Roland Mortier: Az európai felvilágosodás fényei és árnyai

Roland Mortier: Az európai felvilágosodás fényei és árnyai Gondolat, Bp., 1983. 11-25,173-190.

Jegyzet A felvilágosodás kora  





        

 



A „felvilágosodás kora”: Franciaországból indult elnevezés a XVIII. századra (másik elnevezés a „filozófus század”) — kortárs elnevezés 17–18. század fordulóján terjedt az elképzelés Franciaországban egy új kor beköszöntéséről — ehhez a fény képzete társult: intellektuális fejlődéshez, gondolati szabadsághoz, boldogság eléréséhez, bölcsesség megszerzéséhez szükséges igazságok megszerzésének eszméje A reneszánsz életérzés feltámasztása: szembenállás a „barbársággal és a sötétséggel” — a reneszánsz korlátja a tudomány korlátozottsága és a kritikai szempontok hiánya volt D’Alembert felfogása: - 16. század — a tudomány kora - 17. század — a szépirodalom kora - 18. század — a filozófia kora A 17. századtól egyre népszerűbb lett a fejlődés eszméje — legelszántabb hívői a karteziánusok voltak A tudományok fejlődése és az újfajta irodalom miatt hanyatlani kezdett a szépirodalom — a felvilágosodásban társadalmi szerepe volt az irodalomnak Az irodalom „dísztelenebb” lett — viszont új témák felé fordult — nem volt már megközelíthetetlen téma — politikai, jogi, társadalmi kérdések Az egyház is elvesztette érinthetetlenségét — elemzés és kritika tárgya lett Az egyháznak többet ártottak a belső viták: janzenista vita Az 1760-as évek előtt elterjedtek a bibliakritikák és az egyházat kritizáló iratok — papok és apátok is olvasták Az egyház válsága megingatta a hagyományos politikai struktúrát A felvilágosodás mozgalma nem volt egységes — a különböző iskolái állandó vitában álltak egymással A tudománynak óriási tekintélye volt — az irodalom kedvelt témája lett — tudományos irodalom megteremtése Fontenelle (Beszélgetések a világok sokaságáról; Akadémikusok dicsérete) érdeme volt A korszak írói „intellektuális teljességre” törekedtek — esztétikára kevésbé Színház: - A korszak témája lett az irodalmi (és színházi) műfajok hanyatlása - Voltaire javítani akart a helyzeten — „filozófikus” tragédia — a 18. században népszerű volt, de később eltűnt - Diderot a színészeket felvilágosult prédikátorokká, a színházat „laikus templommá” akarta tenni - A polgári dráma lett a legsikeresebb a tragédia műfajában - A komédia megújulása sikeresebb volt: Marivaux, Lesage (társadalmi szatíra) Költészet:

1

-







 

 



   

Tovább hanyatlott Sok költő volt, de közhelyesek voltak Pásztorköltemény: sok költő itt kereste a kiutat — mesterkélt volt Leíró költészet: festészet–költészet szintézise — a másik kiútnak vélték — Diderot és Lessing zavarosnak tartotta a két műfaj összeillesztését - A kor egyetlen jó költője: André Chénier — ábránozás és tudományosság keveredése — hatott a romantikusokra Történetírás: - A felvilágosodás korában jelent meg — a közvélekedéssel szemben nem a romantika találmánya volt - A kor szellemiségével szemben a hanyatlás érdekelte: Gibbon, Montesquieu, Volney - Voltaire kiterjesztette az egész világra — emellett figyelembe vette a művészi és technikai teljesítményt is: kialakult a kultúra története - Ekkor kezdtek az őskorral is foglalkozni - Megjelent az irodalomtörténet is Közgazdaságtan - A 18. század második felében lett divatos - A feudalizmus tőle várta a megújulást — sikertelen kísérlet - Hamar elvesztette népszerűségét — bezárkózás — sajátságos nyelvezet Oktatás: - A felvilágosodás egyik célkitűzése volt a jövő emberének felkészítése - A 17. századi pedagógia a hercegi és főúri neveléssel foglalkozott — a 18. századot ez nem érdekelte - Magánoktatás népszerűsítése (Rousseau, Condillac) - A közoktatás, a tanmenet és a metodika népszerű témák voltak - Diderot: II. Katalin cárnő kérésére egyetemi tervet készített A felvilágosodás irodalmára nem arisztokrata vagy udvari író volt — függetlensége megnőtt, vagyoni helyzete megingott A sok száműzetés miatt megszületett a határon túli francia irodalom — az újságírásban bontakozott ki leginkább — Poroszországban, Hollandiában, és a német területeken lett népszerű — így lett a francia a műveltség nyelve Európában A francia nyelvű kultúra egyik központja a Berlini Akadémia volt Voltaire–Rousseau vitája - Természet–civilizáció - Optimizmus–pesszimizmus - A 18. század Voltaire és Rousseau százada volt A kor nagy vitái részben a szépirodalomban folytak: - Candide (kiábrándult relativizmus) – Az új Héloïse (idillizmus) - Diderot: Mindenmindegy Jakab (materialista determinizmus) - Diderot: Az apáca (a természeti törvények eltorzulása - Rousseau: Emil — nevelési regény, nem pedagógiai értekezés A filozófia nem kebelezte be teljesen az irodalmat: a regényszerűség, a realizmus és az erotika jelentős részt tesz ki Népszerű volt a dialógus műfaja: a felvilágosodás fogékony volt az „ellentmondások dialektikája” iránt Az irodalom „dísztelensége” valójában nem jelentette az irodalom hanyatlását A felvilágosodás kezdete nem XIV. Lajos halála, vége pedig nem a francia forradalom volt

2



 

A forradalom a felvilágosodás hanyatlását idézte elő — a jakobinus terror megkérdőjelezte a felvilágosodás optimizmusát (kiderült, a fanatizmus nem csak vallásból fakadhat) A 18. század 1814-ben ért véget — a restauráció ideje — Chateaubriand, Hugo és Ballanche katolikus romanticizmusa A felvilágosodás egysége nem a stílus, hanem bizonyos eszmények — erkölcs, igazság, szabadság — körül alakult ki

A felvilágosodás korának egysége és sokfélesége Nyugat-Európában   



Irodalom- és eszmetörténeti áttekintés A kutatók nem tanulmányozták eléggé e felvilágosodás nemzeti sajátosságait A felvilágosodás eszmék terén egységes, de a gazdaság, a vallási hagyományok, az adminisztratív és jogi rendszerek, illetve a művelt középosztály helyzetét tekintve nemzetenként eltérést mutatott A felvilágosodás irodalmában az ember és a társadalom kapcsolata került előtérbe

A felvilágosodás korának egysége Nyugat-Európában    

 

A felvilágosodás létére hamar ráeszméltek Angliában és Franciaországban A német területeken később született meg a felvilágosodás (Aufklärung) fogalma Az olasz és spanyol felvilágosodás kifejezetten kései és mesterséges képződmény volt Egység megnyilvánulásának területei: - Az élet újraértelmezése - A földi boldogság hangoztatása - A szabadság eszméje - A tudomány és technika fontossága - Az észbe és a tapasztalatba vetett bizalom - Az emberi tökéletességhez kapcsolódó új történelemfelfogás - A dogmatikus gondolkodás elutasítása - A zsarnokság elutasítása - Az előítéletek elutasítása - A társadalom archaikus elutasítása Az irodalom feladata a megújulás a fejlődés elősegítése volt — nem pusztán kellemes időtöltés Az új irodalmi felfogás következményei: - Az eszmék irodalmának elsőbbsége a tiszta fikcióval szemben - A képzelet hitelvesztése — a költészet hanyatlása - Az irodalom fogalmának kiterjesztése (pl. moralizáló folyóiratok, lexikonok) - A kritikai szemlélet meghatározó szerepe (Swift, Voltaire, Lessing) - A tudomány bevonása az irodalmi tevékenységbe - A metafizika meghátrálása az ismeretelmélet elől (Locke, Condillac); élénk érdeklődés a nyelvészet iránt - A természetfilozófia fontossága — a természetjogon alapszik - A kozmopolitizmus fejlődése — utazások és a francia nyelv elterjedése - A régi vallásosság védekezése: a legjobb elmék elkerülték, de tartotta pozícióit - Mélyreható változása a politikában — az állam megerősödése - A politikai gazdaságtan megjelenése (Smith, Turgot)

3

-

 

A családi életforma átalakulása A boldogság eszméje megváltozott — a tudással és az emberszeretettel került kapcsolatba Az egységes vonások más árnyalatot kaptak országonként Az árnyalatok okai: - A társadalmi és gazdasági struktúrák különbségei - A politikai és igazságszolgáltatási intézmények állapota - A vallási hagyományok - Technikai és ipari fejlettség - Az urbanizálódás mértéke - Az író társadalmi helyzete és kapcsolata a közönséggel

Anglia  

     



 

Itt alakult ki a felvilágosodás Előrehaladásának okai: - Alkotmányos monarchia - Viszonylagos vallási tolerancia - Az állami beavatkozás alacsony volt a szellemi és irodalmi életbe — a szellemi élet kevésbé centralizált (nem csak London volt fontos) - A közgazdasági tudományok gyors fejlődése - Newton és Locke kivételes szerepe — megváltoztatták a gondolkodás és a világ kereteit A gondolatszabadságot jobban tiszteletben tartották — persze itt kevésbé voltak radikális gondolatok Az angol felvilágosodás racionalizálni akarta a vallást — nincs vallásellenesség, mint Franciaországban — e téren két irányzat lett Angliában: nonkonformizmus, deizmus Az ateizmus ritka jelenség volt — Hume-nál felbukkant, de nem társult politikai radikalizmussal A protestantizmus még mindig erős hatású volt az irodalomban Megnőtt az erkölcsi és a társadalmi kérdések jelentősége a folyóiratokban (Spectator, Tatler), a regényekben (Richardson, Goldsmith) és a színházban (Lillo) is A korszak szellemi életét nem korlátozták polgári tilalmak (ellentétben a viktoriánus korral) — a józan ész, a konkrét humor, a realizmus, a fantázia és a vallásosság kora volt A felvilágosodás mellett más dolgok is Angliából indultak: - A vallásos indíttatású „érzékenység” - A romok kultusza - Visszafordulás a nemzeti múlthoz és a gótikus művészethez - Az irracionális és a misztikus megjelenése (a 18. század végén — Blake: Prophetical Books) Az angol gondolkodás amerikai változatára a liberális politika és a közgazdaság fontossága volt jellemző A nagy amerikai gondolkodókra (Franklin, Jefferson, Paine) inkább Montesquieu hatott, mint az angol teoretikusok

Franciaország 

A szellemi élet helyi feltételei: 4

-

 

   

Nagymértékű centralizáltság — Párizs tömörítette az udvar főnemeseit, a gazdag pénzembereket, a szellemi erők legjavát (szalonok, kiadók, újságok) - Éber kettős (vallási és miniszteriális) cenzúra — az írók merész gondolataik leplezésére vagy álnévre kényszerültek - Politikai és társadalmi mozdulatlanság — feszültséget gerjesztett a szellemi körök és a királyság között - Az államhoz kötődő vallást elavultnak vélték Az egyháznak nem volt tehetséges védelmezője — később Chateaubriand volt az első A feltételek következményei: - Radikalizmus az irodalomban (d’Holbach materialista radikalizmusa, Voltaire vallásellenessége) - A valláskritika meghaladta a deizmust — determinizmus és istentagadás - A tudomány tisztelete és racionalista világnézet - Az irodalmat a társadalom átalakításának, az ember boldogságának szentelték - A színház „szószékké” alakult - Elsőrendű szerep a nevelésnek A kritikus szellem az uralkodói körökben is népszerű lett — a felvilágosodás filozófiája nem csak polgári jelenség volt Az esztétika lassan átalakult — közeledett az érzékenységhez (Du Bos), az erkölcshöz (Diderot), majd a politikához (David neoklasszikus hazafisága; Ledoux falansztere) 1770 után a képzőművészet is átpolitizálódott Növekedett az író függetlensége: elterjedt a szerzői jog; megjelent a mesterségből élő (sokszor éhező) író — nem állt már hatalmasok szolgálatában

Észak-Németalföld     

Az utrechti békeszerződések (1713–1715) erősebb biztonságot és szilárdságot adtak Ennek ellenére a terület dinamizmusa csökkent A kereskedelem és a jólét önelégültséget okozott Oligarchikus vezetés jött létre (kereskedő nagypolgárság A holland sajátosságok: - Intenzív könyvkiadás és –kereskedés — a francia cenzúra hatása — sok francia szerző adta itt ki művét, bár Hollandia kevésbé volt vevő rá - Erőteljes kálvinizmus — „ortodoxiába” csapott át - Intenzív tudományos tevékenység — elsősorban amatőrök körében - Erős moralizálás és „érzékenység” a szkepticizmussal és a voltaire-i racionalizmussal szemben - Idealista és újplatonikus filozófia

Dél-Németalföld      

A Habsburg Birodalom része volt Lotaringiai Károly idején gazdasági hanyatlás majd fellendülés Emigránosk és menekült írók (Rousseau, Toussaint, Raynal) Journal Encyclopédique vállalkozása Az egyház uralkodó szerepe — a tiltakozása teljes hiánya — az „aggiornamento” visszafogott próbálkozása A szellemi élet és irodalom teljesen megszűnt

5

Spanyolország      

Az inkvizíció megbénította a szellemi életet A felvilágosult gondolkodás csak a katolicizmus babonától és elavult vonásaitól való megszabadításáig jutott A felvilágosult gondolkodók modernizálni akarták Spanyolországot A felvilágosult gondolkodók szembehelyezkedtek a földbirtokos nemességgel — sokuk támogatta Joseph Bonaparte királyságát — a bukás után elűzték őket is A felvilágosult irodalom kései jelenség volt — nagy írója nem volt A spanyol felvilágosodás igazi képviselője a festő volt — Goya

Itália    







Erős széttagoltság — lehetetlen egységesen elemezni Észak és Dél ellentéte szembeszökőbb volt, mint napjainkban A felvilágosodás leginkább északon terjedt — Párma, Toszkána, Milánó (a Habsburg területek) Velence: - gazdaságilag hanyatlott — a turizmus és a szerencsejátékok központja lett - A helyi prostitúció európai hírű volt - Erős cenzúra — főleg politikai téren - A francia könyvek olvasottak voltak nagypolgárok és nemesek körében — nem forogtak közkézen — nem ösztönöztek senkit - A felvilágosodással szembenálló központ lett (Giovanni Cataneo) - Egyedül Algarotti népszerűsítette a felvilágosodást Pápai Államok - Az egyház teljes hatalommal bírt - Tudatlanság és nyomor jellemezte az utazók szerint Nápolyi Királyság - Ügyetlenül végrehajtott modernizálási kísérletek - Nem volt szólásszabadság és közönség Az irodalom kevés jelentősséggel bírt, de a zene és az opera továbbra is jelentős maradt — Haydn és Mozart Ausztriát tette elsővé — mutatja, hogy a művészetek más utat jártak be, mint az irodalom a felvilágosodás idején

Ausztria     

Szigorú állami cenzúra A barokk és az ellenreformáció hazája Visszafogott irodalmi élet A felvilágosodás az államhatalmi törekvésekkel keveredett A jozefinizmus politikailag jelentős volt — az irodalomra és a filozófiára alig hatott

Portugália   

Pombal reformjai megerősítették az államot Az irányított gazdálkodás nem tűrte a gondolkodás függetlenségét Társadalmi támasz hiányában megbukott a reform 6

Németország   



 

 

 

 

Kis államok halmaza — Poroszország kiemelkedett Vallási különbségek Poroszországban II. Frigyes racionalizálta az államot — protestánsokra és zsidókra támaszkodott — Akadémiája külföldiektől hemzsegett — Frigyes inkább franciául beszélt A német felvilágosodás (Aufklärung) városi jelenség volt: egyetemekhez és a protestáns polgársághoz kötődött — liberális lelkészek terjesztették — filozófiája a wolfianizmus volt Az arisztokrata és hercegi körök a francia felvilágosodás felé fordultak Sok hercegség serkentette a szellemi életet: - Sok egyetem - Sok, változatos témájú folyóirat — szinte mindenhol megjelentek - Mecénásrenndszer - Dalberg Mainzban - II. Frigyes Berlinben - Előadássorozat Szász-Gothában, Weimarban, Deux-Ponts-ban - Nyugaton gazdag és művelt polgárság A német felvilágosodás az angolhoz fordult a francia hatással szemben Feszültségek: - A német nemzeti jelleg felmagasztalása — kulturális függetlenségre törekvés — az egyetemeken hirdetett francia klasszicizmus elvetése - Növekvő ellenállás a francia radikalizmussal szemben - Goethe d’Holbachot támadta Stassburgban - Kant filozófiája felváltotta Locke, Helvétius és d’Holbach gondolatrendszerét — a pietizmus hatása - A történeti és faji hovatartozás érzésének megjelenése — germánság - A keresztény spiritualizmus összeolvadt a germánsággal Hamann-nál A német területeken kialakul a „nép” (Volk) fogalma — különbözik a „nemzet” fogalmától (az utóbbi politikai egységesítésen alapul) Nem egyértelmű a franciaellenesség: - A Sturm und Drag Diderot-ra és Mercier-re hivatkozva tagadta meg Franciaországot - A Rajna-vidéki Em findsamkeit Sterne-ből, Rousseau-ból és Diderot-ból táplálkozott - Goethe és Herder eleinte megtagadta Franciaországot, ám később példaképnek tekintették A németek a racionalizmus helyett a szentimentális moralizálás felé fordultak (Schiller) A radikálisok elszigetelődtek (Heinse, Forter, Hölderlin)

Svájc   

A protestáns hatás erősebb volt, mint a német területeken A francia szabadgondolkodás heves ellenállásba ütközött — az angol szentimentalizmust fogadták el A szellemi életet lelkészek irányították

7



Pietista csoportok tettek szert jelentőségre — humanitárius és békés szentimentalizmust hirdettek

Összegzés     



Változatos kép a felvilágosodásban: liberálisok, forradalmárok, felvilágosult despotizmus, deisták, ateisták A felvilágosodás korának egyik tipikus jellemvonása volt a változatosság A felvilágosodásnak nem volt dogmája, csak néhány rugalmas vezéreszméje A felvilágosodás a nagyobb hatás elérése érdekében lett alkalmazkodó Az Enlightment, az Aufklärung, a „felvilágosodás filozófiája” (ez lehet a francia, csak lefordították), az ilustratión, az illuminismo nem cserélhetők fel egymással — mindegyiknek sajátos vonásai vannak Franciaország közvetített Anglia és a kontinens között, de a „francia Európa” képe ellenállást váltott ki

8