AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/1.
„A fejlődni szó szerint annyit jelent, mint kibontani egy tekercset, vagyis olyan, mintha egy könyvet olvasnánk. A természetnek, mint könyvnek a megjelenítése a keresztény ségben gyökerezik, és számos tudós szívesen alkalmazza ezt a jelképet. Galileo Galilei számára a természet olyan könyv volt, amelynek Isten a szerzője, éppen úgy mint a Szentírás nak. Olyan könyv, amelynek a történetét, fejlődését, írását és jelentését a tudomány különféle megközelítései révén olvas suk miközben szüntelenül feltételezzük, hogy alapvetően jelen van a szerző, aki a Könyvben ki kívánta magát nyilat koztatni. Ez a kép hozzásegít annak megértéséhez is, hogy a
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/2.
világ távolról sem egy őskáosz eredménye, hanem a világegyetem egy rendezett könyvhöz hasonlít. Annak ellenére, hogy a fejlődés hosszú folyamatában irracionális, kaotikus és pusztító elemek is jelen vannak a kozmoszban, az anyag mint olyan olvasható.” (XVI. Benedek, 2008)
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/3.
1. Charles Darwin (1809-1882) élete és művei 1809.02.12. Shrewsbury 1825-27 Edinburgh (orvosi kar) 1827-31 Cambridge (teológia) 1831-36 Beagle, Föld körüli út (Egy természettudós utazásai) 1839 Royal Society tagság 1854 Barátság Thomas Huxleyval 1859 A fajok eredete 1871 Az ember származásáról 1872 Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése 1882.04.19. Darwin halála
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/4.
2. Az evolúció tana 2.1. Előzmények
Maupertois, Buffon, Lamarck, E. Darwin, A.R.Wallace
2.2.Darwin elmélete (Mayr alapján)
Minden fajnak óriási a szaporodási kapacitása és képes a túlszaporodásra. A különböző fajok populációinak létszáma hosszabb idő alatt vizsgálva többé-kevésbé állandó. Az erőforrások korlátozottak. Ez határt szab a növekedésnek. Az egyedek között vetélkedés folyik az erőforrásokért.
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/5.
Az egyedek különböznek egymástól.
Az egyedi különbségek nagy része öröklődik. Az egyedi különbségek alapján mindig lesznek olyan egyedek, melyek társaikat szaporodási teljesítményükben felülmúlják (differenciális szaporodás, szelekció). A változások sok generáción át összegződnek (evolúció).
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/6.
2.3. Az evolúció tanának utóélete
Genetika Populációbiológia Molekuláris biológia Ökológia Ami biztosnak tűnik: „Az evolúció a populáció genetikai transzformációja.” (Wright, 1931) Elégséges magyarázat-e a véletlen?
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/7.
3. A természettudomány és a hit viszonya
Nem azonos a vizsgálat tárgya és módszere. A hit és tudás nem egymást kizáró, hanem egymást kiegészítő tartalmak. Az illetékességi területeket tiszteletben kell tartani, különben a hit is és a tudomány is ideológiává alacsonyodik. Néhány pozitív példa:
Szent Ágoston levele Consentiushoz Aquinói Szent Tamás Rónay Jácint Prohászka Ottokár II. János Pál: Fides et ratio
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/8.
4. A Szentírás és az evolúció
Szó szerinti értelmezés, fundamentalizmus. Modern bibliatudomány, formakritika, szövegkritika eredményei. Első teremtéstörténet (Ter 1,1-2,4a): papi forrás, Kr.e. VI-V. szd., mítosz (vö.: keleti kozmogóniák), nem ismeri el sem a teremtmények, sem a folyamatok uralmát, nincs benne teogónia, Isten az egyedül transzcendens, a teremtett dolgok jók (a rossz nem teremtett valóság), kronológiája teológiai megfontolást tükröz (vö.: fény és égitestek), kultikus és nem természettudományos tartalmat közvetít.
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/9.
Második teremtéstörténet (Ter 2,4b-3,24): jahvista forrás, Kr.e. X-IX. szd., egyiptomi mítoszokkal polemizál, az Isten és az ember viszonyával foglalkozik, az antropogenezist írja le, hangsúlyosan szól az ember erkölcsi felelősségéről.
Mindaz, ami van, és ami lett, vagyis az egész világ minden létező területével együtt Isten terve és működése szerint létezik. Isten mindenek teremtője.
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/10.
5. Teremtés és evolúció a katolikus tanítóhivatal dokumentumai tükrében
„Hiszek az egy Istenben, a mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak teremtőjében.” (DH 150, 381) E hitvallás szemben áll a politeizmussal, nem abszolutizálja a folyamatokat, tagadja az örökös körforgást, elveti a dualista elméleteket és a materialista magyarázatokat. „És látta Isten, hogy jó.” (Ter 1,12.,18.,21.,25.,31.) A teremtett világ jó a maga egészében, a rossz nem teremtett és nem teremtő princípium. Hitünk elhatárolódik a manicheus és jakobita tanoktól (DH 1333-36., 1442.), az újplatonikus felfogástól (DH 501, 649.), valamint az albiaktól, valdiaktól és katharoktól (DH 790,1208).
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/11.
Okság fogalma (Aquinói Szent Tamás alapján): causa efficiens, causa exemplaris, causa finalis. Szent Tamás tanítása nem azonos Arisztotelészével (vö.: materia prima, forma).
Humani generis körlevél (DH 3877,1950.)
Gaudium et spes (DHb4333-4339, 1965)
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/12.
6. Összegzés
A természettudomány és a hit az emberi gondolkodás két különböző területe. A katolikus egyház tiszteletben tartja a természettudomány autonómiáját. Egyházunk ragaszkodik: az Istentől való teremtés tanához, a semmiből való teremtéshez, az okság és cél állításához, valamint ahhoz, hogy a véletlen számunkra nem kielégítő magyarázat.
AZ EVOLÚCIÓ KERESZTÉNY SZEMMEL/13.
„Hiszem, hogy a világmindenség egy fejlődő folyamat. Hiszem, hogy a fejlődés a szellemiség irányába megy. Hiszem, hogy a személyes valóság beteljesedése a kozmikus Krisztus.” (Teihard de Chardin: Comment je crois)
