Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék
SZAKDOLGOZAT A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények
Konzulens:
Készítette:
Prof. Dr. Görgényi Ilona
Nagyné Tóth Ágnes
egyetemi tanár
igazságügyi igazgatási szak
Miskolc, 2016.
University of Miskolc Faculty of Political Science and Jurisprudence Institute of Criminal Sciences Criminal Law and Criminolog yDepartment
THESIS Violent crimes agains tproperty
Consultant:
Author:
Prof. Dr. Görgényi Ilona
Nagyné Tóth Ágnes
professor
Justice Administration BSc
Miskolc, 2016.
Tartalomjegyzék
I.
Bevezetés………………………………………….……………………………..1.oldal
II.
Történeti áttekintés…………………………………..………………………....3. oldal
III. Az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban régi Btk.) és a 2012. évi C. törvény (továbbiakban új Btk.) összehasonlítása ezen négy bűncselekmény tekintetében…………………...……………….…...7. oldal IV. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közös jellemzői……..…………9. oldal V.
Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények törvényi tényállásainak elemzése…………………………………………………………………..…..11. oldal V/A. Rablás………………………………………………………….………...11. oldal V/B. Kifosztás………………………………………………………………....27. oldal V/C. Zsarolás…………………………………………………………………...35.oldal V/D. Önbíráskodás…………………………………………………….............43. oldal V/E. Elhatárolási kérdések…………………………………………………….50. oldal
VI.
Melléklet……………………………………………………………………..55. oldal
VII. Összegzés…………………………………………………………………....61. oldal Felhasznált irodalom……………………………………………………………….63. oldal Felhasznált internetes hivatkozások…………………………………………....….63. oldal Felhasznált jogszabályok és jogforrások…………………………………..……....64. oldal
I. Bevezetés
„ A 2012. évi C. törvény követni fogja nagy elődje, a Csemegi-kódex sorsát, és hosszú időre
képes
lesz
szolgálni
a
magyar
társadalom érdekeit.” (Dr. Polt Péter)
Szakdolgozatom témájaként a 2013. július 1-jén hatályba lépett 2012. évi C. törvényben már külön fejezetben szabályozott vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket választottam. Célszerűnek találtam mottóként az új Btk. Kommentár előszavából kiemelni dr. Polt Péter mondatát, mivel, ki fogok térni arra, hogy a Csemegi-kódextől kezdődően hogyan változott a vagyon elleni erőszakos cselekmények törvényi szabályozása és láthatjuk, hogy a rablás és zsarolás bűncselekménye tekintetében számos ponton egyezik a törvény akkori és jelenlegi hatályos szövege, amely számomra érdekessége a témának. De hogy miért is ezt a témakört választottam? Nos egy járási ügyészségen dolgozom írnokként több, mint 13 éve, így rálátásom nyílik a büntető szakterületre, illetve az ezen szakterületen dolgozó ügyészek munkájára. 2013. július 1-jén, amikor hatályba lépett a 2012. évi C. törvény (új Btk.) mind az ügyészek, mind az irodai alkalmazottak körében nagy várakozás és a várakozás mellett félelem is előzte meg, hiszen felkészülést igényelt az, hogy egyik napról a másik napra hogyan fog a váltás megtörténni. Persze ez nem egészen így történt, hiszen a már folyamatban lévő ügyek még sokáig a régi Btk. szerint voltak minősítve és mind a mai napig vannak még olyan folyamatban lévő ügyek, amelyeket a régi Btk. szerint minősítettek.
Július 1-jén követően azonban
változás következett be, amelyet mi, irodai alkalmazottak kezdetben csak a szakaszszámok változása tekintetében érzékeltünk.
1
Tanulmányaim
során
azonban
mélyebben
beleáshattam
magam
a
Büntető
törvénykönyvbe és a büntetőjogi ismeretekbe, így nem volt kérdés számomra, hogy a szakdolgozatomat büntetőjog témában szeretném elkészíteni. Az ügyészségi munkám során mindig is külön figyelmet szenteltem az erőszakos bűncselekményeknek, valószínűleg azért, mert kis járási ügyészség révén az ilyen bűncselekmények száma az ügyészség illetékességi területén az éves ügyszámhoz képest csekély, valamint az ilyen jellegű cselekmények elkövetői, illetve elkövetési magatartásai felkavaróak voltak számomra. Folyamatosan segítve az ügyészi munkát ezen bűncselekmények tekintetében számomra az első szembetűnő változás az új Btk. kapcsán - persze leszámítva a szakaszszámok változásait – az volt, hogy új fejezetet „nyitottak” a Vagyon elleni erőszakos bűncselekményeknek, így amikor ki kellett választanom a szakdolgozati témát, első gondolatom ez a témakör volt, így ezt választottam. Szakdolgozatom felépítését tekintve egy rövid történeti visszatekintést követően a mindenki által „csak” „régi” Btk. és „új” Btk. megnevezéssel illetett Büntető törvénykönyvek
összehasonlításával
folytatom
a
vagyon
elleni
erőszakos
bűncselekmények vonatkozásában. A diplomamunkám következő részében a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közös jellemzőit próbálom egy csokorba szedni, majd, a dolgozat fő részében, a négy bűncselekményt – rablás,kifosztás,zsarolás, önbíráskodás – ezensorrendiséget követve elemzek. Ezt követően pedig az elhatárolási problémákkal szeretném a szakdolgozat Fő részét lezárni.A bűncselekmények elemzésében és az elhatárolási kérdésekben segítségemre lesznek az ide kapcsolódó jogegységi határozatok, elvi bírósági határozatok és aBH-k. A szakdolgozat mellékleteként, egy kicsit „egyedivé” téve azt – előzetes engedélyt kérve a Legfőbb Ügyészségtől – a Mezőkövesdi Járási Ügyészég illetékességi területén elkövetett vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közül szeretnék párat bemutatni, megpróbálva ezen egyedi ügyek tényállásának elemzését.
2
II. Történeti áttekintés
Ezen fejezetben a szakdolgozatom témájaként választott vagyon elleni erőszakos bűncselekmények tekintetében röviden – a három büntető törvénykönyv részleteire kitérve – mutatom be a deliktumok történeti fejlődését, azok szabályozásait. A rablás a legsúlyosabb vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, sok-sok évszázados múlttal rendelkezik. A Csemegi Károly nevéhez fűződő 1878. évi V. törvénycikk, azaz a Csemegi-kódex is – amely 1980. szeptember 1-jén lépett hatályba –
rablásként
szabályozta az erőszakos és fenyegető magatartással történő dolog-elvételt. „344. § Aki idegen ingó dolgot, annak birtokosától vagy birlalójától, - ez vagy más jelenlevő ellen alkalmazott erőszakkal, vagy fenyegetéssel (347. §), azon czélból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonitsa: a rablás bűntettét követi el. 345. § Rablásnak tekintetik, ha a tetten kapott tolvaj, a lopás véghezvitele, vagy a lopott tárgy megtartása végett erőszakot vagy fenyegetést használ. 346. § Rablásnak tekintetik a lopás: ha oly módon követtetik el, hogy véghezvitele czéljából valamely személy öntudatlan, vagy védelmére tehetetlen állapotba helyeztetik.”1 A Csemegi-kódex érdeme, hogy a későbbi törvénykönyvekkel együtt célzatos bűncselekményként kezeli a rablást és megjelenik a tettenérés fogalma, továbbá megtartották a későbbi törvénykönyvek azt a nézetet is, hogy az elvétel fogalma kiterjedt a kikényszerített átadásra és megmaradt az a követelmény, hogy a tettesnek, a dolog birtokosának és a tettesi eszközcselekmény elszenvedőjének térben együtt kell lenniük és a tettes részcselekményeinek kontinuitása a rablás megállapításának feltétele. 2
1
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5799 (utolsó letöltés dátuma: 2016. 03.02.) Sisák Noémi: A rablás büntetőjogi szabályozásának történetisége, Ügyészek lapja 2011/6. szám 83-92. o. 2
3
Már a Csemegi-kódex is minősített esetként szabályozta a visszaesői minőséget, azt, ha az elkövető szándékos emberölés kísérletét, vagy súlyos testi sértést is megvalósított a rablással egyidejűleg, illetőleg, ha emberölést is elkövetett.3 Az 1962. július 1-jén hatályba lépő 1961. évi V. törvény már külön fejezetben (XVI.) helyezte el a társadalmi, illetve a személyi tulajdonban lévő vagyontárgyak ellen elkövetett cselekmények tényállását. A Csemegi-kódex idézett három szakaszán túl aminősített eseteket két fokozatban állapította meg, vagyis azon esetekre, ha a cselekményt visszaesőként vagy bűnszövetségben valósították meg. A törvény immár kódex szinten szabályozta a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rablás alakzatát abban az esetben, ha különösen nagy kárt okozott. 4 Ezen minősített eset kapcsán akár halálbüntetés kiszabása is lehetséges alternatíva volt. 5 Ezen szankció alkalmazását azonban az 1971. évi 28. törvényerejű rendelet 70. §-a hatályon kívül helyezte. Az 1978. évi IV. törvény – amely 1979. július 1-jén lépett hatályba – a rablást szintén az előzőekhez hasonlóan szabályozta, a minősített esetekben és a hozzájuk rendelt büntetési tételekben volt eltérés. A minősített eseteknek köre négy csoportba volt sorolható: -
az értékhatártól függő minősítő körülmények
-
az elkövetés módja, illetve a társas elkövetés különböző fajtái
-
speciális passzív alanyok köre
-
a fenti három kombinációja.6
A rablásra irányuló előkészület büntetni rendeltségét a 2008. évi LXXIX. törvény 14. §-a iktatta be.7 A felfegyverkezve történő elkövetést a 2009. évi LXXX törvény 51. § (1) bekezdése iktatta be és vált hatályossá 2009. augusztus 9-tól, továbbá szintén ezen törvény iktatta be a 321. § (4), illetve (5) bekezdését. 3
1878. évi V. törvénycikk - A magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről 344-349. § Sisák Noémi: A rablásbüntetőjogi szabályozásának történetisége, Ügyészek lapja 2011/6. szám 83-92. o. 5 1961. évi V. törvény- a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről 6 Sisák Noémi: A rablásbüntetőjogi szabályozásának történetisége, Ügyészek lapja 2011/6. szám 83-92. o. 7 http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=3356.237644#foot886(utolsó letöltés dátuma: 2016.03.02.) 4
4
A kifosztás törvényi tényállását az 1978. évi IV. törvény vezette be a magyar büntetőjogba, mint a rablás „privilegizált esetét”. 8 A különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, továbbá a
jelentős értékre,
bűnszövetségben vagy csoportosan történő elkövetést az 1999. évi CXX. törvény 32. §a, míg a védekezésre képtelen személytől történő elvételt a 2009. évi LXXX. törvény 52. §-a, iktatta be.9 A zsarolás a rablás mellett a másik olyan erőszakos vagyon elleni bűncselekmény, amelyet már a Csemegi-kódex is büntetni rendelt, azonban a tényállási elemek csak részben egyeztek meg a későbbi Büntető törvénykönyvek tényállásaival. 350. § Aki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, valakit erőszakkal vagy fenyegetéssel, valaminek cselekvésére, eltürésére, vagy elhagyására kényszerit: a mennyiben cselekménye sulyosabban büntetendő cselekményt nem képez – a zsarolás vétségét követi el, és három évig terjedhető fogházzal büntetendő. 351. § A zsarolás vétségét követi el és a 350. § szerint büntetendő az, a ki azon czélból, hogy magának vagy másnak vagyoni hasznot szerezzen, valakit rágalmazó vagy becsületsértő állitásának nyomtatvány által való közzétételével fenyeget. 352. § A zsarolás vétségének kisérlete büntetendő. 353. § Bűntettet képez a zsarolás és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő, ha: 1. a zsaroló gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyujtogatással vagy más súlyos vagyoni kár okozásával fenyeget; 2. a közhivatalnoki minőség szinlelésével, vagy valamely hatóság hivatalos rendeletének ürügye alatt követtetett el.10 A Csemegi-kódexben a zsarolás tényállása nem tartalmazta az eredményt, a kényszerítéssel járó cselekmények jelentős részét a zsarolás fedte le. Azonban a kényszerítés mai fogalmához képest a zsarolás tartalmazta a jogtalan haszonszerzési
8
BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 602. o. 9 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 25. o. 10 http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5799 (utolsó letöltés dátuma: 2016.03.02.)
5
célzatot, az egyéb, nem vagyoni célzatú kényszerítő cselekmények büntetlenül maradtak. 11 Az 1961. évi V. törvény 300. §-ában szabályozott zsarolás törvényi tényállását a későbbiekkel egyezően fogalmazta meg. Ezen törvény a magatartási törvényi tényállási elemek megtartása mellett beiktatta az eredményt, a kár okozását. Az 1978. évi IV. törvény az előző Büntető törvénykönyvhöz hasonlóan szabályozta a zsarolás alaptényállási elemeit,
csupán a minősített esetek meghatározásában
következtek be változások. Így a bűnszövetség, élet vagy testi épség elleni vagy más hasonlóan súlyos fenyegetés, illetőleg a hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével történő elkövetés került ezen körbe. 1213 Az önbíráskodás törvényi tényállását először az 1948. évi XLVIII. törvény 31. §-a (III. Büntetőnovella) szabályozta, azonban ekkor még csak magánindítványra üldözendő bűncselekmény volt. Az 1961. évi V. törvény 305. §-ában – a társadalmi tulajdon és a személyi javak elleni bűntettek körében – szabályozott alaptörvényi tényállásban csak a fenyegetés szerepel elkövetési módként (nem a súlyos hátránnyal való fenyegetés), egyebekben megegyezett teljes mértékben a 1948. évi XLVIII. törvényben írtakkal. Az 1978. évi IV. törvény 273. §-ában szereplő önbíráskodás bűncselekményét a közrend, ezen belül a köznyugalom elleni bűncselekmények körében helyezte el, azonban a törvényi tényállás mindenben megegyező volt a III. Büntetőnovellában írtakkal.14
11
BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 603. o 12 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 33. o. 13 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 606. o. 14 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 41. o.
6
III. Az 1978. évi IV. törvény (továbbiakban régi Btk.) és a 2012. évi C. törvény (továbbiakban új Btk.) összehasonlítása ezen négy bűncselekmény tekintetében
„A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a hatályos Btk.) az 1979-es hatályba lépése óta több mint száz alkalommal módosult, ebből a jogalkotó az elmúlt három évtizedben több mint kilencven alkalommal (tehát évente átlagosan többször is) módosította, és tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette. Ezek a változások több mint ezerhatszáz rendelkezést módosítottak, vezettek be, illetve helyeztek hatályon kívül.” 15 Mint ahogy a miniszteri indokolás is utal rá, a többszörösen módosított régi Btk. elavulttá vált és elengedhetetlenné vált a büntető kódexünk modernizálása, a jogalkotó által egy új Büntető törvénykönyv megalkotása. A szakdolgozatom témájaként választott négy bűncselekmény (rablás, kifosztás, zsarolás, önbíráskodás) tekintetében is számos változást hozott az új Btk. Mindenki számára a legszembetűnőbb az, hogy az új Btk. külön fejezetbe szabályozza a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket úgy, mint a rablást, a kifosztást, a zsarolást, valamint az önbíráskodást. A rablást, kifosztást és zsarolást a régi Btk. a
XVIII.
Fejezetében, Vagyon elleni bűncselekményként szabályozta, míg az önbíráskodást a XVI. fejezetben, mint Közrend elleni bűncselekmény, azon belül a
II. Cím alá a
Köznyugalom elleni bűncselekmények körébe sorolta. Az új Btk.-ban azonban a négy bűncselekmény a XXXV. Fejezetben Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények körébe nyert besorolást. Az új Btk.-bak a rablást illetően az a legjelentősebb változtatás, hogy a régi Btk.-ban szabályozott és bonyolult tényállást jelentősen leegyszerűsíti.
15
2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről
7
A minősített esetek között alapvető változás, hogy a fegyveres elkövetés is a felfegyverkezve elkövetéssel azonos büntetési tétellel büntetendővé válik. Így látszólag enyhült a fegyveresen elkövetett rablás büntetési tétele, azonban az általános részi változások (középmértékű büntetés kiszabási elv bevezetése) közel hasonló mértékű büntetés kiszabását teszik lehetővé. Ezzel párhuzamosan a törvény megszünteti a Btk. büntetési rendszerétől idegen, a régi Btk. 321. § (5) bekezdésében szabályozott, tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő eseteket. Továbbra is minősített esetként határozza meg a törvény a hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy ellen, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során, idős vagy fogyatékos személy sérelmére, fegyveresen, felfegyverkezve, vagy csoportosan történő elkövetést, amely további vagylagos minősítő körülményként kiegészül a bűnszövetségben történő elkövetéssel. A törvény ugyanakkor elhagyja a minősített esetek köréből az említett személyek sérelmére jelentős értékre elkövetett rablást. A legsúlyosabb minősített esetek között szabályozza a különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre történő elkövetést, és a jelentős értékre fegyveresen elkövetett rablás mellett a jelentős értékre felfegyverkezve, csoportosan vagy bűnszövetségben történő elkövetést is.16 A kifosztás bűncselekménye kapcsán az új Btk. az a.) pontban lerészegítés mellett büntetni rendeli a „bódult állapot” előidézését, továbbá a c.) pontban kibővíti a sértettek körét az alábbiakkal: a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy. A törvény a kifosztás alapesete büntetési tételének alsó határát egy évre emeli fel.17 A zsarolás alapesetének törvényi tényállásában változás az, hogy a zsarolás eredményeként a kárt okozása helyett a vagyoni hátrány okozását jelöli meg. A törvény tehát a zsarolás eredményeként a vagyoni hátrányt kívánja meg, mivel a vagyonban beálló értékcsökkenésen túl elképzelhető az is, hogy a bűncselekmény révén
16 17
2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről
8
a sértett a várható vagyoni előnytől esik el, (pl. arra kényszerítik, hogy olyan nyilatkozatot tegyen, amellyel erről lemond). 18 Az önbíráskodás tekintetében– mint már utaltam rá – a legszembetűnőbb változás az, hogy az új Btk. ennek törvényi tényállását a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények fejezetében szabályozza. Mint ahogy erre az indokolás is utal, mindezt teszi azért, mert a bűncselekmény védett jogi tárgya elsősorban a vagyoni viszonyok fennálló rendje. 19 A törvény minősített esetként iktatja be a csoportos elkövetést, továbbá büntethetőséget kizáró okot állapít meg a (3) bekezdésben mindazon esetekben, amelyekben a jog önhatalmú fellépést enged meg, így a birtokvédelem körében. 20
IV. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények közös jellemzői
A 2012. évi C. törvény a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények körébe sorolja és a XXXV. fejezetben rendeli büntetni a rablást, a kifosztást, a zsarolást és az önbíráskodást. A jogalkotó szándékának hátterében az állt, hogy ezen fejezet körébe tartozó bűncselekmények társadalomra veszélyessége fokozottabb, ezért megítélésük súlyosabb elbírálást követel.21 Ezen bűncselekmények tekintetében ki kell emelni azt – mint legfontosabb közös vonást –
hogy nincs szabálysértési és vétségi alakzatuk, a jogalkotó minden esetben
bűntettnek minősíti ezen cselekményeket. Közös vonások között említhetjük azt, hogy a jogi tárgyuk komplex, azaz nem csupán a vagyoni jogok, hanem a személyi szabadság ellen is irányulnak, ugyanis a vagyon 18
2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről Új Btk. Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, , 41. o. 20 2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről 21 Szabó Zsolt: Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, Jogi fórum, Budapest, 2014., 7. o., http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/szabo_zsolt__eroszakos_vagyok_elleni_buncselekmenyek[jog i_forum].pdf (utolsó letöltés dátuma: 2016.03.25.) 19
9
elleni erőszakos bűncselekmények tekintetében mindig fennáll annak a veszélye, hogy egy emberi élet súlyosan sérül akár fizikailag, akár mentálisan.22 A cselekmények elkövetési magatartása vonatkozásában meg kell említeni azt, hogy mindig szerepel a kényszerítés, azaz az erőszak, illetve fenyegetés alkalmazása. Az erőszak lehet akaratot hajlító (vis compulsiva) és akaratot bénító (vis absoluta). A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények egyik elhatárolási szempontja az elkövető által alkalmazott erőszak mértéke, ezeket minden esetben vizsgálni kell. A fenyegetés a Btk. értelmező rendelkezése alapján súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Az egyszerű fenyegetés mellett azonban a törvény ismeri a minősített (qualifikált) fenyegetési is, ennek fontos tartalmi eleme annak közvetlensége, illetve a kilátásba helyezett hátrány életet, testi épséget támadó jellege. 23 A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények szándékos és célzatos cselekmények. Közös ismérv ezen cselekmények tekintetében továbbá az is, hogy a passzív alany és a sértett személye elválhat egymástól. A Btk. nem határoz meg az értékhatár szempontjából minimumot, azaz bűncselekménynek minősül bármilyen kis értékre történő elkövetés is. A különös visszaesés megállapíthatósága tekintetében a jogalkotó a fejezet végén található értelmező rendelkezésekben rögzíti, hogy az itt felsorolt deliktumok vonatkozásában a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmények a vagyon elleni erőszakos bűncselekménye és a vagyon elleni bűncselekmények.24
22
Szabó Zsolt: Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, Jogi fórum, Budapest, 2014., 7. o., http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/szabo_zsolt__eroszakos_vagyok_elleni_buncselekmenyek[jog i_forum].pdf(utolsó letöltés dátuma: 2016.03.25.) 23 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 515. o. 24 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 516. o.
10
V. Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények törvényi tényállásainak elemzése
Mielőtt az egyes bűncselekmények törvényi tényállásainak átfogó elemzésébe belekezdenék, szeretném megemlíteni, hogy a bűncselekmények elemzéséhez szükséges tényállási elemeknek csoportosítása az alábbiak szerint lehetséges: 1. A bűncselekmény tárgya, a jogi tárgy 2. objektív tényállási elemek, azaz a bűncselekmény tárgyi oldalának elemei 3. a tettességhez szükséges ismérvek, azaz a bűncselekmény elkövetője/alanya 4. Szubjektív tényállási elemek, azaz a bűncselekmény alanyi oldalának ismérvei A szakdolgozatom témájaként választott vagyon elleni erőszakos bűncselekmények tekintetében ezen struktúrát követve fogom megkísérelni a törvényi tényállások elemzését.
V/A. Rablás
Btk. 365. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből a) valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy b) öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) csoportosan, d) bűnszövetségben, e) jelentős értékre,
11
f) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során, g) a
bűncselekmény
felismerésére
vagy
elhárítására
idős
koránál
vagy
fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (4) A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre a (3) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, c) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy sérelmére, hivatalos eljárása, illetve feladata teljesítése során a (3) bekezdés a)d) pontjában meghatározott módon követik el. (5) Aki rablásra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.25 A bűncselekmény a legsúlyosabb vagyon elleni erőszakos támadásokat, a társadalmi együttélési normákkal való nyílt, durva szembeszegülést hivatott tilalmazni.26 A rablás jogi tárgya kettős, hiszen sérti a tulajdoni jogviszonyokat, azaz a társadalom, a közösség vagyoni viszonyait, mindehhez párosul a személyek önrendelkezési jogának, személyi szabadságának korlátozása. A tulajdonjog ellen irányul a célcselekmény – az idegen dolog jogtalan megszerzése –, míg az eszközcselekmény a személyi szabadság ellen irányul, amelyhez az elkövető erőszakot, minősített fenyegetést használ, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotban helyezés is eszköze lehet a cselekménynek. A jogalkotó a (1) bekezdésbe írt magatartást összetett, a (2) bekezdésben
meghatározott
esetet
azonban
összefoglalt
bűncselekményként
szabályozza. A bűncselekmény elkövetési tárgya az idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a birtokba vehető testi tárgy bármilyen csekély
25
2012. évi C. törvény 365. § Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 517. o. 26
12
értékű is lehet, tehát akár 10,-Ft tekintetében is megállapítható a rablás bűntette, az érték nagyságának csak a minősített eseteknél van jelentősége.27 A bűncselekmény passzív alanya elsősorban az a személy, aki a dolgot birtokolja, azaz az, aki az erőszak, fenyegetés hatása alatt áll, vagy akit öntudatlan, illetve védekezésre képtelen állapotba helyeztek. A rablást többnyire jelentős vagy ezt meghaladó értékre követik el, ezért a dolog birtokosa és a személyiségi jogaiban sértett személye általában nem esik egybe. Ezt mutatják a „más” és a „valaki” határozószavak. Egy ékszerüzlet kirablása során az idegen dolog – ékszer – tulajdonosa nagy valószínűséggel nem tartózkodik ott, csak az eladó, akinek a személyiségi jogai sérülnek az elkövető általi fenyegetés, kényszer vagy erőszak által. A passzív alany tehát nem a sértett. 28 A rablás elkövetési magatartása tekintetében először is ki kell emelni, hogy három fordulata van, amelyek részmagatartásokból épül fel, így külön-külön kell elemezni: 1.) az (1) bekezdés a.) pontjában szabályozott magatartást 2.) az (1) bekezdés b.) pontjában szabályozott magatartást 3.) a (2) bekezdésben írt magatartást. Az első két esetben az eszközcselekmény megelőzi az elvételt, vagy az elvétel alatt és közben is folytatódik. 29
1.) Az (1) bekezdésben szabályozott rablás kétmozzanatú cselekmény az első fordulat az erőszak, illetve fenyegetés (eszközcselekmény), a második fordulat pedig a dolog elvétele (célcselekmény). Az ezen pontban említett elkövetési magatartás eszközcselekményei tehát az erőszak és az élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetés.
27
Új Btk. Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 10. o. 28 Szabó Zsolt: Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, Jogi fórum, Budapest, 2014., 9. o.,http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/szabo_zsolt__eroszakos_vagyok_elleni_buncselekmenyek[j ogi_forum].pdf(utolsó letöltés dátuma: 2016.03.25.) 29 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 13. o.
13
A rablási erőszak olyan fizikai erőbehatás, amely alkalmas arra, hogy a megtámadott személy fizikai ellenállását leküzdje. A rablás esetében ez az erőszak ún. vis absoluta, azaz lenyűgöző erejű, akaratot bénító, amely alkalmas a passzív alany akaratának megtörésére. A megtámadott ezáltal arra kényszerül, hogy a dolgot átadja, vagy annak elvételét tűrje. Az idős emberek, gyermekkorúak esetében az erőszak viszonylag kisebb foka is kiválthatja a sértettben a lenyűgöző hatást30 Rablás valósul meg akkor is, ha harmadik személy ellen alkalmazott erőszak, illetőleg az élet vagy a testi épség ellen irányuló fenyegetés alkalmas volt a sértett akaratának megtörésére. 31 Az ezen tényt megállapító Bírósági Határozatban szereplő történeti tényállás szerint a 17 éves sértett az éjszaka folyamán a kivilágítatlan vonaton végignézte, ahogy 15 éves társát a vádlottak véresre verik. Majd ezt követően a sértettől a nyakláncát és a magnetofonját követelték. A sértett ezen tárgyak átadását megtagadta, azonban megfenyegették, hogy ha nem teljesíti a kérést, akkor „úgy jár majd, mint a barátja”. Ennek hatására elővette a zsebéből a pénzét, amit kikaptak a vádlottak a kezéből, majd elmenekültek. Rablás valósul meg akkor is, ha az elkövető a sértett értékének megszerzése érdekében közvetlenül magára az elvenni kívánt dologra úgy fejt ki erőszakot, hogy a támadó magatartás (ellökés, rángatás, földre esett sértett vonszolása) következtében az erőszak a dologról áttevődik a sértett személyére és ezáltal a dolog elvételét megakadályozni akaró sértett ellenállását megtöri.32A történeti tényállás szerint ugyanis a bankból kijövő sértett az autója felé tartott, amikor érezte, hogy a jobb vállán lévő táskáját húzza valaki. A sértett ellenállt, a táskát magához szorította, azonban az elkövető hirtelen nagy rántással letépte a táska fülét a sértett válláról, amely hatására a sértett a földre esett, de a táskát nem engedte el. Az elkövető újabb rántással azonban kitépte a táskát a sértett szorításából, majd elmenekült. Vizsgálni kell minden esetben az elkövető és a passzív alany között meglévő fizikai és biológiai erőviszonyokat, a sértett lelkiállapotát, hiszen idősek, gyermekkorúak, nők, rokkantak esetében csekélyebb mértékű erőszak is elegendő lehet az akarat megtörésére. Rablás kísérletét valósították meg azok az elkövetők, akik a kórházban fekvő apjuk 78 éves házastársától drasztikus szavakkal követelték a takarékbetétkönyv átadását, majd 30
BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 605. o. 31 BH 1984.181. 32 BH 2010. 143.
14
a nő kezéből a házkulcsot kitépték és bezárták az ajtót és fenyegetőzve akarták céljukat elérni. Amikor az idős asszony segítséget akart hívni, akkor pedig az egyik elkövető a falhoz szorította. Az asszony rosszullétet színlelt, majd azt állította, hogy a betétkönyvek a szomszédban vannak, így hagyták abba az erőszak, illetve fenyegetés alkalmazását.33 Így tehát az adott helyzetben fennálló összes körülményt egyedileg kell felmérnie az elkövetőnek: a saját és a sértett erőviszonyát, érzelmi és szellemi tulajdonságait, a helyszín közvetlen környezetét.
34
A rablás bűntettének megállapíthatóságához
megkívánt erőszak nem abszolút, hanem relatív természetű, mert mindig a terhelt és a sértett viszonylatában kell vizsgálni és eldönteni, hogy a konkrét esetben alkalmazott erőszak kizárhatta-e a sértett ellenállását vagy sem.35 Nem valósul meg azonban rablás, ha az alkalmazott erőszak nem értékelhető komoly ellenállás leküzdésére alkalmas fizikai kényszernek, azaz, ha az elkövető nem tett mást ennek érdekében, mint a testi sértés okozására alkalmatlan anyagból készült fejtámlával az őt tetten érő személy felé sújt.36 Élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés:a rablásnál alkalmazott és a Btk.459. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott fenyegetésen (eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amelyalkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen) túl szükséges az is, hogy az élet, vagy testi épség ellen irányuljon, és közvetlen legyen, azaz a kilátásba helyezett hátrány azonnali bekövetkezésével kell a megfenyegetettnek számolnia. Ezen minősített fenyegetésnek, úgy mint az erőszaknak, lenyűgöző erejűnek és akaratot bénítónak kell lennie. A célcselekmény a dolog elvétele, amely az eszközcselekmény kifejtése után történik. A dologelvétel egy kétmozzanatú cselekmény: a tettes kiemeli a dolgot az eredeti tulajdonos birtokából és keletkezteti rajta a sajátját.37 Elvételnek kell tekintetni azt is, amikor a passzív alany az erőszak, illetve fenyegetés hatására maga adja át a dolgot az
33
BH 1983. 56. Sisák Noémi: A rablás és a zsarolás elhatárolása. Ügyészek lapja, 2012/19. évf. 4. szám 27. o. 35 19/2013. számú büntető elvi határozat II. 36 BH 1983. 480. 3737 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 518. o. 34
15
elkövetőnek. Ez esetben a dolog átadására az eszközcselekményt követően azonnal sor kerül. Az erőszak, illetve a fenyegetés viszonylag kisebb foka is elegendő lehet a rablás megállapításához, ha az adott körülmények között a sértettre lenyűgöző hatást gyakorolt.38 Rablás valósul meg, ha a társtettesek az idős, beteg sértettel szemben fenyegetően fellépve akaratának megtörésével veszik el a pénzét.
39
A történeti tényállás szerint
ugyanis az elkövetők megjelentek az idős, beteges, mozgáskorlátozott és magatehetetlen sértett lakásán és munkát kértek. A sértett elutasította a kérésüket, amelyet követően agresszíven léptek fel a lakásban egyedül tartózkodó asszonnyal szemben, aki 2 ollót átadott köszörülés végett, majd a munka elkészülte után további munkát követeltek, amely hatására a sértett még késeket és bárdot adott át köszörülésre. Ezt követően 4000 Ft munkadíjat követelve a sértett fel a kiélesített késekkel és bárddal hadonásztak, amely következtében a sértett előbb 3000,-Ft-ot átadott az elkövetőknek, majd a további fenyegetés hatására még 900,Ft-ot, majd az egyik elkövető a sértett pénztárcájából még elvett 2 db 50,-Ft-ost is, amelyből az egyiket a sértett könyörgésére visszaadott neki, majd távoztak a helyszínről. Csoportosan elkövetett rablás megállapításának van helye akkor, ha a vádlottak az éjjeli órákban az idős, életkorú, egyedül élő asszony lakásába behatolva őt pénzének és értékeinek azonnali átadására hívják fel.40 A fenyegetés irányulhat a dolog birtokosán túl a család többi tagjára is, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a személyek között érzelmi kapcsolat legyen, hiszen ez alapozza meg az elérni kívánt hatást.41
2.) Az (1) bekezdés b.) pontjában szabályozott elkövetési magatartás célcselekménye a dologelvétel, míg az eszközcselekmény a sértett öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotban helyezése. 38
1591/2007. számú büntető elvi határozat BH 1990. 294 40 BH 1983. 393. 41 Szabó Zsolt: Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, Jogi fórum, Budapest, 2014., 19. o.,http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/szabo_zsolt__eroszakos_vagyok_elleni_buncselekmenyek[j ogi_forum].pdf(utolsó letöltés dátuma: 2016.03.25.) 39
16
Öntudatlan állapotba helyezés: az öntudatlan állapot akkor alakul ki, amikor a személy valamilyen pszichikai ok miatt nem képes a vagyoni jogai ellen intézett támadással szemben védekezni. Ilyen például amikor alszik, vagy elkábult. Ez az elkövetési magatartás kizárólag a dolog tulajdonosával szemben alkalmazható, az elkövető pedig aktív magatartásával idézi ezt az állapotot elő.4243 Védekezésre képtelen állapotba helyezés: a sértett ebben az esetben valamilyen, az elkövető által kifejtett magatartás miatt képtelen ellenállást kifejteni a dolog elvételével szemben. Ilyen amikor mozgásában korlátozzák, például megkötözik vagy bezárják. Az öntudatlan állapotba helyezéshez hasonlóan, ez az elkövetési magatartás is kizárólag a sértettel (a dolog tulajdonosával) szemben alkalmazható, az elkövető pedig szintén aktív magatartásával idézi ezt az állapotot elő. A rablási cselekmény szükségszerűen együtt jár a sértett személyi szabadságának átmeneti korlátozásával, azonban ha az elkövető a rablás véghezvitele után a helyszínről eltávozik és a sértett ezen állapotát fenntartja, akkor a személyi szabadság megsértése bűntettével halmazatban állapítható meg a bűnössége. Fontos, hogy ha az öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotot erőszakkal idézték elő, akkor a cselekmény az erőszak alkalmazása lesz. A célcselekményt (dologelvétel) az elkövető valósítja meg, de a dolog elvétele megvalósulhat úgy is, hogy a sértett maga adja át azt kényszerítés hatására. 44 Rablás valósul meg, ha a terheltek rendőr egyenruhába öltözve, magukat valótlanul rendőrnek kiadva, hivatalos eljárást színlelve azért támadják meg a sértettet, hogy annak
nagy
értékű
éremgyűjteményét
megszerezzék,
és
e
vagyontárgyak
eltulajdonításának akadálymentes végrehajtása érdekében a sértettet megbilincselik, és ezáltal védekezésre képtelen állapotba helyezik.45
3.) A (2) bekezdésben szabályozott törvényi tényállás – tetten ért tolvaj által a dolog megtartása végett alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés – elkövetési magatartása szintén kétmozzanatú, a célcselekményből 42
BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 605. o. 43 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 16. o. 44 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 606. o. 45 BH 2014. 70.
17
(dologelvétel) és eszközcselekményből (erőszak, qualifikált fenyegetés) áll, azonban ebben az esetben az elvétel valójában lopási cselekményt jelent, azonban az elkövető csak a tettenérést követően alkalmazza az eszközcselekményt, azaz a lopott dolog megtartása érdekében alkalmazott erőszakot, illetve fenyegetést. Tehát az (1) bekezdéshez képest a sorrend változik. Ezen törvényi tényállást a törvényalkotó összefoglalt bűncselekményként szabályozza. A (2) bekezdésben írt elkövetési magatartás megállapításához három feltételnek kell együttesen teljesülnie: -
az elkövető lopási cselekményének befejezettnek kell lennie
-
ezen lopási cselekmény követően kerül sor a tettenérésre
-
a tettenérést követően az ellopott dolog megtartása érdekében bárkivel szemben alkalmazott erőszak vagy minősített fenyegetés 46
Fontos megjegyezni azt is, hogy ezen bekezdés vonatkozásában nem jöhet szóba a dolog átadása, mert a dolog tulajdonosa az elvétel alkalmával nincs jelen.47 Az ítélkezési gyakorlat a tettenérés fogalmát a nyelvtani fogalomnál tágabban értelmezi, nem csupán az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele közben történt leleplezését jelenti, hanem a tettenérés megállapítható akkor is, ha a bűncselekmény felfedezése a lopás befejezését jelentő elvétel után, de még az elvitelt megelőzően történik. Tettenérésnek tekinti az ítélkezési gyakorlat a „lakás-betörés” tettesének a lépcsőházban történő elfogását is, ugyancsak tettenérésről van szó, ha a helyszínről távozó tolvaj közvetlenül szemmel tartva nyomon követik és megszakítás nélkül üldözik. 48 A rablásnak a (2) bekezdésben írt tényállása valósul meg, ha az idegen dolog már a tetten ért tolvajnál (annak birtokában) van, s az általa alkalmazott erőszak vagy kvalifikált fenyegetés a sértetti – a dolog visszaszerzésére, az elvitel megakadályozására irányuló – magatartás leküzdését szolgálja.49 Tettenérés esetén a rablás tettese nemcsak az idegen dolog jogtalan eltulajdonítója, hanem ebben bűnsegédként közreműködő is lehet, ha ő alkalmaz erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést a dolog megtartása érdekében.50A történeti tényállás szerint az elkövetők (heten) eltulajdonítási szándékkal megjelentek egy 46
Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 16. o. 47 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 606. o. 48 BH 1983. 227. 49 BH 2009. 265. 50 BH 2012. 30.
18
áruházban, az üzletben szétszóródtak és különböző árucikkeket rejtettek el a ruházatukban, illetve tettek a bevásárlókocsiba. Az egyik elkövető fizetés nélkül, futva a kijárat felé indult a telepakolt bevásárlókosárral, miközben a biztonsági őr észlelve ezt, megindult az elkövető irányába, azonban egy másik elkövető őt megakadályozta ebben oly módon, hogy egyik kezét a kabátja zsebébe tette és miközben a testük érintkezett, az odanyomta a biztonsági őr hasához, közben fenyegetésképpen azt mondta, hogy „álljál le te köcsög, szétütlek”, valamint, hogy „okos legyél, utána ne merjél menni”, így a biztonsági őr a fenyegetés hatására elállt azon szándékától, hogy a lopás megakadályozza, ezáltal az elkövető társa el tudott menekülni a telepakolt bevásárlótáskával. A tettenérés fogalma alá esik, ha a dologelvételt követően a sértett felszólítja a tolvajt az eltulajdonított elkövetési tárgy visszaadására, de az elkövető a sértettel szemben az akarat hajlítására alkalmas erőszakot alkalmaz.51Nem zárja ki a rablás megállapítását az, hogy a dolog eltulajdonítása után alkalmazott erőszak annak megtartása mellett a menekülés biztosítását is célozta.52A történeti tényállás szerint a sértett és az elkövető fuvarozást végeztek együtt egy lovaskocsin, amikoris az elkövető egy hirtelen mozdulattal kirántotta a sértett pénztárcáját annak zsebéből, majd leugrott a kocsiról. A sértett észlelte az elkövető magatartását, leugrott ő is a kocsiról, megfogta az elkövetőt és kérte vissza a pénzét. Az elkövető ekkor megragadta a sértettet fojtogatni kezdte, majd több alkalommal arcul ütötte. A sértett segítségért kiáltott, így a terhelt elmenekült. A rablás törvényi tényállása eredményt nem tartalmaz, így a rablás immateriális bűncselekmény, az (1) bekezdés esetében a dolog elvételével, míg a (2) bekezdés esetében az erőszak vagy fenyegetés kifejtésével befejezetté válik. Csak a kísérlet esete áll fenn, ha a vádlott a sértettől a pénzének megszerzése végett a bankkártyát úgy veszi el, hogy a bankkártya kódszámának a megismerése érdekében erőszakot alkalmaz, de azt a sértett nem közli, avagy hamis kódszámot jelöl meg. Ennek az az oka, hogy a bankkártya – amely önmagában, a rendelkezési jogot megtestesítő kódszám ismerete nélkül pénzfelvételre nem használható – nem tekinthető értékkel bíró dolognak, ezért nem lehet rablás elkövetési tárgya.53
51
BH 2001. 361. BH 1987. 115. 53 BH 2002. 474 52
19
A rablás kísérletének minősül annak az elkövetőnek a cselekménye, aki a társával együtt dolog elleni erőszakkal, lopás szándékával hatol be a sértett lakásába, majd a társa a sértettet megöli, de az ő tudata csupán azt fogja át, hogy a társa a sértettel szemben erőszakot alkalmazott.54 A rablás bűncselekményének alanya/tettese az, aki a kétmozzanatú cselekményt saját maga, önállóan követi el. A (2) bekezdés kivételével a rablás alanya bárki lehet, míg a (2) bekezdés speciális, hiszen itt az alany a „tetten ért tolvaj”. A Btk. 13. § (1) bekezdése alapján „tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja” A cselekmény jogi minősítése szempontjából közömbös, hogy a tettes idegen dolog elvételére irányuló szándéka a sértett bántalmazását megelőzően vagy a bántalmazás közben alakult ki, a rablás az idegen dolog erőszakkal történő elvételével megvalósul.55 A Btk. 16. §-a alapján s Btk. 365. § (1)-(4) bekezdése szerint minősülő rablás tettese lehet az is, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Közvetett tettesként felel a rablásért az, aki a Btk. 13. § (2) bekezdésébe írt személy felhasználásával valósítja meg a rablást.56 Btk. 13. § (2) bekezdése alapján: „Közvetett tettes az, aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer vagy fenyegetés miatt nem büntethető, illetve tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg.” Közvetett tettesség állapítható meg abban az esetben is, ha az elkövető a 12. életévét már betöltött, de 14 életévét még nem betöltött olyan személlyel valósítja meg a bűncselekményt, aki a cselekmény elkövetésekor nem rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátási képességgel. Ha a 12. életévét
54
BH 1996. 74. 1111/2014. számú büntető elvi határozat 56 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 11. o. 55
20
betöltött személy felelősségre vonható és cselekményét saját magatartásával egyedül valósítja meg, akkor az erre őt rábíró személy rablás bűntettének felbujtásáért felel. 57 Társtettesség akkor jön létre, ha a kétmozzanatú cselekmény mindkét mozzanatát egyaránt elkövetik, egymás tevékenységéről tudva, közösen. Akkor is megvalósul a társtettesség, ha az egyik elkövető az eszközcselekményt (erőszakos, vagy minősített fenyegetést), míg a másik elkövető a célcselekményt (dolog elvételt) valósítja meg.58 A bűncselekmény helyszínén való puszta jelenlét önmagában nem büntetendő, azonban az ún. fenyegető jelenlét, a szándékegység megléte esetén társtettességnek minősülhet. A rablást társtettesként valósítja meg, aki a társa jogtalan eltulajdonítási céljáról tudva, annak megvalósítása érdekében a társa által alkalmazott súlyos élet és testi épség elleni folyamatos és közvetlen fenyegetés, illetve erőszak hatását a betömött szájú, megkötözött sértett őrzésével fenntartja. 59 A rablásnak az is
társtettese, aki nem a dolog elvételében, hanem az erőszak
kifejtésében vett részt. 60 A történeti tényállás szerint I. r. és II. r. vádlottak együtt szórakoztak a sértettel, majd hárman továbbindultak az egyik szórakozóhelyről az állomás felé, amikor I. r. vádlott egyszercsak odafordult a sértetthez és ököllel arcul ütötte, aki a földre esett és eleredt az orra vére. A fekvő sértettbe I.r. vádlott kétszer belerúgott, majd II. r. vádlott is belerúgott a kezébe. Ekkor I. r. vádlott 250 Ft-ot vett ki a sértett zsebéből, II. r. vádlott pedig felsegítette a sértettet. A pénzt ezt követően a vádlottak közösen elszórakozták. Társtettesként felelnek az elkövetők akkor is, ha a több helyszínen megvalósuló rablási cselekmény során az egyik terhelt – aki a cselekmény kezdeti szakaszától jelen van – a passzív alanynak a társa általi bántalmazásába csak később kapcsolódik be, majd a sértett értékeit közösen veszik el. 61 Társtettesként elkövetett rablásként minősül, ha az egyik elkövető fenyegető magatartásával biztosítja, hogy a társa a sértett ruházatában lévő értékeket elvegye. 62
57
Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 11.o. 58 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 11. o. 59 BH 2005. 128. 60 BH 1984. 255. 61 BH 1990. 416 62 BH 1987. 234.
21
Felbujtója a rablás bűncselekményének az, aki mást bír rá arra, hogy erőszakot, fenyegetést alkalmazzon, illetve, hogy öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezze a személyt. 63 Felbujtóként jelentős értékre és csoportosan elkövetett rablás bűntettének megállapítása törvényes, ha a terhelt a bűncselekmény véghezvitelének lehetséges módját a terhelttársaival megbeszéli, de a felbujtott tettes a rablási cselekményt más társak bevonásával hajtja végre.64 Bűnsegédként vesz részt a rablásban az, aki részt vesz a cselekmény kitervelésében, a bűncselekmény elkövetése során azonban nem a helyszínen, hanem annak közelében tartózkodik, majd esetlegesen közreműködik a megszerzett pénz vagy más érték elosztásában és abból ő is részesedik. A rablás bűntettében való bűnsegély megállapítható, ha a terhelt – a társával előzetes megállapodás alapján – annak tudatában, hogy a társa lőfegyvernek tűnő játékpisztollyal fenyegeti meg a kereskedelmi egységben lévő személyt, a puszta jelenlétével nyomatékot adva segítséget nyújt, hogy a társa jogtalanul megszerezhesse a követelt pénzösszeget.65 A bűnsegéd büntetőjogi felelőssége megállapításának nem feltétele, hogy már előzetesen is szándékerősítő hatást fejtsen ki, elegendő ha a bűncselekmény megvalósítása közben biztosítja támogatásáról az elkövetőt.66 Pszichikai bűnsegély megállapításának van helye, ha a rablás elkövetésénél jelenlévő terhelt ismeri az erőszakot alkalmazó tettes célzatát és azzal egyetértve erősíti a tettes jogtalan eltulajdonításra irányuló szándékát.67 Nem értékelhető azonban pszichikai bűnsegélyként a bűncselekmény elkövetésének helyén való puszta jelenlétben megnyilvánuló olyan passzív magatartás, amely a tettesre nem gyakorol szándékerősítő hatást, illetve a sértett védekezésére nem hat bénítóan.68 A Btk. 365. §-ának (2) bekezdésében írt „tetten ért tolvaj” nem csupán a lopás olyan tettese vagy társtettese lehet, aki személyesen birtokolja a már eltulajdonított dolgot,
63
Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 12. o. 64 BH 1998. 312. 65 BH 2000. 381. 66 BH 2005. 167. 67 BH 1978. 182. 68 BH 2003. 139.
22
hanem az is, aki a lopás tettesével (társtettesével) szándékegységben a helyszínen segíti őt a lopás elkövetésében, azaz a lopás bűnsegéde is. 69 Itt tartom célszerűnek kitérni arra, hogy – figyelemmel a társadalomra veszélyességére – a
rablás azon bűncselekmények körébe tartozik, amelynek az előkészülete is
büntetendő. Az előkészület fogalmát a Btk. a következőképpen határozza meg:11. §(1) bekezdés: Ha e törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. A rablás bűncselekményének szubjektív tényállási elemeit vizsgálva megállapítható, hogy a rablás célzatos cselekmény. Az (1) bekezdésben meghatározott rablás esetében az
elkövető az eszközcselekményt (erőszak) a célcselekmény (dologelvétel)
végrehajtása, azt pedig az eltulajdonítás érdekében hajtja végre, tehát kétszeres célzatos cselekmény. A (2) bekezdésben meghatározott rablás is kétszeresen célzatos cselekmény, a dolog elvétele esetében a célzat a jogtalan eltulajdonítás, a kényszerítés célja pedig a lopott dolog megtartása. 70 A célzatos cselekményeket csakis egyenes szándékkal lehet elkövetni, így a rablást kizárólag egyenes szándékkal lehet elkövetni. Nem állapítható meg rablás elkövetése abban az esetben, ha a kétszeres célzat hiányzik. ha azonban az eredetileg más okból alkalmazott erőszak a dolog elvétele érdekében folytatódik és válik lenyűgöző erejűvé, akkor a rablás bűntette megvalósul.71 A Btk. 321. §-ában szabályozott rablás bűntettének a jogalkotó által a (3) és (4) bekezdésben megalkotott törvényi tényállásai a rablás minősített esetei, amelyeket a törvény szigorúbban rendel büntetni. Az elkövetés szituációjához tartozó elemek vizsgálatát a rablás minősített esetei kapcsán értelmezhetjük. Eszerint a minősített esetek négy csoportba sorolhatóak:
69
2295/2011. számú büntető elvi határozat BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 607. o. 71 BH 1984. 437. 70
23
-
az elkövetés módja szempontjából fegyveres és felfegyverkezve történő elkövetés;
-
a társas elkövetés szempontjából a csoportos és bűnszövetségben történő elkövetés;
-
az elkövetési érték szempontjából jelentős és különösen nagy vagy azt meghaladó érték;
-
a passzív alany szempontjából a hivatalos és közfeladatot ellátó; az idős korú vagy fogyatékossággal élő személy sérelmére történő elkövetés.72
Fegyveresen követi el a bűncselekményt, a Btk. 459. § (1) bekezdés 5. pontja alapján, aki
a.) lőfegyvert,
b.) robbanóanyagot,
c) robbantószert,
d) robbanóanyag
vagy
robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el. Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, a Btk. 459. § (1) bekezdés 6. pontja alapján aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Csoportosan követik el a bűncselekményt a Btk. 459. § (1) bekezdés 3. pontja alapján ha az elkövetésben legalább három személy vesz rész. A csoportos elkövetés körében ki kell emelni, hogy töretlen a bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy a csoportosan elkövetett rablás minősítésének az az alapja, hogy a helyszínen hány elkövető van. 73Csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény, ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként (társtettesként), illetve - a tettes (társtettes) mellett - részesként: bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást is kifejtő felbujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében. A csoportos elkövetés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett vagy a sértettek az elkövetők bármelyikének jelenlétét vagy a bűncselekmény elkövetésében való részvételét észlelik-e. 74
72
Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 19. o. 73 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 609. o 74 2/2000. számú Büntető Jogegységi határozat
24
Csoportosan és társtettesként
elkövetett rablás bűntettét valósítják meg azok a
vádlottak, akik hárman szándék- és akarategységben együttműködve, személy elleni erőszakot alkalmazva szerzik meg a sértett vagyoni értékeit.75 A rablás csoportosan elkövetett minősítése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a cselekmény véghezvitelében részvevő három elkövető tettesi, társtettesi vagy bűnsegédi tevékenységet fejtett-e ki.76 A rablás csoportosan elkövetettként minősítését nem érinti, ha a csoport egyik tagjának cselekményét nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette kísérletének kell minősíteni. 77 A történeti tényállás szerint a három vádlott nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasztott egyik ismerősük lakásán, majd a helyi italboltban folytatták tovább az italozást. Amikor a vádlottak az italboltból kijöttek, I. r. vádlott javaslatára elhatározták, hogy kerékpárral mennek haza, így II. r. vádlott az italbolt elől magához vette az K.L. sértett kerékpárját, míg II. r. vádlott észrevette, hogy a D.J. sértett egy kerékpárt tolva halad előttük a járdán. A vádlottak utolérték, majd I. r. vádlott felszólította D.J. sértettet, hogy adja át a kerékpárját, majd ököllel arcul ütötte, ezt követően pedig mindhárman rugdosni kezdték a sértettet. Időközben a K.L. sértett észrevette, hogy a kerékpárja eltűnt, bár a sötétség miatt a vádlottakat nem láthatta, de hangosan kijelentette, hogy „Sanyi, hozzátok vissza a kerékpáromat”, majd az út szélén várakozott. A vádlottak fenyegetően, támadólag közeledtek feléje. I. r. vádlott elővette a kését és a közepesnél nagyobb erővel hasba szúrta K.L. sértettet, majd mindhárom vádlott eltávozott. A sértett életveszélyes állapotot eredményező sérülést szenvedett el, amelyek ténylegesen 6 hét alatt gyógyultak. A rablás csoportosan elkövetettként minősül, ha három vagy több személy – akár tettesként, akár részesként – a bűncselekmény helyszínén együtt tevékenykedve követő el a bűncselekményt; nem zárja ki a rablásnak csoportosan elkövetettként megállapítását az a körülmény, hogy a három elkövető közül az egyik (a bűnsegéd) nem ment be a postahivatal helyiségébe, hanem a gépkocsijában várt a társaira és a jelenlétét a sértettek nem is észlelték.78 Bűnszövetség akkor létesül, a Btk. 459. § (1) bekezdés 3. pontja alapján, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. 75
BH 1999. 96. BH 1981. 270. 77 BH 1981. 486. 78 BH 1999. 148. 76
25
Az ötmillió-egy és ötvenmilllió forint közötti érték a jelentős, míg az ötvenmillió-egy és az ötszázmillió forint közötti érték a különösen nagy, és ezen értékek a Btk.459. § (6) bekezdésének c.) és d.) pontjában vannak szabályozva. A hivatalos személy, a közfeladatot ellátó személy és a külföldi hivatalos személy sérelmére elkövetett cselekményeknél a Btk. 459. § (1) bekezdés 11., 12. és 13. pontjaiban írt rendelkezések az irányadóak.79 Az idős kor, illetve a testi vagy szellemi fogyatékosság fogalmát a törvény nem határozza meg. A törvényalkotó ezen személyi kör tekintetében csak vélelmet állít fel, azt a konkrét esetben kell mindig vizsgálni. A rendbeliség tekintetében érvényesül az az elv, hogy annyi rendbeli rablás bűncselekményét kell megállapítani, ahány személlyel szemben megvalósul a teljes törvényi tényállás. Ezen esetben nem okoz gondot a sértett személyének megállapítása. Ha azonban szétválik a kényszerített és a dolog tulajdonosának személye, a bírói gyakorlat azt tekinti sértettnek, aki az erőszakot elszenvedi, illetve aki a fenyegetés hatása alatt állt. A rablás annyi rendbeli bűncselekmény, ahány személlyel szemben az elkövető erőszakot vagy élet illetőleg a testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz annak érdekében, hogy a sértett tulajdonában vagy birtokában lévő dolgot jogtalan eltulajdonítás végett elvegye.80 Egyrendbeli rablás bűntette valósul meg, ha az elkövető egy személlyel szemben alkalmazott erőszak (fenyegetés) kifejtésével a sértettől több személy tulajdonában lévő dolgokat vesz el.81 A halmazat tekintetében kiemelendő, hogy figyelemmel a tényállásbeli erőszak akaratot bénító fokára, az annak alkalmazása során okozott könnyű testi sértés nem, a súlyos testi sértésért azonban már halmazatban fele az elkövető.82 Bűnhalmazatban kell megállapítani a rablás bűntettét, ha az elkövető a sértett személyek ellen alkalmazott erőszak eredményeként például súlyos testi sértést okozott. Ha a
79
Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 21. o. 80 BH 2001. 458. 81 BH 1992. 563. 82 Csemáné Váradi Erika—GilányiEszter-GörgényiIlona-Gula József-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc: Magyar Büntetőjog Különös részi ismeretek, Miskolc, 2014. Miskolci Egyetemi kiadó, 521. o.
26
sértettet a támadás során szándékosan megölik, nem rablás, hanem nyereségvágyból elkövetett emberölés valósul meg.83 Amennyiben a rablás befejezését követően az elkövetők úgy távoznak, hogy a sértettet összekötözött lábbal, mozgásképtelenül hagyják a helyszínen, a rablás és a személyi szabadság megsértésének bűntette valóságos anyagi halmazatot képez.84 Nemcsak csoportosan elkövetett rablás bűntette, hanem személyi szabadság megsértésének társtettesként elkövetett bűntette is megvalósul, ha a vádlottak a rablás befejezése után a 13 éves sértettet összekötözött kézzel az ágyneműtartóba kényszerítik és az abból történő menekülését úgy akadályozzák meg, hogy az összecsukott ágyra különböző nehezékeket tesznek.85 A lőfegyverrel visszaéléssel bűnhalmazatban a rablás bűntettét is megvalósítja az elkövető, ha a pénzintézetet védő őröktől azok lőfegyverét erőszakkal eltulajdonítja, mert a fegyvereknek pénzben megállapítható értékük van, s ezért szándékos vagyon elleni bűncselekmények elkövetési tárgyai lehetnek.86 A gyakorlatban általában a rablás és más vagyon elleni erőszakos cselekmények, valamint a rablás és lopás elhatárolása merül fel, amelyre a fejezet végén fogok kitérni.
V/B. Kifosztás Btk. 366. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy bódult állapotát idézi elő, b) az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el, vagy c) védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől elvesz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentős értékre, 83
BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 610. o. 84 6/2012. számú büntető elvi határozat 85 BH 1994. 65. 86 925/2003. számú büntető elvi határozat
27
b) csoportosan, c) bűnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a kifosztást a) különösen nagy vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentős értékre, csoportosan vagy bűnszövetségben követik el.87 A védekezésre képtelen- és a bódult állapotba hozás már önmagában nagy veszélynek teszi ki a sértettet, hiszen önkívületi állapotában magatehetetlen. Ha ezt még tetőzi is egy jogtalan eltulajdonítás, a kifosztás bűncselekményének igen súlyos elbírálás alá kell esnie. 88 A kifosztás jogi tárgya – hasonlóan a rabláséhoz – kettős, hiszen sérti a tulajdoni viszonyokat és a cselekvési szabadságot. A törvényi tényállás egyrészt privilegizálja a rablás egyik elkövetési magatartását, másrészt a rablásba nem illeszthető erőszak, illetve fenyegetés felhasználásával történő dologelvételt rendeli büntetni. 89 A bűncselekmény elkövetési tárgya – hasonlóan ez is a rabláséhoz – az idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog. Minimum értékhatár ezen bűncselekmény tekintetében sincs. A kifosztás bűncselekményének a passzív alanya az a személy, aki a dolgot birtokolja. A kifosztás bűntette elkövetési magatartásának
három fordulata van, és célszerű
ezeket is – úgy mint ahogyan a rablásnál is – külön-külön vizsgálni.
1.) Az (1) bekezdés a.) pontjában szabályozott törvényi tényállás célcselekménye a dolog elvétele, míg az eszközcselekmény az evégből történő lerészegítés vagy bódult állapot előidézése. A lerészegítés, valamint a bódult állapot előidézése az elkövető aktív magatartása, lényegét tekintve szándékkiváltó jellegű – de szabadon, külső kényszer, erőszak, fenyegetés nélkül – dönt italfogyasztás mellett a sértett; az ő közrehatása 87
2012. évi C. törvény 366. § Szabó Zsolt: Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, Jogi fórum, Budapest, 2014., 25. o. .http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/szabo_zsolt__eroszakos_vagyok_elleni_buncselekmenyek[jo gi_forum].pdf (utolsó letöltés dátuma: 2016. március 25.) 89 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 611. o. 88
28
lényeges eleme e tényállási fordulatnak.90A bűncselekmény akkor is megállapítható, ha az elkövető a sértett nem öntudatlan ittas állapotát használja fel a dolog elvételére, hiszen elegendő, ha a sértett emiatt kerül olyan állapotba, amely által lehetővé válik, hogy az elkövető olyan dolgot tulajdonítson el, amelynek elvételét józan állapotban meg tudná akadályozni. Ha az elkövető passzív magatartást tanúsít a sértett italozása során, és kizárólag a felhívására iszik vele, akkor a kifosztás bűncselekménye a c) pont alapján minősül. 91 A bódult állapotot tudatmódosító szer, kábítószer, illetve a gyógyszerek adott köre válthatja ki.92 Ezen állapot előidézése ugyancsak feltételezi a sértetti közrehatást, ennek hiányában ugyanis a cselekmény „öntudatlan állapotban helyezéssel” elkövetett rablásnak minősülne.93
2.) Az (1) bekezdés b.) pontjában szabályozott kifosztás törvényi tényállásában az elkövető által más bűncselekmény során alkalmazott erőszak vagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés esetében a más bűncselekmény a kifosztás előcselekménye. E tényállási fordulat sajátossága, hogy külső megjelenésében egy rablás jegyeit mutatja, attól belső jellemzőjében tér el lényegesen.94Ebben az esetben az elkövető cselekménye eredetileg nem irányult a dolog elvételére, csupán a passzív alany ezen közvetlen fenyegetés hatása alatt álló állapotát használja ki. Tipikus előcselekmény ebben az esetben az erőszakos nemi bűncselekmény, a testi sértés vagy a garázdaság. A „hatása alatt állás” azt jelenti, hogy a sértett nem képes a dolog elvételét megakadályozni, ez leggyakrabban a passzív alany öntudatlan állapotát jelenti, de az is kifosztás, ha a passzív alany az erőszakos cselekmény miatt elmenekül, a dolgát hátrahagyja és az elkövető ilyen módon jut a dolog birtokába.95 Az erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni fenyegetést azonban mindig az elkövető vagy a társtettese 90
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 522. o. 91 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 611. o 92 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 522. o. 93 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 611. o 94 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 522. o. 95 BH 1983. 54.
29
követi el, de az erőszak avagy az élet vagy testi épség elleni fenyegetés nem célzatos, nem a dolog elvételének megkönnyítését célozza.96A történeti tényállás szerint a vádlott a munka befejezését követően italozott, de pénze elfogyott és hazament, hogy élettársától pénzt kérjen, az élettársa azonban ezt megtagadta. Emiatt vita és dulakodás alakult ki közöttük, ennek során az elkövető egy kb. 3 kg súlyú karosszéket ragadott meg és azzal nagy erővel a sértett fejére ütött. A sértett fején a bőr megrepedt, megijedt és kiszaladt a folyosóra, ahol összeesett. A vádlott a szobában egyedül maradt és magához vette a sértett 1200,-Ft értékű karóráját. Kifosztás bűntettét kell megállapítani, ha az elkövető nyomban a sértett megölése után veszi el annak értékeit.
97
Kifosztás bűntettének minősül – emberölés bűntettével
halmazatban – ha a tényállásszerű ölési cselekmény megvalósítását nyomban követően a sértett ingóságait eltulajdonítja függetlenül attól, hogy a dologelvétel időpontjában a sértett halála bekövetkezett-e.98
3.) Az (1) bekezdés c.) pontjában írt törvényi tényállás, a védekezésre képtelen, illetve a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személytől való dologelvétel. a jogalkotó célja a különösen veszélyeztetett passzív alanyi kör fokozott büntetőjogi védelmének garantálása. 99 A Btk. 459. § (1) bekezdésének 29. pontja alapján védekezésre képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. Ebben a helyzetben a sértett fizikai vagy pszichikai állapota miatt nincs abban a helyzetben, hogy a testén vagy testközelben lévő dolog eltulajdonítását megakadályozza, vagy az ellen védekezzen. 100 Az elkövetési magatartás tekintetében azonban itt meg kell állapítani, hogy a sértett ezen állapotát nem az elkövető idézi elő. Így például, ha egy idős, ágyban fekvő sértettől az elkövető eltulajdonítja az ágy mellett lévő pénztárcáját, de a sértett állapotánál fogva nem tud tenni ellene, a kifosztás ezen törvényi tényállása megvalósul.
96
Csemáné Váradi Erika—GilányiEszter-GörgényiIlona-Gula József-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc: Magyar Büntetőjog Különös részi ismeretek, Miskolc, 2014. Miskolci Egyetemi kiadó, 450. o. 97 2/1998. számú büntető jogegységi határozat 98 BH 1997. 324. 99 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 523. o. 100 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 612. o
30
A kifosztás szintén immateriális bűncselekmény, a törvényi tényállás nem tartalmaz tehát eredményt, a dolog elvételével a bűncselekmény befejezetté válik. A kísérleti szakba az a.) pontban a lerészegítéssel vagy bódult állapotban helyezéssel, a b.) pontban a dolog elvételének megkezdésével lép, míg a c.) pontba írt személy sérelmére történő elkövetés során akkor, ha harmadik személy akadályozza meg a már megkezdett elvételt. A kifosztás bűntette nem tényállásszerű, ha a sértett a dologelvételt maga képes megakadályozni, mert mégsem ittasodott le, nem került bódult állapotba, nem áll erőszak, vagy fenyegetés hatása alatt, illetőleg képes a felismerésre és az elhárításra.101 Kifosztás bűntettének kísérlete helyett befejezett bűntett megállapításának van helye a leütött sértett értéktárgyakat nem tartalmazó ruhadarabjának eltulajdonítása esetén.102 A kifosztás bűncselekményének az alanya (tettese) az (1) bekezdés a.) és b.) pontjában önálló tettesként valósítja meg az elkövetési magatartás mindkét részcselekményét, míg az (1) bekezdés c.) pontja esetében a tettes bárki lehet. A Btk. 16. §-a alapján a Btk. 366. § (2)-(3) bekezdése szerint minősülő kifosztás tettese lehet az is, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással. Társtettességet kell megállapítani annak terhére, aki a sértett állapotát előidéző személlyel akarategységben a dolog elvételében részt vesz.
103
A történeti tényállás
szerint a 3 terhelt a vádbeli napon együtt italoztak, ahol a sértett is tartózkodott, aki nőismerősével hazafelé indult. Beszélgettek, majd megálltak és a sértett ráült a diplomatatáskájára. A terheltek is elindultak hazafelé és elhaladtak a sértett mellett, amikor elhatározták, hogy visszamennek és a sértettet bántalmazzák. I r. és II. r. terhelt odamentek a sértetthez, míg III. r. terhelt kicsit távolabb megállt. I. r. terhelt állon ütötte ököllel a sértettet, aki ledőlt a földre, majd elfutott, míg I. r. és II. r. terhelt üldözni kezdte, majd visszatértek a helyszínre, ahol észrevették a diplomatatáskát, és elhatározták, hogy eltulajdonítják. III. r. terhelt vette fel a földről a táskát, és II. r. terhelttel a lakásukig felváltva vitték, ahol hárman azt kinyitották és az abban lévő ingóságokat elvették. 101
Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 29. o. 102 BH 1989. 1. 103 BH 1987. 108.
31
A kifosztás bűntettét társtettesként valósítja meg az, aki a társával szándékegységben kutat az erőszak hatása alatt álló sértett lakásberendezésében azért, hogy az értékeit elvegye, és nincs jelentősége annak, hogy a sértett készpénzét nem ő, hanem a társa találja meg. 104 A kifosztást társtettesként és nem bűnsegédként követi el az, aki a vádlott-társai által elkövetett testi sértésről tudva, az eszméletlen sértett ingóságait a társaival együtt tulajdonítja el. 105 A kifosztás bűnsegéde tehát s tettessel vagy tettesekkel szándékegységben a cselekménynél jelen lévő azon személy lehet, aki semmilyen elkövetési magatartást, illetve annak kísérletét nem valósítja meg, de magatartása az elkövetőre vagy elkövetőkre szándékerősítően, a passzív alanyra bénítóan hat. 106 A felbujtás megállapításának a Btk. 14. § (1) bekezdése - Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír – szerinti általános szabályok alapján lehet helye. A
kifosztás
bűncselekményének
szubjektív
tényállási
elemeit
vizsgálva
megállapítható, hogy a kifosztás célzatos cselekmény, a cél a dolog elvétele. Az a.) pontban szereplő célzat kizárólag egyenes szándékkal követhető el, hiszen az elkövető abból a célból részegíti le a sértettet, illetőleg idézi elő bódult állapotát, hogy a dolgot elvegye, míg a b.) pontban meghatározott fordulat esetében azonban csak az utócselekmény, azaz a dologelvétel a célzatos, hiszen, ha az előcselekmény célja a dolog elvétele lenne, akkor rablás bűntette lenne megállapítható. 107 A Btk. 322. §-ában szabályozott kifosztás bűntettének a jogalkotó által a (2) és (3) bekezdésben megalkotott törvényi tényállásai a kifosztás minősített esetei, amelyeket a törvény szigorúbban rendel büntetni. Az elkövetés szituációjához tartozó elemek vizsgálatát –hasonlóan mint a rablásnál – a kifosztás minősített esetei kapcsán is értelmezhetjük, annyi eltéréssel, hogy eszerint a kifosztás minősített esetei négy helyett két csoportba sorolhatóak: 104
BH 1996. 241. BH 1993. 720. 106 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 27. o. 107 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 612. o. 105
32
-
a társas elkövetés szempontjából a csoportos és bűnszövetségben történő elkövetés;
-
az elkövetési érték szempontjából jelentős és különösen nagy vagy azt meghaladó értékre történő elkövetés.
Csoportosan követik el a bűncselekményt a Btk. 459. § (1) bekezdés 3. pontja alapján ha az elkövetésben legalább három személy vesz rész. Bűnszövetség akkor létesül, a Btk. 459. § (1) bekezdés 3. pontja alapján, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A Btk.459. § (6) bekezdésének c.) illetve d.) pontjaiban szabályozott érték tekintetében az ötmillió-egy és ötvenmillió forint között érték a jelentős, míg az ötvenmillió-egy és az ötszázmillió forint közötti érték a különösen nagy érték. A rendbeliséget annak függvényében kell megállapítani, ahány sértett ellen valósult meg a kifosztás. A kifosztás mindig halmazatba kerül azzal azelőcselekménnyel, melynek hatása alá a passzív alany kerül. A kifosztás elkövetőjének az elvételt megelőző „más” bűncselekménye a kifosztással nem alkot egységet, hanem az ilyen bűncselekmények bűnhalmazatban állnak.108 Bűnhalmazatot kell megállapítani abban az esetben, ha a kifosztás elkövetői az elvételt megelőzően garázdaságot is megvalósítottak. 109 Az előcselekmény lehet akár az emberölés is, hiszen kifosztás bűntettét kell megállapítani, ha az elkövető nyomban a sértett megölése után veszi el annak értékeit.110 Az emberölés bűntettével bűnhalmazatban a kifosztás valósul meg akkor, ha a bűncselekmény elkövetője az ölési cselekmény követően veszi el a megölt sértettől az értékeket, függetlenül attól, hogy a dologelvétel időpontjában a sértett életben volt-e vagy pedig már meghalt.111 Azonban azt le kell szögezni, hogy a nyereségvágyból elkövetett emberölés mellett a kifosztás bűntettének a megállapítása fogalmilag kizárt, továbbá, hogy az azonos sértett
108
BH 1981. 128. BH 1982. 359. 110 2/1998. számú büntető jogegységi határozat 111 BH 1998. 155. 109
33
sérelmére a rablás és a kifosztás megvalósítása is kizárt függetlenül attól, hogy az elvett vagy elvenni kívánt dolog több személy tulajdonában állt.112 1998. március 21-én a I. r. és II. r. vádlottak K. városban egész nap italoztak, estére lerészegedtek és pénzük elfogyott. Az I. r. vádlott felvetette, hogy pénz szerzés érdekében hatoljanak be a lakásával szemközt lakó 73 éves özv. N. K.-né otthonába, aki az előző napokban kapott nyugdíjat és egyébként is lehet pénze, mert egyik rokona vállalkozó. I. r. vádlott ötlete szerint cselekedve először II. r. vádlott mászott be a sértett ingatlanára, majd bántalmazta a sértettet és tőle pénzét követelte. Ennek során legalább 5-10 esetben ököllel megütötte, sörösüveggel fejbevágta. A sértett bántalmazásáról. I. r. vádlott - aki a garázs előtt figyelt - maga is tudomást szerzett, mert hallotta a sértett verésének zaját és a sértett jajveszékelését. Ezt követően ő is bement a lakásba, amikor. II. r. vádlott közölte vele, hogy a sértettet egy kicsit megverte. II. r. vádlott I. r. vádlott jelenlétében tovább folytatta az idős asszony bántalmazását és legalább 2-4 alkalommal felső testébe rúgott, majd fejére egy kabátot dobott. I. r. vádlott levette a sértett gyűrűjét, és füléből kiszakította a fülbevalóját.Özv. N. K.-né sértett a bántalmazások következtében kétoldali sorozat bordatörést, a máj tokjának és állványának roncsolódását, a tüdő állományának roncsolódását szenvedte el. A bordatörések következménye volt, hogy a baloldali 5-9 bordák törtvégei a mellhártyát átszúrták. A sértett e sérülései miatt a bántalmazás elszenvedése után, kb. fél órán belül meghalt. Halálának közvetlen oka a testüregekbe történt elvérzés volt, amely a máj roncsolódása és a tüdőállomány többszörös szakadása folytán következett be. A sértett halálának beállta a II. r. Sz. G. vádlottól elszenvedett bántalmazás szükségszerű következménye volt.A sértett életét az azonnali, szakszerű orvosi beavatkozás sem menthette volna meg. A fenti tényállás alapján megállapítható, hogy a vádlottak (részben tettesi, részben bűnsegédi minőségben) nyereségvágyból azért követték el az emberölést, hogy a sértett birtokában levő értékeket elvigyék. Cselekményük az anyagi előny megszerzését célozta. Az a körülmény, hogy az anyagi előnyt meg is szerezték újabb bűncselekménynek (kifosztásnak) nem minősül, mert az emberölés minősített esetének a nyereségvágyból elkövetésnek - keretében már értékelésre került. A kifosztás megállapítására akkor kerülhetett volna sor, ha a vádlottak nem anyagi előny
112
BH 2001. 412.
34
megszerzése végett mentek volna be a sértetthez, őt megölik és ezután alakul ki bennük az értékek elvitelének szándéka.113 A gyakorlatban a kifosztásnak a rablástól, a zsarolástól valamint a
lopástól való
elhatárolása merül fel, amely elhatárolási problémákra a fejezet végén fogok kitérni.
V/C. Zsarolás Btk. 367. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bűnszövetségben, b) az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e minőség felhasználásával, d) hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.114 A zsarolás jogi tárgya– hasonlóan az előző két bűncselekményhez – kettős, hiszen sérti a tulajdoni jogviszonyokat, azaz a társadalom, a közösség vagyoni viszonyait, mindehhez párosul a személyek önrendelkezési jogának, személyi szabadságának korlátozása. A zsarolás bűncselekményének elkövetési tárgya az eredményre tekintettel a vagyon. Ez lehet értékkel rendelkező ingó dolog vagy ingatlan is. Mivel a törvény szövegének nem eleme az elkövetési tárgy idegen volta, kivételesen lehet saját dolog is 115 – pl. zálogtárgy visszaadására kényszerítés –, de a cselekmény irányulhat bármilyen vagyoni jogosultságra is. A törvényi tényállásban szereplő vagyoni hátrány a Btk. 459. § (1) bekezdés 17. pontja alapján e törvény eltérő rendelkezése hiányában a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.
113
1985/2000. számú büntető elvi határozat 2012. évi C. törvény 367. § 115 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 525. o. 114
35
A bűncselekmény passzív alanyát tekintve eltérhet a cselekménnyel kényszerített és a ténylegesen vagyoni hátrányt szenvedett, megkárosított személy.116 Nem valósul meg zsarolás (vagy önbíráskodás), ha a feljelentés kilátásba helyezése a szabálysértéssel okozott kár megtérítésének szorgalmazása céljából történt, ugyanis a feljelentés az igény érvényesítésének megengedett módja, így ez esetben nem valósul meg bűncselekmény.117 A zsarolás elkövetési magatartása kétfázisú folyamat
118
más személynek arra
kényszerítése, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, amely valamilyen vagyoni következménnyel járó jogcselekményt jelent és ezt a passzív alany nem önszántából teszi, hiszen erőszak, vagy fenegetés hatása alatt áll. Az első fázis tehát az elkövető által kifejtett kényszerítés, amely a passzív alany cselekvési szabadságát korlátozza, azaz olyan magatartást tanúsít, amely nem felel meg szabad akaratának. 119 A kényszerítés megvalósulhat erőszak vagy fenyegetés hatására. A zsarolási erőszaknak ezen bűncselekmény esetében a bírói gyakorlat szerint elegendő az erőszak kisebb foka, az ún. vis compulsiva (akaratot hajlító erőszak). 120 A zsarolási fenyegetés esetében a Btk. 459. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti – súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen – általános fogalom az irányadó,a rablással ellentétben nem szükséges qualifikált fenyegetés. A zsarolás alapesetének megvalósulásához tehát nem szükséges élet vagy testi épség ellen irányuló fenyegetés, elegendő a komoly félelem kinyilvánítására alkalmas – ún. akaratot hajlító – fenyegetés is121. A zsarolás bűncselekményének alapesete megállapítható olyan fenyegetés esetén, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ennek megítélése során az elkövetés összes körülményét értékelni kell. 122 A zsaroláshoz szükséges fenyegetés megállapítható, ha a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység bűntettét elkövető, a közismerten agresszív, erőszakos 116
Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 33. o. 117 BH 1979. 405. 118 Csemáné Váradi Erika—GilányiEszter-GörgényiIlona-Gula József-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc: Magyar Büntetőjog Különös részi ismeretek, Miskolc, 2014. Miskolci Egyetemi kiadó, 452. o. 119 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 35. o. 120 Csemáné Váradi Erika—GilányiEszter-GörgényiIlona-Gula József-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc: Magyar Büntetőjog Különös részi ismeretek, Miskolc, 2014. Miskolci Egyetemi kiadó, 452. o. 121 BH 2009. 262. 122 BH 2013. 54.
36
természetű vádlott a gyermekgondozási segély felvételéhez szükséges meghatalmazás aláírásától vonakodó sértettel szemben arra utaló kijelentést tesz, hogy a bántalmazástól sem riad vissza. A sértett ismerte a terhelt agresszív, erőszakos természetét, félt a bántalmazástól, ezért a meghatalmazást aláírta, és a terhelt ennek felhasználásával a gyermekgondozási segélyt felvette, így a zsarolás bűntette befejezetté vált. 123 A zsarolás megvalósul, ha a terhelt levélben megfenyegeti a sértettet, hogy ha több százezer forintot nem fizet, a sértett házát, gépkocsiját és nyaralóját – milliós károkat okozva – megrongálja. A zsaroláshoz megkívánt fenyegetéshez elegendő tehát annak a sértettet akaratának hajlítására és komoly félelem keltésére való alkalmassága. 124 A zsarolási fenyegetés szintén megállapítható, ha a terhelt a sértettet azzal fenyegeti, ha az által megjelölt pénzösszeget a bankszámlájára nem fizeti be, őt bűncselekmény elkövetése miatt a rendőrségen feljelenti.125 A zsarolási fenyegetés akár jogszerű, akár jogszerűtlen hátrány kilátásba helyezésével megvalósulhat. E bűncselekményt követi el az, aki azzal a fenyegetéssel kényszeríti a sértettet a jogtalanul követelt pénzösszeg kifizetésére, hogy az ellene folyamatban lévő büntetőügyben számára hátrányos tanúvallomást tesz. 126 A második fázis a passzív alany által megvalósított vagyoni joghatású magatartás megtétele – ez esetben aktív magatartást fejt ki – , vagy annak eltűrése – passzív marad - , hogy vele szemben tanúsítsanak olyán joghatású magatartást és ezzel okozati összefüggésben vagyoni hátrány keletkezik. A kényszerítő magatartás és a kényszerített személy magatartása időben elkülönülhet. A zsarolás materiális bűncselekmény, a zsarolás a tényállásszerű eredmény, azaz a vagyoni hátrány bekövetkezésével válik befejezetté. Az elkövetési magatartás és a vagyoni hátrány bekövetkezése között okozati összefüggésnek kell fennállnia. A kárnak azonban nem feltétlenül a megfenyegetett személynél kell bekövetkeznie. Az viszont szükséges, hogy a kár bekövetkezése okozati összefüggésben álljon az elkövetési magatartással 127
123
506/2001. számú büntető elvi határozat BH 2001. 356. 125 BH 2005. 379. 126 BH 2012. 55. 127 2300/2011. számú büntető elvi határozat 124
37
A zsarolás bűntette a kikényszerített magatartással okozott bármilyen mértékű kár bekövetkezésével befejezetté válik. 128 Zsarolásnál a sértett „színlelt teljesítése” esetén nem befejezett bűncselekmény, hanem a bűntett kísérlete valósul meg.
129
A történeti tényállás szerint a sértett a vádlottak
fenyegetésétől tartva felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, velük egyetértésben készítette ellő a 60.000,-Ft-ot – a bankjegyek sorszámát felírták, - majd a pénz átadása után fogták el a vádlottakat a helyszínre érkező rendőrök és foglalták le az egyik vádlottnál lévő pénzt. A zsarolás bűncselekményének nem teljes (befejezetlen) a kísérlete mindaddig, amíg az erőszakos vagy fenyegető elkövetési magatartás miatt a passzív alany (a sértett) nem kényszerül a tettes akarata szerint valaminek a tevésére, nem tevésére, vagy az eltűrésére. A zsarolás bűntettének a kísérlete sem valósul meg, ha a terhelt egy szórakozóhelyen a vállalkozó foglalkozású sértettel történt szóváltás során kijelenti, hogy a sértettnek „védelmi pénzt” kell fizetnie anélkül, hogy a pénz összegét és átadásának időpontját konkretizálta volna.130 A zsarolás befejezetlen kísérletétől való önkéntes elállásnak nem feltétele, hogy a tettes a (bűncselekmény megkezdésének tudatában levő) sértett tudomására hozza: a bűncselekmény véghezviteléről végleg lemond, ennek megállapításához elegendő, ha a ráutaló körülményekből egyértelműen az következik, hogy az elkövető döntően belső elhatározásból hagy fel a külső körülmények által nem akadályozott elkövetési magatartás folytatásával, s lép vissza a bűncselekmény befejezésétől.131 Befejezetlen a zsarolás kísérlete, ha megkezdődik ugyan az elkövető részéről akaratot hajlító fenyegetéssel a passzív alany károsodásához vezető tevékenység megtételére irányuló (valamely magatartástól tartózkodásra vagy annak eltűrésére) késztetés, de még további fenyegetésre és/vagy erőszakra van szükség ahhoz, hogy a passzív alany részéről a célzott magatartás megtörténjék. Az önkéntes elállás megállapításának nem feltétele, hogy az elkövető a szándéka megváltoztatását és a megkezdett elkövetési magatartás abbahagyását passzív módon a passzív alany tudomására hozza. 132
128
BH 2009. 172. BH 1994. 12. 130 BH 2001. 362. 131 4/2002. büntető jogegységi határozat 132 400/2001. számú büntető elvi határozat 129
38
Zsarolás nem teljes (befejezetlen) kísérlete esetén az önkéntes elállás nem állapítható meg, ha külső körülményekből nem ismerhető fel egyértelműen a – megkezdett, de be nem fejezett – elkövetési magatartás folytatásától való visszalépés.133 Zsarolás esetén a kísérlettől elállás közlése elmulasztásának kockázatát az elkövető nem csupán akkor viseli, ha időközben a kísérlet befejezetté válik, hanem akkor is, ha cselekménye a rendőrség közbelépése folytán rekedt befejezetlen kísérleti szakban. 134
2007. március 4-től a megyei büntetés-végrehajtási intézetben volt előzetes
letartóztatásban a sértett. Ugyanitt volt fogvatartott az I. rendű és a III. rendű terhelt. A sértett zárkatársainak elmondta, hogy 500 milliós jövedéki csalás miatt van fogva. Erről tudomást szerzett az I. rendű terhelt és pár napon belül, jogtalan haszonszerzés végett 1,5 millió forintot kért a sértettől, amit többször megismételt. A sértett azonban ettől elzárkózott, mire az I. rendű terhelt közölte vele, hogy megkeseríti életét az intézetben, ha nem ad kölcsönt. 2007. márciusban és áprilisban az I. rendű terhelt a sértettet többször fenyegette, egyre erőszakosabban; továbbá azzal, hogy emberei kirabolják lakását, lakásába kábítószert helyeznek el. Előfordult, hogy a sértettet az ablaka előtt kívülről, egy erős testalkatú személy figyelmeztette, hogy az I. rendű terhelt élettársa nem kapta még meg a pénzt. 2007. március közepén mindezek hatására a sértett ügyvédjén keresztül és személyesen is kérte feleségét, hogy 200.000 forintot vigyen a I. rendű terhelt élettársának. Ez 2007. március 27-én megtörtént, a pénzátadásról az I. rendű terheltet élettársa tájékoztatta. Két hét múlva az I. rendű terhelt újabb összeget követelt és többször veréssel, családja elleni támadással fenyegette a sértettet. Egyszer bekapcsolódott a fenyegetésbe és pénzkövetelésbe a III. rendű terhelt is, aki az I. rendű terhelt zárkatársa volt, és egy séta alkalmával I. rendű terhelt mellett fellépett a sértettel szemben. A III. rendű terhelt ezután 200 000 forintot kért a sértettől. Ennek nyomatékaként egy ízben könyökkel mellkason vágta a sértettet és közölte vele, hogy „úgy is lesz pénz, ugye”. Az I. rendű és a III. rendű terhelt közölte továbbá a sértettel, hogy amennyiben nem fizet, akkor verni fogják, illetve elvágják a torkát. Ettől kezdve a sértett III. rendű terhelttől is tartott. Ezután az I. rendű terhelt többször fenyegette a sértettet, borotvapengét mutatott neki azzal, hogy „itt fogsz elvérezni”, néhányszor megpofozta, továbbá torkát is megragadta.
133 134
BH 2006. 277. 3/20112. számú büntető elvi határozat
39
A sértett ígéretet tett újabb összeg kifizetésére, és kérte feleségét, hogy azt vigye el az I. rendű terhelt élettársának. A sértett felesége – ügyvédjével - rendőrséghez fordult, és 2007. április 4-én a megrendezett pénzátadáskor a rendőrség közbelépett, így a pénz már nem került az I. rendű terhelt élettársa birtokába. Az elsőfokú bíróság jogi értékelése szerint a zsarolás minden eleme megvalósult. Az I. rendű terhelt pénzátadásra szólította fel a sértettet, akit ő, később pedig a III. rendű terhelt is ismételten fenyegetett, és fizikai erőszakkal adtak nyomatékot szándékuknak. A sértettet mindez – benne komoly félelmet keltve - pénzátadásra indította, ami másodszor már nem történt meg. A másodfokú bíróság szerint a III. rendű terhelt bűnösségére vont következtetés helyes, cselekménye jogi minősítése azonban társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete. A III. rendű terhelt az I. rendű terhelt társaként egy alkalommal vett részt a cselekményben, amikor szintén jogtalan haszonszerzési célzattal és testi épség elleni fenyegetéssel ő is pénzt követelt a sértettől. Ezután azonban egyáltalán nem került sor pénz átadására, mivel a sértett felesége rendőrséghez fordult. Így elmaradt a jogtalan haszon megszerzése. A III. rendű terhelt tehát megkezdte a zsarolás bűncselekményének elkövetését azzal, hogy a sértettel szemben testi épség elleni fenyegetést alkalmazott. Magatartása folytán azonban a kár nem következett be, mert a pénzátadás elmaradt. A zsarolás alanya (tettese) bárki lehet, kivéve a (2) bekezdés c.) pontjában írt esetet, ahol az alany speciális, azaz hivatalos személy. A zsarolás tettese az, aki az erőszakot, illetve a fenyegetést alkalmazza. Társtettesség akkor jön létre, ha az elkövetők a vagyoni hátrány okozása céljából szándékegységben közösen alkalmaznak erőszakot, vagy fenyegetést. Társtettesként elkövetett zsarolás esetén nem kísérlet, hanem befejezett bűncselekmény valósul meg, ha a terheltek – közösen alkalmazott erőszakkal és fenyegetéssel – szerzik meg a sértett vagyontárgyának forgalmi engedélyét és ennek birtokában csak az egyik tettestárs veszi át a követelt vagyontárgy ellenértékét. 135 A zsarolás bűntettét társtettesként - és nem bűnsegédként - valósítja meg az, aki ugyan aktív magatartást nem fejt ki, de jelenlétének félelemkeltő, fenyegető hatása van a
135
BH 2007. 401.
40
sértettre. 136A történeti tényállás szerint 2005. május végén - június elején az ügy I. r. terheltje alkalmi munkát ajánlott fel V. r. terheltnek. Közölte vele, hogy csinálnia semmit sem kell, azért van rá szükség, hogy az "intézkedések" során többen legyenek. A megállapodás alapján az I. és II. r. terheltekkel együtt V. r. terhelt megjelent a sértett házánál. Amikor csengetésükre a sértett ajtót nyitott, az I. r. terhelt egy házkutatási parancsot felmutatta közölte vele, hogy ők rendőrök, csempészett cigarettát és italt keresnek. V. r. terhelt az előszobában állva figyelte, hogy nem jön-e valaki, miközben társai átkutatták a házat. Ennek során húsz karton cigarettát és négy üveg ukrán vodkát találtak. Az összesen 79 000 forint értékű árut magukhoz vették, és felszólították a sértettet: ha nem akarja, hogy ellene feljelentést tegyenek, adjon nekik 30 000 forintot, és ne merjen telefonálni. A sértett a kért összeget átadta a II. r. terheltnek, majd a terheltek távoztak. A zsarolás bűntette kísérletének felbujtói bűnrészességét valósítja meg a bankfiók igazgatója, aki – felismerve a zsarolást megvalósító tettes cselekményét – maga javasolja, hogy a zsaroló a jogtalan követelését az ügyviteli szabálytalanságokat vétő pénztárossal szemben érvényesítse, és ennek sikere érdekében a maga részéről is a pénztárossal szemben súlyos munkajogi hátrányt helyez kilátásba.137 Bűnsegédi minőség állapítandó meg annak a terhére, aki tényállási elemet nem valósít meg, de egyéb módon (pl. figyeléssel) megkönnyíti a tettes, tettesek részére a bűncselekmény végrehajtását.138 A zsarolás bűncselekményének szubjektív tényállási elemeit vizsgálva megállapítható, hogy a zsarolás is célzatos cselekmény, amely célzat kizárólag egyenes szándékkal követhető el – az elkövető célja, hogy a passzív alanyt az erőszakkal, fenyegetéssel valamilyen magatartásra indítsa, illetve ezzel jogtalan hasznot szerezzen 139 , így a zsarolásnál is megállapítható a kétszeres célzat. Zsarolás bűntetténél a jogtalan haszonszerzési célzat megállapíthatóságához nem szükséges polgári jogi előzetes kérdés elbírálása, ha a követelés jogtalansága az ítéleti tényállás alapján egyértelműen megállapítható.140 136
1859/2008. számú büntető elvi határozat BH 1995. 551. 138 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 34. o. 139 Csemáné Váradi Erika—GilányiEszter-GörgényiIlona-Gula József-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc: Magyar Büntetőjog Különös részi ismeretek, Miskolc, 2014. Miskolci Egyetemi kiadó, 432. o. 140 BH 2009. 172. 137
41
A célzatnak azonban nem kell átfognia a kár bekövetkeztét, a károkozás tekintetében az eshetőleges szándék is elegendő.141 A zsarolás minősített eseteit a (2) bekezdés a)-d) pontjai tartalmazzák: Bűnszövetség akkor létesül a Btk. 459. § (1) bekezdés 2. pontja alapján, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet Az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel történő elkövetés a rablástól határolandó el. Zsarolást akkor kell megállapítani, ha a qualifikált fenyegetés nem közvetlen, vagy közvetlen ugyan, de nem a dolog elvételére irányuló, hanem egyéb vagyoni joggal kapcsolatos érdekre. 142 Hivatalos személyként e minőség felhasználásával történő elkövetés speciális alanyt feltételez, amelyet a Btk. 459. § (1) bekezdésének 11. pontja tételesen felsorol. Hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével történő elkövetésnél az előzővel ellentétben a tettes bárki lehet, csak színleli azt, hogy hivatalos a megbízása. Zsarolás bűntettét hivatalos minőség színlelésével követik el, akik rendőrként fellépve valótlanul állítják, hogy a sértett cége ellen nagy összegű adócsalás miatt büntetőeljárás van folyamatban, amiatt nem kizárt az előzetes letartóztatás elrendelése és az eljárás megszüntetése attól függ, hogy a sértett és munkatársai a terheltek által kért összeget megfizetik.143 A rendbeliséget annak függvényében kell megállapítani, ahány sértett ellen valósult meg a zsarolás bűncselekménye. Önbíráskodás bűntettének kísérletével halmazatban a súlyos fenyegetéssel elkövetetett zsarolás bűntette is megvalósul, ha a terhelt – miután a társa jogosnak vélt vagyoni igényének nem tud érvényt szerezni – a megfélemlített sértettet arra kényszeríti, hogy adjon át készpénzt, illetve különböző értéktárgyakat. 144 Szintén önbíráskodás bűntettét és ezzel halmazatban testi épség elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette kísérletét valósítja meg a terhelt, aki jogosnak vélt 141
BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 615. o 142 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 615. o 143 BH 2009. 344. 144 BH 2005. 135.
42
követelések kielégítése érdekében fenyegetéssel kényszeríti a sértettet aranynak látszó lánca átadására, majd két hónap múlva az eredeti tartozás uzsorakamattal növelt, jogtalan haszonnak tekintendő összegének a megszerzése céljából alkalmaz testi épség elleni fenyegetést, illetve erőszakot. 145 Hivatali visszaélés a hivatalos személyként e minőség felhasználásával elkövetett zsarolás bűntettével halmazatban nem állapítható meg. A
gyakorlatban
általában
a
zsarolásnak
a
többi
vagyon
elleni
erőszakos
bűncselekménytől való elhatárolása merül fel, amely elhatárolási problémákra - mint már ezt említettem – a fejezet végén fogok kitérni.
V/D. Önbíráskodás Btk. 368. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az önbíráskodást a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) csoportosan, d) védekezésre képtelen személy sérelmére követik el. (3) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.146 Az önbíráskodás jogi tárgyaa vagyoni jogok és a jogérvényesítés törvénytelen módja elleni védelemhez fűződő társadalmi érdek. Az önbíráskodás ugyanis nem feltétlenül sérti a vagyoni viszonyokat, de a közrend súlyos megzavarására vezethet, és mindig
145
BH 2011. 56. 2012. évi C. törvény 368. §
146
43
veszélyezteti ezáltal a köznyugalmat. Jogos a polgári jog szabályaiban elismert és érvényesíthető igény.147 Jogosnak vélt az igény, ha erről az elkövető azt feltételezi. Az önbíráskodás megvalósításánál a jogosnak vélt igény azt jelenti, hogy az elkövető az igény tekintetében (jóhiszemű) tévedésben van, mert vagy egyáltalán nincs jogos igénye, vagy nem abban a formában létezik ahogy gondolja, de feltevésének van valamilyen tényeken nyugvó jogcíme vagy alapja. 148 A bűncselekmény passzív alanya bármely természetes és jogképes személy lehet,aki ellen a kényszerítő magatartást alkalmazzák. E körben mindenkit véd a törvény, nincs tehát annak jelentősége, hogy a sértettnek jogszerűen van-e a dolog a birtokában, tehát az alanya az is lehet, aki a dolgot bűncselekmény útján szerezte, jogellenesen került hozzá.149 Az önbíráskodás bűncselekményének elkövetési magatartása a kényszerítés ami felölel minden olyan tevékenységet, amelynek eredményeként a passzív alany nem az akaratának megfelelő magatartást tanúsítja. A kényszerítést az elkövető erőszakkal vagy fenyegetéssel valósítja meg. Az erőszaknak személy ellen kell irányulnia, azonban ezen bűncselekmény esetében is – hasonlóan a zsaroláshoz – elegendő annak kisebb foka, az ún. vis compulsiva, azaz akaratot hajlító erőszak. Ha az erőszak kizárólag dolog ellen irányul, az önbíráskodás bűncselekménye nem állapítható meg. 150 Az önbíráskodás törvényi tényállásában szereplő erőszak nem csupán a személy ellen közvetlenül véghezvitt fizikai kényszer útján valósul meg, hanem akkor is, ha az erőszak közvetlenül a dolog ellen irányul ugyan, de az erőszak – amelynek hatókörében személy is van – áttevődik a személyre is. 151 Az önbíráskodás bűntettét valósítja meg, aki az elveszett birtoka visszaszerzése érdekében alkalmazott önhatalmával túllép a birtok visszaszerzéséhez szükséges mértéken, ezáltal részéről az erőszak kifejtése a birtoksérelem miatti megtorlás
147
BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 616. o 148 BH 2011. 128. 149 http://www.jogiforum.hu/publikaciok/586, Szabó Zsolt: Erőszakos vagyon elleni bűncselekmények, 2014., 40. oldal (utolsó letöltés dátuma: 2016. 03. 25.) 150 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 616. o 151 BH 1983. 177.
44
eszközévé válik.152A történeti tényállás szerint a terhelt és a sértett házasságon kívüli életközösségben éltek, kapcsolatukat azonban megszakították. A közös gyermeküket az anya, a sértett gondozza. Együttélésük alatt egy Fiat gépjárműre tettek szert. A gépkocsit – amelynek tulajdonosa a forgalmi engedély szerint a sértett volt - az életközösség megszakadásakor a terhelt magával vitte, bár annak közterheit továbbra is a sértett viselte. A sértett több alkalommal jelezte is, hogy a jármű használatára igényt tart. 2008. január 11-én a terhelt a járművel a sértett házához hajtott, hogy a közös gyermeküket láthatás céljából magával vigye. A terhelt indulás előtt beszállt a gépjárműbe, és a gyermeket középre ültette; a sértett pedig beült a jármű bal első ülésébe, és kihúzta a műszerfalból a gépkocsi indítókulcsát, közölve a terhelttel, hogy a jármű használatára igényt tart. A terhelt annak érdekében, hogy visszaszerezze az indítókulcsot, bal kezével megragadta a sértett jobb csuklóját, majd jobb kezével ököllel, közepes erővel, legalább három alkalommal megütötte a sértett homlokát és orrát. A gyermek az első ütést követően a sértett felszólítására kiszállt az autóból, és ezt követően az autó mellett állt. A sértett az erőszak hatására kiejtette kezéből a kulcsot; a jelentős fizikai erőfölényben lévő terhelt mindkét lábával több alkalommal megrúgta a sértett testét, aki emiatt hanyatt kiesett az autóból. Ezután a terhelt az autó ajtaját becsukva a helyszínről elhajtott. Védekezés közben a sértett elszakította a terhelt pólóját, valamint nyakláncát. A fenyegetés esetében a Btk. 459. § (1) bekezdés 7. pontja az irányadó, azaz súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Az önbíráskodás bűntette megvalósul, ha a terheltek a sértettet – közvetlenül, illetve élettársa útján – megveréssel, súlyos egészségromlás okozásával, kamionja elvételével fenyegetve, gyermeke bántalmazása kilátásba helyezésével kényszerítik a tartozása megfizetésére.153 Megvalósítja az önbíráskodást az az elkövető is, aki az általa jogosnak vélt anyagi követelésének az érvényesítése érdekében a sértett testi épségét közvetlenül fenyegetve szerez érvényt a vagyoni igényének. 154Az ítéleti tényállás szerint a terhelt megjelent a sértett házánál azért, hogy a még el nem számolt igényére 60.000,-Ft készpénzt követeljen. A terhelt és sértett között az utcán vita alakult ki, a sértett nem akarta a készpénzt átadni, ekkor a terhelt megveréssel fenyegette a sértettet, aki félelmében a házba menekült. Az agresszív terhelt utánament és a házban
152
16/2012. számú büntető elvi határozat BH 2004. 309. 154 BH 2001. 358. 153
45
lévő 2 másik személy jelenlétében megfenyegettek, hogy „ha 5 percen belül nem lesz itt a pénzt, összetöröm a csontjaidat”. Eközben a mobiltelefonját a füléhez tartva olyan tartalmú beszélgetést folytatott, amelyből arra lehetett következni, hogy a sértett további személyek megjelenésére is számíthat. A történtek hatására a sértett 30.000,-Ft-ot átadott a terheltnek. Az erőszak vagy fenyegetés hatására a kényszerített személy valamilyen vagyoni joghatású magatartást tesz (aktív magatartást fejt ki) nem tesz (azaz annak megtételétől tartózkodik), vagy eltűri (passzív marad), hogy vele szemben tanúsítsanak olyan vagyoni joghatású magatartást, ami a jogos vagy jogosnak vélt igény kielégítését célozza.155 Nem valósul meg önbíráskodás, ha a feljelentés kilátásba helyezése a szabálysértéssel okozott kár megtérítésének szorgalmazása céljából történik.156 Az önbíráskodás bűntette megvalósul, ha a terhelt a tulajdonában álló lakásban lakó, idős életkorú és combnyaktörés utáni állapotban lévő sértettet – a lakásban előzetes értesítés nélkül a társaival közösen megjelenve – annak akarata ellenére a fia lakásába költözteti, megakadályozva abban is, hogy a s értett a fiával telefonon érintkezésbe lépjen.157 Az önbíráskodás materiális bűncselekmény, a törvényi tényállás eredményt tartalmaz, azt, hogy a passzív alany valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. Az önbíráskodás befejezetté azáltal válik, hogy a passzív alany valamit tesz, nem tesz vagy eltűr. Az önbíráskodás bűncselekményének a befejezett alakzata valósul meg, ha a sértettnek az erőszakkal vagy fenyegetéssel történt kényszerítés hatására ténylegesen el kellett tűrnie a birtokán lévő dolognak az elkövető által történő elvételét.158 A bűncselekmény az erőszak vagy a fenyegetés kifejtésével lép kísérleti szakba. Mindaddig befejezetlen a kísérlet, amíg a passzív alany nem kényszerül az elkövető akarata szerinti tevésre, nem tevésre vagy eltűrésre. Ekkor még lehetséges a kísérlettől való önkéntes elállás. Az önbíráskodás bűncselekményére nézve is irányadóak a 4/2002. BJE-ben az önkéntes elállásra nézve kifejtettek, mely szerint: befejezetlen a kísérlete mindaddig, amíg a passzív alany nem kényszerül a tettes akarata szerinti magatartásra,
155
Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 42. o. 156 BH 1979. 405. 157 BH 2001. 101. 158 BH 1996. 507.
46
ezért az önkéntes elállás nem kizárt. Az elállás akkor állapítható meg, ha ráutaló körülményekből a tettes visszalépésére lehet következtetést levonni. 159 A bűncselekmény alanya tettesként bárki lehet, tehát nem csak az, akinek a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénye mutatkozik, hanem az is, aki más személy ilyen vagyoni igényeit kívánja érvényesíteni a nem megengedett módon.160 Társtettesség jön létre, ha az elkövetők szándékegységben, közösen alkalmaznak erőszakot vagy fenyegetést. Az önbíráskodás bűntettét társtettesként és nem bűnsegédként követi el az a terhelt, aki – társaival szándékegységben – úgy vesz részt a bűncselekmény elkövetésében, hogy társai – fenyegetéssel – arra kényszerítik a sértettet, hogy ismerje el lopás elkövetését a munkáltatója sérelmére, a terhelt pedig a beismerést tartalmazó jegyzőkönyvet elkészíti és aláíratja a fenyegetés hatása alatt álló sértettel.161 Szintén társtettese és nem bűnsegédje az önbíráskodás bűntettének az, aki – nem vesz részt a sértett tartozását elismerő nyilatkozat kikényszerítése érdekében történő bántalmazásban, de e történések tudatában, társaival szándékegységben a már bántalmazott sértettel olyan tartalmú jegyzőkönyvet írat alá és ezzel válik a bűncselekmény befejezetté. 162 Felbujtóként követi el az önbíráskodást, az aki a tettes, tetteseket rábírja arra, hogy erőszakot vagy fenyegetést alkalmazva kényszerítsék a sértettet az egyébként akaratával ellentétes magatartásra. Bűnsegédi felelősség megállapítása lehetséges azon személy terhére, aki tényállási elemet nem valósít meg, de egyéb módon (pl. figyeléssel) megkönnyíti a tettes, tettessek részére a bűncselekmény végrehajtását. 163 Az önbíráskodás bűncselekményének szubjektív tényállási elemeit vizsgálva megállapítható, hogy az önbíráskodás célzatos bűncselekmény mivel az elkövető célja egyértelműen az, hogy a jogos vagy jogosnak vélt igényét érvényesítse, és csak egyenes szándékkal követhető el.
Az önbíráskodás bűntette célzatos bűncselekmény,
megvalósulásának pedig az a feltétele, hogy a tettes az erőszakot vagy fenyegetést jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének az érvényesítése végett fejtse ki.164
159
1683/2007. számú büntető elvi határozat Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet, 42. o. 161 BH 2005. 89. 162 BH 2004. 445. 163 Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7.kötet, 43. o. 164 BH 1999. 10. 160
47
Az önbíráskodás bűntettének minősített eseteit a Btk. 368. § (2) bekezdése tartalmazza, ezeket súlyosabban rendeli büntetni a törvény. A minősített esetek az önbíráskodás esetén három csoportba sorolhatóak: -
az elkövetés módja szempontjából fegyveres és felfegyverkezve történő elkövetés;
-
a társas elkövetés szempontjából a csoportos elkövetés;
-
a passzív alany szempontjából a védekezésre képtelen személy sérelmére történő elkövetés.
Fegyveresen követi el a bűncselekményt, a Btk. 459. § (1) bekezdés 5. pontja alapján, aki fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki a.) lőfegyvert, b.) robbanóanyagot, c) robbantószert,
d) robbanóanyag
vagy
robbantószer
felhasználására
szolgáló
készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával fenyegetve követi el. Felfegyverkezve követi el a bűncselekményt, a Btk. 459. § (1) bekezdés 6. pontja alapján, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál. Csoportosan követik el a bűncselekményt a Btk. 459. § (1) bekezdés 3. pontja alapján, ha az elkövetésben legalább három személy vesz rész. Védekezésre képtelen az olyan személy, a Btk. 559. § (1) bekezdés 23. pontja alapján, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. Az önbíráskodás törvényi tényállásának speciális jellemzője, hogy büntethetőséget kizáró okot is megállapít. Eszerint nem fele önbíráskodásért a tettes azon esetekben, amikor más jogszabályok – például polgári jog – önhatalmú fellépést engednek meg. Ilyen ha a tettes a birtokvédelem körében jár el igényének érvényesítése érdekében. 165 A rendbeliséget a passzív alanyok száma szerint kell megítélni, nem pedig a vagyoni igények száma szerint. Ugyanazon vagyoni igény több alkalommal történő érvényesítése természetes egységet képez. Ha különböző magatartásokkal, több
165
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 528. o.
48
időpontban, de rövid időn belül érvényesíti az elkövető a vagyoni igényt, folytatólagosság állapítható meg.166 Bűnhalmazatban megállapításának van helye, ha az elkövető a jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének érvényesítése során a személy ellen irányuló erőszakos magatartása folytán a sértettnek 8 napot meg nem haladó gyógytartamú sérülést okoz. 167 Önbíráskodás bűntettét és ezzel halmazatban testi épség elleni fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette kísérletét valósítja meg a terhelt, aki jogosnak vélt követelések kielégítése érdekében fenyegetéssel kényszeríti a sértettet aranynak látszó tárgya átadására, majd két hónap múlva az eredeti tartozás uzsorakamattal növelt, jogtalan haszonnal tekintendő összegének a megszerzése céljából alkalmaz testi épség elleni fenyegetést, illetve erőszakot. 168 Az önbíráskodás bűntettének kísérlete és súlyos testi sértés bűntette mellett magánlaksértés vétségének is minősül a három vádlott cselekménye, akik a sértett lakásába bemennek a sértettet – 8 napon túl gyógyuló sérülést okozva – bántalmazzák és azt követelik tőle, hogy az ismerősük gépkocsijában a rongálással okozott kárt térítse meg. 169 Az emberrablás bűntette az önbíráskodás bűntettével speciális viszonyban van, ezért az önbíráskodás helyett akkor is emberrablást kell megállapítani, ha a tettesek a személy elleni erőszakos és kvalifikált (élet vagy a testi épség elleni közvetlen) fenyegetéssel a személyi szabadságuktól megfosztott sértettek szabadon bocsátását a jogosnak vélt vagyoni igényük kikényszerítésétől tették függővé. 170 Az emberrablás és nem önbíráskodás bűntette valósul meg, ha az elkövetők a sértettet a helyváltoztatás szabadságától valamely követelés teljesítésének a kikényszerítése céljából megfosztják, és személy elleni erőszak, illetőleg a testi épség elleni közvetlen
166
Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7.kötet, 45. o 167 BH 1998. 572. 168 BH 2011. 56. 169 BH 1998. 4. 170 BH 2001. 413.
49
fenyegetés alkalmazásával arra kényszerítik, hogy mindaddig velük maradjon, amíg a sértett hozzátartozója az akár jogos, akár jogtalan követelésüket nem teljesíti.171 V/E. Elhatárolási kérdések
Rablás és zsarolás elhatárolási problémái tekintetében ki kell emelni, hogy elsősorban az elhatárolási szempont az elkövetési tárgy. Míg a rablás elkövetési tárgya idegen és értékkel rendelkező dolog, addig a zsarolás esetében a törvényi tényállás nem jelöl meg elkövetési tárgyat, mivel a cselekmény dolgoknak és jogoknak az elvonására egyaránt irányulhat. A zsarolás eredmény-bűncselekmény, a rablás azonban immateriális bűncselekmény.172 Abban az esetben, ha az erőszaknak vagy minősített fenyegetésnek a célja nem dolog, hanem valamilyen vagyoni jog megsértése, szintén rablás helyett zsarolás állapítható meg.173 A különbség a fenyegetés jellegében is mutatkozik, a rablásnál a fenyegetésnek közvetlennek, élet vagy testi épség ellen irányulónak kell lennie, addig a zsarolásnál a közvetlenség nem feltétel, továbbá nem szükséges, hogy élet vagy testi épség ellen irányuló legyen. Ha a passzív alany nem a helyszínen jelen lévő személy, illetve ha a dolgot nem a helyszínen, hanem később adja át, szintén zsarolás bűntetteként minősül. Az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel történő elkövetés a rablástól határolandó el. Zsarolást akkor kell megállapítani, ha a qualifikált fenyegetés nem közvetlen, vagy közvetlen ugyan, de nem a dolog elvételére irányuló, hanem egyéb vagyoni joggal kapcsolatos érdekre. 174 A rablás és zsarolás elhatárolása szempontjából a sértett oldaláról is vizsgálni kell, hogy az elkövető által alkalmazott kényszer az akaratot lenyűgöző, illetőleg azt csupán hajlító jellegű volt-e.175 171
BH 2002. 470. Sisák Noémi: A rablás és zsarolás elhatárolása, Ügyészek lapja, 2012/19. évf. 4. szám, 26. o. 173 Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 521. o. 174 BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. 615. o 175 BH 1985. 303. 172
50
A vagyoni érték megszerzése céljából lőfegyver használatának a kilátásba helyezésével történő közvetlen fenyegetés (csőre töltéssel egyidejűleg lövés leadására utaló kijelentések) lenyűgöző hatásúak, ezért az ilyen elkövetési magatartás esetén nem zsarolás, hanem az egyéb feltételek fennállása mellett rablás megállapításának van helye.176 Rablás megállapításának van helye – és nem zsarolásnak – abban az esetben, ha a sértett a közvetlen fenyegetés hatására –a védekezést reménytelennek látva – a birtokában lévő dolgot ellenállás nélkül adja át a támadónak.177 Nem rablás, hanem zsarolás valósul meg, ha a jogtalan haszonszerzési célzattal cselekvő elkövető a sértettel szemben az erőszakot nem közvetlenül az értékkel bíró dolog átadásának a kikényszerítése érdekében alkalmazza.178 Rablás helyett zsarolást kell megállapítani akkor, ha az idegen dolog jogtalan eltulajdonítása végett alkalmazott fenyegetés közvetlenül nem irányul a sértett élete vagy testi épsége ellen. 179 A rablás helyett zsarolásnak minősül az elkövető cselekménye ha a sértett értékének elvétele nem az alkalmazott erőszak vagy fenyegetés hatása alatt, hanem attól időben eltérően, később történik. 180 Elhatárolási probléma merül fel abban az esetben is, ha az elkövető célja egy dolog megszerzése, azonban a cselekmény ingatlannal vagy vagyoni jogokkal kapcsolatos, a helyes minősítés zsarolás bűntettének minősített esete. 181 A rablás és kifosztás elhatárolásával hangsúlyozandó, hogy amennyiben a dolog elvételére irányuló szándék az erőszak vagy a fenyegetés kifejtése után keletkezik, akkor kifosztás állapítható meg. A kifosztásnál az erőszak, illetve a fenyegetés nem célzatos, azok eredetileg más bűncselekmény részét képezték és az elkövetőben később alakul ki az eltulajdonítási szándék. Nem rablás, hanem kifosztás valósul meg, ha az öntudatlan állapotba helyezés alkohol vagy bódító szer használatával, de nem a sértett akarata ellenére vagy tudta nélkül – ám 176
BH 1995. 383. BH 1993. 284. 178 1297/2005. számú büntető elvi határozat 179 BH 2006. 182. 180 BH 1995. 557. 181 Csemáné Váradi Erika—GilányiEszter-GörgényiIlona-Gula József-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc: Magyar Büntetőjog Különös részi ismeretek, Miskolc, 2014. Miskolci Egyetemi kiadó, 449. o. 177
51
az elkövető rábíró magatartásának hatására – történik, valamint ha a sértett védekezésre képtelen állapotát nem a tettes időzi elő, vagy azt
nem a jogtalan eltulajdonítás
érdekében teszi. 182 Amennyiben az elkövető jogtalan eltulajdonítási célzata már az erőszak vagy a közvetlen fenyegetés kifejtése előtt vagy alatt is fennállt, az idegen dolog ilyen módon történő elvétele nem kifosztás, hanem rablás.183 Ha az elkövetőnek a pénz megszerzésére irányuló szándéka a sértett bántalmazásakor már fennállott és nem azt követően keletkezett: rablás és nem pedig kifosztás valósul meg. 184 A rablás helyett kifosztás bűntettének megállapítása indokolt, ha egyértelműen nem bizonyítható, hogy a bántalmazás a sértett értékeinek megszerzésére irányult és a dolog elvételére irányuló szándék az elkövetőben a bántalmazást követően alakult ki.185 Rablás valósul meg kifosztás helyett abban az esetben is, ha az eredetileg más okból alkalmazott erőszak a dolog elvétele érdekében folytatódik és válik lenyűgöző erejűvé.186 A korábbi erőszak hatására már védekezésre képtelen sértettel szemben újabb erőszak alkalmazása, majd ezt követően a sértett pénzének elvétele rablásnak és nem kifosztásnak minősül.187 A rablás és önbíráskodás elhatárolása szempontjából fontos megemlíteni, hogy a jogtalan támadás során a megtámadott által okozott kár nem tekinthető a támadó jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének, így ennek érvényre juttatására hivatkozással a megtámadott
ingóságai
megszerzésére
irányuló
erőszakos
magatartás
nem
önbíráskodás, hanem rablás bűntettének minősül. 188 Rablás bűntettét és nem önbíráskodást valósítanak meg azok az elkövetők, akik pénzért vállalkoznak a sértett bántalmazójának a megverésére, majd a kikötött pénzt eredménytelenül követelve a sértettet a lakásán bántalmazzák és az értékeit elveszik.189 182
Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013., 521. o. 183 BH 2010. 292. 184 BH 1991. 270. 185 BH 1998. 323. 186 BH 1984. 437. 187 BH 1996. 245. 188 BH 2011. 243. 189 BH 1992. 157.
52
Rablás helyett azonban önbíráskodás bűntette valósul meg, ha a vádlott a s értett részére elvégzett munkájának az ellenértékét követeli fenyegetéssel. 190 Kártyanyereségnek erőszakkal visszavétele esetén rablás helyett önbíráskodást kell megállapítani.191 A rablás és a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás elhatárolása szempontjából annak van meghatározó jelentősége, hogy a fizikai erőszak személy vagy dolog ellen irányule.192 A kifosztásnak a zsarolástól való elhatárolása a fenyegető magatartás súlyossága alapján történik. Kifosztás helyett zsarolás bűntette valósul meg, ha a tettes nem élet vagy testi épség ellen irányuló fenyegetéssel kényszeríti a sértettet az értékeinek átadására.193 A kifosztás és a lopás elhatárolása szempontjából kiemelendő, hogy kifosztásánál az elkövető nem az idegen dolog elvétele céljából alkalmazza az erőszakot avagy az élet vagy testi épség elleni fenyegetést, hanem más célból, de az ennek hatása alatt álló személytől veszi el jogtalan eltulajdonítási szándékkal, azonban ha az elkövető a más által alkalmazott erőszak vagy fenyegetés hatása alatt álló sértettől veszi el az idegen dolgot, de az erőszakot alkalmazó személlyel fennálló akarategység hiányában kifosztás megállapítására nem kerülhet sor, ekkor az elkövető cselekménye dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntette.194 Nem lopás hanem kifosztás valósul meg, ha a garázdaságot elkövető terhelt fogásából menekülő sértett által hátrahagyott ingóságot az elkövető nyomban az erőszak alkalmazását követően eltulajdonította. 195 A zsarolás és önbíráskodás elkövetési magatartásai azonosak, a két bűncselekmény az eltérő célzat alapján határolható el egymástól. Az önbíráskodás esetében az elkövető jogos, vagy jogosnak vélt vagyoni igényének kíván érvényt szerezni, míg a zsarolásnál
190
BH 1999. 246. BH 1988. 168. 192 BH 1992. 228. 193 BH 1996. 348. 194 BH 1985. 176. 195 BH 1983. 188. 191
53
a célzat jogtalan haszonszerzésre irányul, tehát a követelés jogossága az elhatárolási szempont. 196 Az önbíráskodás és a zsarolás elhatárolása szempontjából annak van meghatározó jelentősége, hogy önbíráskodás esetén az elkövető tudata nem fogja át az általa erőszakkal vagy fenyegetéssel kikényszerített igény jogtalan voltát; a zsarolás elkövetőjének a tudata viszont átfogja az igény jogtalan voltát és a szándéka jogellenes vagyoni haszonszerzésre irányul.197 Nem önbíráskodást, hanem zsarolást követ el, aki az uzsorakamat megfizetésének kikényszerítése érdekében alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést.198 A Btk. 195. §-ában szabályozott kényszerítés bűntette - aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő - csak abban az esetben állapítható meg, ha nem valósul meg más bűncselekmény. Ilyenkor a bíróságnak először azt kell vizsgálnia, van-e olyan más büntetendő magatartás, amely a kényszerítés mellett egyéb, speciális elemet is tartalmaz, ugyanis ebben az esetben önbíráskodás vagy zsarolás bűntettét lehet megállapítani. Ez esetben akkor is e más bűncselekményért felel az elkövető, ha annak törvényi büntetési tétele megegyezik a kényszerítésével.
196
BH 2011. 218. BH 1999. 293. 198 BH 2009. 266. 197
54
VI. Melléklet A Mezőkövesdi Járási Ügyészség illetékességi területén a 2012. évi C. törvény hatályba lépése óta, azaz 2013. július hó 1. napjától kezdődően nem fordult elő nagy számban olyan vagyon elleni erőszakos bűncselekmény, amely azóta már jogerősen be is fejeződött volna, - rablás és kifosztás bűntette igen, ellenben zsarolás és önbíráskodás bűntette nem – azonban pár esetet szeretnék a szakdolgozatom mellékleteként bemutatni:
1.) A vádirat alapján az alábbi történeti tényállás állapítható meg: A sértett 2013. október 3-án egy kis falu presszójában italozott I. r. és II. r. gyanúsítottak társaságában, majd az italozást követően az esti órákban egy másik italboltban folyatta tovább az italozást, ahol több más ismerősével együtt szórakozott, de I. r. és II. r. gyanúsítottaknak is kért italt, amelyet a nála lévő és a derekára erősített övtáskában tartott, amelyben eredetileg 28.000,-Ft készpénz volt. A sértett a szórakozóhelyről 22 óra körüli időben, ittas állapotban egy utcabelije kíséretében gyalogosan, a kerékpárját maga mellett tolva távozott, azonban az utcabelije 50 méter megtétele után a sértettet magára hagyta. Amikor ezen utcabeli visszaért a kocsmába, I. r. és II. r. gyanúsítottak még ott tartózkodtak, II. r. gyanúsított megkérdezte tőle, hogy hol jár a sértett. Miután
közölte a gyanúsítottal, hogy a sértett merre járhat, a
gyanúsítottak a sértett után eredtek. 22 óra 30 perc körüli időben a sértett a lakásától kb. 50 méterre járt, amikor I. r. gyanúsított a közelébe ért, ezért a sértett megfordult és odaszólt neki, hogy „Mit akarsz?, majd haladt tovább. I. r.
gyanúsított azonban futva utolérte a sértettet,
hátulról tarkón ütötte, majd egy gyors, erőteljes mozdulattal leszakította az övtáskát a derekáról. Amikor a sértett megfordult látta, hogy I. r. gyanúsított futva távozik az úton. Az övtáskában 18.000,-Ft készpénz, egy mobiltelefon, 2 lakáskulcs és pár szem rágógumi volt. A cselekménnyel egyidőben II. r. gyanúsított kb. 120 méter távolságra állt és kiabált I. r. gyanúsítottnak, hogy „Vedd el és gyerünk!”.
55
Az ügyészség a Btk. 365. § (1) bekezdés a.) pontjába ütköző és aszerint büntetendő rablás bűntettének megállapítására tett indítványt, mely cselekmény II. r. gyanúsított bűnsegédként követett el. A járásbíróság az ügyész indítványát alaposnak találta és az ügyészi indítványnak megfelelően mondta ki bűnösnek I. r. és II. r. vádlottakat, amely ítéletet a vádlottak és védőik fellebbezése folytán a törvényszék, mint másodfokú bíróság is helybenhagyott. Ebben az esetben az elkövetési tárgy a sértett tulajdonában álló övtáska a benne lévő értékekkel, amelyet I. r. vádlott a célcselekmény megvalósulása érdekében – annak jogtalan megszerzése – az eszközcselekményével, azaz a hátulról történő tarkón ütéssel és a sértett övtáskájának erőszakos letépésével – valósított meg. A passzív alany egyértelműen a sértett, ő volt a dolog birtokosa és az is, aki az erőszak hatása alatt állt. Az elkövetési magatartás ez esetben a Btk. 365. § (1) bekezdésé a.) pontjában szabályozott magatartás, azaz I. r. vádlott erőszakot alkalmazott, amellyel a sértett fizikai ellenállását leküzdötte. A cselekménye alanya, azaz tettese I. r. vádlott aki a cél- és eszközcselekményt végrehajtotta, míg II. r. vádlott azon magatartása, hogy ismerte I. r. vádlott célzatát és azzal egyetértve erősítette a jogtalan eltulajdonítási szándékát a „vedd és és gyerünk!” felszólítással pszichikai bűnsegélyként értékelte a bíróság. A célzat és az egyenes szándék a történeti tényállásból egyértelműen kitűnik, hiszen a kocsmában megkérdezve, hogy a sértett merre jár és tudva arról, hogy a sértettnél készpénz van, utánaeredtek. A bűncselekmény tárgyi súlyát mutatja, hogy a büntetett előéletű I. r. és II. r. terheltek előzetes letartóztatásban voltak, valamint a járásbíróság I. r. vádlottat – a más ügyben kiszabott próbára bocsátás megszüntetése mellett – halmazati büntetésül 5 év 6 hónap börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, míg II. r. vádlottat 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte.
56
2.) A vádirat alapján az alábbi tényállás állapítható meg: A vád tárgyát képező cselekmény előtt 3 nappal a gyanúsított ismertségi körébe tartozó három személy faárusítás okán már megjelent a 81 éves sértett és felesége családi házánál. Ekkor a sértettek a pontosan meg nem állapítható személyazonosságú személyektől 43.000,-Ft értékben vásároltak fát. A sértett felesége fáért járó pénzt bent a lakásban előkészítette, megszámolta, majd kivitte az udvarra és ott kiszámolta a faárus személynek, ezt követően az ismeretlen személyek távoztak a sértettek portájáról. 2013. október 10-én reggel 8 óra körüli időben a gyanúsított ismeretlen társával megjelent a 81 éves sértett lakóházánál, majd a nyitott kapun keresztül mindketten bementek az udvarra, ahol az akkor egyedül otthon lévő sértett tartózkodott. a gyanúsított és társa előtt közülték a sértettel, hogy hoztak neki valamit, mire a gyanúsított megfogta a sértett kezét és erőszakkal, akarata ellenére hátra csavarva, a másik karját pedig egyik kezével az ismeretlen személy fogta meg, ma másik kezét pedig a sértett nyaka elé tette, mintha meg akarná szorítani. A gyanúsított és társa a sértettet oly módon a lakásba vezették és ott a gyanúsított azzal a felszólítással, hogy amennyiben nem ad neki pénzt, „halál fia” lesz, pénzt követelt tőle és felszólította, hogy mondja meg, hogy hol tartja a pénzét. Az idős sértett a fenyegetés hatására megmondta, illetve megmutatta, hogy a pénzt a konyhában egy használaton kívüli gázkonvektor dobozában tartják. A gyanúsított ezt követően a konvektorban elrejtett befőttesüvegből kivette az abban tárolt 580.000,-Ft készpénzt, azt eltulajdonítási szándékkal magához vette és az ismeretlen személlyel együtt távozott a helyszínről. Az ügyészség a Btk. 365. § (1) bekezdés a.) pontjába ütköző, a (3) bekezdés g.) pontja szerint minősülő és büntetendő, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére, társtettesként elkövetett rablás bűntettének megállapítására tett indítványt. A járásbíróság az ügyész indítványát alaposnak találta és az ügyészi indítványnak megfelelően mondta ki bűnösnek a vádlottakat, amely ítéletet a vádlott és védője fellebbezése folytán a törvényszék, mint másodfokú bíróság is helybenhagyott a bűnösség és helyes minősítés tekintetében.
57
Ebben az esetben az elkövetési tárgy a sértett tulajdonában lévő elrejtett készpénz l, amelyet a vádlott és ismeretlen társa – úgy hogy előtte ismerősei „feltérképezték a terepet” a célcselekmény megvalósulása érdekében – a pénz jogtalan megszerzése – az eszközcselekményükkel, azaz erőszak és fenyegetés alkalmazásával – valósítottak meg. A passzív alany ez esetben is egyértelműen a sértett, ő volt a dolog birtokosa és az is, aki az erőszak és fenyegetés hatása alatt állt. Az elkövetési magatartás ez esetben a Btk. 365. § (1) bekezdés a) pontjába szabályozott magatartás, azaz a vádlott erőszakot és minősített fenyegetést alkalmazott, amellyel a sértett fizikai ellenállását leküzdötte. A cselekménye alanya, azaz tettese a vádlott aki a cél- és eszközcselekményt végrehajtotta, azonban mindezen cselekményt ismeretlen társával szándékegységben tette, így a cselekménye társtettesként elkövetettként minősül. A célzat és az egyenes szándék a történeti tényállásból egyértelműen kitűnik, hiszen, előre feltérképezték azt, hogy az idős sértett tart-e otthon nagyobb összegű készpénzt és ezt követően „rátámadtak” az idős sértettre és a pénzt követelték, amelyet meg is szereztek. A bűncselekményt 82 éves idős sértett sérelmére követték el, így a rablás bűntettének minősített esete volt megállapítható, azaz a Btk. 365. § (1) bekezdés a.) pontjába ütköző, a (3) bekezdés g.) pontja szerint minősülő és büntetendő, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett rablás bűntette. A bűncselekmény tárgyi súlyát mutatja itt is, hogy a büntetett előéletű terhelt előzetes letartóztatásban volt, valamint a járásbíróság I. r. vádlottat 7 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte és megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A törvényszék, mint másodfokú bíróság annyiban változtatta meg az első fokú bíróság ítéletét, hogy a vádlott a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható.
58
3.) A vádirat alapján az alábbi tényállás állapítható meg: A gyanúsított kenyérvásárlás közben meglátta, hogy a mellette álló sértettnél nagyobb összegű készpénz van, ezért csatlakozott a sértetthez, őt előbb elkísérte a postára, majd rábírta a sértettet arra, hogy a nap folyamán együtt betérjenek több italboltba és azokban a sértett nagyobb mennyiségű szeszesitalt fogyasszon el. Az utolsó italfogyasztás helyén a sértett annyira ittas állapotba került, hogy egyensúlyát elveszítve elesett, ezért őt a gyanúsított a lakásához kísérte, majd közösen bementek a házba, ahol a gyanúsított a sértettet lefektette. Ezt követően a gyanúsított – kihasználva, hogy az általa lerészegített sértett elaludt és nincs olyan helyzetben, hogy a nála lévő értékek jogtalan elvételét megakadályozza – jogtalan eltulajdonítási szándékkal kivett a sértett hűtőszekrényéből 1 kg párizsi felvágottat, az ingatlan udvarán lévő melléképületből pedig egy kulcscsomót, illetve a ház udvaráról elvette a sértett kerékpárját. Az ügyészség a Btk. 366. § (1) bekezdés a.) pontjába ütköző és aszerint büntetendő, kifosztás bűntettének megállapítására tett indítványt. A járásbíróság az eljárást végzésével megszüntette, mivel a vádlott elhalálozott. Ebben az esetben az elkövetési tárgy a sértett tulajdonában lévő értékek, azaz a párizsi felvágott, a kulcs és a kerékpár, amelyet I. r. vádlott a célcselekmény megvalósulása érdekében – annak
jogtalan megszerzése – az eszközcselekményével, azaz a
lerészegítéssel valósított meg. A passzív alany egyértelműen a sértett, ő volt a dolog birtokosa és az is, aki az eszközcselekmény „áldozata” lett. Az elkövetési magatartás ez esetben a Btk. 366. § (1) bekezdés a) pontjába szabályozott magatartás, azaz a vádlott a nap folyamán lerészegítette a sértettet, aki ennek hatására elaludt és így a vádlott értékeket tudott tőle elvenni. A cselekménye alanya, azaz tettese egyértelműen a vádlott aki a cél- és eszközcselekményt végrehajtotta. 59
A célzat és az egyenes szándék a történeti tényállásból egyértelműen kitűnik, hiszen, miután a készpénzt meglátta a sértettnél, rábírta őt arra, hogy a nap folyamán italozzanak együtt, majd miután lerészegedett a sértett, őt hazavitte és értékek után kutatott és talált is olyat, amit jogtalanul magához vett. A bűncselekmény tárgyi súlyát mutatja itt is, hogy a többszörösen büntetett előéletű gyanúsítottal szemben az ügyészség börtönbüntetés kiszabását és mellékbüntetésül közügyek gyakorlásától eltiltás mellékbüntetést indítványozott.
60
VII. Összegzés
„Mit tud a rablásról? – fordult a tiszt Senki Alfonzhoz. Rablás olyan módja a vagyonszerzésnek, amellyel egy vagy több ember megkísérli, hogy mások jogos
tulajdonát
erőszakkal
megszerezze
és
bitorolja!” Rejtő Jenő (P. Howard): Az elátkozott part
A szakdolgozatom témáját képező erőszakos vagyon elleni bűncselekmények tekintetében elmondható, hogy ezek olyan bűncselekmények, amelyek az ország lakosságának egészét érintik, hiszen – különösen a rablás – olyan bűncselekmény, amely nem követel meg semmilyen kapcsolatot az elkövetővel, míg a kifosztásnál például a lerészegítés esetében, míg a zsarolás és önbíráskodás esetében szerintem valamilyen ismertségnek, vagy kapcsolatnak általában lennie kell az elkövető és a passzív alany között. A rablás esetében azonban gyakori az olyan előfordulás, hogy előtte semmilyen érintkezés, találkozás nem volt a tettes és sértett között, mégis valamiért megtámadja, gondolok itt egy utcán való támadásra, de akár egy mostanában elszaporodott „traffikrablás” esetén sem volt előtte semmilyen kontaktus a bűncselekmények elkövetői és a megtámadott személyek között. A
szakdolgozatom megírása közben a szakirodalmak tanulmányozása során és
megpróbáltam minél részletesebben kifejteni az egyes bűncselekmények tényállásainak elemzését. Akkor, amikor még csak anyagot gyűjtöttem a dolgozathoz úgy gondoltak, hogy a Bírósági Határozatok az elhatárolási kérdéseknél lesznek csak segítségemre, nem is számítottam rá, hogy a vizsgált négy bűncselekmény tekintetében ilyen számos Bírósági Határozat, valamint elvi bírósági határozat született, így megpróbáltam a lehető legtöbbet beépíteni a diplomamunkámba. Néhány, számomra is érdekesnek tűnő jogeset kapcsán a határozatokban szereplő történeti tényállás is bekerült az elemzéseim közé. Laikusként nem gondoltam volna, hogy ilyen szerteágazó és bonyolult ezen bűncselekmények tényállásainak elemzése és bár láttam a rendőrök és az ügyészek 61
munkáját, azonban a mögötte lévő tudást és kutatómunkát nem. Ahhoz, hogy a történeti tényállást pontosan tudják minősíteni, el tudják döntetni, hogy a bűncselekmény megvalósult-e, azt csak minden törvényi tényállási elem részletes vizsgálata után tudják eldönteni. Nem irigylem a helyszínen intézkedő rendőrök munkáját, ha egy cselekményről szinte rögtön el kell dönteniük, hogy az valóban bűncselekmény-e, elrendelik-e a nyomozást vagy sem, illetve a nyomozás lefolytatása során minden olyan bizonyítékot beszerezzenek amely pontosan alátámaszt minden törvényi tényállási elemet ahhoz, hogy nyugodt szívvel tudják az ügyészségnek megküldeni az iratokat, amely iratok alapján az ügyész dönteni tud a vádemelés kérdésében. Összességében a témaválasztásomkor nem gondoltam, hogy ilyen „kemény fába vágom a fejszémet” ezen bűncselekmények kiválasztásakor bár az ügyészségen megismert történeti tényállások mindig is felkeltették az érdeklődésemet, a törvényi tényállásuk elemzése közel sem volt ennyire egyszerű. Számomra jó érzés volt, hogy az ügyészég illetékességi terülten elkövetett néhány ilyen bűncselekményt beleépíthettem a szakdolgozatomba, mert most már teljesen más szemmel tekintek ezekre a tényállásokra, „belelátok” abba, hogy hogyan születik meg egy történeti tényállás alapján annak helyes jogi minősítése. Remélem a szakdolgozatommal segítségére leszek azoknak, akik a jövőben ezen vagyon elleni erőszakos bűncselekmények tekintetében szeretnének válaszokat kapni kérdéseikre.
62
Felhasznált irodalom: BelovicsErvin-Molnár Gábor Miklós-Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész a 2012. évi C. törvény alapján Budapest, 2013. HVG Orac Lapkiadó Kft. Csemáné Váradi Erika – Gilányi Eszter – Görgényi Ilona - Gula József - Jacsó Judit Lévay Miklós - Sántha Ferenc: Magyar büntetőjog Különös részi ismeretek, Miskolci Egyetemi kiadó, Miskolc, 2014. Csemáné Váradi Erika – Görgényi Ilona - Gula József - Jacsó Judit - Lévay Miklós Sántha Ferenc: Magyar büntetőjog Általános részi ismeretek, Miskolci Egyetemi kiadó, Miskolc, 2015. Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, WoltersKluwer kiadó, Budapest, 2013. Sisák Noémi: A rablás és a zsarolás elhatárolása. Ügyészek lapja, 2012/19. évf. 4. szám Sisák Noémi: A rablás büntetőjogi szabályozásának történetisége, Ügyészek lapja 2011/ 6. szám. Új Btk.Kommentár, Főszerk. dr. Polt Péter, 2013., Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt., 7. kötet
Felhasznált internetes hivatkozások:
http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=5799 http://www.njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=3356.237644#foot886 http://www.jogiforum.hu/files/publikaciok/szabo_zsolt__eroszakos_vagyok_elleni_bun cselekmenyek[jogi_forum].pdf; Szabó Zsolt: Vagyon elleni erőszakos bűncselekmények, Jogi fórum, Budapest, 2014.
63
Felhasznált jogszabályok és jogforrások: 1878. évi V. törvénycikk – a magyar büntetőtörvénykönyv a büntettekről és vétségekről 1948. évi XLVIII. törvény – a büntetőtörvénykönyvek egyes fogyatékosságainak megszüntetéséről és pótlásáról 1961. évi V. törvény – a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről 1978. évi IV. törvény – a Büntető Törvénykönyvről 1998. évi XIX. törvény – a büntetőeljárásról 1999. évi CXX. törvény – a büntető jogszabályok módosításáról 2008. évi LXXIX. törvény – a közrend, valamint az igazságszolgáltatás működésének védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról 2009. évi LXXX törvény – a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról 2012. évi C. törvény –a Büntető törvénykönyvről 2012. évi C. törvény indokolása a Büntető Törvénykönyvről
2/2000. számú Büntető Jogegységi határozat 2/1998. számú Büntető Jogegységi határozat 4/2002.számú Büntető Jogegységi határozat
1985/2000. számú büntető elvi határozat 400/2001. számú büntető elvi határozat 506/2001. számú büntető elvi határozat 925/2003. számú büntető elvi határozat 1297/2005. számú büntető elvi határozat 1591/2007. számú büntető elvi határozat 1683/2007. számú büntető elvi határozat 1859/2008. számú büntető elvi határozat 2295/2011. számú büntető elvi határozat 2300/2011. számú büntető elvi határozat 3/2012. számú büntető elvi határozat 6/2012. számú büntető elvi határozat 64
16/2012. számú büntető elvi határozat 19/2013. számú büntető elvi határozat 1111/2014. számú büntető elvi határozat
BH 1978. 182.
BH 1989. 1.
BH 1999. 293.
BH 2005. 89.
BH 1979. 405.
BH 1993. 284.
BH 1999. 246.
BH 2005. 128.
BH 1981. 128.
BH 1993. 720.
BH 1990. 294
BH 2005. 135
BH 1981. 270.
BH 1994. 12.
BH 1990. 416
BH 2005. 167.
BH 1981. 486.
BH 1994. 65.
BH 1991. 270.
BH 2005. 379.
BH 1982. 359.
BH 1995. 383.
BH 1992. 157.
BH 2006. 182.
BH 1983. 54.
BH 1995. 551.
BH 1992. 228.
BH 2006. 277.
BH 1983. 56.
BH 1995. 557.
BH 1992. 563.
BH 2007. 401.
BH 1983. 177.
BH 1996. 74.
BH 2000. 381.
BH 2009. 172.
BH 1983. 188.
BH 1996. 241.
BH 2001. 101.
BH 2009. 262.
BH 1983. 227.
BH 1996. 245.
BH 2001. 356.
BH 2009. 265.
BH 1983. 393.
BH 1996. 348.
BH 2001. 358.
BH 2009. 266.
BH 1983. 480.
BH 1996. 507.
BH 2001. 361.
BH 2009. 344.
BH 1984.181.
BH 1997. 324.
BH 2001. 362.
BH 2010. 143.
BH 1984. 255.
BH 1998. 4.
BH 2001. 412.
BH 2010. 292.
BH 1984. 437.
BH 1998. 155.
BH 2001. 413.
BH 2011. 56.
BH 1985. 176.
BH 1998. 312.
BH 2001. 458.
BH 2011. 128.
BH 1985. 303.
BH 1998. 323.
BH 2002. 470.
BH 2011. 218.
BH 1987. 108.
BH 1998. 572.
BH 2002. 474.
BH 2011. 243.
BH 1987. 115.
BH 1999. 10.
BH 2003. 139.
BH 2012. 30.
BH 1987. 234.
BH 1999. 96.
BH 2004. 309.
BH 2012. 55.
BH 1988. 168.
BH 1999. 148.
BH 2004. 445.
BH 2013. 54. BH 2014. 70.
65