SZAKDOLGOZAT
Készítette: Poczkodi András Tamás Jogász diplomás levelező 2007. 2013.
-1MISKOLCI EGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék (MISKOLC UNIVERSITY Faculty of Law and Political Department of Criminal Law and Criminology)
A rendőröket – szolgálati feladatuk ellátása során – veszélyeztető normasértések, elhatárolási szempontjaik, belső vizsgálatuk (The police - the service performance of their tasks - threatening, aspect of their delimitation, Internal Investigations)
Konzulens: Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék
-2-
Tartalomjegyzék
I.
Bevezetés, témamegjelölés (rendőrség feladatkörének bemutatása)...........................................................................3
I.1.
A magyar büntetőjog jogtörténeti fejlődésének kérdései…...4
I.2. Hivatalos személy fogalmának és személyi körének ismertetése…………………………………………………………..9 I.3. A rendőrök társadalmi megítélése, ellenük elkövetett veszélyeztetések statisztikai alakulása……………………………..10 I.4. A rendőröket védelmező rendelkezések, minősített esetek felsorolása, elemzésük az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmények törvényi tényállás (aktuális) minősített esetének ismertetése…………………………………………………………14 II.
A rendőrt veszélyeztető normasértések meghatározása, csoportosítása……………………………………………..20
II.1. A Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény törvényi tényállásának ismertetése, elemzése………………………...20 II.2. A Hatósági eljárás megzavarása bűncselekmény törvényi tényállásának ismertetése, elemzése………………………...29 II.3. A Jogszerű rendőri intézkedés szabálysértés törvényi tényállásának ismertetése, elemzése………………………...31 III.
A rendőröket veszélyeztető normasértések belső vizsgálatának szabályai…………………………………..33
IV.
Jogeset komplex bemutatása…………………………….42
V.
Befejezés (konklúzió leszűrése, helyzetértékelés)…….…51 Zárószó…………………………………………………….51 Szakirodalmak, források jegyzéke….…………………..53
-3-
I. Bevezetés, témamegjelölés (rendőrség feladatkörének bemutatása) A foglalkozásom és folyamatos szakmai érdeklődésem révén a szakdolgozati témám megválasztása komoly fejtörést okozott, mivel számos, aktuálisan meglévő és súlyosan elmélyülő téma közül kellett kiválasztanom és kifejtenem egy olyan témakört, mely által sajátságos betekintést adhatok a rendőrség berkein kívül alkotók, gondolkodók számára. A választásom során rengeteg szempontot mérlegelve döntöttem a fenti szabadon választott - alternatív téma bemutatásánál, mivel ezen téma komplexitásának köszönhetően egy nagy volumenű és több oldalról felvázolt, alátámasztott betekintést adhatok a téma iránt érdeklődők-, rendőrség – rendőrök munkáját megismerni akarók/kívánók számára. A témakifejtés során szándékosan gyakorlati példákkal illusztrálva mutatom
be a rendőröket
veszélyeztető normasértéseket,
belső
vizsgálatukat, azonban mindvégig igazodom a témával összefüggő hatályos normák által determinált irányvonalhoz. Előre is elnézést kérek a rendőrséggel/rendőrökkel kevésbé vagy egyáltalán nem szimpatizáló olvasóktól, mivel (már előre látva és erre szándékosan
utalva)
számtalan
(látszólagosan!)
esetben
a
„mundérbecsülettől” vezérelve egyfajta szemszögből és véleménysíkon mutatom majd be a választott témámat. A rendőrség központi feladatrendszere széleskörű, az Alaptörvényben foglaltakon kívül és más jogszabályokban meghatározottak alapján a határforgalom meghatározott
ellenőrzése,
a
bűnmegelőzési,
terrorizmus
elleni
bűnfelderítési
küzdelem
célú
és
ellenőrzés,
államigazgatási és rendészeti feladatkör ellátása. 1 A rendőrség az első számú végrehajtó szerve a magyar államnak, közigazgatási
tevékenységnek
köszönhetően
befolyásolja az állampolgárok mindennapi életét.
1
működése
körében
2
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 1-2. §
Dinók Henriett: A Közigazgatás működése elleni bűncselekmények 2011., Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005, 1. oldal 2
-4A szerteágazó vélemények megismerése érdekében Salgó László tevékenység meghatározását is fontosnak tartom kiemelni, aki a rendőrség munkáját úgy értékeli, hogy az végrehajtás-integrált, abszolút és feltétlen része a végrehajtói hatalomnak.3 A
tevékenységét
pedig
szolgálati
ágakra,
szolgálatokra
és
szakszolgálatokra lebontva végzi, mely strukturális szinteken belül vertikálisan és horizontálisan is elkülönülő szerevezeti egységeket láthatunk. 4 A korábbiakban említett feladatokat gorcső alá véve láthatjuk, hogy a társadalmi érdekek mindenkori szolgálójaként a rendőrség törekszik a társadalmat megillető és az állam által kötelezően nyújtandó jólét biztosítására az elvárható mértékű közrend és közbiztonság fenttartásán és megóvásán keresztül. Ez a küldetés optimális társadalmi viszonyok mellett könnyen teljesíthető, mivel a társadalmi igény koncentráltan és egyöntetűen jelenik meg, nem pedig több társadalmi csoport által diktált és különböző módon értékelt és elvárt igényként. Kizárólag példálózó jelleggel, a fontosabb feladatokat kiemelve láthatjuk, hogy a rendőr szolgálata ellátása során általános bűnügyi nyomozó és szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el, ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat, személyi védelmi és rendészeti feladatokat lát el, engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet, büntetés-végrehajtási feladatokat lát el, ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, őrzi az államhatárt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat lát el, terrorelhárító feladatokat lát el. 5
I.1. A magyar büntetőjog jogtörténeti fejlődésének kérdései A szakdolgozatom folytatásában szükségesnek tartom bemutatni a Büntetőtörvénykönyv fejlődését, melyen keresztül megláthatjuk a 3
Salgó László: Az új típusú biztonság, Gazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994. , 25. oldal 4 A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 3. § 5 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 1-15. §
-5társadalmi fejlődés - jogszabályfejlődés párhuzamát, melyen keresztül szembetűnő a hazai fejlődésünk. A korszakbeli bemutatás kronológiailag a Csemegi – kódextől a hatályos büntetőtörvénykönyvünkig kiterjedően tartalmazza a hangsúlyos változásokat. Csemegi - kódex A hatályos Büntetőtörvénykönyvünk legrégebbi elődjének a Csemegi Károly államtitkárról elnevezett Csemegi – kódexet tarthatjuk, mely az 1878. évi V. törvénycikkben került lejegyzésre. A kódexben a klasszikus
jogászi
iskola
tanai
jelennek
meg,
így
már
a
bűncselekmények kategorizálásával és súly szerinti felosztásával is találkozhatunk, tehát a bűncselekmények bűntett és vétség szerinti elkülönítésével,
valamint
a
„korabeli
szabálysértési
megfogalmazott kihágások definiálását is tartalmazza a mű. 6
jog”
által
6
Hatóságok, országgyülési tagok vagy hatósági közegek elleni erőszak 163. § A csoportosulás, melynek czélja, valamely hatóságot erőszak, vagy veszélyes fenyegetés által hivatása gyakorlatában megakadályozni, vagy valaminek elhatározására, valamely intézkedésre, valaminek elhagyására kényszeriteni: a hatóság elleni erőszak bűntettét képezi, és öt évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ha pedig az erőszakot, vagy veszélyes fenyegetést, a fennebb meghatározott czélból, csupán egy személy követi el: három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Ugyanazon büntetés a megjelölt megkülönböztetés szerint alkalmazandó, ha az erőszak vagy veszélyes fenyegetés, a fennebb megállapitott czélból az országgyülésnek, vagy a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságoknak valamely tagja ellen követtetik el. 164. § Ezen elnevezés alatt: "hatóság" a közigazgatási, birói és katonai hatóságok; "közigazgatási hatóság" elnevezése alatt pedig, a biróságok kivételével, minden állami, törvényhatósági és községi hatóság értendő. 165. § A hatóság elleni erőszak bűntettét követi el, és három évig terjedhető börtönnel bűntetendő az is: a ki valamely hatóságnak küldöttségét, választmányát, bizottságát, hivatalnokát vagy más közegét, vagy a küldöttség, választmány, bizottság valamely tagját vagy közegét, a törvény, vagy a hatóság meghagyásának végrehajtásában, erőszak vagy veszélyes fenyegetés által akadályozza, vagy valamely intézkedésre kényszeriti, vagy pedig hivatalos eljárása alatt tettleg bántalmazza. Ugyanezen büntetés alkalmazandó, ha a cselekmény, a fennebb megjelölt testületek vagy személyek védelmére rendelt, vagy megjelent személyek ellen követtetik el. 166. § Hatósági közegeknek tekintetnek a fennebb emlitetteken fölül: 1. a nyilvánosan felállitott katonai és polgári őrök; 2. a közforgalomban levő vaspályák, és az állami távirdák felügyelő és kezelő-személyzete; 3. a rendőrségi személyzet, ide számitva a csőszöket, az erdő- a folyam-, és gátőröket, a vadászati felügyelőket, a mennyiben a törvény által rendelt feltételek szerint alkalmaztattak. 167. § Veszélyes fenyegetésnek tekintendő valamely bűntett vagy vétség elkövetésével való olyan fenyegetés, mely a fenforgó körülményeknél fogva alkalmas arra, hogy a fenyegetett személyben, a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjeszszen. 168. § Ha a 163. §-ban meghatározott bűntettet fegyveres csoport, vagy a 164. §-ban megjelölt bűntettet többen követték el - a mennyiben sulyosabb büntetés alá eső cselekmény nem forog fenn: a felbujtók és a vezetők öt évig terjedhető fegyházzal, a többiek pedig öt évig terjedhető börtönnel büntetendők. Öt évig terjedhető börtönnel büntetendő az is: a ki a 163. §-ban meghatározott bűntettet, habár egyedül, de fegyveresen követte el, ugyszintén a ki a 165. §-ban meghatározott bűntett elkövetése alkalmával fel volt fegyverkezve. 169. § A jelen fejezetben meghatározott bűntett miatt, a szabadságvesztés-büntetésen felül, a hivatalvesztés is alkalmazandó. 170. § A hatóság elleni erőszak elkövetésére irányzott szövetség, ha a bűntett véghezvitelére előkészületi cselekmény még nem történt: három hónaptól egy évig, ellenkező esetben pedig egy évtől három évig terjedhető fogházzal büntetendő.
-6Csemegi művében megkülönböztetett figyelmet fordított az elkövetők számának, a sértett társadalmi besorolásának, valamint egzakt módon meghatározza a hatósági közeg fogalmát. A veszélyes fenyegetés meghatározását
is
megtaláljuk,
valamint
a
további
minősített
körülményeket találunk (fegyveres csoport, több elkövető, tettesi csoport vezető) megfogalmazva. Angyal Pál művében utal a Csemegi-kódex Miniszteri Indoklására, mely szerint egy állam nem működhet megfelelően a jog mindenhatósága nélkül, mely kizárja egyesek önkényét, ezáltal is védve az állam szerveinek működését.7 A kódex érvényesülése alatt számos modern és egyben időtálló norma jött létre a rendőrök feladatkörének és védelmének érdekében, ilyen volt a Magyar Kormány 5047 M.E. Számú Rendelete 8 és az 1881. évi 21 törvénycikk a Budapest - Fővárosi Rendőrségről.9 A jogalkotó monista szankciórendszert használt, tehát csak a büntetéseket használta és a középpontjában a szabadságvesztés, mint büntetés helyezkedett el. A halálbüntetés kivételes esetekben volt alkalmazható,
ilyen
alkalomként
tartották
számon
a
király
meggyilkolását (a király-, illetve a közhatalmat ellátó személyek védelmére vonatkozóan a korábbiakban is találunk utalást nemzetközi és hazai szinten egyaránt10 11), szándékos megölését, ezeknek a kísérletét és a befejezett gyilkosságot. Mellékbüntetések esetében a hivatalvesztés, politikai jogok gyakorlásának ideiglenes felfüggesztése, külföldi kiutasítás, stb. kerültek megfogalmazásra. A kódex a korabeli jogászoktól számos kritikát szenvedett el: sokan nem tartották modernnek és a büntetési rendszerét is bonyolultnak aposztrofálták, de kétségtelen, hogy az európai elődök és kortársak
7
Angyal Pál: Felségsértés. Királysértés. Hűtlenség. Lázadás. Hatóságok büntetőjogi védelme., Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai RT., 1930. 8 Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 305. oldal: „21. §……Helye van különösen a kényszerítő eszköz alkalmazásának-végső szükség esetében a fegyver használatára is- védelmül közvetlen támadás vagy ilyennek közvetlen veszedelme esetében….” 9 Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 620. oldal: „17. § c) ha az illető a hivatalos kötelességét teljesítő rendőrségi közegnek tettleg ellenszegül, vagy azt bántalmazza;” 10 Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 487. oldal: 1852. májusi Császári Parancs: 56. § 6. Nyilvános erőszakoskodás…közhatóság elleni erőszakos cselekmény által 11 Béli Gábor: Magyar Jogtörténet Az államalapítástól 1848-ig Pécs, 1995., 84. oldal: 1723:9 tc. f) „Hűtlenség miatt büntették azt,…..közhiteles személyeket megölte…”
-7munkáját precíz módon megfogalmazó mű klasszikusnak számított, ezáltal hetven évig volt hatályban. Módosítások 1945 és 1978 között A második világháborút követő időszakban a fentebb már említett társadalmi elvárásoknak és igényeknek megfelelően történt a büntető törvénykönyv szabályozása, ezért a szabályozási kör széles léptékű volt - a teljesség igénye nélkül -, bemutatva: A Csemegi – kódex módosítására vonatkozó harmadik novella az 1948. évi XLVII. törvény (III. Bn.), mely nevesíti az elmebetegként (ennek megfelelően a tizennyolcadik életévét betöltő elkövető, akit elmebetegnek nyilvánítva követ el a rendőrhatóság sérelmére erőszakos cselekményt, azt biztonsági őrizetbe kell helyezni.12) elkövetést és az ittas vagy bódult állapotban elkövetett cselekményeket. A szocializmus térhódításának köszönhetően 1962. július 01-jén lépett hatályba a szocialista büntető kódex az 1961. évi V. törvény, mely külön rendelkezést tartalmazott a fiatalkorúakra és a katonákra, továbbá a hivatalos személyeket védelem alá veszi. 13
12
Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 727. oldal 13 Hivatalos személy elleni erőszak 155. § (1) Aki hivatalos személyt hivatali kötelességének jogszerű teljesítésében erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, intézkedésre kényszerít vagy hivatalos eljárása alatt, illetőleg amiatt tettleg bántalmaz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetésére irányuló csoportosulást szervez vagy vezet, hat hónaptól öt évig, a csoportosulás tagja pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az elkövető visszaeső; b) az (1) bekezdésben meghatározott bűntett elkövetője vagy a (2) bekezdésben említett csoportosulás tagja fel volt fegyverkezve; c) a csoportosulás tagja az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is elkövette. 4) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a csoportosulás szervezője vagy vezetője, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények valamelyikét is elkövette, illetőleg ő maga vagy a csoportosulás bármely tagja fel volt fegyverkezve. 156. § (1) A közforgalmú közlekedési vállalatoknak végrehajtó szolgálatát, a távközlési vállalatoknak végrehajtó és biztonsági szolgálatát ellátó alkalmazottait, továbbá a biztonsági szolgálatot teljesítő katonai személyeket, a közfeladatot ellátó polgári őröket, a büntető eljárásban a védőt, valamint a jogszabályban meghatározott körben az orvost a 155. § alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti, mint a hivatalos személyeket. (2) A 155. § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha az ott említett cselekmények valamelyikét hivatalos személy védelmére vagy támogatására rendelt, avagy védelmére kelt személy ellen követik el. 157. § Nem büntethető a 155. § (2) bekezdése alapján a csoportosulás tagja, ha mielőtt a csoportosuláson kívül egyéb cselekményt elkövettek volna - a csoportosulásból önként vagy felhívásra kivált, és a helyszínt véglegesen elhagyta.
-8A törvényben hasonló társadalmi viszonyok szabályozására találunk példát, mint a hatályos Büntetőtörvénykönyvünkben, ezért meghatározó részben hasonló a két szabályozás, azonban Hatóság vagy hivatalos személy megsértése bűncselekmény megfogalmazásával és lejegyzésével sokkal figyelmesebb és alaposabb rögzítést láthatunk.14 A dolgozatom továbbfolytatása előtt fontosnak tartok kitérni és röviden elemezni a Hatóság vagy hivatalos
személy
tényállását.
A
megsértése
hatályos
bűncselekmény
törvényi
Büntetőtörvénykönyvünkben
is
megtalálható a jogvédte érdek egy részének modernebb megfogalmazása a Btk. 179. §-ban foglalt Rágalmazás és a 180. §-ban
foglalt
Becsületsértés
bűncselekmények
törvényi
tényállásában. Azonban addig, amíg a fenti bűncselekmények jogi
tárgya
az
megbecsülésének,
„általános” becsületének,
személyek emberi
társadalmi
méltóságának
a
védelme,15 addig a Hatósági vagy hivatalos személy megsértése bűncselekményt speciálisan kizárólag hatóság tagja vagy hivatalos személy sérelmére követhető el. Szembetűnő a jogalkotó védelmi funkciója, mellyel a hatósággal szembeni bizalomsértést, valamint a hatósági személlyel szembeni becsületsértést tilalmazza. A jogalkotó minősített esetként megemlíti „ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el” minősítő körülményt.
A társadalmi
igazságosság szempontjából a
jogalkotó kihangsúlyozza, hogy ha a tényállítás, híresztelés valós
14
Hatóság vagy hivatalos személy megsértése 158. § (1) Aki olyan tényt állít, híresztel vagy olyan tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, amely alkalmas arra, hogy a hatóság vagy hivatalos személy működésével kapcsolatban a bizalmat megingassa, avagy a hivatalos személy becsületét csorbítsa, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Ugyanígy büntetendő az is, aki hatóság vagy hivatalos személy ellen - hivatali működésével kapcsolatban - olyan kifejezést használ vagy egyéb olyan cselekményt követ el, amely alkalmas a hatóságba vetett bizalom megingatására vagy a hivatalos személy becsületének a csorbítására. (3) A büntetés három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűntettet sajtó vagy sokszorosítás útján, avagy egyébként nagyobb nyilvánosság előtt követték el. (4) Az elkövető nem büntethető, ha az állított tény valónak bizonyult. A valóság bizonyításának azonban csak akkor van helye, ha a tény állítását vagy híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát közérdek vagy bárkinek jogos érdeke indokolttá tette. 159. § Hatóság vagy hivatalos személy megsértése miatt (158. §) büntető eljárásnak csak a jogszabályban meghatározott szerv feljelentése alapján van helye. 15 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 189. oldal
-9alapokon nyugszik, akkor mentesül az elkövető a felelősségre vonás alól. Az 1978. évi IV. törvény megalkotása már 1974 őszén megkezdődött és klasszikusságát mutatva már több évtizede pontosan,
alaposan
és
részletesen
szabályozza
az
életviszonyokat. 16
I.2.
Hivatalos személy fogalmának és személyi körének ismertetése
A hivatalos személy
17
a társadalomban betöltött, utalt feladatköre
alapján a társadalom többi tagjától megkülönböztetett feladatkört lát el, mely
alapján
jogalkotási,
közhatalmi,
igazságszolgáltatási
és
közigazgatási tevékenységet folytat. A hivatalos személy a közösség érdekében és javára végzi a tevékenységét, amely jogviszony hierarchikus és mellérendeltségi viszonyt jelenthet. Ennek megfelelően legitim jelleggel használhat erőszakot, végezheti a társadalom egészének vagy regionális részének társadalmi szintű irányítását, az említett kör részére követendő szabályokat írhat elő, a társadalom
egésze
számára
kötelező
érvényű
ítéletekben
szabályozásokat fogalmazhat meg. A Magyarországon bevezetett jogrendszer védelme kiterjed a külföldi hivatalos személyekre is, a megfelelő védelmet biztosítva számukra. 18
16
Nagy Ferenc – Tokaji Géza: A Magyar Büntetőjog Általános Része, Korona Kiadó, Budapest, 1998., 37-43. oldal 17 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 137. § hivatalos személyek köre: az országgyűlési képviselő, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, a Kormány tagja, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár, az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választottbíró, az alapvető jogok biztosa és helyettese, a helyi önkormányzati testületek tagja, a közjegyző és a közjegyzőhelyettes; az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtóhelyettes, alkotmánybíróságnál, bíróságnál ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyűlés Hivatalánál és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik, jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el, 18 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 137. § a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó személy, nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerű működéséhez tartozik, nemzetközi szerződéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyűlésébe, testületébe megválasztott személy, Magyarország területén, illetőleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerű működéséhez tartozik.
- 10 -
I.3.
A rendőrök társadalmi megítélése, ellenük elkövetett veszélyeztetések statisztikai alakulása
A rendőrség társadalmi megítélése napjainkra mélyponton van, a tekintélyhiánynak számtalan szegmense és eredeztethető forrása van, mely hozzájárul ennek az állapotnak a stagnálásához. Az értékcsorbulás központi okaként a Magyarországot jellemző pártpolitikai morált tartják, a kialakult állapotnak megfelelően a mindenkori politikai vezetői hatalmat birtokló kormányfő „előretolt bástyaként” alkalmazza és vezeti-, közvetve irányítja a rendőrséget, mint a közhatalmat bírtokló, végrehajtást végző és feladatai ellátásához legitim erőszakot alkalmazható szervezetet. Kijelenthetjük, hogy a hatalmi ágak elkülönülésének megtartásával a megfelelő fékek- és ellensúlyok által meghatározott territóriumon belül mozogva a rendőrség legitim módon képes a feladatát teljesíteni, azonban ezt a látszólagos stabilitást, hegemóniát a nem hivatalosan a negyedik hatalmi ágként nyílvántartott média igyekszik megtörni. A rendőrség a közhatalmi végrehajtó tevékenységének
köszönhetően
a
kormány
elsődleges
jogalkalmazójaként közvetlenül konfrontálódik a társadalom tagjaival az esetleges
érdeksérelmek
során,
a
nézetkülönbség
ellenére
a
rendőrhatóság védelmét hivatott szabályok csökkentek és a védelmi territoriumuk leszűkült.19 Ennek megfelelően az ellenzék és a bűvkörükbe tartozó személyek folyamatosan fogást keresnek a „védvonalon”, minden eszközzel próbálják lejáratni azt. Pedig ez a fajta védelmi vonal minden aktuális vezetőt „csakis így és csakis úgy” szolgál, részlehajlás
nélkül,
pártatlanul,
politikamentesen,
azonban
sok
ellenérzelmű agitátor a valót elferdítve törekszik a befolyásbírásra az ideológiákra érzékeny személyek körében. A fentebb leírtaknak ékes bizonyítéka a 2006. szeptemberében és azt követően történtek folyamánya, mely párosul a napjainkra jellemző aktuális problémákkal, melynek alapján a rendőrség morális síkon addig soha nem látott mélységekbe került, mivel addig még soha felszínre nem kerülő támadó elemekkel állt szemben. A taszító erő két oldalról 19
NYUT A Magyar köztársaság Belügyminiszterének 40/1987.számú utasítása a bűnügyek rendőrségi nyomozásáról, Rejtjel Kiadó, 2000. 52. oldal: „A feljelentés megtételére és módjára a …..A Belügyminisztérium szerveit és tagjait érintő-hatóság vagy hivatalos személy megsértése esetén feljelentés megtételére a Belügyminiszter,…jogosult.”
- 11 származtatható, úgy mint egyfelől a „békés” civil részről, amely tábor a létbizonytalanságuknak köszönhetően generálódott elégedetlenséget kívánják orvosolni a rendőrséggel szemben történő atrocitások során20, azonban verbális síkon megreked az ellenállásuk (ebbe a körbe tartozik a társadalom periférián élő, értelmiségi réteg). A másik civil tábor a „harcos” érzelműeké, akiknél szintúgy jellemző a létbizonytalanság, azonban ők az elenállásuk során nem ragadnak le a verbális megoldásoknál, tettlegességben is kimerülő cselekményeket követnek el, melyeknek a célja nem a problémamegoldás, hanem a figyelemfelhívás és feszültségkeltés (ebbe az elkövetői körbe tartoznak az egyes futbal klubok szurkolótábora, társadalmi szervezetek, társadalmi csoportok tagjai).
A
harmadik
civil
tábor
a
„bűnelkövetőké”,
akik
a
bűnelkövetésük során cselekményükkel közvetve vagy közvetlenül jelenetenek veszélyt, cselekményük leredukálódik a bűncselekmény elkövetésére, mögöttes tartalommal nem rendelkezik. A taszító erő másik oldalán a „politikus” réteg helyezkedik el, akik közül sokan a korábbi vélt vagy valós sérelmeik alapján támadják a rendőrséget. Az említett két réteg szélsőséges nézeteit egymás mellé állítva láthatjuk, hogy etikai – morális szempontból az utóbbi kör tevékenysége a súlyosabb. A fejezet következő részében a Rendőrség számára meglévő és vezetett statisztikai adatok alapján bemutatom a rendőröket veszélyeztető cselekményeket,
melyeket
a
Hivatalos
személy
elleni
erőszak
bűncselekmény statisztikai mutatóin keresztül fogok megtenni. A Rendőrségen belül kizárólag a hivatalos személy elleni erőszakkal összefüggésben készült statisztikai kimutatás, azonban a hivatalos személy elleni erőszak megvalósulásának statisztikai alakulása, illetve a többi normasértések alakulása között párhuzamot lehet vonni, mely párhuzam bár nem hiteles, azonban az utaló jellege egyértelmű. Az Országos-rendőrfőkapitányság által közreadott 2010-2011. évi statisztika alapján (Lásd: Statisztika 1. melléklet) beigazolódnak a fejezetben
fentebb
forrásbemutatást 20
leírt
adatok,
kiegészíteném
tényállítások.
Dinók
Henriett
(A
statisztikai
fentebb
taglalt
Salgó László: Az új típusú biztonság, Gazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994., 117. oldal: „…Negatív előjelű társadalmi-gazdasági mozgások, gazdasági krízis, elszegényedés….”
- 12 tanulmányában
rögzített
statisztikai
táblázatban
leírtakkal,
ahol
autentikus formában és jelleggel megláthatjuk a hivatalos személyek és ezen belül a rendőrök személye ellen elkövetett erőszakos cselekmények alakulását a 2004. (507-409); 2005. (552-411); 2006. (484-368); 2007. (584-473); 2008. (632-525) évekre vonatkoztatva.21) A
statisztikai
adatok
számbeli
tényszerűségével
kapcsolatban
megemlíteném, hogy - véleményem szerint – a hivatalos személy sérelmére elkövetett jogsértések alakulásának mutatói nem fedik a valóságot, mivel számos esetben a látencia homálya települ a rendőrök ellen elkövetett veszélyeztetések alakulására, mivel sok esetben az intézkedő rendőrök szakszerűsége kérdőjelezhető meg az intézkedés során. Ezért nem merik a rendőrök vállalni az ellenük elkövetett társadalomra veszélyes cselekmény bekövetkezését, mivel belső fegyelmi eljárásban, ha a felelősségüket megállapítják, akkor fegyelmi fenyítést alkalmaznak velük szemben. 22 Az adatszolgáltatás alapján először a megyék szerint látható a hivatalos személyek ellen elkövetett erőszakok alakulása, melyből a negatív változásokat emelem ki. A Budapesti-rendőrfőkapitányság, illetve a Pest Megyei-rendőrfőkapitányság állományába tartozó rendőrök sérelmére követték el a legtöbb hivatalos személy elleni erőszakot (BRFK esetében 51 eset, PMRFK esetében 43 eset). Továbbá a Pest Megyeirendőrfőkapitányság, Baranya Megyei-rendőrfőkapitányság és a Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei-rendőrfőkapitányság területén figyelhető meg a legnagyobb százalékban a hivatalos személy elleni erőszak negatív számbeli változása (PMRFK esetében 53.57%, BMRFK esetében 53.85%, SZMRFK esetében 36.00% növekedés), mely alakulás a 20102011-es évre vonatkoztatva növekvő tendenciát mutat. A következő részben az elkövetések metodikáját elemzem ki, melyet a BRFK állományába tartozó rendőrök ellen elkövetett társadalomra veszélyes cselekményeken keresztül teszek meg, mely jelzés értékkel bír, így elvonatkoztatva helyzetképet kapunk a többi MRFK tárgykörre Dinók Henriett: A Közigazgatás működése elleni bűncselekmények 2011., Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, T[MOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005, 10. oldal 22 A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 38. § „(5) A szolgálati elöljáró a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a szakszerűség……Ha megállapítása szerint a kényszerítő eszközök alkalmazására jogszabálysértő módon került sor… fegyelmi eljárást kezdeményez.” 21
- 13 jellemző bűnügyi statisztikájából. Láthatjuk, hogy összesen 68 rendőr (sértett) sérelmére 53 személy (elkövető) az alapesetbe tartozó módon követték el a cselekmények nagy részét (40 eset), ezen felül gépkocsival (8 eset), felfegyverkezve (3 esetben) történő elkövetésről is beszélhetünk. A rendőrök 97 esetben alkalmaztak kényszerítő eszközt, amelynek a túlnyomó része a bilincs és testi kényszer volt (40-40 eset), 11 esetben történt könnygázszóró-palack alkalmazva, míg 5 esetben rendőrbot és 1 esetben szolgálati kutya. A kényszerítő eszközök alkalmazásával összefüggésben 37 sérülés (következett be, a rendőrök részéről 20 fő sérült meg (18 fő könnyű, 2 fő súlyos), az elkövetői oldalon, pedig 17 fő (15 könnyű, 2 súlyos). A statisztikából látható, hogy a 2011-es évben a BRFK állományának körében 51 esetben bekövetkező hivatalos személy elleni erőszakon belül a rendőri alapintézkedés: az igazoltatás nagy számban (22 esetben) szolgáltatott
indokot
a
hivatalos
személyek
elleni
erőszak
megtörténtéhez. Addig a szabálysértés- (9 esetben), bűncselekmény elkövetőjével (5 esetben), személyi szabadságában korlátozott személlyel szembeni intézkedés (7 esetben) szolgáltatott alapot a hivatalos személy elleni erőszak bekövetkezéséhez, míg 8 esetben egyáltalán nem volt előzetes rendőri intézkedés az elkövető és a sértett között. A fenti intézkedések esetén a jogszerűség egyértelműen megmutatkozott, így az intézkedés megfelelő indokoltsága érvényesült.23 24 A rendőröket ért támadások során lőfegyvert nem használt az intézkedő rendőr, viszont állatra 1 esetben, tárgyra 3 esetben lőtt a rendőr, mely nem minősül lőfegyverhasználatnak. A dolgozatom központi témájának megközelítése és megismerése érdekében fontosnak tartom más szakirodalmak feldolgozását is.
A
fentebb leírt statisztikai adatokat kiegészíteném egy az 1965-1999. évek közötti állapotokra jellemző hivatalos és közfeladatot ellátó személy és támogatója elleni erőszak bűncselekményre vonatkozóan. Az adatokat tanulmányozva láthatjuk, hogy az 1960-as években a feszült társadalmi 23
Dr. Berkes György, Dr. Kiss Zsigmond, Dr. Kónya István, Dr. Molnár Gábor, Dr. Rabóczki Endre: Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára 2. kiadás HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 573. oldal: Csak akkor nem „jogszerű” a hivatalos eljárás, „ha minden mérlegelés szükségessége nélkül és félreismerhetetlenül, kétséget kizáró határozottsággal jogszerűtlennek mutatkozik.” 24 BJD 4935.- 4937., 6039.
- 14 viszonyoknak megfelelően hatalmas számban (1292 esetben) fordultak elő a fenti speciális alanyi kör sérelmére bűncselekmények, melyeknek száma 1998-ban 721 esetre korlátozódott. Az adat elkövetői főre vonatkozó statisztikai megoszlását tekintve megláthatjuk, hogy a hatvanas évek közepén 1197 fő elkövetőről, míg 1998-ban 414 fő elkövetőről
beszélhetünk.
A
fiatalkorú
elkövetők
számbeli
különbségében még szembetűnőbb a különbség a két „korszak” között, ennek alapján láthatjuk, hogy az 1965-ben 60 fő elkövetőről, míg 1998ban mindössze 11 fő elkövetőről beszélhetünk. A fentebb említett bűnelkövetési okfejtést teljesség igénye nélkül illusztrálva láthatjuk, hogy akár a világháborúk, akár az 1956. október 23.-ai forradalmat követően nagy számban követtek el erőszakos cselekményeket a speciálisan meghatározott elkövetői kör ellen. Illusztrálva láthatjuk, hogy 1945 utáni években 110 rendőr vesztette az életét. Későbbiekre vonatkoztatva láthatjuk, hogy ezek az adatok az általános társadalmi erőszakosság megjelenésekor megnőnek, majd később lecsökkennek, ez a folyamat periodikus váltakozást jelent. Az 1980-as évek közepétől és az 1990-es évek fordulóját követően azonban a rendőrök elleni támadások sokkal erőszakosabb jelleget öltöttek. A bűnözők sokkal drasztikusabb és elrettentőbb módszerekkel próbálják meg a rendőröket az életükben és testi épségükben korlátozni, csorbítani. 25
A rendőröket védelmező rendelkezések, minősített esetek felsorolása, elemzésük – az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmények törvényi tényállás (aktuális) minősített esetének ismertetése I.4.
A rendőr szolgálata ellátása során fokozott veszélynek van kitéve, mivel elsődleges
jogalkalmazó
révén
közvetlenül
konfrontálódik
az
állampolgárokkal, mely negatív mérvű válaszreakció adott esetben kiszámíthatatlan és felmérhetetlen. Itt fontosnak tartom kihangsúlyozni, hogy a szolgálatban lévő rendőr mellett a „szolgálati időn kívüli rendőrt”
25
Bakóczi Antal – Sárkány István: Erőszak a bűnözésben. BM kiadó, Budapest-2001. 101., 104. 230. oldal
- 15 is kötelezi az intézkedési kötelezettség26, azonban itt szigorú alaki szabályoknak kell megfelelni, ahhoz, hogy a fokozottabb büntetőjogi védelem megjelenjen27, mert ha nem tartjuk be a szabályokat, akkor „civil” állampolgárként védelmez bennünket a törvény.28 Az intézkedő rendőr az alapos és megfelelő felkészültségi szintje alapján képes
elhárítani
az
őt
közvetlenül
vagy
közvetve
fenyegető
veszélyhelyzetet és a támadó leküzdése után ártalmatlanná tenni az ellenfelet, eredményesen befejezni az intézkedést. Persze a felkészültség mit sem ér a megfelelő védelmi-technikai eszközök megléte és használata nélkül, melyeknek az alkalmazásával a rendőrök életét, testi épségét,
egészségét
sértő
és
veszélyeztető
események
sikeres
befejezésének számszaki alakulása leredukálható és optimálisan megszüntethető. A
védelmi-technikai
eszközöket
több
osztályba
sorolhatjuk,
csoportosíthatjuk őket az alapján, hogy hogyan fejtik ki speciális védelmi funkciójukat (lövedékálló, repeszálló gépjárművek használata – lövedékálló, repeszálló mellények viselése), de az alapján is, hogy milyen jellegű támadások ellen kell védelmet nyújtaniuk (fegyveres, felfegyverkezett támadó), ettől függően kell lövedékálló, repeszálló mellény vagy testvédő felszerelés egyéni, vagy kombinált használata mellett döntenünk. A védelmi eszközök mellett az egyéb technikai eszközöket is ki kell emelni (rendőrségnél rendszerbe állított kényszerítő eszközök), amelyek használatával ártalmatlanná tehetőek a jogellenes támadók (teljesség igénye nélkül: bilincs, rendőrbot (tonfa), vegyi eszköz, elektromos sokkoló, útzár szolgálati kutya, gumilövedékes fegyver (2007-ig), lőfegyver). A védelmi-technikai eszközök kifejtése terén fontos megemlíteni, hogy a jogalkotó a rendőröket a szolgálati időn kívül is igyekszik védelmezni, olyan módon, hogy engedélyezi részükre önvédelmi célból a fegyver, lőszer, lőszerelem megszerzését és 26
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. „13. § (1) A rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van.” 27 BJD 3933. 28 BJD 705. „Ha a szolgálatban nem lévő egyenruhás rendőr….szabályszerű szolgálatba lépés nélkül avatkozik be a dulakodásba, és ezért őt megütik, az nem hivatalos személy elleni erőszak.”
- 16 tartását, ennek alapján tehát önvédelmi célra rövid lőfegyver és lőszer tartása annak engedélyezhető, aki bizonyítja, hogy élete, testi épsége – tűzfegyverrel elhárítható veszélyhelyzet fennállása miatt – fokozott védelmet igényel. 29 Ezen eszközök alkalmazása szigorúan le van korlátozva, az alkalmazási előírásokat az Rtv. tartalmazza, használat során be kell tartani a szükségesség és arányosság elveit. 30 Azonban a jogalkotók belátóan nem (minden esetben) alapoznak a rendőri felkészültségre és eszközbeli fejlesztésre, ezzel szemben vagy a fentiek mellett a prevencióra helyezik a hangsúlyt és törekednek a megelőzésre és jogi normák meghozatalával segítik elő a rendőrt megillető
védelmet.
A
jogi
normák
igazodnak
a
társadalmi
változásokhoz, és rugalmas, széleskörű szabályozásra törekednek, amely jellemzők közül sajnálatosan az utóbbiak előfordulóan utólagosan lépnek érvénybe és fejtik ki szabályozó hatásukat, várva, amíg az áldozattá válás beteljesül. A jogalkotó szabályzói oltalomban részesíti a hivatalos személyt támogató és védelmező személyeket is, és a Hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűncselekmény elkövetése esetén speciálisan
A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 47-54. § - A rendőr bilincset alkalmazhat személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy támadásának megakadályozására, ellenszegülésének megtörésére. A rendőr vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, kardlapot, illetőleg más eszközt alkalmazhat a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására, a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére. A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak. A rendőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát — pórázon vagy anélkül — kényszerítő eszközként akkor alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak. A rendőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat, ha a jogellenesen összegyűlt tömeg enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, illetve, ha az a közbiztonságot súlyosan veszélyeztető csoportosulás szétoszlatásához vagy a rendőri intézkedéssel szembeni tevőleges ellenállás leküzdéséhez szükséges. A rendőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására; súlyos bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható személy elfogására; a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására. A rendőr számára a lőfegyverhasználat — a jogos védelem és a végszükség esetein kívül — az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására; a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására. A közveszély okozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására. Bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására; lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására. Az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására; az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására. Azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal; az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben. A saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására. 29 30
- 17 ugyanazon büntetéseket kell alkalmazni, mint a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetésének elbírálása esetén. A fenti részben kifejtett statisztikai leírásokból is kitűnik, hogy a rendőrök ellen elkövetett erőszakos cselekmények alakulása évről-évre növekvő tendenciát mutat, amely tükrözi az össztársadalom szintjén is megfigyelhető
tényt,
hogy
egyre
erőszakosabb
jellegű
bűncselekményeket követnek el, melynek során gyakran merítik ki a valamely különös részi tényállás minősített esetét. A
büntető
alábbiakban
törvénykönyvben és
a
(rendszerezés
lábjegyzetben
szereplő
nélkül
minősített
találkozhatunk a hivatalos személyekkel összefüggésben. I.
II.
31
kifejtve)
az
esetekkel
31
Aki hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el cselekményét (Emberölés, Emberrablás törvényi tényállása); Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza; (Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után, ha) a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után, ha) az ezen bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője az elkövető, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el. (Alapesettől enyhébb büntetési tételt von maga után, ha) a hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz. Alapesettől magasabb büntetési tételt von maga után) A büntetési tételek megfogalmazásánál külön kiemelésre kerül, hogy lényegtelen, hogy szolgálatilag aktív vagy már passzív rendőrről (hivatásos állományban lévő-nyugdíjas) beszélünk, azonban ezzel szemben lényeges, hogy külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr sérelmére követik-e el a bűncselekményt, mivel itt magasabb büntetési tételekkel találkozhatunk.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 166. §; 175/A., 229. §
- 18 A fentiekben már taglaltam, hogy a minősített esetekkel a jogalkotó szándéka az, hogy a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetve próbálja elrettenteni az elkövetőket a társadalomra veszélyes cselekményük elkövetésétől. A büntetőjogi védelem kiterjesztése kétirányú, egyrészről megilleti ugyanezen védelem a külföldi hivatalos személyeket és a hivatalos személyt támogató személyeket is. Definíciók: (Szolgálatellátás alatt a szolgálati tevékenységet ellátó hivatalos személy szolgálati megbízatásával összefüggő tevékenységet értjük.) a) erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. Az erőszak lehet akaratot bénító, lenyűgöző hatású (vis absoluta) vagy akaratot hajlító (vis compulsiva). A dolog ellen alkalmazott erőszak a fenyegetés fogalmába sorolandó.
32
A
hivatalos személlyel szemben az erőszak megvalósulhat, úgy is, hogy az alapvetően dolog ellen irányul, azonban áttevődik a személyre (hivatalos személy kezéből történő dologkirántás).33 b) fenyegető magatartásnak minősül az olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A konkrét körülmények mérlegelése szükséges ahhoz, hogy megállapítható-e a komoly félelemkeltés, ehhez a sértett egzisztenciájának,
személyi
körülményeinek,
családi
állapotának
ismerete szükséges. c) fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki lőfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bűncselekményt lőfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el. d) felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál.
32
BJD 697. Erőszak:…”valamilyen fizikai erőkifejtéssel történő közvetlen vagy közvetett ráhatás…” 33 BJD 3936.
- 19 c) csoportosan követi el a hivatalos személy elleni erőszakot, ha a meghatározott magatartás tanúsításában legalább három fő vesz részt. A Btk. 229. § (1) bekezdésben megfogalmazott minősített esetek megállapításának feltétele az, hogy az elkövetési magatartásokat legalább a kísérleti szakaszba kell juttatni, ennek hiányában kizárólag a (4) bekezdésben megfogalmazott sui generis bűncselekmény fogalmazható meg. Az Emberölés és az Emberrablás bűncselekmény (aktuális) minősített eseteinek elemzése: Az Emberölés és az Emberrablás bűncselekményekben megemlített és a dolgozatom témájához köthető minősített esetek elemzését fontosnak tartom beleépíteni a szakdolgozatomba, mivel mindkét tényállás esetében nevesített és megkülönböztetett védelmet ad a hivatalos személyeknek. Minősített eset elemzése: Az Emberölés bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését tekintve a BTK XII. Fejezet - A személy elleni bűncselekmények - I. Címében Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények helyezkedik el.34 Az Emberrablás bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését tekintve a BTK XII. Fejezet - A személy elleni bűncselekmények - III. Címében - A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények – között helyezkedik el.35
34
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 166. § (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetőleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követik el.” 35 A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 175/A. § (1) Aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétől teszi függővé, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az emberrablást c) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen követik el.”
- 20 Akár az emberölés, akár az emberrablás esetén is fokozott védelemben részesítette a jogalkotó a hivatalos személyt, valamint a hivatalos személy támogatóját. Az élet általános védelmén túl megkülönböztetett büntetőjogi védelmet biztosít mindkét tényállás speciális alanyi körének. A hivatalos személy életét elsősorban hivatalos eljárása alatt védi a törvény. Az említetteken felül a cselekmény motívumát részesíti megkülönböztetett figyelemmel a jogalkotó, mivel az elkövető a vélhetően korábbi, a hivatalos személy által teljesített intézkedése okán dönt az emberi élet kioltása mellett. 36 Fontos, hogy még aktív hivatalos személy sérelmére követhető el a bűncselekmény, mivel ha már nem aktív állományú, akkor aljas indokból- és célból való elkövetésnek minősül. Az elkövető tudatának át kell fognia azt a tényt, hogy a hivatalos személy hivatalos személynek minősül. Tehát az elkövető, ha a vele szemben személyi szabadság korlátozást végző rendőrt megöli, akkor elköveti az Emberölés bűncselekmény minősített körülményét. A jogalkotó kiemelt figyelmet fordít a hivatalos személyt támogató állampolgárok védelmére, viszont fontos, hogy csak az eljárás alatt megölt támogató személyt illeti meg a védelem. 37 38
II. A rendőrt veszélyeztető normasértések meghatározása, csoportosítása II.1. A Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény törvényi tényállásának ismertetése, elemzése A Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését tekintve a BTK XV. Fejezet - Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények – 36
Blaskó - Miklós - Pallagi - Schubauer – Zentai: Büntetőjog Különös Rész I. Átdolgozott kiadás 2006. Rejtjel Kiadó, Az emberölés fejezet 37 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 74. oldal, Az 1998. évi LXXXVII. törvény a minősített esetek alkalmazását kiszélesítette a közfeladatot ellátó személyek, valamint a hivatalos és a közfeladatot ellátó személyek védelmére kelő személyekkel szemben, így az emberölést úgyanúgy bírálják el, mint a hivatalos személy esetében. 38 Büntetőjogi Döntvénytár: Bírósági Határozatok 1983. január - 1986. december 241. oldal
- 21 V. Címében - A hivatalos személy elleni bűncselekmények helyezkedik el. 39 Elemzése: Jogi tárgy: Már a korábbiakban is említettem, hogy a jogalkotó speciális büntetőjogi védelmet kölcsönöz a hazai, illetve a külföldi hivatalos személyeknek jogszerű eljárásuk alatt, melynek távlati célja a jogszerű hivatalos eljárás zavartalanságához, valamint a hivatalos személy emberi méltóságának és életének, testi épségének, egészségének védelméhez fűződő társadalmi érdek. 40 A foganatosított intézkedés, eljárás jogszerűsége elengedhetetlen, mivel a jogalkotó kizárólag így adja meg a kellő védelmet. A jogszerűtlenség kétirányú lehet, így megkülönböztetünk tartalmi és formai okból bekövetkező
jogszerűtlenséget.
(A
jogszerű
rendőri
intézkedés
kérdéskörét jogesetek szempontjából már fentebb érintettem.) Az előbbi esetében jogszerűtlen az intézkedés, ha a szükséges anyagi jogi szabályok megsértésével történik, ekkor az intézkedéssel szembeni jogorvoslati jogosultság megilleti az állampolgárt. Ezzel az állampolgár megcsorbult érdeke kiigazításra kerül és így nem áll érdekében a rendőrrel szembeni további retorzió vétele. 39
Ám azonban, ha az utóbbi
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erőszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezője vagy vezetője, valamint, ha a hivatalos személy elleni erőszakot fegyveresen követik el. (4) Aki hivatalos személy elleni erőszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezője és vezetője bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, az (1)–(4) bekezdés szerint büntetendő akkor is, ha a bántalmazott a bűncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi hivatalos személy. (6) Aki hivatalos személy elleni erőszakra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (7) Nem büntethető a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevője, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja. (8) Aki az (1)–(3) bekezdés szerinti bűncselekményt külön törvényben meghatározott intézkedést végrehajtó rendőr vagy pénzügyőr sérelmére követi el, az (1) bekezdés esetén egy évtől öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtől nyolc évig, a (3) bekezdés esetén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” 40 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 340. oldal
- 22 esetben
megvalósuló,
tehát
formai
szempontból
bekövetkező
jogszerűtlenségről beszélünk, akkor nyilvánvalóan a rendőr az eljárási szabályok megszegésével követi el a cselekményét, ezáltal egy olyan súlyosan jogszerűtlen helyzetet teremt a rendőr, melyre válaszként jogszerűnek minősülhet a rendőr elleni támadás. Azonban akkor áll arányban a jogszerűtlen rendőri intézkedésre válaszul kinyilvánított ellenszegülés, ha az megfelel a jogos védelem követelményeinek, továbbá a cselekmény szükséges és arányos. Példával illusztrálva - a fenti okfejtést - láthatjuk a különbséget a tartalmi, illetve a formai jogszerűtlenség között, tehát ha a rendőr téves szemleírás alapján személyi szabadságában korlátoz egy állampolgárt, akit a korábban elkövetett bankrablás elkövetőjének titulál, akkor tartalmi jogszerűtlenséget követ el. Azonban, ha fenti példánál maradva megalapozatlanul lőfegyvert alkalmaz a személy elfogásánál, akkor formai szempontból elkövetett jogszerűtlenségről beszélünk. 41 A
fenti
bűncselekmény jogi
tárgyának
védelmének
kérdésével
foglalkozik Dr. Blaskó Béla is a Belügyi Szemlében megjelent okfejtésében. Szerinte a jogi tárgy megállapításához alapos vizsgálatra van szükség, azonban már a bűncselekmény büntető törvénykönyvének Fejezet és Cím szerint vizsgálata során is helytálló következtetésre juthatunk. A jogalkotó szándéka megegyezik az általános társadalmi elvárással, tehát az olyan magatartások védelme, amely a közhatalmat gyakorló személyeket államigazgatási és igazságszolgáltatási jogkörének teljesítésében védelmezi.42 Dr. Blaskó Béla mellett Dr. Berkes György is utal a tanulmányában - a Büntető Kollégium (BkV) 8. számú állásfoglalására, melyben kifejti, hogy az elkövető cselekménye több hivatalos személy ellen egységes eljárás, cselekménysor alatt elkövetett bűncselekmény esetén egy bűncselekménynek minősül. A jogalkalmazó a BkV a 44. számú állásfoglalásában kihangsúlyozza, hogy egyazon szerven belül működő hivatalos személy sérelmére a
41
Blaskó – Miklós – Pallagi – Schubauer - Zentai Büntetőjog Különös Rész I. Átdolgozott kiadás 2006. Rejtjel Kiadó, 176. oldal 42 Belügyminisztérium Központi Folyóirata a Belügyi Szemle XXVIII. Évfolyam 6. szám, 1990. június, Kiadó: A BM Oktatási és Közművelődési csoportfőnökség, Dr. Blaskó Béla: A hivatalos személy elleni erőszak elméleti kérdései. 14-21. oldal.
- 23 hivatalos eljárás alatt a másik hivatalos személy által is elkövethető a hivatalos személy elleni erőszak.43 A hivatalos személy által kifejtett tevékenység védelmének kiemelt társadalmi jelentőségére utal az a tény is, hogy a jogalkotó védelembe helyezi azt a hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személyt is, aki már nem gyakorolja a privilegizált minőségét. Passzív alany: A hazai hivatalos személyt vagy külföldi hivatalos személy fogalmát, illetve az ennek megfelelő tisztségek felsorolását a fentiekben láthatjuk az „I.1. Hivatalos személy fogalmának és személyi körének ismertetése című részben. Természetesen, ahogyan már említettem a speciális büntetőjogi védelem megilleti a már nem aktív hazai, illetve külföldi hivatalos személyt is.44 Elkövetési magatartás: A Btk. Ebben a törvényi tényállásban három plusz egy elkövetési magatartást nevesít, elsőként az erőszakkal vagy fenyegetéssel
akadályozást,
másodikként
az
erőszakkal
vagy
fenyegetéssel intézkedésre kényszerítést és harmadikként az eljárás alatt, illetve emiatt bántalmazást, plusz egy önálló elkövetési magatartást az erőszak elkövetésére irányuló csoportban részvételt, a csoport szervezése és vezetése esetében. Az akadályozás, mint elkövetési magatartás megvalósulásához szükséges, hogy az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása kapcsolódjon hozzá, tehát a bűntett megvalósul, ha az elkövető közvetlenül vagy közvetve aktívan ellenszegül, testi erőkifejtéssel nehezíti vagy akadályozza a megkezdett rendőri intézkedés lefolytatását.45 Tehát az aktív magatartás elengedhetetlen feltétele az elkövetésnek, mivel a passzivitás reálisan értelmezve nem párosul erőszakkal és fenyegetéssel.46 Az erőszaknak személy elleni irányuló erőszaknak vagy dologról személyre átható erőszaknak kell lennie, mely alkalmas arra, hogy hajlítsa a hivatalos személy akaratát. Példával illusztrálva, az előbbi elkövetési magatartást, tehát, ha az intézkedő
43
Dr. Berkes György: Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető eljárásjogi testületi állásfoglalásai – HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó HVG Press Kft. 65. oldal, 77. oldal. 44 BJD 699. 45 BH 2005/339. 46 BH 1992/625. Szabálysértésnek minősül, ha az intézkedés alá vont személy kirántja a karját a rendőr fogásából, azonban, ha azzal a mozdulatsorral földre esnek, akkor az bűncselekménynek minősül. BJD 6028.
- 24 rendőrt valaki bezárja és a bezárt helyiségből kizárólag az élete, testi épségének
veszélyeztetésével
tud
szabadulni.
Hasonlóképpen
szükségeltetik az erőszak vagy a fenyegetés a második elkövetési magatartás a kényszerítés megvalósításához is. Ekkor a rendőr intézkedésre kényszerítésének hatására valósul meg a tényállás, tehát az alábbi példán keresztül illusztrálva: - ha az előállított és a rendőrségi előállítóba elhelyezett személy megakadályozza a rendőrt abban, hogy az előállító helyiségbe belépjen.47 A harmadik elkövetési magatartás a bántalmazás, mely az eljárás alatt, illetve ezzel összefüggésben is a szolgálati idején kívül is bekövetkezhet. 48 Aktív magatartást jelent, mely a hivatalos személy testének támadó célzatú érintésével párosul. A plusz elkövetési magatartás az erőszak elkövetésére irányuló csoportban részvétel (legalább három személy részvétele), a csoport szervezése és vezetése. A jogalkotó a csoportban részvételt sui generis előkészületi magatartásnak
tartja,
így
e
személyek
cselekményét
befejezett
bűncselekménynek minősíti, annak ellenére, hogy a csoport nem kezdi meg a hivatalos személy elleni erőszakot. A csoportban részvétel az aktív magatartást jelent, tehát az elkövetés helyszínén a bűncselekményt elkövető csoport tagjai között való tartózkodás nem meríti ki az elkövetői csoportban részvételt, mint elkövetési magatartást.49
50
A csoport
szervezése és vezetése már egy sokkal szűkebb elkövetői kategóriát foglal magába. A szervezés megvalósul a csoport létrehozásával vagy a korábban más funkcionális szerepet betöltő csoportok szerepének áthangolásával, a vezetés, pedig a csoport tagjainak irányítását jelenti.51 52
Mindkét csoporton belüli komplexebb magatartásnál több személy is
elláthatja ugyanazt a funkciót.
47
Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 344. oldal 48 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 344. oldal 49 BJD 6032. „A minősített eset akkor is megállapítható, ha olyan személy is részt vesz az elkövetésben, akinek a büntethetősége kizárt” 50 BJD 6030., 9065 „Nem szükséges, hogy valamennyi elkövető ismert legyen, illetve felelősségre vonására sor kerüljön, lényeg, hogy ő is bizonyítottan a csoport tagja volt.” 51 Blaskó-Miklós- Pallagi- Schubauer- Zentai Büntetőjog Különös Rész I. Átdolgozott kiadás 2006. Rejtjel Kiadó, 177. oldal 52 Büntető Elvi Határozatok: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 568. oldal., BJD 4938. A vezető a csoport élére állva vezeti a csoportosulást
- 25 Elkövetés szituációs ismérvei: A szituációs ismérvek kategóriáján belül már érintőlegesen néhány elemet érintettünk, mint például hogy a hivatalos személy akadályozásához és intézkedésre kényszerítéshez elengedhetetlen, hogy a speciális elkövetői módok egyike, mint az erőszak vagy a fenyegetés kapcsolódjon hozzá. Az elkövetés idejének szituációs ismérve az, hogy a hivatalos személyt a szolgálati ideje (munkaideje) alatt fokozottabban megilleti a büntetőjogi védelem, így ha bármely elkövető más motívumból kiindulva a szolgálatban lévő rendőrrel szemben követ el egy bűncselekményt, akkor az hivatalos személy elleni erőszaknak fog minősülni. Tehát, ha valaki arra ragadtatja magát, hogy a polgári jog szabályai szerinti sérelmes telekvitáját a nyílt utcán az éppen szolgálatban lévő, vitában érintett rendőrrel vitassa meg, és a vita hevében a mindvégig kitérő, passzív magatartást tanúsító rendőrt megüti,
akkor
bűncselekményt.
elköveti
a
Hivatalos
személy
elleni
erőszak
Természetesen a szituációs ismérv érvényesül a
szolgálati időn kívül is és a korábbi intézkedéssel, vagy a hivatalos személy
hivatali
tevékenységével
összefüggésben
bekövetkezett
bántalmazásnál is meg kell állapítani a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményt. Elkövetés alanya: Az elkövetői körbe bárki beletartozhat, akár másik hivatalos személy is eljárása során. Alanyi oldal: A bűncselekmény szándékos bűnösségű, azonban fontos, hogy az elkövető tudatának az elkövetési magatartás elemeinek felismerésén túl, át kell fognia azt a tényt, hogy a hivatalos személy jogszerű eljárást lát el. Abban az esetben, ha az elkövető tudata nem fogja át azt a tényt, hogy a hivatalos személy hivatali jellege érvényesül, akkor az úgynevezett maradékcselekményekért lehet csak felelősségre vonni az elkövetőt. Például, ha a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsító és súlyos alkoholos befolyásoltsággal bíró elkövető háttal áll a felé haladó és vele szemben intézkedést foganatosító rendőrjárőrnek, aki felszólítás nélkül, vagy nem érthető felszólítással (külvilág zavaró ingerei hatására) kezdi meg az intézkedését. Melynek következtében a hirtelen forduló és azonnal, mérlegelés nélkül a rendőr felé ütő személy nem meríti ki a Hivatalos személy elleni erőszak
- 26 bűncselekményt, mivel nem tudta, hogy vele szemben rendőri intézkedést foganatosítottak. Minősített esetek: A minősített eseteket (csoportosan, felfegyverkezve 53
) már a korábbiakban kifejtettem, így a leírtak alapján szükséges
elemezni a tényállást. 54 A Dr. Berkes György által megfogalmazottak mellett a bűncselekmény felfegyverkezve történő elkövetésére és konkrét elemzésére utal Dr. Belovics Ervin – Dr. Molnár Gábor – Dr. Sinku Pál a Büntetőjog Különös Rész című művében. Tehát a két mű közös tematikarészének alapját a BkV 61. számú állásfoglalása jelenti, mely kimondja, hogy a hivatalos személy elleni erőszak felfegyverkezve történő elkövetésébe beletartozik a cselekményt minősítő alábbi fogalomkör: ha az elkövető szándéka kiterjed a cselekménye elkövetésekor magánál tartott élet kioltására alkalmas eszköz esetleges használatára, függetlenül attól, hogy az nem jelenik meg a külvilágban. Büntethetőséget megszüntető ok: A Btk. 229. §. (6) bekezdése szerint nem büntethető az a személy, aki a hivatalos személy elleni erőszakot elkövetésére
specializálódott
csoport
résztvevője,
ha
a
hatóság
felhívására elhagyja a helyszínt. Azonban abban az esetben, ha a bűncselekmény a külvilágban megjelenik, úgy már nem áll rendelkezésre a mentesülés lehetősége a résztvevő/elkövető számára. Halmazati kérdések: Nem bűnhalmazatként, hanem egy rendbeli bűncselekménynek minősül, ha az elkövető azonos eljárásban több hivatalos személy sérelmére követi el a bűncselekményt. Közúti veszélyeztetés bűntette és a hivatalos személy elleni erőszak bűntette halmazatban akkor áll, ha a közúton közlekedésrendészeti tevékenység keretein belül ellenőrzést végrehajtó rendőr jelzését figyelmen kívül 53
Büntető Elvi Határozatok: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 569. oldal., Legf. Bír. B. törv. eln. tan. 232/1967. A felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak társtettesként megvalósítása figyelhető meg a MÁV váltóőrt (minőségéről tudomással bírva) az emberi élet kioltására alkalmas eszközzel bántalmazzák. 54 Dr. Belovics Ervin – Dr. Molnár Gábor – Dr. Sinku Pál: Büntetőjog Különös Rész Hatodik, átdolgozott kiadás, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó KFT. 292. oldal
- 27 hagyva olyan módon halad az elkövető a rendőr felé, hogy az kizárólag az úttestről történő elugrással tudja elkerülni a balesetet.
55
A halmazat
megállapítható továbbá a hivatalos személy elleni erőszak esetében a könnyű testi sértés, súlyos testi sértés, garázdaság alap vagy minősített esetének érvényesülésekor is. 56 A kimerítő tényálláselemzéshez fontosnak tartom Kállai András: A hatóság vagy a hivatalos személy megsértésének jogi helyzete című publikációját megemlíteni, mely a kérdéskört gyakorlati oldalról közelíti meg. Mivel a szerző munkájának szakterülete a közrendvédelmi és közlekedésrendészeti szolgálati ág, ezért ezen területeket vonja mélyrehatóbban megfigyelés alá, illetve ezen ágak képezik a más ágakkal történő összehasonlítás alapját. Kállai András véleménye is alátámasztja és igazolja az általam fentebb megfogalmazottakat, hogy elsődleges a fent nevesített szolgálati ágak képviselői a legveszélyeztetettebbek, mivel elsődlegesen
és
leggyakrabban
ők
érintkeznek
közvetlenül
az
állampolgárokkal. A szerző úgy tartja, hogy a hivatalos személyek ellen elkövetett sértés hatására válaszul négy féle módon reagálhat a rendőr: eltűri a megaláztatást, retorziót nem alkalmaz, nem tűri a megaláztatást és retorziót alkalmaz, a harmadik csoportba tartozók a prevenciót részesítik előnyben, míg a negyedik csoportba tartozók jog- és szakszerűen reagálták le a személyüket ért támadásokat. A szerző véleménye alapján törekedni kell arra, hogy segítsük a beosztott rendőröket a szolgálati feladatuk ellátása során és tudatosítsuk bennük azt a tényt, hogy az eddigi becsületüket védő jogszabályok hatálytalanítása ellenére, gazdag tárházat tart fenn a jogalkotó a rendőrök védelmére pl.: az Sztv.-ben megfogalmazott rágalmazás, becsületsértés szabálysértés.57 Véleményem szerint ahhoz, hogy teljes és kimerítő képet kapjunk a hivatalos személyeket védő fokozott társadalmi és jogalkotói érdekről szükséges bemutatni a Hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűncselekmény törvényi tényállását, elemzését. Bár az említett tényállás
55
Blaskó-Miklós- Pallagi- Schubauer- Zentai Büntetőjog Különös Rész I. Átdolgozott kiadás 2006. Rejtjel Kiadó, 179. oldal 56 Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc - Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 350. oldal 57 Belügyminisztérium Folyóirata a Belügyi Szemle XXXIII. Évfolyam 7-8. szám, 1995. július – augusztus: Kállai András: A hatóság vagy a hivatalos személy megsértésének jogi helyzete. 120.-129. oldal.
- 28 csak
közvetve
veszélyezteti
a
hivatalos
személyt,
viszont
megkülönböztetve a többi bűncselekmény törvényi tényállásától a bűncselekmény által veszélyeztetett passzív alanyt kiemelt védelembe részesíti. A védelem abból a társadalom által elfogadott és értékelt érdekből fakad, hogy a köz-érdekében cselekvő személyt megtámadása esetén támogató állampolgár – olykor önös szándékán kívül is – részesévé
válik
a
közhatalom
egyoldalú
gyakorlásának,
mely
cselekménnyel hozzájárul a társadalmi jólét fokozásához. A Hivatalos személy támogatója elleni erőszak bűncselekmény rendszertani elhelyezkedését tekintve a BTK XV. Fejezet - Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények - V. Címében - A hivatalos személy elleni bűncselekmények - helyezkedik el.
58
(A hivatalos személy és annak
támogatója ellen ugyanazon intézkedés során alkalmazott erőszak egységet alkot. 59) Elemzése: Jogi tárgy: A Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménynél említett és törvény által védett jogi tárgyak körét ki kell egészíteni a magánszemélyek védelmével, akik a már a bevezető részben említett módon segítséget nyújtanak a hivatalos személynek a zavartalan tevékenységvégzésben. Passzív alany: Bárki lehet, aki magánszemélyként! (nem hivatalos személyként) a tevékenységében akadályozott, bántalmazott vagy kényszerített hivatalos személy védelmére kell, neki segítséget nyújt. Elkövetési magatartás: Az elkövetési magatartások tekintetében is utaló diszpozíciót találunk, melyben a jogalkotó visszautal a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény esetében megfogalmazott elkövetési magatartásokra.
58
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 231. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendő, aki az ott meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.” 59 Büntető Elvi Határozatok 1981-1987: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 242.
- 29 Elkövetés alanya: A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. Alanyi oldal: Szándékos bűnösséggel követhető el a bűncselekmény, a szándéknak át kell fognia azt a tényt is, hogy a hivatalos személy mellett tevékenykedő személy a hivatalos személy tevékenységét hivatott előremozdítani. Minősített esetek: A minősített esetek tekintetében is megegyezést mutat a tényállás a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménynél leírtakkal. Halmazati kérdések: A két bűncselekmény megvalósulása egymással egységet alkot, tehát nem állapítható meg a Hivatalos személy elleni erőszak, valamint a Hivatalos személy támogatója elleni erőszak halmazati viszonya, ebben az esetben egy rendbeli bűncselekményt, pontosan a Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményét lehet megállapítani.
Korábban már megfogalmazásra került, hogy több
hivatalos személy sérelmére egy eljáráson belül alkalmaznak erőszakot, akkor ez egy bűncselekménynek minősül, ennek megfelelően, ha két rendőr és egy hivatalos személy támogatója ellen követnek el erőszakot az kizárólag egy bűncselekménynek minősül.
II.2. A Hatósági eljárás megzavarása bűncselekmény törvényi tényállásának ismertetése, elemzése A - Hatósági eljárásának megzavarása bűncselekmény - rendszertani elhelyezkedését tekintve a BTK XV. Fejezet - Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények VI. Címében - Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények helyezkedik el. 60 Elemzése: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 242/B. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartást tanúsít, amely a bíróság vagy egyéb hatóság eljárását megzavarja vagy akadályozza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény a bíróság, vagy egyéb hatóság eljárását meghiúsítja. (3) A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el. (4) E § alkalmazásában erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására.” 60
- 30 Jogi tárgy: A jogalkotó szűk értelemben az ítélkezések- és a hatósági eljárások
rendjét megzavaró cselekményekkel
szembeni
fellépés
szükségéből fakadóan fogalmazta meg a cselekmény büntethetőségét. Ezen az érven túlmutatva tág értelemben a jogalkotó célkitűzése a bírósági és más hatósági épületek rendjének biztosítása, mely alapját képezi az eljárások zavartalan lefolytatásának. Passzív alany: Bárki lehet, aki bírósági vagy egyéb hatósági eljárását folytatja, és ebben a tevékenységében megzavarásra és akadályozásra kerül. A bírósági vagy egyéb hatósági eljárások definiálása tág fogalomkört jelent, mivel a gyakorlatban a fenti minőségben szerepelhet akár a bíró, ügyész, rendőrhatóság is. Elkövetési magatartás: A megzavarás és az akadályozás, mint elkövetési magatartások megvalósulásához vagylagos feltétellel kihívóan közösségellenes vagy erőszakos magatartás tanúsítása szükséges. Az erőszakosan megvalósított cselekmény megfogalmazását és definiálását már a fentiekben taglaltam, így erre külön nem térek ki. Azonban a kihívóan közösségellenesnek minősülő elkövetést még nem fejtettem ki, így ezzel folytatom a dolgozatomat. Kihívóan közösségellenesnek minősül a magatartás, melynek alanya nyílt, provokatív jelleggel a társadalom megszokott, elfogadott és sokak által tiszteletbe tartott együttélési szabályait jelentős mértékben megsértve és azokat be nem tartva
tanúsítja
magatartását.
Az
elkövetési
magatartások
érvényesülésének időintervalluma tág határokat ölel fel, mivel elegendő akár a megzavarás, akár az akadályozás esetén is, ha például a passzív alany a jog által pártolt tevékenységét rövid időre is nem tudja gyakorolni az elkövető által megvalósított deviáns cselekedetek okán. Elkövetés alanya: A passzív alanyhoz hasonlóan bárki lehet, aki közvetve vagy közvetlenül érintve van a fenti eljárásokban. Példával bemutatva:
a
rendőrhatóság
tevékenységén
belül
az
elkövetési
magatartást megvalósíthatja az az intézkedés alá vont személy is, aki a személyi szabadságának jogszerű korlátozása során karjainak folyamatos megfeszítésével ellenáll az intézkedés lefolytatásával szemben, ezzel is akadályozva az intézkedő rendőrt.
- 31 Alanyi oldal: A cselekmény elkövetés szándékosan történhet. Minősített esetek: Az elkövető cselekményét súlyosabbnak minősítő körülmények megfogalmazása során négy minősítő körülményt taglal a jogalkotó: ezek közül háromnál (csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve történő elkövetés) utaló jelleggel az előzőeknél már megfogalmazottakat emelném ki. A negyedik minősítő körülmény (hatósági eljárás meghiúsítása) megfogalmazásánál a jogalkotó a fokozottabban védendő társadalmi érdekek védelmét helyezte előtérbe, amikor súlyosabb büntetési tétellel (három év szabadságvesztés) fenyegeti azt, aki általánosan (véglegesen) vagy ideiglenesen (adott tárgyalási napon) meghiúsítja az eljárás lefolytatását. Halmazati
kérdések:
A
cselekmény
büntethetőségének
megfogalmazása során a jogalkotó szubszidiárius bűncselekménynek minősítette a hatóság eljárásának megzavarását, mely így más bűncselekményekkel nem állhat halmazatba.
II.3. A Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés törvényi tényállásának ismertetése, elemzése
A Jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés rendszertani elhelyezkedését tekintve a Szabálysértési törvény XXVI. Fejezetében
-
A
Rendészeti
igazgatás
rendjét
veszélyeztető
szabálysértések - helyezkedik el. 61 Elemzése: Jogi tárgy: A hatóság feladatköréből adódó jogszerű tevékenységének ellátása során megjelenő akaratnyilvánítási érdek korlátozása, mely magatartás negatív módon veszélyezteti a tevékenység végrehajtását és 61
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szól 2012. évi II. tv. - 216. § (1) Aki a rendvédelmi szerv vagy a vámszerv hivatásos állományú tagja jogszerű intézkedésének nem engedelmeskedik, szabálysértést követ el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.”
- 32 normaszerinti kivitelezését, mely a közigazgatási szerv működését és ezzel kapcsolatos társadalmi érdekeket sérti és veszélyezteti. Passzív alany: A hazai rendvédelmi szervek és vámszervek hivatásos állományú tagjai. Elkövetési magatartás: A jogszerű intézkedés esetén a passzív alanyok intézkedésének nem engedelmeskedésével követhető el a szabálysértés. A jogalkotó megfogalmazásából kitűnik, hogy a jogszerű rendőri intézkedéseket részesíti megkülönböztetett figyelemben és védelemben, melynek ezen igény szerinti megfogalmazásához a helyszínen kizárólag egyértelmű alaptalanság esetén férhet kétség. Tehát a jogszerűség kérdését a későbbiekben tárgyalják, illetve vizsgálják, mely tényfeltárás aprólékos és következetes munkát jelent. Elkövetés szituációs ismérvei: A tényállást a szituációs ismérvek szempontjából elemezve láthatjuk, hogy a passzív magatartást tanúsító „engedetlen féllel” szemben történhet a tényállás megállapítása, mivel az aktívabb és ezzel erőszakosabb magatartást tanúsító személyek cselekménye nagyobb mértékben jelent veszélyt a társadalomra, így a büntetési szankcióigény is magasabb szintű. Elkövetés alanya: A fenti cselekmény elkövetője bárki lehet. Alanyi oldal: A szabálysértés elkövetése szándékos magatartással történik. Az fontos, hogy az elkövető tudatának az elkövetési magatartás elemének felismerését nem kell átfognia, mivel az intézkedés alá vont személy megfogalmazása és véleménye a – nyilvánvaló alaptalanság kivételével – nem bír jelentőséggel, viszont természetesen később vizsgálat tárgyát képezi. A későbbi vizsgálat bemutatásával kapcsolatosan bír jelentőséggel az 532/2010. (XII.15.) számú állásfoglalás, mely a 216/2010/Pan. ügyre alapozódik,
melyben
a
Független
Rendészeti
Panasztestület
(későbbiekben lásd: FRP) jogszerűtlennek minősítette a rendőrhatóság intézkedését, mivel az sértette az intézkedés alá vont tisztességes eljáráshoz,
személyi
szabadsághoz
és
integritáshoz,
személyes
- 33 adatokhoz, testi épséghez, és emberi méltósághoz való joga. Az FRP döntésének alapját a rendőrhatóság azon korábbi intézkedése jelentette, melyben egy a járőröző rendőrökkel szemben gúnyosan „sünök” kifejezést
használó
személyt
vontak
intézkedés
alá.
Azonban
későbbiekben a rendőrök által elkészített dokumentumokban már arra vonatkozóan találhatunk utalást, hogy az intézkedés alá vont személy ittas állapotban ordibált, kiabált, mely magatartás zavarta más személyek pihenését, nyugalmát. A rendőrök által elmondottakból kitűnik, hogy a panaszos többször fel lett szólítva általa elkövetett szabálysértés befejezésére, azonban ez nem vezetett sikerre, ezért szabályértés továbbfolytatása okán került előállításra a személy. 62
III.
A rendőröket veszélyeztető normasértések belső vizsgálatának szabályai
A belső vizsgálatok során a veszélyeztetésben érintett rendőr elöljárója jogosult, illetve köteles eljárni, kivéve, ha elfogultságot jelentenek be, mert akkor a felettes szerv kijelölése alapján történik meg a vizsgálat. A bekövetkezett veszélyeztetéssel kapcsolatban lefolytatott kivizsgálás csak részben képezi az alapját a későbbi eljárásnak (fogalmazhatunk úgy is, hogy jelzésértékkel bír), mely az ügyészség feladatkörébe tartozik. A vizsgálatok alapját a témával kapcsolatos jogszabályok (alaptörvény, törvény, rendelet, utasítások, intézkedések, iránymutatások), valamint a rendőri intézkedésben részvevők jelentése, a kivizsgáló elöljárók és bevont szakértők által meghatározottak, továbbá az illetékes ügyész által elmondottak jelentik. A kivizsgálás során törekedni kell az objektív, tényszerű megfogalmazásra,
a bekövetkező rendkívüli
esemény több oldalról történő megközelítéséhez, mely pontos képet tükröz a történtekről. A parancsnoki kivizsgálásnak írásban kell megtörténnie és érintenie kell a jogszerűség - szakszerűség – szükségesség – arányosság törvényi 62
Bisztriczki László – Kántás Péter: Az új szabálysértési törvény magyarázata. Gyakorlati kérdések és válaszok a szabálysértési jog köréből. HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó KFT 2012.02.10. 571-572. oldal
- 34 elveknek
megfelelő
tényállási
elemek
meglétét
és
optimális
érvényesülését, mely meghatározza a további vizsgálatok, illetve eljárásfajták minőségét és menetét.
63
Ezek alapján a parancsnoki kivizsgálást követően kártérítési, fegyelmi vagy kártérítési, fegyelmi és büntetőeljárás kezdeményezhető, akár az intézkedés alá vonttal (elkövető) szemben, akár az intézkedő rendőrrel (sértettel) szemben. A hivatalos személyt veszélyeztető helyzetek „feloldása” érdekében a rendőr ezen helyzetekben kényszerítő eszközt használ, mely eszközök alkalmazásának feltételeivel, eszközrendszerével már a fentiekben foglalkoztam, a leírtakból kitűnik, hogy abszolút kielégítő és széleskörű a védelem, amit a rendőr akár mások, akár saját védelmére felhasználhat. Azonban az alkalmazáson belül a szükségesség és arányosság elveknek megfelelés jelenti a korlátozó erőt. Az erről szóló rendőri jelentés tartamilag felöleli a bekövetkezett eseménysor teljes elbeszélését, a kívánt tartalmi követelményeket a rendőrség szolgálati szabályzata tartalmazza. Ennek megfelelően a kényszerítő eszköz használatáról szóló jelentésnek a lábjegyzetben foglaltakat kell tartalmaznia.64 A szolgálati elöljáró (az a személy, akihez az alárendelt szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján akár ideiglenes jelleggel is be van osztva, és akinek parancs vagy utasítás adási jogosultsága van) kivizsgálása során meghatározottak a mérvadók a cselekmény „kezdeti” minősítésére (a dokumentum fontossága érdekében külön alcímben kitérek rá és a következő oldalon a lábjegyzettben szerepeltetem az ide vonatkozó részeket). 63
A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 38. § A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 38. § 2) a) hol, mikor, kivel szemben, mennyi ideig, milyen kényszerítő eszköz alkalmazására került sor, és ennek mi volt az indoka, b) a jogellenes magatartás abbahagyására történt-e felszólítás, ha nem, ennek mi volt az oka, c) a kényszerítő eszköz alkalmazására történt-e előzetes figyelmeztetés, ha nem, ennek mi volt az oka, d) keletkezett-e sérülés, és milyen fokú, valamint keletkezett-e anyagi kár, e) mi történt a sérülttel, ellátására történt-e intézkedés, ha nem, ennek mi volt az oka, f) a támadásra használt eszköz leírását, ha támadás miatt történt a kényszerítő eszköz alkalmazása, g) a tanúk természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint h) az alkalmazást lehetővé tevő valamennyi jogszabályhelyre történő hivatkozást. 64
- 35 -
A szolgálati elöljáró értékelő jelentése: A szolgálati elöljáró a kísérés során alkalmazott bilincs alkalmazásának kivételével, a kényszerítő eszköz alkalmazását követően a rendőr szolgálati elöljárója haladéktalanul köteles kivizsgálni az alkalmazással összefüggő követelmények teljesülését. Ennek megfelelően a kényszerítő eszköz használatáról szóló szolgálati elöljárói megállapításnak a lábjegyzetben foglaltakat kell tartalmaznia. 65 A szakértők szakvéleményével kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, akkor szakértőt kell alkalmazni. A szakértő szakvéleményét vagy szóban adja elő vagy írásban terjeszti fel. A szakvéleménynek az alábbi Büntetőeljárási törvényből idézett, lábjegyzetben hivatkozott követelményeknek kell megfelelnie. 66 Az ügyészség kizárólagosságát jelenti, hogy a lábjegyzetben előforduló esetekben a nyomozást hivatalból a következő bűncselekmények miatt az ügyészség végzi. 67 A tartalmas és minden releváns szempontot tartalmazó kivizsgálás érdekében fontos normaként említhetjük meg a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 53/2010. (OT 31.) ORFK utasítást is. A fent nevesített utasítás 6. számú melléklete foglalkozik a parancsnoki kivizsgálás tartalmi követelményeivel (értékelő jelentés). 65
A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet „a) kényszerítő eszköz alkalmazásával okozott sérülés esetén meghallgatja azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták, valamint azt, aki az eseménynél jelen volt, és meghallgatása a tényállás tisztázását elősegítheti, feltéve, hogy a meghallgatandó személy a meghallgatásához hozzájárult, ha a rendőr jelentésében ellentmondásokat észlelt, tisztázza azokat, ha az intézkedés alá vont, valamint az eseménynél jelen levő személy a meghallgatását vagy a válaszadást megtagadja, a szolgálati elöljáró a rendelkezésére álló adatok alapján vizsgálja ki a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogszerűségét. 66
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. 108. § a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat (lelet), a vizsgálat módszerének rövid ismertetését, a szakmai megállapítások összefoglalását (szakmai ténymegállapítás), a szakmai ténymegállapításból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat (vélemény). 67 A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. 30. § - a bíró, az ügyész, a bírósági titkár, az alügyész, a bírósági és ügyészségi fogalmazó, az ügyészségi megbízott és a bírósági ügyintéző, az ügyészségi nyomozó, az önálló és a törvényszéki végrehajtó és végrehajtó-helyettes, a közjegyző és a közjegyző-helyettes, a rendőrség hivatásos állományú tagja ellen elkövetett emberölés, hivatalos személy ellen elkövetett emberrablás, hivatalos személy elleni erőszak, hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt elkövetett rablás [Btk. 166. § (2) bek. e) pont, Btk. 175/A. § (2) bek. c) pont, Btk. 229. §, Btk. 321. § (3) bek. d) pont, (4) bek. c)–d) pont, Btk. 321. § (5) bek. b) pont,],”
- 36 Továbbá fontos megemlíteni, hogy a jogesetként a következő fejezetben bemutatandó tényállás alapján az utasítás 3. számú melléklet 67. pontja (A Rendőrség személyi állománya tagjának állatra, tárgyra leadott, illetve figyelmeztető, vagy a nem szándékosan bekövetkezett lövése) és 70. pontja (hivatalos személy elleni erőszak) alapján rendkívüli eseménynek minősül, ezért ezek szerint kell eljárni.68 Az említett normában meghatározásra került, hogy milyen fontos adatokat kell rögzíteni a felterjesztésre kerülő parancsnoki kivizsgálásban és egyes speciális esetekben milyen körülmények figyelembevételével kell elkészíteni azt. Az alábbi szempontoknak kell megfelelni a közrendvédelmi szakterület vonatkozásában: Az alábbiakban az áttekinthetőség és jól értelmezhetőség szempontjából részletezve kifejtem a 17 fenti szempont mindegyikét. 1. A büntetőeljárást kezdeményező rendőri szerv. Rendőrség vonatkozásában a rendkívüli esemény bekövetkezésekor az érintett rendőri szerv állományilletékes parancsnoka, valamint az általa kijelölt személy(ek) jogosult(ak), illetve köteles(ek) lefolytatni a parancsnoki kivizsgálást, majd azt megküldeni a felettes szerven keresztül az illetékességgel bíró ügyésznek. Kivétel tárgyát képezi az előzőekben leírtakhoz képest, ha a rendőri szerv vezetője ellen követik el a hivatalos személy elleni erőszakot, ebben az esetben a felettes szerv végzi a rendkívüli esemény kivizsgálását. Az Ügyeletes Ügyész értesítése a cselekmény bekövetkezésekor elengedhetetlen, mivel az ügyészség a
68
A Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 53/2010. (OT.31.) ORFK utasítás - A felterjesztett értékelő jelentések tartalmi követelményei: A büntetőeljárást kezdeményező rendőri szerv, Az elkövető(k) neve, személyi adatai, Az esemény ideje, helye, A sértett rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye, A rendőri alapintézkedés, Az esemény rövid leírása, az elkövetés eszköze, Az alkalmazott kényszerítő eszközök, alkalmazás jogszabályi alapja, illetve az alkalmazás időtartama, Személyi szabadságot korlátozó intézkedés tartama, személyi szabadságában korlátozott személy panaszjoga, értesítési kötelezettség végrehajtása (kiemelten gyermek-, fiatalkorú személy esetén), Ruházatátvizsgálás ténye, eredménye, Keletkezett sérülések, s azok gyógytartama, Keletkezett kár jellege, mértéke, Az elkövető, illetve a sértett alkoholos befolyásoltsága (későbbi megállapítás esetén utólagos felterjesztéssel), az alkalmazott vizsgálati módszer leírása, időpontja, a vizsgálatot végrehajtó rendőr neve, rendfokozata, beosztása, illetve az egészségügyi dolgozó neve, munkaköre, Helyszíni szemle további megállapításai, Értesített ügyész rendelkezései, Az elkövetővel szembeni további intézkedés, A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozásával, a felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések, Keletkezett iratok kinek, mikor kerültek megküldésre.
- 37 vádemelés feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet vagy nyomoz, és bizonyítási eljárást folytathat le.
Az Ügyeletes ügyész
részben minősíti a cselekményt a rendelkezésre álló adatok, tények alapján, figyelemmel a speciális szabályokra.69 Ügyeletes Ügyész döntésére van bízva, hogy a bűncselekmény elkövetését követően a helyszínt meg kívánja-e tekinteni vagy sem (a gyakorlat azt mutatja, hogy egyetlen ügyész sem veszi igénybe ezt a lehetőséget. A kapcsolatot az Ügyeletes Ügyésszel telefonkészüléken (rövid úton) kell felvenni, ahol a jelentést tevő – kivizsgáló rendőr beszámol a történtekről és válaszol a felmerülő kérdésekre. 2. Az elkövető(k) neve, személyi adatai. A bekövetkezett rendkívüli eseményekből tapasztalati következtetésből leszűrhetjük, hogy már a bűncselekmény helyszínén felkutatásra és elfogásra kerül az elkövető, mely annak tudható be (a fent leírt statisztikai kitekintést is alapul véve), hogy általában eszköz nélküli támadásról beszélhetünk. Így a rendőri erőfölénynek köszönhetően már a helyszínen leggyakrabban testi kényszer és bilincs alkalmazásával ártalmatlanná van téve az elkövető. A Közigazgatási és Elektronikus Hivatal nyilvántartó rendszerén könnyedén és pontosan leellenőrizhető bárki, ha megadja személyes adatait, illetve azok relevanciával bíró elemét. Azonban, ha valaki erre nem mutat hajlandóságot, akkor a rendőrségi törvény rendelkezése szerint mintavételre kötelezhető (DNS, ujjlenyomat),
mely
alapján
könnyen
megállapítható
bárki
személyazonossága. 3. Az esemény ideje, helye. 4. A sértett rendőr(ök) neve, rendfokozata, beosztási helye. Az elkövetés idejének és helyének pontos meghatározása több szempontból is fontossággal bír, például, hogy a rendőr szolgálatba volte, útirányán tartózkodott-e, vétett-e mulasztást a szolgálati kötelmeinek a 69
BJD 9063 – „Vannak olyan erőszakos bűncselekmények, melyek nem valósulnak meg könnyű testi sértés okozásával…..a hivatalos személy elleni erőszak esetében bűnhalmazatban kerül meghatározásra.”
- 38 teljesítésével kapcsolatban. Nem elhanyagolható jelentősége van a cselekmény idejének és helyének (bekövetkezési okának és más prevenció szempontjából jelentős körülménynek)
70
a statisztikai
adatrendszer frissítés szempontjából sem, mivel a segítségével megfelelő bűnügyi térkép készíthető, mely alapján hathatósan lehet felkészülni a kriminológiailag hasonló bűnesetek megelőzésére. A sértett rendőrök szolgálati adataik a hatáskör, illetékesség és a statisztikai adatszolgáltatás és feldolgozás szempontjából továbbjelentés tárgyát képezik. 5. A rendőri alapintézkedés. 6. Az esemény rövid leírása, az elkövetés eszköze. Az I.3. fejezet végén és a Statisztika 1. számú mellékletében is látható, hogy mekkora információtöbbletet kaphatunk abból, hogy melyek azok a körülmények, rendőri intézkedések, melyek alkalmával előfordulhatnak a rendőrök sérelmére elkövetett társadalomra veszélyes cselekmények. A kivizsgáló parancsnok minden esetben a helyszínre megy adatgyűjtés-, tanúkutatás- és tanúmeghallgatás céljából (elkövető, sértett, egyéb részesek) céljából (kivéve, ha a helyszínnek nincs jelentősége vagy nincs mód, lehetőség a helyszínen való adatgyűjtésre). A helyszínen vagy az illetékes rendőrkapitányság épületében a rendőri intézkedésben érintett rendőröket (ebben az estben a helyszíni meghallgatás fogalma relatív, mivel az idő elteltével) és az elkövető(ket) meghallgatja,71 és a tényállást tisztázza, majd minősíti azt. Ezután történik meg a jelentéstétel az elöljárók és az ügyészség irányába. Fontos
kitérni
két
lényeges
elemre
az
előzőekben
leírtakkal
összefüggésben, mégpedig egyik elemként a tanúmeghallgatásra. A tanú (elkövető, sértett) helyszínen történő meghallgatása nem kötődik egyik nyomozati cselekményhez sem, mivel a vizsgálatot végző nem tartozik
egyik
nyomozóhatósághoz
sem,
általában
valamelyik
közrendvédelmi állomány tagja, ezért jogkör hiányában nem végezhet tanúkihallgatás. A tanúmeghallgatás során jegyzőkönyv felvételére nem 70 71
Dr. Nagy József: A Testi sértés nyomozása, Rejtjel Kiadó, 1999., 10-11. oldal Dr. Nagy József: A Testi sértés nyomozása, Rejtjel Kiadó, 1999., 46., 49., 55. oldal
- 39 kerül sor, a tanú szóban nyilatkozik, és úgy kerül rögzítésre a vallomása. Viszont a tényállás tisztázása érdekében fontos a tanú meghallgatása (feltéve, ha a tanútól megfelelő, objektívnak tűnő és tárgyilagos információ szerezhető be), mely során beszerzett információk jelzés értékkel bírnak. Meghallgatás előtt, a tanúkihallgatáshoz hasonlóan fel kell hívni a tanú figyelmét-, figyelmeztetni kell arra, hogy milyen esetekben tagadható meg a tanúvallomása. A Büntetőeljárási törvényben foglaltak szerint meghatározott esetekben tagadható meg a vallomástétel. A fent említett gondolatmeneten továbbfolytatva, a másik magyarázatra és megemlítésre szolgáló elem a tényállás minősítése. A minősítés során - tekintettel arra, hogy az eljárás az ügyészség hatáskörébe tartozik – kizárólag jelzés értékű minősítést tehet az eljáró parancsnok, mely a következő tényekre alapozható (bizonyítás eszközein túl): a) a tanúvallomás b) a szakvélemény c) a tárgyi bizonyítási eszköz d) az okirat e) a terhelt vallomása (azért nem tekinthető helytálló megállapításnak, mivel rendszerint még a gyanúsítottként történő meghallgatás előtt történik (tanúként) az elkövető meghallgatása. f) az ügyész és a nyomozóhatóság által elmondottak. Számos alkalommal előfordult már, hogy az ügyészség módosította a vádat
és
így
más
bűncselekmény
(esetlegesen
szabálysértés)
elkövetésének okán történt meg a felelősségre vonás. 7. Az alkalmazott kényszerítő eszközök, alkalmazás jogszabályi alapja, illetve az alkalmazás időtartama. A rendőr kényszerítő eszköz használati lehetősége szigorú szabályok által határolt, mely szabályokat az RTV (47. § - 61. §), illetve a Szolg. Szab. (38. § - 52. §) foglalja magába. Már tettem rá utalást, hogy a kényszerítő eszközök használatakor nem vezérelheti a rendőrt az önkényes, indok nélküli használat, mivel akkor a használat nem felel meg a legitim erőszak kritériumainak.
- 40 A kényszerítő eszközök használatát követően a rendőr köteles jelentést írni a történtekről és a tényszerűség és az objektivitás elveknek megfelelve kell elkészíteni az írásos dokumentációt. Az alkalmazás időtartama
szempontjából
kijelenthetjük,
hogy
mindig
addig
használhatunk egy kényszerítő eszközt, amíg azzal a kellő hatást el nem érjük. Az eszközhasználatról szóló jelentés tartalmi követelményeivel már fentebb foglalkoztam, így erre külön nem térek ki. A szolgálati elöljáró a kényszerítő eszköz használatot köteles kivizsgálni, a megállapításait írásban rögzíti, amelyben állást foglal a szakszerűség, szükségesség, jogszerűség, arányosság követelményének megtartásáról. Abban az esetben, ha jogszerűtlenség vagy szakszerűtlenség figyelhető meg az intézkedéssel összefüggésben, akkor javaslatot kell tenni az illetékes szerv eljárástisztázására (az intézkedő rendőr ellen kártérítési, fegyelmi vagy kártérítési, fegyelmi és büntetőeljárást kezdeményez). 8. Személyi szabadságot korlátozó intézkedés tartama, személyi szabadságában korlátozott személy panaszjoga, értesítési kötelezettség végrehajtása (kiemelten gyermek-, fiatalkorú személy esetén). A személyi szabadság korlátozásának az időtartama kizárólag a szükséges ideig tarthat, a szabályait az RTV. (33. § - 38. §), Szolg. Szab. (28. § - 34- §), illetve a BE (126. § - 145. §) szabályozza. A szabályzók alapján két esetkör szerint csoportosíthatjuk a személyi szabadság korlátozását, egyik alapot a BE kényszerintézkedések között találjuk meg, a másik alapot, pedig az RTV ide vonatkozó rendelkezése jelenti. 9. Ruházatátvizsgálás ténye, eredménye. A személyi szabadság korlátozásakor előírásszerűen ruházat- és csomagátvizsgálást kell végrehajtani, melynek célja a tiltott tárgy vagy eszköz megtalálása. Az ügy szempontjából relevanciával bíró eszköz feltalálása
esetén
gondoskodni kell.
annak
biztosításáról,
eredetben
megőrzéséről
- 41 10. Keletkezett sérülések, s azok gyógytartama. 11. Keletkezett kár jellege, mértéke. Akár a sérülések keletkezésének ténye, azok gyógytartalma, illetve eszköz esetén a kár jellege és mértéke fontos eldöntendő kérdés, mivel alapját képezi a későbbi eljárásoknak és minősíti azokat. 12. Az elkövető, illetve a sértett alkoholos befolyásoltsága (későbbi megállapítás esetén utólagos felterjesztéssel), az alkalmazott vizsgálati módszer leírása, időpontja, a vizsgálatot végrehajtó rendőr neve, rendfokozata, beosztása, illetve az egészségügyi dolgozó neve, munkaköre. A 10—11. pontban leírtak szerint, a későbbi felelősség eldöntése szempontjából jelentős, hogy az elkövető alkoholtól befolyásolt állapotban volt-e vagy sem. A 27/2010. (IV.12) ORFK utasítás tartalmazza a rendőr alapvető kötelmeit az ittas járművezetővel kapcsolatban
lefolytatandó
intézkedésekkel
összefüggésben,
mely
szigorú eljárási szabályokat és garanciákat fogalmaz meg. Az előbbi gondolatsorhoz kapcsolva lényeges elem a szakszerűség szempontjából az egészségügyi személyzet nevének és beosztásának rögzítése. Például egy gépjárművel elkövetet hivatalos személy elleni erőszak esetében a mintát vevő egészségügyi dolgozó felhasználásra alkalmatlanná teszi a mintát, akkor az eljárás későbbi minősítését csorbítja. A mintavételre lehetőség van hiteles mérőeszközzel, illetve vérvétel útján. 13. Helyszíni szemle további megállapításai. 16. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozásával, a felelősségre
vonás
kezdeményezése,
a
tett
parancsnoki
intézkedések. A helyszíni szemle lefolytatásáról minden esetben rendelkezni kell, a megállapításokról a szemle vezetője jegyzőkönyvet vesz fel, mely másodlati példányát mellékelni kell az eljárás során keletkezett
- 42 anyagokhoz. Fontos és hasznos információkat tartalmazhat, mely a későbbi eljárás irányát is meghatározza és segít az objektív vélemény kialakításában. 14. Értesített ügyész rendelkezései. Az ügyész a helyszínen kényszerintézkedéseket végeztethet, azonban a bevett gyakorlat szerint nem él ezzel a jogával, hanem a rendőrhatóságon keresztül végzi a tevékenységét és alapvetően az ő anyagukból dolgozik. 15. Az elkövetővel szembeni további intézkedés. 16. Keletkezett iratok kinek, mikor kerültek megküldésre. Az előforduló gyakorlatnak megfelelően az ismert elkövetők elfogásra, majd előállításra kerülnek, mely során a gyanúsítotti meghallgatást követően általában szabadon bocsájtják őket. A keletkezett iratokat a szolgálati út betartásával kell megküldeni az illetékes ügyésznek.
IV.
Jogeset komplex bemutatása
A következő fejezetben a témamegjelenítés gyakorlati oldalával fogom folytatni, mely fejezet alapját Dr. Fótos Csaba r. őrnagy Úr által készített és részemre feldolgozás céljából rendelkezésre bocsátott Hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetésének kivizsgálásáról szóló értékelő jelentés képezi. ÉRTÉKELŐ JELENTÉS Jelentem, M. Z. r. őrmester sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatti parancsnoki kivizsgálást a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 53/2010. (OT 31.) ORFK Utasításban meghatározott szempontok alapján végrehajtottam, melynek során az alábbiakat állapítottam meg.
- 43 1. A bűntető eljárást kezdeményező rendőri szerv: Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) 2. Az elkövető neve, személyi adatai: K. A. M. Anyja neve: J. A. V. Születési
hely,
idő:
Budapest;
1984.10.25, Állandó lakcím: 1086 Budapest 08, D. utca 34. sz. 3/8. Tartózkodási hely: 1083 Budapest, VIII. ker. P. utca 56/16 em. 187 sz. 3. Az esemény ideje, helye: 2012. október 28-án 07.23 órakor Budapest, Hungária körút 11. szám előtt, illetve 07.40 órakor a Budapesti Rendőr-főkapitányság VIII. Kerületi Rendőrkapitányság épülete. 4. A sértett rendőr neve, rendfokozata, beosztási helye: M.
Z.
r.
Rendőrség
őrmestert Rendészeti
(Készenléti Igazgatóság
Bevetési Főosztály I. XII. Bevetési Osztály 4. Alosztály, járőr), 5. A rendőri alapintézkedés: M. Z. r. őrmester 2012. október 27-én 19.00 órától 2012. október 28-án 10.00 óráig
közterületi
járőrszolgálatot
látott
el
a
BRFK
VIII.
Kerületi
Rendőrkapitányság illetékességi területén és alárendeltségében, a 29000/132453/2012. Ált. fokozott ellenőrzés alapján a Készenléti Rendőrség (a továbbiakban: KR) állományából, Józsefváros 46-os hívónévvel. Szolgálata ellátása során 2012. október 28-án 07.20 órakor a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletese utasította, hogy jelenjen meg M. S. r. törzsőrmester és P. Z. r. őrmesterrel (KR Rendészeti Igazgatóság Bevetési Főosztály I. XII. Bevetési Osztály 4. Alosztály, járőrei) Budapest, Hungária körút 11 szám előtt, mivel onnan bejelentés érkezett a BKV Zrt. helyszínelők egyik emberétől, miszerint egy hölgy elég ittas állapotban a gépkocsijával jogtalanul behajtott a telephelyre. 6. Az esemény rövid leírása, az elkövetés eszköze: A fent leírt helyszínre az LMZ-XXX forgalmi rendszámú Ford Focus rendőri jelleget viselő szolgálati gépjárművel 07.23 órakor érkeztek meg a rendőrök és
- 44 arra lettek figyelmesek, hogy a négysávos Hungária körút úttestén, a középső sávban egy hölgy áll, aki vélhetően erősen ittas állapotban van, valamint magából kikelve őrjöng. A szolgálati gépkocsival a megkülönböztető fényjelzést használva a Hungária körút úttestének jobb szélén leparkoltak. Az úttest ekkor erősen csúszott a szemerkélő eső miatt. Ezt követően a gépkocsiból mindhárman kiszállva azonnal felszólították a hölgyet, hogy nyugodjon meg és fáradjon le az úttestről, mivel így balesetveszélynek van kitéve, továbbá a közlekedési szabálysértésre is figyelmeztették. A hölgy hangosan, ordítva trágár szavakkal illette a rendőröket: "takarodjatok innen tetves geci rendőrök, mit képzeltek magatokról a kurva anyátokat", illetve erős alkoholszagot éreztek. M. S. r. törzsőrmester a bal oldalához lépett, és a bal karját fogta meg, P. Z. r. őrmester a jobb oldalról, nevezett jobb karját fogta meg és elvezették az úttestről a járdára. K. A. M. magatartásában agresszíven viselkedett, ellenben az elvezetéskor passzív ellenállást tanúsított a biztonságos helyre kísérés során, de ettől függetlenül trágár szavakkal illetette folyamatosan a rendőröket. Az intézkedés során hangulatváltozások és a fel-fellépő agresszivitás miatt több alkalommal, folyamatosan felszólították K. A. M., hogy az intézkedéssel szemben ne tanúsítson ellenállást, működjön együtt, mert különben kényszerítő eszközt fognak alkalmazni. Az intézkedés során K. A. M., P. Z. r. őrmester felé fordult és kb 5 cm-ről az arcába köpött, majd a felszólítások ellenére ekkor már aktívan rugdosódott és szitkozódott. A két férfi rendőr a támadó viselkedések miatt a tanult önvédelmi fogásoknak megfelelően testi kényszert alkalmazott, M. S. r. törzsőrmester a jobb vállát megfogta, jobb csuklóját hátratekerte, míg P. Z. r. őrmester bal vállát megfogta, bal csuklóját hátratekerte. K. A. M. kezeit az ellenszegülés megtörése, önkárosítás megakadályozása, valamint a támadás megakadályozása céljából a rendszeresített szolgálati bilinccsel P. Z. r. őrmester hátra helyzetben rögzítette. A bilincselést követően K. A. M., P. Z. r. őrmestert és M. Z. r. őrmestert folyamatosan köpdöste. Az intézkedésnél mindvégig jelen volt a bejelentő, S. I. (szül.: Székesfehérvár, 1971. február 01. an.: F. E. szig.: 404544HA, tel.:0670 XXX-XXXX, 2161 Csomád E. utca 45. szám alatti lakos) és kollégája B. I. (szül.: Karcag, 1973. január 06. an.: Gy. K. Zs. szig.: 512336IA, tel.: 0630 YYY-YYYY, 2234 Maglód, K. J. utca 60. szám alatti lakos) A bejelentők az intézkedést foganatosító rendőröknek elmondták, hogy 2012. október 28-án reggel 07.10 óra körüli időben arra lettek figyelmesek, hogy a BKV Zrt. Sport utcai telephelyére egy számukra ismeretlen HZB-XXX forgalmi rendszámú szürke színű Peugeot 206 típusú személygépkocsi leparkolt. A jármű bal első kerekéről a gumiabroncs teljesen hiányzott. S. I.
- 45 azonnal odalépett a gépkocsihoz, amikor tapasztalta, hogy az azt vezető hölgy elég ittas állapotban van. S. I. a gépkocsi slusszkulcsát ekkor kivette a gépjárműből, hogy K. A. M. azzal továbbmenni ne tudjon. A gépjárműben a tanúk elmondása alapján nevezett egyedül tartózkodott a vezetőülésen. S. I. a rendőröknek elmondta, hogy K. A. M. vele is agresszíven lépett fel, szidalmazta, átkozta folyamatosan. Ezt követően értesítette a 107-es telefonszámon a rendőrséget. A fent leírt eseményeket M. S. r. törzsőrmester jelentette a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletesének, majd tájékoztatta, hogy K. A. M. előállítja garázdaság szabálysértés továbbfolytatása miatt a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra. K. A. M. az előállítás tényének közlésekor elkezdett hangosan ordibálni, kapálózni, rugdosódni a rendőrök felé, majd közölte velük, hogy "4 hónapos terhes vagyok fasszopók". Erőszakos, kiszámíthatatlan magatartása miatt a szolgálati járműbe kívánták beültetni. P. Z. r. őrmester a szolgálati jármű jobb hátsó ajtaján keresztül, nevezett fejének óvatos lenyomásával a gépjárműbe segítette, közben M. Z. r. őrmester a jármű bal oldali hátsó ajtón beszállva segítette az előállítást. A beszálláskor K. A. M. a bal lábával, egy alkalommal mellbe rúgta M. Z. r. őrmestert, közben trágár szavakkal illette: „Te mocskos kurva, egész életedben cigány fasz legyen a szádban”. A beültetést követően két oldalról P. Z. r. őrmester és M. Z. r. őrmester a vállát leszorítva megakadályozták a további támadását, azonban a gépjármű berendezését folyamatosan rugdosta. A BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra érkezést követően, nevezett személyt P. Z. r. őrmester és M. Z. r. őrmester elvezető fogással bevezették az épületbe. Az előállító helyiség elé érkezve megpróbált a fogásból kiszabadulni, ekkor P. Z. r. őrmester és M. Z. r. őrmester az előállító helyiség melletti falnak támasztották. P. Z. r. őrmester jobb kezével nevezett jobb vállát a falhoz támasztotta, bal kezével nevezett jobb kezét rögzítette. M. Z. a bal alkarjával nevezett lapockáját a falhoz támasztotta, jobb kezével nevezett bal karját rögzítette. K. A. a fogásból megpróbált kiszabadulni, ezért Molnár Zita r. őrmester fogást próbált váltani, hogy biztosabban tudja rögzíteni nevezettet. Ekkor váratlanul, egy hirtelen mozdulattal K. A. M. balra dobta a fejét, így Molnár Zita r. őrmester orrába fejelt. Közben azt mondta, hogy „Szétfejelem a fejed te geci!” A fejelés következtében M. Z. r. őrmester orrának bal oldalán zúzódás keletkezett. Nevezett személy ekkor került elfogásra, majd közölték vele, hogy hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye elkövetése miatt vele szemben büntető feljelentést tesznek a rendőrök.
- 46 A hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény már korábban befejezetté vált azonban a rendőrök az elfogás és a büntető feljelentés tényét az intézkedés eredményes befejezése miatt csak akkor közölték, amikor már a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság épületén belül voltak. K. Cs. r. hadnagy a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság (lelépő) ügyeletesének K. B. r. főhadnagynak a rendőrök beérkezése előtt jelentette a hivatalos személy elleni erőszak tényét. A helyszínen M. S. r. törzsőrmester tanúkutatást végzett, amelynek során telefonon meghallgatta F. L. (szül. hely, idő: Szabadszállás, 1954. 01. 14. an.: Z. I., tel.: 0620 XXX-YYYY, 2220 Vecsés, K. utca 34. szám I/23. szám alatti lakost), aki elmondta, hogy látott egy szürke járművet, ami nagy zajjal és sebességgel behajtott a BKV Zrt. Sport utcai telephelyére, amikor lement megnézni, azt látta, hogy nevezett személy ült benne, a járművet azonban már leállította. 7. Alkalmazott kényszerítő eszközök, alkalmazás jogszabályi alapja, illetve az alkalmazás időtartama: K. A. M. szemben a KR beosztottai a következő rendőri intézkedéseket hajtották végre: 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 29. § (1) bekezdés alapján igazoltatás, Rtv. 31. § (1) bekezdés alapján személyi szabadságában korlátozott személy átvizsgálása, Rtv. 33. § (1) bekezdés a) pont alapján szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása, Rtv. 33. § (2) bekezdés c) pont vérvétel, mintavétel elvégzéséhez történő előállítás, Rtv. 33. § (2) bekezdés f) pont I. fordulat szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy előállítása. Ezen intézkedések során az alábbi kényszerítő eszközök kerültek vele szemben alkalmazásra: Rtv. 47. § alapján testi kényszer, Rtv. 48. § a), b) és d) pontja alapján támadásának megakadályozására és ellenszegülésének megtörése érdekében bilincs alkalmazása. 8.
Személyi
szabadságot
korlátozó
intézkedés
tartama,
személyi
szabadságában korlátozott személy panaszjoga, értesítési kötelezettség végrehajtása: K. A. M. 2012. október 28. 07.23 órakor megkezdett intézkedést követően a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra került előállításra, ahol a hivatalos
- 47 személy elleni erőszakot ismételten elkövette. Onnan elszállították vérvizeletvétel mintavétel miatt az elkövetőt. A BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra történő visszaszállítást követően az előállítást végrehajtó rendőrök M. R. r. hadnagy BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletes tisztnek átadták, akinek utasítására kezeiről a bilincset 2012. október 28. 11.10 órakor M. A. r. őrmester eltávolította, majd a Rendőrkapitányság épületét az ügyeletes tiszt engedélyével elhagyta. Panaszjogáról, értesítési kötelezettség végrehajtásáról BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletes tisztje intézkedett. 9. Ruházatátvizsgálás ténye, eredménye: Nevezett ruházatátvizsgálása során nem találtak közbiztonságra különösen veszélyes eszközt. 10. Keletkezett sérülések, s azok gyógytartama: M. Z. r. őrmester sérüléséről látleletet készített Dr. K. M. (Budapest II. kerület BRFK Bűnügyi Szervek Bűnügyi Technikai Osztály Bűnügyi és Fogdaorvosi Alosztály) és Dr. R. Á. kezelőorvos a Budapest VI. kerület Podmaniczky úti Magyar Honvédség Honvédkórházában. A sérülése 8 napon belül gyógyuló, az orrgyök baloldalon kissé duzzadt. A kezelőorvos elmondta, hogy amennyiben M. Z. r. őrmesternek nem lett volna korábban eltörve az orra, vagy a fejelés az orrgyök magasabb részét éri, úgy biztos súlyos testi sérülés következett volna be. 11. Keletkezett kár jellege, mértéke: A bekövetkezett eseménnyel kapcsolatban anyagi kár nem keletkezett. 12. Az elkövető, illetve a sértett alkoholos befolyásoltsága (későbbi megállapítás esetén utólagos felterjesztéssel). az alkalmazott vizsgálati módszer leírása, időpontja, a vizsgálatot végrehajtó rendőr neve, rendfokozata, beosztása, illetve az egészségügyi dolgozó neve, munkaköre: Nevezettel szemben alkoholszondás ellenőrzést a helyszínen nem tudtak alkalmazni, mivel az intézkedés alá vont viselkedése és magatartása ezt nem tette lehetővé. Azonban M. S. r. törzsőrmester, B. Cs. r. őrmester és M. A. r. őrmester K. A. M. a Budapest II. kerület Gyorskocsi utcai Fogdaorvosi Szolgálatra szállították vér- vizeletvétel céljából. A vérmintát az ügyeletes orvos Dr. K. M. 10.05 órakor a 923248 számú vérdobozba, valamint 10.12 órakor a 923249 számú vérdobozba rendben levette. A vizeletet a II. 2036805 számú vér és vizeletvételi egységdobozba került levételre. Dr. K. M. elmondása alapján nevezett közepesen ittas állapotban volt, 3 dl tömény szeszesitalt fogyasztott éjféltől az intézkedés kezdetéig. Az ügyeletes orvos K. A. M. megvizsgálta, rajta
- 48 külsérelmi nyomot nem talált, azonban a vizsgálatról orvosi látleletet nem adott a rendőrök részére. A mintavételeket a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletes tisztnek adták át. 13. Helyszíni szemle további megállapításai: A BKV Zrt. telephelyén maradt HZB-XXX forgalmi rendszámú gépjárműről a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság járőrei fényképet készítettek, azonban T. M. r. őrnagy (BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály vezetője) tájékoztatása szerint annak helyszíni szemléjére nem került sor, tekintettel arra, hogy baleset részese nem volt az autó és az Ügyeletes Ügyész sem utasította a rendőröket erre a cselekményre. K. Cs. r. hadnagy a BKV Zrt. telephelyén tárolt autót és annak kulcsát K. A. M. 2012. 10. 29. 14.25 órakor adta át. 14. Értesített ügyész rendelkezései: K. Cs. r. hadnagy 10.23 órakor a Budapesti Nyomozó Ügyészség megbízott vezető ügyészével Dr. G. Zs. felvette a kapcsolatot. Tájékoztatta a történtekről, aki közölte vele, hogy az intézkedés alá vont ittassága miatt a kihallgatását nem hajtják végre azonnal (2012. október 28-án), így a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletesének engedélyével szabadon lehet bocsátani. 15. Az elkövetővel szembeni további intézkedés: K. A. M. szemben az általa elkövetett garázdaság szabálysértés miatt szabálysértési feljelentést tettek az intézkedést foganatosító rendőrök, azonban a szabálysértés tényét nem ismerte el, családi körülményeiről nem nyilatkozott, szabálysértési nyilatkozatot nem írta alá. K. A. M. szemben az általa elkövetett járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekmény elkövetésének gyanúja, valamint hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetése miatt büntető feljelentést kezdeményeztek a rendőrök, amelyet tekintettel a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § b) pontjára a Budapesti Nyomozó Ügyészség folytat le. 16. A parancsnoki kivizsgálás helyzete, a jog- és szakszerűségre vonatkozó megállapítások pontos jogszabályi hivatkozással, a felelősségre vonás kezdeményezése, a tett parancsnoki intézkedések: A parancsnoki kivizsgálás során megállapítottam, hogy az Rtv 13. § (1) bekezdése alapján a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ennek megfelelően a rendőrök intézkedése jog- és szakszerű volt.
- 49 -
A személyazonosság igazolására az Rtv. 29. (1) bekezdése alapján jogszerűen szólították fel az intézkedés alá vont személyt. Jogszerű volt az Rtv. 47. § alapján az elkövetővel szembeni testi kényszer és a 48. § a), b) és d) pontjai alapján a hátra helyzetben történő bilincselés. A testi kényszert, valamint a bilincselést
előzetes
figyelmeztetést
követően
alkalmazták. Figyelemmel a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolg. Szab.) 38. § (1) bekezdésében, a 39. § (1) bekezdésében, a 40. § (1) bekezdésben, a 41. § (1) bekezdés b) és a (4) bekezdés b) pontjában és a 42. § (1) bekezdésében foglaltakra a kényszerítő eszközt a rendőrök szakszerűen alkalmazták. A hivatalos személy elleni erőszak elkövetőjének elfogását az Rtv. 33. § (1) a) pontja alapján jogszerűen, a Szolg. Szab. 40. § és 41. § alapján szakszerűen hajtották végre. Az intézkedő rendőrök által végrehajtott intézkedés és a kényszerítő eszközök alkalmazása megfelelt az Rtv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott arányosság követelményének. Az intézkedő rendőrök az előállítás során folyamatos őrzésről és felügyeletről gondoskodtak. 10.00 órakor a parancsnoki kivizsgálás végett megjelent a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányságon Dr. F. Cs. r. őrnagy (KR Rendészeti Igazgatóság Bevetési Főosztály I. XII. Bevetési Osztály, osztályvezető), akinek szóban jelentette K. Cs. r. hadnagy a történteket és az általa tett intézkedéseket, majd meghallgatta az intézkedésekben részt vett rendőröket. Dr. F. Cs. r. őrnagy felvette a kapcsolatot a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság ügyeletes tisztjével, M. R. r. hadnaggyal, aki elmondta, hogy a helyszíni szemléről gondoskodik. A történeti tényállás és az elkövető magatartásának vizsgálata alapján megállapítható, hogy a bekövetkezett eseményt nem a rendőr magatartása váltotta ki. A hirtelen végrehajtott támadás bekövetkezése miatt elkerülhetetlen volt a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény elkövetésének megelőzése. A rendőr sérelmére elkövetett cselekményt megakadályozni nem lehetett, azonban a testi kényszer és a bilincselés szakszerű és gyors
- 50 alkalmazásával az esetlegesen bekövetkező súlyosabb események elkerülhetővé váltak. Kamerafelvétel az intézkedésekről nem készült, azonban a Kapitányság épülete előtti részen a kamerával megfigyelt területet archiváltattam a BRFK VIII. Kerületi Rendőrkapitányság rendszergazdájával. A
rendőri
intézkedést
foganatosító
rendőröket
szolgálati
célból
rendszeresített Dimarson AL 2500 típusú alkohol teszterrel ittasságellenőrzésnek vetettem alá, amely minden esetben negatív eredményt mutatott. Az esemény rekonstruálása érdekében fényképfelvételeket készíttettem, amelyet az értékelő jelentéshez csatolok. K. A. M. azon nyilatkozatának, miszerint „elvetélt és a vére a padlóra folyt, amit a rendőrök felmostak a földről” az alábbiak szerint ellenőriztettem le: Dr.
F.
Cs.
r.
őrnagy
megvizsgálta
a
BRFK
VIII.
Kerületi
Rendőrkapitányság felmosó vödrét, illetve azt a szolgálati gépjárművet, amivel az előállítás történt és megállapította, hogy nevezett elmondásnak megfelelő nyom nem található. Továbbá megkérdezte N. B. r. őrmestert, valamint K. G. r. főtörzsőrmestert (Készenléti Rendőrség Rendészeti Igazgatóság Bevetési Főosztály I. XIII. Bevetési Osztály, járőrei), akik az előállító helyiség előtti leíróban tartózkodtak, és egybehangzóan mondták, hogy nem történt ilyen eset. A fentiek alapján K. A. M. megalapozottan gyanúsítható a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 229. § (1) és (8) bekezdésekbe ütköző és aszerint büntetendő hivatalos személy elleni erőszak bűntettének elkövetésével, ezért vele szemben javasolom a további eljárás lefolytatását. 17. Keletkezett iratok kinek, mikor kerültek megküldésre: Az értékelő jelentést, valamint a keletkezett iratokat a KR parancsnoka fogja megküldeni az ügyben eljárni illetékes Budapesti Nyomozó Ügyészségnek. Budapest, 2012. október
.
N. M. I. r. ezredes rendőrségi főtanácsos igazgató (parancsokhelyettes)
- 51 -
V. Befejezés (konklúzió leszűrése, helyzetértékelés) A dolgozatom végén nehéz feladatkör hárul rám, mivel egy komplex és szerteágazó témakör, több szempontból alátámasztott és stílszerű zárógondolatát kell egyszerűen és röviden megfogalmaznom, mellyel egyfajta keretbe foglalhatom a fentebb leírtakat. A probléma orvoslására gyógyírként Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjteményében feldolgozott 1921. évi III. törvénycikk egy gondolatát alkalmazom, mely a hivatalos személyek védelmét elősegítő és megjelenítő kérdések csoportosításával és speciális jogtörténeti szempontból történő elemzésével összefüggésben a korabeli viszonyoknak megfelelően szabályozta az állami és társadalmi rend büntetőjogi védelmét:72 „6. § Aki a ……….a m. kir. csendőrség vagy a m. kir. államrendőrség ellen gyűlöletre, vagy ezeknek szolgálati fegyelme ellen izgat vagy alakilag
és
tartalmilag egyaránt
törvényes
rendelkezésük ellen
engedetlenségre hív fel, vétséget követ el, és öt évig terjedő fogházzal büntethető…….büntetés öt évig terjedő börtön, ha a cselekményt a célból követik el, hogy a szolgálati fegyelem megbontassék,………..” Véleményem szerint a törvénycikk lényegre törően tartalmazza azokat az elvárásokat és alapvetően követendő magatartásokat, mellyel egzakt módon és optimálisan védelmezni lehet a rendőrt. Láthatjuk, hogy a jogalkotó kifinomult védelmet fogalmaz meg, így már a speciális alanyi kör szolgálati fegyelme, törvényes rendelkezése is kiemelt oltalomba részesül. A fenti korabeli szabályozás helyett napjainkban kizárólag a rendőr személyi szabadságának, testi épségének, egészségének, életének védelme fogalmazódik meg a jogalkotás terén, mely lényeges és szükséges igény, azonban ugyanakkor a tekintélybeli felemelkedésre vonatkozóan
72
nem
rendelkeznek
a
szabályozó
normák
(illetve
Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 723. oldal
- 52 rendelkeznek közvetett formában, de az rendkívül bürokratikus formát jelent: magánindítvány tétele73, polgárjogi kereset indítás). A tekintélybeli változások alapját egy közvetlen érvényesülésű jogi szabályozás jelentheti, mely sokkal aprólékosabban és mélyrehatóbban szabályozná az állampolgárok és a rendőri szervek képviselői közötti jogviszonyt. Ha ez a kötöttebb és kifinomultabb védelmezési forma megvalósulna, akkor sokkal kevesebben mernének megvalósítani olyan súlyú és jellegű cselekményeket, melyet a hatályos büntetőnormáink is szabályoznak. Azonban ennek a szükséges igénynek a kialakítása még várat magára, mivel kellő ösztönző erő és támogatás hiányában az alaposabb szabályozás nem tud érvényesülni.
Zárószó A dolgozatom elkészítésével kapcsolatban külön köszönetemet szeretném kifejezni Konzulens Tanáromnak: Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Úrnak, aki magas mérvű szakmaiságának, tudományos, és meghatározó szintű szakértésének közvetítésével, kritikus hangvételével generálta és elősegítette a dolgozatom elkészítését. E fórum lehetőségeit kihasználva további köszönetemet szeretném kifejezni Dr. Fótos Csaba r. őrnagy Úrnak, aki hozzájárult a dolgozatom szakmai szempontok alapján történő gyakorlatiasabbá, színesebbé tételében az általa feldolgozott és rendelkezésemre bocsátott jogeset átadásával kapcsolatban.
73
Dr. Berkes György: Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető eljárásjogi testületi állásfoglalásai – HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó HVG Press Kft. 232. oldal „A BK 156. számú állásfoglalásában kimondja, hogy hivatalos személlyel szemben elkövetett becsületsértés, illetve rágalmazás nem közérdekből üldözendő, hanem magánvádas eljárás keretein belül
van lehetőség az elkövető felelősségre vonására.”
- 53 -
Szakirodalmak, források jegyzéke Nagy Ferenc – Tokaji Géza: A Magyar Büntetőjog Általános Része, Korona Kiadó, Budapest, 1998., 37-43. oldal Dinók Henriett: A Közigazgatás működése elleni bűncselekmények 2011., Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar, TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-20100005, 1., 10. oldal Angyal P. (1930): Felségsértés. Királysértés. Hűtlenség. Lázadás. Hatóságok büntetőjogi védelme., Budapest, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai RT. Salgó László: Az új típusú biztonság, Gazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest, 1994., 25., 117. oldal Bakóczi Antal – Sárkány István: Erőszak a bűnözésben. BM kiadó, Budapest-2001. 101., 104. oldal, 230. oldal Blaskó-Miklós- Pallagi- Schubauer- Zentai Büntetőjog Különös Rész I. Átdolgozott kiadás 2006. Rejtjel Kiadó, 176., 177., 179. oldal Horváth Tibor - Kereszty Béla - Maráz Vilmosné - Nagy Ferenc Vida Mihály: A Magyar Büntetőjog Különös Része 1999., Korona Kiadó, 74., 189., 340., 344., 350. oldal Béli Gábor: Magyar Jogtörténet Az államalapítástól 1848-ig Pécs, 1995., 84. oldal: 1723:9 tc. f) „Hűtlenség miatt büntették azt,…..közhiteles személyeket megölte…” (Belügyminisztérium Központi Folyóirata a Belügyi Szemle XXVIII. Évfolyam 6. szám, 1990. június, Kiadó: A BM Oktatási és Közművelődési csoportfőnökség, Dr. Blaskó Béla: A hivatalos személy elleni erőszak elméleti kérdései. 14-21. oldal.) Dr. Berkes György: Legfelsőbb Bíróság büntetőjogi és büntető eljárásjogi testületi állásfoglalásai – HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó HVG Press Kft. 65. oldal, 77. oldal, 232. oldal) Dr. Belovics Ervin – Dr. Molnár Gábor – Dr. Sinku Pál: Büntetőjog Különös Rész Hatodik, átdolgozott kiadás, HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó KFT. 292. oldal Belügyminisztérium Folyóirata a Belügyi Szemle XXXIII. Évfolyam 7-8. szám, 1995. július – augusztus: Kállai András: A hatóság vagy a hivatalos személy megsértésének jogi helyzete. 120-129. oldal. NYUT A Magyar köztársaság Belügyminiszterének 40/1987. számú utasítása a bűnügyek rendőrségi nyomozásáról, Rejtjel Kiadó, 2000. 52. oldal Független Rendészeti Panasztestület 532/2010. (XII.15.) számú állásfoglalása (a 216/2010/Pan. ügy) Bisztriczki László – Kántás Péter: Az új szabálysértési törvény magyarázata. Gyakorlati kérdések és válaszok a szabálysértési jog köréből. HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó KFT 2012.02.10. 571572. oldal Mezey Barna: A Magyar jogtörténet forrásai Szemelvénygyűjtemény – Osiris kiadó 2000., 305., 487., 620., 723. 727. 792. oldal
- 54 Dr. Berkes György, Dr. Kiss Zsigmond, Dr. Kónya István, Dr. Molnár Gábor, Dr. Rabóczki Endre: Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára 2. kiadás HVG ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 573. oldal Dr. Nagy József: A Testi sértés nyomozása, Rejtjel Kiadó, 1999., 10-11., 46., 49., 55. oldal BJD 4935.- 4937., 6039. 705., 3933., 6028., 697., 3931., 6032., 6030., 9065., 4938., 699., 9063. BH 1992/625. , 2005/339. BkV 8., 44. Büntetőjogi Döntvénytár: Bírósági Határozatok 1983. január 1986. december 241. oldal Büntető Elvi Határozatok: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 568., 569. oldal. Büntető Elvi Határozatok 1981-1987: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a büntető jogalkalmazással kapcsolatos irányelvei, elvi döntései, kollégiumi állásfoglalásai és elvi jelentőségű határozatai Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 242. oldal. Dr. Fótos Csaba: Értékelő Jelentés (M.Z. sérelmére elkövetett Hivatalos személy elleni erőszakkal bcs. elkövetésével kapcsolatosan, 2012. október A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 1-3. §., 13. § (1) A Rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011 (IX.22.) BM rendelet 3. §., 38. § (5)., A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormányrendelet
