EMLüKUESiiEU UIUSZEGI sAmUELHÜL.
77
Emlékbeszéd Diószegi Sámuelrl. Diószegi Sámuel séget.
Atyja
kezett
haláláig
neve
Diószegi
évig
volt, a
június
1749.
Pál
32
tehát
Kántor
állítólag
Dehreczenben 1760. deczember
született
nev se
Diószcgrl származott. Sámuel
30-án." Családja
1
1-tl
február 20-án
1781.
Diószegi nevet
késbb
olvasásra. Debreczen városa és anr.ak
vette
szempontjából Nyugattól
cl
írás-
vette körül,
Mveltségünk
Debreczennek.
akkor
volt
veszélyben.
forgott
tanította
fiát is
si kollégiuma olyan emlékekkel
volt maradva, de még nagyobb baj
magyarságunk
tunk,
volt,
A nemzet
a
hogy nemzeti öntuda-
kozönynyel nézte a pusz-
közönynyel, mert a veszély nagyságáról magának a társadalomnak sem
tulást,
volt
nagy
Elbbi
Anyja Szappanos
fel.
mély hatással voltak. Nemzeti mveltségünk
lélekre
jelentsége
vagy
bekövet-
»lanítóember a Csapó-utczában«.
volt
Erzsébet volt."* Atyja, a ki leányokat tanított, bizonyosan
melyek a zsenge gyermeki
20.
1690-ben nycit nemes-
fogalma. Sehol
sem
volt
A fvárost
nemzeti szellem középpont.
ers
számításba
legkevésbé lehetett
mert polgárai többnyíre idegen ajkúak
venni,
Egyeteme ugyan a tudomány színvonalán állott, de a latin és német mveltség nyomta rá bélyegét, a magyar nyelv és nemzeti szellem tudomány iránt nem bírt fogékonysággal. Sehol sem voltak meg a magyar szellem voltak.
mveltség kifejldésének kedvezbb
fcltélelei.
mint épen
Dehreczenben, mely
magyarság szívében feküdt, s a hol a magyar vallása követi már ekkor közel háromszázados múltra támaszkodó fiskolát tartottak fenn. Ezen iskola sohasem áltatta magát azzal, hogy a mvelt külföldi nemzetek egyetemeinek színvonalán áll, tanrendszerének mindig csak az volt alapelve, hogy az alföldi
egyetemekre
tanítványait a külföldi
tanrendszerrel
Ilyen osztályait,
vagyis a mai
kollégium
rendtartása
27-én,
tehát
(subscribált) fel,
annak
14
el.
s
az
iskola
polgárai
hogy
hanem
a
lelkészi
professzorok
1775.
lett,
közé vétetett
nem
április aláirt
fel,
formaruháját
pályára készül. Ettlfogva tanításait
alsóbb
ennek elvégzése után a
deákká
a poétika classisból
korában
Sámuel
Diószegi
végezte
osztályokat,
az iskolai törvényeknek, a tógát, a deákok
a jeléül,
praeceptorok,
gimnáziumi
szerint
éves
készíti
iskolában
biró
a
öltötte
publicus
hallgatta.*"*
* A debreczeni ref. cgyliaz anyakönyvének 1761. évi 161. lapján olvasható »A Csapóban Diószegi Pál és Szappanos Erzsébet tia, Sámuel. K. .A. Sinionli István, Molnár János, N'agy Bálint. « Ez a keresztelés napja. Születési napját azért teszem 1760. deczember 29 vagy 30-ra, mert régi ref. egyházi szokás szerint a gyermekeket a Némelyek 1758. november 5-re teszik születés utáni 8-ik napon keresztelték meg. születése napját. Ez azonban tévedés, mert akkor testvére, Mihály született. Tiszántúli :
ref.
egyházkerületi
538., 560. **
jkv.
1813.
49.
1.
1806. évi 572.
1.
évi
Debreczeni
Lap,
Protestáns
1806.
évf.,
1.
Debr. Prot. Lap
Kántor reve nem igen bizonyítható. "" Aláírása a Series Studiosorum
Mitrovics Gyula
czikke.
czím könyvben: »Nomen
:
.Atyjának
elbbi
Sámuel Diószegi,
patria: Debrecen, schola Debrecen.*; (464.1.) Debreczeni ref. fiskolai anyakönyvtárban.
+
BAIíCSA JÁNOS
78
Csalódnánk azonban, ha még e korban a dcbrcczcni kollégiumban magyar nemzeti szellem tudományos képzést keresnénk. Még 1775-ben teljesen
nyelv tudományosságra törekedtek a professzorok. Latinul adtak el nyelv ékesszólás elsajátítása volt a tanítás végczélja. A deákoknak nemcsak az iskola falain belül, hanem azon kivül is latinul kellett társaa
latin
és
a
latin
A
logni.
magyarul
kik
beszéltek
(hungarisantes),
részérl súlyos büntetésnek tették
az
törvényszéke
ifjúság
magukat.
ki
tnt
Diószegi Sámuel mint deák különösen a mathematikában
könyvben neve után
bizonyítja az aláírási
tisztel
A
kifejezés.
deákokat
végzett
Diószeginek
fontosabb és legnehezebb, de ambicziózus ifjúra
ezt
megbízták a professzorok a
17S3 ban a 22 éves
és
kijutott
is
ki,
matheniaticusv; meg-
Ez a szép meg-
vagyis a mai középiskolai osztályok vezetésével.
klasszisok, bízás
kiválóbb
»summus
tett
Diószegi Sámuelt a leg-
legháladatosabb osz-
nézve
tálynak, a poéták klasszisának praeceptorává tették.' gyakorlati
gimnázium anyakönyvébe az ember
a böszörményi
mondás
A
ügyességgel
tanítói
1784,
hajdúböszörményi iskola igazgatására küldték."
télyes
latin
megfelel
mint
Sámuelt,
Diószegi
az akkori szokások szerint a professzorok
ifjút,
25-én
április
a
biró tekin-
Ideális lelkületét jellemzi
rendeltetését szépen
jellemz
bejegyzése.*"*
rektoriák
intézményének részben az
maguknak
pénzt gyjtöttek
is
volt
tanulmányútra.
külföldi
a czélja,
osztogatták a pro-
Ezért
fesszorok a rektoriakat jobb tanulóiknak mint beneficziumokat. rektoria a legjobb
javadalmak közé
mint
Diószegi,
ményi gimnáziumot,
hanem
1787.
könyvet
is vett.tt
augusztus
a reformátusok,
három
volt,
nemcsak
külföldi
Túri
Sámuel
15-én
.A
böszörményi
tartozott.
szokás
általában ezalatt
hogy az akkori
nyújtó rektoriák jövedelmébl az ifjak
viszonyok közt tekintélyes jövedelmet
igazgatta a
évig
útjára látta
kabai
el
böször-
magát költséggel,
paptól 300 forint érték
1787-ben külföldi tanulmányútra indult. Kecskeméten azonban
akkor
kiknek iskolájában
nem
volt
professzor,
»
szinte
fcl-
esztendeig idközleg való professzornak letartóztatták*. Egyik életirója szerint itt
némi csalódás
is
érte,
* Series Stud. 464.
"
A
szk kör
volt
neki az ottani
élet.'í''"''
1.
rektoriákra kibocsátott ifjak;
A
rektorokiil és praeccptorokul kibocsátottak
jügyzékcbe« sajátkezleg jegyezték be neveikéi. Diószegi bejegyzése (55. lapon): »Dic
25
1784.
április
Ego
Sámuel
Dinszegi
H.-Böszörmcnyiensis.<' (Debreczcni *•* Bejegyzése a következ :
vagis, aer
tollit
ref.
designatus
sum
rector
scholae reformatae
fiskolai levéltárban.)
»Spernit
homo
terras, altis volitatur in aiiris, nubi-
ad astra globis.« (1784.) Bakóczi Endre küzlcsc.
A böszörményi
—
már 1714 171G-biil feljegyezte egyik rektor: hogy ha eszem is lett volna hozzá, nagy gazdag50 frt. coquia (ház sorjában való ságot indíthatok vala. A rektori fizetés 1749ben 15 knhiil búza cs más naturálék. Diószeginek bizonyosan több fözé.s) vagy 40 frt, 1806-ban már 400 frtot kapott. (A debreczcni kollégium és fizetése volt. A rektor partikiilái ez. munkáim 105. és 184. 1,) t
í.^nnyi
sok
szép
rektor lizetéscrl
keresetem
volt,
:
tt Series Stud. ez, kézirat. .
.
ttt Debreczeni Prnt.
Lap 1896.
évf, 538,
lap.
79
KMMiKIilíSZKU Dli.SZKGl yÁMUIíLl((JL.
Végre a
melynek
gyönyörköd
akkor
akkor
természettudományi fakultása
kiváló
már
szépségeiben
természet
az
felkereste
külföldre,
elindult
cv leteltével
fel
egyetemet,
götlingai
ifjú
itt
híres
volt.
is
A
a theologia mellett
mathematikát, orvostant és természettant hallgatott nagy szorgalommal. Egyik
Gmelin
tanára
L
i
orvos és botanikus
híres
Fr.
.1.
Ez vezette be Diószegit
volt.
n n é rendszerébe.
Diószegi
Mikor
külföldrl
a
hajduvárosokban már jó hírneve
a
debreezeni
egyházmegye 1780
hazajött s
elején
a
hajdúnánási
ref.
egy
A
megersítését
vulo
lelkészül
márczius
178y.
egyházmegyei
nánásiak
fogadják
el
április 22-én újból
kodó nanásiaknak
Diószegi
tottak
engedte, !)-én
Diószegi
k csak
A
K. és
ügyöket az egyházkerülethez
végre
h
engedett a nánásiak
is
vigyék."
lelkészül
ifjúra.
Sámuelt
a makacs-
nánásiak
kitar-
felebbezvén,
az
óhajtásának és meg-
Diószegi
Fazekas
Máriát,
i
azon vidékre
nem tördve,
ezzel
a k s
egyházmegye
Diószegi
mellett
Fazekas
vette
hogy
1'
Sámuel-
kezd
nem
és
Paksi
hogy Diószegi-t
feleségül
kijelentették,
az
szerinte
Andrást rendelte lelkészül.
gylés
egyházkerületi
van szükség
Az egyházmegye azonban
lelkészül.
mert
teljesítette,
asszesszorlelkészre
egyháznak
E kívánságot
követelték.
nem
gylésén
lU-iki
foglalni,
Diószegi
K. Andrást ajánlotta lelkésznek, a nánási egyház küldöttei
nek
akart
állást
lelkészi
böszörményi rektorsága idejébl. Bár
volt
1789.
deczember
Mihály nvérét.
Sámuel már nánási papsága kezdetén tanúja volt annak II József halála után a Nagy Magyar
a nagy nemzeti felbuzdulásnak, mely Alföldet
Sámuel
nem
sem hagyta
már
hanem magyarul
latinul,
májustól
1797.
rendelte
el
1793.
márczius
vezeti
jegyzkönyveit.
dékában kimondta, hogy
19 én
tudománynak
minden
fogva
kollégiumban.
debreezeni
a
Tüntetett magyarságával mindenki.
érintetlenül.
egyházmegyéje
nyelvünk
Dinire!
E
elhatározta,
Az egyházkerület
magyar
nyelven
határozatnak volU:
szíík
meg
Diószegi
hogy ezután való
pedig
tanítását
egy jellemz zára-
nnall minden liidonuinyos latin és
görög
müszókal, mint a magyar szárakon való gondolkozással tölteni az idt,
vagy
mszói magyarul
ki
ncin
inkább
fejezhclünk,
kell
hagyni a .'*
magyar fiill scrtö szókkal kifejeznie A magyar nyelv tanításra és a magyar mszavakra vonatkozó végzés
pedig esetlen
a
és
csak úgy jöhetett sereglett
voltak eltelve.
nagy
hatással
létre,
hogy a
tiszántúli
vidék minden részébl Debreczenbe
magyar nyelv tudományért való lelkesedéssel Bizonyos, hogy a magyar tudományért lelkesed Diószeg i-re
papság
világiak
és
volt
létrejöttében, hiszen
ez a
a
határozat,
már ekkor
st
talán
Diószegi
neki
is
része volt c
határozat
nevét az egész országban ismerték.
jegyzkönyvbe irt életrajz, mely szerint » 1793. országos hír Diószegi Sámuel négy évi istenes szolgá-
Bizonyítja ezt az egyházkerületi 18-án
április
"
az
Debreezeni
l'rot.
Lap, 189Ö.
cvf..
608.
1.
Fizetésére tájékozóul szolgálhat az
tavaszi búza, 20 kubol árpa, egy vagy 10 váltóforint, széna, G öl fa, 1 mázsa só, 3 itcze vaj, 1 font hús, 300 kéve fteni való nád, a város szénájából a mennyi kell, 25 font faggyú, borconcessum 6 frt, húsconcessum 50 frt, 2 véka kása. 1782. évi nánási papi Mzetés
:
100
frt,
20
köböl
hizott sertés
** Debreezeni ref. fiskolai tanárkari jkv.
1797. április 24-én.
.
,
80
BARCSA .TÁNOS
latja
Hajdúböszörménybe
a szomszédos
ut:in«
elbbi rektorsága idejében jó hirnevet hagyott
hamar megnyilatkozott:
részérl
társai
1795.
meg
hivatott hátra.
A
márczius
lelkésznek, a hol
közbccsülcs
lelkész-
egyházmegyei
24-én
asszesszornak választották.' Tíz
mködött Böszörményben.
évig
melynek elbb rektora
iskolára,
volt,
Munkássága
különös gondot
volt.
Az
Egyik deák
fel-
sokoldalú
viselt.
Diószegi mint böszörményi lelkész nemcsak felügyelt hanem mint »melléktanító« mködött is. Gyakran ellátogatott hozzá Fazekas Mihály fhadnagy, az sógora, kivel együtt már akkor dolgozott a Magyar Fvészkönyvön. Fontos adat ez, mert világosan bizonyítja, hogy a Magyar Füvészkönyv legalább is egy évtizedig tartó szorgalmas munka
jegyezte róla, hogy
az iskolára,
eredménye.
A
társaságukat
Fölelevenítette
kirl azt jegyzi
tevékeny és tudós hírben
Csokonai
vidám
a
egy szemtanú, hogy
fel
y-szinre fiivcszdi
Diószegi
álló
V.
Mihály,
gyakornok
volt«."
márczius 20-én az a
1803.
érte, hogy a tekintélyes debreczeni egyház választotta meg Elször az ú. n. ispotályi lelkészi állásra választották meg, de Szikszay György esperes, bels városi lelkész, még az év június 3Ü-án meghalván, D ó s z e g i-t a bels paróchiára helyezték át. a Nagy Magyar Alföld szellemi középpontjába, a hol fényes így került tehetsége megtalálta ugyan a szebb és nagyobb munkakört, de a sokoldalú munka nagyban hozzájárult gyenge erejének felemésztéséhez. Nagy feladat
megtiszteltetés
lelkészének.
i
eltt
mint lelkész
állott
háza, paróchiális
st maga
épülete,
els
történelmi
Mint el
tudós
a
az egyházi
és
egyházban
ref.
egyházmegye jegyzjévé theológiai
tanári
•
*'
Debreczeni
Öreg
S o
el.'''^'
I'rot.
m
o
A
s s
A
fényes
Lap, 1896.
y
Mihály
által
is.
épületek
Diószegi
újraépítése
el.'" is
tevékeny
férfiú
állásokat:
1806-ban
a
terén
élet
meglev
lett.'''
paróchiális
a
több
Nagytemplom
nevezetesség és
Leégett
fejedelem
okozott.
Bethlen Gábor
debreczeni
megüresedvén, ezen
állás
nem fogadta
de
telt
kárt
óriási
is
a
Nagytemplom
a
évei
körül kifejtett fáradozásokkal
nyerte
évvel elbb, 1802-ben, nagy tzvész pusztított
egyháznak
ref.
1628-ban újra építtetett
papságának
Egy
is.
mely a
Debreczenben,
múltú
évf.,
kollégiumban
008.
jegyzései:
1807- ben
Diószeginek
állást
debreczeni
ref.
egymásután
debreczeni
ref.
egyik
ajánlották
egyházmegye
fel,
1800.
1.
Kézirat
a
debre:zeni
Csokonai-kör
gyiijteménycben. »•» Nagyon nehezen ment különösen paróchiájának újraépítése. .\ presbyterium 1804-ben elrendelte paróchiájának kiigazitását, de már 1805-ben újracpitéscröl intézkedtek. Diószegi maga járt Pesten az épület terve ügyében és egy mérnöknél 100 rhénes frtot hagyott a tervért zálogban. Még 1806-han is csak az épület tervét tárgyalták,
végre
megkezdték
1807-ben
a
lakás újraépitését.
.\z
épités tartamára ki
költöznie a város alatt levó' ispotályba, mit snagy kedvetlenséggel czeni
ref.
t
egyháztanács
Debreczeni
jkve
tt Egyh. ker. jkv.
Földváry
Józsefet
Debr. Prot. Lap
1896.
1804:202,
1805:215,
egyháztanács jkve
ref.
1807.
9.
I.
és
1806. 28. sz. Dehr. Prot. L. 1896. 608
1808. 17.
1.
A
debreczeni
ajánlotta helyette. (Debreczeni egyh.
608.
1.
kellelt
meg«. (Debre1800:229, 1807:237, 240. I) tett
t.
ref.
I.
egyház akkor
jkve 1807. évi 25. sz.
liMLtiKBlíSZÉD DIÓSZIÍGI SÁMUliLRÓL.
81
a liszúntúlí ref. egyválasztolttá.* Ugyanazon évben meg bizalmukkal. 1809. április 22-én generális nótáriussá (egyházkerületi fjegyzvé) választván t.** Olyan állási nyert el ezzel, a mely, legalább a közhit szerint a püspöki méltóság ellépcsjc szokott lenni. Ha élete fonala olyan hamar ketté nem szakad, bizonyosan el is nyerlc volna a
jan.
csperesévc
l.S-ún
házak
tiszlclték
püspöki méltóságot.
munkálkodása debreczcni
Irodalmi és tudományos esik.
Olyan körbe
alkalmas
volt.
st maga tatni.
tol is
magisztrátus
is
István a hires physikus,
bámult mesterked poéta, B u d
fordítója,
püspök
ref.
munkatársa. Dcbreczen kollégium
hanem
részt,
a
1
—2
püspökei voltak,
tudományos s
Varjas
felmu-
férfiút
tudósok üebreczcnben
:
Kazinczy-
János, a
Ézsaiás a polihisztor, történetludós és
i
Sámuel, a Henriade egyik magyar
!)omokos
volt
Lajos,
a
életben
számottev
is
nemcsak
ki
érdekldött és a tantervek
iránt
tudományos
mködtek Veszprémi
idejére
Ferencz püspök a debreczeni grammatika egyik
fbírája
ügyei
szellemi
a
Szilágyi
volt
Hunyadi
utóda
mindig
tudott
idejében szép számmal voltak az irók
Hatvani
tankönyvíró,
papságának
társaság létrejövetelére
.Századokat ért fiskolája, tudós tanárai, papjai,
a városi
Diószegi
olt volt
Debreczenbe, mely irodalmi
jutott
a
készítésében veit
tényeznek
ismerték.
Itt
m István megírta a Magyar doktorok biográfiáját. Szentgyörgyí pedig Kazinczy eltt is számottev nyelvész volt. Ez id tájban került haza Fazekas Mihály fhadnagy a »Ludas Matyi« szerzje, s ezen korra esik Csokonai Vitéz S
és
z e
n
g y ö
t
r
gy
i
doktorok. Ve
munkálkodásának javarésze. A
Mihály irodalmi
számithatók a nagy magyar
alföldi
ref.
számmal lev egyházkerületi vezet
s z
p
r
é
i
debreczeni írókon kívül ide
papok és
férfiak, a kiket
világiak
közt
elég
nimden nagyvásár
nagy min
és
den egyházkerületi gylés Debreczenbe hozott és így az összeköttetés köztük állandó
költt
A sok Budai
közül
felemlítem
Feroncz
szovátí
volt.
és
Munkáik közül aránylag kevés terjesztették
Földi
jelent
Jánost,
a
természettudóst
és
Le.xíkon
szerzjét.
meg nyomtatásban, többnyíre
kéziratban
lelkészt,
a
l'olgárí
mveiket.
Már akkor
mvelésének múltja volt hazánkban, mely a mag^'ar nyelv botanikai müvek tekintélyes számával dícsekedheteit elssorban maga Dcbreczen. Ezért panaszolta a X\'III. század végén Vesz p r é m István doktor, hogy nem sok gondot fordítunk botanika
a
XVI. századba visszanyúlik.
A
í
a hazai botanika
azon
priscusaira
»kík a növényeket
elször ismertették". Tudjuk, hogy a botanikát hosszú
hanem mint
tudományok
az orvosi
botanika történclTie
medicorum Hung.
benne van
is
et.
Más nemzetek
Transsilv.
botanikai
segédeszközét
Veszprémi Bíogr.
•
a
Debreczeni
kivétel,
ref,
** Tiszántúli ref.
a
ki
mvelték.
;
történelme
sem
Buch der Natúr
ez.
egyh. tan. jkve 1808: 265. és 1809: 267. egyh. ker. jkv.
Növénytani Közlemcn3-ek.
1007.
VI.
küut,
1813. évi 49. '-i.
Tehát
a hazai
czim mvében.
tudományának Inres
nem önmagáért,
Istvánnak 1783-ban Succincta
sokkal hosszabb idre, mint a mienk. Talán csak a német
Megenberg
nyelvünkön
édeshoni ideig
füzet.
nyúlik vissza
(J
u n
r
mvét
a d
von
németül
p.
1.
6
ÜAHCSA LAJOS
82
már
1350-ben
Méliusz
megírta.
reczeni lelkész,
kezet Heltai Gáspár meghagyott azt mondja, hogy Isten a füveket ember táplálására igazít
a füvek
el
mányos
alapon
csak a
A mben
is.
távol
az emberi
tudniillik
növénynek
a
veti
még
növénytantól
:>tcrmészetit«,
utána
és
cl,
beszédében"
elljáró
testre
A
hogy
tudo-
növénynek
mondja
orvosi hatását
való
vagyis
hasznait,
a
minden
mert
áll,
nz
és
külön tárgymutató
tárgymutató a betegségek megtalálására.
külön
és álló
m
a
ki
nemcsak gyönyörségre
fákat
haneni gyógyításra
rendelte,
dcb-
Pclcr,
Kolozsváron »az boldog emlé-
ki
felcsége«, és
Juhász
Horhi
vagy
Herbáriumát I578ban adta
egyes
betegségek
miképpen kell használni. Méliusz Herbáriumának a debreczeni kollégium könyvtárában lev példányával össze van kötve egy igen érdekes kézjegyzett évszámokból következtetve nagyobb részu-at, mely a szövegközbe ben 1605 eltt keletkezett, de késbbi bejegyzések is vannak benne. A ellen
illem
közmondásszer egészségi szabályon
több
kézirat
ellen
melyek sokszor
kivül,
az
vétenek, a betegségek leírását és a gyógyításra szolgáló füveket
magában, többnyire
foglalja
mény
is
a bejegyzés
latinul,
történelmére élénk világot
Bizonyítja,
vet.
E
mutat.
eredetére
különféle
helyen magyarul
de sok
hogy
is,
mely körül-
magyar
kézirat a
Méliusz
botanika
könyve
nagyon
népszer volt és hogy a Méliusz nagyobb terjedelm kéziratok forogtak közkézen, melyek nem a botanika, hanem az orvoslás, vagy jobban mondva a kuruzslás mesterségérc tanítottak. Herbáriumának mintájára készült kisebb-
B
y
e
t
h e István,
1583-ban adta ki
:
1588 ban adta
Gergely
ki
követ
iskolát
salernóí
Batthyány
gróf
ki
:
Hasznos
és
antidotárium
szüzeknek tisztességes koszorúja
czím
ldk
.Vndrás
müvei
olvasták.**
lettek
tudományt
mint
népszervé
c
tekintetben teljesen a
h a
mve
szimbolikus,
lelkész
1595-ben adta ki fvész-
oldaláról tenni.
és is
fogtak
Még
azt
Beythe
András
átmentek, mert a fel, is
külföldön elterjedt herbáriumok,
és
mint a
azt
hozzá tehetjük,
íuvészkönyvek
Krüuterbuchok nyomán haladtak.
és
Pa.x
ban t
corporis ez. új
r e
g o V a
i
:>mínden
híres
ért,
Mada
János
könyve
orvosi
kiadásokat
Lippai Ebben
Szenczí Molnár
botanika mnyelvére vonatkozó adatok vannak
.\
Pariz Pápai,
Albertnek 1621-ben megjelent Diclionáriumában. Ezeket
S
t
mint ilyent a botanika iránt érdek-
ref.
praktikusabb
i
mely
Keresztyén
közül
gyógyítás eszközét igyekeztek
hogy
volt, s
n c o v
könyvét,
Pécsi Lukácsnak:
Méliusz, Beythe István mveik a köztudatba népszerekké. Az
Ezek
botanikát,
Beythe
czím mvét. F r a szükséges
!5'.U-ben megjelent
m
nem
felette
volt.
legnagyobb részben theosophiaí könyvét.
Boldizsárnak volt udvari papja,
Nomenclator slirpium Pannonicus
t
s
jezsuita; kerti
1687-ben megjelent
szótárában minden
Gáspár
lG28-ban
Pozsonyi
munka
Kert
1747,
és
1774 és
változtatás nélkül
adta
jHazi
ki
czím mve
rendelések, virágokkal,
kinek 1780-
vette
át.
Apothéka«
ját.
1664-ben jelent meg. fákkal,
gyümölcsökkel
• Herbárium az fáknak, füveknek nevekrl, természetekrl és hasznairól, Magyar nyelvre és ez rendre hozta az doktorok könyveibl az H o r h i Méliusz Péter. II. I.
**
Terniészettud. k'özluny XXXII.
k.
458.
1.
.'\lfoMi
Fiatt
Karoly czikke.
:
83
líMLlÍKBIíSZIÍI) DIüSZIíGI .SAMUEI.RÖL.
cs
Lippai
magyarsággal
arra akarja
mve
czím
leírása
physikusnak
városi
1774-ben
Uj füves
hasznai
többféle
másodszor
meg,
jelent
drága,
»
az orvosságoknak
Igen
.lános
»Ta.\a
:
Csapó
fontos
magyar
neme,
nevei,
értelmesen
1792-ben
dolgoknak
Kerti
virágos
és
mert
szolgál,
czélt
Torkos
Pozsonyban.
:
szerint
termeszsze mindazon
János:
melyben mindenik fnek cs virágnak
»
természete és ezekhez képest
Elször
Nadányi
leírását."
müve pedig 1795-ben
dcbreczeni
József
Elszava
hasznok,
lcirattatnak«.
közkedveltségben, mert els
kertjében
saját
nevek,
haszonnal
Gyakorlati
kiadták.
hogy
le.
állott
1609-ben Kolozsváron jelent meg.
l'liarrriaccuticae ez.
czím mve,
irja
Sokáig
nemek,
natry
drágán venne meg. Mellzi
piaczon
a
patikába való füveknek a
ós
nyelven
újra
az olvasót,
tanítani
melyeket
füveket,
iratlatolt«.
1753-ban
elfogyván,
kiadása
magyar
bségcsen
György érsek kertjének növényeit
ékes
ritka
azoknak
való bajniolódasok,
cscnictckkcl
kerti
vauy csinálások
kert
ábrázatja,
megjegyezlcttek.«
Debreczenben.
Csapó
munkájában 417 nevezetesebb füvet ismertet ábéce-rendben, mindenik több magyar nevét jegyzi fel, s utánok irja azoknak a latin, franczia, után olál"! és német neveit, hogy az olvasó könnyen megesmérje azokat. Összesen 64G növénynevet említ.** Másik mve 1771-bl: -Kisgyermekek ispitálja, József,
e
melyben a különféle nevezetesebb nyavalyái és küls hibái a nek tak.«
R
e
ezek
és
még:
Irta
lehet
eránt
Szegény embernek számára
József 1783-ban
n k
majd
Botanicáját,
jelent
18()3-bnn
.X
meg.
készült
M atyus István Szentgyögyi
Dr.
könyvecskét.'"
orvosló
Magyar Könyvesházban
a
ki
Bokrétát.
a Téli
kája 1787-ben írta:
adta
gyermekek-
kis
lehet módjai hségesen megirattat-
orvoslásnak
legnevezetesebb természeti
dolgok
Nomenclatura
doktor
Ü
József
dcbreczeni orvos
esmeretei
és Uj Diaetéli-
czím
müvét,
melyhez a debreczeni kollégium rézmetsz deákjai, kik az els magyar atlaszt
rajzi
késbb
és
magyar nyelv földgömböt
Karács
világhír rézmetsz,
A
hazánkban 1798-ban
Gáti
István,
históriája
czím
is.
Természet II.
kiadást
növények küls
és
bels
alkotását veszi
***
tekintetbe.
s
czím díszmve
a
Benk
Pozsonyi Kert
Csapu
ez.
1709
A
éreztette hatását.
is
Ugyanis B
mvét
botanikusainknak
hazai
volt
is, 1
hogy
o g
li
a
testvér
József
czímct nyert egy dissertatiójával,
ismertette,
"
magyar
ideálja
lire ösztönzül szolgált az
'*
professzor 1795-ben kiadta Pozsonyban
szigeti
:
Ennek Plantae rariorcs Magyar Fvészkönyvvel
doktori
103 állatképet metszettek.
is,
nyelv munkáját, mely Pozsonyban Három részbl áll az ásványok, plánták és állatok hogy nem köti magát Linné rendszeréhez, hanem a
Utánzásra méltó
dával járt ell.
föld-
a kik közt volt a
és
helyen ismerték a XVIII. század végén
sok
ért.
mondja,
Azt
világa.
már
Linné rendszerét
készítették,
m
Kitaibel meg.
jelent
magyarországi botanika Erdélyország
e
téren
Pál.
Ez
jó
pél-
orvos doktor a leideni egyetemen
mely Erdélyország kiváló növényeit
1753. évi kiadása
jelent
a
mve
József »uramnak, a középajtai egyházi tanítónak
Juzsef: Uj füves cs virágos
Pozsonyban 1791-ben
— 1812-ig
II.
<^
1.
magyar
kert.
5.
I.
1792.
évi
kiadás.
meg. 6*
BARCSA JÁNOS
84
»kinek
ajánlotta:
köszöni a fvcsz tudományba való crcdését.«* Az akkor
is
Magyar
tekintélyes
Hirmondó
mondta
erre
»Mit szólunk már mi
I78t>ban:
magyarországiak mindezekhez. Megelztek már bennünket az erdélyiek a föld fell
termései
megvagyon már az
tudományban,
való
Nekünk egy
dete.
kis
erdélyi
flórának kez-
term
Tyrnavensis flóránál (Nagyszombat körül
füvek-
nek megírásánál) egyéb semmink sincsen. Fogadja ugyan Pozsonyban lakozó
Lumnitzer a
orvos uram, hogy sok fáradozásai után már készül pozsonyi
nemsokára
flórája
szerz gyakorlás, sokakat az
hogy
igaz.
már most a
ritka
fvészt,
Károlyt esztendnként kétszer-háromszor szokta vala
maga
kocsiján
a
Boldizsár,
Bécsbl Magyarországra,
megsegíteni és
még
Németújvárba hozatni és
abban mindenképen
arra reá segítlotni.«"'
is
könyvtárában egész
kollégium
debreczeni
ki
és megvizsgálhatta,
udvari papjaival
az
a
nevezetesen
hogy az ország terméseit kikereshette
A
is
gyjtemény
kézirati
kis
mvekbl. Ezek
van botanikai, illetleg jobbára orvostani
:
Gyógyszertári
jegyzék németül 1656 bol."" »Ertzneyen für dic Schurfen im Leib« nyelven
könyv, mely czímlap és évszám
lap
és
kézirat. S
melyet
kézirata,
kezdett és irat,
E
:
1788.
mely írójának
Külföldi
egyetemen
Iialála
Wyeri
Cserg
Kocsi
után
1721-ben
anatómia corporis mulieris«. Legértékesebb
idiomati expositarum:.
.Az
itt
observationes
physicac,
et
József:
Baloi;h
utána
fejezete:
Hungarico
Specimen inaugurale
Botanico siiie
ir
le,
a
magyar
t
Magyar
A U.
HirmoiKl
debreczeni o.
ref.
1780. cvf. 589.
.Mcdicum, sistens praecipuas
cultiira
provcnicntcs ac ibidem
tt U. o. R. 323. sz. alatt. ttt U. o. R. 459.
sz.
§
U.
o.
R. 597.
sz.
S§
Ll.
o.
R. 322.
sz.
I.
fiskolai könyvtár kéziratai kuzt, R. 727. sz.
R. 409. sz. alatt.
alatt. alatt. alatt.
nevet.
magyar növény-
usu reccptas. **
tar-
mcdica, chi-
utolsó
herbarum
megfelel
irvan a
plantas in M. Transsil\-;miae principatu, sponte ot
•"*
kéz-
füveket a franaquerai egyetem botanikus
felsorolt
egyetem botanikus kertjébl 148 növényt
utrechti
czím
A könyv
praxis
azonban
medicamentorum
kertjében figyelte meg, mindeniknek
ifjú
legnagyobb részben Franaquerá
irta
rurgia,
morborum
czím-
terjed
János kezébe került 1726 ban.
Vilmos tanár magyarázatai után jegyezte.
sNomina quorundam
czim
kollégiumi
márczius 29-ikén végzett be.S§ »Orvosi jegyzet*
»economia animalium,
*
czímü 58 lapra
debreczeni
járt
talma:
Az
Purgatio
+
Generálié czímen 1787. október 2ü-ikén
aNotata ex thcrapia
tartalmas kéziratot szerzje
ban, a hol
nélkül a
orvosságok«
évszámnélküli kézirat. T'f'í' :>Házi
évszámnélküli
ár-
német
curandi particulares morbos«
»Methodus
magában. "it
foglalja
régi
mely a XV. századi kalligrafikus kódexekre emlékeztet.
kézirat,
irt
Kéziratos orvosi fejezetet
aranyt
akadály a tanulástól,
híres
között
költségen
és
»aurea pra.xis«
másokat más
Azonban az
Batthyány
uraimék közül,
több orvos
ama
urak
Clusius
van
hol
Némelyeket az
illet.
értetlenség,
keresgéléstl, vizsgálástol elfog.
tehets
De
fog látni.
világot
kiket a dolog a legközelebbrl
alatt.
;
KMI.KKIifiSZKD DIOSZECr SAMUIÍI ROL.
neveket
mellé tévén.
is
de
irja
íme
a növénynevek
kísérlet
másik
Eiív
használatát
latinul,
le
Fontos
Wy
c r
irói
azért
kézirat
e
E
magyarosítására 1721-bl.
bizonyosan
volt,
itt
és
orvosi
fa
fölemlítvén,
is
mely már
kéziratot,
láttak és használták a
Ma-
is.
mert
is,
növényleirásai,
tanár magyarázatai után
X'ilmos egyetemi
i
néhány növény
maí;yar növényneveket
a
1749-ben a kollégium könyvtárában
gyar Füvészkönyv
fejezetben
S.i
melyek
készültek,
kétségtelenül
eddig
említett
magyar fvészkönyveinknél tudományosabb alapon épen nem állanak, a külczéljait ismertették els földi leghíresebb botanikusok is a növények orvosi sorban.
Van belükkel
kollégium
a
könyvtárában
a
XV. század kódexeire emlékeztet
97 szépen kidolgozott színes növény- és állatképpel díszített
és
irott
német nyelv kézirat »Herbarium< czimmel.'
Hogy milyen mátus
orvosi
ifjak
Istvánnak kézirata
azoknak
volt
egyetemeken
külföldi
a
járt
magyar
refor-
Diószegi
növénytani tanulmánya, ennek bizonyítéka
»Opus de medxina succincta morbos curandi
:
is,
általános és
methodus«
czím
melyet Utrechtben, 1725 ben, mint néhány orvostanhallgató praesese,
lediktált és
A
magyarázott.
temen doktori disssrtatiojában
lelkészektl képzett orvosok hiányában meg-
W
követelték az orvosi ismereteket.
c s z p r é
m
István doktor az utrechti egye-
i
hogy a theológusok és
bizonyítgatta,
azt
filozó-
fusok foglalkozhatnak gyógyítással.
W
s z
p r é
m
Weszprémi \V szintén
e
e s z p r é
szerelte
m
és
István
i
ma
is
eszméje
1
Mihályban pedig
megvan
a
ily
a
létesítését,
volt,
a
ki
Linné igye-
Diószegi Sámuelben
lelkesedést.
Indítványozta
vagyis a népies
különböz vidékeirl
tervekkel foglalkozott"
János, a
hogy
alkotni, s e tervnek
adta a tervet.
fölkeltette
növényelnevezéseknek az ország János
O
Földi
vette
F ö d i-nek az Magyar Fvészkönyvet kellene
nomenclaturának
Földi
nül
doktor leányát
a botanikát.
Fazekas
természetrajzi
botanikával.
foglalkozott a
is
könyvtárában
növényeket 1756ban külföldi útja alkalmával gyjtötte össze.
Debreczen tudósait megnyerni.
kezett
orvos
kollégium
debreczeni
a
rendszerére alapított
és
debreczeni
István
i
Növénygyjteménye
való
egy
természetrajzi
összeszedése!.
és ki akarta dolgozni a termé-
tudomány minden köret magyar nyelven. Sajnos azonban, hogy ennek els részét, az állattanit adhatta ki ISOl-bcn. Ennek elszavában a magyar természettudományról mondott szavai mély hatást gyakoroltak a Ma^ szetrajzi
csak
gyár Füvészkönyv szerzire
is.
A Magyar Füvészkönyv Diószegi Sámuelnek és Fazekas Mihálynak egy évtizedre terjed munkáját vette igénybe. A növényországot Linné rendszere alapján ismertetik. A könyv bevezetése mondja, hogy a plántákkal foglalkozó eddigi mvektl ne várjunk egyebet, mint a mit ígérnek., mert azok
csak
*
növények
a
Dcbr.
rcf.
" Fdidi 179.'i.
3.
I.
föisk.
.Linos
:
orvosi
erejét
ismertetik.
A Magyar
Füvészkönyv
könyvtár R. 459. sz. kézirat. RoviJ kritika é'; rajzolat u magyar fvésztudiii
iiiyrúl,
Bécs
HARCSA JÁNOS
86
szerzi a fákat, füveket
nevét
mert
!
tudomány,
annak
de
A munka
kezeit
ráteszi. «
könyv
a felséges
helybenhagyását
Magj'ar Füvészkönyv megírása,
nem
elismerést
Ellenben
1798
— 1818
3U0.).
p.
Sámuel
életé-
bven
ócsárlói
és
irigyei
környezetének, hogy
puritán
nemzet
a
Magyar Füvész-
»
Diószegi
legalább
hozott a szerzknek.
Diószegi
támadtak. Feltnt
A
megnyerte«, vagyis a
is
egyh. jkve.
ref.
mihelyt
kell,
pallérozó kezet vár.
tanács
helytartó
emelkedni
azonnal
már csak
czenzura megengedte kiadását (Debr.
ben,
élvezetes
bármely növény
íme a tisztán tudományos czél az eddigi mellékMunkájok férdemét a kezdeményezés dicsségében látják, mondják: >AkármeIy elhagyatott állapotban láttassék is lenni
mint
A
Nem
akarják.
ki akarja,
benne.
feltalálja
czélok helyett
valamely
megismertetni
virágokat
és
lianem az a feladata, hogy a
olvasiTiányul szánták,
a lelkészi
hiva-
semmi összefüggésben nem lev tudományokkal foglalkozik. Méltatlan szemrehányással illették, hogy nem saját szakjában dolgozik. Diószegi épen ezért be akarta bizonyítani, hogy a kitn természettudós jó theológus is. A Füvészkönyv megjelenését követ évben, 18ü8-ban kiadott: Erkölcsi tanítások tással
czím
predikáczi()kban Írja
egy
alatt
ervel
egyciiKi
is
iíivckczcHi-h dolgozott,
gem nem átaljában
>ílgaz
— de
nem
számtalan helyeken
nyen
való vezetésekre
prédikátor
ref.
az
.
.
\'alamint
.
hogy
közé
pedig
sem
méltatlan,
is
Atyjának
a
tanítónak
ügyes
debreczeni
a
ref.
Diószegi
egyház
S
n
y ö keskönyvben z c
t
g
r
volt
még csak
a
ref.
Sámuelt a természet szeretete
énekeskönyvet a XIX.
század
elején
i.
1805-ben 1810-ben
fülébe
súgva
akarta
elkészített,
adhatta
ki.
hálás
de a
Ezen
népiskolákban. tette
reformálták,
Lengyel és Kerekes is Diószeg i-nek is Viinn.ik énekei. g y
jó
íme a termé-
módszeret
olvasástanítási
abécc több évtizeden át használatban
mintegy
ell
természetre
a
'
megörökíteni Ábécéjében, melyet
czenzura miatt
jártak
melyek
telt,
máig
Pétertl
serkentgetik az embert.
szettudomány a theológia szolgálatában
kegyelettel
a
esmer-
való
hogy a növénytant
eltte a reformátorok
olyanokat
az erkölcsi ártatlanságra
igéit,
szent-
a
nem szégyenlem
Méliusz
ivészettel
a
hozzá
való figyelmeztetéssel ismertetik az embert magával és
a vallás
Maga
vág.
Istennek hatalma minden értelmeseknek az Istenhez
foglalkozott,
Predikáczió
esmére-
tanítójának
vallás
a
szégyenlem a természettel
formában mvelje, mert
tudományos példával.
is
Elmondván,
«
hirdetik
nem
belé
meg-
szépen
teremt
azok a teremtnek csodálatos
dolgokat, mert
jóságát
evangyéliomát, úgy
mert az
is,
és
Es ha is
a
embert, hogy vegye fontolóra a me-
az
serkentgeti
nemcsak
tudniillik
is,
kötelességébe
az
teremtett
bölcsességét
Krisztusnak kedést
lev
földön
és
hatalmat,
st
illetlen,
»rt'/<-
lelkésztársai szívesebben
a vallással
elérésére
javítására nagy segítség.
az ember szíve
és
hivatalához
sok
szent czéljaík
együtt
úgymond ~ hogy az én kötelesséersen meg vagyok gyzdve, hogy
esmerkedés
való
a természettel
hanem annak
egyez,
írás
füvésztuJomány
a
hogy
Maga
gyjteményt.
álló
Fazekassal
hallotta,
tanítása,
várnának tle vallásos munkát.
tére
predikáczióból
17
elszavában, hogy mikor a Fvészkönyvön
c
költvé. A református
munkában
resztvettek.
Fazekas,
Ebben nz
cne-
Diószegi
nagy csalódás
életének végét
nem
Fvészkönyvnek
vének, a Magyar
akadtak rosszakarói, kik
azt
87
SÁMUELKÜL.
KMLI'.KnivSZI-D DlÓSZKGl
fm-
meg. Élete
l^csciitette
olyan
volt
St
mint várta.
hatása^
mondtak, hogy könyve az egyszer
családok-
nak kárára van, mert a szegény nép körében a kuruzslást elsegíti Tény, hogy imádságos könyvekbe is jegyezgettek Diószegi utolsó mvébl az Orvosi Fvészkönyvbl." Diószegi maga is tudta, hogy mve tudományos czélját nem érte el. Jellemnagyságát éppen az a tény bizonyítja, hogy nem úgy, mint mások tettek volna, hogy elkeseredve letegye azt a tollat, nézete szerint haszonnal melyet a magyar nyelv tudomány emelésére ez
tett
hanem kutatta a kudarcz okait. Bár élete munkájának eredményei nem mutatkoznak, nem mond le kislelken a magyar tudományosság fejldésében vetett hitérl. Azon ers jellemek közé tartozott, kiket nemes czéljok tudatában semmiféle akadály nem képes az egyenes tról letéríteni. Mivel a Magyar Füvészkönyvet megérteni képes tudományos közönség nem volt, Diószegi önmagában kereste a sikertelenség okát, s elhatározta, hogy leszáll a magyar forgatott,
közönség értelmi színvonalához és annak
ízléséhez
szükségletéhez
és
alkal-
mazza magát, ezért irta meg élte alkonyán az Orvosi Füvészkönyvet, melynek elszavában önmagáról is kritikát mond. Mikor — úgymond Diószegi, valaki könyvet ír és munkáját nem sokra becsülik, hazafiait háládatlanoknak :
nevezi,
vádolja
mazás,
mert
Ízlését
mint
hitt,
a
nem
nemzetre rátukmálni,
volna.
A
nem
hanem
ismerte,
a
a barátságos biztatásnak többet
s
nemzetben több
nem
ízlését
és
rágal-
az oka. Lehet, hogy
annak
juristáknak, természetbúvároknak
soknak,
érzéketlenséggel, pedig ez
iránti
tetszik,
gondolkozásmódjára
akarta a
kellett
tudományok
munkája
nemzete
figyelmezett
maga
ket
ha
publicum van
apró
Ha
stb.
nem
a theológu-
:
hogy melyik-
tudja,
nek ír, csalatkozik. A Magyar Füvészkönyv írásakor az ifjakra és meglett emberekre számított. Kitnt azonban, hogy az ifjúság nem vett róla tudomást, mert
tudományt
a
ezt
iskolában
szokásaiból ránk ragadt, elefántról,
ról,
magyarul
természetrajztanítás,
többé
sem
sehol
csak
beszélnek soha
Van
tanítják.
azt
tanítják,
nem
látott
a
és
nem
minden
ugyan
mi is
más
nemzetek
látandó dolog-
kókuszdióról, czukornádról, s ha a gyermek ezeket
czethalról,
soha
megtanulta,
de
eszébe
nem
a
jut
természethistória.
A
em-
meglett
berek pedig már nem a gyönyörséget, hanem a hasznot keresik. Némely meglett ember azonban örömmel fogadta a magyarnyelv növénytant. Mások, a kik készpénznek vették, a mit a Füvészkönyv igért, hogy a füvet meg lehet azt
ismerni belle, dilettánsokká
mondták, hogy
lettek
a botanikát akkor
még
kedveli
a
szép
meg
nembl
praktika része, a füvek hasznának ismertetése megjelenik.
pedig harmadfélév múlva
könyvet
szegi
—
*
M
így
hát
ha annak a
A Magyar
—
Füvész-
folytatja
Dió
eltt
munkával készült Füvészkönyv hasonlónak magzathoz, mely születése után kevés született
Gyula
volt
a sok esztendei terhes
id
ahhoz az
látszik
félretették.
Ezek pedig
is.
a közönség,
i
t
r
o v
i
c s
könyvet, melynek felesleges
lapj.iin
dobreczeni
ref.
Diószegi
IcUiész
Orvosi
említ
egy
imádságos-
ref.
Kvészkunyvéhl
vann.ik
jegyezve a házi gyógyszerek és a nevezetesebb bajokban segít növények.
fel-
BARCSA JANOS
88
napokkal meghalt. De mégis talán nem enyészett
er, hanem csak
még
abban egészen
el
Már az
az
élet-
hogy a Füvészkönyv kiadása óta megjelent magyar könyvek a Magyar Füvészkönyv és
elállott
A
elnevezéseit használják.
felserkenhet.*
pedig a plánták orvosi
ki
megkedveli a plánták rendéinek
talán
Az Orvosi
rodik.
ismeretét
hasznait
és
is
elismerés,
is
tudni,
szereti
a közönség
megszapo-
nem azt mondja meg, hogy melyik hanem hogy melyik növénynek milyen ereje
Füvészkönyv
pedig
betegséget mivel kell gyógyítani,
van és miféle nyavalyában lehet használni, de a gyógyítás
módjának ismer-
senki se várja tle."
tetését
nyelv tudomány tántorithatlan bajnoka, kit a sikertehanem önmagában keresi a hibát és csüggedetlenül hisz abban, hogy a magyar nyelv tudomány eszméje, melynek megteremtésére egész életét feláldozta, is elbb utóbb testet ölt. Sajnos, Diószegi Sámuel ennek a szebb jövnek a hajnalhasadását sem érte meg. A hivataÍme. a magyar
nem
lenség
ver
nagy munka, melyhez
járó
lával
le,
adminisztrácziójának
könyvet megírta,
magához
érezvén,
azon
s
parentáljon. 1813.
járult
a kitartó
s
Sinai
óhaját
benne
kik
fejezvén
négy
szemeit
hogy
ki,
aug.
2án örökálomra
Egy
feljegyzés szerint halála eltt »tudús iratuit
Diószegi iJ
i
ó s z e g
nem
z;iródik
az ifjúság és a meglett
érdekldni
közt.
így
1S4-1
— IS46-ig
a
Diószegi
.Sámuel
emberek
n d
része
e f f
egyház
vette
lS27-bea a
A Magyar Füvészkönyv Diószegi életében nem volt
árulják. t
Legelször az
érdekldését. volt
a
kollégiumi
yalapítvány
iránt
ifjúság
tanároknak, kik
érdekld
tanulók
rovására évenként 50 dara-
közt.Tt
bot osztottak szét az ifjak
*
e
ref.
követve
szokást
osztottak ki a fvészet
K
mint a
Füvészkönyvet,
átadta a kollégiumi anyakönyvtárnak,
ott
azt, a mire
Ebben
iránta.
jutalomkönyvoket
évenként
nagy figyelemmel mind
dcbreczeni
a
akkori
az
tankönyvekkel együtt
többi
A Magyar
le.
majd
kezelte,
lassanként megszerezte magának :
után
halálát.'"
siratt;ik
díszét
Magyar Füvészkönyv összes példányait
kezdett
Miklós
megjelenése
hunyta.
hagyatékának
szellemi
gondjaiba; példányait
képes
engedelmet
Sinai
Sámuel munkássága Debreczenben mély nyomokat hagyott
halálával
i
Diószegi
a
felelt
Hatása napjainkig lenyúlik, mert a Magyar Füvészkönyv története
után.
hogy
megbotránkoztak, koporsója
Orvosi l'^vészkönyv
az
héttel
megégette*.*" l'elesége és négy gyermeke
maga
felemésztelte. Végóráját közeledni
Miklós kollégiumi professzort, és »megbocsál-
mindazoktól,
és
a tiszántúli nagy ref. egyházkerület munka, melylyel az Orvosi Fvész-
hamar
és egészségét
erejét
hivatta
ván mindenkinek kérvén«
terhe,
(
:
>rvosi
Fiivés?.k(in3'V,
mint
a
.Magyar
Füvészkönyv
praktika része. •"
'** túli
ref.
Szcs
J.
Dcbr. Imt.
111.
19.
Négy él gyermeke maradt: cgyh. ker. 1813. évi 49.
4.
1.
.luliánna,
t Dcbreczeni ref. cgyh. tanács jkve
1840
okt.
30-an 318.
p.
Zsuzsanna,
Erzsébet. (Tiszán-
1823:347. 1. és 1827:73. 1. 1844 1848-ig, 1844 máj. 25-én 220.
tt Dcbreczeni koU. gazd. választm. jkve és
Síiniuel,
p.)
—
p.
89
EMLÉKBESZÉD DIÓSZEGI SÁMUICLRÓL.
De a botanika botanikus
kertet
és
említette,
pesti
A
kívül jelöl ki helyet.
Diószegi
kert a kollégium
azonban nem
kert
1812-ben
Ígéretét,
életében a botanikus kert
Diószegi
könyv
és
szegi
halála után,
számára fel
is
berlini, drezdai,
mint befejezett
18Ü7-ben, melletti
plántát
2100
Oöl
feltöltet,
terület mivel
s
igen lesz alkalmas, fatenyésztésre a városon
nem
a Paptava fák tenyésztésére
Farkas megújította
200
buzdításul
melyet már a városi magistratus
lesz,
csakhamar mu-
is
melyeket nagy költséggel a
e czélra,
hogy a botanikus
Paptavának a helyén
az
Farkas
füvészkertekbl gyjtött.
bécsi tényt
jelei
törekedett a kollégium
lSU7-ben
Cserey
létesíteni.
pompás kertjébl
ajánlott
már
Sámuel
küls
érdekldésnelí
való
iránt
»Diószegi
tatkoztak.
rajta
Cserey
még
1810-ben
létesült,
buzgólkodott
is
Diószegi,
de
Azonban a Magyar Füvészpéldájának hatása alatt mar két évvel D ó-
nem
fényes
létesülhetett.*
i
1815 ben elrendelte a kollégiumot fenntartó egyházkerület,
hogy a kollégium számára botanikus kertet létesít és e czclra kijelölte a kollégium szomszédságában lev Paptavát, mely még akkor csak sást és kákát termett." Az Epreskertet pedig 1816-ban gazdasági (oeconomikus) kert-
nek szemelték foglalta
gymn.
tanári
el
VII.
növénytant
hallgatóinak a
tanított.
A
növények
üvegházában
magát az
Vas
és
ott
is
Pál
s
a kollégium anyagi zavarai miatt
Vas
közt vihette munkáját a füvészkert.
A
gium érdekeit
szolgálja.
füvészkert
e c
félbehagyta.
hogy
k
2-ik
E
magán,
segített
Pálnak gazdagon gyalog
Mivel
helyett
a füvész-
bölcsészeti
tanfolya-
félbehagyván, képezze
iskoláit
Ezalatt a város feltöltötte a
kertésznek.
kertészi állását, de a füvészkert berendezésérc
elfoglalta
is
B
növényeket.
külföldi
a
Pált,
számára
füvészkert
új
a
késbb úgy
ismertethette,
1834-ben ezt
fvészetkedvel
mot végzett
V
azonban csak a debreczeni flórában
közül
munkálkodott és 1826 ban rávette a
kert létesítésén
(mai
félévben ásványtant, a nyári félévben
téli
szemléltette
tanítványaival,
kijárni
Paptavát.
székét
semmi. De 1823ban
lett
Ferencz, ki a bölcsészeti évfolyam
tanítványait a közeli Téglásra
berendezett
ki
Kerekes
osztály)
kivitte
kellett
füvészkertbl még ekkor sem
családokat és nemeket
elforduló
hogy
A
ki.**'
Pál,
újabb
csak 1840-ben került a
sor.
Szerény keretek
egyelre csak egyesek jótékonyságából
idben
a gazdasági
élt
tanintézet és a kollé-
A
Magyar Füveszkönyvet a debreczeni kollégiumban a legújabb idkig használták. Éppen ezért nem kerülte el a tanárok figyelmét az a körülmény, hogy a haladó voltak annak,
tarthatja
mellett ref.
id
József
•
Dr.
Az
magát.
gylés
példányai
Kovács
és
531., 541.
a
fent
egyházkerületi
Füvészkönyv
és elméleteken már átgázolt, tudatában Magyar Füvészkönyv csak modern szellem átdolgozás
a régi formákon
hogy
elfogytak,
János
Váczy Karniczy
átdolgozás eszméjét
magáévá
F.
tette
annyival
megbízta
s
tanárokat,
levelezése,
hogy
V.
k.
1874.
1815.
105.,
mert a Magyar
májusban Dr.
adjanak véleményt
184.
1.
•* Tiszántúli egyh. ker. jkv. *** U. o. 1816. 148. 1.
1874-ben a tiszántúli
inkább,
129.
1.
I.,
545.,
VI.
k.
Török Magyar
a
193.
1.,
VII. k.
90
BARCSA JÁNOS
Füvészkönyv
kinyomásáról, esetleg
való
újból
A
átdolgozásáról.
Magyar Füvészkönyv második kiadását »mind fiskolánk, mind
mány érdekében szükségesnek
teljes
iskolai
közelítené".
Kovács
mellett,
mert
János tanárt megbízták az átdolgozással, az átdolgozás
pedig
felülvizsgálatával
Dr.
Török
József,
Vas
tanárokat bízták meg, megengedvén nekik,
orvosi
átdolgozás
mai napig sincs egyetlen egy magyar füvészkönyv sem, mely használatra és fvészi ismeretekben való önképzésre nézve ezt megszerint
itéletök
Ern
de
tartották,
tanárok a
a hazai tudo-
karból,
vagy a gazdasági
Pál
Osterlamm
és
hogy magokat a debrcczeni
tanárai közül vett tagokkal kiegé-
tanintézet
szítsék.*
A munka azonban nehezen indult meg, majd meg elakadt Magyar Füvészkönyv modern szellem átdolgozásának terve nem
Diószegi
.Sámuel
társával,
!•'
a z e k a s
Mihálylyal szellemi
gazdagon és dicsségesen kamatoztatta nemzete javára. gyar Füvészkönyv szerzi de sokat
mondó emlék
már régen
hirdeti,
buzdító például szolgáltak,
bizonyítja,
hogy
a
botanika
dolgoztak. De hirdetni fogja nemsokára színhelyén, Debreczenben hogy ha a tudományok mvelinek
ma már
a
tudományok
Ezen gondolatot által
lent
készített
fejezte
epitáfiuma
a
Ma-
mint ezt az a szerény,
egy földi
úttöri
Magyar
a
újonnan pályája
hálás
számára
utókor
Füvészkönyv
szerzinek
emelked emlék is nem a legfénycsebbb
azt,
Tiszántúli
rcf.
is,
mveli elmondhatják magokról non o.nnis moriar. ki Diószegi Sámuelnek Budai Ézsaiás történetíró :
:
»Rár
elvétetett,
él
olt
fent,
de
él
és
élni
fog
tudják
Barcsa János.
"
a
tkéjét
Munkájukban
mindazoknál, kik a tudományt, virtust és érdemet becsülni
is
így
mely a budapesti egyetem füvészkertjében
magyar
mködési
és
sikerült.
egyh. ker, jkv.
1S7.").
20ii. p.
itt
!«
