MÓZES Kiszínező könyv a JDC-MAZS Alapítvány/Salom Klub Festő Szakkörének munkáiból 2016
1
A festőszakkör és alkotói
Bevezető
A közel 22 éves Salom Klub egyik új kezdeményezése az időseknek szervezett Festő Szakkör, amely meglepően sok állandó résztvevőt vonzott. A tagok olyan lelkesek, hogy a szakkör az első megmutatkozás (jelen könyv és egy kiállítás) után tovább folytatódik.
A zsidó irodalmi hagyomány tulajdonképpen nem más, mint megszámlálhatatlanul sok szöveg több ezer éves párbeszéde. E szövegek egymást újra- és átértelmezik, a későbbi szövegek gyakran életre keltenek elfelejtett régieket, amelyek így új értelmet kapnak, sőt, időnként azt is mondhatjuk, hogy egy-egy egészen újszerű magyarázatnak köszönhetően a régi szöveg új szöveggé válik. A héber Szentírás, első része a Tóra, azaz Mózes öt könyve, úgy tűnik, soha el nem apadó inspiráció forrása. A zsidó kultúra a Tórát az ókortól a posztmodern korig folyamatosan új értelemmel megtölthető, mindig aktuális jelentést közvetítő szövegnek tekintette. A hagyomány megőrzése és átadása a zsidó kultúrában soha nem azt jelentette, hogy ugyanazt az értelmezést ismételgetjük és ugyanazt a gyakorlatot változatlan formában adjuk tovább a közvetkező generációnak. Noha ez paradoxonnak hathat, de a hagyomány fennmaradásának éppen az az előfeltétele, hogy meglegyen benne a változás lehetősége. Ha mindig mindenki ugyanúgy értelmezte volna a Tóra szövegét, akkor nagy valószínűséggel a Mózesi könyvek mára teljesen jelentőségüket vesztették volna. A bibliai szövegek nemcsak a zsidókat és az irodalmi hagyomány folytatóit inspirálták. Az ókortól kezdve napjainkig különböző népek különböző művészeti ágakban olyan képzőművészeti alkotásokat hoznak létre, amelyeket a Tóra vagy a héber Szentírás jelenetei ihlettek. E művek gyakran egymásra reflektálnak, ugyanakkor minden ábrázolás „újraírja” az eredeti történetet. E némileg hos�szúra nyúlt fejtegetésre a hagyomány változásáról és a Tóra értelmezésének kimeríthetetlenségéről két okból volt szükség. Elsősorban hogy hangsúlyozzam: a Salom Klub alkotói egy ősi hagyományt folytatnak akkor, amikor hagyják, hogy a Tórai történetek megszólítsák őket. Másodsorban azért, mert fontosnak tartom leszögezni: még ha a képeken látható értelmezés néhol el is tér a megszokottól – ez a művészi eszközökkel folytatott értelmezés természetes velejárója. A Salom Klub-tagok inspirálásában fontos szerepet játszott egy az eredeti tórai történeteket újraértelmező szöveg, Thomas Mann A törvény című novellája. Thomas Mann a XX. századi német humanizmus egyik kiemelkedő alakja volt. A humanizmust napjainkban egyre többen értelmezik isten-nélküli vallásnak, amely valójában a természettudományos eredményekkel alá nem támasztható hitelveken (ha úgy tetszik ideológiai dogmákon) nyugszik, de önmagát a történelem és az emberi létezés ismerőjének tartja. Mann írása jó példa erre, hiszen megpróbálta a humanista vallás „prófétái”, azaz a XIX. század társadalom- és természettudósai által létrehozott „szent iratok” nyomán újraértelmezni a Tóra szövegét. E szemléletnek megfelelően Mann minden bibliai csodára természettudományosnak tűnő magyarázatot keresett, és arról
A Salom Klub programkoordinátora: Repper Rita A szakkör vezetője Lunger Katalin festőművész Alkotók Csóra Viktória Deák Jánosné Dr. Szirtes Éva Enrique Contreras, Chile Hidvégi Éva Kalmár Zsuzsanna Katalin László Deme József Marder Györgyné (szül. Ragendorfer Júlia) Sebők Éva Szabó Csabáné (szül. Hidvégi Éva) Szekeres Tamásné, (szül. Kósa Mária) Zsubrinszky Zsuzsanna
Mózes /Moses
2
3
is meg volt győződve, hogy Mózes, Áron, Mirjám, Józsua és a Tóra többi hősének viselkedését megmagyarázhatjuk, ha cselekedeteik mögött gazdasági, politikai és pszichológiai indokokat keresünk. Thomas Mann magyarázatai ma naivnak hatnak, és noha keletkezésük óta még egy évszázad sem telt el, máris legalább annyira meseszerűnek” tűnnek, mint az a többezer éves eredeti történet, amelynek „tudományos” magyarázata próbált lenni. Természetesen Mann értelmezése éppúgy egy legitim olvasata a Tórának, ahogy annyi más magyarázat is az, és egy ősi szöveg erejét csak növeli, ha minden korban újraírják. Az írás keletkezéstörténetéhez tartozik, hogy ez a novella Mann egyetlen megrendelésre írt műve. 1943-ban a kiadó a háború elől Amerikába menekült írót arra kérte, alkosson olyan művet amely „megvédi” a nyugati civilizáció erkölcsi alapjának tekintett Tízparancsolatot Hitler támadásától. Ironikus, hogy Mann ezt a célt úgy kívánta megvalósítani, hogy az eredeti történetet radikálisan eltérő módon írta újra, és sokszor cseppet sem kedvező színben festette le a zsidókat. A novella bizonyos részletei máig tökéletesen megfelelnek az antiszemita sztereotípiáknak, és ezen az sem változtat, ha Mann szándékai a legjobbak voltak. A Salom Klub tagjai képekben mesélik el a Tóra történeteit, és ezzel részeseivé válnak az egyik legősibb zsidó tevékenységnek: egy ősi történet újraértelmezésének. A festmények magukért beszélnek, és jól felismerhetően idézik fel a Tórából ismert jeleneteket. A képek mellé írt magyarázatokban igyekeztem a tórai történet és Thomas Mann olvasata közötti különbségeket kiemelni. E kötet egy újabb bizonyítéka annak, hogy a zsidó hagyomány forrásai képesek minden korban, minden korosztályt kérdezésre, gondolkodásra, értelmezésre és önálló alkotások létrehozására buzdítani. Dr. Balázs Gábor eszmetörténész
01
Mózes a kosárban
Számos kultúra mitológiájában szerepel olyan hős, aki magára hagyott, egy idegen által megmentett kisgyermekként kezdi a pályafutását. Izrael ősatyáinak részletesen kifejtett eredettörténetével összehasonlítva valóban feltűnő, hogy a Tóra meglehetősen szűkszavúan számol be Mózes fogantatásának és születésének körülményeiről. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Thomas Mann újraértelmezze Mózes születésének történetét és egy olyan, általa valószínűbbnek tartott verzióval álljon elő, amelyre a Tórában nagyon nehéz lenne akár csak utalást is felfedezni.
4
5
02
Mózes és az Egyiptomi hercegnő
A tórai történetben a fáraó lánya pozitív hős: megmenti a pusztulásra ítélt héber csecsemőt. Thomas Mann szerint hihetőbb, hogy az egyiptomi hercegnő kicsapongó természetű volt, és Mózes valójában a fáraó lánya és egy héber rabszolga tiltott szerelmének gyümölcse volt. A hercegnő miután státuszából fakadóan nem tudta felnevelni törvénytelen gyermekét, ezért Mózest a Tórában szüleiként említett Ámrám és Jocheved gondjaira bízta.
6
7
03
Mózes neveltetése
Noha a Tóra jószívű, gyermekmentő hősnője Thomas Mannál egy fiát elhagyó, kétes erkölcsű nővé vált, azt azért a humanista német író is a javára írja, hogy gyermekének neveltetéséről gondoskodott, és annak érdekében, hogy fia megismerhesse az egyiptomi kultúrát és tudományt, egy neves egyiptomi iskolába küldette, ahonnan Mózes azonban pár év után visszaszökött nevelőszüleihez és Izrael népéhez.
8
9
04
A rabszolgahajcsár halála
Mann általában a lehető legnagyobb írói szabadsággal kezelte a Tórában írottakat, azonban a kevés szinte változatlan formában megtartott történet egyike az, amely elmeséli Mózes „vezetői karrierjének” meglehetősen nehéz kezdetét. A hirtelenharagú Mózes agyonütött egy kegyetlen egyiptomi rabszolgahajcsárt, azonban mivel Izrael fiai között elterjedt tettének híre, így Mózesnek azért kellet Egyiptomból elmenekülnie, mert saját népének fiai fordultak ellene, amikor köztük próbált igazságot tenni.
10
11
05
Az égő csipkebokor
A Tóra szerint az Örökkévaló, Izrael Istene először egy lángoló, de el mégsem égő csipkebokorból szólította meg Mózest, aki ott kapta első prófétai küldetését. Mivel Thomas Mann szándéka az volt, hogy a tórai történetet úgy tegye érthetővé és hihetővé, hogy közben Istennek nem tulajdonít benne szerepet, így a csipkebokornál történt kinyilatkoztatás szerinte valójában Mózes „meditációs élményét” meséli el, és az isteni hang, amelyet a bokornál hallott nem más, mint saját vallási és politikai intuíciójának belső hangja.
12
13
06
Mózes és a fáraó
Mivel Thomas Mann olvasatában Mózes valójában a fáraó balkézről való unokája volt, ezért szerinte a két vezető tárgyalása és politikai vitája egyben megrázó családi és személyes dráma is volt. Sőt, Mann képzeletében a fáraó lánya, Mózes vérszerinti anyja is visszatért a történetbe. Ő az, aki aktív szerepet játszott abban, hogy az uralkodó egyáltalán fogadja a rabszolganép önjelölt küldöttét, és nemcsak hogy ne végeztesse ki merészségéért, de végül beleegyezzen, hogy Izrael népe elhagyhassa Egyiptomot. 14
15
07 A bot csodája
A Tóra egyik legismertebb története, amikor Áron botja kígyóvá változik a fáraó előtt, de mivel az egyiptomi mágusok is képesek a botok kígyóvá változtatására, ezért a csoda nem éri el a kívánt hatást. Azonban míg a Tórában a különböző természetfeletti hatalmak csapnak össze, addig Thomas Mann szerint csak arról volt szó, hogy Mózes és Áron tévedésből egy olyan „trükköt” választottak, amelyet a fáraó varázslói is ismertek, és ezért nem sikerült az egyiptomiakat meggyőzniük.
16
17
08
09
A sáskajárás
Az elsőszülöttek halála
Mivel Thomas Mann célja az volt, hogy Izrael népének történetét racionalizálja, és minden Istennek tulajdonított eseménynek megkeresse a természettudományok szempontjából is elfogadható magyarázatát, ezért nem meglepő, hogy a tíz csapásból az első kilencet, így a sáskajárást is, Egyiptomban ismert, ritka, de nem különösebben valószínűtlen természeti jelenségként értelmezte. Különleges csak annyi volt bennük, hogy véletlenül épp Mózes és a fáraó tárgyalása alatt fordultak elő, de isteni csapássá csak a későbbi történetmondók képzelete tette őket.
Thomas Mann történetének morális szempontból egyik legproblémásabb része az elsőszülöttek halálának átértelmezése. Míg a Tóra szerint ebben az esetben egy különösen szigorú isteni büntetésről volt szó, addig Mann olvasatában Józsua vezetésével egy zsidó halálosztag pusztította az egyiptomiak elsőszülötteit, nota bene a másodszülöttek jóváhagyásával és segítségével. Az egyiptomiak értékeit elrabló, gyerekgyilkos zsidókról szóló történetet a történelem viharaira érzékeny, jeles humanista szerző 1944-ben találta időszerűnek és ízlésesnek közzétenni.
18
19
10
A Sás-tenger szétválasztása
Dicséretére szóljon Thomas Mann-nak, aki minden különösebb erkölcsi aggály nélkül alakította át az elsőszülöttek halálának történetét a zsidók által elkövetett tömegmészárlássá, hogy Izrael megmenekülését és a fáraó seregének pusztulását nem a zsidók politikai realizmusának tulajdonította, hanem annak, hogy Mózes ismert egy titkos gázlót a mocsárban. Ráadásul a vakszerencse is közrejátszott az események alakulásában: a tenger vizét félresöprő szél éppen Izrael népének megfelelő pillanatban állt el, ezzel okozva a fáraó seregének vesztét.
20
21
12
Mózes felmegy a Szináj-hegyre
A Tóra szerint a Szináj-hegyi kinyilatkoztatás minden idők legnagyobb erejű találkozása volt az isteni és az emberi szféra között, amelynek eredménye az örök szövetség megkötése volt Izrael és az Örökkévaló között. Thomas Mann olvasatában egy zseniális vezető egy vulkán barlangjába bújva, negyven nap alatt megalkotta a héber írást, és kőbe véste a legalapvetőbbnek tartott társadalmi normákat, miközben hű segítője, Józsua a nép tudta nélkül titokban táplálékhoz juttatta.
11
A manna
A Tóra történeteinek főszereplője Isten, Thomas Mann könyvének hőse azonban az ember. Időnként még csak nem is Mózes, a szellem, hanem Józsua, a gyakorlat embere. Mann szerint tehát Mózes és Józsua, nem pedig Isten, vezetik Izrael fiait a pusztaságban. Ők ismerik a sivatag rejtett forrásait és növényeit, és ennek köszönhetően minden természetfeletti erő nélkül, némi propaganda és szemfényvesztés segítségével elhitetik Izrael fiaival, hogy a manna növény gyümölcse isteni ajándék a számukra. 22
23
13 A kőtáblák
A Tízparancsolat a zsidókeresztény kultúra egyik alapvető dokumentuma, amelyet a Tóra szerint az isteni bölcsesség alkotott. Thomas Mann könyvében az emberi tapasztalat, bölcsesség és intuíció segítségével Mózes létrehozott egy tömör, a nép legegyszerűbb fia számára is érthető összefoglalót, amelyet kőbe vésett, saját vérével színezett ki, és az elméleti bölcsességet kiegészítő gyakorlati okosságot jelképező Józsuával közösen vitt el Izrael fiaihoz.
24
25
14
Az aranyborjú imádásának bűne
A bálványimádáshoz szokott nép számára a láthatatlan és alaktalan Örökkévaló Isten túlzottan absztrakt Isten volt. Amikor Mózes negyven napig távol maradt és elterjedt a rémhír, hogy többé nem tér vissza a néphez, akkor gyorsan kiderült, hogy a tömegnek látható és tapintható istenképre van szüksége, ezért elkészítették az ókorban elterjedt termékenységszimbólum, a bika képére formált szobrukat. Erről az eseményről a Tóra oly realisztikusan számol be, hogy Thomas Mann is szinte változatlan formában veszi át a történetet. 26
27
15
A kőtáblák összetörése, a bálványimádók megbüntetése
A Szináj-hegyről visszatérő Mózest a nép kishitűsége, gyors elpártolása az igaz Istentől annyira felháborította, hogy a frissen készített bálványt saját maga pusztította el. Mivel ez az esemény hihetőnek és valósághűnek tűnt Thomas Mann számára, ezért ezen a ponton is viszonylag pontosan követte a Tóra történetét, azt csak azzal egészítve ki, hogy az aranyborjú porrá zúzásához Mózes az igaz Isten törvényét rögzítő kőtáblákat használta fel, és ez magyarázza meg az első kőtáblák széttörését. Egy rabszolgasághoz szokott embercsoport szabad, törvénykövető, saját kultúrájához és társadalmi rendjéhez ragaszkodni képes népi közösségé való formálása nem történhet meg súlyos belső harcok és áldozatok nélkül. Az új és a saját közösségi kultúra megteremtéséhez nem volt más út a Tóra – és Thomas Mann – szerint, minthogy a régi, idegen kultúra híveit példás szigorral kellett megbüntetni.
28
29
16
A sivatagi vándorlás
Mind a Tórában leírt történet, mind Thomas Mann novellájának tanulsága az, hogy az igazán mélyreható változásokhoz időre van szükség. Egy közösség mentalitása, kultúrája, hagyománya még akkor sem változtathatóak meg egy csapásra, ha egészen kiemelkedő vezetői vannak. Ezért a szolgasághoz szokott, Egyiptomból kivonuló nemzedék alkalmatlan volt rá, hogy elfoglalhassa az atyáinak ígért országot, és Izrael fiai sivatagi vándorlásának addig kellett tartania, amíg az új, szabadságban nevelkedett nemzedék teljesen átvette atyái helyét.
30
31
17
Bevonulás Kánaánba
A Tóra nem, csak Józsua könyve tartalmazza a „honfoglalás” történetét, amely során Izrael fiai meghódítják Kánaánt. A mózesi könyvek azzal érnek véget, hogy Józsua, az új vezető irányításával a fiatal nemzedék nekivág, hogy birtokba vegye ősei örökségét. A sivatagban felnőtt nemzedék végre kialakíthatja a saját hazájában, a saját törvényeit követő saját kultúráját. 32
33
18
Mózes nem léphet be Izrael országába
Érdekes módon Thomas Mann novellája még Mózes halála előtt, Izrael és az Örökkévaló szövetségének újbóli megerősítésének elmondásával véget ér. A Tóra, noha beszámol Mózes haláláról, de homályban hagyja, hogy Isten pontosan miért nem engedi meg Mózesnek, Izrael legnagyobb prófétájának, az egyiptomi kivonulás és a sivatagi vándorlás hősének, hogy beléphessen az ígéret áhított földjére. Ennek következtében a Tóra tulajdonképpen nem egy válasszal, hanem egy kérdéssel ér véget, ami akár jelképe is lehetne a kutatást, a kérdezést egyik legfőbb intellektuális értékének tartó zsidó kultúrának.
34
35
A tenger szétválasztása
A zsidóság és Isten szövetségének története a szakkör tagjai számára ismert volt. Számomra, akinek egyik szenvedélye a rajztanítás, jó volt látni, hogy az alkotók képesek a legenda egyedi látásmódot tükröző újraértelmezésére, az általuk régen nem használt vizuális nyelven, a színek, vonalak és tónusok segítségével. A festmények bebizonyították, hogy a kreativitás és egyedi látásmód nincs korhoz kötve. Lunger Katalin A festő szakköri munka során bizonyossá vált számomra, hogy minden alkotófolyamat alkalmas arra, hogy felelevenítsük emlékeinket, hogy elmondjunk magunkról valami személyeset. A „festőnövendékek” hétről hétre egyre természetesebben engedték el a fantáziájukat, és adták át magukat a pillanat szépségének. Így a mózesi történet is, mint saját élményük teremtődött újjá. Legyenek Önök is részesei ennek az újraértelmezésnek, és színezzék ki a vonalas rajzokat saját elképzelésük szerint. Repper Rita
Kiadvány grafikai terve: Klausz Andi A Salom Klubról további információk www.jdc-mazs.hu/programok www.balinthaz.hu/salomklub www.fb.com/salomklub
36
