20. ÁRUCSOPORT ZÖLDSÉGFÉLÉKBŐL, GYÜMÖLCSBŐL, DIÓFÉLÉKBŐL VAGY MÁS NÖVÉNYRÉSZEKBŐL ELŐÁLLÍTOTT KÉSZÍTMÉNYEK

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

20. ÁRUCSOPORT ZÖLDSÉGFÉLÉKBŐL, GYÜMÖLCSBŐL, DIÓFÉLÉKBŐL VAGY MÁS NÖVÉNYRÉSZEKBŐL ELŐÁLLÍTOTT KÉSZÍTMÉNYEK Árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1.

Nem tartozik ebbe az árucsoportba: (a) a 7., 8. vagy a 11. Árucsoportban meghatározott eljárással készített vagy tartósított zöldségféle, gyümölcs vagy dióféle; (b) a több mint 20 tömegszázalék kolbászt, húst, vágási mellékterméket, belsőséget, vért, halat, vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot tartalmazó, vagy a felsoroltak bármilyen keverékéből készült élelmiszer-készítmény (16. Árucsoport); (c) pékáruk és a 1905 vtsz. alá tartozó más áruk; vagy (d) a 2104 vtsz. alá tartozó összetett homogenizált élelmiszer-készítmény.

2.

Nem tartozik a 2007 és a 2008 vtsz. alá a gyümölcskocsonya, a gyümölcskrém, a cukorral bevont mandula vagy hasonló, cukorkaáru (1704 vtsz.), vagy csokoládéáru (1806 vtsz.) formájában.

3.

A 2001, 2004 és 2005 vtsz. alá, az adott esettől függően csak azok a 7. Árucsoportba vagy a 1105 vagy 1106 vtsz. alá tartozó termékek tartoznak (a 8. Árucsoportba tartozó termékekből készült liszt, dara és por kivételével) amelyek a Megjegyzések 1. a) pontjában említettektől eltérő eljárásokkal tartósítottak vagy dolgoztak fel.

4.

A 7 tömegszázalék vagy annál magasabb szárazanyag-tartalmú paradicsomlevet a 2002 vtsz. alá kell besorolni.

5.

A 2007 vtsz. alkalmazásában a „főzéssel készítve” kifejezés atmoszférikus vagy csökkentett nyomáson végzett hőkezeléssel előállított terméket jelent, a termék viszkozitásának növelése érdekében a víztartalom csökkentésével vagy más módon.

6.

A 2009 vtsz. alkalmazásában a „lé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül” kifejezés olyan levet jelent, amelynek alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék (lásd a 22. Árucsoporthoz tartozó Megjegyzések (2) pontját).

Alszámos megjegyzések 1.

A 2005 10 alszám alkalmazásában a „homogenizált zöldségek” kifejezés olyan finoman homogenizált zöldség-készítményeket jelent, amelyeket legfeljebb 250 g nettó tömegben a kiskereskedelmi forgalom számára tartályokba kiszereltek gyermekételként vagy diétás célra. E meghatározás alkalmazása szempontjából nem számít az olyan kis mennyiségű adalékanyag, amelyet a készítmény ízesítésére, tartósítására vagy egyéb célból adtak hozzá. Ezek a készítmények kis menynyiségű, szabad szemmel látható zöldségdarabkákat is tartalmazhatnak. Ennek az alszámnak a 2005 vtsz.-on belül a többi alszámmal szemben elsőbbsége van.

2.

A 2007 10 alszám alkalmazásában a „homogenizált készítmények” kifejezés olyan finoman homogenizált gyümölcskészítményeket jelent, amelyeket legfeljebb 250 g nettó tömegben a kiskereskedelmi forgalom számára tartályokba kiszereltek gyermekételként vagy diétás célra. E meghatározás alkalmazása szempontjából nem számít az olyan kis mennyiségű adalékanyag, amelyet a készítmény ízesítésére, tartósítására vagy egyéb célból adtak hozzá. Ezek a készítmények kis mennyiségű, szabad szemmel látható gyömölcsdarabkákat is tartalmazhatnak. Ennek az alszámnak a 2007 vtsz.-on belül a többi alszámmal szemben elsőbbsége van.

VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

286

IV. ÁRUOSZTÁLY

3.

20. ÁRUCSOPORT

A 2009 12, 2009 21, 2009 31, 2009 41, 2009 61 és a 2009 71 alszámok alkalmazásában a „Brix érték” kifejezés a Brix-féle areométerről közvetlenül leolvasott Brix fok értéket jelenti, vagy pedig a szacharóztartalom százalékában kifejezett törésmutató értéket, amelyet refraktométerrel 20 °C-on mértek, vagy ha a leolvasás más hőfokon történt, 20 °C-ra korrigáltak.

Kiegészítő megjegyzések 1. A 2001 vtsz. alkalmazásában az ecettel vagy ecetsavval elkészített vagy konzervált zöldségnek, gyümölcsnek, dióféléknek és egyéb ehető növényi résznek ecetsavban kifejezve 0,5 tömegszázalék vagy több szabad, illó savat kell tartalmaznia. Emellett a 2001 90 50 alszám alá tartozó gomba sótartalma nem haladhatja meg a 2,5 tömegszázalékot. 2. a) Az ebbe az árucsoportba tartozó termékekben lévő különféle cukrok szacharózban kifejezett mennyisége (cukortartalom) megfelel a 20 °C-on refraktométerrel – az 558/93/EGK rendelet mellékletében előírt módszer szerint – mért érték és a következő tényező szorzatának: – 0,93 a 2008 20–2008 80, 2008 92 és a 2008 99 alszámok alá tartozó termékek esetén, vagy – 0,95 a többi vtsz.-ok alatti termékekre vonatkoztatva. b) A 2009 vtsz. alszámainak alkalmazásában szereplő „Brix-érték” kifejezés a 20 °C hőmérsékleten refraktométerrel – az 558/93/EGK rendelet mellékletében előírt módszer szerint – mért értéket jelenti. 3. A 2008 20–2008 80, 2008 92 és a 2008 99 alszámok alá tartozó termékeket hozzáadott cukrot tartalmazóknak kell tekinteni, ha „cukortartalmuk” meghaladja az alábbiakban az egyes gyümölcs vagy ehető növényi részek vonatkozásában megadott értékeket: – ananász és szőlő: 13 tömegszázalék, – más gyümölcs beleértve a gyümölcskeveréket, és más ehető növényi rész: 9 tömegszázalék. 4. A 2008 30 11–2008 30 39, 2008 40 11–2008 40 39, 2008 50 11–2008 50 59, 2008 60 11–2008 60 39, 2008 70 11–2008 70 59, 2008 80 11–2008 80 39, 2008 92 12–2008 92 38 és a 2008 99 11– 2008 99 40 alszámok alkalmazásában az alábbi kifejezések értelmezése a következő: – „tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban”: 100 kg termékben lévő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban, – „tömegszázalék”: a tömegszázalékban mért alkoholtartalom mértékegysége. K2 ¨5. A következőket kell alkalmazni a termék bemutatásakor a)

A 2009 vtsz. alá tartozó termékek hozzáadott cukortartalma akkor felel meg a »cukortartalom«-nak, ha levonjuk ebből az egyes léfajtákra megadott alábbi értékeket: – citromlé vagy paradicsomlé: 3, – szőlőlé: 15, – más gyümölcs vagy zöldség leve a keverékeket is beleértve: 13.

b)

Azok a hozzáadott cukortartalmú gyümölcslevek, amelyek Brix értéke legfeljebb 67, gyümölcslétartalma pedig kevesebb 50 tömegszázaléknál, elveszítik a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcslé jellegüket.

A b) pont nem alkalmazandó a sűrített természetes gyümölcslevekre. Következésképpen a sűrített természetes gyümölcsleveket nem kell kizárni a 2009 vtsz. alól.§ K2 6.

A 2009 69 51 és a 2009 69 71 alszámok alkalmazásában a „koncentrált szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is)” kifejezés olyan szőlőlevet jelent (beleértve a szőlőmustot is), amelynél a 20 °C-on, refraktométerrel – az 558/93/EGK rendelet mellékletében előírt módszer szerint – mért érték legalább 50,9%.


287

IV. ÁRUOSZTÁLY

7.

20. ÁRUCSOPORT

A 2001 90 91, 2006 00 35, 2006 00 91, 2007 10 91, 2007 99 93, 2008 19 11, 2008 19 91, 2008 92 12, 2008 92 16, 2008 92 32, 2008 92 36, 2008 92 51, 2008 92 72, 2008 92 76, 2008 92 92, 2008 92 94, 2008 92 97, 2008 99 24, 2008 99 31, 2008 99 36, 2008 99 38, 2009 99 48, 2008 99 63, 2009 80 34, 2009 80 36, 2009 80 73, 2009 80 85, 2009 80 88, 2009 80 97, 2009 90 92, 2009 90 95 és a 2009 90 97 alszámok alkalmazásában a „trópusi gyümölcs” kifejezés a következőket jelenti: guajava, mangó, mangosztán, papaya, tamarind, kesualma, licsi, a kenyérfa gyümölcse, szapotil (sapodillo) szilva, passiógyümölcs („passion fruit”), karambola (csillaggyümölcs) és pitahaya.

8. A 2001 90 91, 2006 00 35, 2006 00 91, 2007 99 93, 2008 19 11, 2008 19 91, 2008 92 12, 2008 92 16, 2008 92 32, 2008 92 36, 2008 92 51, 2008 92 72, 2008 92 76, 2008 92 92, 2008 92 94 és a 2008 92 97 alszámok alkalmazásában a „trópusi diófélék” kifejezés a kókuszdiót, kesudiót, brazil diót, bételt, a kóla- és a makadámiadiót jelenti.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Ide tartozik: (1) Ecettel vagy ecetsavval elkészített vagy tartósított zöldség, gyümölcs, diófélék és más ehető növényrész. (2) Cukorral tartósított zöldség, gyümölcs, dió, gyümölcshéj és más növényrész. (3) Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), lekvár, gyümölcs- és diópép, gyümölcs vagy diókrém, főzéssel készítve. (4) Homogenizált elkészített vagy tartósított zöldség és gyümölcs. (5) Gyümölcs- vagy zöldséglé, ha nincs erjesztve, nem tartalmaz hozzáadott alkoholt, vagy ha igen, akkor az alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve nem haladja meg a 0,5 térfogatszázalékot. (6) A 7., 8. vagy 11. Árucsoportban, vagy bárhol máshol a Nómenklatúrában megengedett eljárásokon túlmenően elkészített vagy tartósított gyümölcs, zöldség, dióféle és más ehető növényrész. (7) A 0714, 1105 és 1106 vtsz. alá tartozó termékek (a 8. Árucsoportba tartozó termékekből készült por, liszt és dara kivételével), ha azokat a 7. vagy a 11. Árucsoportban meghatározott eljárásoktól eltérően készítették el vagy tartósították. (8) Ozmotikus víztelenítéssel tartósított gyümölcs. Ezek a termékek lehetnek egészben, darabolva vagy őrölve. Nem tartozik ebbe az árucsoportba: (a) A 20 tömegszázaléknál több kolbászt, húst, vágási mellékterméket és belsőséget, vért, halat, vagy rákfélét, puhatestű vagy más gerinctelen víziállatot vagy a felsoroltakból álló bármilyen keveréket tartalmazó élelmiszer-készítmény (16. Árucsoport). (b) Olyan termék, mint a sült tésztának elkészített gyümölcslepény (1905 vtsz.). (c) Leves és erőleves és ezek készítésére szolgáló készítmény, és homogenizált a 2104 vtsz. alá tartozó összetett élelmiszer-készítmények. (d) Az olyan gyümölcs vagy zöldséglé, amelyben az alkoholtartalom meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot (22. Árucsoport).


288

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat Megjegyzések (4) pontjához

Kiegészítő megjegyzések (1) pontjához

A paradicsomlé szárazanyag-tartalmának meghatározására a Bizottság 1979/82/EGK rendelete (HL L 214., 1982.7.22., 12. o.) Mellékletében leírt vizsgálati módszert kell alkalmazni.

A termék savtartalmának meghatározásához az áru folyékony és szilárd részének alikvot mennyiségét kell homogenizálni.

2001

Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság)

2001 10 2001 90

- Uborka és apró uborka - Más

Ide tartoznak a zöldségfélék (lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdését), gyümölcs, diófélék és más ehető növényrészek, amelyeket ecettel vagy ecetsavval készítettek el vagy tartósítottak, vagy só, fűszer, mustár, cukor vagy más édesítőszer-tartalommal is. Ezek a termékek tartalmazhatnak még olajat vagy más adalékanyagokat is. Lehetnek ömlesztve (hordókban, dobokban stb.), vagy bödönben, palackban, konzervdobozban vagy légmentesen zárt edényekben a kiskereskedelemben szokásos módon csomagolva. A savanyúság és mustáros savanyúság stb. néven ismert egyes készítményeket is ide kell osztályozni. Az e vtsz. alá tartozó áruk abban különböznek a 2103 vtsz. alá tartozó mártásoktól, hogy az utóbbiak főképpen folyadékok, emulziók vagy szuszpenziók, amelyeket nem önállóan történő elfogyasztásra szántak, hanem ételek kísérőjeként vagy egyes ételek elkészítéséhez használnak. Az e vtsz. alatt leírt módon tartósított termékek főbb fajtái az uborka, az apró uborka, hagyma, fokhagyma, paradicsom, karfiol kelvirág, olajbogyó, kapribogyó, csemegekukorica, articsóka „szíve”, pálmarügy, jamgyökér, dió és mangó.

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontját. 2001 90 10

Mangóból készült fűszeres ízesítő (chutney) Ezen alszám, valamint a 2103 90 10 alszám alkalmazásában a mangó chutney olyan ecetes mangó készítmény, amelyhez sokféle anyagot, mint pl. gyömbért, mazsolát, borsot és cukrot adtak. Amíg azonban az ide tartozó mangó chutney darabos gyümölcsöket tartalmaz, addig a 2103 90 10 alszám alá tartozó teljesen homogenizált szósz, amelynek a sűrűsége változó.

2001 90 50

Ehető gomba Nem tartozik ide az olyan ehető gomba, amelyet a 0711 vtsz. alatt meghatározott eljárásokkal (pl. tömény, ecetet vagy ecetsavat tartalmazó sós lében) csupán ideiglenesen tartósítottak.


289

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

2002

Paradicsom ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

2002 10 2002 90

- Paradicsom egészben vagy darabolva - Más

E vtsz. alá tartozik a paradicsom, egészben vagy darabokban is, kivéve az ecetben vagy ecetsavban elkészített vagy tartósított paradicsomot (2001 vtsz.), és a 7. Árucsoportban meghatározott állapotban bemutatott paradicsomot. Az ide tartozó paradicsom osztályozását a csomagolás módja nem befolyásolja. Ide tartozik a homogenizált elkészített vagy tartósított paradicsom (pl. paradicsom püré, krém vagy sűrítmény), és a 7 tömegszázaléknál több szárazanyag tartalmú paradicsomlé is. Nem tartozik azonban ide a ketchup és más paradicsomszósz (2103 vtsz.) és a paradicsomleves, valamint ennek készítésére szolgáló készítmény (2104 vtsz.).

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat 2002 10 10 és 2002 10 90

Paradicsom egészben vagy darabolva Ide tartozik a paradicsom egészben vagy darabolva, hámozva vagy sterilizálással tartósítva is.

2002 90 11–2002 90 99 Más Ide tartozik a paradicsompüré, formázva is, a paradicsom sűrítmény és a paradicsomlé, amelynek szárazanyag tartalma legalább 7 tömegszázalék. Ezen alszám alá tartozik a paradicsomlé víztelenítésével nyert paradicsom por is; nem tartozik ide azonban az előzetesen szeletelt paradicsom szárításával nyert pelyhek őrlésekor keletkező por, amely a 0712 90 30 alszám alá osztályozandó.

2003

Ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

2003 10 2003 20 2003 90

- Az Agaricus nembe tartozó ehető gombák - Szarvasgomba - Más

Ide tartozik minden gomba (beleértve a szárát is) és szarvasgomba, az ecettel vagy ecetsavval elkészített és tartósított gomba (2001 vtsz.), valamint a 7. Árucsoportban meghatározott állapotban bemutatottak kivételével. Az ide tartozó gombák lehetnek egészben, darabokban (pl. szeletelve) vagy homogenizálva.

2004

Más zöldség, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vgy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

2004 10 2004 90

- Burgonya - Más zöldség és zöldségkeverék

Az e vtsz. alá tartozó fagyasztott zöldségek, ha nincsenek fagyasztva a 2005 vtsz. alá tartoznak (lásd az e vtsz.-hoz tartozó magyarázatot). A „fagyasztott” kifejezés meghatározását a 7. Árucsoporthoz tartozó magyarázat Általános rendelkezése tartalmazza. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

290

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

Általánosan forgalmazott, ide tartozó termékek például: (1) Burgonya (hasábburgonya vagy szalmaburgonya) megsütve vagy olajban részben megsütve és azután fagyasztva. (2) Fagyasztott csemegekukorica csövesen vagy szemekben, fagyasztott sárgarépa, borsó, stb., előfőzve is, vajjal vagy más szósszal légmentes csomagolásban (pl. műanyag tasakban) kiszerelve is. (3) Burgonyaliszt alapú gombócok, galuskák, fagyasztva.

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat Lásd az árucsoport Megjegyzéseinek 3. pontját. Nem tartoznak e vtsz. alá a 0714 vtsz. alatti árukból készült készítmények, amelyeket nem tekintenek zöldségnek (2001 90 40, 2006 00 38, 2006 00 99 vagy 2008 99 91). 2004 10 10

2004 10 91 és 2004 10 99

2004 90 50

Főzve, máshogy nem elkészítve Ide tartoznak a 2004 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (1) pontjában felsorolt termékek.

Más Ide tartoznak a 2004 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (3) pontjában felsorolt termékek. Borsó (Pisum sativum) és a Phaseolus spp. fajhoz tartozó korai bab, hüvellyel Ezen alszám alkalmazásában a „bab hüvelyben” kifejezés alatt csak a Phaseolus- és a Vigna-félék családjába tartozó éretlenül leszedett bab értendő, amelynél a teljes hüvely ehető. A hüvely sokféle színű lehet, mint pl. egyöntetűen zöld, zöld szürke vagy kék mintázattal vagy sárga (viaszbab).

2005

Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

2005 10 2005 20 2005 40

- Homogenizált zöldség - Burgonya - Borsó (Pisum sativum) - Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.) - - Bab kifejtve - - Más - Spárga - Olajbogyó - Csemegekukorica (Zea mays var. saccharata) - Más zöldség és zöldségkeverék: - - Bambuszrügy - - Más

2005 51 2005 59 2005 60 2005 70 2005 80 2005 91 2005 99

E vtsz.-nál a „zöldség” kifejezés az árucsoporthoz tartozó Megjegyzés (3) bekezdésében meghatározott termékekre vonatkozik. Ezek a termékek akkor tartoznak ide (a 2001 vtsz. alá tartozó ecettel vagy ecetsavval elkészített vagy tartósított termékek, a 2004 vtsz. alá tartozó fagyasztott zöldségek és a 2006 vtsz. alá tartozó cukorral tartósított zöldségek kivételével), ha a 7. vagy a 11. Árucsoportban meghatározottaktól eltérően készítették el vagy tartósították azokat. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

291

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

Az ide tartozó termékek osztályozását annak a tartálynak a típusa, amelybe kiszerelték nem befolyásolja (gyakran konzervdoboz vagy más légmentes tartályok). Ezek az áruk egészben, darabokban vagy törve is ide tartoznak vízben, paradicsommártásban vagy más összetételű anyagban tartósítva, közvetlen fogyasztásra elkészítve. Lehetnek homogenizálva vagy egymással összekeverve is (saláták). Ide tartoznak például az alábbi készítmények: (1) Olajbogyó, szódaoldattal vagy sós lében hosszú áztatással különlegesen kezelve, fogyasztásra elkészítve. (Az olajbogyók sós lében csupán ideiglenesen tartósítva a 0711 vtsz. alá tartoznak – lásd az e vtsz.-hoz tartozó magyarázatot.) (2) Savanyú káposzta, amelyet a gyalult és sózott káposzta részbeni erjesztésével állítanak elő. (3) Csemegekukorica csövesen vagy szemesen, sárgarépa, borsó, stb., előfőzve, vagy vajjal vagy, más szósszal elkészítve. (4) Burgonyalisztből készült vékony négyszögletes tábla alakú termék, sót és kis mennyiségű nátriumglutamátot tartalmaz és sorozatos nedvesítéssel és szárítással részben dextrinizálják. Ezt a terméket bő zsírban történő, néhány másodperces kisütés után, mint „ chips”-et fogyasztják. Nem tartozik ide: (a) A 1905 vtsz. alá tartozó ropogós ízesített élelmiszer készítmények. (b) A 2009 vtsz. alá tartozó zöldséglé. (c) Zöldséglé 0,5 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalommal (22. Árucsoport).

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat A 2004 vtsz. magyarázata vonatkozik erre a vámtarifaszámra. E vtsz. alá tartozik a „papad” elnevezésű termék, amely hüvelyes zöldségfélék lisztjéből, sóból, fűszerekből, étolajból, kelesztőszerből és néha kis mennyiségű gabona- vagy rizslisztből készült szárított tésztalapokból áll. 2005 10 00

Homogenizált zöldség Lásd az árucsoport Alszámos megjegyzésének 1. pontját.

2005 20 80

Más Ezen alszám alá tartozik a burgonya, szeletelve vagy hasábra vágva, elősütve zsírban vagy olajban, hűtve és vákuumcsomagolva.

2005 70 00

Olajbogyó Ezen alszám alá a 2005 vtsz. HR Magyarázata negyedik bekezdésének (1) pontjában említett olajbogyó tartozik, zöldséggel (pl. spanyol paprikával vagy édespaprikával), gyümölccsel vagy diófélével (pl. mandulával) vagy zöldség és gyümölcs vagy dióféle keverékével töltve is.

2006

Zöldség, gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott)

Az e vtsz. alá tartozó termékeket úgy készítik, hogy először a zöldséget, gyümölcsöt, diófélét, gyümölcshéjat vagy más növényrészt forró vízzel kezelik (amely megpuhítja az anyagot és megkönnyíti a


292

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

cukorral való átitatást) majd a vizet ismételten forráspontig hevítik és az említett termékeket a fokozatosan növelt töménységű cukorszirupban tartják addig, amíg a tartósításuk biztosításához elegendő mértékben átitatódnak cukorral. A legfontosabb cukorral tartósított termékek egész gyümölcs vagy diófélék (cseresznye, kajszibarack, körte, szilva, gesztenye (maróni), dió stb.,) gyümölcsrészek vagy gyümölcsdarabok (narancs, citrom, ananász stb.), gyümölcshéj (cédrátcitron, citrom, narancs, dinnye stb.), más növényrészek (orvosi angelika, gyömbér, jamgyökér, édesburgonya stb.) és virágok (ibolya, mimóza stb.). A drénezett (csepegtetett) terméket olyan szirup (pl. invertcukornak vagy szőlőcukornak szacharózzal alkotott keverékének) felhasználásával készítik, amely a levegőnek kitéve nem kristályosodik. Az átitatás után a felesleges szirupot lecsepegtetik, a visszamaradó termék ragadós tapintású. A cukrozott terméket drénezett terméknek cukorszirupba mártásával nyerik, amely vékony, fényes burkolatként szárad meg. A kandírozott gyümölcsöt úgy készítik, hogy a terméket teljesen átitatják cukorsziruppal úgy, hogy az száradáskor a gyümölcs felületén vagy belsejében kristályokat alkot. Csomagolásától függetlenül nem tartozik ide a cukorral tartósított és szirupba helyezett termék (2002, 2003 vagy 2005 vtsz. a zöldség esetében, vagy 2008 vtsz. a gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más ehető növényrész, pl. cukrozott maróni, azaz gesztenye vagy gyömbér esetében). A szárított gyümölcsöt (pl. datolya és szilva) akkor is a 8. Árucsoportba kell osztályozni, ha csekély mennyiségű hozzáadott cukrot tartalmaz, vagy ha külső felületüket szárított természetes cukorlerakódás borítja, amely a gyümölcsnek az e vtsz. alá tartozó kandírozott gyümölcsökhöz hasonló jelleget kölcsönöz.

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat 2006 00 31–2006 00 38 13 tömegszázalékot meghaladó cukortartalommal Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. a) pontját a cukortartalomra vonatkozóan.

2007

Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy dióféléből, főzéssel készítve, cukorral vgy más édesítőanyag hozzáadásával is

2007 10

- Homogenizált készítmények - Más: - - Citrusfélékből - - Más

2007 91 2007 99

A dzsem egész gyümölcsből vagy gyümölcspépből vagy, egyes zöldségfélékből (pl. tök, padlizsán, más néven tojásgyümölcs vagy törökparadicsom), vagy más termékekből (pl. gyömbér, rózsaszirom), megközelítően azonos arányban hozzáadott cukorból főzéssel készül. Kihűlve mérsékelten szilárd állagú és gyümölcsdarabokat tartalmaz. A gyümölcsíz a dzsemnek egy fajtája, általában a citromfélék (citrusfélék) gyümölcséből készítik. A gyümölcskocsonyákat gyümölcsléből (nyers vagy megfőzött gyümölcsből kisajtolva) cukorral főzve nyerik, a termék kihűlve megszilárdul. Szilárd állagúak, áttetszők és gyümölcsrészektől mentesek.


293

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

Gyümölcs- vagy dió (mogyoró) pürét átpasszírozott gyümölcspépeknek vagy porított diófélének elég sűrű állagig történő főzésével készítik cukor hozzáadásával vagy anélkül. Abban különböznek a dzsemtől, hogy ebben több a gyümölcs és simább állagú. A gyümölcs- vagy diófélék krémét (alma, birs, körte, kajszibarack, mandula, stb.) elpárologtatott gyümölcsvagy dió pürékből nyerik, szilárd vagy csaknem szilárd állagú. Az ide tartozó termékek rendszerint cukorral készülnek, de cukor helyett lehetnek szintetikus édesítőszerrel (pl. szorbitollal) édesítve is. E vtsz. alá tartoznak a homogenizált készítmények is. Nem tartoznak ide: (a) Zselé és krém édesség cukorkaáru vagy csokoládéáru alakjában (1704, vagy 1806 vtsz.). (b) Háztartási-zselé zselatinból, cukor- és gyümölcsléből vagy mesterséges gyümölcseszenciákból készítve (2106 vtsz.).

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat A főzéssel készítve kifejezés értelmezésére lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 5. pontját. Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. a) pontját a cukortartalomra vonatkozóan. Nem tartozik e vtsz. alá az olyan gyümölcspép, amelyet átpaszírozással nyertek, majd vákuumban forrásig melegítettek, amelynek textúrája és vegyi összetétele nem változott meg a hőkezelés hatására (2008 vtsz.). 2007 10 10–2007 10 99 Homogenizált készítmények Lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos megjegyzések 2. pontját.

2008

2008 11 2008 19 2008 20 2008 30 2008 40 2008 50 2008 60 2008 70 2008 80 2008 91 2008 92 2008 99

Más módon elkészített vagy tartósított, máshol nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is - Diófélék, földimogyoró és más mag, egymással keverve is: - - Földimogyoró - - Más, beleértve a keverékeket is - Ananász - Citrusfélék - Körte - Kajszibarack - Cseresznye és meggy - Őszibarack, beleértve a nektarint is - Földieper - Más, beleértve a keverékeket is, a 2008 19 alszám alá tartozó keverékek kivételével: - - Pálmafa csúcsrügy - - Keverékek - - Más

E vtsz. alá kell osztályozni az olyan gyümölcsöt, diófélét és más ehető növényrészt egészben, darabokban vagy zúzva, beleértve ezek keverékeit is, amelyet más árucsoportokban vagy a jelen árucsoport előző vtsz.-ai alatt meghatározott eljárásoktól eltérően készítettek el, illetőleg tartósítottak.


294

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

Ide tartozik többek között: (1) Mandula, földimogyoró, aréka (vagy bétel-) dió és más dióféle szárazon, olajosan, vagy zsírosan pörkölve, növényi olaj, só, ízesítők, fűszerek vagy más adalékanyag tartalommal vagy ilyenekkel bevonva. (2) „Földimogyoró-vaj”, amely pörkölt, őrölt földimogyoróból só vagy olaj hozzáadásával készült krém. (3) Vízben, szirupban, kémiai anyagokban vagy szeszben tartósított gyümölcs (beleértve a gyümölcshéjat és magot is). (4) Gyümölcspép, sterilizálva, főzve is. (5) Egész gyümölcs, mint az őszibarack (beleértve a nektarint is), kajszibarack, narancs (hámozva vagy kimagozva is), törve és sterilizálva, hozzáadott víz- vagy cukorszirup tartalommal is, mindaddig, amíg bármely hozzáadott anyag nem elegendő mennyiségű ahhoz, hogy mint italt közvetlenül fogyaszthassák. Megfelelő mennyiségű víz vagy cukorszirup hozzáadásával közvetlen fogyasztásra elkészített ital a 2202 vtsz. alá tartozik. (6) Főzött gyümölcs. A gőzben vagy forró vízben megfőzött és a fagyasztott gyümölcsöt azonban a 0811 vtsz. alá kell osztályozni. (7) Szár, gyökér és más ehető növényrész (pl. gyömbér, orvosi angelika, jamgyökér, édesburgonya, komlóhajtás, szőlőlevél, pálmafacsúcsrügy) szirupban tartósítva vagy másképp elkészítve vagy tartósítva. (8) Tamarind hüvelyek cukorszirupban. (9) Gyümölcs, diófélék, gyümölcshéj és más ehető növényrész (a zöldségek kivételével) cukorral tartósítva és szirupba helyezve (pl. cukrozott maróni, azaz gesztenye vagy gyömbér) bármilyen csomagolásban. (10) Ozmotikus víztelenítéssel tartósított gyümölcs. Az „ozmotikus víztelenítés” kifejezés olyan eljárást jelent, amelynek során a gyümölcsöt tartósan tömény cukoroldatba áztatják, azért, hogy a gyümölcs természetes víz- és cukortartalmának nagy részét az oldatból származó cukorra cseréljék ki. A gyümölcsöt ezt követően levegőn száríthatják nedvességtartalmának további csökkentése érdekében. Az e vtsz. alá tartozó termékek cukor helyett lehetnek szintetikus édesítőszerrel (pl. szorbitollal) édesítve. Adhatnak más anyagokat (pl. keményítőt) is az ide tartozó termékhez, feltéve, hogy az megtartja gyümölcs, dióféle vagy más ehető növényi rész jellegét. Az e vtsz. alá tartozó termékek lehetnek doboz, bödön vagy légmentes tartály vagy hordó, dob vagy hasonló csomagolásban. Nem tartozik ide a különféle növények vagy növényrészek (beleértve a magokat vagy gyümölcsöket is) keverékéből, vagy egyetlen vagy különféle fajta növények vagy növényrészek (beleértve a magokat vagy a gyümölcsöket is) és más anyagok, mint pl. egy vagy több növényi kivonat keverékei, amelyeket nem ebben a formában fogyasztanak hanem melyeket ital „főzet” (forrázat) vagy „tea” ital készítésre használnak fel (pl. 0813, 0909 vagy 2106 vtsz.). Nem tartozik ide továbbá az olyan különféle árucsoportokba (pl. 7., 9., 11., 12. Árucsoportba) tartozó növény, növényrész, mag vagy gyümölcs (egész, vágott, zúzott, őrölt vagy porított) keveréke, amelyeket nem ebben a formában fogyasztanak, hanem egyrészt közvetlenül italok ízesítésére vagy italkészítéshez kivonatok előállítására használnak (9. Árucsoport vagy a 2106 vtsz.).

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 2. a) pontját a cukortartalomra vonatkozóan. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

295

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 3. pontját a hozzáadott cukorra vonatkozóan. Lásd az árucsoport Kiegészítő megjegyzéseinek 4. pontját az alkoholtartalomra vonatkozóan. 2008 11 10–2008 19 99 Diófélek, földimogyoró és más mag, egymással keverve is Ide tartoznak a 2008 vtsz. HR Magyarázata második bekezdésének (1) és (2) pontjaiban említett termékek, beleértve azok keverékeit is. Ide tartoznak az olyan termékek is: 1. amelyeket pelyhesítettek vagy zúztak, elsősorban süteményekhez használnak; vagy 2. amelyeket őröltek vagy egyéb módon aprítottak, massza formájában, más hozzáadott anyaggal együtt is. Nem tartozik ide azonban a marcipán, nugát stb. készítésére szolgáló massza (1704 vtsz.). 2008 19 11–2008 19 99 Más, beleértve a keverékeket is Ide tartoznak a földimogyoró kivételével a diófélék és egyéb magvak, valamint ezek keverékei, még akkor is, ha azokban a földimogyoró a jelleget adó alkotórész. 2008 30 51

Grépfrútszeletek, beleértve a pomelót Ezen alszám alkalmazásában a „szelet” kifejezés a gyümölcs természetes, egész gerezdeit jelenti. Kis mennyiségű, nem szándékosan létrehozott törött szelet jelenléte nem befolyásolja az ezen alszám alá történő besorolást.

2008 30 71

Grépfrútszeletek, beleértve a pomelót Lásd a 2008 30 51 alszám magyarázatát.

Áruosztályozási vélemények 2008 20

1. Szárított ananász, kocka, szelet vagy szabálytalan alakú darabok formájában, amelyet blansírozással (hirtelen forrázással), cukorszirupban történő ozmotikus víztelenítéssel és ezt követően levegőn végzett víztelenítéssel nyernek.

2008 50

1. Feljavított, szárított sárgabarack, amelyet félbevágott friss gyümölcsből nyernek, gőz segítségével hámozva, kéndioxidot tartalmazó cukorszirupba mártva, szárítókereten és ezt követően meghatározott nedvességtartalmú kb. 20% dehidrátorban szárítva; a cukortartalom kb. 71% (azaz a szárazanyag 90%-a).

2008 60

1. Gyümölcs alkoholban, mely armagnacból, cukorszirupból és természetes gyümölcskivonatokból álló folyadékban lévő 4 db meggyből áll, műanyag fedéllel ellátott 4 cl-es üvegekbe kiszerelve.

2008 99

1. Gyümölcs alkoholban, mely armagnacból, cukorszirupból és természetes gyümölcskivonatokból álló folyadékban lévő egy db aszalt szilvából áll, műanyag fedéllel ellátott 4 cl-es üvegekbe kiszerelve. 2. Szárított papaja, kocka, szelet vagy szabálytalan alakú darabok formájában, amelyet blansírozással (hirtelen forrázással), cukorszirupban történő ozmotikus víztelenítéssel és ezt követően levegőn végzett víztelenítéssel nyernek.


296

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

A 377/2007/EK számú áruosztályozási rendelet Az áru leírása

Besorolás (KN-kód)

Indokok

(1)

(2)

(3)

1. Mogyoró és cukor keverékéből álló mogyorókészítmény őrlemény formájában bemutatva, mely tartalmaz (tömegszázalékban) (*) mogyoróbelet 40, hozzáadott cukrot 60.

2008 19 19

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 2008, 2008 19 és a 2008 19 19 KN-kód szövege határozza meg. Ez a termék azért nem sorolható a 17. árucsoportba, mert mogyoró és cukor keverékéből álló édesített élelmiszerkészítmény (HR-magyarázat 17. árucsoporthoz tartozó általános rendelkezéseinek b) pontja).

A mogyoróbelet 140 °C-on 20–25 percen keresztül pörkölik. A cukrot elkülönítve, azonos hőmérsékleten 15–17 percen keresztül pörkölik. A pörkölt mogyorót és cukrot ezután összekeverik és együtt pörkölik 12– 15 percen keresztül. A készítményt ezután lehűtik, és 1–4 milliméter szemcseméretű darabokra aprítják. Ezután legalább 10 kg-os zsákokba csomagolják, nagykereskedelmi eladásra.

A 1704 vámtarifaszám nem vonatkozik erre az édesített mogyorókészítményre, mivel önmagában nem cukorkaáruként kerül forgalomba vagy használják fel (HR-magyarázat 1704 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának első bekezdése).

Ez a készítmény olyan köztes termék, amely közvetlen fogyasztásra nem alkalmas, hanem csokoládék, fagylaltok, pék- és cukrászsütemények gyártásához használatos.

Ez a termék a 20. árucsoportba tartozik, mivel a 8. árucsoportban nem meghatározott eljárás alapján került elkészítésre vagy tartósításra (20. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. a) pontja és a KN-magyarázat 2008 11 10–2008 19 99 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata). Mogyoró és cukor keverékéből álló, feldolgozási eljáráson (pörkölésen) átesett készítményről lévén szó, ezt a terméket a 2008 19 19 alszám alá kell besorolni (KN-magyarázat 2008 11 10–2008 19 99 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata).

2. Mogyoró és cukor keverékéből álló mogyorókészítmény por formájában bemutatva, mely tartalmaz (tömegszázalékban) (**), mogyoróbelet 40, hozzáadott cukrot 60. A mogyoróbelet 140 °C-on 20–25 percen keresztül pörkölik. A cukrot elkülönítve, azonos hőmérsékleten 15– 17 percen keresztül pörkölik. A pörkölt mogyorót és cukrot ezután összekeverik és együtt pörkölik 12–15 percen keresztül. A készítményt ezután lehűtik, és 1–4 milliméter szemcseméretű darabokra aprítják, mielőtt 20–30


2008 19 19

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 2008, 2008 19 és a 2008 19 19 KN-kód szövege határozza meg. Ez a termék azért nem sorolható a 17. árucsoportba, mert mogyoró és cukor keverékéből álló édesített élelmiszerkészítmény (HR-magyarázat 17. árucsoporthoz tartozó általános rendelkezéseinek b) pontja). A 1704 vámtarifaszám nem vonatkozik erre a készítményre, mivel olyan félkész termék, amely közvetlenül nem e vámtarifaszám alatt meghatározott 297

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

mikron méretűre őrlik. Ezután legalább 12,5 kg-os zsákokba csomagolják, nagykereskedelmi eladásra.

bizonyos típusú cukorkaáruvá került átalakításra (HR-magyarázat 1704 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának első bekezdése és a KNmagyarázat 1704 90 51–1704 90 99 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának 2. bekezdése).

Ez a készítmény olyan köztes termék, amely közvetlen fogyasztásra nem alkalmas, hanem csokoládék, fagylaltok, pék- és cukrászsütemények gyártásához használatos.

Ez a termék a 20. árucsoportba tartozik, mivel a 8. árucsoportban nem meghatározott eljárás alapján került elkészítésre vagy tartósításra (20. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. a) pontja és a KN-magyarázat 2008 11 10–2008 19 99 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata). Mogyoró és cukor keverékéből álló, feldolgozási eljáráson (pörkölésen) átesett készítményről lévén szó, ezt a terméket a 2008 19 19 alszám alá kell besorolni (KN-magyarázat 2008 11 10–2008 19 99 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata).

3. Mogyoró és cukor keverékéből álló mogyorókészítmény massza formájában bemutatva, mely tartalmaz (tömegszázalékban) (***), mogyoróbelet 40, hozzáadott cukrot 60. A mogyoróbelet 140 °C-on 20–25 percen keresztül pörkölik. A cukrot elkülönítve, azonos hőmérsékleten 15– 17 percen keresztül pörkölik. A pörkölt mogyorót és cukrot ezután összekeverik és együtt pörkölik 12–15 percen keresztül. A készítményt ezután lehűtik, és 1–4 milliméter szemcseméretű darabokra aprítják, mielőtt 20–30 mikron méretűre őrlik. Az őrölt készítményt addig keverik, amíg homogén massza formát nem kapnak. Ezután legalább 20 kg-os zsákokba csomagolják, nagykereskedelmi eladásra. Ez a készítmény olyan köztes termék, amely közvetlen fogyasztásra nem alkalmas, hanem csokoládék, fagylaltok, pék- és cukrászsütemények gyártásához használatos.


2008 19 19

A besorolást a Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó 1. és 6. általános szabály, valamint a 2008, 2008 19 és a 2008 19 19 KN-kód szövege határozza meg. Ez a termék azért nem sorolható a 17. árucsoportba, mert mogyoró és cukor keverékéből álló édesített élelmiszerkészítmény (HR-magyarázat 17. árucsoporthoz tartozó általános rendelkezéseinek b) pontja). A 1704 vámtarifaszám nem vonatkozik erre a készítményre, mivel olyan félkész termék, amely közvetlenül nem e vámtarifaszám alatt meghatározott bizonyos típusú cukorkaáruvá került átalakításra (HR-magyarázat 1704 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának első bekezdése, ix. pontja és a KN-magyarázat 1704 90 51–1704 90 99 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázatának 2. bekezdése). Ez a termék a 20. árucsoportba tartozik, mivel a 8. árucsoportban nem meghatározott eljárás alapján került elkészítésre vagy tartósításra (20. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. a) pontja és a KN-magyarázat 2008 11 10–2008 19 99 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata).

298

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

Mogyoró és cukor keverékéből álló, feldolgozási eljáráson (pörkölésen) átesett készítményről lévén szó, ezt a terméket a 2008 19 19 alszám alá kell besorolni (KN-magyarázat 2008 11 10–2008 19 99 vámtarifaszámhoz tartozó magyarázata).

(*)

Az 1. számú fénykép csupán tájékoztató jellegű. A 2. számú fénykép csupán tájékoztató jellegű. (***) A 3. számú fénykép csupán tájékoztató jellegű. (**)

2009

2009 11 2009 12 2009 19 2009 21 2009 29

Gyümölcslé (beleértve a szőlőmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is (+) - Narancslé: - - Fagyasztva - - Nem fagyasztva, legfeljebb 20 Brix értékkel - - Más - Grépfruit- (beleértve a pomelót) lé: - - Legfeljebb 20 Brix értékkel - - Más - Bármilyen más egynemű citrusgyümölcs leve:


299

IV. ÁRUOSZTÁLY

2009 31 2009 39 2009 41 2009 49 2009 50 2009 61 2009 69 2009 71 2009 79 2009 80 2009 90

20. ÁRUCSOPORT

- - Legfeljebb 20 Brix értékkel - - Más - Ananászlé: - - Legfeljebb 20 Brix értékkel - - Más - Paradicsomlé - Szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is): - - Legfeljebb 30 Brix értékkel - - Más - Almalé: - - Legfeljebb 20 Brix értékkel - - Más - Bármilyen más egynemű gyümölcs- vagy zöldséglé - Gyümölcs- vagy zöldséglé keverék

A nem erjesztett és hozzáadott alkoholtartalom nélküli leveket illetően lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 6 bekezdését. Az e vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldségleveket általában friss, egészséges és érett gyümölcsökből vagy zöldségekből sajtolással nyerik. Ez történhet (mint a citrusfélék esetében) mechanikai „prés” segítségével, amely ugyanolyan elvek alapján működik, mint a háztartási citromfacsaró vagy egyszerű sajtolással, melyet megelőzhet zúzás vagy darálás (különösen az alma), esetében hideg vagy a forró vízzel vagy gőzzel kezelés (pl. a paradicsom, fekete ribizli és egyes zöldségek, mint a sárgarépa és zeller). Az ilyen módon nyert folyadékokat általában az alábbi eljárásoknak vetik alá: (a) Derítés, a gyümölcslevet derítőanyagok (zselatin, fehérje, kovaföld stb.), enzimek vagy centrifugálás segítségével elkülönítik a legtöbb szilárd anyagtól. (b) Szűrés, legtöbbször kovafölddel, azbeszttel vagy cellulózzal stb. bevont szűrőlapok segítségével történik. (c) Átfúvatás, az oxigén eltávolítása érdekében alkalmazott eljárás, mert a készítmény színét és ízét elrontaná. (d) Homogenizálás, az egyes nagyon húsos gyümölcsökből (paradicsom, őszibarack stb.) nyert leveknél alkalmazzák. (e) Sterilizálás, az erjedés megakadályozására. Erre különféle módszerek alkalmazhatók, például, pasztőrözés (hosszú időtartamú vagy „villámgyors”), elektromos sterilizálás elektródákkal felszerelt gépekben, szűréssel történő sterilizálás, tartósítás nyomás alatt, széndioxid felhasználásával, lehűtés, kémiai sterilizálás (pl. kéndioxid, nátrium-benzoát segítségével), ibolyántúli sugarakkal vagy ioncserélővel való kezelés. E különféle kezelések következtében a gyümölcs- vagy zöldséglevek általában tiszta, nem erjedt folyadékból állnak. Azonban egyes levek (főként azok, amelyeket pépes gyümölcsből, mint pl. sárgabarackból, őszibarackból és paradicsomból nyernek) finoman eloszlatott alakban, akár szuszpenzióként, akár pedig üledékként még tartalmazhatnak péprészeket is. E vtsz. alá tartozik a gyakorlatilag elég ritkán előforduló olyan gyümölcslé is, amelyet szárított gyümölcsökből nyernek, ezek azonban csak olyan gyümölcsök lehetnek, amelyek frissen levet tartalmaznak. Erre példa a „szilvalé”, amelyet szilvának diffúzőrben vízzel több órán keresztül történő hevítésével nyernek. Nem tartozik azonban ide az a többé-kevésbé folyékony termék, amelyet olyan friss vagy szárított gyümölcsnek (pl. borókabogyó és csipkebogyó) vízben való hevítése útján nyernek, amely gyakorlatilag levet nem tartalmaz; az ilyen termékek általában a 2106 vtsz. alá tartoznak. Az ide tartozó levek lehetnek sűrítve (fagyasztva is), kristály vagy por alakjában, feltéve, hogy a por teljesen vagy majdnem teljesen oldódik vízben. Ezeket a termékeket rendszerint meleg (ez történhet vákuumban is) vagy hideg (liofilizálási) eljárással nyerik. VÁMTARIFA MAGYARÁZAT

300

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

Egyes sűrített leveket a Brix értékük alapján lehet a megfelelő nem sűrített levegő, megkülönböztetni (lásd az árucsoporthoz tartozó Alszámos Megjegyzések 3. pontját). Az e vtsz. alá tartozó gyümölcs vagy zöldséglevek az alábbiakban felsorolt, a feldolgozás során keletkező vagy külön hozzáadott anyagokat is tartalmazhatják, feltéve, hogy ezáltal jellegük nem változik meg : (1) Cukor. (2) Más természetes vagy szintetikus édesítő anyag, ha a hozzáadott mennyiség nem haladja meg azt a mértéket, amely szükséges a szokásos édes íz biztosítására és a gyümölcs- vagy zöldséglé továbbra is megfelel az e vtsz.-ra vonatkozó előírásoknak, különösen ami a különböző alkotórészek természetes arányú egyensúlyát illeti (lásd a lenti (4) pontot). (3) A lé tartósítása céljából vagy az erjedés megakadályozása érdekében hozzáadott termék (pl. kéndioxid, széndioxid, enzimek). (4) Szabványosító anyagok (pl. citromsav, borkősav) és olyan hozzáadott termékek, amelyek a gyártási eljárás során elpusztított vagy károsult alkotórészeket helyreállítják (pl. vitaminok, színezőanyagok) vagy a termék ízét „rögzítik” (pl. szorbitolt adnak a porított vagy kristályosított citrusféle gyümölcslevekhez). Nem tartozik azonban e vtsz. alá az olyan gyümölcslé, amelyben az alkotórészek (citromsav, gyümölcsből kivont illóolaj stb.) egyikét olyan mennyiségben adagolják, hogy ennek következtében a természetes gyümölcslében található különböző alkotórészek aránya nyilvánvalóan megváltozik; ilyen esetben a termék ugyanis elvesztette eredeti jellegét. Az e vtsz. alá tartozó zöldséglevek tartalmazhatnak hozzáadott sót (nátrium-kloridot), fűszereket vagy ízesítőanyagokat is. Hasonlóképpen, az azonos vagy különböző fajtájú gyümölcs- vagy zöldséglevek egymás közötti keverékei e vtsz. alá tartoznak éppúgy, mint a helyreállított levek (vagyis olyan termékek, amelyeket úgy nyernek, hogy a besűrített léhez olyan mennyiségű vizet adnak, hogy az nem haladja meg azt a mennyiséget, mint amennyit a természetes összetételű, nem sűrített hasonló lé tartalmaz). Ha azonban egy természetes gyümölcs- vagy zöldségléhez vizet adnak vagy besűrített léhez nagyobb mennyiségben adnak vizet, mint amennyi kell ahhoz, hogy az eredeti lé természetes lé jellegét helyreállítsa, hígított termék keletkezik amely rendelkezik a 2202 vtsz. alá tartozó ital tulajdonságaival. Azok a gyümölcs- vagy zöldséglevek, amelyek nagyobb mennyiségű széndioxidot tartalmaznak, mint ami a lében általában jelen van, nem osztályozhatók ide, hanem e termékek a szénsavval telített gyümölcslevekkel azonosan kezelendők, és nem osztályozható ide továbbá a limonádé és a gyümölcslevekkel ízesített szénsavval telített víz sem (2202 vtsz.). Ide kell osztályozni a szőlőmustot is, bármilyen felhasználási céllal, ha az erjedés nem kezdődött meg. Ezt többnyire ugyanolyan eljárásnak vetik alá, mint a más gyümölcsleveket, a szőlőmust nagyon hasonlít az eredeti szőlőléhez. Jellegzetessége az, hogy mint sűrítmény vagy kristály kerül forgalomba (ez utóbbi alakban a kereskedelemben „szőlőcukor” vagy „szőlőméz” néven ismerik és a finom péksütemények vagy cukorkaáru, gyömbéres mézeskalács, édességek stb. készítésénél használják). A részben erjedt szőlőmust, akár lefojtották az erjedésben akár nem, valamint a nem erjedt szőlőmust, amelyhez alkoholt adtak, amelyek alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot a 2204 vtsz. alá tartoznak. Nem tartozik ide továbbá: (a) Paradicsomlé, amelynek szárazanyag tartalma legalább 7 százalék (2002 vtsz.). (b) Gyümölcs- vagy zöldséglé 0,5 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalommal (22. Árucsoport).


301

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

Alszámos magyarázat 2009 11 alszám A „fagyasztott narancslé” kifejezés az olyan sűrített narancslére is vonatkozik, amely –18 °C körüli hőmérsékletre lehűtve és azon tartva nem fagy teljesen szilárddá.

A Kombinált Nómenklatúra szerinti magyarázat M1¨A „nem erjesztetve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül” kifejezésre vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó megjegyzések (6) bekezdését. A Brix értékre vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó alszámos megjegyzések (3) bekezdését. A hozzáadott cukorra vonatkozóan lásd az árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzések 5.a) pontját. Az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5.b) pontjának alkalmazásában azon terméket, amelyhez olyan mennyiségben adtak cukrot, hogy gyümölcslétartalma 50 tömegszázaléknál kevesebb lett, úgy kell tekinteni, hogy elvesztette a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcslé jellegét. Annak megállapítására, hogy a termék a cukor hozzáadása miatt elvesztette-e eredeti jellegét, csak az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. és 5. pontja alkalmazandó. A különféle cukrok szaharózban kifejezett mennyiségét az említett Kiegészítő megjegyzések 2. pontja szerint kell meghatározni. Ha a hozzáadott cukor mennyisége az árucsoporthoz fűzött Kiegészítő megjegyzések 5.a) pontja alapján számítva meghaladja az 50 tömegszázalékot, a számított gyümölcslétartalom 50 tömegszázaléknál kevesebb lesz, ezért az ilyen termék nem osztályozható a 2009 vtsz. alá. Az árucsoporthoz tartozó kiegészítő megjegyzések 5. b) pontja nem alkalmazandó a sűrített természetes gyümölcslevekre. Következésképpen a sűrített természetes gyümölcslevek nincsenek kizárva a 2009 vtsz. alól. A 2009 vtsz. alá tartozó termékekhez más anyag hozzáadására vonatkozóan lásd a Harmonizált Rendszer 2009 vtsz.-hoz tartozó magyarázatát. PÉLDA Egy narancsléminta elemzése a következő eredményt hozta: – a refraktométerről leolvasott érték 20 °C-on: 65,3, – a különféle cukrok szaharózban kifejezett számított mennyisége (az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 2. pontja): 62,0 (65,3 × 0,95), – a számított hozzáadott cukortartalom (az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontja): 49 tömegszázalék (62,0 – 13), – a számított gyümölcslétartalom: 51 tömegszázalék (100 – 49). Következtetés: a minta az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 5.b) pontja alapján nem veszítette el eredeti jellegét, mert a számított gyümölcslétartalom nem lett kevesebb 50 tömegszázaléknál.§M1 2009 11 11–2009 11 99 Fagyasztva Lásd a 2009 11 alszámhoz tartozó HR Magyarázatot. 2009 50 10 és 2009 50 90

Paradicsomlé Lásd az árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 4. pontját és a vonatkozó magyarázatot.


302

IV. ÁRUOSZTÁLY

20. ÁRUCSOPORT

2009 69 51

Koncentrált Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 6. pontját.

2009 69 71

Koncentrált Lásd az árucsoporthoz tartozó Kiegészítő megjegyzések 6. pontját.


303

20. ÁRUCSOPORT ZÖLDSÉGFÉLÉKBŐL, GYÜMÖLCSBŐL, DIÓFÉLÉKBŐL VAGY MÁS NÖVÉNYRÉSZEKBŐL ELŐÁLLÍTOTT KÉSZÍTMÉNYEK

Recommend Documents