S Z A K D O L G O Z A T. A közlekedési bűncselekmények szabályozása különös tekintettel a közúti balesetek okozására

Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék

SZAKDOLGOZAT

A közlekedési bűncselekmények szabályozása – különös tekintettel a közúti balesetek okozására

Készítette:

Konzulens: Dr. Jacsó Judit Egyetemi docens

Paszternák Dániel

Büntetőjogi és Kriminológiai

Igazságügyi igazgatási alapszak

Intézeti Tanszék

levelező tagozat

Miskolc, 2014.

2

University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology

DISSERTATION

Regulation of traffic crimes – especially for causing road accidents

Consultant:

Written by:

Dr. Judit Jacsó associate professor Department of Criminal Law and Criminology

Dániel Paszternák Justice Administration BSc correspondence courses

Miskolc, 2014.

3

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés ...................................................................................................................... 6 2. A magyar büntetőjog története a Csemegi Kódextől napjainkig ........................... 7 2.1. A közlekedési büntetőjog, mint önálló büntetőjogi kategória ............................ 9 2.2. A büntető törvénykönyv szerkezete.................................................................... 9 3. A közlekedési bűncselekmények hatályos szabályozásának általános jellemzői 10 3.1. A közlekedési büntetőjog forrásai .................................................................... 10 4. Büntetőjogi tényállási elemek .................................................................................. 11 4.1. A bűncselekmény jogi tárgya ........................................................................... 12 4.1.1.A közlekedési bűncselekmények jogi tárgya ............................................. 12 4.2. Az objektív tényállási elemek, azaz a bűncselekmény tárgyi oldala ................ 12 4.2.1. Elkövetési magatartás ............................................................................... 13 4.2.2. Elkövetési tárgy......................................................................................... 13 4.2.3. Az eredmény ............................................................................................. 14 4.2.4. Az okozati összefüggés ............................................................................. 14 4.2.5. Az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek ............................. 14 4.2.6. A közlekedési bűncselekmények objektív tényállási elemeiről ................ 14 4.2.5. Veszélyhelyzet, mint eredmény ................................................................ 17 4.3. A bűncselekmény alanya .................................................................................. 19 4.3.1. A közlekedési bűncselekmények alanya ................................................... 19 4.4. Az okozati összefüggés..................................................................................... 20 4.5. A szubjektív tényállási elemek ......................................................................... 21 4.5.1. Szándékosság ............................................................................................ 21 4.5.2. Gondatlanság ............................................................................................. 22 4.5.3. Vegyes bűnösség ....................................................................................... 23 4.6. A bűncselekmények stádiumai ......................................................................... 24 4.6.1. A közlekedési bűncselekmények stádiumai .............................................. 24 5. A Btk. Különös részében foglalt közlekedési bűncselekmények........................... 25 5.1. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény ............................................... 26 5.2. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése ............................................ 26 5.3. Közúti veszélyeztetés........................................................................................ 27

4

5.4. Közúti baleset okozása ..................................................................................... 27 5.5. Járművezetés ittas állapotban ........................................................................... 27 5.6. Járművezetés bódult állapotban ........................................................................ 28 5.7. Járművezetés tiltott átengedése......................................................................... 28 5.8. Cserbenhagyás .................................................................................................. 28 6. A közúti baleset okozásának büntetőjogi felelősségeiről ....................................... 28 7. A közúti baleset okozásának elemzése ................................................................... 29 7.1. A bűncselekmény jogi tárgya ........................................................................... 30 7.2. Az elkövetési magatartás .................................................................................. 30 7.3. A bűncselekmény elkövetője ............................................................................ 31 7.4. A bűncselekmény passzív alanya ..................................................................... 31 7.5. A bűncselekmény eredménye ........................................................................... 32 7.6. Az elkövető bűnössége ..................................................................................... 33 7.7. Minősített esetek ............................................................................................... 34 7.8. Bűncselekmények találkozása .......................................................................... 34 8. Közlekedési balesethez vezető okok ........................................................................ 35 8.1. Sebesség helytelen megválasztása .................................................................... 36 8.2. Az elsőbbségi jog meg nem adása .................................................................... 37 8.3. Gyalogos-átkelőhelyen, illetőleg vasúti átjáróban bekövetkezett balesetek..... 38 8.4. Az előzés szabályainak megszegése ................................................................. 39 8.5. Alkalmatlan egészségügyi állapot .................................................................... 40 8.6. Pszichológia és jog megfeleltetése ................................................................... 40 8.7. „Diszkó-balesetek” ........................................................................................... 42 9. A közlekedési bűncselekmények nyomozása .......................................................... 42 9.1. A közlekedési balesetek bekövetkezését, esetleges bejelentését követő intézkedések, eljárás a helyszínen ........................................................................... 43 9.2. A helyszíni szemléről általában ........................................................................ 44 9.3. Közlekedési bűncselekmények nyomozására vonatkozó különös szabályok .. 46 9.4. Közlekedési bűncselekmények esetén a legfontosabb szakértői vizsgálatok ... 46 10. Büntetéskiszabási tényezők .................................................................................... 47 10.1. Az ítélkezésben értékelhető tényezőkről ........................................................ 48 10.2. A büntetést befolyásoló alanyi és tárgyi tényezők ......................................... 49

5

10.2.1. A büntetést befolyásoló alanyi tényezők a közlekedési bűncselekményekre vonatkozóan ....................................................................... 49 10.2.2. A büntetést befolyásoló tárgyi körülmények a közlekedési bűncselekményekre vonatkozóan ....................................................................... 50 10.3. Bírói gyakorlat ................................................................................................ 51 11. A büntetőjogi mediációról ...................................................................................... 51 11.1. Mikor kerülhet sor és mikor nem kerülhet sor mediációs eljárásra ................ 52 11.2. A mediációs eljárás eredménye ...................................................................... 53 12. A közúti közlekedési balesetek megelőzése ........................................................... 54 12.1. Balesetelhárítási kötelezettség ........................................................................ 54 12.2. A közlekedésbiztonság résztvevői és szerepük .............................................. 54 12.3. Közlekedésbiztonsági intézkedések................................................................ 55 12.3.1. Közlekedésbiztonságot javító fejlesztés.................................................. 55 12.3.2. A közlekedési ismeretek egész életen át történő tanítása-tanulása ......... 56 12.3.3. A rendőri forgalomellenőrzés ................................................................. 56 12.3.4. Pontrendszer ............................................................................................ 57 12.3.5. Utánképzés .............................................................................................. 58 12.3.6. Közlekedésbiztonsági Akcióprogram ..................................................... 58 13. Közlekedési szabályok megszegése külföldön ...................................................... 59 13.1. A közlekedési szabályok európai modellje..................................................... 59 14. Közlekedési bűnözési statisztika ............................................................................ 60 15. Összegzés.................................................................................................................. 62 BIBLIOGRÁFIA .......................................................................................................... 64

6

1. Bevezetés A modern élet egyik különösen nagy kockázattal járó, komoly veszélyforrást jelentő területe a közlekedés. Ennek megfelelően ma már természetesnek tartjuk, hogy az államok büntetőjogi eszközökkel is törekednek a kockázatok csökkentésére, a közlekedés biztonságának garantálására és az előzőek révén a közlekedő ember életének, testi épségének védelmére. A motorizáció fejlődésének hatására fokozatosan alakult ki a közlekedési viszonyokra vonatkozó, viszonylagos önállósággal rendelkező büntetőjogi szabályrendszer. Így történt ez hazánkban is.1 Szakdolgozati témaválasztásomat – közlekedési bűncselekmények, közúti balesetek – az indokolja, hogy a levelező szakon folytatott főiskolai tanulmányaim mellett főállásban az Országos Mentőszolgálatnál dolgozom és ebből kifolyólag munkám során sajnálatosan gyakran találkozom a közlekedési bűncselekmények fejezetkörébe tartozó bűncselekményekkel. Ezért aztán minél többet olvastam és tanultam róla, annál érdekesebbnek találtam a témát jogi megközelítésből is, hiszen nem elhanyagolható az a tény, hogy hazánkban minden évben annyian halnak meg közlekedési balesetben, mint amennyien egy átlagos faluban élnek. Így amikor eljött a szakdolgozat témaválasztásának ideje, természetesen ebben a témakörben gondolkodva jutottam arra az elhatározásra, hogy ezt szeretném bővebben elemezni és ismertetni. A szakdolgozatom első nagy fejezetében röviden ismertetem a magyar közlekedési

büntetőjog

történetét,

majd

általánosságban

írok

a

közlekedési

bűncselekményekről, végül a dogmatikai elemzés sorrendjét követve kívánom kifejteni a közúti baleset okozására vonatkozó büntetőjogi tényállást. Említést teszek azon leggyakrabban elkövetett jogi szabályok megsértéséről, melyek során napjainkban statisztikailag a legtöbb közlekedési baleset történik. Mindezek után a rendőrség szemszögéből is ismertetni szeretném a közlekedési balesetek során teendő intézkedéseket, valamint a jelenség természetéből adódó sajátos ítélkezési és büntetéskiszabási tényezőket is igyekszem bemutatni.

1

Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi Magyar Büntetőjog Különös rész –Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 251. oldal

7

A tárgyalt bűncselekmények megelőzését és a balesetek elhárítására vonatkozó kötelezettségeket is át kívánom röviden tekinteni, továbbá említést teszek egyes közlekedésbiztonsági intézkedésekről is, végül a közlekedési szabályok európai modelljéről is írok néhány gondolatot. 2. A magyar büntetőjog története a Csemegi Kódextől napjainkig Magyarországon eddig négy Büntető Törvénykönyvet alkottak. Az első önálló magyar büntető törvénykönyv az 1878. évi V. törvénycikk, az ún. Csemegi Kódex. Ebben még a XXXIX. fejezetben korlátozottan, a vaspályák és hajók tekintetében került szabályozásra közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmény, lévén, hogy nem létezett még a motorizáció, azonban átvéve a német és osztrák büntető törvénykönyvi megoldást az ezen törvényi tényálláshoz kapcsolódó gondatlan emberölés, illetve a gondatlan súlyos testi sértés egyik válfajaként büntetni rendelte a közlekedési gondatlanságot. Az egyes közlekedési ágazatok fejlődésével azonban folyamatosan alakult ki a specifikus szabályozás. A Csemegi Kódexet módosító 1948. évi XLVIII. törvény - harmadik büntetőnovella - volt az első olyan jogszabály, amely kifejezetten a közlekedés veszélyeztetése címén rendelte büntetni a szárazföldi, a vízi és a légi közforgalmú közlekedés biztonságát szándékosan megzavaró és ezzel veszélyt előidéző cselekményeket. Az első magyar büntető törvénykönyv azonban a vasúti és a vízi közlekedéssel kapcsolatosan eredendően is tartalmazott egyfajta veszélyeztetési tényállást, mégpedig a vaspályák, hajók megrongálásával a vasúton, vagy hajón lévő személyek, vagy áruk veszélynek kitételéről, s ennek a cselekménynek a gondatlan alakzata is – vétségként – büntetendő volt. Ezen törvényi tényállások valójában a jelenlegi közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elődjének tekintendők.2 A II. Világháborút követően a büntetőjog teljes anyagát felölelő új Büntető Törvénykönyv megalkotására az 1961. évi V. törvénnyel került sor. Ebben a közlekedési büntetőjog törvényi tényállásainak legfőbb közös sajátossága, hogy alkalmazásának alapját a közlekedési szabályok megszegése képezi két paragrafusban, a közbiztonság és a közrend elleni bűntettek fejezetében.3 Ugyancsak fontos állomást jelentett a közlekedési büntetőjog történetében az 1961. évi V. törvényt módosító és 2 3

Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 14. oldal Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 17. oldal

8

egyben kiegészítő 1971. évi 28. törvényerejű rendelet, mivel a közúti közlekedésben elkövethető deliktumok tényállásait kiemelte a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés keretéből és egységes közlekedési bűncselekményi tényállásokat alkotott, azonban még mindig nem önálló cím alatt, vagy fejezetben, hanem a közbiztonság és a közrend elleni bűncselekmények fejezetén belül.4 Itt fontos megemlíteni azon lényeges jogszabály elfogadását, mely a közúti közlekedés általános és különös szabályairól rendelkezik, azaz a KRESZ-t. (1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet) A közlekedési büntetőjog kiteljesedése az 1978. évi IV. törvény során történt meg, mely már külön fejezetet szentel a közlekedési bűncselekményeknek a XIII. fejezetben hat törvényi tényállással. Ez azonban nem jelentette önálló „közlekedési büntetőjog” kialakítását. Az általános büntetőjogi elvek és szabályok a közlekedési bűncselekményekre is érvényesek, de ez a szerkezeti megoldás kiemelte viszonylagos önállóságukat. Figyelembe vette, hogy a közlekedés valamennyi ága, különösen pedig a közúti közlekedés rohamosan fejlődik, és a társadalom életének egyre fontosabb összetevője. A bűncselekmények tárgya a vasúti, a légi, a vízi és a közúti közlekedés biztonsága, azonban közúti közlekedési bűncselekményként rendeli büntetni a közúti járművezetés szabályainak megszegésével nem közúton sérülés vagy halál okozását is, s jellegüket tekintve ezek a magatartások is közlekedési bűncselekmények.5 A legújabb, a jelenleg hatályos büntetőjogi kódex, a 2012. évi C. törvény, mely az elmúlt harminc évben, a korábbi Btk. hatályba lépése óta átalakult bűnözési formákat is figyelembe veszi. Ezen új Btk. egyes bűncselekmények vonatkozásában súlyosabb büntetéseket alkalmaz a korábbi törvénykönyvnél. 12 évre szállítja le a büntethetőség korhatárát - bár ez a közlekedési bűncselekményeket nem igazán érinti -, azonban mégis fontosnak tartom megemlíteni. A közúti veszélyeztetés tényállását kiegészíti, így lehetőség nyílt arra, hogy a gyakorlatban gyakran megvalósuló közúti veszélyeztetés személyi sérüléssel nem járó alapesete közforgalom elől el nem zárt magánúton (pl. hipermarketek, illetve benzinkutak parkolójában és szervizútján) is elkövethető. A korábbi Btk-val ellentétben a járművezetés bódult állapotban önálló tényállássá vált. A járművezetés ittas állapotban tényállás vonatkozásában a törvény azt bünteti, ha a tettes 4 5

Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 19. oldal A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény indokolása

9

0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetőleg 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál

nagyobb

értéket

eredményező

szeszes

ital

fogyasztásából származó alkohollal a szervezetében vezet.6 2.1. A közlekedési büntetőjog, mint önálló büntetőjogi kategória A közlekedési bűncselekmények fejlődéstörténetében, fogalomrendszerében és dogmatikájában rejlő sajátosságok teszik indokolttá a közlekedési bűncselekmények önálló fejezetben való elhelyezését a bűncselekmények komplex jogtárgya miatt. Minderre hatással volt – többek közt – a szabályok megsértőinek az általános bűnelkövetőktől eltérő társadalmi pozíciója, az, hogy a közlekedési bűncselekmények elkövetője gyakorlatilag mindenki lehet – az is, aki általában normális körülmények között a jogszabályok előírásait betartva, azoknak engedelmeskedve él és dolgozik. Nem hagyhatók figyelmen kívül a szankciók alkalmazásának sajátos céljai: a szabályszegések, s ezzel a balesetek számának csökkentése, a szabályok betartására késztetés elsősorban úgy, hogy az elkövetőt visszatartsa a további szabályszegéstől. A balesetek számának szaporodása, s ezzel együtt a közvélemény nyomása folytán a büntetőjognak is szerepet kellett vállalnia a közlekedésben tanúsított magatartások megítélésében, ez pedig megfelelő büntetőnormák megalkotása nélkül nem volt lehetséges 1789 után, azaz az „Ember és a polgár jogai” deklarációjának közzétételét követően. A törvényesség elve a jogállamiság követelményének, a jogbiztonságnak a megtestesülése.7 „Amit nem tilt a törvény, nem lehet megbüntetni” (nullum crimen sine poena) – szögezte le az említett nyilatkozat.8 2.2. A büntető törvénykönyv szerkezete A Büntető Törvénykönyv két jól elkülöníthető részből épül fel. Az Általános Rész tartalmazza azokat az alapelveket, definíciókat, szabályozásokat, amelyek minden bűncselekmény elkövetése esetében felmerülhetnek. A Különös Rész fejezetei az egyes

6

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény indokolása, IV. Az új Btk. Különös Részének újításai, 10. pont 7 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 12. o. 8 A deklaráció (Declaration des droits de l’homme et du citoyen) a francia forradalom során a Nemzetgyűlés – Lafayette indítványára – ünnepélyesen tett nyilatkozata.

10

bűncselekmények csoportosításán alapulnak. Szerkezete két fő részből áll, a törvényi tényállásból és a büntetési tételből. 3. A közlekedési bűncselekmények hatályos szabályozásának általános jellemzői Dolgozatom most következő fejezetében a közlekedést átfogó törvényi szabályozás rendszeréről kívánok írni, majd a büntetőjogi alapelvek szerint az általános törvényi tényállások ismertetése mellett a közlekedési bűncselekményekre jellemző büntetőjogi ismereteket is párhuzamba kívánom állítani, hogy megismerhető, s érzékelhető legyen az eltérő szabályozás. 3.1. A közlekedési büntetőjog forrásai A büntetőjogi felelősség alapelve alkotmányos alapelv is, mivel az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdése kimondja, hogy „Senki nem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben - más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.”11 A büntetőjogi felelősség feltételeinek és akadályainak megállapítása, valamint a büntetőjogi jogkövetkezmények meghatározása csak törvényben történhet.12 Ennek megfelelően a közlekedési bűncselekmények körébe tartozó egyes deliktumok tényállásai is a Btk-ban találhatóak, mely

fejezet

jellegzetessége,

hogy

keretdiszpozíciók

formájában

kerülnek

meghatározásra az egyes büntetőjogi törvényi tényállások. Korábban a bűncselekmények külön törvényekben, illetve a keretdiszpozíciók külön jogszabályokban voltak elhelyezve, azonban mostanra már az egységes szabályozásra vonatkozóan a nullum crimen sine lege elvből kifolyólag kizárólag a Btkban

találhatóak

büntetőjogi

tényállások.

A

korábbi

Btk-ban

a

közlekedési

bűncselekményeket szabályozó fejezetet közvetlenül a személy elleni bűncselekmények után helyezte el a jogalkotó, ezzel is demonstrálni kívánta, hogy a közlekedési bűncselekmények komplex jogi szabályozása az élet és a testi épség körében kiegészítő 11 12

Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdés Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 29. o.

11

védelmet nyújt.13 A jelenleg hatályos büntetőtörvény ugyan már eltérő helyen, a XXII. fejezetben rendelkezik a közlekedési bűncselekményekről, azonban a komplex jogi tárgy, vagyis élet és a testi épség védelme és a közlekedés biztonságához fűződő társadalmi érdek továbbra is meghatározó jellegű. Keretdiszpozíciók viszonylatában az egyes bűncselekmények tényállását más jogágakba tartozó jogszabályok rendelkezései töltik ki tartalommal, így jogforrási szerepük lehet olyan nem büntetőjogi normáknak is, amelyeket más jogforrás tartalmaz. Ezek a jogszabályok tartalmukban főként az államigazgatás körébe tartozó előírásokat tartalmaznak, de egyben meghatározzák a járművezetőkkel kapcsolatos általános elvárásokat is, a járművezetők kötelességeit, a közlekedés során számukra kötelező erővel betartandó konkrét szabályokat. Az alapvető, ún. háttér jogszabályok közlekedési alágazatonként az alábbiak: -

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről

-

2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről

-

1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről

-

2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről

-

bár szoros értelemben nem jogszabály, azonban mégis fontos az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól

A közlekedési szabályok normarendszerén belül két fő csoportot lehet megkülönböztetni, a konkrét és az általános közlekedési szabályok csoportját. Az első, azaz a konkrét csoportba tartozik minden olyan szabály, amely meghatározott helyzetben meghatározott magatartást ír elő, pl. a követési távolság a KRESZ 27. § (1) bekezdésében. Általános magatartási szabályokon pedig azokat a szabályokat értjük, amelyek a közlekedésben résztvevőkkel szemben nem meghatározott forgalmi helyzetek, vagy közlekedési manőverek kapcsán, hanem generálisan, közlekedésük egészét illetően támasztanak követelményeket, pl. KRESZ 3. § (1) bekezdése.14 4. Büntetőjogi tényállási elemek Az elfogadott büntetőjogi dogmatikai felosztás szerint a törvényi tényállás négy fő alkotóelemből tevődik össze, melyek 13

Belovics Ervin, Molnár Gábor Miklós, Sinku Pál: Büntetőjog II. Különösrész A 2012. évi C. törvény alapján – HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2012. 268. o. 14 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 30. o.

12

-

a bűncselekmény jogi tárgya,

-

az objektív tényállási elemek, azaz a bűncselekmény tárgyi oldala,

-

a bűncselekmény alanya, valamint

-

a szubjektív tényállási elemek, más megjelöléssel a bűncselekmény alanyi oldala.15

4.1. A bűncselekmény jogi tárgya A bűncselekmény tárgya a törvényhozó által védeni kívánt társadalmi érdek, vagy érték, amelyet az elkövető magatartása sért vagy veszélyeztet. A jogi tárgy fajtái: Általános, különös, egyedi tárgy. Az általános jogi tárgy minden bűncselekménynél azonos, hiszen a jogrend védelméről van szó. Léteznek azonban olyan bűncselekmények, melyek több jogi tárgy ellen is támadnak, rájuk a komplex jogi tárgy jellemző. A közlekedési bűncselekmények esete e vonatkozásban is speciális, mert míg a legtöbb deliktumnak csak egy meghatározó különös jogi tárgya van, addig a közlekedési bűncselekményekre a komplex jogi tárgy jellemző. 4.1.1.A közlekedési bűncselekmények jogi tárgya Utalva az előzőekben foglaltakra tehát, a közlekedési bűncselekmények jogi tárgya komplex, s a cselekmények társadalomra veszélyességével állnak szerves kapcsolatban. Elsődlegesen a közlekedés biztonsága, másodlagosan a közlekedésben résztvevő személyek (járművezetők, gyalogosok és utasok) életének, testi épségének és egészségének védelme, valamint járműveik és más vagyontárgyaik sértetlenségéhez fűződő társadalmi érdek is a jog által védett érdek. 4.2. Az objektív tényállási elemek, azaz a bűncselekmény tárgyi oldala A törvényi tényállásokkal kapcsolatban meghatározhatók olyan elemek, amelyek szinte minden törvényi tényállásban, illetve diszpozícióban szerepelnek, mégpedig az 15

Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 32. o.

13

objektív tényállási elemek (tárgyi oldal) és a tettességhez szükséges ismérvek (alanyi oldal). Minden olyan álláspont, amely a bűncselekmény fogalmát csak a bűncselekmény tárgyi oldaláról deriválja és nem helyez súlyt az alanyi oldalhoz tartozó bűnösségre, vagy fordítva: a bűncselekmény fogalom meghatározásánál a tárgyi oldalt nem értékeli – helytelen és tudománytalan.17 Az objektív tényállási elemek a következők: a. elkövetési magatartás b. elkövetési tárgy c. eredmény d. okozati összefüggés e. elkövetés szituációjához tartozó elemek 4.2.1. Elkövetési magatartás Az elkövetési magatartás minden büntetendő cselekmény szükségképpeni eleme, amely alapvetően tevésben vagy mulasztásban nyilvánulhat meg, így a társadalomban tényleges hatást vált ki. Ezen kívül vannak olyan bűncselekmények, amelyek megvalósíthatók mind tevéssel, mind mulasztással, illetve amelyek esetén a jogalkotó nem határozza meg pontosan az elkövetési magatartást, hanem azt az eredményre utalással teszi. Ez utóbbi tényállásokat nevezzük nyitott törvényi tényállásnak, s erre példa az emberölés (aki mást megöl). 4.2.2. Elkövetési tárgy Az elkövetési tárgy olyan dolog, tárgy, amelyre az elkövetési magatartás irányul. Az elkövetési tárgy kétféle lehet, egyszer lehet valóban fizikai tárgy, másszor lehet személy is. Ha az elkövetési tárgy személy, passzív alanynak nevezzük. A passzív alany nem esik szükségképpen egybe a sértettel, hiszen nem feltétlenül a megtévesztett személy az, aki a vagyoni kárt elszenvedi.

17

Kádár Miklós-Kálmán György: A büntetőjog általános tanai. KJK, Bp., 1966. 230. o.

14

4.2.3. Az eredmény Az eredmény fogalma, mikor a külvilágban beáll az a változás, amit a törvényi tényállás leír, amely az elkövetési magatartással áll ok-okozati összefüggésben. Csak a materiális (anyagi) bűncselekményeknek van eredménye, az immateriális (alaki) bűncselekmények nem tartalmaznak eredményt. Fontos viszont kiemelni, hogy mást jelent a bűncselekmény eredménye, és mást annak következménye. 4.2.4. Az okozati összefüggés Az elkövetési magatartás és az eredmény közötti ok-okozati kapcsolat, s melynek vizsgálata azért történik, hogy a büntetőjogi felelősség egyik alkotóelemét felderítsük, s melynek folytán valaki felelőssé tehető. 4.2.5. Az elkövetés szituációjához tartozó tényállási elemek Az elkövetés szituációjához tartozó esetleges tényállási elemek csak kevés tényállásban fordulnak elő. Ezen elemek a következők: -

elkövetési hely

-

elkövetési idő

-

elkövetési mód

-

elkövetési eszköz

4.2.6. A közlekedési bűncselekmények objektív tényállási elemeiről Az objektív felelősség veszélye a közlekedési bűncselekmény kategóriáknál rendszerint felmerül a jogalkalmazás során, így a közlekedési büntetőjogban különösen fontos a konkrét közlekedési részletszabályok megfelelő kimunkálása, hiszen ezek alkotják a törvényi tényállás megvalósításának normatív elemét, s „ennek elsősorban az a jelentősége, hogy elősegíti a cselekmények megítélését, mert a konkrét részletszabály megszegése esetén a diszpozíciószerűségnek e legfontosabb eleme adva van és a

15

tényállásszerűséget csak kivételes esetben zárhatja ki jogellenességet kizáró ok, illetőleg a cselekmény relevanciáját megszüntető egyéb körülmény.”19 A következő két táblázat20 a közlekedési bűncselekmények tényállási elemeinek összehasonlítását tartalmazza:

Tényállás Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények (232. §) Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése (233. §) Közúti veszélyeztetés (234. §)

Jogi tárgy

Elkövetési

Elkövetés

tárgy/passzív alany

helye

Valamennyi közlekedési ágazat

Közlekedési útvonal,

biztonsága;

jármű, üzemi

Közlekedésben részt vevő személyek

berendezés, vagy ezek

életének, testi épségének és

tartozéka;

egészségének védelme

járművezető

-

Vasúti, légi vagy vízi közlekedési ágazat biztonsága; A közlekedési ágazatok közlekedésében

Más, vagy mások

-

részt vevő személyek életének, testi épségének és egészségének védelme Közúti közlekedés biztonsága; Közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és

Más, vagy mások

Közút; Közútforgalom elől el nem zárt magánút

egészségének védelme Közúti közlekedés biztonsága;

Közúti baleset okozása (235. §)

Közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és

Más, vagy mások

Közút; Közútforgalom elől el nem zárt magánút

egészségének védelme. Közúti közlekedés biztonsága; Járművezetés ittas

Közúti közlekedésben részt vevő

Nem eredmény-

Közút; Közútforgalom elől

állapotban (236. §)

személyek életének, testi épségének és

bűncselekmény

el nem zárt magánút

Közúti közlekedésben részt vevő

Nem eredmény-

Közút; Közútforgalom elől

személyek életének, testi épségének és

bűncselekmény

el nem zárt magánút

Közúti közlekedésben részt vevő

Vezetést átvevő

Közút; Közútforgalom elől

személyek életének, testi épségének és

személy

el nem zárt magánút

egészségének védelme. Járművezetés bódult állapotban (237. §) Járművezetés tiltott átengedése (238. §)

19

Közúti közlekedés biztonsága;

egészségének védelme. Közúti közlekedés biztonsága;

egészségének védelme.

Viski László: Közlekedési büntetőjog, KJK, Bp. 1974. 343. o. Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi: Magyar Büntetőjog Különös rész –Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 270. oldal 20

16

Közút; Közútforgalom elől

Közúti közlekedés biztonsága; Cserbenhagyás (239. §)

Közúti közlekedésben részt vevő személyek életének, testi épségének és

el nem zárt magánút; Más, vagy mások

Olyan hely, ahol a baleset következményei

egészségének védelme.

Tényállás Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények (232. §) Vasúti, légi vagy

Elkövetési magatartás

felmérhetők

Eredmény

Nem taxatív jellegű felsorolás a

Veszély

tényállásban

közlekedés

veszélyeztetése

szabályainak

(233. §)

megszegése

Közúti

Közúti közlekedés

Bűnösség

„Kívülálló”

Szándékosan, vagy

(tettesként)

gondatlanságból

Az adott ágazat

Vasúti, légi, vagy vízi

vízi közlekedés

Alany

közlekedési Veszély

szabályainak hatálya alatt álló (kivéve: utas)

Szándékosan (de:

alatt áll (kivéve:

minősített esetek: LB 123. sz. BK)

szabályainak

(234. §)

megszegése

gyalogos, utas)

Közúti közlekedés

KRESZ hatálya

okozása (235. §) Járművezetés ittas állapotban (236. §) Járművezetés bódult állapotban (237. §) Járművezetés tiltott átengedése (238. §)

szabályainak

Súlyos testi sértés

megszegése Járművezetés Járművezetés

gondatlanságból

KRESZ hatálya

veszélyeztetés

Közúti baleset

Közvetlen veszély

Szándékosan, vagy

alatt áll (kivéve:

Gondatlanságból

gyalogos, utas) Nem eredménybűncselekmény Nem eredménybűncselekmény

Járművezető Járművezető

Jármű vezetésének

Nem eredmény-

Járművezetést

átengedése

bűncselekmény

átengedő személy

(alapeset) Szándékosan (alapeset) Szándékosan Szándékos

Megállás elmulasztása; Cserbenhagyás (239. §)

Eltávozás a baleset

Kötelezettség

helyszínéről

elmulasztása

Járművezető

Szándékos

meggyőződés nélkül

A táblázatból is jól kiderül, hogy a közlekedési bűncselekmények jogi tárgyát illetően a védelem kettős, valamint releváns az, hogy az elkövetés helye a közút, mivel azok a közúti közlekedés szabályainak megszegésével valósíthatóak meg.

A

cserbenhagyás törvényi tényállása a közlekedési baleset helyszínét jelöli meg, mint elkövetési helyet.

17

Tovább folytatva a következtetést az elkövetési magatartások nem minden esetben kerülnek taxatív jelleggel meghatározásra. Az egyes diszpozíciókhoz kapcsolódva, a vonatkozó szabályok megszegésével, de akár rongálással, vagy erőszak, esetleg fenyegetés alkalmazásával jellemezhetőek. Az alkohol, vagy drog hatása alatt a vasúti, vízi, légi, vagy közúti forgalomban maga a járművezetés az elkövetési magatartás. Majd a közlekedési bűncselekmények eredményét tekintve megfigyelhető, hogy a jogalkotó általában más, vagy mások életének, vagy testi épségének közvetlen veszélyeztetését, közúti baleset okozása során súlyos testi sérülést tekint eredménynek, de adott esetben már azzal megvalósul és eredményre vezet a bűncselekmény, ha az elkövető az adott törvényi diszpozícióban rögzített tényállás alapján a járművet mozgásba hozza (járművezetés ittas állapotban), vagy meggyőződési kötelezettségét elmulasztja (cserbenhagyás).

4.2.5. Veszélyhelyzet, mint eredmény A közlekedési bűncselekmények specifikusnak tekintendők fogalmának

és

különböző

mértékének

egymástól

jól

a veszély

elkülöníthető,

egzakt

meghatározása során is. A veszély és a veszélyhelyzet törvényben foglalt meghatározásának hiányában a korábbi és a jelenleg forgalomban lévő tankönyvek szerzői, s nemkülönben a kommentárok írói más és más álláspontra jutottak a különböző veszélykategóriák meghatározását és elnevezését illetően. Így találkozhatunk olyan véleménnyel, amely szerint valamely bűncselekmény befejezettségéhez elegendő az „absztrakt veszély”, vagy a „távoli veszély”, míg mások úgy foglalnak állást, hogy csak a „konkrét veszély” bekövetkezése esetén lehet erről szó.21 Példaként említeném meg a 2004. 130 számú bírósági határozatot, amely a veszély fogalmának meghatározásaként jutott arra az álláspontra, hogy „ténylegesen nem következett be bármely személy – elsősorban a szánkón helyet foglaló K. B. – életét, testi épségét közvetlenül fenyegető konkrét veszélyhelyzet. Ilyen közvetlen veszély hiányában pedig a Btk. 186. § (1) bekezdésében meghatározott közúti veszélyeztetés megállapítására

21

Dr. Kereszty Béla: Két javaslat a közlekedési bűncselekmények kodifikációjához – Magyar Jog 2005. (52. évf.) 5. szám 293. oldal

18

nincs lehetőség.”22 Abban azonban a jogi szakemberek egyetértettek, hogy a veszélyt, mint eredményt minden esetben a sértő eredményhez viszonyítottan kell definiálni. Ez a sértő eredmény pedig – a közlekedési bűncselekmények esetében – döntően biológiai típusú, az élet, vagy a testi épség sérelme. Viszont mindmáig megnyugtató lehet, hogy nagyjából egységes a „közvetlen veszély” meghatározása.23 A veszély azonban egy közismerten fokozható fogalom. Általánosan elfogadottnak mondható meghatározás szerint a közvetlen veszélyen az olyan helyzet értendő, amely az élet, a testi épség, vagy az egészség azonnali sérelmének a reális lehetőségét hordozza, helyzetre és személyre konkretizáltan és ugyanakkor külsőleg felismerhető formában jelentkezik. Ez a definíció segít ahhoz, hogy ebből az enyhébb fajtáját meghatározhassuk, s így annak több változata lehetséges.24 Dr. Kereszty Béla szerint semmi sem indokolja az absztrakt és a távoli veszély közti megkülönböztetést, s 2005-ös kodifikációs javaslatában az új Btk-ban a közlekedési bűncselekményeket tárgyaló fejezet végén az értelmező rendelkezések kiegészítését indítványozta a két veszélyfogalommal. Vélhetően ennek hatására a törvény indokolásában rögzítésre került, hogy jogalkalmazói vélemény szerint a három veszélyfogalom megtartása a közlekedési fejezetben szabályozott bűncselekmények körében nem indokolt. A közlekedés biztonságának veszélyeztetése - mint elkülönülő fogalom - csak a jogelméletben létezik, vélhetően ez is csak a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény tényállásának megfogalmazása következményeként alakult ki „dogmatikai kényszerből”. A Büntető Törvénykönyv veszélyfogalom

magyarázata a

(KJK

közvetlen

1997.)

illetve

szerint

távoli

az

veszélytől

eltérő

megfogalmazású

különböző,

harmadik

veszélyfogalmat jelölt, amelynek a másik két veszélyfogalomtól való különbözősége a veszélyeztetés

mértékében

jelentkezett,

így

a

közlekedés

biztonsága

elleni

bűncselekmény veszély-fogalma intenzitásában - a sértő eredmény bekövetkezésének valószínűségében - a közvetlen és távoli veszély között helyezkedett el. Úgy tűnik, hogy a gyakorlat nem alkalmazta a közlekedés biztonsága veszélyeztetését a másik két 22

BH2004. 130 I. A közúti veszélyeztetés bűntette nem valósul meg, ha a vádlott közúti közlekedési szabályszegésének következményeként nem keletkezik más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető konkrét veszélyhelyzet 23

Dr. Kereszty Béla: Két javaslat a közlekedési bűncselekmények kodifikációjához – Magyar Jog 2005. (52. évf.) 5. szám 293. oldal 24 Dr. Kereszty Béla: Két javaslat a közlekedési bűncselekmények kodifikációjához – Magyar Jog 2005. (52. évf.) 5. szám 274. oldal

19

veszélyfogalomtól elkülönülő intenzitású fogalomként, azt intenzitásában az absztrakt (távoli) veszély fogalmával azonosította.25 4.3. A bűncselekmény alanya A bűncselekmény alanyai egyrészt a tettesek (aktív alany), másrészt a részesek. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a bűncselekmény alanya csak beszámítási képességgel bíró, a tizennegyedik évét meghaladó korú természetes személy lehet, akit az általa elkövetett bűntettért felelősségre lehet vonni és akivel szemben emiatt büntetést lehet kiszabni, vagy büntetőjogi intézkedést lehet alkalmazni. Nem büntethető azonban az, „aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a rablás [365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett

a

bűncselekmény

következményeinek

felismeréséhez

szükséges

belátással.”26 A fiatalkorúak viszont közlekedési bűncselekmények esetében csak nagyon ritkán – javarészt a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetése során lehetnek tettesek. 4.3.1. A közlekedési bűncselekmények alanya A Btk. Különös részében meghatározott bűncselekmények többségét tettesként bárki elkövetheti. Ezzel szemben a közlekedési bűncselekmények önálló tettese többnyire olyan járművezető, aki valamely közlekedési ágazat szabályainak hatálya alatt áll. Részben jelent csak kivételt e tekintetben a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetője, az a kívülálló személy, aki pl. a közlekedési berendezéseket megrongálja.27 Tovább folytatva a gondolatot, ha a gyalogos, vagy az utas közlekedési magatartása következtében sérül meg más, vagy mások, esetleg meghalnak, a gyalogos,

25

2012. évi C. törvény Indokolása 232. § - Wolters Kluwer Kft. Jogtár Btk. 16. § 27 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 54. o. 26

20

vagy az utas elkövetőként nem a közlekedési bűncselekmény, hanem a bekövetkezett eredménytől függően testi sértés, vagy emberölés miatt vonhatóak felelősségre. 4.4. Az okozati összefüggés Az okozati összefüggés során azt vizsgáljuk, hogy az elkövetési magatartás hozta-e létre a törvényi tényállásban foglalt eredményt. Amennyiben fennáll bármilyen ok, legyen az akár a legtávolabbi is, a vizsgálatot tovább kell folytatni. Az objektív beszámítás vizsgálata – kifejezetten a közlekedési bűncselekmények körében – három, egymást követő lépcsőben történik. Elsőként azt kell vizsgálni, hogy történt-e közlekedési szabályszegés, s ha igen, a közlekedési szabály által védett körbe tartozott-e a bekövetkezett eredmény. A második vizsgálat annak tisztázására hivatott, hogy az eredmény az elkövetési magatartás hiányában is bekövetkezett volna-e úgy, akkor és ott, amint azt a helyszíni szemle és más bizonyítékok alapján azt megállapítani lehetett. Végül a büntetőjog szempontjai lépnek előtérbe: vizsgálandó, hogy az elkövetési magatartás és az eredmény mennyiben adekvát jellegű, releváns-e, vagy sem. Az eredmény relevanciájának vizsgálata elkerülhetetlen, ugyanis a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg, ha az eredmény a jogkövető magatartás esetén is bekövetkezik.30 Mint ahogyan arra már korábban utaltam, a veszély a közlekedési büntetőjog egyik sarkalatos eleme, mivel a hiánya esetén – adott esetben – nem valósul meg a bűncselekmény, s miután a veszélynek különböző fokozatai vannak, az szintén elhatároló tényező lehet a bűncselekmény és a szabálysértés között.31 Ezért a veszély fogalmának tisztázása és pontos meghatározása ezen témában fontos szerepet játszik. Például a közúti közlekedési szabály megszegése és a közvetlen veszélyt eredményező helyzet között szükséges az okozati összefüggés fennállta, ennek hiányában a bűncselekmény nem állapítható meg, a szabályszegő magatartásra figyelemmel csak közlekedési szabálysértés, a Szabs. tv. 224. §-a szerinti közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértése valósul meg.32

30

Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 46. o. Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 36. o. 32 Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012) – Wolters Kluwer Kft. Jogtár 31

21

4.5. A szubjektív tényállási elemek A törvényi tényállás nem értékel, azonban az objektív tényállási elemek mellett -

szándékosság

-

gondatlanság,

elemeket egyaránt tartalmaz, melyeket szintén figyelembe kell venni. Ahhoz, hogy a büntetőjog alkalmazása betölthesse szerepét, a büntetés elérhesse célját, olyannak kell lennie, hogy a cselekmény objektív veszélyességén kívül vegye figyelembe annak szubjektív összetevőit, a cselekvő tudatával való összefüggését, lelki gyökereit is.33 4.5.1. Szándékosság A Btk. 7. §-a34 a szándékos elkövetést határozza meg, A szándékosság törvényi definíciója a szándékosság ún. akarati-érzelmi oldalára utal, s ezen az alapon különbözteti meg egymástól a szándékosság két fajtáját. -

Egyenes szándék (dolus directus), amelyet a magatartás következményeinek kívánása jellemez.

-

Eshetőleges

szándék

(dolus

eventualis),

amelyet

a

magatartás

a

magatartás

következményeibe való belenyugvás jellemez. A

tudati

oldalra

épülő

akarati-érzelmi

oldal

szerint

következményeinek kívánása egyenes szándékot, míg az azokba való belenyugvás eshetőleges szándékot eredményez. Az egyenes és az eshetőleges szándék közötti különbségtételnek az eredmény-bűncselekmények tekintetében van jelentősége. A tények tudata azt jelenti, hogy az elkövető ismeri a konkrét bűncselekmény objektív tényállási

elemeit

megvalósító

életbeli

körülményeket,

illetve

-

eredmény-

bűncselekmény esetén - előre látja az eredmény bekövetkezését és az ahhoz vezető okozati összefüggést.35

33

Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 51. o. Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 35 Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012) Btk. 7. §-ához – Wolters Kluwer Kft. Jogtár 34

22

4.5.1.1. Szándékosság a közlekedési büntetőjogban A közlekedési bűncselekmények megítéléséhez kiemelendő a tudati oldal három fokozatának említése. Ezek -

az elkerülhetetlenség,

-

a valószínűség és

-

a reális lehetőség tudata.

Szándékosságon a közlekedési büntetőjogban az elkövetőt a cselekményéhez fűző,

azt

a

tényleges

pszichikus

viszonyt

értjük,

amellyel

a

diszpozíció

megvalósulásának a veszélyét előre látva, azt kívánva, vagy abba belenyugodva cselekedett.36 4.5.2. Gondatlanság A Btk. alapján gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének

lehetséges

következményeit,

de

könnyelműen

bízik

azok

elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.37 A gondatlanság büntetendősége kivételes, azaz kifejezett különös részi rendelkezéshez kötött. A gondatlanság legáldefiníciójának garanciális jelentősége többek között - abban áll, hogy a bűnösségen alapuló felelősség alapelvének megfelelően tartalmilag is meghatározza a büntetőjogi felelősség alsó határát.38 A gondatlanságon belül két kategóriát különböztetünk meg. -

Tudatos gondatlanság (luxuria): Az elkövető előre látja magatartása következményeinek

a

lehetőségét,

de

könnyelműen

bízik

azok

elmaradásában. -

Hanyag gondatlanság (negligentia): Az elkövető nem látja előre magatartása lehetséges következményeit, mert elmulasztotta a „tőle elvárható” figyelmet

36

Viski László: Közlekedési büntetőjog, KJK, Budapest, 1974. 131. o Btk. 8. §. 38 Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012) Btk. 8. §-ához – Wolters Kluwer Kft. Jogtár 37

23

vagy körültekintést. Ennek tanúsítása eseten azonban előre látta volna a cselekménye lehetséges következményeit. 4.5.2.1. Gondatlanság a közlekedési büntetőjogban A közlekedési büntetőjogban gondatlanságon az elkövetőt cselekményéhez fűző, azt a tényleges, vagy potenciális pszichikus viszonyt értjük, amellyel a diszpozíció megvalósulásának a veszélyét előre látva, a megvalósulás elmaradásában bizakodott, vagy bár e veszélyt nem látta előre, de az számára előre látható volt.39 4.5.3. Vegyes bűnösség Vegyes bűnösségű bűncselekményekről legáltalánosabb értelemben akkor beszélünk, ha az objektív tényállási elemek egy részére az elkövető szándékossága, míg más részére az elkövető gondatlansága terjed ki. Ennek egy speciális esete az ún. szoros értelemben vett vegyes bűnösség (praeterintencionális bűncselekmény), amikor a szándékos bűncselekmény minősítő körülménye eredmény, amire az elkövetőnek csak a gondatlansága terjed ki.43 4.5.3.1. Vegyes bűnösség a közlekedési büntetőjogban A közlekedési bűncselekmények körében kiemelt jelentősége van a vegyes bűnösség fogalmának is, vagyis ha az alapeseti törvényi tényállási elemeket a tettes szándéka, a minősítő eredményt pedig gondatlansága fogja át. A vegyes bűnösségi alakzatra vonatkozik az 1993. 279. számú BH, melyben az adott esetet érintően rögzítésre kerül, hogy „Kétségtelen tény, hogy a halálos eredmény tekintetében a vádlottakat csak gondatlanság terheli, de figyelemmel a Btk. 15. §ában foglaltakra, a Btk. 184. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott, halált okozó, közlekedés biztonsága elleni bűntett - mint vegyes bűnösségi alakzatú

39 43

Viski László: Közlekedési büntetőjog, KJK, Budapest, 1974. 388. o 2012. évi C. Törvény (Btk) 9. §. indokolása 2012 – Wolters Kluwer Kft. Jogtár

24

bűncselekmény - megvalósult, és ezért a jogkövetkezmények szempontjából a szándékos bűncselekmények jogi sorsát osztja.”44 4.6. A bűncselekmények stádiumai Egy-egy bűncselekmény megvalósítása több szakaszból, azaz stádiumból állhat. A szándékos bűncselekménynek három szakaszát különböztethetjük meg: -

az előkészület,

-

a kísérlet,

-

és a befejezett bűncselekmény. Az esetleges más stádiumok, mint az elkövetésre irányuló gondolat még nem

számít önmagában büntetendőnek. A gondatlanul megvalósuló deliktumok esetén csak befejezett stádiumról beszélhetünk. Az előkészület a bűncselekménynek azon stádiuma, amikor az már érzékelhetővé válik, létrejön valamilyen külvilági változás, ám még nem valósul meg tényállási elem. A kísérlet során az elkövető szándékos cselekménye már megvalósítja a törvényi tényállás valamely elemét, megkezdi a bűncselekmény megvalósítását, ám nem fejezi be. Ezen feltételek valamelyikének hiánya esetén nem beszélhetünk kísérletről. A kísérlet lehet távoli és közeli, teljes (befejezett) és nem teljes (befejezetlen) valamint alkalmatlan. A kísérlet az előkészülettel ellentétben már minden esetben büntetendő. A befejezett bűncselekmény esetén a Btk. Különös Részében található törvényi tényállás minden eleme megvalósul.45 4.6.1. A közlekedési bűncselekmények stádiumai

44

BH1993. 279. A halált okozó, közlekedés biztonsága elleni bűntettet valósítják meg a vádlottak, akik a lovas kocsit hajtó személytől a gyeplőt erőszakkal elragadva, az irányíthatatlanná vált lovas fogat megbillenése folytán olyan balesetet okoznak, amely a fogat hajtója halálos kimenetelű sérülését eredményezi 45 Görgényi Ilona–Gula József–Horváth Tibor–Jacsó Judit–Lévay Miklós–Sántha Ferenc–Váradi Erika: Magyar büntetőjog általános rész, Complex Kiadó, Budapest, 2007. 226-240. o.

25

Stádium46

Tényállás

A bűncselekmény alapesete a veszély, a baleset bekövetkeztének reális lehetőségével, vagy könnyű testi sértés bekövetkezésével befejezetté válik. További, súlyosabb sértő eredmény már a bűncselekmény minősített eseteinek megállapítását teszi lehetővé. A bűncselekmény kísérlete valósulhat meg mindaddig, amíg az elkövető szándékos elkövetési magatartását követően még nem jön létre a veszélyhelyzet.

Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények (232. §) Vasúti, légi vagy vízi közlekedés

Befejezett a bűncselekmény az eredmény létrejöttével, tehát a tényállásszerű veszélyhelyzet bekövetkezésével.

veszélyeztetése (233. §) Közúti veszélyeztetés

Befejezett a bűncselekmény a közvetlen veszély bekövetkeztével.

(234. §) Közúti baleset okozása

Befejezett a bűncselekmény a szabályszegéssel létrehozott súlyos testi sértés bekövetkezésével.

(235. §) Járművezetés ittas állapotban (236. §)

Járművezetés bódult állapotban (237. §)

Járművezetés tiltott átengedése (238. §)

Befejezett a bűncselekmény, ha az ittas állapotban lévő járművezető a jármű haladásához nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendők elvégzése eredményeként a jármű, álló helyzetéből - ha a jármű gépi meghajtású, akkor a jármű mozgatása a beépített erőgép révén történik meg - megindul, mozgásba lendül. A megtett út hosszának a befejezettség megállapítása szempontjából nincs jelentősége. Kísérlet valósul meg, ha az elkövető a járművezetés szándékával a gépi meghajtású jármű motorját beindítja, vagy erre vonatkozóan sikertelen kísérletet tesz. A bűncselekmény előkészülete nem büntetendő. Befejezett a bűncselekmény, ha a bódult állapotban lévő járművezető a jármű haladásához nélkülözhetetlen vezetéstechnikai teendők elvégzése eredményeként a jármű, álló helyzetéből - ha a jármű gépi meghajtású, akkor a jármű mozgatása a beépített erőgép révén történik meg - megindul, mozgásba lendül. A megtett út hosszának a befejezettség megállapítása szempontjából nincs jelentősége. Kísérlet valósul meg, ha az elkövető a járművezetés szándékával a gépi meghajtású jármű motorját beindítja, vagy erre vonatkozóan sikertelen kísérletet tesz. A bűncselekmény előkészülete nem büntetendő. Befejezett a bűncselekmény, ha a járművezetés tiltott átengedését követően a jármű ténylegesen mozgásba lendül, elindul. A bűncselekmény befejezett az elkövetési magatartás elkövetésével, a megállási és meggyőződési kötelezettség elmulasztásával. A cserbenhagyás ún. tiszta mulasztásos cselekmény, ezért a kísérlet megállapítása kizárt.

Cserbenhagyás (239. §)

5. A Btk. Különös részében foglalt közlekedési bűncselekmények A

hatályos

Büntető

Törvénykönyv

XXII.

fejezet

„A

közlekedési

bűncselekmények” címet viseli, s mindössze nyolc, lentebb részletesen feltüntetett bűncselekmény törvényi tényállását tartalmaz, azonban kiemelkedő jelentőséggel bír. A közlekedés biztonsága egyben a közlekedő ember életének, testi épségének egészségének megóvását is jelenti, melynek büntetőjogi szabályozása nagyon fontos szerepet játszik a személyi sérülések lehetőségének és valószínűségének jogi

46

Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012) 232-239 § Stádiumok – Wolters Kluwer Kft. Jogtár

26

eszközökkel történő visszaszorítása érdekében. Ezen rendelkezések hatálya is kiterjed minden olyan bűncselekményre, amelyet az állam területén követtek el, tekintet nélkül az elkövető állampolgárságára, azonban a magyar hajón és légi járművön elkövetett bűncselekmények területi hatálya – a hajó vagy a légi jármű tartózkodási helyétől függetlenül – belföldön elkövetett cselekményeknek tekintendő.49 A fejezet tényállásai tehát a következők: 5.1. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény50 5.2. Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése51

49

Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012) 3. §-hoz – Wolters Kluwer Kft. Jogtár Btk. 232. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti. 50

51

Btk. 233. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetés szerint két évig, három évig, egy évtől öt évig, illetve két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthető - különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető - azzal szemben, aki a veszélyt, mielőtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.

27

5.3. Közúti veszélyeztetés52 5.4. Közúti baleset okozása53 5.5. Járművezetés ittas állapotban54

52

Btk. 234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. 53

Btk. 235. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. 54

Btk. 236. § (1) Aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki ittas állapotban nem gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő.

28

5.6. Járművezetés bódult állapotban55 5.7. Járművezetés tiltott átengedése56 5.8. Cserbenhagyás57 6. A közúti baleset okozásának büntetőjogi felelősségeiről A Btk. 235. §-ban szabályozott vétség lényegében a közúti veszélyeztetés gondatlan alakzata, a bűnösségi formák különbségén túl azzal az eltéréssel, hogy a 234. § szerinti bűncselekmény már a közvetlen veszély létrejöttével megvalósul, a közúti baleset okozása viszont kizárólag akkor, ha legalább súlyos testi sérülés bekövetkezett.58

55

Btk. 237. § (1) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol kivételével vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású úszólétesítmény, vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton nem gépi meghajtású jármű vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elő, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendő. 56

Btk. 238. § (1) Aki vasúti vagy légi jármű, gépi meghajtású úszólétesítmény vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetését ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek átengedi, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. 57 Btk. 239. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 58 Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi Magyar Büntetőjog Különös rész –Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 265. oldal

29

7. A közúti baleset okozásának elemzése Ezen fejezettel kívánok rátérni a dolgozatom másik fő témájára, melynek során a közúti baleset okozását kívánom bővebben kifejteni. A baleset olyan rendkívüli, váratlan, hirtelen ható, egyszeri külső behatás, amely a szervezet károsítását, illetve halálát idézheti elő. (Új Magyar Lexikon) Három csoportja különböztethető meg: a közlekedési, az otthoni-szabadidő- és a munkahelyi balesetek.62 A baleset elemzése során a kriminológusi és a büntetőjogászi gondolkodásmód több ok miatt is szétválik. Egyrészt azért, mert a közlekedési büntetőjog uralkodó nézete szerint a büntetőjog a baleseteknek csak azt a csoportját tartja szem előtt, amelynek előidézésével kapcsolatban emberi felelősség állapítható meg. A közúti közlekedésben hagyományosan három elemet szokás megkülönböztetni: az embert, a járművet és a környezetet. A három elem egységes rendszert alkot. A rendszer viszonylagosan stabil. Működésében zavar keletkezik, ha a három elem valamelyike inadekvát kapcsolatba kerül a többivel.63 A közlekedési balesetek csoportosítása kimenetelük szerint: -

személyi sérüléssel nem járó

-

könnyű sérüléssel járó baleset, amelynek következtében kizárólag könnyű – büntetőjogilag 8 napon belül gyógyuló – testi sérülés történt

-

súlyos sérüléssel járó baleset, amelynek következtében egy vagy több személy súlyos – büntetőjogilag 8 napon túl gyógyuló – testi sérülést szenvedett

-

halálos kimenetelű baleset, amelynek következtében egy vagy több személy a helyszínen vagy később, a balesettel okozati összefüggésben meghalt

-

tömegszerencsétlenség az olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember súlyos testi sérülést, nagyobb számú – legalább kilenc – személy pedig sérülést (legalább könnyű testi sérülést) szenvedett

-

halálos tömegszerencsétlenség az olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember meghalt, és legalább kilenc más személy megsérült

62

Gönczöl-Korinek-Lévai: Kriminológiai ismeretek bűnözés bűnözéskontroll, Irk Ferenc: Balesetek, gondatlan bűnözés, közlekedési bűnözés –– Corvina kiadó 1999., 198. oldal 63 Viski László: Bűnösségi problémák a közlekedési büntetőjogban. Állam- és Jogtudomány, V. kötet, 1962. I. szám 29. o.

30

7.1. A bűncselekmény jogi tárgya A közúti baleset okozásának jogi tárgya a közúti közlekedés körében más vagy mások életének, testi épségének, egészségének védelme.65

7.2. Az elkövetési magatartás A bűncselekmény elkövetési magatartása a közúti közlekedés szabályainak megszegése. A szabályok ennél a tényállásnál is alapvetően a KRESZ rendelkezései, továbbá az azt kiegészítő és ahhoz kapcsolódó, a közlekedés biztonságát szolgáló jogi normák. A leggyakrabban elkövetett szabályszegések: a megengedett sebesség túllépése,

az

elsőbbségadási

kötelezettség

elmulasztása,

az

irányváltoztatás,

irányjelzés, az előzés, a bekanyarodás szabályainak megszegése, továbbá a követési távolságra vonatkozó rendelkezés be nem tartása. A Btk. 235. §-a keretdiszpozíciót tartalmazó tényállás. Ennek megfelelően a jogalkalmazás jogértelmező tevékenysége nem korlátozódik a Btk. szövegére, hanem kiterjed a keretet kitöltő, alapvetően az előzőleg hivatkozott és más KRESZ-rendelkezésekre, valamint egyéb, a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokra, elvekre és fogalmakra.66 Az

elkövetési

magatartás

mind

aktív,

mind

passzív

magatartással

megvalósítható, attól függően, hogy a megsértett szabály mit tartalmaz. A tilalmat tartalmazó, illetve utasítást adó konkrét szabályok megkönnyítik az önkéntes jogkövetést, másrészt a jogalkalmazó számára is egyértelművé teszik a döntést, amennyiben azokat megszegték. A közúti jelzőtáblák jó része különböző tilalmakat és ezzel együtt kötelezettségeket tartalmaz, így pl. a járművek megállását és várakozását tiltó táblák, vagy utasítást ad, mint pl. a kötelező haladási irányt mutató tábla.67 Először itt tartom szükségesnek megemlíteni a 6/1998. Büntető jogegységi határozatot, mely tartalmazza az ún. bizalmi elvnek konkrét közlekedési szituációra való értelmezését. A bizalmi elv lényege, hogy valamennyi közlekedésben részt vevő 65

Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz (2012) 235. § - Wolters Kluwer Kft. Jogtár Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi Magyar Büntetőjog Különös rész –Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 265. oldal 67 Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 128. o. 66

31

alappal bizakodhat abban, hogy amennyiben a szabályoknak megfelelően jár el, mások is megtartják a közlekedési szabályokat.68 A bizalmi elv kapcsán a későbbiekben még említést kívánok tenni.

7.3. A bűncselekmény elkövetője A bűncselekmény alanya büntetőjogi szempontból a közúti közlekedés szabályainak hatálya alatt álló személy lehet.69 Ennek értelmében közúti járművezetőnek kell tekinteni mindazokat a személyeket, akikre közvetlenül kiterjednek a KRESZ-nek a járművezetőkre vonatkozó rendelkezései. A KRESZ értelmében Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek. A gépkocsivezetés oktatása és az azt követő gyakorlati vizsga során vezetőnek az oktató minősül.70 Nem tartoznak továbbá e körbe a járművek utasai és a gyalogosok sem. Ennek indoka egyrészt, hogy nem vezetnek járművet, másrészt a Btk. 240. § (2) bekezdése határozottan rögzíti, hogy a Btk. 233-235. § alkalmazásában nem tekinthetők közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések. Amennyiben egy legalább súlyos testi sérüléssel járó közúti baleset gyalogos vagy utas büntetőjogilag felróható gondatlan magatartására vezethető vissza, akkor az adott személy nem a 235. § szerinti bűncselekményért, hanem gondatlanságból elkövetett testi sértés (164. § (9) bekezdés) miatt vonható felelősségre.71 Azonban annak nincs jelentősége, hogy a járművezető megfelelő engedély (jogosítvány, igazolvány) birtokában vagy annak hiányában vezeti a járművet, illetőleg a járművezető jogosítványát bevonták, vagy a járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt áll. 7.4. A bűncselekmény passzív alanya

68

Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi Magyar Büntetőjog Különös rész –Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 267. oldal 69 Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi Magyar Büntetőjog Különös rész –Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 268. oldal 70 KRESZ 1. számú Függelék III/a) pontja 71 Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi Magyar Büntetőjog Különös rész –Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 268. oldal

32

A bűncselekmény passzív alanya a járművezetőn kívül egy, vagy több személy, akinek az elkövető gondatlanságból legalább nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoz.72 A más vagy mások kitételre figyelemmel törvényi egységet kell megállapítani abban az esetben is, ha az elkövető cselekménye eredményeként több személy szenved legalább súlyos testi sértést, vagy ennél súlyosabb eredménnyel járó sérülést, vagy halált. Nem lehet passzív alany a szabálysértő magatartás elkövetésével önmagának

sérülést

okozó

járművezető,

de

cselekménye

közlekedési

szabálysértésként minősülhet.73 7.5. A bűncselekmény eredménye A bűncselekmény eredménye súlyos testi sértés okozása. A közúti közlekedési szabály megszegésével a súlyos testi sértésnél kisebb mérvű eredményt - közvetlen veszély, vagy könnyű testi sértés - okozó elkövető cselekménye nem bűncselekmény, az csak a közúti közlekedés rendjének megzavarása szabálysértés (Szabs. tv. 219. §) elkövetéseként értékelhető. A bűncselekmény megvalósulásának feltétele az elkövetési magatartás és az eredmény közötti okozati összefüggés megléte. Vizsgálni kell mindig, hogy a konkrét közlekedési szabálysértés megvalósult-e, és ha igen, az releváns oksági összefüggésben állt-e az eredménnyel, azaz kihatott-e a 8 napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezésére.75 A bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását alapvetően befolyásolhatja a sértett közreható magatartása is. Ha pedig mindkét járművezető kölcsönös szabályszegő magatartása volt a baleset bekövetkezésének az oka, mindegyikük a másiknak okozott sérülésért, halálért, illetőleg az okozott kárért tehető felelőssé. Mindketten elkövetők és sértettek egy személyben.76 Nem állapítható meg az okozati összefüggés, ha a veszélyhelyzetet, illetve az ebből bekövetkező eredményt elháríthatatlan külső ok (például a jármű elindulásakor nem észlelhető elháríthatatlan műszaki hiba, fék- vagy kormányhiba, természeti esemény, más személy szándékos vagy gondatlan veszélyeztető magatartása, például a 72

Belovics-Molnár-Sinku: Büntetőjog II. Különös rész A 2012. évi C. törvény alapján, HVG-ORAC Kiadó 2012., 284. oldal 73 Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz (2012) 235. § - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 75 Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz (2012) 235. § - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 76 Belovics-Molnár-Sinku: Büntetőjog II. Különös rész A 2012. évi C. törvény alapján, HVG-ORAC Kiadó 2012., 285. oldal

33

jármű fékcsöveinek átvágása) okozta, vagy kizárólag a sértett szabályszegő aktív vagy passzív magatartása hozta létre, például a sértett szabálytalanul, vagy nem észlelhető módon tartózkodik vagy halad a közlekedési útvonalon, féktávolságon belül lép a közlekedő jármű elé, és ezen okokból a közlekedési baleset a járművezető részéről elháríthatatlanná válik (BH1999. 350).77 7.6. Az elkövető bűnössége A bűnösség szempontjából a bűncselekmény alapesete és minősített esetei egyaránt csak gondatlanságból követhetők el. Ez azt jelenti, hogy az elkövető a közúti közlekedés szabályát szándékosan, vagy gondatlanul megszegi és ezzel másnak, vagy másoknak gondatlanságból alapesetben súlyos testi sérülést, minősített esetben a 235. § (2) bekezdésében szereplő eredmény valamelyikét okozza anélkül azonban, hogy a szabályszegéssel előidézett veszélyhelyzetre a szándékossága kiterjedne. Az új Btk. Indokolása azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a bírói gyakorlat a közúti járművek számára megengedett haladási sebesség duplájával való meghaladását extrém sebességtúllépésként értékeli, és legalább súlyos sérüléssel járó baleseteknél közúti veszélyeztetés bűntette minősített eseteként értékeli. Tudatos gondatlanságból történő elkövetés esetén az elkövető ismeri az adott helyzetre, körülményre irányadó közlekedési szabályt; előre látja, hogy ennek megszegésével olyan közlekedési veszélyhelyzetet hozhat létre, amelyben egy vagy több személy súlyos testi sérülést szenved, azonban ez a felismerés nem tartja vissza a szabályszegéstől, mert saját ügyessége, vezetői jártassága és esetleg mások közlekedési magatartása alapján könnyelműen bízik abban, hogy sikerül elkerülni a tényállásban szereplő eredményeket. Hanyagság esetében pedig a járművezető nem ismeri fel az adott körülmények között irányadó közlekedési szabályt, ezért nincs is tudatában annak, hogy szabályszegésével olyan veszélyhelyzetet alakít ki, amelyből nyolc napon túl gyógyuló, vagy még súlyosabb sérülés következhet be. A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) szerint viszonyt, ha valaki a közúti közlekedési szabály megszegését azért követte el, mert egy más által előidézett 77

Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz (2012) 235. § - Wolters Kluwer Kft. Jogtár

34

közvetlen veszélyhelyzetből olyan kényszer jellegű kiutat, illetve megoldást választott, amelynek eredményeként objektíve szintén szabályszegés és más személyek sérülése következett be, akkor sem állapítható meg a bűnösség, ha nem a legmegfelelőbb kiutat, illetve elhárítási módot választotta (BH1981. 488).80 7.7. Minősített esetek A közúti baleset okozására megfogalmazott minősített esetek (a maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, vagy tömegszerencsétlenség, a halál, a kettőnél több ember halála, vagy a halálos tömegszerencsétlenség) lényegében megegyeznek a Btk. 234. § (2) bekezdésének b)-d) pontjában foglaltakkal, azaz a közúti veszélyeztetés súlyosabban minősülő eseteivel, de enyhébb büntetési tételekkel. Ennek az az indoka, hogy az elkövetőt csupán gondatlanság terheli, és hogy a közúti baleset okozásának alaptényállása eredményeként - eltérően a közúti veszélyeztetés tényállásától - már a nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülést is magában foglalja. Súlyosabban minősülő esetek, ha bűncselekmény a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közvetett úton utal arra, hogy a szabályszegésnek és a balesetnek közúton kell bekövetkeznie. Így földúton vagy mezőn, illetve más terepen megvalósított szabályszegő magatartás akkor sem valósít meg bűncselekményt, ha magában hordozza a passzív alanyokra irányuló közvetlen veszélyhelyzetet. Ha azonban e szabályszegés nem közúton ugyan, de sérülést vagy halált okoz, az elkövető a közúton elkövetett bűncselekményekre megállapított rendelkezések szabályai szerint felel.81 7.8. Bűncselekmények találkozása Bűnhalmazatot kell megállapítani akkor, ha az egyik közlekedési ágazat keretében elkövetett szabályszegés egyúttal a másik közlekedési ágazat biztonságát is érinti. Viszont ha a közúti baleset okozása alapesete úgy valósul meg, hogy több

80

Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi Magyar Büntetőjog Különös rész –Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 268. oldal 81 Kormányzati Portál Közlekedési bűncselekmények Közúti baleset okozása https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420013/Kozlekedesi_buncselekmenyek20091202.html?ug y=kozutibalok.html

35

személy szenved súlyos testi sérülést, mert a sértettek száma a minősítés szempontjából közömbös.82 Közúti baleset okozása és a gondatlanságból elkövetett közlekedés biztonsága elleni vétség halmazata megállapítható, ha például az autóbusz-vezető a fénysorompó tilos jelzése ellenére ráhajtott a vasúti átjáróra és ott összeütközött a személyvonat motorkocsijával. (BH.1981. 1)83 8. Közlekedési balesethez vezető okok

Közlekedési balesetek számának és okainak alakulása84 A fenti táblázatból is jól látszik, hogy a balesetek több, mint 90%-a a járművezetők hibájából, figyelmetlenségéből, vagy a szabályok be nem tartásából adódik, s csak pár százaléknyi a nem járművezetői hiba miatt bekövetkezett balesetek mértéke. A felelősségteljesebb közlekedési morál kialakulása és annak egyértelmű következményeként a közlekedésbiztonság javulása érdekében a rendőrség tudja a legnagyobb hatást gyakorolni. A haladási sebesség és a közlekedés biztonságának kockázata közötti összefüggés az, hogy minél gyorsabban haladunk, annál nagyobb az esélye annak, hogy baleset részesévé, sérültjévé, illetve áldozatává válunk. Már a kisebb mértékű, sokak 82

Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi Magyar Büntetőjog Különös rész –Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013. 269. oldal 83 Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz (2012) 235. § - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 84 KÖZOP-Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések, http://erjhazabiztonsagban.hu/projects.php?id=8 (megtekintés időpontja: 2013. 10. 31.)

36

által jelentéktelennek tartott sebességtúllépés is hatványozottan növeli a közúti balesetek és tragédiák bekövetkezésének kockázatát.

A jelenleg hatályos büntető törvénykönyv tervezetében még szerepelt, azonban sajnos nem került elfogadásra az, hogy hazánkban a legtöbb anyagi és személyi sérüléssel járó közúti, vagy közlekedési baleset a közlekedés biztonságára különösen veszélyes közúti közlekedési szabályszegés a) a megengedett legnagyobb haladási sebesség legalább felével való túllépése, b) a gyalogos-átkelőhely járművel való megközelítési szabályainak megszegése, c) az előzésre vonatkozó szabályok szándékos megszegése, d) az útkereszteződésben érvényes elsőbbségi szabályok szándékos megszegése és e) a közúti járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék tilos jelzésének

figyelmen kívül hagyása85 miatt történik. Bíró Gyula tanulmányában említést tesz arról, hogy a baleset-megelőzés érdekében indokolt lett volna rögzíteni. 8.1. Sebesség helytelen megválasztása A sebesség helyes megválasztása döntő eleme a biztonságos közlekedésnek. A KRESZ 26. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy legfeljebb mekkora sebességgel lehet haladni az úton az egyes járművekkel. A következő tényezők azonban döntő jelentőségűek a biztonságos sebesség megválasztásához: -

megfelelő féktávolság,

-

időjárási és,

-

forgalmi viszonyok,

-

az út jellege, állapota, minősége. A KRESZ-ben ugyanakkor szabályozásra kerül az is, hogy aki a közúti

közlekedésben

részt

vesz,

köteles

úgy

közlekedni,

hogy

a

személy-

és

vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne

85

Bíró Gyula: A közúti közlekedési bűncselekmények szabályozása és nyomozása, kiemelt figyelemmel az új büntetőjogi változásokra – Pécsi Határőr. Tudományos közlemények, 13. (köt.) Tanulmányok „a biztonság rendészettudományi dimenziói – változások és hatások” című tudományos konferenciáról, 2012. 258. oldal

37

akadályozzon, és ne zavarjon86, mely szintén baleseti veszélyforrást teremt a közúton, bár kétségtelen, hogy ennek előfordulási aránya jóval kevesebb a gyorshajtáshoz képest. 8.2. Az elsőbbségi jog meg nem adása Az elsőbbségi joggal kapcsolatosan a KRESZ több helyen konkrét rendelkezést tartalmaz, mely bizonyíték arra, hogy az elsőbbség a közúti közlekedés egyik legfontosabb szabálya, ugyanakkor ezzel összefüggésben számos lehetőség nyílik e szabály megszegésére. Rendszerint a közúti kereszteződésekben fordul elő, hogy az elsőbbség megadására kötelezett járművezető, az erre vonatkozó közúti jelzőtábla ellenére figyelmetlenségből az elsőbbségre jogosultat hirtelen sebesség-, vagy irányváltoztatásra kényszeríti. Ez váratlan és hirtelen manővert jelent a baleset bekövetkezésének elkerülése érdekében. A közúti forgalomban végzett mozgásnak előfeltétele a figyelem, a felismerés, majd az elhatározás, a cselekvés csak ezeket követheti.87 Kiemelendő a jogalkalmazói gyakorlatból a közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett felelősségéről szóló 6/1998. BJE határozat, amelynek rendelkezései értelmében a közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Kizárhatja a

felelősségét,

ha

az

elsőbbségadási

kötelezettsége

szempontjából

jelentős

körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhetett, vagy e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette. Az elsőbbségre jogosult, aki a megengedett sebességet túllépte, az elsőbbségadási kötelezettség megszegésével összefüggő közúti balesetért ugyancsak felelősséggel tartozhat, kivéve, ha a baleset a jármű megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna. Az elsőbbségre jogosult büntetőjogi felelősségének megállapítása azonban nem alapulhat pusztán a megengedett sebesség túllépésén. A védett úton a megengedett sebesség túllépésével közlekedő gépkocsi vezetője a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt - gondatlanságának hiányában - nem vonható felelősségre (cselekménye csak 86

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 3. §. (1) bekezdés c) pontja 87 Imre Iván-Reményi Gyenes István: A közúti szabálysértések. KJK Kiadó, Budapest, 1970. 277. o.

38

szabálysértést valósít meg), ha a baleset elsődlegesen azért következett be, mert a védett utat keresztező jármű vezetője az elsőbbségadásra vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, jóllehet a védett úton haladó jármű sebessége nem volt megtévesztő jellegű (az útvonal belátható, és a sebességtúllépés észlelhető volt). A 6/1998. BJE határozat 2. pontja alapján a védett úton haladó járművezető sebességtúllépésével kapcsolatos közlekedési szabálysértése alapján a büntetőjogi felelősség csak akkor állapítható meg, ha a sebességhatárt jelentősen túllépte, ezzel megtéveszti az elsőbbségadásra köteles jármű vezetőjét, és ezzel a szabálysértéssel okozati összefüggésben álló baleset miatt a gondatlansága is megállapítható (BH2001. 51188).89 8.3. Gyalogos-átkelőhelyen, illetőleg vasúti átjáróban bekövetkezett balesetek A kijelölt gyalogátkelőhelyen, de csak ott, szinte feltétlen elsőbbsége van a gyalogosnak. Azonban a gyalogosok elsőbbségi joga nem jelenti azt, hogy azzal vissza is élhetnek. A gyalogost megillető elsőbbség nem feltétlenül érvényesíthető jog, még a kijelölt gyalogátkelőhelyen sem és kötelezettségek terhelik a gyalogost is. Így az úttestre lépés előtt meg kell győződnie annak veszélytelenségéről, ami azzal jár – többek közt -, hogy nem léphet váratlanul az úttestre. Amint arról már korábban szó volt, gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés, vagy gondatlan emberölésért tartozik felelősséggel a gyalogos, mikor megszegi a közlekedési szabályt, és azzal súlyos sérülést, vagy halált eredményez. A 2008 évi 175. BH-ban rögzítésre kerül, hogy a 6/1998. BJE határozata a közlekedésben részt vevő járművekre vonatkozik, azonban az itt rögzített elvek az elsőbbségre jogosult járművezető és az elsőbbségadásra köteles gyalogos viszonylatában is irányadóak.90

88

BH2001. 511 A védett úton a megengedett sebességhatár átlépésével közlekedő gépkocsi vezetője a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt - gondatlanságának hiányában - nem vonható felelősségre, ha a baleset elsődlegesen azért következett be, mert a védett utat keresztező járművezető az elsőbbségadásra vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, jóllehet a védett úton haladó jármű sebességtúllépése nem volt megtévesztő jellegű 89 Kommentár a Büntető Törvénykönyvhöz (2012) 235. § - Wolters Kluwer Kft. Jogtár 90 BH2008. 175 A 6/1998. BJE határozatban meghatározott elvek az elsőbbségre jogosult járművezető és az elsőbbségadásra kötelezett gyalogos viszonylatában is irányadóak. Az elsőbbségre jogosult jármű vezetője felelős az elsőbbségadási kötelezettségét megszegő gyalogos elgázolásáért, ha a baleset a jármű megengedett legnagyobb sebességgel haladása esetén nem következik be

39

A vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek alapvetően a szabályszegő emberi magatartásra vezethetők vissza, s itt kifejezetten a közúti közlekedőket, s nem pedig a vasúti alkalmazottakat kell érteni. Az elmúlt időszak vasúti átjárós baleseteinek hátterében legtöbbször a tilos jelzés figyelmen kívül hagyása, a figyelmetlenség, valamint a relatív és az abszolút gyorshajtás állt.91 8.4. Az előzés szabályainak megszegése

Az egyik legnehezebb művelet, mivel rendkívül összetett közlekedési tevékenység, amelynek végrehajtása során számos tényezőt kell a járművezetőnek figyelembe venni. Tekintettel kell lennie - az előzendő jármű sebességére, - a saját járművének a sebességére, - annak az útvonalnak a hosszára, amelyet mindkét jármű megtesz, amíg újra a jobb oldalra vissza lehet térni, - az előzendő jármű előtti szabad útszakaszra, - a mögöttes forgalomra, - a szemközt jövő jármű sebességére és távolságára, - az időjárási és áttapadási tényezőkre. A KRESZ az előzésre vonatkozó feltételeket kétfajta rendelkezésben határozza meg: egyrészt megállapít bizonyos tilalmakat, másrészt meghatároz bizonyos pozitív feltételeket, azonban előzés során sem lehet túllépni az adott útvonalra vonatkozó megengedett legmagasabb sebességet.

91

ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság Honlapja, http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=623 (megtekintés időpontja: 2013. 10. 08.)

40

A közúti baleset gondatlan okozásának vétségében állapítandó meg az előzéssel kapcsolatos közlekedési szabály megszegésével okozati összefüggésben halálos közúti balesetet okozó terhelt büntetőjogi felelőssége abban az esetben is, ha a szabályszegésével előidézett veszélyhelyzet elhárítása sikertelenségében az általa vezetett jármű fékrendszerének a szokásos használatot egyébként nem befolyásoló átalakítása is közrehatott92 8.5. Alkalmatlan egészségügyi állapot Leggyakrabban előforduló eset, hogy a járművezető nem valamilyen betegségnek vagy rendellenes állapotnak az eredményeként idézi elő a balesetet, hanem kimerültsége, pszichés állapota, álmossága folytán. Ilyenkor ugyanis a jármű vezetője úgy vesz részt a közúti közlekedésben, hogy tisztában van saját állapotával és azzal, hogy ennek eredményeként képességei, készségei, reakcióideje negatívan változnak meg,

azonban

ebbe

belenyugszik,

vagy könnyelműen

bízik

képességeiben..

Különbséget kell azonban tennünk a rutinszerű autóvezetés és a betanulás folyamatában lévő ún. tanulóvezető, valamint a kezdő gépkocsivezető magatartása között, hiszen az utóbbiak cselekménye a tudat által irányított.93 Természetesen, ha az eszméletvesztéses vagy tudatvesztéses állapot az elkövető számára is váratlanul, minden előzetes jel nélkül következik be, súlyos eredmény esetén sem felel e bűncselekményért. 8.6. Pszichológia és jog megfeleltetése A vezetés és a személyiség összefüggéseit Keskinen finn pszichológus 1996-os hierarchikus modellje sematikusan próbálja megközelíteni. Szerinte 1. szinten helyezkedik el a járműkezelés, második szinten a közlekedési helyzetek uralása, harmadik szinten a vezetés hatásának összekapcsolása a vezetés következményeivel, valamint 4. szinten a személyes attitűdök (személyiség, beállítódások, tanulási folyamat, minták, kommunikáció, együttműködés, stb.)

92

BH2011. 216 Dr. Kereszty Béla: Gondolatok a vegyes bűnösségű közlekedési bűncselekmények problémáiról – Magyar Jog 2007. 4. szám (54. évf.) 203. oldal 93

41

Az 1980. évi 3. törvényrendelettel kihirdetett, az 1968. évi november hó 8. napján Bécsben aláírásra megnyitott közúti közlekedési egyezmény szerint -

rendelkezzék a szükséges testi és szellemi képességekkel,

-

legyen vezetésre alkalmas testi és szellemi állapotban,

-

rendelkezzék a vezetéshez szükséges ismeretekkel,

-

rendelkezzék a vezetéshez szükséges jártassággal,

-

legyen mindenkor ura a járműnek.

A bécsi egyezmény – mint jogi elvárás – és a pszichológus által felállított szinten megfeleltethetők-e egymásnak? A jog és pszichológia találkozása e két modell alapján a következő ábra szerint képzelhető el. Pszichológia Személyes attitűdök

Jog Beválás A jármű feletti uralom

Vezetés hatásának és következményeinek összekapcsolása

Vezetéshez szükséges jártasság

Közlekedési helyzetek utalása

Vezetéshez szükséges ismeretek Testi, szellemi állapot

Járműkezelés

Testi, szellemi képességek

A jog nem érinti a beválás kérdéskörét, mivel az alapfeltételezés az, hogy ki bevált, az nem okoz balesetet. A beválással azért kell mégis foglalkozni, mert nem minden baleset jelentheti automatikusan a beválás megszűnését. Ezt a jog eszközei mellett a pszichológia eszközeivel lehet vizsgálni, és ha a beválás a személyiség-, képesség-, vagy magatartásdeficitet érinti, akkor a pszichológia módszereivel lehet korrigálni. Pontosítva: a beválás megszűnése, vagyis a baleset létrejötte, történhet bármelyik

42

Keskinen-féle szinten (pl. 1., 2. szinten), de a korrekció és az alkalmassá tétel leginkább a 3. és 4. szintet érinti.94 8.7. „Diszkó-balesetek” A diszkó-balesetek - tragikus gyűjtőkategória a közlekedésbiztonságban. A baleseti okok illetve a statisztikai mutatók között ilyen megnevezéssel nem lehet adatokat találni, mégis minden évben jelentős számú halálos és súlyos sérüléssel járó baleset történik, amelyet a közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakemberek diszkóbalesetként definiálnak. A diszkó-baleseteket okozók és - legtöbb esetben - ennek elszenvedői is a fiatalok. A balesetek hétvégeken, a késő éjjeli vagy kora hajnali órákban következnek be. Az előidéző okok között a vezetői rutin hiánya mellett a relatív és abszolút gyorshajtás is gyakran fellelhető, mint ahogyan a virtuskodás, a vezető saját képességeinek és gépjárműve műszaki adottságának túlértékelése, de az alkoholos befolyásoltság és a bódító, élénkítő szerek is előidézhetik a tragédiákat. Utólagos szakértői véleményekből nemegyszer kiderül, hogy kisebb útkanyarulatokban, a megengedett sebesség többszörösével száguldó autó vezetője elveszti uralmát járműve fölött, az útpályáról lesodródva az autó - utasaival együtt - az útszéli fáknak, villanyoszlopnak vagy egyéb tárgynak csapódik. 9. A közlekedési bűncselekmények nyomozása Elmondható, hogy egy közlekedési balesetre senki sem készül. Azonban az előzményeket, amelyekből a baleset kialakul, a baleset érintetteinek, szemtanúinak kötelessége

megfigyelni.

A

közlekedési

bűncselekmények

nyomozása

során

kiemelkedően fontos szerepe van a helyszíni szemlének, a kihallgatásoknak, a szakértői bizonyításnak, valamint büntetőeljárásban egyre inkább teret hódít a modern

94

Aranyos Judit-Major Róbert Kezelő jellegű intézkedés a közlekedési bűncselekmények körében – Belügyei szemle (1995-2006) 2005. 53. évf. 4. sz. 41-42. oldal

43

kriminalisztikai eszközök bizonyítékként történő értékelése is. 95 A közlekedési balesetek és a közlekedés körében elkövetett bűncselekmények esetén követendő rendőri eljárás szabályairól a 60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás rendelkezik, mely a közlekedési balesetek, a közlekedési bűncselekmények, valamint a közlekedés körében elkövetett más bűncselekmények esetén végrehajtandó rendőri eljárások egységes és szakszerű végrehajtása érdekében került kiadásra. A KRESZ 58. §-ának rendelkezései pedig elsősorban azt rögzítik, hogy ha a baleset halált vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrhatóságot haladéktalanul értesíteni kell és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről.

9.1. A közlekedési balesetek bekövetkezését, esetleges bejelentését követő intézkedések, eljárás a helyszínen Természetesen az az elsődleges, hogy a baleset sérültjeinek mielőbbi orvosi ellátásáról és a szakszerű elsősegélynyújtásról gondoskodjunk, esetlegesen értesítsük a mentőket. Aki a balesetnek az érintettje, nem hagyhatja el a helyszínt mindaddig, amíg a sérültekhez a szakszerű segítség meg nem érkezik és amíg minden meg nem történt annak megakadályozása érdekében, hogy a korábbi baleset újabb balesetek okává váljon. Amennyiben akár csak egy személy is megsérült, a rendőrséget azonnal értesíteni kell, még akkor is, ha a sérülés elsőre bagatellnek tűnik, és gondoskodni kell arról, hogy a baleset nyomait a lehetőségekhez képest változtatás nélkül vehessék 95

Bíró Gyula: A közúti közlekedési bűncselekmények szabályozása és nyomozása, kiemelt figyelemmel az új büntetőjogi változásokra – Pécsi Határőr. Tudományos közlemények, 13. (köt.) Tanulmányok „a biztonság rendészettudományi dimenziói – változások és hatások” című tudományos konferenciáról, 2012. 249. oldal

44

szemügyre azok, akik szakértelmük folytán annak értékelésére a leginkább alkalmasak. Célszerű ezzel egy időben a mentőket is értesíteni.96 A KRESZ 58. § (3) bekezdése szerint – amennyiben a helyszínen nem kerül sor rendőri intézkedésre – az érdekeltek a személyazonosságukat és a kötelező felelősségbiztosításuk fennállását egymás számára hitelt érdemlően kötelesek igazolni. Ha a baleset folytán megrongálódott járművek között olyan is akad, amelynek vezetője a helyszínen nincs jelen (tipikusan ilyen, amikor az egyik érintett egy parkoló jármű) a károkozó köteles személyi adatait és biztosítója nevét erre alkalmas módon a helyszínen hagyni, és az esetet a kötelező felelősségbiztosítójának bejelenteni.97 9.2. A helyszíni szemléről általában Amennyiben rendőri intézkedésre kerül sor, a bejelentés vételét követően a legrövidebb időn belül meg kell kezdeni a helyszínen a körülmények tisztázását, s a rendőrnek a közlekedési balesetek helyszínének biztosítása esetén a Rendőrség Szolgálati Szabályzat alapján kell ellátnia feladatát. A helyszíni szemlére támaszkodik az egész további eljárás. A szemlén elkövetett bármilyen hiba a későbbiekben nem korrigálható! A helyszíni szemle feladatai: 1.

a bűncselekmény elkövetési helyének vizsgálata és ezzel az eredményes nyomozás feltételeinek biztosítása;

2.

annak megállapítása, hogy történt-e bűncselekmény, s ha igen, milyen bűncselekmény történt;

3.

olyan adatok összegyűjtése, amelyekből a bűncselekmény lefolyására és az elkövető személyére következtetni lehet.

A helyszíni szemle fontos feladata továbbá a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, összegyűjtése és rögzítése, valamint állagának megóvása és ezzel az igazságügyi szakértői munka feltételeinek biztosítása.98

96

Kondorné dr. Kollár Zsuzsanna Baleseti tennivalók I. rész http://www.motorrevu.hu/beszamolo/baleseti_tennivalok_1_resz (megtekintés időpontja 2013. 10. 08.) 97 Kondorné dr. Kollár Zsuzsanna Baleseti tennivalók II. rész http://www.motorrevu.hu/beszamolo/baleseti_tennivalok_2_resz (megtekintés időpontja 2013. 10. 08.) 98 Bíró Gyula: A közúti közlekedési bűncselekmények szabályozása és nyomozása, kiemelt figyelemmel az új büntetőjogi változásokra – Pécsi Határőr. Tudományos közlemények, 13. (köt.) Tanulmányok „a biztonság rendészettudományi dimenziói – változások és hatások” című tudományos konferenciáról, 2012. 250. oldal

45

A helyszínen az érintett járművezetőket részletesen kikérdezik olyan körülményekre vonatkozóan, amelyeknek a baleset bekövetkezése szempontjából jelentősége lehet. Pl: szenved-e a járművezető valamilyen mozgáskorlátozottságban, visel-e hallókészüléket, vagy szemüveget illetve kontaktlencsét, szed-e rendszeresen gyógyszert, ismeri-e a baleset helyszínét, voltak-e utasai, és ha igen, ő melyik ülésen utazott stb. Ha arra merül fel gyanú, hogy a közlekedési bűncselekményt szeszes italtól befolyásolt állapotban lévő, vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt álló személy követte el, az ennek megállapításához szükséges nyomozási cselekményeket késedelem nélkül el kell végezni. Ezek a nyilatkozatok a vizsgálat elindításakor a rendőrség számára egyértelmű segítséget adnak annak eldöntésére, hogy milyen irányban érdemes az információk kutatását folytatni. A forgalmi rendet, a járművek, valamint egyéb tárgyak baleset utáni állapotát és helyét többnyire helyszínrajz, illetve fényképfelvétel rögzíti majd, ezeket a baleset érintettjei később megszemlélhetik, és elmondhatják róluk, hogy amit azok tükröznek, egybevágnak-e emlékeikkel. A szemlebizottság tagjai: a bizottságvezető, a balesethelyszínelő és –vizsgáló(k), kiemelten súlyos közlekedési bűncselekmény esetén megyei közlekedési fővizsgáló, valamint szakértők (döntően igazságügyi orvos és közlekedési balesetelemző szakértő kerül bevonásra halálos kimenetelű közlekedési baleset esetén), hatósági tanú.100 A hatósági tanúk olyan személyek, akik cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgárok, az elkövetés helyén laknak és érzékelő képességeik birtokában vannak. A baleset során széthullott alkatrészek, bukósisak, táskából kiesett tárgyak vagy gyalogos fejéről leesett sapka, üvegtörmelék mind nyomnak minősül, ami pusztán eredeti helyzetében ad az esetről értékelhető információt, onnan elmozdítva már nem. A baleset rekonstrukciója szempontjából ez olyan zavarokat okoz a későbbi elemzés során, amelyet utólag semmi sem tehet jóvá. A balesetben érintett járművek helyszíni lefoglalására akkor kerül sor, ha az intézkedő rendőr szerint annak műszaki vizsgálata mindenképpen szükséges, ha az érintett járművezető nincs abban az állapotban, hogy nyilatkozni tudna saját járműve baleset előtti műszaki állapotáról, illetve ha a 100

Bíró Gyula: A közúti közlekedési bűncselekmények szabályozása és nyomozása, kiemelt figyelemmel az új büntetőjogi változásokra – Pécsi Határőr. Tudományos közlemények, 13. (köt.) Tanulmányok „a biztonság rendészettudományi dimenziói – változások és hatások” című tudományos konferenciáról, 2012. 251. oldal

46

tulajdonjogot a járművezető nem tudja hitelt érdemlően igazolni. Amennyiben a járművet lefoglalják, azt a rendőrség kifejezetten erre a célra létesített telephelyére szállítják, ahol gondoskodnak az állagmegóvásról, és arról, hogy a vizsgálatot végző műszaki szakértő hozzáférhessen. Előfordulhat azonban az is, hogy a jármű lefoglalására nincs szükség, de – pl. az elszenvedett sérülések miatt – a balesetet szenvedő

képtelen

róla

gondoskodni.101

A

helyszíni

eljárásoknak

gyorsnak,

szakszerűnek és hitelesnek kell lennie. 9.3. Közlekedési bűncselekmények nyomozására vonatkozó különös szabályok Közlekedési, illetőleg a közlekedés körében elkövetett bűncselekmény megalapozott gyanújának a közlésekor a cselekmény Btk. szerinti minősítésén túl meg kell jelölni a megszegett közlekedési vagy foglalkozási szabályt is. A gyanúsítottat kihallgatáskor nyilatkoztatni kell arra is, hogy a közlekedési bűncselekmény elkövetése előtt mennyit vezetett, mióta vezeti az adott járművet, mióta vezet ilyen típusú járművet. Azt, hogy a gyanúsított mióta és milyen vezetői engedéllyel rendelkezik, ellenőrizni kell a vezetői engedélye, illetve a külön nyilvántartások alapján. A nyomozás tervezése során dönteni kell: -

a gyanúsított kihallgatása során tisztázandó körülményekről,

-

igazságügyi szakértői vizsgálatok szükségességéről,

-

szükség van-e és milyen kérdések körében bizonyítási kísérletre,

-

kezdeményezni kell-e gépjárművezetői engedély bevonását, vagy ezt mellőzni lehet.

9.4. Közlekedési bűncselekmények esetén a legfontosabb szakértői vizsgálatok A büntetőügyek igen jelentős részében a bíróság bizonyítási lehetősége a tanúbizonyításra korlátozódik. A tanúbizonyítás hátrányai ismertek. Eltekintve a tények tudatos elferdítésének a lehetőségétől, az emberi észlelésnek, az észleltek megőrzésének és azok reprodukciójának is olyan komoly korlátai vannak, amelyek a tanúvallomások 101

Kondorné dr. Kollár Zsuzsanna Baleseti tennivalók II. rész http://www.motorrevu.hu/beszamolo/baleseti_tennivalok_2_resz (megtekintés időpontja 2013. 10. 08.)

47

bizonyító erejét jelentősen megkérdőjelezhetik. A szakértők által produkált eredmények viszont nem a becslés szintjén jelennek meg, hanem az eredményeket konkrét számítások támasztják alá.103 Ezáltal a felderítés és a bizonyítás érdekében sor kerülhet szakértők

bevonására:

gépjármű-közlekedési,

műszaki,

igazságügyi

szakértő,

gumiabroncs-szakértő, igazságügyi orvosszakértő, szerológus, toxikológus, fizikaikémiai szakértő, nyomszakértő, közúti gépjárművezető-alkalmassági szakértő és egyéb speciális szakértők.104 Az elmúlt öt évben már a büntetőügyek csaknem ötven százalékában vontak be szakértőt, míg a kilencvenes évek első felében ez az arány nem érte el a negyven százalékot.

Az

összes

büntetőeljáráson

belül

a

közlekedési

bűncselekmény

elkövetésének alapos gyanúja miatt induló eljárásoknál ez az arány az elmúlt 15 évben nem változott ugyan jelentőse, de így is az ügyek csaknem nyolcvan százalékában szerepelt szakértő.105 Kereszty Bélától származó tanulmány továbbá osztja, hogy „… a szakértő nem az úgynevezett judex facti, azaz véleményével nem köti a bírót, mert ilyen felfogás mellett a joghatóságba tartozó ítélkezés jogát, illetve ennek egy részét a szakértő kisajátítaná, mi nemcsak az igazságügyi szabályokra ütköznék, de felelőtlen személyt vonna be a felelősséget feltételező ítélkezés teendőit végezni hivatott egyének közé.”106 10. Büntetéskiszabási tényezők A Btk. 80. §-ának (1) bekezdése szerint a büntetést a törvényben meghatározott keretek között céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. A törvény idézett rendelkezése a bíróságok számára azt a kötelezettséget jelenti, hogy a büntetéskiszabás során figyelembe jövő valamennyi alanyi és tárgyi tényt felderítsék, és a jogkövetkezmények alkalmazásakor értékeljék. A büntetéskiszabási 103

Dr. Fülöp Ágnes: A közlekedési büntetőjogról – Ügyészek lapja 2004/5. szám, 27-28. oldal Dr. Bíró Gyula: A helyszíni szemle jelentősége és az orvosszakértő szerepe a közlekedési bűncselekmnyek nyomozása során – Magyar Jog 2012. 5. szám 311. oldal 105 Kereszty Béla: A szakértői bizonyítás valós szerepe a közlekedési bűncselekmények miatt induló büntetőeljárásban – Rendészeti Szemle, 2008/6. 46. oldal 106 Dr. Angyal Pál: A magyar büntető-eljárásjog tankönyve - Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat 1915. 335-336. oldal 104

48

tényezőket nem lehet egyszer s mindenkorra meghatározni. Mégis szükséges olyan általános iránymutatás, mely - ha nem is véglegesen, de hosszabb távon - felsorakoztatja mindazt, aminek felderítését és értékelését a bíróságoktól indokoltnak tartja. A törvény előtti egyenlőség alapelvének (Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdés) az egységes ítélkezés felel meg, és ebbe az is beletartozik, hogy a büntetést befolyásoló körülmények értékelése ne mutasson feltűnő és indokolatlan eltéréseket. A büntetést befolyásoló tény nyomatéka annál nagyobb, minél nagyobb mértékben áll fenn az indok, amely miatt az adott körülménynek enyhítő vagy súlyosító hatása van. „A büntetést befolyásoló körülményeket tehát nem elvont általánosságban, nem mechanikusan, hanem a konkrét ügy tényeire vonatkoztatva kell értékelni, és a határozatban megindokolni. Valamely, általában súlyosítónak vagy enyhítőnek tartott tényezőt akkor lehet a konkrét ügyben is ilyenként értékelni, ha az indok, amely miatt annak súlyosító vagy enyhítő hatása van, az adott ügyben is megállapítható. Ugyanazon tény más cselekmény vagy más elkövető vonatkozásában közömbös vagy ellenkező hatású is lehet.”107 10.1. Az ítélkezésben értékelhető tényezőkről

A bírói gyakorlatban mindig azt kell először vizsgálni, hogy a terhelt megszegett-e valamely konkrét közlekedési szabályt, és konkrét szabályszegés hiányában, kisegítő jelleggel alapulhat a büntetőjogi felelőssége azon, hogy a KRESZ 3. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti általános baleset-elhárítási kötelezettségét elmulasztotta. Az egyes speciális közlekedési szabályok nem állnak egymással "hierarchikus" viszonyban, egyik közlekedési szabálynak sincs olyan "abszolút elsőbbsége", "primátusa" a másikkal szemben, amely feltétlenül kizárná, illetve korlátozná egy másik szabály alkalmazhatóságát. Mindig a konkrét forgalmi helyzethez, a közlekedés résztvevőinek magatartásához képest kell megállapítani, hogy az adott esetben melyik

107

56/2007 számú BK vélemény

49

közlekedési szabálynak, illetve szabályszegésnek van jelentősége, és milyen mértékben.108 A sebesség helytelen megválasztásával (gyorshajtással), valamint az elsőbbség szabályainak megsértésével egy időben, de két járművezető szabálytalansága által teremtett sajátos konfliktushelyzet jogi megoldására született az - immáron harmadszor említett - Legfelsőbb Bíróság 6/1998. Büntető jogegységi határozata. A jogegységi eljárás azért vált szükségessé, mivel egymással ellentétes – jogerős – bírósági határozatokban (felmentő és marasztaló ítéletekben) kifejtett elvi kérdéseket illetően kellett állást foglalni az egységes jogalkalmazási gyakorlat biztosítása érdekében. Az alapkérdés az volt, hogy az elsőbbségre jogosult, de sebességtúllépéssel közlekedő jármű vezetőjének, valamint az elsőbbségadásra kötelezettnek egyazon balesetért való büntetőjogi felelőssége egyidejűleg vizsgálható-e, azaz fennállhat-e az osztott (kettős) felelősség, vagy pedig az egyik felelősség kizárja-e a másik felelősséget.109 10.2. A büntetést befolyásoló alanyi és tárgyi tényezők A büntetés kiszabása során értékelhető tényezők nincsenek kőbevésetten meghatározva, ugyanakkor szükséges volt, olyan általános iránymutatás kidolgozására, amelyek mentén a bíróságok nagyjából egységesen ítéljék meg a súlyosító és enyhítő körülményeket, amit a törvény előtti egyenlőség is megkíván. Az alábbiakban az 56/2007. számú BK véleményből emelem ki – dolgozatom terjedelmére figyelemmel elsősorban azon büntetést befolyásoló tényezőket, melyek véleményem szerint a közlekedési bűncselekmények szempontjából fontosak: 10.2.1. A büntetést befolyásoló alanyi tényezők a közlekedési bűncselekményekre vonatkozóan -

A büntetlen előélet enyhítő körülmény.

-

Ha az elkövetőt a bűncselekmény véghezvitele előtt jogerősen elítélték. A közlekedési bűncselekmények elbírálásánál az elkövető korábbi közlekedési magatartását is értékelni kell. A közlekedési szabálysértés elkövetése súlyosító, a hosszabb ideig tanúsított kifogástalan közlekedési magatartás

108 109

6/1998. BJE Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005., 137. o.

50

enyhítő körülmény lehet. Ittas járművezetés esetén az ittasság súlyos vagy igen súlyos foka súlyosító körülmény. -

Ha az elkövetőnek a létfenntartást biztosító jövedelme nincs és munkakerülő, csavargó életmódot folytat, súlyosító körülmény.

-

A fiatalkor nem enyhítő körülmény.

-

Az idős kor - a vele rendszerint együtt járó testi és szellemi hanyatlás, valamint tűrőképességcsökkenés miatt - enyhítő körülmény.

-

Enyhítő körülmény, ha az elkövetőnek tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói vannak.

-

Súlyosító körülmény, ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében.

-

Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, enyhítő hatású, és akkor is értékelendő, ha a bűncselekmény elkövetése után állott elő.110 A

10.2.2.

büntetést

befolyásoló

tárgyi

körülmények

a

közlekedési

bűncselekményekre vonatkozóan -

A közbiztonság veszélyeztetése súlyosító körülmény.

-

Eredmény-bűncselekmények esetében enyhítő körülmény, ha az okozati összefüggés közvetett volt, vagy ha az eredmény bekövetkezésében a cselekmény mellett együttható más okok is szerepet játszottak.

-

A bűncselekmény tárgyi súlyát nagymértékben a cselekmény káros következményei határozzák meg, ezért azokat a büntetés kiszabásánál mindig figyelembe kell venni. A káros következmény lehet pénzben kifejezhető kár, hátrány, gyógytartammal jellemezhető sérülés; ezek nagyságát mennyiségileg is meg lehet határozni.

-

A sértett felróható közrehatása enyhítő körülmény. Ilyenként értékelhető a közlekedési bűncselekményeknél a sértett együtt ható okot jelentő szabályszegése.

110

részletek az 56/2007. számú BK véleményből

51

-

A sértett megbocsátását enyhítőként lehet értékelni, különösen akkor, ha annak folytán a bűncselekmény miatt megromlott viszonyok helyreálltak.

-

Az elkövető javára kell értékelni, ha az okozott kárt vagy annak egy részét megtérítette, és kisebb nyomatékkal azt, ha a kár tőle függetlenül megtérült.

-

A tevékeny megbánás a büntethetőséget megszüntető ok, illetve lehetővé teszi a büntetés korlátlan enyhítését. Egyébként is enyhítő körülmény, ha az elkövető a sértettnek elégtételt szolgáltatott, rendezte vele a közöttük keletkezett konfliktust, ennek során valamilyen szolgáltatást teljesített, vagy igényt kielégített. Az elkövetőt a bűncselekmény következtében a büntetőjogi hátrányokon kívül egyéb tényleges hátrányok is érhetik. Ilyen többlethátrány lehet a bűncselekmény folytán elszenvedett sérülés, jelentős munkajogi, anyagi vagy egyéb hátrány, a bűncselekményből származó előnyt lényegesen meghaladó kártérítési kötelezettség, feltéve, hogy fedezete van stb.

-

Enyhítő körülmény, ha a bűncselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el

-

A bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás

szerint

az

ügyben

elbírált

vagy

az

ahhoz

hasonló

bűncselekmények száma (az elkövetéskor) a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál.111 10.3. Bírói gyakorlat Alapesetben az elkövető nagyobb összegű pénzbüntetésre és több évre történő járművezetéstől eltiltásra, súlyosabb esetekben pedig felfüggesztett, vagy akár letöltendő szabadságvesztésre is számíthat. 11. A büntetőjogi mediációról A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény alapján a büntetőjogi mediáció során a bűncselekmény sértettje és elkövetője személyes találkozó keretében beszélhetnek a történtekről, a bűncselekmény 111

részletek az 56/2007. számú BK véleményből

52

következményeiről, az okozott sérelmekről, valamint a jóvátétel lehetőségeiről. A megbeszélést egy pártatlan, rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól független személy, az Igazságügyi Szolgálat közvetítője (mediátora) vezeti, s eljárás a büntetőeljárással párhuzamosan folyik. A mediáción való részvétel mind a sértett, mind az elkövető részéről önkéntes. Az e feladatra külön kiképzett pártfogó felügyelők és ügyvédek biztosítják, hogy a sértett igényeinek leginkább megfelelő és a terhelt lehetőségeivel is harmóniában álló jóvátételben állapodjanak meg a felek, amely lehet anyagi jellegű, de szimbolikus is.112 11.1. Mikor kerülhet sor és mikor nem kerülhet sor mediációs eljárásra Mediációra kerülhet sor, ha a bűncselekmény: -

közlekedési bűncselekmény (pl. közúti baleset okozása), feltéve, hogy a sértett nem halt meg a bűncselekmény/baleset során

-

meghatározott személy elleni bűncselekmény (pl. testi sértés)

-

vagyon elleni bűncselekmény (pl. lopás, rongálás, csalás, sikkasztás)

-

és maximum öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható

-

a gyanúsított a nyomozás során beismerő vallomást tett

Nem kerülhet sor közvetítői eljárás alkalmazására, ha az elkövető a) többszörös vagy különös visszaeső, b) a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, c) bűncselekménye halált okozott, d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt

vagy

a

szándékos

bűncselekmény

elkövetése

miatt

végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetve próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el, vagy e) korábban szándékos bűncselekménye miatt közvetítői eljárásban vett részt, és ennek eredményeként vele szemben az (1) vagy (2) bekezdést alkalmazták, feltéve, hogy az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig két év még nem telt el.

112

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/ugytipusok/igazsagugy/partfogo-felugyelet/kozvetitoi-tevekenyseg-mediacio megtekintés időpontja: 2014. február 25.

53

A mediációnak feltétele az is, hogy az elkövető az ügy nyomozati szakaszában teljes beismerő vallomást tegyen, amellyel vállalja a felelősséget a bűncselekmény elkövetéséért. A mediációra utalt közlekedési cselekmények aránya 20% körüli. A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a gyanúsítottat a szükséges részletességgel meghallgatja. A sértett elmondhatja milyen hatással volt életére a bűncselekmény, kifejezheti érzéseit a balesettel kapcsolatban, s mire van szüksége ahhoz, hogy feldolgozhassa az okozott sérelmeket, vagy lezárja a történteket. Felteheti kérdéseit az elkövetőnek és megismerheti a másik fél szempontjait is. Az elkövető is találkozhat személyesen a baleset sértettjével, megbánást tanúsíthat, megnyugvást találhat, elmondhatja indokait. Olyan jóvátételi formát javasolhat, melynek teljesítésére képes és ha jóváteszi az okozott sérelmet, elkerülheti az eljárás folytatását és nem válik büntetett előéletűvé, vagy a kiszabandó büntetése korlátlanul enyhíthető. A közvetítői eljáráshoz kapcsolódó tevékeny megbánás csak akkor állapítható meg, ha az érintett a törvényben meghatározott bűncselekményekkel okozott kárt a sértettnek közvetítői eljárás keretében megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette. (BH2010. 30) 11.2. A mediációs eljárás eredménye A közvetítői eljárásban megállapodás akkor jön létre, ha a gyanúsított a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette. A megállapodás azonban nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét polgári peres úton érvényesítse. A megállapodás létrejöttének vagy teljesítésének meghiúsulása a büntetőeljárás folytatását és szankció kiszabását eredményezi. Ha viszont a közvetítői eljárás sikeres, abban az esetben vagy a büntethetőség megszűnése, vagy a büntetés korlátlan enyhítésének a lehetősége az eredmény.

54

12. A közúti közlekedési balesetek megelőzése Az előzőekben bemutatásra kerültek a balesetek bekövetkezése során szükséges eljárások, azonban most rá kívánok térni a közlekedésbiztonság témakörére, bemutatva a témához kapcsolódó szervezeteket, baleset megelőzési, képzési projekteket. 12.1. Balesetelhárítási kötelezettség A Balesetelhárítási kötelezettséget a KRESZ külön nem nevesíti, az elmélet és a gyakorlat általában a KRESZ 3. § (1) bekezdésének c) pontjával tárgyalja szoros összefüggésben, mely szerint „Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.” A felelősséget kizárja, „ha a baleset a jármú megengedett sebessége mellett is bekövetkezett volna”113. Erre mondható az, hogy a sebességtúllépés nem áll a balesettel oksági összefüggésben, de milyen fékezés várható el a baleset elhárítás körében? A fékezés milyensége egyszerre műszaki és jogi fogalom is, tehát szakértői kompetencia, de bírói kompetencia is. Műszaki szempontból az „átlagos legnagyobb lassulás” felső határának a fele értéknél van az „intenzív fékezés”, az ez „alatti” fékezést nevezzük „lassító fékezésnek”, az e „feletti” tartományt pedig „vészfékezésnek”. Mivel azonban a fékezés milyenségének jogi relevanciája van, illetve lehet, ennek jogi jellege is van. 12.2. A közlekedésbiztonság résztvevői és szerepük A közlekedésbiztonság megteremtéséért alapvetően a meglévő jogszabályok, a minisztériumok, a bíróság, a rendőrség, a pályaalkalmassági vizsgálati rendszer, a pontrendszer, illetve az utánképzés rendszere felelős. Ezek az intézményrendszerek felaprózottan működnek egymás mellett, egymástól elszigetelve, részfeladatok és megoldások strukturálatlan halmazában.114 113

6/1998. BJE rendelkező részének 2. pontja Aranyos Judit-Major Róbert – Kezelő jellegű intézkedés a közlekedési bűncselekmények körében, Belügyi szemle (1995-2006) 2005 (53. évf.) 4. sz. 40. oldal 114

55

12.3. Közlekedésbiztonsági intézkedések A Gazdasági és Közlekedési Miniszter a magyar Országgyűlés által alkotott törvény alapján 2006. január elsejével létrehozta a Közlekedésbiztonsági Szervezetet, melynek feladata a légi, a vasúti és a vízi balesetek, súlyos események független szakmai vizsgálata, azzal a céllal, hogy az elemzésekből levonható tanulságok alapján javaslatokat tegyen a jövőbeni hasonló események elkerülése érdekében. Szakmai vizsgálataik a szükséges műszaki és egyéb technikai jellegű vizsgálatok elvégzésén túl a jogszabályi

háttér,

a

műszaki-technológiai

folyamatok,

forgalmi

helyzetek

szabályozottságának biztonsági szempontból való áttekintését is jelenti. Vizsgálataikban kiemelt szerepet kap az emberi tényező, mint a biztonság szempontjából a folyamatok legfontosabb láncszeme. Ezért nagy hangsúlyt helyeznek az oktatás, a már megszerzett ismeretek, gyakorlat fenntartásának, fejlesztésének kérdéseire. A szervezet vizsgálatai nem a személyes felelős megnevezésére irányulnak, az mások számára okulásul szolgálnak, illetve biztonsági ajánlásokat tesznek az érintett területek, szervezetek felé.

12.3.1. Közlekedésbiztonságot javító fejlesztés Hazai költségvetési és Európai Uniós forrásból jön létre a "Célzottan közlekedésbiztonságot javító fejlesztések – A közlekedésbiztonság növelése terén kifejtett rendőrségi tevékenység komplex fejlesztése" című projekt, melyet a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala közösen valósít meg. A fejlesztés keretében a rendőrség egy új, Európában is egyedülálló preventív ITS rendszer kiépítését tervezi. A rendőrségnek tovább kell növelnie lehetőségeit a közúti forgalom biztonságosabbá tétele, a szabálykövető magatartás ellenőrzése és fenntartása, a közlekedési szabályok nagyobb fokú betartatása tekintetében. Ennek egyik infrastrukturális feltétele az elmúlt években már eredményesen alkalmazott modern, automata rendszerek, eljárások és berendezések nagy számban történő bevezetése és továbbfejlesztése, új szolgáltatási szintre emelése. A konzorcium által megvalósítani kívánt rendszerrel, a közlekedésben résztvevők motiválásán keresztül

56

elérendő cél, hogy a járművezetők törekedjenek a sebesség megfelelő megválasztására, és tartsák be az előírt közlekedési szabályokat. A projekt hosszú távú hatásai keretében fontos kiemelni a személysérüléses közúti közlekedési balesetek számának várhatóan jelentős csökkenését, valamint az ennek következtében elmaradó súlyos és halálos közúti közlekedési balesetek számának változását.115 12.3.2. A közlekedési ismeretek egész életen át történő tanítása-tanulása

A lehető legrövidebb időn belül be kell(ene) vezetni a közlekedési ismeretek egész életen át tartó tanítását és tanulását. Már az óvodában a pedagógusok egyik fontos feladata kell, hogy legyen a gyerekek intenzív képzése, tanítása, a szabályok közlekedésre nevelése.116 Tizenkét évesen minden iskoláskorú gyermeknek elméleti és gyakorlati vizsgát kellene tennie a kerékpározás szabályaiból. Tizennégy éves kortól minden fiatalkorúnak vizsgát kellene tennie a segédmotoros kerékpározás szabályaiból, és megszereznie a vezetői igazolványt. A középiskolákban kötelező tantárgyként kellene tanítani a közlekedési ismereteket, és tizennyolc éves korig megszerezni a B kategóriára jogosító vezetői engedélyt. Az államnak kellene vállalnia a képzési költségeket. Az egyetemeken csak szabadon választható tantárgyként képzelhető el a közlekedési

ismeretek

oktatása,

felnőttképzés

keretében

legalább

ötévenként

mindenkinek minimum 12 órás továbbképzésen kellene részt vennie.117 A dolgozatom későbbi részében ismertetendő Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram keretében már 2013-tól ingyenes közlekedésbiztonsági elektronikus tananyagokat és módszertani segédanyagokat biztosít a Nemzeti Közlekedési Hatóság diákoknak és pedagógusoknak egyaránt. 12.3.3. A rendőri forgalomellenőrzés A közúti balesetek több, mint 90%-a a járművezetők hibájából adódik. A rendőrség ezért a forgalomban résztvevők vezetési szokásaira kíván hatni, hogy felelősségteljesebb legyen a közlekedési morál és a közlekedésbiztonság. A 115

http://erjhazabiztonsagban.hu/projects.php?id=8 – megtekintés időpontja 2014. március 8. Bíró Gyula: A közlekedés biztonságának javítása – Belügyi Szemle, 2011/10. 18. oldal 117 Bíró Gyula: A közlekedés biztonságának javítása – Belügyi Szemle, 2011/10. 19. oldal 116

57

közlekedésrendészet munkatársainak feladatai viszont kiterjednek a közlekedés valamennyi területére – legfőképpen a közúti-, a vízi- valamint a légi közlekedésre – és elsősorban a személysérüléssel járó balesetek megelőzésére irányulnak. Ezen balesetek számának csökkentése a közúti közlekedésbiztonság egyik legfontosabb mércéje – a nemzetközi elvekhez is igazodóan – a balesetekben meghalt személyek számának csökkentése mellett. A közlekedésrendészeti állomány intézkedik a bekövetkezett közlekedési balesetek helyszínén, az ő feladatuk a közlekedés során elkövetett jogsértések felderítése és szankcionálása, de részt vesznek a közutak zavartalan forgalmának, illetve a közutakat érintő rendezvények biztosításában is. Mindemellett aktív és folyamatos prevenciós tevékenységet látnak el, mely elsősorban a balesetmegelőzési tevékenység kiemelt célterületeire, a „három fő gyilkosra”, vagyis a gyorshajtásra, az ittas járművezetésre és a biztonsági öv használatának elmulasztására irányul.118

12.3.4. Pontrendszer Hazánkban a közlekedési szabályszegések rendszeres elkövetőire - egy objektív, előrelátható „figyelmeztetési” szisztéma alkalmazásával – a közlekedési magatartás megváltoztatására való ösztönzés érdekében a 2000. évi CXXVIII. törvény került megalkotásra, mely a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről rendelkezik. A pontrendszer a magyar vezetői engedéllyel rendelkező és közlekedési szabályszegést elkövető gépjárművezetőkre, továbbá azokra terjed ki, akiktől az illetékes hatóság az engedélyt visszavonta, illetve a járművezetéstől eltiltotta, járműkategória, alkategória, kombinált kategóriába tartozó jármű vezetésétől eltiltotta és ennek ellenére járművet vezetnek.

A

törvény

tárgyi

hatálya

a

közúti

közlekedéssel

összefüggő

bűncselekményekre és a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértésekre terjed ki. Kisebb fokú jogsértés esetén nem szükséges, azonban a legsúlyosabb esetekben, valamint ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma eléri vagy meghaladja a 18 pontot az elkövetőt azonnal indokolt kizárni a közúti közlekedésből. A járművezető azonban nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. 118

Közlekedésrendészet általános leírása, http://www.police.hu/a-rendorsegrol/testulet/rendeszetiszakterulet/kozlekedesrendeszet (megtekintés időpontja: 2013. 11. 13.)

58

A pontrendszer megelőző hatása és szerepe hosszú távon nem vitatható, azt számos európai országban alkalmazzák. Bevezetését több nemzetközi szervezet - többek között az Európa Tanács, az EU, a Világbank Szakértőinek Bizottsága - is ajánlja. A pontrendszer alkalmazása a közlekedési morál javulásához, a járművezetésre alkalmatlan személyek kiszűréséhez, ezáltal a közlekedésbiztonság további javulásához vezethet. 12.3.5. Utánképzés Magyarországon a Közúti Közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény biztosítja az utánképzés jogi peremfeltételét. A 139/1991. (X.29.) Kormányrendelet pedig az 1992. január 1-i bevezetést, a végrehajtás szervezését, az utánképzés tartalmát, módszereit határozza meg. Az utánképzési feladatokat, 2007. január 01-től a Nemzeti Közlekedési Hatóság területileg illetékes szervezetei látják el. Utánképzési programok119 a következők: I.

A közlekedési képzettség hiányosságainak megismertetésére irányuló elméleti foglalkozás

II.

A közlekedési képzettségi kultúra és magatartás hiányosságainak és hibáinak megszüntetését célzó járművezetési gyakorlati foglalkozás

III.

A közlekedési szabályok megtartását célzó foglalkozás

IV.

Magatartásformálás

V. VI. VII.

Az „enyhén ittas vezetők” foglalkozása A „közepesen ittas vezetők” foglalkozása A „súlyosan ittas vezetők” és a „visszaeső ittas vezetők” foglalkozása

12.3.6. Közlekedésbiztonsági Akcióprogram

A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015 című stratégiai dokumentum egyik célja a közlekedésbiztonság javítása. A Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia 2007-2020 Fehér Könyv és Stratégia, 119

1. számú melléklet a 139/1991. (X. 29.) Korm. rendelethez - Az egyes utánképzési programok tartalma, időtartama, módszerei, végzésének személyi és tárgyi feltételei

59

valamint

a

közösségi

stratégiai

dokumentumok

egyik

célkitűzésének,

a

közlekedésbiztonság javításának részletes akcióprogramja volt, mely a 2011-2013 év közötti időszakot érintette.120 Az Akcióprogram főbb beavatkozási területei: az emberi tényezők fejlesztése; biztonságosabb infrastruktúra; és a szabályozási háttér korszerűsítése, fő célja, hogy biztonságosabbá váljon Magyarország úthálózata és minél kevesebb embert érjen közúti baleset, fő küldetése a szabálykövetés ösztönzése és az úthasználók felelősségtudatának és magatartásának fejlesztése volt.121 13. Közlekedési szabályok megszegése külföldön Ha a baleset külföldön történik, a bűncselekmény megállapításának kérdésében a magyar törvény szabályai lesznek irányadóak magyar elkövető esetén, de a szabályszegés tényének kérdésében a baleset helyszínének - például Anglia közlekedési szabályai, lesznek meghatározóak.122 13.1. A közlekedési szabályok európai modellje Az uniós közlekedéspolitikai stratégia és a közlekedés céljára biztosított uniós források azt hivatottak elősegíteni, hogy a közlekedési infrastruktúra az Európai Unió egész területén elérjen egy bizonyos színvonalat, és hogy az európai közlekedési ágazat megállja a helyét a gyorsan növekvő globális piacon folyó versenyben.123 Az európai közlekedéspolitika „napirendjeként” az Európai Bizottság 2001-ben adta ki a fehér könyvet, amelyet 2006-ban felülvizsgáltak és aktualizáltak, Ezt követően alapos és összehangolt előkészítő munkával az Európai Bizottság a magyar elnökség idején, 2011. március 28-án tette közzé az új fehér könyvet, amely 2020-ig határozza

120

http://kozlekedes-biztonsag.hu/akcioprogram - megtekintés ideje: 2014. március 8. http://kozlekedes-biztonsag.hu/akcioprogram - megtekintés ideje: 2014. március 8. 122 Kormányzati Portál Közlekedési bűncselekmények Közúti baleset okozása https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420013/Kozlekedesi_buncselekmenyek20091202.html/R atingWindow;jsessionid=C408967FD0A3CBECB76AD0E8D9E1E55F.portal21?struts.portlet.mode=view&struts.po rtlet.action=%2FratingPortlet%2FrenderDirect&action=e&windowstate=normal&struts.portlet.eventAction=true&m ode=view&ugy=kozutibalok.html#paragr4 123 http://europa.eu/pol/trans/index_hu.htm - megtekintés időpontja. 2014. február 25.

121

60

meg

a

legfontosabb

közösségi

közlekedéspolitikai

feladatokat.

Az

európai

közlekedéspolitika az elmúlt évtizedben kedvező módon járult hozzá a mobilitási rendszer működéséhez. A közlekedésbiztonsági programot az Európai Bizottság 2010. július 22-én fogadta el, s ezen program a 2011 és 2020 közötti időszakra vonatkozik. A programban a Bizottság azt a nemes és nagyra törő célt tűzte ki, hogy 2010 és 2020 között felére csökkenjen a közúti áldozatok száma az Európai Unió tagállamainak területén. A közösségi program hét területen fogalmaz meg stratégiai célokat, amelyek a következők: 1. Gépjárművek biztonságát javító intézkedések 2. Biztonságosabb közúti infrastruktúra kiépítése 3. Intelligens technológiák ösztönzése 4. A közúthasználók nevelésének és oktatásának javítása 5. Hatékonyabb közúti ellenőrzések 6. A közúti sérülésekkel kapcsolatos intézkedések 7. A motorkerékpárosok közlekedésbiztonságának javítása124 14. Közlekedési bűnözési statisztika Minden tanulmánynak egyik alapvető része a statisztikai összefüggések vizsgálata. Egy átfogó közlekedési statisztika készítése során figyelembe vételre kerülnek a lakosság közlekedési szokásai, a közlekedést befolyásoló tényezők. Számot ad továbbá a lakosság közlekedésre fordított idejéről, a napi közlekedés során megtett távolságról, s a témát érintően nem utolsó sorban a haladási sebességről, valamint a személyi sérüléssel járó, továbbá a halálos kimenetelű balesetekről is. A

Központi

Statisztikai

Hivatal

közlekedési

baleseti

statisztikájának

megfigyelési köre a következőkre terjed ki:  a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetekre: minden olyan közúton vagy a közforgalom számára megnyitott magánúton történt baleset,

124

Óberling József: A közúti közlekedés biztonsága – Európai Tükör 2011/5. 82. oldal

61

amelyben legalább egy mozgó jármű részt vett, melynek következtében legalább egy személy meghalt vagy megsérült;  a vasúti közlekedési balesetekre: az országos hálózaton történő baleset, melyben legalább egy mozgásban lévő vasúti jármű vett részt, legalább egy ember meghalt vagy súlyosan megsérült, illetve a mozgóállományban, vágányban, más berendezésben vagy a környezetben jelentős kár keletkezett. A jelentős vasúti balesetek küszöbértékét a 2006. évtől az uniós normákhoz igazították. A módszertani változás következtében a jelentős balesetek értékhatára a korábbi 10 millió forintról 40 millió forintra emelkedett;  vízi közlekedési balesetekre: a „Vízi szállítás” ágazatba sorolt jogi személyiségű adatszolgáltatók, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat vízi járműveivel belföldi és külföldi vizeken történt minden olyan forgalmi baleseti eseményre, amelynek során személysérülés történt vagy anyagi kár keletkezett;  légi közlekedési balesetekre: a „Légi szállítás” ágazatba sorolt jogi személyiségű adatszolgáltatók repülőgépeivel belföldön és külföldön történt minden olyan forgalmi baleseti eseményre, amelynek során személysérülés történt vagy anyagi kár keletkezett (nem tartalmazza pl. a mezőgazdasági, sporttevékenység stb. során történt baleseteket).125

30000 25000 Személysérüléses közúti közlekedési balesetek

20000

Vasúti balesetek 15000 10000

Vízi személysérüléses balesetek

5000

Légi személysérüléses balesetek

0 1990 1995 2000 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Forrás: KSH126 125

Központi Statisztikai Hivatal módszertana 2.5. egészségügy, baleset http://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz25.html (megtekintés időpontja: 2013. 11.23.) 126 Központi Statisztikai Hivatal Közlekedési balesetek 1990-

62

A fenti táblázat adatai alapján látszik, hogy míg a személyi sérüléssel járó és a vasúti közlekedési balesetek száma csökkenő tendenciát mutat, addig sajnálatos módon a vízi és a légi személysérüléses balesetek száma növekszik. A csökkenő eredmények nagymértékben köszönhetőek a különösen nagyfokú és az elmúlt időszakokban bevezetett szigorú és átfogó biztonsági előírásoknak is. Sajnálatos módon gyakoribbá váltak a vízi és légi balesetek, mely arra vezethető vissza, hogy manapság jóval elterjedtebbé és elérhetővé váltak ezen közlekedési eszközök, mint korábban, s az ezek használatával kapcsolatos kultúra és biztonsági előírások betartása a társadalom részéről még szigorúbb elfogadást és alkalmazást kellene, hogy tanúsítson. 15. Összegzés Dolgozatomban megpróbáltam ismertetni, hogy a közlekedési bűncselekmények hogyan épültek be a magyar büntetőjogba, s az elmúlt évtizedekben a közlekedési eszközök fokozatos megújulása és fejlődése, s az oly nagyra nőtt gépjárműforgalom a mindennapi élet során milyen veszélyt rejt magában minden gyermek és felnőtt részére, hiszen a közlekedésben mindenki részt vesz, akár gyalogosan, akár gépjárművel. Mennyire sokrétű szabályozás öleli körül a közlekedést, újabb és újabb részletszabályok jelentek meg az idők folyamán, hiszen a közlekedési bűncselekmények komplex jogi tárgya is arra utal, hogy speciális területről van szó a büntetőjog területén. Úgy gondolom, hogy – bár a szabályozás sokrétű – a mára már kialakult gyakorlati alkalmazás a jogalkalmazásban e speciális területet megfelelően és kellőképpen szigorúan szabályozza. Megfigyelhető az is, hogy mennyire fontos szerepet tölt be a rendőrség pontos és szakszerű nyomozati munkája, valamint a bizonyítékok, szakértői vélemények, továbbá a joggyakorlat során kialakult állásfoglalások összessége annak érdekében, hogy a büntetőeljárás tisztázott és sikeres befejezést nyerjen. Érzékelhető továbbá, hogy a közlekedési bűncselekmények megelőzése érdekében számos olyan intézkedés és szankció került kialakításra, mely óvatosságra int és visszatartó eszközként áll a hatóságok és a társadalom rendelkezésére. Véleményem

63

szerint a közlekedésbiztonsági intézkedések nagyon fontosak és hasznosak a társadalom számára, s hosszú távon eredményre kell, hogy vezessenek. Legfőképpen azt tartom helyesnek, hogy már az általános iskolákban megismertetik a gyermekekkel a közlekedésben való részvétel szabályait. A közúti közlekedési előéleti pontrendszer visszatartó erejét azonban kevésbé látom hatásosnak és aktívnak a többi, sok esetben inkább ösztönző fejlesztésekkel szemben. Végezetül dolgozatomat egy Illyés Gyula idézettel szeretném zárni: „Évtizedeinknek egyik legleleplezőbb társadalomvizsgáló, ám ugyanakkor képesség- és jellemfaggató eszköze kétségtelenül az atomerő előtt a gépkocsi. Nemcsak azokat bírja lelki nyilatkozatra, akik vezetik, hanem azokat is, akik kerülgetik. Összefoglalva: országok és népek benső világáról szolgáltat megszámlálhatatlan tömegű adatot ad az, hogy miképp viszonyulnak a gépkocsihoz, akár mint élvezői, akár mint szenvedői.”

64

BIBLIOGRÁFIA 

Görgényi-Gula-Horváth-Jacsó-Lévay-Sántha-Váradi: Magyar Büntetőjog Különös rész –Wolters Kluwer Kft. Budapest, 2013



Görgényi Ilona–Gula József–Horváth Tibor–Jacsó Judit–Lévay Miklós–Sántha Ferenc–Váradi Erika: Magyar büntetőjog általános rész - Complex Kiadó, Budapest, 2007.



Kereszty Béla: A magyar közlekedési büntetőjog kézikönyve - KJK Kerszöv Kiadó, Budapest, 2005



Belovics Ervin, Molnár Gábor Miklós, Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös rész A 2012. évi C. törvény alapján – HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. 2012



Kádár Miklós-Kálmán György: A büntetőjog általános tanai - KJK, Bp., 1966



Viski László: Közlekedési büntetőjog - KJK, Bp. 1974.



Viski László: Bűnösségi problémák a közlekedési büntetőjogban - Állam- és Jogtudomány, V. kötet, 1962. I. szám



Imre Iván-Reményi Gyenes István: A közúti szabálysértések - KJK Kiadó, Budapest, 1970



Dr. Kereszty Béla: Két javaslat a közlekedési bűncselekmények kodifikációjához – Magyar Jog 2005. (52. évf.) 5. szám



Dr. Angyal Pál: A magyar büntető-eljárásjog tankönyve - Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat 1915



Bíró Gyula: A közúti közlekedési bűncselekmények szabályozása és nyomozása, kiemelt figyelemmel az új büntetőjogi változásokra – Pécsi Határőr. Tudományos közlemények, 13. (köt.) Tanulmányok „a biztonság rendészettudományi dimenziói – változások és hatások” című tudományos konferenciáról, 2012.



Gönczöl-Korinek-Lévai: Kriminológiai ismeretek bűnözés bűnözéskontroll, Irk Ferenc: Balesetek, gondatlan bűnözés, közlekedési bűnözés –– Corvina kiadó 1999



Dr. Kereszty Béla: Gondolatok a vegyes bűnösségű közlekedési bűncselekmények problémáiról – Magyar Jog 2007. 4. szám (54. évf.)

65



Kereszty Béla: A szakértői bizonyítás valós szerepe a közlekedési bűncselekmények miatt induló büntetőeljárásban – Rendészeti Szemle, 2008/6.



Aranyos Judit-Major Róbert: Kezelő jellegű intézkedés a közlekedési bűncselekmények körében – Belügyei szemle (1995-2006) 2005. 53. évf. 4. sz.



Dr. Fülöp Ágnes: A közlekedési büntetőjogról – Ügyészek lapja 2004/5. szám



Dr. Bíró Gyula: A helyszíni szemle jelentősége és az orvosszakértő szerepe a közlekedési bűncselekmnyek nyomozása során – Magyar Jog 2012. 5. szám



Bíró Gyula: A közlekedés biztonságának javítása – Belügyi Szemle, 2011/10.



Óberling József: A közúti közlekedés biztonsága – Európai Tükör 2011/5.



Wolters Kluwer Kft. Jogtár



Központi Statisztikai Hivatal

Törvények, határozatok: 

Alaptörvény



2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről



A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény indokolása



Kommentár a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvényhez (2012)



1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet



1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről



2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről



8/2013. (VI. 29.) KIM rendelet a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről



2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről



139/1991. (X.29.) Korm. rendelet a közúti járművezetők utánképzéséről



60/2010. (OT 34.) ORFK utasítás



BH.1981. 1



BH1993 279



BH2001. 511



BH2004. 130



BH2008. 175



BH2010. 30

66



BH2011. 216



56/2007 számú BK vélemény



6/1998. BJE

Internetes hivatkozások:  https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420013/Kozlekedesi _buncselekmenyek20091202.html?ugy=kozutibalok.html 

http://erjhazabiztonsagban.hu/projects.php?id=8



http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=623



http://www.motorrevu.hu/beszamolo/baleseti_tennivalok_1_resz



http://www.motorrevu.hu/beszamolo/baleseti_tennivalok_2_resz



http://www.kormanyhivatal.hu/hu/ugytipusok/igazsagugy/partfogofelugyelet/kozvetitoi-tevekenyseg-mediacio



http://www.police.hu/a-rendorsegrol/testulet/rendeszetiszakterulet/kozlekedesrendeszet



http://kozlekedes-biztonsag.hu/akcioprogram



https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/420013/Kozlekedesi _buncselekmenyek20091202.html/RatingWindow;jsessionid=C408967FD0A3C BECB76AD0E8D9E1E55F.portal21?struts.portlet.mode=view&struts.portlet.ac tion=%2FratingPortlet%2FrenderDirect&action=e&windowstate=normal&struts .portlet.eventAction=true&mode=view&ugy=kozutibalok.html#paragr4



http://europa.eu/pol/trans/index_hu.htm



http://www.ksh.hu/docs/hun/modsz/modsz25.html