S Z A K D O L G O Z A T A

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék

SZAKDOLGOZAT

A végrehajtás

Konzulens: dr. Varga Zoltán

Szerző: Munkácsi Edit

Miskolc 2013.

University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civics Financial Low Department

THESIS

The implementation

Tutor: Zoltán Varga dr.

Author: Edit Munkácsi

Miskolc 2013.

Tartalomjegyzék

1.

2.

3.

Bevezetés

3

Az adóvégrehajtás szabályai

5

1.1. Az adóhatóságok

5

1.2. Az állami adóhatóság hatásköre

6

1.3. Az adótartozás behajtása iránti intézkedések előkészítése

7

1.4. A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályok

9

1.5. A végrehajtás megindítása

9

1.6. A végrehajtási kifogás

9

1.7. Végrehajtási cselekmény

10

1.8. Az egyes végrehajtási cselekmények sorrendje

10

1.9. Költség

10

1.10. A végrehajtási eljárás felfüggesztése

11

1.11. A végrehajtás szünetelése

12

1.12. Behajthatatlan adótartozás törlése

13

1.13. Helytállási kötelezettség az adótartozások megfizetéséért

14

1.14. Elévülés

14

1.15. Pénzkövetelés biztosítása

15

A végrehajtási és felszámolási tevékenység

16

2.1. A behajtás területei

17

2.2. Hátralékkezelés és végrehajtás kezdeményezés

18

2.3. Végrehajtási eljárás

22

2.4. Fizetési kedvezmények

26

2.5. Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás

27

2.5.1. A csődeljárás

27

2.5.2. Felszámolási eljárás

27

2.5.3. Végelszámolási eljárás

29

Az adóvégrehajtás tapasztalatainak elemzés B.-A.-Z. megyében 2009. évtől 2011. évig

33

3.1. A végrehajtási cselekmények alakulása

33

3.2. A helyszíni eljárások hatékonysága

40

1

4.

5.

Az adóvégrehajtás személyi, technikai hátterének értékelése B.-A.-Z. megyében

41

4.1. A Végrehajtási Osztály munkakörönkénti személyi összetétele

41

4.2. Humánpolitikai elvárások és célkitűzések megvalósítása

42

4.3. A rendelkezésre álló technikai eszközök kihasználtsága

43

A végrehajtási tevékenység hatása a hátralékállomány alakulására

45

5.1. Hátralékkezelés kiválasztási szempontjai, a végrehajtási eljárás kezdeményezése 5.2. A végrehajtásra átadott hátralékok csökkentésére tett intézkedések 6.

7.

45 47

A végrehajtás során beszedett összegek felosztása, a Végrehajtási Rendszerből nyerhető információk hasznosíthatósága

49

6.1. A letéti számla rendszere

49

6.2. A beszedett pénzösszegek felosztásának törvényi alapja

49

6.3. Kielégítési sorrend

51

A beszedett összegek utalásának gyakorisága, nyilvántartási rendszere 52 7.1. A végrehajtás alatti hátralékok nyilvántartási rendszere 2011-től, és az azt megelőző időszakban

8.

Összefoglalás

52 55

Irodalomjegyzék Táblajegyzék

2

Bevezetés Szakdolgozatom témájaként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága Végrehajtási és Felszámolási Blokk tevékenységének bemutatását választottam, miután közel 15 éve dolgozom ezen a területen. A Végrehajtási Osztályon 4 éve dolgozom, előtte 10 évig a hátralékkezelési szakterületen láttam el az adók módjára behajtandó, külső megkeresésekkel kapcsolatos teendőket.

Témámat ezért választottam, hogy tájékoztatást adjak arról, miként hajtja be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) a be nem fizetett közterheket; milyen módon, mennyi idő alatt, mennyi munkával és milyen hatékonysággal tud dolgozni.

„2011. január 1-jével, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, valamint a Vám- és Pénzügyőrség, e két önmagában is tekintélyes intézmény összevonásával létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és ezzel egy szervezetbe koncentrálódott az állami adóhatósági, vámhatósági, valamint – törvényben meghatározott bűncselekmények esetében - a pénzügyi nyomozói tevékenység.”1

Az adóztatás célja a törvényben előírt adók folyamatos beszedésének biztosítása, mivel az önadózás rendszere nem minden esetben párosul a kötelezettség önkéntes, állami kényszert nélkülöző teljesítésével. Véleményem szerint szükség van a végrehajtási eljárásra azon adózói körben, akik nem fizetnek, mert ha nem lenne törvényes lehetőség eljárni velük szemben, akkor egyre többen követnék ezt a magatartást.

Az adóhivatal feladata a kiadások előteremtésében az adózási rendszer törvényes, eredményes, hatékony és méltányos működtetése. A Hivatal csupán közvetítőként jelenik meg az állam és az adózók közötti viszonyban: -

egyrészt az állami akaratot közvetíti az adózók felé,

-

másrészt az adózók adózási tárgyú cselekedeteit az állam felé.

Az adóhivatal ilyenformán kétirányú szolgáltatóként jelenik meg, stratégiai célja pedig e két címzett lehető legnagyobb mértékű kiszolgálása. 1

NAV Évkönyv 2011.Saldo Kiadó Előszó

3

Az adózók általában pontosan és tisztességesen kívánnak adózni, ebben támogatni kell őket. Vannak olyanok, akik ismerethiány, vagy tévedés miatt adóznak pontatlanul, ezt méltányolni kell, és kiemelt segítséget kell nyújtani nekik. S vannak olyanok, akik szándékosan akarják kivonni magukat a közteherviselés alól, s így mások kárára vannak. Velük szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni. A végrehajtási osztályok feladata pedig – más osztályokkal közösen – a hátralékállomány minél nagyobb mértékű csökkentése. Ennek teljesítésére több lehetőség áll rendelkezésükre.

Az adóvégrehajtás általános szabályainak leírása után, a szakterületet mutatom be, majd az elmúlt három év során, a végrehajtási cselekmények alakulásában bekövetkezett változások okait, a hátralékcsökkentésre tett egyéb intézkedések eredményességét, a személyi és technikai háttér megalapozottságát. A téma aktualitását és fontosságát, valamint jelentőségének növekedését az alábbi ábrával szemléltetem:

1. sz. ábra: Adóvégrehajtási ügyek és összegeik2 Az 1. sz. ábrán jól megfigyelhető, hogy az indított végrehajtási ügyek mind darabszámukban, mind összegszerűségükben növekvő tendenciát mutatnak országos szinten is. 2

Az APEH Világa 2009 Saldo Kiadó, NAV Világa 2010 Saldo Kiadó, NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó

4

1. A végrehajtás szabályai3 Az adóhatósági végrehajtásnál a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban Vht.), az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.), az Államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.), valamint 2005. november 1-jétől hatályos a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) szabályaira kell figyelemmel lenni a következők szerint: Az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor – kivéve, ha az Art. másként rendelkezik – a Vht-ben foglaltak szerint kell eljárni. A Vht. szabályainak alkalmazása során az eredményes végrehajtás érdekében az adóhatósági végrehajtót a bírósági végrehajtóval azonos jogok illetik meg. A Vht-ben nem érintett esetekre az Art. rendelkezései az irányadóak. Amennyiben az Art. nem tartalmaz konkrét előírást, háttérjogszabályként az Áe., valamint a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Dolgozatomban csupán az Art. szabályaira kívántam kitérni, a Vht-t annak terjedelme miatt nem részletezem.

1.1.

Az adóhatóságok

Art. 10. § „(2) Az adóhatóság feladatkörében nyilvántartja az adózókat és azokat az adózónak nem minősülő személyeket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét e törvény vagy adót, költségvetési támogatást megállapító törvény írja elő, az adót, a költségvetési támogatást, adó-visszatérítést, adó-visszaigénylést – ha törvény írja elő – megállapítja, az adót, az adók módjára behajtandó köztartozást beszedi, végrehajtja, az adókötelezettségek teljesítését ellenőrzi, a költségvetési támogatást, az adóvisszaigénylést kiutalja, és vezeti az adózók adószámláját. (3) Az adóhatóság a feladatkörébe tartozó adókötelezettségek érvényesítése és az ezekkel kapcsolatos adózói jogok érvényre juttatása érdekében kezdeményezi a befizetések és kiutalások teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok

3

A 2012-ben hatályos szabályok alapulvételével

5

számát, rendszeresíti a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat és biztosítja az adóztatás feltételeit. (4) Az adóhatóságok a) a törvényben meghatározott feltételek szerint adatok, tények átadásával segítik egymás eredményes működését, az adózók és más, törvényben meghatározott szervezetek kötelezettségeinek teljesítését, b) együttműködnek az Európai Közösség tagállamainak adóhatóságaival, az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával, az Európai Közösség adózásra vonatkozó szabályainak érvényesítése érdekében.” A törvény az egyes adóhatóságok közötti feladatmegosztásról, így az állami adóhatóságok hatásköréről is az Art. 72. §-ában, a vámhatóságok hatásköréről a 79. §ában rendelkezik.

1.2.

Az állami adóhatóság hatásköre

Az állami adóhatóságnak a köztartozások behajtására vonatkozó jogosultsága (és egyben kötelezettsége) lényegében az Art. 72. §, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben foglalt rendelkezésen alapul. Ezek alapján a NAV feladata:4 1. részben vagy egészben a központi költségvetés, a Nyugdíjbiztosítási Alap, az Egészségbiztosítási Alap vagy az elkülönített állami pénzalap javára teljesítendő kötelező befizetés, 2. a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalap terhére juttatott támogatás, adó-visszaigénylés vagy adó-visszatérítés, 3. a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó kötelező befizetések 4. megállapítása, beszedése, nyilvántartása, végrehajtása, visszatérítése, kiutalása és ellenőrzése, feltéve, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

4

https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450023/450206/450207/nav.html#paragr6 (letöltés ideje: 2012. 11.20.)

6

1.3.

Az adótartozás behajtása iránti intézkedések előkészítése

Az adót a törvényben, illetve a jogerős határozatban meghatározott időpontig (esedékességig) kell megfizetni. A végrehajtás elrendelésének előfeltétele, hogy a fizetésre kötelezettnek nyilvántartott, lejárt esedékességű tartozása legyen. „Adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét – nettó módon számítva – csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban, vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti.”5 Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a végrehajtás megindításának törvényi feltételeit nem elégíti ki, ha az adózó az adófizetési kötelezettségét az esedékességig nem teljesítette, de azt később rendezte. A tartozásnak tehát a behajtása iránti intézkedéskor kell fennállnia. Az Art. 146. §-ából is, de a gyakorlatból is értelemszerűen következik, hogy az állami adóhatóság közvetlenül csak azon köztartozások behajtása iránt intézkedhet, amelyeknek a bevallását és befizetését az állami adóhatósághoz kell teljesíteni. Az egyéb

végrehajtás

szempontjából

az

állami

adóhatóság

hatáskörébe

tartozó

köztartozások vonatkozásában az a szervezet intézkedik a tartozás behajtása iránt az állami adóhatóság felé, amelyik a fizetési kötelezettséget nyilvántartja. Az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók vonatkozásában az adófolyószámlakönyvelés számítógépes rendszeren keresztül biztosítja az adófizetési kötelezettségek teljesítésének nyilvántartását. Az adófolyószámlán a kötelezettségek és jogosultságok az adózó terhére, illetve javára adónemenként, a melléjük rendelt esedékességi időponttal kerülnek előírásra. Az adóbeszedés kezdeményezésének előfeltétele az adófizetési kötelezettségek teljesítésének

folyamatos

figyelemmel

kísérése,

az

adózónként

vezetett

adófolyószámlán a bevallási és pénzforgalmi oldal egyenlegének a kimutatása. A számítógépes rendszeren keresztül ez a Hátralékkezelési Osztályok feladata, mellyel részletesebben a 2.2. fejezetben foglalkozom.

5

Art. 178. § (4) bek.

7

A végrehajtás megindításának csak végrehajtható okirat alapján van helye. Az Art. 145. §-a felsorolást ad arra vonatkozóan, hogy az adóhatósági végrehajtás keretében mi minősül végrehajtható okiratnak. Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat: a)

a fizetési kötelezettséget megállapító jogerős hatósági határozat (végzés),

b)

az önadózás esetén a fizetendő adót (adóelőleget) tartalmazó bevallás,

c)

a behajtási eljárás során a behajtást kérő megkeresése,

d)

az adózóval közölt adóhatósági adó-megállapítás,

e)

a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat,

f)

az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó jelentés.

A végrehajtható okiratok meghatározásából (felsorolásából) következik, hogy a végrehajtás szempontjából az adótartozás (adóhátralék) fogalmának további szűkítését jelenti az, hogy csak • az adózó által bevallott, vagy • az adóhatóság által jogerősen határozatban (végzésben) előírt adótartozás esetén van helye végrehajtásnak. Ez azt jelenti, hogy egy bevallási időszakon belüli (bevallással le nem zárt) fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a jogkövetkezmény csupán késedelmi pótlék, vagy mulasztási bírság, végrehajtás viszont nem rendelhető el. A végrehajtásnak minden esetben feltétele, hogy a törvény által „nevesített” végrehajtható okiratokban szereplő adók fizetésének az esedékessége lejárjon. Ezért szükséges annak meghatározása, hogy mit kell érteni az adó megfizetésének esedékessége alatt. Az esedékesség alatt azt, a törvényben vagy jogerős adóhatósági határozatban előírt határidőt kell érteni, ameddig az adót meg kell fizetni. Az állami adóhatósághoz teljesítendő befizetések esedékességét az Art. 2. számú melléklete írja elő, míg a határozatban megállapított adókat annak jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell megfizetni. A végrehajtható okiraton alapuló adótartozásokra sem indítható végrehajtás, ha az adótartozás elévült, szünetelés vagy felfüggesztés alatt áll, továbbá, ha az adós fizetésképtelenségét megállapító, illetve felszámolását elrendelő bírósági végzés jogerőre emelkedett.

8

1.4.

A végrehajtás alapjául szolgáló jogszabályok

Art. 144. § „Az adóhatóság alkalmazottja a végrehajtási eljárásban az egyes végrehajtási cselekmények foganatosításakor a Bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) rendelkezéseit alkalmazza, ha e törvény másként nem rendelkezik. Az adóvégrehajtót az eredményes végrehajtás érdekében mindazok a jogok megilletik, amit a Vht. a bírósági végrehajtónak biztosít. A végrehajtás lefolytatásához szükséges adatok beszerzésére és kezelésére a Vht. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Az adóhatósági végrehajtásnál a Vht., az Art. és a Ket. rendelkezéseire kell figyelemmel lenni a következők szerint: Az adó-végrehajtási eljárás során – kivéve, ha az Art. másként nem rendelkezik – az egyes végrehajtási cselekmények foganatosítása során fő szabályként a Vht. rendelkezései szerint kell eljárni. Eltérés csak ott és annyiban lehet, amennyiben az Art. a végrehajtási eljárásra vonatkozó szabályozásánál kifejezetten eltérően rendelkezik. Az adóhatósági végrehajtási eljárás során, amennyiben az Art. valamilyen kérdést nem szabályoz, háttérjogszabályként értelemszerűen a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.

1.5.

A végrehajtás megindítása

A végrehajtás megindításáról az Art. 150. § (1) bekezdése rendelkezik. Ennek alapján az adóvégrehajtás elrendelésének nem feltétele az adós előzetes értesítése, vagy az adóhatóság egyéb intézkedése. Az eljárásban külön határozat meghozatala nélkül az első végrehajtási cselekmény foganatosítható. Helyszíni végrehajtási cselekmény foganatosítása esetén a végrehajtás megindítását és a tartozás összegét elegendő a helyszínen közölni az adóssal.

1.6.

Végrehajtási kifogás

A végrehajtási kifogásról az Art. 159. §-a rendelkezik. A végrehajtó törvénysértő intézkedése, vagy az intézkedés jogellenes elmulasztása elleni jogorvoslat a végrehajtási kifogás. Az Art. a végrehajtási kifogás jogintézményét a Vht. 217. §-ához képest részben eltérően szabályozza. Az eltérés a jogorvoslati kérelem előterjesztésének határidejét 9

érinti, nevezetesen amíg a kifogás előterjesztésére az Art. ezt a határidőt 8 napban határozza meg, addig a Vht. a végrehajtó intézkedésétől számított 15 napos határidőt szab meg. Végrehajtási kifogást mindazok az érdekeltek előterjeszthetnek, akiknek a végrehajtó eljárása vagy mulasztása a jogát, vagy jogos érdekét sérti, tehát mindazok a személyek, akik részére a Vht. rendelkezései szerint meghatározott iratokat meg kell küldeni. A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre nézve halasztó hatálya van. A végrehajtási kifogást a végrehajtást foganatosító adóhatóság felettes szerve bírálja el, Az elbírálásra az Art. 15 napos határidőt szab.

1.7.

Végrehajtási cselekmény

Végrehajtási cselekménynek számít a hatósági átutalási megbízás benyújtása, a jövedelemből (nyugdíjból) történő letiltás és az ingó- és ingatlan végrehajtás.

1.8.

Az egyes végrehajtási cselekmények sorrendje

A végrehajtási cselekmények kötelező sorrendisége az Art. 2003. évi módosításával megszűnt. A hatályos szabályozás szerint lényegében az adóhatóság, illetve a végrehajtó dönti el, hogy az adózó vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó, rendelkezésre álló információk alapján – figyelembe véve a tartozás összegét is – a végrehajtás megindítása mely cselekménnyel indokolt. Sőt, lehetőség van arra is, hogy a végrehajtási cselekmények közül egyszerre többet is alkalmazzon az adóvégrehajtó.

1.9.

Költség

Az Art. 163. §-a szabályozza. A végrehajtási eljárás során felmerült költségeket mindig az adós viseli. Az adóvégrehajtásban a költségek megelőlegezését főszabályként az adóhatóság biztosítja.

10

A főszabály alól az adóvégrehajtásban (Vht. 34. §) két kivétel lehetséges, nevezetesen, ha az adós vagy más végrehajtásban érdekelt fél • a végrehajtó által megállapított becsértéket vitatja és szakértő becsüs kirendelését kéri, vagy • árverés esetében a törvényben előírt hirdetményi kötelezettségen túli közhírré tételt kéri. E két esetben a kérelmezőnek a várható költséget meg kell előlegeznie. A költség várható összegét a végrehajtónak az érintett féllel közölni kell és azt a végrehajtói letéti számlára kell befizettetnie. Amennyiben a tényleges költség a megelőlegezettnél kevesebb lesz, a különbözetet az előleget befizető fél részére vissza kell fizetni. A szakértő becsüs kirendelését, vagy az árverés közhírré tételét az adóson kívül mindazok kérhetik, akiknek nyomós érdeke fűződik a kirendeléshez. Ilyen például a jelzálogjog jogosultja, vagy akinek az érdekében a végrehajtás folyik (megkeresők). Amennyiben az eljárásban érintett fél a foglalásnál, vagy a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül kéri a becsüs kirendelését és felhívásra a várható költséget megelőlegezi, a végrehajtó köteles szakértő becsüst alkalmazni. Amennyiben a kérelmező a felhívásban közölt összeget nem előlegezi meg, a végrehajtó nem köteles a szakértő kirendelésére. A végrehajtási eljárás során felmerült költségek jogcímére a törvény nem ad tételes felsorolást, csak példaként emeli ki a legtipikusabban előforduló eseteket. Minden olyan kiadás, amely az adótartozás behajtásával kapcsolatos eljárási költségként merül fel, végrehajtási költségnek minősül. Természetesen az adózó terhére a végrehajtási eljárás során felmerült költség csak akkor számolható fel, ha a végrehajtás foganatosításának törvényi feltétele fennállt.

1.10. A végrehajtási eljárás felfüggesztése

Az Art. 160. § (1) – (3) bekezdése szabályozza. Az Art. a Vht-hoz képest a végrehajtási eljárás felfüggesztését eltérően szabályozza. Az

Art.

felfüggesztésre

kötelezettséget

megállapító

vonatkozó határozat

rendelkezése

kifejezetten

végrehajthatóságának

a

az

adófizetési

felfüggesztésére

vonatkozik. Konkrétan azon esetekre, amikor a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat jogerős, vagyis végrehajtható. 11

A határozat végrehajtásának felfüggesztésére kerül sor: • az adózó kérelmére az adófizetési kötelezettséget megállapító szervezet, illetőleg annak felügyeleti szerve jogosult, ha hivatalból észleli, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító határozat törvénysértő és így annak megváltozása várható, • a bíróság az előtte keresettel megtámadott fizetési kötelezettséget megállapító határozat végrehajtását csak az adózó kérelmére függeszti fel. Mindkét esetben feltétel, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító határozat felülvizsgálata a bíróság vagy az adóhatóság előtt folyamatban legyen. A felfüggesztés joghatása a felülvizsgálni kért adóhatósági határozatban előírt adófizetési kötelezettség tekintetében áll be, az adós egyéb jogcímen fennálló tartozásainak behajtását nem érinti. A felfüggesztő határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemnek (végrehajtási kifogásnak) halasztó hatálya van. A felfüggesztés egyéb szabályait a Vht. részletezi. Kivételesen a végrehajtási eljárás az adós kérelmére felfüggeszthető, ha azt méltányolható körülmény (pl. eltartott személyek száma, az adós vagy eltartottjai súlyos betegsége, stb.) indokolja.

1.11. A végrehajtás szünetelése

Az Art. 160. § (4) bekezdése a szünetelést a részletfizetés és fizetési halasztás engedményezésének időtartamára biztosítja, mindaddig, amíg az adózó fizetési kötelezettségét teljesíti. Úgyszintén szünetel a végrehajtás az ugyanazon adótartozás fizetési kedvezményre vonatkozó első kérelmének a benyújtást követő naptól a kérelem jogerős elbírálásáig, kivéve, ha a kérelem az árverés kitűzése után kerül benyújtásra. Szünetel az eljárás az adózó halála (megszűnése) esetén is az adó megfizetésére kötelezett személyt megállapító határozat jogerőre emelkedéséig. A szünetelés egyéb szabályait a Vht. szabályozza.

12

1.12. Behajthatatlan adótartozás törlése

Behajthatatlanság címén [az Art. 162. § (1) bekezdése szerint] az adótartozás csak akkor törölhető, ha mind az eredeti adóssal, mind az adó megfizetéséért helytállni kötelezettekkel szemben elrendelt végrehajtás eredménytelen. Minden esetben vizsgálni kell, hogy van-e olyan személy (szervezet), aki a törvény alapján az adós adótartozásának megfizetésére kötelezhető. Az adótartozás megfizetéséért helytállni köteles személyeket az adó megfizetésére végzéssel kell kötelezni. Az önkéntes teljesítés elmulasztása esetén a végrehajtási eljárást velük szemben is le kell folytatni és csak annak eredménytelensége után törölhető a tartozás. A törvény a behajthatatlanság miatti törlés lehetőségénél nem tesz különbséget jogi személyek és nem jogi személyek adótartozása között. Ugyanakkor a Csődtörvény (továbbiakban Cstv.) hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezeteknél a végrehajtás eredménytelensége esetén az adóssal szemben felszámolás kezdeményezése indokolt. A Cstv.

hatálya

alá

nem

tartozó

jogi

személyek

esetében,

amennyiben

a

végrehajthatatlanság feltétele fennáll, az adótartozás behajthatatlanság címén törölhető. A végrehajtás eredménytelenségét, az eljárás szabályszerű lefolytatását, annak megkísérlését a végrehajtónak oly módon kell dokumentálni, hogy az utólagos ellenőrzés során is egyértelműen megállapítható legyen, hogy a törlés törvényi feltételei fennálltak. A végrehajtó az eredménytelen végrehajtási eljárás lefolytatását követően a törlésre javaslatot készít. A javaslatnak tartalmaznia kell mindazon megtett intézkedéseket, amelyek a behajthatatlanság miatti törlést indokolják. Az adótartozás behajthatatlanság címén történő törlését a Végrehajtási Osztály(ok) kezdeményezi(k) az 1. sz. mellékletként csatolt adatlap kitöltésével és az osztály(ok) vezető(i)je engedélyezi(k). Ha az elévülési időn belül behajthatóvá válik a tartozás, ismételt előírása és a végrehajtás foganatosítása iránt intézkedni kell. [Art. 162. § (2) bekezdése.] A felülvizsgálat tényét nemleges esetben is dokumentálni kell. A 10.000,- forintot meg nem haladó tartozás törlése iránt a végrehajtási eljárás kezdeményezése nélkül a Folyószámla-kezelési Osztály is intézkedhet [Art. 162. § (3) bekezdése szerint.]

13

1.13. Helytállási kötelezettség az adótartozások megfizetéséért

Az adót, adóelőleget, bírságot, pótlékot és az eljárás során felmerült költségeket az köteles megfizetni, akit erre a jogszabály kötelez. Amennyiben az adózó az esedékes adóját nem fizette meg, és az ellene vezetett végrehajtás eredménytelen maradt, a tartozásért „mögöttes felelősségük” alapján helytállni köteles személyek kötelezhetők az adó megfizetésére. Az adóeljárásban a mögöttes felelősök kötelezése adóhatósági határozattal történik. Nem hozhat az adóhatóság a tartozásért helytállni köteles személyekkel szemben kötelező határozatot az adók módjára behajtandó köztartozások – kivéve a magánnyugdíj-pénztárak

által

kimutatott

tartozásokat

–

beszedésére

vezetett

eljárásokban. Ezen ügyekben a mögöttes felelősök kötelezése – hatósági jogkör hiányában – a követelés jogosultjának, a behajtást kérőnek a joga. A tartozásokért helytállni kötelezettek körét és a felelősségük mértékét az Art. 35. § (2) bekezdése sorolja fel tételesen.

1.14. Elévülés

Az Art. 164. § (1)-(4)-(7) bekezdéseiben foglaltak alapján az elévülés jogintézménye azt a célt szolgálja, hogy a követelés jogosultja a joggyakorlás elmulasztása révén ne tarthassa a kötelezettet hosszú időn át bizonytalanságban, a bizonytalan jogi helyzetek meghatározott határidőn belüli elzárásra ösztönöz. Az adótartozás végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének utolsó napjától számított öt év alatt évül el. Abban az esetben, ha a követelés beszedésére az adóhatóság végrehajtást vezetett, illetve végrehajtási cselekményeket foganatosított, az elévülés hat hónappal meghosszabbodik.6 Az elévült tartozások törlése esetén meg kell állapítani azon évek során felszámított késedelmi pótléknak az összegét, amely az elévült tartozáshoz kapcsolódik és egyidejűleg ennek törléséről is intézkedni kell. Az elévülési eljárás lefolytatásához kapcsolódó adatlapot a 2. sz. melléklet tartalmazza. Az Art. az elévülés nyugvásának eseteit tételesen felsorolja.

6

Art. 164. § (6) bek.

14

A tartozások elévülésének vizsgálatakor az elévülés nyugvását eredményező körülményeket mindig vizsgálni kell. A felsorolt időtartamok ugyanis az elévülési időt meghosszabbítják,

lehetőséget

biztosítva

a

további

eljárási

cselekmények

foganatosítására.

1.15. Pénzkövetelés biztosítása

2003. január 1-jei hatállyal már az Art. is rendelkezik a biztosítási intézkedésről a 149. §-ában. Biztosítási intézkedés elrendelésének akkor van helye, ha a kielégítési végrehajtás elrendelésének feltételei még nem álltak be, de valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyeztetett. Az adóigazgatási eljárásban biztosítási intézkedésként pénzkövetelés biztosítása rendelhető el, vagy meghatározott dolog zárlata, ha -

a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat (végzés) még nem végrehajtható,

-

végrehajtható az adóhatósági határozat (végzés), de az abban meghatározott teljesítési határidő még nem telt el.

Nem rendelhető el a pénzkövetelés biztosítása akkor, ha a bíróság vagy a felettes szerv a határozat végrehajtását felfüggesztette. A biztosítási intézkedés elrendeléséről szóló határozatot a tartozást megállapító szervezeti egység adja ki, s a végrehajtó kézbesíti a biztosítási végrehajtási cselekmények foganatosítását megelőzően. Az egyes cselekményekre vonatkozó törvényi szabályokat a Vht-ban rögzítették, bár néhány tekintetben az Art. is állapít meg szabályokat, de lényegében a cselekmények foganatosítása során betartandó törvényi rendelkezéseket nem tartalmazza.

15

2. A végrehajtási és felszámolási tevékenység Az állami adóhatóságok, így a NAV B.-A.-Z. Megyei Adóigazgatósága is meghatározott szervezeti keretek között végzi a törvény által előírt feladatok megvalósítását. Ennek keretében a hátralékkezelést, az adó-végrehajtási eljárást, a méltányossági ügyeket, valamint a Csődtörvény által szabályozott eljárásokat az igazgatónak közvetlenül alárendelt Végrehajtási és Felszámolási szakterület végzi. A szakterületet a végrehajtási igazgatóhelyettes az igazgatónak alárendelve irányítja.

A végrehajtási igazgatóhelyettesnek alárendelve működnek a végrehajtás folyamatát meghatározó főosztályok, amelyek a következők: • Hátralékkezelési és Végrehajtási Főosztály • Felszámolási és Végelszámolási Főosztály. A főosztályokat főosztályvezetők irányítják az alábbiak szerint: A Hátralékkezelési és Végrehajtási Főosztály az alábbi osztályokból áll: o Hátralékkezelési Osztály 1. o Hátralékkezelési Osztály 2. o Végrehajtási Osztály 1. o Végrehajtási Osztály 2. o Végrehajtási Osztály 3.

A Felszámolási és Végelszámolási Főosztály négy osztályból áll, melyek a következők: o Felszámolási és Végelszámolási Osztály 1. o Felszámolási és Végelszámolási Osztály 2. o Fizetési Kedvezmények Osztály 1. o Fizetési Kedvezmények Osztálya 2.

A főosztályokat főosztályvezetők, az osztályokat osztályvezetők irányítják. A szakterület szervezeti ábráját a 3. sz. melléklet mutatja be.

16

2.1.

A behajtás területei

A Hivatal tevékenysége az adótartozás és az adóigazgatás minden területét átfogja és ebben, kezdetben kisebb, később egyre kiteljesedő szerepet kapott a behajtási tevékenység.

A NAV behajtási tevékenységét ellátó szervezeti egysége a Cstv. hatálya alá tartozó eljárások (csőd, felszámolás, végelszámolás), a végrehajtás és a fizetési kedvezmények iránti kérelmek elbírálása, a hátralékkezelés és pénzforgalmi ellenőrzés feladatát ellátó szervezeti egysége. Amennyiben az adókra előírt határidőben történő befizetések elmaradnak, úgy a kintlévőségek behajtásáról e szakterület gondoskodik.

A legtöbb bevétel a végrehajtási eljárásokból származik, míg a felszámolásoknál az adóhatóság is csak egy ügyfél, az eljárás irányítása nem a hivatal kezében van, és a követelések megtérülése is igen alacsony.

A hátralékkezelési tevékenységnek igen nagy jelentősége van, mivel a hátralékok rendszeres kimutatásával, az adós vagyoni helyzetének feltárásával, a végrehajtás kezdeményezésével előkészíti a sikeres végrehajtást. Néhány fogalom tisztázása fontos (beszedés, behajtás, végrehajtás), amelyek közös jellemzője, hogy az állami költségvetést illető pénzeszközök „begyűjtésére” vonatkoznak, de a közéletben egymással párhuzamosan, olykor átfedően használatosak.

A beszedés a legátfogóbb kifejezés, amely azt takarja, hogy az adóhatóság gondoskodik arról, hogy a külön törvényekben meghatározott, az államot illető fizetési kötelezettségek (adók, járulékok, illetékek, díjak) az adózóktól a költségvetési számlákra kerüljenek. Ez nem jelenti feltétlenül kényszer alkalmazását, hiszen a magyar adórendszerben alapvető az önadózás.

17

A behajtás szónak már némi „kényszer íze” van. Erre akkor kerül sor, ha az adózó a törvényes előírások ellenére valamilyen összeget nem fizetett meg. Ide sorolható a hátralékok kimutatása, a fizetési felszólítás, illetve a csőd- és a felszámolási eljárás, valamint a végrehajtás is.

A végrehajtás már egyértelműen az a kényszerítő eljárás, amelynek során a jogosult az adózó tartozását annak akarata ellenére is megkísérli behajtani. Miután ez szükségszerűen a személyiségi jogok csorbítását jelenti, az eljárás menetét, a felek jogait és kötelezettségeit, valamint az alkalmazható végrehajtási cselekményeket a törvények igen szigorúan szabályozzák.

A felszámolás a gazdálkodó szervezetekkel szembeni „totális végrehajtást” jelenti, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a Cstv-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós – a csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet (Cstv. 1. § (2) bek.). A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja (9. § (2.) bek.).7

2.2.

Hátralékkezelés és végrehajtás kezdeményezése

A szakterületen belüli Hátralékkezelési Osztályok alapvető feladata az, hogy a szükséges felülvizsgálatok után megfelelő ütemezésben lássák el a Végrehajtási Osztályokat végrehajtás alá vont adózók anyagaival. A Hátralékkezelési Osztályok ütemterv szerint biztosítják a végrehajtás célirányos előkészítését, az adós vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagyösszegű hátralékosok, illetve rendszeresen nem fizetők kiszűrését. (Ezt részletesen kifejtem az 5. fejezetben.) Amennyiben a hátralékkezelési és pénzforgalmi szervezeti egység tartozást állapít meg, intézkedik a végrehajtási eljárás inkasszóval (hatósági átutalási megbízás) történő

7

http://www.hunyadirt.hu/csodeljarasitajekoztato (Letöltés ideje: 2012. 11. 22.)

18

megindítása, az adózó ügyének a végrehajtási szervezeti egységnek történő átadása iránt.

A végrehajtási szervezeti egység az adótartozásról a Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszeren (továbbiakban VHR), valamint a központi iktató rendszeren keresztül értesül. A végrehajtási szervezeti egység a végrehajtási kérelem megérkezését követően intézkedik a végrehajtás megindítása iránt.

A végrehajtásra történő átadás ütemezésével biztosítható, hogy a Végrehajtási Osztályok minden adózói kategóriában folyamatosan végrehajtás alá tudják vonni a keletkezett hátralékokat, beleértve a kis összegű tartozásokat is, és hogy az egyes végrehajtási ügyek indokolatlanul ne húzódjanak el. A Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszert 2001-ben korszerűsítették. A VHR projekt célja az adminisztráció csökkentése mellett az egyes különálló nyilvántartási rendszerek összehangolt működésének megteremtése, a hátralékkezelés célirányosabbá tételével a végrehajtási eljárások jobb előkészítése. Ez a rendszer elősegíti a végrehajtás célirányos előkészítését, az adós vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagy összegű hátralékosok, illetve rendszeresen nem fizetők kiszűrését.

Fontosnak tartom, hogy a hátralékkezeléssel és végrehajtással foglalkozók feladatát teljeskörűen felvázoljam - a munkakör összetettségét és fontosságát igazolva -, ezért mindkét terület munkaköri leírásában foglalt „a munkakör tartalmi leírása” részét részletesen ismertetem. A hátralékkezelési szakterület a következő feladatokat látja el:8 - biztosítja a végrehajtási kérelmeknek, ügyeknek a vonatkozó belső irányelvek, utasítások, szabályzatok, stb. szerinti nyilvántartásba vételét, feldolgozását, az adatok folyamatos, naprakész karbantartását a VHR-ben, - az adóigazgatóság illetékességi körébe tartozó adósok hátralékállományát az osztályvezető által megadott szempontok szerint elemzi, javaslatot tesz az adózó

8

Egy végrehajtási ügyintéző munkaköri leírásának felhasználásával készített alfejezet

19

bevonásával,

vagy

adózó

nélkül

végzendő

folyószámla

egyeztetések

kiválasztására, - a

végrehajtási

eljárások

eredményességének

előmozdítása

és

törvényes

lefolytatása érdekében feladata a hátralékos adóalanyi körre vonatkozóan – folyószámla egyeztetéssel egybekötött – központi és helyi szabályozás, illetve az intézkedési terv alapján meghatározott az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett

belső

folyószámla

egyeztetés

lefolytatása,

fizetési

felszólítás

kibocsátása, - a VHR-en keresztül biztosítja a hátralékos adóalanyi kör folyamatos figyelését, a belső folyószámla egyeztetésre történő kiválasztását. Szükség esetén a vezetője által egyedileg kijelölt adóalanynál elvégzi a belső folyószámla egyeztetést, ellenőrzést, - az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla egyeztetése során a központi utasításoknak megfelelően rögzíti az adófolyószámla adataihoz képest eltérő tényeket, körülményeket, a szükséges korrekciókat elvégzi (esetlegesen felmerülő folyószámla és letéti számla közötti eltérésekhez szükséges letéti karton rendezése, évültetés), intézkedik a megállapítások alapján kitöltött bizonylatok feldolgozása, feldolgoztatása iránt, - ellátja az adófolyószámla egyeztetéshez kapcsolódó adminisztrációs és az egyéb iratkezelési feladatokat, gondoskodik a folyószámla egyeztetés megállapításainak a VHR rendszerben történő pontos, naprakész rögzítéséről. A folyószámla egyeztetés során észlelt, a törzsadat állományhoz kapcsolódó változásokat a központi és helyi szabályozásnak megfelelően rögzíti és erről a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységet értesíti, - közreműködik az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla egyeztetések és a fizetési felszólítások lefolytatásában, illetve elkészítésében, egyidejűleg ellátja a kapcsolódó adminisztrációs feladatokat, - a tevékenység ellátása során észlelt vagy jelzett elévülés – végrehajtási eljárás során elévült – esetén intézkedik, a tartozás nyilvántartásból történő törlése iránt a vonatkozó jogszabályi, központi és helyi utasításoknak megfelelően. Elvégzi a nyilvántartási rendszerből történő kivezetéséhez kapcsolódó adminisztrációs feladatokat,

20

- az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla egyeztetéshez kapcsolódó beadványokat, észrevételeket a Ket. vonatkozó rendelkezésében foglalt határidőben elintézi, - a „külső” végrehajtást kérő megkeresését nyilvántartásba vétel előtt tartalmi és alaki szempontból felülvizsgálja, biztosítja a végrehajtási ügynek a VHR-ben történő rögzítését, illetve a már folyamatban lévő ügy esetében az eljárás kiterjesztését. A végrehajtási eljárás valamennyi szakaszában folyamatosan figyelemmel kíséri a végrehajtói letéti karton állapotát, szükség esetén intézkedik a

rendezés

érdekében.

Amennyiben

indokolt

folyószámla

egyeztetést

kezdeményezhet, - illetékesség hiánya esetén intézkedik a végrehajtási ügynek az illetékes igazgatósághoz történő áttétele iránt, - az adózó bevonásával vagy anélkül elvégzett belső folyószámla egyeztetés megállapításai alapján elvégzi a folyószámlán fennálló túlfizetés hátralékos adónemre történő átvezetését, végrehajtható hátralék esetén a hatósági átutalási megbízás

benyújtásával,

jövedelem

letiltás

kibocsátásával

intézkedik

a

végrehajtási eljárás megindítása iránt. Pénzforgalmi számla, jövedelem hiányában a VHR-en keresztül intézkedik a végrehajtás haladéktalan megindítása iránt. Közreműködik a fizetési felszólítások meghatározott ütemterv szerint történő elkészítésében, ellátva egyidejűleg a kapcsolódó adminisztrációs feladatokat is, - figyelemmel kíséri a jogerős adóhatározattal, végzéssel megállapított adó- és/vagy illetékfizetési kötelezettségek teljesítését, annak elmaradása esetén haladéktalanul intézkedik a végrehajtási eljárás megindítása iránt, - az adóhatóság által engedélyezett fizetési könnyítések teljesítését folyamatosan figyelemmel kíséri, az elmaradás esetén intézkedik a végrehajtási eljárás megindítása, folytatása iránt. Az érvényét vesztett fizetési könnyítési kérelmek visszarendezését, s a hozzá kapcsolódó feladatokat elvégzi, - közreműködik a jogelőd, jogutód adófolyószámla kapcsolatos felülvizsgálatában, rendezésében, - társosztályok megkeresése alapján a belső folyószámla egyeztetést lefolytatja, - tevékenységi körében ellátja az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat.

A fentiekből is látható, hogy a hátralékkezeléssel foglalkozó végrehajtási ügyintézők munkája mennyire összetett, sokrétű, mennyi jogszabályi háttérnek, központi és helyi 21

utasításnak megfelelően kell munkájukat ellátni ahhoz, hogy a végrehajtási eljárás megindulhasson.

2.3.

Végrehajtási eljárás

A Végrehajtási és Felszámolási szakterület leghatékonyabb területe számszerű eredményeket tekintve a végrehajtás. A folyamatosan növekedő előirányzatok, és a felszámolási

eljárásokkal

érintett

követelések

megtérülésének

tendenciaszerű

csökkenése mellett évek óta ez a szakterület hozza a kényszereszközökön alapuló beszedés több, mint 90 százalékát. A végrehajtásból befolyt összegek jelentős részét a különféle jellegű végrehajtási cselekmények foganatosítását követően teljesített befizetések tették és teszik ki. Az elmúlt években mind a befolyt összegek, mind az egyes végrehajtási cselekmények darabszámban és értékben is növekedtek, hatékonyságuk azonban változó.

A törvényi szabályozásnak megfelelően fokozatosan bővült az adók módjára behajtandó köztartásokra, illetve a külső szervek megkeresésére indított végrehajtási ügyek száma. A nyilvántartott ügyek közel egyharmadát a VPIG megkeresései teszik ki, de ezek megtérülési mutatója igen alacsony (1 % alatti), mivel zömében ingó- és ingatlan vagyonnal nem rendelkező, egykor „olaj-ügyekkel”, cigi-ügyekkel” illetve „szeszügyekkel” foglalkozó adósokról van szó. A végrehajtó feladata a következő:9 -

Az Art., a Vht., a Ket, valamint a vonatkozó központi irányelvek, utasítások alapján feladata az adó- és illetéktartozások, a magán-nyugdíjpénztári tagdíjtartozások végrehajtsa, az állami adhatóság hatáskörébe utalt adók módjára behajtandó köztartozások behajtása, valamint a vám- és jövedéki követelések tekintetében az ingó- és ingatlan-végrehajtás lefolytatása,

-

köteles meggyőződni a végrehajtásra átadott tartozás tekintetében az eljárás megindítása törvényi feltételeinek teljesüléséről, így különösen ⇒ az adótartozás nem évült-e el,

9

Egy végrehajtó munkaköri leírásának felhasználásával készített alfejezet

22

⇒ adós nem nyújtott-e be a végrehajtási eljárást szüneteltető méltányossági vagy fizetési könnyítési kérelmet, ⇒ az adós tartozása a végrehajtás megindításakor is fennáll-e (önrevízió, átvezetési kérelem) Mindezeket az eljárás egész folyamán tartozik vizsgálni. Szükséges esetén köteles intézkedést tenni a korrekció elvégzése érdekében, -

a Vht. 4. §-ában foglalt hatásköri összeütközés esetén köteles – a tudomásszerzést követően – haladéktalanul intézkedést tenni a végrehajtási ügynek a bírósági végrehajtóhoz történő áttétele iránt és nyomon követni annak folytatását,

-

a végrehajtás eredményességének előmozdítása érdekében köteles előzetesen – és az eljárás későbbi szakaszaiban is – a számítógépes információs rendszer adatállományából rendelkezésre álló információkat összegyűjteni, hasznosítani,

-

amennyiben a hatósági átutalási megbízás, vagy a jövedelem-letiltás nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, köteles az adós egyéb vagyontárgyait

(ingóság,

ingatlan)

végrehajtás

alá

vonni.

Ismételt

inkasszóbenyújtást az időben legutoljára bejelentett bankszámla ellen tartozik foganatosítani, -

köteles valamennyi eljárási cselekményt a Vht. rendelkezéseinek megfelelően írásban rögzíteni, jegyzőkönyvbe foglalni,

-

készpénzfoglalás és készpénzátvétel esetén köteles a pénzkezelésre vonatkozó központi

és

helyi

utasításokat,

szabályokat

maradéktalanul

betartani.

Amennyiben a felvett készpénz befizetése nem annak felvétele napján történt meg, a nyugta 1 fénymásolati példányát a letéti számla kezelőjének átadni köteles, -

a jogszabályban meghatározott határidőben köteles intézkedni a lefoglalt ingó-, ingatlan vagyontárgy árverésen történő értékesítése iránt,

-

a végrehajtási kérelem, illetve a megkereső megkeresése alapján köteles a jogszabályban meghatározott határidőn belül (lehetőség szerint haladéktalanul) intézkedni a végrehajtási eljárás megindítása iránt,

-

a végrehajtási ügy átvételét követően köteles intézkedni – bankszámlával nem rendelkező személy esetén – a jövedelemből, egyéb járandóságból történő letiltás kibocsátása iránt,

23

-

az eredményesség előmozdítása érdekében köteles megkereséssel élni – az adós vagyoni helyzetének teljes körű feltárása céljából – az Art. és a Vht. vonatkozó rendelkezéseiben feltüntetett hatóságok, szervek felé, illetve a rendelkezésre álló adatbázist (pl. TakarNet, KEKKH) hasznosítani,

-

a felmerült végrehajtási költségről végzést készít, a nyilvántartási rendszerben történő

rögzítéséről

gondoskodik.

Köteles

az

érvényes

utasításokban,

jogszabályokban meghatározott adóst, megkeresőt, stb. érintő tájékoztatási, értesítési kötelezettségének eleget tenni, -

köteles figyelemmel kísérni az eljárás szüneteltetésére okot adó körülményeket, amennyiben az adós fizetési kedvezményre irányuló kérelmet terjeszt elő, haladéktalanul intézkednie kell az eljárás szüneteltetése iránt. A Fizetési Kedvezmények Osztálya megkeresésére tájékoztatja a rendelkezésre álló, a kérelem elbírálása során hasznosítható információkról, illetve javaslatot tesz a kérelem elbírálásához,

-

az engedélyezett fizetési könnyítés (részletfizetés, halasztás) nem teljesítése esetén a visszarendezést követően köteles haladéktalanul intézkedni a végrehajtási eljárás folytatása iránt,

-

a foganatosított végrehajtási cselekményekből eredően a tartozás megfizetésére – kötelezettségszegés miatt – felelősséggel tartozó személlyel szemben intézkedik az igény érvényesítése iránt,

-

bűncselekmény

alapos

gyanúja

esetén

javaslatot

tesz

büntetőeljárás

megindítására, -

a tartozás megfizetésére eredetileg kötelezettel szemben folytatott végrehajtási eljárás eredménytelensége esetén köteles intézkedni a „mögöttes” felelősséggel tartozó, fizetésre kötelezhető személyek körének teljes feltárására. Fizetésre kötelezhető személy hiányában javaslatot tesz a központi, illetve helyi szabályozások figyelembe vételével az ⇒ az adószám felfüggesztésére ⇒ törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésére ⇒ felszámolási eljárás kezdeményezésére ⇒ ügyészségi eljárás kezdeményezésére ⇒ a tartozás behajthatatlanként történő nyilvántartására, illetve végleges törlésére

24

Intézkedik: ⇒ társas vállalkozások esetében a végrehajtási eljárás megindításának bejegyzésére, illetve annak törlésére a Cégbíróság felé ⇒ egyéni vállalkozók esetén az adószám felfüggesztésére, -

a tartozás behajthatatlanság miatti nyilvántartásba vételét követően a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül, meghatározott rendszerességgel köteles felülvizsgálni az adós vagyoni helyzetét és a végrehajthatóvá minősítés iránt haladéktalanul intézkedni, amennyiben a tartozás végrehajthatóvá válik. A megállapításait minden esetben köteles írásban rögzíteni,

-

a végrehajtáshoz való jog elévülésekor köteles intézkedést tenni a végrehajtás alá vont tartozás nyilvántartásból történő kivezetése iránt,

-

köteles biztosítani a végrehajtási eljárások naprakész nyilvántartását, az eljárási cselekményeknek a végrehajtást támogató információs rendszerben történő rögzítését (VHR naprakészsége),

-

közreműködik a különböző belső szabályzat- és igazgatói utasítás-tervezetek előkészítésében, előzetes véleményezésében, iratminták és egyéb módszertani segédletek szerkesztésében, készítésében,

-

a végrehajtásra átadott tartozás összegszerűségének vitatása esetében a beadványról tájékoztatja a végrehajtást kérőt, s egyidejűleg ügyintézésre átadja az osztály jogászának felfüggesztési kérelemként,

-

az ügyeiben beérkezett végrehajtási kifogásokat a vonatkozó iratanyaggal együtt rendezetten, 2 napon belül köteles átadni az osztály jogászának felterjesztés céljából,

-

osztályvezetőjével történt egyeztetést követően kiadja a fizetési felszólítást azon hátralékosok részére, akiknek ügyei az önálló bírósági végrehajtók részére átadásra kerülhetnek. Az átadás feltételeinek megléte esetén az iratokat a kapcsolattartónak átadja.

A felsorolásból is kitűnik, hogy – ha a végrehajtási ügyintéző munkáját sokrétűnek ítéltem – a végrehajtónak a felelőssége sem kicsi egy-egy végrehajtási eljárás lefolytatása során, hiszen nem csak a leterheltség nyomasztja, hanem nagyon sok esetben az empátia is szerepet játszik – figyelembe véve természetesen a jogi szabályozásokat – a döntései meghozatalában.

25

2.4.

Fizetési kedvezmények

A fizetési kedvezményekre (mérséklésre, fizetési halasztásra, részletfizetésre) irányuló kérelmek ügyintézését függetlenül attól, hogy végrehajtás alatt álló vagy végrehajtás alatt nem álló tartozásokra vonatkoznak a Fizetési Kedvezmények Osztályai látják el. Korábban a végrehajtás alá nem vont tartozások esetében a fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése iránti kérelmek tárgyában az adóeljárási, mérséklésre irányuló és „vegyes” kérelmek (adómérséklés és fizetési könnyítés együtt) tárgyában a jogi, a végrehajtás alatt lévő tartozásokra valamennyi fizetési kedvezmény iránti kérelem tárgyában a végrehajtási szakterület döntött. A

feladatok

jogszabályi

és

könyvelési

követelményeknek

megfelelő

–

a

hibalehetőségeket minél teljesebb körben kizáró – ellátásának érdekében megvalósult az eljárások informatikai támogatása a VHR-en belül működő ELJÁR rendszer keretében. Az ELJÁR rendszer elősegíti az ügyintézők mindennapi munkáját, kizárja a tipizálható eljárási és anyagi jogi hibákat, továbbá kiváltja a korábban „kézi munkát” igénylő könyvelési feladatokat, illetve a korábbi „kézi” statisztikai adatszolgáltatást. A számítógépes automatizmusnak köszönhetően a program hibamentes statisztikai adatokat biztosít. Az adóhivatalnak nem célja, hogy az önhibájukon kívül fizetési nehézségekkel küszködő vállalkozások tevékenységét ellehetetlenítse, mint ahogy az sem, hogy a magánszemélyek megélhetése veszélybe kerüljön. A fizetési kedvezmények nyújtásával arra törekszik a hivatal, hogy elősegítse a vállalkozások további működését.

A Fizetési Kedvezmények Osztályainak feladatai a következők: -

biztosítják a fizetési könnyítési és méltányossági kérelmek nyilvántartásba vételét,

-

elbírálják a fizetés-könnyítés és adómérséklés iránti kérelmeket,

-

a végrehajtás alatt álló adósok esetében beérkezett kérelmekről tájékoztatják a végrehajtási szakterületet,

-

jogorvoslati kérelmek esetén javaslatával felterjesztik az ügyet a másodfokú adóhatósághoz, vagy saját hatáskörben módosítják, esetleg visszavonják határozatukat,

-

biztosítják a jogerős határozatok könyvelését és figyelemmel kísérik a kedvezmények teljesítését. 26

2.5.

Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás

2.5.1. A csődeljárás

A csődeljárás, mint a fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek reorganizációjára, likviditásuk helyreállítására irányuló eljárás. A csődeljárásokat érintő 2009. szeptemberétől

hatályos

jogszabályváltozás

következtében

számottevően

gyarapodtak 2010-ben a csődügyek. A Cstv. módosítása megnövelte a csődeljárások iránti érdeklődést, ugyanakkor az eljárások többsége sikertelen.

A tőkeszegény vállalkozások nincsenek abban a helyzetben, hogy a csődbe jutott cégeknek jelentős fizetési kedvezményeket adjanak, a külföldi érdekeltségű tőkeerős vállalkozások pedig elvi okokból nem adnak engedményeket. Ilyen körülmények között egyszerűbb egyes hitelezőktől külön-külön fizetési kedvezményt kérni, megállapodni a tartozások átütemezésében vagy a járulékos kötelezettségek mérséklésében. A megindult csőeljárások száma csökken, ezzel összefüggésben az eredményes csődegyezséggel záruló eljárások mennyisége is minimálisra apadt.

2.5.2. Felszámolási eljárás

A felszámolási eljárások gyakorlata azt mutatja, hogy ide már zömében a „kiürült” cégek kerülnek, felszámolás befejeztével a hitelezőknek jutó kielégítés minimális, évről-évre csökkenő tendenciát mutat. Az adóhatóság jelentős számban maga is kezdeményez felszámolási eljárásokat azon adósok esetében, ahol a végrehajtási eljárást lefolytatta, és az nem, vagy csak részben vezetett eredményre.

A felszámolások és a végelszámolások számában tömeges növekedés volt tapasztalható 2011. évben. Az érintett vállalkozások hátralékállománya a felszámolásoknál

2011.

évben

alig

változott

(1.131

milliárd

forint),

a

végelszámolásoknál intenzíven, 36 százalékkal növekedett. A bíróságok közel 20

27

ezer felszámolást tettek közzé, míg a hivatal 2011. év végéig 4.452 felszámolási eljárást indított el, amely az összes eljárás 23 százaléka.10

Az alábbi táblázatból látható, hogy a felszámolási eljárások darabszáma évről-évre csökkent, míg a megtérülés ezzel szemben növekedett.

2.sz. táblázat Felszámolási eljárások országos szinten11

A felszámolási szakterület feladatai az engedményezéssel nem csökkentek. Az ügyek előkészítése, a törvény szerint kötelező ellenőrzés mielőbbi lefolytatása, a hitelezői igények pontosítása, a felszámolás alatti kötelezettségek teljesítésnek figyelemmel kísérése bőven ad munkát, bár kezdetben úgy látszott, hogy az ügyek folyamatos átadása mellett másfél-két év alatt elérhető, hogy már csak aktuális új felszámolásokra kelljen koncentrálni, mégis ezen eljárások dinamikus emelkedése miatt bizonyára még jó ideig kiemelten kell kezelni ezt a feladatot.

10

NAV Bulletin 2011 Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről 28. o. Az APEH Világa 2009. Saldo Kiadó 44.o.; A NAV Világa 2010. Saldo Kiadó 36-37-o-; NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 41-42. o. 11

28

2.5.3. Végelszámolási eljárás

A végelszámolás, mint a fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnéséhez vezető eljárás is jelentős számarányokat képvisel a szervezeti egység tevékenységében. A folyamatban lévő végelszámolások mennyisége évek óta magas, ezekben a hitelezői igények bejelentése, a tevékenységzáró és az eljárás befejezésekor beadott záró adóbevallások soron kívüli ellenőrzése jelentős munkaleterhelést jelent. A végelszámolások jellegzetessége, hogy az adós önmagában a tevékenysége megszüntetésének elhatározásával nem okoz az adóhatóságnak problémát, hiszen az eljárás alatt adókötelezettségeit folyamatosan teljesítenie kell, adótartozása végrehajtási úton behajtható. A probléma ott van, amikor az adóhatóságnak legkésőbb az eljárás befejeztével mind a tevékenységet lezáró, mind a végelszámolást záró bevallást igen szoros törvényi határidőn belül le kell ellenőrizni. Ezt csak az eljárások folyamatos figyelemmel kísérésével és a kapacitás megfelelő ütemezésével lehet biztosítani.

3. sz. táblázat: Végelszámolási eljárások országos szinten12

12

A NAV Világa 2010. Saldo Kiadó 36-37. o. NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 41-42. o., NAV Bulletin 2011. Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről 28-29. o.

29

A 2011. évi kiugró növekedés jelentős mértékben a tömeges mértékben alkalmazott adószám-felfüggesztés eredményeként könyvelhető el. A felszámolási és végelszámolási szakterület a következő feladatokat látja el:13

-

figyelemmel kíséri a Cégközlönyben a csőd-, felszámolási, végelszámolási és vagyonrendezési, valamint az adósságrendezési eljárásokkal kapcsolatos cégközleményeket,

-

részt vesz az adós gazdálkodó szervezet által a fizetési moratórium megadása céljából összehívott hitelezői tárgyaláson, és dönt a fizetési haladék megadása vagy elutasítása felől,

-

elemzi

és

értékeli

az

adós

gazdálkodó

szervezet

fizetőképességének

helyreállítására irányuló programját, valamint egyezségi javaslatát, és a vonatkozó

irányelvben

meghatározott

esetekben

a

Központi

Hivatal

szakfőosztálya véleményének kikérése mellett dönt a csődegyezséghez történő hozzájárulás kérdésében, -

részt vesz és képviseli a NAV-ot a csődegyezségi tárgyaláson, figyelemmel kíséri a csőegyezségi megállapodásban foglaltak teljesítését, szükség esetén módosítja a csődegyezségi megállapodásokat,

-

az

adós

gazdálkodók

fizetésképtelensége

esetén,

a

végrehajtás

eredménytelenségének megállapítását követően a végrehajtási szervezeti egységek megkeresésére és javaslata alapján felszámolási eljárást kezdeményez, -

a törvényes határidőben és a vonatkozó eljárási rendnek megfelelően bejelenti a felszámolónak a hitelezői igényt,

-

figyelemmel kíséri és az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró adóbevallásának benyújtását, és annak elmulasztását megfelelően szankcionálja,

-

az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró adóbevallás ellenőrzését követően a megállapított pótlólagos hitelezői igényt a vonatkozó eljárási rendnek megfelelően a felszámolónak bejelenti,

-

a törvényi feltételek fennállása esetén a felszámolási eljárásban a vonatkozó eljárási rendnek megfelelően dönt a hitelezői igény bejelentésének mellőzéséről, a mellőzéssel érintett dózókról külön nyilvántartást vezet,

13

5002/2012/05K. számú munkamegosztásáról

körlevél

a

felszámolási

és

végrehajtási

főosztály

osztályainak

30

-

ellátja a hitelezői képviselettel kapcsolatos teendőket, részt vesz a megalakított hitelezői választmányban,

-

figyelemmel kíséri a felszámoló, végelszámoló, vagyonrendező eljárását, törvénysértés esetén jogorvoslattal él a felszámoló eljárása ellen. Felülvizsgálja a felszámolási közbenső mérleget és megteszi a szükséges intézkedést,

-

felszámolási egyezség esetén dönt az egyezségi javaslat elfogadása felől,

-

felülvizsgálja a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot,

-

vezeti a felszámolási nyilvántartást és az eljárásokról a kiadott iránymutatások alapján havonta adatot szolgáltat,

-

ellátja a hitelezői igények engedményezésével kapcsolatos feladatokat,

-

ellátja

a

hitelezői

igény

kielégítéseként

kapott

vagyontárgyaknak

a

vagyonkezelésre törvényi felhatalmazással bíró szervezetnek történő átadásával kapcsolatos feladatokat, vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat, -

megállapítja a végelszámolás alá került gazdálkodó tartozását, és azt hitelezői igényként a végelszámolónak bejelenti,

-

a végelszámolás alatti adózók tartozását figyelemmel kíséri, és intézkedik a végrehajtás útján való beszedésről,

-

a felszámolás és végelszámolás alatt álló adózók esetében ellátja az adófolyószámla-rendezéssel és a késedelmi pótlék közlésével és kezelésével kapcsolatos adóhatósági feladatokat a vonatkozó belső szabályozás alapján,

-

figyelemmel kíséri az adós gazdálkodó szervezet tevékenységét lezáró dokumentumainak benyújtását, a feltárt jogsértést mulasztási bírság kiszabásával szankcionálja,

-

ellátja az eljárási illetékkel kapcsolatos feladatokat,

-

a felszámolás befejezése után, illetve végelszámolás alatti adózók esetében lehetőség szerint feltárja a mögöttes felelősöket, kiadja a tartozás megfizetésére kötelező határozatokat, és intézkedik a végrehajtás útján történő beszedéséről,

-

a tevékenységéhez kapcsolódó ügyekben ellátja a perképviseletet,

-

elvégzi a felszámolás/végelszámolás alatti időszakot érintő visszaigényelhető adót tartalmazó bevallások kezelését, ellenőrzését,

-

törvényi feltételek fennállása esetén intézkedik a kiutalni kért összegek beszámításáról, illetve adóhatósági visszatartásáról,

- az általa elvégzett vizsgálatok alapján büntető feljelentések megtételét, a Gt., illetve

a

Cstv.

rendelkezései

szerint

ügyvezetői-tulajdonosi

felelősség 31

érvényesítésére irányuló keresetek előterjesztését kezdeményezi, jelzéssel él az illetékes hatóság(ok) felé.

32

3.

Az adóvégrehajtás tapasztalatainak elemzése B.-A.-Z. megyében 2009-2011. év vonatkozásában

3.1.

A végrehajtási cselekmények alakulása

A foganatosított végrehajtási cselekmények körében mára a hatósági átutalási megbízásnak van a legjelentősebb szerepe: míg 2009-ben 63,3 százalékát, addig 2011. évben 61,8 százalékát teszi ki az összes végrehajtási cselekményeknek. Ez a szinten tartás összegszerűleg is megmutatkozik. Lényegesnek tartom azonban megjegyezni, hogy a szinten tartása a hatósági átutalási megbízásoknak nem csupán a végrehajtási munka eredményességén alapszik, hiszen 35 nap elteltével a hatósági átutalási megbízás újra benyújtható, így a bevételi arány nagymértékben gyengül. A végrehajtással behajtott összes tartozásból a hatósági átutalási megbízással teljesült összeg aránya 2009-ben 57,7 százalék, 2011. évben 47,2 százalékra változott. 2011. évben „a rendkívüli munkaszervezési intézkedések alapvetően a hatósági átutalási megbízások tömeges kiadására irányultak, minden lehetséges erőforrás (létszám és informatikai támogatás) elsősorban ezen behajtási cselekmények foganatosítására koncentrált.”14

4. sz. táblázat Benyújtott hatósági átutalási megbízások darabszáma és összege

14

NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 13.o.

33

A hatósági átutalási megbízás mellett a két legjelentősebb cselekmény az ingó-, illetve az ingatlan foglalás. Mindkettő szerepe jelentősen növekedett az évek során. Amíg 2009-ben a lefoglalt ingóságok (gépkocsi nélkül) darabszáma 273 volt - 2010. évben volt ugyan egy kis növekedés (310 db) - 2011-ben már csak 223.

5. sz. táblázat Lefoglalt ingóságok darabszáma

Összegszerűségében viszont elmondható, hogy a 2009. évi 856 millió forint becsérték 2011. évben már 2.343 millió forintra, közel háromszorosára növekedett.

6. sz. táblázat Lefoglalt ingóságok összegszerűsége 34

Az ingófoglalás keretében jelentősnek mondható az „íróasztal mellől” végezhető gépkocsi foglalás. Megállapítható, hogy a foglalásnál a tételszám és a becsérték fordítottan arányos mert, ahogy nőtt a lefoglalt gépkocsik tételszáma, úgy csökkent a becsérték összege. Ebből is látható, hogy egyre idősebb gépkocsikat is le kell foglalnia a végrehajtónak ahhoz, hogy a tartozás megtérülése eredményes legyen.

8.sz. táblázat

7. sz. táblázat Lefoglalt gépkocsik tételszáma

Lefoglalt gépkocsik becsértéke

Az egyéb foganatosított végrehajtási cselekmények közül a követelésfoglalás is kiemelhető. Az abban rejlő lehetőségek kihasználása az elmúlt évek során jelentős mértékben megnőtt. 2009. évhez viszonyítva is már jóval kevesebb esetben éltünk (élhettünk) ezzel a lehetőséggel. Csak részben sikerült az adózókban tudatosítani az ebben rejlő adottságokat, hiszen követeléseiket az adóhivatal jóval gyorsabban és hatékonyabban tudja (tudná) behajtani, ezáltal tartozásuk – esetenként – jelentős mértékben csökkenne, vagy esetlegesen meg is térülhetne.

9. sz. táblázat Kiadott követelésfoglalások tételszáma

10. sz. táblázat Kiadott követelésfoglalások összege

35

A követelésfoglalásoknál a sok kis- és középvállalkozás körbetartozása, illetve likviditási problémája figyelhető meg a kialakult gazdasági helyzetben, ugyanakkor a számos követelésfoglalással behajtott összeg a bázis időszakhoz viszonyítva csak kis mértékben csökken. A kiadott követelésfoglalások száma – sajnálatos módon - jelentős ütemben csökken, a kiadásokkal kapcsolatos megtérülés is 2009. évhez viszonyítva – ha kis mértékben is, de – szintén csökkenő tendenciát mutat.

A jövedelem letiltás esetében a kiadott darabszám a bázis időszakhoz viszonyítva visszaesett, a letiltással beszedett összeg viszont folyamatosan növekedett (12,6 százalékkal 2011-ben).

11. sz. táblázat Kiadott jövedelem letiltások tételszáma

12. sz. táblázat Kiadott jövedelem letiltások összege

Az üzletrész- és értékpapír foglalások és ezek bevételeinek elemzését nem tartottam célszerűnek, mivel azok az egyes években nem, vagy csak elhanyagolhatóan kis számban szerepelnek.

Az illetékességet váltott adósok végrehajtási anyagainak áttételei az illetékes megyékbe közel azonos szinten maradt az évek során.

13. sz. táblázat Illetékességet váltott adózók száma

A behajtási tevékenységek között folyamatos, illetve azonnal intézkedést igénylő, évről évre dinamikusan növekvő feladat a külső szervek megkeresésére folytatott végrehajtás indítása. A megkereső külső szervek részére 2011. év végén már 99 jogcímen folytatott végrehajtási eljárást a NAV.

A NAV kiemelt figyelmet fordított az adózási fegyelmet erősítő mögöttes kötelezések, valamint a biztosítási intézkedések szélesebb körű alkalmazására. A mögöttes kötelezések kezelésére a közelmúltban fejlesztett program (MEK) segítségével az ügyek száma folyamatosan növekszik. Miután a rendszer kb. 1 éve működik pontos, meghatározó adatok nem állnak rendelkezésre.

Álláspontom szerint a fentebb említett adatokra a következők is nagy befolyással bírnak: Ahhoz, hogy végrehajtás induljon az adós ellen, egy végrehajtási cselekményt kell foganatosítani (statisztikákkal mérik, hogy az átadott kérelmek hány százalékára indul eljárás). Ezek közül is a hivatalban tett intézkedések kerülnek előtérbe, melyek közül (inkasszó, munkabér-letiltás, gépjármű-foglalás, ingatlan-foglalás) a törvényesség betartása mellett a leggyorsabban foganatosítható végrehajtási cselekmény. 37

Fontos megjegyezni, hogy 2003-tól már nincs kötelező sorrendiség a foganatosítás során, valamint egyszerre több végrehajtási cselekmény is foganatosítható, viszont a mértéktartás kötelező.

A végrehajtás megindításának, a végrehajtási cselekmények foganatosításának jelentős preventív hatása van. Az adósok többsége annak érdekében, hogy a lefoglalt vagyontárgyai értékesítésére ne kerüljön sor, az eljárás alatt egy összegben, vagy az adóhivatal által engedélyezett részletekben fizeti meg tartozását. Mindezekből természetesen az következik, hogy az egyes végrehajtási cselekmények hatékonysága romlik a végrehajtási fenyegetettséggel és a részletfizetéssel beszedett összegek javára. Végrehajtási cselekményt követően teljesített befizetések évről-évre – ha kis mértékben is – növekednek, melyet a 14. sz. táblázat szemléltet.

14. sz. táblázat Végrehajtási fenyegetettségre befizetett összeg15

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy sikeres végrehajtási cselekménynek bizonyult a tartozás, illetve túlfizetést mutató adónemek közötti hivatalból történő átvezetés, amely 2012. január óta nem kötelezi a NAV-ot annak végrehajtására, viszont a végrehajtási eljárás során a túlfizetés összegét figyelembe kell venni.

15

Az APEH Világa 2009. Saldo Kiadó, A NAV Világa 2010. Saldo Kiadó, NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó

38

Összességében megállapítható, hogy a vizsgált 2009-2011-es időszakban az összeredményesség növekszik. Míg 2009-ben országos szinten a végrehajtási cselekmények értékösszege 2.107.681 millió forint volt, addig 2011-ben ez az összeg már 2.426.053 millió forint. Az eredmény megoszlása minden évben lényegében három tényezőből tevődik össze: hatósági átutalási megbízás, végrehajtási fenyegetettség és részletfizetési bevételek.

A hatásfok növekedése ellenére vannak olyan cselekmények, amelyek hatékonysága javítható lenne a következők figyelembevételével:

Az ingatlan foglalás foganatosítását jelentősen elősegítené a körzeti földhivatalokkal történő nagyobb mértékű összefogás, mely főként informatikai téren ütközik még mindig nehézségekbe azáltal is, hogy a lekérdezés lehetősége csak munkaidőre korlátozódik. Sokkal hatékonyabb lehetne a végrehajtó munkája, ha hasonló megoldással működne a TakarNet lekérdezés is, mint a gépjárművek esetében a K.E.K.K.H-s rendszer, ahol, ahonnan 24 órában lehet lekérdezni a szükséges adatokat. Az okmányirodákkal és földhivatalokkal on-line kapcsolat kialakítása lehetővé tenné, hogy a lefoglalt gépjárművek és ingatlanok a nyilvántartásban azonnal megjelenjenek.

A részletfizetési bevételek nagy arányára tekintettel indokolt a könnyítési feltéteket oly módon meghatározni, hogy azok az adóhivatal érdekeinek szem előtt tartása mellett, minél több adózó kérelem-benyújtására adjanak lehetőséget. Így például az eladósodottság (adóügyileg tekintve) mértékét figyelembe véve egy évnél hosszabb időre is engedjenek törlesztő részletet vállalni. Ez a tendencia a már említett gazdasági helyzetre tekintettel kialakult az adóhivatal részéről.

Fontosnak tartanám az adózókkal még jobban tudatosítani a követelés-foglalásban rejlő lehetőségeket. Hiszen az általuk be nem „szedett” összeg(ek)et az adóhivatal hatékonyabban tudná behajtani az által, hogy az elismert követeléseket meg nem fizetés esetén kiterhelheti és a végzés jogerőssé válását követően végrehajthatja a tartozást.

39

3.2. A helyszíni eljárások hatékonysága

A korábbi adatlapos rendszer nem adott külön információt a helyszíni eljárások során felvett jegyzőkönyvek és az ún. Vht. 35. §-a szerinti jegyzőkönyvek számáról (Általános jegyzőkönyv helyszíni eljárásról 4. sz. melléklet), azokat egy tétel alatt szerepeltette. Így nem lehetett tudni valójában mennyi esetben került sor becsértékmódosításra, vagy milyen gyakran nem találták meg az adóst. Azt is meg kell még jegyeznem, hogy korábban a rendelkező utasítások értelmében helyszíni eljárási jegyzőkönyvet akkor is fel kellett venni, ha közben foglalásra került sor.

Az ingó foglalások tételszáma – min ahogy azt az 5. – 6. sz. táblázatban jól látható – minimális mértékben, de csökkent, ezzel szemben a foglaláskor megállapított becsérték összege 2011. évben már meghaladta az előző két év együttes összegét.

Az adatokból is jól látható, mekkora hatással van az adósokra a cselekmények foganatosítása, a helyszíni intézkedések megtétele, s ezek hatására mennyien fizetik meg tartozásukat (lásd: végrehajtási fenyegetettség eredménye, 14. sz. táblázat). Ennek okán tehát még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szükséges személyi és technikai háttér megteremtésére (következő fejezetben részletesen kifejtem), még több helyszíni cselekmény foganatosításával pedig tudatosítani az adósokkal, hogy adóhátralékuk nem marad észrevétlen.

2009.

2010.

2011.

helyszíni eljárás

3 997

3 468

2 934

nemleges foglalás

1 912

2 462

2 160

273

310

223

ingó foglalás

40

4. Az adóvégrehajtás személyi, technikai hátterének értékelése B.-A.-Z. megyében

4.1.

A Végrehajtási Osztály munkakörönkénti személyi összetétele

2012. július 26-án Borsod megyében a végrehajtási szakterület sajátságos – az országban egyedül álló módon - felállásban kezdte meg, illetve folytatta munkáját. Az új szervezeti struktúra szerint két „ügygazda” osztály és egy, csak az ingó-, ingatlan árverésekkel kapcsolatos teljeskörű ügyintézést végző osztály működik. Az ügygazda osztályok személyi összetétele az alábbiak szerinti: -

1 fő ügykezelő

-

1 fő előkészítő

-

1 fő jogász

-

2 fő „kinti” végrehajtó

-

10 fő végrehajtó

A fenti ügyintézők munkáját 1 fő osztályvezető irányítja, szervezi.

Az ügykezelő munkatárs feladata, az iratkezeléssel, iktatással, postázással kapcsolatos adminisztrációs feladatok elvégzése, a végrehajtók munkájának megkönnyítése.

Az előkészítő, a Hátralékkezelési Osztályoktól átvett, végrehajtásra átadott adósok vagyonfeltárását végzi. Lekérdezi a K.E.K.K.H on-line adatokat, a TakarNet nyilvántartásból az ingatlanokra vonatkozó adatokat.

A jogász a végrehajtási eljárás során benyújtott kifogásokat, felfüggesztéseket, bírósági levelezéseket végzi, jogi probléma esetén segíti a végrehajtók munkáját.

A „kinti” végrehajtók végrehajtási anyagokkal nem foglalkoznak, viszont óriási segítséget nyújtanak – tapasztalatukkal, hozzáértésükkel, szakmai tudásukkal - a helyszíni eljárások során az „ügygazda” végrehajtó részére.

A végrehajtók az íróasztal mellett végezhető munkafolyamatok mellett helyszíni eljárásokat is folytatnak heti egy-két alkalommal. Ehhez a munkához sokkal jobban fel 41

kell készülni, mint mikor az ügyfél keresi fel a végrehajtót. A helyszínen a szükséges adatoknak rendelkezésre kell állni, hiszen nincs lehetőség számítástechnikai eszközt igénybe venni. A helyszíni eljárásra történő felkészülés nem kevés időt és energiát köt le.

4.2.

Humánpolitikai elvárások és célkitűzések megvalósítása

Az adóhivatallal szemben is egyre növekednek a társadalmi, gazdasági elvárások és követelmények, ez szükségessé teszi szakemberi tudásszintjének tervszerű, rendszeres és hatékony fejlesztését. Ezért célszerűnek látom erről is említést tenni dolgozatomban.

A vonatkozó jogszabályokban, utasításokban előírtak szerint kerül sor a hivatal alap- és működtetési tevékenységének, szervezeti feladatainak megvalósítását elősegítő iskolai végzettséget és szakképesítést adó, valamint a speciális belső szakmai képzések, továbbképzések szervezésére és lebonyolítására.

Ezek alapján a képzések három fajtáját különböztethetjük meg: új felvételeseknek tartandó bevezető képzések, szakvizsgákra való felkészítés, egyéb belső továbbképzések (főként a törvényi változások kapcsán).

Korábban még léteztek tanulmányi szerződéssel, külső képzésben résztvevők, de 2005. évtől azonban már nem támogatják a továbbtanulást. Ellenben a jobb összetétel érdekében elvárják a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körének bővülését, s mindemellett a saját költségen tanulók munkaidő-kiesésének minimalizálását. Megfogalmazott követelmény emellett az is, hogy az 70 százalékos arányt fenn kell tartani a közép- és felsőfokú végzettségűek között. Látható tehát, hogy egyre kevesebb lehetőséget biztosítanak a középfokú végzettségűek felzárkóztatására. Ha pedig önerőből megtörténik, akkor sincs garancia arra, hogy átsorolásra kerüljenek a munkatársak. Sajnálatos tendencia volt 2012. évben, hogy a frissen végzett diplomások átsorolása az év végéig sem történt meg. A végrehajtóknak végrehajtói szakvizsga letétele kötelező, melyet háromévente meg kell újítani. Ezzel összefüggésben a szakvizsgákra való felkészítést részben az

42

igazgatóságok, részben a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet (továbbiakban: KEKI), mint akkreditált intézmény végzi. 2000. január 1-jétől a NAV-nak önálló oktatási bázisa van. „A KEKI rendeltetése, hogy az apparátus dolgozói számára hatékonyan segítse elő a munkavégzésükhöz szükséges általános

és

speciális

ismeretek

megszerzését,

gondoskodjon

folyamatos

továbbképzésükről, készségeik fejlesztéséről. Az Intézet kidolgozta a NAV egységes képzési rendszerére vonatkozó javaslatát, amely jóváhagyásra került.”16

4.3.

A rendelkezésre álló technikai eszközök kihasználtsága

Első, és talán legfontosabb megemlíteni a rendelkezésre álló gépkocsik számát, mely az évek folyamán egyre csökkent. Kezdetben hat autó jutott a szakterületnek, mára már csak négy maradt a jelenlegi 30 fő végrehajtóra. A végrehajtók közül csupán három az, aki mellé minden nap más-más végrehajtó ül be, és helyszíni eljárás keretében folytatja tovább ügyeinek intézését. Saját tapasztalatom szerint 12 aktánál többet nem érdemes kivinni – bár az elvárás ettől magasabb -, mert képtelenség több ügyben eljárni. Az adatok alapján azonban könnyű belátni, hogy a végrehajtók a jelenlegi feltételek mellett a tárgyévben indított ügyekben sem tudnak eljárni, főleg ha még az előző évekről áthozott aktákat is figyelembe vesszük, mellyel megközelítőleg már 600-650 ügy jut egy-egy végrehajtóra.

A számba vehető számítógépekkel már valamivel jobb a helyzet, viszont nem mondható el ez a nyomtatókról. Ma már nincs olyan adóhivatali tevékenység, amelynek ellátáshoz ne lenne szükség egy testreszabott, a változásokat rugalmasan követő, illetve az új igényeket egyaránt kielégítő informatikai háttere. Ezt biztosítja a minden jogász, végrehajtó, végrehajtási ügyintéző és ügykezelő számára rendelkezésre álló saját terminál, amellyel a napi munkavégzés informatikailag biztosítva van a hivatali munka végzéséhez. Ez nem mondható el a helyszíni eljárásoknál. Még mindig nem áll rendelkezésre olyan számítástechnikai eszköz (lap-top), amelyet a helyszíni eljárás során használni tudnának a végrehajtók. Hiszen nem lehet indulás előtt mindenre felkészülni, bármennyire alaposak is a végrehajtók. Akadnak olyan helyzetek, amelyek megoldásában a hordozható számítógép nagy segítséget nyújtana a helyszíni eljárás

16

NAV Évkönyv 2011. Saldo Kiadó 52-53. o.

43

eredményes lefolytatásához, hiszen a hiányzó adatok azonnal lekérhetők lehetnének. Még mindig gondot jelentenek a fényképező gépek, hiszen bizonyos helyszíni eljárások során (székhely-valódiság ellenőrzése adószám felfüggesztés kezdeményezéséhez) azok megléte, használhatósága elengedhetetlen. Sajnálatos módon egyetlen autóban sem található mobil pénzvizsgáló készülék. Ezáltal teljesen meg kell bízni az adósoknál átvett vagy lefoglalt készpénz valódiságában.

A

nyomtatók

a

hatalmas

iratmennyiség

nyomtatását

–

bármennyire

nagy

teljesítményűek – nem, vagy nagyon nehezen bírják, az elmúlt év során már problémát jelentett az iratok előállítása. Miután a NAV központi költségvetésből gazdálkodik, ezért ennek javítása, cseréje nem egyszerű.

44

5.

A végrehajtási tevékenység hatása a hátralékállomány alakulására

5.1.

Hátralékkezelés

kiválasztási

szempontjai,

a

végrehajtási

eljárás

kezdeményezése

Az adóbeszedés előfeltétele az adófizetési kötelezettségek teljesítésének folyamatos figyelemmel kísérése, az adózónként vezetett adófolyószámlán a bevallási és pénzforgalmi oldal egyenlegének a kimutatása. A számítógépes rendszeren keresztül ez a Hátralékkezelési Osztályok feladata. Az osztályok biztosítják adózói körönként – és ezen belül a tartozások nagyságrendi sorrendje szerint – a hátralékos adósok rendszeres kimutatását, a következők szerint: ⇒ az adóhátralék kimutatását a havi bevallók esetében havonta, a negyedéves bevallóknál negyedévenként, míg az éves bevallásra kötelezetteknél a bevallás feldolgozását követően folyamatosan, de legkésőbb tárgy év június 30-ig biztosítja, ⇒ a jogerős határozatban előírt adófizetési kötelezettség teljesítését a végrehajtói letéti karton nyilvántartás alapján folyamatosan ellenőrzi és 30 napon túli lejárt esedékességű adótartozás esetén, soron kívüli kezdeményezi a végrehajtási eljárás megindítását, vagy folytatását, ⇒ a hátralékos listából számítógépes program segítségével leválogatja a végrehajtással nem vagy csak részben érintett adósokat.

A végrehajtással nem érintett (vagy csak részben érintett) adózói körre vonatkozóan a helyi sajátosságok figyelembe vételével meghatározza a pénzforgalmi ellenőrzésre történő kiválasztás szempontjait (nagyságrendjét). A kiválasztás szempontjainak a meghatározásakor különösen figyelemmel kell lenni: arra, hogy a kijelölt hátralékosok listájában teljes körűen szerepeljenek az 50 millió forint összegű, magánszemélyeknél 20 millió forint összegű tartozást meghaladó adósok (az összeghatár az adó- és járuléktartozásokra együttesen értendő), azon végrehajtás alatt álló adósokra, akiknek a tartozása a folyó fizetési kötelezettség elmulasztása miatt folyamatosan növekszik, 45

azokra a magánszemélyekre, akiknek a terhére revíziós határozatban 10 millió forintnál nagyobb összegű kötelezettség megállapítására került sor, a fizetési fegyelem javítása és a végrehajtási fenyegetettség biztosítása érdekében előre meghatározott ütemterv szerint biztosítani kell a kisösszegű tartozások folyamatos kiválasztását, az adózási fegyelem megszilárdítása érdekében a kisösszegű tartozásoknál kiemelt figyelmet kell fordítani a végrehajtói okiraton alapuló, mulasztási bírság meg nem fizetéséből eredő tartozásokra.

Az osztályok a hátralékos lista alapján meghatározzák azt az adózói kört, amelyeknél belső folyószámla egyeztetést követően kezdeményezhető a végrehajtási eljárás megindítása. Az ütemterv összeállítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a működő adózói körben csökkenjen az igazgatóság hátralékállománya, és minden törvényes eszközt igénybe kell venni a hátralékállomány növekedésének a megakadályozására, az igazgatóság havi végrehajtási előirányzatának legalább háromszorosát elérő tartozást kell végrehajtásra átadni, a folyószámlákon két évnél hosszabb ideje fennálló kezeletlen hátralék lehetőleg ne legyen. A hátralékállomány rendezése (tisztázása) érdekében továbbra is feladat a Hivatal által adózói körönként kijelölt és meghatározott szempontok szerinti hátralékos adósok folyószámlájának a felülvizsgálata, az eltérések rendezése és a hátralék keletkezésének, illetve a folyószámlához viszonyított eltérés okainak az elemzése. Az ütemterv és a soron kívüli megkeresések alapján folytatják le a belső folyószámla egyeztetést. Ennek célja egyrészt, a folyószámlán kimutatott adó- és járulék-tartozáshoz képest az esetleges eltérések és ezáltal a tényleges tartozás megállapítása, másrészt tartozás esetén a végrehajtás előkészítése. Ennek érdekében: adónemenként és eredeti esedékesség szerint megállapítja a folyószámlán szereplő adatokhoz képest az esetleges eltérést, a tényleges adótartozást, külön bontva a végrehajtás alatti és a végrehajtással nem érintett tényleges tartozás összegét, a hatályos utasításban előírtak szerint intézkedik a folyószámla-könyvelés felé a korrekciós tételek könyveltetése iránt, ideértve az elévült tartozásokra vonatkozó intézkedést is. 46

A Hátralékkezelési Osztály adótartozás esetén VHR-en keresztül kezdeményezi a végrehajtási eljárás megindítását. A végrehajtás kezdeményezése előtt a számítógépes rendszeren keresztül meggyőződik arról, hogy van-e az adósnak a végrehajtás szünetelését eredményező, folyamatban lévő, elintézetlen kérelme. Amennyiben igen, csak a szüneteléssel nem érintett tartozásra kezdeményezi a végrehajtási eljárás megindítását. A „külső” végrehajtást kérő megkeresését nyilvántartásba vétel előtt tartalmi és alaki szempontból felülvizsgálja, biztosítja a végrehajtási ügynek a VHR-ben történő rögzítését, illetve a már folyamatban lévő ügy esetében az eljárás kiterjesztését.

A VHR-ben programszinten állíthatók elő a végrehajtási cselekményeket előkészítő és megállapító iratok, amelyek iktatása automatikusan történik (a rendszer generálja az iktatószámot). Mindez jelentősen növeli az ügyintézői tevékenység hatékonyságát.

5.2.

A végrehajtásra átadott hátralékok csökkentésére tett intézkedések

A hátralék csökkentésére tett intézkedések a következők: • beszedés, • méltányossági törlés, • elévült tartozások törlése, • behajthatatlanság miatti törlés, • felszámolási eljárás kihirdetése. Az egyes években átadott tartozások 3 év alatt 77 milliárd forinttal nőttek (a „külső” megkeresésekkel együtt); a csökkentésükre tett intézkedések száma 357 ezer darabbal nőtt országos szinten. A hátralékcsökkentésre tett intézkedések közül a felszámolási eljárást alkalmazzuk a legtöbbször – 2011. évben 13 százalékban – a fizetésképtelen gazdálkodókkal szemben. A bíróság által 2011. évben kihirdetett felszámolások (19 793 darab) 22 százalékát (4 452 darab) a NAV kezdeményezte. „A NAV követeléseiből a folyamatban lévő felszámolásokat érintően, valamint a felszámolási fenyegetettség hatására 4 443 millió forint folyt be.”17 17

NAV Évkönyv 2011.Saldo Kiadó 41.o.

47

Az intézkedések között második legjelentősebb a behajthatatlanság címén történő törlés. Behajthatatlanság miatt a tartozás akkor törölhető, ha a fizetésre kötelezettek mindegyikével szemben eredménytelen maradt a lefolytatott végrehajtási eljárás, és a tartozás megfizetése belátható időn belül nem valószínűsíthető. Ezen a címen törölt tartozás újból előírható - elévülési időn belül – ha az adótartozás behajthatóvá válik. 11. sz. táblázat részletesen szemlélteti a behajthatatlanság címén törölt tartozások darabszámát és összegét.

Elévüléssel egyre nagyobb összegeket, míg méltányosságból változó mértékben törölnek tartozást, azonban ezek egyike sem éri el az 5 százalékot. Ezeknek a cselekményeknek azért van nagy jelentősége, mert a beszedés mellett ezek megtételével van mód a hátralék csökkentésére, s ilyen módon a „valós” hátralékállomány figyelésére. A méltányossági jogcímen történő törlésre nem a Végrehajtási Osztályok, hanem a Fizetési Kedvezmények Osztálya rendelkezik hatáskörrel.

48

6. A végrehajtás során beszedett összegek felosztása, a Végrehajtási Rendszerből nyerhető információk hasznosíthatósága

6.1.

A letéti számla rendszere

A folyószámla-egyeztetést követően a mechanikus, sok hibalehetőséget rejtő másolás helyett, automatikusan készül a végrehajtási kérelem, majd jóváhagyás után, külön bizonylatra történő másolás, rögzítés nélkül. Az Art. szerint automatikusan történik a könyvelés a letéti kartonokra, a beutalást követően a folyószámlákra.

A letéti számlára érkező pénzösszegek: -

végrehajtás,

-

ellenőrzési megállapításra történt önkéntes teljesítés,

-

ellenőrzési megállapításra történt végrehajtás,

-

fizetéskönnyítés,

-

fizetési felszólítás

bevételei. A VHR Letéti számla kezelő modulja biztosítja a letéti számlával kapcsolatos feladatok megtételét.

6.2.

A beszedett pénzösszegek felosztásának törvényi alapja

A befizetések elszámolása

Az Art. 43. § (1) bekezdése szabályozza a befizetések elszámolását. „Az adóhatóság az adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint az arra teljesített befizetést és kiutalást az adózó adószámláján tartja nyilván. Az adózó kötelezettségeit a bevallás - ideértve az önellenőrzési lapot is -, az adóhatóság vagy más hatóság határozata, a befizetéseket és a kiutalásokat a pénzintézet, illetve a posta bizonylatai alapján kell nyilvántartani. Az adóhatóság a kötelezettségeket, valamint a befizetéseket és a kiutalásokat az adószámlán adónként, költségvetési támogatásonként mutatja ki. Az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesítendő befizetéseket külön számlákon tartja nyilván. 49

Átalakulás esetén az adóhatóság a jogelődöt megillető költségvetési támogatást, túlfizetést, illetve a jogelődöt terhelő adótartozást a jogutód adószámlájára vezeti át.”

Az Art. 43. § (3) bekezdése alapján: „ha az adóhatóságnál az adótartozást az adózó csak részben egyenlíti ki, az adónkénti befizetést az esedékesség sorrendjében kell elszámolni. Ha az adótartozást az adóhatóság hajtja be, a végrehajtott összeget az adók esedékességének sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában kell elszámolni. Az állami adóhatóság által történő végrehajtás esetén a végrehajtott összeget - a végrehajtási költség elszámolását követően - elsőként a magánszemélyek jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A fennmaradó összeget az egyéb adótartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig a köztartozásra, több köztartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.”

Az elv nem önmagában létezik. Vannak olyan előnyösnek minősített követelések, jogcímek (végrehajtási költség), melyeket az esedékesség szerinti felosztást megelőzően figyelembe kell venni. Ezt követően az esedékesség szerinti felosztás szabálya érvényesül.

Részben eltérő szabályokat állapít meg az Art. arra az esetre, ha a tartozást az adóhatóság hajtja be. Ilyenkor a végrehajtás során beszedett összegeket az adók esedékességének sorrendjében kell elszámolni, azonos esedékességű adóknál pedig a tartozás arányában. A végrehajtásból befolyt adók elszámolása esetén is szabály, hogy az esedékesség sorrendjének megállapításánál, illetve az arányosításnál azok az adónemek vehetők figyelembe, amely adónemekre az adóhatóság a végrehajtást megindította, illetve folytatta. Amennyiben ugyanazon adóssal szemben egyidejűleg több végrehajtást kérő javára folyik végrehajtási eljárás, főszabályként a végrehajtás során befolyt összegeket a jogosultak között a követelésük arányában kell felosztani. Az arányos felosztás szabályát csak azon jogosultak között lehet alkalmazni, akiknek javára ugyanazon vagyontárgy lefoglalásra került. Több jogosult javára lefolytatott végrehajtás során sem 50

érvényesül a befolyt összeg követelésarányos felosztása, ha az adóhatóság vagy a behajtást kérő valamelyik nevesített tartozásra vonatkozóan részletfizetést, vagy fizetési halasztást engedélyez, és az adós erre fizet. Az ilyen befizetést arra a követelésre kell teljes egészében elszámolni, amire a fizetési könnyítés vonatkozik.

6.3.

Kielégítési sorrend

A kielégítés sorrendjéről az Art. nem rendelkezik, ezért itt Vht. szabályozása az irányadó. Ezért ezzel a témakörrel csak érintőlegesen foglalkozom.

„A végrehajtási költség kiegyenlítésének feltétlen elsőbbsége az adóvégrehajtásban is érvényesül, így kizárólag a végrehajtási költségek teljes kiegyenlítését követően lehet helye az adótartozás kiegyenlítésének.”18

18

Az adóvégrehajtás szabályai egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2009. Saldo Kiadó 271. o.

51

7. A beszedett pénzösszegek utalásának gyakorisága, nyilvántartási rendszere „A letéti folyószámlára történő átutalások, postai befizetések adatai a Magyar Államkincstártól elektronikus adatátviteli vonalon keresztül érkeznek. A feldolgozás során azon tételek esetében, ahol valamilyen adat hiánya, vagy hibája miatt a program nem tudja azonosítani a befizetőt, külön menüpontban lehetőség van a pénzforgalmi tételek tisztázására, az azonosító adatok módosítására. A beérkezett pénzek adónemekre történő felosztásához a program a teljesítési határidő szerint emelkedő sorrendbe rendezi az adózó különböző tartozás tételét és a beérkezett összeg erejéig felkínálja utalásra a legkorábbi tételeket. Az utalással kapcsolatos adók kincstár részére történő átadása szintén elektronikus úton történik.”19

A 21/b. számú mutató vizsgálja a letéti számlára teljesített befizetések kezelését a következők szerint: Rendezetlen tételek száma (db) 5 napi átlag tételek száma (db)

x

100

A mutató bevezetését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által végzett vizsgálatok letéti számlára vonatkozó megállapításai indokolták. Célja az igazgatóságok szakterületeinek összehangolt munkavégzésre történő ösztönzése, továbbá a befizetett összegek viszonylag gyors beutalása a központi költségvetésbe.

7.1.

A végrehajtás alatti hátralékok nyilvántartási rendszere 2011-től, és az azt megelőző időszakban

A 2002-ben bevezetésre került Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszer: „Az új hátralékkezelési és végrehajtási rendszer elősegíti a végrehajtás célirányos előkészítését, az adós vagyonának feltárását, a hátralékállomány tisztítását, a nagy összegű hátralékosok, illetve rendszeresen nem fizetők kiszűrését. Ezen információk követése a rendszer bevezetése előtt rendkívül nehéz és lassú volt.

19

Az APEH szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2002. Évkönyv Saldo Kiadó 92. o.

52

A végrehajtásra való átadás ütemezésével biztosítható az is, hogy a végrehajtási részlegek minden adózói kategóriában folyamatosan végrehajtás alá tudják vonni a keletkezett hátralékokat (beleértve a kisösszegű tartozásokat is), és hogy az egyes végrehajtási ügyek indokolatlanul ne húzódjanak el. A megvalósított rendszer három fő modulból áll, a „Hátralékkezelés” modulból, a „Végrehajtási cselekmények” modulból és a „Letéti folyószámla kezelő” modulból. Az egyes modulok közös adatbázisban dolgoznak, ezzel is kiszűrve a korábbi többszörös adatbevitelt, nyilvántartást. A program által előállított iratok iktatása, szükség esetén a kapcsolódó határidők figyelése automatikus. A hátralékkezelési tevékenység mindig az aktuális folyószámla-egyenlegből indul ki, és egyrészt a már végrehajtás alatt lévő adózók újonnan keletkezett hátralékainak követését, kiterjesztését jelenti, másrészről az újonnan hátralékossá váló adózók feltárását, végrehajtás alá vonását, kiemelten kezelve a revíziós megállapítások határidőre történő teljesítésének elmaradását. A hátralékkezelés megjelenési formáját tekintve lehet fizetési felszólítás kibocsátása, vagy adózóval, illetve adózó nélkül végzett belső folyószámla-egyeztetés, és ezek következményeként végrehajtás alá vonási kérelem. Ma már tipikusan adózó nélküli folyószámla-egyeztetést végeznek a hátralékkezeléssel foglalkozó végrehajtási ügyintézők. A Végrehajtási cselekmények modulban a végrehajtóknak lehetőségük van a hátralékkezeléstől kapott végrehajtási kérelmek felülvizsgálatára, a szükséges végrehajtási cselekmények megtétele és rögzítése után, a végrehajtás után automatikus bizonylatolására és letéti számlára történő könyvelésére. A végrehajtási tevékenység nem csak az adótartozások beszedésére terjed ki, hanem külső szervek megkeresése alapján, az adók módjára behajtandó köztartozásokra is. Külső megkeresések adatait a megyei munkaszervezéstől függően a hátralékkezeléssel foglalkozó végrehajtási ügyintéző a végrehajtási cselekmények modulban, vagy a letéti számla-kezelő a letéti modulban, a kötelezettségrögzítő programmal rögzítheti és automatikusan könyvelheti. A letéti számla kötelezettség oldalára közvetlenül kerülnek az előíró tételek a Végrehajtási modulból, de a folyószámla rendezése során lehetőség van modulon belül előíró/jóváíró tételeket tartalmazó bizonylatok előállítására és könyvelésére. A társrendszerekből éjszaka kerülnek áttöltésre az ellenőrzés során megállapított fizetési

53

kötelezettséggel, a fizetéskönnyítési határozatokkal, a behajthatatlanság miatti törléssel kapcsolatos előíró és jóváíró tételek.”20

20

Az APEH szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2002. Évkönyv Saldo Kiadó

54

8. Összefoglalás Az előző fejezetekben megpróbáltam részletesen bemutatni az adóvégrehajtás szabályait, gyakorlatát, különös tekintettel a NAV Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatóságra. A végrehajtás az ellenőrzés mellett, az a része az adóhivatali eljárásnak, mikor az adózót a saját környezetében keresik fel, ezért sokkal nagyobb odafigyelést és felkészültséget igényel, mintha az adós a hivatalban jelenne meg. E felkészültséggel a végrehajtók részéről, az esetek túlnyomó többségében nincs probléma. Ugyanakkor a jelen világunkban, ahol az élet minden egyes területén egyre nagyobb hangsúlyt kap a számítástechnika, nincs ez másképpen a végrehajtásban sem. A dolgozatomban a végrehajtási cselekmények ismertetése során részletesen foglalkoztam a végrehajtás során használt Hátralékkezelési és Végrehajtási Rendszerrel és azok végrehajtást könnyítő, segítő moduljaival. 2004. évben országos szinten végbement egy olyan újítás, melyről bátran állíthatom, hogy az egyik legnagyobb előre lépése volt a végrehajtási eljárásnak, ez a gépi inkasszó (ma hatásági átutalási megbízás) bevezetése.

Fontosnak tartom kiemelni és hangsúlyozni azt a tényt, hogy a végrehajtási eljárás célja nem az adósok ellehetetlenítése, és felszámolása, noha sokan első benyomásra ezt gondolják. A végrehajtók – véleményem szerint – azon személyek a hivatalnál, akik a „bajba jutott” adósok részére felvázolják a lehetőségeket a tartozás rendezésére, megmutatják – ha még van – a kivezető utat a cégek számára, mellyel újra talpra állhatnak. Emellett azonban a jogszabályok szerinti minden feladatukat elvégzik annak érdekében, hogy a tartozás kielégítésére a megfelelő fedezetet biztosítsák. Azonban a végrehajtók által nyújtott segítség is kétoldalú. Ha az adós nem teszi meg a megfelelő lépéseket – amelyeket a végrehajtó felvázolt – sok esetben csak az árverés, majd felszámolás, és ezzel a gazdasági társaság megszüntetése a lehetséges út a végrehajtó részére.

A végrehajtóknak munkájuk során – véleményem szerint – megfelelő mértékű empátiával és segítőkészséggel kell rendelkezniük. Ugyanakkor ahhoz, hogy a 55

végrehajtás mindenki számára megfelelő eredménnyel záruljon az adósok megfelelő hozzáállása és közreműködése is szükséges.

A dolgozatomban megpróbáltam bemutatni a végrehajtási munka sokrétűségét, azt, hogy a végrehajtás a „jéghegy” csúcsa. A végrehajtók áldozatos, olykor erőn felül végzett munkája sem elég ahhoz, hogy egy-egy magánszemélyt, gazdálkodót megmentsen a csődtől.

Végezetül kiemelném, hogy a végrehajtási tevékenység az adóhivatal egyik legeredményesebb területe. Az éves előirányzatok egyre magasabbak, melyeknek ez idáig mindig sikerült megfelelni. A jövőben azonban a végrehajtók egyre jobb és több – a szabadidő rovására végzett - munkája sem lesz elég a növekvő elvárások teljesítéséhez, ehhez a mögöttük álló háttér – gondolok itt elsősorban a kiszolgáló informatikai háttérre – folyamatos fejlesztésére is szükség lesz.

56

Irodalomjegyzék

1.

APEH Szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2002. Évkönyv Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában

2.

APEH Szerkesztőbizottsága: Az APEH Világa 2009. Évkönyv Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában

3.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerkesztőbizottsága: A NAV Világa 2010. Évkönyv Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában

4.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szerkesztőbizottsága: NAV Évkönyv 2011. Készült a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. gondozásában

5.

Bulletin

2009.

Tájékoztató

az

Adó-

és

Pénzügyi

Ellenőrzési

Hivatal

tevékenységéről 6.

Bulletin 2010. Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről

7.

Bulletin 2011. Tájékoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységéről

8.

dr. Blumenfeld Beáta, dr. Dombi Gergely, dr. Juhász Péter: Az adóvégrehajtás szabályai egységes szerkezetben, magyarázatokkal 2009. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt.

9.

Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

10. Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 11. 5002/2012/05K. számú körlevél a felszámolási és végrehajtási szakterület osztályainak munkamegosztásáról 12. Egy végrehajtási ügyintéző munkaköri leírása 13. Egy végrehajtó munkaköri leírása 14. https://kozigazgatas.magyarorszag.hu/intezmenyek/450021/450023/450206/450207 /nav.html#paragr6 (Letöltés ideje: 2012. 10. 20.) 15. http://www.hunyadirt.hu/csodeljarasitajekoztato (Letöltés ideje: 2012. 11. 22.)

57

Táblajegyzék 1.

sz. tábla

Végrehajtásra átadás

2.

sz. tábla

Követelés-foglalás

3.

sz. tábla

Hatósági átutalási megbízás

4.

sz. tábla

Ingófoglalás

5.

sz. tábla

Helyszíni eljárások

6.

sz. tábla

Csődeljárás, felszámolás

7.

sz. tábla

Munkabér-letiltás

8.

sz. tábla

Gépkocsi foglalások

9.

sz. tábla

Végrehajtási eljárások megszüntetése

10. sz. tábla

Végrehajtási fenyegetettség

11. sz. tábla

Behajthatatlanság miatti törlések

12. sz. tábla

Ingó-árverések

13. sz. tábla

Elektronikus árverés

14. sz. tábla

Adózók száma és belső összetétel az Észak-magyarországi Régióban 2009 – 2011. években

58

1. sz. melléklet Iktatószám:

Ügyintéző: Ügyszám: Azonosító: Tárgy: javaslat behajthatatlanságra

Feljegyzés Javaslat adótartozás behajthatatlannak minősítéséhez Adós neve: Lakóhelye/székhelye: Adóazonosító száma: A folyószámlán fennálló valamennyi tartozás végrehajtás alatt: igen (aláhúzni) Tőketartozás:

,- Ft

Késedelmi pótlék:

,- Ft

Végrehajtási költség:

,- Ft

Bírósági végrehajtással érintett: Vht. 4. § 1. Bejelentett bankszámlaszám

munkabérre,

4. BM gépjármű nyilvántartás

; Art. 146. § (4)

Bankszámla

Bank megkeresése bankszámla közlése iránt 1. Válasz időpontja: 2. Válasz időpontja: 3. Válasz időpontja: 2. Hierarchia térkép Gazdasági társaságban üzletrész, vagyonrész

3. Információk járandóságra Munkahely Nyugdíj

; Vht. 114/A. §

van Inkasszó időpontja: Inkasszóból befolyt: Információ kérés időpontja: Eredményes/eredménytelen

nincs

Egyenleg:

Eredményes/eredménytelen

Egyenleg:

Eredményes/eredménytelen

Egyenleg:

Lekérdezés időpontja:

van Foglalás időpontja: Becsérték: Várható térülés: egyéb Lekérdezés időpontja: van van Letiltás időpontja: Visszaigazolás szerint befolyik: 12 hónap alatt befolyik: Várható térülés: van ( db) Foglalás időpontja: Becsérték:

nincs

nincs nincs havonta

nincs

2

JAROK lekérdezés 5. Követelés foglalás Harmadik féllel szemben fennálló követelés

6. Ingatlan-nyilvántartás Ingatlan

VISKO lekérdezés 7. Főkönyvi kivonat Lefoglalható vagyon 8. Helyszíni eljárás Lefoglalható ingó vagyontárgy

9. Fizetésre kötelezett mögöttes felelős Mögöttes felelősre végrehajtási eljárás

Várható térülés: Lekérdezés időpontja van van Foglalás időpontja: Elismert összeg: Várható térülés Lekérdezés időpontja: van Foglalás időpontja Becsérték: Várható térülés Lekérdezés időpontja van Megtekintés időpontja van Időpontja van Becsérték: ,- Ft Várható térülés van lefolytatva

eredményes/eredménytelen van 10. Fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálás alatt van 11. Felszámolási eljárás adóhatóság általi kezdeményezés van 12. Felszámolási eljárás folyamatban Az adott ügy által felvetett további kérdések, adatok, önálló bírósági végrehajtó eljárása:

nincs nincs

nincs

nincs nincs nincs

nincs nincs lefolytatva nincs nincs nincs

…………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………. Fentiek alapján várható megtérülés: ,- Ft Fentiekre, valamint a várható megtérülés összegére figyelemmel az adós terhén fennálló ,- Ft összegű tartozást ideiglenesen végrehajthatatlannak minősítem. Kelt, Miskolc, 2013. …………………………………………….. végrehajtó A feljegyzést ellenjegyzem, a megjelölt tartozás végrehajthatatlanság címén nyilvántartásba vehető.

Kelt: …………………………………..

…………………………………………….. osztályvezető

2. sz. melléklet Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adóigazgatósága Hátralékkezelési Osztály 1. Iktatószám:

Ügyintézés helye: Miskolc, Kazinczy u. 19. Miskolc, 20………………………………… Előirat: Ügyintéző: Azonosító:

ADATLAP adótartozások és túlfizetések elévülés szempontjából történő felülvizsgálatáról

…………………………………….adózó folyószámláját esedékességek és adónemek szerint megvizsgáltam.

Az Adózás rendjéről szóló (Art) 2003. évi XCII. tv. 164. § (1)-(7) bekezdése alapján:

1.) Az elévülést meghosszabbító körülményt (költségvetési támogatás igénylése esetén, ha a megállapításhoz, igényléshez való jog elévüléséig kevesebb, mint 6 hónap van hátra, végrehajtási cselekmény foganatosítása kapcsán)

Nem állapítottam meg: ……………………………………………………………. Megállapítottam: ………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………..

2.) Az

elévülést

megszakító

körülményt

(kötelezettséget

csökkentő

önellenőrzés

benyújtása, késedelmesen benyújtott bevalláshoz kapcsolódóan) Nem állapítottam meg:…………………………………………………………… Megállapítottam: ………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………

3.) Az elévülés nyugvására vonatkozó körülményt az alábbiak vizsgálatával (fizetési halasztás, részletfizetés, fizetési kedvezmény elbírálásának ideje, feltételhez kötött adómentesség időszaka, másodfokú adóhatósági határozat kelte és a bírósági határozat jogerőre emelkedése közötti időszak, illetve a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig eltelt időszak, végrehajtási eljárási felfüggesztésének, illetve szünetekésének ideje, az adózó vagyonára elrendelt bűnügyi zárlat időszaka) Nem állapítottam meg: …………………………………………………………….. Megállapítottam: …………………………………………………………………... ……………………………………………………………………………………… Fentiek alapján az elévülés időpontja: Megnevezés

Végrehajtáson kívül

Végrehajtás alatt

törölt tőke összege törölt szankció összege

MELLÉKSZÁMÍTÁS

Elévüléshez kapcsolódó késedelmi pótlék átszámítása: Év

Esedékesség

VH kód

Eredeti

Törölhető

Már

Fennmaradó

összeg

összeg

törölve

összeg

Összesen:

……………………………………. ügyintéző Erről értesülnek: 1. Központi irattár

3525 Miskolc, Kazinczy u. 19.

Tel: 515-400

4. sz. melléklet

Iktatószám:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Adóigazgatósága Végrehajtási Osztály 3. Ügyintéző: Telefonszám: 46/515Ügyszám: ……………………………

ÁLTALÁNOS JEGYZŐKÖNYV végrehajtási ügyben Készült: ……………………………., …………………………………utca/út……………sz. alatt 20….….év……………………..hó…….napján . A helyszíni eljárás kezdő időpontja:……………óra……….perc. Adós neve……………………………….. adószám/azonosító:………………………………... Állandó lakhely / székhely:……………………………………………………………………... Tartózkodási hely:………………………………………………………………………………. Adós jövedelmi, vagyoni viszonyai, munkahelye:……………………………………………... A követelés jogcíme: adótartozás és más köztartozás A tartozás összege: …………………………………,- Ft A tartozás az alábbi végrehajtható okirat(ok)on alapul: bevallás(ok) hatósági döntés(ek) A jogerős határozat(ok), végzés(ek) ügyszámai:…………………………………. ……………………………………………………………………………………. behajtást kérő megkeresése Jelen vannak: ………………………………………… végrehajtó ………………………………………… végrehajtó

………………………………………. adós, (megbízottja, családtagja, stb.) ……………………………………….. tanú (egyéb érdekelt fél)

A jelenlévő(k) a végrehajtók előtt a személyazonosság(át/ukat) és képviseleti jogosultságukat ……………………………………. okirattal hitelt érdemlően igazolta(ák).

Cím: 3525 Miskolc, Kazinczy u. 19. Telefon: 46/515-400; Telefax: 46/515-676 Kérjük válaszlevelében szíveskedjen iktatószámunkra hivatkozni és adószámát vagy adóazonosító jelét feltüntetni!

2 ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………… Az eljárás befejezve:………………….óra………….perc A jegyzőkönyv másolati példányát átadtam:………………………………..…………..részére, postán kézbesítem……………………………………………..részére.

A végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, illetőleg az adóvégrehajtó (ideértve az adóhatóság megbízásából eljáró bírósági végrehajtót is) törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított 8 napon belül, a végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogás terjeszthető elő (Art. 159. § (1) bekezdés) A végrehajtási kifogás illetéke 5.000,- Ft (Itv. 29. § (5) bekezdés). Az illeték összegét a végrehajtási kifogás benyújtásával egyidejűleg a NAV 10032000-01076064 számú illetékbeszedési számlájára kell megfizetni. (Itv. 73. § (3) bekezdés). Az eljárási illeték megfizetését a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással, pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adónak készpénz-átutalási megbízással, vagy belföldi fizetési számlájáról történő átutalással kell teljesítenie a fizetésre kötelezett adószámára, adóazonosító jelére történő hivatkozással. Az adózó az eljárási illeték megfizetését készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártyával) vagy a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással, illetőleg POS terminál útján történő bankkártyás fizetéssel is teljesítheti az állami adóhatóság erre kijelölt ügyfélszolgálatainál. Az illeték mértékét és megfizetésének módját az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (5) bekezdése, illetve a 73. § (3) bekezdése, az Art. 38. § (1) (1a) bekezdései szabályozzák.

A jegyzőkönyvet ismertetés után aláírták: …………………………………………….. végrehajtók

……………………………………………. Adós (megbízottja, családtagja, stb.)

……………………………………………. tanú (egyéb érdekelt fél)

…………………………………………… tanú (egyéb érdekelt fél)