SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN, ÉS AZ OTTHONI TANULÁSBAN Készítette: Gulyásné Bartók Beáta Veresné Bernát Csilla
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ: Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
A,) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. B,) a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
A sajátos nevelési igényű gyermek ellátásának formái: Speciális óvodában, iskolában: (szegregáltan)
Többségi óvodában, iskolában: (integráltan)
• Megfelelő gyógypedagógiai megsegítés.
• Az óvoda, iskola által ellátva.
• Hasonló gondokkal küzdő gyermekekkel.
• Többi gyermekkel együtt.
• Családi közegtől távol.
• Családi közegben maradva.
Különleges gondozáshoz való jog, a gondozás személyi és tárgyi feltételei • Szakértői vélemény alapján különleges gondozásra lesz jogosult a gyermek. • Megfelelő, sérülés-specifikus gyógypedagógiai fejlesztésre jogosult. • A sérülés típusának megfelelő végzettségű szakember, gyógypedagógus foglalkozzon vele – személyi feltétel. • A sérüléshez igazodó fejlesztő eszközök, berendezések, helyiségek, könyvek használata – tárgyi eszközök.
Ez ért ezeknek a gyermekeknek Ezért az iskolai „„előmenetele” előmenetele” meghat ározó abban az meghatározó éértelemben, rtelemben, hogy a befogad ó befogadó iskola hogyan alkalmazza az integr ációt. integrációt.
A pedagógusok között találunk lelkes, a gyermekekért valóban tenni akarókat, és olyanokat is, akik már belefáradtak az osztálymunkába, akik a változó világ új generációjával nehezen boldogulnak.
Minden gyermek m ás éés sm ás más más egy éni saj átosságokkal egyéni sajátosságokkal rendelkez ő kis llény. ény. rendelkező
Minden embernek szüksége van egy – egy dicsérő szóra, biztatásra, hogy feladataiban tovább tudjon lépni.
Tudjuk magunkról mi felnőttek is, hogy jól esik az elismerés. Ahol folyton belekötnek a munkánkba, ahol kritizálva vagyunk, ott nem érezzük jól magunkat.
A saj átos nevel ési ig ényű sajátos nevelési igényű gyermekek nevel ése – nevelése oktat ása ttöbbletterhet öbbletterhet rró ó a oktatása tan ítójára, a sz üleire. tanítójára, szüleire.
Mi hat az osztályban pozitívan a sajátos nevelési igényű gyermek fejlődésére? - elfogadó, befogadó légkör, a segítő közösség fejlesztő ereje - egy kedves tanító- vagy tanár néni, aki lelkesen vállalja a súlyos részképesség-zavarral, netán fogyatékossággal küzdő tanulót - ha a gyermeket tanító valamennyi pedagógus rendelkezik megfelelő ismeretekkel a rábízott tanuló sajátosságairól, tanulási képességeiről, ismerje a megfelelő bánásmódot, a szükséges tanítási módszereket, a differenciáló eljárásokat (Ezen a téren van még javítanivalónk a magyar oktatásban!
A teljes integráció • A gyermekek együttnevelődnek „ép” társaikkal. • Minden tanítási órán a többségi tanítók, tanárok szavát hallgatják. ( Az utazó gyógypedagógusok, fejlesztőpedagógusok mindössze minimum heti 3 órában habilitációs – rehabilitációs foglalkozásokat tartani.)
Ki hogyan vélekedik az integrációról? • A szülők általában elégedettek, hisz gyermekükkel nem kell utazni, mert a gyermekek helyben járhatnak iskolába. • A pedagógusok véleménye már megoszlik az együttnevelésről.
Az integráció nagy felelősség.
„Egyik napról a másikra
integrálni különleges gondozásra jogosult gyermekeket úgy, hogy a pedagógusok zömének semmilyen képzettsége nincs a sajátos nevelési igényről, nem lenne szabad!”
Az iskola feladata, hogy a gyermekeket felk észítse a feln őtt felkészítse felnőtt ééletre, letre, a feln őtt ttársadalom ársadalom felnőtt kult úrájának ismeret ére. kultúrájának ismeretére. Ennek elsajátítása nem egyéni úton történik, hanem közösségben.
A csoportmunka alkalmazása, a tanulók aktív részvétele a munkában, a többféle képességek felhasználása mind a sikeres ismeretelsajátítás záloga.
Az integráció sikerének záloga lehet: • A tanórai együttműködés (kooperáció). • A társakkal való tanulás. • Az egyének közötti versenyeztetések megszüntetése. • Az azonosság és a különbözőség felismertetése. • A szülőkkel való együttműködés.
Az integráció ott valósítható meg - ahol nyitottság és igény van a minőségileg jobb pedagógiára, - ahol az iskola kész a megújulásra. Alapvető feltétel, hogy az érintettek akarják az integrációt.
„A fejlesztő munka során a tanítási folyamatot
áthatja a személyiségfejlesztés, hiszen az iskolai kudarcok leküzdésében ennek nagyon fontos szerepe van. Az adott légkör, az odafigyelő bánásmód jó kapcsolat kialakulását eredményezi tanító v. fejlesztőpedagógus, és a gyermek között. Ez nagyon fontos az egyéni fejlesztések során, hisz eredményeket elérni csak velük együtt lehet, és csak úgy, ha ők is akarják.”
A differenciálás • A gyermekek olyan és annyi feladatot kapnak, mely igazodik egyéni képességükhöz. Így képesek lesznek elvégezni a kapott feladatokat, ami örömet és sikerélményt jelent számukra. • Sok dicséret, odafigyelés, empátia, egyéni megsegítéssel történő tanítás.
A gyermekek szeretete, ami a pedagógusok lelkének erőt ad.
K ÖSZÖNJÜK A KÖSZÖNJÜK FIGYELMET!
