RÖSZKE KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁT (TOVÁBBIAKBAN: RHÉSZ) ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉT (TOVÁBBIAKBAN: RSZT)

Röszke Község Önkormányzat Képviselı-testületének 11/2007. (VII. 26.) Kt. Ör. számú rendelete a község közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzatról

Röszke község Önkormányzatának Képviselı-testülete az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bekezdés /c pontjában kapott felhatalmazás alapján megalkotja a

RÖSZKE KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁT (TOVÁBBIAKBAN: RHÉSZ)

ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉT (TOVÁBBIAKBAN: RSZT).

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA 1.§ (1) A rendelet hatálya Röszke község teljes közigazgatási területére terjed ki. (2) Az Étv. és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló 253/1997.(XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) elıírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

2.§ (1) A RSZT tervlapjai rögzítik az e rendelettel egyidejőleg készített, Röszke teljes közigazgatási területére vonatkozó szabályozási tervet, azon belül: 1. számú melléklet: SZ1. - Belterület szabályozási terve M 1:2000 2. számú melléklet: SZ2.- Külterület szabályozási terve M 1:10000 (2) A rendelet függelékei tartalmazzák az egyéb jogszabályok által kötelezıvé tett elemeket: - Az F1. Sz. függelék tartalmazza az ismert régészeti lelıhelyek és régészeti érdekő területek felsorolását - Az F2 jelő függelék tartalmazza Röszke közigazgatási területének vízjárta területeit.

3.§ E rendelet alkalmazásában: a) Aktív zöldfelület: Aktív zöldfelület: teljes területében ténylegesen háromszintő– gyep, cserje, vagy lombkorona szinten - zöldfelülettel fedett felület. Az aktív zöldfelületen kell teljesíteni az övezet zöldfelületi minimuma alapján meghatározott zöldfelület területének minden megkezdett 50 m2-ére számítottan: legalább 1 db. nagy vagy közepes lombtömeget növesztı lombos fát, legalább 40 db. lombhullató vagy örökzöld cserjét és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepítését.

TEBODIN EC Kft. - Római Atelier Építésziroda

1

b) Bruttó szintterületi mutató: A telken lévı építmények összes szintjének bruttó területe osztva a telek területtel. c) Fı rendeltetéső épület: Az övezeti elıírásokban engedélyezett rendeltetéseket magába foglaló épület. d) Hatásterület: A hatósági eljárások során, az építéshatósági eljárások kivételével, a hatásterület az engedélyezési eljárásban érintett ingatlanokkal közvetlenül határos építési telkek, a közterületek és magánutak kivételével. e) Hézagosan zártsorú beépítési mód: A zártsorú és az oldalhatáron álló beépítési mód között átmenetet képezı speciális kisvárosias beépítési mód, ahol az építési hely megegyezik a zártsorú beépítési mód szerint meghatározott építési hellyel. f) Homlokzatmagasság: Az építmény egy homlokzatának magassága, mely a homlokzat függıleges felületei összegének – melybe nem számít bele kémény, egy oromfal, felépítmény, reklámhordozó – és a homlokzat szélességének hányadosa. g) Kis mélységő telek: Azon építési telek, melynek hosszabbik oldala párhuzamos azzal a közterülettel vagy magánúttal, melyrıl a telek megközelíthetı; a telek kiterjedése ezen irányában legalább kétszerese a rövidebb oldalának, és a rövidebb oldal nem hosszabb, mint a helyi elıírások szerint kialakítható telek minimális szélességének 1,5-szerese. h) Korszerő csatorna-közmőpótló: A környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró és rendszeresen ürített szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény. i) Látványterv: A legfontosabb rálátási irányokból készített fotómontázs, digitális mőszaki rajz, melyen feltüntetésre kerül a tervezett építmény képe, kontúrvonala, reálisan tükrözi a tervezett épület környezetéhez való viszonyát. j) Magánút: Nem kizárólagosan önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévı, önálló helyrajzi számon nyilvántartott - a telek vagy telkek és a rajta vagy rajtuk lévı építmény(ek) megközelítését szolgáló - út, mely a közszolgálati jármővek számára is megközelíthetı k) Melléképület: Fırendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítı funkciójú önálló épület, mely más épülettel legfeljebb csak a terepszint alatt van összeköttetésben. Nem önálló rendeltetési egység, hanem annak valamely szükséges, vagy kiegészítı részét tartalmazó épület. Melléképületnek minısül a pihenıház, a jármőtároló, a háztartással kapcsolatos tároló épület, a mőterem és a kazánház. l) Nagylétszámú állattartó telep: a csak külterületen elhelyezhetı olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhetı állatok számának alsóhatárát országos rendelkezés1 határozza meg. m) Nem zavaró hatású kézmőipari tevékenységek: Minden, a telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekrıl, valamint a telephelyengedélyezés rendjérıl szóló 80/1999. (VI.22.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó, kézi erıvel, egyszerő szerszámokkal vagy kisgépekkel, egyedi eljárással folytatott feldolgozó-ipari termelés, mely környezetét forgalmával, zajterhelésével, légszennyezésével, veszélyes hulladék termelésével nem zavarja. n) Szabályozási vonal: A telek közterülettel közös homlokvonala, utcafronti telekhatára, mely egyben övezeti határvonal is. o) Terepszint alatti beépítettség: A terepszint alatti építmény – a földszint feletti beépítéshez nem kapcsolódó terep alatti építmény, lásd még OTÉK - által mőszakilag igénybevett terület sík vetületének és a telek területének %-ban kifejezett aránya. 1

Jelenleg érvényes elıírás: 41/1997. (V. 28.) FM rendelet.


2

A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEI 4.§ (1) Az RSZT-ben rögzített kötelezı érvényő szabályozási elemek: a) Tervezett belterület határa, b) Építési övezetek és övezetek határa és jele, c) Tervezett szabályozási vonal, d) Tervezett szabályozási szélesség értéke, e) Építési hely és határa, f) Védett természeti és mővi értékek elemeinek lehatárolása, g) Beültetési kötelezettséggel érintett terület lehatárolása, h) Védıtávolságok (2) Az RSZT-ben rögzített irányadó érvényő szabályozási elemek: a) Irányadó telekhatár, b) Megszüntetı jel, A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA 5.§ (1) A kötelezı szabályozási elemek, melyek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával lehetséges. (2) Jelen rendeletben irányadó hatállyal szabályozott elemek a rendelet módosítása nélkül megváltoztathatók a vonatkozó általános és helyi elıírások keretei között. (3) A rendelet csak mellékleteivel és függelékeivel együtt érvényes.

II. FEJEZET SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ÉPÍTÉSJOGI KÖVETELMÉNYEK 6.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítésnek számít: a) új fırendeltetéső épület, új fırendeltetési egység építése, b) meglévı épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m2-rel való bıvítése, c) fırendeltetéső épület rendeltetésmódjának változtatása. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthetı, ha: a) a tervezett szabályozási vonalnak megfelelı telekalakítás átvezetése az ingatlannyilvántartásban megtörtént; b) Új belterület kijelölése esetén a Földhivatal belterületbe vonó határozata jogerıre emelkedett, c) az övezeti elıírásokban rögzített szükséges közmővesítés a területen biztosítható, (3) Új beépítés esetén az építési engedélyezési tervdokumentáció kertészeti tervvel egészítendı ki az alábbi esetekben:


3

a) a telek beültetési kötelezettséggel érintett, b) a telek vegyes, gazdasági, és különleges területfelhasználású övezetben fekszik. (4) Az F2. számú függelékben jelölt vízjárta, fakadó és szivárgó vizes területeken tervezett építkezés esetén az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni az illetékes Vízügyi hatóságot a belvízveszély elhárításához szükséges megoldások tisztázása érdekében. TELEKALAKÍTÁS 7.§ (1) .A tervezett közterület-szabályozások minden esetben végrehajthatóak; akkor is, ha a telek területe, egyéb mérete az övezetben elıírt minimális méret alá csökken, illetve eleve kisebb az elıírt telekminimumnál. Telekegyesítés és telekhatárrendezés minden esetben engedélyezhetı, ha az így kialakuló telkek méretei a korábbiakhoz képest az elıírásoknak jobban megfelelnek (2) Ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetıvé, a gazdasági területek kivételével nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható. (3) Ha a telek nyúlványszerő része 6,0 m-nél szélesebb, a telek nem tekinthetı nyúlványos teleknek. (4) A telekalakítás során kialakuló telkek mélysége nem lehet kisebb az övezeti elıírásokban rögzített legkisebb kialakítható telekszélességnél.

III. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK BELTERÜLETBE VONÁS ÉS MÁS CÉLÚ HASZNOSÍTÁS HELYI SZABÁLYAI 8.§ (1) Földterület belterületbe vonására vonatkozó eljárás kezdeményezése legalább közterületek és/vagy magánutak által határolt telektömbök esetén lehetséges. (2) A termıföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. A járulék megfizetése a termıföldet igénybe vevıt terheli. Az eljárás megindítása elıtt megállapodás, településrendezési szerzıdés köthetı az Önkormányzat és igénybe vevı között a járulék összegének megelılegezésére. (3) A termıföld más célú hasznosítása miatt szükségessé váló biológiailag aktív terület létesítése (pl. erdıtelepítés, új zöldfelület kialakítása) a termıföldet más célra igénybevevı kötelessége. A más célú hasznosítás engedélyezése elıtt a biológiailag aktív területet létre kell hozni, vagy létrehozására a más célú hasznosítás megvalósítójának az Önkormányzat felé kötelezettséget kell vállalnia településrendezési szerzıdés keretén belül. (4) A termıföld más célú hasznosításának megvalósításáig a meglévı mővelési ágnak megfelelı hasznosítás zavartalanul folytatható.


4

KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 9.§ (1) Közterület csak az RSZT és e rendelet vonatkozó elıírásai alapján szabályozható ki, szüntethetı meg. (2) A közterületek rendeltetése különösen a közlekedés biztosítása, a közmővek elhelyezése. Közterületeken az (3) bekezdésben felsorolt építmények akkor helyezhetık el, ha az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági elıírásoknak megfelel, valamint elhelyezkedésével, használatából eredı sajátos hatásaival nem akadályozza a közterület rendeltetésének megfelelı használatát. (3) Közterületen elhelyezhetı építmények: a) közlekedési-, közmő- és a terület rendeltetésszerő használatához szükséges mőtárgyak és köztárgyak, b) alkalmi vásárok építményei, c) esıvédı, autóbuszváró, d) telefonfülke, e) hírlapárusító és virágárusító pavilon, f) vendéglátó létesítményhez kapcsolódó terasz, g) szabadtéri reklámhordozó, h) park és játszótér építményei. (4) Az (3) bekezdés e) pontjában felsorolt építmények elhelyezésének közmővesítési feltétele: a) közüzemi energiaszolgáltatás, b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, d) közterületi csapadékvíz elvezetés. (5) A közterületeken a köztárgyakat és építményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a gépjármő és a gyalogos forgalmat ne akadályozzák. (6) Közterület kialakítása és rendezése, felújítása során biztosítani kell az akadálymentes használatot. (7) A közvilágítási oszlopok és a járdavédelemre szolgáló akadályozó oszlopsor az egyes utcaszakaszokon, az egyes köztereken, közparkokban azonos kivitelőeknek kell lenniük. (8) A telefonfülke és szemétgyőjtı nem telepíthetı közvetlenül az épület homlokzati fala elé. (9) Az övezetbe sorolt közterületekre vonatkozó egyéb rendelkezéseket az adott övezet elıírásai tartalmazzák. MAGÁNUTAK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 10.§ (1) Új magánút minimális szélessége a) legfeljebb 10 telek megközelítése esetén legalább 6,0 m, b) 10-nél több telek megközelítése esetén legalább 8,0 m.


5

(2) A magánút telkére nem vonatkoznak a telek szélességére és minimális területére vonatkozó övezeti elıírások. (3) Magánútnak közterülethez kell csatlakoznia. (4) A 8,0 m, vagy annál szélesebb magánút esetén legalább egyoldali fasor helybiztosítása kötelezı. (5) A telekalakítás során, a legalább 4 építési telket kiszolgáló magánút kialakítása esetén feltételként kell elıírni az útburkolat és a felszíni vízelvezetés kiépítését. (6) Magánút természetvédelmi területek rovására nem alakítható ki. (7) Magánúton csak a 9. § (3) a) pontban szereplı építmények helyezhetık el. ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK 11.§ (1) Egy telken több épület is létesíthetı, kivéve, ahol az övezeti elıírások másképp rendelkeznek. (2) Vegyes rendeltetéső épület minden építési övezetben, övezetben elhelyezhetı. (3) A beépített tömbökben egy adott telekre vonatkozó elıkert mélységét úgy kell meghatározni, hogy az építendı épület az adott utca-szakaszon jellemzıen kialakult elıkerttel rendelkezı épületek által meghatározott vonalon helyezkedjen el. Az elıkert mélysége minden egyéb esetben 5m. (4) Melléképületek mindenhol elhelyezhetık, ahol az övezeti elıírások másképp nem rendelkeznek az alábbi korlátozással: a) melléképület csak önálló rendeltetési egység létesítésével egyidejőleg, vagy azt követıen létesíthetı. b) a melléképület beépített alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítési mérték 25 %-át. c) melléképület megengedett legnagyobb építménymagassága 3,0 m, illetve az övezeti elıírásokban szereplı minimális építménymagasság értéke d) melléképület lapos tetıvel vagy magastetı kialakítás esetén a kiszolgált rendeltetést tartalmazó épület tetıhéjalásával azonos anyaggal fedhetı. (5) Kis mélységő telkek építési helyének megállapításakor a hátsókert mérete szabadon álló beépítési mód esetén az övezetben elıírt oldalkert szélességével egyenlı; oldalhatáron álló beépítési mód esetén 0,0 m, ha a mögötte lévı telek/telkek a hátsó telekhatárral ellentétes oldalon épültek/épülhetnek be, ellenkezı esetben az övezetben elıírt oldalkert szélességével egyenlı. Az elıkert mérete az övezetben elıírt mértékhez képest a kialakult állapot figyelembevételével csökkenthetı. (6) Terepszint alatti építményt létesíteni csak abban az esetben lehetséges, ha biztosított, hogy az eredeti tereptıl a tervezett terepszint alatti építmény legfeljebb 1,0 m-rel emelkedik ki.


6

(7) Magastetı legfeljebb 45 fokos hajlásszöggel létesíthetı. (8) Hézagosan zártsorú beépítési mód esetén a homlokzatot tőzfalasan kell kialakítani, ha az oldalkert felöli telekhatár és ezen homlokzata között kisebb a távolság, mint az építési övezetben engedélyezhetı legnagyobb építménymagasság fele. (9) Hézagosan zártsorú beépítési mód esetén a teleknyél, magánút, út utcafronti telekhatárán beépíthetı, a hatóságok által elıírt szükséges őrszelvény megtartása mellett, a tulajdonos hozzájárulásával. (10) A telek övezeti elıírások szerint számított minimális zöldfelületének legalább 75%-a aktív zöldfelületként alakítandó ki. (11) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épület és a telekhatár között legalább 0,5 m távolságot kell tartani (csurgó). (12) Ha a telek jelenlegi beépítése, vagy az útszabályozást követıen kialakuló állapot nem felel meg az építési övezet beépítési módja szerint meghatározott építési helynek, a meglévı épületen végzendı lehetséges bıvítés, átalakítás, korszerősítés beépítési, mőszaki és építészeti követelményeit elvi építési engedélyezési eljárásban kell tisztázni. (13) Az övezeti elıírásokban szereplı, kivételesen elhelyezhetı fırendeltetéső épületek engedélyezése során fokozott figyelemmel kell vizsgálni a várható forgalomnövekedést, a terület terhelhetıségét, a környezeti hatásokat. (14) Állattartási épületet és trágyatárolót lakóépülettıl legalább 10 m távolságban szabad építeni. Állattartási épület kifutóját, amennyiben a szomszédos telekhatáron épül, zárt fallal kell körülvenni. (15) Az autópálya mentén kialakuló új gazdasági területen fokozott figyelmet kell fordítani az autópálya felıl látható beépítések esztétikai minıségére, anyaghasználatára. A KERÍTÉSEK 12.§ (1) Belterületen, a 12,0 m-nél kisebb szabályozási szélességő közterületek útkeresztezıdéseinél a telek sarokpontjától számított 4,0-4,0 m-en belül tömör kerítés nem építhetı, a kilátás biztosítása érdekében sőrő növényzet nem telepíthetı (2) Üveg vagy mőanyag kerítésként nem alkalmazható, kivéve a zajvédı falakat. (3) Az Lf és Ü területfelhasználású övezetekben a közterülettel határos telekhatáron telkenként egy felszíni gépkocsibehajtó létesíthetı. Ettıl eltérni kivételesen, mőszaki indokoltságát alátámasztva, a közútkezelıvel egyeztetett módon többlakásos, két üdülıegységes épület vagy több különbözı közterület által határolt telek esetében lehet, de a felszíni gépkocsibehajtók száma ekkor sem lehet kettınél több és szélességük összege nem haladhatja meg a 7,0 m-t. ZÖLDFELÜLETEK


7

13.§ (1) Az építési övezetben és övezetben elıírt minimális zöldfelület mértéke az alábbi szabályok szerint számítandó: a) mőanyag gyeprácsos talajborítás 25%-os értékben beszámítható, b) beton-gyephézagos talajborítás 10%-os értékben számítható be, c) tetıkön létesített zöldfelület: ca) min. 50 cm termıréteg vastagság esetén 50%-kal, cb) 50-100 cm termıréteg vastagság esetén 75%-kal, cc) 1,0 m termıréteg vastagság felett 100%-kal, d) a növényzettel fedett homlokzatfelület esetén a max 6m-es magasságig számított felület 25%-a, e) vízfelület 150% számolható be az elıírt minimális zöldfelület mértékébe. (2) Az aktív zöldfelület értékébe az (1) bekezdésben felsorolt felületek nem számíthatóak be. VÉDİTÁVOLSÁGOK 14.§ (1) A szabályozási terven feltüntetett védıtávolságot, biztonsági területet igénylı létesítmények (pl. szénhidrogén szállító vezetékek) által érintett, valamint a léptékbıl eredıen nem ábrázolt, azonban szövegesen megfogalmazott, illetve egyéb általános szabályokban megkövetelt védıtávolságokat a szabályozási terv végrehajtása során figyelembe kell venni. érintett területek felhasználását megelızıen az illetékes hatósággal, illetve közmőüzemeltetıvel egyeztetni kell. (2) Az igazgatási területen húzódó utak és közmővezetékek szabályozási terven kijelölt védıterületein, valamint a szeméttelep 1.000 m-es körzetén belül érvényesül az ún. „szerzett jog”. (3) Az elızı pont szerinti védıterületeken új tanya, vagy egyéb, emberi tartózkodásra szolgáló épület, illetve más, védıövezetet igénylı létesítmény építése csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulása esetén engedélyezhetı. (4) A (2) bekezdésben felsoroltakon túl további védıterületet igénylı létesítmény engedélyezésének feltétele az OTÉK 38. § (7) bekezdésének megfelelıen a saját területen belül kialakított védıterület. (5) Új vagy újra megnyitott temetı, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 10 m széles fásított védıterületet kell kialakítani. E követelményt mőködı temetı, temetkezési emlékhely bıvítési területére is alkalmazni kell. (6) A szabályozásban kijelölt védı- illetve biztonsági területek a következık: a.) 20 bar-nál nagyobb nyomású gázvezeték mentén 30,0-30,0 m b.) 6-20 bar közötti nyomású gázvezeték mentén 6,0-6,0 m c.) 40 bar-nál nagyobb nyomású olajvezeték mentén 15,0-15,0 m d.) Üzemanyagtöltı-lakóépület közötti távolság 50,0 m e.) elektromos távvezeték: - 400 kV: 28,0-28,0 m - 120 kV: 18,0-18,0 m - 20 kV: 10,0-10,0 m f.) MOL szénhidrogén vezeték: „GOÜ” 42,0 és 35,0 m


8

g.) vízelvezetı csatorna: h.) árvízvédelmi töltésláb (Paphalmi töltés):

6,0-6,0 m 10,0 m

(7) A gázvezetékek biztonsági övezetén belül végezhetı tevékenységekre vonatkozó országos érvényő korlátozásokat2 be kell tartani. (8) Országos közutak és összekötı utak, meglévı és tervezett nyomvonal mentén, azok külterületi szakaszának esetében- az alábbi távolságokon belül építményt elhelyezni csak külön jogszabályokban meghatározott feltételek és az útügyi hatóság eseti elıírásai szerint szabad: a) az úttengelytıl mért 100-100 m védıterületen belül: 1) az M-5 autópálya mentén 2) az E-75-ös Sz. fıközlekedési út mentén. b) a tengelytıl mért 50,0 - 50,0 m védıterületen belül: 1) a 4301 sz. a Mihálytelket és az 5. sz. fıutat összekötı út mentén, 2) az 55125 sz. Mórahalomra vezetı összekötı út mentén, (9) Dőlıutak mentén védıterület biztosítása szükséges a tengelytıl mért 7,5 - 7,5 m távolságban. (10) Az autópálya tengelyétıl mért 100 m-en belül reklámtevékenység nem végezhetı. (11) Országos közforgalmú vasút - Szeged - Határátkelıhely MÁV vonal - tengelyétıl mért 50,0 - 50,0 m védıterületet kell biztosítani. A védıterületen belül lakóépület nem helyezhetı el. Egyéb építmény a MÁV elızetes hozzájárulása esetén létesíthetı. (11) Az árvízvédelmi töltés mentén kijelölt 10 méteres védıtávolságban - (6) bekezdés h) pontja – építmény nem létesíthetı és az érvényben lévı országos elıírások3 betartandók.

IV. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEN BELÜLI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK BEÉPÍTÉSI ELİÍRÁSAI

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 15.§ A falusias lakóterület építési övezetei: a) Lf-1/O Oldalhatáron álló beépítéső falusias lakóterület 16.§ A kertvárosias lakóterület építési övezetei: a) Lke-1/O Oldalhatáron álló beépítéső kertvárosias lakóterület 17.§ A vegyes területek építési övezetei: a) Vt-Al Alapellátás intézményeinek településközponti vegyes területe b) Vt-R1 Rehabilitációs településközponti vegyes terület 2

Jelenleg érvényben lévı jogszabályok: 1993. évi XLVIII. Törvény és a 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet Jelenleg érvényes a 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet és a 9004/1982. (Közl. ért. 16.) KPM-IPM sz. együttes közlemény 3


9

c) Vt-2

Szabadon álló beépítéső településközponti vegyes terület

18.§ A gazdasági terület építési övezetei: a) Gksz-1 Fıbb közlekedési utak menti Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület b) Gksz-2 Belterületi Kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület c) Gip-1 Jelentıs mértékő zavaró hatású ipari terület 19.§ Az üdülıterület építési övezetei: a) Üh-HH Oldalhatáron álló beépítéső hétvégiházas üdülıterület 20.§ A különleges terület építési övezetei: a) K-Sp Sportcélú különleges területek b) K-T Temetık különleges területe c) K-IH Hulladék ideiglenes elhelyezésére szolgáló területek d) K-B Bányaterületek e) K-HA Határátkelı FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI 21. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 6,0 m-es építménymagasságú lakóépületek, a mezıés az erdıgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézmőipari építmények elhelyezésére szolgál. (2) A falusias lakóterületi építési övezetek területén fırendeltetéső épületként elhelyezhetı: a) legfeljebb 2 lakásos lakóépület, b) mezıgazdasági (üzemi) építmény, c) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület, g) sportépítmény. (3) A falusias lakóterületi építési övezetek területén nem helyezhetı el: a) üzemanyagtöltı b) 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó-szerkezet, (4) A falusias lakóterületen melléképület elhelyezhetı. (5) A falusias lakóterületek építési övezeteiben az új beépítés közmővesítési feltétele: a) közüzemi energiaszolgáltatás, b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás. (6) Az Lf-1/O jelő építési övezetben a) Beépítési mód: oldalhatáron álló b) a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve a kis mélységő telkeket. c) Az építési övezetben az oldalkert legkisebb mértéke 5,5 m. Az építmények közötti legkisebb távolság kialakult állapot esetén 4,00 m-ig csökkenthetı az I-III. tőzállósági


10

fokozatú, D-E tőzveszélyességi osztályba sorolt építmények egymással szemben fekvı nyílásos homlokzatai között, ha az építmények egymást átfedı, szemben fekvı homlokzatainak magassága 5,00 m-nél nem nagyobb és a nyílások legalább az egyik homlokzaton az OTÉK 37. § (4) bekezdése szerinti mértéknél nem nagyobbak. (7) Az Lf-1/O jelő építési övezet beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele

Lf-1/O

legkisebb kialakítható területe

szélessége

beépítési mértéke

m2

m

%

800

16

30

az épület megengedett

legnagyobb bruttó terepszint alatti szintterületi beépítési mértéke mutatója m2/m2 %

0,5

legkisebb zöldfelületi mértéke

20

legkisebb

legnagyobb

építménymagassága

%

m

m

45

-

6,0

KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI 22.§ (1) A kertvárosias lakóterület elsısorban laza beépítéső, összefüggı nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A kertvárosias lakóterületi építési övezetek területén fırendeltetéső épületként elhelyezhetı: a) legfeljebb 4 lakásos lakóépület, b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, d) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású kézmőipari épület. (3) A kertvárosias lakóterületen fırendeltetéső épületként kivételesen elhelyezhetı: a) a terület rendeltetésszerő használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, b) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, c) sportcélú építmény. (4) A kertvárosias lakóterületi építési övezetek területén nem helyezhetı el: a) üzemanyagtöltı b) 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó-szerkezet, (5) Kertvárosias lakóterületen fekvı telken annyi fırendeltetéső épület helyezhetı el, ahányszorosa a telek mérete az övezetben elıírt minimális telekméretnek. (6) A Kertvárosias lakóterületen melléképület elhelyezhetı. (7) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben az új beépítés közmővesítési feltétele: a) közüzemi energiaszolgáltatás, b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás. (8) Az Lke-1/O jelő építési övezetben a) Beépítési mód: oldalhatáron álló


11

b) a hátsókert mérete 6,0 m, kivéve a kis mélységő telkeket. c) Az építési övezetben az oldalkert legkisebb mértéke 6,0 m. Az építmények közötti legkisebb távolság kialakult állapot esetén 4,00 m-ig csökkenthetı az I-III. tőzállósági fokozatú, D-E tőzveszélyességi osztályba sorolt építmények egymással szemben fekvı nyílásos homlokzatai között, ha az építmények egymást átfedı, szemben fekvı homlokzatainak magassága 5,00 m-nél nem nagyobb és a nyílások legalább az egyik homlokzaton az OTÉK 37. § (4) bekezdése szerinti mértéknél nem nagyobbak. (9) Az Lke-1/O jelő építési övezet beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele

Lke-1/O


szélessége


m2

m

%

550

16

30



0,5


20

legkisebb

legnagyobb


%

m

m

45

-

7,5

VEGYES TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELİÍRÁSAI 23.§ (1) A vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó, valamint a lakófunkciót nem zavaró intézmények, gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen melléképület nem helyezhetı el. (3) A terület építési övezeteiben az új beépítés közmővesítési feltétele: a) közüzemi energiaszolgáltatás, b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, d) közterületi csapadékvíz elvezetés. (4) A területen nem helyezhetı el: a) üzemanyagtöltı b) 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó-szerkezet, c) óriásplakát. VT-AL – ALAPELLÁTÁS INTÉZMÉNYEINEK TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETE 24.§ (1) A településközponti vegyes terület szabadon álló beépítéső, az alapellátás biztosításához szükséges intézmények elhelyezésére szolgáló területe. (2) Az építési övezetben az alábbi állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint e szervek mőködéséhez szükséges fırendeltetéső épületek helyezhetık el: a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, c) sportcélú építmény. (3) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhetı hulladékgyőjtés-, kezelés tevékenységi célú fırendeltetéső építmény.


12

(4) Az építési övezetben: a) a beépítési mód szabadon álló, b) az elıkert mérete: 5 m, c) az oldalkert mérete 4,5 m, d) a hátsókert mérete 6,0 m. (5) Az Vt-AL jelő építési övezet beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele

Vt-Al


szélessége


m2

m

%

800

20

50



2,0


20

legkisebb

legnagyobb


%

m

m

30

4,0

9,0

VT-R1 – REHABILITÁCIÓS TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET 25.§ (1) Az építési övezetek a településközpont vegyes terület rehabilitációs jellegő, hézagosan zártsorú beépítéső részei. (2) Az építési övezetekben fırendeltetésként elhelyezhetı: a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, g) sportcélú építmény, h) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (3) A területen nem helyezhetı el: a) üzemanyagtöltı b) 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó-szerkezet, (4) Az építési övezetben a) a beépítési mód: hézagosan zársorú, b) az elıkert mérete 0,0 m, c) a hátsókert mérete 6,0 m. (5) A Vt-R1 jelő építési övezetben a telkek építési vonala az utcai telekhatár. Új épület utcai homlokzatának minimum a telekszélesség felén illeszkednie kell az építési vonalra. (6) Az Vt-R1 jelő építési övezet beépítési paraméterei:


13

a telek megengedett Az építési övezet jele

legkisebb kialakítható szélessége


m

m

%

800

16

50

területe 2

Vt-R1



1,5


20

legkisebb

legnagyobb


%

m

m

30

4,0

7,5

VT-2 – SZABADON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSŐ TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET 26.§ (1) A településközponti vegyes terület szabadon álló beépítéső területe. (2) Az építési övezetben fırendeltetésként elhelyezhetı: a) lakóépület, b) igazgatási épület, c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d) szálláshely szolgáltató épület, e) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, f) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, g) sportcélú építmény. (3) Az építési övezetben lakófunkció csak más fırendeltetés mellett helyezhetı el. (4) Az építési övezetben a) a beépítési mód: szabadon álló, b) az elıkert mérete 5,0 m, c) a hátsókert mérete 6,0 m. (5) Az Vt-2 jelő építési övezet beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele

Vt-2


szélessége


m2

m

%

800

16

50



1,5


20

legkisebb

legnagyobb


%

m

m

30

-

7,5

GAZDASÁGI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELİÍRÁSAI 27.§ (1) A gazdasági terület elsısorban nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A Gazdasági terület építési övezeteinek területén – ha az övezeti elıírások másként nem rendelkeznek elhelyezhetı: a) mindenfajta, nem jelentıs zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c) igazgatási, egyéb irodaépület,


14

d) e) f) g) h) i)

a mezı- és erdıgazdasági termelés (üzemi) létesítményei egyéb nem zavaró hatású ipari létesítmény turisztikai létesítmény szállás funkció parkolóház, üzemanyagtöltı, sportcélú építmény.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhetı: a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b) egyéb közösségi szórakoztató épület. (4) A terület építési övezeteiben melléképület elhelyezhetı. (5) A gazdasági területek lakóterülettel határos részén, -a létesítmény saját telkén belül min. 10,0 m széles aktív zöldfelületet kell telepíteni, mely a telektulajdonos feladata . (6) A tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások összes szintterülete telkenként nem haladhatja meg az összes építhetı szintterület 1%-át. (7) A gazdasági terület építési övezetein új beépítés közmővesítési feltétele: a) közüzemi energiaszolgáltatás, b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, d) közterületi csapadékvíz elvezetés. GKSZ-1 ÉS GKSZ-2 - GAZDASÁGI TERÜLETEK 28.§ (1) Az építési övezetekben szabadon álló beépítési móddal helyezhetık el épületek. (2) Az építési övezetben a) a beépítési mód: szabadon álló, b) az elıkert mérete 5,0 m, c) a hátsókert mérete 10,0 m. (3) Az övezetek beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele

legkisebb kialakítható



területe

szélessége


m2

m

%

Gksz-1

2000

20

60

1,5

Gksz-2

2000

20

50

1,5


legkisebb

legnagyobb


%

m

m

50

20

5,0

22,0

50

20

4,0

11*

* - A Felszabadulás utca mentén elhelyezett épületek esetében az utca felıl mért 20 m-en belüli épületek utca felıli homlokzatmagassága nem lehet nagyobb 7,5 m-nél.


15

(4) Amennyiben a Gksz-2 övezetbe esı ingatlanon a meglévı kialakult állapot nem teszi lehetıvé a 27.§ (5) bekezdésében elıírt aktív zöldfelület létesítését, helyette esztétikus, kúszónövényzettel fedett zajvédı falat kell létesíteni. (5) A szabályozási terven körülhatárolt határállomás területén építési engedélyt adni csak a területre külön készítendı szabályozási terv alapján szabad. GIP-1 - JELENTİS MÉRTÉKŐ ZAVARÓ HATÁSÚ IPARTERÜLET 29.§ (1) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetık el. A jelentıs mértékő zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tőz-, robbanás-, fertızıveszélyes), bőzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. (2)

A terület építési övezeteiben melléképület elhelyezhetı.

(3)

A gazdasági terület építési övezetein új beépítés közmővesítési feltétele: közüzemi energiaszolgáltatás, közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás, közterületi csapadékvíz elvezetés.

a) b) c) d)

(4) Az övezetben csak gazdasági funkciójú rendeltetési egységek helyezhetıek el. (5) Az építési övezetben a) a beépítési mód: szabadon álló, b) az elıkert mérete 10,0 m, c) a hátsókert mérete 10,0 m. (6) A Gip-1 övezet beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele

Gip-1


szélessége


m2

m

%

10.000

40

30


Legnagyobb Bruttó terepszint alatti Szintterületi beépítési mértéke mutatója M2/m2 %

1,0


50

legkisebb

legnagyobb


%

m

m

40

-

12,0

(7) Az övezetben a telekhatárok mentén összefüggı, 3 szintes zöldfelület létesítendı, kivéve a bejáratok elıtti részeket. ÜDÜLİTERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI 30.§ (1) Az üdülıterület elsısorban laza beépítéső, összefüggı nagykertes, 5,0 m-es építménymagasságot meg nem haladó hétvégiházas üdülıépületek elhelyezésére szolgál.


16

(2) Az üdülıterületi építési övezetek területén fı rendeltetéső épületként elhelyezhetı: a) 2 üdülıegységes üdülıépület, b) sportcélú építmény, c) az üdülıterület ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület. (3) A területen nem helyezhetı el: a) üzemanyagtöltı b) 6,00 m-nél magasabb önálló antennatartó-szerkezet, c) óriásplakát. (4) Üdülıterületen fekvı telken annyi fırendeltetéső épület helyezhetı el, ahányszorosa a telek mérete az övezetben elıírt minimális telekméretnek. (5) A területen melléképület elhelyezhetı. (6) Az üdülıterület övezeteiben az új beépítés közmővesítési feltétele: a) közüzemi energiaszolgáltatás, b) ivóvíz ellátás, c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, vagy korszerő közmőpótló berendezés. (7) Az építési övezetben a) a beépítési mód: oldalhatáron álló, b) az elıkert mérete 5,0 m, c) a hátsókert mérete 6,0 m. (8) Az Ü-HH jelő építési övezet beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele



m

m

%

500

10

20

területe 2

Ü-HH



0,2

legkisebb

legkisebb

zöldfelületi mértéke

20

legnagyobb


%

m

m

45

-

5,0

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELİÍRÁSAI 31.§ (1) Az övezetekben szabadon álló beépítési móddal helyezhetık el építmények. (2) A területen melléképület nem helyezhetı el. (3) A Különleges terület építési övezetein új beépítés közmővesítési feltétele: a) közüzemi energiaszolgáltatás, b) közüzemi ivóvíz szolgáltatás, c) közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, d) közterületi csapadékvíz elvezetés.


17

K-SP – SPORTCÉLÚ KÜLÖNLEGES TERÜLETEK 32.§ (1) A Sportcélú Különleges terület elsısorban laza beépítéső, összefüggı nagy zöldfelülettel tagolt, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, sportcélú és egyéb rekreációs építmények elhelyezésére szolgál. (2) A K-Sp építési övezet területén fırendeltetéső épületként elhelyezhetı: a) sportcélú és egyéb rekreációs építmény, b) a sport- és rekreációs célú építményen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, legfeljebb a bruttó szintterület 1%-át meg nem haladó mértékben, c) a sport- és rekreációs célú építmény ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, melynek összterülete nem haladhatja meg az építhetı bruttó szintterület 50%-át. (3) Az építési övezetben a) a beépítési mód: szabadon álló, b) az elıkert mérete 5,0 m, c) oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m d) a hátsókert mérete 6,0 m. (4) A K-Sp jelő építési övezet beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele

K-Sp


szélessége


m2

m

%

3000

50

10



0,1

legkisebb

legkisebb


50

legnagyobb


%

m

m

65

-

7,5

K-T – TEMETİK KÜLÖNLEGES TERÜLETE 33.§ (1) Az építési övezet kegyeleti és szakrális funkció elhelyezésére szolgál. (2) Az övezetben a) kegyeleti és szakrális valamint virág- és kegytárgy üzlet létesítmény kivételével épületet elhelyezni tilos. b) beépítési mód: szabadon álló c) elıkert legkisebb mélysége: 5 m d) oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m e) hátsókert legkisebb mélysége: 6 m (3)

A K-T jelő építési övezet beépítési paraméterei:

Az építési

a telek megengedett legkisebb kialakítható

legnagyobb

az épület megengedett legkisebb


legkisebb

legnagyobb

18

területe

szélessége


m2

m

%

bruttó szintterületi mutatója m2/m2

1000

25

10

0,1

övezet jele

K-T

terepszint alatti beépítési mértéke


%

%

m

m

10

65

-

7,5


K-IH- HULLADÉK IDEIGLENES ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET 34.§ (1) Az építési övezet ideiglenes jelleggel hulladékok elhelyezésére szolgál. Az építési övezetben hulladékkezeléssel kapcsolatos épületek helyezhetık el. (2) Az övezetben a) hulladéktároló, tömörítı, iroda és szociális blokk funkciójú létesítmények kivételével épületet elhelyezni tilos. b) beépítési mód: szabadon álló c) elıkert legkisebb mélysége: 5 m d) oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m e) hátsókert legkisebb mélysége: 6 m (3) A K-IH jelő építési övezet beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele

K-IH


szélessége


m2

m

%

1000

25

10



0,1


10

legkisebb

legnagyobb


%

m

m

65

-

6,0

K-B - BÁNYATERÜLET 35.§ (1) Az övezet kialakult bánya területek elhelyezésére szolgál. Az övezetben a bányamőveléssel kapcsolatos épületek helyezhetık el. (2) Az övezetben a) bánya berendezés elhelyezésére szolgáló épület, iroda és szociális blokk funkciójú létesítmények kivételével épületet elhelyezni tilos, kivéve a 0171/6 hrsz-u ingatlan ahol téglagyár is elhelyezhetı. b) beépítési mód: szabadon álló c) elıkert legkisebb mélysége: 5 m d) oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m e) hátsókert legkisebb mélysége: 6 m (3) A K-B jelő építési övezet beépítési paraméterei: Az építési

a telek megengedett legkisebb kialakítható

legnagyobb

az épület megengedett legkisebb


legkisebb

legnagyobb

19

területe

szélessége


m2

m

%

bruttó szintterületi mutatója m2/m2

10.000

25

10

0,1

övezet jele

K-B

terepszint alatti beépítési mértéke


%

%

m

m

10

65

-

6,0


K-HA – HATÁRÁTKELİ 36.§ (1) Az övezet a határtkelı állomás és létesítményeinek elhelyezésére szolgáló különleges honvédségi terület. Az övezetben csak a határlétesítménnyel kapcsolatos épületek, építmények és közmőlétesítmények helyezhetık el. (2) Az övezetben a) elıkert legkisebb mélysége: 5 m b) oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m c) hátsókert legkisebb mélysége: 6 m (3) A K-HA jelő építési övezet beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele

K-HA


szélessége


m2

m

%

5.000

25

30



0,5


50

legkisebb

legnagyobb


%

m

m

30

-

9,0

K-S - SZENNYVÍZTISZTÍTÓ 37.§ (1) Az övezet a szennyvizek fogadására és tisztítására szolgáló építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben csak a szennyvíztisztítás üzemi létesítményei, építményei helyezhetıek el. (2) Az övezetben a) beépítési mód: szabadon álló b) elıkert legkisebb mélysége: 5 m c) oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m c) hátsókert legkisebb mélysége: 6 m (3) A K-S jelő építési övezet beépítési paraméterei: a telek megengedett Az építési övezet jele



m

m

%

10.000

25

10

területe 2

K-S



0,1


50


legkisebb

legnagyobb


%

m

m

45

-

6,0

20

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI 38.§ A közlekedési terület övezetei: a) Köu-1 Országos utak közlekedési területe b) Köu-2 Helyi győjtıutak közlekedési területe c) Kök Kötöttpályás közlekedési terület 39.§ A zöldterületek övezetei: a) Z-1

Közkertek, közparkok területe

40.§ Az erdıterületek övezetei: a) E-V Védelmi rendeltetéső erdıterületek b) E-G GAzdasági rendeltetéső erdıterületek 41.§

A mezıgazdasági területek övezetei: a) M-Á Általános mezıgazdasági területek b) M-V Védett mezıgazdasági területek c) M-K Kertes mezıgazdasági területek

42.§

A vízgazdálkodási terület övezetei: a) V-1 Vízgazdálkodási területek KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŐTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELİÍRÁSAI

43.§ A közlekedési és közmőterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármő várakozóhelyek (parkolók) a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közmővek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. KÖU-1 ÉS A KÖU-2 - KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI 44.§ (1) Az övezetek rendeltetése elsıdlegesen a közlekedéshez és a közmővesítéshez szükséges területek és építmények, köztárgyak biztosítása. (2) A Köu-1 jelő övezet az országos közutakat foglalja magába: a) Országos úthálózat részei: - M5 autópálya - 5 –ös számú I. rendő fıút b) Településeket összekötı utak külterületi szakaszait - 4301. j.út - 43302. j. út (3) A Köu-2 jelő övezet a településeket összekötı utak belterületi szakaszait foglalja magába, melyek egyúttal gyüjtıút szerepet is betöltenek: - Felszabadulás utca


21

- József Attila utca (4) Az övezetekben elhelyezhetı épületek legnagyobb építménymagassága 3,0 m, a maximális beépíthetıség 5%. (5) Az övezetek mentén elhelyezkedı épületek díszkivilágítása, építési területek megvilágítása nem zavarhatja a közlekedés résztvevıit. (6) Az övezetbe tartozó utak melletti zöldsávban a közlekedést akadályozó növényzetet telepíteni az útburkolat szélétıl min. 2,0 m távolságra lehet. Az ezen belüli sávot az útpadkáig, illetve a burkolat szélégi gyepesíteni kell. KÖK - KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT ELEMEINEK TERÜLETE 45.§ (1) Az övezetek rendeltetése elsıdlegesen a kötöttpályás közlekedéshez és a közmővesítéshez szükséges területek és építmények, köztárgyak biztosítása. (2) Az övezetben az elhelyezhetı épületek legfeljebb 5%-os beépítettséggel, legfeljebb 6,0 mes építménymagassággal építhetık. (3) Az övezetben csak a 034 hrsz-u ingatlan építhetı be az alábbi elıírások betartásával: (vasúti pálya egyéb területe nem beépíthetı): a) Közlekedési célú létesítmény kivételével épületet, építményt elhelyezni tilos. b) A beépítettség legnagyobb mértéke: 5% c) A beépítési mód: szabadon álló d) A zöldfelület legkisebb mértéke: 25% e) A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 f) A legkisebb telekszélesség: 25 m g) Az elıkert legkisebb mélysége: 5 m ZÖLDTERÜLETEK Z-1 - KÖZKERTEK, KÖZPARKOK TERÜLETE 46.§ (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (2) A területen elhelyezhetı: a) a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenıhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) b) vendéglátó épület c) a terület fenntartásához szükséges épület d) közmő mőtárgy (3) Az övezet telkeinek közútról, köztérrıl megközelíthetınek kell lenniük, és biztosítani kell az akadálymentes közlekedés feltételeit. (4) Az övezet területén a rendelet 1.§-ában meghatározott tevékenységeket végezni az alábbi határértékek betartása mellett szabad:


22

a) b) c) d) e) f) g)

A beépítettség legnagyobb mértéke: 2% A beépítési mód: szabadon álló A legnagyobb építménymagasság: homlokzatonként 6 m A kialakítható legkisebb telekterület: 1000 m2 A legkisebb telekszélesség: 25 m Az elıkert legkisebb mélysége: 5 m Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m

(5) A közpark területek felújítása, illetve kialakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet. ERDİTERÜLETEK 47.§ (1) Az erdıterület erdı céljára szolgáló, min. 1.500 m2 nagyságú, fákkal és cserjékkel borított terület. Az erdıterület az erdı rendeltetése szerint: a) védelmi (védett és védı) b) gazdasági

E-V E-G

(2) Az erdıterületek mindennemő igénybevételéhez (mővelési ág változás, termelésbıl való kivonás, belterületbe vonás, idıleges igénybevétel stb.) az erdészeti hatóság elızetes hozzájárulása szükséges. (3) A közlekedés, közmővek, hírközlés stb. részletes terveinek kialakítása során törekedni kell arra, hogy a közérdekbıl megvalósuló, többnyire nyomvonalas beruházások létesítése erdı terület igénybevételével ne járjon. Épület, építmény erdı mővelési ágú területen nem helyezhetı el, kivéve a rendeltetéshez szükséges kiszolgáló épületeket. (4) Erdıtelepítések – az erdészeti hatóság által jóváhagyott – telepítési terv alapján végezhetık. E-V - VÉDELMI RENDELTETÉSŐ ERDİTERÜLETEK 48.§ (1) A védelmi rendeltetéső erdıterületen épületet elhelyezni nem lehet. (2) A 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken az erdı rendeltetésének megfelelı építmények (erdımőveléssel, erdei vadak ellátásával kapcsolatos építmények) helyezhetık el, az alábbiak betartásával: a) A beépítettség legnagyobb mértéke: 0,5% b) A beépítési mód: szabadon álló c) A legnagyobb építménymagasság: 6 m d) A kialakítható legkisebb telekterület: 100.000 m2 e) A legkisebb telekszélesség: 25 m f) Az elıkert legkisebb mélysége: 5 m g) Az oldalkert legkisebb szélessége mindkét oldalhatár felé: 6 m


23

(3) Védelmi célú erdıterület alakítandó a szabályozási terven kijelölt helyeken. A temetı körül 10 m szélességben véderdı sávot kell létesíteni. E-G - GAZDASÁGI RENDELTETÉSŐ ERDİTERÜLETEK 49.§ (1) Gazdasági célú erdıt telepíteni – a meglévı és tervezett erdıterületeken túl az igazgatási terület mezıgazdasági területein – az egyéb mezıgazdasági övezet területei kivételével bárhol – a szabályozási terv módosítása nélkül, a település hosszú távú erdıtelepítési programjának megfelelıen lehetséges. (2) A településen védıfásításról dupla fasor telepítésével kell gondoskodni: a) a hulladéklerakók (szeméttelep), környezetében. b) a majorok, állattartó telepek körül. c) a vízmedrek, vízgazdálkodási területek mentén tájfásítást kell az üzemeltetıknek végezniük. MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI 50.§ (1) A mezıgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezıgazdasági termelés) építményei elhelyezése céljára szolgáló terület. (2) A 720 m2-t el nem érı területő telken építményt elhelyezni nem szabad. (3) A 720-1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó mővelési ágban nyilvántartott kivételével - 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince), megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m. (4) Az 1500 m2-t meghaladó területő telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhetı el. A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m. (5) A mezıgazdasági övezetben meglévı és kialakult földrészletek megközelítését közterületrıl vagy a közterülethez kapcsolódó magánútról kell biztosítani. (6) A területen elhelyezhetı építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelıen kell kialakítani. (7) A mezıgazdasági területen több önálló telekbıl ún. birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetıséget a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható, ha a telek területe legalább 10 000 m2, vagy nagyobb és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerő használatára nincs korlátozó hatással. A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 35 %-ot, s a zöldfelületi fedettség nem lehet kisebb 20 %-nál. (8) Az M-K és M-Á jelő övezetekben erdıt és szılıt telepíteni bárhol lehetséges. Ezek nyilvántartásba vétele, valamint a mővelési ág megváltoztatása az egyéb vonatkozó jogszabályoknak megfelelıen történhet.


24

(9) Az F2. számú függelékben jelölt vízjárta, fakadó és szivárgó vizes területeken figyelembe kell venni a vonatkozó országos elıírásokat4. M-K - KERTES MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI 51.§ (1) Az övezetben a terület rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el, oldalhatáron álló beépítéssel. (2) A területen lakóépület nem helyezhetı el, a telek területének beépítettsége a 3%-ot nem haladhatja meg. M-Á - ÁLTALÁNOS MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK 52.§ (1) Az övezetben a terület rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el, szabadon álló beépítéssel. (2) Birtokközpontot létesíteni – a vonatkozó általános és helyi elıírások szerint – az övezetben bárhol lehetséges. (3) Új tanyai lakóépület építése esetén – ha még nincs – tanya-udvart kell kialakítani, Földhivatali bejegyzéssel, melyet mővelési ágból ki kell vonni. A tanyaudvar nem lehet kevesebb 800 m2-nél és nem lehet több a telek területének 1/5-öd részénél. A tanya-udvar beépítettsége maximum 30%, azzal a feltétellel, hogy az egész ingatlanra vonatkozó együttes beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. (4) A területen elhelyezhetı építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelıen kell kialakítani. M-V - TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN BELÜL LÉVİ MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK 53.§ (1) Ezen területen belül birtokközpont nem alakítható ki. Az ezen területen belüli ingatlanok birtokközpontját a szomszédos elhelyezkedéső, Gksz-1 jelő, Kereskedelmi, szolgáltató területen belül lehet elhelyezni az övezet rendelkezései szerint. (2) A területen lakóépület nem helyezhetı el. (3) A területen mővelési ágat váltani, épületet, építményeket, mőszaki létesítményeket elhelyezni csak a Természetvédelmi hatóság elızetes hozzájárulása esetén lehetséges. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET

4

Jelenleg érvényes a 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet rendelkezés.


25

54. § (1) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet (2) A vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a vonatkozó (46/1999. (III. 18.) Korm. r.) rendelet értelmében a szakfeladatok ellátásához a tározók, továbbá a belvíz- és öntözıcsatornák partvonalától számítva mindkét oldalon 6-6 m szélességő parti sáv hagyandó szabadon. (3) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas mővek (út, csatorna, üzem, egyéb építmény, nyomvonalas létesítmény, stb.) építtetıje, illetıleg fenntartója a természetes lefolyás biztosításáról az illetékes vízügyi szerv elıírásainak megfelelıen gondoskodni köteles.

VI. FEJEZET ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME 55. § (1) A településkép védelme érdekében környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni mindazon közmő- és hírközlési, továbbá korszerő energiatermelı berendezések (szélerımő, napelem, geotermikus energia stb) létesítmények engedélyezését megelızıen, amelyek magassága a 100 m-en belüli környezetükben megengedett építménymagasságot 6,0 m-nél nagyobb mértékben meghaladja, vagy egyéb jellemzıivel az épített, illetve a természeti környezetre jelentıs mértékben visszahat. (2) A szabályozási terv szerinti útfásítások telepítésérıl a meglévı fasorokhoz illeszkedı fafajok alkalmazásával kell gondoskodni. RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME 55.§ (1) Az ismert régészeti lelıhelyek és régészeti érdekő területek lehatárolását az RSZT felsorolását a F1. sz. függelék tartalmazza. Régészeti érintettség esetén a vonatkozó általános elıírások alapján kell eljárni. (2) Minden nyilvántartott régészeti lelıhelyet érintı, a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá mővelési ág megváltoztatásának szándéka (különösen gyep feltörése vagy tuskózás) esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (továbbiakban KÖH) elızetes szakhatósági engedélye szükséges. (3) A régészeti érdekő területeken tervezett munkálatok esetében a KÖH-t véleményezı szervként kötelezıen be kell vonni még a tervezés fázisában. (4) Minden olyan esetben, amikor lelet kerül elı, a területileg illetékes múzeumot és a KÖH-t értesíteni kell, és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelıen kell eljárni. (5) Régészeti lelıhelyeken a nagy felületeket érintı beruházások elıtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elı.


26

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME 57.§ (1) Természetvédelmi terület (orsz. Védettségő): a külterületen található Kancsal-tó és Kis-széksós tó, valamint környéke (0137/1, 0138. Hrsz.) országos védettségő terület. a) a terület mővelési ágát, jellegét és domborzatát nem lehet megváltoztatni, b) a területen építkezni nem lehet c) a területen földalatti vezetékeket nem lehet létesíteni. (2) helyi védettségő természeti területek az alábbiak: a) 0103/71 hrsz-ú gyep mővelési ágú terület b) 0103/73 hrsz-ú gyep mővelési ágú terület c) 0103/79 hrsz-ú. ’a’ alrészlető gyep mővelési ágú terület d) 0161/36 hrsz-ú gyep mővelési ágú terület e) 0161/37 hrsz-ú gyep mővelési ágú terület f) 0161/38 hrsz-ú gyep mővelési ágú terület g) 0221/27 hrsz-ú gyep mővelési ágú terület (3) Kegyeleti hely (helyi védettségő) a „Rácz temetı” dombja, mint múlt-századbeli temetkezési hely: a) b) c) d)

területét a jelenlegi ısgyepes állapotban kell megtartani, területén mezıgazdasági mővelés nem végezhetı, területén építmény nem helyezhetı el, területén földmunka nem végezhetı.

(4) A természetvédelmi területen belül tiltott a növény- és állatfajok zavarása, bolygatása, bántása, rongálása, győjtése. (5) A természetvédelmi területen belül fokozott figyelmet kell fordítani a a védett növény- és állatfajok védelmére, termı-, illetve élıhelyük megırzésére. (6) A szabályozási terven jelölt ún. természeti területek védelme érdekében meg kell követelni a területen gazdálkodási tevékenységet folytatóktól az illetékes szakhatóságok elıírásainak megfelelı mőködési feltételek betartását. (7) A csapadékvíz csatornákba, csapadékvíz elvezetı árkokba, az öntözıcsatornákba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még elıtisztítás után vagy tisztítottan sem szabad belevezetni, továbbá semmilyen szennyezést illetve fertızést okozó anyagot nem lehet bejuttatni, belevezetni. (8) Tisztított házi szennyvíz akkor szikkasztható el, ha erre a talaj alkalmas, szikkasztás a talajvíz használatát nem korlátozza, a talajvíz háztartást kedvezıtlenül nem befolyásolja. Kiépített szennyvíz csatornahálózat esetén a szennyvíz csak a hálózatba vezethetı.

VIII. FEJEZET KÖZLEKEDÉS, KÖZMŐELLÁTÁS ÉS KÖZMŐ LÉTESÍTMÉNYEK


27

KÖZLEKEDÉS, PARKOLÁS 58.§ (1) Teherforgalmi korlátozások: Iparterületek teherforgalmának parkolóhelye csak telken belül vagy külterületen történjék. (2) A lakosság, az intézmények és üzemek használatában lévı gépjármővek részére a saját telken a gépkocsi várakozó (tároló) helyeket kell kialakítani az OTÉK 42 §-a alapján. (3) Az utak melletti zöldsávban a növényzet telepítésekor figyelembe kell venni a közlekedés biztonságát szolgáló rálátási elıírásokat. (4) A tulajdonos a telekhatártól az útburkolat széléig terjedı zöldsávot gondozni köteles. (5) Az egyes ingatlanok közlekedési kapcsolatainak meglétét, vagy tervezett kialakítását az építési engedélyezési eljárásban igazolni szükséges az engedély megadásához. Az autópálya menti gazdasági területek az autópálya megvalósulási tervében rögzített és elfogadott földutak és szervízutak felhasználásával valósítandó meg. (6) Gazdasági területen építési, illetve használatba vételi engedély megadásához szükséges szilárd burkolatú út és közmővek kiépítése a tulajdonos, illetve a beruházó feladata a szomszédos ingatlanokkal közös megvalósításban. Szükség esetén az Önkormányzat a kiépítésre az érintett felekkel településrendezési szerzıdést köthet. KÖZMŐELLÁTÁS, KÖZMŐLÉTESÍTMÉNYEK 59.§ (1) A csapadék- és belvízelvezetı hálózat elemeit fokozatosan ki kell építeni, illetve karban kell tartani. (2) A kiépített gázellátó rendszer szükséges bıvítése és karbantartása folyamatosan biztosítandó. (3) A közmővek kiépítésének költségeit és lebonyolítását minden esetben az érintett ( ellátandó) telek tulajdonosa, beruházója, illetve az építtetı fedezi. (4) A szennyvízcsatorna hálózatra rákötött kommunális és ipari szennyvizek minıségének meg kell felelnie a 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet elıírásainak. Amennyiben az ipari szennyvizek minısége nem elégíti ki fenti rendelet határértékeit, abban az esetben az ipari szennyvíz elıtisztítása szükséges. Az elıtisztító berendezés építése vízjogi engedély köteles tevékenység. (5) A település csatornázatlan vagy részben csatornázott területein a szennyvízelhelyezésre vonatkozóan a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 47. §-ában meghatározottakat kell figyelembe venni. Szippantott szennyvizet csak engedéllyel rendelkezı ártalmatlanító helyre lehet szállítani.


28

(6) A közmőves szennyvízelvezetı- és tisztító mővel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X.28.) Korm. rendeletben foglaltak az iránymutatók. (7) A település egészére részletes belvízrendezési terv készítendı. A belvízrendezést érintı öntözési és meliorációs munkák csak létesítési vízjogi engedély alapján végezhetıek, ideértve az un. vízkivételi gödröket is.

VII. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK 60.§ (1) A környezetvédelemre vonatkozó, mindenkor érvényes jogszabályokat, szabványokat be kell tartani. Az egyes kialakult, vagy kialakítható építési övezetekben, illetve övezetekben megengedhetı környezeti határértékek a vonatkozó általános szabályok szerint elfogadható értékeket nem haladhatják meg. (2) A település szennyezıdés érzékenységi besorolása: „B” – érzékeny terület. A területre érvényes intézkedési szennyezettségi határérték: Ci=C2. (3) A vonatkozó levegıtisztasági, valamint a zaj- és rezgésvédelmi határértékek betartásához szükséges mérések eredményét folyamatosan biztosítani kell. (4) A közigazgatási területen folytatott egyes tevékenységek nem eredményezhetik a felszín alatti víz és földtani közeg megengedett legnagyobb szennyezettségi határértéknél kedvezıtlenebb állapotát. (5) Kockázatos anyag, ill. lebomlásuk esetén ilyen anyagok keletkezéséhez vezetı anyagok használata, ill. kibocsátása csak mőszaki védelemmel folytatható, ill. a tevékenység ellenırzött körülmények között történhet, beleértve a monitoring kialakítását, mőködtetését ill. az adatszolgáltatást. (6) Rendeltetésmódosítás esetén is ellenırizni kell az alkalmazott technológia módosulását, a környezeti terhelést. (7) Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek engedélyezése során a mindenkori hatályos elıírásokat figyelembe kell venni. (8) Lakóterületeken, továbbá a településközpont vegyes és különleges övezetben a környezetet fokozottan terhelı (bőzös, illékony anyagokat használó, jelentıs porképzıdéssel járó, továbbá jelentıs zajt, vagy rezgést okozó) tevékenységet végezni, illetve arra engedélyt adni tilos. (9) Az erısen allergizáló parlagfő és egyéb egészségre veszélyes gyomok elterjedését folyamatos gondozással, irtással, a beépítésre szánt, funkcióváltásra elıirányzott területek ideiglenes, illetve mellékhasznosításával meg kell akadályozni. (10) Nagylétszámú állattartó telep telepítése, illetve mőködése a belterülettıl min. 500 m távolságban engedélyezhetı.


29

(11) Lakóterületen belül más rendeltetéső fıépületet elhelyezni csak az illetékes szakhatóságok véleménye és a környezetvédelmi elıírások figyelembe vételével lehet. (12) Hulladékot csak a kijelölt hulladékgyőjtı helyre lehet szállítani és tárolni. (13) Veszélyes hulladékok elhelyezésére és kezelésére szolgáló terület még ideiglenesen sem létesíthetı. (14) Az alábbi védıtávolságokon belül bármilyen épület, építmény és létesítmény csak az illetékes szakhatóságok szakvéleményének figyelembe vételével létesíthetı: a) a szennyvíztisztító telep körül 1000 m távolságon belül b) az államhatártól számított 100 m távolságon belül. (15) A külterületi burkolt- és dőlıutak mentén tájjellegő fafajták telepítésérıl gondoskodni kell: a) a hiányzó fásítást pótolni kell, b) fásítás hiánya esetén az utakat fásítani kell, c) a fásítások az utak tulajdonosainak feladata. HATÁLYBALÉPÉS 61.§. (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, ezzel egyidejőleg a Röszke község helyi szabályozási elıírásairól szóló 20/2005(XII.28.)Kt. Ör. számú rendelete hatályát veszti. (2) Jelen rendelet elıírásait a folyamatban lévı ügyekre is alkalmazni kell, kivéve ha alkalmazása az eljárásban érintett ügyfelekre hátrányosabb jogkövetkezménnyel jár.

Borbásné Márki Márta polgármester

Dr. Schmidt József jegyzı

Kihirdetve kifüggesztéssel 2007. július 26. napján. Dr. Schmidt József jegyzı


30

A RENDELET HATÁLYA ....................................................................................................................... 1 A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEI .......................................................................................................... 3 A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA .......................................................................... 3 ÉPÍTÉSJOGI KÖVETELMÉNYEK............................................................................................................. 3 TELEKALAKÍTÁS ................................................................................................................................. 4 BELTERÜLETBE VONÁS ÉS MÁS CÉLÚ HASZNOSÍTÁS HELYI SZABÁLYAI ............................................ 4 KÖZTERÜLETEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................................. 5 MAGÁNUTAK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK.......................................................... 5 ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK ...................................................................... 6 A KERÍTÉSEK ....................................................................................................................................... 7 ZÖLDFELÜLETEK ................................................................................................................................. 7 VÉDİTÁVOLSÁGOK ............................................................................................................................. 8 BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI ............................................................................. 9 FALUSIAS LAKÓTERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI ............................................................................. 10 KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI .................................................................... 11 VEGYES TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELİÍRÁSAI .................................................................... 12 VT-AL – ALAPELLÁTÁS INTÉZMÉNYEINEK TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLETE .................... 12 VT-R1 – REHABILITÁCIÓS TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET ................................................ 13 VT-2 – SZABADONÁLLÓ BEÉPÍTÉSŐ TELEPÜLÉSKÖZPONTI VEGYES TERÜLET .................................. 14 GAZDASÁGI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELİÍRÁSAI .............................................................. 14 GKSZ-1 ÉS GKSZ-2 - GAZDASÁGI TERÜLETEK ................................................................................... 15 GIP-1 - JELENTİS MÉRTÉKŐ ZAVARÓ HATÁSÚ IPARTERÜLET ......................................................... 16 ÜDÜLİTERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI ........................................................................................... 16 KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELİÍRÁSAI ............................................................ 17 K-SP – SPORTCÉLÚ KÜLÖNLEGES TERÜLETEK.................................................................................. 18 K-T – TEMETİK KÜLÖNLEGES TERÜLETE......................................................................................... 18 K-IH- HULLADÉK IDEIGLENES ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ TERÜLET ............................................. 19 K-B - BÁNYATERÜLET ...................................................................................................................... 19 K-HA – HATÁRÁTKELİ .................................................................................................................... 20 K-S - SZENNYVÍZTISZTÍTÓ ................................................................................................................ 20 BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI ............................................................................... 21 KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŐTERÜLETEK ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELİÍRÁSAI........................................... 21 KÖU-1 ÉS A KÖU-2 - KÖZLEKEDÉSI ÖVEZETEK ELİÍRÁSAI .............................................................. 21 KÖK - KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT ELEMEINEK TERÜLETE .......................................... 22 ZÖLDTERÜLETEK............................................................................................................................... 22 Z-1 - KÖZKERTEK, KÖZPARKOK TERÜLETE....................................................................................... 22 ERDİTERÜLETEK .............................................................................................................................. 23 E-V - VÉDELMI RENDELTETÉSŐ ERDİTERÜLETEK ............................................................................ 23 E-G - GAZDASÁGI RENDELTETÉSŐ ERDİTERÜLETEK ....................................................................... 24 MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSAI.................................................................... 24 M-K - KERTES MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK ÖVEZETI ELİÍRÁSAI .................................................. 25 M-Á - ÁLTALÁNOS MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK ......................................................................... 25 M-V - TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEN BELÜL LÉVİ MEZİGAZDASÁGI TERÜLETEK .................... 25 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET............................................................................................................ 25 RÉGÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME......................................................................................................... 26 TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME ...................................................................................................... 27 KÖZLEKEDÉS, PARKOLÁS .................................................................................................................. 28 KÖZMŐELLÁTÁS, KÖZMŐLÉTESÍTMÉNYEK ....................................................................................... 28 HATÁLYBALÉPÉS .............................................................................................................................. 30


31

RÖSZKE KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁT (TOVÁBBIAKBAN: RHÉSZ) ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉT (TOVÁBBIAKBAN: RSZT)

Recommend Documents