S A V A R I A M Ú Z E U M

SAVARIA MÚZEUM HOMLOKZATFELÚJÍTÁS

ÉPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TERVE

1

SAVARIA MÚZEUM HOMLOKZATFELÚJÍTÁS ÉPÍTÉSI KIVITELEZÉSI TERVE

MEGBÍZÓ: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3.

2015. OKTÓBER

Pápai Építész Stúdió Kft. 8500 Pápa, Eötvös u. 24. http://www.papaiepitesz.hu/ tel/fax: +36 89 311131 mobil: +36 30 2763433 Email: [email protected]



2

Építész műszaki leírás a Szombathely, Kisfaludy S. u. 9. szám alatt található Savaria Múzeum homlokzatfekújítás építési kivitelezési tervéhez.

Tartalomjegyzék

1.

Előzmények, tervezési program

3

2.

Építéstörténet

3

3.

A bontási munkálatok ismertetése

6

4.

Az alkalmazott műszaki megoldások és épületszerkezetek részletes ismertetése

7



1.


3

Előzmények, tervezési program

Szombathely megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képezi a múzeumépületnek helyet adó 6739 hrsz-ú, valamint a 6738 hrsz-ú közpark megnevezésű ingatlan. Szent Márton születésének közelgő 1700 éves évfordulója alkalmából az Önkormányzat döntött a múzeum homlokzatfelújításáról és a Deák-liget történeti parkrekonstrukciójáról. A döntéssel összhangban tárgyi tervezési feladat területének határa az ingatlanokat határoló közterületi járda szegélyéig tart, így ennek megfelelően kiterjed a Wesselényi Miklós u. 6737 a Kisfaludy Sándor utca 6674/1 és a Széll Kálmán utca 6751/6 hrsz-ú ingatlanokra is. A tervezési program a tervezési szerződést előkészítő ajánlatkérés szerint került összeállításra, mely az épület esetében a teljes homlokzatfelület rekonstrukcióját jelenti a talajjal érintkező szerkezetektől a főpárkányig terjedően. Az épület tetejének és főpárkánytól induló bádogos szerkezeteinek felújítása néhány éve elkészült, erre a kivitelei terv nem terjed ki. Jelen tervdokumentáció az építési engedélyezési terv alapján a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben meghatározott tartalmi követelmények betartásával készült. A kiviteli tervdokumentáció az épület esetében tartalmazza a homlokzat kivitelezési terveit, részletrajzokat a lábazati szerkezetek kialakításához, konszignációkat, műszaki leírásokat az alkalmazandó beavatkozásokról és részletes költségvetés kiírást. A parképítés és a sétány felújítás tervei külön dokumentációban tartalmazzák a növényállapot felvétel, favédelmi, fakivágási tervet, kertépítészeti kiviteli tervet, tereprendezési tervet, burkolattervet, utcabútorok, berendezési tárgyak, kerítések és kapuk terveit, növénykiültetési tervet és költségvetés kiírást.

2. Építéstörténet A Gyöngyös patak két ága szigetet ír le az egykori castrum keleti oldalán, amely átszeli a Szentmárton falu és Savaria/Steinamanger közötti főutat. Talán így maradt meg zöld szigetként a város közepén a reformkori vasútés városépítéssel egyidejűleg beépülő területen belül, az új nagyvárosias Széll Kálmán utca déli oldalán a Deákliget.

Részlet az II. katonai felmérésből 1846

Részlet az 1857-es kataszteri térképből




4

Az 1904-es várostérképről jól kivehető hogyan alakul át a patak két ága közötti vízjárta terület előbb zöldfelületté, majd részben beépített területekké. Látszik a Deákliget rendezett angolparkja, amely érthetően adott alapot heves vitákra a századfordulót követően. "A kultúrpalotának szabad helyen kell állania, a házsorba építeni azt nem szabad, mert csak úgy érvényesülhet a remélhetőleg monumentális épület szépsége, s csak úgy felelhet meg a céljainak. Csend vegye körül a kultúrának ezt a templomát, világosság környezze minden oldalról, hogy a benne elhelyezkedő régiségtár, könyvtár és képtár használata, a bennük való bezárkódás, gyönyörködés zavartalan legyen." E szavakkal fejtette ki véleményét 1901 augusztusában Jánossy Gábor a Vasvármegye folyóirat hasábjain megjelenő cikkében. A tőle származó idézet mottója lehet annak a gondolatnak, amely az építését megelőzően írja le az akkoriban kultúrpalotának, más helyeken kultúrmúzeumnak nevezett létesítmény létesítésének célját. A Savaria Múzeumot több éves telepítési, költségvetési vitát, több tervfázist követően 1905-ben kezdik építeni a "Deák-liget hátterében"." Hogy annak a hatalmas térnek monumentális befejezése legyen, s egyúttal elfödje a Szent Márton utcából a térre látszó apró házakat és üres telkeket." Látszik a Széll Kálmán utca hangsúlya, az országút és az azt szegélyező földszintes házak viszont háttérbe szorulnak. Az épület végül Szabovics Ottó szombathelyi építész tervei szerint valósul meg, 1908-ban átadják, viszont rögtön kicsinek bizonyul, mert hiányzik belőle egy "nagyméretű felolvasó- és zeneterem". A klasszikus, szigorúan szerkesztett, szimmetrikus tömeghez ekkor épül hozzá a díszterem, amelyet 1910-ben már át is adnak.

Az épület eredeti alaprajza, melyen jól érzékelhető az eredeti szimmetrikus épülettömeg és az 1910-es bővítmény.




5

Archív képeslapok a bővítést megelőző és a kibővített állapotról.

Az egykori Deák-ligetből a múzeum előterét képező parkot hoztak létre megtartva a zöldfelület, a tér és az épület közötti kedvező arányokat. Az akkori kor ízlésének megfelelő reprezentatív, historizáló parkot kerítés vette körül, a Gyöngyös patakon míves balluszteres hidak, illetve fahidak vezettek át, a patakon hattyúk úszkálnak, melyek éjszakára a hattyúházba húzódhattak be.

Archív képeslapok a parkról

1939-ben egy felújítás során Járdányi Paulovics István tervei szerint rendezték be a Lapidáriumot. A második világháború idején és után is sorozatos csapások érték a múzeumot. Az épületet sok esetben katonák elszállásolására használták. A német megszállás alatt kórházként működött az épület. A nagytermet kórteremmé, a kisebbeket pedig irodákká és lakásokká alakították át. Ezt követően nyomban magyar alakulat szállta meg az épületet, s egészségügyi raktárat rendeztek be a termekben. Szombathely bombázása során a Savaria Múzeum is nagy károkat szenvedett a közelben lehullott bombák légnyomásának következtében. Szakonyi László 25°/o-ra becsülte a múzeum világháborús veszteségét, amelybe beletartozott például a páratlan értékű római kori üveggyűjtemény teljes anyaga is. 1949-ben több más magán- és egyházi tulajdonhoz hasonlóan a múzeumot is elérte az államosítási hullám. A háborús sérüléseket helyreállítják, a múzeum 1950-ben nyílik meg újra. A helyreállítás során a korábbi gazdagon tagolt homlokzatot leegyszerűsítik: az ablak alatti parapet mélyedések, külső falfülkék és a földszint, emelet közötti markáns osztópárkány eltűnnek, a párkányok tagoltsága csökken, a homlokzatdíszek leegyszerűsödnek, helyenként elmaradnak. A nyílászárókról nincs pontos információnk, de az archív felvételek szerint még az építéskori nyílászárókat vagy azonos másolataikat találjuk az épületben. A Kisfaludy utca felől új bejáratot nyitnak az alagsori folyosón. A bejárat előtt lépcsős lejáró készül mellvédfallal. Az 1978-79-ben lezajlott tervezést követően 1980-ra teljes tatarozáson és korszerűsítésen esik át az épület. A jelenlegi állapot ennek eredményeként alakult ki. A Kisfaludy utca felőli lépcsőházi bejárat ekkor szűnik meg és átalakul a főbejárati kapu és a középrizalit két oldalvilágító ablaka is. Az alagsori ablakok míves kovácsoltvas rácsait opartos modern vasrácsokra cserélik. Új ablakok és kapuk készülnek a teljes homlokzaton az eredetinél Pápai Építész Stúdió Kft. 8500 Pápa, Eötvös u. 24. http://www.papaiepitesz.hu/ tel/fax: +36 89 311131 mobil: +36 30 2763433 Email: [email protected]



6

sokkal egyszerűbb és silányabb minőségben, helyenként felsőmaróval profilozva. Az alagsori folyosó bejárata előtt a rakodás megkönnyítése végett a terepet jelentősen lesüllyesztik és később aszfaltozott parkolót alakítanak ki rajta.

3.

A bontási munkálatok ismertetése

3.1

A bontással érintett építmények és szerkezetek főbb jellemzői

A főbejárati kapu és a kapuval szomszédos két oldalvilágító ablak az eredeti állapot szerint rekonstruálásra kerül. A három nyílás vasbeton osztóbordáit el kell bontani. Hasonlóan ki kell bontani a lépcsőház Kisfaludy utca homlokzatán az egykori bejárati nyílást. A nyílásbontások mellett a homlokzat összes nyílászáróját kicserélik, azokat szintén ki kell bontani. Az épület körüli új falszellőztető csatorna kiépítése során az épület körüli járda és talajszerkezet elbontandó. 3.2

A bontási folyamat ismertetése

A bontással érintett épületrészek bontása előtt azok tartószerkezeti kapcsolatait esetleges korábbi károsodásait óvatos vakolatleveréssel fel kell tárni. Az áthidaló kibontásánál az eredeti nyílásboltozatot fel kell tárni és annak teherbírását statikus bevonásával ellenőrizni szükséges. Az érintett szerkezetekben található elektromos vezetékeket ki kell kötni. A falazatok bontását elektromos gépi bontóeszközökkel végzik. Mindegyik munkafázisnál a munkabiztonsági előírásokra fokozott figyelmet kell fordítani. A főbejárati gerenda kivágásakor elsődlegesen gyorsvágót kell használni. Vésőgép használata esetén a szerkezetek állékonyságát dúcolással biztosítani kell! A bontásból származó építési törmeléket konténerbe rakva kell elszállíttatni. Az út- és járdafelületek, kerítések bontása pneumatikus és hidraulikus bontógépekkel történik. A bontás során az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet előírásait be kell tartani! A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet 2. mellékletének értelmében a munkavégzés során a zajterhelés nem kerülheti el az alábbi határértékeket: 6.00-tól 22.00-ig65 dB 22.00-tól 6.00-ig50 dB A bontási munkát csak képesítéssel rendelkező, megbízott felelős műszaki vezető jelenlétében végezhető! 3.3

A bontási folyamatok minimális munkavédelmi követelményei

Létszám; minimálisan 2 fő, 1 fő felügyelete, irányítása mellett - Bontási munkát csak az erre feljogosított személy felügyelete alatt lehet végezni. - A bontási munkákhoz bontási tervet kell készíteni, - A bontási technológiát, műveletet a bontást végző munkavállalókkal meg kell ismertetni, - A bontási munkák végzéséhez a kézvédelemről gondoskodni kell, fejvédő sisak használata kötelező, - A bontás megkezdése előtt a bontandó épület állapotát meg kell vizsgálni, a vizsgálat eredményét a bontási sorrend kialakításánál figyelembe kell venni, - A bontási munkák megszakítása esetén a bontás alatt lévő, valamint a megmaradó épületszerkezetek állékonyságát biztosítani kell, Pápai Építész Stúdió Kft. 8500 Pápa, Eötvös u. 24. http://www.papaiepitesz.hu/ tel/fax: +36 89 311131 mobil: +36 30 2763433 Email: [email protected]


-

-

-


7

Hegesztési, lángvágási munkáknál (fémszerkezetek bontásánál) a Hegesztési Biztonsági Szabályzat előírásait kell betartani, A becsatlakozó vezetékek, szerelvények fajtáját, állapotát és helyzetét meg kell vizsgálni, A becsatlakozó vezetékeket, energia betáplálásokat le kell választani, meg kell győződni, hogy a vezetékekei leválasztották-e, A nyílások bontásához állványt kell építeni, A bontott törmeléket a bontóállványon és a födémen huzamosan tilos tárolni, annak eltávolításáról folyamatosan gondoskodni kell. A kibontott anyagot úgy kell eltávolítani, hogy az se porhatást, se egyéb olyan hatást ne okozzon, amely a környezetre, ül. az építési munkahelyen, vagy annak közelében tartózkodókra káros, vagy kellemetlen lehet. Csak időszakos felülvizsgálat során megfelelőnek minősített berendezéssel szabad hegesztést, lángvágást végezni (a felülvizsgálatokat negyedévenként kell elvégeztetni) a gázhegesztő felszerelést csak biztonsági szerelvénnyel (pl: lángvisszacsapás gátló) lehet használni. Hegesztési munkákat csak az előírt szakképesítéssel és érvényes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálattal rendelkező személyek végezhetnek, A hegesztési tevékenység végzéséhez biztosítani kell az előírt egyéni védőfelszereléseket (kéz-, láb-, törzs-, arc- és szemvédelem) A bontási munkaterületet kerítéssel kell körülvenni, az illetéktelenek bejutását a területre meg kell akadályozni, A bontás során használt aládúcolásokat méretezni kell. A közlekedési és menekülési utakat a törmeléktől tisztán kell tartani. A bontásnál a falmagasság kétszeresének megfelelő távot kell veszélyes zónának tekinteni.

Egyéni védelem: fej, kéz, láb, légutak, szem, egésztest és zuhanás elleni védelme.

4.

Az alkalmazott műszaki megoldások és épületszerkezetek részletes ismertetése

A műszaki leírásban és a tervdokumentációkban névvel megjelölt építőanyagok és technológiák megfelelnek az előírt és elvárt műszaki követelményeknek, szabványoknak, hatósági és eseti előírásoknak. A kivitelezés során azokat vagy a velük teljesen egyenértékű, illetve jobb műszaki paraméterekkel rendelkező termékeket lehet beépíteni. A névvel megjelölt és betervezett építési termék egyben az elvárt műszaki teljesítmény meghatározását is jelenti azzal, hogy a termék műszaki előírásában foglalt összes teljesítménykategória lényegesnek tekintendő és az elvárt műszaki teljesítmény ezek szintje, osztálya vagy leírása. 4.1

Talajjal érintkező szerkezetek

Az épület alagsori helyiségeiben a külső falszerkezetek talajnedvességből eredő sókivirágzásokat mutatnak. A nedvesség a lábazat fölötti szinten is megjelenik. A talajnedvességből eredő falvizesedést elsődlegesen a terepszint alatti az alagsori padlószint, illetve a falszerkezethez szigetelés nélkül csatlakozó földréteg okozza. Az épület terepszinthez csatlakozó fal- és lábazati szerkezetei sajátos műszaki megoldással készültek. A faltestbe mintegy 65 cm magas, 20 cm kiállású beton (esetleg vasbeton) konzolt építettek és erre a konzolra építették fel a kiszélesedő falszerkezetet. A Kisfaludy utca felőli lemélyített bejárat környékén a konzol kiállását kibetonozással próbálták kiegyenlíteni, amely megfelelő rögzítés hiányában a teljes szakaszon lerepedt. Pápai Építész Stúdió Kft. 8500 Pápa, Eötvös u. 24. http://www.papaiepitesz.hu/ tel/fax: +36 89 311131 mobil: +36 30 2763433 Email: [email protected]



8

A falnedvesedés a kezdetektől problémát okozhat az épületben, mint ahogy azt az 1944 előtti felvételek jól mutatják.

A lábazatot az 1980-as felújítás során "erős" cementes habarccsal képezték ki, amely az elégtelen falszellőzés, csapóeső és fagyási ciklusok miatt egyes helyeken (pl. a nagyterem Kisfaludy utca felőli oldalán a lábazati falszerkezettől elvált. A csatorna lefolyók időszakos hiánya miatt szintén több helyen találunk sérült lábazati felületeket. A felújítás során a károsodott külső vakolatokat és lábazati szerkezeteket el kell távolítani. Az épület körüli beton, illetve aszfaltos járdát el kell bontani. A Kisfaludy utca felőli intézményi parkoló elbontásra kerül. (A bontási költségeket a kertépítészeti terv tartalmazza.) Az épület körül az alagsori padlószintig, a részletrajzok szerinti kialakításban szellőzőcsatorna készül előregyártott Leier LTE 80-100; LTE 120-100 és LTE 150-100 típusú vasbeton támfalelemekből. A kitisztított munkaárokban a fal mentén 40 cm széles vízzáró vakolatsávot kell a falra felhordani a támfalaelem csatlakozó éle feletti 10 cm-es magasságig. Efölött párazáró javítóvakolat felhordani nem szabad. A támfalelemeket tömörített zúzottkő ágyon 5 cm vastagságú, megfelelő lejtésben kialakított szerelőbetonra kell beemelni. Az egyes elemek között 1 cm-es illesztési hézagot kell hagyni. A fugákat és a falcsatlakozásnál kialakuló hézagot Remmers Rapidhärter ásványi gyors, vízzáró tömítőanyaggal kell kitölteni. A sarkokon és az egész elemmel nem kirakható végeken méretazonos helyszíni beton kiegészítéseket kell készíteni helyszíni zsaluzattal. A szellőző csatornák a tervek szerint hosszirányú lejtésben kerülnek beépítésre. Keresztirányban az elemek bedöntése a sarokba vezeti a csatornába jutó csurgalékvizet, csapadékvizet. Az összegyűlő csapadékvizet öntöttvas ráccsal ellátott Styron KVS-160-li típusú kültéri víznyelők vezetik el, a csatorna lefolyóknál szennyfogó kosárral rendelkező Purator1003C típusú öntöttvas esővízfogadó kerül beépítésre. Az elemeknél a Leier elemeket ki kell vágni majd elhelyezés után a hézagot Remmers Rapidhärterrel kell tömíteni. Az E-1 jelű alagsori alaprajzon jelöltük a meglévő csatorna hálózatot a kiépülő új bekötő szakaszokkal együtt. Az NA150 KGPVC bekötő vezetékekbe 45-os ívidomokból készített bűzelzáró hattyúnyakat kell beépíteni. Pápai Építész Stúdió Kft. 8500 Pápa, Eötvös u. 24. http://www.papaiepitesz.hu/ tel/fax: +36 89 311131 mobil: +36 30 2763433 Email: [email protected]



9

A Múzeumnak a Kisfaludy S. utca felé egyesített szennyvízcsatorna-csapadékcsatorna bekötése van, az ottani egyesített gerincvezetékre csatlakoztatva. A Múzeum déli oldalán a STYRON szifonoktól a csapadékvizet a meglévő egyesített hálózatba kell bevezetni oly módon, hogy 4 db 45°-os NA150 KG-PVC idomot hattyúnyak formában kell kialakítani, bűzelzárás céljából. Az északi oldalon egy csapadékcsatorna van kiépítve, mely csatlakozik a Wesselényi utcai egyesített hálózat gerincvezetékére. Az északi, keleti és nyugati oldalon beépítendő STYRON szifonok elvezető csapadékcsatornái erre a hálózatra csatlakoznak, szintén bűzelzárón keresztül. A csőhálózat anyaga NA150 KG-PVC cső, melyet tokos kötésekkel, gumigyűrűs tömítésekkel kell megépíteni. A megépült rendszeren tömörségi próbát kell tartani. Az alaprajzon jelölt helyeken, elsődlegesen az ablakok előtt 15x12 cm keresztmetszetű világos színű lángolt gránit szegélykő készül, melyet a Leier elemekhez kültéri flexibilis ragasztóval kell ragasztani. Az ablakoknál a csatorna szellőzését szolgáló 35 mm magas, 22x22-es bordaosztású CSM2-es tüzihorganyzott NAGÉV járdarács készül. A rácsot csavaros rögzítéssel kell ellátni. Az épület sarkoknál hasonló tisztítórács kerül beépítésre a csapadékvíz összefolyók fölött. A rács fogadására a szegélykő sarkát 40 mm szélességben be kell marni. Az ablak szellőzősávok között általános helyen szorosan illesztett, 12 cm vastag világos színű lángolt gránit fedlap fedi az aknát. A kőlapok fogadására L.40.80.4, a rács fogadására L.40.40.4 tüzihorganyzott hidegen hajlított acél szelvényt kell a falra, illetve a beton konzolra rögzíteni. A Kisfaludy és a Wesselényi utcákban az aszfaltos járda helyén téglaburkolatos járda készül Terca Siena klinker tégla burkolattal. Ezeken a szakaszokon a szellőző csatorna a Leier elemek fölött 10 cm vastag beton járdalapokkal, illetve a szellőző rácsokkal kerül lefedésre. A járdalapokat tüzihorganyzott T.100.100 melegen hengerelt acélszelvény tartja. A Kisfaludy utca felőli intézményi parkoló a falszellőztető rendszer kiépítése után a kertépítészeti tervek szerint betöltésre kerül és helyén tégla burkolatú szilárd parkoló kerül kialakításra. 4.2

Homlokzatfelületek

A homlokzatfelület 80%-án stabil vakolatrétegek találhatók. A homlokzaton minden meglazult, sóval terhelt vakolatot, összerepedezett vakolati simítóréteget (pl. keleti homlokzat) el kell távolítani. A nagyobb vakolati hiányosságokat felújító vakolóanyaggal pótolni kell, vakolatjavításnál általános rétegrend a következő: • LB Eurosan VS gúzoló • LB Eurosan EP szárító vakolat • LB Renti Fein simítóhabarcs • LB SiliconTOP homlokzatfesték A homlokzati tervek kétfajta szilikonfesték színkódot tartalmaznak. A homlokzatfestés előtt a végleges színárnyalatot próbafestéssel a beruházóval és a tervezővel egyeztetve kell meghatározni. • LB SiliconTOP homlokzatfesték 1. színkód: • LB SiliconTOP homlokzatfesték 2. színkód:

Brown 4955 Brown 4951

A nagyobb vakolati hiányosságok Eurosan EP vakolattal javítandók, a 10 mm alatti hiányosságokat Renti javítóhabarccsal kell kiegyenlíteni. A vakolatjavításokat követően az egész homlokzatfelületet LB Renti Fein javító/simítóhabarccsal át kell simítani. A lábazati és a talajszint alatti javításokat is az LB Eurosan rendszerével kell elvégezni. A javítások megkezdése előtt a homlokzati, lábazati szennyeződéseket nagynyomású mosóval el kell távolítani. A főpárkány feletti szerkezetek a tetőfelújítás során felújításra kerültek. Jelen dokumentáció a fekvőeresz csatorna szerkezetivel és a fölötte található szerkezetekkel nem foglalkozik. A főpárkány a korábbi beázások miatt több Pápai Építész Stúdió Kft. 8500 Pápa, Eötvös u. 24. http://www.papaiepitesz.hu/ tel/fax: +36 89 311131 mobil: +36 30 2763433 Email: [email protected]



10

helyen károsodott. A párkány deszkázat helyenként cserére szorul. A cserélendő szakaszokon a gipsz konzolokat a javítás idejére le kell szerelni. A hiányzó konzolokat újra kell gyártani. A padláson és a pincében a kőtár mögött 15-20 db eredeti konzol még megtalálható, amelyet az utángyártáshoz, illetve a pótláshoz fel kell használni. A húzott homlokzati párkányokat, ablakkeretezéseket, díszítéseket javítani kell. A meglévő és megmaradó festett felületeket tisztítás után mélyalapozóval át kell kenni ez 3300 m2 felületet érint.

4.3

Nyílászárók

A jelenlegi nyílászárók az 1980-as felújításkor készültek. Részleteik elnagyoltak, rossz minőségű faanyaguk miatt a légzárásuk elégtelen. A tervezési program szerint az összes homlokzati nyílászáró kicserélésre kerül. A felújítás célja az eredetivel megegyező geometriájú és megjelenésű nyílászárók beépítése fokozott hőszigetelő képességű szerkezetek alkalmazásával. A tervek szerint az ablakok kapcsolt gerébtokos szerkezetként kerülnek újragyártásra az R-5 - R-8 részletrajzok szerinti csomóponti elveket és műszaki paramétereket megtartva. A gerébtokos ablakok külső szárnya egyrétegű 4 mm-es üvegezést kap, a belső szárnyba pedig gumitömítéssel ellátott, 4-12-4 hőszigetelt üvegezésű vastagabb szárny kerül. Az ablakok belül RAL 9001 fehérre mázolt impregnált MDF könyöklővel, kívül horganylemez párkánylefedéssel, oldalt nyíló, illetve helyenként bukó vasalattal készülnek a konszignációban meghatározottak szerint. A pinceablakok opartos ablakrácsai helyett az eredetihez hasonló kovácsoltvas rács készül kissé magasabb pálcavégződéssel, mint az eredeti rácsok esetében. Az ajtók egyrétegű kombinált fa szerkezetek a részletrajz szerinti profilvastagságokkal és 4-12-4 hőszigetelt üvegezéssel. Az ajtókat szintén az építéskori stílusjegyek szerint kell profilozni. Nem eredeti, de mintaként szolgálhat a meglévő 05-ös konszignációs jelű ajtó tokosztója és takaróléce. A nyílászárók profilozása az eredeti szecessziós korszakra jellemző marókésekkel történik. Utólagos, felsőmaróval készített profilozással nyílászáró nem készíthető. Mindegyik ablak és ajtó mázolt felülettel készül kívül RAL 8007 belül RAL 9001 színben. A meglévő kovácsoltvas rácsok a pinceablak rácsok kivételével felújítás után az új nyílászárókba beépítésre kerülnek. Felületük a parki közvilágítás oszlopaival megegyezően RAL 7016 színű.



4.4


11

Bádogos szerkezetek

Az ereszcsatorna lefolyók (142m), ablakpárkányok, párkánylefedések az eredetivel egyező helyeken horganylemezből készülnek. Külső könyöklők 15 cm ksz-ben: 1,22m 25 cm ksz-ben: 83,97m 35 cm -ksz-ig: 100,18m 37cm ksz-ben: 13,2m Párkány lefedés 20 cm ksz-ig.: 97,92m Párkány lefedés 30 cm ksz-ig.: 492,79m A csatorna lefolyók alsó 3,00 méteres szakaszán RAL 7016 színűre mázolt hegesztett acél állványcsövet kell beépíteni a lábazatnál kikerülő szakasszal. Az állványcső a 4.1 pontban leírt Purator1003C típusú öntöttvas esővízfogadóba kerül bekötésre. A padlástérbe beköltözött galambok kirekesztése végett a tetőablakok tető ajtait pótolni és zárni kell. A padlástérből a galambürüléket és tetemeket el kell távolítani. Minden a padlástérbe vezető nyílást kívülről le kell zárni. 4.5

Előlépcsők

A főbejárati előlépcső az eredetihez hasonló formában újjáépítésre kerül. Feltételezhetően az elhasználódott műkő lépcsőfokok alatt teherviselő vasbeton lemez található. A lépcsőfokok elbontása után 7 fellépéssel új lépcsőkar, lépcsőfokok készülnek a részletrajzok szerint világos színű lángolt gránit tömbkő fokokkal. Tömbkő lépcsőfokokból összesen 2,4 m3 készül. Lángolt gránit tömbkő előlépcső fokok összesen 0,67 m3. A lépcső eredetileg alacsonyabb volt, ezért a csatlakozó terep a kertépítészeti tervek szerint megemelésre kerül. A lépcsőlemezt és a falakat kívülről modifikált bitumenes lemez szigeteléssel kell szigetelni. A szigetelést kívülről Dörken Delta MS lemez védi, amelyet a lábazati fal terepcsatlakozásánál kell rögzíteni. A lépcső mellvédfal műkő burkolata és fedlapja szintén etávolítandó. A lábazati profil mattcsiszolt gránit kövekből körbefordul a mellvédfalakon is. Az oldalfalat 3 cm vastag ragasztott gránitlapok burkolat fedi, tetejét a rajzok szerinti tömbkő fedlap zárja. A két Kisfaludy utcai bejárati kapu előtt új lépcső készül világos színű lángolt gránit tömbkő fokokkal. A fokok alatt az akna fölött 15 cm vastag a falra és a Leier támfalra terhelő vasbeton lemezt kell beépíteni. Pápa, 2016. március 10.

Mezei László építész ügyvezető igazgató




12

Archív képek az 1910-1944 közötti időszakból




13




14




15

Archív képek az 1950-1980 közötti időszakból




16

Archív kép a hátsó bejáratról




17

Archív kép a lépcsőház Kisfaludy utca felőli egykori bejáratáról

Archív belső kép a főbejáratról




18

Állapotrögzítő fotódokumentáció


S A V A R I A M Ú Z E U M

Recommend Documents