İRSÉG ERDİFEJLESZTÉSI TERVE

Tervszám: II/5-637/2007. MgSzH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály Balatonfüred, Erdész köz 2.

İRSÉG ERDİFEJLESZTÉSI TERVE -2008-

Tervezı: Dávid József …………………………… Osztályvezetı: Czirok István ………………………. Igazgató: Wisnovszky Károly ………………………

Balatonfüred, 2008. november

TARTALOMJEGYZÉK

1.

BEVEZETÉS .............................................................................................. 1

2.

AZ İRSÉG TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI VISZONYAI...................... 3

2.1.

Természetföldrajzi és növényföldrajzi adottságok ........................................ 3

2.2. A térség társadalmi-gazdasági helyzete .......................................................... 5 2.2.1. Térségi vonatkozások ................................................................................. 5 2.2.2. Népesség, foglalkoztatottság ...................................................................... 6 2.2.3. Tájhasználat ................................................................................................ 7 2.3.

A térség környezeti állapotának összefoglalása ........................................... 11

2.4. Az erdık és az erdıgazdálkodás összefoglaló helyzetelemzése................... 15 2.4.1. Az erdık tulajdon- és kezelési viszonyai.................................................. 15 2.4.2. Erdészeti igazgatás.................................................................................... 17 2.4.3. Az erdık faállományviszonyai ................................................................. 19 2.4.4. Az erdık rendeltetése................................................................................ 20 2.4.5. Az erdık egészségi állapota...................................................................... 23 2.4.6. Erdı- és fagazdálkodás ............................................................................. 24 2.4.7. Az erdık jóléti szolgáltatásai .................................................................... 25 3. 3.1.

AZ İRSÉG ERDÉSZETI FUNKCIÓTERVE ............................................ 27 Az erdık társadalmi-gazdasági funkciói és az erdıfunkció tervezés......... 27

3.2. Az erdıfunkciók erdészeti térszerkezeti terve ............................................. 37 3.2.1. Az İrség erdeinek funkcióértékelése ....................................................... 37 3.2.1.1. Az erdık gazdasági funkciói................................................................. 38 3.2.1.2. Az erdık védelmi funkciói .................................................................. 47 3.2.1.3. Az erdık élıhelyvédelmi funkciója...................................................... 60 3.2.1.4. Az erdık üdülési funkciója ................................................................... 65 3.2.1.5. Az erdıfunkciók közötti konfliktusok feltárása ................................... 71 3.2.2. Erdıfunkció övezeti besorolás.................................................................. 73 3.2.2.1. Az erdıfunkció övezetek kialakításának irányelvei ............................. 73 3.2.2.2. Az İrség erdıfunkció övezeteinek általános jellemzése...................... 76 3.2.3. Az erdık eszmei és gazdasági értéke........................................................ 78 3.2.3.1. Az İrség erdeinek eszmei értéke.......................................................... 78 3.2.3.2. Az İrség erdeinek gazdasági értéke ..................................................... 79 3.3. Az İrség erdeinek övezeti szabályozási terve .............................................. 81 3.3.1. Általános erdészeti jellegő szabályozási elıírások ................................... 81

3.3.2. Erdészeti ágazati szabályozási elıírások .................................................. 85 3.3.3. Övezetenkénti erdıgazdálkodási, erdıkezelési szabályozási elıírások ... 86 3.3.3.1. Élıhelyvédelmi erdıfunkció övezeti szabályozás ................................ 86 3.3.3.2. Védelmi erdıfunkció övezeti szabályozás............................................ 91 3.3.3.3. Üdülési erdıfunkció övezeti szabályozás ............................................. 92 3.3.3.4. Gazdasági erdıfunkció övezeti szabályozás......................................... 93 3.3.4. A szabályozás megvalósítását elısegítı intézkedések ............................. 94 3.3.4.1. Általános intézkedési irányelvek .......................................................... 94 3.3.4.2. Intézkedési program a nemzeti erdıprogram alapján .......................... 96 4.

KÖZJÓLÉTI – TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI PROGRAM .................... 104

4.1.

A turizmusról általában ............................................................................... 104

4.2.

Erdei turisztikai formák............................................................................... 105

4.3.

Turizmus az İrségben.................................................................................. 107

4.4. Erdészeti közjóléti-turisztikai tevékenység az İrségben .......................... 108 4.4.1. Közjóléti létesítmények .......................................................................... 109 4.4.2. Közjóléti-turisztikai feltárás ................................................................... 110 4.4.3. Vizsgálatból levont következtetések....................................................... 111 4.4.4. Az erdıállományok közjóléti-turisztikai szempontú vizsgálata ............. 112 4.5. Fejlesztési program....................................................................................... 114 4.5.1. Az İrség turizmusának fejlesztési irányelvei......................................... 114 4.5.2. Az erdei turizmus fejlesztésének általános irányelvei ............................ 115 4.5.3. Erdık közlekedési feltárási programja ................................................... 117 4.5.4. Közjóléti létesítmények fejlesztési programja........................................ 120 4.6. A turizmus fejlesztését szolgáló erdészeti program végrehajtásának feltételrendszere ........................................................................................................ 121 4.6.1. Jogi szabályozás...................................................................................... 121 4.6.2. A közjóléti fejlesztési program megvalósításának szervezeti feltételei . 122 4.6.3. Az erdık közjóléti-turisztikai fejlesztésének támogatási rendszere ....... 124 4.7. Közjóléti-turisztikai övezeti szabályozás .................................................... 124 4.7.1. Az üdülési erdıfunkció övezetbe történı besorolás ............................... 124 4.7.2. Az üdülési erdıfunkció övezet szabályozási elıírásai............................ 125 5.

ERDİTELEPÍTÉSI PROGRAM............................................................. 128

5.1.

Erdıterület növelésrıl általánosságban...................................................... 128

5.2.

Az erdıtelepítés természetvédelmi irányelvei ............................................ 129

5.3.

Erdıtelepítésre alkalmas területek az İrségben ....................................... 131

FORRÁSMUNKÁK........................................................................................ 133 JOGSZABÁLYOK......................................................................................... 133

MELLÉKLETEK

TÉRKÉPMELLÉKLET İrség erdıfejlesztési terve – Erdık funkcióövezeti térképe M = 1 : 50 000

CD MELLÉKLET Mőleírás Áttekintı térkép Tematikus térképek Erdıfunkció térképek Erdık funkcióövezeti térképe

III-124

İrség Erdıfejlesztési Terve - Bevezetés

1.

1

BEVEZETÉS İrség – Vas megye délnyugati sarkában találjuk ezt az erdıkkel, ligetekkel szabdalt gyönyörő tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére ırállókat telepítettek. Innen ered a táj elnevezése. A ma Magyarország és Szlovénia határ menti területét érintı történelmi İrség olyan tájegység, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. Az egykori királyi kiváltságlevelekben feltüntetett ırálló nemesek családnevei ma is azonosak az ezer évvel ezelıtt írottakkal. Méltán nevezzük e tájat az ország egyik legısibb magyar vidékének. Az évszázadok során az itt élık a természettel harmóniában alakították ki a táj arculatát, paraszti szálalásos erdıgazdálkodásukkal, kisparcellás mezıgazdálkodásukkal, tájba simuló épületeikkel megteremtették a táj hosszú távon fenntartandó sokszínőségét. Az İrség 63 %-át erdık borítják, ebbıl adódóan meghatározó szerepet töltenek be. Ez a szerep a gazdasági értéken messze túlmutat, hiszen az erdık alapvetıen meghatározzák a térség környezeti állapotát, tájképi megjelenését, újabban turisztikai vonzerejét. A fentiekbıl adódik, hogy az İrségben az erdı nem csupán gazdasági kérdés, hanem fontos társadalmi és ökológiai tényezı is. Az erdık sokrétő társadalmi és gazdasági szolgáltatásainak feltárása, hasznosítása és fejlesztése érdekében az MgSzH Központ Erdészeti Igazgatósága a Vas Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóságának kezdeményezésére elkészítette az İrség Erdıfejlesztési Tevét. A terv célja: a meglévı erdık gazdasági és társadalmi szolgáltatásainak felmérése és értékelése, az erdészeti területfelhasználást tükrözı funkcióövezeti besorolás elkészítése, valamint a térség erdeinek hasznosításával, védelmével és fejlesztésével kapcsolatos követelmények, intézkedések övezetenkénti szabályozási elıírásainak rögzítése. Ez az Erdészeti Funkcióterv. Az Erdıfejlesztési Tervnek része továbbá az Erdıtelepítési Program és az Erdészeti Közjóléti Fejlesztési Program, amelynek célja az erdıterületek bıvítési lehetıségeinek, valamint turisztikai fejlesztési igényeinek meghatározása. A tervezési terület lényegesen nagyobb az ún. történelmi İrségnél, amely IV. László adománylevele (1280) alapján 18 településbıl állt (ma ez 11 település közigazgatási területén található). A területi kijelölés alapját a többé-kevésbé egybefüggı erdıtömb, az İrségi Nemzeti Park kiterjedése, valamint attól északra az országhatárig nyúló területek (Rába-völgy, Felsı-İrség) bevonása adta. Öszszességében 48 település közigazgatási területére terjed ki tervezési területünk, a lehatárolás a tervezési munka kezdeményezıjével együtt történt.

MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred

İrség Erdıfejlesztési Terve - Bevezetés

2

A tervezési munka alapjainak összeállításához felhasználtuk az Országos Erdészeti Adattárat, a digitális erdészeti térképeket, ortofotókat, topográfiai térképeket. A tervezési munkába bevontuk a kezdeményezı erdészeti hatóság szakembereit, az İrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. és a Zalaerdı Erdészeti Zrt. munkatársait. A jelenlegi állapot, a fejlesztési irányok és igények megismerése érdekében felvettük a kapcsolatot a Vas megyei Területfejlesztési Tanáccsal, az érintett kistérségi társulásokkal. A készülı tervezési munkáról tájékoztattuk a megyei Közgyőlés Elnökét is. Az adatfeldolgozáshoz és a kiértékeléshez az e célra kifejlesztett ERDOIM erdıértékelı programot, a térképi feldolgozáshoz és megjelenítéshez a korszerő térinformatikai eljárásokkal bíró DigiTerra Map programot alkalmaztuk. Az erdık gazdasági értékelésének módszerét a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdımérnöki Karának Erdıvagyon-gazdálkodási Intézete dolgozta ki, a módszer az ERDOIM programba került beépítésre. A terv felhasználási lehetıségei: Az İrség Erdıfejlesztési Tervének egyik fontos célja, hogy adatokat és tájékoztatást adjon a közigazgatás és a területi tervezés számára az erdınek azokról a társadalmi, ökológiai és gazdasági szolgáltatásairól, amelyek befolyásolják a térség környezeti állapotát, turisztikai lehetıségeit, gazdasági potenciálját és elısegíthetik a megfogalmazott fejlesztési célok megvalósítását. Az Erdıfejlesztési Tervet fel lehet használni a különbözı területfejlesztési és – rendezési tervek, így a kistérségi fejlesztési programok és a településrendezési tervek készítése során mint erdészeti adatszolgáltatást és ágazati programjavaslatot. Megismertet az erdészeti ágazatra vonatkozó szabályozási elıírásokkal, lehetıséget ad az erdı társadalmi szolgáltatásainak az eddiginél nagyobb hasznosítására a településfejlesztésben, a turisztikai ajánlatok bıvítésében, a racionális földhasznosításban. Az erdészeti ágazat gazdálkodó szervezetei és területi hatósági szervei számára az Erdıfejlesztési Terv segítséget nyújt abban, hogy a gazdálkodás, az erdészeti igazgatás, az erdıtervezés során figyelembe tudják venni a regionális és a települési szintő társadalmi igényeket és az erdıgazdálkodás úgy folyjon a térségben, hogy a tulajdonosi érdekek mellett az össztársadalmi érdek is megfelelı módon érvényesülhessen.


İrség Erdıfejlesztési Terve - Az İrség természeti és társadalmi viszonyai

3

2. AZ İRSÉG TERMÉSZETI ÉS TÁRSADALMI VISZONYAI 2.1. Természetföldrajzi és növényföldrajzi adottságok Az İrség területi lehatárolásának eredményeképpen tervezési területünk nagysága 69.741 ha, a tervezési terület az érintett települések teljes közigazgatási területére kiterjed. A 42 db Vas megyei és 6 db Zala megyei település által lefedett terület északi, nyugati és déli határát az országhatár, míg keleti határát a Nádasd – Csöde – Szentgyörgyvölgy településvonulat adja. A tervezési terület többek között magába foglalja hazánk legnyugatibb területrészét, a Vendvidéket is. Az İrség természetföldrajzi besorolása a magyarországi kistájkataszter alapján: Nagytáj: 3. Nyugat-Magyarországi-peremvidék Középtáj: 3.1. Alpokalja Kistáj: 3.1.31. Felsı-İrség 3.1.32. Vasi-Hegyhát Középtáj: 3.2. Sopron – Vasi-síkság Kistáj: 3.2.15. Rába-völgy Középtáj: 3.3. Kemeneshát Kistáj: 3.3.12. Felsı-Kemeneshát Középtáj: 3.4. Zalai-dombvidék Kistáj: 3.4.11. Felsı-Zala-völgy 3.4.12. Kerka-vidék (Hetés) Domborzat Geomorfológiailag a területet mély völgyek, lapos hegyhátak jellemzik. Megfigyelhetı a hegyhátak hullámos lejtése: délrıl északra (a Rába felé) és nyugatról keletre. A felszín változatosságát a hegytetık, az alacsonyodó dombok és a nádasdi – szıcei sík területek adják. Míg a nyugati részeken (Vendvidék) gyakoriak a 300 – 400 m tengerszint feletti magasságú, hegyeknek nevezett dombok (Vörös-hegy 295 m, Kovács-hegy 313 m, Dobogó 277 m, Katalin-hegy 367 m, Szabó-hegy 329 m, János-hegy 354 m, Kakas-domb 347 m, Ezüst-hegy 360 m, Hegyes-hegy 383 m, stb.) és az így szaggatott dombvidék magashegységi tájképet idéz, addig a központi és a keleti részeken a dombok már alacsonyabbak, 200–300 m magasak és kevésbé uralkodó jellegőek. A Rába-völgy 195 – 205 m szintő pontjaitól a pleisztocén kavicsra, homokra, felsı-pannóniai agyagra, vagy glaciális vályogra épült dombhátak láncolatából itt már lényegesen kevesebb hegytetı emelkedik ki (pl. Mál-tetı 288 m, Huszári erdı 283 m, Pityer-domb 269 m, Nádasd-Szıce plató 241 – 245 m, Lugosi plató 257 – 269 m, stb.). A táj legalacsonyabban fekvı pontja a Zala-völgy, mely Felsıjánosfa határában 191 m-t mutat. Éghajlatát tekintve a kiegyensúlyozottság jellemzi. Átmeneti táj lévén a Dunántúl és az Alpok között, éghajlati adottságait és ezen keresztül a vegetációstruktúrákat erısen az óceáni (atlantikus) hatások alakítják, hiányoznak a kontiMGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


4

nentális éghajlatra jellemzı szélsıségek. Jellemzı az enyhe, nedves tél, a hővösebb nyár, ritkák a tavaszi és ıszi fagyok. Ennek ellenére késın tavaszodik. Az Alpok közelsége miatt az İrség hazánk leghumidabb területe, az éves csapadékmennyiség 700 – 800 mm között van, míg az évi középhımérséklet 9,0 – 9,5 oC. Ez az oka, hogy itt számos magashegységi növényfajt meg lehet találni. Talaja a pliocén korszak üledékein alakult ki. Legelterjedtebb genetikai talajtípusa a pszeudoglejes barna erdıtalaj, mely a hegyhátak és nedves völgyek élıhelytípusainak kialakításában játszik fontos szerepet. A pangóvizes, mészmentes talajokon jellegzetes mészkerülı lágy- és fás szárú vegetációk alakultak ki. Kevésbé jellemzıen még a következı talajtípusok fordulnak elı: agyagbemosódásos barna erdıtalaj, nyers öntéstalaj, kavicsos váztalaj, lejtıhordalék erdıtalaj. Vízrajzilag az İrség három vízgyőjtı területhez tartozik: az északi irányú patakok a Rába vízgyőjtıjéhez, a Zala a Balatonhoz, míg a Kerka a Mura-Dráva vízrendszereihez tartozik. A vízfolyásoknak jelentıs hatásuk van az ökológiai hálózat mőködtetésére, a vízi, a mocsári, a lápi növényzet kialakulására, fenntartására. A sok forrás és a kedvezı domborzati viszonyok sajátos, sőrő vízhálózat létrejöttét eredményezik, melynek kedvezı hatása a tızegmohás átmeneti lápok, láperdık, lápi fenyvesek sokaságában nyilvánul meg. Növényföldrajzilag az İrség nyugati része (Vendvidék) a Nóri-Alpok flóravidékének Stájer flórajárásához tartozik, míg a központi és a keleti részek az Alpokalja átmeneti flóravidéke, a Vasi flórajáráshoz sorolandó. A florisztikainövényföldrajzi besorolás, az átmeneti egységek jelenléte és találkozása a flóra és vegetáció szerkezetére meghatározó jellegő. Flórájában a nyugati (atlantikus), a déli (szubmediterrán) és a közép-európai elemek keveredése, a dealpin elemek nagy száma különös jelentıséggel bír. Potenciális vegetációját tekintve ritkábbak az üde lomboserdık (Cyclamini-Fagetum), elterjedtek viszont a lombelegyes erdei fenyvesek (Genisto-Pinetum) és azok származékai: bükkösök (Fagetosum), tölgyesek (Quercetosum), valamint az acidofil bükkösök (Galio r.-Fagetum) és mészkerülı gyertyános-tölgyesek (Luzulo-Quercetum). A kilúgozott savanyú talajon általában mészkerülı aljnövényzet dominál. Az erdıszegélyeket gyakran csarabosok (Luzulo-Callunetum) díszítik, a völgyekben a patak menti égerligetek (Carici brizoidi-Alnetum), kékperjés rétek (Junco-Molinietum), ill. magaskórós növényzet alkot jellegzetes cönózisokat. A lágyszárú vegetáció különösen az átmeneti lápok (Caricion fuscae) továbbá a mocsárrétek (Deschampsion), kaszálórétek (Arrhenatherion) és szırfüvesek (Nardetalia) változatos és gazdag állományain keresztül alkot értékes növénytársulásokat. Az İrség vegetációjának értékelésénél tekintettel kell lenni arra, hogy ez a terület, bár ısidık óta erıs kultúrhatás alatt áll (a római „Borostyánkı”-útvonal, majd a 16. sz.-i határırtelepítések), még mindig a megye legkiterjedtebb természeti területét alkotja.



5

Az İrségi Nemzeti Park jellegzetes arculatát az ırségi szeres, ill. a vendvidéki szórványtelepülések közé ékelıdı élıhelytípusok, erdık, rétek, legelık, szántók tarkasága, azok szukcessziós folyamatai határozzák meg. Nagyon sok helyen a hagyományos gazdálkodási formáknak (mint bakhátas szántómővelés, rétgazdálkodás, állattenyésztés, kisbirtokosi szálaló-erdıgazdálkodás) már csak az utóhatása érvényesül, a vegetációszerkezet értékelésében mégis különös jelentıségük van (Kovács, 1999.).

2.2. A térség társadalmi-gazdasági helyzete 2.2.1. Térségi vonatkozások A tervezési terület 695 km2 kiterjedéső, 48 települést foglal magába. Magyarország legnyugatibb részét fedi le, határának kétharmada az országhatárral egyezik meg. Vas megye részeként a Nyugat-Dunántúli statisztikai-tervezési régióhoz tartozik a térség, amely „A kezdeményezések régiója”. A három országgal határos régió gazdag természeti kincseinek és erıforrásainak megırzése környezeti és gazdasági érdek, kíméletes hasznosításuk a fenntartható fejlıdés nagy lehetısége és feladata. A tizenhárom elismert hazai kisebbség közül a horvátok, a romák, a németek és a szlovének is önálló közösséget alkotnak a régióban. A határ menti településeken a horvátok nagy számban élnek, nem egy esetben többséget alkotnak. Az ország szlovén kisebbségének több mint fele a Vendvidéken és Szentgotthárdon él. A térségfejlesztésben kiemelkedı szerepük van a kistérségeknek, amelyek a vidékfejlesztés hatékony eszközei. A kistérségi területfejlesztési társulások pályázatokkal, azok koordinációjával hatékonyan elı tudják segíteni a fejlesztéseket, stratégiai és operatív programjaik megalapozzák a pénzügyi eszközök hatékony felhasználásának lehetıségét. Tervezési területünk Vas megyei része három többcélú kistérségi társuláshoz tartozik: - Szentgotthárd Város és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Székhelye Szentgotthárd, 15 települést foglal magába - İrségi Többcélú Társulás Székhelye İriszentpéter, 22 település területére terjed ki - Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulása Székhelye Körmend, a 25 települést magába foglaló kistérség 5 települése tartozik tervezési területünkhöz. A Zala megyébe átnyúló tervezési területünk öt települése a Lenti Kistérség Többcélú Társulásához (Lenti), míg egy települése (Csöde) a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társuláshoz (Zalaegerszeg) tartozik.



6

Az İrségre az úgynevezett „szeres” településszerkezet a jellemzı, ez az országban csak itt található meg. Kialakulásuknak történelmi okai vannak. Egy-egy település a szerek összességébıl áll (pl. İriszentpéter és Szalafı 7-7 szerbıl). A Rába-völgyben már a hagyományos településszerkezet alakult ki. Az erdıgazdálkodás térségi vonatkozásai A térségi kapcsolatok az erdık és erdıgazdálkodók tekintetében a sajátos hagyományokon alapuló erdıhasználat révén, továbbá a természetvédelem szempontjából bírnak jelentıséggel. Ezek mellett a rohamosan fejlıdı ökoturizmusban is meghatározó jelentıségő az erdıgazdálkodás mikéntje. A két megye erdészeti hatósági szervének illetékessége nem csak a megyehatárhoz, hanem az állami erdıket kezelı erdészeti részvénytársaságok területi lefedettségéhez is kötıdik (Magyarszombatfa és Velemér zalai illetékességő). Az állami erdık részaránya 48 %, ezeket döntıen két erdészeti részvénytársaság kezeli. Gazdasági egységeik az erdészeti igazgatóságok (3 db). Sok önkormányzatnak van kis kiterjedéső erdıterülete, együttes felszínük nem éri el a teljes erdıterület 0,3 %-át. A magánerdık tekintetében jellemzıen mind a mai napig fennmaradt az évszázadokon át kialakult erdıkezelési és tulajdonlási gyakorlat. A magántulajdonú erdık csupán 18 %-án folyik társult erdıgazdálkodás, a rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdık részaránya meghaladja a 37 %-t. A birtoktestek rendkívüli módon felaprózódtak, az öröklések folytán tovább osztódnak az erdıterületek, illetve tovább emelkedik az osztatlan közös tulajdonú erdıterületek tulajdonosainak száma. Ezekben az erdıkben a jelenlegi erdıtörvények megfelelı erdıgazdálkodás nem folyik, ám az erdık iránti aggodalomra egyelıre nincs ok, hiszen a régmúltra visszatekintı paraszti szálalásos módon kezelt erdıterületek nem veszélyeztetettek. 2.2.2. Népesség, foglalkoztatottság A tervezési terület állandó lakosainak száma a KSH 2007. évi adata szerint 26.419 fı. Az İrség tipikusan aprófalvas vidék, a falvak többsége (37 település) 500 fı alatti törpefalu. Számos település közigazgatási összevonáson esett át (pl. Bajánsenye, Szentgotthárd), így valójában a törpefalvas települések száma több a megadott értéknél. A népsőrőség 38 fı/km2, ez nagyon alacsony érték, az országos átlag harmadát teszi ki. Az elvándorlásnak, a népesség folyamatos idısödésének köszönhetıen az állandó lakosok száma folyamatosan csökken. Ez alól kivételt képez Szentgotthárd és vonzáskörzete, továbbá a Rába-völgy nagyobb települései. A közelmúltban megtörtént társadalmi-gazdasági szerkezetváltás nem segíti elı a hagyományos ırségi életforma továbbvitelét, fennmaradása egyre nagyobb veszélybe kerül. A mezıgazdaság és az erdıgazdálkodás a térség foglalkoztatásában a rendszerváltást megelızı évtizedekben meghatározó szerepet töltött be. 1990-tıl drasztikusan csökkent a két ágazat munkaerı igénye, egyre növekszik a mezıgazdasági munkanélküliség. A korszerősítésnek köszönhetıen lényegesen keveMGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


7

sebb mezıgazdasági munkásra van szükség, továbbá a megmővelt területek arányának jelentıs csökkentése is elısegíti a munkanélküliség növekedését. A mezıgazdaság mélyrepülése az İrségben az elaprózott tulajdonszerkezetnek, a tıkehiánynak és a rossz minıségő termıföldeknek egyaránt köszönhetı. A foglalkoztatási problémák részbeni megoldását elısegítette a szerencsésen letelepített nagyvállalkozói feldolgozóipar (Szentgotthárd, Körmend, Szombathely, Zalaegerszeg). Ez felszínre hozta a munkaerı ingázás kialakulását, amely az İrségbıl kifelé erısödött és még szerteágazóbbá vált. Kialakult az országhatáron túli munkavégzés lehetısége és gyakorlata. A helyben mőködı társas és egyéni vállalkozások sőrősége alacsony – a megyei átlag hatoda! -, ez a térszerkezettel és az alacsony népsőrőséggel magyarázható. Ezek a vállalkozások kevés foglalkoztatottal rendelkeznek. Tevékenységi körük elsısorban az ipar és a szolgáltatás. Mindez nem jelenti azt, hogy a térség erıs iparral rendelkezik, csupán a többi ágazat fejletlenségét mutatja. 2.2.3. Tájhasználat Az İrségi táj képét az itt élı emberek alakították, tartották fen az évszázadok során. Ez a vidék a dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyıerdık, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket ırzı láprétek, kristálytiszta viző források és patakok hazája. A családok önellátásra rendezkedtek be, kisparaszti gazdálkodást folytattak. A terület természeti adottságai, jellegzetességei miatt elsısorban az állattenyésztés és az erdıgazdálkodás volt jelentıs. A növénytermesztés a hővösebb, csapadékosabb éghajlat és a domborzat, illetve talajadottság miatt kisebb szereppel bírt. A kialakult tájhasználat tükrözi az itt élı emberek harmonikus együttélését a természettel. A tájhasználat jelenlegi megoszlása az ingatlan-nyilvántartás szerint (ha) Megye

Vas Zala Összesen: Arány (%)

Közigazgatási terület

61.886 7.855 69.741 100

Belterület

4.750 462 5.212 7

Mezıgazdasági terület

Erdı

22.125 32.665 3.131 4.019 25.256 36.684 36 53

Kivett és egyéb terület

2.346 243 2.589 4

A mezıgazdasági területek megmővelésének elhagyásával, az állattenyésztés visszaszorulásával, a történelmi İrség és a Vendvidék népességfogyásának köszönhetıen egyre több mezıgazdasági terület felhagyottá válik, ezeken a helyeken megindul az elcserjésedés, a beerdısülés. Ezt a folyamatot igyekszik fékezni a nemzeti parki védettségnek köszönhetıen az İrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ÖNPI). A jellemzıen forráshiányos tevékenységnek csak akkor lesz igazán kézzelfogható eredménye, ha a természetvédelem a földtulajdonosoknak tud akkora rendsze-



8

res támogatást biztosítani, amellyel az alacsony termıképességő mezıgazdasági területek fenntartása jövedelmezıvé válik. A jelenlegi földtulajdonosok többsége nem a mezıgazdaságból tartja fenn magát, ebbıl adódóan nem főzıdik alapvetı érdeke a mezıgazdasági mőveléshez, no meg ideje vagy ereje sincs rá. A tervezési terület területhasználatát az alábbi térségi területfelhasználási kategóriák szerint mutatjuk be: - erdıgazdálkodási területek - mezıgazdasági területek - települési területek. Erdıgazdálkodási területek Az İrség az ország egyik legerdısültebb területe, a történelmi İrség erdıborítottsága 63 %, ez az érték tervezési területünk egészére vonatkoztatva 53 % (a folyóvölgyek termékeny területén mezıgazdasági mővelés folyik). A klimatikus- és talajviszonyok miatt a természetes vegetáció a terület egészén az erdı lenne. A potenciális erdıterületet a két évezrede itt lakó ember csökkentette: lakott területeket és mezıgazdasági mőveléső részeket alakított ki. Az erdı viszszaszerzı (felújuló) képessége az adottságok miatt azonban olyan erıs, hogy a magára hagyott területen igen gyorsan fás vegetáció alakul ki. A jelenlegi erdık egy részének helyén korábban erdıirtást követı mezıgazdasági terület volt, amelyek legutoljára a XX. századi mezıgazdasági válság idején beerdısültek. A spontán beerdısödési folyamatban a pionír jellegő erdeifenyı a legerısebb, ennek következtében a jelenlegi erdık fele erdeifenyves. Az erdıborítottság jelenlegi mértékében az elmúlt évtizedekben végrehajtott erdıtelepítések is szerepet játszanak. Az İrség erdıgazdálkodásának jelentıségét az adja, hogy hazánk területén a szomszédos Vendvidékkel, Hetéssel és Göcsejjel együtt az egyetlen összefüggı, ıshonos erdeifenyves erdıtömböt alkotja. Tervezési területünk lehatárolásának alapja ennek az erdıtömbnek a minél jobb lefedése. Az ingatlannyilvántartási adatok szerint az erdı mővelési ágú területek nagysága 36.684 ha, míg az erdészeti adatok szerint az erdıtervezett terület 37.989 ha. Az eltérés jellemzıen abból szokott adódni, hogy az erdıterv erdıgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló vagy erdészeti létesítményhez tartozó, nem erdı mővelési ágú területet is tartalmaz. Eltérést okoz még a földhivatalba be nem jelentett sikeres erdıtelepítés, továbbá az erdı kritériumainak nem megfelelı erdı mővelési ágú területek üzemtervbıl való kihagyása. Az erdık részarányuknál fogva a tájképet alapvetıen meghatározzák, vizuálisan még nagyobb arányúnak tőnnek. A döntıen gyenge minıségő mezıgazdasági területek felhagyását követıen ezeken a területeken megindult a beerdısülés. Az erdeifenyı mellett nagy területeken az akác követel helyet. Az akác nem ıshonos fafaj, agresszív terjeszkedıképességő, ezért tájidegennek beállított fafaj. Védett természeti területeken a természetvédelem nem járul hozzá megtartásához, az erdészeti hatóság nem engedélyezi erdıtelepítésekben való alkalmazását. A szuk-



9

cessziós folyamatok azonban nem ismerik az elıírásokat, az akác térnyerése megindult. Ez a földtulajdonosoknak is kedvére van, hiszen rövid idı alatt hozzá tudnak jutni különbözı felhasználási lehetıségő faanyaghoz. A szabályozás és a földtulajdonosi szándék ellentétes, feloldására megoldást kell(ene) találni. Javaslataink az Erdıtelepítési program munkarészben találhatók. A meglévı erdıkkel kapcsolatos részletes adatokat a 2.4. fejezet tartalmazza. Mezıgazdasági területek A történelem folyamán nagybirtokrendszer nem alakult ki az İrségben, a mezıgazdasági termelés célja a térség önellátása volt. A piacra termelés feltételei csak késve és részben alakultak ki. Az itt élı családok aránylag nagy, átlagosan 10 – 15 ha-nyi földterülettel rendelkeztek (a rossz adottságok miatt legalább enynyire volt szükség egy család megélhetéséhez). A birtoknagyság összetételére az volt jellemzı, hogy a családi birtok fele erdı, a másik fele szántó és rét. Így az erdı kedvezıtlen idıjárási viszonyok esetén a családok tartalékaként mindig biztosította a megélhetést. A föld minısége rendkívül gyenge, átlagosan 10 aranykorona értékő, kötött agyagtalaj. Ezért a szántóföldi növénytermesztés az İrségben soha nem nyújtott jövedelemtermelı lehetıséget, inkább az állattenyésztés volt a meghatározó, ezen belül is a szarvasmarhatartás. A térség gazdálkodói önmaguk, illetve családjuk önellátására rendezkedtek be. A XIX. századtól alakult ki szerény értékesítési lehetıség, amely a szarvasmarhára korlátozódott. A második világháborút követıen a paraszti családi gazdaságok fellendülését megtörte a politikai hatalom, amely az elıbbiekben említett birtoknagyságokból is következik. Az ırségi falvak gazdálkodói közül számos család került „kuláklistára”, és került a kitelepítés sorsára. A politikai változást követıen a kitelepítettek egy része már nem tért vissza. Az ırségi falvakból történı elvándorlás valójában ezzel vette kezdetét. 1959-1960-1961 a tsz. szervezések idıszaka volt. Kezdetben községenként, majd késıbb – az egyesítések folytán – nagyobb szövetkezeti egységek jöttek létre. A nagyüzemi termelés pozitív támogatási rendszerrel, a kedvezıtlen termıhelyi adottságok miatt szerény eredményességgel mőködött. Tevékenységükben az állattenyésztés (szarvasmarha) kapott fı hangsúlyt, de a növénytermesztés piacra történı termelése sem volt elhanyagolható. Elsısorban kalászos növények és kukorica termelése volt jellemzı. A szövetkezeti és szakszövetkezeti mőködés idıszakában kellı integrációval mőködtek a háztáji gazdaságok. Az érintett térség munkaképes lakóinak mintegy 25 %-a szövetkezeti munkaviszonyban állt. A rendszerváltást követıen a nagyüzemi mezıgazdaság az országos tendenciánál gyorsabb ütemben hullott szét. Ez abból fakadt, hogy a gazdaságosság alacsony szintje miatt valamennyi gazdaság tıkehiányos volt. A támogatási rendszer megszőnése a termelést egyértelmően veszteségessé tette. A csıdhelyzetbe került szövetkezetek maradék vagyontárgyain elsısorban külföldi tulajdonú gazdasági társaságok indultak 1993-94-ben, kedvezı bérleti feltételt biztosítva a földtulajdonosok részére. Ezek a gazdasági társaságok rövid, 2 – 3 éves tevékenység után szintén csıdhelyzetbe kerültek. Jelen idıszak-



10

ban termelési tevékenységük teljesen beszőkült, a szövetkezetektıl átvállalt munkaerı-foglalkoztatásnak már nem tudnak teljes mértékben eleget tenni. A mezıgazdaságban foglalkoztatott szakképzett munkaerı nagy része munkanélkülivé vált. Az elmúlt idıszakban ıstermelıi minıségben számos család folytatott, illetve folytat mezıgazdasági termelést 1 – 2 ha-on, amely csupán a család önellátását szolgálja. Az elızıekben ismertetett helyzet következménye, hogy a szántóterületeknek átlagosan több mint 50 %-a parlagon hever. A lakosság folyamatos elöregedésével az önellátásra berendezkedett „ıstermelıi kör” tevékenysége tovább szőkül, a vállalkozói csoportba tartozók folyamatos veszteséges tevékenysége pedig a termelés és értékesítés további csökkenését jelzi. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás idıszakában a növénytermelés struktúráját a kalászos gabona és a kukorica határozta meg. Az állattenyésztésben vezetı szerep a szarvasmarhának jutott, de jelentıs volt a baromfinevelés is. A szövetkezetek és az integrált háztáji (családi) gazdaságok termékeinek piaci értékesítési rendszere mőködött. A rendszerváltást követıen a térségben létrejött mezıgazdasági vállalkozások termelési lehetıségeit a mőszaki fejlesztési lehetıség hiánya és a felvásárló és feldolgozó vertikum szétesése, a piac beszőkülése korlátozta. Így a térség mezıgazdasági tevékenységében, részben kényszerbıl, ismét a családi önellátás irányába mozdult. Az állatállomány létszáma drasztikusan lecsökkent, ma a szarvasmarha létszám zöme a háztáji gazdaságokban található, ezek létszáma is folyamatosan csökken. A folyamat következménye a legelık és kaszálók folyamatos felhagyása, ahol pár éven belül elindul a cserjésedés, a beerdısülés. A felhagyott mezıgazdasági területek nagyságát az alábbi, ingatlannyilvántartási adatokból származó kimutatás még nem tartalmazza. Mezıgazdasági területek megoszlása (ha) Mővelési ág

Szántó Gyep-rét Gyep-legelı Szılı-gyümölcsös Zártkert Egyéb Összesen:

Vas megye

16.060 3.926 1.634 106 259 141 22.126

Zala megye

1.915 570 551 14 52 28 3.130

Együtt

17.975 4.496 2.185 120 311 169 25.256

Arány (%)

71 18 9 1 1



11

Települési területek Vas megye településhálózatának legfıbb jellemzıje aprófalvas jellege. Az İrségre különleges településszerkezet, az úgynevezett „szeres” településszerkezet a jellemzı, az országban ez csak itt található meg. A szerek egymástól távol lévı, elsısorban dombtetıkön megépült épületcsoportokat jelentenek, a házcsoportokat mezık, rétek, erdık választják el egymástól. A szerek kialakulásának történelmi okai vannak. A határ védelmére a XI. században ırállókat telepítettek le, akik szolgálatuk fejében nemesi kiváltságokat kaptak és közvetlenül a király alá tartoztak. A szerek ezekbıl a hajdani ırszállásokból alakultak ki, egy-egy településen a szerek összességét kell érteni (pl. İriszentpéter és Szalafı 7 – 7 szerbıl, Ispánk és Kisrákos 2 – 2 szerbıl áll). A szeres településszerkezetbıl következik, hogy a községekhez nagyon sok belterületi út tartozik. A teljes terület 7 %-át sorolja az ingatlannyilvántartás belterületbe. Tervezési területünkön Szentgotthárd és İriszentpéter rendelkezik városi ranggal, mindig is központi szereppel bírtak. Szentgotthárd elsısorban ipari kultúrájáról ismert település mind a mai napig meg tudta tartani az ipari elsıdlegességét. A térségre jellemzıen a város többé-kevésbé hat különálló településrészbıl áll, együttes belterület nagyságuk 733 ha. Szentgotthárdon túlmenıen İriszentpéter, Kondorfa és Szentgyörgyvölgy rendelkezik 230 ha-nál nagyobb belterülettel. Ezek közül csupán İriszentpéteren élnek 1.200 fınél többen. Ez kistérségi központiságából ered. Érdekesség, hogy kisebb belterületen (200 ha körül) Nádasdon (1.337 fı) és Csákánydoroszlón (1.803 fı) is több ember él (ezek a települések már nem tartoznak a történelmi İrséghez).

2.3. A térség környezeti állapotának összefoglalása Az egyedi adottságokkal rendelkezı İrség természeti és kulturális értékekben rendkívül gazdag, ez adja idegenforgalmi vonzerejét, rohamosan fejlıdik az ökoturizmus. Ennek koordinálásában úttörıszerepet vállal az İrségi Nemzeti Park Igazgatóság, ez garanciát jelent a környezeti állapot hosszú távú fenntartására. Környezeti terhelés elsısorban az ipari és a közúti közlekedési tevékenységbıl adódik, ehhez kapcsolódnak a lakossági főtésbıl eredı kibocsátások. Tervezési területünkön Szentgotthárd térségében beszélhetünk jelentıs ipari tevékenységrıl, ez elsısorban feldolgozóipari tevékenység, ezek környezeti ártalma csekély. A közúti közlekedésbıl eredı környezeti károk a nagy teherforgalmat lebonyolító fıutak mellett jelentkeznek. Itt a 86. sz. fıutat kell kiemelni, míg a 8. sz. fılözlekedési út inkább a szezonálisan kialakuló hatalmas személygépkocsis tranzitforgalmával okoz környezeti terhelést.



12

A levegı minısége Tervezési területünkön jelentıs légszennyezés nem tapasztalható, a történelmi İrség és a Vendvidék kimondottan tiszta levegıjő vidék, a növekvı turizmushoz kapcsolódó közlekedés nem jelent számottevı terhelést. A NOx és COx jelenléte a nagyobb települések kivételével minimális, ezek a közlekedésbıl és a lakossági tüzelésbıl származnak. A mezıgazdasági majorok és az állattartó telepek felszámolásával ezen vegyületek keletkezése csökkent. A környezet állapotának egyik meghatározó része a növényzet, a faállomány, amely szinte minden vonatkozásban javítja a települések környezeti állapotát. Azonban itt kell negatív hatásként megemlíteni az egyre növekvı felhagyott mezıgazdasági területeken felverıdı növényzet alergizáló hatását, amely a jövı ökoturizmusa szempontjából egyáltalán nem elhanyagolható kérdés. Minél több ideig mőveletlen egy-egy mezıgazdasági terület, ott annál több alergén növény telepszik meg. A növények – különösen a fák – tisztítják a levegıt a széndioxid megkötésével, a por kiszőrésével. Védik a talajt, a talajfelszínt, s ezzel szintén csökkentik a porterhelést. A fák mérséklik a zajt az utak mentén. Enyhítik a szélsıséges mikroklímát: csökkentik a nyári hıséget, növelik a páratartalmat, megfelelı elhelyezkedés esetén csökkentik lakott területeken a szél erejét. A vizek minısége Tervezési területünk vízjárta vidék, nagyon sok kisebb-nagyobb vízfolyás és forrás található itt. Az intenzív mezıgazdasági mővelés visszaszorulásával a vegyszerezésbıl adódó vízszennyezés gyakorlatilag megszőnt. Az alacsony népsőrőségnek, a folyamatosan épülı csatornahálózatnak köszönhetıen a lakossági vízszennyezés alacsony mértékő és visszaszorulóban van. Fentiekbıl következıen a víztározók vízminısége jó. Vízminıségi szempontból gyakorlatilag egyedüli problémaként a Rábán Ausztriából érkezı vízszennyezések jelentkeznek (bırgyárak okozta súlyos szennyezések). Megoldása államközi szintre emelkedett, így bízni lehet minél elıbbi megszőnésében vagy legalábbis mérséklıdésében (technológiaváltás kell hozzá). A közelmúltban egyre több forrás apadt el. Ez összefüggésbe hozható a rétegvizek mennyiségének csökkenésével (kevesebb a csapadék), továbbá a rendszeres karbantartás elmaradásával. Vízvédelmi szempontból az erdık fontos szerepet töltenek be mint vízgazdálkodási, mint vízminıség-védelmi szempontból.



13

A talaj minısége A talaj a mezıgazdaság és az erdıgazdálkodás legfontosabb termelıeszköze. Fontos cél a talaj termıképességének megırzése és növelése, az erózió és a defláció elleni védelem. A mezıgazdasági területekre általánosan jellemzı a szántóföldi mővelésre alig alkalmas, 10 aranykoronájú földek. Ezek a talajok inkább rétgazdálkodásra és erdıként való hasznosításra alkalmasak. Az erdı jelenléte az erózió és a defláció elleni védelemben is alapvetı fontosságú. Az İrségben nem engedhetı meg, hogy az egyébként is gyenge termıképességő talajok még tovább romoljanak. Lokális talajszennyezést okoznak az illegális hulladéklerakók, az erdıkbe kihordott hulladék. Tervezési területünkre ezek nem jellemzıek, a helyben élık ritkán helyezik el szabálytalanul a hulladékot. Az egyre növekvı turizmusnak sajnos ma még jellemzıje az általános szemetelés, amely általában az erdıterületeken fordul elı. A környezeti rend állandó fenntartásával a szemetelési hajlam csökkenthetı, ezért fontos a pihenıhelyek folyamatos tisztántartása, a keletkezı hulladék rendszeres győjtése és elszállítása. Az élıvilág állapota Az İrség igen gazdag természeti értékekben. A természettel harmóniában élı lakosság megırizte és fenntartotta a táj sokszínő változatosságát. Az İrség hazánk különleges, folyók és patakok által formált erdıs dombvidéke, ahol a szubalpin klímának köszönhetıen gazdag élıvilág alakult ki és maradt fenn. Védett természeti értékek A természeti értékek védelmét ma a 2002-ben alapított İrségi Nemzeti Park látja el. Ezt megelızıen már az 1970-es évektıl az İrségi és a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzetek biztosították a védelmet. Az İrségi Nemzeti Parkot a 4/2002. (II.27.) KÖM rendelettel hívták életre 43.933,5 ha kiterjedéső területen. Célja az İrség, a Vendvidék és a Vasi-hegyhát természeti és táji értékeinek védelme, az érintett területek erdeinek, gyepeinek, termıtalajának és más megújuló természeti erıforrásainak, gazdag élıvilágának, tájképi és kultúrtörténeti emlékeinek, hagyományos gazdálkodási formáinak, jellegzetes településszerkezetének megırzése (rendelet 2.§). A 44 települést érintı nemzeti parkon belül a fokozottan védett terület nagysága 3.104 ha (pl.: Szakonyfalvi-erdıtömb, Hármashatár, Fekete-tó-ıserdı és környéke, Szıce-patak völgye, stb.), 192,7 ha-on erdırezervátum található, ebbıl a magterület nagysága 58,7 ha. A növényfajok közül 111, az állatfajok közül pedig kb. 240 védett, illetve fokozottan védett. A Ramsari területek nagysága 10.961 ha, ex lege végett 10 láp és 5 földvár. Tervezési területünkön a nemzeti parkon kívül helyezkedik el az 1989-ben védetté nyilvánított Nemesmedves Történelmi Emlékhely TT (természetvédelmi terület). Területe 59 ha, magába foglalja az 1985-ben épített emlékmővet és környezetét. A hagyomány szerint Nemesmedves volt az utolsó magyar település, ame-



14

lyet a második világháború folyamán 1945-ben elfoglaltak a szovjet csapatok, előzve a német katonákat. Az emlékhely központi emlékmőve egy szovjet T34-es tank, mellette az ország megyéit szimbolizáló kopjafák, ırségi szoknyás harangláb, hasított alumínium békeharang áll. Az emlékhely szépen parkosított, közjóléti berendezésekkel jól ellátott. A védett területek körét növelik a NATURA 2000-es védettségek is. Tervezési területünket érintıen az alábbi helyi jelentıségő természetvédelmi területek találhatók: - Nádasd - Csörnöc-patak menti égeres láprét - Rátót - Deák tölgyek - Kastélypark - Szentgotthárd - Kolostorpark. Az İrség természetvédelmi feladatait az İrségi Nemzeti Park Igazgatósága látja el (továbbiakban ÖNPI). Védett természeti értékek és az erdık A védelem tárgya vagy maga az erdei ökoszisztéma, vagy olyan védett érték (növény, állat, geológiai érték), melyet erdı vesz körül és az erdı a védett természeti érték megóvásában játszik szerepet. Az İrségi Nemzeti Park területének 63 %-a erdı, ezek jellemzıen állami vagy magántulajdonban vannak. Az ÖNPI vagyonkezelésében tervezési területünket illetıen 191,7 ha erdı van, ez sok kis kiterjedéső földrészletbıl tevıdik össze. Országos tendenciaként itt is jelen van a védett erdıterületek kezelıi jogának átvételi szándéka. A természetvédelmi területeken lévı erdık elsıdleges rendeltetése a védett erdık valamelyikébe sorolt. Tervezési területünkön ezek közül az erdırezervátum, a fokozottan védett és a védett természeti területen lévı erdı jelenik meg elsıdleges rendeltetésként. A legértékesebb erdei ökoszisztémák az erdırezervátumok, ezek kiemelt védelemben részesülnek. Cél a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség, az erdei ökológiai rendszer természetes folyamatainak megóvása, további célja mindezek biztosításával a megismerést célzó monitorozás és kutatás. A védett erdıkben az erdıgazdálkodás a természetvédelmi elıírásoknak és elvárásoknak megfelelıen történik. A természetvédelem szempontjainak megfelelı elıírások jelennek meg az erdıtervekben (pl. természetszerő erdıfelújítás). Sok korábbról örökölt probléma megoldása vár az erdészeti és természetvédelmi szakemberekre (pl. a nem ıshonos erdıállományok sorsa a védett területeken).



15

2.4. Az erdık és az erdıgazdálkodás összefoglaló helyzetelemzése A tervezési terület 380 km2-es, nagyrészt egybefüggı erdıtömbjének állapotleírását, a benne folyó erdıgazdálkodás rövid összefoglalását tartalmazza ez a fejezet. Az évszázadokon át tartó tájhasználat az ırségi erdık összetételét és szerkezetét lényegesen megváltoztatta. Ezeket a változásokat elsısorban a hazánkban csak az İrségre jellemzı kisparaszti gazdálkodás váltotta ki, de az erdei legeltetések, alomszedések és makkoltatások is hatással voltak az erdı állapotára. Bartha Dénes: A tájhasználat hatása az İrség erdeire és termıhelyeikre c. tanulmánya a történeti ökológia segítségével részletesen elemzi a vegetációban beállt változásokat, amelynek legszembetőnıbb jele az erdeifenyı tájszintő térhódítása. A természeti táj átalakulását kiváltó erdı- és talajhasználatok a parlagoltatás, a szántás, a trágyázás, az erdıirtás, az erdei legeltetés, az alomszedés, a makkoltatás, a gyantászás, a sarjaztatás, a kisparaszti szálalás. Ezen évszázados tájhasználatok ökológiai következményei a pionír fafajok elıretörése, ill. a klimax fafajok visszaszorulása, a területek és erdıállományok elfenyvesedése, a mészkerülı, ásványi talajfelszínt kedvelı fajok elırenyomulása ill. a humuszkedvelı fajok háttérbe szorulása. Az erdık napjainkra kialakult állapotát az alábbiakban mutatjuk be. 2.4.1. Az erdık tulajdon- és kezelési viszonyai Az İrségben és a Vendvidéken az erdık jelentıs része mindig is magántulajdonban volt, a szövetkezetekbe sem kerültek be. A magántulajdon mellett a múltban uradalmi erdıbirtokok voltak, ezek a II. világháborút követıen jellemzıen állami tulajdonba kerültek. Tervezési területünkön jelenleg az erdık 47,8 %-a állami tulajdonban, 51,9 %-a pedig magántulajdonban van. A közösségi tulajdonú erdık részaránya 0,3 %. A magántulajdonú erdık nagyon felaprózódtak, ezen túl meghatározó az osztatlan közös tulajdon. Az állami tulajdonú erdık 96,7 %-a az állami erdıgazdaságok vagyonkezelésében van (Szombathelyi Erdészeti Zrt., Zalaerdı Erdészeti Zrt., továbbá 25,2 ha nagyságban a HM Verga Zrt. is kezel erdıt tervezési területünkön). Ezek mellett a Lajta-Hanság Rt. és az ÖNPI kezel száz hektáros nagyságrendő erdıterületet. Számos önkormányzat kezel kis kiterjedéső erdıterületet (közösségi tulajdon), közülük a legnagyobb területtel Csákánydoroszló Önkormányzata rendelkezik (22,2 ha). A magántulajdonú erdık kezelıi megoszlása hően tükrözi a történelmi viszonyokat. Az ide tartozó erdıknek csupán 18 %-át kezelik társulásos formában, e mellett a bejelentett egyéni erdıkezelıkhöz a magánerdık 45 %-a tartozik. A maradék 37 % a rendezetlen gazdálkodási viszonyú magánerdıkhöz tartozik, vagyis ezeknek az erdıknek nincs bejegyzett erdıgazdálkodója. Ezekben az erdıkben nem történik erdıtörvény szerinti erdıgazdálkodás. Ennek ellenére a MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


16

nem történik erdıtörvény szerinti erdıgazdálkodás. Ennek ellenére a történelmi alapokon nyugvó paraszti erdıgazdálkodás (jellemzıen szálalóvágás) napjainkban is folyik ezekben az erdıkben. Ezzel a törvény szerinti illegális tevékenységgel kapcsolatban mindaddig nincs is különösebb erdıvédelmi probléma, ameddig ez a hagyományokon alapulóan csakis a saját igény kielégítésére szolgál. A veszély a régi tulajdonosi kör elöregedésében és elhalásában, az öröklésekkel fellépı további birtokaprózódásban és tulajdonos gyarapodásban van, ugyanis a belépı új tulajdonosok jellemzıen már nem élnek helyben, nincsenek rákényszerülve a természettel harmonizáló életvitelre, nincsenek meg a hagyományos ırségi gazdálkodáshoz való ismereteik. Ez a folyamat már a közeljövıre nézve súlyos erdıkiélési veszélyeket hordoz magában (fokozott fahasználat erdıfelújítás nélkül), ezért a rendezetlen gazdálkodási viszonyú magánerdık erdıkezelıi státusza minél elıbb rendezendı.

ERDİK KEZELİK SZERINTI MEGOSZLÁSA (hektárban kifejezve) Vas megye 1.

Állami tulajdon A. Állami erdıgazdaságok vagyonkezelésében - Szombathelyi Erdészeti Zrt. - Szentgotthárdi Erdészeti Ig. 12.417,1 - Vasvári Erdészeti Ig. 2.039,7 - Zalaerdı Erdészeti Zrt. - Lenti Erdészeti Ig. -- HM VERGA Zrt. 25,2 B. C. D.

Lajta-Hanság Rt. vagyonkezelésében İrségi NP Ig. vagyonkezelésében Egyéb állami szervezetek vagyonkez.

Zala megye Összesen 18.167,0

--3.080,8 --

404,8 171,7 7,7

-20,0 --

117,8

--

2.

Közösségi (önkormányzati) tulajdon

3.

Magántulajdon - Erdıbirtokossági kezelés - Egyéb társulások kezelésében - Társulás elıtti gazdálkodók kez. - Egyéni erdıkezelı (magán) - Rendezetlen gazd. viszonyú erdı

1.873,5 370,3 622,4 8.103,8 5.965,7

607,7 68,2 -736,1 1.356,7

Összes erdıtervezett terület:

32.119,7

5.869,5

117,8 19.704,4

37.989,2



17

Állami tulajdonban levı erdık kezelık szerinti megoszlása Lajta-Hanság Rt. 2% HM VERGA ZRt 0%

İrségi NPI 1%

Lenti Erdészeti Ig. 17%

Egyéb állami szervezetek 0%

Vasvári Erdészeti Ig. 11%

Szentgotthárdi Erdészeti Ig. 69%

Magánerdık kezelık szerinti megoszlása Erdıbirtokosság 12% Rendezetlen 37%

Egyéb társulások 2% Társulás elıtti gazdálkodók 3%

Egyéni erdıgazdálkodók 46%

2.4.2. Erdészeti igazgatás Elsıfokú erdészeti hatóság Tervezési területünkön a megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalok (továbbiakban MGSZH) Erdészeti Igazgatóságai látják el az elsıfokú erdészeti hatósági feladatokat. Ellenırzik az erdıtörvény és más erdészeti jogszabályok betartását, eljárásaikba más hatóságokat vonnak be, szabályozzák az erdıgazdálkodási tevékenységet, szerkesztik és karbantartják az illetékességi területükre vonatkozó digitális erdészeti térképtárat és az erdıállomány adattárat, gondoskodnak az erdık üzemtervekkel való ellátásáról (körzeti erdıtervek és erdıgazdálkodói üzemtervek). Mőködtetik a nemzeti és uniós forrásokon alapuló erdészeti támogatási rendszert, amely az erdıfenntartási alap megszüntetésével és az erdé-



18

szeti szakigazgatás átalakításával jelentıs változáson esett át. Jelenleg az „útkeresés” idıszakát élik a drasztikus létszámcsökkentésen átesett Erdészeti Igazgatóságok. A felsoroltakon túlmenıen részt vesznek a térségi koncepciók, programok szakági elıkészítésében és végrehajtásában is. Tervezési területünk az egyes területi igazgatóságok között az alábbi módon oszlik meg: Vas Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Szombathely Az Igazgatóság mőködési területére esik Magyarszombatfa és Velemér kivételével a Vas megyei területrész. Zala Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság, Zalaegerszeg Az Igazgatóság a Zala megyei területrész és a fent említett két Vas megyei település erdészeti igazgatási feladatait látja el.

A tervezéssel érintett terület a következı erdıtervezési körzeteket érinti: (Vas megye) Körmendi körzet 4 település Felsı-İrségi Körzet 21 település Alsó-İrségi Körzet 15 település (Zala megye) Szentgyörgyvölgyi körzet* 8 település (A *-gal jelölt erdıtervezési körzethez tartozik a két Vas megyei település Magyarszombatfa, Velemér) is. Másodfokú erdészeti hatóság A másodfokú erdészeti hatósági feladatokat az MGSZH Központ Erdészeti Igazgatósága látja el. Irányítja, felügyeli, koordinálja, segíti a területi Erdészeti Igazgatóságok által ellátott tevékenységeket. Mőködteti az Erdıvédelmi Mérı Megfigyelı Rendszert és az Erdıtőz Információs Rendszert, ellátja a térségi fejlesztés erdészettel összefüggı tervezési és fejlesztési feladatait, közremőködik az országos területrendezési terv felülvizsgálatában. A szakminisztérium (Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) felé biztosítja a folyamatos adatszolgáltatást, országos jelentéseket készít. Közremőködik a nemzeti rendeletek elıkészítésében, ellátja a minisztérium által meghatározott tervezési, elemzési és döntés elıkészítési feladatokat. Közremőködik az erdıgazdálkodási tevékenység hosszú távú fejlesztési irányelveinek kidolgozásában. Biztosítja a külföldi szakmai kapcsolatokat, együttmőködik és koordinálja a nemzetközi jogszabályok hazánkra vonatkozó erdészeti feladatainak ellátását. Közremőködik a Delegálási szerzıdés elıkészítésében, megszervezi az ellenırzések lebonyolítását.



19

2.4.3. Az erdık faállományviszonyai Tervezési területünkön a változatos domborzati és gazdálkodási viszonyok változatos erdıállományok kialakulásához vezettek. A terület fa- és cserjefajokban igen gazdag. Összességében a térség faállományait az ismertetett történelmi múlt nyomán a természetes úton újuló erdeifenyvesek jellemzik. Ezek mellett a bükkösök és a lucfenyvesek közel egyenlı területaránnyal jelennek meg. A természetes növénytakaró elemeiként megtalálhatók a gyertyános-tölgyesek és tölgyesek is. Az egyéb kemény lombos faállományok részaránya kevés. Érdekesség, hogy ezen belül a természetvédelem által erıteljesen támadott akácos faállományok csupán 570 ha-os felszínen jelennek meg, ez a faállománnyal borított területek 1,6 %-a! A térséget járva ez nagyobb arányúnak tőnik, hiszen az elegyként elıforduló akácot ez a szám nem tartalmazza. A sok folyó- és patakvölgy ellenére a lágy lombos faállományok területi részaránya csupán 4,4 %. Ezek háromnegyedét a mézgás égeresek teszik ki. A nemes nyarasok területe csupán 60 ha, ez is mutatja, hogy a mély fekvéső területeken is a természetes növénytakaró a jellemzı, ennek hosszú távú fennmaradására a természetvédelmi védettség garancia.

Erdık megoszlása faállománytípusok szerint (ha) Luc- és egyéb fenyvesek 11%

Bükkösök 12%

Gyertyánostölgyesek 7% Kocsánytalan tölgyesek 6% Kocsányos tölgyesek 5%

Erdei fenyvesek 51%

Lágy lombosok 4%

Egyéb kemény lombosok 4%

Az erdık korosztály megoszlása egyenletes, jól tükrözi a faállományviszonyokat, a természetességet. A korosztályok egyenletessége kifejezi a szálaló módban kezelt erdık többkorúságát. A legfiatalabb korosztály adataiból nem lehet következtetni a tarvágások mértékére. A fenyık túlsúlyának, az erdıgazdálkodás mikéntjének köszönhetıen a 100 év feletti állományalkotó fafajok részaránya igen kevés.



20

Erdık korosztály szerinti megoszlása 10000

24%

9000

22%

8000

21%

(hektár)

7000 6000 5000

15%

13%

4000 3000 2000

3%

2%

101-

Üres v. pótlás alatt

1000 0 1-20

21-40

41-60

61-80

81-100

(korosztály)

2.4.4. Az erdık rendeltetése Magyarországon az erdıtervezett erdıkben a kötelezı érvényő erdıtervek szerint végzett tartamos erdıgazdálkodás folyik. Ennek egyik fı szabályozója az elsıdleges rendeltetés, amely a nevébıl adódóan alapvetıen meghatározza az erdıgazdálkodási tevékenység mikéntjét. Az elsıdleges rendeltetés mellett az erdık további rendeltetései is meghatározhatók, a rendeltetésekre egyidejőleg kell tekintettel lenni. A rendeltetések sorrendje csak elvi, megállapodás szerinti sorrendiséget jelent, nem érték-sorrendet! Az erdı rendeltetését/rendeltetéseit az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával az erdészeti hatóság állapítja meg és a határozatot az erdıtervben rögzíti erdırészletenként. Minden faállománnyal borított erdırészletnek van rendeltetése. Erdık elsıdleges rendeltetés szerinti megoszlása

Eü, szoc, tursztikai erdı 0% Gazdasági erdı 23%

Oktatási, kutatási erdı 0% Védı erdı 0%

Védett erdı 77%



21

A védett területeknek prioritása van az elsıdleges rendeltetés meghatározásánál. Tervezési területünk erdeinek meghatározó része védett, ezt fejezi ki a védett erdık több mint háromnegyedes részaránya. A természetvédelmi területeken kívül a gazdasági célú erdık dominálnak. Ezek mellett a védelmi, az egészségügyiszociális, turisztikai és az oktatás-kutatási elsıdleges rendeltetéső erdık részaránya elenyészı.



22

Elsıdleges rendeltetés megoszlása helység szerint Helység

Védı

Védelmi erdık

Gazdasági erdık

Védett

Egyéb

Összesen Faanyag

Eü., szoc., OktatásÖsszesen turisztikai kutatás

Egyéb

Mindösszesen

Alsószölnök

522.3

522.3

15.2

537.5

Apátistvánfalva

777.6

777.6

17.4

795.0

25.5

802.0

113.5

883.0

Bajánsenye

2.1

767.2

769.3

7.2

7.2

Csákánydoroszló

5.3

105.7

111.0

637.8

637.8

Csöde

4.6

89.2

93.8

706.7

706.7

Csörötnek

1173.6

Daraboshegy Felsıjánosfa Felsımarác

20.7

26.4

826.9

1173.6

81.5

1255.1

248.1

248.1

15.2

263.4

57.8

57.8

1.8

59.6

554.7

554.7

7.4

7.4

52.7

614.8

374.0

374.0

19.4

583.1

38.9

1595.8

Felsıszenterzsébet

189.7

189.7

Felsıszölnök

1556.9

1556.9

15.9

15.9

449.2

449.2

31.9

497.0

152.5

169.2

24.4

24.4

5.5

199.1

Hegyhátszentjakab

397.2

397.2

11.2

408.4

Hegyhátszentmárton

902.0

902.0

34.2

936.2

Ispánk

344.9

344.9

19.9

364.8

Ivánc

755.4

755.4

104.7

860.1 240.8

Gasztony Halogy

16.7

Kemestaródfa

7.3

Kercaszomor

3.4

Kerkafalva

3.7

576.7

7.3

217.8

217.8

15.7

580.1

89.8

89.8

36.2

706.1

3.7

1074.8

1074.8

160.8

1251.9

1.9

1.9

12.7

Kerkáskápolna

260.9

260.9

16.2

279.0

Kétvölgy

361.5

361.5

9.2

370.7

Kisrákos

510.7

510.7

35.9

546.6

Kondorfa

1131.6

1131.6

36.9

1168.5

Magyarföld

453.6

453.6

31.4

615.3

Magyarlak

370.3

370.3

15.2

385.5

Magyarszombatfa

787.9

787.9

146.2

619.6

655.5

1225.4

895.3

895.3

29.3

31.9

Orfalu

501.8

İrimagyarósd

130.3

130.3

146.2

45.5

979.5

1229.3

89.2

1974.0

56.4

951.7

41.6

416.7

501.8

15.3

517.1

684.3

684.3

6.5

690.8

1856.7

1858.9

119.4

1978.3

Pankasz

459.6

459.6

21.1

480.7

Rábagyarmat

998.6

998.6

61.5

1060.1

47.3

47.3

0.5

47.8

8.6

9.5

184.6

184.6

10.6

204.7

820.0

820.0

51.7

907.8

Nádasd

35.9

Nagyrákos Nemesmedves

İriszentpéter

2.6

2.2

Ramocsa

3.9

343.2

343.2

Rátót

0.9

Rönök

34.6

1.5

36.1

Szaknyér

1.4

69.0

70.4

0.8

71.2

Szakonyfalu

843.4

843.4

48.0

891.4

Szalafı

1737.0

1737.0

123.2

1860.2

Szatta

375.7

375.7

22.3

398.0

Szentgotthárd

567.5

567.5

6.4

6.4

38.7

612.6

467.3

477.0

485.7

485.7

35.2

997.9

1167.4

1167.4

47.4

1214.8

437.0

438.8

Szentgyörgyvölgy

9.7

Szgotthárd-Farkasfa Szgotthárd-Jakabháza

3.8

Szgotthárd-Mújfalu

1.8

Szgotthárd-Rfüzes

0.7

3.8 0.7

171.8

171.8

764.4

764.4

Szgotthárd-Rtótfalu

494.1

494.1

Szıce

1078.2

1078.2

43.3

8.2

5.4

181.0

13.3

452.1

27.7

801.0

20.6

514.7

43.3

83.3

1204.8

Vasszentmihály

8.7

2.1

10.8

222.4

222.4

25.8

259.0

Velemér

4.2

546.0

550.3

4.5

4.5

12.2

567.0

648.1

648.1

60.1

708.2

27552.0

27701.6

2055.6

37989.2

Viszák Összesen:

149.6

8186.5

3.9

8190.4

20.7

20.9



23

A faállománnyal borított erdırészletek 69 %-nak másodlagos rendeltetése is van, ezzel az erdészeti hatóság az erdık többféle funkciójának kifejezését igyekszik elérni. Az erdık többféle funkciójának meghatározását célszerő az összes erdırészletre elkészíteni, ehhez nyújt segítséget az erdıfunkció értékelés. A másodlagos rendeltetéssel is rendelkezı erdırészletek megoszlása a másodlagos rendeltetés alapján: - védı erdı 4,1 % - védett erdı 0,2 % - gazdasági erdı 94,0 % - eü.-szoc., turisztikai erdı 1,0 % - oktatási-kutatási erdı 0,7 % A védıerdık között a talajvédelmi erdık dominálnak, ezt a domborzat és a talajtípus indokolja. A gazdasági erdık részaránya mutatja, hogy a vidéken az erdık gazdasági szerepe nagy. Védett természeti területeken a védettségi elıírások betartása mellett folytatható az erdıgazdálkodási tevékenység. Az egészségügyiszociális, turisztikai rendeltetéső erdık rendeltetés szerinti részaránya (mindkét rendeltetést figyelembe véve), nagyon alacsony, nem fejezi ki a valóban turisztikai célokra is használt erdık valós részarányát. 2.4.5. Az erdık egészségi állapota Az erdı a legfejlettebb ökoszisztéma, az élı és élettelen tényezık bonyolult egymásrahatása alapján „mőködik”. Ha ebbe a rendszerbe a természeti folyamatokkal ellentétesen hatóan az ember tartósan beavatkozik, akkor a rendszer mőködésében zavarok keletkezhetnek. Így például az erdıre hatással van a légkör széndioxid dúsulása és annak következményei, a légszennyezés, az átlagos csapadékviszonyok tartós megváltozása, egy-egy térség talajvizet is érintı vízrendezése, stb. Ezeket a tartós változásokat csak azok az erdık képesek többé-kevésbé hosszú távon elviselni, amelyek természetesek vagy természetszerőek, magas biodiverzitásúak. Tőrésnek kell tekinteni az átalakulást is, ám azok általában nem szolgálják az ember erdıvel szemben támasztott elvárásait (pl.: egy fafaj háttérbe szorulása vagy térnyerése, fatömegproduktum elmaradása, elvárt funkció teljesítésében elmaradás vagy adott funkció megszőnése, stb.). A fentiekbıl következıen a mesterségesen létrehozott erdık, a mezıgazdasági mővelés felhagyása után a legyengített termıhelyen kialakuló erdık érzékenyebbek a változó környezeti hatásokkal szemben, szélsıséges esetben bekövetkezik a faállomány pusztulása, helyette olyan fás szárú növényzet jelenik meg, amely az ember számára nem felel meg. Az İrség az erdıtenyészet számára kiváló, az ırségi erdık egészségi állapota alapvetıen jó, ám az ezredforduló környéki csapadékszegény idıszak következményei itt is jelentkeztek/jelentkeznek. A magasabb vízigényő fafajok – lucfenyı, bükk – ellenálló képessége az elhúzódó csapadékhiány miatt legyengül, ennek következtében az erdı életközösségében mindig is ott lévı rovar- és gomba kártevık „erıre kapnak”, túlszaporodnak, nagy egybefüggı területeken képesek gazdanövényeiket elpusztítani. Ezek riasztó méreteket a nagy, egybefüggı terüleMGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


24

tő, egy fafajú erdıállományokban okoznak (a károsított fafajon kívül nincs másik fafaj, tehát a teljes faállomány elpusztul, az egymás közelében lévı azonos fafajú egyedek kiváló lehetıséget nyújtanak a károsítók tömegszaporodásához). Az İrség vonatkozásában a közelmúltban a legyengült lucfenyvesek tömeges szúkárosítása lépett fel, ennek következménye a kiterjedt lucfenyıpusztulás. Tervezési területünkön ez 4.000 ha erdıterületet veszélyeztet. A zalai bükkösökben öt-hat évvel ezelıtt jelentkezett a bükkpusztulás, amely a határtermıhelyek legyengült bükkös állományaiban a zöld karcsú díszbogár és a bóbitás bükkfaszú szokatlanul nagy méreteket öltı tömegszaporulata okozott. Ez a veszély az ırségi elegyetlen bükkösöket is veszélyeztetheti, ám korántsem olyan kiterjedésben mint az a lucfenyvesek esetében tapasztalható (400 ha elegyetlen bükkös van tervezési területünkön, ezek nagyobb része megfelelı termıhelyen áll). Az említett pusztulások elleni emberi beavatkozások eredményei kétségesek. A pusztulás csak a hővösebb, csapadékosabb évek, továbbá az elegyetlen faállományok visszaszorulása fogja megállítani. Az erdık egészségi állapotát az Erdészeti Igazgatóságok mintaterületeken folyamatosan figyelemmel kísérik. Az ebbıl származó jelentések és elırejelzések alapján lehetıség van az erdei kártevık elleni védekezés idıbeni megszervezésére és végrehajtására. 2.4.6. Erdı- és fagazdálkodás Az erdıkben már hosszú idık óta szakszerő és tartamosságra törekvı erdıgazdálkodás folyik. A korábbi nagybirtokok erdıféltı szeretetét örökölték az államosítás után az erdıgazdaságok. Gazdálkodásukat egyre több bírálat éri azért, mert tervezési területünkön a gyenge termıhely miatt a tarvágásos erdıfelújítást részesítették/részesítik elınyben, s ezzel elısegítik a jellemzıen erdeifenyı monokultúrák kialakulását. Ezt a gyakorlatot a természetvédelmi védettség, továbbá az átalakuló gazdálkodói szemlélet háttérbe szorítja, napjaink és a jövı erdıgazdálkodására már a természeti körülményeket sokkal jobban figyelembe vevı természetszerőség a jellemzı. Az erdıgazdálkodási mód változtatását az egyre növekvı turizmus is kikényszeríti az által, hogy az erdıt járó turista nagyon gyakran a sajtónyilvánossághoz fordul „az erdészek már megint kivágták az erdıt” cikkek megjelentetésével, s így tovább rontják az erdészek egyébként sem kedvezı társadalmi megitélését. A régmúltra visszatekintı ırségi kisparaszti erdıgazdálkodás mindig is a természetszerőséget helyezte elıtérbe, a tulajdonosoknak alapvetı érdekük főzıdött/főzıdik ahhoz, hogy az éves faanyagszükségletüket minimális ráfordítással ki tudják termelni erdeikbıl aközben, hogy a tartamosságra is nagy súlyt fektettek. Ez ún. szálalásos erdıgazdálkodással érhetı el, ahol soha nem keletkezik felújítási terület, nem kell facsemetét ültetni és nevelni, nem kell a jó makktermésre éveket várni. A többkorú erdık sokkal gazdagabb fafajösszetételőek, sokkal biodiverzebbek a vágásos üzemmódban kezelt erdıknél.



25

A magántulajdonban végbemenı tulajdonosi kör váltás sürgeti a rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdık minél elıbbi rendezését, az erdıterv szerinti gazdálkodás bevezetését (az új tulajdonosi kör szemléletét nem a tartamosság, a mértékletesség, a csakis saját igényre törekvés jellemzi). Az erdészeti hatóság elıtti ügyfél a bejegyzett erdıgazdálkodó és nem az erdıtulajdonos. Az erdıgazdálkodót az erdıtulajdonosok bízzák meg az erdeiekkel kapcsolatos ügyek intézésével. A nyugat-magyarországi régióban a magántulajdonú erdık 95 %-a osztatlan közös tulajdonban van, a tulajdonosok köre az öröklés szabályai miatt folyamatosan bıvül. Ez a tény a mai jogszabálykörnyezetben lehetetlenné teszi egy-egy erdı mővelési ágú földrészlettel kapcsolatos közös álláspont kialakítását (pl.: erdıgazdálkodó választás, megosztás). Az osztatlan közös tulajdon egyben tartása vagy megszüntetése (birtokkoncentráció) tekintetében az erdészeti szakmában nincs kialakult álláspont. Az mindenesetre kijelenthetı, hogy újabb és erıltetett földosztás az erdıben nem érdeke senkinek sem. Számos, és nem elsısorban pénzügyi eszköz van az állam kezében a birtokmegosztással párhuzamosan a birtokkoncentráció elısegítésére (pl.: erdıtörvény korszerősítése, földrészleten belüli birtokkoncentráció elısegítése anyagi ösztönzéssel, örökösödési jog átalakítása, fiatal gazdák támogatási rendszerének kialakítása az erdıben, a megosztási folyamatban a 100 % tulajdonosi hozzájárulás kiváltása az állam részérıl, stb.). 2.4.7. Az erdık jóléti szolgáltatásai Az erdık gazdasági célja mellett egyre inkább fölértékelıdik az erdık közjóléti, természet- és környezetvédelmi szerepe, amely többnyire csak közvetve, áttételesen érzékelhetı „háttérszolgáltatásnak” tőnik, de jelentıségét egyre inkább felismeri, fejlesztését egyre jobban megköveteli a társadalom. Az erdık bizonyos környezet- és természetvédelmi, szociális- üdülési funkciói akkor is mőködnek, ha ezért különösebb erıfeszítést nem tesz az erdıgazdálkodó, de a társadalmi igények növekedése egyre inkább megköveteli az erdık jóléti funkcióinak tudatos fejlesztését. Tervezési területünk nagy része védett természeti terület, ez döntıen magas erdısültségébıl, a múlt mértékletes tájhasználatából, kultúrtörténeti adottságaiból ered. Ennek megfelelıen az erdık természet- és környezetvédelmi szerepe továbbra is meghatározó. Magyarországon az erdık üdülési-turisztikai feltárása, berendezése már a múlt században megkezdıdött. Az erdészeti szervek parkerdıket, pihenıhelyeket létesítettek, erdei iskolákat mőködtetnek, támogatják a turisztikai célú önkormányzati és természetvédelmi fejlesztéseket. Az erdıben számos túraút kerül kijelölésre (sokszor az erdıgazdálkodó tudta és beleegyezése nélkül), egyre több tanösvény, tornapálya létesül. Tervezési területünk nyugati határmentiségébıl adódóan a rendszerváltozásig gyakorlatilag turizmus elıl elzárt terület volt, az itt élı embereket az ország veMGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


26

zetése „magára hagyta”, fejlesztési támogatás csak minimális mértékben történt. A rendszerváltozást követıen az İrség turisztikai szerepe fokozatosan elıtérbe kerül, egyre több ember kíváncsi az „itt rejlı titkokra”, felértékelıdött határmentisége, a szomszédos országok közeli területeinek megismerési szándéka, a természetközeli táj és élet tanulmányozási igénye, az aktív pihenési lehetıség iránti vágy. Tervezési területünkön mára már sőrőnek mondható túraúthálózat (305 km, 4,4 fm/hektár sőrőség) található, az alacsony rendő közutak kiváló kerékpározási lehetıséget biztosítanak. Az erdıgazdaságok a kedvelt kiránduló- és pihenıhelyeken parkerdıket, pihenıhelyeket alakítottak ki és tartanak fenn. Az önkormányzatok erdıt érintıen elsısorban a kultúrtörténeti emlékeket, vonatkozásokat mutatnak be tájékoztató táblákon, ezek mellett kis pienıhelyeket is kialakítanak. Külön kiemelendı az ÖNPI turisztikai szerepe, hiszen az İrségben egyedüliként szervezi és koordinálja az ökoturizmust. Számtalan tájékoztató füzettel, ismertetı anyaggal, programmal látja el az İrségbe érkezı érdeklıdıket. Napjainkig nyolc tanösvényt alakított ki, turisztikai centrumokat, erdei iskolákat tart fenn. Irányításával és segítségével magas színvonalú tájékoztató- és irányító táblarendszert alakítottak ki a térségben. Az 4. fejezetben részletesen bemutatjuk az erdıt érintı jóléti tevékenységet. Az erdık természetszerő kezelésével azok jóléti funkciói is jelentısen emelhetık. A védett természeti területen erdık vonatkozásában meg kell találni a természetvédelem és a jóléti tevékenység egyensúlyát. A fokozottan védett területek, az erdırezervátumok látogathatósága korlátozott vagy kizárt, a védett területeken is vannak erdei turizmust befolyásoló elıírások. Ezt a szabályozó tevékenységet az ÖNPI rendeletek segítségével és betartatásával, tájékoztatással, környezeti neveléssel látja el. Az erdı- és vadgazdálkodási tevékenységnek is vannak jóléti szolgáltatást korlátozó (pl. fakitermelés, erdıfelújítás) vagy kizáró (pl. vadaskert) hatásai. Ezt az erdıgazdálkodó általában a túrautak mellett figyelmeztetı táblákon tudatja a kirándulóval. Az erdık jóléti szolgáltatásainak biztosítása az erdıgazdálkodók számára nem jár anyagi haszonnal, sıt többletfeladatot, esetenként gazdálkodási korlátozást, s így többletköltséget jelent. Ezeket az erdıgazdálkodók többnyire saját bevételeikbıl fedezik, szerencsés esetben ezekhez pályázati úton nyernek támogatást. A tıkehiányos erdıgazdálkodóktól, a magán erdıkezelıktıl nem várható el ilyen önerıs finanszírozás. Jó színvonalú jóléti tevékenységet csakis folyamatos támogatás esetében lehet elvárni az erdıkezelıktıl, ennek biztosításában az önkormányzatoknak, kistérségi társulásoknak meghatározó szerepe van.


27

İrség Erdıfejlesztési Terve - Az İrség erdészeti funkcióterve

3. AZ İRSÉG ERDÉSZETI FUNKCIÓTERVE 3.1. Az erdık társadalmi-gazdasági funkciói és az erdıfunkció tervezés Az erdıknek a társadalom számára nyújtott sokrétő hasznát, szolgáltatásait az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. Törvény (Erdıtörvény) a következıképpen foglalja össze: „Az erdı a termıtalaj, a légkör és a klíma védelmében, a vizek mennyiségének és minıségének szabályozásában betöltött meghatározó szerepe mellett - meghatározza a táj jellegét, szebbé teszi a környezetet, - testi, lelki felüdülést ad, - ırzi az élıvilág fajgazdagságát, - megújítható természeti erıforrásként a környezeti állapot folyamatos javítása mellett nyersanyagot, energiahordozót és élelmet termel.” A felsorolt funkciók, szolgáltatások egy része kézzelfogható, anyagi jellegő hozam, egy részük viszont immateriális jellegő, eszmei produktum, melynek jelentısége, haszna sok esetben meghaladja az erdı materiális értékét. Az erdı funkciói alatt az erdık anyagi szolgáltatásainak és immateriális társadalmi közcélú szolgáltatásainak összességét értjük. Az erdıfunkciók típusai Az erdık nagyon sokféle szolgáltatást nyújtanak a környezet és a társadalom számára, ezek csoportosításából alakult ki az alábbi, nemzetközi munkabizottság által kidolgozott és elfogadásra javasolt hierarchia:

AZ ERDİ SZOLGÁLTATÁSAI GAZDASÁGI

Gazdasági funkciók

T Á R S A D A L M I

Védelmi funkciók

Erıforrás védelmi funkciók

Talajvédelmi funkció

Vízvédelmi funkció

Élıhely funkciók

Üdülésiszociális funkciók

Objektum védelmi funkció

Levegı-és klímavédelmi funkció

Az erdı gazdasági funkcióit a megtermelt faanyag mennyisége, minısége, valamint az egyéb gazdasági hozamok (vadászat, melléktermékek) összessége fejezi ki.


28


Az erdı társadalmi funkcióit a jóléti szolgáltatások (védı- , kondicionáló és rekreációs hatások) összessége adja. Ezek a funkciók együttesen, egyidıben jelentkeznek, kifejezve az erdık többcélú hasznát, multifunkcionális szerepét. Az erdıfunkció terv – eltérıen az erdırészlet elsıdleges rendeltetésétıl, amely csak egy, vagy legfeljebb három rendeltetést (funkciót) tüntet fel – az összes lényeges funkció szempontjából vizsgálja és értékeli az erdıt. Az erdı társadalmi és gazdasági funkcióinak értékét – azaz gazdasági és társadalmi szolgáltatásainak mértékét egyrészt az erdı állomány-összetételtıl függı jóléti hatásokat produkáló képessége - az erdıállomány érték, másrészt az erdı alatti termıhely potenciális értékétıl és az elhelyezkedésétıl, azaz a környezeti veszélyforrásoktól, vagy védendı objektumtól való távolságától függı védelmi, ökológiai vagy üdülési igényt tükrözı erdıfunkció érték együttesen határozzák meg. Az erdıállomány érték Az erdık funkciók szerinti erdıállomány értéke az erdı társadalmi és gazdasági szolgáltatásainak nagysága, "teljesítménye", amely az erdıállomány összetételétıl, jóléti hatásokat produkáló képességétıl függ. Az erdı által nyújtott társadalmi szolgáltatások típusát és mértékét az Erdıállomány Adattárból célszerően kiválasztott termıhelyi és erdıállomány adatok értékelésével határozzuk meg erdırészletenként. Az adatokat az értékelés céljára kidolgozott ERDOIM számítógépes program automatikusan konvertálja az Adattárból. Az értékeléshez kiválasztott alapadatok: Erdıállomány értéket befolyásoló alapadatok GAáll genetikai talajtípus termıréteg vastagság terület lejtfoka terület tengerszint feletti magassága fafaj, elegyarány • fafajsorok száma koronaszintek száma erdı kora • záródása • cserjeszint mértéke fatermıképesség • fatermési osztály • termelési cél •

TAáll • • • •

Erdıállomány érték VIáll LEáll OBJáll ÉVáll ÜDáll

•

• • •

• • •

• • •

• • •

• • • •


• • • • • • • •

29


A felsorolt alapadatokhoz kísérleti úton, tesztelésekkel meghatározott pontértékeket és szorzókat hozzárendelve az ERDOIM erdıértékelı szoftver matematikai algoritmusok segítségével kiszámolja a hét funkciócsoport egy hektárra vonatkoztatott fajlagos pontértékét, majd ezek összegezésével az erdırészlet gazdasági, védelmi, élıhely illetve üdülési erdıállomány értékét pontértékben kifejezve. A pontértékeket 0-5 kategóriába sorolva az alábbi minısítési sorrendet alakítottuk ki: 5 kiváló 2 gyenge 4 jó 1 csekély 3 közepes 0 nem érvényesíthetı Az erdıállományok gazdasági értékét (GAáll) alapvetıen a termıhelyi adottságok és az erdıgazdálkodás eredményeként létrejött faalapanyag mennyisége és minısége határozza meg. Az erdık gazdasági értékének meghatározásához a Soproni Egyetem Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszéke által készített eljárást, illetve az arra épülı általunk kidolgozott számítógépes programot használtuk fel. Ez egyszerősített értékelı módszer, amely nagyobb térségek átfogó értékelésére szolgál. Az erdırészletenkénti pillanatnyi érték a faanyag minıségétıl, a piaci helyzettıl, telekártól, stb. függ, amelynek meghatározására ez a módszer nem alkalmas. Az erdıállományok vízvédelmi (VIáll), levegı- és klímavédelmi (LEáll) , valamint objektumvédelmi (OBJáll) értékét mindegyik esetben alapvetıen a lombkorona és a cserjeszint asszimilációs felületének együttes nagysága határozza meg. Minél idısebb, zártabb, dúsabb cserjeszintő az erdı, annál nagyobb a vízháztartást szabályozó, víztisztító, levegı- és zajszőrı, CO2 megkötı és oxigéntermelı, klímajavító, szél és egyéb káros tényezık elleni védıhatása. Az erdıállomány vízvédelmi, levegı- és klímavédelmi valamint objektumvédelmi alapértékeit kiszámító algoritmus modellje:

Állomány kora (pontérték)

x

Állomány záródása (szorzó)

x

Korcsoport elegyaránya (szorzó)

Cserjeszint + mennyisége (pontérték)

Erdıállomány védelmi = fajlagos pontértéke

Erdıállomány védelmi alapértéke 1-5 kategória

A három erdıállomány alapérték megegyezik, csak a funkcióérték tényezıkkel való beszorzás után válhatnak eltérı eszmei értékőekké. A vízvédelmi valamint levegı- és klímavédelmi erdıállomány alapérték az erdı olyan alapszolgáltatása, amely minden erdırészlet esetében jelentkezik, az erdıállomány objektumvédelmi értékével csak abban az esetben számolunk, ha védendı objektum van a közelben.


30


Az erdıállományok talajvédı értékét (TAáll), teljesítményét a védendı talaj eróziós deflációs veszélyeztetettségén kívül a fafajösszetétel (avarminıség, bomlási idıtartam), az elegyesség, szintezettség, záródás és az erdı kora határozza meg. A legmagasabb talajvédelmi teljesítményt az erózióra hajlamos termıhelyen álló idıs, zárt lombozatú, vastag avarrétegő erdık nyújtják. Az erdıállomány komplex talajvédı értékelésének algoritmusa: Erdırészlet talajvédelmi veszélyeztetettsége (pontérték)

ÁllományFafajsorok x típus x száma x (szorzó) (szorzó)

Állomány záródása (szorzó)

x

Állomány kora (szorzó)

Erdıállomány talajvédelmi = fajlagos pontértéke

Erdıállomány talajvédelmi értéke 1-5 kategória

Az erdıállomány élıhelyvédelmi értékét (ÉVáll) az határozza meg, mennyire természetszerő az erdı, milyen mértékő a biodiverzitása, mennyire gazdag élıhelyet biztosít az ott élı növény- és állatvilág számára. Az élıhelyvédelmi állományérték független a védettségi besorolástól. A legmagasabb értékeket az elegyes, többszintő, honos fafajokból álló idıs erdıállományok érik el. Az élıhelyvédelmi állományértéket a következı algoritmus szerint határozzuk meg: Fafaj tényezı x (pontérték)

Fafaj elegyrány (szorzó)

Fafajsorok x száma x (szorzó)

Koronaszintek x száma (szorzó)


Tengerszint Erdıállomány feletti mag. élıhelyvédelmi x = tényezı fajlagos (szorzó) pontértéke

Erdıállomány élıhelyvédelmi értéke 1-5 kategória

Az erdıállomány üdülési értékét (ÜDáll) az erdılátogató számos fiziológiai és pszichikai befolyásoló tényezı alapján érzékeli, amelyek között sok a szubjektív elem. Általánosságban az a következtetés vonható le, hogy az idıs, természetszerő, gazdag biodiverzitású erdıkben érzik legjobban magukat az emberek. Az erdıállomány üdülési értékét kimutató algoritmus képletébe ezért beépítettük a korra és biodiverzításra jellemzı védelmi és az élıhelyvédelmi erdıállományértékek arányos részét is:

Védelmi állományérték arányos része (pontérték)

Élıhelyvédelmi állományérték + x arányos része (pontérték)


x

Tengerszint feletti magasság (szorzó)

x

Terület lejtfoka (szorzó)

Erdıállomány = üdülési fajlagos pontértéke

Erdıállomány üdülési értéke 1-5 kategória



31

Az erdıállomány értékelés társadalmi szolgáltatáscsoportonkénti pontértékeit és kategóriáit a digitalizált állományadatokból az ERDOIM értékelı szoftver automatikusan számítja ki. Az erdıfunkció érték Az erdıfunkciók iránti igény fajtáját és mértékét az határozza meg, hogy az adott erdıterület hol helyezkedik el – milyen távolságra van környezetterhelést okozó avagy védelmet igénylı létesítménytıl – illetve az dönti el, hogy azon a helyen, ahol az erdı áll, mennyire igényel védelmet a talaj, a víz, az élıvilág vagy milyen mértékben jelentkezik ott az üdülés, turizmus igénye. Az erdık elsıdleges rendeltetés szerinti besorolása hasonló alapokon nyugszik. Ez indokolja, hogy az értékelés elsı „futtatása” során az erdık elsıdleges rendeltetése a funkcióérték meghatározásának alapja és csak a második – az „import” származik az erdıfunkciókat módosító tényezık értékelésébıl. Az erdıfunkció értékelésnél – mivel a másodlagos rendeltetés feltüntetése az üzemtervekben még nem teljes körő – csak az elsıdleges rendeltetést vettük figyelembe. Tapasztalatunk szerint az esetek többségében a funkcióértékelés a másodlagos rendeltetésnek is megfelelı funkcióértékeket ad az erdıknek, tehát ahol még nem készült el a másodlagos rendeltetés besorolás, a funkcióértékelés segítséget adhat az erdıtervezésben a másodlagos rendeltetés meghatározásához. Az igényfelmérés alapadatait az Országos Erdıállomány Adattár, széleskörő ágazatközi felmérés, hatósági elıírások, védıtávolságok összegyőjtése szolgáltatták. Az igények fontossági sorrendjét funkció csoportonként az erdıállomány értékhez hasonlóan 1-5 kategóriás rendszerbe foglaltuk. Az egyes tényezık arányosított szorzószámokat kaptak, amelyeket az eszmei érték kiszámításához használtunk fel. Gazdasági funkció iránti igény (GAfun) esetében az elvárás a termıhely potenciális fatermıképességének minél maximálisabb mértékő kihasználása. A termıhelyi potenciálon alapuló fatermıképességet az erdıtervi adatok segítségével állapítja meg a program (célállomány fatermıképessége). A gazdasági funkciót ezen kívül a vadeltartó képesség és az egyéb erdei melléktermékek szolgáltatásának lehetısége is befolyásolja, ezekkel azonban a jelenlegi értékelés még nem foglalkozik. Talajvédelmi funkció iránti igény (TAfun) értékelésénél az erdı talajának eróziós és deflációs veszélyeztetettsége alapján osztályozzuk az erdıket. A veszélyeztetettséget az erdıtervi alapadatok felhasználásával számítógépes úton határozza meg az erre a célra kidolgozott program (ERDOIM). A többi erdıfunkció esetében az erdı funkciói iránti igény helyszíni adatfelvétel, különféle ágazati térképek, szabványok és adatszolgáltatások segítségével határozható meg.



32

A vízvédelmi funkció iránti igény (VIfun) meghatározásának alapja, hogy milyen közelségben van védelmet igénylı ivóvízmő, felszíni vagy felszín alatti vízkészlet. A levegı és klímavédelmi funkció (Lefun) esetében az emissziós forrástól való távolság és a kibocsátás mennyisége, szennyezési veszélye, valamint a tiszta levegıt igénylı humán környezet elhelyezkedése határozza meg a védıfunkció iránti igény mértékét. Az erdı objektumvédelmi funkcióját (OBJfun) a védelmet igénylı objektumtól, létesítménytıl való távolsága és az objektumvédelem iránti igény jelentısége, fontossága szabja meg. Az élıhely funkció (Évfun) mértékét védett természeti területek esetében a védettség foka, jellege, nem védett területeken az erdıállomány természetközelisége, biodiverzitása határozza meg. Az üdülési-szociális funkció iránti igényeket (ÜDfun) az erdı turisztikai elérhetısége, fekvése, az erdı turisztikai feltártsága, látogatottsága és természeti, kulturális, tájképi vonzereje, attraktivitásai együttesen határozzák meg. Az adatok feldolgozásához kifejlesztett számítógéppel támogatott módszer ERDOIM program - elsı lépésben az Országos Erdıállomány Adattárban rögzített elsıdleges rendeltetések alapján elvégzi az erdırészletenkénti erdıfunkció igény alapbesorolást. Második lépés a funkciók iránti igényt meghatározó további tényezık térképi rögzítése, térinformatikai feldolgozása, majd a számítógépes rendszerbe való importálás után a végleges funkciók és funkciókategória értékek táblázatos és térképi feldolgozása. A funkció besorolás és értékelés eredményeképpen minden erdırészlet funkciótípusonként 0-tól 5 kategóriáig terjedı besorolást és az igény mértékétıl függı szorzószámokat kapott. Ez a besorolás a számítógép képernyıjén, kinyomtatott táblázaton vagy funkciótípusonként elkészíthetı funkció-térképeken jeleníthetı meg.



33

Az erdıfunkciók közötti és az erdıfunkció-erdıállomány érték közötti konfliktusok A szabályozási terv elkészítését megelızıen elvégeztük az erdı funkcióival kapcsolatos konfliktusok, megoldásra váró problémák feltárását. A konfliktusok egy része abból adódik, hogy a magas funkcióérték iránti igény gyenge minıségő, alacsony állományértékkel párosul (pl. fokozottan védett területen lévı akácos). Abban az esetben, ha az erdırészlet valamelyik funkciója iránt magas az igény, az elvárás, (4-es vagy 5-ös kategória) de a funkcióhoz tartozó állományérték kettı vagy több kategóriával alacsonyabb, funkcióigény – erdıállomány érték közötti konfliktusról van szó. A konfliktust az okozza, hogy a faállomány nem képes megfelelı mértékben szolgáltatni az elvárt funkciót. Ezekben az esetekben meg kell vizsgálni, feloldható-e a konfliktus valamilyen erdészeti intézkedéssel, szabályozással. Fontos tényezı az erdı kora, hiszen sok esetben a faállomány azért nem tudja a kívánt funkciót ellátni, mert túl fiatal. Ilyenkor külön intézkedésre nincs szükség, az idı megoldja a problémát. Ha idısebb az erdı, megfelelı állományneveléssel, szükség esetén akár fafajcserével kell biztosítani a kívánt funkció szolgáltatását (pl. fokozottan védett területen akácos, nemes nyáras lecserélése). A konfliktusok feloldására tett általános javaslatokat az „Erdıfunkció szabályozási elıírások” fejezet fogja tartalmazni. A funkcióértékek és az állományértékek közötti konfliktusok kimutatását szolgálják azok a mátrixok, amelyekben funkciótípusonként elkülöníthetık a magas funkcióértékő, de alacsony állományértékő erdıterületek (sötét raszterrel jelölt cellák) . Példa a konfliktusok kimutatására:

A konfliktusok másik típusában funkciók közötti konfliktusokról van szó. Ezekben az esetekben az értékelt erdırészletnél több funkciótípus is magas funkcióértéket ért el és ezek a funkciók egymást zavarják (pl.: természetvédelem és üdülés egyaránt az 5-ös kategóriába esik). Meg kell határozni a prioritási sorrendet a funkciók között és övezeti besorolást kell végezni. Konfliktust okoz az is, ha valamelyik funkció valamely okból nem, vagy csak korlátozott mértékben tud érvényesülni (pl. üdülési funkció bekerített vadaskertben). Az erdıállomány minısége és a funkció igény közötti konfliktusokat és a funkciók közti konfliktusok elemzését a 3.2. fejezet ismerteti funkciótípusonként.


34


Ezeket a konfliktusokat az ERDOIM értékelı program automatikusan megkeresi és a 4A táblázatba győjti. A táblázat a tervdokumentációhoz mellékelt CD-n található meg. A táblázat a számítógép képernyıjén megtekinthetı vagy pedig kinyomtatható. Az eszmei és a gazdasági érték kiszámítása A társadalmi funkciókra vonatkozó erdıállomány értéket az értékelı program pontértékben adja meg, a funkcióértéket pedig szorzószámmal. A gazdasági funkció erdıállomány értéke forint értékben kerül kiszámításra. Az erdıállomány és erdıfunkció értékek pont- illetve forintértékeinek 0-5 kategóriába való besorolásával az erdık funkciócsoportonkénti értéksorrendjének meghatározására nyílik lehetıség. ERDİÁLLOMÁNY MINİSÉGÉTİL, ÖSSZETÉTELÉTİL FÜGGİ ERDİÁLLOMÁNY ÉRTÉK PONTSZÁM

X

ERDİRÉSZLET ELHELYEZKEDÉSÉTİL FÜGGİ ERDİFUNKCIÓ ÉRTÉK SZORZÓ

=

ERDİRÉSZLET ESZMEI ÉRTÉKE PONTSZÁM

A vizsgált erdıfunkció mértékét, hatását – azaz az erdıfunkció eszmei értékét a vizsgált erdıterületen egyrészt az határozza meg, hogy az adott helyen mekkora az elvárt funkció iránti igény, másrészt az, hogy az ott álló erdı ezt az elvárást milyen mértékben képes teljesíteni. Ennek számszerő meghatározása úgy történik, hogy az erdıállomány érték pontértéket megszorozzuk az erdıfunkció értékhez tartozó szorzószámmal, és így megkapjuk az erdıfunkció eszmei értékét pontértékben kifejezve. Az erdı gazdasági funkciójának értékét a termıhely potenciális fatermıképessége (talajérték) és a jelenlegi faállomány költségértéke vagy fajlagos állományértéke alapján a program forint értékben számítja ki a Nyugat-Magyarországi Egyetem által kidolgozott egyszerősített számítási módszer szerint. Az erdıfunkciók eszmei és gazdasági értéke tehát az erdı gazdasági és társadalmi szolgáltatásainak az erdıállomány minıségétıl és elhelyezkedésétıl függı - pontértékben, kategória besorolásban vagy pénzértékben meghatározott számszerősített értéke. Az erdıállomány által nyújtott szolgáltatásokat és azok mértékét az erdıállomány adatbázisból célszerően kiválasztott termıhelyi és faállomány adatok értékelésével határoztuk meg erdırészletenként az ERDOIM erdıértékelı program segítségével. Az erdı elhelyezkedésébıl adódó - a funkciókat befolyásoló tényezıket (légszennyezı létesítmény közelsége, védett terület, üdülıterület, vízmő védıterülete, stb.) helyszíni vizsgálatok, térképek és egyéb adatgyőjtés útján állapítottuk meg.



35

Az erdık funkcióövezeti besorolása Legtöbb esetben az egyik funkció megelızi a többit, fontosabbá válik valamilyen szempontból az adott területen – ez a vezérfunkció határozza meg az erdı övezeti besorolását, amely az erdık fı kezelési irányelveinek meghatározásánál valamint az erdészeti térségfejlesztési tervezésnél kap hangsúlyos szerepet és lehetıvé teszi az erdık funkcionális beillesztését a terület- illetve településrendezési tervezési rendszerbe. Az erdıfunkció övezet fogalmát írja le az Erdıtörvény végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet 21. § (2) pontja: „A körzeti erdıterv készítése során indokolt esetben egyes összefüggı nagyobb erdıterület erdırészleteire azonos további rendeltetés állapítható meg, amennyiben azokban az eltérı elsıdleges rendeltetés mellett azonos erdıgazdálkodási szempontokat is érvényesíteni kell” Az erdıfunkció terv Az erdészeti funkciótervezés célja, hogy - felmérje a vizsgált térségben az erdık gazdasági és társadalmi szolgáltatásai iránti igényt, - értékelje a térség erdıállományait abból a szempontból, hogy mennyire képesek ezeknek az igényeknek megfelelni, - elvégezze az erdık funkcionális övezetekbe való besorolását, - feltárja azokat a problémákat, konfliktusokat, amelyek az erdık funkcióinak érvényesülését akadályozzák, - kidolgozza azokat a szabályozási elıírásokat, amelyekkel az erdık hasznos funkciói megırizhetık és növelhetık, - segítséget adjon a kistérségi fejlesztési pályázatok összeállításához, az EU és egyéb támogatásokhoz - kiszámíthatóvá és pénzértékben is kifejezhetıvé tegye az erdık gazdasági és immateriális – eszmei értékeinek lehetıleg minél szélesebb körét, - korszerő, GIS-alapú erdészeti tervezési módszer alakuljon ki, amely beilleszkedik az Európai Unió és a magyar területi tervezés rendszerébe. Az erdıfunkció terv nagyobb térségek meglévı erdeinek gazdasági és társadalmi szolgáltatásait, erdıfunkcióit meghatározó, értékelı, e funkciók övezetenkénti szabályozását elıíró szöveges és térképi tervdokumentum, amely biztosítja az erdı, mint természeti erıforrás hosszú távú hasznosítását és védelmét, az erdık közcélú szolgáltatásainak optimális kihasználását és beillesztését a térségek területfelhasználási rendszerébe. Az erdıfunkció terv nagyobb térségekre készül, területi alapegysége az erdırészlet. Jelen terv tervezési területe az İrség kiterjesztett területe, a tervezésbe vont erdırészletek száma 13 265 db.



36

Az erdıfunkció terv munkarészei: 1. Erdıfunkciók erdészeti térszerkezeti terve A meglévı erdık gazdasági és társadalmi szolgáltatásai iránti igényt, a szolgáltatások mértékét, területfelhasználását, az összes funkció értékelése alapján elvégzett övezeti besorolást és az erdészeti területfelhasználás jellemzését tartalmazó értékelés, térszerkezeti terv és térképi ábrázolás. Összefoglaló térképe az erdık funkcióövezeti térképe. 2. Erdıfunkciók övezeti szabályozási terve Az erdık funkciói iránti igények és az erdıállományok funkciószolgáltató „teljesítményének” összevetése alapján a térség erdeinek területfelhasználásával, gazdálkodásával, gazdasági és jóléti szolgáltatásainak védelmével és fejlesztésével kapcsolatos követelmények, intézkedések funkcióövezetenkénti elıírása, az ágazati és ágazatközi konfliktusok feltárása és megoldási javaslata. Az elnevezések a térségi tervezés nevezéktanának felelnek meg, amely az erdészeti gyakorlat számára még szokatlan. Ha az erdészeti ágazati fejlesztést be akarjuk illeszteni az általános térségi fejlesztés körébe, célszerő, ha azt az elnevezések is tükrözik. Az erdıfunkció terv az alábbi táblázatokban foglalja össze az értékelés során kiszámított adatokat: 1A Az erdık funkció- és állományérték kategóriák szerinti övezeti kimutatása erdırészletenként 2 A, 2 B Funkcióövezetek összesítı kimutatása gazdálkodónkénti és településhatáronként 3A Az erdık gazdasági és társadalmi funkcióinak helységhatáros kimutatása 3B Az erdık gazdasági és társadalmi állományérték kategóriáinak helységhatáros kimutatása 4A Konfliktus területek 5A Erdık gazdasági és eszmei értékének kimutatása erdırészletenként 6 A, 6 B Erdık gazdasági és eszmei értékének összesítı kimutatása gazdálkodónként és településhatáronként. A táblázatok az ERDOIM program segítségével elkészíthetık és szükség szerint kinyomtathatók.



37

3.2. Az erdıfunkciók erdészeti térszerkezeti terve 3.2.1. Az İrség erdeinek funkcióértékelése A tervezési területen lévı erdık gazdasági és társadalmi funkcióinak értékét az határozza meg, hogy azok hol helyezkednek el és ott milyen mértékben jelentkezik az erdı funkciói iránti igény, továbbá az, hogy ezek az erdık mennyire képesek a tılük elvárt szolgáltatásokat biztosítani. Az erdık funkcióinak elemzése és értékelése során ezekre a kérdésekre kapunk választ az elızıekben ismertetett módszerek segítségével. Az erdıfunkciók értékelésének összesített eredményét mutatja az alábbi két táblázat:



38

Az azonos szerkezető táblázatok közül az elsı az erdık pillanatnyi teljesítıképességét (mennyire képesek az elvárt szolgáltatásokat biztosítani), míg a második az erdı funkciói iránti igényt mutatja. Az azonos cellában (táblázatok megegyezı adathelye) látható területek összehasonlításból lehet következtetni arra, hogy az erdı jelenlegi állapotában mennyire tudja biztosítani az elvárt funkció mértékét. Kis területkülönbség esetén jól, nagy területkülönbség esetén rosszul vagy egyáltalán nem, ilyenkor beavatkozásra van szükség. A részletes értékelést a következı fejezetek tartalmazzák, funkció-csoportonként ismertetésre kerül az egyes funkciók iránti igények értékelése, majd a meglévı erdık állományértékelése következik a vizsgált funkciók vonatkozásában, végül a vizsgált erdıfunkció értékelése kerül sorra, feltárva az esetleges problémákat, konfliktusokat. (Az ismertetés sorrendje nem erdıfunkció sorrendet jelent.) 3.2.1.1. Az erdık gazdasági funkciói Jelenlegi helyzet Faállományviszonyok Tervezési területünkön összesen 37989,2 hektár erdıgazdálkodási célú terület található. Ebbıl 35933,6 hektár a faállománnyal borított terület, a többi 2055,6 hektáros terület faállomány nélküli egyéb terület (tisztás, út, nyiladék, stb.). A magyarság letelepedése elıtt ez a terület jóformán lakatlan volt, s hatalmas erdıségek borították. Ez is bizonyítja, hogy a térség termıhelyi adottságai kiválóak az erdıtenyészet számára, az erdık honos fa- és cserjefajokban gazdagok, az erdıállományok fatermıképessége a terület 78 %-án jó, a többin közepes. A jelenlegi erdıállományok összetételét a termıhelyi adottságok és a korábbi évtizedek, évszázadok sajátos földhasználata és erdıgazdálkodása alakította ki. Az egykori térképek alapján néhány száz évvel korábban jóval kiterjedtebbek voltak a szántók, a legelık. A piaci keresletek változásai, a kimerült szántók felhagyása, a legelıkön elmaradó legeltetés, a réteken elmaradó kaszálás következtében elindult az esetenként több száz évig is eltartó szukcesszió, ennek eredménye a terület újra erdısülése. Az idıs erdıkben még sok helyen fel lehet fedezni a bakhátas szántómővelés nyomait, bizonyítva, hogy a területet egykoron szántóként mővelték. A rétek területe az elmúlt idıszakban a felére csökkent a spontán beerdısülés és az erdıtelepítés következtében. A XIX. század végéig az erdıket jobbára lombos fafajok, így a tölgy, a bükk, a gyertyán és a nyír alkották és csak kisebb részt szerepeltek fenyıfélék. A kizsákmányoló erdıgazdálkodás, a faszénégetés hatására a századfordulóra eltőntek a legendás bükkösök, helyüket a spontán felnövı erdeifenyvesek foglalták el. A felhagyott szántókat és legelıket a csarab nyomában szintén az erdeifenyı hódította meg. A területen az erdıt alkotó fafajok összetétele az emberi tevékenység hatására jelentısen megváltozott. Ekkor kapta az İrség a „Gyántásország” csúfnevet is. Az erdıkben a túlzott szálalás, az erdıkiélés egyéb módozatai, úgymint az erdei legeltetés, az alomszedés, mind-mind hozzájárultak az erdei talajok le-



39

pusztulásához. Ennek azonnali velejárója volt a talaj erıs savanyosodása, majd a nyíres-csarabos fenyérek, nyomukban az erdeifenyı megjelenése. Az emberi beavatkozás mindkét esetben megváltoztatta a természetes folyamatokat, a természetes szukcessziós változásokat egy mesterségesen fenntartott stádiumban tartotta, így az adott állapotra jellemzı, esetenként botanikailag igen értékes növénytársulások létrejöttét segítette elı. Az ilyen tevékenységek megszőnése után azonban a terület megindul a természetes szukcessziós úton, s így eltőnhetnek azok az értékek, amelyek az ember által fenntartott állapothoz kötıdtek. Ezen kétirányú folyamat különbözı szakaszait jól tanulmányozhatjuk a területen. A táj ıshonos fafajai a fenyık közül a luc-, jegenye- és erdeifenyı (az elsı két fenyıfaj csak az İrség vendvidéki részén ıshonos). A vörösfenyı ıshonossága vitás. Lombfák közül ıshonos a bükk, gyertyán, kocsánytalan tölgy, kocsányos tölgy, hegyi juhar, korai juhar, cseresznye, mézgás éger, szelídgesztenye, kislevelő hárs, fehér főz, magas kıris, nyír, mezei szil, vénic szil, rezgı nyár. A tájrészlet ıshonos állományai rendes körülmények közt elegyes, többszintő erdık. A kultúrerdık területe – ha az erdei és lucfenyıt nem soroljuk ide – csekély. A tervezési terület természetvédelmi védettségének köszönhetıen a gazdasági elsıdleges rendeltetéső erık részaránya csupán 22,8 % (8.190,4 ha). Ez a védett területek prioritásából adódik, ami nem jelenti azt, hogy a többi erdıben nem folyhat bizonyos korlátozások mellett erdı- és fagazdálkodás. Ez alól kivételt képeznek a fokozottan védett természeti területen és az erdırezervátumokban álló erdık, ahol teljes erdıgazdálkodási tilalom van. A gazdasági elsıdleges rendeltetéső erdık megoszlása: - faanyagtermelı erdı 8.182,4 ha - faültetvény 4,1 ha - szaporítóanyag termelés 3,9 ha A Csákánydoroszló és Gasztony községhatárokban lévı vadaskert nem jelenik meg az elsıdleges rendeltetések között, besorolása jelenleg faanyagtermelı erdı. A faállománnyal borított erdırészletek 69 %-ban másodlagos rendeltetés is megállapításra került, erre elsısorban a védett területek prioritása miatt van szükség. A megállapított másodlagos rendeltetés körében a gazdasági rendeltetéső erdık részaránya 94 %. A klimatikus és termıhelyi viszonyoknak köszönhetıen a faállományok fatermıképessége összességében jó, megoszlását az alábbi diagram mutatja.


40


Célállományok fatermıképessége Gyenge 0% Közepes 22%

Jó 78%

A kimutatás nem a meglévı állományok fatermıképességét mutatja, hanem a termıhelynek legjobban megfelelı célállományra vonatkozik. A tervezési terület élıfakészlete 10.325 ezer m3, ez 287 m3/ha átlagos fatömeget jelent. Az 1 ha-ra vonatkozó folyónövedék 7,4 m3/év, azaz évente az összes erdıben 266.850 m3 fatömeg keletkezik. A tényleges éves fatömeggyarapodást a fakivágások mennyiségének levonásával kapjuk. Fakitermelés csak az erdészeti hatóság engedélyével történhet, ezek az engedélyek bejegyzett erdıgazdálkodó hiányában nem adhatók ki, tehát azokban az erdırészletekben, ahol nincs nyilvántartott erdıgazdálkodó, fakivágás a jogszabályok szerint nem történhetne. Ez a gyakorlatban nincs így, régi hagyományokon alapuló fakivágást (paraszti szálalás formájában) engedély nélkül is végeznek, az elaprózódott tulajdonosi szerkezetnek köszönhetıen a tevékenység szankcionálása a jelenlegi jogszabályi keretek mellett gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Szerencsére erdıvédelmi szempontból ez az İrségben jelenleg nem okoz problémát, ám a jövı az ország más területein tapasztalható mértéktelen fakivágás és károkozás miatt itt is veszélyeket hordoz magában. A korábbiakban a magas erdısültségbıl adódó fatömegproduktumnak köszönhetıen számos főrészüzem létesült. A Szombathelyi Erdıgazdaság létrehozta a Nyugat-Magyarországi Fagazdasági Kombinátot, ahol vertikum szemlélettel biztosították a hatalmas mennyiségő fatömeget. Ez Vas megyét teljes mértékben lefedte, esetenként a szomszédos megyékre is kiterjedt a központi utasításos faanyagbeszállítási kötelezettség. A rendszerváltozást követıen a fakombinát is átalakult, piaci árakon tudja beszerezni a faanyagot. Az erdıgazdálkodók a szabad piacon értékesítik faanyagukat, amelyek között jelentıs tételt tesz ki az osztrák papírfa export. Az utóbbi 6-8 évben az építıiparban jelentıs mértékő körbetartozás alakult ki, ennek köszönhetıen az ırségi kis és közepes főrészüzemek jelentıs része bezárt. Az utóbbi években kialakult erımői faanyag beszállítás sem kedvez a főrészüzemek fennmaradásának. Erdıgazdálkodói oldalról viszont kedvezı a faanyag iránti kereslet ugrásszerő megnövekedése. Míg a korábbi években a megtermelt tőzifa értékesítése esetenMGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred

41


ként gondot okozott, addig ma a lakosság tőzifa igényének kielégítése válik idıszakonként nehézkessé. Ebbıl a szempontból is fokozódik az erdıvédelem jelentısége, a rendezetlen gazdálkodási viszonyú magánerdık arányának csökkentésigénye. Vadgazdálkodás A vadgazdálkodás viszonylag jelentıs gazdasági és eszmei tényezı a térségben. Az erdıkben a vadászható vadfajok zöme megtalálható. A meghatározó vadfaj a gímszarvas, melynek minısége országos szinten is kiemelkedı értékő, legfontosabb szakmai cél a zalai gímszarvas minıségének fenntartása. Igen nagy a vaddisznó állománya, az ız állomány mennyiségi és vadgazdálkodási jelentısége lényegesen kisebb. A terület magas erdısültségébıl adódóan az apróvad vadászati és gazdálkodási szerepe kicsi. Tervezési területünk erdıre vonatkoztatott vadeltartó képességének megoszlását az alábbi diagram mutatja. Erdık vadeltartó képességének megoszlása 25000

60%

(hektár)

20000 15000 10000

21% 14%

5000

1%

2%

Nincs

Igen gyenge

2%

0 Gyenge

Közepes

Jó

Kiváló

(vadeltartó képesség)

A területen jelenleg 17 vadászatra jogosult végzi a vadgazdálkodási üzemterv szerinti gazdálkodást. A vadgazdálkodás legfontosabb és legsarkalatosabb problémája a vadkár kérdése. A megnövekedett vadkárokat azonban nem lehet kizárólag a vadállomány növekedésével magyarázni. A vadkárok alakulásában ugyanis nagy szerepet játszik az élıhely minıségi változása, a táplálékbázis csökkenése, és a zavartság is. Az élıhely csökkenés vonatkozásában jelentıs a megszaporodott kerítések szerepe, mind az erdıben, mind pedig a mezıgazdasági területeken. Az erdıben a fiatal fenyvesekben a károsítás elsısorban a hántáskár, a fiatal lombos állományok esetében pedig a rügyek, a fiatal hajtások lerágása okoz növekedés kiesést, idıeltolódást. Ez a szálaló üzemmódban kezelt állományokban okozhat érzékeny problémát, hiszen ezeknél a vadkárelhárító kerítés építésének nincs értelme, viszont a folyamatos vadkár megakadályozza a természetes folyamatokra alapozott erdıfelújítást. MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


42

A mezıgazdasági területeken napjainkban már villanypásztor nélkül nem lehet jelentıs vadkár nélkül gazdálkodni. A sok meglévı kerítés, villanypásztor jelentısen rontja az ırségi tájképet. Korábban még a lakott területeken sem lehetett kerítést találni, ma pedig már mindenhol kerítésbe ütközik a vidéket járó turista, ami a meghirdetett ırségi ökoturizmusnak jelentıs gátja lehet a közeljövıben. A táplálékbázis szempontjából negatív hatású a parlagterületek megemelkedett aránya. A vadállomány élıhelyének zavartsága tekintetében pedig az erdıben végzett folyamatos munkákat, a turizmust, valamint a lovagoltatást említhetjük meg. Az erdık gazdasági jellegő szolgáltatásainak sorába tartoznak azok a melléktermékek is, amelyek elsısorban a lakosság számára nyújtanak kiegészítı jövedelmet. Itt elsısorban a gombázás és a gyógynövény győjtés említendı meg. Korábban ebbe a körbe tartozott a gyantászás, az alomgyőjtés, az erdei legeltetés is, ezek ma már az erdıben tiltottak. A díszítési célra győjtött fenyıgally álló fáról nem győjthetı. Gazdasági funkció értékelés Az erdı gazdasági funkciója a faanyagtermelést és egyéb anyagi jellegő szolgáltatásait (vadgazdálkodás, mellékhaszonvétel) foglalja magába. A funkció iránti elvárás a társadalom és az erdıtulajdonos részérıl egyaránt a termıhelyi potenciált legjobban hasznosító, jó minıséget és nagy fatömeget adó faállományok létrehozása. A gazdasági funkció értékeléséhez „a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól” szóló 254/2002. (XII.13.) Kormányrendeletben rögzített egyszerősített erdıvagyon értékelést használtuk fel, melyet a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar Erdıvagyon-Gazdálkodási Intézete készítette. A rendeletet 2007-ben hatályon kívül helyezte a 254/2007.(X.4.) Korm. rendelet. Ettıl függetlenül az erdıvagyon értékelés módszerét megtartottuk, az értékek aktualizálását az ERTI Ökonómiai Osztályának segítségével végeztük el. A módszer lényege, hogy az erdıállomány adatainak felhasználásával (fafaj, kor, záródás, átmérı, fatermési osztály, fatömeg, célállománytípus és fatermıképessége) az ERDOIM program erdırészleteként kiszámítja a jelenlegi és az adott termıhelyen potenciálisan legtöbbet nyújtó célállománytípus fatermıképesség szerinti termıhelyi értékét és az erdıállomány faanyagának értékét. Ezt a gazdasági funkcióértéket a program pénzértékben és 0-5 kategóriába sorolva adja meg. Az erdı gazdasági szolgáltatásaihoz tartozik a vadgazdálkodás és az erdei mellékhaszonvételek köre is. Ezekkel egyelıre a funkcióértékelés nem számolt.


43


Gazdasági funkcióérték – a gazdasági funkció iránti igény értékelése Az erdıgazdálkodás során arra kell törekedni, hogy az adott termıhelyre a potenciálisan legtöbbet nyújtó célállománytípus kerüljön. Az erdıgazdasági üzemtervek ezeket a célállománytípusokat feltüntetik a várható fatermıképességükkel együtt. Ez fejezi ki az erdı gazdasági funkciója iránti igényt az adott erdırészletben. Az erdı gazdasági funkciója iránti igényt tehát az erdırészlet potenciális – a célállománytípus alapján számított termıhelyi értéke és fatermıképessége határozza meg. Ezt az értéket az ERDOIM program 0-5 kategóriába sorolva minısíti. A térség erdeinek gazdasági funkcióértéke a célállománytípus termıhelyi értéke alapján Erdıterület hektár % 7.918,4 22 12.375,3 34 12.205,1 34 107,1 0 2.668,4 8 659,3 2 35.933,6 100

Kategória 5 kiváló 4 jó 3 közepes 2 alacsony 1 csekély 0 nem érvényesíthetı

İrség erdeinek gazdasági funkcióértékelése 14000

34%

12000

34%

(hektár)

10000 8000

22%

6000 4000

8%

2000

2%

0%

0 5

4

3

2

1

0

(kategória)

Az adatokból egyértelmően látszik, hogy a térség az erdıtenyészet számára igen kedvezı, hiszen potenciális gazdasági értéke igen jó, az erdık 90 %-át a közepes vagy az annál magasabb minısítésbe sorolja a funkcióértékelés. Településenként vizsgálva a kiváló kategóriába tartozó legnagyobb egybefüggı erdıfoltok Csöde és Kerkafalva közös határa mentén, Felsıszenterzsébeten, Rábagyarmaton és Magyarlakon találhatók, ám elszórva a teljes tervezési területen elıfordulnak.


44


A csekély gazdasági funkcióértékő kategóriákba sorolódnak a fokozottan védett természeti területen lévı erdık, míg a nem érvényesíthetı kategóriába az erdırezervátumokban lévı erdıterületek, továbbá a Rába melletti Ramsari területek tartoznak. Gazdasági állományérték A potenciális gazdasági teljesítıképességet mutató gazdasági funkcióérték mellett fontos megvizsgálni azt is, hogy a jelenlegi erdıállományok hogyan tudják hasznosítani a termıhelyi adottságokat, milyen a jelenlegi gazdasági állományérték besorolásuk. A térség erdeinek gazdasági állományértéke Erdıterület Kategória (ha) (%) 5 kiváló 3.999,4 11 4 jó 6.957,2 20 3 közepes 22.742,3 63 2 alacsony 734,0 2 1 csekély 1.406,4 4 0 nem érvényesíthetı 94,3 0 35.933,6 100 İrség erdeinek gazdasági állományértéke 25000

63%

(hektár)

20000 15000 10000 5000

20% 11% 2%

4%

2

1

0 5

4

3

0% 0

(kategória)

Az erdık 31 %-a jobb a közepes gazdasági állományértéknél, a közepes kategóriába tartozó erdık részaránya kiugróan magas. Ha ezeket a mutatókat összehasonlítjuk a potenciális gazdasági erdıfunkció értékekkel, akkor láthatjuk, hogy a kiváló és jó kategóriába gyakorlatilag fele annyi erdıterület tartozik, az onnan kimaradó terület pedig a közepes kategóriában jelenik meg többletként. Ez azt mutatja, hogy a jelenlegi erdıállományok nem használják ki megfelelıen a termıhely és klíma adta lehetıségeket. Ez a lombos erdık visszaszorulásának, az erdeifenyvesek térnyerésének köszönhetı. Az İrségben ugyanazt a termıhelyet az ıshonos lombos faállományok jobban tudják hasznosítani, nagyobb az ökológiai és ökonómiai értékük, mint a jelenleg ott lévı erdeifenyveseké.



45

Ebbıl adódóan a kiváló és jó gazdasági állományértékő erdık egybefüggı területei egyrészt ugyanott sőrősödnek, mint a gazdasági funkcióértéknél, másrészt a fokozottan védett természeti területen, illetve az erdırezervátumok területén is megtalálhatók. A csekély és a nem érvényesíthetı gazdasági állományértékő kategóriákba esı erdırészletek a teljes tervezési területen belül elszórva jelentkeznek. Ezekbe a kategóriákba a termıhelynek nem megfelelı fafajokból álló, továbbá a folyamatban lévı, általában még pótlandó erdıfelújítások, továbbá valamilyen gazdálkodási hibával bíró erdırészletek tartoznak. A gazdasági funkcióérték és az állományérték konfliktusai Az erdık potenciális gazdasági funkcióértékét és jelenlegi állományértékét kategóriánként feltüntetı alábbi mátrix a jelenlegi erdık értékelési alapja. A hektár adatokat tartalmazó táblázat megmutatja, hogy az erdık jelenleg mennyire használják ki a termıhely adta lehetıségeket és mekkora az az erdıterület, ahol a magas potenciális fatermıképességő termıhelyeken alacsony állományértékő erdık állnak. Gazdasági konfliktustáblázat

A mátrix sötétre színezett adatmezıinek vizsgálatával kapjuk meg a kérdésre a választ. A magas gazdasági funkcióértékő (4 és 5 funkciókategória) 20.294 ha-os erdıterületbıl mindössze 1.792 ha-on van jelenleg közepes vagy annál rosszabb gazdasági állományértékő (3-2-1-0 állományérték kategória) erdı. Ezek valamilyen okból nem használják ki az egyébként jó minıségő termıhelyet. Ez az ok többféle lehet (rossz fafajmegválasztás, erdıgazdálkodási hiba, károsítás, stb.), részletes elemzésére a körzeti erdıtervezés során kerülhet sor. A beavatkozás mikéntjét a következı erdıtervezés során kell meghatározni, amely akár részleges vagy teljes állománycsere is lehet. A 4 A táblázatból ezek az erdık erdırészletenként kigyőjthetık. Az erdık gazdasági funkciójának jövıképe A jelen és jövı erdıgazdálkodásában egyre inkább a természetszerő, tartamos, több célú erdıgazdálkodás válik általánossá. Megindult, illetve fenntartandó a folyamatos erdıborítást biztosító fahasználatok alkalmazása, ezek várhatóan a következı évtizedekben egyre nagyobb arányt fognak képviselni (szálalás, szálaló vágás, készletgondozó fahasználat).



46

Tervezési területünkön meghatározó a természetvédelmi védettség, ezeken a területeken követelmény a természetszerő erdıgazdálkodás. A hagyományos paraszti szálalással kezelt erdık nagyszerően teljesítik ezt az elvárást, a többi erdıben a jövıben a tarvágásos erdıfelújítást minél inkább vissza kell szorítani. Ez a követelmény az elegyetlen fenyvesek, akácosok, gyertyánosok esetében csak a fafajcserés erdıfelújítás elvégzését követıen, a második-harmadik vágásfordulóban vezethetı be, ám a jellemzıen ıshonos lombos fafajokból álló erdık kezelésébıl, felújításából már a közeljövıben számőzhetı a tarvágásos erdıfelújítás. Az erdıkezelıknek (állami és magán) meg kell érteniük, hogy itt az erdık többcélú használatát biztosítani kell, az erdı nem csak a faanyagtermelés „mőhelye”. Az erdı léte és folyamatos fenntartása, az erdı által óvott értékek (biológiai, kultúrtörténeti, geológiai, talajfelszíni formák), a turistautak, a parkerdık és kirándulóerdık olykor nagyobb társadalmi értéket képviselnek, mint az ott megtermelhetı faanyag. A nyereségérdekeltségő erdıgazdálkodók megértési folyamatát segíti, ha pályázatok útján az állam támogatja a faanyagtermelésen kívüli tevékenységeket, kompenzálja a fatömegkiesés miatti veszteségeket, vagy az állami erdıgazdálkodóktól az erdı többcélú használatának figyelembe vételével követeli meg a nyereséget. A magánerdıkben a fent leírt elvárások teljesítése csak társult erdıgazdálkodási formában képzelhetı el. Ennek elsı lépése a jogszabályszerő erdıgazdálkodás beindítása a rendezetlen kezelıi viszonyú erdıkben. Ez az évszázadokon át kialakult erdıkezelési hagyományok miatt nehézkesen fog megvalósulni, megoldási lehetıséget a birtokkoncentrációk jelenthetnek. Ehhez viszont meg kell állítani a jelenlegi örökösödési szabályok miatti birtokaprózódást. Az erdık gazdasági szolgáltatásai nem érvényesíthetık azokban az erdırészletekben, ahol a faanyagtermelés egy másik funkciót alapvetıen zavarna, vagy lehetetlenné tenne. Elsısorban az élıhelyvédelmi funkciójú, fokozott védelem alá helyezett erdık tartoznak ide (erdırezervátum, fokozottan védett természeti területek egy része, Rába ártér Ramsari területei). Ezekben az erdıkben a gazdasági funkcióról le kell mondani. A nem gazdasági elsıdleges rendeltetéső erdıkben (védett erdık, védı erdık) az erdık társadalmi funkciójának biztosítása érdekében az erdıgazdálkodás során a gazdasági funkció bizonyos korlátozására lehet szükség. Ez legtöbb esetben a szakszerő természetszerő erdıgazdálkodási módszerek alkalmazásával teljesül is és csak egyes esetekben van szükség komolyabb beavatkozásra, vagy éppen a gazdálkodás korlátozására. A szükséges elıírásokat az erdıtervekben kell rögzíteni. Az ERDOIM program „Gazdasági érték” kategóriát mutató képernyı ablakára kattintva megjelenı legördülı táblázat végén látható „Gazdasági funkció érvényesítése korlátozott” sor kijelölése utal ezekre a korlátozásokra. Egyes esetekben, így pl. az erdırezervátumok területén erdıgazdálkodás nem folytatható. Ilyen esetekben a legördülı táblázatban a „Gazdasági funkció nem érvényesíthetı” sor került kijelölésre.



47

Az aktuális körzeti erdıterv az elkövetkezı évtizedekben az alábbi évi átlagos fahasználati lehetıségeket tartalmazza: Terület Fatömeg Idıszak ha/év ezer m3/év 0 – 9 éven belül 574 158 10 – 19 éven belül 417 116 20 – 29 éven belül 603 188 Jelenleg 1.369 ha-on van ún. túltartott erdı (itt nem történt meg a vágáskor elérésekor az erdıállomány letermelése), ezekben összesen 344 ezer m3 faanyag van. Ez jellemzıen gazdálkodási korlátozás eredménye (élıhelyvédelem, hiányzó erdıgazdálkodó), a természetvédelmi korlátozás a jövıben sem fog megszőnni. A vadgazdálkodás terén alkalmazni kell azokat a megoldásokat, amelyek elérik azt, hogy az erdei és mezıgazdasági vadkárok vadkárelhárító kerítések nélkül is az elviselhetı mértékig csökkenjenek. Ez csakis a vadlétszám és a terület természetes vadeltartó képességének egyensúlyával oldható meg. Az erdıvédelem gazdasági érdekeltségő fenntartására, megszervezésére a jövıben is szükség van, itt a biotikus, az abiotikus és az emberi hatásokkal egyaránt számolni kell. 3.2.1.2. Az erdık védelmi funkciói A védelmi funkciók az erdı környezetre gyakorolt azon hatásai, amelyek a természeti erıforrások (levegı, víz, talaj) és az ember által alkotott objektumok (tárgyak) védelmét, kondicionálását szolgálják és pozitív módon hatnak a természeti és humán környezetre. Ezeket a hatásokat minden erdırészlet – bár különbözı mértékben – kifejti. LEVEGİ- ÉS KLÍMAVÉDELMI FUNKCIÓ Jelenlegi helyzet A levegı minısége Az İrség a kiváló levegıtisztasági térségek egyike. Ezt köszönheti térbeni elhelyezkedésének, nagy kiterjedéső erdıségeinek, a nehézipar hiányának, autópályamentességének, kevés lakosságának, a nagyvárosok hiányának. A közlekedési pályák tekintetében a 8. sz. és a 86. sz. fıközlekedési utak forgalma okoz jelentısebb levegıszennyezést és közlekedési zajt. Ezeket a káros hatásokat az erdık, védızöld sávok kiválóan mérséklik, ezért is nagyon lényeges, hogy a két fıközlekedési út kiváltására tervezett autópályák mentén az erdı nélküli területeken 100 – 100 m széles véderdısávok létesüljenek. A Szentgotthárdon és környezetében letelepített feldolgozóipari tevékenységek koncentrációja következtében ezen a területen jelentkezik koncentráltabb levegıszennyezés, ám ezek sem jelentısek.



48

Ausztria az államhatártól 2 km-re Heiligenkreuzban fel kíván építeni egy hulladékégetı mővet. Az uralkodó szélirányt figyelembe véve ennek imissziós hatása erısen jelentkezne Szentgotthárdon és környékén, valamint a Rába-völgyben és a Felsı-İrség nyugati részén. Ezért jogosan tiltakozik az égetımő építése ellen Szentgotthárd, ez napjainkra állami szintre emelkedett. Tervezési területünkön a Vas Megyei MgSzH Erdészeti Igazgatóságának munkatársaival feltártuk mindazon létesítményt, amely levegıszennyezést okoz. Ezek között egy olyan sem található, amely jelentıs lenne. A felmérés szerint 25 különféle ipari létesítmény, kisebb üzem, raktár, homokbánya, 8 még mőködı állattartó telep, 2 regionális szennyvíztisztító telep. Ezek mellett rögzítésre került 77 belterület és külterületi lakott hely, továbbá 15 külterületi üdülési létesítmény, hiszen ezeknek is van imissziós kibocsátása. Az İrségben deflációból származó porszennyezés nincs. Klíma minısége Az İrség átmeneti táj az Alpok és a Dunántúl között, hiányoznak a kontinentális éghajlatra jellemzı szélsıségek, viszont érvényesülnek az atlantikus hatások. Ez a klíma vonatkozásában kiegyensúlyozottságot eredményez. Az erdı mezoklimatikus vonatkozásban „rásegít” erre a kiegyensúlyozottságra. Összességében az İrség klíma minısége kiváló. A fás növényzet klímajavító funkciója az ember környezetére és a mezıgazdasági növényzetre közvetlenül, a széndioxid megkötı hatás miatt pedig globális hatásként érvényesül. Levegı- és klímavédelmi funkció értékelés Az erdı levegı- és klímavédelmi funkcióit a faállomány lombtömegének tisztító és szőrı hatása, mikro- és mezoklíma javító, páratartalmat megırzı, széndioxid megkötı és oxigéntermelı szerepe szolgáltatja. Levegı- és klímavédelmi funkcióérték A levegı- és klímavédelmi funkcióval minden erdıállomány mint alapszolgáltatással rendelkezik, amelynek mértéke az erdı lombtömegével egyenes arányban növekszik. Ehhez az alapértékhez kapcsolódik az a további érték, amelyet azok az erdık szolgáltatnak, amelyek valamilyen szennyezı létesítmény közelében helyezkednek el. A védelmi funkcióérték iránti igényt ebben az esetben a létesítmény jellege, a szennyezés mértéke és az erdınek a létesítménytıl való távolsága határozza meg. Ilyen létesítmények az ipari, kommunális létesítmények, utak, vasútvonalak, bányák, települések közvetlen környezete, stb. Magas funkcióértéke van azoknak az erdıknek is, amelyek védelmet igénylı intézmények, gyógyvagy üdülıhelyek körül helyezkednek el. A létesítmények helyét, típusát feltáró felmérés alapján térinformatikai eljárással készült el a térség erdeinek levegı- és klímavédelmi funkcióértékelése. Az erdırészletenkénti funkciókategória besorolás és értékkategóriák az ERDOIM-ben megjeleníthetı legördülı „leporellón” tekinthetık meg (lásd következı oldal). A


49


létesítmények nagy részénél a védıfunkció iránti igény nem az egész erdırészlet területére vonatkozik, hanem annak csak a létesítményhez megadott védıtávolságba esı részére. A terület-kimutatásokban és a térképi ábrázolásnál azonban technikai okokból az erdırészletet teljes területtel szerepeltetjük. A védıtávolságokat létesítménycsoportonként szintén a legördülı funkciótáblázat „leporellója” tartalmazza. Ez vonatkozik a vízvédelmi, objektumvédelmi és a talajvédelmi funkcióra is. Az erdık levegı- és klímavédelmi funkcióját befolyásoló tényezık Fu 701 702 703 704 705 706 707 708 709 710 711 712 713 714 715 716 717 718 719 720 721 722 723 724 725 726 727 728 730 731 732 733 734 735 736 737 738 739 740 741 742 743 744 749

Megnevezés Vedotav Nincs levegı- és klímavédelmi módosító tényezı Gazdasági létesítmény jelentıs imisszió veszéllyel 1000 m Gazdasági létesítmény jelentıs imisszió veszéllyel 1000 m Gazdasági létesítmény jelentıs imisszió veszéllyel 1000 m Gazdasági létesítmény nagy imisszió veszéllyel 500 m Gazdasági létesítmény nagy imisszió veszéllyel 500 m Gazdasági létesítmény nagy imisszió veszéllyel 500 m Gazdasági létesítmény közepes imisszió veszéllyel 300 m Gazdasági létesítmény közepes imisszió veszéllyel 300 m Gazdasági terület kis imisszió veszéllyel 100 m Kommunális létesítmény 10000 lakos feletti terhelés 1000 m Kommunális létesítmény 10000 lakos feletti terhelés 1000 m Kommunális létesítmény 10000 lakos feletti terhelés 1000 m Kommunális létesítmény 10000 lakos alatti terhelés 500 m Kommunális létesítmény 10000 lakos alatti terhelés 500 m Kommunális létesítmény helyi terheléső 300 m Kommunális létesítmény helyi terheléső 300 m Kommunális létesítmény kis terheléső 100 m Közforgalmi vasútvonal 50-50 m Autópálya, autóút I. rendő fıút II. rendő fıút, nagyforgalmú városi út Repülıtér Külszíni bányaterület (szén, bauxit) 300 m Külszíni bányaterület (szén, bauxit) 300 m Kızet, ásvány, homok, agyagbánya 100 m Rekultivációs terület (bányahányó, meddı, technikai rekultiváció) Szennyvíz-, hígtrágya öntözéses terület Egyéb káros hatású létesítmény Nagyvárosias lakóterület környezete 1000 m Kis- és kertvárosias lakóterület környezete 300 m Falusias lakóterület környezete 100 m Országos jelentıségő üdülıhely környezete 500 m Üdülıházas és hétvégi házas üdülıterület környezeete 300 m Országos jelentıségő egészségügyi terület gyógyhely 500 m Egyéb egészségügyi létesítmény környezete 300 m Nagy területő sportlétesítmény környezete 100 m Országosan kiemelten védett levegı tisztaságvédelmi terület Helyi védett levegı tisztaságvédelmi terület Településvédelmi erdı, településrendezési terv szerinti véderdı Településvédelmi és belterületi erdı Gyógyerdı Mezıvédı erdı Mőtárgyvédelmi erdı (kivétel vízi létesítmény) Levegı- és klímavédelmi funkciót korlátozó tényezı

Egyéb 0-300 m 301-500 m 501-1000 m 0-100 m 101-300 m 301-500 m 0-100 m 101-300 m 0-100 m 0-100 m 101-500 m 501-1000 m 0-100 m 101-500 m 0-100 m 101-300 m 0-100 m 50-50 m 100-100 m 50-50 m 1000 m 0-100 m 101-300 m 0-100 m 0-300 m 0-50 m

ÜTkód:117 ÜTkód:301 ÜTkód:111 ÜTkód:119

Kt Sz Prioritas 1 1 3 5 3 8 4 2 20 3 1,5 24 4 2 21 3 1,5 25 2 1,2 3 3 1,5 26 2 1,2 4 2 1,2 5 5 3 7 4 2 22 3 1,5 27 4 2 23 3 1,5 28 3 1,5 29 2 1,2 6 2 1,2 8 3 1,5 30 4 2 31 3 1,5 31 4 2 32 5 3 9 4 2 24 3 1,5 32 4 2 33 4 2 34 2 1,2 7 4 2 28 3 1,5 33 2 1,2 9 4 2 27 3 1,5 35 4 2 25 3 1,5 36 3 1,5 37 4 2 26 3 1,5 34 4 2 31 4 2 30 4 2 29 4 2 35 3 1,5 38 1 1 1


50


Jelmagyarázat: Fu Megnevezés Vedotav Egyéb Kt Sz Prioritas

Funkció kódja Funkciót befolyásoló tényezı megnevezése Szükséges védıtávolság mértéke A tényezı védıtávolságának igény szerinti mértéke Funkció iránti igény kategória besorolása (funkcióérték) Funkció iránti igényt kifejezı szorzó A funkciótényezık közötti fontossági sorrendet kifejezı sorszám (funkcióértékenként újra indulhat)

A térség erdeinek levegı- és klímavédelmi funkcióértéke

Kategória 5 nagyon magas 4 magas 3 közepes 2 átlagos 1 megfelelı 0 nem érvényesíthetı

Erdıterület (ha) (%) 19,8 0 177,9 0 662,8 2 2.156,8 6 32.916,3 92 0,0 0 35.933,6 100

A táblázat mutatja, hogy a szennyezı létesítmények közvetlen környezetében elhelyezkedı erdık aránya csekély. Jelentıségük viszont nagy, hiszen már a létesítmények közvetlen környezetében kifejtik védıfunkciójukat (5 és 4 kategóriák). Az erdık zöménél a levegı- és klímavédelmi funkció iránti igényt a faállomány lombtömegének „alapszolgáltatása” kielégíti, amely szakszerő erdıgazdálkodással biztosítható. Ezt az erdık szinte kivétel nélkül biztosítani tudják, így a táblázat „megfelelı” kategóriába sorolt erdei is. A fentiekbıl adódóan a nem érvényesíthetı kategóriába nem sorolódik erdı. Levegı- és klímavédelmi állományérték Az erdı levegı- és klímavédı hatásának mértékét, „teljesítményét” a lombtömeg mennyisége határozza meg, amely alapvetıen a fa korától, az állomány záródásától és a cserjeszint mértékétıl függ. Ezeket az adatokat az erdıállomány adattár tartalmazza, amelybıl az ERDOIM értékelı program erdırészletenként számolja ki az állományérték pontszámát és kategória besorolását. Ennek eredménye az alábbi táblázat, amely azt mutatja meg, hogy a meglévı erdık milyen mértékő levegı- és klímavédı funkciót töltenek be jelenleg.



51

A térség erdeinek levegı- és klímavédelmi állományértéke Erdıterület Kategória (ha) (%) 5 kiváló 10.615,5 29 4 jó 10.592,5 29 3 közepes 6.726,2 19 2 megfelelı 4.926,2 14 1 alacsony 2.751,4 8 0 érvényesítése korlátozott 321,8 1 35.933,6 100 Az állományok levegı- és klímavédı hatása nagyon jó, 58 % a jó és kiváló kategóriába tartozik. Ez azt jelenti, hogy a térség erdei a jelenleginél jóval nagyobb környezeti terhelés esetén is megfelelı védelmet tudnának biztosítani környezetüknek. Az 1 és 0 kategóriába a felújítás alatt álló illetve a 10-12 évnél fiatalabb erdırészletek tartoznak. A levegı- és klímavédelmi funkcióértékek és az állományértékek összehasonlítása A többi funkcióhoz hasonlóan itt is szükséges megvizsgálni, hogy a térség erdei milyen mértékben teljesítik jelenleg a levegı- és klímavédelmi funkció iránti társadalmi elvárásokat.

A fenti táblázat sötétre színezett adatmezıivel megmutatja, hogy igen csekély azoknak az erdıknek a mennyisége (31,5 ha), ahol a jelenlegi faállomány nem felel meg valamilyen létesítmény miatt jelentkezı elvárásoknak. Ezek egy része olyan fiatal erdısítés, ahol a védıfunkció az alacsony kor miatt még nem tud érvényesülni, ám ez a probléma az erdı növekedésével párhuzamosan néhány év múlva megszőnik. Annak érdekében, hogy a funkció iránti igényt a létesítmények környezetében az ott lévı erdık folyamatosan biztosítani tudják, fel kell számolni a tarvágásos erdıfelújítást, törekedni kell a folyamatos erdıborítás fenntartására. Összességében megállapítható, hogy a térség erdei levegı- és klímavédelmi funkciójukat megfelelıen ellátják.



52

Jövıkép A Föld népességének gyarapodásával az emberiség fejlıdéséhez alkalmazott technológiák, a jóléti társadalmak gyarapodása a környezeti terhelés folyamatos növekedését okozza. Ezek globális hatásai a Föld egészére kiterjed, helyi hatásai eltérıek. A helyi hatások vonatkozásában az İrség napjainkban még viszonylag kedvezı helyzetben van, ám az autópályák építése, a kommunális szennyezı anyagok gyarapodása, a turizmus fejlıdése itt is a terhelések növekedését fogják okozni. A mezıgazdasági termelés visszaszorulásával ugyan csökken az imissziós kibocsátás, ám az ezzel párhuzamosan elıre törı allergén növények fokozzák a légkör pollenkoncentrációját. A fentiekkel szemben az erdınek szinte csak pozitív hatása van a környezetre. A jövıben a levegı- és klímavédelmi erdıállomány érték növekedésére lehet számítani az idıs erdık és a természetszerő erdık növekvı arányának köszönhetıen. Levegı- és klímavédelmi szempontból nagyon fontos követelmény az épülı autópályák, nagyobb ipari létesítmények védıfásításainak gyors és szakszerő elvégzése, továbbá a meglévı erdık ilyen irányú igénybevételének minimalizálása. VÍZVÉDELMI FUNKCIÓ Jelenlegi helyzet Az İrség három vízgyőjtı területhez tartozik: Rába, Balaton, Mura-Dráva vízgyőjtı rendszerek. Ebbıl adódóan a teljes területen alapvetı fontosságú a vízminıség védelme. Az erdıknek a felszíni vízminıség-védelemben van nagy jelentısége, amely a vízszőrı és víztisztító képességének köszönhetı. Legfontosabb hatásai: vízelfolyás mérséklése, erózió mértékének csökkentése, vízbe jutó szerves anyagmenynyiségek csökkentése. Tervezési területünkön a kisvízfolyások hálózata sőrő, az erdık itt fejtik ki leginkább a vizek tisztaságának megırzését. A hirtelen lezúduló esık alkalmával az erdıknek köszönhetıen csekély mértékő hordalék jut a vízerekbe, a patakokba. A lomb és az avar felfogja a csapadékvizet és lelassítja a felületi elfolyást, megakadályozza az eróziót is (ez utóbbi talajvédelmi funkció). Az erdı víztisztaságot ırzı hatása érvényesül a vízfelületek, a vízfolyások parti sávjában is, ahol a fás növényzet a közvetlen bemosódást akadályozza meg. Az erdık a felszíni és a felszín alatti vízbázisok védelmét is szolgálják, hiszen megszőrik a talajba szivárgó vizet és megakadályozzák a víznyerı helyek, források közvetlen környezetében a szennyezı anyagok odajutását. A fentiek alapján az összes erdı rendelkezik kisebb-nagyobb mértékben vízvédelmi funkcióval, ezt az alábbi funkcióértékelés is bizonyítja. Tervezési területünkön 12 víztározót és tavat, 4 mőködı foglalt forrást, hetvennél több kisebb és nagyobb vízfolyást rögzítettünk. A védett természeti terület nagy kiterjedésének és elsıdlegességének köszönhetıen csupán egy-két erdırészlet elsıdleges rendeltetésében jelenik meg a vízvéde-


53


lem és a partvédelem (3,5 ha), másodlagos rendeltetésként ez a területi kiterjedés közelíti a 70 ha-t. A valóságban lényegesen nagyobb kiterjedéső erdıterület tölti be a part és gátvédelmi funkciókat elsısorban a Rába, a Zala és a Kerka mentén. Vízvédelmi funkció értékelés Az erdı vízvédelmi funkciója az erdı, a fás növényzet kedvezı hatása a felszíni és a felszín alatti vizekre, a vízgazdálkodásra, az ivóvíz minıségére. Vízvédelmi funkcióérték A vízvédelmi funkció iránti igényt az határozza meg, hogy a vizsgált erdırészlet milyen közel van a védelmet igénylı vízfelülettıl, vízfolyástól, ivóvíznyerı helytıl, avagy milyen védett felszín alatti vízbázis védıövezetében helyezkedik el. A vízvédelmi funkció iránti igényt meghatározó tényezık: - felszíni és felszín alatti vízbázisok külsı védıövezete - felszín alatti vízbázis hidrológiai védıövezete A és B zóna - ásványvíz, gyógyvíz kutak körüli 100 m-es védızóna - tavak, víztározók, vízfolyások 50 m-es parti sávja - foglalt források környezete - fokozottan érzékeny üzemelı vízbázis vagy vízkészletek területén lévı települések területe. Az erdık vízvédelmi funkcióját befolyásoló tényezık Fu 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660 661 662 665 666 670 671 672 690

Megnevezés Egyéb Nincs vízvédelmi módosító tényezı Felszíni vízbázis külsı védıövezete – ivóvíztározó, tó Felszíni vízbázis külsı védıövezete – folyó, egyéb vízfolyás Felszín alatti vízbázis külsı védıövezete nem létezı kat.? 300 m Felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védıövezete „A” zóna Felszín alatti vízbázis hidrogeológiai védıövezete „B” zóna Ásványvíz, gyógykutak védıövezete 100 m Tavak, víztározók parti sávja 50 m Vízfolyások, fımővi csatornák parti sávja 50 m Folyók hullámtere Foglalt állandó források környezete Felszíni vízminıségvédelmi övezet Fokozottan érzékeny, üzemelı vízbázis területén lévı település Fokozottan érzékeny vízkészletek területén lévı település Vízvédelmi erdı ÜTkód:115 Gát-, partvédı erdı ÜTkód:116 Mőtárgyvédelmi erdı (vízügyi mőtárgy esetén) Üt119 Vízvédelmi funkciót korlátozó tényezı

Kt 2 5 4 5 4 3 4 4 5 4 3 4 3 3 5 4 4 1

Sz Prioritas 1 1 3 1 2 2 3 3 1,5 4 1,2 3 1,5 5 1,5 6 3 4 1,2 7 1,2 2 2 3 1,5 1 1,2 1 2 2 2 1 2 1 1 2


54


A térség erdeinek vízvédelmi funkcióértéke

Kategória 5 magas 4 jó 3 közepes 2 átlagos 1 megfelelı 0 nem érvényesíthetı

Erdıterület (ha) (%) 1.012,3 3 45,3 0 66,5 0 34.809,5 97 0,0 0 0,0 0 35.933,6 100

A vízvédelmi funkció iránti „magas” és „jó” igény a vízfelületek és vízfolyások mentén elhelyezkedı erdıkre vonatkozik. Az erdıterület túlnyomó része „átlagos” vízgazdálkodást szabályozó és „átlagos” vízminıség-védelmi funkciót, vízvédelmi „alapszolgáltatást” nyújt. Vízvédelmi állományérték A meglévı erdık vízvédelmi hatásának nagysága számos olyan tényezıtıl függ, amelyek csak hosszadalmas kutatások eredményeként számszerősíthetık. Bizonyos azonban, hogy a lombkorona és a cserjeszint asszimilációs felületének együttes nagysága a meghatározó tényezı. Minél zártabb, dúsabb lombozatú és sőrőbb cserjeszintő az erdı, annál nagyobb a vízháztartást szabályozó, víztisztító hatása. Ezen alapul az erdıállományok értékelésére szolgáló számítás, amelyhez az alapadatokat az erdıállomány adattár biztosítja. A térség erdeinek vízvédelmi állományértéke

Kategória 5 kiemelt jelentıségő 4 nagy jelentıségő 3 átlag feletti mértékő 2 átlagos mértékő 1 megfelelı 0 érvényesítése korlátozott

Erdıterület (ha) (%) 10.615,5 29 10.592,5 29 6.726,2 19 4.926,2 14 2.751,4 8 321,8 1 35.933,6 100

Az erdık 23 %-a tartozik az „átlagos” vagy az alatti vízvédelmi állományértékbe. Ezek elsısorban a fiatal és középkorú, elegyetlen, cserjeszint nélküli fenyvesek, akácosok, nemes nyárasok, továbbá a tarvágást követı teljes talajelıkészítéssel érintett területek.



55

Vízvédelmi funkcióérték – állományérték konfliktusok A tervezési terület jelentıs vízvédelmi jelentıséggel bír, ezért nagyon fontos, hogy az erdıállományok jól tudják szolgálni azokat a funkciókat, amelyeket a vízminıség-védelem megkíván.

A táblázat sötét színő adatmezıi azt mutatják meg, hogy mennyi erdı nem képes jelenleg az elvárt magasabb vízvédelmi igényeknek eleget tenni. Ez az İrség esetében 542,9 ha, ami az erdık 1,5 %-a. Ezek többségükben néhány éves erdıfelújítások, amelyeknél a vízvédelmi szolgáltatások a korral együtt növekedni fognak. Azokban az erdırészletekben, amelyek iránt magas a vízvédelmi funkcióigény, kerülni kell a tarvágásos erdıfelújítást, az ültetvényszerő erdıgazdálkodást, biztosítani kell a folyamatos erdıborítást. Jövıkép A vízminıség-védelem a Földön egyre jobban elıtérbe kerül, ez elsısorban a rohamosan apadó ivóvíz-bázisok, továbbá a szélsıségessé váló csapadéktevékenységek miatt következett be. Ebben a tekintetben az erdık vízminıség-védelmi szerepe folyamatosan felértékelıdik, ez a jövıben fokozódni fog. Az İrség erdei ezt az elvárást ma is kiválóan teljesítik, a jövıben a természetszerő erdıgazdálkodás kiteljesedésével fokozható. Lényeges szempont, hogy az erdıterületek nem csökkenhetnek. TALAJVÉDELMI FUNKCIÓ Jelenlegi helyzet A talaj a mezı- és erdıgazdálkodás legfontosabb termelıeszköze. Fontos cél a talaj termıképességének megırzése és növelése, pusztulásának megakadályozása. Tervezési területünk változatos felszínő, sík terület, folyók völgye, alacsonyabb és magasabb, ám jellemzıen lapos domb- és hegyhát egyaránt megtalálható. A legelterjedtebb talajtípus a pszeudoglejes barna erdıtalaj, termıképessége alacsony, további romlásuk nem engedhetı meg. Ezek a talajok rétgazdálkodásra és erdıként való hasznosításra alkalmasak. A termıhelyi alkalmasságon túlmenıen éppen ezek a mővelési ágak biztosítják az erózió és a defláció elleni védelmet is. A mezıgazdasági területeken az 1 hektárra esı talajelmozdulás a gyepterületeken a legkisebb, a meredek ültetvényterületeken a legnagyobb, de a szántóterületek egy részén is meghaladja a még elfogadható 15 to/ha/év értéket. Az erdık eseté-


56


ben ez az érték minimális annak ellenére, hogy az erdık egy része a mezıgazdaság számára kevéssé alkalmas meredek oldalakon helyezkedik el. A jól záródott erdı alatt nem jön létre, vagy csak minimális mértékő az erózió, a defláció. A domboldalakon álló erdık a felettük lévı mezıgazdasági területekrıl lemosódó hordalék és vegyi anyagok jelentıs részét felfogják, kiszőrik. Lassítják a csapadék lefolyását, a csapadékot a talajba szivárogtatják. Az erdık védik a széltıl a talajt, megakadályozzák a porképzıdést. Az İrség erdeinek megoszlása lejtfok szerint İrség erdeinek megoszlása lejtfok szerint

20o - 30o 1% o

o

10 - 20 14%

30o -nál meredekebb 0%

Változó 7%

Sík és hullámos 29%

2,5o - 10o 49%

Az İrség a magas erdısültség és a kevés szántóföldi mővelés miatt nem erózióveszélyes terület. A meredekebb felszíneket szinte kizárólag erdı borítja, a szántóföldek a folyóvölgyekben, a sík területeken helyezkednek el. Ma már nem jellemzı, hogy a magaslatokra települt szerek közelében, a lankás domboldalakon szántóföldi mővelés van. Az itt található régi gyümölcsösök gyepesek, ezek helyére teljes talajelıkészítést igénylı új ültetvény telepítés ma már nagyon ritkán fordul elı. Talajvédelmi funkció értékelés Az erdı talajvédelmi funkciója az erdık talajpusztulást, eróziós és deflációs károkat csökkentı, illetve megakadályozó hatását jelenti. Talajvédelmi funkcióérték A talajvédelmi funkció értékelése az erdı talajának eróziós és deflációs veszélyeztetettsége alapján történt. Minél nagyobb az erdıtalaj erózió és defláció iránti hajlama, érzékenysége, annál nagyobb a veszélyeztetettsége, annál fontosabb, hogy a felette lévı erdıállomány megfelelı talajvédelmi funkciót szolgáltasson. A veszélyeztetettséget az erdıállomány adattár termıhelyi viszonyokra vonatkozó adatainak (genetikai talajtípus, lejtés, termıréteg vastagság, stb.) felhasználásával határozta meg az ERDOIM értékelı program.


57


A térség erdeinek talajvédelmi funkcióértéke (eróziós-deflációs veszélyeztetettség)

Kategória 5 igen nagy 4 nagy 3 közepes 2 mérsékelt 1 nem számottevı 0 nem érvényesíthetı

Erdıterület (ha) (%) 150,5 0 10,1 0 957,1 3 33.577,0 93 1.238,9 4 0,0 0 35.933,6 100

A táblázatból egyértelmően kiolvasható, hogy a térség erdıvel borított felszíneinek eróziós-deflációs veszélyeztetettsége mérsékelt. Miután magas az erdısültség, továbbá az erdık éppen a veszélyeztetett felszíneken állnak, nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez az arány a tervezési terület egészére is jellemzı. Az ötös és négyes kategóriába sorolt erdık elsısorban a mélyen bevágódott, meredek kisvízfolyások mentén találhatók, elıfordulásuk mozaikos. Talajvédelmi állományérték Az erdıállományok talajvédı hatását a védendı talaj eróziós-deflációs veszélyeztetettségét kimutató talajvédelmi funkcióérték mellett az erdırészlet fafajösszetétele (avarminıség, bomlási idıtartam), az elegyesség, a szintezettség, a záródás és az erdı kora határozza meg. A legmagasabb talajvédı hatást az erózióra hajlamos termıhelyen álló idıs, zárt lombozatú, vastag avarrétegő erdık nyújtják. Az értékeléshez szükséges adatokat ebben az esetben is az erdıállomány adattár adatai szolgáltatták. A térség meglévı erdeinek talajvédelmi állományértéke Erdıterület Kategória (ha) (%) 5 igen magas 196,4 1 4 magas 17.607,8 49 3 közepes 16.099,3 45 2 mérsékelt 1.757,9 5 1 nem számottevı 178,4 0 0 talajvédı funkció nincs, vagy korlátozott 93,8 0 35.933,6 100



58

A meglévı erdık 50 %-a a közepesnél nagyobb védıhatást gyakorol a talajára. A közepes kategória magas részaránya talajvédelmi szempontból még elfogadható, aránya a természetszerő erdıgazdálkodás széles körő kiterjesztésével a magas kategória javára csökkenni fog. Az alacsonyabb kategóriába (2-1-0) sorolt erdık részaránya 5 %. Ide a nem megfelelı záródású fiatal erdık, továbbá a tarvágás utáni üres vágásterületek tartoznak. Az erdıterületek talajainak eróziós-deflációs veszélyeztetettsége és a meglévı erdık talajvédı hatása közötti konfliktusok A veszélyeztetettség és a védıhatás összevetése matrix segítségével történt, amelybıl megállapítható, hogy hány hektár az olyan erdı, ahol a nagymértékő veszélyeztetettség ellenére nincs megfelelı védıhatású erdıállomány.

A kérdésre a választ a sötét mezıjő területadatok adják meg, e szerint jelenleg csupán 136,6 ha (0,4 %) olyan erdı van, ahol a magas veszélyeztetettségő helyen nincs megfelelı védıhatású erdıállomány. Ezek üres vágásterületek, vagy folyamatban lévı erdıfelújítások, a sikeres erdısítést követıen ezek az erdık is egyre jobban be fogják tölteni talajvédı hatásukat. A konfliktus mátrix vizsgálata ráirányítja arra a figyelmet, hogy a magas eróziós-deflációs veszélyeztetettségő területeken talajvédelmi okokból a tarvágásos erdıfelújítás nem engedélyezhetı. Ez a gyakorlatban alapvetıen így történik, az adatok is ezt tükrözik, ám a teljességre törekvés érdekében az összes érintett erdırészlet esetében ezt kell alkalmazni. Jövıkép A meglévı erdık kezelése és felújítása során a jövıben egyre inkább az állandó erdıborítást biztosító módszerek és a talajvédelmet jobban szolgáló természetközeli erdıkezelési módok alkalmazása fog elıtérbe kerülni. Ezek a módszerek kedvezıek a talajvédelmi funkció biztosítása és fokozása szempontjából. A mezıgazdasági területek felhagyását követıen az İrségben igen hamar beindul a cserjésedési, beerdısülési folyamat, ez szintén elısegíti a talajvédelmet.



59

OBJEKTUMVÉDELMI FUNKCIÓ Jelenlegi helyzet Erdıs környezetben, erdıvel, fásítással körülvéve sok olyan ember által alkotott létesítmény helyezkedik el, amelyeket a fás növényzet megvéd a káros szelektıl, a viharoktól, hófúvástól, kedvezı mikro- és mezoklímát teremt. Fontos esztétikai szerepe is lehet, eltakarja a kedvezıtlen látványú létesítményeket vagy éppen szép környezetet alkot körülöttük. Az adatgyőjtések, a felmérések során rögzítettük azokat a létesítményeket, melyek védelme, eltakarása erdészeti feladatot jelenthet, továbbá elvégeztük az ERDOIM programmal való értékelésüket. Az İrségben erdıs környezetben kevés ilyen objektum található. Az objektumvédelmi funkció értékelése Az objektumvédelmi funkció az erdı, a fás növényzet azon szolgáltatása, amely megvédi az ember által létrehozott építményeket – üzemeket, lakóépületeket, utakat, gátakat, stb. – a káros környezeti hatásoktól (szél, csapadék, stb.), katasztrófáktól (földmozgások, viharok, hófúvás), de ide soroljuk azokat a létesítményeket (bányák, ipari és kommunális létesítmények), amelyektıl meg kell védeni az emberi környezetet, vagy eltakarásukra van szükség. A védıtávolság értelemszerően nem nagy, 50-100 méter, vagyis az e védıtávolságon belül esı erdık objektumvédelmi funkcióját értékelte a program. Az erdık objektumvédelmi funkcióértéke Erdıterület Kategória (ha) (%) 5 kiemelt jelentıségő 74,7 0 4 nagy jelentıségő 909,7 3 3 közepes jelentıségő 1802,1 5 2 mérsékelt jelentıségő 0,0 0 1 nincs vagy érvényesítése korlátozott 33147,1 92 0 nem érvényesíthetı 0,0 0 35.933,6 100 Az İrségi táj viszonylagos érintetlenségét mutatja, hogy a területen kevés olyan erdı van, amely védendı objektumok közvetlen közelében helyezkedik el, az erdık 92%-ban nincs szükség az erdık objektumvédelmi funkciójára. Ahol viszont az objektumvédelmi igény jelentkezik, ott az erdıknek kiemelt fontosságuk lehet. Tervezési területünkön a „kiemelt jelentıségő” kategóriába tartozó erdık a folyók gátjait, a nagyobb víztározók meredek oldalait és fontos mőtárgyait, továbbá gazdasági és kommunális létesítmények közvetlen környezetét védik.


60


Objektumvédelmi állományérték Hasonlóan a levegı- és klímavédelmi állományértékhez, az értékelés alapja itt is az erdıállomány korától, záródásától és cserjeszintjétıl függı lombtömeg menynyisége. Az egyes értékkategóriákba való besorolás is azonos, így az egyes kategóriákba azonos erdıterületek esnek (lásd.: Levegıvédelmi állományérték táblázat). Természetesen objektumvédelmi hatásuk csak abban az esetben „aktivizálódik"” ha valóban valamilyen objektum közelében helyezkednek el. Jövıkép Az ipari és kommunális létesítmények, objektumok védelmére célszerő a jövıben nagyobb mértékben felhasználni az erdık, fásítások védıfunkcióját. Különösen a „zöldmezıs” beruházásoknál indokolt már a tervezésnél erre figyelemmel lenni és a településrendezési tervekben elıírt zöldfelületek létesítésérıl gondoskodni. Az objektumok körüli meglévı erdık szakszerő erdıkezelés mellett hosszú távon képesek védelmi funkciójukat szolgáltatni. Az İrségben ilyen jellegő beruházások nem várhatók, így védıfásítások elvégzésére nincs szükség. 3.2.1.3. Az erdık élıhelyvédelmi funkciója Jelenlegi helyzet Az erdık a legfejlettebb biológiai ökoszisztémák, a biológiai sokféleség megırzésének egyik legfontosabb helyszínei. Az erdık kedvezı élıhelyet nyújtanak a védett és a nem védett élıvilágnak. Az İrség erdei igen gazdagok változatos élıhelyekben. Ezek nagy része ma már védelem alatt áll. A társadalom élıhelyvédelmi funkció iránti igényét a természetvédelmi védettség alá helyezés, azon belül a védettség szintje fejezi ki. A térségnek jelenleg 63 %-a természetvédelmi védettség alatt áll. Tervezési területünkön a védett erdık az összes erdıterület 77 %-át teszik ki, tehát az İrségben az erdık élıhelyvédelmi funkciója iránt mutatkozik a legnagyobb igény. A védett erdık megoszlása az erdık elsıdleges rendeltetése szerint Védettség foka Terület (ha) Fokozottan védett természeti területen lévı erdı 2590,5 Védett természeti területen lévı erdı 24834,8 Erdırezervátum 125,2 Történelmi emlékhely 1,5 Összesen: 27552,0

Arány (%) 9,4 90,1 0,5 -100


61


A védettségi fok mellett az erdık élıhelyvédelmi funkciójának másik meghatározó tényezıje az erdei ökoszisztémák biodiverzitásának mértéke, vagyis az ıshonos fajok aránya, száma, változatossága, az életközösségek sokfélesége. Magyarországon az erdıtervek 101 féle faállománytípust különböztetnek meg, ebbıl az İrségben kisebb-nagyobb mértékben 77 féle található meg, megoszlásukat a 2.4.3. fejezetben mutattuk be. Ha a faállománytípusok közül kiemeljük a természetszerőeket, akkor az alábbi eredményre jutunk. Az İrség természetszerő lombos faállománytípus-csoportjai Faállománytípus-csoport

Bükkösök Gyertyános tölgyesek Kocsánytalan tölgyesek Kocsányos tölgyesek Cseresek Mézgás égeresek Hazai lágy lombosok (MÉ nélkül) Összesen:

Arány az összes Terület (ha) erdıhöz viszonyítva (%)

4274 2413 2189 1737 39 1249 236 12137

11,9 6,7 6,1 4,8 0,1 3,5 0,7 33,8

Az İrségben és a Vendvidéken az erdeifenyıt és a lucfenyıt ıshonos fafajként ismerhetjük el, azaz faállománytípusai szintén természetszerőek. Ezek részaránya az összes erdın belül közelíti a 65 %-ot, tehát kijelenthetı, hogy tervezési területünkön döntıen természetszerő faállománytípusok találhatók. A legnagyobb területi részaránnyal a következı fafajok rendelkeznek, az ismertetés sorrend szerinti: erdeifenyı, lucfenyı, kocsánytalan tölgy, bükk, gyertyán, kocsányos tölgy. Az élıhelyvédelmi funkció értékelése Az élıhelyvédelmi funkció az erdık élıvilágának létét biztosító élıhelyek védelmében, az élıvilág biodiverzitásának megırzésében és gazdagításában, ezen belül a védett természeti értékek megóvásában játszott szerep. Élıhelyvédelmi funkcióérték A funkció minısítésének alapját a természetvédelmi védettségi szint képezi. Magas minısítést kapnak a fokozott védelem alatt álló területek erdei, az erdırezervátumok, valamint az összes védett természeti terület erdeje. Az élıhelyvédelmi funkció iránti társadalmi igényt ezeknek a védettségi szinteknek 0-5 kategóriába sorolása fejezi ki.


62


A térség erdeinek élıhelyvédelmi funkcióértéke Erdıterület Kategória (ha) (%) 5 kiemelkedıen magas 4.009,7 11 4 nagy jelentıségő 24.156,8 67 3 jelentıs 7.158,6 20 2 átlagos mértékő 604,6 2 1 csekély 0,0 0 0 nem érvényesíthetı 3,9 0 35.933,6 100 İrség erdeinek élıhelyvédelmi funkcióértéke 30000 67%

25000 (hektár)

20000 15000 10000 5000

20% 11% 2%

0%

0%

2

1

0

0 5

4

3 (kategória)

A „kiemelkedıen magas” kategóriába a fokozottan védett természeti területen lévı erdık, az erdırezervátumok magterületei, a Ramsari területek (Rába-völgy) erdei kerültek. A nemzeti parki területeken, a tájvédelmi körzetekben, az egyéb természetvédelmi területeken álló erdık, továbbá az erdırezervátumok védıterületei a négyes kategóriába, míg az ökológiai folyosók és a NATURA 2000 területek a „jelentıs” kategóriába sorolódtak. Az erdık élıhelyvédelmi funkcióját meghatározó tényezık Fu 801 802 803 804 805 806 807 808 809 810 811 812 813

Megnevezés Nincs élıhelyvédelmi módosító tényezı Bioszféra rezervátum, Ramsari terület Erdırezervátum – magterület Erdırezervátum – védıterület Fokozottan védett terület Nemzeti Park – I. zóna Nemzeti Park – II. zóna Nemzeti Park – III. zóna Tájvédelmi körzet Természetvédelmi terület – országos védettségő Természetvédelmi terület – helyi védettségő Ökológiai folyosó Természeti terület

Egyéb

Kt 2 5 5 4 5 5 4 4 4 4 4 3 3

Sz 1 3 5 2 3 3 2 1,5 2 2 1,5 1,5 1,5

Prioritas 1 3 2 3 5 7 4 7 6 5 8 2 1


63

İrség Erdıfejlesztési Terve - Az İrség erdészeti funkcióterve Nagy biodiverzitású természetközeli erdı Natura 2000 terület Fokozottan védett természeti területen lévı erdı Védett természeti területen lévı erdı Erdei génrezervátum Erdırezervátum Ültetvényerdı, faültetvény Élıhelyvédelmi funkció érvényesülése akadályozott Élıhelyvédelmi funkció korlátozott 0-300 m távolságig Élıhelyvédelmi funkció korlátozott 0-100 m távolságig Élıhelyvédelmi funkció korlátozott a területen

ÉVáll:5v.4 Üt.kód:121 Üt.kód:122 Üt.kód:123 Üt.kód:125 Ü.k:211.12

3 3 5 4 5 4 1 0 1 1 1

1,5 1,2 3 2 4 2 0,5 0,01 1 1 1

3 4 4 1 6 2 4 1 2 3 1

Élıhelyvédelmi állományérték Az élıhelyvédelmi funkció iránti elvárást az erdık biodiverzitásuktól függıen különbözı mértékben tudják teljesíteni. A biodiverzitás a következı erdıállomány alapadatokkal jellemezhetı: faállomány fafajai, elegyessége, a koronaszintek száma, az erdı kormegoszlása. A legmagasabb biodiverzitási értéket az elegyes, többszintő, honos fafajokból álló idıs erdıállományok érik el. Az ERDOIM értékelı program segítségével elvégzett állományértékelés az alábbi eredményt mutatja: A térség erdeinek élıhelyvédelmi állományértéke Erdıterület (ha) (%) 10.698,6 30 5.820,8 16 4.218,5 12 3.222,3 9 11.879,7 33 93,8 0 35.933,6 100

Kategória 5 igen nagy 4 nagy 3 közepes 2 mérsékelt 1 nem számottevı 0 nem érvényesül

İrség erdeinek élıhelyvédelmi állományértéke 14000 12000

33% 30%

10000 (hektár)

814 815 830 831 832 834 835 890 891 892 893

8000 16%

6000

12%

4000

9%

2000 0%

0 5

4

3

2

1

0

(kategória)



64

Az erdık 48 %-a jelentıs biodiverzitással bír (5 és 4 kategóriák), azaz maga az erdıállomány is értékes élıhely, nemcsak arra szolgál, hogy egyéb védett értékeket óvjon, védelmezzen. Az İrség erdeinek egyharmada nem rendelkezik számottevı mértékő biodiverzitással. Ebbe a nagy részarányú kategóriába elsısorban a fiatal és a középkorú elegyetlen fenyvesek tartoznak. Az erdık élıhelyvédelmi funkciója iránti elvárás és az élıhelyvédelmi állományérték konfliktusai Az İrségi Nemzeti Park 63 %-a erdı, ám a terület védettségét nemcsak az erdık indokolják, hanem a táj egyedi jellege, természeti és kultúrtörténeti értékei, a kialakult településformák sajátosságai, mindezek hosszú távú megırzése, nagy területő egyben tartása. A védetté nyilvánítás szempontrendszere hően tükrözıdik az alábbi konfliktusmátrixban is, ugyanis a természetvédelem alatt álló erdıterületek (4 és 5 funkciókategóriák) 44 %-án olyan erdıállományok vannak (sötét színő adatmezık), amelyek élıhelyvédelmi szempontból gyenge minıségőek, továbbá jelentıs biodiverzitással sem rendelkeznek. Ezek a fiatal és középkorú elegyetlen fenyvesek, az elegyetlen fiatal akácosok, a záródáshiányos erdıállományok. Ezeket általában fokozatosan, természetszerő, gazdag biodiverzitású állományokká kell átalakítani, de miután területi kiterjedésük igen nagy (12344 ha), továbbá a térségben a fenyık ıshonossága elfogadott, itt az İrségben ezt az eljárást nem kell szoros értelembe véve végrehajtani, 20-30 éven belüli átalakításuk kivitelezése gazdaságilag kivitelezhetetlen. A jövıben nem szabad megengedni, hogy a védett területeken elegyetlen fenyvesek jöjjenek létre. A rontott erdık fafajcserés átalakításához, a záródáshiányos erdık rehabilitációját meg lehet kezdeni. Az erdık élıhelyvédelmi funkcióigényének és állományértékének konfliktusai

Az élıhelyvédelmi szempontból problémás erdırészleteket a 4A táblázat ismerteti.



65

Jövıkép Az İrségben az erdık élıhelyvédelmi funkciója kiemelt jelentıséggel bír, ez a jövıben sem fog változni. Az erdırezervátumok, a fokozottan védett természetvédelmi területeken lévı erdık kiemelt védelmét a jövıben is biztosítani kell. Hosszú távon fontos az erdei ökológiai rendszer természetes folyamatainak megóvása, továbbá ezek minél alaposabb megismerését szolgáló monitorozás és kutatás. A védett erdıkben az erdıgazdálkodás csakis a természetvédelmi elvárásoknak és elıírásoknak megfelelıen történhet. A természetvédelem szempontjainak megfelelı elıírások megjelenése a körzeti erdıtervekben jogszabályilag biztosított, a gyakorlatban alkalmazásra kerül. Hatékony és jó színvonalú élıhelyvédelem az erdıkben az erdıgazdálkodó és a természetvédelmi szakemberek együttmőködése révén tud megvalósulni. Ez az együttmőködés egyre jobb, tendenciája a jövıre nézve bíztató. Lényege az, hogy mindkét fél ismerje meg a másik törekvéseit, célkitőzéseit és ez alapján hozzák meg döntéseiket. Ugyanúgy nem támogatható az összes védett erdı kezelıi jogának természetvédelmi átvétele (szervezet-, eszközrendszer- és szakember hiány, nemzetgazdasági árbevétel kiesés), mint ahogyan az sem, hogy védett területen tarvágásos erdıfelújítás, elegyetlen monokultúrák létrehozása történjen. Az ÖNPI a nem erdı mővelési ágú védett területeket jelenlegi mővelési ágában kívánja megırizni, a felhagyott mezıgazdasági területek erdısítését nem támogatja, az elcserjésedési és beerdısülési folyamatot meg kívánja akadályozni. Ez utóbbit csak a földtulajdonosok bevonásával, támogatások juttatásával lehet biztosítani. 3.2.1.4. Az erdık üdülési funkciója Jelenlegi helyzet Az İrség földrajzi helyzetének, természeti és kultúrtörténeti adottságainak, szerény gazdasági teljesítıképességének, nyugati határszéli elhelyezkedésébıl adódó politikai elzártságának köszönhetıen a rendszerváltásig ismeretlen, látogathatóság elıl elzárt térség volt. A rendszerváltást követıen gyökeresen változott a helyzet, az ismeretlen megismerése, a szabad látogathatóság egyre több embert vonz erre a vidékre. A helyben élık az idegenforgalomban, a turisztikai szolgáltatások kibıvítésében látják jövıjük gazdasági biztosítékát. A nagy kiterjedéső védett területek hosszú távú megırzése érdekében az egyre növekvı érdeklıdést az ökoturisztika keretén belül kell kezelni. A tevékenység irányítója és fı szervezıje az ÖNPI, ehhez ma már a helyi önkormányzatok is csatlakoztak. Turizmussal kapcsolatos alapvetı koncepciójuk az, hogy az İrségbe érkezı érdeklıdıket kiszállítsák autóikból és ösztönözzék ıket más közlekedési formák igénybevételével – gyalogos, kerékpáros, lovas – a térség megismerésére. A közlekedési vonalak terepen és térképeken jelöltek csakúgy, mint a felkeresendı látnivalók. Ezzel a szervezéssel és rendszerrel érhetı el a védett területek valódi megóvása, azaz az ökoturizmus irányított kialakítása. Az ÖNPI számos kiadvánnyal, tanös-


66


vénnyel, bemutatóhely kialakítással, terepi jelöléssel, szervezéssel, programajánlattal várja és fogadja az İrségbe érkezıket, ebbe az önkormányzatok és a helyi vendéglátók is egyre jobban bekapcsolódnak. A fentiek mellett érdekes a Szombathelyi Erdészeti Zrt. közjóléti-turisztikai megjelenése. Erdıt érintıen a látogatott helyszíneken (elsısorban tavak, víztározók környezetében) már régóta folytatnak színvonalas közjóléti tevékenységet, ám ezek ismertetése, reklámozása elmarad, a helyismerettel nem rendelkezı turisták alig találkoznak erdıgazdasági információkkal. Ettıl függetlenül eljutnak ezekbe a parkerdıkbe, kirándulóerdıkbe, hiszen a megjelenı szóróanyagokban, a térképeken ezek a helyek kirándulási célpontként megtalálhatók. Tervezési területünk vonatkozásában az országos erdészeti közjóléti nyilvántartási rendszerben 2008-ban az alábbi közjóléti objektumok szerepelnek: Közjóléti objektum Hársas-tói parkerdı (városi pe.) ’56-os emlékerdı Belterületi parkok Erzsébet királyné kertje Himfai parkerdı Bárkás-tói parkerdı Haricsai parkerdı Vadása-tói kirándulóhely Miród-forrás (Rákos kút) Haricsai forrás Nádasdi autóspihenı Cisztercita kunyhó Erdészek az İrségért Emlékoszlop Palotai István emlékmő Sigray emlékoszlop İrségi Tızegmohás láp bemutató Szálaló erdı bemutató Pityer-szer Kastélypark Eltőnt Lugosi falvak Emlékoszlopa Aradi park Emlékpark Aradi Vértanúk Kopjafája Szent Imre templom Krisna-fa Pusztatemetı

Hely Szentgotthárd Szentgotthárd İriszentpéter Nádasd Felsımarác İriszentpéter Kercaszomor Hegyhátszentjakab Kemenestaródfa Kercaszomor Nádasd Csörötnek Csörötnek Szentgyörgyvölgy Ivánc Szıce Szentgyörgyvölgy Szalafı Csákánydoroszló Ivánc Rátót Nemesmedves Ivánc Rönök İriszentpéter Kercaszomor

Fenntartó, kezelı Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Vasvári Erd. Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. Önkormányzat Önkormányzat Szentgotthárdi Erd.Ig. Vasvári Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. Lenti Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. ÖNPI Lenti Erd.Ig. ÖNPI Szentgotthárdi Erd.Ig. Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Szentgotthárdi Erd.Ig. Egyház Szentgotthárdi Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig.

A fentieken túlmenıen erdıt érintıen az ÖNPI nyolc tanösvényt, míg a Szentgotthárdi Önkormányzat egy tanösvényt létesített és tart fenn. A tanösvények együttes hossza több mint 25 km.


67


Az ÖNPI által üzemeltetett látogatócentrumok, oktatóközpontok, bemutatóhelyek erdıterületen kívül vannak, ezért itteni részletes felsorolásuktól eltekintünk. Az ÖNPI turistatérképén turisztikai vonzerıként 78 helyszín szerepel (pl. harangláb, panorámás kilátóhely, emlékmő, múzeum, bemutató, stb.). Tervezési területünkön jelentıs turistaút-hálózat van, együttes hosszuk megközelíti a 305 km-t. Ezek gerincét a Nyugat-dunántúli Kék Túraútvonal adja. Az államhatáron vagy annak közelében húzódik a Vasfüggöny túraút (Nyugati zöld). Az İrségben önálló kerékpárút csupán az ıriszentpéteri vasútállomás és Baksaszer, valamint a 8. sz. fıút mellett Gasztony-Rátót-Vasszentmihály között épült ki. Ezeken túlmenıen az alacsony rendő- és forgalmú közutakat kerékpározható nyomvonalként jelölik a turistatérképeken és a közutak melletti irányítótáblákon. Az ismertetett gyalogos és kerékpáros nyomvonalak jelentıs része erdıt is érint, ezért teljes hosszukat rögzítettük. Egészségügyi-szociális, turisztikai elsıdleges rendeltetésbe 20,7 hektár erdıt soroltak be az erdıtervek. Ennek okát a korábbi fejezetekben bemutattuk. Másodlagos rendeltetésként 236,8 hektár erdıben van jelen ez a rendeltetésfajta, amely gyakorlatilag parkerdıt jelent. Ez a területmennyiség lényegesen kevesebb a turisztikai célra valóban igénybevett erdıterülettıl. Az erdık szociális-üdülési funkciójának értékelése Az üdülési-szociális funkciót az erdı turisztikai elérhetısége, fekvése, turisztikai feltártsága, látogatottsága és természeti, kulturális, tájképi vonzereje, attraktivitásai együttesen produkálják. Üdülési funkcióérték Az İrség erdeinek üdülési funkcióértékelésénél elsısorban a látogatottság, a feltártság, a turisztikai vonzerı lett meghatározó tényezıként figyelembe véve. Az erdık üdülési funkcióját azonban számos egyéb tényezı is befolyásolja, ezeket az alábbi táblázat mutatja a funkciókategória besorolásukkal együtt. Az erdık üdülési funkcióját meghatározó tényezık Fu 901 910 911 912 913 914 915 916 917 918 930 931 932 933

Megnevezés Egyéb Átlagos tájképet mutató erdı Elhelyezkedése a turizmusra nincs hatással Üdülıkörzet területére esik Fıváros közigazgatási területén lévı erdı Fıváros agglomerációjában lévı erdı Város belterületi erdeje Város belterületi határa menti 1000 m-es sáv Országos gyógyhely, üdülıhely körüli 1000 m-es sáv Gyógyintézet körüli 100 m-es sáv Városi sportlétesítmény körüli 1000 m-es sáv Feltáratlan, tömbszerő erdı Nagy forgalmú, berendezett kirándulóközpont 300 m-es körzete Nagy forgalmú, berendezett parkerdı, gyógyerdı Látogatott, berendezett kirándulóhely, autóspihenı 100 m-es körzete

Kt 2 2 3 5 4 5 3 4 3 4 2 5 5 4

Sz Prioritas 1 1 1 3 1,2 12 4 3 2 4 3 7 2 9 3 3 1,5 11 1,2 12 1 2 4 1 3 2 2 1


68

İrség Erdıfejlesztési Terve - Az İrség erdészeti funkcióterve 934 935 936 940 941 942 943 944 945 946 947 948 949 950 951 971 972 973 974 975 976 977 978 979 990 991 992 993

Turistautakkal, pihenıhellyel feltárt kirándulóerdı Kerékpárút – országos jelentıségő (100-100 m-es sáv) Kerékpárút – térségi jelentıségő (20-20 m-es sáv) Turisztikai szempontból érdektelen erdıfolt, ültetvényszerő erdı Országos karaktervédelmi övezetbe tartozó erdı Kiemelkedı értékő természeti, kultúrtörténelmi érték és 100 m Mőemléki jelentıségő terület 100 m-es körzete, mőemlékvéd. Látogatható régészeti terület és 100 m-es körzete Természetvédelmi bemutató, tanösvény, erdei iskola 100 m-e Látványos geológiai és egyéb természeti érték, forrás körny. Kilátásvédelmi övezet, kilátás- és látványvédelemre kijelölt Tó, horgászvíz körüli 100 m-es sáv, folyó hullámtere Látványos facsoport, idıs, értékes fa, erdırészlet Különleges szépségő tájkép, változatos, tájképi elemek Külterületi üdülési létesítmény, szálláshely 100 m-es körzete Gyógyerdı, elsıdleges rendeltetésbe sorolt erdı ÜTkód:301 Parkerdı elsıdleges rendeltetésbe sorolt erdı ÜTkód:302 Erdészeti emlékhely ÜTkód:303 Történelmi emlékhely ÜTkód:126 Tájképvédelmi erdı ÜTkód:118 Tanerdı ÜTkód:401 Vadaspark (ha látogatható) ÜTkód:403 Ültetvény erdı ÜTkód:212 Faültetvény ÜTkód:213 Elhelyezkedése miatt turizmus elıl elzárt erdı Turizmusra korlátozottan használható 300 m-es körzete Turizmusra korlátozottan használható 100 m-es körben Turizmusra korlátozottan használható erdı

Jelmagyarázat: Fu Megnevezés Egyéb Kt Sz Prioritas

3 4 4 1 3 5 4 4 4 3 3 3 3 3 3 5 5 4 4 4 3 4 0 1 0 1 1 1

1,5 1,5 1,2 0,5 1,5 3 2 1,5 2 1,5 1,2 1,5 1,5 1,5 1,5 2 2 1,5 1,5 1,5 1,2 1,5 0,01 1 0,01 1 1 1

1 6 7 4 8 4 8 9 2 5 6 2 3 4 10 6 5 7 5 11 6 10 1 1 1 2 3 1

Funkció kódja Funkciót befolyásoló tényezı megnevezése Üzemtervi kód Funkció iránti igény kategória besorolása (funkcióérték) Funkció iránti igényt kifejezı szorzó A funkciótényezık közötti fontossági sorrendet kifejezı sorszám (funkcióértékenként újra indulhat) A térség erdeinek üdülési funkcióértéke

Kategória 5 igen magas 4 magas 3 közepes mértékő 2 mérsékelt 1 nem számottevı 0 funkció nem érvényesíthetı

Erdıterület (ha) (%) 918,1 2 464,6 1 223,8 1 29.784,1 83 3.479,9 10 1.063,1 3 35.933,6 100


69


İrség erdeinek üdülési funkcióértéke 35000 83%

30000 (hektár)

25000 20000 15000 10000 5000

10% 2%

1%

1%

5

4

3

0

3% 2

1

0

(kategória)

Az „igen magas” és a „magas” kategóriákba a feltárt, berendezett erdıket, illetve a nagy látogatottsággal bíró létesítmények környezetében lévı erdıket soroltuk be. Ezekbe a kategóriákba tartoznak a kultúrtörténeti értékek, emlékmővek, mőemlékek környezetében lévı erdık, de ide tartoznak a tanösvények, bemutatóhelyek erdıs környezetei is. A „mérsékelt” kategória 83 %-os aránya a nagy erdıtömbök feltáratlanságából adódik. Ez látszólagos ellentmondásban van a sőrőnek tekinthetı turistaúthálózattal, ám ha figyelembe vesszük az abból számított 1 %-os feltártsági mutatót, továbbá azt, hogy a közjóléti nyomvonalak mellett csupán 20-50 m széles sávnak van üdülési funkciója, akkor ez az üdülési funkciókategória-arány jó. A nullás kategóriába a turizmus elıl elzárt területeken (erdırezervátum, Ramsari területek, vadaskert), míg az egyes kategóriába alapvetıen a fokozottan védett területeken lévı erdık tartoznak. Üdülési állományérték Az értékelés következı fázisa azt vizsgálta, hogy az üdülési funkció iránti igényt a térség erdıállományai milyen mértékben tudják kiszolgálni, mekkora az erdıállományok „üdülési” funkcióteljesítménye. Az erdıállomány üdülési értékét az erdılátogató számos pszichikai és fiziológiai élmény együttes hatásaként érzékeli. Általánosságban elmondható, hogy az emberek az idıs, természetszerő, gazdag biodiverzitású erdıben érzik legjobban magukat. Az értékeléshez az erdıállomány adattárból mindazok az adatok felhasználásra kerültek, amelyek a levegı-, víz- és objektumvédelmi, valamint az élıhelyvédelmi állományértékelés alapjául is szolgáltak. Ezekhez további értékelı tényezıket kapcsoltunk, mint az erdı kora, a terület meredeksége, stb.


70


A térség erdeinek üdülési állományértéke Erdıterület Kategória (ha) (%) 5 magas 9.574,3 27 4 jó 332,3 9 3 közepes 4.033,4 11 2 mérsékelt 6.077,3 17 1 csekély 12.683,2 35 0 funkció nem érvényesíthetı 244,1 1 35.933,6 100 İrség erdeinek üdülési állományértéke 14000

35%

12000

(hektár)

10000

27%

8000 17%

6000 9%

4000

11%

2000 1% 0 5

4

3

2

1

0

(kategória)

Az erdık 47 %-ának közepes vagy annál magasabb az üdülési állományértéke. A „mérsékelt” és a „csekély” kategóriába esı erdık aránya 52 %. Erdei kirándulásra ezek az erdık is általában megfelelnek, csak különösebb látványosság nincs bennük. A mérsékelt és csekély állományértékő erdık általában elegyetlen akácosok, erdeifenyvesek. Az üdülési funkció nem érvényesül a puszta vágások, néhány éves erdıtelepítések, erdıfelújítások területén, ez azonban a késıbbiekben pozitív módon változni fog, illetve más területeken fog jelentkezni. Végsı következtetésként levonható, hogy a térség erdei üdülési szempontból általában kedvezıek, elegendı mennyiségő az üdülésre alkalmas, feltárásra érdemes erdıterület. Ezek térben nem egyenlıen oszlanak meg, ám ez üdülési szempontból nem okoz problémát, azokat a területeket kell használni, amelyek alkalmasabbak erre a funkcióra. Az üdülési funkció iránti igény és az erdıállományok üdülési „funkció teljesítménye” közötti konfliktusok Az İrség üdülési vonzerejét a korábbi zártságából adódó ismeretlenség, egyedi tájképe és kultúrája adja. Természetvédelmi védettségének köszönhetıen az erdı idegenforgalmi, turisztikai szerepe háttérbe szorul. Ebbıl adódóan az erdıknek jelenleg csupán 3 %-a szolgál üdülési funkciókat, a többi erdı viszont alapvetıen MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


71

meghatározza a tájképet, a mezoklímát, kirándulási lehetıségeket nyújt, tehát azoknak is van üdülési szerepe. Az erdei üdülésre elsısorban szolgáló erdık kijelölésének fı szempontja területi elhelyezkedésük volt, az erdıállományok minısége, erdei üdülésre való alkalmassága kevésbé lett figyelembe véve. Ebbıl adódóan az 5. és 4. funkciókategóriákba tartozó erdık 62 %-ának üdülési állományértéke a közepes kategóriánál rosszabb (ezeket a területeket mutatják az alábbi konfliktusmátrix sötét mezıi). Üdülési funkcióértékek és állományértékek konfliktusmátrixa

További üdülési konfliktushelyzetet mutatnak a nullás funkciókategóriába sorolt erdırészletek is. Az ide sorolt erdık turisztikai használata tiltott (rezervátumok, vadaskert). Jövıkép Az İrség iránti turisztikai érdeklıdés folyamatosan erısödik, természetvédelmi védettsége viszont a korlátozás nélküli használatnak gátat szab. Erre a meglévı természeti és kultúrtörténeti értékek megırzése miatt van szükség. Hasonló adottságokkal rendelkezett az İrség és Vendvidék ma Szlovéniához tartozó részei is, ám ott a „fejlesztések” nagy változásokat, az értékek elvesztését okozták. A magyarországi értékek fennmaradása a rendszerváltásig az elzártságnak, azt követıen pedig alapvetıen a védettségnek köszönhetı. A megırzésben nagy szerepe van az ÖNPI-nak. Az önkormányzatok jövıbeni fejlıdésüket a turisztikai programkínálatok létrehozásában és fejlesztésében látják. Mára már kialakult az ÖNPI és az önkormányzatok között az az egymást segítı kapcsolat, amely mindkét fél érdekeit elismeri és ennek mentén történnek a fejlesztések. Az ÖNPI vezérletével folyamatosan bıvül az ökoturisztikai kínálat, ám eközben az értékek alapvetıen megırzıdnek. Az İrség erdei mindehhez a hátteret, a keretet biztosítják. Erdı nélkül az üdülési igény nem jelentkezne, természeti értékek nem lennének. Ebben a rendszerben kell megtalálni az erdıt érintıen a turisztikai lehetıségek bıvítésének lehetséges formáit. Ez a fejlesztés az erdıállományok turisztikai alkalmasságának javítását és az erdık turisztikai feltárásának bıvítését egyaránt magába foglalja. Ennek részletes ismertetését a 4. fejezet tartalmazza (İrség erdészeti közjóléti-turisztikai programja). 3.2.1.5. Az erdıfunkciók közötti konfliktusok feltárása



72

A különbözı funkciótípusok egy része nem zavarja egymást, vannak azonban olyan erdıfunkciók, amelyek ellentétes igényeket támasztanak az erdıvel illetve az erdı különbözı szolgáltatásaival szemben. Például magas élıhelyvédelmi funkció iránti igény ütközik a magas üdülési funkcióigénnyel. Csak a 4 és 5 funkciókategória értékő erdıket vettük számításba, ugyanis itt válhat „élessé” a különbözı funkcióigények együttes megjelenése. Az egyeztetést igénylı funkcióütközéseket mutatja az alábbi mátrix, ahol a problémát elıidézhetı funkciópárok és az általuk elfoglalt területek láthatók. Erdıfunkciók közötti konfliktusok

Azok a funkcióütközések, amelyek jelentıs konfliktust okozhatnak és feltétlenül erdészeti felülvizsgálatot igényelnek, sötét raszterrel lettek kiemelve. Összességében megállapítható, hogy a mindenképpen vizsgálatra váró konfliktus területek mennyisége 2957,6 hektár, az összes erdıterület 8,2 %-a. A funkciók közötti ütközések 33 %-át az üdülési és az élıhelyvédelmi funkciók közötti konfliktusok adják. Ez nagyon jól mutatja az erdık iránti mutatkozó két funkció egyidejő és területazonos megjelenését. Ezekben az esetekben az élıhelyvédelem igényeinek szem elıtt tartásával kell biztosítani az üdülési funkció érvényesülését, nem lehet cél az üdülési igény elnyomása. Ez alól kivételt képeznek az erdırezervátumok, fokozottan védett területek, a Ramsari területek, ám ezek nem is sorolódnak üdülési szempontból a magas funkcióértékő kategóriákba. A funkcióütközések a 4A táblázatban találhatók meg erdırészletenként, ezeket az erdırészleteket egyedenként indokolt megvizsgálni és ha szükséges, intézkedni a funkcióütközések megszüntetése érdekében. Konfliktust jeleznek azok az erdırészletek is, ahol valamelyik erdıfunkció érvényesülése akadályozva van és emiatt nulla funkciókategória értéket kaptak. Egyedileg meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e valamilyen intézkedésre, vagy el kell fogadni ezt az állapotot. Ugyancsak probléma lehet, ha valamelyik funkció mőködése korlátozott. Ezek a korlátozások többnyire nem zavarják alapvetıen az erdırészlet többcélú hasznosítását, csak bizonyos erdészeti munkákat érintenek. Itt is egyedi felülvizsgálatra és elbírálásra van szükség, amit célszerő az aktuálissá váló erdıtervezési munkák során elvégezni.



73

3.2.2. Erdıfunkció övezeti besorolás 3.2.2.1. Az erdıfunkció övezetek kialakításának irányelvei Az erdık gazdasági és társadalmi, jóléti szolgáltatásai együttesen, egyidıben jelentkeznek egy adott erdırészlet területén. Fontosságuk, érvényesülésük mértéke azonban különbözı. El kell dönteni, hogy közülük melyik az a „vezérfunkció”, amelynek érvényesítése a legfontosabb a területfejlesztés, az ott élı lakosság, a környezeti állapot javítása, stb. szempontjából. Ennek érdekében a magas (4 és 5) funkciókategóriákba sorolt erdırészletek további értékelésben vesznek részt. A vizsgált térségre meghatározott prioritási sorrend alapján a számítógépes program segítségével választjuk ki azt a fı-, vagy vezérfunkciót, amely megadja az értékelt erdırészlet övezeti besorolását. Az erdıfunkció övezet olyan funkcionálisan összefüggı erdıterület egység, amelyen belül az erdırészletek zömének valamelyik funkciója a többi funkcióhoz képest kiemelt jelentıséggel bír és amely közel azonos erdıgazdálkodási és területkezelési, -hasznosítási szabályozást igényel. Természetesen egy-egy övezeten belül a többi funkció is érvényesül, kielégítve az erdık többcélú szolgáltatásai iránti társadalmi igényt. Az erdıfunkció övezeti besorolása az erdı összes lényeges funkcióját együtt értékelı erdıfunkció értékelés eredményeként, a térség igényeitıl függı prioritások figyelembe vételével úgy jön létre, hogy az erdırészleteket nem egymástól függetlenül, hanem összefüggı területi egységeket alkotva sorolja be. Az erdık elsıdleges rendeltetés szerinti besorolása nem ilyen komplex módon történik, nincs lehetıség az összes elvárt igény figyelembevételére, azok nem jeleníthetık meg az erdırészlethez kötıdıen. A térség erdeinek funkcióövezetekbe való besorolása A besorolás elsı lépése a 4 és 5 funkcióérték kategóriába sorolt erdırészletek elkülönítése funkciótípusonként. Ezek vesznek részt a továbbiakban az övezetek kialakításában. A többi – alacsonyabb funkcióértékő erdırészlet – a „gazdasági” övezetbe fog kerülni. A 4 és 5 funkciókategóriájú gazdasági erdık, amennyiben más funkcióknál nem kaptak magas (4 vagy 5 kategória) értéket, szintén a gazdasági övezetbe lettek sorolva.


74


Az övezetkialakítás szempontjából figyelembevett erdıfunkciók (ha) Funkciótípus 5 kategória 4 kategória Összesen Levegıvédelem 20 178 198 Vízvédelem 1012 45 1057 Talajvédelem 151 10 161 Objektumvédelem 75 910 985 Védelem együtt 1258 1143 2401 Élıhelyvédelem 4010 24157 28167 Üdülés 918 465 1383 Látható, hogy az élıhelyvédelmi funkció a meghatározó övezetképzı tényezı az İrségben. A besorolás második lépése a funkciótípusok prioritási sorrendjének meghatározása. Az egyes funkciócsoportok között prioritási sorrendet kell kialakítani annak érdekében, hogy ha az erdırészlet több funkció esetében hasonló kategóriaértékeket kapott, el lehessen dönteni, hogy melyik funkcióövezetbe kerüljön. A továbbiakban a levegı-, víz-, talaj- és objektumvédelmi funkciók együttesen a „védelem” funkciótípusba lettek összevonva. A térség jellegétıl, a fejlesztési igényektıl és lehetıségektıl a prioritási sorrend térségenként eltérı. Az İrségben az élıhelyvédelemre és a turizmusra, azok öszszehangolására helyezıdik a hangsúly. Az elızıek alapján a következı prioritási sorrendet állítottuk fel. Funkciók prioritási sorrendje az İrségben Sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Funkció Élıhelyvédelem Üdülés Élıhelyvédelem Üdülés Védelem Védelem Gazdasági

Kategória 5 5 4 4 5 4 1-5

Övezeti besorolás Élıhelyvédelmi Üdülési Élıhelyvédelmi Üdülési Védelmi Védelmi Gazdasági

Minden olyan erdı, amely védelmi, élıhelyvédelmi, üdülési funkciókategóriája hármas vagy annál alacsonyabb kategóriába esik, a gazdasági övezetbe sorolódik. Az ERDOIM értékelı program segítségével végrehajtott besorolás eredményeként elkészített funkcióövezeti alaptérképen az egyes funkcióövezetek mozaikszerően jelennek meg. A következı tervezési lépés az övezetek tömbösítése, nagyobb, összefüggı területekké való összevonása. Ezt a terv térségi jellege, más térségi típusú rendezései, fejlesztési tervekhez való illeszthetısége teszi szükségessé. A talajvédelmi okok-


75


ból védelmi övezetbe sorolt erdık esetében a nagyfokú mozaikosság miatt a tömbösítés általában nem indokolt. A tömbösítés során kerülhet sor a tervezett fejlesztéseknek az övezeti tervben való átvezetésére, ezek – mivel még csak tervek – a funkcióértékelésben nem szerepeltek. Nem vettük figyelembe azokat a tervezett létesítményeket, amelyek nem rendelkeznek jóváhagyott kiviteli tervvel. A még nem végleges tervek és elképzelések majd az erdıfunkció terv idıszakonkénti felülvizsgálata során kerülhetnek be az erdıfunkció övezeti rendszerbe. Az İrség erdeinek funkcióövezeti besorolása Erdıfunkció övezet Élıhelyvédelmi Védelmi Üdülési Gazdasági Összesen:

Erdıterület (ha) 27547,6 341,6 1021,9 7022,5 35933,6

Arány (%) 76 1 3 20 100

İrség erdeinek funkcióövezeti megoszlása

Üdülési 3%

Gazdasági 20%

Védelmi 1%

Élıhelyvédelmi 76%

Az ERDOIM funkcióértékelı program erdırészletenként meghatározta a funkcióövezeti besorolást. Ezt a DigiTerra Map erdészeti térinformatikai program segítségével digitális térképen megjelenítettük, majd kijelöltük és megvizsgáltuk azokat az erdırészleteket, amelyek esetében az adott övezet tömbösítése érdekében az övezeti besorolás megváltoztatására lenne szükség. Ilyen igény csupán üdülési övezet tömbösítése esetén merült fel. Ezen erdırészletek üdülési funkciókategória értékét átállítottuk ötösre, majd ezt követıen újra lefuttattuk az ERDOIM programot annak érdekében, hogy az értékelésekben jelenjenek meg a manuális javítások eredményei, továbbá ezen javítások nehogy felülírjanak valamilyen prioritási sorrendet.



76

Ezt követıen készült el az İrség erdıfejlesztési tervének övezeti térképe, amely erdırészlet-határos egyszerősített erdészeti alaptérképen ábrázolja az egyes övezetek elhelyezkedését. Az İrség erdıfunkció övezeti térképének értékelése: - érvényesül az élıhelyvédelmi funkcióövezet elsıbbsége - a turisztikailag frekventált területek az üdülési funkcióövezetbe kerültek, helyenkénti szaggatottságát a fokozottan védett területek elsıdlegessége okozza. - a védelmi funkcióövezetek a gazdasági funkcióövezet között jelennek meg, jól követik a mélyen bevágódott vízfolyásokat, a folyók gátjait, a jelentısebb gazdasági és kommunális létesítményeket - a gazdasági funkcióövezetek a védett területeken kívül alakultak ki. 3.2.2.2. Az İrség erdıfunkció övezeteinek általános jellemzése ÉLİHELYVÉDELMI ERDİFUNKCIÓ ÖVEZET Összes területe 27548 ha, az erdık 76 %-a. Az övezetbe azok az erdıterületek tartoznak, amelyek természetvédelmi védettség alatt állnak, továbbá ide tartoznak a Rába-völgyében lévı Ramsari területek is. A természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) 32. §-a elıírja a védett természeti területen lévı erdık védett elsıdleges rendeltetésbe sorolását. Az élıhelyvédelmi övezet kialakításának alapja ez az elıírás, amely kiegészül az összes védett terület figyelembe vételével. A kiértékelés során feldolgoztuk az ökológiai folyosókat, a NATURA 2000 területeket is, ám ezeknek nincs övezetmeghatározó szerepük (hármas funkciókategóriába tartoznak). Ettıl függetlenül az ERDOIM-ben az ezekkel érintett erdırészletek rögzítésre kerültek, megtekinthetık. VÉDELMI ERDİFUNKCIÓ ÖVEZET Összes területe 342 ha, az erdı 1 %-a. A védelmi erdıfunkció övezetbe a magas vízvédelmi, talajvédelmi és objektumvédelmi funkciójú erdık kerültek. Az övezet csekély aránya nem jelenti azt, hogy csak ilyen kis területen van szükség az erdı védıfunkcióira, sıt ezekre a „szolgáltatásokra” az összes erdı esetében szükség van. Az 1 %–os részarány a védett erdık elsıdlegességének köszönhetı. A szennyezı ipari és mezıgazdasági létesítmények hiánya miatt levegıtisztaságés klímavédelmi fı funkciójú védelmi övezeti egységbe tartozó erdı nincs. A védelmi övezet jellegébıl adódóan általában mozaikos szerkezető. Ez az İrség tekintetében is így van. Egybefüggı sávszerő területei a védett területeken kívül, a vízfolyások és víztározók mellett alakult ki, tömbszerően a jelentısebb gazdasági és kommunális létesítmények mellett található.



77

ÜDÜLÉSI ERDİFUNKCIÓ ÖVEZET Összes területe 1022 ha, az erdık 3 %-a. Az övezet kialakításának fı célja az, hogy kijelölje az erdei turizmusra, felüdülésre igénybe vehetı erdıterületeket, ezeken a helyeken koncentrálja az erdı, a természet iránt érdeklıdıket, biztosítsa a szabadidıs tevékenységeket. Egybefüggı területeit a látogatott helyszíneken és azok környezetében, továbbá valamilyen kultúrtörténeti vagy természeti érték környezetében alakítottuk ki. Ehhez alapul vettük az egészségügyi-szociális, turisztikai elsıdleges és másodlagos rendeltetésbe sorolt erdıket, az országos erdészeti közjóléti nyilvántartásba szereplı közjóléti objektumokat, az ÖNPI által kialakított illetve a közvetlen kialakítás elıtt álló látogatói centrumokat, ökoturisztikai témaparkokat, turisztikai vonzástényezıket. Védett területeken az üdülési és élıhelyvédelmi funkcióövezetek átfedésbe kerültek. Itt a prioritási sorrend szerinti besorolás érvényesült azzal a kiegészítéssel, hogy a fokozottan védett területek, az erdırezervátumok, a Ramsari területek kivételével a többi védett területen az ötös üdülési funkciókategóriájú erdı kapott elsıbbséget, azaz itt az üdülési erdıfunkció övezet alakult ki. Ezekben az erdıkben a természetvédelmi elvárások betartásával érvényesíthetı az üdülési funkció. Az üdülési erdıfunkció övezet növelésére a jövıben nem kell számítani, ám a szolgáltatás színvonalát ezeken a helyszíneken szükséges emelni. Természetesen az üdülési övezetbe nem tartozó erdıterületeken is biztosítani kell az erdık üdülési, turisztikai szerepét (kivéve az üdülés elıl elzárt területeket). Ezek elsısorban az ökoturisztikai nyomvonalak, kisebb pihenıhelyek kialakításában valósulhatnak meg. E témakörrel a 4. fejezetben foglalkozunk részletesebben.

GAZDASÁGI ERDİFUNKCIÓ ÖVEZET Összes területe 7023 ha, az erdık 20 %-a. A termıhelyi és klimatikus adottságok, az erdık és az erdıgazdálkodás történelmi múltja, az erdık jó minısége egyaránt azt mutatja, hogy az İrségben jelentıs az erdık gazdasági funkciója. Amennyiben az İrség erdei nem lennének védettek, úgy a gazdasági erdıfunkció övezet részaránya közelítené a 90 %-ot. Így azonban ez az övezet a védett területeken kívül helyezkedik el, ahol a védelmi és üdülési erdıfunkció övezetek mozaikjai szakítják meg egységességét. Az İrségben az erdık jelentıs gazdasági potenciállal bírnak védett területen belül és kívül egyaránt. Az erdıbıl származó jövedelemráta ugyan alacsony, de az erdıvagyonnal való tartamos gazdálkodás a jövı generációi számára is jelentıs gazdasági hasznot hoz, nem is beszélve az immateriális hasznokról, melyek értéke jóval magasabb a gazdasági értéknél. A vadgazdálkodás, mint az erdı gazdasági funkciója a jelenlegi értékelésben nem vett részt, de a vizsgálat során egyértelmően kiderült, hogy a térség erdei jó vadélıhelyek és a vadgazdálkodás, vadászat jelentıs gazdasági potenciállal bír.



78

A gazdasági erdıfunkció övezetek között a jövıben az értékes vadászati, vadgazdálkodási célú erdırészleteket is indokolt szerepeltetni. Ennek adatbázisát a vadgazdálkodási üzemtervek tartalmazzák, az EDOIM program módosítására lenne szükség. 3.2.3. Az erdık eszmei és gazdasági értéke Az erdık gazdasági hasznának és a társadalom számára nyújtott nem anyagi szolgáltatásainak mérhetısége, értékének pénzben való meghatározása már régen foglalkoztatja az erdész szakembereket. Az erdık értékelésének jelentısége a rendszerváltozás után, a piacgazdaságra való áttérést követıen növekedett meg. A gazdasági érték meghatározására számos módszer áll rendelkezésre, az erdık társadalmi szolgáltatásainak értékelésére általánosan alkalmazott értékelési módszert a közelmúltban Tervezı Irodánk dolgozott ki. Az erdıfunkció tervezés során elvégzett erdıértékelés adatai lehetıséget nyújtottak ahhoz, hogy az erdık eszmei-immateriális értékét és egyszerősített gazdasági értékét erdırészlet mélységben meghatározzuk. 3.2.3.1. Az İrség erdeinek eszmei értéke Az erdık eszmei értéke szinte felbecsülhetetlen, a napi gyakorlatban azonban szükség van arra, hogy az erdı társadalmi szolgáltatásait mérhetı, számszerősíthetı, összehasonlítható formában megjelenítsük, sıt ezeket a szolgáltatásokat pénzértékben is kifejezzük. Az alábbiakban ismertetett módszer ezt a célt szolgálja. Az erdık eszmei értékének számítási módszere A térség funkciótervének elkészítése során minden erdırészletre kiszámoltuk a funkciócsoportonkénti fajlagos állományértéket (pont/hektár). Ezeket a pontértékeket beszorozva az egyes funkcióértékhez tartozó funkciószorzókkal megkapjuk a funkciónkénti fajlagos eszmei értékeket és ezeket összegezzük. A fajlagos értéket az erdırészlet területével szorozva az erdırészlet eszmei pontértékét kapjuk meg. Ezek az értékek az ERDOIM program képernyıjén erdırészletenként megjeleníthetık az „Erdırészlet adatok áttekintése” képernyı „Értékelés” menüpontjára kattintva. Az eszmei érték pénzértékben való kifejezésének számítási módszere Az eszmei érték pénzértékben való meghatározása fontos igénye az erdészeti ágazatnak. Az erdık jelenleg nyilvántartott nemzetgazdasági értéke csak a gazdasági értéket tartalmazza, amely a többi ágazathoz viszonyítva meglehetısen alacsony. Ebbıl eredıen az erdı nemzetgazdasági jelentıségének megítélése sok esetben hátrányt szenved. Az erdık társadalmi szolgáltatásainak immateriális értékének forintosításával az erdık és az erdészeti ágazat nemzetgazdasági értékét reálisabban, valódi teljesítményének megfelelıen lehet kimutatni. MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


79

Az erdıvagyon társadalmi értékének elismertetése kedvezıbb lehetıséget nyújthat a társadalmi újraelosztás során az erdészeti ágazat részesedési arányának, az állami támogatás mértékének megállapításában. Az erdık jóléti funkcióinak pénzügyileg is kimutatott eszmei értékének hangoztatása kedvezı megítélésre számíthat az Európai Uniós támogatási igények alátámasztásánál. Az értékszámítás alapja az erdık eszmei pontértéke, amelyet az egy pontértékre esı fajlagos forintértékkel megszorozva megkapjuk az adott erdırészlet egy hektárra vonatkozó forint értékét, majd a terület figyelembevételével az erdırészlet pénzben kifejezett immateriális értékét. Az egy pontra esı fajlagos forintérték kiszámításának elméleti alapja az a meggondolás, hogy a társadalomnak az erdı minimálisan annyit biztosan megér, amennyibe számára az új erdı telepítése kerül, vagyis egy hektár befejezett erdısítés minimális társadalmi értéke megegyezik a befejezett erdısítés ráfordítási költségével. Az egy pontra esı forintértéket pedig úgy kapjuk meg, hogy a befejezett erdısítések átlagos eszmei pontszámával elosztjuk ezt a ráfordítási költséget. Az erdı minél idısebb lesz, társadalmi szolgáltatásai annál gazdagabbak, eszmei pontértéke pedig „automatikusan” mind nagyobb lesz. Számításunkban az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) a mezıgazdasági területek erdısítéséhez nyújtandó támogatásban [88/2007. (VIII.17.) FVM rendelet] biztosított, erdıtelepítések befejezésig járó, célállomány típusok szerint differenciált támogatási összegét vettük alapul, mint társadalmi ráfordítás minimumot. Az ebbıl számított pont/Ft fajlagos értékkel megszorozva az erdırészlet eszmei pontértékét kaptuk meg a Ft-ban kifejezett eszmei értéket. Az erdırészletenkénti eszmei forintértékeket az ERDOIM 5A táblázata tartalmazza, településhatáros összesítése pedig a 6B „Erdık gazdasági és eszmei értékének településhatáros kimutatása” címő táblázatban tekinthetı meg (lásd Mellékletek között). Az İrség erdeinek eszmei-immateriális értéke 60 milliárd 403 millió 775 ezer Ft. Ez azt mutatja, hogy egy hektár ırségi erdı átlagos eszmei értéke 1,7 millió Ft. 3.2.3.2. Az İrség erdeinek gazdasági értéke A piacgazdaságra való áttérés, a jelentıs tulajdonváltozás, a nemzeti vagyon meghatározása iránti igény egyaránt megköveteli az erdıvagyon értékének kiszámítását. Az erdık gazdasági értékszámításának rendkívül gazdag irodalma van. Irodánk olyan módszert választott ki, amely részletességében és alapadat tartalmában illeszkedik az erdıfunkció tervezési módszertanához, számítógépes eljárással végezhetı és lehetıvé teszi az erdık eszmei értékével való összehasonlítást. Több értékelési eljárás kipróbálása után a fenti igényeknek megfelelı módszernek a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdımérnöki Kar Erdıvagyongazdálkodási Intézete által kidolgozott „Az erdıvagyon egyszerősített ingatlan értékbecslése” bizonyult. Ezt a módszert alkalmazta a Nemzeti Földalap va-



80

gyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII.13.) Kormányrendelet. Az erdık gazdasági értékének számítási módja Az erdıvagyon értéke az erdei termıhely (föld) és az erdıállomány értékébıl tevıdik össze. A földérték a potenciális termıképességet fejezi ki, kiszámítása a célállománytípus és annak fatermıképessége alapján történik. Az erdıállomány értéket fiatalabb korban a befejezett erdı értéke, idısebb korban pedig az erdıállomány fatérfogata és mellmagassági átmérıje alapján kell meghatározni. A földérték és az erdıállomány érték együttes összege adja meg az erdırészlet gazdasági értékét. Erdıvagyon-gazdálkodási Intézet Erdıértékszámítási Továbbképzés számára kiadott 2000. évi értékszámítási mellékletek adatainak aktualizálásával végeztük az értékelést. Elkészítettük a számítási eljárás számítógépes programját, amely az erdıállomány adatbázis adataiból kiszámítja a gazdasági értéket és azt beépítettük az ERDOIM programba, amely erdırészletenként megadja az erdırészletenkénti gazdasági funkcióértéket 0-5 kategóriába sorolva és a jelenlegi faállomány gazdasági értékét forint értékben kifejezve. A jelenlegi faállomány erdırészletenkénti gazdasági értékét az 5A táblázat tartalmazza. A településhatáros gazdasági érték összesítés a 6B táblázatból olvasható ki. Az alkalmazott módszer az erdıknek csak a faanyaghozam alapján való gazdasági értékelését tartalmazza. A módszer továbbfejlesztése során az erdık egyéb anyagi hasznait is számításba lehet venni, így a vadgazdálkodási és a mellékhaszon vételi értékeket is. Az İrség erdeinek gazdasági értéke 27 milliárd 981 millió 650 ezer Ft, ebbıl adódóan egy hektár ırségi erdı átlagos gazdasági értéke 780 ezer Ft. Összegezve megállapítható, hogy az İrség erdeinek eszmei és gazdasági értéke 88 milliárd 385 millió 424 ezer Ft, amely közel 2,5 millió Ft/hektár átlagos erdıértéket jelent.



81

3.3. Az İrség erdeinek övezeti szabályozási terve A szabályozás célja, hogy a vizsgált térségben elısegítse a társadalom erdıvel szemben támasztott igényeinek érvényesítését oly módon, hogy az erdı ökológiai és gazdasági adottságai hosszú távon megırizhetık legyenek. A szabályozás során arra kell törekedni, hogy a közérdek és az erdıtulajdonosi érdek elfogadható összhangja alakuljon ki. Az erdészeti funkcióterv szabályozási elıírásai nem helyettesítik a körzeti erdıtervben és az üzemtervekben rögzített erdıgazdálkodási elıírásokat, hanem a társadalmi igények vonatkozásában kiegészítik azokat. Az övezeti szabályozási tervet úgy kell elkészíteni, hogy az beilleszthetı legyen a területfejlesztési programokba, valamint a területrendezési és a településrendezési tervek szabályozási munkarészeibe. Ezzel elısegíthetı az erdészeti ágazat igényeinek, elıírásainak kellı mértékő ágazatközi érvényesítése. Az erdészeti szabályozásnak tehát be kell illeszkednie a területfejlesztési és területrendezési tervezési hierarchiába. Ezt csak úgy lehet megoldani, ha az erdıgazdasági tevékenység és az erdészeti nyilvántartás alapegységét képezı erdırészletnél nagyobb, közel azonos funkciójú területi egységekben gondolkodunk, amelyek mérete megfelel a térségi tervezés által megkívánt léptéknek. E funkcionális egységekre kell elkészíteni azt a szabályozást, amely illeszkedik úgy a magyar, mint az Európai Unió területi tervezési rendszeréhez. Ezt a funkcionális egységet erdıfunkció övezetnek nevezzük, ez képezi az övezeti szabályozás területi egységét. Az övezeti szabályozás a hatósági és egyéb tervezési, kezelési elıírásokon keresztül jut el a gyakorlati megvalósításhoz. 3.3.1. Általános erdészeti jellegő szabályozási elıírások A szabályozás a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeit meghatározó 18/1998. (VI.25.) sz. KTM rendelet, illetve az azt módosító 1/2003. (IX.9.) sz. TNM rendelet alapján, valamint az Országos Területrendezési Tervrıl (továbbiakban OTrT) szóló 2003. évi XXVI. törvény, illetve az azt módosító 2008. évi L. törvény figyelembevételével készült. Az erdészeti szabályozási terv az alábbi törvényi, rendeleti és egyéb szabályozási elıírásokon alapul: - az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény és az annak alapján készült körzeti erdıtervek elıírásai - ágazati jogszabályok és a térségben tevékenykedı ágazatok és szakhatóságok szakmai elıírásai - Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja - kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok. Az OTrT módosítás az İrség erdıs részeit a kiemelt erdıgazdálkodási térség területfelhasználási kategóriába sorolta. Az ez által lefedett területnek legalább 75 %-át a területrendezési tervekben erdıgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


82

fennmaradó részén – a városi ranggal rendelkezı települések kivételével – városias települési térség nem jelölhetı ki [6.§ (1)a]. 7.§ (1) Az erdıgazdálkodási térség Országos Erdıállomány Adattár szerinti erdıterületét a településszerkezeti terv legalább 95 %-ban csak erdıterület területfelhasználási egységbe sorolhatja. Az İrség erdıterületei a kiváló termıhelyi adottságú erdıterületek övezetébe tartoznak. Az övezet definíciója: olyan övezet, amelybe az ıshonos fafajokból álló erdıtársulások fenntartására leginkább alkalmas és az erdı hármas funkcióját – környezetvédelmi, gazdasági, társadalmi – egymással összhangban a legmagasabb szinten biztosítani képes erdıterületek tartoznak. [2.§ 13.] 16.§ (1) Kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. A megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók kiemelik az erdı és az erdıgazdálkodás jelentıségét, az erdık természetvédelmi-, élıhely megırzési szerepét, az erdıkre épülı ökoturisztikai fejlesztések lehetıségét. Hangsúlyos szerepet kap az erdı védelme. A településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) elıírásai szerint a településszerkezeti tervekben határozzák meg a védett, védelemre tervezett és a védı területeket, a tájrendezési, környezetalakítási feladatokat és a települési területfelhasználási egységeket. A beépítésre nem szánt területek között szerepelnek a zöldterületek és az erdıterületek – védelmi erdı, gazdasági erdı, egészségügyi-szociális és turisztikai erdı, oktatási-kutatási erdı bontásban. Az erdıterületekre vonatkozó szabályozási elıírások: 9. §: A helyi építési szabályzatban, a szabályozási tervben gondoskodni kell … a zöldterületekbıl és erdıkbıl álló egységes zöldfelületi rendszer kialakításáról… 28. § (3): A védelmi rendeltetéső erdıterületen épületet elhelyezni nem lehet. (4): A 100.000 m2-t (10 ha) meghaladó területnagyságú telken 1. gazdasági és oktatási-kutatási rendeltetéső erdıterületen 0,5 %-os beépítettséggel. 2. egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéső erdıterületen 5 %os beépítettséggel az erdı rendeltetésének megfelelı építmények helyezhetık el. 38. § (7): A védıterületet (pl. véderdıt) … a védelmet igénylı … a saját területén (építési telkén, építési területén) belül köteles kialakítani és fenntartani.



83

Szakágazati szabályozási elıírások A térségben számos ágazat folytat tevékenységet, nagyszámú hatóság engedélyez, vagy gyakorol felügyeletet. Ezek mindegyike rendelkezik olyan törvényekkel, rendeletekkel, szabványokkal, szabályzatokkal, elıírásokkal, amelyek valamilyen szinten befolyásolják az erdık funkcióit. Ezeknek az elıírásoknak nagy szerepük volt az erdıfunkció övezetek kialakításánál (védıtávolságok) és kiemelt jelentıségük van az erdészeti övezetenkénti szabályozási tervben. Közülük a természetvédelmet emeljük ki. A Természetvédelmi Törvény és az İrségi Nemzeti Park Igazgatóságának (ÖNPI) elıírásai Az ágazati szabályozások között kiemelt szerepe van a természetvédelmi elıírásoknak, amelyeknek erdészeti vonatkozásait a Természetvédelmi Törvény (Tvt) és a 2004-ben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatala által összeállított „A természetvédelem erdészeti szakmai koncepciója és távlati fejlesztési feladatai” címő dokumentáció alapján állítottuk össze. A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt) hatálya kiterjed valamennyi természeti értékre és területre, tájra – így az erdıkre is. A védett természeti területeken álló erdıkben a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, mint szakhatóság gondoskodik a törvény betartásáról. A nem védett természeti területekre a Tvt általános tájvédelmi és élıvilágvédelmi elıírásai vonatkoznak. A védett természeti területeken álló erdık természetvédelmi kezelését az İrségben az ÖNPI látja el. A védett területen álló erdık kezelését az FVM a KvVM egyetértésével jóváhagyott körzeti erdıtervekben szabályozza. A Vas megyei MGSZH Erdészeti Igazgatósága az erdıtervezés során a természetvédelmi hatóság elıírásait, észrevételeit érvényesíti az erdıtervben. Az éves fakitermelési, erdınevelési és erdıtervezési terveket az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság egyetértésével hagyja jóvá. Az İrségi Nemzeti Park, a Nemesmedves Történelmi Emlékhely TT, a helyi védettségő területeken lévı erdık az erdıtervekben a védelmi rendeltetésbe, a „védett erdık” közé tartoznak. A védett természeti területekre a természetvédelmi hatóságoknak el kell készíteni a természetvédelmi kezelési terveket. Ezek elkészültéig erdık esetében a körzeti erdıtervek a 30/2001. számú KÖM rendelet értelmében egyúttal természetvédelmi kezelési tervnek is tekinthetık. Nemzetközi oltalom, nemzetközi egyezmények figyelembevétele a szabályozásnál Natura 2000 területek erdei: Európai Uniós csatlakozásunkkal kapcsolatosan a legfontosabb természetvédelmi követelmény az Unió természetvédelmi hálózatához, a NATURA 2000 hálózathoz történı csatlakozás. Mind a Madárvédelmi Irányelv, mind az Élıhelyvédelmi Irányelv alapján kijelölt területek érintenek erdıterületeket is.



84

A hálózat elemei részben a már meglévı természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, részben értékek, elsısorban állat- és növényfajok - védelmével, élıhelyek megırzésével kell számolnunk, amelyek európai jelentıségőek. E fajok illetve élıhelyek specialitásainak figyelembevételével lehet az általános védett vagy nem védett területekre vonatkozó – kezelési, gazdálkodási eljárásokat a NATURA 2000 területeken alkalmazni. Különleges figyelmet igényelnek az Élıhelyvédelmi Irányelv hatálya alá tartozó európai jelentıségő erdıtársulások védelmi feladatai. A Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek területén is helyezkednek el erdık. Ezekben az erdıkben a védett természeti területen lévı erdıkre vonatkozó jogszabályi elıírásokon túl a Ramsari Egyezmény elıírásait is be kell tartani, és ezt a természetvédelmi kezelés részeként meg kell jeleníteni. Az erdıfunkció tervezés szempontjából kiemelt jelentıséggel bíró természetvédelmi elıírások a teljesség igénye nélkül: - a védett természeti területeken lévı erdıkben az erdıgazdálkodás során a természetes folyamatokat érvényesítı erdıkezelési eljárások alkalmazására kell törekedni, - az erdık felújítását lehetıség szerint természetes úton kell végrehajtani ıshonos fafajok elegyes alkalmazásával, - a fokozottan védett területeken minden erdıkezelési tevékenységet a természetvédelem érdekeinek kell alárendelni, teljes erdıgazdálkodási korlátozás is lehet, - erdırezervátumokban erdıgazdálkodási tevékenység nem folytatható, - a nem ıshonos fafajokból álló erdıkben megfelelı erdészeti módszerekkel törekedni kell a természetközeli állapot kialakítására, - erdıtelepítés során védett természeti területen kizárólag a térségében honos fafajok, természeti területen elsısorban honos fafajok alkalmazhatók. Egyéb tájvédelmi elıírások: A Nemzeti Park területén – erdı mővelési ágú területek kivételével – bármely fa kivágásához a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A természeti értékek, tájképi szépségek megismertetése érdekében a természetvédelmi és a gazdálkodási érdekekkel összehangolt látogathatóságot a tulajdoni viszonyoktól függetlenül biztosítani kell. Törekedni kell a gyalogos-, kerékpáros-, lovas turizmus elıtérbe helyezésére, egyes helyeken a gépjármőforgalom korlátozására. A természetvédelmi szabályozás további részletes ismertetését a 3.3.3.1. fejezet tartalmazza.



85

3.3.2. Erdészeti ágazati szabályozási elıírások Az Erdıtörvény és a körzeti erdıtervek elıírásai Az erdészeti övezeti szabályozás legfıbb irányelveit, elıírásait az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény (Erdıtörvény) és a végrehajtására kiadott 29/1997. (IV.30.) FM rendelet határozza meg, amely az erdıvel és az erdıgazdálkodással kapcsolatos legfıbb rendelkezéseket jogszabályi szinten rögzíti. Az Erdıtörvény alapvetı szemléletét tükrözi a következı idézet: „Az erdı fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdıvel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni”. Az erdıkben folyó erdıgazdálkodási tevékenység tervszerőségét a körzeti erdıtervek, az erdıgazdálkodási üzemtervek és az éves erdıgazdálkodási tervek biztosítják (Evt. 23. §). A 88/2000. (XI.10.) FVM rendelet tartalmazza a körzeti erdıterv és az üzemterv készítésének részletes szabályait. Az erdészeti hatóság által elfogadott erdıfejlesztési terv szabályozási elıírásait a körzeti erdıtervben és az üzemtervekben kell érvényesíteni. A szabályozás fontos eleme, hogy az erdı mővelése törvényi kötelezettség attól függetlenül, hogy az gazdaságosan folytatható-e vagy sem. Erdészeti szakmai ajánlások, állásfoglalások Az övezeti szabályozás irányelveinek kialakításában nagy szerepet szántunk a PRO SILVA EUROPA Európai Erdészek Egyesülete által összeállított erdészeti alapelveknek. A PRO SILVA alapelvek a természetes folyamtokra alapozott erdıgazdálkodást szorgalmazzák az ökoszisztémák megırzése, a biológiai sokféleség növelése, az erdı összes értékének védelme érdekében. A cél erdıtömbben gondolkodó, nem egyenletes állományszerkezetre törekvı készletgondozó erdıgazdálkodás fokozatos bevezetésével: - az erdei ökoszisztémák tartamos megırzése, - a talaj és a klíma védelme, - faanyag és más termékek termelése, - rekreációs, közjóléti, kulturális lehetıségek nyújtása. A felsorolt célok összecsengenek az erdıfunkció tervek célkitőzéseivel. A Magyar Tudományos Akadémia Erdıgazdálkodási Albizottságának a természet-közeli erdıgazdálkodás fokozatos alkalmazásáról szóló állásfoglalása szintén beépül az erdıfunkciók szabályozási tervébe. A Nemzeti Erdıstratégia és Erdıprogram célkitőzései és célprogramjai alapvetı meghatározói a jövı erdıgazdálkodásának. Ezek figyelembevételére feltétlenül szükség van az erdıgazdálkodás jövıbeni szabályozási elıírásainak meghatáro-



86

zásához. Ugyancsak fontos az Európai Unió erdészeti stratégiájának figyelembevétele. Mindezeket a programokat, célkitőzéseket figyelembevettük a szabályozás összeállításánál, de meg kell jegyezni, hogy ezek a szakmai elvek folyamatos változásban, fejlıdésben vannak, az erdészeti gyakorlatban az ökológiai szemlélet erısödésével és az Európai Unió támogatásával jelentıs paradigma váltás indult el, ezért vált szükségessé egy új erdıtörvény kidolgozása, továbbá ezt tükrözik a megújuló támogatási rendeletek is. 3.3.3. Övezetenkénti erdıgazdálkodási, erdıkezelési szabályozási elıírások 3.3.3.1. Élıhelyvédelmi erdıfunkció övezeti szabályozás Az erdıfunkció tervezés során a védett természeti területeken lévı erdıket az élıhelyvédelmi erdıfunkció övezetbe soroltuk és ezt mint prioritást tekintettük a többi funkció számára. Az alábbi védettségi fokok alá tartozó erdık tartoznak az élıhelyvédelmi erdıfunkció övezetbe: - erdırezervátum magterület és védızóna - fokozottan védett területek - nemzeti park teljes területe - természetvédelmi terület – országos és helyi védettségő - Ramsari terület Az élıhelyvédelmi szabályozás kiterjed a nem védett természeti területekre is, függetlenül attól, hogy nem tartoznak az élıhelyvédelmi övezetbe. A funkcióövezetbe tartozó erdık részletes kezelési elıírásait a Tvt.-ben elıírt természetvédelmi kezelési terv tartalmazza. Ennek elkészültéig a 30/2001. számú KÖM rendelet 7.§(2) bekezdés értelmében a védett erdıre készült körzeti erdıterv tekinthetı természetvédelmi kezelési tervnek. A következıkben az erdıkre vonatkozó természetvédelmi szabályozási igényeket a KVM Természetvédelmi Hivatal „A természetvédelem erdészeti szakmai koncepciója” és az İrségi Nemzeti Park elıírásai alapján védettségi kategóriák szerint ismertetjük. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK Védett természeti terület az 1996. évi LIII. tv. a természet védelmérıl vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított – kiemelt természeti oltalomban részesülı – földterület. A védett természeti terület a védelem kiterjedtségének, céljának, hazai és nemzetközi jelentıségének megfelelıen lehet nemzeti park (NP), tájvédelmi körzet (TK), természetvédelmi terület (TT), természeti emlék (TE). Kezelésük országos és helyi szintő. Ide tartoznak az ex lege védett természeti értékek is.



87

A védett természeti területeken levı erdıkben a természetvédelmi (erdı)kezelést a konkrét természetvédelmi célokkal kell összhangba hozni. A választott módszerek függnek a védettségi kategóriától, a védelem okától, a védett természeti értékek megóvásának követelményétıl. A folytatható erdészeti tevékenységeket a Tvt. 33. § (2). és (8). bekezdései és a területre vonatkozó kezelési tervek szabályozzák. Erdırezervátum illetve bioszféra rezervátum védızónájának védett természeti területe a védett természeti területen lévı erdıkre vonatkozó jogszabályi elıírások betartásával, valamint az elıforduló konkrét védett értékektıl függı kezelési irányelvek figyelembevételével természetvédelmi (erdı)kezelés folytatható. A kezelés során figyelembe kell venni, hogy a védızóna rendeltetése elsısorban a magterület védelme a védızónában biztosítani kell a folyamatos erdıborítást. A magterületen erdıgazdálkodási tevékenység nem folytatható. Védett természeti területen lévı nemzeti parki területek Az İrségi Nemzeti Parkban a kezelhetıség és a bemutató jelleg, a nyilvános látogathatóság kerül elıtérbe. A kezelés során a természetes folyamatok minél nagyobb mértékő érvényesülésére kell törekedni. A bemutató területek kezelése attól függ, hogy milyen természeti értéket, állapotot kíván az adott terület bemutatni. Ennek megfelelıen a természetes folyamatok bemutatására szolgáló kezeletlen területektıl, a speciális kezelések eredményeinek bemutatását célzó területekig eltérı elıírások tehetık a területen. A kezeléseknél figyelembe kell venni, hogy a látogatás folyamatos zavarást jelent a területen. Védett természeti területen lévı erdık a tájvédelmi körzetekben és természetvédelmi területeken E területeken a védett természeti területen lévı erdıkre vonatkozó jogszabályi elıírások betartásával, valamint az elıforduló konkrét védett értékektıl függı kezelési irányelvek alkalmazásával természetvédelmi (erdı)kezelés folytatható. A tájkép védelme érdekében törekedni kell a folyamatos erdıborítás biztosítására. Fokozottan védett természeti területek Fokozottan védett természeti területen levı erdıben erdıgazdálkodási beavatkozás csak a természetvédelmi kezelés részeként, a kezelési tervben foglaltakkal összhangban végezhetı [Tvt. 33.§ (1)], lényege a természetvédelmi célú erdıfenntartás. Az egyéb megengedett tevékenységekre vonatkozóan (beleértve a területre történı belépést is) a Tvt. 40.§ (1) és (2) bekezdésének elıírásai érvényesek. Egyedül a terület vadvédelmi kerítéssel történı elkerítése engedhetı meg.



88

Erdırezervátum magterület Az erdırezervátumok magterületei képviselik hazánk jellemzı erdıtársulásait, régióit. A fokozottan védett természeti területen lévı erdıkre vonatkozó törvényi elıírásban megfogalmazott természetvédelmi kezelés itt speciális, szőkített értelmezést kap. Tilos minden emberi beavatkozás, teljes korlátozás érvényesül. Ezek a területek a természetes erdıdinamikai folyamatok szabad érvényesülésének és megfigyelésének helyszínei. A tudományos kutatás csak az állapot megváltoztatása és mesterséges beavatkozás nélkül, a megfigyelés módszereivel folyhat. A terület zavartalanságát biztosítani kell, a területre csak a kutatók léphetnek be. Védett természeti területen lévı NATURA 2000 területek Az EU Élıhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvei alapján kijelölt európai jelentıségő területek. Kijelölésük adott társulás vagy faj védelmét szolgálja. Minden esetben az adott társulás(ok) illetve faj(o) védelmének követelménye határozza meg a konkrét kezeléseket. Mindezek figyelembe vételével e területeken a védett természeti területen lévı erdıkre és a NATURA 2000 területekre vonatkozó jogszabályi elıírások betartásával, valamint az elıforduló konkrét védett értékektıl függı kezelési irányelvek alkalmazásával természetvédelmi (erdı)kezelés folytatható. A NATURA 2000 területek kezelésének természetvédelmi alapelve az eddigi gazdálkodási forma megırzése.

NEM VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK A természeti területeken a természetközeli erdıgazdálkodás általános szakmai (erdészeti és természetvédelmi) követelmény. A konkrét módszerek megválasztásánál az esetleg elıforduló védett természeti érték megóvásának érdeke további korlátozást jelenthet. A természeti területen levı nem védett erdık kezelésére vonatkozóan a természetvédelmi törvény II. fejezetének általános természetvédelmi elıírásait, valamint az erdıtörvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. A természeti területen álló természetvédelmi szempontból fontos erdık kezelési céljai a következıkben kerülnek felsorolásra. Tájképvédelmi erdık: Nem védett természeti területen álló, de a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján kijelölendı erdık. Célja a nem védett természeti területen lévı erdık között található a természetes táj megırzése szempontjából fontos erdık védelme. Elsısorban olyan kiemelkedı domborzati formákon vagy messzirıl látható helyeken található erdık tartozhatnak ide, melyekben a nem megfelelı módon kivitelezett gazdálkodási tevékenységek messzirıl látható tájsebeket okoznak. A definíciónak megfelelıen ezekben az erdıkben folytatott természetközeli gazdálkodás során elsısorban a nagy területő, messzirıl látható véghasználatokat kell elkerülni, és lehetıség szerint törekedni kell a folyamatos erdıborítás fenntartására. Védett természeti területek védı övezetének erdei: Szükség esetén a védett természeti területek természeti állapotának megırzése érdekében jelölhetık ki terü-



89

letek a védett területeken kívül. Elsısorban a kis kiterjedéső, különleges értéket tartalmazó védett természeti területek esetén célszerő a kijelölés. Célja, hogy csökkentse a védett természeti területeket érı külsı hatásokat. Kiterjedése és a kezelés módja függ a védendı érték jellegétıl és a veszélyeztetı hatás jellegétıl is. A védıövezet erdeiben hatósági-szakhatósági eszközökkel érvényesíteni kell a természetvédelmi törvény 30.§-ában foglalt elıírásokat. Természeti területek erdei: Idetartoznak a természetvédelmi oltalom alatt nem álló, természeti területen lévı természetszerő erdık. A természeti területeken a természetközeli erdıgazdálkodás általános szakmai (erdészeti és természetvédelmi) követelmény. Itt a természet védelmérıl szóló törvény II. fejezetében és az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló törvényben megszabott korlátok között fenntartható, természetközeli erdıgazdálkodás folytatható. A konkrét módszerek megválasztásánál az esetleg elıforduló védett természeti érték megóvásának érdeke további korlátozást jelenthet. A konkrét elıírások során figyelembe kell venni, hogy a fokozottan védett fajok élıhelyeit kivéve a tájvédelmi rendelet igen szők mozgásteret ad a természetvédelemnek. Ökológiai és zöld folyosók erdei: Az ökológiai hálózat egyes elemeit összekötı folyosók Gyakorlatilag a természeti területek kategóriájába tartozó természetközeli állapotú erdık tartoznak ide. Területükön a természeti területekre vonatkozó elıírásokat kell megtartani. A fajok vándorlásának elısegítése érdekében a folyamatos erdıborítás fenntartására kell törekedni. Nem védett természeti területen lévı NATURA 2000 területek erdei: Az Európai Unió Élıhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvei alapján jogszabállyal kijelölt, adott társulás vagy faj védelmét szolgáló európai jelentıségő területek. Minden esetben az adott társulás(ok) illetve faj(ok) védelmének követelménye határozza meg a konkrét kezeléseket. Mindezek figyelembevételével e területeken a vonatkozó jogszabályi elıírások betartásával, valamint az elıforduló konkrét védett értékektıl függı kezelési irányelvek alkalmazásával természetközeli erdıgazdálkodás folytatható. Az élıhelyvédelmi erdıfunkció övezetbe sorolt erdık kezelésének fıbb szakmai szabályozási irányelveinek összefoglalása: Erdırezervátum magterületen: semmiféle gazdasági tevékenység nem végezhetı, emberi beavatkozás csak tudományos céllal történhet. Erdırezervátum védıterületen: a magterület védelmét természetszerő, tartamos erdıgazdálkodással kell biztosítani. Fokozottan védett területeken: Alapkövetelmény a védett érték megóvása, megırzése. Ez erdıgazdálkodási korlátozásokkal vagy többlet feladatokkal jár, a szakszerő tartamos, természetszerő erdıgazdálkodási tevékenység azonban a legtöbb esetben biztosítani képes a természetvédelmi igények teljesítését. Tarvágás nem végezhetı, a fokozatos felújítások végvágása nem haladhatja meg a 3-5 hektárt. A szomszédos erdırészletekben a végvágást csak akkor szabad folytatni, ha az újulat magassága elérte az 1 m-t, illetve ha a felújítás megfelel a befejezett erdıfelújítás kritériumainak. Erdıfelújítás csak tájjellegő ökotípussal végezhetı.



90

A Tájvédelmi Körzetek és a Természetvédelmi Területek nem fokozottan védett erdeiben a természetközeli erdıgazdálkodás elveinek gyakorlása megfelel a természetvédelem által támasztott követelményeknek. A fokozatos felújító vágásokon alapuló erdıfelújítás, a megemelt vágáskor, az elegyfafajok kímélete, a téli fahasználat, a kíméletes fakitermelési módok alkalmazása, stb. azok az erdıkezelési módszerek, amelyekkel ezek a követelmények kielégíthetık. Az élıhelyvédelmi erdıfunkció övezetbe került erdık kívánatos állományképe: ıshonos fafajokból álló elegyes, többszintő vegyes korösszetételő természetszerő erdıtípus, amely azon kívül, hogy védett természeti értékek élıhelye, maga is gazdag biodiverzitású természeti érték. A védett területek erdei az értékelés szerint 44 %-ban nem felelnek meg ezeknek az elvárásoknak (lásd.: Funkcióérték-állományérték konfliktus mátrix táblázatot). Az erdırezervátum magterületek kivételével a védett erdıkben sem mellızhetık az erdészeti beavatkozások (felújítás, erdınevelés, stb.), de ezeket a természetvédelmi elıírásoknak megfelelı módon kell végrehajtani. Az élıhelyvédelmi erdıfunkció övezetbe nem sorolt erdıkben folytatott erdıgazdálkodás természetvédelmi – élıhelyvédelmi célokat szolgáló irányelvei: A termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajokból álló, ökológiailag stabil, gazdaságilag jövedelmezı és társadalmilag elfogadott erdıképpel rendelkezı erdık kialakítására kell törekedni. Fafajpolitikai szempontból a klímának és a termıhelynek megfelelı ıshonos fafajokat és azok felújításait kell elıtérbe helyezni. A vágáskorok emelésére, a szálalásos üzemmódra történı áttérésre van szükség. Óvni kell az erdın kívüli rétek, legelık fáit, a helyenként még megtalálható szálban álló idıs faegyedeket, hagyásfákat. Ezek kivágása csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. Biztosítani kell a védett madarak fészkelıhelyéül szolgáló egyes nagymérető fák, facsoportok fennmaradását. A magas vadlétszám vadeltartó képesség szintjére való csökkentésével lehetıvé kell tenni a természetes felújítás zavartalan alkalmazását.



91

3.3.3.2. Védelmi erdıfunkció övezeti szabályozás A védelmi funkciók körébe a levegı- és klímavédelmi, a vízvédelmi, a talajvédelmi és az objektumvédelmi funkciókat soroltuk. Ezek 5 ill. 4 kategóriákba esı erdırészletei alkothatják a védelmi funkcióövezetet, amennyiben ott nincs jelen az ugyanilyen funkciókategóriájú élıhelyvédelmi- vagy üdülési funkció. A védelmi övezet talajvédelmi funkciójú részegységeiben a szabályozás alapvetı célja az erdık alatti talaj minél nagyobb erózió-defláció elleni védelme. Ennek érdekében az erdıgazdálkodás során az alábbi szabályozási elıírásokat kell figyelembe venni a térségben: - A talajvédelmi elsıdleges rendeltetésbe sorolt erdıkben tarvágást csak kivételes esetben (fafajcsere) szabad engedélyezni. - Az erdıgazdálkodás során arra kell törekedni, hogy a talajfelszín a lehetı legrövidebb ideig maradjon fedetlenül. - A talajvédelmi célú védelmi övezetben a célállomány ıshonos fafajokból álló, elegyes faállománytípus legyen. - Az állománynevelés és a fahasználatok során csak talajkímélı technológiákat szabad alkalmazni. - Erdıfelújításnál fokozatos felújítási módok, 25 %-nál meredekebb területen készletgondozó gazdálkodás vagy csoportos szálalás ajánlatos. - A veszélyeztetett talajon álló gyenge védıhatású erdıt erdırészletenként értékelni kell az erdıtervezés során és ahol szükséges, állományszerkezet átalakítással, esetleg talajkímélı módon elvégzett fafajcserével kell a szükséges talajvédı hatást biztosítani. A védelmi funkcióövezetbe klíma- és levegıvédelmi, vízvédelmi és objektumvédelmi funkció iránti igény miatt besorolt részterületek esetében a szabályozás alapkövetelménye: minél dúsabb, nagyobb, egészségesebb koronájú, nagy vertikális záródású erdıállomány létrehozása, ezáltal minél nagyobb szőrı-védı hatás elérése. Ennek alapján az ide sorolt erdık szabályozási elıírásai: - A kívánatos erdıkép elegyes, többszintő, természetközeli erdı legyen. - Az erdık felújítását lehetıség szerint természetes úton kell végezni, különös gondot kell fordítani az erdıszegélyek kialakítására. - Az utak és más létesítmények körüli erdık esetében az esztétikai követelményeket is figyelembe kell venni (virágzó cserjék, színes lombú fafajok, létesítmények eltakarása). - A mezıvédı erdısávok, ligetek kezelése során tekintettel kell lenni a vad és a madárvilág élıhelyvédelmi igényeire. - A tavak, vízfolyások menti 50-50 méteres sávban elhelyezkedı erdık kezelésének fı követelménye a tartamosság és a maximális szőrıhatás, ami megfelelı fafajmegválasztással, állományszerkezettel és cserjeszegéllyel érhetı el. A hirtelen lezúduló csapadékkal meginduló hordalékot ezek a vízfolyásokat kísérı erdık, fásítások tudják leghatékonyabban megfogni és ezzel a vízminıség védelmét szolgálni.



92

3.3.3.3. Üdülési erdıfunkció övezeti szabályozás Az üdülési fı funkciót ellátó erdık kívánatos erdıképe olyan esztétikailag vonzó, természetszerő elegyes, vegyes korú idıs erdı, amelynek látványa és a benne való tartózkodás gazdag pszichikai élményt és kedvezı fiziológiai hatásai révén komfortérzést nyújt a látogatónak. Ennek elérése érdekében a következı szabályozási irányelvek betartására van szükség: - Az erdık kezelése természetközeli gazdálkodási módszerekkel történjen. - A parkerdıkben fontos szempont a változatosság, ami a nagyobb elegyességben, vegyeskorúságban, nyíltabb és zárt állományrészek változatosságában nyilvánul meg. Ezeket az igényeket az erdıfelújítástól kezdve az erdınevelés teljes folyamata során figyelembe kell venni. - Az üdülési funkcióövezetbe esı erdık vágáskorát a biológiai vágáskorhoz kell közelíteni. A faanyagtermelés másodlagos, az erdık tartamos fenntartását szolgálja. - Az erdınevelés során gondot kell fordítani az állományszegélyek és sétautak, tisztások menti állományrészek esztétikus kialakítására, kilátópontok megnyitására, idıs fák egyedi védelmére. - Gondoskodni kell a látogatott erdık közjóléti feltárásáról, berendezésérıl és folyamatos fenntartásáról. Az üdülési erdıfunkció övezetbe sorolt erdıknél a besorolás indoka vagy az adott erdı üdülésre való alkalmassága, vagy pedig az erdıterület kedvezı elhelyezkedése. Így olyan erdırészletek is bekerültek az övezetbe, amelyek az üdülésiturisztikai igényeknek egyelıre nem felelnek meg. A tervezési térség összes erdejére vonatkozó üdülési vonatkozású szabályozási javaslatok: - Természetszerő erdık arányának növelése, egészséges, kedvezı látványt nyújtó erdıkép kialakítása. - Elegyfafajok kímélete, idıs, ám egészséges faegyedek meghagyása az utak mentén, pihenıhelyek, vízfolyások környezetében. Az igények növekedésétıl függıen szükségessé válhat az üdülési funkcióövezet bıvítése, újabb parkerdık feltárása. Ilyen célra elsısorban a gazdag biodiverzitású idıs erdık jöhetnek számításba. Minden parkerdı-tömbre el kell készíteni a parkerdı fejlesztési tervet, amely feltétele az erdészeti szakhatósági engedélyezésnek, pályázatok elnyerésének. A tervben külön munkarész foglalkozzon az erdıállomány kezeléssel és a távlati erdıkép kialakításával. A meglévı ill. kijelölt parkerdık közjóléti létesítményekkel való berendezését fel kell újítani, illetve bıvíteni szükséges.



93

3.3.3.4. Gazdasági erdıfunkció övezeti szabályozás Azokban az erdıkben, amelyek nem tartoznak valamelyik védelmi, élıhelyvédelmi vagy üdülési övezetbe és a termıhelyi potenciál megfelelı, az erdıgazdálkodás célja a faanyagtermelés. A gazdasági funkció mellett természetesen érvényesül az erdı többi funkciója is, de prioritása itt a faanyagtermelésnek van. A termelési funkcióövezetbe tartozó állományok tervezett erdıképe megfelel a szakszerő hagyományos erdıgazdálkodás általi igénynek, amely lehetıség szerint természetszerő, az adott termıhelynek megfelelı fafajösszetételő, az erdıtervi elıírások szerint kezelt, gazdasági hasznot hozó erdı. Lehetıség van nem honos fafajok kisebb arányú alkalmazására is. A gazdasági funkciójú erdık speciális típusai az ültetvényszerő erdık és a zárt vadaskertek, ahol az erdık többi funkciója nem érvényesíthetı. A gazdasági erdıfunkció övezetbe tartozó erdık legnagyobb részében az erdı gazdasági és társadalmi szolgáltatásai a jelenlegi szakszerő erdıgazdálkodási gyakorlat mellett biztosított, azonban szükség van néhány ökológiai jellegő szabályozás hangsúlyozására, amelyek közül a leglényegesebbek a következık: - szakszerő, tartamos, természetszerő erdıgazdálkodás folytatása, - az erdei ökoszisztémák megırzése, az ökológiai folyamatok minél nagyobb arányú érvényesítése, - az erdıgazdálkodási tevékenység során a talaj, a klíma, a vizek, a táj, az élıvilág általános védelme, rekreációs lehetıségek biztosítása. Törekedni kell a termıhely potenciális fatermıképességének kihasználására és ahol indokolt, fafajcserével kell visszaállítani az optimális faállománytípust. A PRO SILVA szerinti erdıgazdálkodási alapelvek a gazdasági funkcióval kapcsolatosan: - a talaj termıképességének fenntartása, - az erdei ökoszisztémák és a faanyagtermelés folyamatosságának biztosítása, - a természetes anyag- és energiaforgalom fenntartása. A gazdasági funkcióval szoros kapcsolatban van a vadászat, vadgazdálkodás, amely egyrészt fontos gazdasági potenciálja a térségnek, másrészt a túlzott vadlétszám okozta vadkár tekintetében az erdık gazdasági funkcióját csökkentı tényezı. Az erdészeti szabályozás mellett nem nélkülözhetı a vadgazdálkodás megfelelı szabályozása sem. Ennek legfontosabb irányelvei: - a térségben a nagyvad létszámának csökkentése a természetes vadeltartó képesség mértékéig, - élıhely fejlesztési programok beindítása szükséges a vadászterületeken, - a vadászturizmus fejlesztése, bekapcsolása a vidékfejlesztés tevékenységi körébe, - a szakszerő vadgazdálkodás általános gyakorlattá válása, a vadállomány minıségének fokozása, a vadorzás visszaszorítása, - a vadkár csökkentése, a vadkár elleni védekezés módszereinek fejlesztése.



94

3.3.4. A szabályozás megvalósítását elısegítı intézkedések 3.3.4.1. Általános intézkedési irányelvek Az erdıt olyan módon és ütemben kell hasznosítani, hogy a gazdálkodási lehetıségek és az erdı jóléti szolgáltatásai a jövı nemzedékei számára is fennmaradjanak még pedig úgy, hogy az erdı megırizze biológiai sokféleségét, természetközeliségét, termı-, felújuló- és életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levı védelmi és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, egészségügyi-szociális, kulturális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló szerepét. Ez csak átgondolt, a többi ágazattal koordinált szabályozással, jogi, szakmai, szervezeti, finanszírozási intézkedésekkel valósítható meg. Az intézkedések jogi megalapozása Az egyik legfontosabb intézkedési kör a erdık fenntartásában, fejlesztésében való társadalmi szerepvállaláshoz, és a társadalmi hozzájárulás kifizetéséhez szükséges jogi alapok megteremtése. Az 1996. évi LIV. törvény (Evt.) általánosságban megfelelı jogi alapokat nyújt a tervezett célkitőzések megvalósításához. Számos helyi elıírás, szabály kidolgozására van azonban szükség az İrség speciális problémáinak megoldásához és az egyes ágazati jogszabályok megfelelı összehangolása is fontos feladat. El kell készíteni az övezeti szabályozás jogi elıírásait, melyeknek harmonizálniuk kell a meglévı jogszabályokkal. Finanszírozási intézkedések irányelvei A közcélú feladatok iránti egyre erısödı társadalmi elvárás megköveteli, hogy az erdıtulajdonosok az erdıgazdálkodás során jelentıs közcélú feladatot lássanak el (védelmi és közjóléti funkciók, szolgáltatások). A közcélú feladatok társadalmi (költségvetési) finanszírozásának szőkössége miatt jelenleg döntıen a piaci viszonyoknak is kiszolgáltatott erdıgazdálkodók viselik az e feladatok teljesítésébıl származó terhek zömét is. Az erdık immateriális szolgáltatásai közcélúak, ezért finanszírozásukról az erdıvagyon értékének és az erdı funkcióinak megtartása érdekében a társadalomnak kell gondoskodnia. Az erdıfejlesztési terv megvalósulásának kulcskérdése a finanszírozás, a költségkeretek biztosítása. Az erdıgazdálkodók tevékenységük folytatásának elısegítésére jelenleg többféle támogatási formában részesülhetnek, ezek közé tartozik az erdészeti közcélú feladatok ellátásának - így az erdıszerkezet-átalakításnak - továbbá az erdık többcélú hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátásának támogatása. A támogatások alapja egyrészt az Európai Vidékfejlesztési Alap (EMVA), másrészt nemzeti forráson alapuló csekély összegő (de minimis) támogatások. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok egy része már megjelent (de minimis), az EMVA-hoz kötıdı kiadás elıtt áll.



95

Az erdı-környezetvédelmi támogatási rendszer jelenleg elıkészítés alatt áll. A támogatás formája: normatív alapokon nyugvó vissza nem térítendı támogatás, amely pályázat útján igényelhetı. A támogatási lehetıség jelenleg szőkös. Támogatási összegek állnak rendelkezésre különbözı környezet- és természetvédelmi támogatási forrásokból is a védett természeti területeken álló erdık átalakítására, természetvédelmi célú különleges kezelésére. Megoldatlan azonban ma még a különbözı közcélokból megvalósuló gazdálkodási korlátozások miatti jövedelem kiesés kompenzálása az erdıtulajdonos részére. A támogatásokkal az erdészeti politika a többcélú, tartamos erdıgazdálkodást, az erdık környezeti, gazdasági és szociális szolgáltatásainak hosszú távú megırzését, fejlesztését, valamint a fenntartható gazdálkodáshoz főzıdı társadalmitulajdonosi, illetve a gazdasági érdekek közötti összhang megteremtését kívánja elérni azáltal, hogy támogatja az erdık többcélú – gazdasági, védelmi és társadalmi – fejlesztését szolgáló beruházásokat, valamint hozzájárul a környezetvédelmi és természetvédelmi korlátozások melletti gazdálkodás fenntartásához. A természetszerő erdıgazdálkodás kialakítása és a vízminıség védelem, esztétikai igények, az ökoturizmus igényei, a természetvédelmi követelmények kielégítése sok esetben jelentıs költségtöbbletet, gazdasági kiesést, anyagi veszteséget okoz az erdıtulajdonosnak. Ennek kompenzálása jogos igény, amely az állami és a magánerdı kezelıjének, tulajdonosának részérıl egyaránt jelentkezik. A jövıben olyan EU-konform, hosszú távon mőködı finanszírozási rendszerre lesz szükség, amely a gazdaságtalan erdık fenntartását, az erdık társadalmi szolgáltatásainak többletköltségeit és az erdıgazdálkodók jövedelemkiesésének kompenzálását egyaránt biztosítja. Szakmai, szervezeti intézkedésekkel kapcsolatos irányelvek A meglévı erdık védıhatásának és ökoturisztikai szolgáltatásainak fokozása csak szakmailag jól megalapozott, erıs erdészeti szervezettel vihetı végbe. A megvalósításban jelentıs szerepet kell kapnia a magánerdı tulajdonosoknak, akiknél ugyancsak alapvetı igény a szakmailag jól megalapozott társult erdıgazdálkodás. A rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdıkben minél elıbb meg kell alapítani a társult erdıgazdálkodást, jogszerő erdıgazdálkodást kell folytatni. Az erdıfejlesztés tudományos megalapozása A különbözı ágazati kutatások, monitoring rendszerek munkáját össze kell hangolni. Tudományos kutatást igényel az erdık, fásítások hordalékmegkötı szerepe, hatásuk vizsgálata a kisvízfolyások vízminıségére. A természetközeli erdıgazdálkodás és erdıkezelés módszereinek kutatása, alkalmazása, továbbá a természetes beerdısülés folyamata, irányításának lehetısége az İrségben igen fontos kutatási téma. Biztosítani kell az erdık immateriális értékét tartalmazó térinformatikai adatbázishoz való közösségi hozzáférést.



96

3.3.4.2. Intézkedési program a nemzeti erdıprogram alapján Az erdészeti ágazat elkészítette az ország Nemzeti Erdıstratégiáját, amely az erdıvel kapcsolatos feladatok megoldásának hosszú távú, alapelveket megfogalmazó, holisztikus megközelítésben készülı nemzeti szintő dokumentuma. Ez alapján készült el a Nemzeti Erdıprogram, amely megalapozza azon gyakorlatban mőködı társadalmi és politikai kereteket, amelyek segítségével az erdık fenntartása, kezelése és fenntartható fejlıdése biztosítható. A Nemzeti Erdıprogram 20062015. évi megvalósulásának tervét a 1110/2004. (X. 27.) Korm. határozat 3. pontja tartalmazza. A Program olyan cselekvési célprogramokat tartalmaz, amelyek lehetıvé teszik az erdı-örökség (erdıkincs) biológiai-ökológiai-természeti és gazdasági értékének védelmét és fenntartását. Kiemelt fontosságot tulajdonít a vízbázis védelmének, amelyben az erdık pótolhatatlan szerepet játszanak. A Nemzeti Erdıprogram az állami és a magánerdık közjóléti, gazdasági és védelmi célú hasznosítására egyaránt kitér. Mindezek figyelembevételével össszeállítottuk az İrség erdészeti intézkedési programját, amely a Nemzeti Erdıprogramra épül, annak célprogramjaihoz kapcsolódik, kiemeli a térségre vonatkozó speciális intézkedéseket. 1. Célprogram: Az állami erdıgazdálkodás fejlesztése Cél: Az állami erdıvagyon megırzése, értékeinek fejlesztése, a közcélok fokozottabb érvényesítése, az állami erdıgazdálkodás hosszú távú mőködıképességének biztosítása Jogi intézkedések Erdıfunkció övezetek szerinti differenciált erdıgazdálkodás jogszabályi hátterének megteremtése (Erdıtörvény és végrehajtási rendeletének módosítása, kiegészítése). Feladatfinanszírozás jogi alapjainak megteremtése. Agrártámogatási rendelet módosítása, adórendeletek módosítása (társasági, iparőzési adó, stb.). A feladat végrehajtását erdészeti szakmai bizottság felállításával kell biztosítani, amely az ırségi vonatkozások figyelembevételével hangolja össze az erdészeti és a többi jogszabályt. Pénzügyi finanszírozás – támogatási intézkedések Költségvetési szerepvállalás szükséges az állami erdıgazdálkodás hosszú távú mőködıképességének megırzése érdekében: Feladatfinanszírozás, a differenciált erdıgazdálkodás pénzügyi alapjainak megteremtése, költségvetés biztosítása pályázati alapon. Természetvédelmi korlátozások miatti többletköltségek kompenzálását biztosítani kell az állami erdıkezelı szervek részére is. Szervezeti intézkedések



97

A meglévı erdık védıhatásának fokozása csak szakmailag jól megalapozott, erıs erdészeti szervezettel vihetı végbe. Olyan tulajdonosi-gazdálkodói intézményi szerkezet kialakítása szükséges, amely hosszú távon biztosítja az állami erdıvagyon megırzését, fejlesztését, és az azt kezelı szervezet mőködıképességét. Az İrség állami erdeiben gazdálkodó erdészeti egységek ezt jelenleg tudják biztosítani, ám erdıgazdálkodásukat a „tájgondozó erdészet” irányába kell átalakítaniuk. Ez a folyamat az elmúlt két évben elindult a természetszerő erdıgazdálkodás egyre szélesebb körő bevezetésével. Önkormányzati, erdıgazdasági és természetvédelmi támogatással tájgondozó egyesületet, közalapítványt kell létrehozni, amely konkrét szervezı és szolgáltató tevékenységet tölt be az erdıtıl elvárt funkciók összehangolása terén. Szükséges a védett erdıterületek kezelési viszonyainak végleges rendezése. Két törekvés van jelenleg: az egyik az erdészeti ágazaté , amelynek célja a védett erdık állami erdıgazdálkodóknál való tartása, a másik a természetvédelmi szervezeteké, amely szerint az egész erdészeti ágazat helye a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban lenne. Az erdészeti ágazat bizonyítottan képes arra, hogy a védett és nem védett erdıket egyaránt az ökológiai igényeknek megfelelıen, a biológiai sokféleséget megırizve fenntartható módon kezelje. 2. Célprogram: A magán-erdıgazdálkodás fejlesztése Cél: A tulajdon- és birtokszerkezet javítása a magánerdıben. A magánerdı gazdálkodás mőködési feltételeinek és jövedelmezıségének javítása, szerepének erısítése a vidékfejlesztésben. Jogi intézkedések A még rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdık helyzetét rendezni szükséges, általánossá kell tenni a társult erdıgazdálkodást. Az állandó erdıborítású üzemmódra való átállás, illetve a gazdaságtalan erdık természetközeli állapotba való visszavezetésének jogi alapjait meg kell teremteni (Etv. módosítás). A birtokösszevonási célú földvásárlásokat és cseréket jogi eszközökkel is támogatni kell, csak így van lehetıség a rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdık mértékének csökkentésére. A megrendült vagyonbiztonság helyreállítását az erdıben okozott károk szigorúbb szankcionálásával, a büntetési jogszabályok szigorításával kell elısegíteni. Az erdészeti hatóság a megfelelı türelmi idı lejárta után elrendelheti az elhanyagolt, kezeletlen erdık tulajdonos költségére történı rendbetételét vagy új erdıkezelı kijelölését. Ez az erdık fennmaradása érdekében szükséges intézkedés, így természetvédelmi érdek is. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek az intézkedések hosszú távon nem oldják meg megnyugtató módon az ilyen erdık fennmaradását.



98

Pénzügyi finanszírozás – támogatási intézkedések javaslatai A magánerdészet (integrátor) szervezımunkája által növelt mőködıképes erdıterület alapján számított normatív jellegő támogatások fenntartására szükség van. A mezıgazdasági családi gazdálkodók egyéni erdıgazdálkodás iránti törekvésének és EU-konform társulásainak támogatását biztosítani kell. Az erdıvel nem rendelkezı, erdıgazdálkodási szolgáltatást nyújtó vállalkozói kör mőszaki fejlesztési igényeit támogatni kell. Biztosítani kell a birtokkoncentrációval járó kedvezményeket, a szakirányítási, forgóeszköz feltöltési és többlet géptámogatásokat, az erdészeti beszerzı-, értékesítı és szolgáltató szövetkezetek többlet géptámogatásait. Szervezeti intézkedések A magánerdık tulajdonosai számára jól szervezett szaktanácsadói rendszer létrehozására van szükség. A társult gazdálkodási egységek szakember ellátottságát állami támogatást is igénybevéve biztosítani szükséges. Elı kell segíteni regionális kivitelezı vállalkozói szervezetek létrejöttét (integrátorok és magánerdészeti üzemek). A magán- és közösségi tulajdonú erdık ırzési feladatát ellátó szervezet minél elıbbi felállítására szükség van. 3. Célprogram: Vidék- és területfejlesztés, erdıtelepítés és fásítás Cél:Mezıgazdasági mővelésbıl kikerülı területek erdısítése, a vidék természeti környezetét javító külterületi és belterületi fásítások támogatása. Vidék- és településfejlesztés A magánerdı gazdálkodást a Kistérségi Fejlesztési Tanácsok és önkormányzatok feladatkörében prioritásként kell kezelni. A településrendezési tervek külterületi szabályozási fejezetében kötelezı munkarésszé kell tenni az erdıkkel, fásításokkal kapcsolatos tervezési, kezelési, védelmi feladatok kidolgozását és gondoskodni kell a végrehajtás szakhatósági ellenırzésérıl. A belterületi erdıkkel kapcsolatos hatósági feladatokat a helyi önkormányzatok hatáskörébe indokolt utalni, de gondoskodni kell a szükséges ellenırzésrıl, szaktanácsadásról. Intézkedést igényel a településkörnyéki erdıgazdálkodási módszerek kidolgozása, a belterületi fásítás és erdıtelepítés egyszerősített eljárási renddel való nevesítése. A jelentıs mértékben többcélú hasznosítást igénylı magánerdıkkel rendelkezı településekben különösen indokolt lenne a „faluerdész” intézmény létrehozása. A faluerdész szakember a szaktanácsadás mellett elısegítené a településrendezési tervek szakági végrehajtását, biztosítaná a kapcsolattartást az önkormányzatok és az erdészeti szakág között – segítve az erdıfelügyelık munkáját.



99

Erdıtelepítés, fásítás Az İrségben a védett mezıgazdasági területeken nem végezhetı erdıtelepítés, az azon kívüli jó minıségő mezıgazdasági területeket pedig meg kell tartani jelenlegi mővelési ágában. 4. Célprogram: Ember-erdı viszonyának javítása Cél: az erdı közjóléti funkciójának kiterjesztése, az egészségmegırzés javítása és a társadalom kulturális értékeinek megırzése. A látogatott erdıkben a múltban és a közelmúltban jelentıs közjóléti fejlesztés történt, amelynek során feltárt és berendezett parkerdı, kirándulóhely, erdei pihenı, tanösvény létesült. Létesítésüket és fenntartásukat az erdészeti üzemi egységek és újabban az ÖNPI végzi részben saját forrásból, részben állami támogatásból. Az egyre szőkülı anyagi lehetıségek miatt az erdészeti közjóléti létesítmények kezelési intenzitása csökken, a létesítmények egy része megsemmisül, egy része pedig elhasználódott állapotba kerül. Az erdık üdülési- közjóléti fejlesztésével kapcsolatban szükséges intézkedések: Elkészült az erdei közjóléti létesítmények felmérése és értékelése. Számos fejlesztési program készült: az idegenforgalom, az ökoturizmus igényeihez kapcsolódó új létesítmények programja, a természetvédelmi bemutató övezetek, ökoturisztikai témaparkok és információs centrumok fejlesztési programja, stb.). A programok megvalósítására az önkormányzatokkal, a kistérségi társulásokkal, a reginális fejlesztési ügynökséggel, az ÖNPI-gal, az idegenforgalmi szervekkel egyeztetett ütemtervet és közös fejlesztési tervet célszerő készíteni. A fenntartásra, fejlesztésre javasolt parkerdık, kirándulóhelyek számára „gazdát” kell találni (önkormányzat, erdészet, ÖNPI, idegenforgalmi szervezet, vállalkozás, stb.) és ki kell dolgozni ennek szervezeti, finanszírozási rendszerét. Elınyben kell részesíteni az önkormányzati kezdeményezéseket, segíteni kell az e témában készült pályázatokat. Kiemelt módon támogatni szükséges a magántulajdonba került parkerdık, kirándulóhelyek fejlesztését és fenntartását. Közjóléti funkciók kompenzációs/finanszírozási forrásainak jogi megfogalmazása indokolt speciálisan a magánerdıben. Az intenzíven feltárt és berendezett parkerdıkben olyan erdıgazdálkodást kell folytatni, amely biztosítja az erdık tartamosságát és a változatos, az esztétikai élményt nyújtó erdıképet. Szükség van a közjóléti erdık speciális erdımővelési módjainak jogi – igazgatási-szabályozási megfogalmazására. Társadalmi összefogással gondoskodni kell az erdıket elöntı szemét eltávolításáról, a látogatott erdık rendben tartásáról. Pénzügyi finanszírozás – támogatási intézkedések javaslatai Meg kell oldani a pénzhiány miatt elhanyagolt parkerdık, erdészeti közjóléti létesítmények felújítását, kezelését, reális igényeknek megfelelı fejlesztését, a létesítmények idegenforgalomba, falusi turizmusba való bevonását.



100

A jelenlegi állami fenntartási keret emelésére van szükség ahhoz, hogy e létesítményeket helyrehozzák és folyamatosan fenntartsák. A szőkös ágazati támogatáson kívül indokolt lenne az idegenforgalomból befolyt összegek egy részét erre a célra fordítani, hiszen az erdınek ez a funkciója egyértelmően az idegenforgalmat, ökoturizmust szolgálja. Szemléletformálás -oktatás- nevelés Az együttmőködés erısítésére van szükség az erdészeti, a természetvédelmi, az önkormányzati és a civil turista szervezetek között (fórumok szervezése, tevékenység összehangolása). A védett területek erdeiben lévı értékek bemutatása és az odalátogató kirándulónépesség fogadása az ÖNPI-gal való együttmőködéssel valósuljon meg. Számos programot maga az ÖNPI szervez, ez esetben viszont az erdıgazdálkodó tájékoztatása szükséges, azaz ki kell alakítani a megfelelı összhangot az erdészeti ágazat és a természetvédelem ökoturisztikai fejlesztési programjai között. 5. Célprogram: Természetvédelem az erdıben Az İrség erdeinek meghatározó része valamilyen szintő természetvédelmi védettség alatt áll. Az erdıgazdálkodás és a természetvédelem tehát azonos területen, de esetenként eltérı érdekek alapján kezeli vagy felügyeli az erdıket. A két tevékenység összehangolásának érdekében a következı intézkedéseket tartjuk szükségesnek: Jogi intézkedések A védett természeti területeken folytatott erdıkezelési és erdıgazdálkodási tevékenység támogatásához szükséges jogszabályi háttér megteremtése (erdészeti, természetvédelmi jogszabályok, költségvetési törvény összehangolása). A természetvédelmi kezelési tervek és körzeti erdıtervek összehangolt elkészítéséhez szükséges jogszabályi alapok megteremtése. A természetes folyamatokra alapozott természetközeli erdıkezelés és erdıgazdálkodás jogszabályi feltételeinek megteremtése. A természeti értékek, a biológiai sokféleség és természetes folyamatok fennmaradását veszélyeztetı nagyvadállomány hatékony csökkentéséhez szükséges jogi alapok megteremtése. Szervezeti intézkedések Az állami tulajdonban lévı védett erdıterületek természetvédelmi kezelését ellátó vagyonkezelési forma, erdıkezelı szervezeti rendszer –jelenlegi erdészetek- stabilizálása, tevékenységének természetvédelmi célú módosítása.



101

Intézkedések az erdık természetességének és biodiverzitásának fokozása érdekében Az erdık és az ültetvényszerő faállományok, valamint azok nyilvántartási, támogatási rendszerének elkülönítése, megjelenítése az erdészeti, természetvédelmi jogszabályokban, differenciált támogatási rendszer kidolgozása. A természetes folyamatokra alapozott természetközeli erdıkezelés és erdıgazdálkodás módszereinek fejlesztése, finanszírozási, elszámolási feltételeinek, lehetıségének megteremtése, differenciált támogatási rendszer kidolgozása. Az erdık biológiai sokféleségének és természetességének mérésére szolgáló monitorozó rendszer létrehozásához és mőködtetéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása. Pénzügyi finanszírozás – támogatási intézkedések Az İrségben a természetvédelem igényeit és az erdıgazdálkodók érdekeit össze kell hangolni. A védett erdıterületeken folytatott kezelési és erdıgazdálkodási tevékenység támogatásához, a természetvédelmi korlátozásokból adódó veszteségek kompenzációjához szükséges EU-s és hazai források megteremtése és folyamatos biztosítása. A gazdálkodási tevékenység korlátozásából eredı kártérítések kompenzálásához szükséges anyagi (pénz)eszközök biztosítása, a természetvédelmi korlátozásokból fakadó jövedelemcsökkenés kompenzálása az 1996. évi LIII. tv. 72.§-ának gyakorlati érvényesítésével. 6. Célprogram: Modern erdıvédelem Cél: az erdık egészségi állapotának folyamatos megfigyelése (erdıvédelmi monitoring), a monitoring finanszírozás további biztosítása és bıvítése. Intézkedési javaslatok: - Az erdıben elıforduló károk megelızése és mérséklése érdekében új erdıgazdálkodási és erdıvédelmi módszerek, eljárások kidolgozása. - A károk elhárításának és felszámolási rendszerének javítása. - A gazdálkodók ráfordításait kiegészítı támogatások biztosítása. - Az erdı elemei ellen elkövetett szabálysértés vagy bőncselekmény szankcionálásának szigorítása. 7. Célprogram: Fenntartható vadgazdálkodás Alapvetıen fontos intézkedés az İrségben a vadállomány szabályozása, a fenntartható vadlétszám beállítása. További fontos intézkedések a vadkár megelızése, elhárítása és becslésének módszertani javítása, valamint gazdasági és ökológiai következményeinek feltárása. Túltartott vadlétszám esetén hatósági jogosítványok alkalmazása a vadászatra jogosulttal szemben.



102

A veszteségforrások – kár és elmaradt haszon – csökkentése érdekében az 1996. évi LV. törvény módosításával a vadászati jog gyakorlása vonatkozásában a tulajdon és használat egységének javítása. A földtulajdon részét képezı vagyoni értékő vadászati jog alapján erdı esetében a tulajdonos vagy gazdálkodó és a vadgazdálkodó együttmőködésének fokozása. Fel kellene számolni az ırségi tájat egyre jobban uraló vadkárelhárítási kerítésrendszert. A vad élıhelyének javításával kapcsolatos intézkedések Természeti folyamatokra alapozott erdıkezelési eljárások bevezetése a gazdálkodásba és támogatása. A vadászatra jogosult részére jogszabályi lehetıség biztosítása a Nemzeti Földalapból történı földvásárlásra, vagy földbérletre a vad élıhelyének javítása céljából (vadföld, csenderes létesítése). Komplex vadélıhely-védelmi monitoring rendszer felállítása. Feladata: folyamatosan vizsgálni a vad élıhelyére, környezetére gyakorolt hatását. 8. Célprogram: Racionális fahasznosítás Az İrség erdeiben megtermelt faanyag gazdaságos hasznosítása érdekében a következı intézkedésekre van szükség: A hazai hengeresfa alapanyag primer feldolgozására szolgáló gépek, technológiák beruházásainak, gépbeszerzéseinek támogatása a mezıgazdasági gépvásárlások támogatási rendszerében. A környezetbarát, megújuló és hazai energiahordozó felhasználást biztosító beruházások szektorsemleges támogatása, a környezetbarát faanyagból készített termékek mentesítése a környezeti termékdíj fizetése alól. A minıségi hengeresfa feldolgozás korszerősítésére, a sarangolt faanyag ipari feldolgozásának bıvítésére, a sarangolt faanyag energetikai hasznosítására van szükség. Ennek keretében támogatni indokolt a helyi faipari tevékenységet, a fa helyiipari házilagos feldolgozását is. 9. Célprogram: Az erdészeti igazgatás fejlesztése A megnövekedett feladatú erdészeti igazgatás mőködıképességének biztosítása (létszám és költségek), az EU-s és nemzeti támogatás felhasználásához szükséges szervezeti változtatás végrehajtása. Közremőködés a többcélú erdıgazdálkodás kereteinek biztosításában (magánerdıgazdálkodás mőködésének segítése, állami erdık fenntartható gazdálkodásának és közcélú erdıgazdálkodásának elısegítése). Közremőködés a vidékfejlesztési célok kialakításában és megvalósításában. A közcélú pályázati rendszer mőködtetése során prioritás biztosítása az İrség ökoturisztikai programjainak megvalósításához. Erdıgazdálkodással kapcsolatos ismeretterjesztés és tájékoztatás.



103

10. Célprogram: Innováció, kutatás az erdıgazdálkodásban Ki kell dolgozni az ırségi elegyetlen erdeifenyvesek átalakítását szolgáló erdészeti program tudományos- kutatási hátterét. Az erdészeti kutatásba fokozottabb mértékben be kell vonni az İrséget közvetlenül érintı témákat (erdıgazdálkodás-természetvédelem-ökoturizmus, természetes beerdısülés, erdei rovarkárok, stb.). A kutatások támogatásába régiós támogatási források bevonása is indokolt. Ágazatközi közös kutatási témák megpályázása, monitoring rendszerek munkájának összehangolása. 11. Célprogram: Hatékony kommunikáció az erdırıl Az erdıfejlesztés megvalósításának fontos feltétele a közvélemény bizalmának erısítése az erdıgazdálkodók és a faipar iránt. Javasolt intézkedések ennek érdekében: - Interaktív kommunikációs fórumok szervezése, médiamegjelenés, kiadványok, erdei terepi programok. - Társadalmi, politikai és szakmai szervezetek együttmőködésének erısítése (ágazatközi kommunikáció).


İrség Erdıfejlesztési Terve – Közjóléti-Turisztikai Fejlesztési Program

104

4. KÖZJÓLÉTI – TURISZTIKAI FEJLESZTÉSI PROGRAM 4.1. A turizmusról általában A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat (WTO, 1989). A szakirodalom számos turisztikai terméket különít el – pl. egészségturizmus, konferenciaturizmus, víziturizmus, bevásárló turizmus, stb. -, ezek közül mi a fejlesztési terv témájához kapcsolódóan a természet-alapú turizmust mutatjuk be részletesen azzal a megjegyzéssel, hogy a térségben ezen túlmenıen még sok más turisztikai termék is jelen van. Napjainkra, amikor a természetes környezetet egyre nagyobb károsító terhelések érik, megnövekszik a jelentısége a természetet kímélı, annak megismerését célzó turisztikai tevékenységeknek. A természetjárás, kerékpározás, horgászat, természeti tárgyak fényképezése, terepi lovaglás úgy szolgálják a szabadidı kellemes eltöltését, hogy közben elısegítik a természeti elemek megismerését és környezetünk megóvására nevelnek. Ezek a tevékenységek a turizmusnak a környezetet nem károsító szelíd ágazatát erısítik. Mostanra kialakult a turizmus egy speciális változata: a „szelíd” turizmus. Nevezik még természet-alapú, lágy, zöld, ökoturizmusnak is. A szelíd turizmust igénylı embert a hamisítatlan tájképi-vidéki struktúrák érdeklik, a szabadidı eltöltésében egyértelmően a természettel megtalálható harmóniára törekszik. A szelíd és kemény (tömeg) turizmus fogalma sokszor keveredik. Robert Jungk alapján összehasonlítva a kétféle turizmust, a következı fogalmi különbségeket definiálhatjuk: „Szelíd turizmus” Elısegíti az egyéni, a családi és baráti körön belüli együttes utazást Elısegíti a „sok szabadidıt” az üdülés során Elısegíti az egyéni élményszerzést, az „aktivitást” Elısegíti az örömszerő tanulás folyamatát

helyett helyett helyett helyett

„Kemény turizmus” tömegturisztika

.

gyors közlekedési eszközök látnivalók, „kipipálása”, általános passzivitás abszolút fogyasztói magatartás

Egyértelmő, hogy az İrségben a „szelíd” turizmusnak van létjogosultsága, amely környezetkímélı módon végezhetı, a tájat, az élı környezetet nem károsítja.



105

A következıkben a turizmusnak azokat a formáit tekintjük át, amelyek erdıben vagy erdei környezetben zajlanak le. A természet-alapú turizmus A természet-alapú turizmus tágabb fogalomként a turizmus minden formája, amelyben „az utazót fıleg a természeti szépségek megfigyelése, megcsodálása motiválja”. A természet alapú turizmus az ágazat széles területét fogja át. A turisztikai kínálat alapja a természet és annak elemei: az állat- és növényvilág, a természetes élıhelyek, a víz jelenléte és a tájképi adottságok. Ökoturizmus Az ökoturizmus nemzetközileg elfogadott meghatározása: „Az ökológiai turizmus vagy ökoturizmus a környezetért felelısséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági elınyökhöz való juttatásával.” Az ökoturizmus a „természeti területekre való céltudatos utazás a természeti és kulturális környezet megismerése érdekében oly módon, ami nem változtatja meg a célterület ökoszisztémáját és egyben biztosítja azt, hogy a helyi lakosság számára a természeti erıforrások megırzése anyagilag is hasznos legyen”. (The Ecotourism Society, 1991). Az ökoturizmus fogalmába tartozik a természet-alapú turizmus minden olyan fajtája, amelyben az utazó elsısorban a természetet, valamint a természetes környezethez kapcsolódó kultúrákat szeretné megfigyelni és megtapasztalni. Az ökoturizmus egyaránt jelent egy győjtıfogalmat és egy szemléletet. Mint győjtıfogalom a turizmus olyan különbözı formáit jelenti, amelyek a természetibiológiai erıforrások fenntartható használatán alapulnak, mint pl. a nemzeti parkok látogatása, a madárles, a horgászat, a vadászat, a lovaglás, a kempingezés, a természetjárás, a nem motorizált vízi sportok, a kerékpározás, a sielés, stb. 4.2. Erdei turisztikai formák Az erdei turizmus az ökoturizmus egyik meghatározott kínálatot biztosító és vendégkört vonzó ága, amely az erdık közjóléti turisztikai szolgáltatásain alapul és amelynek mőködésében és fejlesztésében jelentıs szerepet vállal az erdıgazdálkodás és egyre inkább a természetvédelem. Az erdık egyrészt mint kirándulási célhelyek bírnak jelentıséggel, másrészt tájképformáló, klímajavító és védı szolgáltatásaikkal hátteret biztosítanak a többi üdülési-turisztikai tevékenység számára. A turisták érdekeit szolgálja az erdık berendezése és az ott található egyéb látnivalók. A látogatók komfortérzetét növeli a feltártság (turistautak, parkoló az erdı szélén), az irányító táblák, a kerékpározható- és lovagolható utak, a parkerdık,



106

kiépített pihenık, autóspihenık, tanösvények, bemutató területek, ismertetı táblák a látnivalókról, stb. A vonzerıt fokozzák az erdıben található egyéb látnivalók, melyeket akár a természet, akár az emberkéz alkotta. Ilyenek a sziklák, barlangok, geológiai érdekességek, a hegycsúcsok, kilátóhelyek, a tavak, patakok, a történelmi emlékhelyek (kápolna, templom, vár, kastély, rom). Gyalogos természetjárás A turizmus többé-kevésbé szervezett formája, amely elsısorban az ökoturizmushoz kapcsolódik, versenyszerő formáiban (teljesítménytúrák, tájékozódási futóversenyek) a sport jelleg dominál. Viszonylag csekély infrastruktúrát igényel (jelzett turistaút hálózat, turistaszállások). Szorosan összefonódik az erdei turizmussal is, annak létesítményeit használja. A kalandturizmus, túlélıtúrák, stb. többnyire szintén erdıkben, erdıs környezetben zajlanak. Kerékpáros turizmus Az ökoturizmus mobil, a természeti környezetben való tartózkodást és a táj megismerését szolgáló ága a kerékpáros turizmus. Az erdıs környezetben vezetı kerékpározható utak, a turisztikai szolgáltatásokat nyújtó erdei megállóhelyek szorosan kapcsolódhatnak az erdei turizmushoz. Lovas turizmus A szabadidı egészséges eltöltésének aktív mozgást igénylı, a természeti környezetben gyakorolható formája a lovaglás. A lovaglás az aktív turizmus egyik legtermészetközelibb formája, a turisztikai programokban javasolt fejlesztése indokolt. Vadászturizmus A vadászturizmus az aktív természet alapú turizmus sajátos ága, amelynek a turizmusban betöltött szerepe speciális, igénybevétele sok-sok feltételhez kötött, szők befogadóképességő, „ad hoc” nem vehetı igénybe, nem tömegturisztikai kategória és nem is tehetı azzá. Ennek ellenére számolni kell vele, mert jelentıs jövedelemforrás lehet és a természethez kötött turizmus fontos része. A vadászat célja elsısorban sport, s csak másodsorban élelemszerzés vagy a védelem. A vadászturizmus idény-jellegő, idıszakait a vadászható vadfajok vadászati idényei határozzák meg.



107

4.3. Turizmus az İrségben Az İrségben a turizmus kialakulása az 1960-as években kezdıdött. Ekkor kezdték felfedezni az értelmiségiek az İrség egyedülálló értékeit. Számos feltáró és értékmegırzı munka vette kezdetét, amely fıleg az épített értékekre és a néprajzi örökségekre összpontosult (szeres településforma, boronaházak, Árpád-kori templomok). Ezek mára az ország egyik legismertebb iskolai kirándulóhelyeivé váltak. A rendszerváltozásig a határ közelsége és annak ırzési módja erdısen gátolta az İrség látogathatóságát, azt követıen viszont robbanásszerően megnövekedett az İrség iránti érdeklıdés. Az İrséget felosztó országhatárok azok mindhárom oldalán a mai napig érzékelhetı fékezı hatást gyakorolnak a valamikor egybefüggı térség fejlıdésére. Ma, amikor a városi emberek egyre erıteljesebben igénylik pusztán a nyugalmat, mind inkább felértékelıdik az İrség, ezért is alapvetıen fontos a térség jelenlegi állapotának hosszú távú megırzése, az ökoturizmus feltételeinek maradéktalan biztosítása. Az 1994-ben kezdıdött Phare ICC program („Természetesen İrség”) a térség egyik kitörési pontjaként nevezte a turizmust. A természeti és kultúrtörténeti értékek, a tájkép megırzését szolgálja a 2002-ben alapított İrségi Nemzeti Park. A nemzeti parkok jelenléte a világon mindenhol emeli a turisztikai kínálat értékét, még akkor is, ha a vendégeknek és a szolgáltatóknak sok korlátozást kell tiszteletben tartaniuk. Ezek megértése és elfogadása azokban a térségekben tud érvényesülni, ahol a helyben élık felismerik azt, hogy a természetvédelmi korlátozások tulajdonképpen a saját jövıjük záloga. A védett területeket kezelı ÖNPI mára igen színvonalas tájékoztató- és bemutató rendszert alakított ki az İrségben, amely nagyszerően szolgálja az ide látogatókat. Szintén 2002-ben indult a Phare CBC Magyarország-Szlovénia Kisprojekt, amelyben az önkormányzatok és a térség meghatározó gazdálkodói vettek részt a turisztikai programkínálat szélesítése érdekében. Ez 2007-ben tovább bıvült Horvátország belépésével, így ma a turisztikai beruházások támogatása a Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program révén, továbbá az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg. Az İrségbe látogató vendégek döntı többsége magyar, akik a fıvárosból illetve a vidéki nagyvárosokból érkeznek. Egyre nı a visszatérı vendégek száma. A külföldiek is egyre növekvı érdeklıdést mutatnak az İrség iránt.



108

Az İrségbe látogatók célja, motivációja: - pihenés csendes helyen - az İrség megismerése - átutazás Ausztria, Szlovénia, Olaszország felé - természetjárás - kultúrtörténeti értékek és hagyományok megismerése (szeres településforma, építészet, kézmővesség, ünnepek, rendezvények). Az elızı felsoroláshoz kapcsolódik Szentgotthárd és vonzáskörzetéhez kötıdıen: - bevásárlóturizmus (mértéke a 90-es évek végétıl folyamatosan csökken) - vállalkozási tevékenységekhez kötıdı hivatásturizmus, konferenciaturizmus - termálturizmus (új lehetıség, jelenleg az indulás idıszakát éli) - Rábát érintı víziturizmus. A turisztikai érdeklıdés a következı mikroközpontok köré csoportosul: - İriszentpéter és környéke (Szalafı, Pankasz) - Magyarszombatfa-Velemér - Vadása-tó és környéke - Szentgotthárd és környéke - Hársas-tó - Apátistvánfalva és környéke (Kétvölgy, Orfalu). A tartózkodási idı tekintetében még meghatározó az egy napos ittlét, ám a szállásférıhelyek folyamatos gyarapodásával erısödik a hétvégékhez, illetve ünnepekhez kötıdı pár napos itt tartózkodás. A hosszabb idıt itt töltı vendégek aránya kevés. Az İrségben a turizmus erısen szezonális, az április-október közötti idıszakra korlátozódik. Az ısztıl-tavaszig terjedı holtidényben csak a hosszabb ünnepeken (karácsony-szilveszter, húsvét) érezhetı felpezsdülés.

4.4. Erdészeti közjóléti-turisztikai tevékenység az İrségben Az elızı fejezetben az İrségi turizmus általános jellemzıit mutattuk be, a következıkben az erdıterületet érintı turisztikai tevékenységek részletes vizsgálatát tárgyaljuk. Az erdık közjóléti hasznosítása az erdészeti szóhasználatban az erdık turisztikai célú feltárását, berendezését jelenti. Az erdık közjóléti szerepe valójában az erdık összes közcélú funkcióját (védelmi, üdülési, sport, stb.) magába foglalja, ezért célszerőnek tartjuk a turisztikai célú tevékenység megnevezésében a közjóléti-turisztikai tevékenység szóösszetételt használni.



109

4.4.1. Közjóléti létesítmények Közjóléti létesítmény: erdıben vagy erdıs környezetben közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított, korlátozás nélkül, térítésmentesen használható helyszín. A látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálja. Az állami erdık kezelıi az ırségi turizmus megindulásától kezdıdıen foglalkoznak közjóléti-turisztikai tevékenységgel. Ezek elsısorban a tavak és víztározók környezetében, illetve egyéb okból látogatott, a kezelésükben lévı erdıkben közjóléti létesítmények létrehozásával valósultak meg. Színvonalas parkerdıket, kirándulóhelyeket, pihenıhelyeket, bemutatóhelyeket, emlékhelyeket alakítottak ki és tartottak/tartanak fenn. Ezen közjóléti létesítmények beruházásait, fenntartásait a nyolcvanas-kilencvenes években az erdészeti ágazat az erdıfenntartási alap terhére megfelelı módon tudta támogatni. Az ezredfordulót követıen a támogatási lehetıségek folyamatosan szőkültek, majd 2008. január 1-tıl az alap megszüntével ez a támogatási forma teljesen megszőnt. A folyamatból adódóan az erdıgazdaságoknak egyre nagyobb önrészt kellett vállalniuk a közjóléti létesítmények változatlan színvonalú fenntartásában. Ez a nehezedı gazdasági környezetben egyre nagyobb terhet tett/tesz a nyereségorientált erdıgazdaságokra, akik csak korlátozott mértékben fordíthatnak pénzeszközöket a közcélú feladatok ellátására. Az országban a bemutatott folyamatnak köszönhetı, hogy az erdıgazdaságok által fenntartott közjóléti létesítmények berendezései a fenntartás elmaradása miatt folyamatosan romlanak, a tönkrement eszközök cseréje csak késve vagy egyáltalán nem kerül pótlásra. Itt kapcsolódtak be a helyi önkormányzatok a közjóléti-turisztikai tevékenységbe a fenntartás átvállalásával (pl. az İrségben a Hársas-tó, a Vadása-tó környezte), illetve új közjóléti létesítmények létrehozásával. A leírt folyamatok közepette a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi- és Vasvári Erdészeti Igazgatóságai példamutató módon tartják fenn és fejlesztik az igényekhez igazítottan a kezelésükben lévı parkerdıket, emlékhelyeket. Az ÖNPI megalakulását követıen (2002. év) erdıterületet is érintıen létesítette tanösvényeit, bemutatóhelyeit, ezek nagyon jó színvonalon töltik be funkciójukat. Az erdészeti igazgatás a közjóléti létesítményekrıl országos nyilvántartást vezet. Tervezési területünket érintıen ebben a nyilvántartási rendszerben 2008-ban az alábbi közjóléti létesítmények szerepelnek. A nyílvántartásban elsısorban az állami támogatás segítségével kiépített, erdıben lévı létesítmények szerepelnek, ezt egészítik ki az egyéb forrásból megvalósultak köre, amelyekbıl egy-két létesítmény kimaradása valószínősíthetı. Ilyen például a három szomszédos ország együttmőködésével létesített Hármashatár emlékmő és környezete.



Közjóléti objektum Hársas-tói parkerdı (városi pe.) ’56-os emlékerdı Belterületi parkok Erzsébet királyné kertje Himfai parkerdı Bárkás-tói parkerdı Haricsai parkerdı Vadása-tói kirándulóhely Miród-forrás (Rákos kút) Haricsai forrás Nádasdi autóspihenı Cisztercita kunyhó Erdészek az İrségért Emlékoszlop Palotai István emlékmő Sigray emlékoszlop İrségi Tızegmohás láp bemutató Szálaló erdı bemutató Pityerszer Kastélypark Eltőnt Lugosi falvak Emlékoszlopa Aradi park Emlékpark Aradi Vértanúk Kopjafája Szent Imre templom Krisna-fa Pusztatemetı

Hely Szentgotthárd Szentgotthárd İriszentpéter Nádasd Felsımarác İriszentpéter Kercaszomor Hegyhátszentjakab Kemenestaródfa Kercaszomor Nádasd Csörötnek Csörötnek Szentgyörgyvölgy Ivánc Szıce Szentgyörgyvölgy Szalafı Csákánydoroszló Ivánc Rátót Nemesmedves Ivánc Rönök İriszentpéter Kercaszomor

110

Fenntartó, kezelı Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Vasvári Erd. Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. Önkormányzat Önkormányzat Szentgotthárdi Erd.Ig. Vasvári Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. Lenti Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig. ÖNPI Lenti Erd.Ig., ÖNPI ÖNPI Szentgotthárdi Erd.Ig. Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Szentgotthárdi Erd.Ig. Egyház Szentgotthárdi Erd.Ig. Szentgotthárdi Erd.Ig.

4.4.2. Közjóléti-turisztikai feltárás Az İrségben az erdık közjóléti-turisztikai célú feltárása igen szerteágazó. Tervezési területünkön jelentıs turistaút-hálózat van, együttes hosszuk megközelíti a 305 km-t. Ezek gerincét a Nyugat-dunántúli Kék Túraútvonal adja. Az államhatáron vagy annak közelében húzódik a Vasfüggöny Túraút (Nyugati zöld). Ezek köre a határ átjárhatóságának szabaddá válásával bıvül, elsısorban az İrállók útja hálózat felállításával. A közjóléti-turisztikai feltárás speciális formája a tanösvény, amely a környezet megismerését tájékoztató táblák és –füzetek segítségével igyekszik teljesebbé tenni. Az İrségben jelenleg több mint 25 km tanösvény várja az érdeklıdıket. Ezek létesítésében és a tájékoztató füzetek kiadásában élen jár az ÖNPI, hiszen nyolc tanösvény van jelenleg gondozásukban: Rezgınyár tanösvény (400 m), Töllös tanösvény (2,1 km), Sárgaliliom tanösvény (7,5 km), Fürge cselle tanösvény (2,1 km), Szomoróczi tanösvény (1,3 km), Szala menti tanösvény (3,7 km), Felsıszeri tanösvény (1,1 km), Körtike tanösvény (6,3 km). Ezeken túlmenıen a MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


111

Szentgotthárdi Önkormányzat a Hársas-tó keleti oldalán létesített egy 600 m-es tanösvényt. A tanösvények sok esetben jelzett turistautakon haladnak, ezért teljes hosszukkal nem vehetık figyelembe a közjóléti feltártság számításánál. Erdıt érintıen a közjóléti feltárás további formái a kerékpározható és lovas túraútvonalak. A kerékpárosok részére az İrségben jelenleg jelzett formában – terepi és térképi – az alacsonyrendő közutak állnak rendelkezésre, teljes mértékben hiányzik az erdészeti feltáróutak kerékpáros igénybevétele. A térségben található egy-két lovasudvar, ám környezetükben annak ellenére nincs kijelölt lovastúra útvonal, hogy általában ugyanazon a nyomvonalon haladnak a tereplovaglások alkalmával. Egy terület feltárása kapcsán még az erdészeti gyakorlatban is valamilyen gépjármőves közlekedési lehetıség biztosítása jut általában eszébe az embereknek. Az erdıterületet érintı közjóléti-turisztikai feltárás kapcsán viszont számos ok miatt (vagyonvédelem, gazdálkodás, balesetveszély, környezetvédelem, stb.) nem jöhet szóba erdészeti magánutakon a gépjármőves közlekedést biztosító lehetıségek feltárása és biztosítása. Itt kell megemlíteni a települések rendezési terveiben egyre gyakrabban elıforduló tervezett településközti összekötı utakat, amelyek egy része meglévı erdészeti magánutak nyomvonalán halad. Ezek csak az ingatlanrendezést, valamint a közúti paraméterek szerinti kiépítést követıen tölthetik be tervezett funkciójukat, azaz közútként történı hasznosításukat. 4.4.3. Vizsgálatból levont következtetések Az İrség látogatott erdeiben magas az erdészeti közjóléti létesítmények iránti igény. Országos tapasztalat, hogy a lakosság és a kirándulók a kultúra egyik mutatójának tekintik az érthetı tájékoztatási és irányítási rendszert, a létesítmények tisztaságát. Ahol ezek rendben vannak, ott számottevıen kevesebb a rongálás, a szándékos károkozás és a szemetelés (jelen van a rend „visszatartó ereje”). Figyelembe véve a védett területek nagyságrendjét és az azokkal kapcsolatos elıírásokat, kijelenthetı, hogy az İrségben az elmúlt évtizedek erdészeti közjólétiturisztikai tevékenységeinek köszönhetıen a közjóléti létesítményekkel való ellátottság szinte teljesnek mondható, a fejlesztéseknek ezért alapvetıen nem új létesítmények létesítését, új helyszínek bevonását, hanem a meglévık bıvítését, szolgáltatási színvonaluk emelését kell szolgálniuk. Legfontosabb feladat a meglévı létesítmények megfelelı színvonalú karbantartása. A közjóléti-turisztikai feltárás viszont bıvítendı. Itt elsısorban az erdészeti feltáró utak kerékpáros- és lovas turizmusba történı bevonását kell megteremteni. Az állami erdıgazdálkodók egyre jobban felismerik, hogy az erdész szakma társadalmi elismertségét csak a közjóléti szolgáltatásokon keresztül lehet megszerezni. Így van ez tervezési területünkön is, hiszen az erdıgazdaságok a kezelésükben lévı (kezelésükben maradt) parkerdıkben, emlékhelyeken jó színvonalú közjóléti tevékenységet folytatnak. Ezt a folyamatot az erdészeti igazgatás a ren-



112

delkezésre álló eszközökkel (K2-2, K3) a lehetıség megszőntetéséig jól támogatta. A magán erdıgazdálkodók az İrségben nem folytattak és nem folytatnak erdészeti közjóléti-turisztikai tevékenységet. A területükön áthaladó turistautak megtőrése (bár ezek helyenkénti lezárása azért tapasztalható) nem nevezhetı közjóléti tevékenységnek. A tevékenység hiánya az ırségi ember zárkózottságán túlmenıen az apró birtokrendszernek, a nagy számú osztatlan közös tulajdonnak, a szervezetlen erdıgazdálkodásnak, a tıkehiánynak köszönhetı. Ilyen körülmények között nem is várható el a közjóléti tevékenység. Egyre erısödik a közösségek közjóléti tevékenysége is. Az önkormányzatok, az egyházak létezésének lényegébıl fakad a lehetıségek kihasználására való készség, késztetés. Így az erdıterületük arányánál lényegesen magasabb arányt képviselnek a közjóléti létesítmények kezelıi, fenntartói között. Az ÖNPI megalakulásától kezdve nagy részt vállal a nemzeti park területén az ökoturisztikai fejlesztésekbıl. Ez elsısorban a tájékoztató- és információs rendszer kialakításában és üzemeltetésében, bemutatóhelyek létesítésében és fenntartásában, a tanösvények létesítésében, a vezetéses túrák szervezésében és végrehajtásában, az İrséghez kötıdı rendezvények szervezésében és lebonyolításában mutatkozik meg. Az İrségben egyre jobb a három fı közjóléti-turisztikai szereplı – erdıgazdaság, önkormányzatok, ÖNPI – közötti munkakapcsolat, ennek köszönhetı a jó színvonalú közjóléti-turisztikai tevékenység, melynek egyértelmő nyertesei a térséget felkeresı látogatók, illetve a természeti- és kultúrtörténeti értékek (hoszszú távú fennmaradási esélyük révén). 4.4.4. Az erdıállományok közjóléti-turisztikai szempontú vizsgálata Az erdık turisztikai vonzerejét jelentıs mértékben befolyásolja az erdık mennyisége és minısége. Az erdılátogatók többségének véleménye szerint kirándulás céljára a természetes képet mutató idıs, elegyes erdık a legalkalmasabbak. Az erdı elhelyezkedése, kiterjedése, közjóléti feltártsága és berendezése mellett fontos tényezı tehát az erdıállományok összetétele, változatossága, állapota, a benne folyó erdıgazdálkodás jellege. Tervezési területünk 53 %-os erdısültsége, nagy egybefüggı erdıtömbjei, változatos és természetes faállománytípusai közjóléti szempontból is igen kedvezıek. Az erdıtenyészet számára kiválóan alkalmas İrség fa- és cserjefajokban igen gazdag.



113

Erdıterület megoszlása az İrségben fafajcsoportok szerint Fafajcsoport Bükk Gyertyán Tölgyek Egyéb kemény lombosok Éger Egyéb lágy lombosok Erdei fenyı Lucfenyı Egyéb fenyık Összesen:

Részarány (%) 9,4 9,2 19,5 2,9 4,0 1,8 41,3 10,9 1,0 100,0

A fafajmegoszlásból kitőnik, hogy tervezési területünkön a lombos- és a fenyı fafajok részaránya közel azonos, sokféle fafaj elıfordul. Turisztikai szempontból fontos tényezı az erdık biodiverzitásának mértéke, ezt az erdık elsısorban elegyességükkel és ıshonosságukkal tudják biztosítani. Az İrségben honosnak tekinthetı erdeifenyı részaránya kiugróan magas. Ez a lombos fafajokkal való elegyességen túlmenıen a tarvágásos üzemmódból adódó erdıfelújítási gyakorlatnak köszönhetı, melynek során a gyenge termıhelyeken a múltban az elegyetlen erdeifenyvesek létrehozása általános volt. Ezek a fenyı monokultúrák közjóléti szempontból sem jók, sıt fokozott tőzveszélyességük révén a kirándulók veszélyt jelentenek a fiatal és középkorú fenyvesekre. Az egyéb kemény lombosok 75 %-át az akácosok teszik ki. Ezek egy része a közelmúltban elvégzett erdıtelepítések révén jöttek létre, elegyetlen mivoltuk miatt turisztikai szempontból nem kedvezıek. A magántulajdonú erdık részaránya az İrségben 51,9 %. Ez elızı fejezetben ismertetett jellemzıik miatt ezekben az erdıkben a közjóléti-turisztikai tevékenység a tulajdonviszonya miatt korlátozott. A védett területek prioritásának köszönhetıen az erdık elsıdleges rendeltetés szerinti megoszlása messze nem tükrözi az erdık turisztikai használatának mértékét. A 20,7 ha-os mennyiség százalékban ki sem fejezhetı. Az erdıfunkció tervezés során elvégeztük az İrség erdeinek üdülési erdıállomány és üdülési erdıfunkció értékelését, valamint a turizmus szempontjából frekventált helyeken az erdık üdülési erdıfunkció övezetbe történı besorolását. A besorolás eredményeként az erdık 3 %-a került az üdülési erdıfunkció övezetbe. Ezek alapvetıen a jelenleg is intenzíven látogatott parkerdık és pihenıhelyek, továbbá a faanyagtermelést elsıdlegesen szolgáló erdıket érintı térségi jelentıségő turistautak, tervezett kerékpározható és lovas túraútvonalak környezetében alakultak ki. Az üdülési-turisztikai funkció részletes értékelésével a 3. fejezet több helyen is foglalkozik.



114

Az üdülési erdıfunkció övezet jelentıs növelésére a jövıben nem kell számítani, az erdı üdülési-turisztikai szolgáltatásait azonban a többi funkcióövezetben is fejleszteni szükséges, fıleg a turistautak és a turisztikai vonzerık környezetében. Ezeket a fejlesztéseket úgy kell megoldani, hogy azok övezeti besorolásából adódó fı funkcióját ne akadályozza, ne zavarja.

4.5. Fejlesztési program 4.5.1. Az İrség turizmusának fejlesztési irányelvei A turizmus ma a világgazdaság egyik leggyorsabban növı ágazata, becslések szerint hamarosan a világgazdaság vezetı ágazata lesz. Felértékelıdött a szép, nyugodt természeti környezet idegenforgalmi, üdülési szerepe. A falusi turizmus, az ökoturizmus különbözı fajtái, a vadászat számára kiváló lehetıségeket nyújt az İrség. Vas Megye Területfejlesztési koncepciója és Programja 2007-ben került elfogadásra. Ebben az İrség vonatkozásában kiemelten szerepel a szelíd turizmus. A koncepció tájegységi ökoturisztikai programcsomagokat tartalmaz, amelyek a megyére jellemzı táji sokszínőség bemutatását is magukba foglalják. A program célja: - a vidék természeti értékeire, helyi specialitások értékesítésére épülı turisztikai termékfejlesztés - a vendégéjszakák számának növelése a községekben - áttételes hatásként a helyi foglalkoztatás bıvítése. A program leírása: A természeti, táji adottságok turisztikai lehetıségeinek kiaknázása kifejezetten az ökoturisztikai elemeket jelenti, mégpedig a megyére jellemzı táji sokszínőség bemutatását célozva, mely tájegységi programcsomagokra bontva a kultúrtájak örökségének bemutathatóságát is magában foglalja. Az İrség, a Vendvidék, a Hegyhát, a Rába vidéke, vagy a Kıszegi-hegység sajátos természeti jelleggel bír, amelyekre jelentıs attrakciót lehet fejleszteni a különbözı célcsoportú vendégkörnek szóló aktív turizmus (pl.: lovas-, vízi-, kerékpáros, horgász-) fejlesztésével. Vidéken, ezen belül a természeti értékekben gazdag területeken (İrségi Nemzeti Park területe, tájvédelmi körzetek) jelentıs fejlıdési lehetıséget kínál a turizmus. Ezekben a térségekben alapvetıen helyi mezıgazdasági és kézmőves termékeket termelnek és ápolják a kulturális hagyományokat. A turizmus szempontjából ezért ideális terepet nyújtanak az ökoturizmus, az aktív turizmus és nem utolsósorban a mezıgazdasági termékeket, illetve a hagyományos termelést bemutató agroturizmus számára. Ezért javasolt a fent jelzett turisztikai termékek fejlesztése. E termékek együttesen nyújtják a kikapcsolódáshoz, sportoláshoz, szórakozáshoz, a helyi értékek megismeréséhez kapcsolódó szolgáltatásokat (vonzerıt) és a megfelelı minıségő szálláshelyet, vendéglátóhelyet, természeti és épített környezetet. Ahhoz, hogy egy térség turisztikai szempontból vonzó legyen, e MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


115

termékeknek és szolgáltatásoknak együttesen kell rendelkezésre állniuk, ezért javasolt a kapcsolódó tevékenységek térségi alapú integrált (azaz több projektet összefogó) fejlesztése. Kiemelt feladat az ökoturisztikai programcsomagokon belül a turisztikai szálláshelyek minıségi fejlesztése, a turisztikai vonzerık elérhetıségének javítása, a tájékoztató és az információs, informatikai rendszerek fejlesztése. Vidéken elsısorban a helyben lakó magánszemélyek, mezıgazdasági vállalkozók vendéglátási, szállásszolgáltatási tevékenységének támogatása a cél, amely a helyi erıforrásokat és a gazdaságos mőködtetést tekintve kismérető szálláshelyfejlesztést indokol. Az értékek fenntarthatóságának biztosításához szükséges maximális látogatói korlátok meghatározása és a szükséges megközelíthetıségi (tömegközlekedéssel is), parkolási, higiéniai infrastruktúrák biztosítása. A program preferálja a turisztikai potenciállal rendelkezı vidéki és a hátrányos helyzető térségekben megvalósuló fejlesztéseket (LEADER térségeket). Fı célterület a sajátos és egyedi értékekkel rendelkezı İrség, a Hegyhát és Kıszeg környéke, de nem kizárható a megye többi tájegysége sem. Támogatandó tevékenységek az İrség vonatkozásában: Nyugat-dunántúli Operatív Program által - ökoturisztikai, rekreációs célokat szolgáló jelentıs vonzerık - természeti, kulturális értékek bemutatását szolgáló látogatóközpontok, oktatóbázisok - turisztikai célú kerékpárutak építése - fedett lovardák építése Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program által - falusi szálláshelyek fejlesztése - agroturisztikai szolgáltatások - természeti értékek bemutatása és a hozzáférhetıséget lehetıvé tevı fejlesztések - mezıgazdasági termékek értékesítését ösztönzı helyi rendezvények. 4.5.2. Az erdei turizmus fejlesztésének általános irányelvei Az erdei turizmus összefoglaló neve mindazon turisztikai formáknak, melyek nagyrészt erdıhöz, erdei környezethez kötıdnek. Ezért az erdıket alkalmassá kell tenni a feladat ellátására, vagyis a turisták számára úgy kell feltárni és berendezni, hogy az lehetıvé tegye az üdülési, pihenési szerepének betöltését. Bár az erdık önmagukban is turisztikai vonzerıt jelentenek a lakosság és az üdülınépesség számára, az igények és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az erdık arra alkalmas részét tájba illı, rusztikus megjelenéső, fából és helyi anyagokból készült berendezések kihelyezésével komfortosabbá kell tenni. Az erdık turisztikai feltárása, berendezése során arra kell törekedni, hogy az erdei ökoszisztémákat a lehetı legkevesebb zavarás, sérülés érje. Csak olyan fejlesztést szabad végezni, amely nem okoz kárt a természetben, az erdıkben. MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


116

Rendkívül fontos az erdılátogatók irányítása és tájékoztatása, amit megfelelı turistaút hálózat kialakításával és célszerően elhelyezett táblákkal, útjelzésekkel kell biztosítani. A kirándulókat úgy kell irányítani, hogy elkerüljék a védett értékeket. Lényeges feladat a parkerdık, kirándulóerdık fogadási szakaszainak, „kapuinak” kialakításával a látogatók „tömegturizmust” igénylı részének e területekre koncentrálása, megkímélve ezáltal az erdık „csendes” övezeteit. Nagy hangsúlyt kell helyezni a természet, az erdı, az erdıgazdálkodás megismertetésére, a környezeti nevelés elısegítésére. Fontos fejlesztési feladat az erdıben lévı természeti és kulturális értékek, látványosságok bemutatása. Az erdei turizmust be kell építeni az ırségi turisztikai kínálati skálába és lehetıség szerint össze kell kapcsolni más turisztikai tevékenységekkel. Az erdık közjóléti-turisztikai fejlesztési programjának illeszkednie kell a turisztikai régió fejlesztési koncepciójához. Az erdei turizmus fejlesztési programját úgy kell összeállítani, hogy összhangban legyen a térség nagy részét érintı İrségi Nemzeti Park ökoturisztikai fejlesztési programjával. Erdıterületen az ökoturisztikai létesítmények közös fejlesztése is indokolt lehet. Az erdık turizmusra való alkalmasságának kritériumai Az erdei turizmus színhelye az erdı, az erdei üdülési, turisztikai tevékenység erdıhöz, erdei környezethez kötıdik. Ezért az erdıket alkalmassá kell tenni e feladat betöltésére, vagyis a turisták számára úgy kell feltárni és berendezni, hogy az lehetıvé tegye az üdülési, pihenési szerepének betöltését. Ennek eszközei a szép alakú fák és más látványosságok megırzése, védelme, vonzó erdıképek fenntartása a változatos erdıszerkezetek megırzése és kialakítása révén. A kirándulók ideális erdıképe egyénileg eltérı ugyan, de az egészséges, természetes, gazdag biodiverzitású idıs erdı mindegyikük számára vonzó. Az erdık kezelése, rendben tartása nagyban hozzájárul a kedvezı kirándulási környezet kialakításához. Kiváló üdülési szolgáltatásokat azok az erdık nyújtanak, amelyek esztétikai látványa vonzó, változatosak, természetes benyomást keltenek. Ilyen erdıkép keletkezik a szakszerő természetszerő erdıgazdálkodás során és abban az esetben, ha az erdırészletben a termıhelynek megfelelı fafajokból álló erdıtípus helyezkedik el. Ezen belül az „egyfajú” bükköstıl a sok elegyfafajból álló fenyıelegyes-tölgyesig bármelyik erdıtípus megfelelı állományképet nyújthat az üdülési funkció számára. A közjóléti funkció a fent javasolt természetközeli erdıgazdálkodás alkalmazásával általában automatikusan megvalósul. Az erdei ökoszisztéma a táj leglényegesebb eleme. Az ökoszisztémák fenntartása adja az alapját az erdık többfunkciós használatának, ami az erdıben elıforduló életformák életképességén és kölcsönhatásaik épségén alapulnak. Ezért a turisztikai rendeltetéső erdık szempontjából is az ökoszisztémák megırzése – és amenynyiben szükséges helyreállítása -–az egyik legfontosabb feladat. Az erdei öko-



117

szisztémák védelméhez hozzátartozik az erdei rétek, tisztások, völgyek, vizek, kilátópontok megırzése is. 4.5.3. Erdık közlekedési feltárási programja Az erdıterületet üdülés és sportolás céljából gyalogosan saját felelısségére bárki igénybe veheti, melyet az erdıgazdálkodó tőrni köteles. (Kivételeket „Az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény szabályozza). Az erdıgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdıterületen turista útvonalat kijelölni és létesíteni, turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani. Az erdıterületen kerékpározni és lovagolni csak az arra kijelölt úton szabad. Ebbıl az következik, hogy kijelölt út hiányában a törvény sem a lovaglást, sem a kerékpározást nem engedi meg az erdıterületen. Ezért az erdei turizmus fejlesztését végzık fontos feladata a lovagló és kerékpáros úthálózat kijelölése, a területek tulajdonosaival, kezelıivel való egyeztetése. Nagyon fontos kiemelni, hogy az erdészeti magánutak közcélú gépjármőves forgalma csak kivételesen engedhetı meg, ennek számos gazdálkodási és védelmi oka van. Az İrségben az erdészeti magánutak gépjármőves használata nem lehetséges, ezért ezzel a közlekedési formával az alábbiakban nem foglalkozunk. Gyalogos túraúthálózat fejlesztése Az İrségben a turistaút hálózat megfelelı, a települések környezetében egy-két helyen már-már zavaró sőrőségük. Terepi jelölésük az egységes tájékoztató tábla- és jelzés rendszer kiépítésének köszönhetıen jó. Indokolttá vált viszont egy frissített turistatérkép minél elıbbi kiadása, ugyanis a jelenleg kapható turistatérképek nem tartalmazzák a közelmúltban kijelölt (pl.: Nyugati zöld) vagy a megszüntetett turistautakat. Az ország más térségeire a Cartographia Kft. gondozásában az utóbbi idıkben igen jól használható és közkedvelt Turistaatlasz és utikönyv került kiadásra. Javasoljuk, hogy az İrség vonatkozásában is készüljön ilyen kiadvány. Az ırségi turistaút hálózat további sőrítésére nincs szükség, viszont a határon átnyúló turistaút-kapcsolatok kialakítására már igen. A korlátozás nélküli határátlépésre támaszkodva fel kell kutatni azokat a nyomvonalakat, amelyek a határ túloldalán valamilyen közeli turisztikai vonzerı megközelíthetıségét biztosítja. Ezeket a határközeli turistautakról kell leágaztatni, tehát nem fog számottevıen növekedni a turistautak hossza. Kerékpáros túraút hálózat fejlesztése Az İrség jelenlegi kerékpározható túraút hálózata alapvetıen a meglévı alacsonyrendő, csekély forgalmú közutakra jelölt. Ezek mennyisége a tervezett településközti összekötı utak kiépítését követıen növekedni fog. Az İrségben a kerékpáros túraút hálózat tárgyalásakor nem önállóan kiépített kerékpárutakra kell gondolni, hanem kerékpározható nyomvonalakra. Erre a célra az alacsony forgalmú közutak, továbbá a stabilizált mezıgazdasági és erdészeti utak nagyszerően alkalmasak.



118

A jelölt kerékpáros túraútvonalak alapvetıen az egyes települések között teremtik meg a kapcsolatot, körtúrák megtételére kevésbé alkalmasak. A kerékpáros túraút hálózat bıvítésére, a települések körüli rövidebb-hosszabb körtúra útvonalak biztosítására, a határon átnyúló kerékpáros turizmus fejlesztésének érdekében az İrségben szükséges a jó minıségő erdészeti feltáró utak bevonása. Ilyen úthálózattal jellemzıen az erdıgazdaságok rendelkeznek, melyek jelenlegi állapotukban kerékpározásra kiválóan alkalmasak. A magánerdıkben ilyen jó állapotú erdészeti feltáró utat csak elvétve találhatunk. Az erdıgazdaságok nem zárkóznak el erdészeti feltáró útjaik kerékpározhatósága elıl, azonban a jogszabályban biztosított jogosítványaikkal élni kívánnak, azaz csak az ı hozzájárulásukkal lehet igénybe venni ezeket az erdészeti utakat. Igénybevételnek számít már a tervezés és a kijelölés is! Ehhez kapcsolódóan jogos elvárásuk, hogy a kerékpározásra nem jelölt erdészeti utakon kerékpáros forgalom ne legyen. Terepi jelölésük a gyalogos túraútvonalakhoz igazodjon (fatörzsre festett piktogram, hasonló tájékoztató- és irányító tábla rendszer). Az alábbi erdészeti feltáró utak vonandók be a kerékpáros túraúthálózatba (a felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, az útvonalak elızetes erdıgazdasági egyeztetése megtörtént): - Szalafı Pityerszer – Nyúzó-völgy – Farkasfai közút 6,7 km - Szalafı Csörgıszer – Hódosi határátlépı – csatlakozás az elızı nyomvonalhoz 2,7 km - Szalafı Alsószer – Timany-hegy – İriszentpéter Határır laktanya 7,7 km - Viszáki zártkertek – Lugosi Emlékoszlop 4,2 km - İriszentpéter Baksaszer – Kerkáskápolna 2,3 km - Kerkafalva – Felsıcsöde 5,8 km - Rimány – Nádasd 4,6 km - Rimány – Felsımarác 4,6 km - Nádasdi autóspihenı – Jägerházi allé 2,3 km A kerékpározható szakaszok hosszai az igénybevett erdészeti feltáró utakra vonatkoznak, a szakaszt jelölı végpontok elérése érdekében általában hosszabb utat kell megtenni. A felsoroltakon túlmenıen a Nagyrákos – Bajánsenye Dávidháza között húzódó régi vasúti nyomvonal töltésére is tervezhetı kerékpárút. A nyomvonal önkormányzati tulajdonokban van. A vasúti alépítményrıl a 30 éve felverıdött fás- és lágyszárú növényzetet el kell távolítani, ezt követıen esetleges murvaterítéssel biztosítható a nyomvonal kerékpározhatósága, (lásd nagyrákosi szakasz), ehhez nem feltétlenül szükséges a költséges aszfalt- vagy betonburkolat elkészítése. A nyomvonal hossza 8,6 km. Az ÖNPI tulajdonába került az államhatár mellett húzódó határsáv, amelyben a határırség nagyon jó minıségő murvás utat épített ki és tartott fenn a rendszerváltásig. 1990 után ennek az útnak csak bizonyos szakaszait használják az erdıgazdasági munkák során, a felhagyott útszakaszok kezdenek elcserjésedni, beerdısülni, meredekebb részein a vízeróziónak köszönhetıen kisebb-nagyobb



119

árkok keletkeztek. Az ÖNPI ezen az egykori határsávi úton kerékpáros és lovas túraútvonalat kíván kialakítani. A Szentgyörgyvölgytıl Kemenestaródfáig húzódó szakasz teljes hossza mintegy 102 km. Meg kell jegyezni, hogy a nyomvonal Alsószölnök-Rábafüzes közötti szakasza a patakok és folyók mély fekvéső ártereit kikerülve meglévı alacsonyforgalmú közutakon halad, továbbá a Felsı-İrségi részen Csákánydoroszló és Kemenestaródfa közigazgatási határában a határsávon kívüli ún. rendszerúton halad. Lovas túraúthálózat fejlesztése Az ökoturisztikai fejlesztések során lényeges a lovaglás lehetıségeinek biztosítása is. Tervezési területünkön már jelenleg is található néhány lovasudvar (pl. Kétvölgy, İriszentpéter, Kercaszomor, Magyarszombatfa), a közeljövıben a támogatások megjelenésétıl függıen ezek köre várhatóan bıvülni fog. A lovasudvarok környezetében jelentkezik a tereplovaglás igénye is, sıt a fejlesztéseknek köszönhetıen akár napos, több napos tereplovaglási kínálat is meg fog jelenni. Ezek a túraútvonalak erdıket, erdészeti utakat fognak érinteni, ahol a jogszabályi kötelezettség szerint nyomvonalaikat az erdıgazdálkodóval egyeztetetten ki kell jelölni [1996. évi LIV. törvény 82. § (2) bekezdés]. A kijelölés fatörzsre festett piktogramokkal, tájékoztató- és irányító táblái a meglévı táblarendszerhez igazítottan kerüljön kihelyezésre. A lovasok által jelenleg használt erdészeti utak mennyisége nem számottevı, jelzésük nincs, ezek pótlása az erdıgazdálkodókkal történı egyeztetés után minél elıbb elvégzendı. A meglévı és tervezett gyalogos-, kerékpáros- és lovas túraútvonalak csak akkor tudják szerepüket jól betölteni, ha: - a használati módjuknak megfelelı karbantartást megkapják - jelölésük kellı sőrőségő, diszkrét és egységes az egész térségben Más-más szimbólum jelölje az egyes típusokat. A jelölés legjobb módja a fatörzsre történı festés, ám túlzásokba nem szabad esni. - a nagy forgalmú kirándulóhelyeken térképes tájékoztató tábla tartalmazza a környék túraútvonalait, irányító táblák segítik a terepi eligazodást - a területen a fıbb látnivalók felé irányító, eligazító táblák mutatják az elérés lehetıségét, ezeken szerepeljen a távolság és a megtételéhez szükséges idı is - hálózatuk és a látnivalók köre tájékoztató füzetekben, térképatlaszban és utikönyvben megjelenik és azok számos helyen beszerezhetık. Nagyon fontos ezek naprakészsége.



120

4.5.4. Közjóléti létesítmények fejlesztési programja Az İrség erdeinek közjóléti létesítményekkel való ellátottsága szinte teljesnek mondható, lefedi azokat a helyszíneket, ahol az erdıterületeket érintıen koncentrálódik a turisztikai érdeklıdés. A jelentısebb helyszíneket a korábbi fejezetekben ismertettük. A védett területek prioritása és területi kiterjedése miatt nagyobb közjóléti létesítmény – parkerdı, kirándulóerdı, kirándulóhely – létrehozását nem tartalmaz fejlesztési programunk, új helyszínek kijelölési igénye nem jelentkezett. Jelenlegi legfontosabb feladat a meglévı közjóléti létesítmények jó színvonalú fenntartása, ezen túlmenıen igény szerint ezek a létesítmények bıvíthetık – berendezés állományukban és területi kiterjedésükben egyaránt -, szolgáltatási színvonaluk emelhetık. A végrehajtás során nagyon fontos, hogy egyrészrıl az erdıgazdálkodó ne maradjon egyedül, másrészrıl viszont a fejlesztések csakis az erdıgazdálkodó egyetértésével történhetnek. Ennek az elvárásnak a teljesítése az İrség tekintetében nem jelenthet különösebb akadályt, hiszen az erdei közjólét vonatkozásában már kialakult a jó kapcsolat az állami erdıgazdálkodók – önkormányzatok – ÖNPI között, továbbá az erdészeti hatóság is pozitívan áll hozzá az erdei turizmus fejlesztéséhez, lehetıségeihez mérten pályázatok befogadásával támogatja ezt a turizmust szolgáló tevékenységet. Kisebb közjóléti létesítmény – pl. pihenıhely, emlékhely – iránti igény bárhol elıfordulhat, kivéve a turizmus elıl elzárt területeket (erdırezervátumok, Ramsari területek, zárt vadaskert). Itt már beléphetnek a magántulajdonú erdıterületek is, a tulajdonosok meggyızésével segíteni kell ezek kialakítását. A Nyugat-dunántúli Operatív Program révén 2008-ban az ÖNPI közel 300 millió Ft-ot nyert az İrségi ökoturizmus fejlesztésére, melynek célja az autó nélküli irányított turizmus elısegítése. Az „İrségtıl a Vendvidékig” projektben a Nyugati (Hármashatár) és Keleti kapu (Vadása-tó) kiépítése, turistautak fejlesztése, turistabarát kiszolgálóegységek kialakítása, kilátó építése szerepel. Ökoturisztikai témapark megépítését tervezik Felsıszölnökön, Alsószölnökön, İriszentpéteren, ökoturisztikai információs centrumot alakítanak ki Apátistvánfalván a közelmúltban megnyitott határırségi bemutató mellett. A felsorolt létesítmények egy része erdıt is fog érinteni, itt az erdıgazdálkodók bevonása feltétlenül szükséges. A teljes projekt eredményessége az önkormányzatok, a helyi vállalkozások bevonásával érhetı el.



121

4.6. A turizmus fejlesztését szolgáló erdészeti program végrehajtásának feltételrendszere A program megvalósíthatóságát alapvetıen befolyásolják egyrészt az ökológiai viszonyok, másrészt az ökonómiai feltételek, a kialakult tulajdoni- és használati (kezelési) viszonyok és az ezeket meghatározó, alakító törvényi szabályok. 4.6.1. Jogi szabályozás 1996. évben egyidejőleg kerültek kihirdetésre az un. „zöld törvények” (természetvédelmi tv., erdı tv. és vadászat tv.) és közel egy idıben léptek is hatályba (1997. január 1., illetve 1997. március 1.). A törvényeknek nem minden esetben sikerült feloldani azokat a feszültségeket, amelyek egyrészt az érdekek sokrétőségébıl, másrészt a megváltozott tulajdoni formákból, nem utolsósorban pedig a tágabb jogi környezet (jogrendszer) általános anomáliáiból fakadnak. Az erdı, mely tárgya a természet- és környezet védelmének, színhelye a vadászatnak és a turizmusnak, egyúttal tárgya a tulajdonnak is. A legfontosabb konfliktusforrások közül néhányat kiemelve: - Az erdıgazdálkodás és a társadalom rekreációs igényének konfliktusa: Sem a magán, sem az állami erdıgazdálkodó anyagilag nem érdekelt abban, hogy az erdıt nagyobb számú látogató keresse fel. A rekreációs intézkedések árbevétel csökkenést eredményezhetnek (pl.: véghasználat korlátozása) és költségnövekedéssel járhatnak (pl.: erdei utak karbantartása, parkerdei berendezések). Fokozódik az erdıtüzek veszélye. -

Az erdıgazdálkodás és a természetvédelem konfliktusa: A természetvédelmi oltalom alá vont erdıterületen az erdıgazdálkodás szakmai szabályozásába (éves tervtıl a technológiákig bezárólag) kompenzáció és ágazati felelısségvállalás nélkül a természetvédelem erısen érvényesíti akaratát.

-

Erdészeti részvénytársaságok – állami tulajdonú erdık kezelése: Az erdıgazdálkodás a piacgazdaságra való áttérés következtében alapvetı szerkezeti változásokon esett át. A változást nemcsak az jelentette, hogy országosan az erdıállomány 40 %-a magántulajdonba került, hanem, hogy a korábban állami vállalatként funkcionáló erdıgazdaságok részvénytársasággá alakultak. Az állami erdık tulajdonosi jogait a kincstár, a gazdálkodó jogait ezek a részvénytársaságok gyakorolják. Az állam, mint tulajdonos kétarcúan viselkedik akkor, amikor a természetvédelmi korlátozások jelenlegi mértéke mellett a versenyszférába delegálja a vagyonhasznosítást.

-

Az erdık közjóléti szerepének érvényesülése a magánerdıkben: A közcélok fokozott érvényesülése a magánerdıben és az azokhoz való hozzájárulás olyan stratégiai terület, ami az általános erdıfunkciókból a magán-



122

erdınél is levezethetı (pl.: turisztikai, vagy sportolási célú rekreáció, tájrehabilitáció, táj-, talaj-, vízvédelem, stb.). Ennek biztosítását a magánerdınél oly módon kell megvalósítani, hogy a tulajdonosok a lehetı legkevésbé legyenek korlátozva tulajdonosi jogaik gyakorlásában. Az önként vállalt közcélú magánerdı-gazdálkodási gyakorlat esetén biztosítani kell az egyéb tulajdonformáknál alkalmazottakhoz hasonlóan e tevékenységek finanszírozását, vagyis a károk, költségek és elmaradt bevételek piaci értéken történı megtérítését. A jogi szabályozás területén az alábbi konklúziókat lehet levonni: A gazdasági tevékenység korlátozása esetén ki kell alakítani a kompenzáció intézményesített rendszerét. Ennek során felül kell vizsgálni azokat a rendelkezéseket, amelyek jelenleg kompenzáció nélkül jelentenek korlátozást. A területekre és szervezetekre vonatkozó szabályozásban a piacgazdaság szereplıire tekintettel, tiszta helyzetet kell teremteni. El kell választani a piaci és a piacon kívüli szférát. Ennek során a piaci szereplıket egymással szemben sem kiemelni, sem egyes szereplıket közcélú feladatok ellátásával terhelni nem lehet. Erıs törekvés mutatkozik arra, hogy azokat az erdıket, ahol elsıdlegesek a természetvédelem szempontjai, a nemzeti park igazgatóságok kezelésébe kell adni, annak ellenére, hogy jelenleg nem rendelkeznek a kezeléshez szükséges szervezeti és szakember-, valamint munkaerı háttérrel. A rekreációs és egyéb közösségi célú erdıterületeket és létesítményeket kezelı szereplıket pályázati úton elnyerhetı támogatásokkal lehet nonprofit jellegő ráfordításokra ösztönözni. 4.6.2. A közjóléti fejlesztési program megvalósításának szervezeti feltételei A program megvalósítása kapcsán az alábbi szervezeteket, szervtípusokat szükséges kiemelni: - Területfejlesztési Tanácsok, területfejlesztési társulások (Megyei Területfejlesztési Tanács, kistérségi területfejlesztési társulások, Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) - MgSzH Erdészeti Igazgatóságai - Állami erdıgazdálkodó részvénytársaságok - Önkormányzatok - Dekoncentrált szervezetek (Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, ÖNPI, földhivatalok) - Társadalmi szervezetek - Tulajdonosok (gazdálkodók, területhasználók) és közösségi szervezeteik. A közjóléti- turisztikai tevékenység, az erdei turizmus bonyolítása és fejlesztése alapvetıen továbbra is az állami erdıgazdasági részvénytársaságokra hárul. Ezt a tevékenységet az erdészeti igazgatás a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik továbbra is menedzselni. Az Európai Unió jelenlegi támogatási rendszere korlátozottan támogatja az állami erdıket. Ez megnehezíti az erdıgazdálkodók ezirányú tevékenységét. MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


123

Jelen van és erısödni fog a közösségi szektor közjóléti tevékenysége. Várhatóan egyre nagyobb arányban fognak megjelenni a parkerdık kezelıi, fenntartói között és egyre inkább igénybe fogják venni az Európai Uniós pályázati lehetıségeket. A magán erdıgazdálkodók közjóléti tevékenységére is egyre inkább lehet számítani, különösen akkor, ha a létesítmények gondozására, fejlesztésére fordított költségeiket az állam megtéríti számukra. A szervezetrendszerbıl ki kell emelni a megyei önkormányzatokat és a megyei turisztikai hivatalokat. Napjainkra jól mőködı, operatív hálózatot képeznek a Tourinform Irodák, melyeket a megyei turisztikai hivatalok és a települési önkormányzatok közösen mőködtetnek. Az İrségben az ÖNPI is segíti mőködését. Ezek a szervezetek illetékességi területükön jelentıs és egyre eredményesebb térségmarketing feladatokat látnak el. Szakmai ellenırzés feltételrendszere Az erdészeti, vadászati igazgatással összefüggı irányítási, szervezési, valamint hatósági feladatokat az illetékes miniszter, a minisztérium és a területi szervek, Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatalok látják el. Az Erdészeti Igazgatóság: - közremőködik az igazgatási, hatósági és ellenırzési feladatok végzésében, miniszter megbízásából ellátja az erdıgazdálkodással kapcsolatos hatósági és tervezési feladatokat, - szakmailag ellenırzi és értékeli az erdészeti közjóléti beruházásokat, a közösségi és nemzeti támogatások felhasználását. A Vadászati és Halászati Osztály: - ellenırzi a vadászat rendjére vonatkozó szabályok betartását, a vadhús felvásárlásával, feldolgozásával és forgalomba hozásával kapcsolatos ellenırzési feladatokat a vadászati hatóság az állat-egészségügyi, élelmiszer-ellenırzési, valamint a népegészségügyi hatóságokkal közösen végzi. A közjóléti létesítmények kezelése, fenntartása Közjóléti objektumok (parkerdık, autóspihenık, tanösvények, pihenıhelyek) Ezen objektumok jelentıs turisztikai vonzerıvel rendelkeznek. Többségük erdıgazdasági részvénytársaságok kezelésében van. A nonprofit jelleg miatt csak támogatással tarthatók fenn. Támogatás az agrártámogatási rendszer keretében igényelhetı, de lehetıséget kell biztosítani egyéb támogatási keretek (turisztikai, vidékfejlesztési, ifjúsági, sport, stb.) igénybevételére is.



124

Bemutató területek fenntartása A bemutató területek jelentıs kultúrtörténeti vagy természeti értékek bemutatására szolgáló korszerő intézmények. A kezelıi feladatok kérdése megoldott, finanszírozásuk elsısorban pályázati támogatások révén valósul meg. Érintett szervezetek: - İrségi Nemzeti Park Igazgatóság - Állami erdıgazdasági Zrt-k. Turisztikai célt szolgáló utak fenntartása, karbantartása Az erdei utak fenntartása az erdıgazdálkodók feladata. A természetjárást is szolgáló erdei utak, turistautak jelölését, karbantartását a természetjáró szövetségek végzik. A szükséges eszközök többféle pályázati támogatásból is finanszírozhatók. 4.6.3. Az erdık közjóléti-turisztikai fejlesztésének támogatási rendszere Az İrségi turisztikai fejlesztésének szempontjából alapvetı fontosságúnak tartjuk, hogy a közjóléti beruházások és karbantartások igényeinek minél nagyobb arányú finanszírozási lehetısége biztosítható legyen. Az erdészeti közjóléti támogatás az erdıfenntartási alap 2008. január 1-i megszőnését követıen teljesen átalakul. Az erdészeti közcélú feladatok (erdıszerkezetátalakítás, erdık többcélú hasznosításával kapcsolatos feladatok) támogatása ezentúl egyrészt az Európai Vidékfejlesztési Alap (EMVA), másrészt nemzeti forráson alapuló csekély összegő (de minimis) források igénybevételével fog megvalósulni. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok egy része már megjelent (de minimis), az EMVA-hoz kötıdı kiadás elıtt áll. A támogatás formája: normatív alapokon nyugvó vissza nem térítendı támogatás, amely pályázat útján igényelhetı. Az ismertetett támogatási lehetıségek szőkösek, ezért az erdei turizmus fejlesztésébe a kifejezetten turisztikai célú támogatási célú forrásokat feltétlenül be kell vonni. Ez csak a „helyi szereplık” összefogásával valósítható meg.

4.7. Közjóléti-turisztikai övezeti szabályozás 4.7.1. Az üdülési erdıfunkció övezetbe történı besorolás Az üdülési erdıfunkció övezet kialakításának fı célja az, hogy kijelölje az erdei turizmusra, felüdülésre igénybe vehetı erdıterületeket, ezeken a helyeken koncentrálja az erdı, a természet iránt érdeklıdıket, biztosítsa a szabadidıs tevékenységeket. Egybefüggı területeit a látogatott helyszíneken és azok környezetében, továbbá valamilyen kultúrtörténeti vagy természeti érték környezetében alakítottuk ki. Ehhez alapul vettük az egészségügyi-szociális, turisztikai elsıdleges és másodlagos rendeltetésbe sorolt erdıket, az országos erdészeti közjóléti nyilvántartásban MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


125

szereplı közjóléti objektumokat, az ÖNPI által kialakított illetve a közvetlen kialakítás elıtt álló látogatói centrumokat, ökoturisztikai témaparkokat, turisztikai vonzástényezıket. Védett területeken az üdülési és élıhelyvédelmi funkcióövezetek átfedésbe kerültek. Itt a prioritási sorrend szerinti besorolás érvényesült azzal a kiegészítéssel, hogy a fokozottan védett területek, az erdırezervátumok, a Ramsari-területek kivételével a többi védett terület igény esetén bekerülhetett az üdülési erdıfunkció övezetbe. Ezekben az erdıkben a természetvédelmi elvárások betartásával érvényesíthetı az üdülési funkció. Az üdülési erdıfunkció övezet növelésére a jövıben nem kell számítani. 4.7.2. Az üdülési erdıfunkció övezet szabályozási elıírásai Az erdészeti övezeti szabályozás célja, hogy egyrészt szakági adatokat biztosítson a különbözı szintő területrendezési tervekhez és elısegítse az ágazati igények érvényesítését ezekben a tervekben, másrészt pedig a szabályozás alkalmazásával az erdészeti ágazat teljesíteni tudja azokat az elvárásokat, amelyeket a társadalom az erdık üdülési funkciójával kapcsolatban támaszt. Az erdészeti övezeti szabályozás az irányelveket, elıírásokat az Erdıtörvény és a területfejlesztésre és –rendezésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével határozza meg. Az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV törvény (Etv.) rögzíti a következıket. „Az erdı fenntartása és védelme az egész társadalom érdeke, jóléti szolgáltatásai minden embert megilletnek, ezért az erdıvel csak a közérdekkel összhangban szabályozott módon lehet gazdálkodni.” A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó legalapvetıbb irányelveket az Országos Területrendezési Terv tartalmazza. A meglévı erdıkre vonatkozó elıírások a következık: - a meglévı erdık fenntartásánál, új erdık telepítésénél fokozott hangsúlyt kell kapnia a védelmi és az egészségügyi, szociális, turisztikai rendeltetésnek. - a védett tájak erdıterületein az elsıdleges védelmi rendeltetés mellett meghatározó a közjóléti funkció is, ezért ezeken a területeken össze kell hangolni a táj- és természetvédelem és az ökoturizmus szempontjait. Az erdészeti övezeti szabályozásnál figyelemmel kell lenni a megyei területrendezési tervekben leírt irányelvekre, továbbá a kistérségek különbözı típusú fejlesztési, rendezési terveiben található erdıvel, erdıgazdálkodással kapcsolatos fejlesztési igényekre, szabályozási javaslatokra. Az egyes településszerkezeti tervekben meghatározott területfelhasználási egységek kialakításánál figyelembe veendı az erdık övezeti bontása (védelmi funkció, élıhelyvédelmi funkció, üdülési funkció, gazdasági funkció). A térségben számos ágazat folytat tevékenységet, nagy számú hatóság engedélyez, vagy gyakorol felügyeletet. Ezek mindegyike rendelkezik olyan törvényekkel, rendeletekkel, szabványokkal, szabályzatokkal, elıírásokkal, amelyek valaMGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred


126

milyen szinten befolyásolják az erdık funkcióit. Ezeknek az elıírásoknak nagy szerepük van az erdıfunkció övezetek kialakításánál (védıtávolságok) és kiemelt jelentıségük van az erdészeti övezeti szabályozási tervben, a térségi erdészeti közjóléti programban. Az erdészeti hatóság által elfogadott üdülési erdıfunkció övezet szabályozási elıírásait a körzeti erdıtervben és az üzemtervekben kell érvényesíteni. Az üdülési fı funkciót ellátó erdık kívánatos erdıképe olyan esztétikailag vonzó, természetszerő elegyes, vegyes korú idıs erdı, amelynek látványa és a benne való tartózkodás gazdag pszichikai élményt és kedvezı fiziológiai hatásai révén komfortérzést nyújt a látogatónak. Ennek elérése érdekében a következı szabályozási irányelvek betartására van szükség: - Az erdık kezelése természetközeli gazdálkodási módszerekkel történjen. - A parkerdıkben fontos szempont a változatosság, ami a nagyobb elegyességben, vegyeskorúságban, nyíltabb és zárt állományrészek változatosságában nyilvánul meg. Ezeket az igényeket az erdıfelújítástól kezdve az erdınevelés teljes folyamata során figyelembe kell venni. - Az üdülési funkcióövezetbe esı erdık vágáskorát a biológiai vágáskorhoz kell közelíteni. A faanyagtermelés másodlagos, az erdık tartamos fenntartását szolgálja. - Az erdınevelés során gondot kell fordítani az állományszegélyek és sétautak, tisztások menti állományrészek esztétikus kialakítására, kilátópontok megnyitására, idıs fák egyedi védelmére. - Gondoskodni kell a látogatott erdık közjóléti feltárásáról, berendezésérıl és folyamatos fenntartásáról. Az üdülési erdıfunkció övezetbe sorolt erdıknél a besorolás indoka vagy az adott erdı üdülésre való alkalmassága, vagy pedig az erdıterület kedvezı elhelyezkedése. Így olyan erdırészletek is bekerültek az övezetbe, amelyek az üdülésiturisztikai igényeknek egyelıre nem felelnek meg. Ezekben az erdıgazdálkodást úgy kell folytatni, hogy ezt az igényt minél elıbb illetve minél jobban ki tudja elégíteni. A tervezési térség összes erdejére vonatkozó üdülési vonatkozású szabályozási javaslatok: - Természetszerő erdık arányának növelése, egészséges, kedvezı látványt nyújtó erdıkép kialakítása. - Elegyfafajok kímélete, idıs faegyedek meghagyása az utak mentén, pihenıhelyek, vízfolyások környezetében. Az igények növekedésétıl függıen hosszú távon szükségessé válhat az üdülési erdıfunkció övezet bıvítése, újabb parkerdık létesítése. Ilyen célra elsısorban a gazdag biodiverzitású idıs erdık jöhetnek számításba. Minden parkerdı tömbre el kell készíteni a parkerdı fejlesztési tervet, amely feltétele az erdészeti szakhatósági engedélyezésnek, pályázatok elnyerésének. A



127

tervben külön munkarész foglalkozzon az erdıállomány kezeléssel és a távlati erdıkép kialakításával. A meglévı ill. kijelölt parkerdık közjóléti létesítményekkel való berendezését fel kell újítani, illetve bıvíteni szükséges.


İrség Erdıfejlesztési Terve – Erdıtelepítési Program

128

5. ERDİTELEPÍTÉSI PROGRAM 5.1. Erdıterület növelésrıl általánosságban Az erdık telepítése során cél az erdık védelmi szerepének kiterjesztése, gazdasági jelentıségük megerısítése, az erdıgazdálkodás hatékonyságának javítása. A gazdasági szempontok is az erdıterült növelése mellett szólnak, hiszen a racionális földhasznosítás arra ösztönzi a mezıgazdasági termelıket, hogy azokat a szántóikat, gyepjeiket, melyek alacsony hozamúak, túl sok ráfordítást igényelnek, kivonják a termelésbıl. Emellett az erdık faanyagot termelnek, amely környezetbarát energiaforrás és alapanyag. Ugyancsak alternatív lehetıség az erdıtelepítés a kedvezıtlen adottságú, agrárkörnyezetvédelmi támogatásra számításba kerülı területek azon részén is, ahol ezt természetvédelmi szempontok nem korlátozzák. Ilyen korlátozást jelent például az erózió által nem veszélyeztetett védett természetes gyepek erdısítésének tilalma. A mezıgazdasági területek erdısítése figyelembe veszi az európai erdık védelmérıl szóló miniszteri konferenciák által kidolgozott kötelezettségvállalásokat és hozzájárul a Közösség és a tagállamok által nemzetközi szinten vállalt kötelezettségeinek (klímavédelem, széndioxid koncentráció visszaszorítása) teljesítéséhez. Nemzeti szintő vagy alacsonyabb szintő erdészeti programokon, vagy azokkal egyenértékő intézkedéseken alapul. Gazdasági célok - a mezıgazdaság számára kedvezıtlen területek gazdaságos hasznosításával a vidéki lakosság jövedelemtermelı képességének és az alacsony képzettségő munkaerı foglalkoztatásának növelése - a faanyagellátás javítása, környezetbarát természetes energiaforrás nyerése, valamint az ország faanyag-szükségletének hazai forrásból történı egyre nagyobb arányú kielégítése - a vidék megújítható energia- és nyersanyag felhasználásának fenntartható módon történı növelése - lehetıség más, kapcsolódó gazdasági tevékenységek (vadászat, méhészet, turizmus) fejlıdéséhez. Környezetfejlesztési célok - az egész Közép-európai Régió környezeti állapotára kiható levegıtisztító, CO2 megkötı, talajvédelmi, vízgazdálkodást szabályozó, stb. kedvezı hatások a vidéki térségek természeti-, táji örökségének fenntartása, a lakosság egészségügyi életkörülményeinek javítása - természetközeli erdıtársulások létesítésével a biodiverzitás gazdagítása, a vidéki táj természetes elemeinek megırzése, kedvezı tájképi megjelenés elısegítése.



129

Társadalmi célok - a tartós munkanélküliséggel sújtott, hátrányos helyzető térségekben munkaalkalmak teremtése, a vidék népességmegtartó képességének javítása, a mezıgazdasági tevékenység kiegészítése, a jövedelemtermelés lehetıségének bıvítése - egészségügyi kedvezı hatások növelése a lakosság számára a környezeti állapot javításával, az egészséges környezetben való tartózkodás lehetıségének növelésével - az erdıterület turisztikai hasznosításával az elmaradott, hátrányos helyzető térségek felzárkóztatásának segítése a falusi turizmus, idegenforgalom fejlesztéséhez kapcsolódóan. Az ország erdıtelepítési koncepciója szerint – Nemzeti Erdıprogram – az ökológiai adottságok, a közcélú igények, valamint az ökonómiai lehetıségek alapján hosszú távon (35-50 év alatt) mintegy 700.000 hektár terület erdısítésével lehet számolni. 5.2. Az erdıtelepítés természetvédelmi irányelvei Tervezési területünk 63 %-a természetvédelmi terület, ezért az erdıtelepítési program kidolgozása során a természetvédelmi irányelveket hangsúlyosan figyelembe kell venni. Védett természeti területen erdıtelepítés kizárólag ıshonos fafajokkal, természetkímélı módon és a termıhelytípusra jellemzı elegyarányok alapján végezhetı. Nem védett természeti területen ıshonos fafajok alkalmazásával elınyben kell részesíteni a természetközeli erdıtársulások létrehozását. Erdıtelepítésekben adott esetben vissza kell térni a pionír – védett természeti területen ıshonos pionír – fafajokból létrehozott elıállományok kialakításához. Természetvédelmi szempontból az ıshonos, a termıhelyi viszonyoknak megfelelı fafajok megválasztása mellett a telepítésre javasolt terület természetvédelmi értékeit is figyelembe kell venni. Vannak olyan természeti értékben gazdag természeti területek, melyeken az erdıtelepítés, az azzal járó beavatkozások a természetes állapot megváltoztatásával, a természeti értékek csökkenésével járnak, itt az erdıtelepítést kerülni kell. Ilyen terület az İrség is! A jövıben nem szabad új erdıt telepíteni az ıskopárokra (amelyek egyébként sziklakopárok) alapkızettıl függetlenül. A hegyvidéki irtásréteken az erdıtelepítést mellızni kell. Nem szabad erdıt telepíteni a vizenyıs rétekre, lápokra, mocsarakba, nádasokba, valamint korábban lecsapolt vízfelületek helyére, továbbá a védett gyepekre. A telepített erdık növény- és állattani jelentısége igen nagy. Az új erdıkben megtelepedhetnek értékes növényfajok, az állatok szaporodó-, élı- és menedékhelyet találnak. Ezek nagy része ugyanúgy élıhelyet talál a mesterségesen létrehozott erdıkben, mint a természetes meglévı erdıállományokban.



130

Az erdıtelepítés végrehajtásával kapcsolatos természetvédelmi irányelvek: Fafajmegválasztás A fafajmegválasztás – mint hosszú távlatra, évtizedekre, évszázadra szóló döntés – az erdıtelepítı legfelelısségteljesebb feladata. Ezért természetvédelmi területen és mindenütt, ahol ezt a termıhely lehetıvé teszi, az ıshonos fafajok közül célszerő választani. Ezek a termıhelyi adottságokhoz jól alkalmazkodnak, ebbıl adódóan stabilak és a károsításokkal szemben is ellenállóak. A természetes erdıtípusok felkarolása általában egyezik a táj- és természetvédelem céljaival. A természetvédelmi, tájgondozási, talajvédelmi, turisztikai, stb. igények figyelembe vétele nem jelenti egyébként a fatermesztési szempontból legkedvezıbbnek ítélt fafajok cseréjét, mert ezek egyúttal kielégíthetik az említett kívánalmakat is. A nagyüzemi, nagy területő erdımővelés az utóbbi évtizedekben elhanyagolta az erdıszegélyek kialakítását. A jól kiképzett erdıszegély nemcsak a faállományon belüli kedvezı mikroklíma (kiegyenlített hımérséklet, magasabb páratartalom, stb.) szempontjából fontos, hanem jelentıs természetvédelmi szerepe van. A jól telepített és alakított erdıszegély cserjéi búvóhelyet, fészkelési lehetıséget és táplálékot kínálnak az élılények nagy csoportjainak. Talajelıkészítés A talajelıkészítés lehet teljes vagy részleges. A részleges talajelıkészítés során a megmővelt részek között megmőveletlen területrészek maradnak. A természetvédelem céljait a részleges talajelıkészítési módok szolgálják. A szokásos mélyforgatás a legtöbb esetben káros. Hasznos lehet viszont a keveréssel nem járó altalajlazítás. Ahol mélyforgatni nem szabad és altalajlazításra sem kerülhet sor (pl. terepadottságok miatt) ott a részleges talajelıkészítést (tányéros, foltos vagy pásztás) lehet tervezni ill. kivitelezni. Ültetés, vetés A nagyobb csemeteszám, a sőrő hálózat nemcsak az erdıtelepítés eredményességét, de a természetvédelem céljait is segíti. Magvetés esetén, a természetes szelekció során a legéletképesebbek maradnak fenn és nem terheli a csemetéket az átültetéssel járó sokkhatás. Az erdıtelepítések tájba illesztése Az erdı, mint a legmagasabb rendő növénytársulás, meghatározó jellegő a táj képében. Jó földrészlet kialakítás, helyes fafajmegválasztás és mesterséges vonalak, alakzatok mellızése esetén az új erdınek természetvédelmi szempontból tájképileg is lehet kiegészítı jelentısége. Erdıt lehet telepíteni a roncsolt területeken (felhagyott bányák, megtelt hulladéklerakók, felszámolt utak, vasutak, távvezetékek, ipartelepek helyén), valamint a



131

mezıgazdaság számára feleslegessé vált szántók, kertek, gyümölcsösök, szılık helyén. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem minden mezıgazdasági mővelésre alkalmatlan terület alkalmas erdıtelepítésre. 5.3. Erdıtelepítésre alkalmas területek az İrségben Az erdıtelepítési program elızı két fejezetében az általános célokat és hatásokat, továbbá az általános természetvédelmi irányelveket ismertettünk. Ezeket szem elıtt tartava, továbbá az adottságokat figyelembe véve – 63 %-os területi védettségi arány továbbá az 53 %-os erdısültség – az İrségben minimális az erdıtelepítésre figyelembe vehetı területek köre. Az okok: - az İrségi Nemzeti Park területén a védettség egyik oka a jelenlegi tájszerkezet megóvása, azaz az erdıtelepítést az ÖNPI a természetes állapot megváltoztatásának tekinti, így az erdıtelepítést nem támogatja - a természetvédelmi területeken kívüli gyepterületek erdısítése nem lehetséges - a természetvédelmi területeken kívüli szántók általában a patakok, folyók környezetében találhatók, ebbıl adódóan jó minıségő területek, a mezıgazdasági termelés vonatkozásában fontos térségen belüli megırzésük. Erdıtelepítés iránti számottevı igény a földtulajdonosok részérıl sem jelentkezik, hiszen a régi családi birtokszerkezetben mindenkinek volt erdeje, így a jelenlegi tulajdonosok döntı többsége is rendelkezik erdıterülettel. A védett területek gyenge minıségő, erdıhöz kapcsolódó szántóin a földtulajdonosok egy része kis területen (pár ezer négyzetméter) gyors faanyagtermelési céllal akácot szeretne telepíteni, ezen kívül még jelen van az egyre csökkenı mértékő karácsonyfa telep (lucfenyı) létesítési igény is. A zöldhatóság egyik faültetést sem támogatja, az engedély nélkül elvégzett faültetvényeket felszámoltatja a földtulajdonosokkal. A készülı új erdıtörvényben bevezetésre került a szabad rendelkezéső erdık köre (önerıbıl létesített faültetvény vagy önerdısülés). Ehhez kapcsolódóan jó lenne, ha a természetvédelem felülvizsgálná jelenlegi álláspontját és az İrség tekintetében területi (pl. 2.000-3.000 m2) és egyéb korlátozásokkal (pl. növényfaj továbbterjedésének megakadályozásának elıírása, alacsony vágáskor megállapítása – akácnál 30 év, tájképvédelem) lehetıvé tenné az ilyen jellegő faültetvények idıleges létesíthetıségét. A fentiekben bemutatott faültetési igény szoros értelemben véve nem tekinthetı erdıtelepítésnek, csupán fásításnak. A megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók az İrség vonatkozásában nem tartalmaznak erdıterület növelési elvárásokat vagy elıírásokat. Összességében kijelenthetı, hogy az İrségben erdıtelepítési program nem állítható össze, nincsenek meg a programszintő erdıterület növelési lehetıségek, ezért erdıfejlesztési tervünk erdıtelepítésként figyelembe vehetı terület-



132

meghatározást nem tartalmaz. Ez nem jelenti azt, hogy elsısorban a védett területeken kívül ne fordulnának elı kis felszínő erdıtelepítési igények és lehetıségek, ezek feltárása részletesebb szintő tervezés során lehetségesek.


İrség Erdıfejlesztési Terve – Forrásmunkák, jogszabályok

133

FORRÁSMUNKÁK Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója és Programja (2007). Vital Pro Kft Az İriszentpéteri Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja (2002). Natúrpark Térségfejlesztési Kht. Szakértıi elemzések és ajánlások a Szentgotthárdi Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési munkájának segítéséhez (2005). Szentgotthárdi Kistérség turisztikai fejlesztési stratégiája és cselekvési terve (2005). Xellum Kft. Nemzeti Erdıstratégia és Erdıprogram (2002-2004). FVM Erdészeti Hivatal A természetvédelem erdészeti szakmai koncepciója és távlati fejlesztési feladatai (2004). KVM Természetvédelmi Hivatal İrségi Nemzeti Park Igazgatóság kiadványai, internetes oldalai Az ÁESZ Térségfejlesztési és Zöldövezet Tervezı Iroda által készített fejlesztési tervek Körzeti erdıtervek szöveges munkarészei JOGSZABÁLYOK 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1996. évi XXI. törvény a terület fejlesztésérıl és a területrendezésrıl 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérıl 1996. évi LIV. törvény az erdırıl és az erdı védelmérıl 1996. évi LV. törvény a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervrıl 2008. évi L. törvény az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról 29/1997. (IV.30.) FM rendelet az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény végrehajtásainak szabályairól 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekrıl 18/1998. (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeirıl 88/2000. (XI.10.) FVM rendelet az Erdırendezési Szabályzatról 30/2001. (XII.28.) KöM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítıjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 4/2002. (II.27.) KöM rendelet az İrségi Nemzeti Park létesítésérıl 254/2002. (XII.13.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályiról (Hatályon kívül helyezte a 254/2007. (X.4.) Korm. r.) 1110/2004. (X.27.) Korm. határozat a Nemzeti Erdıprogramról MGSZH Központ Erdészeti Igazgatóság Regionális és Zöldövezeti Tervezı Osztály - Balatonfüred

İrség Erdıfejlesztési Terve – Forrásmunkák, jogszabályok

134

88/2007. (VIII.17.) FVM rendelet az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezıgazdasági területek erdısítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 254/2007. (X.4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról 109/2008. (VIII.27.) FVM rendelet az egyes erdészeti közcélú feladatok csekély összegő (de minimis) támogatásáról 112/2008. (VIII.30.) FVM rendelet az erdık közjóléti célú védelmét és bıvítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegő (de minimis) támogatásáról


MELLÉKLETEK

2B táblázat: Funkcióövezetek összesítı kimutatása településhatáronként 6B táblázat: Erdık gazdasági és eszmei értékének településhatáros kimutatása

Tematikus térképek

M = 1 : 125 000

- Kistájak - Erdık erdıgazdasági tájak szerint - Erdık kezelık szerinti megoszlása - Erdık elsıdleges rendeltetés szerint - Védett természeti területek - Fokozottan védett természeti területek Erdıfunkció térképek

M = 1 : 125 000

- Erdık élıhelyvédelmi funkcióértéke - Erdık élıhelyvédelmi állományértéke - Erdık vízvédelmi funkcióértéke - Erdık vízvédelmi állományértéke - Erdık üdülési funkcióértéke - Erdık üdülési állományértéke - Erdık gazdasági funkcióértéke (Erdık potenciális fatermıképessége) - Erdık gazdasági állományértéke

İRSÉG ERDİFEJLESZTÉSI TERVE

Recommend Documents