviszonyok miatt 6 db szennyvízátemelő épült. A város területén a csapadékvíz elvezetése egyrészt zárt szelvényű csapadékcsatornákban (összes hosszuk 19,7 km), másrészt nyílt vízelvezető árkokban történik. A csapadékvíz befogadói a városon keresztül haladó vízfolyások (Szaput-árok, Kertaljai-árok, Vágóhídi-árok, Aranyos-ér és a Gyöngyös-műcsatorna), melyek a Rába vízgyűjtőjéhez tartoznak. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével együtt megtörtént a szennyvíztisztító-telep kapacitás bővítő fejlesztése is. A fejlesztés eredményeképpen a telep tisztítókapacitása 7.000 m3/nap értékre növekedett, amely képes az újonnan csatornázásra kerülő városrészekből származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekből adódó többlet szennyvizek megfelelő tisztítására is, beleértve a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő tápanyag-eltávolítást és ezzel egyidejűleg az iszapkezelést is. A tisztított szennyvíz a befogadója a Rába folyó3. A szennyvíziszap
3
Az üzemeltetés kedvező tapasztatai alapján megállapítható, hogy a telep az előírt tisztítási hatásfokkal működik, határérték feletti szennyezőanyag kibocsátás nem terheli a Rábát.
57
(előkezelést követően) injektálással kerül mezőgazdasági elhelyezésre. A szennyvíztisztítóban tisztított szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap mennyiségére vonatkozó adatok a 10. táblázatban találhatók.
10. táblázat
A sárvári szennyvíztisztítóban tisztított szennyvíz és a keletkezett szennyvíziszap mennyisége
2005
tisztított szennyvíz mennyisége (m3/év) 1.561.584
keletkezett szennyvíziszap (t/év) 8.260
2006
1.683.683
10.740
2007
1.795.821
12.650
2008
1.723.293
13.929
2009
1.766.000
10.718
2010
1.964.000
11.640
évek
A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (közműolló) 2000. óta folyamatosan csökkent, és 2010-ben már csak 2,7 % volt, ami azt jelenti, hogy a lakások. 97,4 %-át rákötötték a közüzemi csatornahálózatra.
4.3.
Felszín alatti vizek
Földrajzi helyzetéből eredően a Sárvár alatti rétegek gazdag vízkészletet rejtenek. A legfiatalabb, holocénpleisztocén korú üledékekben tárolódó talajvízkészlet a régi ásott kutakat, és az újabb ipari vizet szolgáltató csőkutakat látja el. A kavicsos talaj jó vízáteresztő képességénél fogva ki van téve a felszínről történő szennyeződésnek, így a talajvíz gyakran magas nitrát-tartalmú, ezért humán fogyasztásra alkalmatlan. Ivóvíznyerésre csak a védett, talajvíztároló rétegtől záróréteggel jól elkülöníthető artézi vizet adó réteg alkalmas (lásd 4.1. fejezetben leírtakat). Az egészséges ivóvíz-minőség megőrzése érdekében meg kell valósítani ezeknek az üzemelő vízbázisoknak a hidrogeológiai védelmét. A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 °C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz gyógyászati és idegenforgalmi hasznosításán alapul Sárvár nemzetközileg is elismert gyógy-idegenforgalma. Az idegenforgalom legjelentősebb szereplői a Sárvári Gyógy- és Wellness-fürdő, a Danubius Thermal Hotel****, a Park Inn Hotel**** és a Spirit Spa Hotel*****. A talajvíz mélysége Sárvár közigazgatási területén a Rába baloldali teraszos síkján 2-4 m között található. A Rába völgye felé 2 m-ig emelkedik, a Rába jobb oldalán emelkedő Kemeneshát vonulatán azonban 15-20 m mélységben jelenik csak meg. Kémiai összetételét tekintve a kalcium-
58
magnézium-hidrogénkarbonátos típusba sorolható. A talajvíz jellemzően magas nitrát-tartalmú, ezért ivásra alkalmatlan. A talajvíz minőségéről a város területén létesített talajvíz figyelő kutak vizsgálati eredményeiből, illetve a környezetvédelmi felülvizsgálatok során mélyített fúrások eredményei alapján lehet tájékozódni. Az önkormányzat kezelésében a tizenháromvárosi felhagyott hulladéklerakó területén 5 db figyelőkút, a SárvárHegyközségben felhagyott szilárd hulladéklerakó területén pedig összesen 11 db talajvíz mintavételi hely található. Ezek félévenkénti rendszeres vizsgálatáról az önkormányzat gondoskodik. A talajvízmintákat a környezetvédelmi hatóság által előírt paraméterekre akkreditált laboratórium vizsgálja.
4.3.1. Tizenhárom városi hulladéklerakó
A Tizenhárom városi hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata 2005-ben, rekultivációs terve 2006-ban készült el. A vizsgálatok során a talajvízben feltárt szennyezés miatt a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 2795-1/1/2006. számú határozatában tényfeltárásra kötelezte az önkormányzatot. A tényfeltárási záródokumentációt a Felügyelőség a 29754-1/6/2006. számú határozatában fogadta el és egyben kötelezte az önkormányzatot, hogy a tizenhárom városi hulladéklerakó területén 5 db talajvíz figyelő kutat üzemeltessen. A figyelőkutak közül 3 db 2007-ben, 2 db 2008-ban készült el. A hulladéklerakó rekultivációját a Felügyelőség a 6134-2/1/2007. számú határozatában engedélyezte. 2008-ban az önkormányzat sikeres pályázatot nyújtott be a Nyugat-Dunántúli Regionális Operatív Program (NYDOP) pályázati kiírására a tizenhárom városi hulladéklerakó rekultivációjának megvalósítására. A rekultivációs munkák kivitelezése 2009. június és október közötti időszakban megtörtént. A projekt összes költsége 63.471.517 Ft volt, amelynek 85 %-át (53.950.789 Ft-ot) pályázat támogatásból sikerült fedezni. A Felügyelőség a rekultivációs kötelezettség teljesítését a 6925-1/3/2009. sz. ügyiratában fogadta el. A hulladéklerakó alatt átáramló felszín alatti vízkészlet (kármentesítési) monitoringjára a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1555-1/4/2011. számú határozatával módosított 2795-1/6/2006. iktatószámú határozatában foglaltak alapján kerül rendszeresen sor, az alábbi paraméterekre vonatkozóan: -
általános vízkémiai paraméterek (pH, összes oldott anyag, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát); nehézfémek és toxikus elemek (bór).
A terület monitoring rendszere jelenleg 5 db kútból áll. A kutakból 2011-ben vett vízminták vizsgálati eredményeit a 11. táblázat tartalmazza (a határértéktől eltérő, illetve azokat meghaladó mennyiségek vastagon szedve szerepelnek; a kimutathatósági határ alatti koncentrációkat „k. a.” jelöli).
59
11. táblázat
vizsgált paraméter
A Sárvár 1247/2 hrsz. alatti ingatlan figyelőkútjainak vízvizsgálati eredményei, 2011.
S-1 számú kút
S-2 számú kút
S-3 számú kút
S-4 számú kút
S-5 számú kút
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
pH
7,77
8,22
7,23
7,35
7,99
8,24
8,19
8,27
7,99
8,19
összes oldott a. (mg/l)
384
421
3786
2932
388
367
297
323
404
404
ammónium (mg/l)
1,10
1,08
62,3
51,9
2,23
2,04
1,49
1,54
1,67
1,23
nitrit (mg/l)
k. a.
k. a.
k. a.
0,11
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
nitrát (mg/l)
k. a.
4,19
k. a.
k. a.
15,2
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
szulfát (mg/l)
11,7
31,9
138
93,3
13,4
5,65
3,80
8,45
7,40
23,4
foszfát (mg/l)
k. a.
k. a.
k. a.
0,10
k. a.
k. a.
k. a.
0,11
k. a.
k. a.
B (mg/l)
0,1
0,14
10,5
7,44
0,13
0,17
0,04
0,09
0,06
0,15
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált kutak vízminősége nem minden vizsgált paraméter esetében megfelelő. Az egyes vízmintákban kimutatott ammónium-ion koncentrációk jellemzően egész évben túllépik a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben (a továbbiakban: Együttes rendelet) megállapított határértéket, a bór mennyiségei egy kút (S-2) esetében nem megfelelőek. Az adatokat a korábbi évek vizsgálati eredményeivel összehasonlítva jelentős eltérések nem tapasztalhatók. Bár 2010-hez képest a vízminták ammónium-tartalma egységesen kismértékű csökkenést mutat, a lerakó alatt átáramló felszín alatti vízkészlet minősége gyakorlatilag nem változott. Egyértelműen az S-2 jelű figyelőkút vizének minősége a legrosszabb. A határértékeket esetenként messze túllépő szennyezőanyag koncentrációk azonban (nagy valószínűséggel) inkább a kút kényszerűségből történt nem megfelelő elhelyezésére vezethetők vissza, mintsem a lerakó környezetszennyező voltát igazolnák (a kutak létesítése idején a lerakó közvetlen környezetében uralkodó rendezetlen terepviszonyok és a lerakóval szomszédos területeken jelentkező magas belvíz miatt az S-2 jelű kút a lerakótesten mélyült, így a belőle vett vízminta tulajdonképpen a lerakó feküjén összegyűlő szivárgó- és csurgalékvizek minőségét reprezentálja).
4.3.2. Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó
A Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó I. ütemének műszaki rekultivációja 2005-ben történt meg. A III/1 ütem rekultivációs terve ugyanezen évben elkészült, és a Felügyelőség a lerakó felhagyására a 484/6/2005. számú határozatában működési engedélyt adott. A kétütemű rekultiváció I. ütemét jelentő kiegyenlítő réteg terítése ezt követően megvalósult.
60
A Sárvár-Hegyközségben található lerakó III/1. ütemének megépítésekor – a felszín alatti vízkészlet állapotának figyelemmel kísérése érdekében – 4 db monitoring kutat is mélyítettek. A kutakat a lerakó üzemeltetése idején, illetve az azt követő időszakban is rendszeresen mintázták, a vett vízmintákat akkreditált laboratóriumban vizsgáltatták. Az utógondozás időszakában, a 2006-2007. években, a részletes vízvizsgálati eredmények alapján megállapítást nyert, hogy a Sárvár-hegyközségi lerakó III/1. üteméhez tartozó monitoring kutakban a talajvízszennyezések nagyságrendje jelentősen megnőtt. A vizsgálati eredmények több vizsgálati komponens esetében (cink, bór, nikkel) is szennyezettségi határérték túllépéseket mutattak, ezért a Felügyelőség a 314-2/1/2008. iktatószámú határozatával az önkormányzatot tényfeltárásra kötelezte. Az elvégzett vizsgálatokat összegző tényfeltárási záródokumentáció (készítő: RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft., 6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 57.) megállapításai alapján a Felügyelőség a 65-1/6/2009. iktatószámon adott ki elfogadó határozatot és az önkormányzatot kármentesítési monitoring tevékenység folytatására, 2 db új figyelőkút és 1 db csurgalékvíz párologtató medence létesítésére kötelezte. 2010. I. negyedévében, a NYDOP keretében ismét pályázati lehetőség nyílt a települési hulladéklerakók rekultivációjára. Sárvár város Önkormányzata ezért 2010 márciusában pályázatot nyújtott be a hegyközségi hulladéklerakó rekultivációjának megvalósítására. A pályázat sikeresnek bizonyult. A projekt elfogadott költségvetése 74.101.000 Ft, amelynek 90 %-át, 66.6909.00 Ft-ot vissza nem térítendő támogatásból tudta az Önkormányzat fedezni. A rekultivációs munkák megvalósítására 2011. június és 2011. szeptember között került sor, melynek keretében a fenti műtárgyak is megvalósultak. A Felügyelőség a rekultivációs kötelezettség teljesítését 1548-2/3/2011 sz. ügyiratában fogadta el. A Felügyelőség 10.313/1/1998.; 826/1/2006.; 484/6/2005.; 1785-1/2/2006.; 186-1/8/2008. határozatok értelmében, valamint a kármentesítési monitoringot és műszaki intézkedést elrendelő, 65-1/6/2009. számú határozatban foglaltak alapján a lerakó III/1. ütemének rendszeres vizsgálata történik. Ezen túlmenően az úgynevezett I. ütem és az inert hulladéklerakó-rész figyelőkútjainak vizsgálatára is sor kerül. Vizsgálati eredményeik a 12. táblázatban találhatók.
61
12. táblázat vizsgált paraméter
A Sárvár 0314/1-2 hrsz. alatti hulladéklerakó figyelőkútjainak és monitoring pontjainak vízvizsgálati eredményei, 2011.
I. jelű kút
II. jelű kút
III. jelű kút
VI. jelű kút
VII. jelű kút
Csurgalékvíz
Csapadékvíz 1
Csapadékvíz 2
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
I. félév
II. félév
pH
7,84
7,98
7,58
8,34
7,48
8,21
7,51
7,82
7,56
7,90
7,84
8,77
-*
-*
7,77
-*
vezetőképesség (µS/cm)
430
404
2850
2080
4050
1380
1490
1210
963
840
3430
7510
-*
-*
1090
-*
összes oldott anyag (mg/l)
313
279
1982
1561
12866
1140
-
-
-
-
2164
4758
-
-
-
-
KOIps (mg/l O2)
4,6
4,0
150
45
240
78
-
-
-
-
170
840
-*
-*
41
-*
ammónium (mg/l)
0,70
0,54
20,3
3,56
33,6
1,97
k. a.
0,04
k. a.
0,25
131
397
-*
-*
2,59
-*
nitrit (mg/l)
0,11
0,07
0,20
0,19
2,89
0,15
k. a.
k. a.
k. a.
0,10
18,6
49,0
-*
-*
k. a.
-*
nitrát (mg/l)
69,9
79,3
56,8
95,6
172
k. a.
140
147
55,1
52,8
151
374
-*
-*
k. a.
-*
szulfát (mg/l)
16,0
76,6
30,4
203
35,7
21,2
-
-
-
-
33,2
145
-
-
-
-
klorid (mg/l)
99
21
502
378
600
52
-
-
-
-
550
1000
-*
-*
183
-*
B (mg/l)
0,07
0,10
1,1
1,27
0,72
0,71
0,06
0,13
0,07
0,11
1,15
57
-
-
-
-
Co (µg/l)
-
-
15,8
6,76
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
Cr (µg/l)
k. a.
k. a.
9,07
k. a.
18,2
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
13,8
71,0
-
-
-
-
Ni (µg/l)
3,21
2,52
39,2
25,0
60,0
33,4
k. a.
k. a.
k. a.
2,21
27,3
91,7
-
-
-
-
Zn (µg/l)
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
k. a.
152
84,2
-
-
-
-
30
k. a.
-
-
39
k. a.
-
-
-
-
25
83
-
-
-
-
TPH (µg/l) *
Nem vizsgált paraméter, mert a mintavételi pontban a mintavételkor mintázható vízmennyiség nem volt.
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált kutak vízminősége nem minden vizsgált paraméter esetében megfelelő. Az I. és a II. félévi vizsgálati eredményei között többnyire nem mutatkoznak jelentős eltérések. Az Együttes rendeletben szereplő paraméterek legtöbbjének koncentrációja kisebb-nagyobb mértékben túllépi a megadott határértéket. A figyelőkutak közül a II. és III. jelű vízminősége a legrosszabb. E tekintetben nem tapasztalható változás a 2010. évi mérési eredményekhez képest. Az eredményeket a korábbi évi adatokkal összehasonlítva érdemi változás nincs. A vízkészlet minősége azonban a jövőben várhatóan fokozatosan javulni fog, mivel a Nyugatdunántúli Operatív Program „Helyi és kistérségi szintű rekultivációs programok elvégzése” elnevezésű konstrukció keretén belül a felhagyott települési szilárd hulladéklerakó rekultivációja a tervek szerint megtörtént.
62
4.3.3. Termálvizek
A mélyebb szintekben elhelyezkedő rétegek a területen jellemző geotermikus hatás következtében már nem hideg vizet, hanem 35 °C-nál magasabb hőmérsékletű termálvizet szolgáltatnak. A termálvíz kinyerését a város területén az alábbi kutak szolgálják: Rábasömjén II. sz. kút 1941,6 m mélyről 2050 l/perc vízhozamú 81-83 °C hőmérsékletű termálvizet szolgáltat. Igen magas ásványi anyag tartalommal (45.929 mg/l) rendelkezik. NaCl, jód, bróm, fluor és metabórsav tartalma igen jelentős, ezért igen értékes, világviszonylatban is ritka gyógyvíz. 1979-ben minősítették gyógyvízzé. A kút vizére települt a Termálkristály üzem. A sógyártás bepárlásból, kristályosításból és szárításból áll. A technológiai elfolyó víz mennyisége 61.200 m3/év, hőfoka 12-30 °C, pH-ja 7, összes sótartalma 0,15-0,19 %. Befogadója a Rábasömjéni főcsatorna. Sárvár I. sz. kút Alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, vasat csak nyomokban tartalmaz. Oldott metántartalma 6,3 Nl/m3. Hőmérséklete 44 °C. Összes ásványi anyag tartalma 3.742 mg/l. Sárvár II. sz. kút Alkáli-hidrogénkarbonátos hévíz, amelynek vastartalma alacsony. Oldott metántartalma 10,3 Nl/m3. Hőmérséklete 42 °C. Összes ásványi anyag tartalma 2.891 mg/l. A két utóbbi termálvíz kút vizét az egészségügyi miniszter 888/GYF/1980 sz. határozattal gyógyvízzé minősítette. Ezek a kutak látják el a Sárvári Gyógyfürdő medencéit. Rajtuk kívül a Danubius Thermál Hotel és a Spirit Spa Hotel rendelkezik saját fúrású termálvízkúttal.
5.
TALAJTANI VISZONYOK SÁRVÁR KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN
A talaj hazánk legfontosabb – feltételesen megújuló – természeti erőforrása. Alapvető tulajdonsága a termékenység, vagyis hogy képes a növényeket a növekedésükhöz szükséges tápanyagokkal és vízzel ellátni. Ezt a tulajdonságát használja fel az ember a mezőgazdasági termelés során. Talajkészletünk ésszerű hasznosítása, termékenységének megóvása és védelme a mezőgazdaság és a környezetvédelem közös feladata. Ennek fontosságát hangsúlyozza a hazai és a nemzetközi színtéren egyre gyarapodó szakmapolitikai felhívások, ajánlások és egyezmények száma is. A talajvédelem hosszú távú stratégiájának megvalósítása ugyanakkor csak a környezeti erőforrások egységes védelmének, fenntartható használatának figyelembevételével valósítható meg. Hazánkban a talajok védelmét a 2007. évi CXXIX. törvény deklarálja, meghatározva a talajvédelemmel összefüggő tevékenységek, valamint az esetleges hatósági eljárások, szankciók körét.
63
5.1.
A Sárvár környékén előforduló talajtípusok ismertetése
Sárvár változatos felépítésű és átmeneti jellegekkel színezett környezete talajtani adottságaiban is tükröződik. A talajképző tényezők (alapkőzet, éghajlat, növénytakaró) változatossága következtében a területen is több talajtípus fordul elő. A terület talajainak képződésében a területet határoló illetve átszelő vízfolyások (Rába-folyó, Gyöngyös-patak) játszottak meghatározó szerepet (hidromorf talajok). Sárvár közigazgatási területén az alábbi főbb talajtípusok találhatók:
Főtípus: Folyóvizek, tavak üledékeinek talajai (IX.) Jellegzetessége, hogy a talaj kialakulását az időszakonként ismétlődő lerakódások akadályozták. A növény és állatvilág talajképző hatása ugyanazon a térszínen csak viszonylag rövid ideig érvényesülhetett. A szelvények szintekre tagolódása, és az egyes talajrétegek közötti minőségi eltérések nem a talajképződés következményei, hanem az esetenként lerakott hordalékok különbözőségéből erednek. A különböző időszakokban történt lerakódások ásványi anyaga és szemcseösszetétele nagymértékű változatosságot mutat.
Típus: Humuszos öntéstalajok (390) A humuszos öntéstalajokat az árterek olyan részein találjuk, amelyek már régóta mentesültek az elöntések alól, ezért lehetőség nyílt a szerves anyag bizonyos mértékű felhalmozódására. A
64
talajképződés e területeken a gyenge humuszosodásban nyilvánul meg. A szelvényben már jól elkülöníthető a felszíni humuszos szint (A-szint) a talajképző kőzettől.
Altípus: Nem karbonátos humuszos öntéstalaj (392) A szennyvíztisztító telep és a Gyöngyös-patak közötti területen fordul elő. A szántott réteg (humuszos réteg) általában 30 cm-es, humusztartalma közepes (1,8-2,3 %). Fizikai félesége vályog, agyagos vályog, kémhatása semleges illetve gyengén savas. Szénsavas meszet nem tartalmaz. A mélyebben fekvő rétegekben és az alapkőzetben 0,5-8 % CaCO3 található. A talajképző kőzet homokos agyag illetve homokos iszap.
Altípus: Többrétegű nem karbonátos humuszos öntéstalaj (394) A Gyöngyös-patakhoz közeli táblarészeken fordul elő. Tulajdonságai azonosak a humuszos öntéstalajéval, azzal a különbséggel, hogy 150 cm-ig humuszos, vagy humusz nélküli iszapos agyagos réteg van eltemetve.
Főtípus: Réti talajok (VI.) A réti talajok főtípusába azok a talajok tartoznak, amelyek keletkezésében az időszakos túlnedvesedés játszott döntő szerepet. A víz hatására beálló levegőtlenség jellegzetes szervesanyag-képződést és az ásványi részek redukcióját váltja ki.
Típus: Réti talajok (300) A réti talajoknál a humuszanyag színe sötétszürke, ami abból adódik, hogy nagyrészt levegőtlen viszonyok között képződtek és vassal kapcsolódtak. A talajok humuszos rétege egyenletesen humuszos A-szintre és fokozatosan csökkenő szervesanyag-tartalmú B-szintre különíthető el. Ez utóbbi azonban sokkal rövidebb, mint a csernozjom talajok esetében. A réti talajok kémhatása igen változó aszerint, hogy milyen talajképző kőzeten alakultak ki. Sárvár környékén legnagyobb kiterjedésben a réti talaj karbonátos altípusa (301) fordul elő. A feltalaj fizikai félesége általában vályog, agyagos-vályog, kémhatása gyengén lúgos, 1-5 % CaCO3 található benne. Humuszos réteg 45-60 cm mélységig terjed. A humuszos szint általában élesen elválik az alatta elhelyezkedő talajrétegektől, melyek anyaga homokos vagy agyagos iszap. Az átlagos talajvízszint nem emelkedik 200 cm-nél magasabbra. A területen kisebb foltokban megtalálható még a karbonátos és nem karbonátos öntés réti talaj (311, 312), valamint a karbonátos csernozjom réti talaj (331) is. Főtípus: Közép- és délkelet-európai barna erdőtalajok (III.)
65
A Rábától távolodva a magasabb térszíneken a víz már kisebb hatást gyakorolt a talajképződésre. A Rába-síkon, a Kemenesháton és a Cser területén az egykori összefüggő erdőségek alatt a barna erdőtalajok különböző típusai fejlődtek ki. A Rábától Ny-ra eső kavicstakarós síkságon Szombathely irányába a barna erdőtalajok különböző fejlődési szintjeit találhatjuk a jellemző agyagbemosódásos barna erdőtalajtól kezdve a Ramann-féle barna erdőtalajon át egészen a foltokban előforduló a csernozjom barna erdőtalajig. Nagyobb humusztartalmának, kedvezőbb vízháztartásának köszönhetően ezek közül a csernozjom barna erdőtalaj a legtermékenyebb, melyen az összes szántóföldi növény sikeresen termeszthető. Amint azonban a kavicshát magasabban fekvő területeire érünk, a kedvező humuszosság mértéke csökken, az agyagbemosódás és kilúgzás mértéke növekszik, ami a termőképességének csökkenésével jár együtt.
Típus: Agyagbemosódásos barna erdőtalaj (110) A Sárvár-Hegyközség és Ostffyasszonyfa között a Cser felszínét túlnyomórészt a pleisztocén kavicstakaróra rakódott homokos, iszapos üledéken képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. Ezeknek a talajoknak a termékenységét nagymértékben befolyásolja, hogy milyen vastagságban borítja az iszap és a homok a kavicsréteget. Minél vékonyabb ez a borítás, annál kisebb a talaj termékenysége. A kavicsos területeken kialakult szelvényekben a felhalmozódási szint legtöbbször már a kavicsrétegbe nyúlik bele, és itt a kolloidok a kavicsszemcséket olyan erősen cementálják, hogy az a víz és a növények gyökere számára is áthatolhatatlan vaskőfok szintet alkot. Ezeknek a szinteknek a színe élénkvörös, lilás-vörös, ami kis víztartalmú és oxidált vas-oxihidrátok és vas-oxidok jelenlétét igazolja. A kavicshátakon kialakult talajtakaró a legtöbb esetben vékony termőrétegű, tápanyagokban szegény, savanyú kémhatású és vízgazdálkodása sem kedvező. A savanyú kémhatást a csarab (Calluna vulgaris), seprűzanót (Sarothamnus scoparius) és különböző mohák megjelenése is jelzi. A kedvezőtlen vízgazdálkodást mutatják azok a megfigyelések, melyek szerint a szárazabb periódusban lehullott néhány mm csapadék a felszínen napokig megmaradó tócsákat képez, míg a talaj 10 cm rétegben porszáraz marad. A területen az agyagbemosódásos barna erdőtalaj nem podzolos altípusa (112) fordul elő.
Típus: Ramann-féle barna erdőtalajok (130) Ott alakultak ki, ahol a kavicstakaró fölött vékony lösztakaró található. A talajképző kőzet jellegéből adódóan e talajok kevésbé savanyúak és vízgazdálkodásuk is kedvezőbb. A Kemeneshát nagyobb részén azonban homokos talajképző kőzeten a Ramann-féle barna erdőtalaj rozsdabarna altípusa (132) alakult ki, ezért talajtulajdonságai nem olyan kedvezőek, mint a típusos löszön kialakult változaté. Homok fizikai féleségéből adódóan kis adszorpciós kapacitás és tápanyagtartalom jellemzi. Gyenge víztartóképessége miatt aszályérzékeny.
66
Szombathely irányában elterülő Rába síkon típusos Ramann-féle barna erdőtalaj (131) képződött. Ennél a típusnál a kilúgzási és felhalmozási szint agyagtartalma csak kevéssé tér egymástól. A gyengén humuszos A-szint 2530 cm vastag, színe barnás, szerkezete morzsás és szemcsés. Kémhatása általában semleges, vagy gyengén lúgos, az egész szelvény tartalmaz CaCO3-ot. Fizikai félesége vályog. Vízgazdálkodásuk az előző altípushoz viszonyítva kedvező, többnyire jelentős, a növények számára hasznosítható vízkészlettel rendelkeznek.
Típus: Csernozjom barna erdőtalajok (160) A területen kisebb-nagyobb foltokban megjelenő talajtípus. Tulajdonságai átmenetet mutatnak a csernozjom és a barna erdőtalajok között. A területen a karbonátos altípusa jelenik meg (161). Jellemzői: A szántott réteg szürkésbarna színű, fizikai féleségét tekintve vályog, agyagos vályog. Szerkezete általában morzsás, több esetben azonban leromlott poros talajszerkezet is megfigyelhető. A kémhatás az egész szelvényben gyengén lúgos. A CaCO3 már a felszínen is megtalálható, mennyisége a mélyebb rétegek felé nő. A humuszos réteg nemcsak az A-szintet, hanem az alatta fekvő felhalmozódási szintet is magába foglalja. A felhalmozódási szint alatt vörösbarna árnyalatú, átmeneti réteg vezet át az iszapos homok alapkőzetbe. E talajtípus víz- és tápanyag-gazdálkodása egyaránt kedvező.
5.2.
A Sárvár környéki talajok nehézfémtartalma a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) adatai alapján
Magyarország talajainak állapotfelmérésére és az állapotváltozások nyomon követésére hazánkban az országos Környezetvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (KIM) első alrendszereként 1992-től működik a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM). A TIM országos mérőhálózatán belül az ország területén 1236 mérőponton jelöltek ki állandó talajszelvényeket. A pontokat kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki, hogy reálisan jellemezzék az ország talajviszonyait, lehetőséget teremtve a talajállapot jellemzésére és az abban bekövetkező változások regisztrálására. Sárvár város környékén 1 db TIM pont található. A talajszelvény talajvizsgálati eredményei közül a környezetvédelmi szempontból lényeges nehézfémtartalom vizsgálati eredményeit ismertetjük a következő táblázatban. Az ismertetett vizsgálati eredmények a felső humuszos talajrétegre vonatkoznak.
67
13. táblázat A környezetvédelmi szempontból lényeges nehézfémtartalom vizsgálati eredményei (Sárvár, TIM pont; talajtípus: agyagbemosódásos barna erdőtalaj) vizsgált paraméter
TIM (I 07-18)
B-határérték*
pHH2O
5,62
-
pHKCl
5,5
-
H%
1,41
-
CaCO3 %
0
-
As (mg/kg)
-
15
Cd (mg/kg)
<0,5
1
Co (mg/kg)
2,9
30
Cr (mg/kg)
9,6
75
Cu (mg/kg)
12,2
200
Hg (mg/kg)
<1,5
0,5
Mo (mg/kg)
0,7
7
Ni (mg/kg)
-
40
Pb (mg/kg)
14,1
100
Se (mg/kg)
<2,5
1
Zn (mg/kg)
19,9
200
*
az Együttes rendelet 1. számú melléklete alapján
A TIM ponton mért eredmények a területre jellemző tényleges háttér-koncentrációknak tekinthetők (Ahatárérték), amelyeket egy esetleges kármentesítési eljárás során irányadónak lehet tekinteni. A mért értékek egyik elem tekintetében sem érik el a B-szennyezettségi határt. A Cd, Hg és Se esetében a koncentráció nem érte el a kimutathatósági határt sem. A Sárvár környéki talajok szennyeződésének potenciális veszélyforrásai: -
szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya mezőgazdasági felhasználása;
-
növényvédőszerek, műtrágyák túlzott mértékű felhasználása;
-
illegális hulladéklerakásból származó szennyezések;
-
eróziós, deflációs talajpusztulás.
A hígtrágya, szennyvíz, szennyvíziszap vagy iszapkomposzt termőföldöm történő felhasználása a 2007. évi CXXIX. törvény alapján a talajvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység. A sárvári szennyvíztisztító telepen képződő szennyvíziszap teljes mennyisége talajba történő injektálással termőföldön kerül elhelyezésre. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásra vonatkozó hatósági engedélyekkel az INNOWest Fővállalkozási és Szolgáltató Kft. (9700 Szombathely, Akacs M. u. 41.) rendelkezik. A szennyvíziszap elhelyezéssel érintett szántóföldek elhelyezkedését az alábbi ábra szemlélteti, a 2006-2008. között a talajba injektált szennyvíziszap mennyiségét pedig a 14. táblázat mutatja be.
68
013/31 hrsz.
0127 hrsz.
018/31 hrsz.
0139/6-8
14. táblázat
A sárvári szennyvíztisztító műből kikerült és a termőföldön hasznosított szennyvíziszap éves mennyiségei (m3/év)
2006
a talajba injektált szennyvíziszap mennyisége 10.740
2007
12.650
2008
13.929
2009
10.718
2010
11.640
évek
A szennyvíziszapokkal kezelt talajok rendszeres utóellenőrző vizsgálatát – a hatósági engedélyben előírt gyakorisággal – az INNOWest Kft. rendszeresen elvégezteti. Az iszappal kezelt talajokban eddig egyik nehézfém koncentrációja sem érte el a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben a talajokra megállapított határértékeket, a vizsgált talajok nehézfém tartalma azonban a TIM szelvényben mért referencia értékeknél magasabbak.
69
A mezőgazdaság oldaláról jelentkező potenciális veszélyforrások közül a 80-as években jelentkező túlzott műtrágyahasználat, illetve növényvédőszer felhasználás manapság jelentősen visszaesett. A mezőgazdasági üzemek többsége a magas árak miatt még a technológiai szükségletet sem tudja kielégíteni. A környezetkímélő mezőgazdálkodási módszerek elterjedését segíti a Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program. Ebben a programban külön földalapú támogatást igényelhetnek azok a gazdálkodók, akik vállalják, hogy a mezőgazdasági termelés során a 156/2004 (X.27.) FVM rendelettel módosított 4/2004. (I.23.) FVM rendeletben meghatározott „Helyes gazdálkodási gyakorlat” előírásait alkalmazzák. A Nemzeti Agrár Környezetvédelmi Program elsődleges törekvése olyan mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti erőforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megőrzésén, a táji értékek megóvásán valamint egészséges élelmiszer alapanyagok előállításán alapszik. A fenntartható környezethasználat szempontjából kívánatos, hogy Sárvár mezőgazdaságilag művelt területeinek minél nagyobb hányadán alkalmazzák a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” előírásait. Az illegális hulladéklerakásokból számos szennyező anyag (nehézfémek, toxikus szerves vegyületek) kerülhetnek a talajokba. A folyamat megakadályozása nemcsak a talajvédelem szempontjából, hanem az egészséges lakókörnyezet biztosítása érdekében is kívánatos. Az eróziós talajpusztulás kiváltója a csapadék és a lejtős növényzettel nem fedett felszín. Legnagyobb intenzitással a Kemeneshát nyugati meredek lejtőjén, a szőlő és gyümölcsfa ültetvényeken jelentkezik. Az erózió ellen talajvédő gazdálkodással (szintvonalas műveléssel, teraszolással, a sorközök gyepesítésével, stb.) lehet védekezni.
6.
HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
A hulladékgazdálkodás a hulladékok keletkezésének megelőzését, csökkentését, a keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtését és hasznosítását, a nem hasznosítható hulladékok környezetszennyezés nélküli átmeneti tárolását és ártalmatlanítását foglalja magában. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény [a továbbiakban: Ötv.] 8. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a közszolgáltatások, ezek között a településtisztaság és a köztisztaság feltételrendszerének megteremtése és a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának biztosítása a helyi önkormányzat feladata. Az Ötv-ben meghatározott feladathoz kötődően, összefoglaló jelleggel, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény [a továbbiakban: Hgt.] tartalmazza a helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodással összefüggő feladatait, kötelezettségeit. A Hgt. 21. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére vonatkozó közszolgáltatás megszervezése és fenntartása a települési önkormányzat feladata.
70
A közszolgáltatás keretein belül, a települési szilárd hulladék esetében kötelezően ellátandó feladat: -
-
a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítása [Hgt. 21. § (3) bekezdés a) pontja]; az ártalmatlanítást szolgáló létesítmény létesítése és működtetése [Hgt. 21. § (3) bekezdés c) pontja]; a közterületen elhagyott hulladék elszállítása és hasznosítása vagy ártalmatlanítása [Hgt. 30. § (2) bekezdése]; a közterület szervezett, rendszeres tisztán tartása [Hgt. 31. § (1) bekezdése].
A Hgt. 21. § (4) bekezdése alapján az önkormányzat számára vállalható feladat a közszolgáltatás kiterjesztése: -
begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok) létesítésére és működtetésére; előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére.
A települési folyékony hulladék kezelésére vonatkozó közszolgáltatás a Hgt. 21. § (4) bekezdés b) pontjának rendelkezése alapján a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására terjed ki. A közszolgáltatás megszervezésének és végzésének módjáról – beleértve azt is, hogy ez önállóan vagy más településekkel közösen történik – a helyi önkormányzat dönt azzal a törvényi megkötéssel, hogy a helyi közszolgáltatásnak összhangban kell állnia a hulladékgazdálkodási törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltakkal, valamint az önkormányzat helyi hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott célokkal és követelményekkel. Sárvár Önkormányzatának megbízásából a város közigazgatási területén az alábbi vállalkozások látnak el közszolgáltatói feladatokat: -
-
Sárvári HUKE Hulladék Kezelési Kft. (9600 Sárvár, Ikervári u 23.): a cég az ingatlantulajdonosok által kötelezően igénybe veendő helyi közszolgáltatás teljesítésére 2003. április 1-jétől kezdődően kizárólagosan jogosult. Sárvár Pannon Víz Kft a vállalkozás az ingatlantulajdonosok által kötelezően igénybe veendő, a települési folyékony hulladék elszállítására és ártalmatlanítására vonatkozó helyi közszolgáltatást teljesíti.
71
Az általuk 2009-2010-ben begyűjtött hulladékmennyiségeket a 15. táblázat ismerteti.
15. táblázat területén
A keletkezett nem veszélyes hulladékok mennyisége Sárvár közigazgatási hulladék megnevezése
mennyiség (mértékegység: t/év) 2009-ben
2010-ben
települési szilárd hulladék
6978,8
7262
települési folyékony hulladék
3542,4
2877,7
építési-bontási és egyéb inert hulladékok
146,31*
206,79**
11385
10770
3,17
39,1
települési szennyvíz tisztításából származó iszapok biológiailag lebomló szerves hulladékok *
2006. évi adat
** 2007. évi adat A települési szilárd hulladékok begyűjtését, szállítását, kezelését a Sárvári HUKE Kft. végzi. A lakossági szilárd hulladék szállítása a lakossági igények alapján heti egy, illetve két alkalommal történik. A háztartásokban képződő hulladék mennyiségének függvényében a gyűjtőedényzet mérete 50 és 240 liter között változik. A lakótelepeken 1100 literes konténerekben történik a hulladék begyűjtése. A begyűjtött lakossági hulladékot a MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. (9900 Körmend, Rákóczi u 5. 1. em. 1.) Harasztifalu 049/3 és 049/4. hrsz. alatti hulladéklerakója fogadja be (az egységes környezethasználati engedély száma: 464-3/24/2010.). A hulladéklerakó tároló medencéi dombépítéses módszerrel kerülnek feltöltésre. A tárolók szigetelését 3×20 cm-es tömörített agyagréteg és HDPE szigetelő fólia biztosítja. Ezen helyezkedik el a geotextília, majd a kavicsszivárgó a szükséges dréncsövekkel a csurgalékvíz elvezetésére. Az elvezetett csurgalékvíz szigetelt gyűjtőmedencékbe jut, majd locsolással visszaforgatásra kerülnek a hulladékfelületre. Biztosított a keletkező biogázok elvezetése, a hulladék kompaktorral történő tömörítése. A tároló prizmák oldalai agyag-, illetve földréteggel kerülnek takarásra, majd növénytelepítéssel illeszkednek a környezetbe. Az üzemelés alatt álló depóniáról a hulladék szél általi elszóródását hulladékfogó háló gátolja. A telep monitoring rendszerét 6 db figyelőkút alkotja, melyek vízminőségét féléves gyakorisággal vizsgálják az illetékes hatóságok. Az alkalmazott műszaki megoldásokkal biztosítható a hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezése. A kiépített tárolókapacitással és eszközállománnyal hosszútávon biztosítható a régió összes településének hulladék elhelyezése. 2004 szeptemberétől a Sárvári HUKE Kft. Ikervári u. 23. sz. alatt található telephelyén hulladéklerakó udvar működik. A hulladéklerakó udvarban a lakosság térítésmentesen helyezheti el a háztartásokban keletkező alábbi hulladékokat:
72
-
csomagolási hulladékok: papír-és italos kartondoboz, műanyag, fém, üveg elektronikai hulladékok veszélyes hulladékok (pl. használt sütőzsiradék, sütőolaj, lemerült szárazelemek, savas és lúgos akkumulátorok, fénycsövek, villanykörték)
A szelektív gyűjtést előmozdítandó 2008. óta a város 9 különböző pontján hulladékgyűjtő szigetek működnek, ahol szelektív hulladékgyűjtő konténerekben 5 hulladékfrakció elkülönített gyűjtésére van lehetőség. Ezek a következők: fehér üveg, színes üveg, papír, fém, műanyag. A begyűjtött szelektív hulladék tisztasága jónak mondható, sajnos azonban nem a rendeltetésnek megfelelő használat is előfordul és a szelektív hulladékgyűjtő konténerekben vegyes kommunális hulladék elhelyezése történik. A háztartásokban keletkező tiszta csomagolási hulladék szelektív gyűjtésére a Sárvári HUKE Kft. térítésmentesen biztosít 80 literes sárga színű emblémával ellátott kukát. Az emblémázott szelektív kukákban kizárólag az alábbi hulladékok gyűjthetők: -
papírhulladékok, prospektusok, újságok, kisebb kartondobozok italkartonok: tejes és gyümölcsleves dobozok műanyaghulladékok: üdítős és ásványvizes palackok (PET palackok), kozmetikai és tisztítószeres flakonok, tejfölös, joghurtos, margarinos dobozok fémhulladékok: sörös, üdítős dobozok, konzervdobozok
A szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körben történő terjedése csökkenti a lerakásra kerülő vegyes települési hulladékok mennyiségét, és lehetőséget teremt az újrahasznosításra. A Sárvári HUKE Kft. 2004-ben csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtést országosan koordináló ÖKO-PANNON Kht. szervezetéhez, melynek keretében a szelektíven begyűjtött hulladék 100 %-a újrahasznosításra kerül. A Sárváron 2009-ben és 2010-ben a lakosságtól szelektíven begyűjtött hulladékok mennyiségét, hulladékfrakciók szerinti bontásban a 16. táblázat mutatja be.
16. táblázat
A Sárvár közigazgatási területén keletkezett, szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége
hulladék megnevezése
mennyiség (mértékegység: t/év) 2009-ben 2010-ben
Papír, karton (EWC 150101)
548,21
433,75
Műanyag (EWC 150102)
552,71
484,66
Fém (150104)
8,58
6,28
Üveg (150107)
94,72
71,38
3213,22
3006,07
Összesen
73
A lakosságnál keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére a Sárvári HUKE Kft Ikervári úti hulladékgyűjtő udvarában van lehetőség. A lakosságtól itt begyűjtött veszélyes hulladékok mennyiségét a 17. táblázat mutatja be.
17. táblázat A Sárvár közigazgatási területén lévő lakossági hulladékgyűjtő udvarban begyűjtött veszélyes hulladékok mennyisége hulladék megnevezése Klór, fluor szénhidrogéneket tartalmazó kiselejtezett berendezések (EWC 200123) Veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett elektronikai hulladékok (EWC 200135)
mennyiség (mértékegység: t/év) 2009-ben 2010-ben 5,36
5,72
-
12,25
Az elmúlt években a következő fejlesztések valósultak meg: 2008-ban avatta fel a Sárvári HUKE Kft. – a mintegy 700 millió forintos beruházással létrehozott – mosott PET darálékot előállító üzemét. A fejlesztés révén az elkülönítve gyűjtött PET hulladékot a jövőben a vállalat immár nemcsak válogatni, darálni, hanem mosni is képes. A PET így nemcsak hulladékként, de magasabb hozzáadott értéket képviselő másodnyersanyagként is értékesíthető és újrahasznosítható lesz. Az így begyűjtött PET hulladékok szín szerint szelektálva kerülnek bálázásra. Ezen bálákat a gépsor kézi utószelektálásra szállítja. Azokat az idegen anyagokat, melyek a válogatást végző emberek által beazonosíthatatlanok (pl.: PVC, PS), infravörös kiemelő szűri ki. A válogatott anyagot a darálógép max. 10 mm-es darabokra zúzza, mossa, mely során egy úsztató-süllyesztő eljárás szétválasztja a PP illetve HDPE anyagból készült címkék és kupakok darálékát a tiszta PET daráléktól. A felhasznált mosóvíz tisztítóberendezéssel történő kezelés után visszakerül a mosási folyamatba. Az újrafelhasználásra már alkalmatlan mosóvíz semlegesítés után a helyi vízelvezető rendszerbe folyik. A mosott anyagot levegőbefúvók szárítják. A tisztított darálék gépi utóválogatásra kerül, mely során az eltérő színű darabok kerülnek kiszűrésre, a készterméket Big-Bag zsákban tárolják. A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését irányozza elő. E programhoz kapcsolódóan Sárvár város területén megvalósult a közműves szennyvízcsatorna teljes kiépítése. A szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésével együtt megtörtént a szennyvíztisztító-telep kapacitásbővítő fejlesztése is. A sikeres próbaüzem után a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 76-1/14/2007. számú határozatban adta meg a telep vízjogi üzemelési engedélyét. A tisztítókapacitás értéke úgy lett meghatározva, hogy a telep az újonnan csatornázott városrészekből származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekből adódó többlet szennyvizek előírt tisztítási feltételeit is teljesíteni tudja.
74
A szippantott szennyvíz ártalmatlanítása Sárvár közigazgatási területén kívül, a Sitke 0222/3 hrsz. alatt található folyékony hulladék leürítő telepen történik. Gyűjtését 2009. óta a közszolgáltató SÁRVÁR PANNON VÍZ Kft. végzi.
6.1.
A rekultiválást igénylő lerakóhelyek meghatározása
A Tizenhárom városi hulladéklerakó és a Sárvár-hegyközségi hulladéklerakó rekultivációja 2008 és 2011 között Európai Uniós támogatási igénybevételével megtörtént. (részletesen lásd a 4.3. fejezetben).
6.1.1. Sárvár 0626 hrsz. alatt található felhagyott hulladéklerakó
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2002-ben egy Phare támogatású projekt keretében felmérette az országban található felhagyott hulladéklerakókat. Ennek a felmérésnek az eredményeként került az adatbázisba a Sárvár 0262 hrsz-ú terület. A területen a felmérés szerint korábban kommunális hulladék illegális elhelyezése történt, ezért a környezetvédelmi hatóság a terület rekultiválása érdekében a 7999-1/1/2008. számú határozatával hivatalból eljárást indított. A hatósági intézkedés szükségességének megállapítása végett a környezetvédelmi hatóság 2008. november 14-én helyszíni szemlét tartott az érintett területen. A bejárás alkalmával a területen hulladék elhelyezésére utaló jeleket nem lehetett felfedezni. A terület spontán beerdősült. A helyszínen tapasztaltak alapján a NyugatDunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 7999-1/2/2008. számú határozatával a hivatalból indított eljárást megszüntette. Az érintett területen további környezetvédelmi célú intézkedés megtételére nincs szükség.
6.1.2. Sárvár-Rábasömjén területén található felhagyott hulladéklerakó
A Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi- és Vízügyi Felügyelőség nyilvántartásában szerepel a Rábasömjén területén lévő (Sárvár 3324 hrsz.) felhagyott hulladéklerakó. A környezetvédelmi hatóság a terület rekultiválása érdekében 7378-1/2/2009. számú határozatával hivatalból eljárást indított. A 2009. július 24-én lefolytatott helyszíni szemlén megállapítást nyert, hogy az érintett területen az illegális hulladéklerakás már évek óta megszűnt. A terület építési törmelékkel lett feltöltve és földtakarással lett ellátva. A Felügyelőség 7378-1/3/2009. számú határozatával a hivatalból indított eljárást megszüntette.
75
6.2.
Sárvár város helyi hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott célok ismertetése és teljesülésük vizsgálata
A hulladékgazdálkodási feladatok végrehajtásában, fejlesztésében és korszerűsítésében a Hgt. (országos, regionális, települési és a hulladékgazdálkodásra jelentős hatással lévő gazdálkodó szervek szintjén egyaránt) tervszerűséget követel meg. Ezzel összefüggésben a Hgt. 35. § (1) és 37. § (1) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy a települési önkormányzatnak az illetékességi területére vonatkozóan olyan helyi hulladékgazdálkodási tervet kell kidolgoznia, amely összhangban van az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal, a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal. A Hgt. 37. § (1) bekezdése értelmében a helyi hulladékgazdálkodási tervet 3 évente felül kell vizsgálni. Sárvár város helyi hulladékgazdálkodási tervének (a továbbiakban: HHT) felülvizsgálata legutóbb 2011-ben történt meg. A HHT megalkotásakor a kijelölt célok teljesítéséhez szükséges cselekvési program az alábbi feladatokat, intézkedéseket fogalmazta meg: -
települési szilárd hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom 50 %-os csökkentése; a szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése, a szennyvízcsatornára történő lakossági rácsatlakozás arányának növelése; szennyvíztisztító kapacitás növelése; az építési hulladék legalább 50 %-os arányának elérése; hulladékudvar kialakítása; lakossági komposztálás bevezetése; veszélyes hulladékok begyűjtési arányának növelése; állati eredetű hulladékok teljes körű ártalmatlanítása; felhagyott hulladéklerakók rekultiválása.
Teljesülésük, megvalósulási állapotáról összegzően a 18. táblázat nyújt tájékoztatást.
76
18. táblázat Sárvár város helyi hulladékgazdálkodási tervében megfogalmazott intézkedések és végrehajtásuk jelenlegi állapota intézkedés megvalósulási fok Települési szilárd hulladéklerakóban lerakott részben megvalósult biológiailag lebomló szervesanyag-tartalom 50 %-os (a biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtését és csökkentése kezelését/hasznosítását sikerült megoldani, azonban a 2010-ben átvett 39,1 t bizonyosan nem jelenti a Sárvár közigazgatási területén képződő teljes mennyiséget) A szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése, a megvalósult szennyvízcsatornára történő lakossági rácsatlakozás (a város közigazgatási területén – a Katalin és az arányának növelése Alsógyep utcák kivételével – a csatornahálózat teljesen kiépült, a csatornázottság így 100 %-osnak tekinthető, ráadásul a környező települések csatornahálózatának fejlesztése jelenleg is folyamatban van) Szennyvíztisztító kapacitás növelése megvalósult (a szennyvíztisztító-telep kapacitásbővítő fejlesztése megtörtént és a fejlesztés eredményeképpen a telep tisztítókapacitása 7000 m3/nap értékre növekedett. A kapacitás értéke úgy lett meghatározva, hogy a telep az újonnan csatornázott városrészekből származó szennyvizek, valamint az idegenforgalmi fejlesztésekből adódó többlet szennyvizek előírt tisztítási feltételeit is teljesíteni tudja) Az építési hulladék legalább 50 %-os arányának elérése nem valósult meg (a lerakott építési-bontási és egyéb inert hulladékok összmennyisége ugyan – a sárvári inert hulladéklerakó bezárásának köszönhetően – töredékére csökkent, de hasznosításuk továbbra sem történik meg) Hulladékudvar kialakítása megvalósult (2004 szeptembere óta hulladék udvar működik a Sárvári HUKE Kft. Ikervári u. 23. sz. alatti telephelyén) Lakossági komposztálás bevezetése részben megvalósult (a Sárvári HUKE Kft. komposztáló ládákat osztott ki a kertvárosi részeken élő lakosság számára, de a program hatékonyságáról nem állnak rendelkezésre adatok; a lakótelepi háztartásokban képződő biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtése és hasznosítása továbbra sem megoldott) Veszélyes hulladékok begyűjtési arányának növelése részben megvalósult (a lakosság a veszélyes hulladékát a Sárvári HUKE Kft. telephelyén üzemeltetett hulladékudvarban ugyan leadhatja, azonban a 2010-ben nyilvántartásba vett, mindösszesen 17,97 t veszélyes hulladék nyilván nem a teljes mennyiség és a kiselejtezett berendezések mellett minden bizonnyal egyéb veszélyes hulladékok is képződnek, melyekről nem állnak rendelkezésre információk) Állati eredetű hulladékok teljes körű ártalmatlanítása megvalósult (a közterületen elhullott állatok összegyűjtéséről szerződéses keretek között – a gyepmester gondoskodik) Felhagyott hulladéklerakók rekultiválása megvalósult (Uniós forrásoknak is köszönhetően a Tizenháromvárosi, valamint a Sárvár-hegyközségi hulladéklerakók rekultivációja megtörtént, utógondozásuk folyamatos)
77
Bizottság saját hatáskörében hozott döntések: 8/ Napirendi pont Előterjesztés a Sárvár 0485/1 hrsz-ú ingatlan /Lánkapuszta, volt iskola melletti terület/ értékesítéséről. ELŐTERJESZTÉS A Sárvár 0485/1 hrsz-ú ingatlan (Lánkapuszta, volt iskola melletti terület) értékesítéséről Tisztelt Bizottság! Kérelemmel fordult Önkormányzatunkhoz Horváth Imréné, Sárvár-Lánkapuszta, Vak Bottyán u. 9. szám alatti lakos, melyben előadja, hogy meg kívánja vásárolni a Sárvár, 0485/1 hrsz-ú, természetben Sárvár-Lánkapusztán, a volt iskola épülete mellett lévő, szántó és fásított terület megnevezésű, mindösszesen 1 ha 0146 m2 területű, 14.32 AK értékű ingatlan mellékelt térképmásolaton jelölt részét (kb. ½ hektár). A Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága szeptemberi ülésén az alábbi határozatot hozta: 312/2012. (09.13.) számú bizottsági határozat Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága forgalmi értékbecslést kér a 0485/1 hrsz-ú, természetben SárvárLánkapusztán, a volt iskola épülete mellett lévő, szántó és fásított terület megnevezésű, mindösszesen 1 ha 0146 m2 területű, 14.32 AK értékű ingatlanra, és annak figyelembe vételével határozza meg a vételárat, melynek Horváth Imréné, Sárvár-Lánkapuszta, Vak Bottyán u. 9. szám alatti lakos kérelmező részéről történt elfogadása esetén javasolja a képviselő-testületnek az ingatlan térképmásolaton jelölt részének értékesítését. A felajánlás feltétele, hogy a kérelmező vállalja az ingatlan megosztásával és a szerződéskötéssel kapcsolatos költségeket, továbbá a földterület használói az általuk birtokolt területekről, valamint azok használatáról előzetesen, írásban, véglegesen, visszavonhatatlanul és kártalanítási igény nélkül lemondanak. Amennyiben a vételár elfogadása és a lemondás 2012. december 31-ig nem történik meg, az ingatlant adja a Városgazdálkodás Sárvár intézményének kezelésébe azzal, hogy a Városgazdálkodás a jelenlegi földhasználókkal kössön bérleti szerződést az általuk használt területrészre, legalább 5 éves időtartamra. Az értékbecslés elkészült, mely alapján az ingatlan forgalmi értéke 2.500.000,- Ft. Ebből a kérelmező által megvásárolni kívánt ingatlanrész értéke: a alrészlet, szántó: 2612 m2, 550.000,- Ft b alrészlet erdő: 4836 m2, 280 Ft/m2 (a vételi igény a terület kb. felére vonatkozik, megosztási vázrajz még nem készült): Fentiek alapján javasolom a tisztelt Bizottságnak, hogy ajánlja fel Horváth Imréné, SárvárLánkapuszta, Vak Bottyán u. 9. szám alatti lakos részére a 0485/1 hrsz-ú, természetben Sárvár-Lánkapusztán, a volt iskola épülete mellett lévő, szántó és fásított terület megnevezésű, mindösszesen 1 ha 0146 m2 területű, 14.32 AK értékű ingatlan térképmásolaton jelölt részét (kb. 5000 m2) 1.225.000,- Ft összegért. A vételár elfogadására és a Bizottság 312/2012. (09.13.) számú határozatában foglalt további feltételek teljesítésére nyitva álló határidő: 2012. december 31. A Képviselő-testület ezen feltételek teljesülése esetén döntsön az ingatlan értékesítésre kijelöléséről. Amennyiben a vételár elfogadása és a
78
lemondás 2012. december 31-ig nem történik meg, az ingatlant adja a Városgazdálkodás Sárvár intézményének kezelésébe azzal, hogy a Városgazdálkodás a jelenlegi földhasználókkal kössön bérleti szerződést az általuk használt területrészre, legalább 5 éves időtartamra. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága felajánlja Horváth Imréné, Sárvár-Lánkapuszta, Vak Bottyán u. 9. szám alatti lakos részére a 0485/1 hrsz-ú, természetben Sárvár-Lánkapusztán, a volt iskola épülete mellett lévő, szántó és fásított terület megnevezésű, mindösszesen 1 ha 0146 m2 területű, 14.32 AK értékű ingatlan térképmásolaton jelölt részét (kb. 5000 m2) 1.225.000,- Ft összegért. A vételár elfogadására és a Bizottság 312/2012. (09.13.) számú határozatában foglalt további feltételek teljesítésére nyitva álló határidő: 2012. december 31. A Képviselő-testület ezen feltételek teljesülése esetén döntsön az ingatlan értékesítésre kijelöléséről. Amennyiben a vételár elfogadása és a lemondás 2012. december 31-ig nem történik meg, az ingatlant adja a Városgazdálkodás Sárvár intézményének kezelésébe azzal, hogy a Városgazdálkodás a jelenlegi földhasználókkal kössön bérleti szerződést az általuk használt területrészre, legalább 5 éves időtartamra.
Határidő: Felelős:
közlésre azonnal Kondora István polgármester
Sárvár, 2012. október 25. Kondora István s.k. polgármester
79
Kérelem:
80
Szabályozási tervi kivonat:
81
82
83
9/ Napirendi pont Sárvár, Várkerület 33. sz. alatti volt borozó bérleti pályázata.
ELŐTERJESZTÉS Az önkormányzati tulajdonú Sárvár, 189/1/A/9 hrsz-ú ingatlan tartós bérbe adásáról Sárvár város Önkormányzata kizárólagos tulajdonosa a Sárvár, 189/1/A/9 hrsz-ú, üzlethelyiség megnevezésű, a Várkerület 33. szám alatti műemlék társasházban található ingatlannak. Az ingatlan korábban borozóként, majd tavaly néhány hónapig ismét vendéglátó helyként üzemelt, de azóta bérlő nélkül, kihasználatlanul és üresen áll. A közelmúltban több érdeklődő is jelezte: hasznosítaná az ingatlant. Sárvár város Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága októberi ülésén az alábbi határozatot hozta: 345/2012. (10.11.) számú bizottsági határozat A Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság nem támogatja a Sárvár, Várkerület 33. szám alatti volt borozó ingatlanának bérbe adását a Maci Mánia Kft. részére. A Bizottság kéri, hogy a következő bizottsági ülésre készüljön pályázati felhívás az ingatlan bérbe adására. A bérbe adás főbb feltételei: 3 éves határozott időtartam, nincs minimális bérleti díj meghatározva, 3 hónapos kaució megfizetése, tájékoztatás arról, hogy funkcióváltás esetén a társasház hozzájárulása szükséges, valamint a felújítás, belső átalakítás engedélyköteles. Az ingatlan hasznosítása indokolt, ezért annak tartós bérbeadását javasolom a mellékelt pályázati felhívás alapján. Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletéről és a Fiatal Házasok Otthona fenntartásáról és működéséről szóló 2/1994. (II.8.) sz. rendelete 25/A.§ (1) bekezdése alapján a gazdasági bizottság jogosult az öt évet meg nem haladó határozott időtartamú bérlet kapcsán a bérbeadás útján való hasznosításra történő kijelölésre és az elbírálásra. HATÁROZATI JAVASLAT Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága három éves, határozott idejű bérletre jelöli ki a Sárvár, 189/1/A/9 hrsz-ú, üzlethelyiség megnevezésű, a Várkerület 33. szám alatti műemlék társasházban található ingatlant a mellékelt pályázati felhívás szerint. A pályázati felhívásról tájékoztatás a Sárvári Hírlapban, a Sárvári TV-ben, a Vas Népe napilapban jelenjen meg,a felhívás teljes terjedelmében a Sárvár Város honlapján legyen elérhető. A bizottság minimális elvárt bérleti díjat nem határoz meg. Határidő:közlésre azonnal Felelős:Kondora István polgármester Sárvár, 2012. október 30. Kondora István s.k. polgármester
84
SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA GAZDASÁGI, VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBESZERZÉSI BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Pf. 78. Fax.: 95/320-230, Tel.:95/ 320-265
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete nyilvános pályázatot hirdet az ingatlannyilvántartásban a Sárvár, 189/1/A/9 hrsz-ú, üzlethelyiség megnevezésű, a Várkerület 33. szám alatti műemlék társasházban található ingatlan három évre történő, 2013. január 1. napjától kezdődő bérletére – azzal, hogy az épületet bérlő köteles rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni, és a komfortfokozatának megfelelő/rendeltetésszerű használathoz szükséges berendezésekkel ellátni. Minimális elvárt bérleti díj nem kerül meghatározásra. A pályázati eljárásban történő részvétel feltételei: A pályázati eljárásra írásban, Sárvár Város Polgármesteri Hivatala Műszaki Irodája címére (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.) postai úton – vagy a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájára (fsz. 12. vagy 13. iroda) személyesen átadott – zárt borítékban eljuttatott pályázat egy eredeti példányban történő benyújtásával lehet jelentkezni. A jelentkezésnek tartalmaznia kell a pályázó nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), adóazonosító jelét (adószámát), cégjegyzékszámát. Gazdasági társaság pályázó köteles harminc napnál nem régebbi hiteles cégkivonatot és aláírási címpéldányt becsatolni, egyéb jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pedig a (bírósági) nyilvántartásba vételről szóló kivonat harminc napnál nem régebbi hiteles példányát köteles csatolni. A pályázó írásban nyilatkozni köteles arról, hogy a pályázati kiírásban foglalt feltételeket elfogadja, valamint arról, hogy köztartozása nincs, valamint az előírt kauciót a lentebb részletezett módon megfizeti. A benyújtandó dokumentumokat másolati példányban elegendő csatolni. Jelen bekezdésben foglalt okiratok hiányos, vagy nem megfelelő tartalmú csatolása esetén a pályázat érvénytelen. A pályázatokat a fent meghatározott módon és címre, legkésőbb 2012. november 26. napja 9:00 óráig beérkezően kell benyújtani. A borítékon a „PÁLYÁZAT – Várkerület 33. borozó” feliratot kell feltüntetni. Az ajánlati kötöttség a pályázati eljárás eredményes lefolytatásáig, illetve a nyertes pályázóval történő szerződés megkötéséig tart. A pályázónak írásos jelentkezésében kötelezettséget kell vállalnia 3 havi bérleti díjnak megfelelő kaució, de legalább 300.000 Ft (azaz háromszázezer forint) megfizetésére legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig. (Sárvár város Önkormányzata költségvetési számlaszáma: 12096004-00103732-00100007), a közlemény rovatban fel kell tüntetni a feladó nevét, címét, továbbá a következő szöveget: „kaució a Sárvár 189/1/A/9 hrsz-ú ingatlanra”.). A kaució a szerződés megszűnésekor 15 napon belül akkor jár vissza, ha a bérlő a szerződéses feltételeket maradéktalanul betartotta. A pályázatnak tartalmaznia kell az ingatlan esetleges helyreállítására (számviteli törvény szerinti felújítására), vonatkozó elképzeléseket, továbbá a munkálatok elvégzésére vállalt határidő megjelölését. Amennyiben a rendeltetésszerű állapot kialakításának munkálataihoz
85
hatósági engedély szükséges, az engedélyeztetés saját költségén a bérlő feladata. A rendeltetésszerű állapot kialakítása érdekében elvégzendő, számviteli törvény szerinti felújítások elvégzésének előfeltétele, hogy azok tételes költségvetését a kiíró képviseletében Sárvár város polgármestere előzetesen jóváhagyja. A rendeltetésszerű állapot kialakítása a bérlő feladata és költsége, de a bérlet megszűnésekor megilleti a dolgok elvitelének a joga az ingatlan állagsérelme nélkül, továbbá a visszaadáskor az ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele nem a bérlő feladata. Ez a rendelkezés irányadó a bérleti szerződés határozott idő lejárta előtti megszűnésére is. Az épület, a pályázatok elkészíthetősége érdekében, előzetes bejelentkezést követően a helyszínen megtekinthető. A pályázatok felbontásának helye és ideje: Sárvár Város Polgármesteri Hivatala földszinti kistárgyaló (9600 Sárvár, Várkerület 2-3.), 2012. november 26. kedd délelőtt 9. A bontáson Papp József bizottsági elnök és dr. Kovács Attila köztisztviselő vesz részt. A pályázat elbírálásának szempontjai és a pályázat elbírálása: A benyújtott pályázat akkor érvényes, ha megfelel az előírt formai és tartalmi követelményeknek, illetőleg ha a pályázó vállalja a részletes pályázati felhívásban szereplő feltételek maradéktalan teljesítését. A pályázók közül az nyeri el a bérleti jogot, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja. Az önkormányzat 1014. január elsejétől és 2015. január 1.-től jogosult a havi bérleti díjat az irányadó inflációs rátával megemelni. Érvénytelen a pályázat, ha olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult a pályázaton részt venni, ha pályázó a pályázatát a kiírásban meghatározott határidő eltelte után nyújtotta be, vagy ha az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban foglaltaknak, valamint, ha az ajánlati árat a pályázó nem egyértelműen határozta meg. Kiíró hiánypótlásra lehetőséget nem biztosít. A pályázatokat Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság bírálja el, és ez alapján a bérleti szerződést Sárvár város polgármestere írja alá, legkésőbb 2012. december 17. napjáig. Az ingatlan birtokba adása december 21. napjáig történik meg. Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése – a rendelkezésre álló határidőben – meghiúsul, vagy a pályázó nem szerződésszerűen teljesít, a kiíró a szerződéstől elállhat, és jogosult a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázóval szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni. Kiíró fenntartja magának a jogot, hogy – ha kitűzött időpontig egyetlen érvényes ajánlat sem érkezett, továbbá a nyertes pályázóval a szerződés megkötésének elmaradása miatt – a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A kiíró a pályázati feltételek módosításának jogát magának fenntartja. A bérlettel kapcsolatos speciális korlátozások: - Kiíró legfeljebb 6.00 és 22.00 óra közötti nyitva tartáshoz járul hozzá. - Kiíró rendkívüli felmondási oknak tekinti, ha bérlő működése során a helyiségre, vagy a környezetére (társasház további rendeltetési egységei, közterület) előírt zajterhelési határértéket hiteles méréssel igazolva a működési időtartam alatt legalább két
86
-
alkalommal túllépi. Ebben az esetben a tárgyhónapot követő hónap végével mondhatja fel a Kiíró a szerződést. A bérlő a helyiség bérleti jogát másra nem ruházhatja át, nem cserélheti el, a helyiséget albérletbe nem adhatja.
Az ingatlannal kapcsolatos további információk: Az ingatlan rendeltetési övezete a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv szerint "településközponti vegyes". A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A helyiségcsoport részben felújított, további felújításhoz – annak műemléki voltából adódóan – örökségvédelmi engedélyre lehet szükség. Az ingatlan társasházi jellegéből adódóan a társasházi törvényben szabályozottak szerint a társasházi közgyűlés határozatba foglalt hozzájárulására szükséges a használat, hasznosítás módjának megváltoztatása (funkcióváltás) esetén. Az ingatlan összközművesített. A víz és villany közművek a városi hálózatról csatlakoznak: az irodához önálló villany-fogyasztásmérő és külön vízóra almérő tartozik, az épület szennyvize a város szennyvízhálózatába kerül. Fűtési rendszere radiátorral szerelt távfűtés, költségmegosztós hőmennyiségmérővel szereltek. A külön tulajdonban álló ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint 121 m2. A távhő éves alapdíja kb. 350.000,- Ft A felújítási alapköltsége 17424 Ft/év A közös költség díja 47.550,- Ft /év (2011-es adatok) Az ingatlan a város centrumában helyezkedik el, két utcáról is megközelíthető. A Várpark, az Arborétum, a legfontosabb közintézmények és egy autóparkoló az ingatlan közvetlen közelében van. A társasház, amelyben az ingatlan található, műemléki védelem alatt áll. Az épületegyüttes műszaki állapota korához képest (130 év, más források szerint 170-200 év) jónak mondható. Az ingatlan jelenlegi rendeltetéséhez (borozó, üzlethelyiség) tartozó szükséges parkolóhelyek rendelkezésre állnak. Az esetleges rendeltetésváltozás esetén a hiányzó parkolóhelyeket meg kell váltani. Az ingatlannal kapcsolatos további információk: Az ingatlanról további információ kérhető Kondora István polgármestertől (95/323-555).
Sárvár, 2012. november 8.
Sárvár Város Önkormányzata Gazdasági Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága
87
88
Szabályozási terv kivonat
89
ADATLAP Sárvár, 189/1/A/9 hrsz-ú, üzlethelyiség megnevezésű ingatlan bérlete Pályázati ajánlat
Pályázó neve: Pályázó telefonszáma: Pályázó telefaxszáma: Kijelölt kapcsolattartó személy neve, beosztása: Kapcsolattartó pontos címe: Kapcsolattartó telefonszáma: Kapcsolattartó fax száma: Kapcsolattartó e-mail címe:
Megajánlott havi bérleti díj mértéke: nettó …………… Ft + ÁFA
Kelt:
……………………………… cégszerű aláírás
90
NYILATKOZAT Sárvár, 189/1/A/9 hrsz-ú, üzlethelyiség megnevezésű ingatlan bérlete Pályázati ajánlat
Alulírott ………………. a(z) ……………………………. képviseletében nyilatkozom, hogy a Sárvár, 189/1/A/9 hrsz-ú, üzlethelyiség megnevezésű ingatlan bérletére vonatkozó pályázati felhívásban foglalt feltételeket magamra teljes körűen, kötelező érvényűen elfogadom, és tudomásul veszem, hogy azok a megkötendő bérleti szerződés lényeges feltételeinek minősülnek. Büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom továbbá, hogy a pályázónak köztartozása nincs, valamint vállalom az előírt kaució pályázati felhívás szerinti megfizetését.
Kelt:
……………………………… cégszerű aláírás
91
10/ Napirendi pont Tulajdonosi hozzájárulás a Sárvár Rákóczi u. 33-41/A előtti járdaszakasz átépítéséhez.
ELŐTERJESZTÉS Tulajdonosi hozzájárulás a Sárvár Rákóczi u. 33-41/A előtti járdaszakasz átépítéséhez Tisztelt Bizottság! Mellékelt kérelemmel fordult Önkormányzatunkhoz a Team Company Hungary Kft., a Sárvár-Ház Kft., Varga Zoltánné, Varga Zoltán és Nagy Györgyné, melyben előadják, hogy a Sárvár, Rákóczi u. 33 és 41/A közötti útszakaszon a járda magassági vonalvezetését át szeretnék építeni a csapadékvíz elvezető folyókával és szükség szerint a zöldterületet védő kerti szegéllyel együtt. A tervezés és a kivitelezés költségét a Team Company Hungary Kft. és a Sárvár-Ház Kft. vállalják. Az átépítés indoka a Rákóczi utca és az érintett ingatlanok közötti jelentős szintkülönbség csökkentése. A járda az adott szakaszon másfél éve pályázati forrásból újult meg. A tervezett beavatkozás a megvalósult felújítás lényeges műszaki paramétereit nem érinti, az Önkormányzatot terhelő fenntartási kötelezettséggel összhangban áll. Fentiek alapján javasolom a Tisztelt Bizottságnak, hogy 1) adja elvi hozzájárulását a Sárvár, Rákóczi u. 33 és 41/A közötti útszakaszon a járda átépítéséhez az alábbi feltételekkel: − A tervezés és kivitelezés költségei a Team Company Hungary Kft.-t és a Sárvár-Ház Kft.-t terhelik. − A kész tervdokumentációt tulajdonosi hozzájárulásra be kell nyújtani a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsághoz a kivitelezés megkezdése előtt. − A tervezés és a kivitelezés során alkalmazni kell a 2010. évi felújításkor megvalósult rétegrendet, térkőtípust és burkolatkialakítást. A folyókát, és az érintett kapubejárókat a megfelelő csapadékvíz-elvezetés biztosításával szintbe kell emelni a kerti szegélyt fel kell emelni. − A kivitelezést követően részletes megvalósulási dokumentáció benyújtása szükséges. Vagy: 2) ne adjon tulajdonosi hozzájárulást a Sárvár, Rákóczi u. 33 és 41/A közötti útszakaszon a járda átépítéséhez.
92
HATÁROZATI JAVASLAT 1. Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága elvi hozzájárulását adja a Sárvár, Rákóczi u. 33 és 41/A közötti útszakaszon a járda átépítéséhez az alábbi feltételekkel: − A tervezés és kivitelezés költségei a Team Company Hungary Kft.-t és a Sárvár-Ház Kft.-t terhelik. − A kész tervdokumentációt tulajdonosi hozzájárulásra be kell nyújtani a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsághoz a kivitelezés megkezdése előtt. − A tervezés és a kivitelezés során alkalmazni kell a 2010. évi felújításkor megvalósult rétegrendet, térkőtípust és burkolatkialakítást. A folyókát, és az érintett kapubejárókat a megfelelő csapadékvíz-elvezetés biztosításával szintbe kell emelni a kerti szegélyt fel kell emelni. − A kivitelezést követően részletes megvalósulási dokumentáció benyújtása szükséges. 2. Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága nem ad tulajdonosi hozzájárulást a Sárvár, Rákóczi u. 33 és 41/A közötti útszakaszon a járda átépítéséhez. Határidő: Felelős:
közlésre azonnal Kondora István polgármester
Sárvár, 2012. október 25. Kondora István s.k. polgármester
93
Kérelem:
94
Szabályozási tervi kivonat:
95
11/ Napirendi pont Beszámoló a 2012. évi intézmény-felújításokról.
ELŐTERJESZTÉS A 2012. évi intézmény-felújítások keretében elvégzett munkákról Tisztelt Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság!
A 2012. évi intézmény-felújításokra rendelkezésre álló bruttó 2 millió Ft pénzügyi fedezetet a Bizottság a 94/2012. (03.08.) számú határozata alapján, az alábbi táblázatban foglalt javaslatok szerint osztotta fel az intézmények között. Intézmény
Feladatok
Összeg (Bruttó)
Városi Bölcsőde
Székek, asztalok
1 000 000 Ft
Vármelléki Óvoda
Ablakcsere, parketta, festés
500 000 Ft
Petőfi úti Óvoda
Tető, kerítés, festés
500 000 Ft
Összesen:
2 000 000 Ft
A 94/2012. (03.08.) számú határozatot módosító 175/2012. (05.10.) számú bizottsági határozat szerint az elvégzett munkákról azok befejezését követő 30 napon belül a Műszaki Iroda részére az intézmények írásos beszámolót kötelesek készíteni. A Vármelléki Óvoda, a Városi Bölcsőde és a Petőfi úti Óvoda beszámolóikat megküldték részünkre, melyek jelen előterjesztés mellékletét képezik. A beszámolókat a T. Bizottság elé terjesztem. HATÁROZATI JAVASLAT:
Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága a Vármelléki Óvoda, a Városi Bölcsőde és a Petőfi úti Óvoda intézmény felújításról szóló beszámolóját tudomásul veszi. Sárvár, 2012. október 24. Rosenfeld Istvánné s.k. irodavezető
96
Mellékletek 1. A Vármelléki Óvoda beszámolója:
97
98
99
2. A Városi Bölcsőde beszámolója:
100
101
3. A Petőfi úti Óvoda beszámolója:
102
103
104
105
106
107
12/ Napirendi pont Sárvár, Árpád u. 13. szám alatti épület bontása - pályázatok elbírálása. (Az előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra)
108
13/ Napirendi pont Egyed Tamás és házastársa Sárvár,Hunyadi u. 1. sz. lakosok jelzálog áthelyezés iránti kérelme.
Sárvár város Önkormányzata Gazdasági Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága
Tisztelt Bizottság !
Alulírott Egyed Tamás és hts-a Egyedné Mogyorósi Andrea Sárvár, Hunyadi u. 1. II/18. szám alatti lakosok az alábbi kéréssel fordulok a Tisztelt Bizottsághoz. Sárvár város Önkormányzata Szociális és Egészségügyi Bizottsága 2007. évben 1.400.000.- Ft összegű kamatmentes kölcsönben részesített bennünket a sárvári 105/A/18. hrsz-ú, természetben Sárvár, Hunyadi J. u. 1. II/18. sz. alatti ingatlan megvásárlásához. Ezen összeg erejéig jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom került bejegyzésére az Önkormányzat javára. A lakásunkat szeretnénk értékesíteni, helyette Sárváron a sárvári 1539 hrsz-ú, természetben Sárvár, Berzsenyi u. 26. szám alatti ingatlant szeretnénk megvenni. A kérelem mellékleteként csatoljuk a Hunyadi utcai lakás, valamint a Berzsenyi utcai családi ház adásvételi szerződését. Kérjük Tisztelt Bizottságot járuljon hozzá, hogy a Sárvár város Önkormányzata javára a sárvári 105/A/18 hrsz-ú ingatlanról a jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom a sárvári 1539 hrsz-ú ingatlanra az eredeti feltételekkel átjegyzésre kerüljön.
Sárvár, 2012. október 24.
Tisztelettel: Egyed Tamás és házastársa
109
14/ Napirendi pont Egyebek.
110
