SAJTÓKÖZLEMÉ Y. A Tanács ülése. Közlekedés, Távközlés és Energia. Brüsszel, március S A J T Ó

HU

AZ EURÓPAI UIÓ TAÁCSA

8176/09 (Presse 73) (OR. en)

SAJTÓKÖZLEMÉY A Tanács 2935. ülése

Közlekedés, Távközlés és Energia Brüsszel, 2009. március 30-31. Elnök

Petr BEDL a Cseh Köztársaság közlekedési minisztere Ivan LAGER a Cseh Köztársaság belügyminisztere

SAJTÓ Rue de la Loi 175

B – 1048 BRUSSELS

T el.: +32 ( 0)2 281 6319 / 6319

Fa x: +32 (0)2 281 8026

[email protected] http://www.consilium.europa.eu/Newsroom

8176/09 (Presse 73)

1

HU

30.-31.III.2009

A Tanács ülésének legfontosabb eredményei

Közlekedés A Tanács nyilvános irányadó vitát tartott az Euromatrica-irányelv tervezetéről, és felkérte az előkészítő szerveit a javaslat vizsgálatának folytatására. A Tanács nyilvános tanácskozás keretében általános megközelítést alakított ki a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló jelenlegi irányelv módosításáról szóló irányelvtervezetről. A Tanács elfogadta a SESAR-projekt európai légiszolgáltatási főtervének jóváhagyásáról szóló határozatot és az e terv jövőbeli fejlesztésének bizonyos vonatkozásairól szóló állásfoglalást. A Tanács ezen túlmenően az alábbiakról fogadott el következtetéseket: –

a „Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére” című bizottsági közlemény,

–

a „Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra” című bizottsági közlemény,

–

a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség.

Távközlés A Tanács elfogadta a mindenki számára hozzáférhető információs társadalomról szóló következtetéseket. A Tanács véleménycserét tartott a gazdasági visszaesésnek az információs és kommunikációs technológiákra kifejtett hatásáról, és arról, hogy e technológiák hogyan lendíthetik fel az uniós gazdaságot.

8176/09 (Presse 73)

2

HU

30.-31.III.2009

TARTALOM1

RÉSZTVEVŐK............................................................................................................................. 5

MEGTÁRGYALT APIREDI POTOK SZÁRAZFÖLDI KÖZLEKEDÉS ................................................................................................... 7 Euromatrica .................................................................................................................................... 7 A közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezése ............... 8 INTERMODÁLIS KÉRDÉSEK ÉS HÁLÓZATOK ....................................................................... 9 Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére – A Tanács következtetései ................................................................................................................. 9 LÉGI KÖZLEKEDÉS................................................................................................................... 18 SESAR – Európai légiszolgáltatási főterv – A Tanács állásfoglalása............................................. 18 Légi közlekedési megállapodás Kanadával.................................................................................... 22 HAJÓZÁS .................................................................................................................................... 23 A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogai ........................................................... 23 Az Európai Unió tengeri szállítási politikája a 2018-ig terjedő időszakban – A Tanács következtetései............................................................................................................................... 24 A korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség – A Tanács következtetései .............................. 31 TÁVKÖZLÉS............................................................................................................................... 36 A mindenki számára hozzáférhető információs társadalom – A Tanács következtetései................. 36 A gazdasági visszaesés hatása az információs és kommunikációs technológiákra .......................... 43 EGYÉB......................................................................................................................................... 44 A TANÁCSI ÜLÉS ALKALMÁVAL ZAJLÓ ESEMÉNYEK ..................................................... 47

1

 Amennyiben a nyilatkozatokat, következtetéseket vagy állásfoglalásokat a Tanács hivatalosan elfogadta, ezt az érintett napirendi pontra vonatkozó címben feltüntetik, és a szöveg idézőjelbe kerül.  A szövegben hivatkozott dokumentumok elérhetők a Tanács honlapján http://www.consilium.europa.eu.  A nyilvánosság számára hozzáférhető, a tanácsi jegyzőkönyvekben megtalálható nyilatkozatokkal elfogadott jogi aktusokat csillaggal jelölik; e nyilatkozatok a fent említett tanácsi honlapon hozzáférhetők vagy a sajtóirodától beszerezhetők.

8176/09 (Presse 73)

3

HU

30.-31.III.2009 EGYÉB JÓVÁHAGYOTT APIREDI POTOK KÖZLEKEDÉS –

A tiszta és energiahatékony járművek használatának előmozdítása ...................................................................48

–

Megállapodás Kanadával a polgári légi közlekedés biztonságáról .....................................................................48

–

Megállapodások a Koreai Köztársasággal, Vietnammal és Mongóliával a légiközlekedési szolgáltatásokról..............................................................................................................................................49

–

Megállapodás a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unióval a légi szolgáltatásokról ..................................49

–

Gépjárművek időszakos műszaki vizsgálata .....................................................................................................50

GAZDASÁGI ÉS PÉ1ZÜGYEK –

Németország nemzeti központi bankjának külső könyvvizsgálója.....................................................................50

KÖLTSÉGVETÉS –

Az uniós költségvetés finanszírozásának kiigazítása.........................................................................................51

VERSE1YKÉPESSÉG –

Veszélyes anyagok és készítmények – Ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás ..............................51

KUTATÁS –

EU–Oroszország tudományos és technológiai együttműködési megállapodás ...................................................52

–

EU–USA tudományos és technológiai együttműködési megállapodás...............................................................52

BELSŐ PIAC –

A gépjárművek jóváhagyási rendszere .............................................................................................................52

MEZŐGAZDASÁG –

Különleges táplálkozási célú élelmiszerek........................................................................................................53

KÖR1YEZETVÉDELEM –

A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználása.............................53

ÍRÁSBELI ELJÁRÁS RÉVÉ1 TÖRTÉ1Ő HATÁROZATHOZATAL –

EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás ...........................................................................................53

KI1EVEZÉSEK –

Régiók Bizottsága ...........................................................................................................................................54

8176/09 (Presse 73)

4

HU

30.-31.III.2009

RÉSZTVEVŐK

A tagállamok kormányai és az Európai Bizottság képviseletében a következő személyek jelentek meg: Belgium: Vincent VAN QUICKENBORNE Etienne SCHOUPPE

a vállalatokért és az adminisztratív egyszerűsítésért felelős miniszter a miniszterelnök mellé rendelt mobilitási államtitkár

Bulgária: Petar Vassilev MUTAFCHIEV Plamen VATCHKOV

közlekedési miniszter az ITC állami ügynökség elnöke

Cseh Köztársaság: Petr BENDL Ivan LANGER Lenka PTÁČKOVÁ MELICHAROVÁ Pavel ŠKVÁRA Martin TLAPA Dánia: Lars BARFOED émetország: Engelbert LÜTKE DALDRUP Bernd PFAFFENBACH Észtország: Gert ANTSU Írország: Noel AHERN Görögország: Evripidis STYLIANIDIS Anastasios PAPALIGOURAS Spanyolország: Magdalena ÁLVAREZ ARZA Francisco ROS PERÁN Franciaország: Dominique BUSSEREAU Nathalie KOSCIUSKO-MORIZET

közlekedési miniszter belügyminiszter az európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes a közlekedési miniszter helyettese az ipari és kereskedelmi miniszter helyettese, Európai Uniós Részleg közlekedési miniszter államtitkár, Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium államtitkár, Gazdasági és Technológiai Minisztérium helyettes állandó képviselő a Közlekedési Minisztérium útbiztonságért felelős politikai államtitkára közlekedési és hírközlési miniszter a kereskedelmi flottáért, az Égei-tengerért és a szigetekkel kapcsolatos politikáért felelős miniszter infrastruktúráért felelős és közlekedési miniszter távközlési és az információs társadalomért felelős államtitkár közlekedési államtitkár stratégiai tervezésért és a digitális gazdaság fejlesztéséért felelős államtitkár

Olaszország: Altero MATTEOLI

infrastruktúráért felelős és közlekedési miniszter

Ciprus: Nicos NICOLAIDES

hírközlési és közlétesítményekért felelős miniszter

Lettország: Kaspars GERHARDS

közlekedési miniszter

Litvánia: Eligijus MASIULIS

közlekedési miniszter

Luxemburg: Jean-Louis SCHILTZ

8176/09 (Presse 73)

az együttműködésért és a humanitárius tevékenységért felelős miniszter, kommunikációs miniszter, védelmi miniszter

5

HU

30.-31.III.2009 Magyarország: CSEPI Lajos Málta: Austin GATT Hollandia: Camiel EURLINGS Ausztria: BURES, Doris Lengyelország: Magdalena GAJ Maciej JANKOWSKI

Portugália: Mário LINO José MARIANO GAGO Románia: Radu BERCEANU Marius CONSTANTIN FECIORU Szlovénia: Patrik VLAČIČ GYÖRKÖS József

államtitkár, Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium infrastruktúráért felelős, közlekedési és hírközlési miniszter közlekedési, a közlétesítményekért felelős és vízügyi miniszter közlekedési, innovációs és technológiai miniszter az infrastruktúráért felelős miniszter helyettese államtitkár-helyettes, Infrastruktúráért Felelős Minisztérium

közlétesítményekért felelős, közlekedési és hírközlési miniszter tudományügyi, technológiaügyi és felsőoktatási miniszter közlekedési és az infrastruktúráért felelős miniszter államtitkár, Hírközlési és Információtechnológiai Minisztérium közlekedési miniszter államtitkár, Felsőoktatási, Tudományügyi és Technológiaügyi Minisztérium

Szlovákia: Ľubomír VÁŽNY

közlekedési, postaügyi és távközlési miniszter

Finnország: Anu VEHVILÄINEN

közlekedési miniszter

Svédország: Åsa TORSTENSSON Leif ZETTERBERG Egyesült Királyság: Geoff HOON Lord CARTER of BARNES Bizottság: Antonio TAJANI Viviane REDING

8176/09 (Presse 73)

infrastruktúráért felelős miniszter az infrastruktúráért felelős miniszter mellé rendelt államtitkár közlekedési miniszter hírközlési, technológiai és műsorszolgáltatásért felelős politikai államtitkár alelnök Biztos

6

HU

30.-31.III.2009 MEGTÁRGYALT APIREDI POTOK SZÁRAZFÖLDI KÖZLEKEDÉS Euromatrica A Tanács nyilvános tanácskozás során tudomásul vette a nehéz tehergépjárművekre egyes infrastruktúrák használatáért kivetett díjakról szóló 1999/62/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre vonatkozó javaslat terén elért eredményekről szóló elnökségi jelentést (7546/09). A Tanács egy elsősorban a forgalmi torlódások kérdésével foglalkozó irányadó vitát is tartott, és felkérte a Tanács előkészítő szerveit a javaslat vizsgálatának folytatására. A Tanács előkészítő szervei elsősorban a következő lezáratlan kérdésekkel foglalkoznak: az irányelv hatálya, a forgalmi torlódással kapcsolatos díjak szedése, beleértve a legmagasabb kivethető költségeket is, cselekvési terv, a bevételek elkülönítése és a peremterületek. A megállapodás létrejöttének fő akadályát továbbra is a forgalmi torlódással kapcsolatos díjak szedésére vonatkozó nézetkülönbségek jelentik. Bár a cseh elnökség előterjesztett kompromisszumos javaslatokat, mint például a forgalmi torlódással kapcsolatos díjak bevezetésének elhalasztása (a részletekkel kapcsolatban lásd a 7546/09 dokumentumot), a tagállamok azonban továbbra is egymásnak ellentmondó nézeteket osztanak. Mielőtt végleges döntést lehetne hozni az irányelvtervezetről, tovább kell vizsgálni az összetettségéből fakadó problémák megoldásának legjobb módjait és eszközeit, figyelembe véve a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetet is. A bizottsági javaslat célja, hogy a tagállamokat differenciált útdíjak alkalmazására ösztönözze a közúti árufuvarozás környezetvédelmi hatékonyságának és teljesítményének javítása érdekében. Létrehoz továbbá egy olyan keretet, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok a „felhasználó fizet” és a „szennyező fizet” elv bevezetése révén az úthasználati díjakat azon külső költségek függvényében számíthassák ki és igazíthassák ki, amelyeket a közúti árufuvarozás a levegőszennyezéssel, a zajszennyezéssel és a forgalomtorlódással összefüggésben eredményez. E díjak tisztább és üzemanyag-hatékonyabb járművek használatára, a forgalmi torlódásnak kevésbé kitett útvonalak választására, a járművek kihasználtságának optimalizálására, valamint az infrastruktúrák hatékonyabb kihasználására fogja ösztönözni a járművek üzemeltetőit. A Bizottság 2008 júliusában nyújtotta be javaslatát (11857/1/08 ). E javaslat a francia elnökség alatt, a Közlekedési Tanács decemberi ülése keretében megvitatásra került. Az Európai Parlament 2009 márciusában elfogadta az első olvasatot követő véleményét (7419/09).

8176/09 (Presse 73)

7

HU

30.-31.III.2009 A közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezése A Tanács nyilvános tanácskozás keretében általános megközelítést alakított ki a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló 2002/15/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre vonatkozó javaslatról (7577/09). A jelenlegi irányelv olyan közös szabályokat határoz meg, amelyek minimumkövetelményeket állapítanak meg a fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek szociális védelme tekintetében, és – azáltal, hogy javítják a közúti közlekedés biztonságát és egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak – a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek egészségének védelme és biztonságának javítása felé tett jelentős lépésként értékelendők. A Tanács és az Európai Parlament a 2002/15/EK irányelv elfogadásakor megállapodott abban, hogy azt 2009. március 23-tól elvben valamennyi önálló vállalkozói tevékenységet folytató gépjárművezetőkre alkalmazni kellene, és a Bizottságot felkérték arra, hogy legkésőbb ezen időpont előtt két évvel a két intézménynek nyújtson be egy jelentést, majd egy jogalkotási javaslatot. A Bizottság ennek megfelelően 2008 októberében benyújtotta a 2002/15/EK irányelv módosítására irányuló javaslatát (14461/08). A Tanács által a bizottsági javaslat elveivel összhangban jóváhagyott szöveg előírja az önálló vállalkozói tevékenységet folytató munkavállalókat ki kell zárni az irányelv hatálya alól. Ez azonban nem sértheti a tagállamok azon jogát, hogy e gépjárművezetőkre is alkalmazzák a 2002/15/EK irányelv rendelkezéseit. Az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága 2009 márciusában elutasította a bizottsági javaslatot. Azt a 2009. májusi plenáris ülés elé terjesztik szavazásra.

8176/09 (Presse 73)

8

HU

30.-31.III.2009 ITERMODÁLIS KÉRDÉSEK ÉS HÁLÓZATOK Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére – A Tanács következtetései A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket: „AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, TEKINTETTEL: –

az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK irányelvre,

–

a Közösségen belüli elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/52/EK irányelvre,

–

az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló, 2008. július 9-i 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–

az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről szóló, 2004. december 22-i 2005/1/EK tanácsi rendeletre,

–

a „Környezetbarátabb közlekedés” című, 2008. július 8-i bizottsági közleményre,

–

a „Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára – Az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidei felülvizsgálata” című, 2006. június 22-i bizottsági közleményre,

8176/09 (Presse 73)

9

HU

30.-31.III.2009 –

„A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv” című, 2007. október 18-i bizottsági közleményre,

–

az „Európa biztonságosabb, tisztább és hatékonyabb mobilitása felé: Az első »Intelligens autó« jelentés” című bizottsági közleményre,

–

az „Európai közlekedésbiztonsági cselekvési program – a közúti balesetek áldozatai számának felére csökkentése az Európai Unióban 2010-ig: a közös felelősség” című bizottsági közleményre,

–

az „i2010 – európai információs társadalom a növekedésért és a foglalkoztatásért” című bizottsági közleményre,

–

„A 2. eBiztonsági közlemény: Az eSegélyhívó megismertetése a polgárokkal” című, 2005. szeptember 14-i és „Az eCall helyes pályára állítása – Cselekvési terv (3. eBiztonsági közlemény)” című, 2006. november 23-i bizottsági közleményre,

–

„Az »Intelligens autó« kezdeményezés – A gépjárművek intelligenciájának, biztonságának és tisztaságának fokozása érdekében alkalmazott információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos ismeretterjesztés” című, 2006. február 15-i bizottsági közleményre,

–

„A városi mobilitás új kultúrája felé” című, 2007. szeptember 25-i bizottsági zöld könyvre,

–

a közlekedési ágazatbeli telematikáról szóló, 1994. október 24-i 94/C 309/01 tanácsi állásfoglalásra, a közlekedési ágazatbeli telematikáról szóló, 1994. november 4-i bizottsági közleményre, valamint a telematika közúti fuvarozásban való bevezetéséről szóló, 1995. szeptember 28-i 95/C 264/01 tanácsi állásfoglalásra,

–

„A közúti közlekedési telematika európai bevezetésének közösségi stratégiája és kerete, valamint az első javasolt intézkedések” című, 1997. május 20-i bizottsági közleményre és a Közlekedési Tanács 1997. június 17-i, kapcsolódó következtetéseire,

8176/09 (Presse 73)

10

HU

30.-31.III.2009 –

a magánszféra telematikaalapú közlekedési és utazási információs szolgáltatások európai bevezetésében való részvétele jogi és gazdasági keretfeltételeinek kidolgozásáról szóló, 2001. július 4-i bizottsági ajánlásra;

MIVEL: –

a mobilitás az európai polgárok életminőségének, továbbá az Európai Unió és tagállamai versenyképességének lényeges eleme,

–

a közúti biztonság fokozása érdekében folyamatos erőfeszítéseket kell tenni,

–

a közlekedési ágazatnak jelentős mértékben hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez,

–

a közlekedési ágazat fenntarthatóbb fejlődése a környezeti károk, valamint a torlódások és a balesetek számának csökkenését eredményezné,

–

az intelligens közlekedési rendszereknek (IKR) jelentős mértékben hozzá kell járulniuk a fenntartható közlekedéspolitikával kapcsolatos célkitűzések helyi, nemzeti és európai szinten való eléréséhez, figyelembe véve a multimodalitás szempontjait is,

–

az intelligens közlekedési rendszereknek hozzá kell járulniuk a hatékony, biztonságos és környezetbarát közlekedési szolgáltatások kifejlesztéséhez, valamint piaci lehetőségeket kell teremteniük az európai ipar számára, és meg kell erősíteniük annak versenyképességét,

–

az intelligens közlekedési rendszerek bevezetése a városokon belüli mobilitás javítását, a forgalmi torlódások csökkenését, alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátást és energiafelhasználást eredményezhet, többek között a fenntarthatóbb közlekedési lehetőségek, azaz a villamos, a metró, a vasút, az autóbusz, a trolibusz, a közös autóhasználat stb. elősegítésével,

–

az intelligens közlekedési rendszerekben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához fontos, hogy a bevezetett rendszerek és alkalmazások a felhasználók számára európai szinten kínált szolgáltatások tekintetében megfelelő összeegyeztethetőséget, kölcsönös átjárhatóságot és folyamatosságot biztosítsanak,

8176/09 (Presse 73)

11

HU

30.-31.III.2009 –

a releváns nemzetközi fórumokon folyó munkát figyelembe kell venni,

–

az intelligens közlekedési rendszerek közúti közlekedésben való alkalmazásának európai bevezetésére vonatkozó, elsősorban magánkezdeményezéseken alapuló jelenlegi üzleti modellnek megvannak a maga korlátai, ezért a magán- és közszféra közötti erősebb együttműködésre van szükség,

–

a jogalkotási tevékenységet, a szabványosítást és a pénzügyi támogatást ötvöző integrált közösségi megközelítést már olyan hasonló IKR-kezdeményezések tekintetében is eredményesen alkalmazták, mint például az ERTMS, a VTMIS/AIS és a RIS,

–

az IKR-szolgáltatások alkalmazásának bevezetésére irányuló beruházások várhatóan ösztönzik az innovációt, jó minőségű munkahelyeket teremthetnek, és rövid távon társadalmi és gazdasági előnyöket eredményezhetnek, ami különösen fontos a jelenlegi pénzügyi és gazdasági helyzetben,

–

a transzeurópai közúthálózattal kapcsolatos, az „EasyWay” projekt keretében folyamatban lévő munka az intelligens közlekedési rendszerek összehangolt uniós bevezetésének egyik alapját jelenti a közúti közlekedés tekintetében,

–

az IKR-alkalmazások és szolgáltatások kiválasztását és bevezetését a szükségletek – és adott esetben kísérleti projektek – értékelésére kell alapozni, és azok során tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás, a hatékonyság, a költséghatékonyság, a földrajzi folytonosság és a kölcsönös átjárhatóság elvét, valamint figyelembe kell venni a kidolgozottság fokát,

–

az adminisztratív terheket a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.

A TANÁCS: 1.

ÜDVÖZLI a „Cselekvési terv az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére” című, 2008. december 16-i bizottsági közleményt, és TUDOMÁSUL VESZI az azt kísérő, az intelligens közlekedési rendszerek közúti közlekedésben való alkalmazásának bevezetésére vonatkozó keretrendszer meghatározásáról szóló irányelvjavaslatot;

8176/09 (Presse 73)

12

HU

30.-31.III.2009 2.

FELKÉRI az elnökséget, hogy az IKR-irányelvjavaslatra vonatkozó megbeszélések keretében hívjon össze rendkívüli munkaülést az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának európai bevezetésére vonatkozó, 2008 decemberében közzétett cselekvési tervben foglalt konkrét intézkedések mindegyikének megvitatása és pontosítása érdekében;

3.

TÁMOGATJA azokat az általános célkitűzéseket, és elvben azon prioritásokat, amelyeket a Bizottság az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának az Európai Unióban való bevezetése felgyorsítására és koordinálására határozott meg;

4.

ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy segítse elő az összeurópai szabályozási keret megteremtését, amely részletes előírásokat tartalmaz az IKR-szolgáltatások összeegyeztethetősége, kölcsönös átjárhatósága és folyamatossága, valamint adott esetben a határokon átnyúló eredményesség tekintetében. A szubszidiaritás elvével összhangban a bevezetésre és végrehajtásra vonatkozó döntéseket a tagállamok vagy adott esetben a magánszektor hozza meg. Az intelligens közlekedési rendszerek megvalósításának folytatása során az egyes tagállamok által kialakított, meglévő IKR-infrastruktúrákat a technológiai haladás és a pénzügyi erőfeszítések szempontjából figyelembe kell venni;

5.

ELISMERI, hogy szükség van az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának az Európai Unióban való bevezetését akadályozó, illetve a jövőben felmerülő korlátok pontosabb azonosítására, valamint e korlátoknak a felszámolását célzó rövid, közép- és hosszú távú stratégiák kialakítására, hogy – adott esetben szabályozás, szabványosítás, kutatás-fejlesztés, ösztönző jellegű intézkedések, valamint a jelenlegi pénzügyi kereten belül nyújtott közösségi pénzügyi támogatás révén – biztosítható legyen az IKRszolgáltatások összeegyeztethetősége, kölcsönös átjárhatósága és folyamatossága;

6.

HANGSÚLYOZZA, hogy valamennyi közlekedési mód tekintetében és az egyes közlekedési módok között intelligens közlekedési rendszereket kell kifejleszteni, amelyek hozzájárulnak a fenntartható közlekedéspolitikával kapcsolatos célkitűzések eléréséhez, figyelembe véve a multimodalitás szempontjait is;

8176/09 (Presse 73)

13

HU

30.-31.III.2009 7.

FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az intelligens közlekedési rendszerek és szolgáltatások összeegyeztethetőségének, kölcsönös átjárhatóságának és folyamatosságának útjában álló akadályok azonosítására és felszámolására irányuló munkájukat, valamint határozzák meg a szükséges funkcionális jellemzőket az európai szabványosítás megkezdése és támogatása érdekében, továbbá segítsék elő a transzeurópai alkalmazásokat az alábbi célkitűzésekkel: –

a közúti, forgalmi és utazási adatoknak és információknak az érintett felhasználók általi optimális felhasználása,

–

modális váltás, komodalitás, valamint az IKR-szolgáltatások optimális felhasználása az intermodális közlekedés terén,

–

a forgalomirányítási és teheráru-kezelési IKR-szolgáltatások folyamatossága az európai közlekedési folyosókon és az agglomerációkban,

–

fokozott közúti biztonság és védelem,

–

a járművek eredményes integrációja a közlekedési infrastruktúrába;

8.

ELISMERI a Bizottság által a cselekvési tervben előterjesztett tájékoztató jellegű ütemtervet;

9.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy térképezze fel, miként lehetne előrehaladni a veszélyeztetett útfelhasználók, valamint a csökkent mozgásképességű, illetve a csökkent tájékozódási képességű személyek biztonságával és kényelmével kapcsolatos intézkedések terén;

10.

ezzel összefüggésben ÚGY ÍTÉLI MEG, hogy különösen a következőket kellene kiemelt intézkedésként végrehajtani, az intelligens közlekedési rendszerek valamennyi közlekedési módot átfogó jobb integrációja és koordinációja révén, a magán- és a közszféra közötti jobb együttműködésre alapozva:

10.1

a következőkhöz szükséges követelmények meghatározása: i.

a valós idejű forgalmi és utazási információk pontossá tétele és határokon átnyúló rendelkezésre bocsátása az IKR-felhasználók számára,

8176/09 (Presse 73)

14

HU

30.-31.III.2009 ii.

a közúti és forgalmi adatok gyűjtése és az IKR-szolgáltatóknak történő továbbítása, beleértve a nem várt események és válsághelyzetek kezelésére vonatkozó megfelelő intézkedéseket is,

iii.

amennyiben lehetséges, a digitális térképekhez felhasznált, már meglévő és elérhető közúti és forgalmi adatok pontosítása és azok rendelkezésre bocsátása a digitálistérkép-készítők és a szolgáltatók számára, valamint

iv.

amennyiben lehetséges, „egyetemes forgalmi információk” biztosítása ingyenesen valamennyi felhasználó számára: –

különösen a közúti biztonságot veszélyeztető helyzetekkel (pl. forgalmi torlódásokkal, balesetekkel) kapcsolatban

–

és ezen információk minimális tartalma;

10.2

a teher- és utasszállítási IKR-szolgáltatások folyamatosságára vonatkozó minimumkövetelmények/szükséges követelmények meghatározása a közlekedési folyosók mentén, a városi/városok közötti régiókban és a különböző közlekedési módok között;

10.3

a következőkhöz szükséges intézkedések meghatározása: i.

innovatív technológiák alkalmazása a teherszállítási logisztika IKR-alkalmazásainak megvalósításában,

ii.

a kölcsönösen átjárható, az Unió egészében működő eCall összehangolt bevezetésének előmozdítása együttműködés és megfelelő szabványosítás alapján,

iii.

európai IKR-keretrendszer kifejlesztése, amely konkrétan kiterjed az intelligens közlekedési rendszerekkel kapcsolatos kölcsönös átjárhatóság, a szolgáltatások folytonossága és a multimodalitás szempontjaira, és amelyen belül a tagállamok és az illetékes tagállami hatóságok a magánszektorral együttműködve kialakíthatják a nemzeti, regionális vagy helyi szintű mobilitásra vonatkozó saját IKR-rendszereiket,

8176/09 (Presse 73)

15

HU

30.-31.III.2009 iv.

az úthasználók biztonságának javítása a fedélzeti ember–gép felület, valamint a hordozható készülékek használata és a járművön belüli berendezések biztonságossága tekintetében,

v.

a teherautók és kereskedelmi járművek számára védett parkolóhelyeket biztosító, intelligens közlekedési rendszerek által vezérelt foglalási és információs rendszerek bevezetése,

vi.

a különböző IKR-alkalmazások nyitott platformra integrálása, amely lehetővé teszi, hogy a járműveket egyedi fedélzeti egységgel lássák el,

vii.

olyan fejlett, gépjárművezetést támogató rendszerek bevezetésének ösztönzése, amelyek a sérüléseket a legnagyobb mértékben csökkenthetik, továbbá a legnagyobb életmentő potenciállal rendelkeznek,

viii. a járművön belüli, a járművek közötti és az út menti infrastruktúrával való kommunikációt elősegítő, nyitott kapcsolódási felületekre vonatkozó szabvány véglegesítése, ix.

az együttműködő rendszerek (jármű–jármű és jármű–infrastruktúra kommunikáció) fejlesztésének, tesztelésének és alkalmazásának további előmozdítása;

11.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy legkésőbb 2011 végéig foglalkozzon az IKR-alkalmazások és -szolgáltatások kapcsán végzett adatkezeléssel kapcsolatban felmerülő biztonsági és személyesadat-védelmi szempontokkal, valamint az IKR-alkalmazások és különösen a járműbe szerelt biztonsági rendszerek használatához kapcsolódó felelősség kérdéseivel;

12.

FELSZÓLÍTJA a Bizottságot, hogy az IKR-alkalmazásokkal és -szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházási döntések meghozatalához fejlesszen ki döntés-előkészítési eszközöket, valamint dolgozzon ki iránymutatásokat az IKR-létesítmények és szolgáltatások közfinanszírozására vonatkozóan;

13.

a szubszidiaritás elvének teljes tiszteletben tartása mellett és a működési zavarok elkerülése érdekében arra ÖSZTÖNZI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az IKRkezdeményezéseknek a fenntartható regionális és városi mobilitás területére történő összpontosítása érdekében hozzanak létre célirányos IKR-együttműködési fórumot, adott esetben a nemzeti kormányok / a regionális/helyi önkormányzatok részvételével;

8176/09 (Presse 73)

16

HU

30.-31.III.2009 14.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy – amennyiben szükséges – dolgozzon ki és adjon az európai szabványügyi szerveknek a szabványosításra vonatkozó megbízást a szabványok meghatározásának felgyorsítása érdekében;

15.

FELKÉRI az európai szabványügyi szerveket, hogy járuljanak hozzá az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásának bevezetéséhez, és gyorsítsák fel az európai szinten kölcsönösen átjárható és összeegyeztethető intelligens közlekedési rendszerekre vonatkozó műszaki szabványok és előírások meghatározására irányuló munkájukat;

16.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy dolgozza ki az intelligens közlekedési rendszerekhez kapcsolódó infrastruktúra finanszírozásának a közlekedéspolitikai célkitűzések irányította módszerét, ideértve az általános, illetve az egyes intézkedésekre vetített pénzügyi hatások elemzését is, például az intelligens közlekedési rendszerek hatásvizsgálata révén. E módszernek segítségül kellene szolgálnia a tagállamok és a Bizottság számára az új IKRinfrastruktúráknak, illetve a meglévők korszerűsítésének a finanszírozásához;

17.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az ágazattal konzultálva erősítse meg a biztonságos ember–gép felületre vonatkozó meglévő keretet, különösen a járművekbe épített információs eszközök és a hordozható eszközök tekintetében;

18.

ÖSZTÖNZI a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az IKR-kérdések terén nemzetközi szinten folytatott együttműködést, és hozzon megfelelő intézkedéseket;

19.

ÖSZTÖNZI a köz- és a magánszférát, hogy a globális, folyamatos, pontos és garantált időés helyzetmeghatározást igénylő IKR-alkalmazások és -szolgáltatások céljára költséghatékony módon használják fel a műholdas infrastruktúrákat (többek között a Galileo- és az EGNOS-programot).”

8176/09 (Presse 73)

17

HU

30.-31.III.2009 LÉGI KÖZLEKEDÉS SESAR – Európai légiszolgáltatási főterv – A Tanács állásfoglalása A Tanács elfogadta a SESAR-projekt1 európai légiszolgáltatási (ATM) főtervének jóváhagyásáról szóló határozatot (7119/09). Az európai ATM-főterv biztosítja a SESAR-projekt kiépítési és üzemeltetési szakaszának menetrendjét. A Tanács ezen túlmenően e jóváhagyással kapcsolatban az alábbi állásfoglalást fogadta el, amely kiemeli e terv jövőbeli fejlesztésének bizonyos vonatkozásait: „AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, emlékeztetve: i.

az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítása érdekében közös vállalkozás alapításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2006. június 9-i tanácsi nyilatkozatra,

ii.

a SESAR közös vállalkozás (a továbbiakban: a közös vállalkozás) alapításáról szóló, 2007. február 27-i 219/2007/EK tanácsi rendeletre, valamint a 219/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1361/2008/EK tanácsi rendeletre,

1

A SESAR-projekt (egységes európai égbolt – légiforgalmi szolgáltatások kutatása) célja, hogy 2020-ra az EU számára a légi közlekedés biztonságos és környezetbarát fejlesztését lehetővé tevő hatékony légiforgalmi irányítási rendszer alakuljon ki. A SESAR az egységes európai égbolt technológiai és ipari dimenziója. Három szakaszból áll: a meghatározási szakasz (2005–2008), amelynek eredményeképpen létrejöhetett a jövőbeli légiszolgáltatási rendszer létrehozását célzó ATM-főterv; a kiépítési szakasz (2008–2013), amelyet a közös vállalkozás fog felügyelni, valamint az üzemeltetési szakasz (2014–2020). and the deployment phase (2014-2020).

8176/09 (Presse 73)

18

HU

30.-31.III.2009 iii.

a közös vállalkozás hivatalos megalapításáról szóló, 2007. június 8-i tanácsi állásfoglalásra,

iv.

a SESAR-program kiépítési szakaszának elindításáról szóló, 2008. október 9-i tanácsi állásfoglalásra,

v.

a SESAR-projekt által az európai polgári légi közlekedés fenntartható növekedésének biztosításában betöltött fontos szerepre,

vi.

a SESAR-projektből következő, a környezetvédelem javításával és a kibocsátások csökkentésével kapcsolatos kilátásokra,

vii.

a jövőbeli európai ATM-rendszer sikeres fejlődésének alapvető elemét képező köz- és magánszférabeli partnerségekre,

viii.

a magánszférabeli partnerek jelentősen megnövekedett felelősségére a SESAR-projekt kapcsán felmerülő valamennyi további intézkedés műszaki alapjai, valamint a projektnek a tagállamok és az érintett felek közötti közös megegyezésén alapuló meghatározási szakaszának tekintetében,

tekintettel: az egységes európai égbolt ATM-kutatási (SESAR) projektje európai légiszolgáltatási főtervének (ATM-főterv) jóváhagyásáról szóló tanácsi határozattervezetre, 1.

ÜDVÖZLI a Bizottság 2008. november 14-én kiadott, „Légiforgalmi szolgáltatási főterv (ATM-Főterv)” című közleményét;

8176/09 (Presse 73)

19

HU

30.-31.III.2009 2.

az ATM-főtervet kezdeti változatnak TEKINTI, amelyet a SESAR-projekt kiépítési és üzemeltetési szakaszára vonatkozó, folyamatosan fejlődő dokumentumként kell értelmezni, továbbá EMLÉKEZTET arra, hogy az ATM-főterv bármely lényegi módosításának hivatalos eljárást követve, a tagállamokkal és valamennyi érintett szereplővel együttműködve kell történnie, és azt a 219/2007/EK tanácsi rendelet 5. cikke (4) bekezdésével összhangban be kell nyújtani az egységes égbolttal foglalkozó bizottságnak, figyelembe véve a funkcionális légtérblokkokat és a helyi dimenziókat is;

3.

FELKÉRI a Bizottságot annak biztosítására, hogy a SESAR közös vállalkozás 2010 márciusának vége előtt nyújtsa be elfogadásra az ATM-főterv első naprakésszé tett változatát az igazgatási tanácsnak;

4.

HANGSÚLYOZZA, hogy a kiépítési szakasz során folytatni kell az új technológiák kutatását és fejlesztését, és megfelelő módszereket (többek között a reális adatok gyűjtésére vonatkozó elveket) kell kialakítani a teljesítménybeli célkitűzések, valamint az elért eredmények nyomon követése vonatkozásában, azokat az ATM-főtervvel összevetve;

5.

a SESAR közös vállalkozás által kidolgozandó kockázatkezelési tervet az ATM-főterv létfontosságú részének TEKINTI, és FELKÉRI a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös vállalkozás pontosítsa a jelenlegi kockázatkezelési tervet és legfőbb prioritásként tegye naprakésszé a magas szintű kockázatokra vonatkozó becsléseket és az azokhoz kapcsolódó kockázatcsökkentési intézkedéseket;

6.

EMLÉKEZTET arra, hogy a 219/2007/EK tanácsi rendelet 1. cikkének (5) bekezdése értelmében a SESAR közös vállalkozás felel az ATM-főterv végrehajtásáért, továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy a SESAR közös vállalkozás átfogó ellenőrzést gyakorol az Eurocontrolra ruházott feladatok, valamint a kiépítési szakasz felett, ideértve a megfelelő finanszírozási és támogatási mechanizmusokat is;

7.

EMLÉKEZTET arra, hogy a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot a közös vállalkozás által végzett munkáról, ideértve a kockázatokkal és a kockázatcsökkentő intézkedésekkel kapcsolatos munkát is;

8176/09 (Presse 73)

20

HU

30.-31.III.2009 8.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy először 2010-ben, majd azt követően évente tegyen jelentést a Tanácsnak az ATM-főterv végrehajtása terén a közös vállalkozás által elért eredményekről. E jelentésnek mindig tartalmaznia kell a kockázatkezelési terv naprakésszé tételét, kockázatcsökkentő intézkedéseket és a lényegi költségvetési vonatkozásokat;

9.

ÚJÓLAG HANGSÚLYOZZA a Bizottság felkérését arra, hogy – az egységes égbolttal foglalkozó bizottsággal folytatott kellő konzultációt követően – 2010 vége előtt nyújtson be határozott javaslatokat a SESAR üzemeltetési szakaszának előkészítésére és az e szakaszra való átmenetre vonatkozóan, hangsúlyt helyezve az irányításra, valamint a megfelelő, illetve adott esetben bizonyos érintett felek tekintetében innovatív finanszírozási mechanizmusokra;

10.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy a SESAR közös vállalkozással és valamennyi érintett szereplővel konzultálva, valamint a katonasággal együttműködve dolgozzon ki szabályozási ütemtervet, és azt rendszeresen tegye naprakésszé. Ez a SESAR végrehajtási csomagok megvalósításának támogatását célzó közösségi jogi keretre (végrehajtási szabályokra és közösségi előírásokra) fog épülni;

11.

FELKÉRI a Bizottságot annak biztosítására, hogy a SESAR közös vállalkozás dolgozzon ki átfogó, valamennyi érintett félre vonatkozó kommunikációs tervet, amely adott esetben a meglevő konzultációs mechanizmusokra épül és figyelembe veszi a funkcionális légtérblokkokat és a helyi dimenziókat is;

12.

FELKÉRI a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kiépítési szakasz alatt a szabályozó hatóságok megfelelően részt vegyenek a SESAR közös vállalkozás által létrehozott konzultációs folyamatban;

13.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy a közös vállalkozás és az érintett felek tevékenységét határozottan a SESAR-ból eredő első eredményeknek az – érvényesített és szabványosított technológiák használata által, üzleti esettanulmányok révén történő – elérésére, a költséghatékonysági elemzésre és a konzultációs mechanizmusra összpontosítsa;

8176/09 (Presse 73)

21

HU

30.-31.III.2009 14.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a SESAR és az annak megfelelő NEXTGEN egyesült államokbeli rendszer, illetve az ICAO-régiókbeli más projektek közötti lehető legmagasabb szintű interoperabilitás elérése, valamint az ICAO átfogó koncepcióival való összhang szükségességének tiszteletben tartása és figyelembe vétele érdekében;

15.

E célból FELKÉRI a Bizottságot, hogy nyújtson be ajánlást a Tanács számára a Bizottság arra való felhatalmazása érdekében, hogy az Amerikai Egyesült Államok szövetségi légügyi hatóságával együttműködési egyetértési megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat kezdjen;

16.

HANGSÚLYOZZA, hogy az ATM-főterv kidolgozása során az egységes európai égbolt külső dimenziójának részeként figyelembe kell venni a nem uniós országok szomszédságát annak érdekében, hogy a Bizottság támogatást kapjon a közös légtér létrehozása terén való előrehaladásban.”

Légi közlekedési megállapodás Kanadával A Tanács pozitív politikai állásfoglalást tett a Kanadával kötendő légi közlekedési megállapodás tervezetével kapcsolatban, és kérte a végleges szöveg annak érdekében történő elkészítését, hogy a határozatot a megállapodásnak várhatóan a májusi EU–Kanada csúcstalálkozón sorra kerülő aláírása előtt el lehessen fogadni. A megállapodás megtárgyalására a Bizottság által a Tanácstól 2007 októberében kapott felhatalmazás alapján került sor, és az a tagállamok által Kanadával kötött jelenlegi kétoldalú megállapodások helyébe lép. A megállapodás a forgalmi jogok és a befektetési lehetőségek fokozatos bevezetését foglalja magában, valamint a bizonyos területeken – többek között a biztonság, a védelem, a szociális kérdések, a fogyasztói érdekek, a környezet, a légiközlekedési irányítás, az állami támogatások és a verseny – folytatott együttműködést. Javítja továbbá a piacok, valamint az emberek közötti kapcsolatokat is, és új lehetőségeket teremt a légiközlekedési ágazatban.

8176/09 (Presse 73)

22

HU

30.-31.III.2009 HAJÓZÁS A tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogai A Tanács nyilvános tanácskozás során tudomásul vette a tengeri és belvízi közlekedést igénybe vevő utasok jogairól szóló rendelettervezet terén elért eredményekről szóló elnökségi jelentést (7141/09). Egy elnökségi kérdőív alapján irányadó vitát tartott továbbá a javaslat hatályáról. A vita során valamennyi tagállam üdvözölte a bizottsági javaslatot és újólag megerősítette az utasok jogainak megerősítésével kapcsolatos elkötelezettségét. A személyszállítási szolgáltatás típusára vonatkozó első kérdést illetően a delegációk többsége úgy vélte, hogy a javasolt rendelet hatályának a turisztikai és városnéző szolgáltatások kivételével valamennyi szolgáltatástípusra ki kell terjednie. A területi hatályra vonatkozó második kérdést illetően a delegációk többsége úgy vélte, hogy a rendelettervezetet a közösségi kikötők közötti személyszállításra, valamint a közösségi és harmadik országok kikötői közötti személyszállításra is alkalmazni kell. A hajó típusára vonatkozó harmadik kérdést illetően a delegációk többsége azon véleményének adott hangot, hogy a javaslatot nem kell alkalmazni a főként teherszállításra használt hajókra. A Tanács felkérte az előkészítő szerveit a javaslattal kapcsolatos munka annak céljából történő folytatására, hogy júniusban megállapodást lehessen elérni.

8176/09 (Presse 73)

23

HU

30.-31.III.2009 A javasolt rendelet az EU azon általános politikájának a része, amely az utasokkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítására irányul, tekintet nélkül az általuk használt közlekedési módra. A légi és a vasúti közlekedés területén már sor került hasonló jogszabály elfogadására, és az autóbusszal végzett személyszállítás területén is született ilyen javaslat. A rendelettervezet szabályokat állapít meg a fogyatékkal élő vagy csökkent mozgásképességű személyek tájékoztatása és a részükre való segítségnyújtás vonatkozásában. Általában az utasok tekintetében a javaslat az utazás törlése vagy késése esetén nyújtandó segítségre, tájékoztatásra és kártérítésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A Bizottság 2008 decemberében terjesztette elő javaslatát (11990/08). Az Európai Parlamentnek 2009 áprilisában kellene elfogadnia az első olvasat során kialakított véleményét. Az Európai Unió tengeri szállítási politikája a 2018-ig terjedő időszakban – A Tanács következtetései A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket: „Az Európai Unió Tanácsa, TEKINTETTEL a fenntartható európai közlekedéspolitika lényeges célkitűzéseire és az integrált tengerpolitika átfogó célkitűzéseire; EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy a világkereskedelem több mint 90 %-át tengeri szállítással bonyolítják le; hogy a tengeri fuvarozás és az ehhez kapcsolódó tengeri szállítási szolgáltatások az európai gazdaság jelentős részét képezik; hogy az Európai Unióban a tengeri fuvarozás és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások az európai versenyképesség lényeges elemei; hogy a tengeri szállítás közvetlen hatást fejt ki az európai életminőségre, és hogy a rövid távú tengeri fuvarozás a multimodális európai szállítási rendszer és a »háztól házig« logisztikai megoldások lényeges elemét képviseli; KIEMELVE, hogy az Európai Uniónak érdekében áll a tisztább vizű óceánokon való biztonságos, védett és hatékony tengeri fuvarozás elősegítése, továbbá hogy az európai tengeri szállításért felelős hatóságok és az európai tengeri fuvarozási ágazat jelentős előrehaladást ért el a tengerbiztonság, a tengerhajózási biztonság és a tengeri környezet védelme területén;

8176/09 (Presse 73)

24

HU

30.-31.III.2009 ELISMERVE, hogy az európai tengerészeti ágazat az elkövetkező tíz év során jelentős kihívásokkal néz szembe, ideértve a jelenlegi gazdasági visszaesés hatását, az azzal kapcsolatos nehézségeket, hogy a Közösségen belül legyen elegendő tengerész, a tengeri fuvarozásnak az energiaellátás biztosításában való stratégiai fontosságát, a környezetvédelemmel kapcsolatos sürgető kérdéseket – beleértve az éghajlatváltozás kérdését is –, a harmadik országok által támasztott tisztességtelen gazdasági versenyt, valamint a kalózkodás és a terrorizmus jelentette veszélyeket; ELISMERVE továbbá, hogy a különböző tengeri területek Európán belüli földrajzi elhelyezkedését és különösen – a hajókat, a forgalmat, a biztonsági és védelmi igényeket, a jégtáblák közötti navigáció követelményeit és az uralkodó környezeti feltételeket illető – sajátos körülményeit megfelelően figyelembe kell venni a jövő európai tengerpolitikájában, mivel ezek a hajók, az infrastruktúra és a személyzet képzettségének jellemzői és minősége szempontjából is különleges követelményeket támasztanak; EMLÉKEZTETVE arra, hogy a harmadik tengerbiztonsági csomag elfogadásával és a nemzetközileg elfogadott szabályozással az Európai Unió immár a világ egyik legátfogóbb hajózási szabályozási keretével rendelkezik; EMLÉKEZTETVE az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) azon szerepére, amellyel a tagállamokat és a Bizottságot az Unió e területre vonatkozó célkitűzéseinek megvalósításában segíti; FIGYELEMBE VÉVE, hogy az európai tengeri fuvarozási központok tengeren túlra való áthelyezésének megakadályozása, valamint a követelményeket nem teljesítő tengeri fuvarozás elleni küzdelem szempontjából szükséges, hogy a liberalizált nemzetközi tengeri szolgáltatások összefüggésében a minőségi tengeri fuvarozás számára vonzó keretet tartsanak fenn és azt továbbfejlesszék, és ezért ezen intézkedések fokozottan elsőbbséget élveznek; HANGSÚLYOZVA, hogy a tengerészeti ágazat egésze, és mindenekelőtt a tengerbiztonság szempontjából alapvető fontosságú az elégséges és jól képzett emberi erőforrás; FIGYELEMBE véve, hogy a közösségi hajózás megítélésének javításáról és a fiatalok tengerész szakma iránti érdeklődésének felkeltéséről szóló, a Tanács által 2003 júniusában és 2005 decemberében elfogadott következtetések1 ezért továbbra is teljes mértékben helytállóak; HANGSÚLYOZVA, hogy a tengeri fuvarozás nemzetközi jellege a nemzetközileg elfogadott szabályok egységes módon történő, globális alkalmazását és érvényesítését biztosító, egyenlő versenyfeltételeket kíván; hangsúlyozva továbbá a nemzetközi közösségnek – és különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek (IMO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) és az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) – az említett egyenlő versenyfeltételek kialakítása érdekében tett erőfeszítéseihez az Európai Unió által nyújtott folyamatos támogatást, továbbá azt, hogy az Európai Unió komoly érdeke a nyitott tengeri fuvarozási piacok és kereskedelem, valamint a fő kereskedelmi és tengeri fuvarozási partnereivel folytatott minőségi tengeri fuvarozás értékeinek ösztönzése;

1

10737/03, 2003. június 20.

8176/09 (Presse 73)

25

HU

30.-31.III.2009 HANGSÚLYOZVA, hogy az ismeretek, az innováció és a fejlett modern technológia elengedhetetlenek az európai tengerészeti ágazat egésze hatékonyságának a megfelelő szintre emelése, az európai tengeri szállítási ágazatok versenyképességének fokozása, az energiahatékonyság növelése és a környezeti hatás minimalizálása tekintetében; TÖREKEDVE ezért az európai tengeri szállítási ágazatban a hosszú távú „zéró-elképzelés” megvalósítására a hulladék- és károsanyag-kibocsátásnak a lehető legnagyobb mértékben történő csökkentésével; 1.

HANGSÚLYOZZA, hogy az Európai Uniónak alapvető stratégiai érdeke a tengeri szállítási rendszer teljesítményének javítása az ellátás biztonsága, a versenyképesség, a foglalkoztatás, a környezeti teljesítmény és a gazdasági növekedéshez való hozzájárulás tekintetében;

2.

EMLÉKEZTET arra, hogy a pénzügyi válság és a gazdasági lassulás jelentős hatást gyakorol az európai tengeri fuvarozásra és a kapcsolódó ágazatokra; valamint arra, hogy a tengeri kereskedelmi szállításokat érintő protekcionista gyakorlatok és a hajózási piacokon kialakuló tisztességtelen verseny súlyosan veszélyezteti az európai gazdaság és a világgazdaság talpra állását, továbbá a romló piaci feltételek könnyen vezethetnek a követelményeket nem teljesítő tengeri fuvarozáshoz, ami azzal az elfogadhatatlan kockázattal jár, hogy emberek lelik halálukat a tengeren, és a tengeri környezet súlyosan károsodik;

3.

EGYETÉRT azzal, hogy valamennyi gazdasági szereplő elkötelezett és együttműködő erőfeszítésére szükség van ahhoz, hogy Európa megőrizze tengerészeti szaktudását a megfelelő emberi és technológiai erőforrások, valamint az európai tengeri fuvarozás hosszú távú világpiaci versenyképességét és a rövid távú tengeri fuvarozási lehetőségek teljes körű kiaknázását lehetővé tevő, megfelelő feltételek rendelkezésre állásával együtt;

4.

ÜDVÖZLI a Bizottság által a tengeri szállításért felelős hatóságokkal és az európai tengeri fuvarozási ágazattal együttműködésben végzett stratégiai áttekintést, és az ennek eredményeként elkészült „Javaslatok és stratégiai célkitűzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedő időszakra” című bizottsági közleményt, továbbá ÚGY VÉLI, hogy az e stratégiai áttekintésben bemutatott megközelítés versenyképesebb és fenntarthatóbb európai tengerészeti ágazattal, az elmélyített tengerészeti szakismeretekkel és az európai tengerészeti ágazatban való minőségi munkahelyekkel kapcsolatos hosszú távú elképzelést vázol fel, amely biztosítja az Európán belüli, az Európából kiinduló és oda érkező hatékony és megbízható tengeri szállítást;

8176/09 (Presse 73)

26

HU

30.-31.III.2009 5.

HANGSÚLYOZZA, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében, valamint – adott esetben – a kétoldalú párbeszéd és a tengeri szállításra vonatkozó kétoldalú megállapodások révén elengedhetetlen a kereskedelmi és tengeri fuvarozási partnerekkel nemzetközi szinten folytatott bizalom- és partnerségépítés;

6.

ELISMERI a bizottsági közleményben körvonalazott következő hat stratégiai cselekvési területet: európai tengeri fuvarozás és globalizáció, emberi erőforrások, hajózási és tengerészeti szaktudás, a minőségi tengeri fuvarozás ösztönzése, nemzetközi szintű együttműködés, az európai üzleti és magáncélú rövid távú tengeri fuvarozási, valamint tengeri hajózási szolgáltatások lehetőségeinek teljes mértékű kiaknázása, továbbá kutatás és technológiafejlesztés;

7.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy – a valamennyi érdekelt féllel folytatott konzultáció alapján – fejlessze tovább a stratégiai területekre vonatkozó megfelelő intézkedéseket, különösen az alábbiak tekintetében: a)

az állami támogatásra, a hajóűrtartalom-adózásra és a jövedelemadózásra vonatkozó átlátható és világszinten versenyképes uniós keret fenntartása és adott esetben javítása;

b)

a piaci feltételek nyomon követése és a tengeri szállítás területén a méltányos és hatékony verseny világszerte történő elősegítése;

c)

ösztönző intézkedések kidolgozása a tengeri szállításról alkotott kép javítása és a tengeri szállítási ágazat különböző tengerészeti szakmáinak ismertebbé tétele céljából, az európai tengerészek oktatása, képzése és foglalkoztatása, valamint a tengerhez és a szárazföldhöz egyaránt kapcsolódó szakmák jelentette vegyes pályafutás elősegítése érdekében, hogy az európai tengerészeti ágazat egésze megfelelő emberi erőforrással rendelkezzen; továbbá a munkafeltételek és a szociális védelem javítása, valamint a vonatkozó nemzetközi jogszabályok – mint például az ILO tengerészeti munkaügyi egyezménye – végrehajtása;

d)

együttműködés a tagállamokkal és más nemzetekkel a biztonságnak, a védelemnek, a környezeti teljesítménynek és a munkafeltételeknek az IMO és az ILO által jóváhagyott nemzetközi eszközök révén történő folyamatos javításának kezdeményezése és ösztönzése érdekében, gondoskodva arról, hogy a világ valamennyi lobogó szerinti, kikötő szerinti és parti állama hatékonyan végrehajtsa a nemzetközileg elfogadott szabályokat;

8176/09 (Presse 73)

27

HU

30.-31.III.2009 e)

az európai üzleti és magáncélú rövid távú tengeri fuvarozási, valamint tengeri hajózási szolgáltatások lehetőségeinek teljes mértékű kiaknázásához szükséges kedvező feltételek megteremtése, különösen a környezetvédelem területére vonatkozó meglévő és új nemzetközi eszközök zökkenőmentes fejlesztésének és végrehajtásának felügyelete, a logisztikai lánc zavarainak, valamint egyéb következményeknek az elkerülése, beleértve az olyan tényezőket is, amelyek a szállításnak a rövid távú hajózásról a szárazföldi utakra való visszaterelődését okozhatnák;

f)

együttműködés a tagállamokkal annak érdekében, hogy az Európai Unió tevékenyen hozzájárulhasson az IMO-nak az átfogó nemzetközi tengeri fuvarozási keret kialakítására és továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítéseihez;

g)

a jövőbeli kihívásokra tekintettel, az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség munkájának fokozása a tagállamoknak és a Bizottságnak nyújtott technikai és tudományos támogatás tekintetében;

h)

a szükségtelen adminisztratív akadályok megszüntetése, az e-szolgáltatások kiépítésének lehetővé tétele, a tengeri gyorsforgalmi utak további fejlesztésének biztosítása, valamint a TEN-T program és a Marco Polo program keretében a hátországgal való tengeri és kikötői összeköttetések további támogatása;

i)

a tengerészettel kapcsolatos K+F – különösen a Waterborne-platform – támogatása, valamint az energiahatékonyság és a környezeti teljesítmény javítása, a KTFerőfeszítések hasznosítása, valamint a modern információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának az európai tengeri szállítási rendszer és az európai tengerészeti ágazat javára történő ösztönzése;

j)

az uniós tengerészeti ágazatok versenyképességének fokozása a gyártás és a szolgáltatások területén – ideértve a hajóépítési ágazattal való kapcsolatot is –, fejlett technológiai megoldások ösztönzésével, a magas foglalkoztatási szintek és a magas szintű környezetvédelmi célok biztosítása érdekében;

k)

az AIS (automatikus azonosítási rendszer), az LRIT (nagy hatósugarú azonosítás és nyomon követés) és a műholdas rendszereknek (GMES) az európai tengeri szállítási politika céljait szolgáló, teljes körű kiaknázása a jövőbeli e-tengerészeti szolgáltatások tágabb összefüggésében;

8176/09 (Presse 73)

28

HU

30.-31.III.2009 8.

1

FELKÉRI a tagállamokat, hogy: a)

ösztönözzék a tengeri szállítási ágazatok globális versenyképességét, valamint hozzanak konkrét intézkedések a fent említett 2003. és 2005. évi tanácsi következtetésekben meghatározott fellépések végrehajtására, így mélyítve el a tengerészeti szakismereteket és fokozva mind a férfiak, mind pedig a nők körében a tengerészettel kapcsolatos, a tengeren és a szárazföldön folytatott pályafutás vonzerejét, hozzájárulva egyúttal – az ILO tengerészeti munkaügyi egyezményének megerősítésével és végrehajtásával – a hajók fedélzetén a munka- és életkörülmények javulásához;

b)

gondoskodjanak a biztonságra, a védelemre és környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi és uniós szabályozás nemzeti szintű végrehajtásáról és érvényesítéséről, továbbá az IMO-n keresztül aktívan segítsék elő, hogy valamennyi lobogó szerinti, parti és kikötő szerinti állam hatékonyan végrehajtsa a nemzetközileg elfogadott szabályokat;

c)

végezzenek aktív munkát egy integrált uniós tengerészeti tájékoztatási és forgalomfigyelő rendszer kialakítása érdekében a rendelkezésre álló legújabb eszközök, így az AIS, LRIT, SafeSeaNet és CleanSeaNet, vagy a fejlesztés alatt álló eszközök, mint például a Galileo és a GMES felhasználásával;

d)

aktívan segítsék elő a szükségtelen adminisztratív terhek és a duplán végzett határokon átnyúló ellenőrzések csökkentését, valamint adott esetben az Unión belüli és a nemzetközi szintű okmányharmonizálást;

e)

ismételten hangsúlyozzák támogatásukat az IMO-nak a megfelelő megállapodás 2009 júliusáig történő elérésére irányuló tevékenysége iránt, bizonyítva készségüket és elkötelezettségüket a hajók által kibocsátott üvegházhatást okozó gázok korlátozására és csökkentésére, azzal a végső célkitűzéssel, hogy 2011-ig átfogó, kötelező erejű, a lobogótól függetlenül minden hajóra alkalmazandó eszközt fogadjanak el1;

Lásd a Környezetvédelmi Tanács 2009. március 2-i következtetéseit (7128/09).

8176/09 (Presse 73)

29

HU

30.-31.III.2009 f)

erősítsék meg elkötelezettségüket amellett, hogy mindent megtesznek a veszélyes és káros anyagok tengeri szállításából eredő károkért való felelősséget és a kártérítést szabályozó 1996-os HNS egyezményhez csatolt jegyzőkönyv mielőbbi elfogadása érdekében, hogy a nemzetközi szabályozási keret a lehető leghamarabb hatályba léphessen;

g)

támogassák a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló (STCW) egyezmény felülvizsgálatának folyamatát, majd biztosítsák annak mielőbbi megerősítését a személyzettel szembeni fokozott kompetenciakövetelmények érvényesítése érdekében;

9.

SÜRGETI valamennyi érdekelt felet arra, hogy tevőlegesen járuljon hozzá a minőségi tengeri fuvarozás elősegítéséhez, valamint a hatékony és fenntartható európai tengeri szállítási ágazat átfogó célkitűzéseinek 2018-ig történő eléréséhez, többek között a humán tőkébe mint az európai tengeri fuvarozás világpiaci vezető pozícióját biztosító, kulcsfontosságú versenyképességi tényezőbe történő befektetés révén;

10.

FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a megfelelő időben valamennyi releváns nemzetközi szervezetben és a kétoldalú kapcsolataikban mutassák be és ismertessék az EU tengeri szállítási politikájának a 2018-ig terjedő időszakra szóló stratégiai célkitűzéseit;

11.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és valamennyi érdekelt féllel együtt a lehető leghamarabb, de mindenesetre legkésőbb 2009 végéig dolgozzon ki részletes ütemtervet, és 2013 végéig végezze el az európai tengeri szállítási politika végrehajtásának félidős felülvizsgálatát.”

8176/09 (Presse 73)

30

HU

30.-31.III.2009 A korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség – A Tanács következtetései A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket: „Az Európai Unió Tanácsa, TEKINTETTEL –

az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács által a rövid távú tengeri szállítás előmozdítása céljából 1999 óta elfogadott közleményekre, következtetésekre, állásfoglalásokra, cselekvési tervekre és konkrét intézkedésekre,

–

a 2006. január 24-én Ljubljanában megrendezett, tengeri gyorsforgalmi utakról szóló miniszteri konferencián elfogadott következtetésekre,

–

a Bizottságnak a közlekedéspolitikai fehér könyv félidős felülvizsgálatáról szóló 2006. évi közleményére,

–

a Bizottságnak az integrált tengerpolitikáról szóló közleményére, valamint az európai kikötői politikáról szóló közleményére;

FELISMERVE, hogy a belső piaci kereskedelem közel 40 %-át a Közösségen belüli árutovábbításra szolgáló komodális európai szállítási láncok lényeges elemét képező rövid távú tengeri szállítással bonyolítják le; TUDOMÁSUL VÉVE a rövid távú tengeri szállítás fejlesztése terén az évek során elért eredményeket, különösen a rövid távú tengeri szállítást ösztönző nemzeti központok, az európai rövid távú tengeri szállítási hálózat, valamint a tengeri gyorsforgalmi utakkal és a rövid távú tengeri fuvarozással foglalkozó kapcsolattartók által elvégzett munkát;

8176/09 (Presse 73)

31

HU

30.-31.III.2009 TEKINTETTEL ARRA, hogy a rövid távú tengeri szállítás hozzájárul a lisszaboni stratégia céljainak eléréséhez, hatásos eszköze a forgalmi torlódások, a közlekedés által okozott káros környezeti hatások, valamint – az éghajlatváltozás összefüggésében – a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének, az európai közlekedési rendszeren belüli árumozgás és a Közösségen belüli kohézió növelésének és javításának, továbbá a tengeri szállítástól függő peremterületek, szigetek és tagállamok kapcsolatai erősítésének; HANGSÚLYOZVA a logisztikai és a tengeri szállítási ágazat elsődleges felelősségét a rövid távú tengeri szállítás fejlesztése tekintetében, valamint azt, hogy az európai intézmények létfontosságú szerepet játszanak a rövid távú tengeri szállítás fejlesztése előtt álló adminisztratív akadályok csökkentésében és a fejlesztéshez szükséges kedvező feltételek megteremtésében; HANGSÚLYOZVA, hogy még mindig számos adminisztratív akadály hátráltatja a rövid távú tengeri szállítás fejlesztését, különös tekintettel a bizottsági közleményben kiemeltekre; ELISMERVE, hogy az adminisztratív eljárások egyszerűsítésében létfontosságú szerepet játszanak a műszaki kezdeményezések, különösen az áruk és hajók parti, kikötői és vámhatóságok általi felügyeletének lehetőségei, a műholdas megfigyelést (EGNOS/GALILEO és GMES), valamint a feljövőben lévő elektronikus tengerhajózási és elektronikus teherszállítási rendszereket is beleértve; továbbá figyelemmel arra, hogy a hajóforgalom megfigyelésére szolgáló SafeSeaNet hálózatban, az automatikus azonosító rendszerekben (AIS) és a hajók nagy hatáskörű azonosítására és nyomon követésére szolgáló rendszerben (LRIT) rejlő minden lehetőséget ki kell használni többek között az adminisztratív eljárások egyszerűsítése érdekében; 1.

ELISMERI, hogy továbbra is ösztönözni kell a rövid távú tengeri szállítást és biztosítani kell a tengeri gyorsforgalmi utak továbbfejlesztését a közlekedés által a környezetre gyakorolt összhatások csökkentése, valamint az európai gazdaság számára hatékony, versenyképesebb, zökkenőmentesen működő és költséghatékony közlekedési rendszer biztosítása érdekében; továbbá HANGSÚLYOZZA, hogy a jelenlegi gazdasági visszaesés még fontosabbá teszi a rövid távú tengeri szállítás előmozdítását célzó kezdeményezéseket;

8176/09 (Presse 73)

32

HU

30.-31.III.2009 2.

ÜDVÖZLI a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozását célzó bizottsági közleményt és cselekvési tervet, valamint TÁMOGATJA az EU-n belüli tengeri szállításra vonatkozó adminisztratív eljárások információtechnológiai eszközök révén történő egyszerűsítésével és felgyorsításával a belső piacnak az EU-n belüli kikötők közötti tengeri szállításra való kiterjesztését azzal a céllal, hogy az így vonzóbbá, hatékonyabbá és versenyképesebbé váljon;

3.

HANGSÚLYOZZA a jobb szabályozási stratégia fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy a Bizottság hangolja össze a különböző területeken folytatott tevékenységeit a szükségtelen bürokrácia kiküszöbölése érdekében, valamint annak érdekében, hogy a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség által kínált előnyök ne váljanak semmissé az újabb adminisztratív terhek bevezetése miatt;

4.

HANGSÚLYOZZA, hogy a Közösségen belüli tengeri szállítási megoldások előtt álló akadályok csökkentése érdekében sürgősen elsőbbséget kell biztosítani a Közösségi Vámkódex végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló rendelet – a közleményben bejelentett – módosításának, továbbá fel kell szólítani a tagállamokat az egyszerűsített nemzeti adminisztratív eljárásokhoz szükséges rendszerek kidolgozására;

5.

ÜDVÖZLI a tengeri közlekedéssel kapcsolatos irányelvekben előírt, a hajókra és árukra vonatkozó jelentések és formanyomtatványok ésszerűsítéséről, valamint a Közösség tagállamainak kikötőibe érkező és/vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeiről szóló 2002/6/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági irányelvjavaslatot; VÁLLALJA, hogy a jogalkotási munkaprogramban kellő prioritást biztosít az uniós kikötőkbe érkező és onnan induló hajókra vonatkozó adminisztratív eljárásoknak az IMO/FAL-követelmények és a közösségi szabályozás összehangolásával történő további ésszerűsítésének;

6.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy tanulmányozza a főként uniós kikötők között közlekedő, de harmadik országban vagy vámszabad területen is kikötő hajókra vonatkozó egyszerűsített adminisztratív eljárások bevezetésének a lehetőségét a csalás és hamisítás elleni magas szintű előírások fenntartása mellett;

7.

AJÁNLJA a Bizottság, a tagállamok és az érintett ágazat közötti véleménycsere folytatását a rövid távú tengeri szállítás előmozdítása céljából a kikötőkön belüli és kikötők közötti verseny tekintetében leginkább megvalósítható megoldás megtalálása érdekében;

8176/09 (Presse 73)

33

HU

30.-31.III.2009 8.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy a kikötői műveletek felgyorsítása érdekében a lehető leghamarabb nyújtson be iránymutatásokat, amelyek egyértelmű eligazítást adnak az állategészségügyi, tenyésztéstechnikai és növény-egészségügyi dokumentumok ellenőrzését, valamint az egyéb lehetséges területeken való ellenőrzést előíró közösségi jogszabályok alkalmazására vonatkozóan, a vámügyi jogszabályoknak megfelelően;

9.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködve végezze el a szükséges előkészítő munkálatokat és tanulmányokat annak érdekében, hogy 2010-ben további középtávú intézkedéseket terjeszthessen elő;

10.

HANGSÚLYOZZA, hogy a meglévő rendszerek és a legjobb gyakorlat alapján további lépésekre van szükség a tengeri szállítás – különösen a rövid távú tengeri szállítás – adminisztratív akadályainak csökkentése, valamint a veszélyes áruk rövid távú tengeri szállítására vonatkozó szabályoknak a jelenlegi biztonsági szint fenntartása mellett történő racionalizálása érdekében;

11.

KIEMELI, hogy a meglévő vagy kiépített rendszerekre épülő, teljes mértékben informatizált kommunikáció megvalósításával – az elektronikus adattovábbítás fokozását is ideértve – könnyebbé kell tenni a tengeri szállítást az elektronikus tengerhajózási rendszerek és az egyablakos elektronikus ügyintézési megoldások fejlesztésén keresztül, és ehhez adott esetben közösségi pénzügyi támogatást kell nyújtani a jelenlegi és a következő többéves pénzügyi keret felső korlátain belül;

12.

HANGSÚLYOZZA, hogy a harmadik országokkal közösen a megfelelő nemzetközi szerveknél kezdeményezni kell a nemzetközi tengeri szállítás előtt álló adminisztratív akadályok csökkentését a tengeri szállítás terén egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából;

13.

TÁMOGATJA a politikai szinten a központi SafeSeaNet-rendszer igazgatásának és fejlesztésének javítására irányuló bizottsági szándékot, tekintettel a kikötői információknak a SafeSeaNet-en keresztüli feldolgozásának lehetőségére; EGYETÉRT azzal, hogy a Bizottság és a tagállamok szervezzék meg a hajókra és árukra vonatkozó információk ésszerű elosztását az interoperábilis SafeSeaNet-rendszeren és az elektronikus vámrendszereken keresztül;

8176/09 (Presse 73)

34

HU

30.-31.III.2009 14.

EGYETÉRT azzal, hogy a tagállamoknak – a lehető legnagyobb mértékben – össze kell hangolniuk a kikötői ellenőrzéseket és tanulmányozniuk kell az EU-n belüli áruk számára fenntartott, elkülönített területek létrehozásának a lehetőségét, javítaniuk kell az elektronikus hajórakomány-jegyzékek és – adott esetben – a révkalauzi mentesítő igazolások használatát, valamint a nyelvi akadályok csökkentésével tovább kell könnyíteniük a hatóságokkal folytatott kommunikációt;

15.

HANGSÚLYOZZA annak kiemelt szükségességét, hogy a rövid távú tengeri szállítás megkönnyítését célzó ezen fellépések mindegyikét az EU külső határai védelmének a romlása vagy a környezet, a biztonság, a vám- és adóbevételek sérülése és az egyéb termékértékesítési, hajózási és kikötői műveletekre gyakorolt káros hatások nélkül hajtsák végre;

16.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze elő a modern informatikai alapú kezdeményezések – például az elektronikus tengerhajózási és elektronikus teherszállítási rendszerek, a SafeSeaNet és az elektronikus vámrendszerek – végrehajtására és az azok közötti megfelelésre vonatkozó jövőbeli elképzeléseit;

17.

FELKÉRI a Bizottságot, hogy kísérje figyelemmel a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség kialakításában elért eredményeket, és – amennyiben szükséges – legkésőbb a rövid távú tengeri szállításról szóló, 2012-ben várható rendes jelentésében javasoljon korrekciós intézkedéseket.”

8176/09 (Presse 73)

35

HU

30.-31.III.2009 TÁVKÖZLÉS A mindenki számára hozzáférhető információs társadalom – A Tanács következtetései A Tanács elfogadta az alábbi következtetéseket: „Az Európai Unió Tanácsa, 1.

2.

1

ÜDVÖZLI a)

„A mindenki számára hozzáférhető információs társadalom felé”1 című, 2008. december 1-jei bizottsági közleményt;

b)

A 2008. november 30. és 2008. december 2. között Bécsben tartott, a digitális társadalmi befogadásról szóló miniszteri konferencia és kiállítás eredményeit, valamint az ezen esemény keretében megfogalmazott következtetéseket;

EMLÉKEZTET a)

„Az ikt-k a befogadó társadalomért” című, a digitális társadalmi befogadásról 2006. június 11-én Rigában tartott konferencián elfogadott miniszteri nyilatkozatra;

b)

„A fogyatékossággal élő személyek elektronikus hozzáférése” és „A nyilvános honlapok hozzáférhetősége – a fogyatékossággal élő személyek hozzáférése” című 2002-es tanácsi állásfoglalásra, az „Elektronikus hozzáférés – a fogyatékossággal élő személyek tudásalapú társadalomhoz való hozzáférésének javítása” című 2003-as tanácsi állásfoglalásra, az e-hozzáférésről szóló 2005-ös tanácsi következtetésekre, az „Idősödés jólétben az információs társadalomban” című 2007-es tanácsi következtetésekre, valamint „A fogyatékossággal élők helyzete az Európai Unióban” című 2008-as tanácsi állásfoglalásra;

COM(2008) 804

8176/09 (Presse 73)

36

HU

30.-31.III.2009

3.

1 2

c)

A saját lakókörnyezetben való életvitel segítésére irányuló, az EK-Szerződés 169. cikke alapján tett európai kezdeményezésre;

d)

„Az e-integrációra vonatkozó európai i2010 kezdeményezés: Részvétel az információs társadalomban” című 2007. november 8-i bizottsági közleményre1 és a „Megújított szociális menetrend: Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában” című, 2008. július 2-i bizottsági közleményre2;

e)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményére, és különösen annak a technológiákhoz és információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseire;

ELISMERI, HOGY a)

Az információs és kommunikációs technológiák (ikt) alapvető fontossággal bírnak a mai társadalomban és gazdaságban, és nagy mértékben javíthatják a személyes önállóságot és az életminőséget, különösen a fogyatékossággal élők és az idősek esetében. Az elektronikus hozzáférés az ikt széleskörű használatának egyik szükséges előfeltétele, annak költségei pedig nagy mértékben csökkenthetők a mindenki számára alkalmas kialakítást célzó megközelítés, valamint a szolgáltatások és berendezések közötti jobb interoperabilitás révén;

b)

A jobb elektronikus hozzáférés nagy társadalmi és gazdasági hasznot eredményez számos embercsoport, valamint köz- és kereskedelmi szolgáltató számára. A fogyatékossággal élők, az idősek, a távoli területeken élők és a gazdasági vagy oktatási okok miatt hátrányos helyzetben lévő személyek például aktívabb munkavállalók vagy fogyasztók lehetnek ezáltal. A köz- és kereskedelmi szolgáltatók pedig nagyobb fogyasztói bázist tudnak elérni;

c)

Az egyes kormányok által folytatott kezdeményezések javuláshoz vezettek az elektronikus hozzáférés terén. Az utóbbi években a különböző szintű hatóságok és számos érdekelt fél egyre inkább elkötelezte magát az elektronikus hozzáférés javítása mellett. Az elektronikus hozzáférés ennek ellenére Európa-szerte továbbra is alacsony szintű;

COM(2007) 694. COM(2008) 412

8176/09 (Presse 73)

37

HU

30.-31.III.2009 d)

4.

1

Európában még mindig sokan egyáltalán nem vagy alig használják az ikt-t, ami részben a hozzáférés alacsony szintjére vezethető vissza. A rigai miniszteri nyilatkozat számos célkitűzését még mindig nem sikerült megvalósítani. Valamennyi érintett részéről további erőfeszítésekre van ezért szükség az eltérő megközelítésekből eredő fragmentáció elkerüléséhez. Ezen erőfeszítéseknek célszerű az összehangolt európai fellépést is magukban foglalniuk;

HANGSÚLYOZZA, HOGY a)

Mindenki számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy hozzáférjen a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatásokhoz. Ez ugyanúgy vonatkozik a fogyatékossággal élő és az idős felhasználókra, mint mindenki másra, aki számára a digitális társadalomban való részvétel különleges nehézséget jelent. Az alkalmazott szoftvertől, kommunikációs csatornától vagy műszaki berendezéstől függetlenül biztosítani kell a közigazgatási szervek által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét;

b)

A hatóságok különleges felelősséggel bírnak a társadalmi kohézió, így az elektronikus hozzáférés előmozdítása terén, és ehhez a rendelkezésükre álló olyan eszközöket használnak, mint például a jogalkotás, a szabványosítás, a tanúsítás és a közbeszerzés;

c)

Számos európai ország miniszteri szintű képviselője kötelezte el magát a rigai nyilatkozatban arra, hogy 2010-ig jelentős előrehaladást ér el;

d)

A webtartalmak hozzáférhetőségére vonatkozó iránymutatások második verziójának (WCAG 2.0) a Világháló Konzorcium (W3C) általi elfogadása megteremti a szükséges műszaki előírásokat;

e)

Továbbra is fontos az az európai szabványügyi szervezetek által biztosított hozzájárulás, amelyet az ikt terén a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzés hozzáférhetőségi követelményei tekintetében végeznek1.

A Bizottság által a CEN, a CENELEC és az ETSI számára kiadott, a szabványok kidolgozására vonatkozó 376. számú megbízás révén.

8176/09 (Presse 73)

38

HU

30.-31.III.2009 5.

6.

ÜDVÖZLI A BIZOTTSÁG AZON SZÁNDÉKÁT, HOGY a)

Az i2010 magas szintű csoport keretében folytassa az elektronikus hozzáféréssel kapcsolatos tevékenységeit;

b)

Az erőfeszítések megfelelő összehangolásával ösztönözze az érdekelt felekkel és az azok közötti európai szintű párbeszédet;

c)

Folytassa az elektronikus hozzáférés európai helyzetének és fejlődésének különböző jelentéseken keresztül történő megfigyelését és vizsgálatát;

d)

Javítsa a bizottsági weboldalak hozzáférhetőségét;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY a)

Továbbra is kezelje központi kérdésként általában véve a digitális társadalmi befogadást, konkrétabban pedig az elektronikus hozzáférést annak érdekében, hogy a Tanácsot arra ösztönözze, hogy az i2010 kezdeményezést követően az információs társadalomra vonatkozó uniós politikában, valamint a fogyatékossággal élőkkel kapcsolatos következő európai cselekvési tervben őrizze meg ezt a prioritást;

b)

Továbbra is nyújtson pénzügyi támogatást az elektronikus hozzáférés számára az olyan vonatkozó uniós programokon keresztül, mint például a kutatási keretprogram, a strukturális és szociális alapok, valamint a versenyképességi és innovációs iktpolitika-támogató program (CIP-ICT PSP);

c)

Az internetes hozzáférés javítása érdekében támogassa az iránymutatással és a bevált gyakorlatok európai szintű cseréjével kapcsolatos erőfeszítéseket, beleértve az internetes hozzáférés korszerű előírásainak megvalósítására és a kísérő gyakorlati intézkedésekre vonatkozó technikai iránymutatást is;

d)

Tegyen jelentést a Tanácsnak a rigai nyilatkozat célkitűzéseinek megvalósítása terén elért eredményekről;

8176/09 (Presse 73)

39

HU

30.-31.III.2009 7.

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY a)

Támogassák a közszolgáltatások több csatornán keresztül történő nyújtását és a nyilvános információkhoz való ingyenes hozzáférést;

b)

A megfelelő közfinanszírozási rendszereken keresztül járuljanak hozzá ahhoz, hogy az ikt-termékek és -szolgáltatások megfizethetők legyenek a végfelhasználók számára;

c)

Az ikt-termékekkel és -szolgáltatásokkal kapcsolatos közbeszerzésnél alkalmazzanak a hozzáférésre vonatkozó kritériumokat, beleértve például az internetes hozzáférésre vonatkozó követelményeket a közpénzekből finanszírozott weboldalak létrehozására vagy átalakítására irányuló közbeszerzési pályázatok esetében;

d)

Csatlakozzanak a saját lakókörnyezetben való életvitel segítésére irányuló európai kutatási programhoz, illetve mérlegeljék a program támogatásának fokozását;

e)

Hajtsák végre a fogyatékossággal élő személyekről szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseit, a technológiákhoz és információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseket is beleértve;

f)

Teljes mértékben használják ki azon hatályos közösségi jogszabályok rendelkezéseit, amelyek közvetlen vagy közvetett módon foglalkoznak az ikt és a fogyatékosság kérdésével;

g)

Fogadjanak el az elektronikus hozzáférés előmozdítására, és különösen a WCAG 2.0 iránymutatások végrehajtására vonatkozó intézkedéseket, és biztosítsák ezek jobb megvalósítását. Egy bizottsági ajánlás révén közös megközelítést lehetne kialakítani az európai piac töredezettségének elkerülése érdekében. Ezen túlmenően, mivel a WCAG 1.0 egyre inkább elavul, egy bizottsági ajánlás révén elkerülhető lenne, hogy egyes tagállamok még mindig a W3C (Világháló Konzorcium) által javasoltaktól eltérő tanúsítási szabványokat alkalmazzanak;

h)

Ösztönözzék a nemzeti és regionális hatóságok, valamint más érdekelt felek közötti, a fenti intézkedések végrehajtására vonatkozó együttműködést és párbeszédet;

8176/09 (Presse 73)

40

HU

30.-31.III.2009 i)

8.

Szélesítsék ki az alkalmazási kört, és ne csak az elektronikus hozzáférést ösztönözzék, hanem az egyéb jövőbeli szolgáltatásokat is. Elsősorban a digitális televíziózáshoz, az elektronikus hírközléshez (az egységes európai segélyhívó számhoz való hozzáférést is beleértve), a mobiltelevíziózáshoz és az egyéb mobilszolgáltatásokhoz való hozzáférést. Másodsorban pedig az önkiszolgáló terminálokat és az elektronikus bankrendszereket;

FELKÉRI VALAMENNYI ÉRDEKELT FELET, HOGY a)

Működjön együtt a Bizottsággal az érdekelt felek közötti párbeszéd és az elért eredmények nyomon követése támogatásában;

b)

A hozzáférésre vonatkozó követelményekkel összhangban optimalizálja weboldalait és webszolgáltatásait;

c)

Javítsa a hozzáférhető ikt-megoldások elérhetőségét, interoperabilitását, megfizethetőségét és ismertségét egy mindenki számára alkalmas kialakítást célzó megközelítés lehető legpontosabb alkalmazásával, és az olyan széles körben elterjedt technológiákra összpontosítva, mint például az internet, a vezetékes és mobiltelefon, a televízió, az önkiszolgáló terminálok, valamint az ikt-alapú otthoni és irodai berendezések;

d)

Nyújtson tájékoztatást, képzést és támogatást az ikt érintett fejlesztői, alkalmazói és döntéshozói számára a köz-, a magán- és a non-profit szektorban. Javítsa a fogyatékossággal élők és az idősek foglalkoztatási és munkafeltételeit azáltal, hogy rendelkezésre bocsátja a képességeikhez és munkamódszereikhez igazított ikt-termékeket és szolgáltatásokat;

e)

Javítsa az ikt által támogatott képzési anyagok és módszerek hozzáférhetőségét és használhatóságát, megnövelve ezáltal az ikt terén kevéssé járatos személyek és a fogyatékossággal élők tanulási esélyeit;

8176/09 (Presse 73)

41

HU

30.-31.III.2009 f)

Mozdítsa elő az online köz- és kereskedelmi szolgáltatások hozzáférhetőségének és használhatóságának fokozását, különös tekintettel a társadalmi részvétellel kapcsolatos olyan szolgáltatásokra, mint például a szociális és egészségügyi ellátás, a szociális támogatás, a sürgősségi segélyszolgálatok, az oktatás, a közlekedés és a banki szolgáltatások;

g)

Tegyen konkrét lépéseket a digitális televíziózáshoz és a bankterminálokhoz való hozzáférés terén, amelyet a lakosság az Európai Unióban 2008-ban folytatott nyilvános konzultáció során prioritásként emelt ki;

h)

Támogassa az európai szabványosítási erőfeszítéseket azáltal, hogy az európai szabványügyi szervezeteket az ikt hozzáférhető beszerzéséről szóló 376. számú megbízás gyors végrehajtására ösztönzi.”

8176/09 (Presse 73)

42

HU

30.-31.III.2009 A gazdasági visszaesés hatása az információs és kommunikációs technológiákra A Tanács véleménycserét tartott a gazdasági visszaesésnek az információs és kommunikációs technológiákra kifejtett hatásáról, és arról, hogy e technológiák hogyan lendíthetik fel az uniós gazdaságot. Az elnökség úgy döntött, hogy a jelenlegi gazdasági válság és az európai gazdaságélénkítési terv1 összefüggésében felveszi a napirendi pontok közé ezt a témát annak érdekében, hogy a miniszterek az ikt sajátos szemszögét alapul véve irányadó vitát tartsanak róla. A vita felépítéséhez az elnökség irányadó kérdéseket állított össze és a 7749/09 dokumentumban szereplő háttér-információkkal szolgált. Valamennyi tagállam egyetértett abban, hogy a jelenlegi helyzet legjobb kihasználása érdekében a jövőbeli technológiavezető piacok kialakításával – ideértve a távoli vidéki térségeket célzó műholdas megoldásokat, valamint az ikt-ra irányuló fokozottabb kutatási és innovációs erőfeszítéseket – hosszabb távú megoldásokat kell keresni. Ez valamennyi szinten – állami és magán, infrastrukturális, kutatási és innovációs, valamint az emberi erőforrásokba és a készségekbe való befektetés szintjén – fokozottabb és „okosabb beruházásokat” jelent. Ezzel összefüggésben a Tanács emlékeztetett az európai gazdaságélénkítési terv közösségi részére vonatkozóan a márciusi Európai Tanács ülésén született megállapodásra (lásd a 7880/09 dokumentumban szereplő tanácsi következtetéseket), amely támogatja többek között a szélessávú internettel kapcsolatos projekteket, és újólag megerősítette, hogy minden tőle telhetőt megtesz e terv mihamarabbi – a parlamenti szünetet és a júniusi európai parlamenti választásokat megelőző – elindítása érdekében. Az új munkahelyek teremtése és a gazdasági növekedés támogatása érdekében a Bizottság az európai gazdaságélénkítési terv keretében meghatározott célokra – így például az energiára és a szélessávú internetre – fordítandó, öt milliárd eurós csomagot javasolt. A széles sávú internetet illetően e kezdeményezés célja nem csak a széles sávú infrastruktúra fejlesztésének különösen a vidéki területeken való támogatása, hanem a már meglévő hálózat tökéletesítése is.

1

A 2008 novemberében ismertetett európai gazdaságélénkítési terv a Bizottság által adott válasz a jelenlegi gazdasági helyzetre (16097/08).

8176/09 (Presse 73)

43

HU

30.-31.III.2009 EGYÉB Marco Polo II. Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot az Európai Parlamenttel a második „Marco Polo” programról szóló bizottsági javaslatról (17294/08) annak céljából folytatott megbeszélések jelenlegi helyzetéről, hogy első olvasatban megállapodás szülessen. Galileo A Tanács tudomásul vette a Bizottság jelentését a Galileo jelenlegi helyzetéről (különös tekintettel az európai műholdas navigációs programok (EGNOS és Galileo) végrehajtásának folytatásáról szóló 683/2008/EK rendelet végrehajtása céljából hozott intézkedésekre), valamint a Bizottságnak a programok jövőbeli fejlesztésével és végrehajtásával kapcsolatos elképzeléseit. A TE-T nyomon követése és felülvizsgálata A Tanács tudomásul vette a Bizottság tájékoztatóját a TEN-T programok, a „Kibővült Európa” és a közlekedéssel kapcsolatos nemzeti operatív programok nyomon követésének és felülvizsgálatának folyamatáról (8057/09). „Egységes égbolt”-csomag Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot az Európai Parlamenttel az „egységes égbolt”-csomagról első olvasatban elért megállapodásról (az 549/2004/EK, 550/2004/EK, 551/2004/EK és 552/2004/EK rendeletnek az európai légiközlekedési rendszer teljesítményének és fenntarthatóságának javítását célzó módosításáról szóló rendelettervezet és a 216/2008/EK rendeletnek a repülőterek, a légiforgalmi szolgáltatás és a léginavigációs szolgálatok tekintetében történő módosításáról szóló rendelettervezet).

8176/09 (Presse 73)

44

HU

30.-31.III.2009 A repülőtéri résidőkiosztások A Bizottság beszámolt a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló 95/93/EGK rendelet módosítására vonatkozó, nemrégiben benyújtott bizottsági javaslat (7500/09) főbb irányvonalairól. A Közép-Európai Rotációs Munkacsoport (CERG) repülésbiztonsági programja 2009-ben A Tanács tudomásul vette a román delegáció tájékoztatóját a CERG 2009-es biztonsági programjáról (7613/09 + 7613/09 COR1). A közlekedési miniszterek informális ülése Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot a közlekedési miniszterek soron következő informális üléséről, amelyre 2009. április 29-én kerül sor Litoměřicében (8177/09). Az ülés középpontjában az intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásával kapcsolatos kérdések fognak állni, amit a cseh elnökség – különösen a jelenlegi gazdasági válsággal összefüggésben – fontosnak tart. Tengeri kalózkodás A Tanács tudomásul vette a különösen az Afrika szarvánál és az Ádeni-öbölben elkövetett tengeri kalóztámadások kapcsán a görög delegáció által – más delegációk támogatásával – megfogalmazott aggodalmakat. Az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök A Tanács tudomásul vette az elnökség által az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközökről szóló javaslat (13644/08) jelenlegi állásáról nyújtott tájékoztatót. A 112-es hívószám európai napja Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot a 112-es hívószám újonnan létrehozott európai napjáról.

8176/09 (Presse 73)

45

HU

30.-31.III.2009 Az ikt alkalmazása az energiahatékony gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében A Bizottság beszámolt a Tanácsnak „Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásáról az energiahatékony és alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés elősegítése érdekében” című közleményéről (7566/09). Az elektronikus hírközlő hálózatokra és az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó európai uniós keretszabályozás felülvizsgálata Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot e jogalkotási javaslatcsomagról folyó jelenlegi tárgyalásokról. A egyedik Távközléspolitikai Világfórum A Tanács tudomásul vette a portugál delegáció tájékoztatóját a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) által 2009. április 22–24-én Lisszabonban tartandó Negyedik Távközléspolitikai Világfórumról (8048/09). Miniszteri konferencia a kritikus információs infrastruktúra védelméről Az észt delegáció tájékoztatta a Tanácsot a 2009. április 27–28-án Tallinban tartandó, a kritikus információs infrastruktúra védelméről szóló miniszteri konferenciáról. A kritikus információs infrastruktúra védelme A Bizottság beszámolt a Tanácsnak a kritikus információs infrastruktúra védelméről szóló közleményéről.

8176/09 (Presse 73)

46

HU

30.-31.III.2009 A TAÁCSI ÜLÉS ALKALMÁVAL ZAJLÓ ESEMÉYEK A március 31-i tanácsi ülés alkalmával került sor a Kína és az EU közötti, a tengeri közlekedésről szóló megállapodásnak Bulgáriára és Romániára való kiterjesztéséről szóló jegyzőkönyv aláírására.

8176/09 (Presse 73)

47

HU

30.-31.III.2009 EGYÉB JÓVÁHAGYOTT APIREDI POTOK KÖZLEKEDÉS A tiszta és energiahatékony járművek használatának előmozdítása A Tanács elfogadta a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló irányelvet (3711/08). A Tanács és az Európai Parlament az első olvasatban megállapodást ért el e jogalkotási aktusról. Az irányelv célja, hogy előmozdítsa a tiszta és energiahatékony közúti járművek piacát, valamint javítsa a közlekedési ágazat hozzájárulását az EU környezetvédelmi, éghajlat- és energiapolitikájának megvalósításához. Az irányelv előírja a hatóságok és egyes piaci szereplők számára, hogy a járművek beszerzésekor vegyék figyelembe a járművek teljes élettartamához kapcsolódó energetikai és környezeti hatásokat, beleértve az energiafelhasználást, a széndioxidkibocsátást és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátásokat. Az új irányelv az eredeti bizottsági javaslathoz képest másképp határozza meg a hatályát és bevezeti azt a követelményt, hogy a hatóságok és a piaci szereplők a járművek beszerzésekor vegyék figyelembe az energiával kapcsolatos és a környezetvédelmi szempontokat, és e követelmény teljesítésére több lehetőséget is biztosít. A tagállamoknak az irányelv hatályba lépését követően 18 hónap áll rendelkezésükre, hogy az abban foglalt rendelkezéseket átültessék. Megállapodás Kanadával a polgári légi közlekedés biztonságáról A Tanács elfogadta az Európai Közösség és Kanada között a polgári légi közlekedés biztonságáról létrejött megállapodás aláírásáról szóló határozatot.

8176/09 (Presse 73)

48

HU

30.-31.III.2009 E megállapodás a Bizottság által a Tanácstól 2004 márciusában kapott megbízatás alapján folytatott tárgyalások eredményeként jött létre. A megállapodás célja a polgári légi közlekedési kérdéseket érintő együttműködés és hatékonyság javítása, továbbá a polgári légi közlekedés biztonságának, valamint a környezetminőségnek és a környezetvédelmi megfelelőségnek az elősegítése. Megállapodások a Koreai Köztársasággal, Vietnammal és Mongóliával a légiközlekedési szolgáltatásokról A Tanács elfogadta a Koreai Köztársasággal és a Vietnami Szocialista Köztársasággal kötött megállapodások aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról, valamint a Mongólia kormányával kötött megállapodás aláírásáról szóló határozatokat. E megállapodások olyan megbízás keretében folyatott tárgyalások eredményeként született, amely szerint a Bizottság bármely harmadik országgal folytathat tárgyalásokat abból a célból, hogy összhangba hozza a tagállamoknak az adott harmadik országgal kötött kétoldalú légiközlekedési megállapodásait a közösségi joggal. Megállapodás a yugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unióval a légi szolgáltatásokról A Tanács elfogadta az EU és a Nyugat-afrikai Gazdasági és Monetáris Unió között létrejött, a légiközlekedési szolgáltatások bizonyos kérdéseiről szóló megállapodás aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló határozatot. E megállapodás olyan megbízás keretében folyatott tárgyalások eredményeként született, amely szerint a Bizottság bármely harmadik országgal folytathat tárgyalásokat abból a célból, hogy összhangba hozza a tagállamoknak az adott harmadik országgal kötött kétoldalú légiközlekedési megállapodásait a közösségi joggal.

8176/09 (Presse 73)

49

HU

30.-31.III.2009 Gépjárművek időszakos műszaki vizsgálata A Tanács elfogadta1 a gépjárművek és pótkocsijuk időszakos műszaki vizsgálatáról szóló irányelvet, amely átdolgozza a jelenleg hatályos 96/96/EK irányelvet (3699/08). A jelenlegi irányelv harmonizálja az időszakos műszaki vizsgálatokra vonatkozó szabályokat, gátolja a közúti fuvarozók közötti verseny torzulását, és szavatolja a járművek megfelelő ellenőrzését és karbantartását. Az irányelv egységes szerkezetbe foglalja a hatályos jogszabályt, és azt hozzáigazítja az új, ellenőrzéssel történő komitológiai eljáráshoz2 az olyan általános hatályú intézkedések tekintetében, amelyek az alap-jogiaktus együttdöntési eljárás alapján elfogadott, nem alapvető fontosságú elemeinek módosítását szolgálják. A Tanács ezenkívül úgy határozott, hogy az irányelvtervezetbe beépíti a Bíróság ítéletét az ún. másodlagos vagy származékos jogalap megállapításáról. A módosítások mindegyike technikai jellegű, és céljuk a közösségi jog olvashatóbbá tétele. GAZDASÁGI ÉS PÉ/ZÜGYEK émetország nemzeti központi bankjának külső könyvvizsgálója A Tanács elfogadta az Ernst & Young AG Wirtschaftsprüfungsgesellschaft Steuerberatungsgesellschaft-nak a 2009 és 2014 közötti pénzügyi évek tekintetében a Deutsche Bundesbank külső könyvvizsgálójává való kijelölésének jóváhagyásáról szóló határozatot (6813/09).

1 2

A német delegáció tartózkodott. Az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozatot módosító 2006/512/EK határozat vezette be.

8176/09 (Presse 73)

50

HU

30.-31.III.2009 KÖLTSÉGVETÉS Az uniós költségvetés finanszírozásának kiigazítása A Tanács elkészítette a 2009. évi általános költségvetés 3. sz. költségvetésmódosítás-tervezetét, figyelembe véve a közelmúltban elfogadott, saját forrásokról szóló 2007/436/EK határozat 2007. január 1-jétől kezdődő visszamenőleges hatályát (7331/09). A költségvetés-módosítás, az Európai Parlament jóváhagyására is figyelemmel, módosítja a saját forrásból való tagállami hozzájárulások megoszlását a 2007-es, 2008-as és 2009-es pénzügyi év tekintetében. Az uniós költségvetés finanszírozásának módosulása a héaalapú saját források új, egységes lehívási kulcsának, Hollandia és Svédország éves GNI-alapú hozzájárulásai bruttó csökkentésének, az Egyesült Királyság javára történő korrekciós mechanizmus felülvizsgált kiszámításának, valamint a héaalapú saját források új lehívási kulcsa által a GNI-alapú sajátforrás-hozzájárulásokra gyakorolt hatásnak az eredménye. VERSE/YKÉPESSÉG Veszélyes anyagok és készítmények – Ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás A Tanács úgy határozott, hogy nem ellenzi a szerves ónvegyületek forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásai tekintetében az I. mellékletnek a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítása céljából a 76/769/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló határozat Bizottság általi elfogadását. Megállapítást nyert, hogy a szerves ónvegyületek veszélyeztetik az emberi egészséget, ezért a forgalomba hozataluk és felhasználásuk tekintetében szigorúbb korlátozásokat kell megállapítani. A Tanács – az EU ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásával összhangban – ellenezheti jogi aktusoknak a Bizottság általi elfogadását. Következésképpen a Bizottság – feltéve, hogy az Európai Parlament nem ellenzi azt – elfogadhatja a határozatot.

8176/09 (Presse 73)

51

HU

30.-31.III.2009 KUTATÁS EU–Oroszország tudományos és technológiai együttműködési megállapodás A Tanács elfogadta az EU és Oroszország közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás további öt éves időtartamra történő megújításának jóváhagyásáról szóló határozatot (6691/09). EU–USA tudományos és technológiai együttműködési megállapodás A Tanács elfogadta az EU és az Amerikai Egyesült Államok közötti tudományos és technológiai együttműködési megállapodás további öt éves időtartamra történő meghosszabbításának jóváhagyásáról szóló határozatot (6695/09). A kétoldalú megállapodás tartalma annak érdekében is módosításra kerül, hogy az együttműködési tevékenységek listája – az EU hetedik kutatási keretprogramjával (2007–2013) összhangban – kiegészüljön a biztonság és a világűr terén folytatott kutatással. BELSŐ PIAC A gépjárművek jóváhagyási rendszere A Tanács közös megközelítést fogadott el az Európai Közösségnek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (ENSZ/EGB) a haszonjárművek a vezetőfülke hátsó falától előre elhelyezkedő külső kinyúlások szempontjából történő jóváhagyásáról szóló 61. számú előírásához való csatlakozásáról szóló határozat elfogadása céljából. Az ENSZ/EGB 61. számú előírásában foglalt egységes követelmények célja, hogy felszámolják a gépjárművek kereskedelmének technikai akadályait, valamint biztosítsák e járművek használata során a magas szintű biztonságot és védelmet. E rendelet beépítésre kerülne a gépjárművek jóváhagyási rendszerére vonatkozó uniós jogszabályokba.

8176/09 (Presse 73)

52

HU

30.-31.III.2009 MEZŐGAZDASÁG Különleges táplálkozási célú élelmiszerek A Tanács az Európai Parlamenttel első olvasatban történt megállapodást követően elfogadta a különleges táplálkozási célú élelmiszerekről szóló irányelvet, amely kodifikálja a 89/398/EGK irányelvet és összehangolja azt az új komitológiai szabályokkal (3697/08). A Tanács és a Parlament az eredeti bizottsági javaslathoz képest kibővítette az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban elfogadandó intézkedések körét. Ezek magukban foglalják az olyan élelmiszerek forgalomba hozatalának két éves időtartamra való engedélyezését, amelyek nem felelnek meg az összetételre vonatkozó szabályoknak. Magukban foglalnak továbbá bizonyos eltéréseket a címkézésre vonatkozó rendelkezésektől. KÖR/YEZETVÉDELEM A géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználása A Tanács az Európai Parlamenttel első olvasatban történt megállapodást követően elfogadta a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerben történő felhasználásáról szóló irányelvet (3714/08). Az új irányelv célja a 90/219/EGK irányelv kodifikálása és ezen irányelvnek az új komitológiai szabályokkal való összehangolása. ÍRÁSBELI ELJÁRÁS RÉVÉ/ TÖRTÉ/Ő HATÁROZATHOZATAL EU–Dél-Korea szabadkereskedelmi megállapodás A Tanács március 23-án jóváhagyta a Dél-Koreával kötendő szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalási irányelvek módosítását.

8176/09 (Presse 73)

53

HU

30.-31.III.2009 KI/EVEZÉSEK Régiók Bizottsága A Tanács határozatot fogadott el, amelyben a 2010. január 25-ig tartó hivatali idő fennmaradó részére póttagként az alábbi személyt nevezi ki: –

Javier VELASCO MANCEBO, Director de la Oficina de Representación del Principado de Asturias.

8176/09 (Presse 73)

54

HU