Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Tanszék
SZAKDOLGOZAT Gyermekvédelmi rendszerünk napjainkban
Konzulens:
Készítette:
Dr. Szabó Annamária Eszter
Bódizs-Antal Julianna
Egyetemi adjunktus
Közigazgatási mesterképzési szak
Miskolc 2013. 1
University of Miskolc Faculty of Law Institute of Civics Department of Administrative Law
THESIS Our child protection system today
Tutor:
Written by:
Annamária Eszter Szabó, Dr.
Julianna Bódizs-Antal
adjunct
MA in Public Administartion
Miskolc 2013. 2
Tartalomjegyzék I.
Bevezetés .................................................................................................................. 5
II.
A gyermekvédelem megítélése a történelem során .................................................. 7
III.
A gyermekvédelem kialakulása Magyarországon .............................................. 11
IV.
A gyermeki jogok a nemzetközi egyezményekben ............................................ 16 A gyermekvédelem fogalma ................................................................................... 20
V. VI.
A gyermekvédelmi törvény előzménye .............................................................. 21
VII.
Gyermekvédelmi törvényünk ............................................................................. 25
1.
A törvény célja és alapelvei ................................................................................ 25
2.
A gyermekek és szülői jogok és kötelességek .................................................... 27
VIII.
Gyermekek védelmének rendszere ..................................................................... 30
1.
Pénzbeli ellátások ............................................................................................... 32
2.
1.1.
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény ................................................... 33
1.2.
Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény .................................................... 34
1.3.
Óvodáztatási támogatás: ............................................................................... 34
1.4.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: ...................................................... 35
1.5.
Gyermektartásdíj megelőlegezése: ............................................................... 36
1.6.
Otthonteremtési támogatás ........................................................................... 38
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások ....................................................... 39 2.1.
Általános szabályai ....................................................................................... 39
2.2.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások .... 42
2.2.1.
Biztos Kezdet Gyerekház ...................................................................... 42
2.2.2.
Gyermekjóléti szolgáltatás .................................................................... 43
2.2.3.
Gyermekjóléti Szolgálat: ....................................................................... 45
2.2.4.
Gyermekek napközbeni ellátása ............................................................ 46
2.2.4.1. Bölcsőde .......................................................................................... 47 2.2.4.2. Családi napközi ............................................................................... 48 2.2.4.3. Családi gyermekfelügyelet .............................................................. 49 2.2.4.4. Házi gyermekfelügyelet .................................................................. 49 2.2.4.5. Alternatív napközbeni ellátás .......................................................... 50 2.2.5.
Gyermekek átmeneti gondozása ........................................................... 50
2.2.5.1. Helyettes szülő ................................................................................ 51 2.2.5.2. Gyermekek átmeneti otthona .......................................................... 52 2.2.5.3. Családok átmeneti otthona .............................................................. 52 2.3.
A gyermekvédelmi szakellátás ..................................................................... 53
2.3.1.
Nevelőszülő ........................................................................................... 54
2.3.2.
Gyermekotthon ...................................................................................... 57 3
3.
4. IX. X.
2.3.3.
Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás ........................................... 59
2.3.4.
Utógondozói ellátás ............................................................................... 62
A gyermekvédelmi gondoskodás ........................................................................ 62 3.1.
Védelembe vétel ........................................................................................... 63
3.2.
Családbafogadás ........................................................................................... 66
3.3.
Ideiglenes hatályú elhelyezés ....................................................................... 67
3.4.
Átmeneti nevelésbe vétel .............................................................................. 69
3.5.
Tartós nevelésbe vétel .................................................................................. 70
3.6.
Nevelési felügyelet ....................................................................................... 71
3.7.
Utógondozás ................................................................................................. 73
3.8.
Utógondozói ellátás ...................................................................................... 73
A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás főbb szabályai ................................ 75 A gyermekvédelem intézményrendszer .............................................................. 77 Összegzés ................................................................................................................ 83
Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 84 Jogszabálygyűjtemény .................................................................................................... 88
4
I. Bevezetés Napjainkban, amikor sok kedvező gazdasági helyzetben lévő országban a gyerekek születési száma csökken, míg az átlagéletkor nő, ami a társadalom elöregedéséhez vezet hosszútávon, illetve népességcsökkenéshez. Fontossá válik a gyermekek védelme. Hiszen egy társadalom csak úgy maradhat fenn, ha van, aki azt alkotja. A gyerekszám csökkenésének azonban más gazdasági és társadalmi negatív vonzata is van. Ezért is törekednek ezek az államok a gyermekvállalás ösztönzésére állami beavatkozás útján is. Itt lehet megemlíteni a nemrég bevezetésre került családi adózást, amely a gyerekes családokat támogatja, oly módon, hogy a gyerekszám függvényében ad adókedvezményt. Messze vagyunk már attól a nézettől, ahol a gyermeket „kis felnőttnek” tartották, akinek minél hamarabb fel kell nőnie, és ki kell venni a részét a munkából. A gyerekek szerepe napjainkra és napjainkban fontos kérdés lett. A társadalmak rájöttek arra, hogy védeni, óvni kell őket. Ennek fontos állomása volt a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, amelyet New York-ban fogadott el az ENSZ közgyűlése 1989. november 20-án, ami 1990. szeptember 2-án lépett hatályba. A Magyar Köztársaság 1991. november 20-án hirdette ki az Egyezményt, az 1991. évi LXIV. törvénnyel. Az abban foglaltakat, illetve az Alkotmányban garantált jogokat építette be, bontotta ki a törvényhozás az 1997. évi XXXI. törvény a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben. Ennek alapján az Egyezményben leírtak beépültek a magyar jogrendszerbe és ez lett az alapja a magyar gyermekvédelmi rendszer szabályozásának. Tanulmányaimat éppen akkor kezdtem szociális munkás szakon, így én már tanulhattam ezt a törvényt. Később, munkám során ez a jogszabály jelentette, jelenti a munkám alapját. 2005. augusztus óta dolgozom gyermekjóléti alapellátás keretében családgondozóként. A munkahelyem kistérségi társulási formában látja el a gyermekjóléti szolgálat feladatait, illetve más szociális alapellátási szolgáltatásokat. A társulás akkor jött létre, amikor elkezdtem dolgozni. Abban az időben sok településen a gyermekjóléti szolgáltatás csak részben működött, gyakran védőnő, vagy az általános iskola tanára látta el fő foglalkozása mellett ezt a feladatot. Munkám során és az évek alatt sikerült kiépítenem, kiépítenünk azt a fajta kapcsolatrendszert, ami a törvény célja is volt. A gyerekekkel foglalkozó különböző szakemberek, intézmények kapcsolatban legyenek egymással, tájékoztassák egymást a 5
gyerekeknél felmerülő problémákról. Érvényesüljön a prevenció elve, illetve fokozatosság elve- alapellátás -- szakellátás,
önkéntes igénybevétel - -
hatósági
intézkedés – mindeközben a gyermek érdekeit, jogait szem előtt tartva valósuljon meg ez a feladat. Meglátásom és tapasztalatom alapján az gondolom, hogy a gyermekvédelemnek mindig vannak aktuális kérdései, amelyek az idő múlásával másmás kihívást, megoldásra váró problémákat jelent, vet fel. A fentiekben leírtak miatt esett a választásom erre a témára. Az előző gondolatomra utalva a gyermekvédelmi törvény 2013. január 1-ével módosult, jelentős változást hozva főleg a gyámügy hatósági intézkedés tekintetében, ugyanis a törvény létezése óta az első fokú gyámügyi feladatokat a település jegyzője látta el, azonban a most hatályos törvény szerint a gyámhatóság jár el. A gyámhatóság a járási hivatal egyik szervezeti egysége lett 2013. január 1-től. A járási hivatalok több településre kiterjedően látják el feladataikat. A következőkben röviden ismertetném a szakdolgozatom felépítését. A dolgozatomat bevezetéssel kezdem, majd nyolc fejezetben fejtem ki a választott témámat. Az második fejezet a gyerekek megítélésével foglalkozik, illetve a gyermekvédelem alakulásával a történelem során. A harmadik fejezet a magyar gyermekvédelem kialakulását mutatja be. A negyedik fejezet foglalkozik a gyermekjogok nemzetközi egyezményekben való megjelenésével, itt bővebben a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményt részletezem ki, mivel ez lett az alapja a gyermekvédelmi törvényünknek. A ötödik fejezet a gyermekvédelem fogalmi meghatározásával foglalkozik. Az hatodik fejezet a törvény megalkotásának előzményeit írja le. A hetedik fejezet a törvény célját, alapelveit, a szőlők és gyermekek jogait, kötelességeit írja le. A nyolcadik fejezet a dolgozat legfontosabb része, ugyanis itt mutatom be napjaink gyermekvédelmi rendszerét a gyermekvédelmi törvény tükrében. Részletesen kitérve egyes eleméire. A kilencedik fejezet a gyermekvédelem intézményrendszert mutatja be. A dolgozatomat összegzéssel fejezem be, amely, tartalmazza gondolataimat a gyermekvédelmi rendszerünkről és a gyermekvédelmi törvényről. A dolgozat a magyar gyermekvédelem rendszerét mutatja be. Történelmi áttekintésen keresztül a napjainkban érvényesülő gyermekvédelmi rendszerig, ami a törvény által érvényesül. A témával kapcsolatban 6
rengeteg szakirodalom található. Vannak olyanok, amelyek a gyermekvédelmi rendszer egyes részével foglalkoznak, és van olyan is, amely az egészét tekintve foglalkozik a témával. Számtalan tanulmány, szakmai írás, könyv található a témában. Ezért nehéz volt kiszűrni azon írásokat, amelyek a dolgozatomhoz kapcsolódó témákban íródtak, sok átfedés is van köztük, hiszen ugyanazt a témát más-más megközelítésből vizsgálják. II. A gyermekvédelem megítélése a történelem során A társadalom alapját máig a családok jelentik. Itt idéznék az Alkotmánybíróság 43/2012(XII: 20.) AB határozatából, amelyben a fenti állításom igazolódik: ..” az Alaptörvény az „Alapvetés” fejezetben védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját”1 Az évszázadok alatt ez mit sem változott. Viszont a gyermek helye, szerepe, megítélése a családon belül már sokat változott. Ahhoz, hogy a gyermekvédelemről beszélhessünk, meg kell nézni miként változott a gyermek helye, szerepe a családon belül, tágabb értelemben vett társadalomban. A gyereket minden történelmi korban úgy akarták nevelni a szülők, hogy a későbbi felnőtt életben majd megállják a helyüket, ez a feladat ma sem változott. Az viszont igen, hogy ezt hogyan valósították meg. A gyerekek nevelési módszerei, velük való foglalkozás szorosan összefüggött a felnőttek életviszonyaival, a természetes erőforrások megszerzésének nehézségeivel. Az ősi időkben is már megfigyelték, hogy az maradt életben, vált hasznos tagjává a közösségnek, aki életerős, alkalmazkodó, leleményes volt. Az ókorban a beteg, fogyatékos, gyenge gyereket elpusztították, hiszen életben maradásuk gyengítette a törzset, közösséget. Bevett szokás volt, hogy háborúk során a foglyokat ejtettek és rabszolgának használták őket. Mivel könnyebb volt eltartani a rabszolgát, mint egy gyereket felnevelni. A későbbiekben a rabszolga gyerekeinek sem volt joga semmihez, több generáción keresztül maradtak szolgasorban. A másik bevett szokás a „kitevés” volt. Amikor egy-egy család méret túl nagy lett, akkor az ép és egészséges gyereket kitették, és sorsára hagyták. ha valaki befogadta a későbbiekben annak szolgálja lett. 1
43/2012. (XII. 20.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2012. évi 175. számában Határozat kelte: 2012.12.17 Az ügy tárgya: a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. §-ai tárgyában előterjesztett utólagos normakontroll
7
Az életadásának és elvételének a joga a családé volt: -
Spártában a gyerek születése után rögtön döntöttek arról, hogy életben marad-e vagy sem. Az erős, egészséges gyereket tartották értéknek.
-
Athénban is bevett szokás volt a kitevés. A gyereket Héraklész templomának előcsarnokában helyezték el őket.
-
Az ókori Rómában is élt a kitevés gyakorlata. Itt a családapa döntött a gyerek sorsáról, még pedig úgy, hogy a gyermeket a családi tűzhely előtt az apa lábához tették, ha felemelte, akkor felnevelték a gyereket.
Általában a fiú gyereket többre nézték, mint a leányt, mivel az hamarabb tudott a munkába bekapcsolódni. A gyereke elpusztításának, illetve kitevésének több oka is lehetett: -
a rabszolgatartó társadalom, amely az embert munkaeszköznek tartotta;
-
a túlélési esély, ugyanis a néptörzseknél az erős, egészséges életerős fiatalokra volt szükség;
-
bizonyos társadalmakban a csillagok állása is befolyásolta a gyermek életben maradási esélyét, ha kedvezőtlen volt a csillagállás a gyereket kitették;
-
a születés törvényessége;
-
és szelekciós szerepe is volt, az időszakos túlnépesedés, genetikai hátrányok megszüntetése terén.2
Az ókorban figyelhető még meg a gyerekek feláldozása valamely istennek. Ebben az időszakban azonban léteztek olyan társadalmak is, amelyek nagy fontosságot tulajdonítottak a gyerekeknek, számukra a jövő letéteményesei voltak. Egyiptomban a gyerekgyilkosságokat tiltották, itt a gyerekeket már nevelték, oktatták. Mezopotámiában is fontos szerepet töltött be a gyerek, itt is fontos szerepe volt a tanulásnak, nevelésnek.3 Ezen államok már rendelkeztek a közigazgatás csíráival, ahol hivatalnokok végezték a feladatokat, őket erre ki kellett képezni. 4 A görögöknél, ugyan társadalmilag elfogadott volt a gyerekgyilkosság, de az élő gyerekeket tanítatták, oktatták. Ebben a korszakban az árván maradt gyerekek vagy rabszolgák lettek, vagy koldulásból tartották fenn magukat. A leány gyerekek leánykereskedők kezébe kerültek.
2
Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 26-31. o. Pukánszky Béla: A gyermekkor története, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 2001. 36-37. o. 4 Dr. Kalas Tibor: Közigazgatás elmélet, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2008. 23.o 3
8
A kereszténység megjelenésével kissé javult a gyerekek helyzete. A tanítások nem engedték a gyermekgyilkosságokat, súlyos bűnnek tartották. Az egyháznak fontos programja volt a karitász, a betegekről, árvákról való gondoskodás, amit a hívők adományaiból tudtak finanszírozni. A helyzet akkor javult jelentősen, amikor a Római Birodalom császárai is keresztény hívők lettek. A szegény gyerekekről el kezdtek gondoskodni, részükre menedékhelyeket létesítettek. Törvényben tiltották meg a gyerekgyilkosságokat, kitevést. A katolikus egyház arles-i zsinatja (336) határozataiban elítélte a gyerekkitevőket, valamint szabályozta az elhagyatott gyerekek gondoskodását. Részükre menhelyeket, házakat létesítettek. Megjelentek a városok által fenntartott menhelyek is. Az első lelencházat Datheus érsek alapította 785-ben. Az elárvult gyerekekről azonban többnyire a községek és a rokonság gondoskodott5 A középkorban kétféle gyerekkép figyelhető meg. Az egyik szerint a gyerekeket „kisfelnőttnek” tekintették. A másik szerint már külön jelentőséget tulajdonítottak a gyerekkornak, mint életszakasznak. A kereszténység terjedésével a papság sokat tett a gyerekek védelmében. Prédikációikban már felszólították a hívőket, hogy óvják, féltség gyerekeiket. A középkorban egyre inkább megszilárdult az erkölcsi norma, amely elítélte a gyerekgyilkosságokat. Voltak országok- Franciaország, Itália, Németország- ahol bíróság elé állították az anyákat, akik gyermekük életét elvették. Ebben az időszakban egyre több menhely, menedékhely, ispotály, szeretetház létesült a nagyobb városokban a koldusok, elmebetegek, fogyatékosok, csavargó szegény gyerekek részére. A feudális állam az egyházakra bízta a szegény, árva gyerekekről való gondoskodást. A középkorban tehát az állam még nem vestte ki a szerepét a „gyerekvédelemből”, hanem feladatként az egyházra bízta, illetve a kisközösségek és rokonok látták el ezt a feladatot. 6 A 18. századig a gyermekvédelem területén jelentős változás nincs. Azonban a nemesi és a gazdagabb polgári családokban a gyermek tanítatása, nevelése egyre fontosabb szerepet kapott. Több bentlakásos iskola is létrejött. Ugyanakkor a szegényebb családokban a gyermek minél korábbi munkába állítása volt a cél. Az 1700-as években egyre több figyelem fordult a nevelésre, és nemcsak a gazdag családok tekintetében. Ennek egyik első eredménye Mária Terézia által megalkotott 5 6
Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 34-35.o. Pukánszky Béla: A gyermekkor története, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 2001. 57-63. o.
9
Ratio Educationis törvénye, az alapfokú oktatást kötelezővé tette 6-12 éves gyerekek részére. A gyermekvédelem területén ez jelentett előrelépést. Ebben az időszakban a gyerekek verése elfogadott társadalmi norma volt.7 A 18. század végén és a 19. században az iparosodás következtében a gyerekek szerepe megnő, megjelent a gyermekmunka. Ez már nem a paraszti családokban „jelenlévő munka”, hanem a gyárakban, kevés pénzért végzett munka, gyerekek kizsákmányolása volt. Ebben az időszakban több országban szabályozták a gyári gyerekmunkát (pld.: USA, Anglia)8 Jelentős lépés volt francia forradalmat követően a 1791. évi alkotmány, amely kimondja, hogy az elhagyatott gyerek részére nevelőotthonokat kell létesíteni. Megjelent az állami szerepvállalás.9 A 20.. században a gyerekről való gondolkodás jelentősen megváltozott. A gyerek érték, akit óvni, védeni kell. Fontos
a gyerek. A században sorra jelentek meg a
nemzetközi egyezmények, amelyek a gyerekek életét, érdekét, jogait védték, hangsúlyozták. 1924-ben a Genfi Deklaráció, 1948-ban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1966-ban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye, 1976-ban a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezménye. 1989-ben fogadta el az ENSZ közgyűlése a Gyermek jogairól szóló Egyezményt, ami átfogóan foglalkozott a gyerekek jogaival és védelmével. A fent említette egyezményekről a dolgozatom IV. fejezetében fogok bővebben foglakozni. 10 Mint látható hosszú út vezetett el a gyerekek mai megítéléséhez, a róluk alkotott vélekedéshez, gondolkodáshoz. Ami régen természetes dolog volt, és hozzátartózott a minden napi élethez- gyerekverés, dolgoztatás stb.- ma már elítélendőnek tartjuk, sőt büntetjük is e cselekedeteket.
7
Pukánszky Béla: A gyermekkor története, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 2001. 121-126. o. Pukánszky Béla: A gyermekkor története, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 2001. 155-160. o. 9 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 41.o. 10 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 19-21.o. 8
10
III. A gyermekvédelem kialakulása Magyarországon A hazai gyermekvédelem első írásos emléke Szent István királyunk nevéhez kapcsolódik. I. törvényében foglalkozott az özvegyek és árvák védelmével. A középkori magyar jogrend csak a vagyonos árvákkal törődött. Ebben az időben az árvákról való gondoskodást a kis közösségek, illetve az egyházak végezték. Az állam ugyanis több évszázadon keresztül elhárította magától az árva gyerekekről való gondoskodást, ugyanakkor püspökök kötelességévé tette az özvegyek és árvák oltalmazását. Itt kell megemlíteni Gellért püspököt, aki az elhagyatott gyerekeket összegyűjtötte és otthont rendezett be számukra, valamint Szent Özséb által alapított pálos rendet is, aminek célja a betegek ápolása és az elhagyatott árva gyerekek gondozása volt. Az elkövetkező századokban a helyzet nem sokat változott A reneszánsz második felében elszórtan hoztak létre árva házakat és szeretetházakat, amik valamely kolostorhoz kapcsolódtak.11 Hosszú idő után I. József hozott rendeletet 1711-ben vagyonos árvákkal kapcsolatban, akik mellé „tutorokat” neveztek ki, ezt az intézkedést lehet gyermekvédelmi intézkedésnek venni. 1724-ben is napvilágot látott egy rendelet, amely arról rendelkezett, hogy minden község maga gondoskodjon szegényeiről, árváiról. Ez az időszak, amikor létrejöttek az első árvaházak - Nemescsón - / 1741 /, Kőszegen /1749/, Nagyszebenben /1765/ - amik adományokból működtek. Ez után egyre több árvaház létesült, nemcsak felekezetek által, hanem egyletek, községek által is. Az 1800-as évek második felében több egyesület is létrejött, amelyek a gyerekekkel foglalkoztak. Gyermekmenhely Egyesület 1870-ben, Fehér Kereszt Lelencház Egyesület 1885-ben, Gyermekbarátok Egyesülete 1887-ben, 1889-ben Gyermekvédő Egyesület. A Fehér Kereszt házakat vásárolt ahol „tápanyák”„nevelték a gyerekeket. Számos gondozásba vett gyereket a városok dajkaságba adtak, amiért fizettek. Ez a gondozás a gyermek 5-6 éves koráig tartott. Az 1800-as években fellendült a gyermekvédelem. 1824-ben ött létre az első óvoda. 1839-ben gyermekkórházat szervezett Schőpf-Mérei Ágost. 1845-ben Zeleméri pusztán nyílt meg az első javítóintézet. 1844-ben hozták létre az aszódi javítóintézetet, 1890-ben pedig a Rákospalotai Leánynevelőintézetet. A javítóintézetekben nemcsak a
11
Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 38-40. o.
11
bíróság ítélete következtében lehetett bekerülni, kérhette a szülő is, hogy a gyermeke odakerüljön, illetve a 16. életévüket be nem töltött csavargó gyerekek is elhelyezhetőek voltak ott. 1886-ban megkezdődött az iskolaorvosi hálózat kiépítése. 1868-ban bevezették a kötelező elemi iskolai oktatást 5-16 évesek számára. 1852-től kezdődően bölcsődéket nyitottak.12 A gyarapodó árvaházak száma szükségessé tettek egy országos összefogó szerv létrehozását- Gyermekvédő Egyesületet 1889-ben – akik 105 szeretetházat és árvaházat működtettek.13 A
gyermekvédelem
fellendülése
nemcsak
a
különböző
intézmények
megjelenésében figyelhető meg, hanem a törvényi rendelkezésekben is. 1868-as XVIII. Törvénycikk a 15 éves korosztály számára kötelezővé tette az elemi iskolai oktatást. 1899-as XXI. Törvénycikk kimondta, hogy az állam a hatóságilag elhagyatottnak nyilvánított gyerekek számára 7 éves korukig a felmerült gondozási és ápolási költségeket
a
Országos
Betegellátási
Alapból
fedezi,
megjelent
az
állami
felelősségvállalás a gyermekekről való gondoskodás területén. Később a törvény 7-15 éves gyerekekre is kiterjesztette az állami gondoskodást. Az igazi előrelépést az a törvény jelentette amely Széll Kálmán nevéhez fűződik, azaz 1901. évi VIII. és XXI. Törvénycikk, amely az elhagyatott gyermekekkel kapcsolatos állami felelősségvállalást határozta meg. A törvény szerint az állam a talált, valamint hatóságilag elhagyatottnak nyilvánított gyerekeknek ezek 15. életévük betöltéséig ellátásáról és neveltetéséről gondoskodik és e célból az országban állami gyermekmenhelyeket állított fel. Átfogó szabályozást jelentő törvény volt, hiszen rendelkezett arról, hogy kit lehetett hatóságilag elhagyatottnak nyilvánítani, valamint arról is, hogy a gyermek kiemelése miként történhetett. Eljárásra hatáskörrel a területileg illetékes gyámszék rendelkezett. Ismert eljárás volt már az ideiglenes elhelyezés is. A kiemelt gyerekek nevelőszülőkhöz kerültek, illetve egy részük un. telepekre került. A telepek ott létesültek, ahol adott településen számos nevelő család élt. A fogyatékos és krónikus beteg gyerekek részére nevelőotthonokat hoztak létre.14 Az állami gondoskodás mellett számos társadalmi szervezet és egylet is végzett gyermekvédelmi tevékenységet. 1906-ban kezdte meg működését az Országos
12
Herczog Mária.: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 32-41. o. Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 42-43.o. 14 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 13
12
Gyermekvédő Liga, ami a gyermekvédelemmel foglalkozók összefogását célozta meg. Fontos megemlíteni a 1908-ban született XXXVI. Törvénycikket, az I. Büntetőnovella, amely kimondja a fiatalkorúak eltérő büntetőjogi kezelését. A fiatalkorúakat nem lehetett halál-és fegyházbüntetésre ítélni, velük szemben alkalmazott büntetési formák: dorgálás, próbára bocsájtás, javító nevelés, vagy fogház és államfogház lehetett. Ez a törvény vezette be a felfüggesztett büntetés intézményét. 1913-ban állították fel a fiatalkorúak bíróságát, aminek működését VII. törvénycikk szabályozza. Az országban a gyermekvédelem területén ekkor mát számos segélyszervezet, alapítvány, társaság működött. A rendszer széttagolt, szükségessé vált egy összefogó intézmény felállítása, így 1912-ben kezdték el szervezni az Országos Gyermekvédelmi Központot. 1915-ben megalakult a Stefánia Szövetség, amely anya-, csecsemővédelmet és prevenciót tűzte ki célul. Működésük alatt számos anya és csecsemővédelmi intézetet, tejkonyhát, szülőotthont állítottak fel. 1919-ben a Tanácsköztársaság idején számos intézkedést hoztak. Nevelőszülői díjat vezettek be, létrehozták az Iskolai Gyermekvédelmi Központot, ingyenessé tették az orvosi ellátást a gyerekek részére, bűnelkövető fiatalokkal szemben inkább a javító nevelést alkalmazták. Államosították a gyermekintézményeket, az gondolván, így jobban megoldódik az állami ellátási kötelezettség. 1925-ben a Stefáni Szövetség utódaként létrejött a Zöldkereszt Egyesület, akik szintén a prevenciót és a gondozási tevékenységet vállalták fel. Szerepet játszottak a védőnői képzésben. Szemléletük komplex, ahol ez egészségügyi és szociális szempontok együttesen voltak jelen. Megjelent a családsegítés és szociális munka is. A két világháború közt visszaállt a I. Büntetőnovella hatálya kisebb módosításokkal.15 A II. világháború után nagyon sok árva gyerek maradt, akikről gondoskodni kellett. Ebben a feladatban szerepet vállalt a Nemzetközi Vöröskereszt, otthont tartottak fenn a gyerekek részére. Nagyon jelentős volt a Nemzeti Segély tevékenysége, amely 1945 januárjában jött létre. Nagyon rövid idő alatt országos hálózatot építettek ki, fő tevékenységük a gyermekvédelem volt. A 6300/1945 M. E. rendelettel létrehozták a községi szociálpolitikai bizottságot, a megyeszékhelyeken a törvényhatósági bizottságokat.16A 470/1945 (XI.6) ME rendelet bevezette az intézeti gyámság fogalmát 17 15
Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 38-44.o.
13
1946-ban jelenik meg a XXIX. sz. törvény, amely eltörülte a törvénytelen gyerek fogalmát, de megtartotta a házasságon kívül születettség kategóriát.
Ez a törvény
minden gyereknek egyenlő jogokat biztosított. 1948-ban az Országos Szociálpolitikai Intézetet átszervezték és létrehozták az egységes irányító szervet az Országos Gyermek és
Ifjúságvédelmi
Tanácsot.18Ugyanebben
az
évben
a
Királyi
Állami
Gyermekmenhelyek elnevezése Állami Gyermekvédő Intézetre, majd 1963-ban Gyermek és Ifjúságvédő Intézetre változott19 Az elkövetkező időszakban a nevelőszülői hálózat fokozatosan visszafejlődött és nagyszámú nevelőotthon jött létre. 1949 és 1952 között megszüntették az árvaházakat és a ligás otthonokat, betiltották a karitatív intézmények segítő tevékenységét. A gondozásba vett gyerekeket nevelőotthonba és gyermekvárosba helyezték el.20 Az első gyermekvárost 1957-ben Fóton nyitották meg. Az intézménybe 3-18 éves korukig gondozták, míg 3 év alatt gyerekek részére csecsemőotthonokat létesítettek. Ebben az évben létrehozták az ifjúságvédelmi felügyelői hálózatot, fontos feladatuk volt a nevelési tanácsadás. 1949-ben a gondozásba vétel már lehetséges volt, az anyagi okon kívül az egészségügyi veszélyeztetettség okán is1968-ban kezdik meg a Nevelési Tanácsadók hálózatának kiépítését21 Az árvaszékek megszüntetése után az általuk végezett feladatokat a gyámhatóság vette át. A gyámhatóság az állami gondozásról a 20/1969 (V.13.) Korm. rendelet alapján döntött. A gyámhatósági eljárásról a 6/1969 (VIII: 30.) MM számú rendelet szólt. A második tanácstörvény a gyámhatósági jogkört első fokon a járási, járási jogú városi és kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervéhez telepítette. Majd ezeket a harmadik tanácstörvény megszüntette, és a járási hivatalok feladata lett 1983-ban a járásokat megszüntették és „városkörnyéki igazgatás lett, majd ez is megszűnt és kezdett kialakulni a kétszintű igazgatás.22 A szocialista rendszerben külön gyermekvédelmi törvény nem létezett, hanem azzal foglalkozó rendelkezéseket a Családjogi törvénybe emelték be: az 1974.évi első
16
Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 68.o. Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 210.o. 18 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 71.o. 19 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 210.o. 20 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002 46-47.o. 21 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest, 1997. 80.o. 22 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 344.o. 17
14
Családjogi törvénybe(a továbbiakban: Csjt.). A Csjt. tartalmazta a gyermekvédelem hatósági intézkedéseit, de csak keretjogszabályban, a részletes szabályait külön kormányrendelet határozta meg. Az 1986. évi Csjt. novella külön paragrafusban rendezte a kiskorúakról való állami gondoskodás általános szabályait, illetve a 51/1986 (XI. 26. ) MT rendelet a részletes szabályait. Gyámhatósági eljárásról 12/1987.(VI. 29.) MM számú rendelet szólt23 Az 1980-as években kezdett változni a gyermekvédelemmel kapcsolatos felfogás. Már megjelentek olyan intézkedések, amelyek a gyermek családban nevelkedését segítik elő, mégpedig a szociális rendszerben- családi pótlék. 1980-as évek végétől erősödött az a nézet, hogy a gyerekeknek a legjobb helye a családban van. Ennek hatására a gyerekotthonok kezdtek átalakulni lakóházas családi csoporttá. Kezdett újraéledni a nevelőszülői hálózat24 . Fontossá vált a családgondozás, a preventív munka. Ez az időszak, amikor elfogadták A Gyermek Jogairól szóló Egyezményt, amit Magyarország is ratifikált. Ez teremtette meg az önálló gyermekvédelmi törvény alapját, ami a fokozatosság elvét hangsúlyozta. A gyámhatósági eljárást, előzze meg az önkéntesen igénybe vehető ellátásokra épülő gyermekjóléti alapellátás. A gyermekvédelmi törvény hatályon kívül helyezte a Családjogi törvénynek a kiskorúakról szóló állami gondoskodásra, valamint az intézeti gyámságra vonatkozó rendelkezéseit. Megteremtette ezzel a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
rendszer egymásra épülő,
külön
jogszabályban
szabályozott
rendszerét.25
23
Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 211. o. 24 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. 49. o. 25 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 211-212.o.
15
IV. A gyermeki jogok a nemzetközi egyezményekben A gyerekek megítélése a 20. századra megváltozik. A gyerek érték, akit óvni, védeni kell, szerepe a társadalomban fontossá válik. Egy gyerek életkörülményeit mindig az határozza meg, hogy az adott államnak, ahol a gyermek él, milyen a társadalmi, gazdasági adottsága. Az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásnak általános, nemzetközi elfogadása után, fordult a figyelem a nők és gyermekek speciális helyzetére, védelmükre. Az ENSZ megalakulása előtt is jönnek létre nemzetközi egyezmények a gyerekekkel kapcsolatban. Ezek közül jelentős az 1902. június 12-én Hágában elfogadott nemzetközi egyezmény, amely a kiskorúak gyámságának szabályozásáról szól. 1919-ben megalakul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, amely napjainkig dolgoz ki egyezményeket a gyermekmunka szabályozása terén. 1924-ben fogadja el a Népszövetség közgyűlése a Genfi Nyilatkozatot, amely megállapítja, hogy a gyermek védelmével kapcsolatban az országok közötti együttműködést erősíteni kell, de kötelezővé nem teszi az országok részére.26 Az ENSZ megalakulása után, 1948-ban fogadja el az ENSZ közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát,az ebben foglalt jogok ugyanúgy vonatkoznak a gyerekekre is,
vannak olyan rendelkezései, amelyek érintetik a gyerekeket. A
Nyilatkozat deklarálja a házassághoz, a családalapításhoz, az anyaság és a gyermekkor támogatásához való jogot. A 25. cikke elismeri a gyerekek különleges segítséghez és támogatáshoz való jogát. A következő időszakban olyan nemzetközi megegyezések születnek, amik egy-egy gyerekcsoportot, illetve gyerekekkel kapcsolatos problémát akarnak orvosolni. Ilyen probléma tartásdíj behajtása külföldön, vagy tartásdíj kötelezettség.
27
1959- ben fogadja el az ENSZ közgyűlése a Gyerekek Jogairól szóló
Nyilatkozatot, amely már bővebben kitér a gyerekek jogaira, felhívja a kormányokat, hogy ismerjék el a gyerekek jogait, biztosítsák azt törvényekkel.28 1961-ben születik meg az Európai Szociális Charta, amely gazdasági és szociális alapvető jogokat fogalmaz meg. Vannak benne azonban olyan rendelkezések, amelyek a kimondottan a gyerekek vonatkoznak. Ilyen a gyermek munkavállalására vonatkozó 1
Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2009. 12. o. 27 Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2009. 13-14. o. 28 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006, 19.o.
16
jogok (7. cikk), a gyermek és fiatalok, illetve a család szociális, jogi és gazdasági védelmével kapcsolatban fogalmaz meg intézkedéseket. (17. és 16. cikk)29 1966-os Polgári és politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya többek között rendelkezik arról, hogy a házasság felbomlása után milyen intézkedéseket kell tenni a gyermek védelme érdekében (23. cikk). Minden gyermeknek joga van állampolgárság szerzésére, születése után minden gyermeket nyilvántartásba kell venni és névvel ellátni. A diszkrimináció tilalmával összhangban minden gyermeknek joga van olyan védelmi intézkedésre, amelyeket a gyermek helyzete, családja, társadalma részéről megkíván. (24. cikk ). A Gazdasági Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya 10. cikke tartalmaz családjogi vonatkozású rendelkezéseket, amely a család védelmét szolgálják, segítését fogalmazza meg.30 Valamint ebben található oktatásra (3. cikk) és egészségügyre ( 12. cikk) vonatkozó rendelkezések, amelyek közvetve érintik a gyerekeket. 1969-ben az ENSZ Közgyűlése határozatot hoz, amelyben elfogadják a társadalmi fejlődésre és haladásra vonatkozó egyetemes nyilatkozatot, amely szintén közvetve érinti a gyermekeket.31 1985. november 29-én születik a Pekingi Szabályok, amelyek a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak. 1986 december 3-i ENSZ Közgyűlés nyilatkozata is fontos, ez a Gyermekek Védelmére és Jólétére Alkalmazandó Szociális és Jogi Elvekről címet viseli. Preambuluma az 1959-es Deklarációra hivatkozva kimondja, hogy a gyermekeknek a családban, szeretetben, erkölcsi és anyagi biztonságban kell felnőnie. A Nyilatkozat három részre tagolódik: a család és gyermek jóléte; a nevelői felügyelet és örökbefogadás. Jelentősége abban áll, hogy kitér a nevelőszülői elhelyezésre és az örökbefogadás szabályozásra is, ez a vonás újdonság az eddigi dokumentumokhoz képest.32 1989-ben jön életre a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény, amit New Yorkban fogadnak el, átfogóan és részletesen szabályozza a gyerekekre vonatkozó jogokat. Az Egyezményről általánosságban elmondható, hogy az emberi jogok széles skáláját 29
1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről http://net.jogtar.hu/?action=txtsearch&kimenet=xml&vmegadva=nem&evszam=1999&sorszam=100&pa ra=&tipus=nincs&kif=&searchfor=on&keres=Keres Letöltve: 2013. március 14. 30 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 20.o. 31 Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó,Budapest, 2009 15. o. 32 Dr. Csiky Ottó: Magyar családjog, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. 332. o.
17
tartalmazza és a jogok érvényesülésében kizár mindenféle diszkriminációt.
Célja:
különös védelem és támogatás biztosítása a gyermek részére.33 Ez az Egyezmény az aláíró államoknak kötelezettséget ír elő, hogy a benne foglaltakat betartsák, meg tegyék a szükséges intézkedéseket- jogharmonizáció, intézményrendszer kiépítése stb. Az Egyezmény csoportosítva tartalmazza a gyermek jogait: -
A polgári és politikai jogok (6-10. , 12-17. cikkek) A 6. cikk fogalmazza meg a gyermek élethez való jogát. A 7-8. cikk a gyermek anyakönyvezéséhez, névviseléséhez, állampolgársághoz való jogával foglalkozik. Alapvető polgári, politikai jogokat a véleménynyilvánítás szabadságát a 13. cikkben, gondolat-, lelkiismeret-, vallásszabadságát 14. cikkben, egyesülési és békés gyülekezési jogát 15. cikkben fogalmazza meg az Egyezmény.
-
A gyermek speciális védelme a családban, a társadalomban ( 11. 19. 32-37.,39-40 cikkek) A 11. cikk a gyermek törvényellenes külföldre utaztatásáról, ott-tartásáról szól, a 32. cikk a gyermekmunkával kapcsolatban, a 34. cikk a gyermek nemi kizsákmányolással és nemi erőszakkal, a 35. cikk a gyermekkereskedelemmel, a 36. cikk a kizsákmányolással kapcsolatban fogalmaz meg intézkedéseket.
-
A gazdasági, szociális és kulturális jogok (6., 18, 24., 26. 29. 31 cikk) A 18. cikkben fogalmazza meg a szülők felelősségét gyermekeik felé, valamint az állam szerepét a szülők segítés terén. A 24. cikk a gyermek egészségéhez kapcsolódó jogokat, és állami intézkedéseket írja le e téren. A 28. és 29. cikk az oktatás kérdésével foglalkozik.
-
A gyermek speciális csoportjainak védelme (20., 21., 23., 25., 30,. cikk) A speciális csoportba tartoznak a családjából kiemelt gyerekek (20. cikk); a szellemileg vagy testileg fogyatékos gyermek (23. cikk); valamely kisebbséghez tartózó gyermek akár vallási, nemzetiségi vagy nyelvi kisebbséghez tartózik. A jogok e csoportjához tartózik az örökbefogadásról szóló 21. cikk is.
-
A gyermek védelme rendkívüli helyzetben (22. 38. cikkek)34 A fegyveres konfliktusok (38. cikk)során felmerülő védelemről és menekült
33
Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 22. o. 34 Dr: Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 22-23.o.
18
gyerekek helyzetéről(22. cikk) szólnak ezek a cikkek.35 Mint látható az Egyezmény nagyon széles körben rendelkezik a gyermekek jogairól és védelméről, az itt megfogalmazott rendelkezések épülnek be a magyar gyermekvédelmi törvénybe is, ezért említetem meg felsorolás szinten néhányat. Az Egyezmény megszületése óta is folytatódik a gyermeki jogok védelme nemzetközi téren. A gyermekek nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szól a Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény. 2000-ben a Gyermek jógairól szóló Egyezmény két fakultatív jegyzőkönyvvel bővül. Az egyik a gyermekeket érintő fegyveres konfliktusok, a másik a gyermek-kereskedelem, gyermek-prostitúció és gyermek-pornográf tekintetében fogalmaz meg rendelkezéseket. Az aláíró országokra nézve kötelező jelleget állapít meg, úgy azt saját jogrendjükbe be kell építeniük.36 A Jegyzőkönyvek 2002. februárban léptek hatályba. 2003-ban fogadta el az Európa Tanács a gyerekek kapcsolattartására vonatkozó egyezményt, amelynek célja a nemzeti és határon átnyúló kapcsolattartás jogi helyzetének javítása, illetve azon jog pontos meghatározása, hogy a gyermek és szülő rendszeresen tarthassák egymással a kapcsolatot.37 Mint látható a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény megszületése után is keletkeznek még gyermekek érdekében különböző egyezmények, valószínűleg még több is lesz, hiszen a gyerekek a társadalom alapját jelentik, akikre oda kell figyelni.
35
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.TV&celpara=#xcelparam Letöltve: 2013. március 14. 36 Benkő Krisztina: Gyermekjogok a nemzetközi jogban, Ifjúság és társadalom 2009/tél sz. http://www.uisz.hu/archivum/uisz_25_benko.pdf Letöltve. 2013. március 12. 37 Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2009. 22. o.
19
V. A gyermekvédelem fogalma A gyermekvédelem fogalmának sokféle meghatározása létezik, hiszen nagyban függ attól, hogy a társadalomtudomány mely ága által
fogalmazza meg:
- jogi,
szociológiai, pedagógiai stb. Én csak néhányat írok le. A gyermekvédelem speciális tevékenység, amely az elárvult, az elhagyott, vagy veszélyeztetett helyzetben lévő gyermek, fiatalkorú felkarolására, amely része a tágabb értelembe vett gyermek- és ifjúságvédelemnek, amely kiterjed a gyermek és ifjúág szocializációjában érintett valamennyi intézményre, illetve a gyermek testi, lelki. erkölcsi, munkaára nevelésében szerepet játszó területre.38
A gyermek és ifjúságvédelem széles körű tevékenység, amely magába foglalja minden olyan tevékenységet, ami a gyermek eltartását egészségügyi ellátását, megfelelő testi, lelki, erkölcsi fejlődést segítik.39 A gyermekvédelem mindazon területeket foglalja magába, ami a gyermek és család jólét, védelmét szolgálják, a megelőzés, beavatkozás, kezelés és utógondozás révén.40 A gyermekvédelem egy adott ország komplex tevékenysége, amelyet azért alakítanak ki, hogy a biztosítsák a gyerekek jogainak, szükségleteinek minél hatékonyabb érvényesülését.41 Más megfogalmazásban a gyermekvédelem a gyermek családjában való nevelkedést segíti elő, veszélyeztetettségének megelőzését, megszüntetését, családjából kikerült gyermek helyettesítő, védelmére irányuló összetett tevékenység, amelyet állami és nem állami szervek látnak el.42 A számos definíció elolvasása után, azt gondolom a gyermekvédelem tágabb értelemben minden olyan tevékenység, amit a gyermek érdekében tesznek különböző intézmények, szervezetek, személyek. Szűkebb értelemben a gyermekvédelem az állam azon feladata, amelyet a védelemre szoruló gyerekek érdekében tesz. Továbbá beszélhetünk általános és speciális gyermekvédelemről. Az általános gyermekvédelem minden gyermeket érint, és azon intézmények sorolhatók ide, amelyek a gyermek megfelelő testi, szellemi, erkölcsi, szociális, mentális fejlődését segítik elő, bölcsőde, óvoda, iskola, önkormányzat, egészségügyi intézmények stb. A speciális 38
Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem AK. Bp. 1983. 15.o. Veczkó József:A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Tk. Bp. 1990. 121- 122. o. 40 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái. Pont K., Bp. 1997. 14.o. 41 Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. NT. Bp.1999. 8.o. 42 Veresné Dr. Jakab Zsuzsanna. Gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás In: Közigazgatási jog 3. Különös Rész Magyar Közigazgatási jog (szerk.: Nyitrai Péter) Z -Press Kiadó, Miskolc 2008. 250-251. o. 39
20
gyermekvédelem azon gyerekeket érinti, akinél fejlődésének folyamatában problémák jelennek meg, melyeket kezelni, orvosolni, megszüntetni kell, azonosítható a gyermekvédelmi gondoskodással. VI. A gyermekvédelmi törvény előzménye Jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvényünk előtt is voltak, olyan állami intézkedések, amely a gyermekek védelmével foglakozott. Az első jelentős törvény a 1901.évi VIII. és XXI. törvénycikk. Későbbiekben számos törvény, rendelet született a gyermekeket érintő kérdésekben, de ezek nem egységesen jelentek meg. A szocializmus idején a Családjogi törvényben emelték be a gyerekvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, ill. kormány rendeltek szolgáltak erre. A rendszerváltás előtti gyermekvédelmi rendszerünk egyszektorú, állami fenntartású volt, csak az állam tartott fenn gyerekek részére különböző intézményeket. A civil társadalom, egyházak csak a nyolcvanas évek végétől kezdtek újra megjelenni. Az akkori rendszerben a tágabb értelembe vett gyermekvédelmi ellátások úgy, mint: védőnők tevékenysége, iskola, óvodai szak gyermekorvosi hálózat; óvodai, iskolai gyermekvédelem, napközi otthonok, nevelési tanácsadók, pályaválasztási tanácsadók, diákotthonok. Pénzbeli ellátás területén az anyasági segély, terhességi-, gyermekágyi segély, családi pótlék, gyermeknevelési segély, gyermekgondozási díj és táppénz nem képezték a gyermekvédelmi rendszer szerves részét, külön rendszerbe taroztak. Ezek képezték az általános, vagy megelőző gyermekvédelmet, míg a speciális, vagy problémakezelőt az állami gondoskodás jelentette. Az állami gondoskodás két részből állt: óvó-védő intézkedések és a kiskorú emeléséből és ennek szülői felügyeletet érintő kérdéseiből. Az óvó-védő intézkedések szolgálták azt a célt, hogy a gyermeket a családjában tartsák a gyámhatóság segítségével. Ezek a következők voltak: kiskorú figyelmeztetése, kötelezés (óvoda, iskolalátogatásra), kiskorú munkavállalásának előkészítése, veszélyeztető körülmények felszámolása, szülő figyelmeztetése, segélyezés, pártfogás, rendszeres és rendkívüli segély. A kiskorú kiemeléséhez kapcsolódó hatósági eljárás: ideiglenes elhelyezés, ideiglenes hatályú beutalás, intézeti elhelyezés, intézeti nevelésbe vétel, állami nevelésbe vétel.
21
Az állami gondoskodás intézményei: gyermek-és ifjúságvédő intézet, nevelőszülők, hivatásos nevelőszülők, csecsemőotthonok, nevelőotthonok, SOS gyermekfalvak, javító-nevelő intézetek és gyógypedagógiai bentlakásos intézmények.43 A veszélyeztetett gyermekek problémájának kezelését hatósági feladatnak tekintették, a Családjogi törvény a megelőző gyermekvédelmet a gyámhatóság hatáskörébe utalta. A szociális ellátó rendszer átalakulásával már megjelennek olyan intézkedések, amelyek a gyermek családban maradását segítették, támogatták. A nyolcvanas évek végétől a hatósági gyermekvédelem helyett, egyre inkább a szélesebb értelembe vett gyermekvédelem kerül előtérbe, aminek fő gondolat, hogy a hatósági eljárást előzze meg önkéntes ellátásokra épülő gyermekjóléti rendszer.44 A rendszerváltást követően bekövetkezett társadalmi folyamatok hatásait az akkori gyermekvédelmi rendszerrel és ellátásokkal már nem lehetett kezelni. Magyarország is megkezdte az integrálódást Európa felé, így változatni kellett a személeteken, és modernizálni kellett az intézményi rendszert. Hazánk is 1990-ben aláírta a New York-i Egyezményt, ami a Gyermekek Jogairól szól, ezzel vállalta, hogy az abban foglaltaknak megfelelően intézkedéseket fog tenni a gyermekvédelem területén.
A
korábbi
nézetek
azonban
ellentétesek
voltak
az
Egyezmény
rendelkezéseivel, ezek együttesen játszottak szerepet egy új gyermekvédelmi törvény megalkotásában.45 A rendszerváltás követően az Alkotmányt is módosították, hogy megfeleljen a demokratikus, jogállamiság feltételeinek. Így többek között a gyermekeket érintő rendelkezéseket is tartalmazott, valamint biztosította a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményben megfogalmazott elvek megvalósulásainak jogi kereteit,46valamint a nemzetközi egyezményekből keletkező kötelezettségeket. pontjában
Az Alkotmány 7. § (1)
fogalmazódik meg „A Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a
nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.”A gyerekeket érintő rendelkezések: Az Alkotmány 15. § - a „A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. „
43
Domszky András: Gyermek- és Ifjúságvédelem BKAE Államigazgatási Kar Budapest, 1990 . 41-45.o. Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006, 211-212.o. 45 Domszky András: Gyermek- és Ifjúságvédelem BKAE Államigazgatási Kar Budapest, 1990. 45o. 46 Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó,Budapest, 2009 26.o. 2
22
-
„16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit„
-
„67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.
-
(2) A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák.
-
(3)A családok és az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák.”47
Az Alkotmány alapvető polgári és politikai jogokat is megfogalmaz, ami szintén vonatkoznak a gyerekekre is. A Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXVI. törvényt az Országgyűlés 1991. november 12-én fogadta el. Az Országgyűlés 47/1991 (IX. 15.) illetve 55/1992. ( X. 1.) határozatai felhívták a Kormányt, hogy 1993. december 31-ig gondoskodjanak az Egyezményben foglaltak megfelelő jogszabályok megalkotásáról. A Kormány 3017/1995. számú határozattal fogadta el a gyermekek védelméről, valamint a szociális és gyámhivatalokról szóló koncepciót.48 1997. április 22-én fogadta el az Országgyűlés a 1997. évi XXXI. törvényt „A gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról” címmel. Így létre jöhetett egy olyan gyermekvédelmi rendszer, ami több alrendszerből tevődőtt össze, valamint kettős funkcióval rendelkezett. Egyrészt a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül biztosított ellátásokat, amelyek segítették őket, hogy saját családjukba nevelkedhessenek. Valamint megelőzték, illetve megszüntették a kialakult veszélyeztetettséget. Másrészt a családjából kikerült gyermek részére a gyermekvédelmi szakellátáson keresztül nyújtott családpótló, vagy családi modellhez közelítő ellátást.49. Időközben az Alkotmányunkat is „megújították”. Az Alaptörvényt az Országgyűlés 2011. április 25-én fogadta el. Az új Alkotmány is tartalmazza a gyerekekre vonatkozó rendelkezéseket. Szintén védi a család intézményét, külön cikkekben foglalkozik a gyerekekkel. Az Alaptörvény II. cikkében fogalmazódik meg az élethez, az emberi méltósághoz való jog, valamint a magzat védelme. A XV. cikk a 47
1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról, Magyar Közlöny 1989.október.23. 74. sz. Letöltve:2013. március 13. http://ec.europa.eu/information_society/policy/psi/docs/pdfs/implementation/hu_89tv31.pdf 48 Dr. Csiky Ottó: Magyar családjog, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. 343.o. 49 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006, 203-204.o.
23
diszkrimináció tilalmát, a bármely alapon történő megkülönböztetést fogalmazza meg, valamint kimondja, hogy külön intézkedéssel védi a gyerekeket is. A XVI. cikk (2) bekezdése a gyermek azon jogát írja le, hogy joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez, gondoskodáshoz. A XVII. cikk a gyermekmunkával
kapcsolatban
fogalmaz
meg
szabályokat:
„Gyermekek
foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető, törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos.”50 A gyermekvédelmi törvény az évek alatt többször módosult, de a törvény célja és alapelvei nem változtak, azaz a gyermek elsősorban családjában nevelkedjen, hatósági beavatkozás csak akkor történjen, ha az a gyermek érdekében áll, illetve elkerülhetetlen. A legújabb módisítások 2013. január 1-től léptek hatályba. Ennek oka az Alaptörvény megalkotása, valamint más jogszabályi változás, illetve a közigazgatásban bekövetkezett változások.
50
Alaptörvény ( 2011. április. 25.) Letöltve: 2013. március 14. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV
24
VII. Gyermekvédelmi törvényünk A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvényt a Parlament 1997. április 22-én fogadta el. (továbbiakban Gyvt.), amely 1997. november 1-jén lépett hatályba. A törvény meghatározza a gyermekek lapvető jogait, és azok érvényesítési garanciát, a gyermekvédelem gondoskodás egyes formáit, fő szabályait, és a gyámügyi igazgatás szervezetét.51 A Gyvt. célja hogy olyan intézményrendszer jöjjön létre, amely a minden rászoruló gyermek érdekét védi, növeli és amiben érvényesülnek a nemzetközileg elfogadott értékek. A gyermekvédelem rendszer több alrendszerből tevődik össze, amely kettős funkcióval rendelkezik. Egyrészt a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül biztosít olyan ellátásokat, amelyek a gyermek családjában nevelkedést segítik, megelőzik a veszélyeztetettség kialakulást, illetve megszünteti azt. Másrészt a gyermekvédelmi szakellátásokon keresztül próbálja biztosítani családjából kiemelt gyermek a családpótló, családi modellhez hasonló ellátást.52 A gyermekvédelmi rendszer fontos alapelve, hogy szétválasztja a szolgáltatási tevékenységet a hatóságitól, és azt mondja hatósági beavatkozásra akkor kerülhet sor, ha az alapellátások önkéntes igénybevétel nem vezetett eredményre.53 1. A törvény célja és alapelvei A jogalkotó a kódex elején megfogalmazta törvény céljait és alapelveit. A törvény célja meghatározni azokat alapvető szabályokat, amelyek alkalmazásával az állam, a helyi önkormányzatok, gyermek védelmét ellátó személyek, szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a törvénybefoglalt gyerekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelesség teljesítéséhez, gondoskodjanak a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésről, megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
51
Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft. Budapest 2009. 26. o. 52 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 271.o. 53 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 294.o.
25
A gyermek védelmét ellátó intézmények, szervezetek, személyek a törvény alkalmazása, eljárásuk, tevékenységük során a gyermek mindenek feletti érdekét kell figyelembe venniük, valamint együtt kell működniük a gyermek családjával, hogy elősegítsék a gyermek családjában való nevelkedését. A családjából kiemelt gyermeknek részére a korának, szükségleteinek megfelelő ellátást kell biztosítani. Az ellátások igénybe vétele önkéntes, kivéve ha kötelezve vannak rá.54 Ezek alapján a törvényben megjelenő elvek a következők: -
a gyermek érdekei elsőbbségének elve,
-
az együttműködés és a prevenció elve,
-
a családból kikerült gyermekek biztonságának elve,
-
önkéntesség elve,
-
a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
-
egyenlő bánásmód elve. A törvény személyi hatálya kiterjed többek között a Magyarország területén
tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; valamint a menedékjogról szóló törvény szerint, arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá kerül - feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította A törvény tárgyi hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében kiterjed még az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. A Gyvt. területi hatálya a Magyarország területén kívül tartózkodó magyar állampolgárságú gyermek és fiatal felnőtt, valamint szülei gyámügyében e törvényt akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés vagy más jogszabály szerint a személyes joguk az irányadó.55
54
Gyvt. 1.§ Gyvt. 4.§
55
26
2. A gyermekek és szülői jogok és kötelességek A Gyvt .részletesen meghatározza a gyermek jogait és kötelességeit, így joga van többek között a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez, a gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A gyermeknek joga van hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. a fogyatékos vagy beteg gyereknek a különleges ellátáshoz, kapcsolattartáshoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. Joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. Joga továbbá, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen. Joga van a szabad véleménynyilvánításhoz és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről. Joga az is, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. Alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen. Joga van a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. Az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeknek joga van ahhoz, hogy teljes körű ellátásban részesüljön, vallási és lelkiismereti meggyőződést szabadon megválassza, a szabad véleménynyilvánításhoz az ellátásával egyéb őt érintő dologgal kapcsolatban, támogatást kapjon a családjába történő visszatéréséhez, kezdeményezze azt,valamint kapcsolattartáshoz,, hogy utógondozásba részesüljön.56 A gyermek kötelessége különösen a gondozása és nevelése érdekében szülőjével. illetve őt gondozó személlyel együttműködjön, képességeinek megfelelően eleget tegyen a tankötelezettségének és tartózkodjon az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától57
56 57
Gyvt.(6) – (7). §. Gyvt. 10.§. (1). bek.
27
Mint látható a Gyvt. a jogok széles körét írja elő a gyermeknek, azokhoz képest a kötelességek nagyon kevésnek tűnnek. A törvény a szülők jogát és kötelességeit is nevesíti, amik illeszkednek a gyermekek jogaihoz és kötelességeihez. A szülő kötelessége hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket- különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást -, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutást biztosítsa. Köteles gyermekével együttműködni, és emberi méltóságát tiszteletben tartani, gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni, gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni A szülő jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon. A szülő jogosult és köteles gyermekét, annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni. A Gyvt. külön nevesíti az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek szülőjének jogait és kötelességeit. Így a szülő jogosult a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatáshoz,
hogy
a
gyámhatóságtól
gyermeke
gondozási
helyének
megváltoztatását kérje. Jogosult a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól - a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermeke családba való visszailleszkedéséhez segítséget kapni, és családjogi törvénynek lényeges
kérdésekben
-
a
megváltoztatásáról, tartózkodási
gyermeke
megfelelően a gyermeke sorsát érintő nevének
meghatározásáról,
helyének kijelöléséről, iskolájának,
illetve valamint
életpályájának megválasztásáról - meghallgassák. A szülő
jogosult és köteles a gyermeke gondozását ellátó személyekkel,
intézményekkel együttműködni, gyermekével kapcsolatot tartani az előírásoknak megfelelően. Ezen szülő köteles minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért, tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az
28
intézményben dolgozó személyeket, valamint köteles betartani az intézmény rendjét, valamint gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Gyvt. fontos kérdésként kezeli a gyerekek és őket nevelő szüleik jogait és kötelességeit. A gyermeki jogok védelmét szolgálja a gyermekjogi képviselő. 2004-től látja el a gyermekjogi képviselő gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek törvényben meghatározott védelmét, segíti a gyermekek jogai megismerésében, érvényesítésében. Kiemelt figyelmet fordít a különleges, vagy speciális ellátást igénylő gyermekre. 58 A gyermekjogi
képviselő
segít
a
gyermeknek
panasza
megfogalmazásában,
kezdeményezi annak kivizsgálást, illetve segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában. Továbbá a gyámhatóság kirendelése alapján képviseli a gyermeket a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban, és bizonyos jogsértések észlelése esetén javaslatot tehet gyermekvédelmi igazgatási bírság kiszabására.59 A Gyvt. részletesen leírja: ki nem lehet gyermekjogi képviselő, megbízatása miként szűnhet meg, jelentkezés módját. A törvény a továbbiakban a gyermekvédelem rendszerét ismerteti részletesen, amit én a következő fejezetben teszek meg.
58
Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2006. 71.o. 59 Gyvt. 11.§ és 11.§. (2). bek. a), b). e.), f). pont
29
VIII. Gyermekek védelmének rendszere A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. Ezek biztosítását pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást
nyújtó
gyermekjóléti
alapellátások,
illetve
gyermekvédelmi
szakellátások, valamint e törvényben meghatározott hatósági intézkedések látják el. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat. A gyermekvédelem ellátásainak és intézkedéseinek rendszere: 1 A pénzbeli ellátások közé tartózik: - a rendszeres gyermekvédelmi támogatás - a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - az óvodáztatási támogatás - a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás - az otthonteremtési támogatás 2 A személyes gondoskodás keretébe tartózó gyermekjóléti alapellátások: -
a gyermekjóléti szolgáltatás,
-
a gyermekek napközbeni ellátásai: bölcsőde helyettes szülő gyermekek átmeneti otthona családok átmeneti otthona családi napközi családi gyermekfelügyelet házi gyermekfelügyelet alternatív napközbeni ellátás -
a gyermekek átmeneti gondozása
3 A személyes gondoskodás keretében tartozó gyermekvédelmi szakellátások - területi gyermekvédelmi szakszolgálat - otthont nyújtó ellátások: nevelőszülő gyermekotthon utógondozói ellátás 30
4 A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: - a védelembevétel
- a családbafogadás - az ideiglenes hatályú elhelyezés - az átmeneti nevelés - a tartós nevelés - a nevelési felügyelet elrendelése - az utógondozás elrendelése - az utógondozói ellátás elrendelése 5 A gyermekvédelmi rendszer részét képezi a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt, illetve előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorúak intézeti ellátása. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről külön törvény rendelkezik. A gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket a helyi önkormányzat képviselő testülete és a gyámhatóság – település jegyzője, járási hivatal gyámügyi szakigazgatási szerve. Fontosnak tartottam megemlíteni, mert a törvény/Gyvt. az ellátásoknál külön nem nevesíti, hogy ki jár el, egységesen gyámhatóság kifejezést használ. A gyermekvédelmi rendszer részét képezik tágabb értelemben a jelzőrendszer
6.
tagjai is: -
az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
-
a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,
-
a köznevelési intézmények,
-
a rendőrség,
-
az ügyészség,
-
a bíróság,
-
a pártfogó felügyelői szolgálat,
-
az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
-
a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
-
a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok,
-
a munkaügyi hatóság,
akiknek jelzési kötelezettségük van a gyermekjóléti szolgálat felé a gyermek veszélyeztetettsége esetén,
illetve hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek 31
bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Jelzéssel és kezdeményezéssel élhet állampolgár, és gyermekek érdekeit képviselő bármely társadalmi szervezet. A fent említett intézmények, hatóságok, személyek egymással együttműködni és kölcsönösen tájékoztatni egymást a gyermek családjában nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében. 60 1. Pénzbeli ellátások A pénzbeli és természetbeni támogatások célja, hogy segítsék a gyermeket nevelő nehéz helyzetben lévő családokat. E törvény is kimondja, hogy csak anyagi okok miatt a gyermeket nem lehet elválasztani, kiemelni családjából. A pénzbeli és természetbeni támogatásokat a gyámhatóság, vagy a települési önkormányzat képviselő testülete állapítja meg. A pénzbeli és természetbeni támogatások a következők: -
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
-
kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény
-
óvodáztatási támogatás
-
rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
-
gyermektartásdíj megelőlegezés
-
otthonteremtési támogatás
A gyámhatóság- település jegyzője - a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, a települési önkormányzat képviselő testülete a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a gyámhatóság járási hivatal gyámhatósági szerve – a gyermektartásdíjat megelőlegezi, a jogosult fiatal felnőttnek otthonteremtési támogatást állapít meg, és rendelkezik ezek folyósításáról. A pénzbeli és természetbeni támogatások megállapítását, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezheti. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni formában is lehet nyújtani, különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása formájában. A települési 60
Gyvt. 14 -17.§.
32
önkormányzat képviselő testülete a hatáskörébe tartozó ellátást kiegészítheti, valamint a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat. Ezen ellátások iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes szervhez lehet benyújtani, a lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.61 1.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete miatt jogosult gyermekétkeztetés normatív kedvezményre, valamint évente maximum két alkalommal természetbeni juttatásra, amit Erzsébet utalvány formájában illeti meg. Amelyet fogyasztásra kész ételre, ruházatra, tanszervásárlásra lehet felhasználni., illetve külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményre. A gyámhatóság – település jegyzője - a család jövedelmi helyzetét vizsgálva állapítja meg az ellátás jogosultságát. A gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem lehet több mint: a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 62140%-a -
ha a gyermeket egyedülálló szülő, más törvényes képviselő gondozza, vagy
-
ha a gyermek tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos
-
vagy nagykorú a gyermek, de tanulmányokat folytat nappali tagozaton és 23. életévét még nem töltötte be, illetve felsőfokú intézmény nappali tagozatos hallgatója, és még nincs 25 éves
b) egyéb esetben a az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%. Az egy főre jutó jövedelem számításakor az egy háztartásban élő közeli hozzátartozókat kell figyelembe venni, a törvény felsorolja e személyeket. A család jövedelme mellett a vagyoni helyzetet is vizsgálják, szintén figyelembe veszik az egy háztartásban élő közeli hozzátartózok vagyoni helyzetét is. Fontos, hogy vagyonnak nem minősül az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, tovább mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű. 61
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 18 -18/A. §. ( továbbiakban Gyvt.) 62 az öregségi nyugdíj legkisebb összege jelenleg 28 500Ft
33
Az ellátásra való kérelmet a gyermekgondozó, nagykorú fiatal jogosult a lakcím szerinti települési önkormányzat polgármesteri hivatalába benyújtani. A gyámhatóság az ellátást egy év időtartamra állapítja meg. 2006-tól a rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépült az alanyi jogon járó családi pótlékba. A korábban ehhez kapcsolódó természetbeni juttatásokra (ingyenes étkezés, ingyen tankönyv) való jogosultság megmaradt, az ellátás neve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre változott. 2006-ban havonta átlagosan 445 ezer gyermek részesült rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Az elmúlt években a segélyezettek száma folyamatosan emelkedett. 2006-ban rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített családok száma 236 483 volt, 2009-re ez a szám 279 591 lett.63 1.2. Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészítő gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául van kirendelve, aki: - a gyermek tartására jogosult és - nyugdíjellátásban, balettművészeti
korhatár
előtti
életjáradékban,
ellátásban,
átmeneti
szolgálati
járandóságban,
bányászjáradékban,
időskorúak
járadékában más nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül. A kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%. Évente kétszer, amennyibe tárgyév augusztus 1.jén és november 1-jén a kiegészítő gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsága fenn áll, úgy az juttatáson kívül pótlék folyósítása is történik, amely egy meghatározott összeg. Az ellátás iránti kérelmet a családbafogadó gyám lakcíme szerinti gyámhatósághoz kell beadni, aki határozatlan időre állapítja meg, de évente a jogosultság feltételeit felülvizsgálja.64 1.3. Óvodáztatási támogatás: Az óvodaázatási támogatás célja, hogy annak a gyermek szüleje részére ,aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül a gyermek óvodai beíratásakor- amennyiben az a gyermek 3, ill 4 éves korában történik- és aki gondoskodik a rendszeresen óvodába 63
Gyermekvállalás és nevelés, Központi Statisztikai Hivatal, 2011. április 15., 18. o. Letöltve: 2013. március 20. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/gyemekvallalasneveles.pdf 64 Gyvt. 20. §
34
járásról, annak pénzbeli támogatást ad a gyámhatóság. Amennyiben a szülő lenyilatkozza, hogy a gyermek három éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be tanulmányit sikeresen. Első alkalommal 2009-ben a támogatás összege húszezer forint volt gyerekekként, ezt kővetően tízezer forint esetenként és gyerekekként.
2009. évet követően az
Országgyűlés dönt a támogatás emeléséről. A helyi önkormányzat a helyi rendeletében rendelkezhet úgy, hogy az első támogatást természetbeni támogatásként nyújtja.65 A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél nagyon fontos, hogy minél hamarabb óvodába járjanak, a hátrányok leküzdése minél hamarabb kezdődjön. A családok segítésére vezették be ezt az ellátást. A természetbe nyújtott támogatás célja a gyermek rendszeres óvodába járásának segítése lenne, ezért a támogatást óvodai felszerelésre, ruházatra, cipőre. tisztasági csomagra szokták fordítani.. 1.4. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás: A település önkormányzat képviselő testülete dönthet róla a helyi rendelet alapján, hogy az átmeneti létfenntartással küzdő, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került gyermeket gondozó család részére, rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg. A törvény szerint azokat a gyermekeket, illetve családokat kell ilyen módon alkalmankénti támogatásba részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni,illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorulnak. Külön felsorolja, hogy különösen kik támogathatók: -
a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermeke megtartásának
érdekében, -
betegség illetve iskoláztatás miatti többletkiadásokkal küzdő család részére.
-
a nevelésbe vett gyermekek családjukkal való kapcsolattartásának segítése,
-
a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, érdekében
A szülő a támogatás iránti kérelmét a lakcím szerinti települési önkormányzat polgármesteri
hivatalhoz
nyújthatja
be,
meghatározott más szervnél.66
65 66
GYvt. 20/C.§. Gyvt. 21.§.
35
vagy az
önkormányzati
rendeletben
1.5. Gyermektartásdíj megelőlegezése: A gyámhatóság kérelemre akkor intézkedik gyermektartásdíj megelőlegezése ügyében, ha már a bíróság jogerős határozatba megállapította a tartásdíjat, a gyermektartásdíj átmenetileg nem hajtható be, és a gyereket gondozó személy nem képes a gyerek részére a tartást biztosítani. A gyámhatóság itt is vizsgálja a jövedelmi helyzetet. A gyermeket gondozó családban az egy főre eső havi átlagjövedelem nem lehet több mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszerese. A gyámhatóság megpróbálja behajtani a gyermektartásdíjat, mégpedig a kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtásként, amennyiben nem sikerül, akkor megállapítja a gyermektartásdíj behajthatatlanságát. Ezek után fogja csak a gyermektartásdíjat megelőlegezni, ha a feltételek fennállnak. A gyámhatóság azt az összeget fogja megelőlegezni, amit a bíróság a tartásdíj jogerős határozatában megállapított, illetve ha százalékos marasztalás esetében az alapösszeget, azzal hogy ez az összeg nem lehet több az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%nál. Amennyiben a gyermeket gondozó személy részben tudja biztosítani a gyermek gondozását, tartását, akkor kevesebb összeget is megállapíthat, de ebben az esetben ez sem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%.67 A gyámhatóság a gyermektartásdíjat nem állapítja meg, ha a kötelezett: -
lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy
-
külföldi tartózkodási helye ismeretlen,vagy
-
a jogosulttal közös háztartásban
-
részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy
-
lejárt gyermektartásdíj esetén.68
A gyermektartásdíj megelőlegezésére akkor is van lehetőség, ha a gyermek már nagykorú, de középfokú, nappali oktatásban tanulmányokat folytat, de legfeljebb a húszadik életév betöltéséig, amennyiben a feltételek fenn állnak.69
67
Gyvt. 22.§. (1-4) bek. ; 23.& Gyvt.22.§. (5), (6). bek. 69 Gyvt. 22.§. (7). bek. 68
36
A folyósítás időtartama a kérem benyújtásának napjától, az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb három évig történhet, legfeljebb egy alkalommal 3 évvel továbbfolyósíthatja, illetve ismételten elrendelhető.70 A gyámhatóság a folyósítást legfeljebb hat hónapra felfüggesztheti hivatalból, meghatározott szervek és személyek értesítése alapján ha: -
a kérelmezőnek körülményeiben változás állt be,
-
a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár, feltéve, hogy annak mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja,
-
a kötelezett a kérelmező részére legalább két egymást követő alkalommal közvetlenül fizet tartásdíjat, feltéve, hogy annak összege alkalmanként a bíróság által
megállapított
gyermektartásdíj
alapösszegének
ötven
százalékát
meghaladja, -
a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el.71
A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését megszünteti ha: -
a gyermek gyámhatósági, illetve bírósági döntés szerint külön élő másik szülőhöz, személy gondozásába kerül
-
nagykorú lett, és nappali tagozaton tanulmányokat nem folytat
-
a gyámhatóság átmeneti, vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket
-
a kötelezett meghalt.72
A tartásdíj fizetésére kötelezett személynek a megelőlegezett tartásdíjat kamattal együtt kell visszafizetnie az állam részére. A meg nem fizetett összeget adók módjára kell behajtani. A behajtás során a település jegyzője méltányosságból indokolt esetben részletfizetési, vagy kamat elengedést engedélyezhet. A hátralék teljes összegét akkor engedheti el, ha azt a kötelezett gyermeke a reá tekintettel megelőlegezett tartásdíjat hagyatéki teherként örökölné.73
70
Gyvt. 24.§. (1) bek. Gyvt. 24.§. (3). bek. 72 Gyvt. 24 .§. (5) bek. 73 Gyvt, 24.§(8). (9). bek. 71
37
1.6. Otthonteremtési támogatás Az otthontermési támogatás célja, hogy a családjából kiemelt, és átmeneti vagy tartós nevelésbe került gyermek, majd onnan kikerült, mint fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatását segítse elő. Támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, aki legalább három évig folyamatosan volt nevelésbe véve, és az a nagykorúvá válásával szűnt meg, és nem rendelkezik megfelelő vagyonnal. Akkor is jogosult, ha ez az időtartam három évnél rövidebb, amennyiben a nevelésbe vétel a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, ha a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője. Ha a gyermek ismeretlen szülőktől származik,74feltéve, hogy az első és harmadik esetekben a gyermek neveléséről kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni. A kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb 30. életév betöltéséig nyújthatja be igényét a támogatásra.75 A támogatás felhasználható: -
építési telek, lakás, családi ház, tanya vásárlására, építésére, lakhatóvá tételére, felújítására, bővítésére,
-
bérlakás bérleti díjának kifizetésére, felújítására
-
otthonteremtést szolgáló banki kölcsön törlesztésére, lakás-előtakarékossági programban való részvételre
-
indokolt esetben tartósan beteg, vagy fogyatékos fiatal felnőtt ellátását biztosító, bentlakásos intézménybe fizetendő egyszeri hozzájárulásra.
A támogatást kérelem útján lehet igényelni, amiben nyilatkozni kell, a jogosultságról, valamint
arról
utógondozójával.
hogy
a
támogatás
felhasználása
során
együttműködik
az
76
A támogatás mérteke a nevelésben töltött évek, a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értékétől függ. A támogatás felhasználása során együtt kell működnie a területileg illetékes szakszolgálat utógondozójával, akit kirendelnek a jogosult mellé. A támogatás felhasználása elszámolási kötelezettséggel jár. Valamint a gyámhatóság jogosult 5 év időtartamra elidegenítési tilalmat bejegyezni az otthonteremtési támogatásból szerzett ingatlanra, amelyet feloldhat a jogosult kérelmére, ha 74
Gyvt. 80. § Gyvt. 27.§. (2) bek. 76 Gyvt. 25. § 75
38
körülményeiben lényeges változás állt be. A gyermeket a nagykorúságának elérése előtt hat hónappal a gyámhatóság írásba tájékoztatja a fiatalt az otthonteremtési támogatásról. 2. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások 2.1. Általános szabályai Az önkormányzatoknak alapvető feladatai vannak a társadalomban jelentkező problémák észlelésében, megelőzésében, megoldásában. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások biztosítása az önkormányzatok feladata, amelyet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény ír le, annak 13.§. (8) bekezdése, amely a szociális, és gyermekjóléti ellátást, míg (13) bekezdése a sport és ifjúsági ügyeket nevesíti.77 A személyes gondoskodást nyújtó ellátásoknak két típusa van, gyermekjóléti alapellátások, amiknek célja, a gyermek családban való nevekedésének elősegítése, veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, megszüntetése. A másik típus a gyermekvédelmi szakellátások, amelyeknek célja a családjából kiemelt gyermeknek családot pótló, teljes ellátás nyújtása. A helyi önkormányzatok rendeletet alkotnak a személyes gondoskodás nyújtó ellátások formáiról, igénybevételeikről és fizetendő térítési díjakról. Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik akkor a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza: -
az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit,
-
az igénybevételükre irányuló kérelem benyújtásának módját, elbírálásának szempontjait
-
intézményvezető hatáskörébe biztosítható ellátásokat,
-
fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait.
Amennyiben a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátás társulási formában valósul meg, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat alkot rendeletet a nyújtott ellátásokról, igénybevételéről, fizetési térítési díjakról.78
77
2011. évi CXXXIX. számú törvény Magyarország helyi önkormányzatairól, Letöltve: 2013. március 16. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100189.TV&celpara=#xcelparam 78 Gyvt. 29.§
39
A személyes gondoskodás igénybevétele általában önkéntes, és kérelem alapján történik. Azonban ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybe vételével nem biztosított, akkor a gyámhatóság elrendelheti a kötelező igénybevételt. A személyes gondoskodás nyújtó ellátás igénybevételét: -
a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata,
-
a gyámhatóságnak a határozata,
-
a települési önkormányzat által fenntartott átmeneti gondozást nyújtó intézmény esetében az intézményvezető intézkedése,
-
a fenntartó önkormányzat rendeletében vagy az állami fenntartó által meghatározott körben az intézményvezető intézkedése,
-
a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése alapozza meg.79
A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelmezőt tájékoztatni kell: -
az ellátás tartamáról, feltételeiről,
-
az intézmény által vezetett reá vonatkozó nyilvántartásokról,
-
a kapcsolattartás rendjéről,
-
a
különböző
gyermekjóléti
alapellátásokról,
illetve
gyermekvédelmi
szakellátásról, attól függően milyen ellátást vesz igénybe, -
érték- és vagyonmegőrzés módjáról,
-
az intézmény házirendjéről,
-
a panaszjog gyakorlásáról,
-
a fizetendő díjakról.
-
a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdek-képviseleti fórumról.
Az ellátást igénybe vevő gyermek törvényes képviselőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a tájékoztatást megkapta, a nyilvántartáshoz szükséges adatokat megadja, valamint ha változás áll az igénybevétel jogosultsági feltételeiben, valamint személyazonosító adataiban, azt jelezni fogja.80 A bentlakásos gyermekintézeteknél, helyettes szülőnél, nevelő szülőnél elhelyezett gyerekek esetében fontos a kapcsolattartás a gyermek és szülei, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy között. A szakellátás keretében elhelyezett gyermekek esetén ez segíti a gyermek visszahelyezését családjába.
79 80
Gyvt. 31-32.§ Gyvt. 33.§
40
A kapcsolattartás formái: -
folyamatos és időszakos ez történhet a gyermek tartózkodási helyén való meglátogatással, felügyelt kapcsolattartással, a gyermek elvitelével és visszaadási kötelezettséggel
-
és a kapcsolattartás a levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés is.
A kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, időtartamát a gyámhatóság állapítja meg, ahol figyelembe veszik az ellátás igénybevételének okát, a kapcsolattartásra jogosult magatartását és körülményeit. A kapcsolattartást általában támogatni szokták feltéve, hogy a szülő nem áll a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy a gyermek súlyos bántalmazása miatt nem szüneteltették a szülő kapcsolattartási jogának gyakorlását. A kapcsolattartáshoz az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában nyújthat segítséget a kapcsolattartással összefüggő költségek viseléséhezútiköltség, illetve a gyermek ellátásának költségeihez, amennyiben a kapcsolattartás a jogosult otthonában történik. 81 A jogosultak jogait és érdekeit az érdek-képviseleti fórúm védi, aminek megalakításáról és működési szabályáról az intézmény vezetője dönt. Az érdekképviseleti fórum a hozzá beérkező panaszokat megvizsgálja, hatáskörébe tartozó ügyekben dönt, intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál, a gyermekjogi képviselőnél, más hatáskörrel rendelkező szervnél. Véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél gyerekeket, fiatalokat érintő ügyekben, az intézmény működésével, szolgáltatások tervezésével, és ebből származó bevételek felhasználásával kapcsolatban. A bentlakásos gyermekintézményekben a gyermekönkormányzatot hozhatnak létre az ott elhelyezett gyerekek érdekeinek képviseletére. A gyermekönkormányzat véleményt nyilváníthat az intézmény működésével kapcsolatban, valamint a gyerekeket érintő kérdésekben, amit az intézmény vezetőjének figyelembe kell venni.82 A személyes gondoskodás nyújtó ellátás megszűnik határozott idejű elhelyezés esetén annak leteltével, a jogosultság feltételei már nem állnak fenn. Az intézmény
81 82
Gyvt. 34.§ Gyvt. 35-37.§
41
vezetője önkéntes igénybevétel esetén megszünteti, ha a jogosult a házirendet ismételten súlyosan megsérti, vagy már az ellátás okai, feltételei nem állnak fenn.83 2.2. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások Az alapellátásnak a célja a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődés, családjában történő
nevelkedés
elősegítése,
a
veszélyeztetettség
megelőzése,
kialakult
veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a családból való kiemelés megelőzése, mindenezek biztosítása lehetőleg a jogosult lakóhelyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó személynél, vagy intézményben valósuljon meg.84 A gyermekjóléti alapellátások típusai: - Biztos Kezdet Gyerekház - gyermekjóléti szolgáltatás - gyermekjóléti szolgálat - napközbeni ellátások: 1. bölcsőde, heti bölcsőde 2. családi napközi 3. családi gyermekfelügyelet 4. házi gyermekfelügyelet 5. alternatív napközbeni ellátás -
gyermekek átmeneti gondozás: 1. helyettes szülő 2. gyermekek átmeneti otthona 3. családok átmeneti otthona
2.2.1. Biztos Kezdet Gyerekház A Biztos Kezedet Program célja a szocio-kulturális hátrányokkal küzdő, elsősorban hátrányos
helyzetű,
halmozottan
hátrányos
helyzetű
gyermekek
egészséges
fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és különösen az óvodáskort még el nem ért gyermek számára együttesen biztosított társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatás biztosítása. 83 84
Gyvt. 37/A § Gyvt. 38.§
42
A család és gyerek sikeres integrációja érdekében a Gyerekház együttműködik főleg a gyermekjóléti szolgálattal, védőnői szolgálattal, óvodával, más jelzőrendszeri taggal. A gyermekházakra a gyermekjóléti alapellátás szabályait nem kell alkalmazni.85 Ez a szolgáltatás 2013. január elsejétől hatályos, és jelent meg, a gyermekjóléti alapellátások között. A szolgáltatás kísérleti modellprogramként 2003-ban indult el, több különböző típusú településen, kistérségben. 2006-tól a programot fokozatosan kiterjesztették több településre is. Maga az ellátás lényege, nem egy többlet szolgáltatást jelentett hanem a meglévők hatékonyabb szervezését, együttműködését. A Biztos Kezdet Programot 2006. július 1-jétől a Szociális és Munkaügyi Minisztérium keretein belül az Esélyegyenlőségi Főosztály Esélyegyenlőségi Programiroda Osztálya működteti.862009-től uniós forrásokból további Gyerekházak nyíltak meg, illetve hálózat épült ki napjainkra.87A program szakmai célkitűzései, hogy egyénre-, családra szabott segítő hálózatot teremtsen a 0-6 éves intézményi ellátásban nem részesülő gyerekek és családjuk részére. Arra a célcsoportra koncentrál, amelyek valamilyen hátránnyal küzdenek, de gyermekjóléti-, illetve családsegítő ellátásban nem részesül. Védőnői ellátásban részesül, de nem biztosított a folyamatos figyelése a gyermek fejlődésének, esetleg a fejlesztése.88 2.2.2. Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával segíti a gyermek családjában való nevelkedését, veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség
megszüntetését,
illetve
a
családjából
kiemelt
gyermek
visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek családjában való nevelkedése érdekében tájékoztatja a gyerekeket és családjaikat a jogaikról, támogatásokról, valamint igénybevételük módjáról. Családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutást szervezi meg. Támogatja a válság helyzetben lévő anyát, gyerekek 85
Gyvt. 38/A. §e Biztos Kezdet Füzetek 2 .Útmutató helyi programok fejlesztéséhez Letöltve: 2013. március 20 http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364 87 http://www.biztoskezdet.hu/site/doc/section/10/id/56 Letöltve: 2013. március 20. 88 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2009. 339.o. 86
43
részére szabadidős programokat szervez, és segíti a családokat hivatalos ügyeik intézésében A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekjóléti szolgáltatás feladata: -
jelzőrendszer
működtetése,
amelynek
tagjai
a
gyermekkel
érintkező
intézmények, személyek, hatóságok -
a velők való együttműködés szervezése, tevékenységük összehangolása
-
A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése
-
tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokról, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.
A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében alábbi feladatai vannak: -
családgondozással elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását, segíti megoldani a családi konfliktusokat, különösen válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás esetében
-
indokolt esetben a gyermek érdekében ellátások, szolgáltatások igénybevételét, illetve hatósági beavatkozásokat
kezdeményez, úgy mint védelembe vételt,
ideiglenes hatályú elhelyezést, átmeneti és tartós nevelésbe vételt. -
a
veszélyeztetettség
mértékének
megfelelően
javaslatot
készít
a
gyermekvédelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására; a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására; a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: -
családgondozás biztosítása - az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve - a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
-
89
utógondozás biztosítása a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez89
GYvt. 39.§.
44
2.2.3. Gyermekjóléti Szolgálat: A települési önkormányzat gyermekjóléti szolgáltatás feladatait önálló intézmény, illetve családsegítő szolgálat, egészségügyi vagy nevelési-oktatási intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységként, illetve a külön jogszabályban meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási, gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti
szolgáltatásnál
megfogalmazott
feladatokon
túl
folyamatosan
figyelemmel kíséri a településen élő gyerekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyerekek panaszát, megteszi a szükséges intézkedéseket. Védelembe vétel esetén elkészíti a gondozási-nevelési tervet, amennyiben a gyámhatóság a családi pótlék természetben történő felhasználásáról dönt, a gyámhatóság megkeresésére pénzfelhasználási tervet készít.
Továbbá szervezi, és működteti a helyettes szülői
hálózatot, illetve helyettes szülőt foglalkoztathat. nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről Segíti a nevelési-oktatási gyermekvédelmi felelő munkáját. Amennyiben felkérést kap környezettanulmányt készít. A települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését kezdeményezi. Továbbá biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,valamint részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában. A törvény a megye jogú városoknak írja elő a gyermekjóléti központ működtetését,90 amely az általános szolgáltatási feladatokon túl: -
utcai és lakótelepi szociális munkát,
-
kapcsolattartási ügyeletet,
-
kórházi szociális munkát,
-
készenléti szolgálatot biztosít.
Gyermekjóléti szolgálatot, gyermekjóléti központot egyház és más nem állami fenntartó is működtethet.91 A gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele ingyenes.92 2005 óta dolgozom gyermekjóléti szolgálatnál. Ettől az évtől volt lehetőségük az önkormányzatoknak társulási formában ellátni e feladatot. Azt tapasztaltam, hogy települések előnyben részesítették ezt az ellátási formát, főleg a kis lélekszámú 90
Gyvt. 94. §. (4) bek. Gyvt. 40. §. 92 Gyvt. 149. § 91
45
önkormányzatok. Hisz így szakemberek által, magasabb színvonalú ellátást tudtak és tudnak nyújtani a lakosság részére. A társulási formában történő szolgáltatás során egy családgondozó általában több település gyermekjóléti szolgáltatás feladatait látja el, a hét meghatározott napján. Ezen kívül az igényeknek, szükségletnek megfelelően van jelen egy-egy településen. 2.2.4. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Különösen olyan gyerekeknek kell biztosítani akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül. A gyermek korának megfelelően a napközbeni ellátások formái: -
bölcsőde, a hetes bölcsőde,
-
családi napközi,
-
családi gyermekfelügyelet,
-
a házi gyermekfelügyelet,
-
az alternatív napközbeni ellátás.
46
2.2.4.1. Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Amennyibe a gyermek már betöltötte a 3. életévét, de még nem érett az óvodai nevelésre, akkor négy éves koráig gondozható, valamint fogyatékos gyermek nevelését is végezheti, a gyermek hat éves koráig. A bölcsőde speciális tanácsadással,
időszakos gyermekfelügyelettel,
gyermekhotel működtetésével, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segítheti a családokat. A bölcsődei ellátás megszűnik a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek a 3. évét betöltötte. A bölcsődei felvételkor előnyt élvez az a gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Bölcsőde működtetése kötelező feladat, azon települési önkormányzatok, főváros azon kerületeiben ahol a állandó lakosok száma tízezernél több. A bölcsődei ellátás után térítési díjat kell fizetni, azonban figyelembe kell venni a család egy főre jutó havi jövedelmét. Az gondozást térítésmentesen kell biztosítani: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek - a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, - a három- vagy többgyermekes család gyermekének, - az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek részére.93 Amennyiben a térítési díj fizetésére kötelezett személy jövedelemmel nem rendelkezik, részére az ellátás ingyenes.94 A bölcsődék száma a rendszerváltás után fokozatosan csökkent, jelen törvény is csak a tízezer főnél nagyobb lakosság számú önkormányzatoknak teszi kötelező feladattá. Tapasztalatom az hogy, kis településen is lenne igény rá, illetve ahol működik ott a biztosított helyek kevésnek bizonyulnak. A statisztikai adatok is ezt mutatják. 2011ben hazánkban 689 bölcsőde működött. A 35 450 férőhelyen 36 685 kisgyermeket láttak.
93 94
Gyvt. 150. §. (6) bek. Gyvt. 150.§. (5) bek.
47
A bölcsődék kihasználtsága még a 2010-ben végrehajtott 20 százalékos férőhelybővítés ellenére is több mint 100 százalékos. Évente átlagosan 4 000 kisgyermeket utasítanak el férőhelyhiányra hivatkozva az ellátók. A közoktatási törvény módosítása értelmében 2009 őszétől a 2000 lakosnál kisebb lélekszámú településeken a 2 évesnél idősebb gyermekek óvodai csoportban történő nevelése biztosítható, ezek az úgynevezett óvodabölcsődei csoportok. Jelentősége abban van, hogy megoldást kínál a bölcsődés korú gyermek elhelyezésére kistelepülésen is, akkor is ha az önkormányzat önálló bölcsödét nem tud létrehoz. Így lehetőséget biztosít a kisgyermekes anyukák részére, hogy munkába tudjanak állni.95 2.2.4.2. Családi napközi A családi napközi bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást,
nevelést,
étkeztetést
és
foglalkoztatást,
fogyatékos
gyerekeknek
szükségleteikhez igazodó ellátást. Családi napközbeni ellátást olyan személy biztosíthat, aki nagykorú, cselekvőképes, büntetve nem volt, személyisége alkalmas a gyermek ellátására és elvégezte a törvény által előírt tanfolyamot. A családi napközi működhet a gondozást végző otthonába, vagy más e célra kialakított helyiségben. Az ellátásban húszhetes kórtól tizennégy éves korig lehet gyereket ellátni, illetve öt gyerek gondozható, saját gyermekével együtt, ha fogyatékos gyermeket is gondoznak, abban az esetben a gyerekek száma négy, ha minden gyermek fogyatékos, akkor három lehet. Saját gyermek után nem jár állami támogatás.96 Ez a szolgáltatási forma Angliából származik. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy gyorsan elterjedt. A férőhelyek száma 2007 és 2011 között a tízszeresére nőtt. Általában a nagyobb lakosság számú településeken található meg ez az ellátás, illetve kisebb településen ahol nincs bölcsőde. A férőhelyek 15%-a a fővárosban, 16%-a megyei jogú városban, a többi egyéb városokban és községekben található. Az ellátó kapacitás 40% 95
Kisgyermekek napközbeni ellátása, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. november , 6-7.o. Letöltve: 2013.március 20. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisgyermnapkozbeni.pdf 96 Gyvt. 43.§
48
a tízezer lakosnál kisebb településeken koncentrálódik, ott, ahol bölcsődét nem kötelező fenntartani. Ezeken a településeken ez a jellemző ellátási forma az óvodába még nem íratható, de napközbeni ellátást igénylő gyermek gondozására.97 2.2.4.3. Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. Az ellátás keretében kettő éves kortól négy éves korig gondozható gyermek, az ellátható gyerekek száma saját gyermekével együtt három fő lehet. Saját gyermek után nem jár állami támogatás. Az ellátás személyi kritériumai megegyeznek a családi napközi feltételeivel.98 Ez a gondozási forma még nem terjedt el, 2011-ben egyetlen szolgáltató működött, aki három kisgyermeket gondozott Pest megyében.99 2.2.4.4. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. A gyermek életkorának, egészségügyi állapotának megfelelő ellátást kell biztosítani. A gyermek magántanulóként folytatja tanulmányit betegsége, fogyatékossága miatt, akkor segíteni kell őt iskolai tanulmányaiban. A gondozást végző személlyel kapcsolatos előírás megegyezik a családi napközinél leírtakkal.100 Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, amelynek megállapításánál figyelembe veszik a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet.101 Hazánkban a házi gyermekfelügyelettel gondozott gyermek száma igen alacsony, az elmúlt években az ellátást az év folyamán igénybe vevők száma alig
97
Kisgyermekek napközbeni ellátása, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. november , 23.o. Letöltve: 2013.március 20. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisgyermnapkozbeni.pdf 98 Gyvt. 43/A. § 99 Kisgyermekek napközbeni ellátása, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. november 9.o. Letöltve: 2013.március 20. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisgyermnapkozbeni.pdf 100 Gyvt. 44. § 101 Gyvt. 150. §. (3). bek. b)
49
haladta meg a 300-at. Az adatok azt mutatják évről-évre csökken a gondozottak száma, így csökken a szolgáltatást biztosító személyek száma is.102 2.2.4.5. Alternatív napközbeni ellátás Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás; a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés. 2.2.5. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása a gyermek teljes körű ellátását jelenti, ahol a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról gondoskodnak. Az ellátást a szülő kérelme alapozza meg, amennyiben a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani. Az ellátás ideiglenes jellegű. A fogyatékos gyermek részére különleges szükségleteihez igazodó ellátást kell nyújtani. Amennyiben a gyermek szülője otthontalanná vált, akkor a gyermek átmeneti gondozás helyén ő is elhelyezhető. A gyermek átmeneti gondozásának megkezdéséről a szülőjének lakóhelye - ennek hiányában a tartózkodási helye - szerinti gyermekjóléti szolgálatot értesíteni kell. Ha gondozás előre láthatóan a harminc napot meg fogja haladni, akkor a gyermekjóléti szolgátnak gondozási-nevelés tervet kell készítenie a gyermekre vonatkozóan. A gondozás ideje gondozás alapjául szolgáló ok míg meg nem szűnik, de legfeljebb tizenkét hónap lehet. Annak a gyermeknek is biztosítani kell, ideiglenes jelleggel az ellátást, aki lakóhelyéről önkényesen távozott, és a gyermek felügyelet és ellátás nélkül maradt. A további gondozáshoz a gyermeket gondozó belegyező nyilatkozata szükséges.
102
Kisgyermekek napközbeni ellátása, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. november 8.o. Letöltve: 2013.március 20. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisgyermnapkozbeni.pdf
50
Amennyiben a szülő vagy más törvényes képviselő: - ideiglenes gondozásról való értesítést követő három napon belül nem gondoskodik gyermekéről, - a gyermek átmeneti gondozásához nem járul hozzá vagy nem kéri, - a gyermek visszakerülése ellentétes a gyermek érdekével, - a gondozási idő letelt, azonban a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza - a gondozási idő letelte előtt is , ha nyilvánvalóvá válik, hogy a gyermek családi környezetébe nem térhet vissza, - a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek átmeneti gondozását ugyanazon intézményben két éven belül másodszor is kéri, akkor értesíteni kell a gyámhatóságot a szükséges intézkedés megtétele miatt. Az ellátásért térítési díjat kell fizetni, amelynek megállapításánál figyelembe veszik a gyermek családjában az egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet. 103 2.2.5.1. Helyettes szülő A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja. Helyettes szülő az lehet, aki huszonegyedik évét betöltötte, cselekvőképes, büntetve nem volt, személyisége alkalmas a gyermek ellátására és elvégezte a törvény által előírt tanfolyamot, és vállalja, hogy a nála elhelyezett gyermeket neveli, gondozza. A helyettes szülő saját gyermekével együtt legfeljebb négy gyermek gondozását végezheti. A helyettes szülők munkáját a működtető folyamatosan tanácsadással segíti, folyamatosan ellenőrzi a nevelési díj és a külön ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenységük ellátásában. A működtető külön jogszabályban meghatározott szakmai
követelmények
figyelembevételével
kiválasztja,
felkéri,
felkészíti,
nyilvántartásba veszi. A helyettes szülő tevékenységét az e törvényben meghatározott helyettes szülői jogviszonyban végzi.104
103 104
Gyvt. 150. §. (3). bek. b). Gyvt. 49. §.
51
2.2.5.2. Gyermekek átmeneti otthona A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthona segítsége nyújt a gyermek családjába történő visszatéréséhez együttműködve a gyermekjóléti szolgálattal. Az otthon legalább tizenkettő és legfeljebb negyven gyerek ellátását biztosítja. Az átmeneti lakásotthon olyan otthon ahol legfeljebb tizenkét gyermek gondozása történik önálló lakásban, házban, családias körülmények között. A gyermekek átmeneti otthona helyettes szülőt, vagy helyettes szülői hálózatot is működtethet, és ellátja ebben az estben az ezzel járó feladatokat is.105 2.2.5.3. Családok átmeneti otthona Családok átmeneti otthonába a gyermek és szülője együttesen helyezhető el, ha lakásuk nem biztosított és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől, családjától. A családok átmeneti otthona legalább tizenkettő, de legfeljebb negyven felnőtt és gyermek együttes ellátását biztosítja. A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során befogadja az életvezetési problémák vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, valamint a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát vagy férjét. Biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit . Segítséget nyújt a szülőnek gyermeke szükség szerinti ellátásához, gondozásához, neveléséhez, biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt. A családok átmeneti otthona közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében.
105
Gyvt. 50. §.
52
Az átmeneti családok otthona krízisközpontot működtethet. A krízisközpont a bántalmazott családot fogadja be. Alaptevékenysége keretében a legfeljebb nyolc hét időtartamra lakhatást, valamint a család szükségleteit kielégítő – étkeztetést, ruházatot, - mentálhigiénés és egységügyi ellátást biztosít. Kiegészítő tevékenység keretében a család reintegrációja segítésére félutasház- szolgáltatást nyújthat. Igénybevételének feltétele, a bántalmazottnak legyen bejelentett munkahelye, részt vegyen az előtakarékossági
programban,
illetve
a
külön
jogszabályban
meghatározott
reintegrációs programban. 106 A gyermekek- és családok átmeneti otthona jellemzően a nagyobb városokban működik, ez a törvényi előírásokkal áll összefüggésben. Tapasztalatom az, hogy folyamatosan többen akarják igénybe venni az ellátást, mint a férőhelyek száma. Ezt akkor tapasztaltam mikor több hét is eltelt, míg egy családot eltudtunk helyezni, ilyen intézménybe. 2.3. A gyermekvédelmi szakellátás A gyermekvédelmi szakellátás célja a családjából kikerült gyermek részére otthont nyújtó ellátás, a fiatal felnőtt számára utógondozói ellátás, és a szakellátást egyéb okból igénybevevő gyermek teljes körű ellátásának biztosítása.107 A személyes gondoskodás keretébe tartózó gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozik az - otthont nyújtó ellátások: nevelőszülők gyerekotthon - utógondozói ellátás - területi gyermekvédelmi szakellátás Otthont nyújtó ellátások keretében kell az ideiglenes hatályú elhelyezéssel, átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek teljes körű ellátást biztosítani. Valamint a családjába történő visszahelyezés érdekében előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő családgondozást. Ha ez nem lehetséges akkor az örökbefogadásának elősegítését. Amennyiben a családjába visszakerül, akkor visszailleszkedését elősegítő, illetve önálló
106 107
Gyvt. 51.§. Gyvt. 52. §.
53
életének megkezdéséhez utógondozást kell biztosítani. Utóbbi esetben akkor ha gyámhatóság elrendelte. Ezen ellátáson belül különleges ellátást kell biztosítani a tartósan beteg, illetve fogyatékos és a három év alatti gyermek részére. A súlyos pszichés tüneteket, magatartási problémákat mutató. illetve beilleszkedési zavarokkal, valamint alkohol, drog egyéb pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek részére, pedig speciális ellátást kell nyújtani. A speciális ellátás magába foglalja a gyermek korához, állapotához, szükségleteihez igazodó oktatást, szakképzést, ápolást, szocializációját, reszocializációját, valamint a habilitációs és rehabilitációs kezelését. Az otthon nyújtó ellátás során folyamatosan figyelemmel kísérik a gyermek helyzetét, és évente egyszer, három év alatti gyermek esetén félévente felülvizsgálják azt a gyermekvédelmi bizottság véleménye alapján. Az otthon nyújtó ellátásban részesülő gyermek családi pótlékának felhasználható részét a teljes körű ellátás kiegészítésére kell fordítani, így különösen ruházatra, szabadidő eltöltésre,
kulturálódásra,
játékra,
sporteszközökre,
a
gyermek
fejlesztésére,
tehetséggondozásra, gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén zsebpénzre. Otthon nyújtó ellátást biztosít: -
a nevelőszülő
-
gyerekotthon
-
szociális törvény hatálya alá tartozó fogyatékosokat ápoló-gondozó bentlakásos intézmény, illetve fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona
a területi gyermekvédelmi szakszolgálat támogatásával.108 2.3.1. Nevelőszülő A Gyvt. megfogalmazza a nevelőszülővel szembeni elvárást, feltételt, így nevelőszülő az lehet aki a huszonegyedik életévét betöltötte, cselekvőképes, büntetlen előéletű, a gondozásba helyezett gyermeknél legalább tizennyolc, legfeljebb negyvenöt évvel idősebb, személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének támogatására, és elvégezte a törvényben előírt felkészítő tanfolyamot. 108
Gyvt. 53. §
54
A tanfolyam és korkülönbség tekintetében a gyermek érdekében külön jogszabályban foglaltak szerint el lehet térni. Nem lehet nevelőszülő akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, az sem akinek szülői felügyeleti joga szünetel, kivéve akkor ha a szüneteltetés oka, hogy a gyermek a különélő másik szülő felügyelete alatt áll. A
jogszabály
megkülönböztet
nevelőszülőt,
hivatásos
nevelőszülőt,
speciális
nevelőszülőt és különleges nevelőszülőt. A képesítési előírásoknak mindannyinak meg kell felelni. Különbségük abban mutatkozik meg, hogy milyen különleges nevelést igényel a gyermek. A hivatásos nevelőszülőnek a korkülönbségre vonatkozó feltételnek nem kell megfelelni. Speciális nevelőszülő is hivatásos nevelőszülő, aki alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és családjába történő visszakerülésének elősegítésére. Különleges hivatásos nevelőszülő az a legalább három gyermeket ellátó hivatásos nevelőszülő, aki alkalmas a nála elhelyezett tartósan beteg, fogyatékos, illetve három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és családjába történő visszakerülésének elősegítésére. A Gyvt. megállapítja, hogy a nevelőszülő hány gyermeket nevelhet: -
a nevelőszülő saját gyermekével együtt négy-
-
a hivatásos nevelőszülő saját gyermekével együtt legalább három, legfeljebb hét-
-
speciális hivatásos nevelőszülő saját gyermekével együtt három-,
-
a különleges hivatásos nevelőszülő saját gyermekét is beleértve legalább három, legfeljebb öt
gyermek és fiatal felnőtt együttes nevelését biztosíthatja. A különböző típusú nevelőszülőknél elhelyezésre kerülő gyerekek számánál figyelembe kell venni a gyermek fogyatékosságát, vagy egyéb különleges nevelést indokoló körülményt. Indokolt esetben testvérek esetén a meghatározott gyerekszámtól el lehet térni a gyerekek érdekében. A nevelőszülő a családjából kiemelt - a gondozási-nevelési terv alapján gyermeket saját háztartásában nyújt teljes körű ellátást. A nevelőszülő elősegíti a gyermek megfelelő fejlődését, személyisége kibontakozását, valamint a gyermek vérszerinti családjába való visszakerülését és ennek érdekében együttműködik a vérszerinti családdal, vagy ha ez nem lehetséges, vagy nem áll a gyermek érdekében, 55
örökbefogadó családnál történő elhelyezését. Továbbá felkészíti az önálló életre, alapvető személyes ügyeinek intézésére. A nevelőszülő a gyámhatóság kirendelése alapján ellátja a gyámi feladatokat, valamint a gyámhatóság határozata alapján biztosítja a kapcsolatát az általa nevelt gyermek és a kapcsolattartásra feljogosított személyekkel. A nevelőszülő alapfeladatán túl a működtető hozzájárulásával egyéb feladatokat is elláthat, feltéve, hogy személyében és körülményeiben is alkalmas e feladatok ellátására, és a működtető biztosítja a számára a speciális szakmai támogatást. A működtető a nevelőszülőt külön jogszabályban meghatározott követelmények alapján kiválasztja, felkészíti,
nyilvántartásba veszi.
Szakmai tanácsadással,
családgondozással és utógondozással segíti, valamint folyamatosan segíti és ellenőrzi a nevelési díj és az ellátmány felhasználásában, a szakmai tevékenysége ellátásában. A
nevelőszülő
tevékenységét
a
törvényben
meghatározott
nevelőszülői
jogviszonyban végzi. A nevelőszülő a nála elhelyezett utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek a teljes ellátását biztosítja. A nevelőszülőt a nála elhelyezett gyermek, illetve fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg. Amelynek legalacsonyabb ősszege az öregségi nyugdíj legkiesebb összegének 120%. A nevelési díj a gyermek, illetve fiatal felnőtt elemezésére,
ruházkodására,
tankönyvekre,
tanszerekre,
a
tanulmányaihoz,
munkavégzéshez szükséges egyéb eszközökre, valamint költőpénzre, egészségügyi ellátásra fordítható, a gyermek után járó családi pótlékkal együtt. Amennyiben a nevelt gyermek a gyermekvédelmi szakértő bizottság által készített szakvélemény szerint súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutat, illetve pszichoaktív szerekkel küzd, a nevelési díj a az öregségi nyugdíj legkiesebb összegének 150%, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos vagy három éven aluli 140%.109 Nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a
nevelőszülő a nála nevelt
gyermek után, amelynek az éves összege nem lehet kevesebb az éves nevelési díj 25%-ánál. Ezeket a juttatásokat a nevelőszülő kizárólag a gyermek, fiatal felnőtt ellátására fordíthatja. A Gyvt. 66/A-66/D. § szabályozza részletesen a nevelőszülő jogviszonyát, a 66/E. §. a nevelőszülő díjazását, a hivatásos nevelőszülő jogviszony és díjazás részletes
109
Gyvt. 54 – 56. §
56
szabályait a Gyvt. 66/G-66/N. §-a tartalmazza, míg a helyettes szülő jogviszonyáról a 66/O-66/P. §. rendelkezik. 2.3.2. Gyermekotthon A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek számára, valamint utógondozói ellátást a fiatal felnőttnek, és szükség esetén külső férőhelyet biztosít. A gyermekotthon befogadja az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét, valamint a olyan gyermeket aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt - Gyvt. 46. §. – legfeljebb három napra, és a gyermek helyzetének rendezése végett kezdeményezi a szükséges intézkedéseket. Továbbá befogadja a a tartós betegsége, illetve fogyatékossága miatt ellátást igénylő, első életévét be nem töltött gyermeket, az otthont nyújtó ellátás keretében - ideiglenes jelleggel - azon átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott és kezdeményezi a szükséges intézkedéseket. A gyermekotthon a fenti esetekben gondoskodik a családjából kiemelt gyermek felvételéről, és erről tájékoztatja a gyámhatóságot, gyermekjóléti szolgálatot valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Gondoskodik az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt, valamint az átmeneti gondozásban részesülő gyermekének felvételéről, és erről értesíti a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Otthont nyújtó ellátást biztosit a gyámhatóság által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv, valamint az általa elkészített gondozási- nevelési terv szerint, továbbá biztosítja a gyámhatósági határozat alapján a gyámi feladatokat, előkészíti a rendszeres felülvizsgálatot. Amelynek megfelelően elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a gyermek családjába történő visszatérését, ennek érdekében együttműködik a családdal, a gyermekjóléti
szolgálattal,
a
területi
gyermekvédelmi
szakszolgálattal
és
a
gyámhatósággal. Továbbá rendszeresen tájékoztatja a gyámhatóságot a kapcsolattartás alakulásáról a szülő és gyermek közt, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánítás érdekében. Biztosítja a gyermek szabad vallásgyakorlását, továbbá felkészíti a gyermeket a családi életre és az önálló életvitelre, segíti a gyermek tanulmányainak sikeres befejezést, szakképzettség szerzését, előtakarékoskodik, hogy így készüljön az önálló
57
életre. A nevelésből kikerült gyermekek részére, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek utógondozást biztosít. A gyerekotthon nevelőszülői hálózatot is működtethet, ekkor ellátja az ezzel járó feladatokat is. A
gyerekotthon
tevékenységét
a
szakmai
programja
alapján
végzi.
Alaptevékenysége mellett egyéb feladatokat, szolgáltatást is végezhet. A speciális gyermekotthon vagy a gyermekotthon speciális csoportja az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve pszichoaktív szerekkel küzdő gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt, amelynek időtartama két év lehet, csak kivételesen indokolt esetben haladhatja meg ezt az időtartamot. A speciális gyermekotthon, ha a személyi és tárgyi feltételek megvannak, akkor a megyei, fővárosi szakértői bizottság felkérésére, bentlakásos ellátás keretében végezheti a gyermek személyiségvizsgálatát. A tartósan beteg, illetve fogyatékos, valamint kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek gondozását, ellátását, habilitációját és rehabilitációját - az Nktv. szerinti szakértői bizottság szakértői véleménye alapján - az erre a célra létrehozott különleges gyermekotthon vagy az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek teljes körű ellátását nyújtó gyermekotthon vagy gyermekotthoni csoport biztosítja, feltéve, ha állapota nem indokolja a szociális törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában való elhelyezését, vagy az elhelyezés férőhely hiányában nem lehetséges. A gyerekotthon legalább 12
legfeljebb 48 gyermek otthont nyújtó ellátását
biztosítják. A gyerekotthon egyik típusa a lakásotthon, ahol legfeljebb 12 gyermeket látnak el önálló lakásban, vagy családi házban, amennyiben a gyerekotthon kizárólag utógondozásban részesülő fiatal felnőttet lát el, akkor az a gyerekotthon utógondozói gyerekotthonként működik. Vizsgálóotthonként működhet az a speciális gyerekotthon, amely kizárólag speciális szükségletű gyermek vizsgálatát végzi bentlakásos ellátás formájában.110
110
Gyvt. 57-59.§
58
A szakellátásban részesülő gyermekeket elsősorban nevelőszülőnél, ha erre nincs lehetőség,gyermekotthonban, ha pedig egészségi állapota indokolja, ápolást–gondozást nyújtó intézményben helyezik el. Egyre több ellátott nevelőszülőnél él, családias körülmények között, de a gyermekotthonokban elhelyezettek közül is minden második gondozott családi házból kialakított, úgynevezett lakásotthonban nevelkedik. KSH. adatok szerint 1997-ben az elhelyezett gyermekek 60% gyerekotthonba, míg 40% nevelőszülőnél került elhelyezésre. Az arány
2011 ez fordított lett 2011-ben a gyermekvédelmi
szakellátásban élők 60 százaléka már nevelőszülőnél, családban élt Az arány 2004-ben fordult meg, azt megelőzően a gyermekotthonokban élő kiskorúak voltak túlsúlyban. A 2011. december 31-én nyilvántartott ellátottak 86 százaléka átmeneti nevelt, 7,5 százalékuk tartós nevelt és 7 százalékuk ideiglenes hatállyal elhelyezett volt. 1990-ben a nevelőszülők 86% 1-2 gyermeket nevelt, 3-4 gyermeket 9.1% -uk nevelt. 2011-ben az 1-2 gyermeket nevelő nevelőszülők aránya 60.9 %, míg a 3-4 gyermeket nevelők 29,3 %. Ebből látszik, hogy az elmúlt években, évtizedekben a nevelőszülők számának csökkenéséből és a nevelőszülőknél történő elhelyezés térnyeréséből adódóan emelkedik az egy családnál elhelyezett gyermekek száma. Az egy és két gyermeket nevelők köre közel harmadával csökkent az elmúlt 20 év alatt, a három-négy gyermeket nevelők száma viszont megháromszorozódott. Az
úgynevezett
általános
gyermekotthoni
férőhelyek
száma
csökkent
a
legdrasztikusabban az ilyen jellegű férőhelyeknek a fele megszűnt. Ezeket elsősorban az általános lakásotthonként nyilvántartott férőhelyek váltották fel.111 2.3.3. Területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás A területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata: - a családjából kiemelt gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében tett lépések, - az örökbefogadással kapcsolatos feladatok, - nevelőszülői hálózat működtetéséből fakadó feladatok, - az elhelyezett gyermekek visszakerülése érdekében végzett munka, - ellátja a gyámi feladatokat
111
Állami gondoskodástól a mai gyermekvédelemig, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. május 3-8.o. Letöltve: 2013. március 20. www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/allamigondoskodas.pdf
59
- szaktanácsadást végez. Az átmeneti és tartós nevelésbe vételi eljárás során, az ideiglenes hatályú elhelyezést követően a gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében a gyámhatóság megkeresésére elvégzi a gyermek személyiségvizsgálatát,
elkészíti a
gyermekre vonatkozó szakvéleményt és elhelyezési javaslatot, valamint a gyermek egyéni elhelyezési tervét. Kijelöli az ideiglenes
hatállyal elhelyezett gyermeket is
befogadó nevelőszülőt és gyermekotthont. Az örökbefogadással kapcsolatos feladata során előkészíti a gyermek nyílt vagy titkos
örökbefogadását,
az
átmeneti
és
tartós
nevelésben
lévő
gyermek
örökbefogadhatóvá nyilvánítását, nyílt örökbefogadás esetén előkészíti a vér szerinti szülő
és
örökbefogadó
szülő
kapcsolatfelvételét.
Nyilvántartást
vezet
az
örökbefogadható gyerekekről. Az örökbe fogadni szándékozó személyt tájékozatja az örökbefogadás feltételeiről, így különösen az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról, valamint megvizsgálja a körülményeit, egészségügyi és lélektani alkalmasságát, és nyilvántartásba veszi. Ellátja az eseti gondnoki feladatokat, megteszi a szükséges intézkedéseket az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek érdekében. A gyermekvédelmi szakszolgálat vezeti az országos nyilvántartást, külön jogszabály alapján rendszeres tájékoztatást ad a vezetett adatokról. Valamint külön jogszabály meghatározott feltételek mellett gondoskodik az örökbefogadás előtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam, valamint az örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezéséről, továbbá a nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság megkeresésére külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadását követően jelentést készít az örökbefogadás helyzetéről. A területi szakszolgáltatás az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámjának, gondozójának gondozói, nevelési tevékenysége és szakmai ellenőrzés érdekében a gondozóval együttműködve elkészítik az egyéni gondozási – nevelési tervét azon gyermeknek, akinek a gyámságát az általa foglalkoztatott hivatásos gyám látja el. A gondozási-nevelési tervben foglalt feladatokat félévente felülvizsgálja a gyámhivatal megkeresésére, vagy hivatalból és tájékozatja a gyámhatóságot a gondozással – neveléssel kapcsolatos feladatok alakulásáról, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás alakulásáról, valamint a szülő együttműködési hajlamáról. Továbbá jelzi a gyámhatóságnak, ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének korlátozása, tisztségéből való felmentése vagy felfüggesztése indokolt. Az elhelyezési terv érdekében családgondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a vér szerinti 60
család gyermekneveléshez szükséges körülményei megteremtésének elősegítésére, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállítása végett. Valamint családgondozást, utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a gyermek családjába való visszailleszkedése vagy önálló életvitelének elősegítése céljából, ha a gyermek gondozási helye nem gyermekotthon. Az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek gyámsága érdekében a területi szakszolgáltatás eseti gondnokként ellátja a gyermek képviseletét, ha a gyám a gyermeket nem képviselheti, illetve, ha a gyám nem tudja a gyermek képviseletét ellátni, valamint ellátja a gyermek vagyonkezelői gondnoki feladatokat, ha a gyámhatóság nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésére. A Csjt. 98. §-ának (4) bekezdése alapján hivatásos gyámi jogkörben ellátja az egyes gyermek gyámságával kapcsolatos feladatokat. A területi szakszolgáltatás a szaktanácsadás keretében szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló szakfeladatok ellátásához, javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére és elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekvédelmi szakszolgáltatás.
A területi gyermekvédelmi
szakszolgálat
szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és gondozási feladatokat végez. A fent leírt tevékenységein túl eseti gondnoki, vagyonkezelő gondnoki, hivatásos gyámi hálózatot, gyermekek ideiglenes hatályú elhelyezését biztosító otthont, az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító külső férőhelyeket tart fent. Javaslatot tesz az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását biztosító nevelőszülőre, gyermekotthonra, továbbá ügyeleti szolgálatot és gyermekvédelmi szakértői bizottságot működtet.112
112
Gyvt. 60-65.§
61
2.3.4. Utógondozói ellátás Az utógondozói ellátás a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőtt további segítését szolgálja. Az ellátás keretében szükség szerinti teljes körű ellátás kell biztosítani, ami történhet nevelőszülőnél, gyermekotthonban, utógondozó otthonban vagy az általuk, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által működtetett, lakhatást nyújtó külső férőhelyen, különösen albérlet vagy egyéb helyen. Az utógondozói ellátás során az önálló életkezdéshez személyre szóló tanácsadás, és a társadalomba való beilleszkedést elősegítő segítségnyújtásban részesül a fiatal felnőtt. Aki az utógondozói ellátást nyújtóval megállapodást köt, amely tartalmazza az ellátás konkrét formáját, módját és mértékét külön jogszabályban foglaltak szerint. Az
utógondozói
ellátás elrendelése
gyámhatósági
feladat,
így még a
gyermekvédelmi gondoskodás résznél erről még írok.113 3. A gyermekvédelmi gondoskodás A gyermekvédelmi gondoskodás tulajdonképpen a gyámhatóságnak a gyermek érdekébe tett hatósági intézkedése. A gyámügyi feladatok ellátása két nagy csoportra bontható le. Az első csoportba a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyhelyzet csökkentését, megszüntetését elősegítő hatósági intézkedések jelentik. A másik csoportba azon gyámhatósági ügyek tartóznak amelyekben a gyermekek ügyeik vitelére képtelen személyek sorsát érintő alapvetően befolyásoló döntéseket
kell
meghozni,
amely
döntések
visszafordíthatatlan
helyzetet
eredményezhetnek. A gyámhatóságnak, mint a gyámügyi feladatokat ellátó szervnek nem csak a gyermekvédelemmel összegfüggő feladatai vannak, hanem a cselekvőképtelen gyerekek és gondnokoltak személyi és vagyoni érdekeiknek a megóvása is. A gyermekvédelmi gondoskodás a gyámügyi igazgatás egyik olyan fontos része, olyan területe ami átfedést jelent a gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás között. Az állami gondoskodást is két nagy részre lehet osztani. Az egyik az óvó-védő intézkedések köre, a másik a gyermek családjából való kiemelést eredményező
113
Gyvt. 53/A. §.
62
beavatkozások ( ideiglenes hatályú elhelyezés, átmeneti nevelésbe-, tartós nevelésbe vétel)114 A Gyvt. szerint ha a gyermek testi lelki, érzelmi, és erkölcsi fejlődéshez szükséges ellátás a szülő beleegyezésével nem biztosítható és a gyermek fejlődését feszélyezteti akkor a veszélyeztetés mértékének megfelelően a gyámhatóság megteszi a szükséges lépéseket. Amennyiben a szülők között házassági vagy gyereklehelyezési per van folyamatban és a gyermek érdekében gyermekvédelmi gondoskodás indokolt a bíróság megkeresi a gyámhatóságot a szükséges intézkedés megtételére. Ha a bíróság elutasítja a gyámhatóság szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti keresetét,, a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartózó hatósági intézkedések: - védelembevétel - családbafogadás - ideiglenes hatályú elhelyezés - átmeneti nevelésbe vétel - tartós nevelésbe vétel - nevelési felügyelet elrendelése - utógondozás elrendelése - utógondozási ellátás elrendelése 3.1. Védelembe vétel A gyámhatóság a gyermeket védelembe veszi, ha a gyermeket gondozó személy a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható. Valamint védelembe veheti a szabálysértési hatóság értesítése alapján a szabálysértést elkövetett fiatalkorút, a nyomozó hatóság nyomozást megtagadó határozata alapján a tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket, a rendőrség, az ügyészség, illetve a bíróság jelzése alapján a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított, vádolt fiatalkorút.
114
Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2009. 363-364. o.
63
A gyámhatóság a védelembe vétel során a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, különböző magatartási szabályokat írhat elő, és kötelezheti szolgáltatások, ellátások igénybevételére a szülőt és gyermekét. Úgy mint folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti
gondozását,
az
iskolaotthonos
nevelést-oktatást,
illetve
kollégiumi ellátást. egészségügyi ellátást, gyermekével keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet. A gyermek magatartásából adódó iskolai és egyéb konfliktus kezelése érdekében keressék fel az iskolai pszichológust, illetve vegye igénybe a konfliktuskezelést segítő szolgáltatást. A gyámhatóság ez eljárás során kezdeményezi a háziorvosnál - súlyos veszélyeztetettség esetén bármely orvosnál - a betegsége, illetve szenvedélybetegsége következtében állandóan vagy időszakosan kóros elmeállapotú szülő, illetve a gyermekkel együtt élő más hozzátartozó orvosi vizsgálatát, intézkedik - az illetékes szervek bevonásával a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszüntetéséről, figyelmezteti a szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, és felszólítja annak megváltoztatására. A
védelembe
vétel
során
a
gyámhatóság
gyermekjóléti
szolgálat
családgondozóját rendeli ki a gyermek részére, a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében. A családgondozó a védelembe vételt elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a gyermekre, fiatalkorúra vonatkozóan egyéni gondozási-nevelési tervet készít, amelyhez szükség szerint különböző szerveket vagy személyeket kereshet meg. A védelembe vétel indokoltságát a gyámhivatal évente felülvizsgálja, kérem esetén bármikor. Ha a védelembe vétellel gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, és alaposan feltételezhető, hogy segítséggel sem biztosítható a gyermek családi környezetben történő megfelelő gondozása, nevelése, vagy a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni, akkor a gyámhatóság megtesz a szükséges intézkedéseket. A védelembe vétel a szülői felügyeleti jogát nem érinti. A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményezheti a kincstárnál, amennyiben a gyermek igazolatlan tanítási óráinak a száma eléri az 50-et az adott tanítási évben és elrendeli a 16. életévét be nem töltött, védelembe vétel hatálya alatt nem álló gyermek védelembe vételét. Az iskoláztatási támogatás 64
szüneteltetésének szükségességét
három tanítási hónapot magában foglaló
időszakonként, és a tanítási év lezárását követő 15 napon belül, feltéve, hogy az iskoláztatási
támogatás
szüneteltetésének
kezdő
időpontja
vagy
az
utolsó
felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt felülvizsgálja. Amennyibe nincs hiányzás, úgy megszünteti a szüneteltetését, illetve akkor is ha a gyermek (fiatal felnőtt) nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél, gyermekotthonban, szociális intézményben történő elhelyezésére került sor, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (fiatal felnőtt) javítóintézetbe, büntetés-végrehajtási intézetbe került. Ha ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott a tanuló, úgy továbbra is szünetelni fog a folyósítás. Amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, és alappal feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható, a védelembe vétellel egyidejűleg vagy a gyermek védelembe vételének fennállása során - a családi pótlék gyermek után járó összegének 100%-a erejéig - a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról határozhat. Ilyen estben a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása legfeljebb hat hónap időtartamra rendelhető el, és hosszabbítani is lehet, ha a helyzet nem javul. A gyámhatóság gondoskodik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási terv elkészítéséről, amely során a gyermeket gondozó szülőt, illetve a korlátozottan cselekvőképes gyermeket meghallgatja, véleményüket figyelembe veszi, valamint gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak véleményét is. A gyámhatóság a családi pótlék természetbeni formában történő biztosítása céljából a gyermek részére - figyelemmel korára, egyéni szükségleteire és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményére - eseti gondnokot rendel ki. Egy eseti gondnok egyidejűleg legfeljebb tíz gyermek vonatkozásában gondoskodhat a családi pótlék természetbeni formában történő biztosításáról. A védelembe vétel megszűnik, ha a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, ha a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését,
65
átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét rendelték el, a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti,továbbá ha a gyermek nagykorúvá válik.115 A védelembe vett kiskorúak száma évről évre növekszik. 2010-ben a 24 ezer nyilvántartott gyermek közül a legtöbben Észak-Alföld és Észak-Magyarország régióból kerültek ki, ahol ezer főre vetítve az országos átlagnál (13,4 fő) másfélszer több olyan kiskorú élt, akiknél ilyen intézkedésre volt szükség. A családi pótlék természetben
történő
nyújtása
és
az
iskoláztatási
támogatás
folyósításának
felfüggesztésének tekintetében is Észak-Magyarországon történt a legtöbb védelembe vétel, illetve az előbbi két intézkedés megtétele is.116 3.2. Családbafogadás A gyámhatóság a szülői felügyeletet gyakorló mindkét szülő kérelmére, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő kérelmére - a különélő másik szülő meghallgatásával -, vagy az átmeneti nevelt gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a nevelésbe vétel előtt gyakorló szülő kérelmére - az átmeneti nevelt gyermek gyámjának meghallgatásával -hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülő egészségi állapota, indokolt távolléte vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett család átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve, hogy a családbafogadás a gyermek érdekében áll. A családbafogadás ideje alatt a szülő felügyeleti joga szünetel, viszont tartási kötelezettségét nem érinti az intézkedés. A családbafogadás elrendelésével egyídőben, amennyiben átmeneti nevelésben van a gyermek, az átmeneti nevelést megszüntetik. Családbafogadás ideje alatt is elrendelhető a védelembevétel, ha a feltételek fennállnak. A családbafogadó szülőnek mind személyiségében, mind a körülményei tekintetében alkalmas kell lennie a gyermek nevelésére, gondozására, valamint vállalnia kell a gyermek nevelését. A családba fogadó szülőt családbafogadás
az
a gyámhatóság családbafogadó gyámul rendeli ki. A
alapul
szolgáló
ok
előrelátható
fennállásáig
tart.
A
családbafogadást a gyámhatóság a családbafogadó gyám tájékoztatása alapján évente felülvizsgálja. A szülőt megilleti az a joga, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges 115
Gyvt. 68-68/C. § Gyermekvédelmi jelzőrendszer, 2010 Statisztikai tükör, V. évfolyam, 42. szám 2011. június 22. 23.o. letöltve: 2013. március 20. mwww.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/gyermekvedelem10.pdf 4 2. szám 2011. június 22.. évfolyam 42. szám 2011. június 22. 116
66
kérdésekbe ő is beleszóljon, valamint kapcsolatot tartson gyermekével. Vitás ügyekben a gyámhatóság dönt. A családbafogadást meg kell szüntetni ha azt a szülő vagy a családba fogadó szülő kéri. Ha a családbafogadás oka továbbra is fennáll, a gyámhatóság a családbafogadás megszüntetését követően a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról intézkedik.117 3.3. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ez egy azonnali intézkedést jelent, amit nem feltétlenül előz meg gyermekjóléti alapellátás, illetve más hatósági eljárás - családbafogadás, védelembe vétel. A Gyvt. szerint ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali
elhelyezése
szükséges
a
gyámhatóság valamint
a
rendőrség,
az
idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, az ügyészség, a bíróság a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága (a továbbiakban: beutaló szerv) a gyermeket ideiglenesen
a
nevelésére
alkalmas,
azt
vállaló
különélő
szülőnél,
más
hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség - az ideiglenes hatályú elhelyezés biztosítására is kijelölt gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhatóságot, illetve külföldi állampolgárságú gyermek esetében a Kormány által kijelölt gyámhatóságot. Az intézkedést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. A gyermeknek a gondozási helyre viteléről a beutaló szerv gondoskodik. Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezést követően annak elrendelésétől számított harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy harmincöt napon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy két hónapon belül pert indít az ideiglenes hatályú
117
Gyvt. 70-71. §
67
elhelyezés
fenntartása
vagy
megváltoztatása
mellett
a
gyermekelhelyezés
megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet megszüntetése iránt. Amennyibe a gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezés alapján azt állapítja meg, hogy a szülői felügyelet megszüntetésének okai nem állnak fenn, de a gyermek fejlődése a korábbi környezetében nincs biztosítva, két hónapon belül pert indít a szülő (szülők) ellen a gyermeknek a különélő másik szülőnél vagy harmadik személynél történő elhelyezése iránt. Ebben az esetben a gyámhatóság a per megindításával egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését, a különélő másik szülő felügyeleti jogának feléledését, vagy azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a gyermek gyámjául rendeli. Ha fenn állnak az okok két hónapon belül pert indít a szülő ellen a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránt, a perindítással egyidejűleg megállapítja a szülő felügyeleti jogának szünetelését. Ebben az esetben megállapítja a különélő másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését, és felhívja őt e joga gyakorlására, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nála helyezték el. A gyermek családbafogadó gyámjául rendeli azt a hozzátartozót vagy más személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, gyámot ( hivatásos gyámot)
rendel,
ha
a
gyermeket
ideiglenes
hatállyal
nevelőszülőnél,
gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el. Lehetőség van arra is, hogy a gyermeket a szülő hozzájárulásával örökbefogadó szülőnél helyezzék el, e törvény rendelkezése szerint. Ideiglenes hatályú elhelyezést külföldi állampolgárságú gyermek esetében is lehet kezdeményezni, ilyenkor a Kormány által kijelölt gyámhatóság fog a továbbiakban intézkedni. Ideiglenes hatályú elhelyezést gyámhatóság megszünteti ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei nem álltak fenn, és a gyermek fejlődése korábbi környezetében - szükség esetén védelembe vétel mellett – biztosítható; a bíróság a szülői felügyelet megszüntetése, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránti perben jogerősen döntött. Megszűnik akkor is ha egyéb gyámhatósági intézkedés történik: a gyermeket átmeneti nevelésbe- , tartós nevelésbe veszi, a gyermeket családba fogadják, illetve örökbe fogadják. A gyámhatóság az ideiglenes hatályú elhelyezés során a gyermek gondozási helyét megváltoztatja, ha megállapítja, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés feltételei fennállnak,
azonban
a
gyermek
nevelőszülőnél,
gyermekotthonban
történő
elhelyezését követően válik ismertté, hogy van a gyermek nevelésére alkalmas és azt 68
vállaló külön élő másik szülő, más hozzátartozó, illetve más személy, akinél a gyermek ideiglenes hatállyal elhelyezhető, vagy a gyermek jelenlegi gondozási helyének megváltoztatása más okból indokolt.118 3.4. Átmeneti nevelésbe vétel Átmeneti nevelésbe vételre akkor kerül sor, ha a gyermek fejlődését a családi környezete veszélyezteti, és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint a védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható, továbbá, ha a gyermek megfelelő gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhatóság a gyermeket nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel részére. Amennyiben ilyen intézkedés történik a gyermek szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel. Átmeneti nevelés vétel esetén
gondozási-nevelési terv szerint biztosítják a
gyermek otthont nyújtó ellátását, addig amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. A gyámhatóság a gyermek átmeneti nevelésbe vételéről soron kívül határoz. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható. A határozat tartalmazza kinek kell a gyermeket a nevelőszülőhöz, gyerekotthonba vinni. Aki lehet a gyermek törvényes képviselője vagy a gyermeket gondozó más személy, illetve a gyámhatóság. A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermek esetén folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermek és a szülő kapcsolatát, a szülőnek a nevelőszülővel, gyermekotthonnal, illetve fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonával való együttműködését, továbbá a szülő magatartásában, életvitelében és körülményeiben bekövetkező
változásokat.
Amelyeket
az
átmeneti
nevelés
fennállásának
szükségességét célzó évenkénti- a három éven aluli gyermek esetében félévente felülvizsgálata során figyelembe vesz. A gyámhatóság felülvizsgálat során a gyám, a hivatásos gyám, a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a vér szerinti családot gondozó
gyermekjóléti
szolgálat
és
területi
gyermekvédelmi
szakszolgálat
tájékoztatása, illetve javaslata, továbbá, ha szükséges a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye alapján dönt az egyéni elhelyezési 118
Gyvt. 72-76.§
69
terv, illetve a gondozási hely fenntartásáról vagy módosításáról, továbbá - a feltételek fennállása esetén - a szülői felügyelet megszüntetése iránti per indításáról vagy, ha ez nem szükséges, a gyermek örökbefogadhatónak nyilvánításáról, vagy az átmeneti nevelés megszüntetéséről. Amennyiben az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését veszélyezteti, a gyermeket gondozó személy, illetve a gyermek gyámja (hivatásos gyámja) kezdeményezheti a gyámhatóságnál, illetve a bíróságnál a kapcsolattartási jog korlátozását, szüneteltetését vagy megvonását. A gyámhatóság pert indít a szülő ellen felügyeleti jogának megszüntetése iránt, ha az átmeneti nevelésbe vett gyermek szülője neki felróhatóan, a gyermek érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, a gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein a gyermek családjába való visszakerülése érdekében nem változtat, illetőleg, ha a szülői felügyelet megszüntetésének egyéb oka valósul meg.119 3.5. Tartós nevelésbe vétel A gyámhatóság a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a szülő vagy mindkét szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a szülő vagy mindkét szülő elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülője, a gyermek ismeretlen szülőktől származik és mindhárom esetben a gyermek neveléséről gyám útján nem lehet gondoskodni. Továbbá ha a szülő gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és természetes személyazonosító adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el leendő örökbefogadó szülőnél. A tartós nevelésbe vétellel egyidejűleg a gyámhatóság a gyermeket nevelőszülőnél vagy ha ez nem lehetséges gyermekotthonban, illetőleg az szociális törvény hatálya alá tartozó fogyatékosok és pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel részére. A gyámhatóság gyermek átmeneti nevelésbe vételéről is soron kívül határoz és a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható, úgy mint 119
Gyvt. 77-79.§
70
átmeneti nevelésbe vétel során..Tartós nevelésbe vétel esetén a gyámhatóság gondoskodik a gyermek megfelelő helyre szállításáról. Tartós nevelésbe vétel esetén is az egyéni elhelyezési terv alapján történik az otthont nyújtó ellátás, amelynek célja felkészíteni a gyermeket az örökbefogadásra, illetve az önálló életre. A tartós nevelésbe vételt évente felülvizsgálja a gyámhatóság- a három éven aluli gyermek esetében félévente- a gyám (hivatásos gyám), a nevelőszülő vagy intézmény, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálat tájékoztatása, illetve javaslata alapján annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek mihamarabbi örökbefogadását, vagy ha ez nem lehetséges, tartós családot pótló - nevelőszülői, gyermekotthoni - környezetbe kerülését. A tartós nevelésbe vétel megszűnik ha a bíróság a szülői felügyeletet visszaállította, a gyermek a bíróság gyermekelhelyezési döntését követően más személy gyámsága alá került, a gyermeket örökbe fogadták, vagy a gyermek nagykorúvá vált. 3.6. Nevelési felügyelet A Gyvt. szerint az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti felügyeletével hárítható el, a speciális gyermekotthon vezetője a gyermeket személyes szabadságában korlátozhatja. A korlátozás keretében a gyermek a speciális gyermekotthon területét nem hagyhatja el, illetve köteles a gyermekotthon vezetője által kijelölt helyiségekben tartózkodni. A korlátozás elrendeléséről a speciális gyermekotthon vezetője haladéktalanul, de legkésőbb harminchat órán belül értesíti a gyermekjogi képviselőt, a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottságot, valamint a gyámhatóságot. Ha előreláthatólag a személyes szabadság korlátozása negyvennyolc órát meghaladóan szükséges, akkor a speciális gyermekotthon vezetője kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek nevelési felügyeletének elrendelését. A gyámhatóság - hivatalból vagy kérelemre- a speciális gyermekotthonban elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, vagy nevelési eljárással érintett speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletét rendeli el, ha a gyermek 71
egészségi vagy pszichés állapotának zavara következtében olyan magatartást tanúsít, amely - saját vagy mások életére, testi épségére - jelentős veszélyt jelenthet, illetve közvetlen és súlyos veszélyt jelent, feltéve, hogy ez csak zárt körülmények között biztosított teljes körű ellátással, kivizsgálással és terápiával hárítható el. A nevelési felügyelet időtartama nem haladhatja meg a két hónapot. A gyámhatóság a nevelési felügyelet céljának elősegítése érdekében elrendelheti, hogy az érintett gyermek a speciális gyermekotthon meghatározott helyiségeiben tartózkodjék, meghatározott ideig hozzátartozóival a kapcsolattartását korlátozott
csak
módon
gyakorolja,
a
gyám
egyetértésével
meghatározott
gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát. A gyámhatóság a határozat hozatal előtt meghallgatja a gyermeket, törvényes képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a gyámi tanácsadót, a speciális gyermekotthon vezetőjét, valamint kikéri a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét. A meghallgatás a gyámhatósági helységén kívül is meg lehet tartani. A határozatot nyolc napon belül kell meghozni a nevelési felügyeletről, amely ellen fellebbezésnek helye nincs. A gyámhatóság szükség szerint de legalább havonta felülvizsgálja. A gyámhatóság nevelési felügyeletet elrendelő vagy azt felülvizsgáló határozatát felülvizsgálat végett a bíróságnak megküldi. A bíróság nemperes eljárásban, a határozat megküldésétől számított tizenöt napon belül határoz a nevelési felügyelet fenntartásáról vagy megszüntetéséről. A bírósági eljárás során a gyermek megfelelő képviseletét kell biztosítani. A bírósági érdemi határozat ellen sincs fellebbezésnek helye. A nevelési felügyelet megszűnik a bíróság erre irányuló döntése alapján, a meghatározott idő elteltével, továbbá hivatalból vagy - a gyermek, a gyermekjogi képviselő, a gyermekotthon vezetője általi - kérelemre. A megszüntetésre irányuló eljárás során a minden esetben ki kell kérni a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményét.120 A gyermekek közül egyre többen kerülnek ideiglenes hatályú elhelyezésre, vagy átmeneti nevelésbe, a tartós nevelésbe vett kiskorúak száma viszont csökkenő tendenciát mutat az elmúlt években. A 2011. december 31-én nyilvántartott ellátottak 86 százaléka átmeneti nevelt, 7,5 százalékuk tartós nevelt és 7 százalékuk ideiglenes
120
Gyvt. 81/A-81/D. §.
72
hatállyal elhelyezett volt. A nevelésbe vételkor a gyámhatóság állapítja meg a legfőbb okot, a leggyakoribb eset hogy a bíróság kimondta a szülői felügyelet megvonását. Ennek a leggyakoribb oka, hogy a vér szerinti szülő nem tartott kapcsolatot a gyermekével. Az átmeneti nevelt státusú gyermekek 70 százalékát szülői elhanyagolás miatt kellett kiemelni a családjukból. Az átmeneti nevelésbe részesülők közül minden ötödiket magatartási vagy beilleszkedési problémák miatt választják el szüleiktől, még ha ideiglenesen is.121 3.7. Utógondozás Az utógondozást az átmeneti, vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt kérheti a gyámhatóságtól. illetve gyermek részére legalább egy év időtartamra rendeli el a gyámhatóság. Az utógondozás célja, hogy segítse, a gyermek, fiatal felnőtt családi környezetébe való visszailleszkedését, illetve az önálló életének megkezdését. A gyermek utógondozását a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat, a fiatal felnőtt utógondozását a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető területi gyermekvédelmi szakszolgálat látja el. Az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor ismételten elrendeli az utógondozást, ebben az esetben az időtartama az otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig meghosszabbítja. 3.8. Utógondozói ellátás A fiatal felnőtt kérelmére a gyámhatóság a utógondozói ellátást rendeli el ha gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szűnt meg és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja,vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az első esetben a fiatal felnőtt a huszonegyedik életévének, tanulmányit végző fiatal a a huszonnegyedik életévének betöltéséig kérheti.
121
Állami gondoskodástól a mai gyermekvédelemig, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. május 3-4.o. Letöltve: 2013. március 20. www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/allamigondoskodas.pdf
73
A Gyvt. meghatározza mikor nem biztosított a létfenntartás, akkor amikor a havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, vagy
a
nagykorúvá
válásának
időpontjában
a
rendelkezésére
bocsátott
készpénzvagyonának értéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét nem
haladja
meg,
feltéve,
ha
lakhatása
saját
vagy közeli
hozzátartozója
lakókörnyezetében nem megoldható. Az otthonteremtési támogatásban részesült fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhatóság akkor rendeli el, ha a fiatal felnőtt létfenntartását vagy lakhatását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került. Az utógondozói ellátásban részesülő, tanintézményben nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató munkaképes fiatal felnőtt köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni. Amennyiben a fiatal felnőtt nem veszi igénybe az ellátást és annak okáról nem értesíti az
ellátást nyújtót, akkor az utógondozói ellátást nyújtó az utógondozói ellátásról
szóló gyámhatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül megkeresi a gyámhatóságot, és kezdeményezi az ellátás megszüntetését. Megszűnik az utógondozói ellátás a fiatal felnőttnek, az ellátás megszüntetésére vonatkozó bejelentését követő idő elteltével, létfenntartási ok miatti ellátás estén a fiatal felnőtt huszonegyedik életévének betöltésével, tanulmányokat nappali tagozaton folytató fiatal felnőtt esetében fiatal felnőtt huszonnegyedik évének betöltésével, illetve a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt esetén a tanulmányok befejezésével, de legkésőbb huszonötödik életévének betöltésével. A szociális intézménybe való felvételére váró fiatal esetén az ellátás huszonnegyedik életévének betöltésével szűnik meg. A gyámhatóság az utógondozói ellátást megszünteti, ha a fiatal felnőtt ellátásának feltételei már nem állnak fenn, ellátását szociális bentlakásos intézmény biztosítja, a nevelőszülőjével vagy más utógondozói ellátást nyújtóval szemben elfogadhatatlan, az együttélés szabályait súlyosan sértő magatartást tanúsít. Továbbá ha a házirendet többször súlyosan megsérti és az ellátás megszüntetésével az intézmény érdekképviseleti fóruma is egyetért.122
122
Gyvt. 93.§.
74
4. A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás főbb szabályai A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás részletes szabályozását a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rend. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, valamint a 331/2006. ( XII. 23. ) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről című jogszabály szabályozza, valamint a Gyvt. XX. fejezete foglalkozik vele. Nekem nem célom teljes mértékben bemutatni ezen eljárásokat, csupán néhány dolgot említenék meg. A gyámhatósági eljárást, mint hatósági eljárást a Ket. szabályai szerint kell lefolytatni, azonban vannak eltérések ahhoz képest. A gyámhatósági eljárásra általában az a gyámhatóság illetékes amelynek területén gyermek törvényes képviselőjének a lakóhelye van. Amennyiben a szülői felügyeleti jogot együttesen gyakorló szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területén található, akkor az a gyámhatóság jár el, ahol a gyermek lakóhelye van. Ha ez egyik szülő lakóhelyével sem egyezik meg, akkor az a gyámhatóság illetékes eljárni amelynek területén az anya lakóhelye van. A gyámhatóság eljárást indíthat hivatalból is amennyiben azt az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek kéri, amennyiben ez a gyermek érdekében áll. Továbbá akkor is indíthat ha azt a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálat, valamint a jelzőrendszer tagja kezdeményezik. 123 A gyámügyi és gyermekvédelmi eljárásban hozott döntés általában nem nyilvános.124 A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban ügyfélnek minősül amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz: a gyermekjóléti szolgálat vezetője, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat vezetője, a gyermekotthon vezetője, a gyámként kirendelt nevelőszülő; és az általa kezdeményezett eljárásokban a gyermekjogi képviselő.125
123
149/1997. (IX. 10.) Korm. rend. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 8.§. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700149.KOR&celpara=#xcelparam Letöltve:. 2013. április.1. 124 Gyvt. 127. §. (4) bek. 125 149/1997. (IX. 10.) Korm. rend. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, 7/A http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700149.KOR&celpara=#xcelparam Letöltve:. 2013. április.1.
75
Meghallgatás esetén gyámügyi eljárásban meg kell hallgatni a szülőt és más törvényes képviselőt, a gondozót, a korlátozottan cselekvőképes személyt és az ítélőképessége birtokában levő cselekvőképtelen gyermeket, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, mellőzni akkor lehet ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.126 Gyámügyi eljárásban személyes megjelenést, illetve jognyilatkozat megtételét írhatja
elő a törvény bizonyos esetekben ezek a következők: kapcsolattartással, a
kiskorú házasságkötésének engedélyezésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a szülői ház elhagyásával, a családbafogadással és a gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos ügyekben. amennyiben tárgyalást is tart gyámhatóság azon személyesen kell megjelenni127 Gyámhatósági ügyekbe az eljáró szerv vagyoni és jövedelmi helyzetet is vizsgálhatja, ilyenkor
az ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőt
kötelezheti arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja.128 Az gyámhatóság a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális, lakásvagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti, illetve más személyt is felkérhet ennek elkészítésére. Első sorban a gyermekjóléti szolgálatot és a települési önkormányzat jegyzőjét.129 Gyermekjóléti szolgálatot az örökbefogadhatónak nyilvánításra irányuló eljárás esetén, örökbefogadás előtti eljárás és örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás esetén a gyermekvédelmi szakszolgálatot kérheti fel a gyámhatóság a környezettanulmány elkészítésére. Ezen környezettanulmány során felvett jegyzőkönyvvel kapcsoltban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályiról szóló törvényben foglaltakhoz képest többlet tartalmat határoz meg. Ezek a következők: gyermek lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, gondozásának, nevelésének szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a közoktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,ügyének 126
Gyvt. 128.§. (1). bek. Gyvt. 128.§. (3). bek. 128 Gyvt. 129.§. (2). bek. 129 Gyvt. 130 §. (1). bek. 127
76
szempontjából lényeges megállapításokat, a család körülményeinek értékelését. A gondnoksággal érintett személy életvitele, gondozása szempontjából jelentőséggel bíró, a jegyzőkönyv felvételénél jelenlévő személyek elérhetőségére vonatkozó adatokat, háziorvosának, pszichiáter szakorvosának elérhetőségére vonatkozó adatokat, által igénybe vett szociális intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatokat,anyagi és szociális körülményeit,ügyének szempontjából lényeges megállapításokat.130 A gyámhatósági eljárás költségeit az eljáró szerv viseli. A gyermekvédelmi gondoskodással kapcsolatos hatósági ügyekben az eljárás költségeit minden esetben az eljáró szerv viseli. azonban vannak olyan ügyek is ahol az ügyfél viseli az eljárás költségeit, úgy mint örökbefogadási ügyekben, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát meghaladó értékhatárú, kérelemre induló vagyoni ügyekben, a kapcsolattartási ügyekben. Ha az eljárást azért kellett megindítani, mert jogsértés történt, akkor az viseli, akinek a jogsértés felróható.
131
Az itt megemlített
eljárási szabályok csak csekély része a teljes joganyagnak, de azért fontos volt róla szólni, mivel a gyermekvédelmi rendszer szerves részét képezik a gyermekvédelmi gondoskodás, ahol tulajdonképpen hatósági azaz gyámhatósági eljárás történik. IX. A gyermekvédelem intézményrendszer A gyermekvédelem rendszere több alrendszerből tevődik össze. A Gyvt. hatékonyan szétválasztja a szolgáltatási feladatokat a hatóságitól. A szolgáltatások köre alapellátásra és szakellátásra tagolódik. A gyermekjóléti alapellátásokon keresztül biztosít olyan ellátásokat amik a gyermek családjában nevelkedést segítik, megelőzik a veszélyeztetettség
kialakulást,
illetve
megszünteti
azt.
A
gyermekvédelmi
szakellátásokon keresztül próbálja biztosítani családjából kiemelt gyermek részére a családpótló, családi modellhez hasonló ellátást. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, melyben részt vesznek civil szervezetek, egyházi szervezetek, egyéni vállalkozók is. A települési önkormányzat feladata a gyermekek védelme helyi ellátó rendszerének kiépítése és működtetése, a területén lakó gyermekek ellátásának megszervezése. Ennek keretében biztosítja a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, 130
149/1997. (IX. 10.) Korm. rend. a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról, 9.§. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700149.KOR&celpara=#xcelparam Letöltve:. 2013. április.1. 131 Gyvt. 133/A.§. (1)-(3). bek.
77
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, óvodáztatási támogatást. Lakosság számtól függetlenül a gyermekjóléti szolgáltatást, gyermekek napközbeni ellátását (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) gyermekek átmeneti gondozása (átmeneti otthonok, helyettes szülő). Továbbá lakosság szám függvényében biztosítja ahol: - tízezernél több állandó lakos él, bölcsődét, - húszezernél több állandó lakos él gyermekek átmeneti otthonát, - harmincezernél több állandó lakos él családok átmeneti otthonát, - negyvenezernél több állandó lakos él gyermekjóléti központot A Gyvt. lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy bizonyos feladatokat gyermekjóléti alapellátásokat, különösen a bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona és a gyermekjóléti központ működtetését - társulás útján is biztosíthatják. Az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv az e törvényben foglaltak szerint biztosítja az otthont nyújtó ellátást, az utógondozói ellátást és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást.132 A hatósági feladatokat a gyámhatóság biztosítja. Gyámhatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának szakigazgatási szerve, valamint a települési önkormányzat jegyzője. A települési önkormányzat jegyzőjének feladata: - fokú gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás - gyámhatósági ügyekben környezettanulmány - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítása - kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása -
egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok.133
132
Gyvt. 94-95.§. 331/2006. Korm. rend. 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatés hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 3.§. 133
78
A járási gyámhatóság feladata A járási gyámhatóság első fokú gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási szerv. Feladatai körébe tartozik: - az ideiglenes hatályú elhelyezéssel kapcsolatos feladatok - védelembevétel megállapítása, megszüntetése - átmeneti és tartós nevelésbe vétellel kapcsolatos feladatok:
átmeneti nevelés
gyám kirendelés, figyelemmel kíséri a kapcsolattartást; átmeneti, tartós nevelés megszüntetése, nevelésbe vett gyermek lakóhely megállapítása, nevelésbe vett speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletének megállapítása, - utógondozás, utógondozói ellátás elrendelése. - szülői felügyeleti jog feléledésének megállapítása - gondozási díj fizetési kötelezettség - gondozási díj behajtása - családi pótlék természetbeli formában való nyújtásáról való rendelkezés, ezzel kapcsolatban eseti gondnok kirendelése, valamint felülvizsgálat keretében az eseti gondnok
elszámolásának elfogadása, valamint a folyósító szervnél a támogatás
felfüggesztése ( családi pótlék, iskoláztatási támogatás) - otthonteremtési támogatás megállapítása - gyermektartásdíj megelőlegezése - családi jogállás rendezése ügyében: a./ apai elismerő nyilatkozat felvétele b./ gyermek családi és utónév megállapítása c./ családi jogállás megállapítása, eseti gondnok rendelése d./ képzelt szülő apa adatainak megállapítása - örökbefogadással kapcsolatos feladatok: szülői nyilatkozat felvétele az ismeretlen személy általi örökbefogadáshoz, valamint dönt az örökbefogadó alkalmasságáról, és nyilvántartásba veszi. - perindítási jogköre is van, illetve kezdeményezheti azt: a gyermek elhelyezése, kiadása, a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítésére, szülői felügyelet megszüntetés, visszaállítás ügyében, valamint gondnokság alá helyezés ügyekben. - feljelentést tehet a gyermek veszélyeztetése, vagy tartása elmulasztása esetén, illetve a gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén.
79
- Szülői felügyeleti joggal és gyermektartásdíjjal kapcsolatos feladatok például: szülői ház elhagyásának engedélyezése, családbafogadás engedélyezése, 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezése, - gyámsággal, gondnoksággal kapcsolatos feladatok: ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel; gyermek részére gyámot, családbafogadó gyámot, hivatásos gyámot rendel, valamint a gyámot, gondnokot felfüggeszti, elmozdítja, felmenti - vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátása Megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal feladata A megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a Szentendrei Járási Gyámhivatal a fenti feladatokon túl az örökbefogadással kapcsolatba dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról, felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát,
amelyben
hozzájárul
gyermeke
ismeretlen
személy
általi
örökbefogadásához, dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról, pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt, kérelemre felvilágosítást adhat a vér szerinti szülő adatairól.134 Szociális és gyámhivatal feladat és hatásköre: - ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a járási gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését - I. fokú hatóságként gyermekvédelmi intézmények működésének engedélyezése és tevékenységük ellenőrzése. - Ellenőrzés keretében . 4 évente a gyámhatóságok hatósági ügyeit, valamint gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatók tevékenységét ellenőrzi - gyermekvédelmi bíráság kiszabása - ágazati képzések, továbbképzések, szervezésében közreműködik - szakmai koordinációs értekezletek tartása. - bűnmegelőzési feladatok 134
331/2006. Korm. rend. 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 4-12.§.
80
- környezettanulmányok készítése135 A gyámhatósági hatáskörök 2013. január 1-jével változtak, ugyanis létrejöttek a járási hivatalok, ahova beintegrálódott a „régi Gyvt. szerinti” városi gyámhivatal, és a jegyző gyámhatóságtól bizonyos feladatok ellátása is átkerült, főleg a gyermekvédelmi gondoskodásba tartózó hatósági eljárások, de más feladat is. Gyermek és az ifjúságvédelemért felelős miniszter A gyermek és az ifjúságvédelemért felelős miniszter jelenleg a Emberi Erőforrás Minisztériumának minisztere. Aki ellátja a gyermekek védelmét biztosító feladatok ágazati irányítását. Ebben a jogkörében meghatározza a gyermekek védelmét biztosító feladatok szakmai, képesítési követelményeit, a feladatok törvényességi és szakmai ellenőrzési rendjét. Létrehozza és fenntartja az országos szakmai intézeteket, kollégiumot. Ellátja a gyámhatóságok szakmai felügyeletével és irányításával kapcsolatos feladatokat, biztosítja a gyermekek védelmét szolgáló tudományos kutatások és nemzetközi kapcsolatok fejlesztési feltételeit. Kezdeményezi a külföldön ellátatlanul maradt magyar állampolgárságú gyermekekről való gondoskodás iránti intézkedések megtételét, Összehangolja és szervezi a gyermekek védelmét biztosító rendszer irányításához és egységes működéséhez szükséges nyilvántartási és információs rendszert, gondoskodik az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság működéséről. Gondoskodik az országos örökbefogadási nyilvántartás működtetéséről. A miniszter gondoskodik a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt vagy oda előzetes letartóztatásba helyezett fiatalkorú bűnelkövetők nevelésének feltételeiről, ennek érdekében javítóintézeteket tart fenn és ellátja a felügyeletükkel kapcsolatos feladatokat.136 Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság A kormány 2012-ben a 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról című rendeletével hozta létre a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságot. A kormány rendelet tartalmazza azon minisztériumi intézmények névsorát amelyekkel kapcsolatban a Főigazgatóság ellátja a fenntartása és működtetési feladatát. Valamint feladata az állam által átvett intézmények fenntartása és működtetése. Ezen intézmények átvételéről a 2011. évi CLIV. törvény a megyei 135
331/2006. Korm. rend. 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 13-17.§ 136 Gyvt. 101.§.
81
önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről című törvény rendelkezik részletesen, illetve ebben található az átvett intézmények névsora is. Valamint ellátja az országos szociális, illetve gyermekjóléti, gyermekvédelmi módszertani feladatokat
82
X. Összegzés Az 1997-ben megalkotott gyermekvédelmi törvény az első olyan átfogó jogszabály, amely közel egy évszázad után (újra) egységes szemléletű, minden területre kiterjedő, a gyermekvédelem addigi gyakorlatához képest teljes körű reformot jelentő szabályozás. Az elmúlt 16 év alatt, mióta a gyermekvédelmi törvény létezik, teljesen kialakult a gyermekvédelmi rendszerünk. Létrejöttek azok az intézmények melyeket a Gyvt. nevesít. Maga Gyvt. számtalan módosításon esett át, de a törvény alapvető célját és rendeltetését nem veszítette el. Vagyis gyermekjóléti alapellátás keretében önkéntesen igénybe vehető szolgáltatások előzék meg a hatósági eljárásokat. Alapellátás keretében kapjon segítséget a család a gyermek családjában való neveléséhez, hogy ne alakuljon ki veszélyeztetettség, ha pedig kialakult akkor próbálják azt megoldani, megszüntetni. Amennyiben nem lehet és hatósági intézkedésre kerül sor, úgy a gyermek családpótló védelmet, ellátást kapjon. Az utolsó jelentősebb módosítás 2013. január 1-jétől hatályos, ez a gyámhatóság hatáskörét érinti. Ezen belül a település jegyzője által korábban ellátott feladatok egy részét a járási gyámhivatal hatáskörébe került át. Így például az apai elismerő nyilatkozat felvétele, a védelembe vételi eljárás, ideiglenes hatályú elhelyezési eljárás. Az hogy így mennyire lesz hatékonyabb, jobb a feladat ellátása, majd csak idővel derül ki. A törvényben jól érvényesül a fokozatosság elve is, ez látható a Gyvt. felépítésén is. A Gyvt.-be teljes mértékben megtalálhatóak a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény alapelvei. Annak megfelelően fontos szerepet kap a gyermeki jogok védelme, amit a törvény nevesít is. A gyerekvédelem olyan feladata az államnak, amit mindig szem előtt kell tartani. Fontos, hogy mindig igazodjon a társadalomba jelentkező problémákhoz, annak megfelelően legyenek új rendelkezések benne.
83
Irodalomjegyzék Állami gondoskodástól a mai gyermekvédelemig, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. május Letöltve: 2013. március 20. www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/allamigondoskodas.pdf Barzó Tímea: A gyermek alapvetö jogainak védelme a magyar jogban, Családi Jog (2005) No.3 Benkő Krisztina: Gyermekjogok a nemzetközi jogban, Ifjúság és társadalom 2009/tél sz. Biztos Kezdet Füzetek 2 .Útmutató helyi programok fejlesztéséhez Letöltve: 2013. március 20. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16364 Bíró Endre: A gyermeki jogok érvényesítésének lehetıségei, Család Gyermek Ifjúság (2002) No.1 Bokorné Szegı Hanna: A gyermekek védelme a nemzetközi jogban, Acta Humana (1992) No.9 Csatlós Sándor: Gondolatok a gyermekvédelemről, Család Gyermek Ifjúság (1996) No.5 Dr. Csiky Ottó: Magyar családjog, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2003. Domszky András: Gyermek- és Ifjúságvédelem BKAE Államigazgatási Kar Budapest, 1990 ENSZ nyilatkozat a gyermekek jogairól Letöltve: 2013. március 11. http://unicef.hu/ismerje-meg/mire-forditjuk-azadomanyokat/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmeny Ficzere Lajos – Forgács Imre: Magyar közigazgatási jog. Különös rész európai uniós kitekintéssel, Osiris kiadó Budapest 2001 Dr. Filó Erika – Katonáné Pehr Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVGORAC Lap és Könyvkiadó, Budapest 2006 Dr. Filó Erika: Gyermeki jogok, gyermekvédelem, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2009.
84
Gáspár Károly: Gyermekvédelmi és gyámügyi kézikönyv, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti KiadóKft., Budapest 2003 Gergely Ferenc: A magyar gyermekvédelem története (1867-1991), Püski, Budapest 1997 Gyermekként kezelni a gyermekeket - Ombudsman a kísérő nélküli kiskorú külföldiek ellátásáról. http://www.jogiforum.hu/hirek/22574 Letöltve: 2013. március 20. Gyermekvédelmi jelzőrendszer, 2010 Statisztikai tükör, V. évfolyam, 42. szám 2011. június 22.
letöltve: 2013. március 20.
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/gyermekvedelem10.pdf Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem AK. Bp. 1983. Hazai Vera – Herczog Mária (szerk.):A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata, Pont Kiadó, Budapest 1994 Herczog Mária: A gyermekvédelem dilemmái, Pont Kiadó, Budapest 1997 Herczog Mária: Gyermekvédelmi kézikönyv, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2005 A 20. éves Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény Letöltve: 2013. március 11. www. ncsszi.hu/download.php?file_id=1112 Dr. Kalas Tibor: Közigazgatás elmélet, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2008. Kırös András (szerk.): A családjog kézikönyve II. kötet, 3. átdolgozott kiadás, HVG -ORAC Budapest 2000 Kisgyermekek napközbeni ellátása, Központi Statisztikai Hivatal, 2012. november Letöltve: 2013.március 20. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kisgyermnapkozbeni.pdf Módosul a szociális és a gyermekvédelmi törvény, http://siti.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=5521&Itemid=53 letöltve. 2013.március 28.
Az OSAP adatok elemzése a gyermekvédelmi rendszerben élőkről www.ncsszi.hu/download.php?file_id=956
Pukánszky Béla: A gyermekkor története, Műszaki Könyvkiadó Budapest, 2001 Purda Zsuzsanna, A kétéves gyermekvédelmi törvény tapasztalatai, Comitatus (1999) No.12 85
Rózsás Eszter, A gyermeki jogok rendszere, Jura (2005) No.2 Rózsás Eszter, A gyermekvédelem rendszere, Jura (2004) No.2 Somfai Balázs: Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga, HVG-ORAC Lap és Könyvkiadó Kft.
Budapest
Szöllősi Gábor, A gyermekvédelem új rendszerének bemutatása. Háló (1997) No.6 Szöllősi Gábor, A gyermekvédelmi probléma mint társadalmi konstrukció, Esély (2003) No.2 Tarr György, Gyermekjog, Szent István Társulat Kiadó, Budapest 2001 Tausz Katalin, A gyermekek és családok szociális jogai, Család Gyermek Ifjúság (2002) No.11995) No.8 Veczkó József: Gyermek- és Ifjúságvédelem: Család-és gyermekérdek, APC Stúdió 2002. Veczkó József:A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai. Tk. Bp. 1990. Veresné Dr. Jakab Zsuzsanna: Gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás In: Közigazgatási jog 3. Különös Rész Magyar Közigazgatási jog (szerk.: Nyitrai Péter) Z-Press Kiadó, Miskolc 2008. Vilusz Antónia, A gyermekvédelemben alkalmazható nemzetközi vonatkozású jogszabályok,egyéb normák és irányadó dokumentumok, Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete, Budapest 1995 Volentics Anna: Gyermekvédelem és reszocializáció. NT. Bp.1999. Wiesner Erzsébet: Szupervízió a gyermekvédelemben, Család Gyermek Ifjúság (1996) No.4 Zámbó Géza: A gyermekvédelmi gyámsághoz vezetı új szakellátási formák és azok bírálata, Kontroll (2004) No.1 Zongor Klára – Purda Zsuszsanna, Gyermekjogi abc, Agenda Natura Bt., Veszprém 2007.
86
Linkek:
http://www.uisz.hu/archivum/uisz_25_benko.pdf Letöltve. 2013. március 12. http://www.szgyf.gov.hu/foigazgatosagrol/alaptevekenyseg-feladat-es-hataskor Letöltve: 2013. március. 20. http://hvg.hu/itthon/20121213_Megjelent_a_rendelet_a_szocialis_intezmen Letöltve: 2013. március 22.
http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruletikozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/kialakultak-ajarasi-hivatalok-feladatkorei Letöltve: 2013. március 11. http://gyerekjog.kormany.hu/mi-az-a-gyermekjog Letöltve: 2013. március 11 http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/04.01.html
Letöltve: 2013. március 11
87
Jogszabálygyűjtemény Magyarország Alaptörvénye 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről 2005. évi LXXX. törvény a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló, Hágában, 1993. május 29. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 2005. évi CXL. törvény A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, Hágában, 1996. október 19-én kelt Egyezmény kihirdetéséről 2009. évi CLXI tv. a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv 2009. év CLX tv. a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról szóló egyezményhez fűzött jegyzőkönyv 1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység
engedélyezéséről,
gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről 88
valamint
a
gyermekjóléti
és
223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 149/1997.
(IX. 10.)
Korm.
a
rendelet
gyámhatóságokról, valamint
a
gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról 127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet Az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 316/2012.
(XI.
13.)
Korm.
rendelet
a
Szociális
és
Gyermekvédelmi
Főigazgatóságról Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának iránymutatása a gyermekbarát igazságszolgáltatásról 43/2012. (XII. 20.) AB határozat
Közzétéve a Magyar Közlöny 2012. évi 175.
számában Határozat kelte: 2012.12.17
Az ügy tárgya: a családok védelméről
szóló 2011. évi CCXI. törvény 7. és 8. §-ai tárgyában előterjesztett utólagos normakontroll 1999. évi C. törvény az Európai Szociális Karta kihirdetéséről
89
