ALAPÍTÁSI ÉV: 2007 • KIADJA: HMÉDIA BT. • SZERKESZTI: A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG • FELELŐS SZERKESZTŐ: VARGA GÉZA • SZERKESZTŐSÉG: 6000 KECSKEMÉT, TÓPART U. 8/C • EMAIL:
[email protected] • TEL.: 76/476115
N Híröss Naptár www.hirosnaptar.hu
Értékőrző hetilap
A HÉT MŰVÉSZE: Csikász Imre szobrászművész
100
„A kecskeméti Cifra palota egyik földszinti termében áll Csikász Imre szobra, amely nek az eredetije egyébként Bu dapest Deák terét díszíti. Az alkotást a hatvanas években azért kapta meg Kecskemét, mert Veszprém nem tartott rá igényt. A veszprémi kultúrna csalnikok számára városuk szülötte és halottja túlságosan katolikus volt, akit halálá ban, akár csak a hagyatékát, nem lehetett a helyi érdekek nek megfelelően fölhasználni. Így történt, hogy Csikászról manapság lett csak szobra Veszprémnek, Raffay Béla, a Salföldön élő szobrász készí tett egy büsztöt, amely most ott áll a szürkés sárga mész kőhasábon, a Művészetek Há za udvarán.” (Géczi János, 1914) 1884. május 9én Veszprém ben született Csikász Imre szobrászművész. A kékfestő mester fia a veszprémi pia ristákhoz járt, azonban, ahogy azt dr. Ribó Zoltán, a gyermekkori jóbarát írta 1930as Csikászéletrajzá ban: „Kedves momentum…, hogy a második gimnázium ban még a rajzból is megbu kott.” Kétségbeesett szülei tanára, a veszprémi múzeum névadója, Laczkó Dezső ta nácsára 13 évesen beadták Fehér Sándor veszprémi, ké sőbbiekben budapesti fafara góhoz inasnak. Csikász Imre maga rajzolta arcképe (Művészet, 1914)
Folytatás a 2. oldalon
2014. január 9.
6. évfolyam 1. szám
Az alföldi erdők fejlesztője
70
éves – 1944. január 4 én Gádoroson szüle tett – Sódar Pál okleveles erdőmérnök, közgazdasági szakmérnök, a KEFAG Kis kunsági Erdészeti és Faipari Zrt. korábbi vezérigazgatója. Tanulmányait szülőhelyén, valamint Orosházán végezte, majd 1962től Sopronban, az Er dészeti és Faipari Egyetem Er dőmérnöki Karán folytatta. 1965tól nyugdíjazásáig közel négy évtizeden át a KEFAG Kis kunsági Erdészeti és Faipari Zrt., illetve annak jogelődei al kalmazásában állt. Előbb a Kis kunsági Erdőgazdaság ösztön díjasa volt, majd iskolái befejez tével a kecskeméti központban gyakornokoskodott. Később a Császártöltési, illetve a Duna vecsei Erdészet műszaki vezető
je, Dunaártéri körzetvezető, majd 1986tól a Nyárjas Erdé szet vezetője lett. 1989ben a Kiskunsági Állami Erdőgazda ság igazgatójává, azután 1993 ban – a vállalat átalakulását kö vetően – vezérigazgatóvá nevez ték ki, és ezt a feladatkört 1996 ig, nyugállományba vonulásáig töltötte be. Az általa irányított társaság ra a kedvezőtlen természeti adottság volt jellemző, olyan erdőterületek kezelését végez ték, ahol az erdők hozama alig tudta finanszírozni az erdőgaz dálkodás alaptevékenységét. Ennek ellenére irányításával a társaság 60 ezer hektár erdő állományának (a térség erdőál lományának 42 %a) kezelése folyamatosan és tartósan ered ményesnek bizonyult. A cég csoporton belül elsőként az
erdővagyonkezelésben vég zett szakmai tevékenységet vállalkozói alapokra helyezte, miközben az erdő kezelésé nek színvonala nagymérték ben javult, amelyet az erdé szeti szakhatóság jó, illetve kiváló minősítéssel jellemzett. Koncepciózus, stratégiai gon dolkodású, a cégcsoport meg határozó, markáns vezetője volt, aki a menedzser típusú vezetői kultúrát elsőként ho nosította meg. Folytatás a 3. oldalon
Sódar Pál (Fotó: Greguss László Géza)
TÁNCOSKOMIKUSKÉNT ÜNNEPELTÉK 75 éves Sas József humorista, színész, rendező
75
éve, 1939 január 3án, Békéscsabán szüle tett Sas József, eredeti nevén Polacsek József. Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját 1957ben végezte el, majd a győri Kisfaludy Színházhoz szerző dött. 1958tól a Békés Megyei Jókai Színház, 1959től a Pécsi Nemzeti Színház, 1960tól a Magyar Néphadsereg Művész együttesének tagja volt. 1966 ban Kecskemétre szerződött, és hét évadot a Katona József Szín
ház társulatánál töltött. 1973 óta a Mikroszkóp Színpad mű vésze, melynek 1985 és 2009 között igazgatója is volt. A rá dió és tvkabarék állandó köz reműködője, számtalan nagy lemeze jelent meg, több önálló estnek írója, előadója. Jászai Mari és Erzsébetdíjas, érde mes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdem rend tisztikeresztjével 1995 ben tüntették ki. Folytatás a 4. oldalon
Sas József
IN MEMORIAM
Sajtos Géza igazgató, a KKK alapítója Hódmezővásárhelyen szüle tett 1947. június 17én. A szegedi Vasútforgalmi Techni kum elvégzése után előbb a Debreceni Tanítóképző Intézet népműveléskönyvtár szakán, majd a KLTE népművelés felnőttnevelés szakán, míg 2005ben a Közgazdaság tudományi Egyetem emberi erőforrás gazdálkodás szakán
szerzett diplomát. 1969től 1974ig Kiskunfélegyházán, a Városi Tanács népművelési felügyelőjeként részt vett a Móra Ferenc Emlékház létesítésében, a Kiskun Napok felújításában. Ezt követően Kecskeméten a BácsKiskun Megyei Tanács közművelődési csoportvezetője volt. Folytatás a 6. oldalon
Sajtos Géza
A HÉT MŰVÉSZE: Csikász Imre szobrászművész Folytatás az 1. oldalról
cheni akadémián a hildebran dista elveket valló Balthasar Schmidt tanítványa volt, így 1907től Brüsszelbe mehetett tovább, a szobrászat egyik ko rabeli fővárosába, ahol egé szen 1910ig Charles van der Stappen irányítása alatt dol gozhatott az Academie Royal des BeauxArtson, miközben alakrajzot is tanult Jean Del villetől, a szimbolista festőtől. Ottani tartózkodása alatt első sorban Auguste Rodin művei és a részben spanyol eredetű fiatal vallon akadémiai szob rász tanár, Victor Rousseau hatott rá. Csikász közben má sutt is megfordult, így járt pél dául a híres drezdai képtárban: „Nem is élvezet volt
ez nekem, hanem kín, de nem olyan kicsinyes, mint amilyent a hiúság okozhat, itt nagy, ha talmas lelkek szárnysuhogását hallod, vagy Michelangelo titá ni lelke szól feléd, Leonardo da Vinci egyegy vonalából kiér zed, hogy azt az érzések Kirá lya húzta, hát még Rafael Madonnájával! Előtte szinte bután áll meg az ember, s úgy érzi magát, mint a porszem a hegy lábánál, átkozva a sorsot, hogy e korban született…” Az 1908ban írt sorokból jól érezhető, hogy szinte mindig Itáliába vágyott, így nagy öröm mel fogadta, amikor 1911től magyar állami ösztöndíjjal egy évet a Római Magyar Akadémi án tölthetett. Csikász a Fiatal lány című szob rát nagyrészt ekkor, 1911– 1912ben min tázta meg és szinte azonnal közgyűjtemény be került (ma Magyar Nemze ti Galéria, letét ben a Kecske méti Képtár ban). Az 1913 ban München ben bajor állami aranyérmet nyert alkotás, tulajdonképpen a tavasz (a mű Tavasz címen is szerepel a kü lönféle írások ban), az örök megújulás, a fej lődés, a növeke dés allegóriája ként jelenik meg a gyermeki lét és a felnőttség ha tárán ábrázolt kamaszlány for májában. Berni ni híres szobrá ra (Apolló és Daphné, 1625) emlékeztet a te kintetben, ahogy bravúros módon egy (igaz ese tünkben évek ben mérhető és nem csak testi) folyamat érzé keltetésére vál lalkozik a szob rász, mely műfa ját tekintve nem éppen a legegy szerűbb vállal kozás. Az arc Csikász Imre: Fiatal lány (1912)
Csikász Imre 1901től az Or szágos Magyar Iparművészeti Iskolába járt (a Magyar Gazda című rajza és mintázása alap ján rögtön a II. osztályba vet ték fel), ahol Mátrai Lajos, Pap Henrik és Udvardy Géza tanítványa volt. Bár külföldre szeretett volna menni, pénz hiányában ezt nem tehette, így ideiglenesen Kaposváron Borovicz Imre épületszobrász segédjeként tevékenykedett. Végre 1906 őszén báró Hornig Károly akkori veszprémi püs pök biztosított anyagi támoga tást a számára: „Lecsaptam a malteroskanalat, s 300 forint tal a zsebemben kimentem Münchenbe tanulni!” A mün
2
gyermeki vonásai, önfeledt mosolya, a serdülő test éretlen sége és az ovális talapzaton al kalmazott mozdulat (bal lábával – kissé ókori szobrokat idéző módon – hátralép) min denesetre erről a törekvésről tanúskodik. A mű másik példá nya ma a fővárosban, meglehe tősen kaotikus környezetben, a Deák téren látható. Lábass Endre így ír róla: „Én szép he lyeken szerettem várni, … de legjobban a kislánynál, aki va cak kis medence hátuljában álldogál, sokszor banánt rak nak a kezébe, kutyaszart, egy szer lakkfilccel szívet rajzoltak a meztelen hasára, évekig nem mossa le a savas eső, kis mellei vannak, ha letérdeltem a hideg kőre könyökölve, a kislány te nyerében hordozta a rendőrség vörös neoncsillagát…”. Bár Kecskeméten is látha tó e szobor, a valóságban Csikász csak ennek elké szülte után lett tagja a kecs keméti művésztelepnek, ahol a bejegyzés tanúsága szerint 1912. május 1. és 1913. április 30. között volt kisebbnagyobb megszakítá sokkal a műkerti műterem bérház lakója. A különféle források alapján Kecskemé ten valósult meg alkotásai közül a veszprémi Petőfi emléktábla, édesanyja port réja és dr. Cseresznyés Jó zsefné domborműve. Emel lett két befejezetlenül ma radt műről is tudunk: a gipszvázlatban fennmaradt, Nagyvázsony község által megrendelt, egész alakos Ki nizsiszoborról („Kinizsi már féligmeddig kész, máris fél nek az itteniek tőle, kemény legény, nem félnadrág!” – ír ta róla Laczkó Dezsőnek) és az ún. Hornigszarkofágról, amelynek teljes nagyságú, 3x2 méteres gipszöntvényét a művész saját kezűleg sem misítette meg. 100 éve, 1914. január 3 án, immár a „századosut cai művésztelep nagy ter vekre készülő lakójaként” halt meg „Csikász Imre, aki nek művészi múltja éppen csak annyi, hogy feltűnt.” De a Művészet című folyóirat nekrológszerzőjének találó értékeléséhez hasonlatos Me locco Miklósé is: „Csikász Im re jó szobrász volt. Kár érte.” ifj. Gyergyádesz László művészettörténész
Szerette a békét, de a “kegyeskedést” megvetette
75
éve, 1989. január 5 én hunyt el Ulak csai Antal református lel kész. A frontszolgálat bor zalmai, 56 eltiprása, a Rákosi és Kádárdiktatúra időszaká nak legnehezebb évei sem tud ták kikezdeni emberségét, hitét és szolgálattevő elkötele zettségét, mindvégig rendület lenül tartotta magát keresz tény hitéhez és annak erkölcsi szelleméhez. Egyházi szolgálatát Tahitót faluban és Kecskeméten kezd te, mint káplán szolgált a két gyülekezetben. A II. világhá borúban az orosz fronton tábo ri lelkész volt. Hazatérve Kecs keméten a Középfokú Keres kedelmi Leányiskolában val lástanár lett, illetve ifjúsági lelkészként a helyi református gyülekezetben is folytatta ko rábbi munkáját, így például közel száz kecskeméti lány számára tábort szervezett. Néhány év múlva Kecske métről Kiskunhalasra hívták meg, ahol 1953. szeptember 1. és 1977. november 30. között
volt lelkipásztor. A közel ne gyedszázad alatt Ulakcsai An tal a reformátusok egyik emblematikus figurájává vált. Ő volt 1956 októberében a Pesterzsébetnek küldött se gélyszállítmányok egyházi in tézője, s rá várt a fájdalmas feladat: eltemetni a Városháza melletti sortűz áldozatait. Szolgálati idejében jelentős fejlődésen – felújításokon, gya rapodáson – ment keresztül a helyi református közösség in tézményrendszere és templo ma is. 20 éven keresztül szol gált együtt Paczolay István re formátus lelkésszel. Bár min dig a megbékélés, az emberség pártján állt, nem kímélte az egyházon belüli visszásságo kat sem: elítélte a pletykálko dó, fösvény, trágár és pazarló életmódot, s helyette az Isten től ihletett Evangéliumok sze retettanítására mutatott rá. Dr. Nagy István lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főisko lai Karának intézetvezető főis kolai tanára szerint Ulakcsai
Antal puritán, „cafrangokat”, címeket és „kegyeskedést” nem tűrő, pontos személyiség volt. Fia, Ulakcsai Zoltán így emlé kezett vissza édesapjára: „Konzervatív volt a testi, lelki és szellemi tisztaság megtartá sában, de modern és fiatalos a vidámságban, játékosságban,
ezért szerették a gyerekek és a fiatalok is. Sosem politizált, de politikusan viselkedett, így se gített a gyülekezetnek is átvé szelni a nehéz időket. Hirdette, hogy Jézus Krisztus keresztje a mi életünknek is ítélete, és ezért sürgette a mielőbbi meg térést mindnyájunknak.”
A mátraházi táborban gyerek ként részt vett a ma már nyugdíjas lelkipásztor, Varga László is. A Dunamelléki Re formátus Egyházkerület ko rábbi püspökhelyettese – nap jainkban országgyűlési képvi selő – így emlékezett vissza a 65 évvel ezelőtt történtekre:
szószerint szeretném idézni Berzétei Lászlót – «Az a kis di ák pedig, aki egész nap vezette a csacsit odavissza: Varga Laci volt. A 12 éves kecskeméti kisfiú itt határozta el, hogy ő is lelkész lesz. Úgy lett, ma Kecskeméten lelkész. Amikor valahol van alkalma, mindig elmondja, hogy engem az Isten a szamár mellől hívott el szol gálatra». És ez valóban így volt. Akkor már másodszor voltam Mátraházán, először 1948ban a Diáküdülőben. 12 évesen itt jelentettem ki, hogy elfogadom Megváltómnak Jé zus Krisztust, majd a követke ző évben már «szolgáltam» a kecskeméti lánytábort csacsi fogatosként.”
„Kecskemétről 1949ben az akkori ifjúsági lelkész Ulak csai Antal szervezésében közel 100 fős leánytábor vert sátrat a Zsoltároson. Béreltek Abasá ron egy csacsifogatot, amelyen egész nap szállították a vizet az üdülőtől a Zsoltárosig. A csacsinak Csilla volt a neve, – és most elnézést kérve minden kitől, de őszintén megrendülve
Az fejlesztője Az alföldi alföldierdők erdők fejlesztője Folytatás az 1. oldalról
A térség erdőgazdálkodásá ban integrátori szerepet vál lalt, irányítása alatt az erdészeti társaságok közül a KEFAG Zrt. a legnagyobb arányú, több mint 10 ezer hektár erdőtelepítést végzett az alföldi térségben. Jelentős mértékű nyár, fűz, illetve fe nyő faanyag felvásárlásával a külpiacon megfelelő súllyal tudta érvényesíteni a ma gyar erdőgazdálkodók érde keit. Életpályáján kiemelkedő volt az alföldi erdők fejleszté se, a térségi integrációs tevé kenység bővítése, melynek megvalósítására kezdemé nyezte az Alföldi Erdőkért Kht. megalapítását. Irányí tásával a KEFAG Kiskunsá gi Erdészeti és Faipari Zrt. az erdő sokszínű szolgáltatá sainak bővítésére több új parkerdőt hozott létre, sze mélyéhez köthető a Kecske méti Arborétum létesítése. A természet megismertetésére, szeretetére az ország egyik legkorszerűbb erdei iskoláját hozta létre.
Sokrétű tevékenysége, kitartó szorgalma, az erdészeti szakma kihívásokkal való teljes azono sulása a legelkötelezettebb er dészeti vezetőjévé tette pályafutása során. Kimagasló szakmai tevékenységéért szá
mos kitüntetésben részesült: Vadas Jenőemlékérem (1998); Erdészeti Kultúráért; Pro Silva Hungariae Magyar Erdőkértdíj (2004); Pro Universitate Sopro niensi (2004). Több évtizedes, az erdészet, erdőgazdálkodás
területén kifejtett kimagasló munkájáért Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke 2006 októberében a Magyar Köztársasági Érdemrend Lo vagkeresztjével jutalmazta. Sódar Pál napjainkban is Kecskeméten él. Szakmájától sem szakadt el, hiszen az Al földi Erdőkért Egyesület elnö keként kutatási, tudományos feladatok aktív résztvevője.
a Vackor Vár Erdei Iskola átadásán
3
TÁNCOSKOMIKUSKÉNT ÜNNEPELTÉK 75 éves Sas József humorista, színész, rendező Folytatás az 1. oldalról
A hírös városban eltöltött éve ire így emlékezett vissza: „A Radó, a Radó, a Radó, ezt nyolcszor le kell írni. A Lend vai és a Radó az a két igazga tó, akikhez én mindenekelőtt kötődöm. Nagyszerű ember volt ősi színházi családdal. Leszerződtetett Kecskemétre, én lettem a városnak a táncos komikusa. El sem kell monda ni, mit jelent ez egy vidéki vá
hozzáadott kellemes, jó tónusú viccelődésben, áradó jókedv ben és hangulatos színészi eszközökben Miska alakjához. (Szirmai Albert: Mágnás Mis ka); Sas József Liliomfi klasszikus számba menő sze repében egy kicsit szűkebb le hetőséget kapott a kelleténél. Fanyar, kesernyés Szellemfit vitt a színpadra, igyekezett megszabadítani ezt a figurát az évtizedek alatt rárakódott Dévényi Cecília és Sas József Szirmai Albert: Mágnás Miska (Kecskemét, 1967)
NAPRÓL NAPRA január 3.
25
éve hunyt el Bár sony Mihály teke rőlant és citerakészítő. Népzenei találkozókon kül földön és bel földön egy aránt szerepelt. 1967től haláláig minden évben részt vett a Kecskeméti Népzenei Találkozókon, valamint a Dunamenti Folklór Feszti válon. 1968ban a Népművé szet Mestere kitüntetést kapta. 1973ban Alpárra köl tözött, citerazenekart alapí tott, amelynek vezetője lett. Ez később pávakörré és nép dalkörré bővült. 1996ban a Millecentenárium alkalmá ból posztumusz Tiszaalpár Díszpolgára címet kapott.
január 5.
60
éves Kovács Jenő András háziorvos. 1954. január 5én Kecske méten született. Iskoláit szü lővárosában végezte: előbb a Jókai Mór, majd a Petőfi Sán dor Általános Iskola tanulója volt. Középiskolai tanulmá nyait a Bányai Júlia Gimnázi umban folytatta, míg orvosi diplomáját a Szegedi Orvostu dományi Egyetemen szerezte. Ezt követően hat évig a megyei kórház I. számú belgyógyásza tán dolgozott. 1984 óta a város egészségügyi alapellátásában tevékenykedik: előbb körzeti, majd háziorvosként. 1998. ok tóber 18tól 2002. október 20 ig Kecskemét alpolgármestere volt. 2003ban Kecskemét Vá rosért Egészségügyi Díjat ve hetett át. Nős, négy fiú gyermeke van.
4
rosban, sorra játszottam abszolút főszerepeket a Bóni gróftól a Mágnás Miskáig, a Három gráciáig. Fagyejev Ti zenkilencében Moór Mariann volt a partnerem és Latinovics Zoli próbált a színházban. Igazi színházi élet volt...” Csáky Lajos a Petőfi Népé ben több előadásáról is elis merően írt: „Valamikor a Szirmaioperett volt a meg mentője a mindenkori direkto roknak, mert ha nem ment a színház és valamilyen módon mégiscsak be kellett csalogatni a közönséget, elővették a Mág nás Miskát. A szereplők közül elsősorban Sas Józsefet, Mis ka lovász alakítóját kell emlí teni. Sas József sok mindent
hagyományos kellékektől. (Szigligeti Ede: Liliomfi); Sas József és Budai László, a két balkezes magándetektívek megszemélyesítői ízléses össz játékkal egészítették ki egymás szerepeinek lehetőségeit. (Ei semann: Én és a kisöcsém)” A Pethes György rendezte Imádok férjhez menni előadás ban nyújtott alakítását a Film Színház Muzsika kritikusa is kiemelte: „Sas József Bill sze repében nem egyszer menti meg a mármár állóvízzé esemény telenedő színpadon, ami még menthető. Kedves, friss ötletek kel lendíti előre az előadás le járni készülő óraszerkezetét hát még ha gitárt is adott vol na a kezébe a rendező.”
60
éves Happ István okleveles kertész mérnök, a Balatonboglári Borgazdasági Zrt. vezér igazgatója. 1954. január 5 én a Somogy megyei Ga máson született. Általános iskolába szülőhelyén járt, majd tanulmányait előbb Ba latonbogláron, a Kertészeti Szakközépiskolában, azután Kecskeméten, a Kertészeti Fő iskolán folytatta. Egyetemi diplomáját 1989ben Budapes ten, a Kertészeti Egyetemen szerezte. Kecskeméti évei után, 1975ben a somogybabo di Petőfi TSz. gyümölcster mesztési ágazatvezetője lett. 1977től Balatonbogláron az Állami Gazdaság Kutató Állo másán helyezkedett el: előbb mint szaktanácsadó dolgozott, később az állomás helyettes vezetőjévé, 1990től vezetőjévé nevezték ki. 1995 óta a Bala tonboglári Borgazdaság mun katársa. 2003 óta a részvénytársasággá alakult vállalkozás vezérigazgatója.
január 7.
275
éve, 1739. janu ár 7én hunyt el Kőrösi Dajka István refor mátus lelkész. 1722től 1724 ig a kecskeméti református kollégium rektora volt. 1727 és 1739 között Halason szolgált mint református lelkész. Mű ködése alatt, 1732ben készült a halasi református egyház ma is meglévő két ónkannája, melyeken Molnár Mihály főbí ró és az ő neve olvasható. Az 591 halasi áldozatot követelő 1739. évi nagy pestisjárvány ban az elsők között hunyt el.
VALLOMÁSOK 70 éves Szekeres István vízügyi szakember
Szekeres István
70
Szekeres István okle veles építőmérnök, a BÁCSVÍZ Zrt. korábbi elnök vezérigazgatója 1944. január 9én Nagykátán született. Az általános iskolát szülőhelyén, középiskolai tanulmányait a jászberényi Lehel Vezér Gim náziumban végezte. 1962ben a BME Építőmérnöki Karára nyert felvételt, ahol 1967ben sikeresen diplomázott. Első munkahelyén, a KÉV Metrónál szűk egy esztendőt dolgozott, majd Kecskemétre költözött, és közel 40 évig az ÉszakBács Kiskun Megyei Vízmű Vállalat, illetve jogutódai dolgozója volt. Fiatalon, alig 27 évesen már a Bácsvíz főmérnöke lett, 1990 ben a cég igazgatójává nevezték ki, 1992ben pedig elnökvezér igazgatóvá választották. Irányí tásával a kecskeméti székhelyű vállalkozás az ország egyik leg ismertebb vízügyi gazdasági társaságává vált. Több évtize des sikeres munkájáért számos szakmai elismeréssel jutalmaz ták, többek között 1999ben Kecskemét Város Környezetvé delméért Díjjal tüntették ki, míg 2005ben Vásárhelyi Pál díjat kapott. Több cikluson át a Magyar Víziközmű Szövetség elnöki pozícióját is betöltötte. „Szüleim egyszerű, falusi embe rek voltak, egész életüket mun kával töltötték. Az általános is kolát még Nagykátán végeztem el, de azután elkerültem szülő helyemről. Mivel édesapámék már nem élnek, csak ritkán járok már haza, a laza rokoni kapcso latokat azonban még ápolom. 14 évesen Jászberényben, a jó hírű Lehel Vezér Gimnázium ban lettem középiskolás. Erős, tudásra éhes osztályba kerül tem: érettségi után a 29 tanuló ból 15en egyetemen folytattuk tanulmányainkat. Osztályfőnö köm, Szikszai József zseniális matematikatanár volt. Miköz ben bevezetett a tantárgy rejtel meibe, ahogy számon kérte a
szorgalmi feladatokat amelyek miatt gyakran nem jutott időm játékra, mozira –, egyúttal meg tanított arra, hogy legyen mindig határozott cél az életemben, és az elém kerülő feladatot akár áldo zatok árán is, de mindenképp meg kell oldanom. Ezzel az élet felfogással, a kitartásra való ösz tönzéssel el is döntötte sorsomat. A műegyetem elvégzése után rövid ideig a fővárosi metróvál lalatnál gyakornokoskodtam, majd 1968ban Kecskeméten, a BÁCSVÍZ Zrt. jogelődénél kap tam állást. Egy elkötelezett, am biciózus fiatalokból álló, kiváló szakmai csapat tagja lettem. Mint a cég első diplomás mun katársa azt éreztettem kollégá immal, hogy érdekel a problémájuk, és megpróbálok azokon segíteni. Így a kezdeti tartózkodó kapcsolat gyorsan megváltozott, közel kerültünk egymáshoz, és egy folyamatosan együtt gondolkodó, áldozatkész, egymásért is kiálló közösséggé váltunk. Ezek a vonások jellem zik egyébként a mai bácsvízese ket is, de a szolgáltatási szakmában, ahol nem lehet nyolc óra után letenni a mun kát, ahol gyakran napokon át szolgálatban kell lenni, vész helyzetekben kell helyt állni, ott erre az elhivatottságra, összetar tásra van szükség. 2007ig, nyugdíjba vonuláso mig a BÁCSVÍZ dolgozója, 1971től főmérnöke, 1990től el ső vezetője voltam. A közel négy évtizeden át megértem a cég lát ványos fejlődését. A vállalat munkáját korábban irányító Benkó Zoltán által felépített ki váló alapokra támaszkodva munkatársaimmal egy olyan ví ziközmű gazdasági társaságot hoztunk létre, amely országos elismertséget szerzett. A hazai vízügyes vállalkozások közül el sőkként számos informatikai és folyamatirányítási fejlesztést vezettünk be. Mi lettünk az első részvénytársasági formában működő víziközműves cég is. Az átalakuláshoz nem volt minta, és a hatóságoktól sem kaptunk túl sok segítséget. A „csapat” el tökéltsége, kitartása révén, és talán egy kicsit a diákkorban elsajátított, a megoldást eltökél ten kereső, néha furfanggal pá rosuló logikát is bevető gondolkodással mégis sikerült a nehézségeken túl esnünk. Büsz ke vagyok arra, hogy egy kísér leti projekt kapcsán 2003ban Kecskemétre látogató amerikai szakemberekből álló csoport egyik tagja, aki vélhetően bal
káni állapotokra számított, a BÁCSVÍZ Zrt.nél tapasztaltak ra csak annyit mondott: «Ezt a vízművet nyugodtan át lehetne tolni Amerikába!» Jó látnom azt is, hogy nyugdíjazásom óta munkájuk minőségét a kollégák megtartották, sőt, azt nívósabbá téve folytatják! A nyugdíjas kortól sokan azért tartanak, mert félnek, hogy unalommal, semmittevéssel tel nek majd napjaik. Nos, nekem most szinte semmire sincs időm! A mindennapokba szá mos olyan dolgot tervezhetek már be, amit munka közben ko rábban nem tehettem meg. So
kat olvasok, gyakran járok színházba, utazni is szeretek. A Malom Mozi Metropolitanből sugárzott operaelőadásait igazi ajándéknak tartom. Újabban hetente kétszer a piacra is elme gyek, jól esik találkozni, beszél getni az emberekkel. A születésnapokat számon tar tom, de nem szoktam nagyobb ünnepségeket emiatt szervezni, távol áll tőlem az efféle felhaj tás. Még rengeteg dolgot kell el végeznem. Az élet rendje pedig az, s ezt tudomásul kell vennem, hogy most már 70 évvel kevesebb időm van ügyeim intézésére!” Lejegyezte: Varga Géza
Pihenés a Főtéren
Párjával egy bécsi kiránduláson
5
Mindent napra könyvelünk
20
éves a ZÉTAADÓ Könyvelési és Adó tanácsadó Kft. A kecskemé ti vállalkozás 1994. január 6án alakult. A cég vezetője, Kalán Teréz a rendszerváltás első éveiben, a gyereknevelés mellett „másodál lásban” kezdte meg tevékenysé gét. Egyéni vállalkozóként cégek könyvelését, bérszámfejtését, valamint adóbevallások elkészí tését vállalta. Az ügyfelek száma gyorsan növekedett, ezért úgy döntött, hogy saját céget alapít. Rövid, egyszerű, könnyen megje gyezhető nevet keresett. Válasz tása a görög ábécé egyik betű jére, a zétára esett. Kezdetben a Budai, majd a Kőhíd utcában, míg 10 éve, 2004 áprilisa óta a Vágó utcá ban fogadják megbízóikat. A vállalkozás az elmúlt 20 év so rán dinamikusan fejlődött. Partnereik száma folyamatosan növekszik, akiknek igényeihez alkalmazkodva szolgáltatásaik palettáját bővítették. Ma már pénzügyi tanácsadást, hitelügy intézést, pályázatkészítést is végeznek, igazságügyi könyv szakértői feladatokat is ellát nak, valamint könyvvizsgálást is vállalnak. A gazdasági társa ságok mellett már évek óta költségvetési intézmények könyvelését, könyvvizsgálatát is elvégzik. Ügyfeleik többsége kecskeméti székhelyű vállalko zás, de számos BácsKiskun
megyei és budapesti cég is igénybe veszi szolgáltatásaikat. Nemcsak hazai, hanem több tu cat külföldi tulajdonban lévő gazdasági társaság is bizalom mal fordul hozzájuk. A ZÉTAADÓ Kft. munkatár sainak legfontosabb törekvése az, hogy partnereik elvárásai nak maximálisan megfelelje nek. Épp ezért Kalán Teréz büszke arra, hogy megbízóik ra gaszkodnak munkájukhoz. „Cé günk a '90es évek elején alakult, s az akkori kisipari műhelyből az eltelt évek kihívá sainak megfelelően egy korszerű ablakgyárrá fejlődött” – emléke zik az elmúlt évekre Répás Ti bor, az egyedi nyílászárók gyártásával foglalkozó Fenyő Therm Kft. vezetője. „A könyve lést indulásunk óta a ZÉTA
6
ZÉTAADÓ Kft. 6000 Kecskemét, Vágó u. 24. Tel.: 76/502080 Fax: 76/418721 Web: www.zetaado.hu Email: zetaado@tonline.hu
a ZÉTAADÓ Kft. munkatársai (néhány évvel ezelőtt készült fotó)
Az például nagyon nem mind egy, hogy az eladó, a postás mi módon végzi munkáját. S Sajtos Géza igazgató, a KKK alapítója innen már csak egy lépés a termelési kultúra, amely Folytatás az 1. oldalról mazták, így például 1985 ben valamennyiünket körülvesz, 1976ban a Katona József a Munka Érdemrend bronz végülis ebből élünk.” Színház igazgatójává nevez fokozatával, a felnőttképzés ték ki, hat évadon át irányí területén közel két évtizeden totta a hírös városi társulat át végzett magas színvonalú munkáját. 1983tól az Erdei tevékenységéért 2008ban a Ferenc Művelődési Központ Magyar Köztársaságért Ér vezetője lett, a mindennapi demrend ezüst fokozatával kultúra formáinak, rendezvé tüntették ki. nyeinek bevezetése és megho Életpályájának alakulásáról, nosítása fűződik a nevéhez. hogy miként jutott az iroda 1993ban oroszlánrészt vál lomtól a termelési kultúráig lalt a Kecskeméti Regionális 2008 tavaszán a Hírös Nap Képző Központ megszervezé tárnak adott interjújában így sében, felállításában. 2009ig, beszélt: „Eredendően az auto nyugdíjazásáig az intézmény nóm kultúra, főleg az iroda igazgatója volt. Munkájáért, a lom érdekelt. Fokozatosan közért végzett tevékenységé fölfigyeltem azonban a min a Magyar Köztársasági Érdemrend ért számos elismeréssel jutal dennapi kultúra fontosságára. ezüst fokozata átadási ünnepségén
IN MEMORIAM
ADÓ Kft. munkatársai végzik. Feladataikat mindig óriási szakértelemmel és pontossággal látják el. Bízom abban, hogy si keres együttműködésünk még sok éven át folytatódni fog!”
Sajtos Géza csupán 66 életévet kapott. 2013. decem ber 24én délelőtt hunyt el, a házhoz érkező mentőautóban állt meg a szíve. Temetését 2014. január 10én tartják a Kecskeméti Köztemetőben.
Források: *Erdészeti Lapok *Fejezetek a 400. tanévét ünneplő Kecskeméti Református Gimnázium történetéből *ForestPress *Géczi János: A helyről *Halasi Tükör, 2012 *Hírös Naptár, 2009 *Katona József Könyvtár *Kefag Zrt. *Kiskunhalas almanach, 2002 *Művészet, 1914 *Napkút Évkönyv, 2008 *Parókia Portál *Színházi képregény 100 év Kecskeméten *Szociális és Munkaügyi Minisztérium *Városházi ki kicsoda, 1999 *Vidékfejlesztési Minisztérium *Who is Who Magyarországon
