SZAKDOLGOZAT
Szalmás Alexandra 2014.
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
SZAKDOLGOZAT
Bizonyítás a Büntetőeljárásban -különös tekintettel a közlekedési bűncselekmények helyszínén végzett szemlére-
Készítette: Szalmás Alexandra Igazságügyi Igazgatási Szak Levelező tagozat 2014.
Konzulens: Prof. Dr. Farkas Ákos
University of Miskolc State and Jurisprudential Class Penal Procedure and Punishment Law Department
Proving in Penal Pocedure - In special regard to the going-overs at traffic crime scenes -
Made by: Alexandra Szalmás Justice and Conduct major 2014.
Consultant: Prof. Dr. Ákos Farkas
„A törvény olyan korlát, amely akár életet is ment.” Titus Livius
Tartalomjegyzék 1.
fejezet: A büntetőeljárás néhány sarkalatos eleme .......................................................... 1 1.1 A büntetőeljárás szakaszai ............................................................................................... 1 1.2 A büntetőeljárás alanyai ................................................................................................... 1
2.
fejezet A bizonyítás ............................................................................................................. 2 2.1 A bizonyítás tárgya és eszközei ........................................................................................ 2 2.2 Bizonyítási eljárások ......................................................................................................... 5 2.2.1. A helyszíni kihallgatás .............................................................................................. 5
3.
2.2.2
Bizonyítási kísérlet .............................................................................................. 5
2.2.3
A felismerésre bemutatás ................................................................................... 6
2.2.4
A szembesítés ....................................................................................................... 6
2.2.5
Szakértők párhuzamos meghallgatása .............................................................. 7
fejezet: A szemle .................................................................................................................. 8 3.1 A szemle jogtörténeti fejlődése ......................................................................................... 8 3.2. A szemle hatályos szabályozása – a Be. .......................................................................... 8 3.3. A szemle hatályos szabályozása - 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet .......... 9 3.4. 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról .. 9
4.
5.
fejezet: Közlekedési balesetek .......................................................................................... 10 4.1
A közlekedési baleset fogalma: ................................................................................ 10
4.2
A közlekedési balesetek csoportosítása a kimenetelük szerint .............................. 11
4.3
A közlekedési balesetek minősítése .......................................................................... 12
4.4
A közlekedési bűncselekmények .............................................................................. 13
fejezet: A helyszíni szemle ................................................................................................ 19 5.1
A helyszín fogalma, fajtái ......................................................................................... 21
5.2 A helyszíni szemle feladata ............................................................................................. 25 5.3 A helyszíni szemle jellemzői, taktikai elvei ................................................................... 25 5.4 A helyszíni szemlét megelőző feladatok......................................................................... 29 5.5 A helyszín biztosítása ...................................................................................................... 31 5.6 Életmentés, elsősegélynyújtás......................................................................................... 33 5.8 A nyomon üldözés ........................................................................................................... 35 5.9 A tanúk visszatartása, az illetéktelenek helyszínről való eltávolítása......................... 35 5.10 A helyszín körülhatárolása, lezárása, a nyomok biztosítása ..................................... 36 5.11 A közrend fenntartása .................................................................................................. 37 5.12 Jelentési kötelezettség teljesítése .................................................................................. 39
6.
fejezet: A helyszíni szemle lefolytatása ............................................................................ 40 6.1 A helyszíni szemle szakaszai ........................................................................................... 41 6.2 A szemle eredményeinek rögzítése, értékelése .............................................................. 43
7.
fejezet: Összegzés .............................................................................................................. 45
Bevezetés Szakdolgozatom bevezetésében, néhány gondolatban összegezni kívánom, hogy miért választottam a –Bizonyítás a Büntetőeljárásban – témakört, és azon belül is a közlekedési bűncselekmények helyszínén végzett szemlét, és annak keretébe tartozó feladatok tárgykörét. 2010. március 31. hatállyal lettem a rendőrség hivatásos állományú tagja. Szolgálataimat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr főkapitányság, Ózdi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Határrendészeti Osztály járőreként kezdtem meg, majd 2012. december 1. hatállyal kineveztek, ugyan ezen Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályán belül, balesethelyszínelőnek, és jelenleg is ebben a beosztásban teljesítek szolgálatot. Hivatásom, és szakmai elkötelezettségemből fakadóan, illetve arra való tekintettel, hogy munkám során kifejezetten balesethelyszíneléssel, a bekövetkezett közlekedési balesetek helyszínén lefolytatott szemlével és az ott végrehajtott rendőri intézkedésekkel foglalkozom, számomra egyértelmű volt, hogy a szakdolgozatom is ebből a témából merít. Magát a balesetek helyszínén alkalmazott intézkedéseket számos jogszabály, továbbá állami irányítás egyéb jogi eszközeinek körében, kiadott utasítások szabályozzák, mégsem egyszerű feladatat ezek szakszerű, precíz alkalmazása, figyelemmel arra, hogy minden helyszín más és más, minden helyszínen más „nyomokat” hordoz magában. A szemle legfontosabb ismérve, hogy rendszerint halasztást nem tűrő, más módon nem helyettesíthető, továbbá a szemle során elfelejtett, vagy épp kihagyott intézkedések később sajnos nem pótolhatók. Pontosan a fenti jellemzőkre figyelemmel, én személy szerint én úgy érzem, hogy munkám során magas szintű tudással, felkészültséggel, koncentrációval és stressz tűrő képességgel
kell
rendelkeznem,
mivel
a
Rendőrkapitányságon
csupán
5
balesethelyszínelői státusz van, ezért rendszerint, egyedül teljesítek szolgálatot. A balesetek helyszínén megjelenve többnyire egyedül kell felelősség teljesen döntenem, egyedül kell jó döntést hoznom, valamint egy szemle végrehajtása során szakszerű, pontos, mindenre kiterjedő munkát kell végeznem.
Megfelelően kell, hogy rekonstruáljam, a már a múltban lezajlott cselekményt, hiszen a későbbiekben az én munkámból merítve fog a szabálysértési előadó vagy épp a közlekedési vizsgáló dolgozni, majd a vádemelést követően a Bíróság szintén az én elsődleges megállapításomra támaszkodva fogja valakinek a büntető jogi felelősségét, bűnösségét megállapítani, vagy épp felmenteni, de akár ez alapján fizethet majd valaki valakinek élete végéig életjáradékot. A dolgozatomat lépcsőzetesen építettem fel, elsődlegesen a büntetőeljárás körén belül a bizonyítás fontosságát, a bizonyítási eszközöket, a bizonyítási eljárásokat fejtettem ki, fontos szerepet adva magának a szemlének. Majd erre építkezve, egy szintet tovább lépve a közlekedési baleseteket, továbbá a közlekedési bűncselekmények helyszínén végzett szemlét és az azon belüli rendőri intézkedéseket taglaltam. Célom tehát nem csak a jogszabályi háttere való építkezés, hanem azok gyakorlati végrehajtása során szerzett saját tapasztalataim megfogalmazása. Ezek bemutatására vállalkoztam a továbbiakban.
1. fejezet: A büntetőeljárás néhány sarkalatos eleme 1.1 A büntetőeljárás szakaszai Hatályos büntetőeljárási törvényünk – a külföldi nézetekkel szemben – három szakaszra osztja a büntetőeljárást. Eszerint az első szakasz a nyomozás, azaz a nyomozati szakasz, amelynek során a bűncselekmény felderítése, a bizonyítok összegyűjtése és rögzítése történik adatgyűjtés, kihallgatás, illetve más intézkedések során. Ezt követően a második szakasz a vádemelés, amelynek során az ügy ura, az ügyész vádat emelhet, elhalaszthatja, vagy ejtheti a vádat, esetleg közvetítői eljárásra utalhatja az ügyet, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A vádemelést követően jut az ügy bírósági szakaszba, amelynek fő eleme a tárgyalás. Tárgyaláson a bíróság bizonyítási eljárást folytat, amelynek eredményeként megtörténik a döntés, ezáltal a felelősség megállapítása vagy épp ennek ellenkezője, a vádlott felmentése. A büntetőeljárás befejezése a jogerőre emelkedett ítélet, elítélés esetén pedig a büntetés végrehajtásának kezdete.
1.2 A büntetőeljárás alanyai Jelen alpontnak nem célja a büntetőeljárásban részt vevő valamennyi alany bemutatása, kizárólag a témaválasztással szoros kapcsolatban lévő alanyokra kíván kitérni. A büntetőeljárás folyamata során az alanyok közül elsőként a nyomozó hatóságot szükséges említeni, hiszen ő folytatja le a nyomozást, ezzel rögzítve a későbbi felelősségre vonás talaját képező körülményeket. Általános nyomozó hatóság a rendőrség, míg speciális esetekben kizárólag az ügyész, esetleg a vám- és pénzügyőrség vezeti a nyomozást. A terhelt az alanyok sorában másodikként említve az a személy, akivel szemben a büntetőeljárás folyik. A terheltet képviselő személyt nevesíti a Be. védőként, aki meghatalmazott vagy kirendelt ügyvéd lehet. A Be. meghatározza, hogy mely esetekben kötelező a védelem, így pl. fogvatartott terhelt esetén. A sértett a terhelt-sértett tengely ellenpólusa, hiszen ő az, akit a bűncselekmény veszélyeztetett. A sértett jogi képviseletében is eljárhat ügyvéd, esetleg más, törvényben meghatározott képviselő. 1
A büntetőeljárással kapcsolatos általános bevezetést követően a dolgozat tárgyát megalapozó büntetőeljárási intézményeket mutatom be.
2. fejezet A bizonyítás 2.1 A bizonyítás tárgya és eszközei Hatályos büntetőeljárási törvényünk (Be.) A bizonyítás általános szabályai cím alatt rendelkezik a bizonyítás tárgyáról és eszközeiről. A bizonyítás a büntető- és büntetőeljárási szabályok szempontjából jelentős tényekre terjed ki. E tények jelentik a büntetőeljárás tárgyát, hiszen ezek alapján tisztázható a tényállás alapos és hiánytalan, a valóságnak megfelelő módon1. A törvény egy negatív tartalmú bekezdést is tartalmaz, amely szerint nem kell bizonyítani azon tényeket, amelyekről az eljáró bíróságnak vagy hatóságnak hivatalos tudomása van2, valamint az ezt követő bekezdés az eljárásban részt vevő személyekre közreműködési kötelezettséget ró3. A bizonyítás tárgyát, tehát az anyagi és eljárásjogi szempontból jelentős tényeket kizárólag a Be.-ben felsorolt bizonyítási eszközökkel, eszerint tanúvallomással, szakvéleménnyel, tárgyi bizonyítási eszközzel, okirattal és a terhelt vallomásával lehet bizonyítani4. A bizonyítás korlátját jelenti a törvényesség követelménye5, amely szabály alapján a bizonyítási eszközök felderítését, összegyűjtését, biztosítását és felhasználását a Be. rendelkezései alapján kell végezni. További, szintén legalitási követelmény, hogy az emberi méltóság, a személyiségi jogok és a kegyeleti jogok védelmét a bizonyítási eljárás során is tiszteletben kell tartani6.
1998. évi XIX. törvény 75. § (1) 1998. évi XIX. törvény 75. § (3) 3 1998. évi XIX. törvény 75. § (4) 4 1998. évi XIX. törvény 76. § (1) 5 1998. évi XIX. törvény 77. § (1) 6 1998. évi XIX. törvény 77. § (2) 1 2
2
A – törvényesen - összegyűjtött bizonyítási eszközök bármely bizonyítási eljárás során alkalmazhatóak7. Ez a norma a szabad bizonyítás intézményének megjelenése a törvényben. Az összegyűjtött bizonyítékokat egyenként és összességükben kell értékelni8. A bizonyítás korlátját és egyben garanciális szabályát képezi a Be. azon szakasza, amely negatív taxációval rögzíti, hogy mely esetben nem értékelhetőek bizonyítékként a bizonyítási eszközökből származó tények, ha azokat a bíróság vagy az ügyész bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogának lényeges korlátozásával szerzett9. A Be. a fentiekben részletezett általános szabályokon túl különös eljárási szabályokat is tartalmaz az egyes bizonyítási eszközökre. Ezen eszközök közül a Be. elsőként a tanúvallomást nevesíti és egyúttal meg is határozza, hogy tanúként csak az hallgatható ki, akinek bizonyítandó tényről tudomása lehet10. Tanúvallomást köteles tenni az a személy, aki tanúként megidéztek, kivéve, ha a Be. ez alól kivételt enged. A kivételek két irányúak lehetnek. Egyrészt bizonyos személyek nem hallgathatók ki tanúként, így példaként a védő arról, amiről, mint védő szerzett tudomást, vagy amit a terhelttel védői minőségében közölt11; minősített adatról nem hallgatható ki tanúként az, aki a titoktartási kötelezettség alól nem kapott felmentést12. Másrészt egyes személyek a tanúvallomást megtagadhatja például a terhelt hozzátartozója; az aki – szűk kivételtől eltekintve – magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A tanúvallomás, mint bizonyítási eszköz mellett gyakori a büntetőeljárás során a szakvélemény, azaz a szakértő alkalmazása. A Be. Szabálya alapján, ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni13. E citált szakasz értelmében a bíróság olyan kérdéseket, amelyek szakértelmén kívül esnek, szakkérdésnek minősíthet és e kérdések megválaszolására, eldöntésére szakértőt rendelhet ki. Szakértő alkalmazása nem kötelező minden esetben14, azonban vannak olyan kérdések, amelyekről objektíve, előre megállapítható, hogy
1998. évi XIX. törvény 78. § (1) 1998. évi XIX. törvény 78. § (3) 9 1998. évi XIX. törvény 78. § (4) 10 1998. évi XIX. törvény 79. § (1) 11 1998. évi XIX. törvény 81. § (1) c) 12 1998. évi XIX. törvény 81. § (2) 13 1998. évi XIX. Törvény 99. § (1) 14 1998. évi XIX. Törvény 99. § (3) 7 8
3
szakkérdések, ezért a Be. Kötelezővé teszi ezekre szakértő alkalmazását. Ilyen kérdés annak eldöntése, hogy kórós elmeállapot, kábítószer függőség áll-e fenn, illetőleg szükséges-e kényszergyógykezelés, továbbá a személyazonosság biológiai vizsgálata és az exhumálás15. A hatályos Be. bizonyítási eszköznek tekinti azon tárgyakat (dolgokat), amelyek bizonyítandó tény bizonyítására alkalmasak16. Példálózva sorolja fel a törvény e tárgyak körét, így különösen azon dolgok minősülnek tárgyi bizonyítéknak, amelyek bűncselekmény elkövetésével összefüggésben az elkövető nyomait hordozzák, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre, vagy ahhoz eszközül használtak, továbbá amelyekre a bűncselekményt elkövették. Tehát tárgyi bizonyítási eszköz lehet irat, rajz, illetve adatrögzítésre alkalmas más tárgy. A tárgyi bizonyítási eszközökön túl jellemző és gyakorta alkalmazott eszköz a bizonyításra az okirat. Okirat alatt értünk mindent, amely tény vagy adat valóságát, esemény megtörténtét vagy nyilatkozat megtételét bizonyítani képes17. A fejezetben utolsóként szabályozza a Be. a terhelt vallomásának körülményeit. A terhelt kihallgatását megelőzően annak személyazonosságát meg kell állapítani, amelyet a személyes adatokra utaló kérdésekkel tehet meg a bíróság. E kérdésekre a terhelt akkor is köteles válaszolni, ha a tanúvallomás megtételét egyébként megtagadja18. A személyazonosság megállapítását követően a terheltet védő garanciális szabály következtében az eljáró hatóságnak figyelmeztetési kötelezettsége áll fenn a terhelt felé arról, hogy az nem köteles vallomást tenni, azt megtagadhatja. A figyelmeztetést jegyzőkönyvbe kell venni19. E követelmények teljesülését követően kezdhető meg a terhelt tényleges kihallgatása. A kihallgatás során a terheltnek módot kell adni arra, hogy vallomását összefüggően előadhassa, csak ezt követően jogosult az eljáró hatóság kérdések intézni hozzá. Megjegyzendő, hogy a megelőző – például a nyomozati szakban korábban tett - vallomástól való eltérés okát a hatóságnak tisztázni kell20. Szintén
1998. évi XIX. Törvény 99. § (2) 1998. évi XIX. Törvény 115. § (1) 17 1998. évi XIX. Törvény 116. § (1) 18 1998. évi XIX. Törvény 117. § (1) 19 1998. évi XIX. Törvény 117. § (3) 20 1998. évi XIX. Törvény 118. § (1) 15 16
4
garanciális szabály a 118. § (2) bekezdés azon rendelkezése, hogy a terhelt beismerő vallomása esetén is kötelessége a nyomozó hatóságnak egyéb bizonyítékokat is beszereznie.
2.2 Bizonyítási eljárások A Be. VII. fejezet VII. Cím alatt szabályozza a bizonyítási eljárásokat. Bizonyítási eljárásként rögzíti a törvény a szemlét, a helyszíni kihallgatást, a bizonyítási kísérletet, a felismerésre bemutatást és a szembesítést valamint a szakértők párhuzamos meghallgatását. Jelen dolgozat témáját tekintve a szemle kíván bővebb részletezést, így erre a következő fejezetben történik, azonban a további bizonyítási eljárásokat jelen fejezet tárgyalja.
2.2.1. A helyszíni kihallgatás Az intézmény önállóan 2006. évtől került szabályozásra a bizonyítási eljárások fejezetben. Akkor kerülhet sor a terhelt vagy a tanú helyszíni kihallgatására, ha az eljáró hatóság megítélése alapján szükséges az, hogy a kihallgatott az elkövetés helyén, a bűncselekmény helyszínén nyilatkozzon, vagy mutassa meg az elkövetés helyét, vagy más lényeges körülményt mutasson be, vagy meg21. 2.2.2 Bizonyítási kísérlet Bizonyítási kísérletet bíróság vagy ügyész foganatosíthat, valamint ehhez nyomozó hatóságot igénybe vehet. Az intézmény célja, hogy megállapításra kerüljön valamely jelenség vagy esemény helye, ideje, módja, illetőleg az, hogy az adott körülmények között a jelenség egyáltalán megtörténhetett-e. Célszerű a bizonyítási kísérletet úgy lefolytatni, hogy a foganatosítás kori körülmények hasonlóak, lehetőleg ugyanolyanok legyenek, mint a bűncselekmény elkövetésekor fennállóak. A jogintézmény sajátossága, hogy az elkövetés kori körülményeket a hatóság tudatos hozza létre, illetve előnye az, hogy az elkövetés folyamata az eljárásban résztvevők számára mind egészében, mind elemeire bontva, külső, zavaró körülményektől mentesen megfigyelhető és a következmények
21
1998. évi XIX. Törvény 120. § (1)
5
levonhatók22. A bizonyítási kísérleteket több típusra oszthatjuk, annak céljától függően. Így beszélhetünk például hanghatás észlelésére, látási lehetőségek tisztázására, az idő tisztázására, ingerküszöb megállapítására, stb. irányuló bizonyítási kísérletről23. 2.2.3 A felismerésre bemutatás Személy vagy tárgy felismerése céljából enged lehetőséget a Be. felismerésre bemutatásra. Az intézmény jelentősége abban nyilvánul meg, hogy általa lehetőség keletkezik arra, hogy személyek, esetleg holttestek azonosság megállapítsák, a kihallgatott személy szavahihetőségét megvizsgálják, új bizonyítékot találjanak, esetleg korábban megszerzett bizonyítékot ellenőrizzenek24. Az eljárás során a felismertetni szándékozott személy vagy tárgy mellett további két, azaz összesen három személyt vagy tárgyat kell bemutatni. A felismertetni kívánt személy vagy tárgy mellé azokhoz hasonló kontrollszemélyeket vagy kontrolltárgyakat kell bemutatni25. A tanút biztosító rendelkezés az, hogy ha annak védelme szükséges, akkor a felismerésre bemutatást személyek esetén úgy kell elvégezni, hogy a bemutatott személyek a tanút ne ismerhessék fel, ne észlelhessék26. 2.2.4 A szembesítés „A szembesítés lényegét tekintve sajátos, „kombinált” kihallgatás, olyan önálló nyomozási (eljárási) cselekmény, amelynek keretében egyidejűleg több személy kihallgatása megy végbe azzal a céllal, hogy a kihallgatottak korábban tett vallomásai közti lényeges ellentétet feloldják”27. A szembesítés tipizálható, eszerint beszélhetünk homogén szembesítésről, amely során tanút tanúval vagy terheltet terhelttel szembesítenek. Másik típus a heterogén
22
http://people.inf.elte.hu/juvtaai/Kriminalisztika/Krimin%E1ltaktika/14.%20A%20bizony%EDt%E1si% 20k%EDs%E9rlet.pdf 115. oldal 23 http://people.inf.elte.hu/juvtaai/Kriminalisztika/Krimin%E1ltaktika/14.%20A%20bizony%EDt%E1si% 20k%EDs%E9rlet.pdf 116. oldal 24 http://people.inf.elte.hu/juvtaai/Kriminalisztika/Krimin%E1ltaktika/15.%20A%20felismer%E9sre%20b emutat%E1s.pdf 120. oldal 25 1998. évi XIX. törvény 122.§ (1)-(3) 26 1998. évi XIX. törvény 122.§(5) 27 Tremmel Flórián-Fenyvesi Csaba-Herke Csongor: Kriminalisztika Tankönyv és Atlasz, Budapest-Pécs, Dialóg-Campus Kiadó, 2005, 385. o.
6
szembesítés, amely tanú-terhelt irányú. Más felosztás szerint említhető a helyettesíthető (más eljárási cselekmény is foganatosítható helyette) és a helyettesíthetetlen (más eljárási cselekménnyel nem váltható fel) szembesítés. További tipizálási lehetőséget teremt annak megvizsgálása, hogy az eljárási cselekményt a hatóság mi alapján végzi el, így beszélhetünk hivatalból vagy kérelemre induló eljárásról28. Megjegyzésként elmondható, hogy nemzetközi tendenciák alapján a szembesítés jogintézményének alkalmazásában szűkülés figyelhető meg29. 2.2.5 Szakértők párhuzamos meghallgatása Szakértők párhuzamos meghallgatását akkor célszerű végezni, ha a szakértők szakvéleménye
közötti
eltér
tisztázható
azok
együttes
jelenlétében
való
meghallgatásával30. A szakértők párhuzamos meghallgatását a szakértőtől kért szakvélemény kiigazítása, kiegészítése előzheti meg, ezt követi a párhuzamos meghallgatás, majd ennek eredménytelensége esetén harmadik szakértő bevonás lehet szükséges.
28
http://people.inf.elte.hu/juvtaai/Kriminalisztika/Krimin%E1ltaktika/20.%20A%20szembes%EDt%E9s.p df 148. oldal 29 Fenyvesi Csaba – A szembesítés büntető eljárásjogi aspektusai http://www.mjsz.unimiskolc.hu/200801/3_fenyvesi.pdf 30 1998. évi XIX. törvény 125. §
7
3. fejezet: A szemle 3.1 A szemle jogtörténeti fejlődése „A
bűncselekmények
helyszínén
végzett
szemlével
kapcsolatos
első
írásos
dokumentumok az i.e. II-I. századból valók.”31 Vonatkozó törvényi szabályok első nyomai a XV. századból valók, a mai szabályok alapjai pedig a XVIII-XIX. század fordulóján jelentek meg32. Az 1843. évi büntetőeljárási törvényjavaslat bűnvizsgálati és bizonyításról szóló fejezete tartalmazott szemle végrehajtására vonatkozó szabályokat33. Az 1973. évi I. törvényben bizonyítási eszközként rögzítették a szemlét, míg jelenleg is hatályos büntetőeljárási kódexünk bizonyítási eljárásként szabályozza azt34.
3.2. A szemle hatályos szabályozása – a Be. Hatályos büntetőeljárási kódexünk VII. Fejezetének VII. Címe alatt, mint bizonyítási eljárást szabályozza a szemlét. A Be. szerint szemlét bíróság vagy ügyész rendelhet el, ha bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, megfigyelése szükséges35. A törvény emellett megjegyzi, hogy szükség esetén szakértő alkalmazása is lehetséges a szemle során36. A szemle során az elvégzendő feladat a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása és összegyűjtése, illetve azok megfelelő megőrzéséről való gondoskodás37. A törvény 119. § (4) bekezdése rögzíti a helyszíni szemle lehetőségét arra az esetre, ha a szemle tárgyát nem vagy csak jelentős nehézség árán lehetne bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság elé vinni.
Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére - Szerkesztette: Szoboszlai-Kiss Katalin és Deli Gergely, Győr, Universitas-Győr, 2013. 292. oldal 32 Davori Relkovic Néda (1905): Buda város jogkönyve. Budapest. 191. oldal 33 Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére - Szerkesztette: Szoboszlai-Kiss Katalin és Deli Gergely, Győr, Universitas-Győr, 2013. 293. oldal 34 http://www.pecshor.hu/periodika/XIV/gardonyig.pdf 35 1998. évi XIX. törvény 119. § (1) 36 1998. évi XIX. törvény 119. § (2) 37 1998. évi XIX. törvény 119. § (3) 31
8
3.3. A szemle hatályos szabályozása - 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól A rendelet a Be. szemlét szabályozó szakaszaihoz fűz további rendelkezéseket. Meghatározza, hogy a szemle során felvett jegyzőkönyvnek a Be. jegyzőkönyvtől elvárt kellékein kívül tartalmaznia kell a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának és összegyűjtésének menetét, módját és helyét is38. A nyomok, anyagmaradványok felkutatása, rögzítése és biztosítása során a hatóságnak úgy kell eljárnia, hogy az eljárási szabályok utólag is ellenőrizhetőek legyenek. Ez egy igen fontos szabály, hiszen akár eljárási szabálysértés esetén is – épp a garanciális biztosítékok érvényesülése okán – a felkutatott és rögzített tárgyi bizonyíték büntetőeljárásbeli felhasználása kizárt volna. A rendelet a hatósági tanú alkalmazásával lefolytatott szemlére is tartalmaz normákat. Eszerint a hatósági tanúnak a nyomok és anyagmaradványok rögzítését, eredetét illetve megmintázását a tanúval közölni kell és a műveletet előtte kell elvégezni, valamint az ilyen nyomokat bűnjelcímkével kell ellátni. A bűnjelcímkét az eljáró nyomozó és a hatósági tanú aláírja, ezzel mintegy igazolva a bűnjel hitelességét. A nyomok jellegzetességeit jegyzőkönyvbe kell foglalni39.
3.4. 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról Az Utasítás 5. pontja rögzít szabályokat a nyomozó hatóság által lefolytatott szemlével kapcsolatosan. Az Utasítás a rendőrnek megadja a jogot arra, hogy mérlegelje a szemle lefolytatásának indokoltságát, ugyanis ha az előzményi és a helyszíni adatok alapján a szemle megtartása nem indokolt, akkor annak elvégzése nem kötelező, azonban a tapasztalatokról és megállapításokról a rendőrnek jelentést kell készítenie.
23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól 32. § 39 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól 35. § 38
9
A nyomok felkutatását megelőzően a helyszín állapotát részletesen dokumentálni kell utólag rekonstruálható módon. A szemle során azokat a helyeket kell vizsgálni, amelyekkel az elkövető érintkezésbe léphetett. Ezeken a területeken nyomrögzítést kell foganatosítani.
4. fejezet: Közlekedési balesetek 4.1 A közlekedési baleset fogalma: A közlekedési baleset definícióját a legpontosabban a 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmény esetén követendő rendőri eljárás szabályairól szóló, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek körébe tartozó utasítás40 fogalmazza meg. Az utasítás alkalmazásában: „közlekedési baleset: a legalább egy mozgó közúti-, vasúti-, vízi-, vagy légi jármű, továbbá-a közúti közlekedés körében-állatot hajtó (vezető) személy részvételével vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozati összefüggésben egy vagy több személy meghalt, vagy dologi kár keletkezett.”41 A definíció megfelelő értelmezéséhez szükséges a benne szereplő tartalmi elemek ismerete, mint pl. jármű, állatot hajtó-vezető személy, közlekedési szabályok. Ezeket a fogalmakat a 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet, hétköznapibb és ismertebb nevén a KRESZ határozza meg. A szándékosságot és a gondatlanságot, mint büntetőjogi fogalmat a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló jogszabály fogalmazza meg.
http://www.policie.hu/sites/default/files/ot34.pdf Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010 (OT.34) ORFK utasítása a közlekedés balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2014. február 10. 13:00. 41 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. a.) pont 40
10
“7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményeinek következményét kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.”42 “8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.”43 Az ok-okozati összefüggés egy kötelék a megvalósult közlekedési szabályszegés által kialakult közlekedési baleset és annak következtében létrejövő eredmény között. Halál beálltának három stádiuma ismert, először a klinikai halál áll be, amikor is a szív és a tüdő működése leáll, ezt követi az agyhalál fázisa, amely az agyi működés leállását jelenti, végül pedig a biológiai halál, a sejtek, szövetek felbomlásának megindulás. Az agyhalál rendelkezik büntetőjogi revelanciával, mely egy visszafordíthatatlan állapot. 44 Dologi kár vonatkozásában a dolog olyan térbeli kiterjedéssel és értékkel rendelkező tárgy, amelyben a bekövetkezett kár a dolog (tárgy) értékcsökkenését fogja eredményezni.
4.2 A közlekedési balesetek csoportosítása a kimenetelük szerint a. személyi sérüléssel nem, csupán anyagi kárral járó baleset, melynek során személyi sérülés nem, csak anyagi-dologi kár keletkezik. b. „könnyű sérüléssel járó baleset, az a közlekedési baleset, amelynek következtében kizárólag 8 napon belül gyógyuló testi sérülés vagy betegség (könnyű testi sértés) következett be”.45
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 7. § 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 8. § 44 http://www.uni-miskolc.hu/~wwwbkrt/bj2iuonell1.pdf 1. pont 2014. február 10. 13:30. 45 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. b.) pont 42 43
11
c. „súlyos sérüléssel járó baleset, az a közlekedési baleset, amelynek következtében legalább egy személy 8 napon túl gyógyuló testi sérülést vagy betegséget (súlyos testi sértést) szenvedett.”46 d. „halálos kimenetelű baleset, az a közlekedési baleset, amelynek következtében legalább egy személy a helyszínen, vagy később a közlekedési balesettel okokozati összefüggésben meghalt.”47 e. „tömegszerencsétlenség az a közlekedési baleset, amelynek következtében legalább súlyos testi sértést, és legkevesebb kilenc más személy pedig legalább könnyű testi sértést szenvedett.”48 f. „halálos tömegszerencsétlenség az a közlekedési baleset, amelynek következtében egy személy meghalt, és további kilenc más személy pedig legalább könnyű testi sértést szenvedett.”49 g. „közúti közlekedési baleset a közúti közlekedés szabályairól szóló miniszteri együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) szerinti jármű vagy állatot hajtó (vezető) személy részvételével kapcsolatos közlekedési baleset.”50
4.3 A közlekedési balesetek minősítése Az, hogy egy közlekedési baleset helyszínén milyen szemle került lefolytatásra, annak függvénye, hogy a baleset helyszínén begyűjtött adatokból, és azok értékeléséből, elemzéséből szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja merül e föl. A fentiekre tekintettel „A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 70. § (1) (2) (3) bekezdése”51 alapján végrehajtott helyszíni szemlére kerül sor abban az esetben, ha csak szabálysértés gyanúja merül föl. A helyszínen tett megállapításokról erre vonatkozó
Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. c.) pont 47 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. d.) pont 48 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. e.) pont 49 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. f.) pont 50 Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítása a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2. g.) pont 51 2012. évi II. törvény 70. § (1) (2) (3) bekezdése 46
12
jegyzőkönyvet kell fölvenni, melyhez mellékletként csatolni kell a helyszínről készített helyszínvázlatot és a helyszínről készült fényképmellékletet. Jogszabály lehetővé teszi, hogy közlekedési szabálysértés megvalósulása esetén, amennyiben személyi sérülés nem történt, és annak reális lehetősége sem állt fenn, továbbá a balesetet okozó fél a baleset bekövetkezésében felelősségét elismeri, és a jármű műszaki meghibásodására nem hivatkozik, vele szemben a Rendőrségen alkalmazott helyszínbírság formanyomtatványon helyszíni bírságot szabjunk ki. A helyszínen kiszabható összeget a 2012. évi II. törvény szabályozza, melynek összege 5.000-50.000 Ft.-ig terjedhet, de egyes kiemelt közlekedési szabályszegések esetén, mint pl. kijelölt gyalogos átkelőhelyen, gyalogos elsőbbségének meg nem adása fix 15.000 Ft és 6 büntetőpont. Amennyiben a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyv XXII. fejezetében szereplő valamelyik közlekedési bűncselekmény tényállásába illetve a § Segítség nyújtás elmulasztása minősül a baleset, abban az esetben „A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 119. § (1) bekezdése alapján a 177. §-ra figyelemmel, késedelmet nem tűrő (halaszthatatlan) nyomozási cselekményként foganatosított szemlére” 52kerül sor. A következőkben kívánom taglalni a közlekedési bűncselekmények típusait, valamint ezek helyszínén végrehajtott szemle lefolytatását. 4.4 A közlekedési bűncselekmények „A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény. 232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
52
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 117. §, 119. §
13
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
14
(4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. Közúti veszélyeztetés 234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Közúti baleset okozása 235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Járművezetés ittas állapotban 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi 15
meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. Járművezetés bódult állapotban 237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.
16
Járművezetés tiltott átengedése 238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. Cserbenhagyás 239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorule, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Segítségnyújtás elmulasztása
166. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézte elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles.
17
(4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.”53
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200100.TV 2012. évi C. törvény XXII. fejezet Közlekedési bűncselekmények 232-239. §, 166. § 2014. február 10. 14:10. 53
18
5. fejezet: A helyszíni szemle54 A helyszíni szemle, mint a nyomozás kezdetének első és meghatározó bizonyítási eljárása elhalaszthatatlan, helyettesíthetetlen és megismételhetetlen55. A halaszthatatlan jelleg az elsődleges intézkedések gyorsaságát és szakszerűségét követeli. A gyors reagálás az elsődleges adatok helyes értékelésétől, a jól megszervezett ügyeleti szolgálattól és a rendelkezésre álló kriminalisztikai szakértelem bevethetőségétől függ. Eljárásjogi következménye a nyomozás határideje a halaszthatatlan nyomozati cselekmény elvégzésének időpontjától kezdődik. A helyettesíthetetlenség azt jelenti, hogy a bizonyítékok felkutatása és a későbbi eljárás számára történő biztosítása szempontjából egyetlen más bizonyítási eljárás sem képes olyan eredményes felderítésre, mint a helyszíni szemle. Elmaradása, vagy késedelmes és hozzá nem értő végrehajtása szinte mindig felfedezhető a megoldatlan ügyek szakmai értékelése során. A megismételhetetlenség arra utal, hogy a helyszíni szemle során végrehajtott nyomrögzítések jellegéből adódóan azok gyakran az eredeti nyomok megsemmisítésével járnak, ezért ha az ilyen beavatkozás nem szakszerű, később már alig pótolható. Például a gépjárművek szakszerűtlen belső átvizsgálása, melyek során a szagnyomok, esetleges ujjlenyomatok megsemmisülésével jár. További szempont, hogy az idő múlásával a nyomok felismerhetősége és rögzíthetősége jelentősen romlik, azok más elváltozásokkal keveredhetnek, amelyek már nincsenek kapcsolatban a bizonyításra váró cselekményekkel. Például előző baleset nyomai az aszfalton, a mentésben résztvevő egységek által generált keréknyomok. A bűnügyi helyszínelés szűkebb értelmezése értelmében olyan – a gyakorlatban végzett – krimináltechnikai és krimináltaktikai tevékenység, amely a helyszínen található nyomok, anyagmaradványok felkutatásával és rögzítésével a büntető- vagy közigazgatási eljárásban zajló felderítést, valamint bizonyítást szolgálja, szolgáltatja.
54
60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 55 Rendőrtiszti Főiskola Kriminalisztika Jegyzet Budapest, 2007. (nyomtatott oktatási anyag)
19
A helyszíni szemle feladata továbbá, hogy arra alkalmas legyen a szemle eredménye, hogy a bíróságon később bizonyítékul szolgálhasson, vagy az ügyben felmerült releváns bizonyíték ellenőrzését segítse elő. Nem feladata helyszíni szemlének azonban az ügy nyomozása, az elkövető felderítése56. Ez téves következtetések levonásához, így hibás helyszíni tevékenyéghez vezethet. A
szabálysértési,
bűnügyi
valamint
közigazgatási
helyszínes
cselekményeket
Magyarországon a rendőrségen két szolgálati ág helyszíneli. A közlekedésrendészeti szolgálati ág a közlekedés körében bekövetkezett cselekmények helyszíni szemléjét végzi el, minden más cselekmény helyszíni szemléjét a bűnügyi szolgálati ág végzi el57. A két szolgálati ág munkája nagymértékben hasonlít, de vannak eltérő munkafázisok. A közlekedési bűncselekmények nyomozása során kiemelkedően fontos szerepe van a helyszíni szemlének, a kihallgatásoknak, a szakértői bizonyításnak, valamint büntetőeljárásban egyre inkább teret hódít a modern kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése is58. A közlekedési bűncselekmény súlya indokolja, hogy a helyszíni szemle megtartása minden esetben kötelező, valamint a lefolytatása hosszabb ideig tart, mivel a nyomozó hatóságtól mindenre kiterjedő nyomozás teljesítését követeli meg. A szemle alapvető célja a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése és rögzítése. A tárgyi bizonyítási eszközök puszta létükkel bizonyíthatnak, gyakran szükségessé válik azonban szakértői vizsgálatok. A szemle ebben a vonatkozásban a legkülönbözőbb tudományok művelői számára biztosítja a szakértői vizsgálatok „alapanyagát”, ezért a végrehajtási taktika kialakításánál a speciális szaktudományi igények nem hagyhatók figyelmen kívül.
25/2013. (VI. 24.) BM. rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1.-10. § 57 25/2013. (VI. 24.) BM. rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről. 1.-10. § 58 Finszter Géza: Bizonyítási rendszerek története Budapest, 2005.-2007 https://www.google.hu/search?q=finszter+g%C3%A9za+a+bizony%C3%ADt%C3%A1si+rendszerek+t %C3%B6rt%C3%A9nete+2005&oq=finszter+g%C3%A9za+a+bizony%C3%ADt%C3%A1si+rendszere k+t%C3%B6rt%C3%A9nete+2005&aqs=chrome..69i57.11702j0j4&sourceid=chrome&espv=210&es_s m=93&ie=UTF-8 2013. március 27. 19:52 56
20
5.1 A helyszín fogalma, fajtái59 Kriminalisztikai nézőpontból helyszín mindaz a hely, ahol a nyomozás szempontjából jelentős esemény (cselekmény) zajlott le. Értelemszerűen a helyszínhez tartozik az a terület is, amely összefüggésben lehet az adott esemény közvetlen színhelyével, ez különösen érvényesül a közlekedési bűncselekmények helyszínén. Például egy helyszín elhagyásos bűncselekményél a jármű feltalálási helye, a mentők által beszállított sérült ruházatának, biológiai mintáinak kórházban történő lefoglalása, szemléje. Ezeken a helyeken olyan elváltozások maradhatnak hátra, amelyek egy része közvetlenül az elkövetőre is szolgáltathat adatokat (nyomok, anyagmaradványok, biológiai nyomok, elütött személytől származó szövetmaradványok, testnedvek stb.) Mindezek a helyszín biztosítása szempontjából is fontosak60. A helyszín fajtái: valódi, koholt, változtatott; többes (tagolt), mozgó, ún. „élő”; továbbá nyílt vagy zárt helyszín. - Valódi (eredeti) helyszínnek azt tekintjük, ahol az esemény lezajlása során természetes módon kialakult állapoton még semminemű változtatás nem történt. Ez a közlekedési bűncselekmények esetében jellemző. - A koholt (beállított) helyszín mesterségesen létrehozott állapotot tükröz; mégpedig azt, amit az elkövető a hatósággal el akar hitetni. Ennek több variációja lehetséges: a helyszínt úgy módosítják, hogy a ténylegesen megtörtént cselekmény másnak látsszék (pl. gyalogos elütésnél, ha a gyanúsított ártatlan bejelentő személyében állítja be a történeti tényállást – például 2012. augusztus Halmaj belterülete) vagy az emberölést öngyilkosságnak álcáznak, a cselekmény részben vagy egészben nem is ott zajlott le (a másutt megölt sértettet a vasúti sínekre fektetik) nem is történt bűncselekmény, de annak látszatát keltik. A helyszín meghamisítói tehát vagy az okot, vagy az okozatot koholják, ezek azonban nem illenek be a dolgok és jelenségek kölcsönös kapcsolatának egységébe (a logikai sorba), ezért egy szakszerűen lefolytatott helyszíni szemle eredményeként „tetten érhetők”. Koholt, beállított helyszínre utalhatnak az úgynevezett negatív jelenségek is – Miskolci Egyetem Büntető Eljárásjogi és Büntetés Végrehajtási Jogi Tanszék Kriminalisztikai Alapfogalmak http://www.uni-miskolc.hu/~wwwbe/Kriminalisztika.htm 2013. március 27. 20:08 60 Katona Géza: A nyomok azonosítási vizsgálata a büntetőeljárásban Budapest, 1965. 23. o - 46. o 59
21
úgymint azoknak az elváltozásoknak a hiánya, amelyeknek az adott folyamat (elkövetési mód, cselekvés stb.) során szükségszerűen keletkezniük kellett. - Változtatott helyszínről beszélünk akkor, ha a helyszínt a felfedezésével, illetőleg a helyszín biztosításával összefüggésben, avagy az esemény felfedezésének, az elkövető azonosításának megnehezítése, meghiúsítása céljából változtatták meg. – Az úgynevezett spontán jellegű – az esemény felfedezésével, a helyszín biztosításával természetesen együtt járó – beavatkozások nem az elváltozások károsítására, a nyomozás megnehezítésére irányulnak, függetlenül attól, hogy akár gondatlanul történnek, akár szándékos cselekvés következményei. A gondatlan változtatás tipikusan abból ered, hogy a helyszínre belépő személy vagy személyek az életmentés vagyoni kármentés miatt a közlekedési baleset végleges helyzetét megváltoztatják. Nagyon nehéz helyzet elé állítják a helyszíni szemlét végző személyeket az utólagosan keletkezett nyomok, megváltoztatott elváltozások miatt a közúti baleset bekövetkezésének rekonstruálását. A felfedező tanú, az orvos, a helyszínbiztosító (stb.) bár ügyelhet arra, hogy felesleges változásokat ne okozzon, de a tájékozódás, a sérült ellátása, a közveszély elhárítása, a megtalált nyomok letakarása (stb.) mind-mind olyan szándékos cselekvés, amely elkerülhetetlenül módosítja a helyszín eredeti állapotát. A helyszín állapotában így létrehozott változások az érintettek meghallgatásával rendszerint viszonylag könnyen tisztázhatók, hiszen többnyire emlékeznek arra, hogy mit tapasztaltak és tettek a helyszínen. A helyszínen jelen lévő katasztrófavédelem, mentőszolgálat
beosztottjainak
a
kihallgatása
a
helyszín
megváltoztatásával
kapcsolatosan tisztázhatja a helyszínhez nem illeszkedő nyomok azonosítását (Pl. a mentőszolgálat által használt fémkerekes mentőágy aszfalton hagyott karcolási nyomai, a tűzoltók által elvágott biztonsági övek, a kiemelt személyek elhelyezkedése a járművekben stb.) Az elkövető sokszor igyekszik mindent megtenni azért, hogy a nyomozást megnehezítse és vagy tévútra vezesse, hiszen nyilvánvaló érdeke, hogy minél kevesebb, a személyére utaló elváltozás maradjon utána, illetve hogy a bűnösségének bizonyítását késleltesse.
22
Néhányuk tudatosan „vigyáz a rendre”, nehogy a leesett rendszáma, az elütött gyalogos sapkájának, tárgyainak az összeszedésével könnyen észrevehető változást okozzon (eltakarítja a lehullott anyagmaradványokat, letörölgeti a járművén látható nyomokat. Van, hogy a felfedező tanú vagy a sértett megpróbálja a maga javára kihasználni az esemény során kialakult helyzetet – pl. elvisz vagy elrejt néhány dolgot, mintha azok is az esemény során tűntek volna el (vagy semmisültek volna meg). Előfordul az is, hogy a sértett önmaga vagy más személy „védelme” érdekében változtat a helyszín állapotán (pl. eltünteti a számára kompromittáló, a kapcsolatára utaló dolgokat; ami legtöbbször a szexuális élet eltitkolt mozzanataival, illetőleg a barátok, hozzátartozók gyanúba keveredésének megakadályozásával függ össze). E szándékos változtatásokat azonban a legtöbbször „felesleges” cselekmények jellemzik, így a cselekménysor logikája megtörik, a valótlan gépjárművezetőnek feltett konkrét, a baleset bekövetkezésével összefüggésben lévő kérdésekkel ez könnyen tisztázható. A helyszínen talált állapot nem véletlenül felhalmozott dolgok és jelenségek sokasága, hanem egymáshoz szervesen, törvényszerűen kapcsolódó nyomok, dolgok, jelenségek összefüggései. Ezek a dolgok és jelenségek (helyzetek, nyomok, elváltozások) azoknak a történéseknek (okoknak) a következményei (okozatai), amelyek ott végbementek. A helyszín állapotában – mint negatívon – tükröződik a cselekmény, és ezért az a helyszín alapján utólag is rekonstruálható. Ha az egyes jelenségeket, elváltozásokat összefüggéseikben vizsgáljuk, a helyszín összképéből szinte „kiabál” a logikailag oda nem illő eseménysor, illetve annak elemei. Többes (tagolt) helyszínről akkor beszélhetünk, ha a bűnös tevékenység materiális nyomai más-más helyen találhatók (pl. máshol történt a gyalogos elütése, mint ahol az áldozatot megtalálják). Több helyszín létezésére utalhatnak a már említett negatív jelenségek, pl. a közlekedési balesetben elhunyt személy holttestén szúrt seb van, vér pedig minimális, vagy nincs. Ilyen esetekben fel kell kutatni a még ismeretlen helyszíneket, a helyszíni szemle végrehajtásába haladéktalanul be kell vonni a bűnügyi szolgálatot, forrónyomos nyomozócsoportot. Mozgó helyszínek a közlekedési eszközök. Esetükben a munkát rendszerint az nehezíti, hogy az elkövetés után is tovább mozognak, idő telik el a megtalálásukig, ez alatt változások következhetnek be, és sok esetben úgynevezett nyomszegény helyszínek. 23
Ilyen lehet például egy tömegközlekedési járművezető ellen menetközben elkövetett közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, mely elkövetési magatartás miatt közlekedési bűncselekménynek is minősül. „Élő” helyszínnek tekintjük azokat, ahol a helyszín éppen a folyamatban lévő esemény miatt nem maradhat eredeti állapotában (pl. tűzesetek, közlekedési baleset után bekövetkezett robbanás). Az ilyen helyeken a legfontosabb feladat a tűz eloltása, az élet, vagyonmentés, közveszély elhárítása, a további károsodások megelőzése. Ezeken a helyeken arra kell törekedni, hogy az elhárító tevékenységek csak szükséges mértékűek legyenek, de ezt betartani, betartatni igen nehéz. A helyszín adottságaira figyelemmel különbséget kell tennünk még a nyílt és a zárt helyszín között is – ugyanis az elváltozások megmaradása és a feladatok végrehajtása szempontjából is jelentősége van annak, hogy a helyszín forgalmas közterületen, erdőshegyes terepen, avagy egy közforgalom számára megnyitott magánúton, magánterületen, zárt telephelyen van-e. Ez meghatározza a biztosítandó terület határait, a helyszín biztosításában részt vevők számát, a technikai eszközöket stb. is.
24
5.2 A helyszíni szemle feladata Az esemény helyszínének (és az ott lévő dolgoknak) a vizsgálata annak megállapítása végett, hogy milyen eseményről van szó (történt-e bűncselekmény, s ha igen, milyen bűncselekmény történt; ha nem, akkor mivel állunk szemben); Olyan adatok összegyűjtése, amelyekből az esemény lefolyására – s ha annak is jelentősége van - az elkövető személyére, a baleset okozójára következtetni lehet, valamint a tárgyi bizonyítékok felkutatása, összegyűjtése, szakszerű rögzítése, mindezekkel az eredményes nyomozás feltételeinek biztosítása. Bár a jog szerint a szemlének csupán egyik esete magának a helyszínnek a vizsgálata, nincs ellentmondás a jogi és kriminalisztikai meghatározások között, ugyanis a taktikai fogalom sem csak a helyszín, hanem minden ott található dolog (azaz: a helyszín, a helyszínen lévő személy és tárgy) megszemléléséről szól. A taktikai megközelítés nem teljesen „fedi” a krimináltechnikai fogalomrendszert. Taktikai nézőpontból ugyanis a nyomokhoz és anyagmaradványokhoz hasonló módon jelentősége van a nyomhordozónak – pl., mert azt lehetőség szerint „eredetben” kell biztosítani (lefoglalni). Annak elhelyezkedése is információt nyújt(hat), míg „egyéb elváltozás” alatt rendszerint azt értjük, hogy a dolgok elhelyezkedése – pl. a jármű oldalán, szélvédőjén, aszfalton stb. lévő vércseppek (anyagmaradványok) szóródása, a berendezési tárgyak helyzete stb. – milyen információt nyújt az esemény valamely mozzanatának mechanizmusáról. 5.3 A helyszíni szemle jellemzői, taktikai elvei61 A helyszíni szemle (rendszerint) halasztást nem tűrő, helyettesíthetetlen és eredeti formájában megismételhetetlen eljárási cselekmény; amelyet tárgyilagosan, a helyszínt teljes egészében vizsgálva, s ennek alapján minden releváns tényt megfelelő részletességgel feltárva és rögzítve kell lefolytatni. Amely ügyekben az esemény (valamely) helyszínének jelentősége van, mihelyst arról tudomást szerzünk, a szemlét ott felesleges késlekedés nélkül végre kell hajtani. Egyrészt a helyszínen feltárható adatok döntő fontosságúak lehetnek mind a nyomozás egésze,
60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 46. ponttól- 100. pontig terjedően 61
25
mind a soron következő tennivalók meghatározása szempontjából, másrészt, mert a helyszín az idő múlásával arányosan egyre kevesebb információval szolgál. A közúti balesetek helyszíni szemléje miatt részleges vagy teljes útlezárásokat kell alkalmazni, ami egy egész területi egység közlekedését megbéníthatja, lehetetlenné teszi. A vasúti pályaszakaszon bekövetkezett események helyszíni szemléje csak különösen indokolt esetben haladhatják meg a két órát. A helyszín, illetőleg a szemle adatai támpontokat nyújtanak az elsődleges verziók felállításához, a nyomozás tervezéséhez, irányának meghatározásához, ismeretlenes közlekedési bűncselekményeknél a nyomon üldözés, a forrónyomos felderítés megszervezéséhez stb. Számos bűncselekménytípus esetében (pl. emberölés, betöréses lopás) a helyszíni szemle adatai nélkül nem is lehet megkezdeni a felderítő munkát. Ugyanakkor minél később kerül sor a szemlére, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az esemény során létrejött különféle elváltozások még külső beavatkozás nélkül is megsemmisül(het)nek. Helyettesíthetetlenségéről (az elmondottakon túl) azért beszélünk, mert a szemle során a nyomozó hatóság közvetlen megfigyelést végez, a helyszínt a maga komplexitásában vizsgálja, és fontos tárgyi bizonyítékokhoz juthat hozzá. Természetesen más adat- és bizonyítékforrások, eljárási cselekmények, intézkedések is ad(hat)nak támpontokat a nyomozáshoz, illetőleg lehetőséget nyújthatnak tárgyi bizonyítási eszközök felkutatására, beszerzésére, csakhogy más körülmények között. Egy kihallgatás minden pozitívuma ellenére mégis csak a szubjektum közvetítésével juttat hozzá adatokhoz. A házkutatáskor, helyszíni szemlék során, lefoglalt tárgyi bizonyítékok, a megtalálásukig és később is rendszerint több-kevesebb változáson mennek át (pl. a szakszerűtlen tárolás, szállítás során/miatt egyes nyomok megsemmisülhetnek, szennyeződések, indifferens nyomok
keletkezhetnek
rajtuk),
ami
még,
a
későbbi
szakértői
vizsgálatok
megbízhatóságát is kétségessé teheti – és a nyomozó hatóság sem képes ugyanolyan és ugyanannyi ismerethez jutni a bűnjeltárgy révén, mint amikor azt a helyszíni szemle során eredeti környezetében vizsgálja meg. És persze mindezekből nyilván hiányzik a helyszín nyújtotta információ is.
26
A megismételhetetlenség főként abban fogható meg, hogy a helyszínen végzett tevékenység szükségszerűen megváltoztatja magát a helyszínt, egyes nyomrögzítési módszerek alkalmazásuk során a helyszíni nyomokat megsemmisítik, illetve újabb vizsgálatra alkalmatlanná teszik. Ezek mellett is az idő múlásával egyenes arányban csökken annak valószínűsége, hogy a valamely okból esetleg megismételt szemle hasznosítható eredményt hozzon. A szemle tények feltárását és rögzítését szolgálja, következésképp mindig tárgyilagosan kell lefolytatni. Végrehajtását e tekintetben nem befolyásolhatják sem az eseményről az előzetes adatok alapján kialakított (kialakítható) elképzelések (verziók), sem az időközben beszerzett adatok. Ez természetesen nem zárja ki a céltudatosságot, a már rendelkezésre álló, a szemle során feltárt, vagy a vele párhuzamosan összegyűjtött adatok felhasználását, illetőleg ellenőrzését. Erre nem mindig az eseményről való tudomásszerzéskor kerül sor, hiszen gyakran előfordul, hogy más nyomozási cselekmény – pl. a helyszíni kihallgatás – eredményeképpen tudjuk meg, hogy hol történt az elütés, hova vitték el a gépjárművet (stb.), azaz hol van az a helyszín, ahol szemlét kell tartani. Az objektivitást és az eredményességet szolgálja a helyszín teljes egészében való vizsgálata is (ezt szokás „a szemle teljessége” elvének nevezni): egyrészt, mert ez rámutathat az előzetes elképzeléseink hiányosságaira, másrészt, mert így találhatunk rá olyan elváltozásokra, amelyek esetenként egészen más „megvilágításba” helyezhetik a vizsgált eseményt, s újabb verziók felállítását alapozhatják meg. Az előre kialakított vélemény követése azzal a veszéllyel jár, hogy csak azokat az elváltozásokat keresik és értékelik, amelyek azt alátámasztják. Ha az alapul vett verzió később nem igazolódna be, a figyelmen kívül hagyott részletek már aligha tárhatók fel, hiszen a szemle megtartásával együtt járó tevékenység óhatatlanul megváltoztatja a helyszín „eredeti” állapotát. (Persze szó sincs arról, hogy az elsődleges adatokat ne kellene számításba venni, nem egyszer éppen ezek tudatos felhasználása vezetett el a sértett állításainak megcáfolásához, ezért is szükséges a helyszíni szemle során minden olyan nyomot rögzíteni, amit a helyszínen találunk, az irreleváns nyomok kizárása már a nyomozás feladata, vagy igazságügyi szakértői kompetencia62.
62
2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről 14.-16. §
27
A már feltárt adatokból levont következtetések (és a rájuk építhető verziók) viszont éppen hogy elősegítik a tárgyilagosság megvalósítását. Például ha a megtalált lábnyomokból, ami a baleset környezetében látható, joggal feltételezhető, hogy a gyalogos személy honnan, milyen irányból érkezett, vagy a gépjármű belső terének szemléje során az üléseken fellelhető üvegszemcsék elhelyezkedése, melyből meg lehet állapítani volt-e utasa járműnek (az információs lánc módszere). Ha a szemlével párhuzamosan folytatott adatgyűjtés felhozza, hogy egy vérző kezű személyt láttak a helyszín közelében, nyilván ellenőrizni kell, hogy van-e a helyszínen ezzel összefüggő elváltozás (vér, bőrhám, illetve ahol, amitől az elkövető vagy más személy megsérülhetett). Természetesen az is hiba, ha olyan részletekben merülünk el, amelyek miatt az egész folyamat (és eredményei) áttekinthetetlenné, parttalanná válnak. Nem az a jó szemle, amelynek során az egész helyszínt és minden egyes tárgyat egyforma gondossággal és minden részletében megvizsgálnak és rögzítenek, hanem az, amikor valamennyi az ügy szempontjából jelentős részlet képezi a szemle tárgyát. Nagyjából és általában a következőkről van szó. Meg kell vizsgálni és rögzíteni a helyszín általános jellemzőit (hol helyezkedik el, az útszakasz pontos jellemzőit) Az esemény következtében a helyszín (eredeti) állapotában és a tárgyak elhelyezkedésében létrejött változásokat, az esemény lezajlásával (mechanizmusával) összefüggésbe hozható elváltozásokat. A tárgyi bizonyítékként számításba vehető tárgyakat (ide értve a szükséges mintákat is) és az úgynevezett negatív körülményeket (amelyeknek létezniük kellene, mégis hiányoznak). Hogy mikor mi tekinthető releváns ténynek, az nyilván az ügy jellegétől is függ. Egyszerű példával élve: egy betörés esetében – szemben egy közlekedési balesettel – aligha releváns tény, hogy az útkereszteződésben lévő közlekedési jelzőtábla milyen távolságból látható – és így tovább. Számolni kell azzal is, hogy a helyszín rendszerint már nem „érintetlen” a szemle időszakában, hogy az adott eseményre jellemző elváltozások nem mindig jelentkeznek szükségszerűen és ugyanolyan formában, hogy az idő múlása, az elkövető elhárító jellegű cselekvései folytán egyes nyomok stb. már nem találhatók meg. És persze minden eset egyedi; semmiképpen sem célszerű tehát csupán rutinból dolgozni.
28
5.4 A helyszíni szemlét megelőző feladatok63 A helyszíni szemle előtt rendszerint a tevékenység irányító központnak64, a helyszínbiztosítónak és a helyszíni szemle bizottság vezetőjének vannak meghatározott feladatai. Amennyiben az ügyelet értesül olyan eseményről, amely miatt helyszíni szemlét kell tartani, akkor a következő főbb tennivalói vannak65: – a bejelentés rögzítése; – tájékozódás az eseményről; – intézkedés a helyszín biztosítására; – a hatáskör és illetékesség megállapítása, ennek függvényében – a helyszíni szemlebizottság, kiemelt bűncselekmények esetén nyomozócsoport összeállítása, illetőleg további erőknek a helyszínre irányítása, – a szükséges technika biztosítása (szállító járművek, hírösszeköttetés, technikai felszerelés); – egyéb intézkedések (jelentés, értesítés stb.). Mivel a bejelentő kikérdezésének, illetőleg a helyszínbiztosító eligazításának fontosabb szempontjai nem csak a hatóság ügyeletére nézve irányadók, ezért célszerű itt elidőznünk. A tisztázandó fő kérdések a következők: – a bejelentő mikor, milyen körülmények között fedezte fel a cselekményt, annak eredményét (röviden ki kell kérdezni az általa tapasztaltakról); illetőleg – milyen eseményről van szó (pl. anyagi kárral vagy személyi sérüléssel járó közlekedési baleset, stb.)
60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 12. ponttól 42. pontig terjedően 64 20/2012. (XI. 30.) ORFK utasítás – a Tevékenység-irányítási központok átmeneti működéséről és egyes ORFK utasítások módosításáról I. fejezet http://www.police.hu/sites/default/files/21_2012_orfk_tajekoztato_0.pdf (2014. március 27. 21:45) 65 20/2012. (XI. 30.) ORFK utasítás – a Tevékenység-irányítási központok átmeneti működéséről és egyes ORFK utasítások módosításáról II. fejezet http://www.police.hu/sites/default/files/21_2012_orfk_tajekoztato_0.pdf (2014. március 27. 21:45) 63
29
– hol történt az esemény, illetve hol található a helyszín pontosan – hogyan közelíthető meg a leggyorsabban, van-e valamilyen közlekedési akadály (útelzárás, terepadottságok) – van-e sérült (hány, milyen), történt-e már ezzel kapcsolatban intézkedés, mentőszolgálat értesítése – illetőleg milyen azonnali intézkedésekre (életmentés, kárelhárítás, közveszély elhárítása,
forgalomelterelés stb.;
mentők, tűzoltók, tűzszerészek, közüzemek
ügyeleteinek értesítése) van szükség; – elfogták-e, üldözik-e az elkövetőt, van-e olyan információ, amelyet a hatóság azonnal hasznosítani tud (azonosító adatok, személyleírás, gépjárműleírás, menekülési irány stb.) – biztosítja-e valaki a helyszínt, illetve megoldható-e az ideiglenes biztosítás. Mindezek alapján eldönthető, hogy milyen konkrét intézkedéseket kell megtenni. A bejelentést szükség és lehetőség szerint ellenőrizni is kell. Nyilván nem ugyanaz a helyzet, ha a bejelentést valamely hatóság tagja, polgárőr, más megbízható személy teszi meg, mint amikor egy ismeretlen. Telefonon tett bejelentéskor visszahívással kell ellenőrizni annak (és a hívó fél) valódiságát, esetleg a környéken lakó, dolgozó általunk ismert személyt is felkérhetünk az ellenőrzésre; ha erre nincs lehetőség, a helyszínre járőrt kell küldeni, aki majd a biztosítási feladatokat is ellátja. Szükség esetén a bejelentőt, vagy (az előbb már említett) más személyt meg lehet bízni a helyszín (elsősorban ideiglenes) biztosításával, illetőleg egyes e körbe tartozó feladatok azonnali teljesítésével. A helyszínbiztosító kioktatása mindig aktuális és kellőképpen részletes legyen. Figyelembe kell venni, hogy mennyire ért ehhez a feladathoz, van-e benne jártassága, mit képes megoldani, továbbá ki kell térni az adott esemény közlekedési esemény specialitásaira is. A szemlebizottság vezetőjének nem csak a helyszínre kivonulás előtt kell tájékozódnia (hogy megfelelő összeállítású bizottság megfelelő felszereléssel vonuljon ki), hanem a helyszínen is, ez utóbbiban az is benne van, hogy győződjön meg arról, hogy a helyszínbiztosítás feladatait maradéktalanul végrehajtották-e. Ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat. 30
5.5 A helyszín biztosítása66 Kriminalisztikai értelemben a helyszín biztosítása67 a helyszín változatlan állapotban való megőrzésére irányuló tevékenység. Ez azonban nem egyszerű őrzési, biztosítási feladat, hanem sokoldalú aktív tevékenység, amely kiterjed az ott lévő személyek, értékek szükséges védelmére, a helyszínnel összefüggően fellelhető bizonyítékoknak a további eljárás elősegítése céljából történő felderítésére, és a mindezekhez szükséges intézkedések végrehajtására is. A helyszínbiztosítás során a következő elveket kell érvényesíteni: – a helyszínbiztosítást azonnal meg kell kezdeni, és az addig tart, amíg befejezésére a szemlebizottság vezetője engedélyt nem ad, – a feladatokat mindig az adott eset körülményeitől függő sorrendben kell végrehajtani: természetesen elsőbbséget élvez az élet- és vagyonmentés, a közveszély elhárítása, az elkövető elfogása, a nyomoknak a megsemmisüléstől való megóvása, – a helyszín állapotát csak indokolt esetben, és akkor is csak a lehető legkisebb mértékben szabad megváltoztatni; törekedni kell arra, hogy a bűnügyi vagy más érdekből szükséges intézkedések végrehajtása során senki tevékenysége ne okozzon indokolatlan károkat, – mindig meg kell jegyezni a helyszín eredeti állapotát, továbbá azt, hogy mikor, ki, mit, miért és hogyan változtatott meg, hogy ennek alapján később (a szemle, illetve a nyomozás során) az eredeti állapotot szükség esetén rekonstruálhassák, Lényeges dolog a helyszíni biztosítási feladatokban a közlekedési baleset helyszínére érkezést követően a lehető legrövidebb időn belül ellenőrizni kell a járművezető alkoholos68 befolyásoltságát69, pozitív esetben minden esetben a személyt ellenőrzés, kontroll alatt kell tartani, hogy az esemény utáni alkoholfogyasztást ki lehessen zárni, meg lehessen akadályozni.
60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 12. ponttól 13. pontig terjedően 67 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 11.-12. § 68 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 44.§ (1.) bekezdés c.) pont 69 34/2013. (IX. 6.) ORFK utasítás az ittasság ellenőrzéséről szóló 27/2010. (OT. 14) ORFK utasítás módosításáról 66
31
A helyszínen történő mozgás során lehetőleg olyan útvonalat kell választani, ahol minden valószínűség szerint nincsenek az eseménnyel összefüggő elváltozások. Ha valamit el kell mozdítani, azt is olyan módon, helyen szabad megfogni, hogy a rajta lévő nyomok ne semmisüljenek, sérüljenek meg. Ügyelni kell arra is, hogy pl. kárelhárítás ürügyén az érdekeltek ne hamisíthassák meg a helyszínt, ne „tűnjenek” el bűnjelek, értékek stb. A helyszínbiztosító alapvető feladatai közé tartozik a tájékozódás a helyszín körülményeiről, a helyszín vizuális felmérése. Mindig ez a legelső feladat, így állapítható meg, hogy mi történt, miből áll a helyszín, továbbá milyen feladatokat és milyen sorrendben kell végrehajtani. Persze ha eközben fontosabb tennivaló akad (pl. életmentés), a tájékozódást annak végrehajtása után kell folytatni. A szükséges információkat a helyszín vizuális áttekintése és az ott tartózkodók rövid kikérdezése útján lehet megszerezni. Tisztázni kell, hogy mi történt és az milyen következményekkel járt; kik, miért tartózkodnak a helyszínen, és mit tudnak a cselekményről, nagyon sok esetben előfordult már, hogy a helyszínen sok tanú tartózkodott, de az idő múlásával a helyszínről eltávoznak. Nem mindig az életmentés az első: lehet, hogy ahhoz előbb a közveszéllyel fenyegető helyzetet kell megszüntetni – pl. áramtalanítás. A megsérült agresszív elkövetőt is előbb ártalmatlanná kell tenni, vagy a balesetben sérült hozzátartozóinak bosszúja miatt ki is kell menekíteni a helyszínről. (pl. Olaszliszkai könnyű sérüléssel járó közlekedési baleset után kialakult emberölés), s csak ezt követheti az elsősegélynyújtás. A tájékozódás érdekében – ha ez kívülről kellőképpen nem lehetséges – be kell menni a helyszínre. A helyszín felmérése során nem csak arról kell meggyőződni, hogy hol vannak megőrzendő elváltozások, hanem arról is, hogy nincs-e valahol (például az úttest melletti kukoricásban, ahová nem lehet az útról odalátni) egy további sérült, aki esetleg elvérezhet, ha a helyszínbiztosító nem kellően körültekintő. Ugyanilyen problémát jelent a tűz- vagy robbanásveszély stb. felfedése is. • Értesítésadás (visszajelzés az ügyeletnek). Ez attól függően alakulhat, hogy hol van a helyszín, azt ki biztosítja, az illetékesek tudnak-e már az eseményről, s hogy elsőként kinek az értesítése a legfontosabb. 32
Ha az illetékes (hatóság) még nem értesült az eseményről, akkor (az előző alcímben elmondottak szerint) meg kell tenni a bejelentést. Attól függően, hogy hol van a helyszín (például autópályán bekövetkezett baleset, légi baleset stb.), lehetséges, hogy nem csak közvetlenül a rendőrséget kell tájékoztatni, hanem a belső normákban meghatározott illetékes vezetőt (ügyeletet). Ha a bejelentés már megtörtént, a helyszínbiztosítónak rendszerint arról kell tájékoztatnia az ügyeletet (visszajelzés), hogy milyen esemény történt, szükséges-e más szervek (mentők, tűzoltók, katasztrófaelhárító egységek stb.) vagy személyek értesítése, kell-e nagyobb erő a biztosításhoz, a járműforgalom mellékútvonalra tereléséhez, a nyomon üldözéshez, a tettes elfogásához70. Az értesítés során mindig a leggyorsabb megoldást válasszuk. Legtöbbször azonban az a célravezető, ha minden információt a rendőri ügyeletnek továbbítunk, amelynek módjában áll a többi érintett szervet tájékoztatni.
5.6 Életmentés, elsősegélynyújtás71 Az életmentést, elsősegélynyújtást lehetőleg szakemberre kell bízni, csak ennek hiányában végezze azt a helyszínbiztosító a maga ismeretei szerint. Ez nyilván fontosabb érdek, mint a nyomok megóvása, de azért a lehetőségekhez képest arra kell törekedni, hogy a legkevesebb elváltozás jöjjön létre a helyszín állapotában. A személyt olyan módon kell megközelíteni, ahogyan ezt az elveknél már ismertettük. A helyszínbiztosító72 határozza meg a behatolás útvonalát a mentők és az orvos számára is. Ha az lehetséges, az ellátást ne a helyszínen végezzék, hanem vigyék ki onnan a sérültet, ez lényeges lehet áram alatt lévő járművek, vagy olyan járművek környezete, melyekből folyik az üzemanyag. Meg kell jegyezni a sérült fekvésének pontos helyét, ruházatának állapotát, környezetének helyzetét, és minden, az ellátása során keletkezett változást (pl. hogy elszakították/elvágták a ruházatát, elmozdítottak vagy hátrahagytak tárgyakat, padlórészt összejártak stb.). Jó szolgálatot tesz ilyenkor a fényképezőgép (vagy erre alkalmas 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 33. § 30/2011. évi (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 12. § 72 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 43. § 70 71
33
mobiltelefon), amelynek segítségével rögzíthető a sérült megtalálás kori állapota, helyzete. A közlekedési balesetek helyszíni szemléjének végrehajtásakor fontos dolog még az életmentés, sérültek kiemelésének pontos rögzítése, kit mikor milyen helyzetből emelnek ki. Általában a sérültek kiemelése, mentése során távolítják el a tűzoltók az utasok biztonsági öveit, ezt a jegyzőkönyvben minden esetben kötelező rögzíteni. Ha a sérültet elszállítják, fel kell jegyezni az adatait, az elszállító orvos, mentőtiszt nevét, a jármű rendszámát, s hogy mely egészségügyi intézménybe viszik, továbbá ajánlatos az orvostól tájékoztatást kérni a sérült állapotáról, sérülésének fokáról. Fontos, hogy a helyszínbiztosító a szállítást végzők útján figyelmeztesse a kórház orvosait, hogy a sérült ruháját fertőtlenítés nélkül, eredeti állapotában őrizzék meg, a testén lévő esetleges nyomokat, idegen anyagokat (hajszál, váladék stb.) ne semmisítsék meg, hanem biztosítsák az eljáró hatóság számára. Ha a sérült meghallgatható állapotban van, röviden ki kell kérdezni a történt eseményekről, a járművezetőtől információt kell beszerezni a járműve műszaki állapotára, az esetleges műszaki meghibásodásra vonatkozóan stb., és elmondását fel kell jegyezni. Az előbbihez hasonló módon történhet a közveszély elhárítása73 és a további károsodások megelőzése (a vagyonmentés). A közlekedési balesetet követően kialakult tűz esetén a helyszínbiztosító addig vegyen részt az oltásban, amíg azt szakemberek át nem veszik, ezután térjen vissza az alapfeladatához, a helyszín biztosításához. Különös gondot kell fordítani a tűz keletkezési okára, ha ezzel kapcsolatos elváltozások, körülmények figyelhetők meg, azokat gondosan fel kell jegyezni, a tárgyakat biztosítani. A vagyonmentés, a gazdasági érdek másodlagos kérdés, nem mehet sem az életmentés, közveszély elhárítás, sem a bűnügyi érdekek rovására. Nyilván nem hagyjuk bennégni a a járművekben sem a menthető tárgyakat, de emiatt ne tapossák össze a nyomokat, a biztosított területen kívül helyezzék el a tárgyakat és őrizzék is azokat.
73
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról II. fejezet
34
5.7 A tetten ért elkövető elfogása74 Amennyiben az elkövető a helyszínen van, el kell fogni, és biztonságos, más személyektől elkülönített őrzéséről gondoskodni kell. Az elfogásra ez esetben bárki jogosult. Lényeges, hogy a helyszínen lehetőséghez mérten el kell egymástól különíteni a gyanúsítható személyt, utasait, meg kell akadályozni a hozzátartozók helyszínre bejutását.
5.8 A nyomon üldözés75 A nyomon üldözést azonnal meg kell kezdeni, ha annak feltételei fennállnak (még ha ennek érdekében a helyszín őrzését időlegesen más megbízható személyekre kell is rábízni).
Ennek
végrehajtása
után
(akár
eredményes
volt,
akár
nem)
a
helyszínbiztosítónak kötelessége a helyszínre azonnal visszatérni és feladatait továbbra is ellátni. A helyszín biztosítása akkor is szükséges, ha az elkövető a helyszínen tartózkodik, mert a tényállás felderítéséhez, a bizonyításhoz a szemleköteles (bűn)cselekmények esetén a helyszíni szemle lefolytatása elengedhetetlen.
5.9 A tanúk visszatartása76, az illetéktelenek helyszínről való eltávolítása Mint említettük, a tájékozódás során meg kell állapítani, ki miért van ott a helyszínen. A felfedező tanút, és akik tanúként még számításba jöhetnek (ideértve, aki valami érdemlegeset tud az eseményről; aki járt a helyszínen, és ott esetleg még elváltozásokat is okozott, aki a helyszínen keletkezett/található elváltozások eredetére vallomást tud tenni) a szemlebizottság megérkezéséig vissza kell tartani. Aki valamely nyomós okból nem tud ott maradni (hiszen a bizottság néha órák múltán érkezik meg), őt csak kikérdezése és adatai feljegyzése után szabad elengedni. Mivel összezavarhatják egymást azzal, ha egymás között megbeszélik az esetet, ezért fel kell szólítani őket, hogy az ügyről ne beszélgessenek. Bevált módszer megkérni őket,
1994. évi XXXIV. évi törvény a Rendőrségről 33. § 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 11. § (1. ) bekezdés i.) pont 76 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről 32. § 74 75
35
hogy írják le, amit tudnak (amivel „elfoglalják” magukat, és emlékképeik is jobban rögzülnek). Az ideális az lenne, ha elkülönítetten várakozhatnának, ez azonban ritkán oldható meg Ajánlatos odafigyelni a helyszínen tartózkodók magatartására, kijelentéseire is. Például, hogy ki tartja magát feltűnően távol, melyik hozzátartozó mutat feltűnő közömbösséget az áldozat iránt, ki távozik el, holott jelenléte természetes volna. Figyelni kell az olyan személyekre
is,
akik
feltűnő
szolgálatkészséget,
kíváncsiságot
tanúsítanak.
Hasonlóképpen a sértett (különös) viselkedése is felhívhatja a figyelmet állításainak valótlanságára, az egész bűncselekmény vagy bizonyos részeinek koholtságára. A kíváncsiskodók jelenléte nem mindig jelent hátrányt a felderítés szempontjából. A kriminalisztika irodalmából ismert, hogy néha maga a tettes jelenik meg a kíváncsiskodók között, és magatartásával elárulja magát. Persze, akire nincs szükség, azt el kell küldeni a helyszínről. Hasonlóképpen távol kell tartani a sajtó képviselőit is, nyilatkozatra amúgy is az eljáró hatóság jogosult.
5.10 A helyszín körülhatárolása, lezárása, a nyomok biztosítása77 Ha megtörtént a helyszín felmérése, a bekövetkezett cselekménnyel kapcsolatos információgyűjtés, akkor már tudjuk, hogy mely területet, útszakaszt kell lezárni, őrizni, mely területen kell a különféle elváltozások, bűnjeltárgyak megóvásáról gondoskodni. Az őrzendő terület határait lehetőség szerint a hibalehetőség leszűkítése érdekében – de az ésszerűséget is figyelembe véve – minél tágabban kell megvonni. A lezárásnak ki kell terjednie a közvetlen helyszínre, a helyszínbiztosító biztosítsa, hogy senki ne érintkezzen a balesetben szereplő gépjárművel, se kívül, se belül, műszakilag változtatást ne alkalmazzanak. Közlekedési
baleset,
bűncselekmény
esetén,
ha
az
forgalmas
úton
vagy
útkereszteződésben történt, a helyszín biztosításakor az érintett útszakaszt le kell zárni, s a forgalmat terelő utakra, illetve ha ez a szemlét nem zavarja, az úttest másik oldalára kell irányítani, részleges lezárással. Megyénkre jellemző, hogy bizonyos főutakon (3-as, 35ös főútvonal) bekövetkezett balesetek esetén csak a fizetős M3-as és M30-as autópályára
77
Balesethelyszínelő képzés oktatási anyaga Dunakeszi, 2010.
36
van lehetőség terelni, ebben az esetben haladéktalanul jelentést kell tenni az ügyelet irányába, és fel kell venni a kapcsolatot az autópálya kezelővel, az érintett autópálya szakasz ingyenessé tételéről. A forgalomelterelésekor figyelembe kell venni a terelésre kijelölt útszakasz teherbíró képességét, állagát, rosszul megválasztott terelőúttal nagyobb káoszt lehet okozni, mint egy kényszervárakoztatással. A lezárás megszervezése mellett biztosítani kell a helyszín állagát is. Óvni kell a helyszínt a külső behatásoktól, amennyire lehetséges az időjárás miatti megrongálódástól. A szabadban lévő nyomokat (stb.) azok érintése nélkül le kell fedni. Erre csak olyan eszközt szabad felhasználni, amely állagánál fogva megfelelő (nem „esik bele” a nyomba), s amelyről semmiféle szennyeződés – még szag sem – rakódhat át a letakart dologra, mert az a szakértői vizsgálatot, a szagrögzítést, illetve az esetleges nyomkövető kutya alkalmazását ellehetetlenítené. A szakszerű nyomrögzítés a helyszíni szemlebizottság munkája, nem feladata a helyszínbiztosítónak. Ennek nem mond ellent, hogy a megsemmisülésnek kitett és másképpen meg nem óvható dolgokat biztonságba helyezze, illetve a helyszín megváltoztatásával járó tevékenységek esetében egyes rögzítési módszereket (leírás, fényképezés, lerajzolás) alkalmazzon. Ez megkönnyíti a visszaemlékezést, a jelentéstételt és az esetleg szükséges rekonstruálást. Vannak olyan helyzetek, amikor az elsőként a helyszínre érkező rendőr megtapasztalása pótolhatatlanul fontos tényező, ilyen lehet például a ködös időben, ónos esőben, havazásban bekövetkezett közlekedési baleset, hiszen a körülmények percről percre változhatnak, ami nagyban befolyásolhatja a felelősség, bűnösség megállapítását. 5.11 A közrend fenntartása Esetenként a helyszínen és annak környékén – részben az esemény, részben a helyszín jellege vagy lezárása miatt – előfordulhat, hogy tömeg gyűlik össze, torlódás keletkezik a közlekedésben stb. Ez nem csak a helyszíni munkát gátolhatja, de kialakulhat lincshangulat is; esetleg az elkövetők hozzátartozói (kapcsolatai) lépnek fel támadólag. 2006. október 15-én78 Szögi Lajos tiszavasvári földrajz-biológia szakos tanár két kisebbik lányával, a közeli Vámosújfaluba tartott. Olaszliszkán áthaladva a közlekedési szabályokat betartó tanár autója előtt átszaladt az úttesten egy helyi kislány, a 11 éves http://hu.wikipedia.org/wiki/Olaszliszkai_lincsel%C3%A9s Olaszliszkai lincselés (2014. március 27. 22:31) 78
37
Kitti s ennek következtében az út melletti vízelvezető árokba esett. A média többször tévesen tájékoztatta a közvéleményt úgy, hogy a tanár kocsijával a kislányt elsodorta. A valóságnak megfelelően a vizsgálatok ugyanis megállapították, hogy "a jármű nem ütötte el, a visszapillantó tükörbe sem akadt bele és az autón sodródási nyomok sem maradtak vissza". Szögi Lajos megállt, hogy megnézze, nem lett-e baja a gyereknek, de az autóból kiszállni már nem tudott, mert addigra a lány bátyja a kocsihoz rohant, és annak motorháztetejére felugorva, ököllel a szélvédőre ütött, ami betört. Szögi Lajos ekkor megpróbált az autóval elindulni, de nem tudott, mivel ekkora odaért a kislány apja, még fiatalkorú bátyja és további három rokona, akik együttes erővel kirángatták a kocsiból a férfit, majd ütlegelni, rugdosni kezdték. Ezalatt Kitti anyja kicsivel távolabbról bujtogatva az ütlegelőket - azt kiabálta, hogy „Öljétek meg a magyart, mert meghalt a gyerek!”, holott esése után a lány a házuk udvarára beszaladt, és éppen "balesetének" hírét vett anyjának címezve mondta: "Ne sírjál anya! Élek!". A későbbi harmad- és negyedrendű vádlottak családjában évekkel korábban történt egy halálos kimenetelű baleset, hasonló körülmények között. Emiatti felindulásukkal próbálták az azonos rokoni körbe tartozó (gyanúsított majd terhelt végül elítélt) elkövetők utólag megmagyarázni, hogy emberi mivoltukból kivetkőzve a köztiszteletben álló, és közmegbecsülésnek örvendő többgyermekes családapára és tanárra közel 100 ütést és rúgást mértek. A legtöbb rúgást a kislány bátyja követte el, egy másik rokon pedig nekifutásból rúgta fejbe Szögi Lajost. Kitti apja az udvarba is beszaladt, ahonnan egy baltát hozott elő, amivel le akarta vágni a földön fekvő, miattuk már súlyosan sérült ember fejét. Szögi Lajos könyörgött, hogy a lányait ne bántsák, a lincselők viszont ezután csak azért is azt ordították a két kislánynak, hogy ha nem fogják be a szájukat, akkor meg fogják erőszakolni őket. Ők ekkor elmenekültek a település közepe felé, és egy szembe jövő asszony autóját megállítva, majd a telefonját elkérve értesítették édesanyjukat és nővérüket. Mire Sátoraljaújhelyről a mentők, valamint a sárospataki rendőrök megérkeztek, Szögi Lajos már belehalt súlyos fejsérüléseibe. Hasonló eset, melynek elemei kísértetiesen hasonlítanak Szögi Lajoséra (vétlen áldozat, másokat védő áldozat, többszörösen büntetett az elkövetők egy része, földön fekvő áldozatok rugdosása) az érintettségük miatt már más országokat is lesújtó, Marian Cozma meggyilkolása Veszprémben 2009-ben.
38
Az értesítésadásnak azért kell tartalmaznia, ha ilyen veszélyhelyzet fenyeget, vagy a terület lezárásához, biztosításához nagyobb erő szükséges, hogy a szükséges segítség mielőbb megérkezzen. 5.12 Jelentési kötelezettség teljesítése79 A helyszínbiztosító rendőrnek jelentési kötelezettsége van, ezért célszerű, ha a kiérkezést követően jegyzeteket készít a jelentés teljessége és pontossága érdekében. Amikor a helyszíni szemlebizottság megérkezik, a helyszínbiztosító neki szóban jelent, majd a szolgálati helyére történt bevonulása után írásbeli jelentést is kell készítenie. Minden helyszínbiztosításról kötelező a részletes írásos jelentés elkészítése. A jelentés tartalma80: – kinek a felhívására, utasítására (vagy saját észlelése alapján) kezdte meg a helyszín biztosítását; – mikor érkezett a helyszínre, milyenek voltak az időjárási, látási viszonyok, –
kiket
talált
a
helyszínen
(sértett,
felfedező
tanú
stb.),
– megérkezésekor milyen állapotban volt a helyszín (járművek helyzete, sérült személyek elhelyezkedése,
az
úttesten,
egyéb
helyen
fellelt
tárgyak
stb.),
– milyen halaszthatatlan intézkedéseket tett (elsősegély, nyomon üldözés stb.); – a közlekedési balesetben van-e sérült, és milyen intézkedés történt vele (hová szállították
stb.),
– megérkezését követően ki, mit változtatott a helyszínen, mi volt az oka vagy indoka ennek, továbbá milyen tájékoztatást kapott a megérkezése előtt történt változtatásokról, –
milyen
nyombiztosítási
munkákat
végzett;
– kik viselkedtek gyanúsan, gyanúját mire alapozza, akár szóban is, ki, mit mondott a részére, – kit, mikor és hogyan értesített az eseményről (hatóságokat, feletteseit stb.).
30/2011. évi (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 11. § (2.) bekezdés 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett közlekedési bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól. 79 80
39
6. fejezet: A helyszíni szemle lefolytatása81 A szemlebizottság munkáját a bizottságvezető irányítja, aki egy személyben felelős a helyszíni szemle jog- és szakszerű lefolytatásáért. Az ő feladata a különböző közreműködőkkel (ügyelet, forrónyomos akcióparancsnok, mentők, tűzoltók stb.) való kapcsolattartás is. Engedélye nélkül a szemle megkezdését követően senki nem léphet be a helyszínre, illetőleg ott semmiféle tevékenységet nem folytathat. Közlekedési balesetek helyszínén szabálysértési ügyekben82 a bizottságvezetői feladatokat a baleseti helyszínelő látja el, közlekedési bűncselekmény83 illetve rendkívüli halál miatt indított közigazgatási és hatósági eljárás84 helyszínén bizottságvezetői feladatokat a baleset helyszíne szerint hatáskörrel rendelkező rendőrkapitányság közlekedési vizsgálója, közlekedésrendészeti osztályvezetője látja el. A bizottság másik állandó tagja a baleseti helyszínelő, aki lényegében a helyszíni nyomrögzítést, helyszíni kihallgatást végez, a szemlejegyzőkönyvet valamint annak mellékleteit elkészíti. Fő feladata, hogy a bizottságvezető irányítása mellett felkutassa, illetőleg előhívja és rögzítse a helyszínen található és a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható nyomokat, nyomhordozókat stb. A helyszíni szemlén a hatóság rendszerint (indítványra, vagy saját elhatározásából) hatósági tanúkat alkalmaz (ők nem tagjai a bizottságnak). Feladatuk a szemle lefolyásának figyelemmel kísérése, hogy ha később vita, kifogás merülne fel, úgy az a kihallgatásuk útján tisztázható legyen. Ennek érdekében egy sor előírás szabályozza, hogy mire kell őket kioktatni, és hogyan kell biztosítani, hogy a szemle során történtekről érdemben tudomást szerezzenek. Arra viszont figyelemmel kell lenni, hogy a hatósági tanú arra alkalmas személy legyen, gyermekkorú, hozzátartozó valamint a balesetben érdekelt személy stb. nem lehet. A helyszínre érkezést követően a szemlebizottság vezetője először is tájékozódik a történtekről. Ha a helyszínt rendőr biztosította, mindenekelőtt annak jelentését hallgatja meg és meggyőződik arról, hogy a halaszthatatlan intézkedéseket megtették-e, s ha nem, 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett közlekedési bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól. 82 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről. 83 2012. évi C. törvény. A Büntető Törvénykönyvről XXII. fejezet, illetve 166. § 84 2004. évi CXL. törvény. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 81
40
azonnal intézkedik azok végrehajtására, majd kellően kikérdezi a sértettet az esetleges tanút és egyéb tanúkat, végül áttekinti a helyszínt. Mindezek alapján kialakítja az elsődleges elképzelését a szemle lefolytatásáról, s megkezdődhet a szemle. A rendelkezésre álló adatok alapján döntést kell hozni arra vonatkozóan, hogy a baleset helyszínén szabálysértési, közigazgatási vagy bűnügyi helyszíni szemle végrehajtására kerül sor. A három szemle végrehajtásában, nyomrögzítésekben különbség csak minimális, eljárás jogi kérdés, viszont egy rossz jogszabályi norma alapján elkészített helyszíni
szemle veszélyeztetheti
a nyomozás
során, bizonyítékként
történő
felhasználását.
6.1 A helyszíni szemle szakaszai85 A helyszíni szemle két egymással szorosan összefüggő részből, a statikus (összképrögzítő) és a dinamikus (nyomkereső) szakaszból áll. A statikus szakasz feladata az összkép – a helyszín adott állapotának és összefüggéseinek – feltárása és rögzítése, ezek alapján lehetséges eldönteni azt, hogy milyen jogi normáknak megfelelő szemlét folytatunk le. Szakmai előírás közlekedési balesetek esetén, hogy a nyomrögzítés – a helyszíni lehetőségekhez képest – az okozó haladási irányából történjen. Ennek
során
a
szemletárgyakat
„nyugalmi”
állapotukban
vizsgáljuk,
külső
megjelenésüket, egymáshoz viszonyított távolságukat, helyzetüket, a szabad szemmel látható nyomokat és elváltozásokat rögzítjük. A statikus szakasz megállapításai alapján egyrészt lehetőség nyílik a további helyszíni munka megtervezésére, a dinamikus szakasz feladatainak, módszereinek meghatározására, másrészt e megállapítások következtetései alapként szolgálhatnak a legelső feltevések kialakításához. Sok esetben a statikus szakasz megállapításai alapján következtethetünk számos releváns információra. A helyszíni szemle statikus szakaszához tartozik a helyszínre érkezést követően elkészített fénykép illetve videofelvételek.
Miskolci Egyetem Büntető Eljárásjogi és Büntetés Végrehajtási Jogi Tanszék Kriminalisztikai Alapfogalmak http://www.uni-miskolc.hu/~wwwbe/Kriminalisztika.htm 2013. március 27. 20:08 85
41
A dinamikus szakasz a helyszín tervszerű, módszeres, alapos és szakszerű átvizsgálásából, átkutatásából, és a megtalált elváltozások rögzítéséből, járművek műszaki vizsgálatából áll. Ekkor a szemletárgyak vizsgálatára – ellentétben a statikus szakasz „semmit sem érinteni” elvével – a nyugalmi (statikus) helyzetükből kimozdítva, a megfelelő eljárások alkalmazásával (azaz nem csak érzékszervi, vizuális, hanem a legkülönbözőbb fizikai és kémiai eljárások segítségével) kerül sor. A nyomkereső szakasz megállapításai szervesen kapcsolódnak az összképrögzítő szakasz eredményeihez, kiegészítik azokat, feltárják az összefüggéseket és elősegítik jobb megértésüket. A statikus szakaszban rögzített „helyzetképek”
kiegészülnek
a
látens
nyomokkal,
anyagmaradványokkal
és
elváltozásokkal. Ezek az új ismeretek a korábban felállított feltevéseket pontosíthatják – egyeseket kizárnak, másokat megerősítenek, illetve új feltevések kialakítását követelhetik meg. A közlekedési
balesetek helyszínén, úttesten, aszfalton felelhető nyomokat,
elváltozásokat krétázással, jelölőfesték alkalmazásával rögzíthetjük. A nyomrögzítésnél ügyelni kell arra, hogy a krétázással nyomokat nem semmisítsünk meg. Alapvető hiba az aszfalton történő nyomrögzítésnél, ha a felelhető nyomokat felfestéssel, krétázással áthúzzák, ezért csak a nyomok széleit szabad jelölni. A közlekedési helyszínek rögzítése minden esetben két irányból történő méréssel történik, a hosszirányú méretek felvételénél olyan rögzítési pontot határozzunk meg, amely stabil tereptárgy (például rossz rögzítési pont egy parkoló jármű helyzete, hiszen ez bármikor változhat). Az oldalirányú méreteket általában az úttest bal vagy jobb széléhez rögzítjük, vagy az úttesten felfestett, jól látható felező vagy záróvonalhoz. Egy rögzített nyomhoz, minden esetben két mérés tartozik. A mérések elvégzéséhez a baleseti helyszíneléshez rendszeresített, hiteles és kalibrált kerekes távolságmérőt vagy mérőszalagot alkalmaznak. Minden rögzített nyomot bűnügyi számsorral86 jelölnek meg, mely kronológiai sort alkot, az első szám a rögzítési vonal, ezt követően jelölnek minden látható nyomot. Az anyagmaradványok terjedelmük tekintetében kerülnek meghatározásra.
60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett közlekedési bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól. 86
42
6.2 A szemle eredményeinek rögzítése, értékelése87 A helyszíni szemle eredményeinek rögzítése a felderítésben és a bizonyításban betöltött szerepe mellett garanciális szempontból is jelentős. Alapvető követelmény mind az eljárásjogi rendelkezések, mind az egyes rögzítési módokra vonatkozó technológiai szakmai szabályok betartása, hogy a jegyzőkönyv és mellékletei hű képet adjanak a helyszínről és a szemle során történtekről, hogy ezek alapján a szemle lefolyása, eredménye később is ellenőrizhető legyen, továbbá a helyszín szemlekori állapotát szükség esetén rekonstruálni lehessen. 88
A szemlejegyzőkönyv bevezető része tartalmazza a helyszíni szemle idejét és helyét, a
szemle okát vagy célját a bizottság tagjainak nevét és hivatalos minőségét, a szemlén részt vevő személyek nevét és adatait, bejelentő nevét, lakcímét, telefonos elérhetőségét, a szemle lefolytatásának körülményeit, a helyszín időjárási, látási és forgalmi viszonyait. Az útszakaszon megengedett legnagyobb sebességet. A Jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy a helyszínen eredtben találtuk fel, vagy azon épp történt valamilyen változás, változtatás, és ha történt mi történt, illetőleg ki és milyen célból változtatta meg. Értem ezalatt, hogy a közlekedési baleset például esős, ködös időjárási viszonyok között történt, de a szemlekezdetére az eső elállt, és a köd felszállt. Vagy gyakran előfordul, hogy a járművezetők a járművek balesetkori nyugalmi helyzetükből elmozdítják, az úttest szélére letolják. Dokumentálni kell, hogy a közlekedési balesetet milyen körülmény idéztet elő, vagyis rövid történeti tényállás megfogalmazása. Ki, mikor, mivel, és hová közlekedett, milyen közlekedési szabályszegés következett be és ki által, és az előre láthatólag milyen kimenetelű közlekedési balesetet eredményezett. Rögzíteni kell a járművezetőkre és utasokra vonatkozó legfontosabb személyes adatokat, járművezető esetén vezetésre jogosító okmányának számát, kategóriáját, érvényességét, a résztvevők elérhetőségét telefonszámát. Fontos dokumentálni, hogy a balesetben részt vevő személyek rendelkeznek e valamint mozgáskorlátozottsággal, csökkent látó,- vagy Balesethelyszínelő képzés oktatási anyaga Dunakeszi, 2010. 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett közlekedési bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól. 87 88
43
halló
képességgel,
vagy valamilyen
gyógyszerfogyasztással,
mely a
baleset
bekövetkezésében közre játszhat. Gyalogos elütéseknél fontos a gyalogos személy ruházatának vizsgálata, láthatóságának vizsgálata. Például éjszaka, korlátozott látási viszonyok között egy sötét ruházatot viselő személy, ki nem visel láthatósági mellényt szinte észrevehetetlen. Járművekre vonatkozóan rögzítendő adatok tekintetében fontos a hatósági jelzése, típusa, gyártmánya, szállítható személyek száma, terhelhetősége, a világító és jelző berendezések megléte és működőképessége, a gumiabroncsok állapota, kötelező felelősség biztosítás megléte, tulajdonos-üzembentartó személy adatainak rögzítése, és mindazon adat mely a jármű műszaki állapotára vonatkozóan fontos.89 Természetesen minden olyan tényt, és intézkedést rögzíteni kell a szemle jegyzőkönyvbe, mely a helyszínen a szemle ideje alatt megtörtét, például a hozzátartozók kiértesítését, a helyszínen lefoglalt tárgyakat, az elvett okmányokat, hatósági jelzéseket, a további károk megelőzése érdekében tett intézkedéseket. A szemle akkor tekinthető befejezettnek, ha valamennyi nyomot, elváltozást és tárgyi bizonyítékot felkutattak, összegyűjtöttek és szakszerűen rögzítettek, s a bizottság vezetője meggyőződött arról, hogy semmi sem kerülte el a figyelmet. Az eredmények értékelése a szemle folyamán a bizottságvezető, később a nyomozás vezetőjének a feladata. Az értékelésre a szemle egész folyamán – szinte minden egyes újabb adat feltárásakor – szükség van. Az elvégzett munka áttekintése és elemzése, illetőleg a másoktól (pl. adatgyűjtést végző nyomozóktól) kapott információkkal való összevetése az összefüggések feltárását, a még szükséges feladatok meghatározását, valamint azt a célt szolgálja, hogy előtűnjenek az esetleges hibák, amelyeket így még korrigálni lehet. A befejezéskor ajánlatos ismét ellenőrizni, hogy nem maradt-e ki valami. A szemle eredményei a nyomozás vezetője számára értékes támpontokat nyújtanak mind a nyomozás további feladatainak meghatározásához, mind a más forrásokból (eljárási cselekményekből) származó adatok értékeléséhez.
60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett közlekedési bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól. 89
44
7. fejezet: Összegzés A közlekedés egy veszélyes üzem. Rohanó mindennapjainkban nagyon fontos szerepet játszik a közlekedés, ezért az, aki a közlekedésben részt vesz, bármikor lehet valamilyen közlekedési szabályszegés elkövetése miatt létrejövő közlekedési baleset elkövetője, vagy épp részese. A statisztikai adatok jelenleg azt mutatják, hogy a legtöbb közlekedési baleset sebesség túllépés miatt következik be, továbbá megállapítást nyert az a tény is, hogy a passzív biztonsági rendszerek, mint például biztonsági öv használatát sok esetben elmulasszák a járművezetők, ebből is adódik, hogy gyakran személyi sérüléssel végződik egy közlekedési baleset. Napokban történt egy halálos kimenetelű közlekedési baleset Rudabányán, ahol a járművezető egy neki jobbra ívelésű útkanyarulatban nem megfelelően választotta meg a járműve sebességét, mely során elvesztette az uralmát a járműve felett, majd az úttestről letért és a betonozott vízelvezető árokba hajtott, ahol a jármű a tetejére esve ért nyugalmi helyzetbe. Tekintettel arra, hogy a járművezető a járművezetés során a biztonsági övet nem használta, a járműből a bal oldali első ajtón kiesett, majd a jármű alá szorult, ahol azonnal életét vesztette. Ha a járművezető, akkor a biztonsági övet használja, talán még mai napig él. A főbb balesetet előidéző tényezők közé sorolható még, az ittas állapotban elkövetett járművezetés, a szabálytalanul végrehajtott előzés, az elsőbbségi szabályok megsértése, sőt még az utak minősége is. A hatóságok igyekeznek mindent megtenni, hogy a közlekedési balesetek számát visszaszorítsák. Számtalan esetben találkozunk útjainkon hitelesített sebességmérő készülékkel végrehajtott sebesség ellenőrzéssel, valamint számos közúti ellenőrzéssel, ahol a rendőrök igyekeznek kiszűrni az ittas járművezetőket, valamint ellenőrizni a passzív biztonsági rendszerek használatát. Sajnos az állampolgárok saját tapasztalataim alapján elég negatívan élik meg az ilyen ellenőrzéseket, főként, ha velük szemben valamilyen szankciót alkalmaznak, sokszor „pénzbehajtás” jelzőkkel illetik az ilyen jellegű intézkedéseket, holott ezek az ő biztonságukat szolgálják. A kiszabható bírságok összegében, és az alkalmazható szankciók vonatkozásában is szigorítások történtek. Balesethelyszínelőként remélem, hogy a közlekedési balesetek számának visszaszorítása érdekében tett intézkedések, a későbbiekben, a baleseti számokban pozitív irányban jelentkeznek, és egyre kevesebb olyan balesethez riasztanak majd, ahol személyi sérülés történt.
45
Irodalomjegyzék
Rendőrtiszti Főiskola Kriminalisztika Jegyzet Budapest, 2007 (nyomtatott oktatási anyag)
Tremmel Flórián-Fenyvesi Csaba-Herke Csongor: Kriminalisztika Tankönyv és Atlasz, Budapest-Pécs, Dialóg-Campus Kiadó, 2005
Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére - Szerkesztette: SzoboszlaiKiss Katalin és Deli Gergely, Győr, Universitas-Győr, 2013
Davori Relkovic Néda (1905): Buda város jogkönyve. Budapest
Balesethelyszínelő képzés oktatási anyaga Dunakeszi, 2010. (nyomtatott oktatási anyag)
Katona Géza: A nyomok azonosítási vizsgálata a büntetőeljárásban Budapest, 1965.
Jogszabályjegyzék
1998. évi XIX. törvény A Büntetőeljárásról
23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól
60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás a közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett közlekedési bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól.
2012. évi II. törvény. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről.
2012. évi C. törvény. A Büntető Törvénykönyvről
2004. évi CXL. törvény. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
25/2013. (VI. 24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozóhatóságainak hatásköréről és illetékességéről
2005. évi XLVII. törvény az igazságügyi szakértői tevékenységről
20/2012. (XI. 30.) ORFK utasítás- a Tevékenység-irányítási Központok átmeneti működéséről és egyes ORFK utasítások módosításáról
46
34/2013. (IX. 6.) ORFK utasítás az ittasság ellenőrzéséről szóló 27/2010. (OT. 14.) ORFK utasítás módosításáról
1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről
2011. évi CXXVIII. törvény katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításától
30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról
Hivatkozásjegyzék
http://people.inf.elte.hu/juvtaai/Kriminalisztika/Krimin%E1ltaktika/14.%20A%2 0bizony%EDt%E1si%20k%EDs%E9rlet.pdf 115.
http://people.inf.elte.hu/juvtaai/Kriminalisztika/Krimin%E1ltaktika/14.%20A%2 0bizony%EDt%E1si%20k%EDs%E9rlet.pdf 116. oldal
http://people.inf.elte.hu/juvtaai/Kriminalisztika/Krimin%E1ltaktika/15.%20A%2 0felismer%E9sre%20bemutat%E1s.pdf 120. oldal
Tremmel Flórián-Fenyvesi Csaba-Herke Csongor: Kriminalisztika Tankönyv és Atlasz, Budapest-Pécs, Dialóg-Campus Kiadó, 2005, 385. o.
http://people.inf.elte.hu/juvtaai/Kriminalisztika/Krimin%E1ltaktika/20.%20A%2 0szembes%EDt%E9s.pdf 148. oldal
Fenyvesi
Csaba
–
A
szembesítés
büntető
eljárásjogi
aspektusai
http://www.mjsz.uni-miskolc.hu/200801/3_fenyvesi.pdf
http://www.pecshor.hu/periodika/XIV/gardonyig.pdf -
http://www.policie.hu/sites/default/files/ot34.pdf Az Országos Rendőrfőkapitány 60/2010 (OT.34) ORFK utasítása a közlekedés balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól 2014. február 10. 13:00.
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1200100.TV
2012.
évi
C.
törvény XXII. fejezet Közlekedési bűncselekmények 232-239. §, 166. § 2014. február 10. 14:10.
Finszter
Géza:
Bizonyítási
rendszerek
története
Budapest,
2005.-2007
https://www.google.hu/search?q=finszter+g%C3%A9za+a+bizony%C3%ADt%C3%A1si+ rendszerek+t%C3%B6rt%C3%A9nete+2005&oq=finszter+g%C3%A9za+a+bizony%C3%A
47
Dt%C3%A1si+rendszerek+t%C3%B6rt%C3%A9nete+2005&aqs=chrome..69i57.11702j0j 4&sourceid=chrome&espv=210&es_sm=93&ie=UTF-8 2013. március 27. 19:52
Miskolci Egyetem Büntető Eljárásjogi és Büntetés Végrehajtási Jogi Tanszék Kriminalisztikai Alapfogalmak http://www.uni-miskolc.hu/~wwwbe/Kriminalisztika.htm 2013. március 27. 20:08
http://hu.wikipedia.org/wiki/Olaszliszkai_lincsel%C3%A9s Olaszliszkai lincselés (2014. március 27. 22:31)
48
Melléklet
Szakdolgozatom mellékletében csatolni kívánok néhány, Borsod-Abaúj-Zemplén megye útjain történt közúti közlekedési baleset helyszínén készült fényképfelvételt, melyet a www.langlovagok.hu internetes tűzoltó portálról használtam fel, szemléltetés céljából.
Fényképfelvételek
49
50
51
52
53
54
