2005. Szabó Roland Településmérnök

Tér-Háló Kft.

9024 Győr, Babits M. u 17/A. Tarjánpuszta Településrendezési terv 2006

ALÁÍRÓLAP

Felelős tervező:

Németh Géza TT-1 08/0065/2006

……………………………………….

Tervezők:

Leitner Attila É3-08-0386/2005

………………………………………..

Szabó Roland Településmérnök

………………………………………..

Közlekedéstervező:

Bogár Zsolt K-1-1/08-0014

………………………………………..

Közműtervező:

Kazó Pál 08-0064

………………………………………..

Elektromos tervező:

Perger Ágoston HK-2; HSz-2; HTr-2; HV-2 08-0291

………………………………………..

Gáztervező:

Dr. Ladocsy Gézáné MK 08-0168, 167/1988 BSZFG-1/j

………………………………………..

Zöldfelülettervező:

Rozsos Katalin K-2 08-0236/99

………………………………………..

www.ter-halo.hu -1-

Tér-Háló Kft.


TARTALOMJEGYZÉK ALÁÍRÓLAP ............................................................................................................................................................................... 1 RAJZJEGYZÉK .......................................................................................................................................................................... 3 I.

KIINDULÁSI ADATOK ....................................................................................................................................................... 4 1. ELŐZMÉNYEK ............................................................................................................................................. 4 1.1. A rendezési terv céljai .............................................................................................................................. 4 1.2. A település eddigi fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők ............................................................. 4 1.3. A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai ....................................................... 5 2. VIZSGÁLATI ANYAG .................................................................................................................................. 8 2.1. Tarjánpuszta külső környezete ................................................................................................................. 8 2.2. Tarjánpuszta rövid története .................................................................................................................... 8 2.3. Humán erőforrások .................................................................................................................................. 9 2.4. Gazdasági bázis ..................................................................................................................................... 15 2.5. A táji környezet adottságai .................................................................................................................... 20 2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek ...................................................................................... 22 2.7. Épített környezet ..................................................................................................................................... 22 2.8. Vonalas infrastruktúra ........................................................................................................................... 24 2.9. Humán Infrastruktúra ............................................................................................................................ 29 2.10. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság ......................................................... 31 3. TARJÁNPUSZTA FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE .......................................................................................................................................................................... 32 3.1. Tarjánpuszta SWOT analízise ................................................................................................................ 32 3.2. Területfejlesztés fő célja, irányai ........................................................................................................... 32 3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata ................................................... 33 3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere .............................................................................................................. 35

II.

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK .............................................................................................................................. 37 1. HATÁROZATTERVEZET – A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA ........................................ 37 1.1. Településszerkezeti terv leírása.............................................................................................................. 38 1.2. Beépítésre szánt területek....................................................................................................................... 39 1.3. Beépítésre nem szánt területek ............................................................................................................... 41 2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA............................................................. 43 I. Fejezet ................................................................................................................................................................ 43 Általános előírások...................................................................................................................................................... 43 II. Fejezet ................................................................................................................................................................ 44 A településrendezés sajátos helyi eszközei ................................................................................................................. 44 III. Fejezet ................................................................................................................................................................ 45 A területfelhasználás rendszere ................................................................................................................................... 45 IV. Fejezet ................................................................................................................................................................ 46 A területfelhasználás általános szabályai .................................................................................................................... 46 V. Fejezet ................................................................................................................................................................ 48 Az épített környezet védelmére vonatkozó követelmények ........................................................................................ 48 VI. Fejezet ................................................................................................................................................................ 50 Környezet- és természetvédelmi követelmények ........................................................................................................ 50 VII. Fejezet ................................................................................................................................................................ 53 egyes építményfajtákra vonatkozó sajátos követelmények ......................................................................................... 53 VIII. Fejezet ................................................................................................................................................................ 54 Övezeti előírások ........................................................................................................................................................ 54 IX. FEJEZET .............................................................................................................................................................. 63 alkalmazási és záró rendelkezések .............................................................................................................................. 63

III.

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ............................................................................................................................. 67

1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT ..................................................................................................................... 67 1.1. Fejlesztési javaslat ................................................................................................................................. 67 2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT..................................................................................................... 68 2.1. Levegőtisztaság-védelem ........................................................................................................................ 68 2.2. Zaj és rezgésvédelem .............................................................................................................................. 68 2.3. Vízminőség- és talajvédelem .................................................................................................................. 69 www.ter-halo.hu -2-

Tér-Háló Kft.


2.4. Klíma ...................................................................................................................................................... 69 2.5. Élővilág .................................................................................................................................................. 69 2.6. Táj és természetvédelem ......................................................................................................................... 70 2.7. Az épített környezet védelme .................................................................................................................. 70 2.8. Hulladékkezelés...................................................................................................................................... 70 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT ...................................................................................................................... 71 3.1. A közúti közlekedés fejlesztése ............................................................................................................... 71 3.2. A tömegközlekedés fejlesztése ................................................................................................................ 71 3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése................................................................................. 71 3.4. Turistautak ............................................................................................................................................. 72 3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése .............................................................................................. 72 4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT .................................................................................................................. 73 4.1. Vízellátás ................................................................................................................................................ 73 4.2. Szennyvíz-elvezetés................................................................................................................................. 73 4.3. Felszíni vízelvezetés ............................................................................................................................... 73 4.4. Gázellátás .............................................................................................................................................. 73 4.5. Villamos energia ellátás......................................................................................................................... 74 5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT ........................................................................................... 75 6. INTÉZKEDÉSI TERV ................................................................................................................................. 75 7. IRODALOM JEGYZÉK ............................................................................................................................... 76 8. MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................... 77

RAJZJEGYZÉK É-1 T-2 SZ-1 SZ-2 Á-1 KÁ-1 KÖ-1 K-0 K-1 K-2 K-3 MK

Településszerkezeti terv Tájrendezési és környezetalakítási terv Szabályozási terv (belterület) Szabályozási terv (külterület) Regionális áttekintő helyszínrajz Kistérségi áttekintő helyszínrajz Közlekedésfejlesztési áttekintő helyszínrajz Közművek áttekintő helyszínrajza Ivóvíz- és gázellátás helyszínrajza Felszíni vízelvezetés helyszínrajza Szennyvízelvezetés helyszínrajza Mintakeresztszelvények

www.ter-halo.hu -3-

M 1: 10 000 M 1: 10 000 M 1: 2 000 M 1: 10 000 M 1: 150 000 M 1: 20 000 M 1: 20 000 M 1: 20 000 M 1: 4 000 M 1: 4 000 M 1: 4 000 M 1: 200

Tér-Háló Kft.


I. KIINDULÁSI ADATOK 1. ELŐZMÉNYEK 1.1. A rendezési terv céljai Tarjánpuszta Község Önkormányzata 2005-ben bízta meg cégünket, a Tér-Háló Kft.-t a település teljes közigazgatási területére vonatkozó, a 2006. évi L. tv-nyel módosított 1997. évi LXXVIII törvénynek, (építési törvény) valamint az Országos Településrendezési és Építési Követelményeknek (OTÉK; 253/1997. Korm. Rend.) megfelelő településrendezési terv (továbbiakban: rendezési terv) elkészítésével. A megbízás előzményének tekinthető a 2001-ben elkezdődött község rendezési terv készítése, mely a tervtanácsi fázisig jutott. Az önkormányzat döntése értelmében újragondolva a korábbi fejlesztési koncepciót, – figyelembe véve a területi változásokat – alapjaiban új rendezési tervet készít irodánk. Az 1997. évi LXXVIII törvény (a továbbiakban építési törvény), illetve az azt a 2006. évi L. tv-el módosított törvény értelmében a rendezési tervet településfejlesztési koncepcióval (továbbiakban: koncepció) kell megalapozni. A rendezési terv előzményeként elkészítettük a község településfejlesztési koncepcióját, melyet a képviselőtestület a 76/2006.(XI.27.) sz. határozattal elfogadott. Az önkormányzattal közösen olyan rendezési terv készítését és jövőkép felvázolását tűztük ki célul, mely a község szerves fejlődését biztosíthatja az elkövetkezendő 10-15 évben. E rendezési terv feladata az, hogy a megfelelő feltételeket (jogi területi stb.) biztosítsa a tervezett fejlesztések számára. Az új településrendezési terv elkészítésének szükségességét a módosult jogszabályi környezet és településfejlesztési prioritások, az új településfejlesztési koncepció megfogalmazásának igénye, és ezzel összefüggésben a koncepció céljainak megvalósulását biztosító kül- és belterületi területfelhasználási igények indokolják. Jelentős indokként merült fel a változtatásra, a már korábban elindított, de be nem fejezett rendezési terv gondolatainak aktualizálása és véglegesítése. A településrendezési terv készítése során figyelembe vettük az alábbi dokumentumokat: Országos Területrendezési Terv (2003. Évi XXVI. törvény) Győr-Moson-Sopron Megye Területrendezési Terve Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja Győr-Moson-Sopron Megyei Mellékúthálózat fejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei turizmusfejlesztési koncepció Győr-Moson-Sopron Megyei közoktatás fejlesztési terv Tarjánpuszta község rendezési terve (tervtanácsi anyag 2001.) Jelen tervdokumentáció a település rendezési tervének a területi tervtanácsra előkészített anyaga. Az illetékes államigazgatási szervek az előzetes véleményezési eljárás folyamán megtették észrevételeiket melyeket a tervben figyelembe vettünk, illetve a véleményeket mellékeltük. A rendezési terv készítésével kapcsolatos önkormányzati határozatokat mellékeltük a dokumentációhoz.

1.2. A település eddigi fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők Domborzati adottságok A térség a Pannonhalmi-dombság termékeny területén fekszik. A térség községei ennek köszönhetően virágzó mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A település közigazgatási területének északi része már a Pannonhalmi Természetvédelmi területhez tartozik. Kedvező természeti adottságait kihasználva szabadidős programok szervezhetők a térségben. Pannonhalma és környéke történelmi borvidék. Fekvés: A település a Kisalföldön, ezen belül a pannonhalmi-dombság nyugati lejtőjén fekszik. A kistérségi viszonyokat tekintve a település fekvése nem túl kedvező. A település területe a történelem során fontos útvonalak metszésében feküdt. A fejlődésben ez sokat segített, de amint megjelentek a gépjárművek, amelyek költségesebb kiépítésű infrastruktúrát (műutak, hidak) igényeltek, a térség visszaszorult a fejlődésben. A makroviszonyok szempontjából a település jó lehetőségekkel rendelkezik. A község közelében olyan gazdasági gócpontok találhatók, hogy nagy valószínűséggel a foglalkoztatottak mindig találnak kereseti forrást. A település a fejlett nyugatdunántúli régió közlekedésileg jól elérhető részén, illetve a világörökség területének szomszédságában fekszik, így számíthat a turisták érdeklődésére is, amennyiben a megfelelő feltételeket biztosítani tudja. Közlekedési adottságok: A település a megye fő közlekedési útvonalai közül a 82. sz. országos főközlekedési út mellett található. A 8226-os számú Ravazd-Győrasszonyfa országos mellékút a településen keresztül halad át. Vasúti kapcsolattal is rendelkezik a település.

www.ter-halo.hu -4-

Tér-Háló Kft.


1.3. A települést érintő területfejlesztési dokumentumok és azok hatásai 1.3.1. Megyei Területfejlesztési Program A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere. A program az EU elvárásoknak megfelelően készült el. Gyakorlati jelentőssége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthető bele a programba nem kaphat sem a megyei, sem a regionális területfejlesztési szervezetektől fejlesztési támogatást (pénzügyi, illetve programfejlesztési támogatást). A megváltozott területfejlesztési rendszerben azonban csak olyan projektekre lehet pályázni, ahol a megfelelő nagyságú önrészt a pályázók elő tudják teremteni. Ezért nagyon fontos a települések összefogása. Azonban most már nem csak a non-profit szektor pályázhat, hanem a gazdasági szereplők is lehetnek partnerek egy – egy cél megvalósításában. Fel kell erősödniük a kistérségi szerveződéseknek, amelyek átgondolhatják szerepüket, feladatukat és új eszközöket kell keresniük. Ilyen új eszköz jelen dokumentum is, amely segíti megindokolni a település céljait. A jelenlegi fejlesztési környezetet jelentő megyei területfejlesztési program prioritástáblája a következő:

1. PRIORITÁS: Humánerőforrás bővítése és megújítása

STRATÉGIAI PROGRAMOK 2. PRIORITÁS: 3. PRIORITÁS: Gazdasági bázis innovációs Környezet és infrastruktúra környezetének fejlesztése fejlesztése

4. PRIORITÁS: Kistérségi együttműködés erősítése

OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: “Tudás – 2.1. Intézkedés: “Megyei 3.1. Intézkedés: “Jelenünk” – képzés – iskola” – Innovatív, termék” – Helyi gazdaságfejkörnyezetgazdálkodási progmagasan képzett humán tőke lesztés, helyi innovációk ram állományának növelése támogatása

4.1. Intézkedés: “Sógorság” – Térségi együttműködés a regionális, interregionális területekkel

1.2. Intézkedés: “Támasz” – Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére

2.2. Intézkedés: “Termelési tér – vállalkozói tér” – Kis- és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése

3.2. Intézkedés: “Jövőnk” – természetvédelmi program

4.2. Intézkedés: Világörökség területinek-turisztikai együttműködés

2.3. Intézkedés: “Vendégszeretet” – Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus

3.3. Intézkedés: “Lakható tér” – településhálózat fejlesztési program

4.3. Intézkedés: “BécsPozsony-Győr Eurégió” – Hármas határ menti együttműködés

3.4. Intézkedés: “Sztráda” – a jobb elérhetőségért program 3.5. Intézkedés: “Múltunk” – az épített és kulturális örökség védelméért Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás

2.4. Intézkedés: “Agrármegújulás” – a SAPARD program

4.3. Intézkedés: “Partnerség” – Együttműködés a szomszédos megyékkel

Szerkesztette: Lados M. A program az EU elvárásoknak megfelelően készült el. Gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy az a fejlesztés, amely nem illeszthető bele a programba nem kaphat területfejlesztési támogatást. Az NFT jóváhagyása után a területfejlesztési dokumentumok országos szintű irányadójává válik.

www.ter-halo.hu -5-

Tér-Háló Kft.


1.3.2. Pannonhalma-Sokoró kistérség komplex térségfejlesztési koncepciója ¾

¾

¾ ¾

¾ ¾ ¾

Stratégiai programok és prioritások a Pannonhalma-Sokoró kistérségben: Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és értékesítésének javítása o Helyi feldolgozási programok. o Integrált termelési módszerek az alapanyag termelésben o Helyi felvásárlási rendszer kialakítsa o Helyi értékesítés megszervezése Alternatív jövedelmezést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése diverzifikációja o Turizmus fejlődését elősegítő fejlesztések o Helyi értékesítésre szánt mezőgazdaságban megtermelt alapanyagból speciális termékeket előállító házi feldolgozási programok. o Népi és kézműves mesterségek fejlesztése o Házi bedolgozási programok kialakítása munkahely teremtési céllal o Az erdők közjóléti funkcióját erősítő programok. o Környezet és természetvédelmi célú fatelepítés, vadgazdálkodás o Kis és közepes vállalkozások elsődleges és másodlagos fafeldolgozás támogatása o A térségi gazdálkodó szervek és családok hitelhez jutási feltételeinek megteremtése. Környezetkímélő és tájfenntartást célzó mezőgazdasági termelési módszerek o A térségi fenntartható táj és földhasználat kialakítása Falufejlesztés és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése o Kulturális örökség védelme o Közbiztonság növelése o Települési környezetvédelem állapotának javítása Vidéki infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése o Közlekedési és információs infrastruktúra fejlesztése o Térségi hulladékkezelési programok Mezőgazdasági üzemekbe történő beruházások o Mezőgazdasági üzemek versenyképességét növelő programok Szakképzés fejlesztése o Gyermek- és felnőttképzési, szakképzési, átképzési programok o Kulturális, monitoring, kommunikációs, tájékoztatási programok

1.3.3. A Pannonhalmi kistérség A Pannonhalmi kistérség gazdaságának természetföldrajzi alapjait a sokorói dombság szőlőművelésre alkalmas domboldalai, erdőművelésre alkalmas erdőségei, a patakok gyepterületei s a köztük meghúzódó mezőgazdasági művelésű területei jelentik. A kistérség népességszáma majdnem eléri a 18 000-t, ennek 80%-a a kistérség falvaiban él. Pannonhalma lakosainak száma 3900 fő. A térségben meglévő ipar a rendszerváltozás után a gazdasági szerkezetváltással átstrukturálódott, ez a községekben a helyi kisipar bővülése mellett az ingázás felerősödését, a megyeközpont Győrben pedig új, dinamikusan fejlődő iparágak megtelepedését eredményezte. Pannonhalmán részben a még működő mezőgazdaságra alapozott ipar, illetve a volt tsz területein, infrastruktúráját felhasználó jelentősebb ipari tevékenység folyik. Fentieken túl a mezőgazdasági tsz-ek melléküzemági tevékenysége szolgált alapul a községi ipar kialakulásához. Számos egyéni vállalkozás folytat mezőgazdasági tevékenységet (gyümölcs, szántóföldi ültetvények). A Pannonhalmi kistérség gazdag táji, kultúrtörténeti és természetvédelmi, esztétikai értékei a turizmus számára jelentenek fejlesztési potenciált. A térség népességeltartó-képessége a 70-es, 80-as évekhez képest csökkent, az önkormányzatok egyik legfontosabb célja a napi ingázást is mérséklő foglalkoztatási lehetőségek bővítése. A fejlődés korlátjait a gazdaságpolitika, különösen az agrárpolitika, továbbá egy világos, áttekinthető támogatási rendszer hiányában, a belső és külső kapcsolatok gyengeségében, az önkormányzatok eladósodottságában látják. A környezetvédelem, környezetfejlesztés a volt tsz területek rekultiválásától az erdőtelepítésen keresztül a hulladékkezelés megoldásáig, a felszíni vízrendezésig, a kistérségi intézményrendszer fejlesztéséig ugyancsak számos feladat megoldását igényli a térségben.

www.ter-halo.hu -6-

Tér-Háló Kft.


1.3.4. Győr-Moson-Sopron Megye Fejlesztési Tervének és Stratégiai Programjának Tarjánpusztát is érintő főbb elemei • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a.) Versenyképes gazdasági tér kialakítása: integrált iparfejlesztés gazdasági infrastruktúra fejlesztése környezetkímélő mezőgazdasági termelés elősegítése mezőgazdasági növénytermesztés fejlesztése, korszerűsítése ( környezetnek megfelelő termesztési módszerek alkalmazása) állattenyésztés fejlesztése (az állattenyésztés súlyának növelése) a megye turisztikai termékkínálatának fejlesztése (lovas turizmus, kiadványok) úthálózat fejlesztés vasútvonalak korszerűsítése kerékpárút-hálózat kialakítása helyi és települési szinten a tevékenységek és eszközök koordinálása (informatikai fejlesztés) megújuló energiahordozók felhasználása (energiatakarékosság, energiatudat kialakítása) foglalkozás politika fejlesztése (munkahelyteremtés, foglalkoztatási szint növelése) kultúra és közösségi fejlesztés magas szintre emelése (az épített kulturális örökséghez tartozó objektumok rekonstrukciója, kulturális szolgáltatások fejlesztése) szociális alapellátás fejlesztése, korszerűsítése szociális nappali ellátást, átmeneti elhelyezést és tartós elhelyezést nyújtó intézmények kiépítése, fejlesztése (szociális intézmények rekonstrukciója) lakóterületek fejlesztése, szociális bérlakás állomány fejlesztése b.) Humán erőforrás fejlesztése, életminőség javítása: oktatás fejlesztés munkaerő-piaci képzés kultúra és közösségfejlesztés egészségügyi szolgáltatások fejlesztése (járóbeteg szakellátás, mentőszolgálatok, kórházak) szociális ellátás, gyermekvédelem (intézmény fejlesztés, idősgondozás, szakosított bentlakásos intézmények, gyermekjóléti szolgálatok) lakáshelyzet, lakásállomány fejlesztése c.) Fenntartható környezet, harmonikus tájhasználat: környezeti programok készítése környezeti elemek védelme (vízbázis védelem, levegőtisztaság védelem, hulladékgazdálkodás fejlesztése, zaj és rezgésvédelem) szennyvíztisztítás és csatornázás fejlesztése természetvédelem (zöldturizmus megvalósítása) környezetkultúra fejlesztése (tájgazdálkodási és természetvédelmi kezelési modellterület működtetése) d.) Intézményrendszer fejlesztése: TIR megyei szintjének kifejlesztése Kistérségi intézményrendszer fejlesztése

www.ter-halo.hu -7-

Tér-Háló Kft.


2. VIZSGÁLATI ANYAG 2.1. Tarjánpuszta külső környezete 2.1.1. A regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságai, és azok lehetséges hatása Tarjánpuszta Északnyugat-Dunántúlon fekszik, Magyarország öt regionális központjának egyikétől, Győrtől mindössze 25 km-re. A régió Magyarország egyik fejlett térségének számít, azonban a régió gazdasági erejének döntő többségét a terület nagyvárosainak köszönheti. A régió vidéki térségei átlagosan fejlettebbnek mondhatók az ország vidéki területeihez képest, a falu-város különbség azonban, főleg gazdasági tekintetben itt is jelentős. A település tágabb környezetének fejlődési trendjeire a következő fontosabb tényezők hatnak: • Globalizáció • Uniós csatlakozás • A gazdasági iparágak szerkezetének megváltozása A település fekvése az országos helyzethez képest kedvező, hiszen fejlett régióban található. Az európai közlekedési folyosók fejlesztési sávja ugyan közvetlenül nem érinti a települést, de a hazai gyorsforgalmi úthálózat elemei kedvező hatással lesznek a községek infrastrukturális fejlődésére. Tarjánpuszta számára kedvező regionális jellegű hatás lehet az érintetlen természeti környezet és az ehhez kapcsolódó adottságok általános felértékelődése Európában, a „zöld” gazdaság térnyerése. A Sokorói-dombvidék jó adottságokkal rendelkezik ennek a szemléletnek a kiaknázására. A globalizált gazdaságon belül Európa gazdasága évek óta a növekedés és a recesszió határmezsgyéjén mozog. Ez az európai gazdasági fejlődési tér egésze számára a jövőbeli fejlődési lehetőségek szempontjából jelentős bizonytalansági tényező. Ez a hatás Magyarország gazdasági fejlődését, és így Tarjánpusztát körülvevő gazdasági környezetet is jelentősen befolyásolja. A vidék is részese ugyan a viszonylagos általános fejlődésnek, amely bekövetkezett az elmúlt időszakban, de hangsúlyoznunk kell, hogy a fejlődés fő kedvezményezettjei a nagyvárosok. Ennek ellenére egy-két fejlesztési elem hatással lehet a térség további fejlődésére, valamint meg kell találni azon gazdasági szegmenseket, amelyek a település jövőbeli fenntartható fejlődését biztosíthatják.

2.1.2. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai Tarjánpuszta lokális gazdasági életét a 20. század közepéig nagyrészt a mezőgazdaság, erdőgazdaság, határozta meg. A falu környéki domboldalakat az elmúlt századokban is a szőlőterületek foglalták el. A domborzati viszonyok miatt a megművelhető, sík földterület viszonylag kevés, főként a 82.sz. főúttól keletre található. Az ötvenes évektől a vidékre jellemzőbb lett a bogyósok, különösen a málna termesztése. Az elmúlt negyven évben a lakosság nagy részének a környező városok ipari üzemei adtak munkalehetőséget. Mezőgazdasággal ma is sokan foglalkoznak a településen. Jelenleg a mezőgazdaság országos szinten is válságban van. Amellett, hogy a nemzetközi, fejlett országokra jellemző foglalkoztatási struktúrában az ágazatnak a stratégiai fontosságú élelmiszerellátás mellett foglalkoztatási funkciója is van, eltörpül a másik három gazdasági szektor jelentősége mellett. Országosan a mezőgazdasági fejlesztéseket az utóbbi 15 évben a koncepciótlanság és a valóságtól elrugaszkodott, rövid távú politikai érdekek jellemezték. Az Uniós versenyhelyzetbe az ágazat messze teljesítőképessége alatt érkezett, és a kiszámítható támogatásoktól erős és felszerelt uniós gazdákkal kell lépést tartania. A település lakosságának jelentős része a közlekedési feltételeket kihasználva Győrben, Pannonhalmán, Veszprémvarsányban dolgozik. Az ipari jellegű foglalkoztatás ma már megbízhatóbb megélhetést biztosít, de a klasszikus gyáripari üzemek átalakításai, bezárási hulláma, illetve a multinacionális cégek mozgékonysága bizonytalan helyzetet teremthet. Jelen pillanatban a községben a helyi kis-és középvállalkozások nem működnek olyan nagyságrendben, hogy a településen belüli foglalkoztatásban számottevően szerepet játszanának. A rendezési terv távlatában mindenképpen szükséges a helyi foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, illetve ennek elősegítése, hiszen ez a település autonóm fennmaradásának egyik fontos alappillére.

2.2. Tarjánpuszta rövid története Tarjánpuszta a mai Ravazd nevű községtől délkeletre fekszik. Már 1086-ban olvashatunk róla, a Bakonybéli Apátság birtokainak összeírásáról szóló oklevélben. Később II. Béla király alatt, majd III. Ince pápa alatt 1216. évi bullájában történik említés Tarjánról. II. Béla 1137-ben a Szentmártoni Apátság első kőből épült templomának felszentelésekor mintegy nászajándékul az apátságnak ajándékozta a Roz (Ravazd) és Torján (Tarjn) közötti földeket legelőkkel, szántókkal. Ez a föld az adománylevél szerint senkinek sem volt a birtoka, hanem addig Musson (Mosonyi vár) vitézei használták. A tatárjárás előtt 3 birtokosa is volt a mai Taljánpuszta területének: a király, a Bakonybéli és a Szentmártoni Apátság. A királyi birtok a győri vár tartozéka volt és a várnépek sokáig a Bakonybéli Apátság embereivel összevegyülve laktak egy és ugyanazon település keretein belül.

www.ter-halo.hu -8-

Tér-Háló Kft.


A Győr-Veszprémi út mellett a Hármastarjánba vivő horogút és Kisér között egy 1797 -ből származó térképen egy templom romjai is meg vannak jelölve. E falu és Ravazd között kapta 1137-ben Dávid apát a maga birtokát, melyet előbb Kistarjánnak, majd 1492-től Pityoednak (pichord) neveztek. IV. Béla 1252-ben is adományoz még szőlőt a Turoci Apátságnak a király birtokából Tarján határában. Valószínű, hogy két különálló helység volt itt, tudni illik a királyi birtok és a Bakonybéli Apátság birtoka. Második Kistarján, amely az előbbitől kissé északkeletre feküdt erre mutatnak az egykori írott kútfők, melyek mindegyikét "Posessiónak" neveznek, különbséget a kettő között. A két Tarjánról tanúskodik Nagy Lajos királynak 1352-ben kelt egyik levele is, mely Nagy Pál mesternek tarjáni birtokába való bevezetését rendelte el. A két község ezután a tőszomszédsággal járó közös élet fejlődésében valószínűleg a 15. század végén egyesült egymással. Erre enged következtetni az a körülmény, hogy az 1518. évi összeírás már csak egy Tarjánt említ. A török pusztítás nem kegyelmezett ennek a területnek sem. A 18. sz- ban Göncz Celesztin főapát alatt (1709-1722) Tarján már a Főapátság birtokaként szerepel. Az egykori Újlak (Illak) helyét erdő fedte, 1736-ban majort építenek e területen, melyet a 40-es évektől kezdve Tarjánhoz számítanak. Az 1770-es években megkezdték az erdő vágását. 1787- ből fennmaradt egy kimutatás a tarjánpusztai gazdaság állományáról és jövedelméről. Volt a pusztán egy kőből épült birkás gazdalakás, két szobával, egy konyhával és kamrával, egy 150 akóra való pincével. Ide tartozott egy istálló 9 lónak, juhakol 900 db juhnak. A szántóföldek a Hidegkút, Neészi, Részhegy, Szikos-alla, a Kistarjáni Kerefő az Inzsellér-árka, és az országút mentén a Pusztatemplom-dűlőben, rétek a Pusztatemplomi lakosi és a Vasai dűlőben voltak. A Részhegyen szőlőművelés volt, melyet Lázi jobbágyok ültettek és műveltek. A 19. sz. elején Tarján egy része Péterdieknél volt bérben. Ebben az időben főleg rétjei jövedelmeztek, virágzó juhtenyésztés folyt. 1833-ban, majd 1847-ben az Illaki erdőből ismét nagy területeket hódítottak meg szántóföldnek. 1835-ben újabb épületekkel bővült a puszta. Juhász és kocsislakást, ló-és tehénistállót építettek. Főleg Kruesz Krizosztom főapát idejében fordítottak nagy gondot a pusztára. Annál is inkább, mert a kimerült szentmártoni gazdaság főmonostor konyhájának ellátását nem tudta biztosítani. 1862-ben keresztet állítottak, 1867-ben épült a kápolnás tiszti lak. Ezenkívül 1871 és 1878 között nagyarányú építkezések folytak. Ekkor gyarapodott a puszta magtárral, malommal, bognár és kovácsműhellyel, ököristállóval és további cselédlakások is épültek. 1879-ben iskola épült. Ide jártak a helybélieken kívül a hármastarjáni és a kisnyalkai majorból a cselédek gyerekei. 1896-ban a Főapátság 800 törzsrészvénnyel, 180 000.- koronával járult hozzá a Győr- Veszprém-Dombóvár vasútvonal felújításához. Szerződést kötöttek arra vonatkozóan, hogy az állam vasúti megállókat biztosít a Főapátságnak Győrszentmártonban, Kismegyeren, Tarjánpusztán és Győrasszonyfán. 1896. augusztus 10-én volt a vasút műszaki bejárása, másnap megindult a forgalom.

2.3. Humán erőforrások 2.3.1. Lakosságszám vizsgálat 1870

1880

1890

1900

1910

1920

1930

Megye

253 698

269 434

283 844

310 029

325 118

344 521

360 965

Községek

177 155

186 595

192 719

201 105

204 381

212 610

222 225

Városok

76 543

82 839

91 125

108 924

120 737

131 911

138 740

159

180

172

168

221

276

217

Tarjánpuszta

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

Megye

378 306

363 702

390 887

403 860

430 246

427 488

435 256

Községek

222 072

219 677

221 242

211 360

201 937

191 227

190 769

Városok

156 234

144 025

169 645

192 500

228 309

236 261

244 487

242

284

312

370

385

397

380

Tarjánpuszta

1. táblázat: Népességszám alakulása 1870-2001.

Az 1. táblázat hosszú távú lakónépességi adatokat mutat be. Az adatok alapján látható, hogy a település lakosságszáma 1970 és 1990 között folyamatosan növekedett. 1990 óta némi csökkenés tapasztalható A növekedés trend elsősorban a

www.ter-halo.hu -9-

Tér-Háló Kft.


megye városainak hasonló adataival harmonizált, a községek lakosságszáma már hosszú ideje csökkenő tendenciájú. Az utolsó évek trendje már a kistelepülések jellemzőihez hasonlít. Æ A megye lakosságszáma folyamatosan növekszik. Æ A városok népességszáma szintén folyamatosan nő. Æ Tarjánpuszta lakosságszámának növekedési trendje 1990-ig hasonló képet mutat a megye városaihoz hiszen a népességszámuk folyamatosan növekszik. A hosszú távú lakosságszám vizsgálat alapján Tarjánpuszta pozitív trenddel jellemezhető, azonban az 1990 óta eltelt időszak már csökkenő irányultságú.

2.3.2. Lakónépesség, Népsűrűség A következő táblázatban a rövid távú, lakónépességre vonatkozó adatokat mutatjuk be. Megfigyelhető, hogy mind a megyei települések összessége, mind a megyei községek lakónépességének száma nőtt. A népességszám növekedése figyelhető meg a tét-pannonhalmi statisztikai körzetben ami a győri agglomeráció hatásának, illetve az időközben csatlakozó észak bakonyaljai településeknek tudható be. Lakónépesség az év végén (fő) 1996

1997

1998

1999

GYMS megye

425 470

424 836

424 205

423 684

423 684

435 256

435 088

GYMSM. köz.

189 809

189 500

189 317

189 206

189 206

190 769

186 879

Tarjánpuszta

399

407

406

411

411

397

390

0

29 803

29 763

29 773

30 596

31 685

31 642

Tét-pannonhalmi KSH

2000*

2001**

2002

Népsűrűség fő/km2 GYMS megye

104,70

105,00

104,00

104,00

103,53

106,45

106,41

GYMSM. köz.

55,90

55,80

55,70

55,70

55,37

56,21

55,99

Tarjánpuszta

47,27

48,2

48,1

48,7

48,7

47,03

46,2


0,00

56,13

56,05

56,07

54,83

56,78

56,71

2. táblázat: Lakónépesség és népsűrűség 1996-2002 A településen a vizsgált időszakban 9 fővel csökkent lakónépesség. A népesség számának csökkenése elhalálozásból illetve elköltözésből történt. A vizsgált időszak első, nagyobb periódusában azonban a népességszám növekedése figyelhető meg az 1990-es években és a 2000-es évben, amikor is 12 fővel növekedett a népesség. A település népsűrűsége átlagosan (47 fő/km2), elmarad minden összehasonlítási értéktől.

www.ter-halo.hu - 10 -

Tér-Háló Kft.


2.3.3. Demográfiai mutatók, élveszületések, halálozások, vándorlás Élveszületés fő 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Átlagosan

Összesen

GYMS megye

4 085

3 908

3 775

3 686

3 831

3 949

3 990

3 889

27 224

GYMSM. köz.

1 906

1 738

1 768

1 606

1 658

1 700

1 655

1 719

12 031

Tarjánpuszta

2

7

4

1

4

1

7

3,7

26

Élveszületés /1000 fő GYMS megye

9,60

9,20

8,90

8,70

9,05

9,10

9,20

9,11

GYMSM. köz.

10,04

9,17

9,34

8,49

8,75

8,90

8,90

9,08

Tarjánpuszta

5,01

17,2

9,85

2,43

9,73

2,52

17,95

9,24


0,00

9,40

9,00

8,20

8,50

9,10

8,60

7,54

3. táblázat: Élveszületések száma és aránya 1996-2002 A vizsgált időszakban összesen 26 gyermek született, ami átlagosan évente közel négy fős szaporodást jelent. Az élveszületések számában a középértékhez képest 60%-os kilengéseket találhatunk. Az ezer lakosra vetített mutatók szerint az ötéves átlagos szaporodás megfelel mind a hasonló népességű, mind a kistérségi települések jellemzőinek. Halálozás fő 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Átlagosan

Összesen

GYMS megye

5 403

5 183

5 345

5 381

5 170

4 984

5 199

5 238

36 665

GYMSM. köz.

2 710

2 573

2 682

2 638

2 529

2 442

2 387

2 566

17 961

Tarjánpuszta

4

4

6

6

7

1

4

4,6

32

Halálozás /1000 fő GYMS megye

12,7

12,2

12,6

12,7

12,2

11,5

11,9

12,3

GYMSM. köz.

14,3

13,6

14,2

13,9

13,3

12,8

12,8

13,6

Tarjánpuszta

10,0

9,82

14,7

14,59

17,03

2,52

10,25

11,27


0,0

13,9

14,9

13,6

13,6

13,6

13,0

11,8

4. táblázat: Halálozások száma és aránya 1996-2002 Tarjánpusztán évente átlagosan 4-5 fő halálozott el. A halálozások száma kilengést mutat, az 1000 főre vetített halálozási mutatók hasonlók, mint a kistérségi adatok.


Tér-Háló Kft.


GYMS megye GYMSM. köz. Tarjánpuszta GYMS megye GYMSM. köz. Tarjánpuszta

Természetes szaporodás illetve fogyás 1996 1997 1998 1999 2000 2001 -1 275 -1 570 -1 694 -1 339 -1 035 -1 319 -835 -914 -1 032 -871 -742 -804 3 -2 -5 -3 0 -2 Természetes szaporodás illetve fogyás 1000 főre ezrelék -3,0 -3,7 -4,0 -3,2 -2,4 -3,1 -4,4 -4,8 -5,5 -4,6 -3,9 -4,2 7,37 -4,93 -12,16 -7,33 0,00 -5,01


0,0

-4,5

-5,9

-5,4

-5,1

2002 -1 209 -732 3

Átlagosan -1 349 -847 -0,85

-2,8 -3,9 7,69

-3,2 -4,5 -2,05

-4,4

-4,3

-4,5

Összesen -9 441 -5 930 -6

5. táblázat: Természetes szaporodás száma és aránya 1996-2002 A természetes szaporodás a halálozások és a születések számának különbsége. Három eset kivételével minden évben negatív adatokkal jellemezhető a település demográfiai állapota. A negatív tendencia azonban jellemző mind a megyei, mind a térségi adatokra. A fogyás mértéke kisebb a térségi és a hasonló települések adatainál. A település évente átlagosan 0,85 főt veszített. A népességvesztés 1000 lakosra vetítve, majdnem 2 fő évente, amely a megyei átlag fele. A népességmozgalmi adatok másik típusát, a vándorlásokat a következő táblázat mutatja be. A kistérség tekintetében a vándorlások évenkénti megoszlásában követhető a folyamatos emelkedés trendje, amely 1998 óta figyelhető meg.

GYMS megye GYMSM. köz. Tarjánpuszta

1996 936 368 -7

1997 637 526 5

GYMS megye GYMSM. köz. Tarjánpuszta Tét-pannonhalmi KSH

2,2 1,9 -17,54 0,0

1,5 2,8 12,28 -1,3

Vándorlási egyenleg fő 1998 1999 2000 2001 949 1 190 891 1 186 921 1 207 1 290 731 10 20 10 1 Vándorlási egyenleg /1000 fő 2,8 2,2 2,7 2,1 4,9 6,4 6,8 3,9 25,18 2,46 24,33 48,66 5,7 4,5 13,6 4,6

2002 1 670 1 147 -9

Átlagosan 1 066 884 4,28

-2,8 -3,9 23,07 4,4

1,5 3,3 16,92 4,5

Összesen 7 459 6 190 30

6. táblázat: Vándorlások száma és aránya 1996-2002 A település egyenlege 30 fő vándorlási nyereség a vizsgált időszakban. Megfigyelhető, hogy 1997-től 2001-ig pozitív a vándorlási egyenleg. A 2000-es év kiemelkedő, hiszen akkor 20 fő a mért érték. Évente átlagosan 4,28 fő volt a nyereség. Amennyiben összevetjük a kontrolladatokkal, látható, hogy az 1000 lakosra vetített értékek a település esetében jelentősen magasabbak, mint a többi településcsoportnál.


Tér-Háló Kft.


2.3.4. Korcsoportos vizsgálat, demográfiai prognózis Férfi 8 10 10 15 13 17 19 7 12 20 19 7 13 5 7 1 2 -

0-4 5–9 10–14 15-19 20-24 25-29 30-34 35-39 40-44 45-49 50-54 55-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-84 85-X

Nő 11 12 17 12 11 14 14 9 12 13 15 10 16 13 6 6 1 2

7. táblázat: Tarjánpuszta lakosságának korcsportok és nemek szerinti megoszlása 20011 korcsoportok 85-X

21-

80-84 75-79

16

13-

60-64

15

19-

13 12

2012-

40-44

20-24 15-19 10–14 5–9 0-4

9

7-

35-39

25-29

10

7-

55-59

30-34

13

5-

65-69

45-49

6 6

7-

70-74

50-54

02 1

14 14

1917-

11 12

13151010-

17 12 11

8Férfi

Nő

1. ábra: Nemek aránya korcsoportonként 2001. 1 KSH adatközlés alapján www.ter-halo.hu - 13 -

Tér-Háló Kft.


Tarjánpusztán 2001-ben 397 fő élt. A lakosság fő korcsoportonkénti jellemzői a következők: ¾ 0-14 évesek korcsoportja: Összesen 68 fő, a lakosság 17,94%-a. A korcsoporton belül a 10-14 évesek képviseltetik magukat magasabb számban. ¾ 15-39 évesek korcsoportja: Összesen 131 fő, a lakosság 34,56%-a. Kiugró értékekkel rendelkezik a 25-29, illetve a 30 és 34 év közöttiek csoportja. Ebben a csoportban a 30 évesek korosztály a szociálpolitikai intézkedések –GYES, GYED bevezetése – miatt magasabb számban vannak jelen. ¾ 40-59 évesek korcsoportja: Összesen 108 fő, a lakosság 28,5%-a. Legnagyobb számban a 45-49 valamint a 49 és 54 év közöttiek vannak. A középkorú férfiak csoportja az egészségtelen életmód miatt nagyobb arányban halálozik, mint a hasonló korú nők csoportja. Az 52-56 éves korcsoport nagyobb aránya az egész országban megfigyelhető. Az 50-es évek elején születtek a diktatórikus népességszabályozás –„Ratkó” gyerekek – miatt nagyobb arányban képviseltetik magukat. ¾ 60 évnél idősebbek korcsoportja: Összesen 72 fő, a lakosság 18,99%-a. Nőtöbblet figyelhető meg ebben a csoportban. Kisebb-nagyobb ingadozásokkal a korcsoportok népességszáma folyamatosan csökken. ¾ A 2. ábrán mutatjuk be a korcsoportok megoszlását, a jelölt trendvonalak jól érzékeltetik a korcsoportok változását. ¾ A lakosság többsége – 51,18% – nő. Nőtöbblet a 0-14 és 60 év feletti, férfitöbblet 15-39 és 40-59 korcsoportban tapasztalható. A vándorlási adatokból látszódott, hogy 1999-től 2001-ig kiugróan magas volt a beköltözők száma. Feltételezhető, hogy a harmincat megközelítő beköltöző a teleknyitásoknak köszönhetően családokkal gyarapította a falu lakosságát. A beköltöző családok elsősorban a 36-40 évesek (szülők), illetve a gyermekek korcsoportját növelte. A település öregedési indexe jelenleg jónak mondható. A hatvan év felettiek korcsoportja mindössze 5%-kal több mint a fiatal korcsoport. X= 60 év felettiek száma: 72 fő Y= 14 év alattiak száma: 68 fő Ζ=

Öregedési index: =

Y X

=

68 =0,94 72

Az öregedési index értéke a továbbiakban még tovább fog javulni, amennyiben folytatódik a betelepülés. A betelepüléssel a fiatalok aránya tovább fog emelkedni. A továbbiakban megpróbáljuk megbecsülni a húsz év múlva várható népességnagyságot. A becslés azonban csak megközelítő trendeket mutathat. Várható halálozás 20 év alatt: Férfiak: Nők: Összesen: Vizsgált időszak (1996-2002) halálozása húsz évre vetítve

Szülőképes korú nők: ~70 fő ~60 fő ~130 fő ~92 fő

Várható lakónépesség 20 év múlva: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén: 2,3 gyermek esetén:

~60 fő

Születendő gyermekek száma: 1,3 gyermek esetén: 1,5 gyermek esetén: 2,0 gyermek esetén:

~78 fő ~90 fő ~120 fő

2,3 gyermek esetén:

~138 fő

Különbség a jelenlegi állapothoz képest:

~376-338 fő ~388-350 fő ~418-380 fő ~436-382 fő

~ – 14 - 52 fő ~ –2 – 40fő ~ +28 - -10 fő ~ +46 - 8 fő

8. táblázat: Várható népességnagyság 20 év múlva A népességbecslés csak a település saját tartalékait, tehát a természetes szaporodást tudja figyelembe venni. A természetes szaporodás alapján a település csak abban az esetben tudja tartani a jelenlegi népességszámát, ha 2,3-as átlagos gyermekszámmal számolunk hiszen, más esetben megfigyelhető, többen halnak meg, mint ahányan születnek. Természetesen a vándorlási pozitívum jelentősen változtathat mind a népességszám, mind a természetes szaporodás értékein. Tarjánpusztán várhatóan még ezután erősödik meg a bevándorlási hullám, amely alapvetően változtathatja meg a


Tér-Háló Kft.


település jövőjét. Amennyiben a jelenlegi betelepülési létszám figyelhető meg akkor az elkövetkezendő 10 évben minimum 43 fővel fog növekedni a beköltözők száma. A fentieket figyelembe véve a településrendezési terv elkészítése során Tarjánpuszta esetében 450 – 500 fős lakosságszámmal számolunk 20 éves időtávon belül. Fő cél a minimum 450 fős létszám elérése.

2.4. Gazdasági bázis 2.4.1. Foglalkoztatási mutatók Összesen Összesen Férfi Nő

Foglalkoztatott

Inaktív kereső

Munkanélküli

Eltartott

379

159

15

107

98

100,00%

41,95%

3,96%

28,23%

25,86%

185

93

14

37

41

100,00%

50,27%

7,57%

20,0%

22,16%

194

66

1

70

57

100,00%

34,02%

0,52%

36,08%

29,38%

9. táblázat: Tarjánpuszta foglalkoztatási mutatói 2001. A népszámlálási adatok szerint 159 fő foglalkoztatott él a településen, amely a népesség 41,95 %-át teszi ki. Az inaktív keresők száma 107 fő2 . 2001-ben a településen 15 munkanélkülit tartottak számon, amely a lakosság mintegy 4%-át teszi ki. A településen a munkanélküliségi ráta3 6,3% volt 2001-ben. A foglalkoztatottakon belül a férfiak aránya magasabb. A munkanélküli férfiak száma 7 %- kal több a nők számánál. Foglalkoztatók Egyéni vállalkozók összesen:: Polgármesteri Hivatal: Óvoda: Általános Iskola: Önkormányzati Intézmények összesen: Mindösszesen:

Foglalkoztatottak száma ~5 fő 4 fő 2 fő 2 fő 8 fő ~ 13 fő

10. táblázat:Tarjánpuszta legnagyobb foglalkoztatói és a foglalkoztatottak száma 2006.4 A helyben foglalkoztatottak közül közel egyenlő arányban találhatók a férfiak és a nők. Döntő többségük középkorú. Mintegy 60%-uk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Az iparban és a mezőgazdaságban nagyjából egyenlő ~20% – ~20% arányban foglalkoztatottak, azonban a meghatározó foglalkoztatási forma a településen a szolgáltatás. A más településeken foglalkoztatottak döntő többsége középkorú. Végzettségüket tekintve kétharmaduk érettséginél alacsonyabb végzettséggel rendelkezik. Jelentős arányban dolgoznak az iparban és a szolgáltatatásban. A 10. táblázat a Tarjánpusztán bejelentett vállalkozások foglalkoztatási jellemzőit mutatja be.

2.4.2. Gazdasági szervezetek Egy település életét jelentős mértékben határozzák meg a helyi gazdasági élet szereplői. A helyi vállalkozások munkahelyeket biztosítanak és a helyi adottságoktól függően az önkormányzat fenntartásához is hozzájárulnak. Működő vállalkozások száma db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

29 911

30 831

33 324

34 723

37 428

38 150

38 684

GYMSM. köz.

9 059

9 440

9 908

10 244

10 997

11 031

11 255

Tarjánpuszta

12

13

12

13

13

14

15

2

A kategóriába beletartoznak a 14-60 év közötti nem foglalkoztatottak, tehát GYES-en, GYED-en lévők, katonák, börtönviseltek és tanulók, valamint a munkával nem rendelkező, munkanélküli állományban nem szereplő, vagy 180 napon túli munkanélküliek. 3 A munkanélküliek aránya a munkaképes korúakon (14-60 év közötti népesség) belül 4 Önkormányzati adatközlés


Tér-Háló Kft.



-

1 425

1 350

1 504

1 631

1 674

1 746

Működő vállalkozások számának változása % (1996=100%) GYMS megye

100%

103%

111%

116%

125%

128%

129%

GYMSM. köz.

100%

104%

109%

113%

121%

122%

124%

Tarjánpuszta

100%

108%

100%

108%

108%

116%

125%

0%

100%

106%

111%

121%

124%

129%


Működő vállalkozások ezer lakosra ezrelék GYMS megye

70,3

72,6

78,6

82,0

88,4

87,6

88,9

GYMSM. köz.

47,7

49,8

52,3

54,1

58,0

57,8

60,2

Tarjánpuszta

30,0

31,94

29,5

31,63

31,63

35,26

38,46

45,3

47,9

50,5

53,3

52,8

55,2


11. táblázat: Működő vállalkozások 1996-2002. A település jellemzőit a következőkben foglalhatjuk össze: A településen 2002-ben 15 vállalkozás működött. A vállalkozások száma kis mértékben ingadozott. 1996-ban 12 vállalkozást regisztráltak. A százalékos adatok alapján a kezdeti évhez képest 25%-os a növekedés. Egyik vizsgált településcsoport esetében sem volt megfigyelhető a vállalkozások számának csökkenése. Az ezrelékes adatok alapján a 38 vállalkozás/ezer fő a legkisebb érték. Kis mértékben növekedett a helyben dolgozók száma, amely elsősorban a magánvállalkozásokban jelentkezik. A működő vállalkozásokon belül két kategóriát különböztetünk meg. Az első bemutatott csoport a társas vállalkozások csoportja: Társas vállalkozások db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

8 448

9 459

11 458

12 130

13 096

13 733

14 252

GYMSM. köz.

1 679

1 908

2 186

2 437

2 725

2 865

3 034

Tarjánpuszta

3

3

3

3

2

2

2


0

256

283

334

368

389

414

Társas vállalkozások számának változása (1996= 100%) % GYMS megye

100%

112%

136%

144%

155%

163%

169%

GYMSM. köz.

100%

114%

130%

145%

162%

171%

181%

Tarjánpuszta

100%

100%

100%

100%

66,6%

66,6%

66,6%

0%

100%

111%

130%

144%

152%

162%

Tét-pannonhalmi KSH **

** bázisév 1997


Tér-Háló Kft.


Társas vállalkozások ezer lakosra ezrelék GYMS megye

19,9

22,3

27,0

28,6

30,9

31,6

32,8

GYMSM. köz.

8,8

10,1

11,5

12,9

14,4

15,0

16,2

Tarjánpuszta

7,52

7,37

7,39

7,29

4,86

5,04

5,13

-

8,6

9,5

11,2

12,0

12,3

13,1


12. táblázat: Társas vállalkozások 1996-2002. A társas vállalkozások általában magasabb tőke felhalmozására alkalmasak. Ebbe a csoportba tartoznak a betéti és a korlátolt felelősségű, valamint a részvénytársaságok és szövetkezetek. 2002-ben 2 társas vállalkozás működött a településen, 1999-ben még 3 volt a számuk. Az összes társas vállalkozás betéti társaságként működik. Ez az 1996-es állapothoz képest 40%-os csökkenést jelent. Az ezer lakosra jutó társas vállalkozások száma elmarad a kontrollcsoportok átlagától. Az egyéni vállalkozók a település vállalkozói kedvét is mutatja, hiszen ennek a formának az elindításához viszonylag alacsony „bürokratikus ellenállást” kell leküzdeni, illetve csekély anyagi ráfordítást igényel. Ugyanakkor az egyéni vállalkozók sok esetben kényszervállalkozókat jelentenek. Egyéni vállalkozók fő 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

21 463

21 372

21 866

22 593

24 332

24 417

24 432

GYMSM. köz.

7 380

7 532

7 722

7 807

8 272

8 166

8 221

Tarjánpuszta

9

10

9

10

11

12

13


0

1 094

1 142

1 170

1 263

1 285

1 332

Egyéni vállalkozók számának változása (1996=100%) % GYMS megye

100%

100%

102%

105%

113%

114%

114%

GYMSM. köz.

100%

102%

105%

106%

112%

111%

111%

Tarjánpuszta

100%

111%

100%

111%

122%

133%

144%

0%

100%

104%

107%

115%

117%

122%

Tét-pannonhalmi KSH * bázisév 1996

Egyéni vállalkozók ezer lakosra GYMS megye

50,4

50,3

51,5

53,3

57,4

56,1

56,2

GYMSM. köz.

38,9

39,7

40,8

41,3

43,7

42,8

44,0

Tarjánpuszta

22,55

24,57

22,17

24,33

26,76

30,23

33,33

0,0

36,7

38,4

39,3

41,3

40,6

42,1


13. táblázat: Egyéni vállalkozók 1996-2002. A településen a vizsgált időszakban az egyéni vállalkozók száma 9-ről 13-ra nőtt, ami 40%-os növekedést jelent. Ez az arány az 1998-as értékekhez képest már jelentős növekedésnek fogható fel. Ezrelékes adatokra vetítve ez az érték minden kontrollcsoport értéke alatt marad. Egy településen a kereskedelmi intézmények két jelentős feladatot töltenek be. Egyrészt, mint vállalkozások a település gazdasági életétben meghatározó tényezők. Másrészt a település lakosságának kényelemérzetét növelik, az alapellátás egyik fontos elemeként.


Tér-Háló Kft.


A statisztikai adatok alapján, a településen 2002-ben 3 kiskereskedelmi egység volt jelen. A boltok száma a vizsgált időszakban enyhén növekedett, majd csökkent. Az ezer lakosra vetített érték alapján minden más érték alatt van. Ez a jelenség a diszkontáruházak megjelenésével hozható összefüggésbe. A diszkontáruházak a munkahelyek közelében, nagy választékkal és olcsóbban tudják árusítani a termékeiket, ez nem mondható el a kistelepülések boltjaira. A boltok közül elsősorban az élelmiszerboltokat sújtja az előnytelen versenyhelyzet. Kiskereskedelmi boltok száma db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

7 175

6 258

6 937

7 308

7 511

7 576

7 670

GYMSM. köz.

2 341

2 194

2 238

2 231

2 172

2 063

1 968

Tarjánpuszta

4

5

5

5

4

4

3


0

328

331

334

280

334

321

Kiskereskedelmi boltok összesen 1000 lakosra ezrelék GYMS megye

16,9

14,7

16,4

17,3

17,7

17,4

17,6

GYMSM. köz.

12,3

11,6

11,8

11,8

11,5

10,8

10,5

Tarjánpuszta

10,0

12,3

12,3

12,2

9,7

10,0

7,7


0,0

11,0

11,1

11,2

9,2

10,5

10,1

14. táblázat: Kiskereskedelmi boltok 1996-2002. Élelmiszerboltok száma db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

2 189

1 954

2 185

1 765

1 732

1 706

1 661

GYMSM. köz.

972

909

965

850

843

797

770

Tarjánpuszta

2

2

2

2

2

2

2


0

134

143

126

9

124

125

Élelmiszerboltok 1000 lakosra ezrelék GYMS megye

5,1

4,6

5,2

4,2

4,1

3,9

3,8

GYMSM. köz.

5,1

4,8

5,1

4,5

4,5

4,2

4,1

Tarjánpuszta

5,0

4,9

4,9

4,8

4,8

5,0

5,1


0,0

4,5

4,8

4,2

0,3

3,9

4,0

15. táblázat: Élelmiszerboltok 1996-2002. Az élelmiszerboltok tekintetében a vizsgált időszak minden évében 2 élelmiszerbolt működött a településen. Ez az 1000 lakosra vetített értékek alapján minden összehasonlítható értéket meghalad.


Tér-Háló Kft.


Vendéglátóhelyek száma db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

2 445

2 072

2 275

2 405

2 478

2 565

2 641

GYMSM. köz.

947

898

934

962

967

974

969

Tarjánpuszta

2

2

2

1

1

1

1


0

108

112

114

117

123

122

Vendéglátóhelyek száma 1000 lakosra ezrelék GYMS megye

5,8

4,9

5,4

5,7

5,9

5,9

6,1

GYMSM. köz.

5,0

4,7

4,9

5,1

5,1

5,1

5,2

Tarjánpuszta

5,0

4,9

4,9

2,4

2,4

2,5

2,5


0,0

3,6

3,8

3,8

3,8

3,9

3,9

16. táblázat: Vendéglátóhelyek 1996-2002. A vendéglátóhelyek száma a 2-ről 1-re csökkent a településen a vizsgált időszakban. Ezer lakosra vetítve ez a legalacsonyabb érték a vizsgált csoportok tekintetében.


Tér-Háló Kft.


2.5. A táji környezet adottságai 5 2.5.1. Elhelyezkedés A térség a Pannonhalmi-dombságon (kistáj) fekszik. A Pannonhalmi-dombság a Kisalföldön (nagytáj), ezen belül a Győri medencében található. Szomszédai észak-nyugaton Ravazd 3 km-re, észak-keleten Táp 3 km-re, délen Bakonypéterd 4,5 km-re, dél-nyugaton Győrasszonyfa 2,7 km-re.

2. ábra: A Pannonhalmi dombság települései Települések: 1=Bakonypéterd; 2=Écs; 3=Felpéc; 4=Gic; 5=Győrasszonyfa; 6=Kajárpéc; 7=Kisbarát (Győrújbarát); 8=Nagybarát (Győrújbarát); 9=Pannonhalma; 10=Ravazd; 11=Románd; 12=Sokorópátka; 13=Tényő; 14=Tarjánpuszta.

A község határának nagy részét a nagy vízmosásokkal szabdalt 200-250 m magas Sokorói-dombság uralja. A Pannonhalmi-dombság a Sokoró-Bakony ér völgyéből lankás lejtőkkel emelkedik ki, néhány helyen már a 260 m magasságot is eléri. Északon az északkelet-délnyugati irányú tektonikus árkot egy völgy zárja le. Az északi részeken egységesebb a Sokoró, mert keresztvölgyek nem tagolják. A felszínt borító homokos löszbe mély mellékvölgyek, vízmosások vágódtak be. A vízmosások napjainkban is fejlődnek. A település Pannonhalma közvetlen szomszédságában fekszik. A Bakony északi nyúlványai ezen a vidéken már lankás dombokká szelídülnek. A Sokoró három északnyugat-délkeleti hegyvonulat összefoglaló neve. Az első vonulat a Pannonhalmi-dombság, mely Győrtől mintegy 18 km-re, Győrságnál kezdődik, majd a Pázmándfalu melletti Pázmándhegyen és a tengerszint feletti 280 m magas pannonhalmi várdombon át hullámozva lassan belesimul az enyhén emelkedő győr-veszprémi út szintjébe. A dombság legmagasabb vonulata a Ravazd-Ménfőcsanaki középső vonulat, melynek néhány magaslata eléri vagy meghaladja a 300 métert, Écs is ezen a vonulaton helyezkedik el. A harmadik vonulat a Győrszemerei-dombság, mely Győrszemere községnél kezdődik és hegygerinc Sokorópátka vonalában esik le a Lázi-Gic-Nagydém út szintjére.

2.5.2. Domborzati, földtani adottságok A település a pannonhalmi-dombság nyugati lejtőjén fekszik. A Pannonhalmi-dombságot minden oldalról fiatal, negyedidőszaki hordalékkúpok övezik. A dombvonulatok közel 300 tszf-i magasságra emelkednek. A dombság a Pannon-beltenger üledékeiből, agyagból és homokból( 13,3%), pliocén (1,2%) és pleisztocén folyóvízi eredetű kavicsból és homokból (6,7%) áll, helyenként változó vastagságban települt üledékkel és lösszel (72,6%) takarva. A lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esőzések meredekfalú, néha 10-15 m mély vízmosásokat, ún. „horgokat” hoztak létre, alján oldalakba vájt pincesorokkal és barlanglakásokkal. Alakzatilag közepesen és az erősen tagolt dombságok közé tartozik. 5 A fejezet Magyarország kistájainak katasztere i. alapján készült www.ter-halo.hu - 20 -

Tér-Háló Kft.


2.5.3. Éghajlat Mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz éghajlatú terület. A napfénytartam meghaladja az 1950 órát, az évi középhőmérséklet 9,5-10 C°. A fagymentes időszak átlagosan 188 nap. A lehetséges hőmérsékletingadozás – 16,0 C°- +33,5 C° között várható. A csapadék évi összege 600 és 650 mm, amely a vegetációs időszakban 380-390 mm-re korlátozódik. A hótakarós napok száma átlagosan 40 nap, maximális hóvastagság 28-30 cm. Uralkodó szélirány ÉNY, átlagos szélsebesség 3m/s. Az éghajlat a kevés hő- és vízigényes növényeknek kedvez.

2.5.4. Vízrajz A terület felszíni vizekben szegény, csak a dombok között található néhány kis vízhozamú patak. A terület NY-i felét a Sokoróaljai Bakony-ér, a K-i felét pedig a Nagy-Pándzsa vezeti le. A kis vízfolyások szélsőséges vízjárásúak. Vízminőségük II. osztályú. A talajvíz átlagos mélysége átlagosan 3 méter, amely magasabb vízállás következtében megnövekedhet. A talajvíz nátriumos, illetve kalcium - magnézium - hidrokarbonátos, keménysége 25-30 nk°, szulfáttartalma 60-300 mg/l körüli.

2.5.5. Természetes növényzet, Talaj Erdészetileg a meglévő cseres-kocsánytalan tölgyesek és tatárjuharos lösztölgyesek, valamint a helyüket átvevő telepített akácosok, erdei- és feketefenyves foltok jellemzők a kistájon. A nyílt társulások közt megjelennek a homokpuszták és a pusztagyepek. A lágyszárúak közül nagy számban fordulnak elő a csenkeszfélék, a bükköny, peremizsfélék, a sásfélék. Védett növény a tavaszi hérics, a törpe nőszirom, a lila kelyhű leánykökörcsin, a hófehér leplű erdei szellőrózsa, a kék csillagvirág, az illatos virágú erdei ciklámen, a tarka nőszirom és a különböző kosborfajok. A mezőgazdasági növények közül a búza, kukorica, cukorrépa, silókukorica és a zöldpaprika termesztése jelentős. A térség jellemző talaja a barna erdőtalaj, amely a kistáj magasabb részeit borítja. A vízgazdálkodási tulajdonsága kedvező, és termékenysége szerint a VI. kategóriába tartozik. 22%-át erdő borítja, 64%-át pedig szántóterületként használják. Az alacsonyabb térszíneken csernozjom barna erdőtalaj jellemző, amely főleg szántóként hasznosul.


Tér-Háló Kft.


2.6. Környezetvédelem, természetvédelmi területek 2.6.1. A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet 7100 hektár területen 1992-ben létesült. Két súlypontos része a Pannonhalmi dombság és a Kisalföldi meszes homokpuszták. Ezen kívül a TK-t két további védett vizes élőhely (Erebe-szigetek és a Holt-Rába környéke) gazdagítják. Tarjánpuszta területét a Pannonhalmi dombság erdői érintik, ez a természeti terület Győrtől a Bakony felé, utóbbinak nyúlványaiként három egymással közel párhuzamos, ÉNY–DK irányú, egymástól mély eróziós völgyekkel elválasztott dombsor húzódik: Szemere, Csanak és Pannonhalma. Közülük a tájra a környezeténél 150 méterrel magasabb, szigetszerűen kiemelkedő Szent Márton-hegye – vagy ahogyan ezt Kazinczy Ferencnek Guzmics Izidor apátnál, neves költőnél tett látogatása óta nevezzük – Pannonhalma nyomja rá legerősebben bélyegét, ormán a bencések főmonostorával, a magyar művelődéstörténet ősi, ezeréves bölcsőjével. Erről kapta az egész dombság és maga a Tájvédelmi Körzet is a nevét. A dombság a TK legnagyobb (2471 ha) összefüggő egysége, amely a Pannon-beltenger üledékeiből, agyagból és homokból, pliocén és pleisztocén középhegységi eredetű kavicsból áll, helyenként változó vastagságban települt lösszel takarva. A lösszel borított és ma már fátlanná vált területeken a lezúduló esőzések meredekfalú, néha 10–15 m mély vízmosásokat, ún. “horgokat” (pl. Ravazdnál) hoztak létre, (legnagyobb a nyúli “Szurdik”), alján oldalakba vájt pincesorokkal és “barlanglakásokkal”. A táj azonban a záporoktól eltekintve vízben szegény, a kisebb erek sem nagy vízhozamúak és éghajlatilag a Kisalföldhöz áll közelebb, míg barna erdőtalajai és maradvány erdőfoltjai inkább a Bakonnyal rokonítják. Erről tanúskodnak a még meglévő cseres-kocsánytalan tölgyesek és a talán egykor volt tatárjuharos lösztölgyesek (Aceri tatarici-Quercetum), amelynek helyét ma már telepített akácosok, erdei- és feketefenyves foltok – köztük az igen szép Écs fölötti erdei fenyves – foglalták el, szőlőskertekkel vegyesen. A dombság erdős, főként cserestölgyes (Quercetum petraeae-cerris) múltjáról a gazdag növényvilág árulkodik. Az innen ismert közel ezer virágos növényfaj közül sok védett. Ilyen a tavasz beköszöntésével mindenütt sárgálló tavaszi hérics (Adonis vernalis), a szigetszerű foltokban előforduló törpe nőszirom (Iris pumila) és a lila kelyhű leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), valamint a hófehérleplű erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris), a nedves élőhelyeken nyíló kék csillagvirággal (Scilla vindobonensis). Már később nyílik a kőrislevelű ezerjófű (Dictamnus albus), májusban pedig a kosborfélék közül a bíboros- (Orchis purpurea), a tarka- (O. tridendata), az agár- (O. morio) és a vitézkosbor (O. militaris), továbbá a fehér (Cephalanthera damasonium) és a kardos madársisakok (C. longifolia), a zöld békakonty (Listera ovata), végezetül a még ritkább, s ezért fokozottan védett pókbangó (Ophrys sphegodes). Már csaknem nyár van, amikor a cserestölgyesekben a tarka nőszirom (Iris variegata) virágozni kezd; ősszel, a gyertyános-tölgyesekben pedig az illatos virágú erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens) is megtalálható, hogy spontán-e vagy ültetve, ez nem tudható. A gazdag és részletesebben fel nem sorolható flórát szerencsésen egészíti ki a védelemre szoruló állatvilág. Mindenekelőtt kiemelkedő jelentőségű a színes tollazatú gyurgyalag (Merops apiaster), amely a rovarvilágban gazdag mélyutak, horgok, löszfalak és szurdokok nevezetes madara. A ragadozómadarak közül legritkább a darázsölyv (Pernis apivorus) és a kabasólyom (Falco subbuteo). A védett emlősök közül a leggyakoribb itt a vadmacska (Felis sylvestris) és a nyuszt (Martes martes).

2.6.2. Levegőtisztaság A levegőtisztasági védelmi szempontból Tarjánpuszta közigazgatási területe a védett I. kategóriába tartozik. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. A szabályozási előírásban kötelezően előírt belterületi fásítás jelentősen hozzájárulhat a levegőtisztaság további fokozásához. Különleges levegőtisztaság-védelemi intézkedésre nincs szükség. Mivel Tarjánpusztán ipari jellegű termelés nincs, illetve a terület növénytakaróval borított, a levegő nem jelentősen szennyezett. A főbb közlekedési utak mentén találkozhatunk a belső égésű motorok káros szennyezőanyag kibocsátásával. Azonban az arányaiban alacsonyabb személygépkocsi–állomány javítja a település levegőtisztaságának állapotát. A településen már megtörtént a gázhálózat kiépítése, a rácsatlakozott lakások aránya megközelíti a 60%-ot. A településen számottevő állattartás nincs, így az ebből adódó levegőszennyezés is elhanyagolható mértékű.

2.6.3. Zaj és rengéshullámok A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés. Rezgéseket kibocsátó létesítmény nincs a településen. A legnagyobb zajforrás a közlekedéshez köthető, de ennek mértéke is minimális, a csekély forgalom miatt.

2.6.4. Hulladékgazdálkodás A településről a kommunális hulladékot a Győri Kommunális szolgáltató szállítja el. A tárolás Győrben, a Pápai úti szeméttelepen megoldott. A településen nem található sem dögkút, sem illegális szemétlerakó hely. Az elhullott állatokat a regionális fehérjehasznosítóba viszik feldolgozni.

2.7. Épített környezet www.ter-halo.hu - 22 -

Tér-Háló Kft.


2.7.1. Településszerkezet A mai település magán viseli annak a nyomát, hogy történelmének nagy részében nem önálló településként működött, hanem egyfajta uradalmi gazdasági központ volt, ahol elsősorban a környékbeli birtokot művelő cselédek családjai laktak. Ennek az uradalmi gazdsági központnak a maradványai alkotják a település magját a Baross tér környékén. A falu vasúttól nyugatra lévő része lényegében a XX. Században épült ki, rátelepülve a települést a szomszédos falvakkal összekötő útra. Később néhány mellékutca is kialakult.

2.7.2. Az épített és művi környezet értékvédelme Tarjánpusztán nem található műemlék jellegű épület vagy szobor. Helyi védelem alatt álló objektum sem található jelenleg a településen. A csekély történelmi múlt ellenére néhány olyan épület azért akad, amelyet meg kellene őrizni a jövő generációi számára. Ilyen a Kápolna, valamint a Baross téren található önkormányzati épület, mely víztározóból lett kialakítva. A településkép, a település hagyományos karaktere szempontjából helyi védelemre javasoljuk az alábbi épületeket, szobrokat: Æ Kápolna 1862-1863. hrsz Æ Polgármesteri Hivatal Baross tér 1854/31. hrsz Æ Fakereszt Baross tér 1854/26. hrsz

2.7.3. Települési zöldfelületek A települési zöldfelületeket belterületi és külterületi zöldfelületekre bonthatjuk. Tarjánpuszta belterületén több zöld sziget található. A központi zöldfelületet a Baross-tér, valamint a szemben található templom és környezete alkotja. Ezen kívül az autóbusz-forduló körüli terület is zöldterületnek tekinthető. Külterületen állandó növényzettel fedett közterület (közpark) található a Madách Imre utca végén. A területek állapota jó, gondozott. A helyiek szépen gondozzák a házuk előtt lévő zöldfelületeket. A meglévő közhasználatra szánt közkert és közpark területe kb. 1,8 Ha. Ez a belterület 5%-a. A község közparkjainak fenntartója az önkormányzat.

2.7.4. Lakásviszonyok A településen 2002-ben 131 db lakás volt található. A lakások száma a vizsgált időszakban hat egységgel csökkent. Lakásállomány db 1996

1997

1998

1999

GYMS megye

158 472

159 470

160 147

160 940

GYMSM. köz.

68 244

68 746

68 957

Tarjánpuszta

138

138

0

10 951


2000*

2001

2002

162 223

165 102

167 360

69 291

69 849

69 321

68 572

138

138

138

129

131

10 970

10 992

11 367

11 570

11 632

1 lakásra jutó lakos fő GYMS megye

2,7

2,7

2,7

2,6

2,6

2,6

2,6

GYMSM. köz.

2,8

2,8

2,8

2,7

2,7

2,8

2,7

Tarjánpuszta

2,8

2,9

2,9

2,9

2,9

3,0

2,9


0,0

2,7

2,7

2,7

2,7

2,7

2,7

17. táblázat: Lakásállomány változása 1996-2002. A településen a lakások száma a vizsgált időszakban 138-ról 131-re változott, ez kismértékű csökkenést jelent. Az egy lakásra jutó lakosok száma átlagosnak mondható, az átlagtól kismértékben felfelé tér el. Az épített lakások száma a településen a vizsgált időszakban összesen 5 lakás volt. Számos év volt, amikor egyetlenegyegy lakás sem épült. Épített lakások száma db


Tér-Háló Kft.


1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Átlagosan

GYMS megye

1 240

1 196

804

989

1 283

1 690

2 542

1 392,00

GYMSM. köz.

549

620

267

420

558

708

783

557,86

Tarjánpuszta

-

-

-

-

-

3

2

2,5


0

58

33

40

66

72

88

51,00

Épített lakások aránya a lakásállományon belül ezrelék GYMS megye

2,9

2,8

1,9

2,3

3,0

10,2

15,2

5,5

GYMSM. köz.

2,9

3,3

1,4

2,2

3,0

10,2

11,4

4,9

Tarjánpuszta

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

23,3

15,3

5,5


0,0

5,3

3,0

3,6

5,8

6,2

7,6

4,5

18. táblázat: Épített lakások állományának alakulása 1996-2002. A települési jellemzők: A vizsgált években összesen öt lakást adtak át. 2001-ben és 2002-ben épültek lakások, 1996-tól 2000-ig nem volt építkezés Az adott ezrelékes érték átlaga hasonló, mint a kontrollcsoportok átlaga.

2.7.5. Épületállomány A település épületállománya az átlagos vidéki településekkel megegyező állagúak. A helyszíni szemle során igazán leromlott állagú épületet csak kis számban találtunk. Az épületeket az építési koruk szerint vizsgálva látható, hogy az épületállomány többsége a II. világháború után épült. A szintszámok tekintetében túlnyomórészt a földszintes épületek dominálnak. Az épületek megközelítőleg 20%-a többszintes lakóépület. Épületek építési kor szerint 1945 előtt épült épület 1945-1990 között épült épület 1990 után épült épület Összesen: Épületek szintszám szerint Földszintes épület Földszint+emeletes épület Földszint+tetőteres épület Pince+földszintes épület Pince+földszint+tetőteres épület Földszint+emelet+tetőteres épület Összesen:

Darabszám 34 48 49 131 Darabszám 103 5 7 7 7 2 131

%-os megoszlás 25,95 36,64 37,41 100,00 %-os megoszlás 78,63 3,82 5,34 5,34 5,34 1,53 100,00

19. táblázat: Az épületek megoszlása jelleg alapján A település lakóépület-állományának döntő részét a ’60-as ’70-es évek uniformizált házai rányomták a bélyegüket, a község hegyi részein azonban a jellegzetes népi építészet csak elvétve találkozhatunk. A háború előtti épületek aránya a 10%-ot sem éri el. Legjelentősebb megmaradt emlékek a polgármesteri hivatalként használt volt víztároló épülete, illetve a kápolna körüli egyházi épületek. Ezek az épületek jelentős építészeti értéket képviselnek. A ’90-es években bekövetkező építkezési hullámnak köszönhetően a falukép kezdett átalakulni. A településen az utcákban elszórva új épületek jelentek meg, valamint új beépítésű lakóterületek jöttek létre, döntően a vasúttól nyugatra. Ezek az épületek műszaki kivitelükben, minőségükben kielégítik a mai kor követelményeit. Az új épületek sokkal változatosabbak ugyan mint a ’60-as évek „kockaházai”, de építészeti színvonaluk nagyon vegyes. Az épületek szintszámát tekintve döntő többségben vannak a falusias beépítésre jellemző földszintes épületek. Nagyobb arányt ezeken kívül a ’80-as évektől megjelenő tetőteres és emeletráépítéses épületek képviselnek.

2.8. Vonalas infrastruktúra 2.8.1. Közlekedéshálózat, közúti kapcsolatok www.ter-halo.hu - 24 -

Tér-Háló Kft.


Tarjánpuszta közlekedési kapcsolatainál meghatározó közlekedési ágazatnak a közúti közlekedés tekinthető. A településnek van vasúti kapcsolata is, de a vasútvonal szerepe marginális, és a közeljövőben nem is várható ezen a téren elmozdulás. A település Győrtől DK-i irányban fekszik, a 82-es főúton keresztül érhető el. A 8226-os számú Ravazd-Győrasszonyfa-Táp országos mellékút a településen keresztül halad át, amely a település fő tengelye is egyben. Tarjánpuszta két irányú közúti kapcsolattal rendelkezik. A legfontosabbnak a Győr-Veszprém útvonal eléréséhez szükséges 8226 sz. út tekinthető. A másik irányban ezen a z úton Győrasszonyfa és Táp érhető el. Közúti közvetlen kapcsolat a település és Pannonhalma között jelenleg nincs. A szomszédos településekkel csak kiépítetlen (földút) közúti kapcsolatokkal rendelkezik a község. Település

Légvonal

Közúti elérhetőség

Elérhetőség

M1 autópálya

17,6

17,9

1,01

Pannonhalma

5,9

7,8

1,32 1,07

Győr

22,9

24,7

Nyúl

12,1

13,0

1,07

Tényő

11,5

30,1

2,61

Győrság

8,4

10,5

1,25

Ravazd

2,7

2,8

1,04

Győrújbarát

16,6

17,7

1,06

Győrasszonyfa

2,8

2,8

1,00

Budapest

97,2

121,1

1,25

Légvonal

Közúti elérhetőség

Elérhetőség

Település

20. táblázat: Tarjánpuszta elérhetősége A 20. táblázat Tarjánpuszta és a táblázatban feltüntetett földrajzi helyek központjának elérhetőségét mutatja be. Az elérhetőség a közúti elérhetőség és a légvonalbeli távolság hányadosa. A táblázatban szereplő földrajzi helyek sorrendjét az elérhetőségi index határozza meg. A leginkább elérhetőek Tarjánpuszta esetben az észak-déli irányú kapcsolatok (M1 autópálya, Nyúl, Ravazd, Győr, Győrújbarát, Győrasszonyfa). Tényő elérhetőségi mutatója 2,61 tehát Tarjánpuszta és Tényő esetében a legrosszabb a légvonal és a közúti távolság aránya. A település megközelítéséhez ugyanis meg kell kerülni az Écset körülvevő dombokat. Tényő után Budapest elérhetősége a legrosszabb, a mutató pl. Tényő esetében 1,25.

2.8.2. Tömegközlekedés, belterületi utak A belterületi utak nagy része burkolt és ezekben az utcában megfelelő az út minősége. Az Ady Endre utcában, az 1666/5. hrsz-ú utcában valamint a Baross téren nincs aszfaltburkolat. Több helyen hiányoznak az utakat kísérő árkok is, vagy kiépítettségük hiányos. A tömegközlekedés a 8226-os számú országos mellékúton a Győr-Győrasszonyfai útvonalon közlekedő Volán buszokkal történik. Győrből 11 autóbusz indul Tarjánpusztára hétköznap. Egy megálló van Tarjánpuszta területén a Kossuth Lajos utcai autóbuszfordulónál. Tarjánpusztáról szintén 11 járat megy munkanapokon Győrbe. A Veszprém-Győr vasútvonalon lévő vasúti megállóhely forgalma csekély. A vasúti pályatesten keresztül történő gyalogos közlekedés jelenleg megoldatlan.


Tér-Háló Kft.


2.8.3. Személygépkocsik A térség jelenleg az intenzív motorizáció korszakában él. Jelentősen eltávolodtak egymástól a lakó-, illetve a munkahelyek. Megszűntek a helyi munkavégzés lehetőségei, illetve a lakosság olyan vagyoni helyzetbe került, hogy megengedheti magának azt, hogy személygépkocsival ingázzon. A személygépkocsik száma minden vizsgált kategóriában jelentősen növekedett. Személygépkocsik száma db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

101 687

103 660

100 112

101 684

108 265

113 673

119 188

GYMSM. köz.

37 772

39 037

38 431

38 976

42 321

44 100

46 296

Tarjánpuszta

25

32

41

50

55

65

73

Személygépkocsi 1000 lakosra ezrelék GYMS megye

239

244

236

240

255

261

274

GYMSM. köz.

199

206

203

206

223

231

248

Tarjánpuszta

63

79

101

122

134

164

188


0

185

179

182

194

199

217

21. táblázat: Személygépkocsi állomány 1996-2002. A település személygépkocsi állománya a vizsgált időszakban jelentősen emelkedett. Ez összevethető a lakosság ingázási szükségletév el. A települési jellemzők a következők: 2002-ben a településen 73 személygépkocsi volt, a település lakossága átlagosan évente hét személygépkocsival gyarapodott. A személygépkocsik száma ingadozva emelkedett. Az 1000 lakosra vetített érték alapján Tarjánpuszta a legalacsonyabb értékekkel rendelkezik a vizsgált csoportok közül. A helyi közlekedésben a kerékpárt, ingázás esetén a tömegközlekedési eszközöket (alapvetően autóbuszt), valamint személygépkocsit vesznek igénybe.

2.8.4. Közüzemi vízhálózat Tarjánpusztán biztosított a vezetékes ivóvíz ellátás, a vízhálózat Győrasszonyfa felől érkezik a településre. A meglévő hálózat a jelenlegi igényeket kielégíti, de a fejlesztések során felmerülő igények kielégítéséhez várhatóan szükségessé válhat a bővítés. Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

152 510

154 280

155 639

152 966

156 918

154 445

158 085

GYMSM. köz.

62 519

63 745

64 449

68 147

69 648

65 506

65 086

Tarjánpuszta

118

118

120

117

121

120

121

Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya % GYMS megye

96,20%

96,70%

97,20%

95,00%

96,60%

93,50%

94,50%

GYMSM. köz.

91,61%

92,73%

93,46%

98,35%

99,30%

94,50%

94,90%

Tarjánpuszta

85,5%

85,5%

86,96%

84,78%

87,68%

93,02%

92,36%


0,00%

97,00%

97,50%

100,00%

100,00%

93,20%

93,20%

22. táblázat:A közüzemi vízhálózat változása 1996-2002. A településen az ivóvíz szolgáltatója a Pannon – Víz Rt. A településen a rákötési arány a 2002-es adatok szerint 92%-os volt. www.ter-halo.hu - 26 -

Tér-Háló Kft.


2002-ben 131 lakásból 121 db volt rákötve a hálózatra. Ez az érték közel azonos a vizsgált csoportokkal.

2.8.5. Szennyvízcsatorna hálózat, közműolló A községben a szennyvízelvezető csatornarendszer 1996-ban épült ki. A csatornahálózat az écsi csatornahálózatra csatlakozik, nyomott rendszerben. A szennyvíztisztító telep Écs községtől ÉK-re, a Pándzsa mellett épült. A hálózat a jelenlegi és a várható igényeket is kielégíti. A rákötéseknél több mint 50%-os lakossági arány.

2.8.6. Villamosenergia-hálózat A településen a villamos energiát az E-ON Rt. szolgáltatja. A községi kommunális hálózat 20kV-os. Nagyobb fejlesztések esetén a községi transzformátorállomások kapacitásának bővítése szükségessé válhat. A településen a fogyasztók száma 134 darab, amely a lakásállomány több mint 100 %- a. A fogyasztók száma abban az esetben haladja meg a lakások számát, amikor egy háztartásban több villanyóra található. A település ellátottságának intenzitása az arányok alapján nem éri el a kontroll csoportok szintjét. Villamos energiát fogyasztó háztartás db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

176 500

177 894

178 697

180 227

182 611

191 753

193623

GYMSM. köz.

75 387

75 985

76 442

76 909

77 939

77 772

76674

Tarjánpuszta

128

129

127

126

126

128

134

Villamos energiát fogyasztó háztartások aránya % GYMS megye

111,38%

111,55%

111,58%

111,98%

112,57%

116,14%

115,69%

GYMSM. köz.

110,47%

110,53%

110,85%

110,99%

111,58%

112,19%

111,82%

Tarjánpuszta

92,75%

93,47%

92,03%

91,30%

91,30%

99,22

102,29%

23. táblázat: Villamosenergia-hálózat 1996-2002.

2.8.7. Gázhálózat A térségben a gázszolgáltatás az ÉGÁZ Rt. biztosítja. A községben kiépített középnyomású gázhálózat van. A településen 1998 óta működik a gázszolgáltatás. A gázfogyasztók száma folyamatosan növekszik, de még nem teljes körű. A statisztikai adatok szerint 1998-ben kapcsolódtak a rendszerre az első fogyasztók, akkor 138 lakásból 17-en csatlakoztak a hálózatra. 2002-ben a településen már 74 háztartás kapcsolódott rá a hálózatra, ez több mint 50%-a a háztartásoknak. A fogyasztók aránya átlagos, hasonló a többi csoport értékéhez . A gázhálózatra történő rácsatlakozás hosszú folyamat egy település életében. A csatlakozás esetében nem csak a hozzájárulás kifizetéséről van szó, hanem kazánt és belső kiépítést is cserélni kell. A lakosság elöregedett és nem képesek azonnal kifizetni a rácsatlakozáshoz szükséges tetemes összeget. A gázfogyasztók száma várhatóan növekedni fog a közeljövőben.


Tér-Háló Kft.


Vezetékes gázt fogyasztó háztartások db 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

75 900

82 100

87 555

97 361

103 402

108 353

113 269

GYMSM. köz.

12 447

14 967

18 433

25 858

29 871

32 194

34 460

Tarjánpuszta

-

-

17

47

57

67

74

Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya % GYMS megye

47,89%

51,48%

54,67%

60,50%

63,74%

65,60%

65,60%

GYMSM. köz.

18,24%

21,77%

26,73%

37,32%

42,77%

46,44%

50,25%

Tarjánpuszta

0,00%

0,00%

12,32%

34,06%

41,30%

51,94%

56,49%


0,00%

17,40%

28,60%

35,20%

38,80%

41,50%

44,60%

2000*

2001

2002

24. táblázat:Gázhálózat változása 1996-2002

2.8.8. Távbeszélő-hálózat, hírközlés Távbeszélőkészülékek száma db 1996

1997

1998

1999

GYMS megye

120 833

131 699

143 805

155 492

150 636

142 154

135693

GYMSM. köz.

40 429

46 238

52 441

58 465

59 133

55 152

52159

Tarjánpuszta

10

75

97

108

184

171

162

Távbeszélő fővonal 1000 lakosra ezrelék GYMS megye

284

310

339

367

355

327

312

GYMSM. köz.

213

244

277

309

311

289

279

Tarjánpuszta

25

184

239

263

448

431

415


0

223

268

304

305

284

272

25. táblázat: Távbeszélő hálózat 1996-2002. A községben 2002-ben 162 telefonfővonal működött. A telefonvonal szolgáltatója a T-COM Rt. Ezrelékes adatok alapján ez kiugró értéket képvisel, az összehasonlító adatok tekintetében a legmagasabb a térségben. Ez összefügg az idősebb korcsoportok magas arányával. A kábel-tv-t a lakások csaknem 80%-ba bekötötték.


Tér-Háló Kft.


2.9. Humán Infrastruktúra 2.9.1. Egészségügyi intézmények A településen háziorvosi rendelő a Kossuth utcában az üzletház mellett található. Az orvosi rendelő néhány éve épült. Tarjánpusztán nem működik gyógyszertár. A településen a háziorvosi teendőket a győrasszonyfai háziorvos vállalkozás keretében látja el. A háziorvosi rendelő Kossuth Lajos utcában található. Fogorvosi rendelés Écsen működik. A gyermekorvosi ellátást a győrasszonyfai háziorvos végzi. Tarjánpusztán minden héten kedden és csütörtökön van rendelés. A védőnői szolgálatot Tarjánpuszta Écs és Ravazd községgel társult formában működteti. A gyermek jóléti szolgálat 2002 óta működik, öt település összefogásával – Écs, Győrasszonyfa, Pannonhalma, Ravazd, Tarjánpuszta – Pannonhalma székhellyel. Az állatorvosi szolgálat Écs községgel társulásban működik.

2.9.2. Oktatási intézményekkel való ellátottság 2.9.3. Óvoda A településen az Óvoda a Baross téren található. Az óvoda új épülete 1999-ben készült el. A létesítmény 60 férőhelyes, így Győrasszonyfáról is ide járnak a gyerekek. Óvodás gyermekek száma fő 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

16 561

15 925

15 644

15 266

15 301

14 133

13 577

GYMSM. köz

7 481

7 271

7 132

7 034

7 069

6 251

5 778

Tarjánpuszta

13

15

15

11

11

21

16

Óvodás gyermekek 1000 lakosra ezrelék GYMS megye

38,9

37,5

36,9

36,0

36,1

32,5

31,2

GYMSM. köz

39,4

38,4

37,7

37,2

37,4

32,8

30,9

Tarjánpuszta

32,6

36,8

36,9

26,7

26,7

52,9

41,0

Óvodai férőhely fő GYMS megye

16 862

16 733

16 745

16 513

16 563

16 319

16 425

GYMSM. köz

8 102

8 046

8 050

7 963

8 013

7 790

7 567

Tarjánpuszta

20

20

20

25

25

25

25

Óvodai kihasználtság % GYMS megye

98,21%

95,17%

93,42%

92,45%

92,38%

86,60%

82,66%

GYMSM. köz

92,34%

90,37%

88,60%

88,33%

88,22%

80,24%

76,36%

Tarjánpuszta

65%

75%

75%

44%

44%

84%

64%


Tér-Háló Kft.


Óvodapedagógusok száma fő GYMS megye

1 411

1 410

1 416

1 382

1 384

GYMSM. köz

639

636

634

622

624

Tarjánpuszta

1

1

1

1

1

1408

na

607

na 2

2

Egy óvodapedagógusra jutó gyermekek száma GYMS megye

11,7

11,3

11,1

11,1

11,1

GYMSM. köz

11,7

11,4

11,3

11,3

11,3

Tarjánpuszta

13

15

15

11

11

9,6

na na 10,5

9,5 8

26. táblázat: Óvodák legfontosabb adatai 1996-2002. A településen 1996-óta majdnem 5 fővel csökkent az óvodások száma. Az ezer lakosra jutó gyermekek száma 1996-tól 2000-ig alacsonyabb, mint a megyei illetve a megyei községi átlag, azonban 2001-től jóval a többi érték fölött van. Az óvodai férőhelyek száma 20-ról 25-re növekedett, a kihasználtság alacsony, átlagosan 65%. Az óvodapedagógusok száma 2001-től 2 fő, amely az arányok alapján megfelelőnek mondható.

2.9.4. Általános Iskola A településen nem működik általános iskola, a tanulók Győrasszonyfára járnak át. Az általános iskolai tanulók számát az óvodai létszámhoz hasonlóan jelentős mértékben meghatározzák a demográfiai adottságok. A győrasszonyfai általános iskola 160 férőhelyes. Az intézmény napköziotthonos szolgáltatást is fenntart, ezt 13 fő veszi igénybe. A pedagógusok száma 13 fő, akik munkáját 5 fő kisegítő dolgozó segíti.6 Általános iskolai tanuló fő 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

40 742

40 477

40 238

40 059

4 096

38 282

38082

GYMSM. köz.

17 281

16 984

16 746

16 463

16 500

15 998

15305

Tarjánpuszta

14

14

15

17

17

14

17

Általános iskolai tanuló 1000 lakosra ezrelék 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

GYMS megye

96

95

88

95

94

88

88

GYMSM. köz.

91

90

95

87

87

84

76

Tarjánpuszta

35

34

37

41

41

35

44

-

99

97

na

na

90

87


27. táblázat: Általános iskolai mutatók változása 1996-2002. 2002-ben az általános iskolai tanulók száma 17 fő. A tanulók száma 14 főről fokozatosan nőt 17 főre. A 2002. évi adatok alapján az ezer főre eső tanulók száma a legalacsonyabbnak tekinthető a kontrollcsoport körében. Az általános iskolában 2 pedagógus látja el az oktatási feladatokat, mindegyikük szakképesített. A település középiskolásai a környező városok, döntő mértékben Győr iskoláiban tanulnak.

6 Önkormányzati adatközlés alapján.


Tér-Háló Kft.


2.9.5. Egyéb intézmények A település két önkormányzat Győrasszonyfa és Bakonypéterd körjegyzőségének központja. A Polgármesteri Hivatal épülete a Baross téren található. A Polgármesteri Hivatal 4 fő számára biztosít munkalehetőséget. A településen működik postahivatal. Tarjánpuszta illetékességi terület alapján a Pannonhalmi Rendőrkapitánysághoz tartozik. Tarjánpuszta intézményekkel való ellátottsága a lakosság számának megfelelően alacsony szintű, csak a legalapvetőbb szolgáltatások biztosítottak. Javasoljuk kitűzni azt a célt, hogy a lakosság komfortérzetét növelő további intézmények működésének megteremtődjenek a feltételei (pénzintézet, teleház, stb.) abban az esetben is, ha ennek a gazdasági realitásai csak hosszabb távon teremtődhetnek meg.

2.10. Kulturális intézményekkel, helyi szervezetekkel való ellátottság A KSH statisztikai adatközlése szerint a településen nem található községi, nyilvános könyvtár. A művelődési ház a Baross téren, az óvoda épületében van. A településen minden hónapban tartanak kézműves foglalkozásokat, ahol a gyerekek a népi mesterségek alapjait sajátíthatják el. Nyaranta a Napraforgó Hagyományőrző Kézműves tábort rendezik meg. Itt az üvegfestés, papírmasé-készítés, a batikolás, a korongozás, a csuhézás, a nemezelés, szövés fortélyait tanulhatják meg. Ezeken az összejöveteleken a helyi tanulókon kívül a környékbeli és tengerentúli diákok is részt vesznek. Tarjánpusztán az alábbi civil szervezetek működnek: • Egyesületi formában működő szervezetek: ezeknek a szervezeteknek alapszabályzatuk van, saját bevétellel rendelkeznek, tagdíjat szednek, az önkormányzat támogatásában részesülnek. o Sportegyesület, mely Győrasszonyfával közösen működik. • Önkéntes szerveződések: o Vöröskereszt, mely a Győri Városi Vöröskereszt része. Önkéntes véradást, a cukorbetegeknek előadásokat, kirándulásokat szerveznek. Társadalmi jelentőségüket adja e szervezeteknek, hogy az állampolgárok számára megfelelő keretet biztosítanak az önszerveződésre, lehetővé teszik, hogy meghatározott cél, azonos érdeklődési kör mentén létrehozzák saját egyesületeiket, klubjaikat. Helyi programok: • Búcsú • Falunap • Majális


Tér-Háló Kft.


3. TARJÁNPUSZTA FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE

3.1. Tarjánpuszta SWOT analízise Erősségek

Gyengeségek

Lakossági hozzáállás Az önkormányzat településrendezési tervet készíttet

Demográfiai adottságok Rövidtávon a lakónépesség számának növekedése. Pozitív vándorlási egyenleg Alacsony népsűrűség

A lakónépesség hosszú távra visszavezethető csökkenése Jelentős ingadozás a születésszámban Negatív természetes szaporodás Alacsony a fiatal korcsoportok aránya Magas az öreg korcsoportok aránya

Környezetvédelem, táji, települési adottságok A település közigazgatási területe átlagos

A veszélyes hulladék gyűjtése nem megoldott

Természetközeli táji adottságok A kommunális hulladék elvitele megoldott Teljes közműinfrastruktúra Alacsony az átmenő tranzitforgalom

Nincs kijelölt törmelék lerakóhely Viszonylag nagy távolság a központi szerepet betöltő Győrtől

Infrastruktúra Az épületállomány kora megfelelő, jó állapotú Teljes közmű Magas a rákötések aránya Egészségügyi alapinfrastruktúra teljes Vasúti kapcsolat (Győr-Veszprém) Körjegyzőségi központ

A lakásépítés száma alacsony Az oktatási intézmények kihasználtsága alacsony A vasút szerepe marginális Alacsony arányú a társas vállalkozások száma Stagnál a kereskedelmi intézmények száma Alacsony a vendéglátó-ipari egységek aránya

Lehetőségek A település fejlődő térség peremén fekszik

Veszélyek A városi üzemek bezárásával nőhet a munkanélküliség

A természet-közeli adottságok felértékelődése

Természeti környezet veszélyeztetése

A környezeti adottságok alkalmassá tehetők a turizmus Nem valósulnak meg sikeres területfejlesztési projektek megjelenésére A közösségi és kistérségi összefogás segít az Uniós pályázatok elnyerésében 28. táblázat: Az előkészítő fázisban meghatározott előnyök és hátrányok, valamint lehetőségek és veszélyek A fentiekben a helyzetértékelési fázisban kielemzett tulajdonságok találhatók meg. Röviden összefoglalva a település erőssége a táji adottságok és az infrastruktúra teljes kiépítettsége. Hátrányok közül a legnagyobb probléma Tarjánpuszta gyenge gazdasági potenciálja.

3.2. Területfejlesztés fő célja, irányai A következőkben röviden bemutatjuk, hogy a településen milyen prioritásokat kell szem előtt tartani, hogy a településen pozitív változások álljanak be. A prioritáson belül megvalósítási projekteket is ajánlunk a település vezetésének.


Tér-Háló Kft.


A

Cél

Prog- I. Infrastruktúra- II. Munkahelytefejlesztés remtés ramok

G Y A R A P O D Ó III. Településkép javítása

K Ö Z S É G

IV. A környezet védelme

V. A betelepülés segítése

VI. A lakosság kényelméért

Projektek Iparterület kialakítása

1.

Útfelújítás

2.

Járdák építése javítása

3.

4. 5. 6.

Virágosítás, parkosítási program

Útfelújítás Útfelújítás K-NY irányú kapcsolatot biztosító út épíJárdák építése tése javítása Stratégiai együttműködés a környező telepü- Közvilágítás továblésekkel bi fejlesztése

Belvízlevezetés megoldása K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése Közvilágítás további fejleszté- Általános telepüse lésmarketing Iparterület kialakítása

Szelektív hulladékgyűjtés propagálása

Új lakótelkek Közösségi intéznyitása mények fejlesztése Általános Kommunikáció a településVirágosítás, parkolakossággal marketing sítási program Lakossági összefoVendéglátó-ipari gás kezdeményezéalapinfrastruktúra se a szebb környezefejlesztésének tért Útfelújítás ösztönzése A beilleszkedés segítése programokkal

8.

Munkahelyteremtés K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése

9.

Útfelújítás

7.

Új lakótelkek nyitása

Kommunikáció a lakossággal Szabadidős létesítmény létrehozása Közvilágítás javítása

29. táblázat: Tarjánpuszta célpiramisa és a kapcsolódó feladatrendszer

3.3. A részcélok (programok és alprogramok) egymás közötti kapcsolata A település fejlesztését 6 vertikális és egy horizontális programban határoztuk meg. A horizontális program a turizmus fejlesztése. A turizmus fejlesztése nem jelenik meg célzottan a programok között, mivel a szükséges fejlesztéseket már tartalmazzák a vertikális programok. A fejlesztési projektek megvalósítása több program megvalósulását teszik lehetővé. Ezeket a fejlesztéseket szürke színnel jelöltük a programtáblában. A programokat elsősorban a kérdőívekben szereplő lakossági igényeknek feletettük meg. Természetesen nem hagytuk figyelmen kívül a statisztikai elemzés által meghatározott fejlődési lehetőségeket. A programok logikája a következő: 1. A programok megalapozása az infrastrukturális fejlesztések által valósul meg. 2. A munkahelyek teremtése biztosítja a lakosság elégedettségét. 3. A településkép javításával nő a lakosság elégedettsége és jelentősen nőnek a turizmus lehetőségei, egyúttal vonzóvá válik a település a letelepedők számára. 4. A környezet védelme elősegíti a megfelelő környezet kialakulását a lakosság és a turizmus elégedettségének eléréséhez. 5. A betelepülés segítségével biztosítható a közösségi intézmények fenntarthatósága, javul a település általános demográfiai helyzete. 6. A lakosság kényelmes életkörülményeinek biztosítása a fejlesztések egyik végső célja. 7. A horizontális célként megjelenő turizmusfejlesztés a gazdasági gyarapodást segíti elő, illetve megismerteti a települést a letelepedni szándékozókkal. A projektek a következő összefüggésben vannak a fejlesztési célokkal:


Tér-Háló Kft.


1. Általános településmarketing A településmarketing egy eszköz, amellyel a település megítélését lehet javítani. Megfelelő reklámmal a település megismertetheti magát a célcsoportokkal (befektetők, turisták, letelepülni szándékozók és a helyi lakosság). A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Biztosítja a település ismertségét a: Betelepülni szándékozók között A letelepedni szándékozó cégek között A turisták számára 2. Belvízlevezetés megoldása A belvízlevezetés megoldása az olyan domborzati adottságú területeken, mint Tarjánpuszta fontos fejlesztési kérdés. Amennyiben nem történik megfelelő intézkedés, a talaj könnyen erodálódik (lepusztul). Ez a folyamat veszélyezteti mind a környezetet, mind a lakosságot. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a környezet állapotát (talajerózió megszűnése) ¾ A lakosság kényelmét (nem kell tartani a nyári esőzésektől) 3. Gazdasági terület kialakítása Gazdasági terület nélkül nincs munkahely, amely pedig biztosítja a település számára a lakosság helyben való munkavégzésének feltételét. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Alapvető követelmény a munkahelyteremtés helyi megvalósítása 4. Járdák építése, javítása A járdák elsősorban a lakosság kényelmét biztosítják. Azokon a helyeken ahol nincsenek járdák a lakosság kénytelen az utcákon közlekedni. amely balesetveszélyes helyzetekhez vezethet. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a településképet ¾ Javítja a lakosság kényelemérzetét 5. Kommunikáció a lakossággal Megfelelő kommunikáció nélkül nem lehet a lakosságot bevonni a fejlesztésekbe. A település lakosságának javul a közösséghez való tartozása. Megfelelő kommunikáció szükséges a szelektív hulladékgyűjtés és a turizmusszervezés megvalósításához. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Bevonja a településen élőket a helyi fejlesztésekbe ¾ Javítja a közösségi szellemet ¾ Kifejezetten fontos a környezetvédelmi propaganda megteremtésében 6. Közösségi intézmények fejlesztése A közösségi intézmények fontosak a település lakosságának közösséggé történő formálásában. Megfelelő háttér nélkül a településen élők nem érzik magukénak a települést. A közösségi intézmények megfelelő fejlődés után a területfejlesztés szereplőjévé válhatnak. A szervezett programok, hagyományőrző tevékenységek segíthetik a turizmus felélénkülését. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a közösségi szellemet ¾ Elősegíti olyan programok megvalósítását, amelyek a turizmus számára attrakciókká válhatnak 7. Közvilágítás további fejlesztése A közvilágítás biztosítása az önkormányzatok kötelező feladata. Megfelelő közvilágítás nélkül a települések éjszakai közlekedése balesetveszélyes. A közvilágítás minősége sokat javít egy település megítélésén. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a településképet ¾ Javítja a közbiztonságot (közlekedés) és ezzel a lakosság elégedettségét 8. Munkahelyteremtés A munkahelyteremtés projektként és vertikális programként is szerepel. Ennek oka az, hogy a munkahelyteremtés a lakosság elégedettségének és a szükséges fejlesztésekhez szükséges források előteremtésének elengedhetetlen előfeltétele. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Helyi foglalkoztatottságot tesz lehetővé ¾ Fejlesztési forrásokat biztosíthat

9. Stratégiai együttműködés a környező településekkel Csak a környező települések összefogásával jöhet létre olyan projekt, amely lehetővé teszi a közös pályázatok készítését az Uniós Alapokra. Az Uniós pályázatok megnyerésénél fontos szempont a partnerség. Egy olyan fejlesztés, mint a turizmus www.ter-halo.hu - 34 -

Tér-Háló Kft.


alapinfrastruktúrájának megteremtése, vagy egy K-NY irányú út létrehozása az összefogás nélkül nem jöhet létre. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Közös fellépéseket tesz lehetővé: K-NY irányú kapcsolatot biztosító út építése településmarketing turizmus 10. Szelektív hulladékgyűjtés támogatása A gazdaság fejlődésével a település „szeméttermelése” megnőtt, és szükségessé vált a szemétgyűjtés bevezetése. A szemétgyűjtés azonban nem szelektál. A szelektálással és újrahasznosítással csökkenthető a tárolt szemét mennyisége, és a kitermelt nyersanyagok nagysága. Ha egy településen bevezetik a szelektív szemétgyűjtést, az javítja a település megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a település megítélését: a lakosság körében a betelepülni szándékozók között a turisták körében a településmarketing fontos alapja lehet 11. Szennyvízcsatornázás kihasználtságának növelése Az alacsony rákötések száma miatt a természet jelentősen károsodik. A talaj struktúrája folyamatosan romlik, a gélesedési folyamatok folytatódnak, addig amíg a rákötések száma nem éri el a megfelelő szintet. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a lakosság elégedettségét ¾ Javítja a környezet állapotát ¾ Elengedhetetlen az iparfejlesztéshez ¾ Elősegíti a betelepülést 12. Új lakótelkek nyitása Új lakótelkek kialakítása nélkül megreked a betelepülés. Amennyiben egy településen kevés a lakótelek, az ingatlanok ára megemelkedik, amely szelektálja a letelepedőket, ezzel jelentősen csökkentve számukat. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Elengedhetetlen feltétele a betelepülésnek 13. Útfelújítás Egy jó állapotban lévő úthálózat jelentősen javítja a lakosság elégedettségét, hiszen színvonalas közlekedést tesz lehetővé, nem rontja a személygépkocsik állapotát. A jó karban lévő úthálózat szükséges az iparfejlesztéshez. A rossz állapotban lévő úthálózat rontja a település megítélését. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a településképet ¾ Elősegíti a cégek letelepedését ¾ Elsegíti a betelepedést ¾ Javítja a lakosság közérzetét ¾ Javítja a település megítélését 14. Vendéglátó-ipari alapinfrastruktúra fejlesztésének ösztönzése A minőségi vendéglátó-ipari infrastruktúra alapfeltétele a turizmus kibontakozásához. Jelentősen javítja a település megítélését egy jó hírű vendéglő, illetve panzió. Nem csupán a megtelepedést, hanem a további működést is szükséges elősegíteni. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a lakosság kényelmét ¾ A turizmus alapinfrastruktúrája ¾ Elősegíti a településmarketinget 15. Virágosítás, parkosítási program Egy virágosítási projekt sokat segít a település megítélésén. A rendezett településképpel rendelkező falvakat előszeretettel látogatják a turisták, és büszke rá a lakosság. Amennyiben megfelelő kommunikációval a település lakosságát sikerül bevonni a fejlesztésbe, azt magukénak érzik és vigyáznak rá. A fejlesztés szükséges, mert: ¾ Javítja a településképet ¾ Emeli a lakosság elégedettségét ¾ Elősegíti a településmarketinget

3.4. A fejlesztés kapcsolatrendszere A fejlesztések kapcsolatrendszerét egy táblázat segítségével ábrázoljuk. Abban az esetben, ha a Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja és Tarjánpuszta Településfejlesztési koncepciója között összefüggés van egy X-szel jelöltük. www.ter-halo.hu - 35 -

Tér-Háló Kft.


Az összefüggések rendszere eléggé összetett, mivel Tarjánpuszta Településfejlesztési Koncepciójának vertikális programjai több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek másik programban is megjelenik. A 30. táblázatban látható, hogy az összefüggés a két dokumentum között szoros. Minden olyan fejlesztés megtalálja a szükséges támogatást a megyei programban, amely fontos a település szempontjából. Gazdaságfejlesztés I. Infra- II. Munkahelyteremtés struktúra fejlesztés

Környezet és infrastruktúra fej- Gazdasági bázis lesztése innovációs környezetének fejlesztése

Humánerőfor- Tudás-képzésrás bővítése iskola és megújítása Támasz “Megyei termék” “Termelési tér – vállalkozói tér” “Vendégszeretet” “Agrármegújulás” “Jelenünk” “Jövőnk” “Lakható tér” “Sztráda” “Múltunk” “KisalföldCsallóköz” “Bécs-PozsonyGyőr Eurégió “Partner-ség” Átfogó intézke- Tervezés és dés: programozás

Lakosság-centrikusság III. Telepü- IV. A környezet léskép javívédelme tása

Környezet és településkép V. A bete- VI. A lakosság lepülés kényelméért segítése

X X

X

X X

X

X

X X X X X X

X

X

X

X

X X

X X

X X

X

X

X X X X

X

X

X

X X

X

X X X X X X X

X

30. táblázat: Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja és Tarjánpuszta Településfejlesztési Koncepciójának kapcsolatai A Stratégiai programban szemléltettük a Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztési Koncepciójának és Tarjánpuszta Településfejlesztési Koncepciójának összefüggéseit. A koncepciót a regionális program teljes mértékben támogatja.


Tér-Háló Kft.


II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. HATÁROZATTERVEZET – A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSA TARJÁNPUSZTA ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK ............... /2006. (.............) HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL

Tarjánpuszta község Önkormányzatának Képviselő testülete az 1990. évi LXV. tv. szerint, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a 2006. évi L. tv-nyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ának (3) bek. b) pontjára tekintettel az alábbi döntést hozza: 1. Tarjánpuszta község közigazgatási területére vonatkozóan jóváhagyja a TÉR-HÁLÓ Kft. TH-05-02-12 számú tervdokumentációjának É-1 számú, M=1: 10 000 méretarányú Településszerkezeti tervét és a Településszerkezeti terv mellékelt leírását. 2. Utasítja a Jegyzőt, hogy a Településszerkezeti terv alapján a Helyi Építési Szabályzatot terjessze a Képviselőtestület elé.

Határidő: folyamatos Felelős: Jegyző

Kelt: Tarjánpuszta, 2007. év ................. hó ...... nap

.................................................. Polgármester

.................................................. Jegyző


Tér-Háló Kft.


1.1. Településszerkezeti terv leírása A településszerkezeti terv feladata, hogy a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott települési stratégiai célok által indukált fejlesztési elképzelések számára biztosítsa a területfelhasználás lehetőségét, illetve ott, ahol indokolt, biztosítsa a jelenlegi használatot, a természeti és épített környezet értékeinek védelmét. A település fő stratégiai céljai: • Élhető település, komfortos lakókörnyezet kialakítása, amelyben a lakosság jelenleginél jobb életkörülményei biztosítottak • Lakóterületek biztosítása a tervezett lakosságszám elérése érdekében, a helyi adottságok kihasználásával • Saját gazdasági potenciál erősítésének elősegítése • Korszerű közlekedési és egyéb infrastruktúra létrehozásának elősegítése, az ezekhez való csatlakozás • Az értékes táji adottságok védelme, egyúttal a benne rejlő lehetőségek kiaknázása A települési célok elérését a kistérségi, és a szomszéd településeken történő fejlesztésekkel összehangoltan kell megvalósítani. Ennek érdekében fontos lenne, hogy a győri tágabb agglomeráció településeinek térségi szerkezeti terve elkészüljön az egyes elképzelések nagyobb összefüggésrendszerbe integrálhatósága érdekében. Az Országos területrendezési Terv és a megyei rendezési terv által meghatározott övezeti követelményeknek a rendezési tervi elhatározások eleget tesznek. A területre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Területfelhasználás a megyei rendezési terv és az OTRT területfelhasználási kategóriái alapján

Erdőterület Belterjes mezőgazdasági terület Külterjes hasznosítású mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Városias települési terület Hagyományosan vidékies települési terület Építmények által igénybe vett terület

Követelmény

185 Ha

Tervezett területfelhasználás a Megyei Rendezési Terv területfelhasználási követelmények arányában 94%

509 Ha

498 Ha

98%

85%

58 Ha

58 Ha

44 Ha

132%

75%

11 Ha

11 Ha

11 Ha

100%

90%

--------------

----------------

---------------

--------------------------

--------------------

22 Ha

33 Ha

40 Ha

83%

68 Ha

60 Ha

67 Ha

90 %

Jelenlegi

Tervezett összes

A Megyei Rendezési Tervben tervezett (100%)

174 Ha

174 Ha

512 Ha

85%

Nagyvárosias lakóterületbe nem sorolható Jelenlegi terület 100%-a marad megfelel

A község településszerkezetének fejlesztésekor figyelembe vettük a már meglévő –a területhasználatot jelentősen befolyásoló- művi és környezeti adottságokat. Meglévő és a település életét, fejlődését meghatározó elemeknek kell tekinteni: • • • • •

A település területét érintő regionális közlekedésfejlesztési elemeket A jelenlegi településtesten belüli területfelhasználási adottságokat A meglévő építészeti-kulturális emlékeket A mezőgazdasági művelés alatt álló területek sajátosságait A település domborzati, vízrajzi, földtani adottságait

A rendszerváltozás óta a meginduló dezurbanizációs folyamatok felerősödtek. Ezzel párhuzamosan előtérbe kerültek a www.ter-halo.hu - 38 -

Tér-Háló Kft.


természetközeli életmód fontosságát hangsúlyozó „divatáramlatok” is, melyek szintén a vidéki természeti környezetben való építés igényét erősítik. Ezek az igények Tarjánpuszta esetén is jelentkeznek, lakó- és szabadidő eltöltésére alkalmas területek kialakítását célozva. A településszerkezet fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a fenti igényeket a már kialakult településszerkezeti adottságokat figyelembe véve integráljuk a település területébe. A településen tervezett fő terület-felhasználási kategóriák a következők: lakóterület, különleges sport/kulturális és szabadidős, településközpont vegyes, gazdasági kereskedelmi-szolgáltató területek. A lakóterületi fejlesztések részben a jelenlegi, már meglévő utcahálózathoz illeszkedően kerültek meghatározásra, többnyire a már elindult fejlődési folyamatokat figyelembe véve. A fejlesztések során nagyobb részt a meglévő belterülethez csatlakozó, illetve jelenleg is belterületi telkek kerülnek felhasználásra. Ezek szerves egységet képeznek a kialakult beépítéssel. Ugyanakkor van egy sajátságos adottságokkal rendelkező terület a településen –a volt üzemanyag tárolók területe (TIG telephely)- amely speciális műszaki adottságainál fogva egyedi fejlesztési elképzeléseket indukált. A terület térben elkülönül a település többi részétől, így az ehhez kapcsolódó fejlesztési elképzelések is, kihasználva az egyedi adottságokat, a meglévő műszaki alépítményeket önálló egységet képviselnek. A terület sajátosságait figyelembe véve a szabályozási tervben és a HÉSZ-ben külön hangsúlyt fektettünk arra, hogy a terület beépítése egységes építészeti koncepció, és beépítési terv alapján tervtanácsi szakvéleményt is figyelembe véve történjen. Tarjánpuszta esetében a település központja egy jól körülhatárolható terület – a Baross tér – így ezt a területet településközpont vegyes területbe soroltuk. Településközpont vegyes területfelhasználási kategóriába javasoltuk továbbá a TIG telephely bejáratánál lévő területet, ahol az ehhez a területhez kapcsolódó szolgáltatások nyerhetnek elhelyezést. Gazdasági terület a vasút mellett került kijelölésre. Itt a lakóterületektől szeparáltan oldható meg a terület közlekedési kiszolgálása (vasúton és közúton is). A területen csak a település léptékéhez igazodó nem zavaró hatású gazdasági tevékenységek megjelenését javasoljuk. Jelentős településszerkezeti léptékű fejlesztési elem a település külterületén tervezett különleges idegenforgalmi terület, amely a Pándzsa forrásától a 8226. számú útig tervezünk kijelölni. Itt a falusi turizmusra építve a népi építészet hagyományaihoz igazodó idegenforgalmi szálláshely, kiszolgáló, és az idegenforgalmi funkcióval összegyeztethető állattartó épületek tervezettek. A tervezett településközi utak, valamint településen belüli gyűjtőutak szintén szerkezetileg szervező erőt jelentenek. Fontos eleme a településszerkezet fejlesztésének a Pannonhalma irányába tervezett összekötő út. Ezáltal a település számára Pannonhalma nagyobb kerülő nélkül elérhetővé válna, amely Pannonhalma térségi központ szerepét is erősítené. Egy másik fontos fejlesztés a települést a 82. sz. főúttal összekötő út kiépítése. A út nyomvonalára két javaslat szerepel a tervben. A kapcsolat a Madách utca folytatásával, vagy a településtől déli irányban található 019 hrsz-ú úton keresztül jöhetne létre. Ez a kapcsolat a település déli, Veszprém felőli kapcsolatát javítja. A település fontos szerkezeti eleme a 8226-os országos mellékút, amely a vasúttól nyugatra eső beépítésre szánt területeket fűzi fel.

1.2. Beépítésre szánt területek 1.2.1. Lakóterületek A település az alábbi konkrét helyeken tervez a település lakóterületi fejlesztéseket: Æ A volt TIG telep helyén Æ A Madách Imre utcával párhuzamos utca két oldalán Æ A Kossuth Lajos utcában a meglévő telkek végében A településen két helyen jelöltünk ki tartalék lakóterületet. Æ A település Ravazd felöli részén, a Kossuth utcáról nyílóan Æ A Baross-tér feletti területen, amely a volt TIG telep és a gazdasági ipari terület közt található


Tér-Háló Kft.


A részletes lakóterület-fejlesztési elképzelések az alábbiak: A település elképzelései szerint a volt TIG telep területén lakóterületet hoznak létre, a meglévő területhatárokon belül, a korábbi üzemanyagtartályok építményalapjainak felhasználásával. A területen 24 db építési telek kialakítása válik lehetővé, minden telken 1-1 építményalappal. A műszaki alépítmények felhasználásával kisebb társasházak (4-8 lakásos) építését tervezi a település. A tervezett beépítés mód ennek megfelelően kertvárosias. A terület beépítésének tervezett intenzitása egyébként a falusias lakóterületekkel azonos mértékű, kivéve az építménymagasságot, amely a meglévő adottságok miatt magasabb érték. A Madách Imre utcával párhuzamos utca két oldalán szintén újabb építési telkek alakíthatók ki. Az út egyik oldalán a Madách Imre utcai telkek megosztásával 16 db, a másik oldalon a jelenleg szántó művelési ágú területen 23 db építési telek lenne kialakítható. A régi korok nagykertes életviteléhez alkalmazkodó 100-150 méter mély telkek a Kossuth utca mentén megosztásra kerülnek. A Kossuth Lajos utcával párhuzamosan új lakóutca jöhetne létre kétoldali beépítéssel. Az új feltáró út a Kossuth Lajos, valamint a Madách Imre utcára kötne ki. Itt 67 új építési telek kialakítására lenne lehetőség. A lakóterületek kialakítása az igények függvényében több ütemre bontva tervezett. Az egyes fejlesztési területek egymástól jelentősen különböző lehetőségekkel bírnak, így a fejleszthetőség esélyének fenntartása érdekében a szabályozási tervben mindegyiket szerepeltetjük, a tervezett ütemek jelölésével.

1.2.2. Településközpont vegyes terület A település központját a Baross tér és a szemközti dombon lévő zöldterületbe ágyazottan elhelyezkedő kápolna képezi. A Baross téren van a településen lévő csekély számú intézmény nagy része: a polgármesteri hivatal, és az óvoda új épülete. Az óvoda előtti téren található egy játszótér. A Baross teret mint szerkezetileg egybefüggő kialakult intézményi területet településközponti vegyes területnek jelöltük ki. Ezen kívül a TIG telephelyen kialakítandó lakóterülethez érkezve javasoltunk kijelölni egy településközpont vegyes területet, ahol az új lakóterület szolgáltató-központi funkcióit ellátó épületek helyezkedhetnek majd el.

1.2.3. Különleges területek A különleges területeknek négy fajtáját különböztetjük meg a településen. A különleges területfelhasználási kategóriába soroljuk a meglévő temető területét. Ez a rendezési terv távlatában bővítést nem igényel. Különleges sport és szabadidős terület a sportpálya területe, mely a Baross- tér és a volt TIG telep között található. Méretében és kialakításában jelenleg elegendő a település számára. A terület mérete alkalmas a sportolás, szabadidős tevékenységek létesítményeinek elhelyezésére. A terület teljes közművesítettséggel rendelkezik, településszerkezeti szempontból fekvése kedvező, főleg ha a TIG telephelyen tervezett fejlesztés megvalósul válik központi helyzetűvé. A különleges területek harmadik fajtája a külterületen idegenforgalmi célra kijelölt területek, melyek a településtől délre, a 8226. sz út melletti tó és a Pándzsa-patak forrása közötti területek. A területen a falusi turizmussal összefüggő, jellegében a népi építészet jegyeit magán hordozó szálláshely, vendégfogadó és kiszolgáló, állattartó épületek elhelyezése tervezett alacsony intenzitással nagy zöldfelületekkel. Különleges egyházi terület a Baross- térrel szemközti dombon található kápolna az 1862, és 1863 hrsz-ú területtel. A területen az egyházi funkcióhoz kapcsolódó szálláshely épület kialakítása képzelhető el a zöldfelület megtartása mellett.

1.2.4. Gazdasági területek A vasútállomástól északra található volt TIG telephely üzemanyag lefejtő területét, és az északi oldalán hozzá csatlakozó néhány ingatlant kereskedelmi gazdasági terület-felhasználási kategóriába soroltuk. Itt már a TIG telep működése idején is gazdasági tevékenység folyt, illetve a területen újra üzemanyag tároló kapacitást kezdtek kiépíteni. A kereskedelmi gazdasági terület jobb megközelíthetősége érdekében egy gazdasági elkerülő út kiépítését javasoljuk, mely a 8226 sz. közlekedési útra köt ki északi irányban. A terület által indukált forgalom így nem a településen keresztül halad át. A tervezett kereskedelmi gazdasági terület a közúti és vasúti közlekedés szempontjából így jól ellátható lesz. Közvetlenül a terület mellett található a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet területe, emiatt a gazdasági területen belül 10 m-es kötelezően zöldfelületként kialakított sávot javaslunk a védett terület szomszédságában megvalósítani. Látványvédelmi szempontból a terület többi határán is védőfásítás kialakítását határoztuk meg.


Tér-Háló Kft.


1.3. Beépítésre nem szánt területek 1.3.1. Mezőgazdasági területek A település beépítésre nem szánt külterületén a szántó és az erdő területek dominálnak. Az igazgatási terület közel 60 %-a szántó, 20%-a pedig erdőterület. Az erdő területek főként a település déli részét uralják, a síkabb településrészeket szántó területek foglalják el az általuk közrezárt területek osztódnak egyéb terület felhasználási kategóriákra. A rétek aránya is meghaladja a 6%-ot melyek főleg a vízfolyások menti illetve mélyebben fekvő területeken helyezkednek el. A mezőgazdasági növénytermesztés jelentős mind a gazdasági vállalkozások számát, mind az egyéni gazdálkodókat tekintve. A közigazgatási területen belül mezőgazdasági kiskert és gyümölcsös terület nincs és nem is tervez a település ilyet kialakítani. A település területén birtokközpont kialakításának igénye nem merült fel. A mezőgazdasági területek megközelíthetősége biztosított. A rendezési tervben a külterületi mezőgazdasági területeket érintő minőségi, és területét tekintve nagyságrendi változás a tervezett különleges idegenforgalmi terület valamint a gazdasági kereskedelmi terület megvalósulása esetén várható. Ezek a fejlesztési elképzelések a jelenleg művelés alatt álló területek nagyságát csökkentik.

1.3.2. Zöldterületek A település a belterületi közparkok és zöldfelületek tekintetében megfelelő ellátottsággal bír. A Baross tér, illetve a tértől délre eső zöldterület az új óvoda épületével megfelelő közösségi zöldterületet biztosít a község lakóinak. Fontos „zöldfolt” a volt apátsági iskola és kápolna körüli park, mely egyházi tulajdon. Az adottságokra tekintettel a különleges területfelhasználáson belül a park területének zöldfelülete, növényállománya megtartandó érték. Jelentős zöldterület a községi futballpálya és a volt TIG telephely területén található fás, ligetes terület, mely szintén magánterület és lakóterületi funkcióba javasolt. A lakóterületként történő beépítéssel a meglévő növényállomány értékes részének megtartását javasolja terv. Jelentősebb fejlesztendő zöldterület a Kossuth utcai autóbuszváró körüli játszótér, illetve a az állomás előtti park területe. Fontos, hogy a leendő növényzettelepítéseket csak gondos előkészítő munka és tervezés után lehet elkezdeni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a kialakuló zöldfelületeken a tájra, környezetre jellemző növénytársulásokat, őshonos fafajokat telepítsenek. Kerülni kell a tájidegen, rabszolganövények telepítését, előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták alkalmazását.

1.3.3. Erdőterületek A települést dél-nyugati irányból jelentős kiterjedésű erdőterületek érintik. A település északi részén a Pannonhalmi dombság erdői nyúlnak a település területére. A közigazgatási terület mintegy 20%-a erdőterület. Az erdőterületek egy része a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozik, melynek területét a tervben jelöltük. A település délnyugati részén lévő erdőterületen belül cserkésztábor kialakítására alkalmas terület kijelölése történt turisztikai erdőként. Itt a tábor működéséhez szükséges létesítmények elhelyezése tervezett. Az egyéb fejlesztések a település erdőterületeit közvetlenül nem érintik, ugyanakkor a tervezett gazdasági és lakóterületfejlesztési területek közé nyúlik be a tájvédelmi körzethez tartozó erdősáv, melynek védelméről az építési telkek határos területeinek be nem építhetőségével gondoskodtunk. A környezetvédelmi célok indokolják az utak, folyók menti fásítást és a mező védőerdősávok telepítését. Az erdőfelújításoknál és az erdőtelepítéseknél előnyben kell részesíteni az őshonos fafajokat. Napjainkban az erdőkben főleg tölgy, kőris, juhar, akác, valamint erdei- és vörösfenyő található.

1.3.4. Közlekedési és közműterületek Tarjánpuszta a 82-as főúttól mintegy 1 km-re fekszik. A 8226-os számú Ravazd-Győrasszonyfai országos mellékút a településen keresztül halad át, amely a település főtengelye is egyben. Az út és a vasúti átjáró csomópontját a jelenlegi rossz geometriájú kereszteződés miatt teljesen át kell építeni a tervben javasolt csomóponti megoldásnak megfelelően. Vasúti kapcsolattal is rendelkezik a település. A vasút személyszállításban betöltött szerepe jelenleg marginális, a szolgáltatás fennmaradása is kétséges. Hosszú távon amennyiben a győri elővárosi vasúti közlekedés megvalósításra kerül a jelenleginél jelentősebb szerepet tölthet be. A teherszállításban a vasút melletti gazdasági területek fejlődésével jelentős szerepe lehet továbbra is.


Tér-Háló Kft.


Belterület: három helyen tervezett új lakóterületi fejlesztéshez kapcsolódó út: A Kossuth utcával párhuzamosan, a Madách Imre utcára történő kikötéssel. A volt TIG telep feltárására szolgáló út.

A tartalék területek esetében a Munkácsy utcával párhuzamos új lakóút

Külterület: A település közúti kapcsolatainak fejlesztésére a következő elképzelések fogalmazódtak meg: A 8226 sz. országos mellékút és a 82. sz. főút összekötése a Tarjánpuszta és Győrasszonyfa közti útszakaszon, amely a veszprémi irány elérhetőségét javítaná jelentősen. A kapcsolat kiépítésére két változat szerepel a tervben. A településközi közvetlen kapcsolatok esetében jelentős elképzelés a Pannonhalma irányában történő útkiépítés, amely jelentősen lerövidítené a távolságot a kistérségi központ szerepét egyre inkább erősítő Pannonhalma, valamint Tarjánpuszta és Győrasszonyfa között. Az út a természetvédelem érdekeit is figyelembe véve forgalomcsillapított vegyesforgalmú útként tervezett. A volt TIG telephely üzemanyag lefejtő állomásától északra tervezett gazdasági terület fejlesztés közúti közlekedési kiszolgálásának fejlesztése érdekében egy gazdasági tehermentesítő út nyomvonalát jelöltük, mely a meglévő vasúti kereszteződést felhasználva kiköthető a 8226-os mellékútra. A temetői út folytatásában a települést Nyalkával összekötő út építése, illetve a tervezett pannonhalmi út déli ágának folytatásával a Győrasszonyfa irányába történő településközi kapcsolat. A belterületi utak fejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, amelyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezőgazdasági területek feltárását is szolgálhatják. A tömegközlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. Az új fejlesztések megvalósulásával a kialakult lakóterületeken nem lesz szükség új megállóhelyek létesítésére. A tömegközlekedés általános minőségi javulása csak hosszú távon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén. Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv már szükségesnek tartja ilyen jellegű útvonalak kiépítését, kijelölését. A 82. sz. főúttal párhuzamosan tervezett helyi jelentőségű kerékpárút, mely a környező községek kapcsolatát is jelenti. A településen jelenleg kimondottan gyalogos utak nem, csak gyalogösvények találhatóak. A koncepció javaslatot tesz • Az Ady Endre utca folytatásában tervezett gyalogútra, mely a vasút által elválasztott két településrészt kapcsolná össze. • A tervezett kereskedelmi gazdasági területre vezető út és a Baross tér között létrejövő gyalogútra. A településen a teljes közműhálózat kiépült. A felszíni és felszín alatti vizek ill. a talaj védelme érdekében mindenképpen szükséges a szennyvízhálózatra történő rákötések elősegítése. A község és vonzáskörzetének villamos energia ellátása középfeszültségű — 20kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A községet 20/0,4kV-os kommunális transzformátorok látják el. A lakóterületi és egyéb fejlesztési elképzelések a jelenlegi közműhálózat bővítésével megvalósíthatóak. A meglévő közművek szolgáltatási színvonala megfelelő. A csapadékvíz elvezetése kiépített árokrendszerekben csak részlegesen megoldott. Az utak és a meglévő és tervezett lakóterületek felszíni vízelvezetését meg kell oldani, a vízelvezető árkokat ki kell építeni a település teljes területén. A jövőben a település belterületére célszerű lenne teljes körű vízrendezési tervet készíttetni.


Tér-Háló Kft.


2. RENDELETTERVEZET - A SZABÁLYOZÁSI TERV LEÍRÁSA TARJÁNPUSZTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK ........./2007. (….) RENDELETE TARJÁNPUSZTA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Tarjánpuszta község Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, a 2006. évi L. tv-nyel módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban építési törvény) 6. § (3) (4) továbbá a 13. § (4) bekezdésében, és a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelettel közzétett Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (a továbbiakban OTÉK) és a módosításáról szóló 36/2002. (III. 7.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV tv. 8. § (1) és a 16. § (1) bekezdésében biztosított feladatés jogkörében eljárva megalkotja Tarjánpuszta helyi építési szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) szóló rendeletét, a TH-0502-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási terveit jóváhagyja, és ezek együttes alkalmazását elrendeli.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az előírások hatálya és alkalmazása 1.§ (1) Jelen rendelet hatálya Tarjánpuszta község teljes közigazgatási területére kiterjed. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – műtárgyat és más építményt tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak (OTÉK, ágazati szabványok stb.) és e rendeletben előírtaknak szabad. (3) Jelen rendelet csak TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 számú szabályozási tervlapjaival együtt érvényes, csak ezekkel együtt módosítható.

(1) (2)

(3) (4)

Szabályozási elemek 2.§ A szabályozási terv, valamint jelen rendelet előírásai kötelező és irányadó szabályozási elemeket tartalmaznak. I. rendű kötelező szabályozási elemek a) az építési előírások a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre b) a szabályozási vonal ( közterületet a nem közterülettől elválasztó vonal ) c) a közúti szabályozási elemek (szabályozási szélességek) d) területfelhasználási módok határa e) építési övezet határa f) beépített és beépítésre szánt illetve beépítésre nem szánt területek határa g) telek beépíthető és nem beépíthető területének határa h) készítendő részletes szabályozási terv határa i) építési hely határa j) építési vonal II. rendű szabályozási elemek a (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek. a) irányadó szabályozási vonal b) irányadó telekhatár Az irányadó szabályozási elemek betartása a megengedett eltérésekkel7 történhet.

Az állattartásra vonatkozó előírások 3.§ (1)Az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket a községi állattartásról szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia. A növénytelepítésre vonatkozó előírások 4.§ 7

Lásd: 1. számú melléklet: Értelmező rendelkezések www.ter-halo.hu - 43 -

Tér-Háló Kft.


(1)A telken belül elhelyezhető fák, növények telepítése esetén az irányadó védőtávolságokat és más feltételeket a községi növénytelepítésről szóló helyi rendeletnek kell tartalmaznia. Építési engedélyhez kötött tevékenységek 5.§ (1) A vonatkozó jogszabályban8 felsoroltakon túl a tervezési területen belül a következő építési munkák is csak építési engedély alapján végezhetők: a.) épülethez, építményhez, vagy az azt körülvevő állványzathoz rögzített védőfelületen, ponyván történő bármiféle ábrázolás b.) a közterületről látható épülethomlokzaton, illetve tetőfelületen parabola antenna, klímaberendezés kültéri egységének elhelyezése c.) építmény, építményrész közterületről látható díszkivilágítása

II. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉS SAJÁTOS HELYI ESZKÖZEI

(1)

(2) (3) (4)

8

Közterület alakítási terv 6.§ A közterület-alakítási terv célja a HÉSZ keretein belül egy kijelölt területegységre vonatkozóan meghatározni a közterület a.) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését b.) magassági és keresztmetszeti méreteit c.) a közműhálózat kialakítását d.) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket e.) a berendezéseket, utcabútort f.) a burkolatokat g.) a köz- és díszkivilágítást h.) a terület kertépítészeti kialakítását i.) a közlekedést és parkolást j.) az egyéb településképi követelményeket Közterület-alakítási tervet lehet készíteni a településszerkezetileg, vagy településképi szempontból együtt kezelendő közterületek kialakítása, felújítása vagy átalakítása esetén. A közterület-alakítási tervet az adott terület fejlesztőjének kell elkészíttetnie. A közterület-alakítási tervet a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá a jegyző előterjesztésének figyelembe vételével. A közterület-alakítási terv általános méretaránya M=1:500. Egyes részletek kidolgozása szükséges esetben ettől eltérő léptékben történhet.

46/1997. /XII.29./ KTM. rendelet 9. § www.ter-halo.hu - 44 -

Tér-Háló Kft.


III. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDSZERE Övezeti besorolások 7.§ (1) A szabályozási és övezeti terv Tarjánpuszta közigazgatási területét az alábbi övezetekre bontja: Megnevezés

1. TÁBLÁZAT

Rajzi jel

Beépítésre szánt területek Lakóterületek falusias lakó kertvárosias lakó Vegyes terület Településközpont vegyes terület Gazdasági területek kereskedelmi -szolgáltató Ipari- egyéb Különleges területek sport és szabadidős tevékenység területe temető idegenforgalmi bányaterület- agyaggödör egyházi Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közműterületek országos főút kiszolgáló út gyalogút településközi út országos mellékút kötöttpályás közlekedési terület - vasút közműterület- adótorony Közlekedési kiszolgáló terület Erdőterületek gazdasági célú erdő egészségügyi, szociális, turisztikai erdő Zöldterületek közpark Mezőgazdasági területek szántó terület rét, legelő terület Vízgazdálkodási területek vízfelület, vízfolyás

Lf L ke Vt G ksz G ipe K sp Kt K if Kb K egy KÖ f KÖ KÖ gya KÖ t KÖ m KÖ v KÖ z KÖ k Eg Et Z kp M sz Mr V


Tér-Háló Kft.


IV. FEJEZET A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI A telekalakítás szabályai 8.§ (1) A területen telekalakítás csak az építési törvényben és a vonatkozó telekalakításról szóló egyéb jogszabálynak9 megfelelően végezhető. (2) A TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervén irányadó telekhatárral, megszüntető jellel, vagy a kettő együttes alkalmazásával jelölt telekalakítás ajánlás. Azok a telkek, amelyek megfelelnek az övezeti előírásoknak, telekalakítás végrehajtása nélkül is beépíthetőek. Azok a telkek, amelyeknek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak, csak a jelölt telekalakítások végrehajtása után építhetők be. Meglévő állapot esetén, ha az előírt telekméret a tulajdonviszonyok miatt nem valósítható meg, a telek a tömb övezeti előírásainak megfelelően beépíthető az illeszkedés szabályainak figyelembe vételével.

(1) (2) (3) (4) (5)

(6) (7)

(1)

(2) (3) (4) (5)

(6)

A létesítmények elhelyezésének szabályai 9.§ Épület, építmény belterületen belül csak építési telken vagy közterületen helyezhető el. Azokon a területeken, ahol a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű terve építési hely határát jelöl meg épületet elhelyezni csak az építési hely határa jellel körülhatárolt területen belül lehet az övezeten belüli beépítési módnak megfelelően. Ahol a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 szabályozási terve nem tartalmaz építési hely határa vonalat, ott az épületek elhelyezésére szolgáló területet az övezetre vonatkozó elő-, oldal-, és hátsókerti méretek betartásával kell meghatározni. Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében az OTÉK 36 §-ban foglaltak kötelezően betartandóak. Oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli, a) kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron b) dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron c) észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron d) észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron kell az épületeket elhelyezni. Oldalhatáron álló beépítés esetén melléképületet (pl. garázst) a fő funkciót hordozó épülettel egybeépítve vagy a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron lehet elhelyezni. A vonatkozó jogszabályban10 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani. A kialakult esetekre vonatkozó rendelkezések 10.§ Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni. Ha a beépítettség mértéke magasabb vagy a telek területe kisebb a megengedettnél, akkor a telken meglévő épület felújítható, átalakítható, de sem a beépítettség, sem az épületek építménymagassága nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. Amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása semmilyen módon nem lehetséges, valamint a rajta lévő épület elbontásra kerül, a telek az övezeti előírásoknak megfelelően építhető be az illeszkedés szabályainak figyelembe vételével. Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építménymagasságok esetén az épület felújítható, átalakítható, új épület építésekor azonban az övezeti előírásoknak megfelelő építménymagasságot kell az építési telken alkalmazni. Azokon a területeken, ahol a telekméretekre vonatkozó előírás „K” kialakult, építési telek alakítása a tömbben jellemzően kialakult telekméreteknek megfelelően – az építési telek beépítési módjára beépítettségére és az építmények között megengedett legkisebb távolságokra vonatkozó előírások figyelembe vételével – történhet. A kialakított telek területe a tömbben illetve a tömbön belüli övezetben kialakult és beépített telkek területének átlagától maximum 10 %-kal térhet el. Háromnál több telket tartalmazó tömb esetén az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és legnagyobb telek területét figyelmen kívül kell hagyni.

9 85/2000. 10

(XI.08.) FVM rendelet

100/1999. (XII.10) OGY. határozat www.ter-halo.hu - 46 -

Tér-Háló Kft.


(7) (8) (9)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19)

Az építési telekre már korábban túlnyomórészt felosztott telektömb területén, amennyiben a már kialakult telek valamely mérete nem felel meg az övezeti előírásoknak a telek a beépítési mód, az építési hely, a beépítettség és az építmények között megengedett legkisebb távolság figyelembevételével beépíthető. Már kialakult tömbbelső esetén a telekhatárok módosítása esetén, az övezeti határvonaltól, eltérő területfelhasználás határától max. 20 méter eltérés engedélyezett. Kialakult telektömbben az építési vonal a szomszédos telkeken lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon kialakult építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia, kivéve ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg. A közművekre vonatkozó rendelkezések 11.§ A közüzemi közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatokat (továbbiakban közművek) és azok létesítményeit, valamint ezek vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti védőtávolságait közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. A közművekkel kapcsolatos mindennemű építési tevékenység során az OTÉK, valamint a vonatkozó ágazati előírások, szabványok előírásait be kell tartani. Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges. Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, felhagyott közmű nem hagyható a helyén. Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. A település központjában a közműveket és egyéb vezetékeket átépítéskor a terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető. A település központjában zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetési rendszer építendő ki az új utak mentén illetve a meglévő utak rekonstrukciójával párhuzamosan a közhasználatú területek részeként. Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők. Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán nem helyezhető el. A középnyomású gázvezeték 4,0-4,0 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el. A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül építmény nem helyezhető el. Táv és hírközlési antenna csak építési engedéllyel, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető. A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztározóban kell megoldani. Új területek beépítésénél, új utcák kialakításánál az utca és a közművek elhelyezésénél a mintakeresztszelvényekben meghatározottak szerint kell eljárni.


Tér-Háló Kft.


V. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK Művi értékvédelem 12.§ (1) • • • (2) (3)

(4)

(5) (6)

Helyi védelem alatt állnak a következő objektumok: Kápolna 1862, 1863. hrsz. Polgármesteri Hivatal Baross tér 1854/31 hrsz. Fakereszt Baross tér 1854/26. hrsz. A helyi építészeti örökség védelmének egyéb szabályairól a településnek a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletet kell alkotni. A helyi védelemben részesített épületeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani: • nyílásosztás: az eredetivel megegyező nagyságú és osztású, vagy arányú nyílászárók legyenek amelyek az eredeti tengelytávolságra vannak egymástól • díszek: az eredeti homlokzati struktúrának megfelelő legyen • törekedni kell a tetőhajlásszögek idomulására, és az eredeti tetőfedőanyag használatára • a tető hajlásszöge az eredetinek megfelelő illetve 38° és 45° között legyen • az utca felőli épületrész tetőgerincét a korábbi védendő épület tető geometriájának megfelelően kell kialakítani • az utca felőli homlokzaton nem helyezhető el erkély, vagy tetőtéri beépítés esetén tetőablak • az épületeken a kialakult homlokzati textúrát kell kialakítani • fa szerkezetű vagy fa hatású illetve színezetű nyílászárók alkalmazandóak Amennyiben a helyi védelem alatt álló létesítmény valamely okból életveszélyessé válik és bontása elkerülhetetlen, vagy akár részleges felújítása esetén részletes felmérési tervdokumentáció készítendő, amely tartalmazza a részletes homlokzatfelmérést, a tetőszerkezet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is. Az eredeti állapotot a felmérés mellett fotókon is dokumentálni kell. Védett területeken az épületek utcafronti homlokzatán klímaberendezés kültéri egysége és parabola antenna nem helyezhető el. A tervezési területen a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 tervlapjain ábrázolt következő régészeti lelőhelyek találhatók:

1. lelőhely. Vasasföld I.. Régészeti jelenségek: Telep, település. Őskor, népvándorláskor, középkor. Vaskohók, salakhalmok. Népvándorláskor, középkor. Helyrajzi számok: 08/7, 06/1, 07. 2. lelőhely. Vasasföld II.. Régészeti jelenségek: Telep, település. Őskor, népvándorláskor. Vaskohók, salakhalmok. Népvándorláskor. Felszíni telepnyom. Népvándorláskor, középkor. Csontvázas temető, ismeretlen kor. Helyrajzi számok: 08/1-7. 3. lelőhely. Vasasföld III. Régészeti jelenségek: Felszíni vassalak, ismeretlen kor (népvándorláskor?). Helyrajzi számok: 015/1-4. 4. lelőhely. Vasasföld IV. Régészeti jelenségek: Felszíni vassalak, ismeretlen kor (népvándorláskor?). Helyrajzi számok: 012. 5. lelőhely. Vasasföld V. (Csúcsosdomb). Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, középkor. Bizonytalan jellegű lelet, népvándorláskor. Bizonytalan jellegű lelet, őskor. Felszíni vassalak, ismeretlen kor. Helyrajzi számok: 023/1-2.

6. lelőhely. Madách Imre utca 20.


Tér-Háló Kft.


Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegű lelet, őskor Helyrajzi számok: 1646. 7. lelőhely. Vasútállomás. Régészeti jelenségek: Csontvázas temető, ismeretlen kor (népvándorláskor?). Helyrajzi számok: 050, 055/7. 8 lelőhely. Kossuth Lajos utca 44. (Fő utca 44.) Régészeti jelenségek: Bizonytalan jellegű leletek, középkor. Helyrajzi számok: 1624-1625. 9. lelőhely. Látványtó I. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Őskor, középkor. Vaskohó és vassalak, ismeretlen kor (népvándorláskor v. középkor?). Helyrajzi számok: 1603-1616, 06/5. 10. lelőhely. Látványtó II. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom. Őskor. Felszíni vassalak, ismeretlen kor (népvándorláskor v. középkor?). Helyrajzi számok: 03/1-6. 11. lelőhely. Kiskúti-rét I. (Lakatos-rét). Régészeti jelenségek: Épület (villa), római kor. Helyrajzi számok: 027/1, 028/2. 12. lelőhely. Kiskúti-rét II. (Málnás). Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom (épület?), római kor. Felszíni telepnyom, középkor. Templom, középkor. Felszíni vassalak, ismeretlen kor. Helyrajzi számok: 025/2-5. 13. lelőhely.Szilas. Régészeti jelenségek: Felszíni telepnyom, középkor. Helyrajzi számok: 034. (7) Az ismert (azonosított) és feltételezett régészeti lelőhelyeken és a régészettel érintett területeken a 30 cm-t meghaladó talajbolygatással járó tevékenységet csak a szakhatóság hozzájárulásával lehet végezni. Ismert és feltételezett régészeti lelőhelyek a településen a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain régészeti lelőhely határa jellel határolt területek. (8) A kulturális örökség védelméről szóló jogszabály11 értelmében a teljes tervezési területen lelet bejelentési és lelet beszolgáltatási kötelezettség érvényes. (9) Amennyiben a területen régészeti emlék illetve lelet kerül elő a felfedező köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni és a területileg illetékes múzeumhoz bejelenteni.

(1) (2) (3) (4) (5)

11

Táj-és településkép védelem 13.§ Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járdatőszinttől mért 0,02-0, 60 között legyen, a már túlnyomórészt kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon. A településkép védelme érdekében a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű lakóterületeken az épületek utcai homlokzatmagasságára külön is teljesülnie kell a 4,5 méteres építménymagassági korlátozásnak az építménymagasság számítási szabályai szerint számolva. Az előkertek mélysége az adott utcaszakaszon meglévő épületek többségéhez igazodjon. Utcaszakaszként minimum a szomszédos 5-5 ingatlant kell figyelembe venni. Új beépítés esetén az előkert mélysége minimum 5 méter legyen, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik. A TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű tervlapján meghatározott helyeken az épületeket kötelezően az SZ-1, SZ-2 jelű tervlapon jelölt építési vonalra kell elhelyezni. Lakóterületeken belül a már nagyrészt beépített tömbökben a tető hajlásszöge és a gerinc iránya igazodjon a környezetében kialakulthoz.

2001. évi LXIV. törvény www.ter-halo.hu - 49 -

Tér-Háló Kft.


(6)

(7) (8)

(9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16)

(1)

A lakóterületen belül magas tetőkön csak égetett agyagcserép vagy hasonló esztétikai értékkel bíró más korszerű fedőanyagból készült pikkelyes fedés alkalmazható. A fedés színeként a piros és barna szín árnyalatai alkalmazhatók. Más fedőanyag magas tetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható. Egyéb tetőkön természetes színű fémlemez fedés alkalmazható. Lapostető elvi építési engedély alapján létesíthető. Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az engedély megadását az elsőfokú építési hatóság településképbe vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához kötheti. A településkép védelme érdekében az épületeket a lehető legjobban terepre kell illeszteni. Plató és bevágás csak úgy alakítható ki, hogy az eredeti terepszinthez képest 1 méternél nagyobb szintkülönbség ne alakuljon ki. Támfalgarázs létesíthető azokon az ingatlanokon, ahol az építési hely magasságkülönbsége az útcsatlakozástól számítva meghaladja a 2 m-t. Utólagosan épített (szerelt) kémény csak közterületről nem látható módon helyezhető el. A tervezési területén meglévő növényzetet kivágni (tervszerű ritkítás és csere kivételével) csak indokolt esetben és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően lehet. Az építési munkák során a meglévő növényzet megóvását biztosítani kell. A területen megsemmisített vagy elpusztult fa visszapótlásáról az ingatlan tulajdonosának vagy a növényzet megsemmisítőjének kell gondoskodnia. A növényzet visszapótlását annak eredeti helyén vagy annak közvetlen közelében kell biztosítani. A visszapótlás helyét és az arra szánt növények fajtáját az építési hatóság előírhatja. A növényzet visszapótlásának mértéke engedély alapján kivágott illetve természetes módon elpusztult fa esetén annak törzsátmérőjének egyenértéke, engedély nélkül kivágott vagy elpusztított növényzet esetén annak törzsátmérő egyenértékének kétszerese. A meglévő növényzet védelme érdekében az építési hatóság az elvi építési és építési engedélyben az építmény helyét a telken belül meghatározhatja. A településen lévő közterületi zöldfelületeket arra jogosultsággal rendelkező zöldfelülettervező által készített építési engedélyezési tervek alapján kell kialakítani. Természetvédelem 14.§ Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Pándzsa patak forrása körüli terület, a 034 hrsz.-ú terület gyep művelési ágú része.

VI. FEJEZET KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

(1) (2) (3) (4)

(1)

(2)

12

Levegőtisztaság védelem 15.§ A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály12 előírásait be kell tartani. A légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály13 előírásait be kell tartani. A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat csak az ilyen célra kijelölt övezetekben folytatható. A területen diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, takartan, illetve a kiporzás megakadályozása esetén, megfelelő felületkezelés mellett folytatható. Zaj- és rezgésvédelem 16.§ A tervezési területek az üzemi tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály14 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias és kertvárosias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A üzemi tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. A tervezési területek az építőipari kivitelezési tevékenységből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály15 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias és kertvárosias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória

21/2001. (II.14.) Korm. rendelet

13 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM rendelet 14 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 1. sz. melléklete 15 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 2. sz. melléklete


Tér-Háló Kft.


(3)

(4) (5) (6) (7) (8)

(1) (2)

(3) (4) (5) (6) (7)

(1) (2) (3) (4)

• Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építőipari kivitelezési tevékenység csak a fenti kategóriákra megállapított zaj terhelési határértékek betartásával folytatható. A tervezési területek a közlekedésből származó zaj szempontjából a vonatkozó jogszabály16 alapján a következő terület-felhasználási kategóriába tartoznak: • Falusias és kertvárosias lakóterület 2. terület-felhasználási kategória • Településközpont vegyes területek 3. terület-felhasználási kategória • Gazdasági és különleges terület 4. terület-felhasználási kategória A területen építmények elhelyezése és építészeti kialakítása ennek figyelembe vételével történhet. A területen az egyes épületek zajtól védendő helyiségeiben a vonatkozó jogszabályban17 megállapított zaj terhelési határértékeknek teljesülniük kell. A területen az egyes épületekben a vonatkozó jogszabályban18 megállapított emberre ható rezgés terhelési határértékeknek teljesülniük kell. A területen a vonatkozó jogszabályban19 meghatározott határértékeknek az új tervezésű vagy megváltozott terület felhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelésre is, új közlekedési zajforrás létesítése esetén pedig a meglévő védendő területen is teljesülniük kell. A tervezési területen az egyéb funkciójú területekkel határos zajkibocsátónak kell gondoskodnia a zajvédelemről. A zajt kibocsátó saját telkén köteles gondoskodni a zajvédelemről, és a zajt csökkentő berendezés elhelyezéséről. A zaj kibocsátója és a levegő szennyezője indokolt esetben mérésre kötelezhető. A föld védelme 17.§ A területen feltöltések kialakítására a környezetet károsító anyag ill. veszélyes hulladék nem használható fel. A területen található környezetet károsító anyagokat a tereprendezés során el kell távolítani. Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad. Építési munkáknál a terület előkészítése során a termőföld védelméről, a talaj felső humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, kezeléséről, és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni. Az építési munkák során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a termőföld minőségében kárt ne okozzanak, szennyező anyag a talajba ne kerülhessen. A területen talajszennyezést okozó tevékenység nem folytatható. A telkek terepfelszíne csak úgy alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezethetősége a telek területén belül rendezetten biztosított legyen. A vízmedrek feliszapolódását, kedvezőtlen változását okozó, természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, tevékenység nem folytatható. A területen fokozott figyelmet kell fordítani a növényvédelemről szóló jogszabály20 előírásainak megfelelő folyamatos gyom-mentesítésre. Teljes közművel el nem látott területeken a terület tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, kommunális és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a hulladéktelepekre való szállításáról. A felszíni és a felszín alatti vizek védelme 18.§ A felszíni vizekbe csak a vonatkozó jogszabály21 szerinti 4. általánosan védett vízminőség-védelmi területi kategóriának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani. A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály22 előírásait be kell tartani. A tervezési terület a vonatkozó jogszabály23 alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolása szerint a fokozottan érzékeny kategóriába tartozik. A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló jogszabály24 rendelkezéseit be kell tartani. A felszíni vizekbe csak a fent említett rendelet 3. Általános vízminőség-védelmi kategóriájának megfelelő minőségű szennyvíz és csapadékvíz vezethető.

16 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 17

8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 4. sz. melléklete

18 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 5. sz. melléklete 19 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet 3. sz. melléklete 20 2000. évi XXXV. tv. 21 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 22 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 23 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet


Tér-Háló Kft.


(5)

Nem burkolt felületen hulladék, illetve a talajra, a felszín alatti vizekre potenciálisan veszélyes anyag ideiglenesen sem helyezhető el. (6) 20 illetve annál több gépkocsit befogadó parkoló csak olyan módon alakítható ki, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A fenti esetben, valamint gazdasági területeken belül kialakított útburkolatoknál a csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csapadékvíz-elvezető hálózatba. (7) A lakóterületek és egyéb beépített területek szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a mindenkori hatályos előírások határértékeinek betartásával, melyek jelenleg a vonatkozó jogszabály25 által előírt küszöbértékek. Azokon a területeken, melyek még nincsenek bekötve a szennyvízhálózatba, a közcsatorna kiépítéséig a szennyvizet csak zárt rendszerű szennyvíztározóban lehet tárolni, szikkasztás a település teljes területén tilos. (8) Külterületen és belterületen az eddig a lakosság által illegális szemétlerakónak használt területeken a hulladék elhelyezését meg kell szüntetni. Az eddig felhalmozott hulladékot el kell szállítani, majd a területet rekultiválni kell. (9) Beépítésre szánt területen az építési tevékenység csak közművesített telek vagy zárt szennyvíztároló berendezés megléte esetén kezdhető meg. (10) Az állattartó telepeknek meg kell felelni a „vizek mezőgazdasági eredetű nitrát terheléssel szemben védelméről” szóló jogszabály26 előírásainak.

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

Egyéb környezetvédelmi követelmények 19.§ A településen a nitrátszennyezéssel szembeni védekezésről a vonatkozó jogszabályoknak27 megfelelően gondoskodni kell, azaz a zöldfelületek tápanyagellátása során kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg az évenkénti 170 kg/ha értéket. A település területén a növényvédelemről szóló jogszabály28 előírásainak megfelelő folyamatos gyommentesítést el kell végezni. A területen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló hatályos jogszabály29 előírásait be kell tartani. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek fejlesztésénél és új iparág telepítésénél a vonatkozó jogszabály30 előírásait be kell tartani. A területen keletkező hulladékokkal kapcsolatban a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló és a köztisztaságról szóló jogszabályokban31 foglaltakat be kell tartani. A területen az illegális hulladék- és törmelék-elhelyezést meg kell akadályozni. Hulladék csak zárt térben illetve gyűjtő edényben tárolható. A település 1000 méteres védőtávolságán belül dögkút, hulladéklerakó (törmeléklerakó kivételével) illetve más egyéb bűzös, fertőzésveszélyes tevékenységet folytató telephely nem létesíthető. Szélerőmű elhelyezésére kijelölt terület a település területén belül csak a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló területektől legalább 5k távolságra jelölhető ki, ahol a k a tervezett szélerőmű magassága

24 9/2002 (III.2.) KöM-MöViM együttes rendelet 25 28/2004 (XII.25.) KvVM. rendelet 26 49/2001 (IV.3.) Korm. rendelet 27 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 28 2000. évi XXXV. tv. 29 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 30 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 31 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, és 1/1986 ÉVM-EüM rendelet


Tér-Háló Kft.


(1) (2) (3)

Természetvédelem 20.§ Országos védelemben részesített természeti érték a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi körzet elemei a vonatkozó jogszabály szerint32 az alábbiak: 074/3 NATURA 2000 élőhely-védelmi irányelv alapján a településen védelemre tervezett területek az alábbiak: 028/1, 028/2, 071, 074/2, 074/3, 074/4 Helyi jelentőségű védett természeti érték: • Gesztenyefa sor 1853. hrsz. • A Pándzsa forrásához tartozó területek 034. hrsz.

VII. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁKRA VONATKOZÓ SAJÁTOS KÖVETELMÉNYEK

(1) (2) (3) (4)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7)

(8)

(1) (2) (3) (4)

Pavilon jellegű építmények 21.§ Közterületen pavilon jellegű építmény csak közterület-alakítási terv alapján építhető. Pavilon jellegű építmény csak külső árusítással létesíthető illetve üzemeltethető, határozott időtartamra. Pavilon jellegű építmény funkciója virág, hírlap fagylalt, népi iparművészeti, képző- és fotóművészeti termékek árusítása illetve turisztikai információ-szolgáltatás lehet. Pavilon jellegű építmény időszakos eseményekhez kapcsolódóan maximum 30 napra vendéglátó egység céljára is elhelyezhető. Ebben az esetben közterület-alakítási terv készítése nem szükséges. Reklámberendezések, hirdetések, cégérek, díszkivilágítás 22.§ Óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el. Közterület felett kifeszített, illetve épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, kulturális, illetve nemzeti regionális és községi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető el. Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el. Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el. Az építési engedély alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága a környezetet ne zavarja. Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően helyezhető el. Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja. A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- illetve díszvilágításhoz. Kerítések 23.§ A tervezési területen kerítés az OTÉK 44.§ alapján létesíthető. A település területén kerítés csak telekhatáron létesíthető. A kerítés felületének minimum 50%-a áttörtnek kell lennie. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 métert. A telek oldalsó és hátsó határán tömör, vagy áttört kerítés létesíthető maximum 2,00 m magassággal. Külterületen a kerítés anyaga fa, élősövény ill. drótháló lehet, fa oszlopokkal. Betonoszlopok és beton lábazatok illetve tömör kerítés nem helyezhetőek el.

32 19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet és a módosításáról szóló


Tér-Háló Kft.


(1) (2) (3)

Egyéb épületek, építmények 24.§ Az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek (járműtároló, egyéb tároló építmények, kisipari vagy barkács műhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, kazánház) oldalhatáron álló beépítés esetén a fő funkciót hordozó épülettel azonos telekhatárra csatlakozó építési helyen belül építhetők. Felvonulási épület csak ideiglenesen, az építési munka bejelentett időtartamára létesíthető. Sátor, lakókocsi, mobil árusítóhely és más hasonló ideiglenes jellegű építmény közterületen csak közterületi rendezvényekhez, nem közterületen eseti, alkalomhoz kötött és határozott időre szóló engedély alapján helyezhető el. A mobil árusítóhelyet üzemen kívüli időben a területről el kell távolítani.

VIII. FEJEZET ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

(1) (2) (3)

(4)

(5) (6)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) (13) (14)

Beépítésre szánt területek 25.§ A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik. Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni. A tervezési területen belül a beépítés jellemző módja • SZ: szabadon álló • O: oldalhatáron álló • Z: zártsorú Épületek elhelyezése: • Már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni. • Új beépítésű területeken ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35., 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet. Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, a 18 méternél nagyobb szélességű építési telken az épület szabadon állóként is elhelyezhető. A 18 méternél keskenyebb telkek esetében az épületet az oldalhatárra kell helyezni. Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik. Lakóterületek 26.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a lakóterületeket a) Falusias lakóterületekre, b) Kertvárosias lakóterületekre bontja A lakóterületek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál A falusias lakóterületen az OTÉK 14.§ (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el. A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13.§ (2) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el. A kertvárosias lakóterületen az építési engedélyezési eljárás előtt, az egységes építészeti megjelenés elősegítése érdekében beépítési terv készítendő. A beépítési tervvel és az épületek terveivel kapcsolatban az illetékes tervtanács szakvéleményét be kell szerezni. Az OTÉK 42. §-ban felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. Lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra. A lakóterületen építési munka az OTÉK 8.§ szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető –kivéve a 2. táblázat megjegyzés rovatában feltüntetett övezeteknél, ahol elegendő a részleges közművesítettség. A lakóterületen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 14-18.§ szerint kell alkalmazni. Az új lakóterületen belül melléképület csak a fő funkciót hordozó épülettel megegyező oldalhatáron helyezhető el. A melléképület építménymagassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület építménymagasságát, minimális magassági korlát melléképület esetében nincs. A falusias lakóterületen telkenként maximum két önálló rendeltetési egységgel rendelkező épület helyezhető el. A TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 számú tervlapján „telek be nem építhető területe” jellel jelölt helyeken épületet, építményt elhelyezni nem lehet. Ezeken a területeken a beépítési százalék a telek beépíthető részére vonatkozik. A falusias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza: www.ter-halo.hu - 54 -

Tér-Háló Kft.


Az építhető terepszint feletti szintek száma

Megengedett építménymagassága Legnagyobb (m)

Területe (m)

Mélysége (m)

A kialakítandó új telek legkisebb

Az épületre vonatkozó mutatók

Legkisebb (m)

Az építési telekre vonatkozó mutatók

Szélessége (m)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület (%)

A megengedett legnagyobb beépítettség (%)

A beépítési intenzitást meghatározó mutatók

SZTM (szintterületi mutató-M2/M2)

Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

L f-1

O

0,5

30

50

18

35

630

4,5

2

L f-2

O

0,5

30

50

16

35

560

4,5

2

L f-3

O

0,5

30

50

14

40

560

4,5

2

L f-4

O

0,5

30

50

13

50

650

4,5

2

L f-5

Z

0,5

30

50

10

45

450

4,5

2

Megjegyzés

(15) A kertvárosias lakóterületen belüli részletes övezeti előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:



Területe (m)

Mélysége (m)



Legkisebb (m)


Szélessége (m)





Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

L ke-1

SZ

0,6

30

50

25

45

1100

7,5

3

L ke-2

SZ

0,6

30

50

45

60

2700

7,5

3


Megjegyzés

Tér-Háló Kft.


Vegyes területek Településközpont vegyes területek 27.§ (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (2) A településközpont vegyes területen az OTÉK 16. § (2) és (3) bekezdés szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, a jelen § (3) bekezdés figyelembe vételével. (3) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint termelő kertészeti építmény. (4) Az OTÉK 4. sz. mellékletében felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. (5) A településközpont vegyes területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető. (6) A településközpont vegyes területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 14-18 § szerint kell alkalmazni. (7) A településközpont vegyes területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:



Területe (m)

Mélysége (m)



Legkisebb (m)


Szélessége (m)





Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

Vt-1

SZ

1,0

35

25

15

25

380

6,0

2

Vt-2

SZ

1,0

50

25

25

40

1000

6,0

2

Vt-3

SZ

1,0

50

25

55

90

5000

6,0

2

Megjegyzés

Gazdasági területek 28.§ (1) A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságaiknak megfelelően a gazdasági területeket • kereskedelmi szolgáltató gazdasági • ipari egyéb gazdasági területekre bontja. (2) A G ksz jelű övezetekben az előírt maximális átlagos építménymagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 2 %-át. (3) A gazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák.


Tér-Háló Kft.


Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek 29.§ (1) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. § (2), (3) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. (4) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető. (5) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 1418 § szerint kell alkalmazni. (6) A G ksz jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (7) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni. (8) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

20

2200

Legnagyobb (m)

Legkisebb (m)

85

Területe (m)

25

Megengedett építménymagassága

7,5

Megjegyzés



A kialakítandó új telek legkisebb Mélysége (m)

50


Szélessége (m)

1,5


SZ


SZTM (szintterületi mutatóM2/M2)

G ksz


Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

3

Ipari egyéb gazdasági területek 30.§ (1) Az ipari gazdasági terület elsősorban a nem jelentős zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 20. § (3), (4), (5) bekezdései szerinti épületek helyezhetők el, a 6. számú táblázat előírásainak figyelembe vételével. (3) Az ipari gazdasági területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 §. alapján kell teljesíteni. (4) Az ipari gazdasági területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető. (5) Az ipari gazdasági területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 14-18 § szerint kell alkalmazni. (6) A G ipe jelű övezetekben a telkek korlátlanul összevonhatóak. (7) Az ipari gazdasági területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


Tér-Háló Kft.


A legkisebb kialakítandó zöldfelület


Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)


Az épület megengedett építménymagassága



SZTM (szintterületi mutató)


Beépítési mód


Övezeti jel

Építési övezet

Gipe

SZ

1,5

50

30

40

100

4000

-

7,5

3

(1) (2)

(3)

(1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8)

Megjegyzés

Egyéb ipari elsősorban nem jelentős zavaró hatású funkció elhelyezésére szolgál

Különleges területek 31.§ A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) az OTÉK 10-23 §-ok szerinti területektől eltérő területek. A tervezési területen belül a szabályozási terv építési sajátosságainak megfelelően a különleges területeket a) Sport és szabadidős területek (K sp) b) Temető (K t) c) Idegenforgalmi (K if) d) Bányaterület (Kb) e) Egyházi terület (Kegy) A különleges területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. Sport- és szabadidős területek 32.§ A sport- és szabadidős terület elsősorban a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények elhelyezésére szolgál. A sport- és szabadidős területen a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervlapja szerinti épületek helyezhetők el, az alábbi táblázat előírásainak figyelembe vételével. A sport- és szabadidős területen az OTÉK 4. számú melléklete szerinti gépjármű elhelyezési igényt az OTÉK 42 § alapján kell teljesíteni. A sport- és szabadidős területen építési munka az OTÉK 8. § szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető. A sport- és szabadidős területen a környezetvédelmi előírásokat, a megengedett terhelési határértékeket a HÉSZ 14-18 § szerint kell alkalmazni. A sport- és szabadidős területen a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 jelű szabályozási tervén jelölt helyeken és méretben telken belüli kötelező védőfásítást kell telepíteni. A szabályozási terven jelölt helyeken a konkrét terület-felhasználás előtt készítendő el a szabályozási terv. A sport- és szabadidős területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:


Tér-Háló Kft.


40

150

7,5

3

Temető területek 33.§ A temető területén maximum 2%-os beépítettség mellett a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága 6,0 méter. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló, magastetős épület helyezhető el. A temető kerítése csak természetes anyagból (kő, tégla, fa) készíthető. A kerítés kegyeleti szempontból minimum 50 %-ban tömör építésű és 1,80-2,50 m közötti magasságú kell legyen. A kerítés belső oldalán a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ1 jelű tervén jelölt helyeken és szélességekben telken belüli védőfásítást (cserjét ill. fát) kell telepíteni. A temetőben lévő sírjelek magassága nem haladhatja meg kő esetén az 1,5 métert, kopjafa esetében a 3,0 métert. A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály33 betartása kötelező.

SZ

0,2

K

K

-

-

K

6,0

Megjegyzés


Mélysége (m)


Szélessége (m)








Beépítési mód

Övezeti jel (1)

6 000

Megjegyzés


Mélysége (m)

80

Legnagyobb (m)

Szélessége (m)

10

Legkisebb (m)


0,2

Területe (m)


SZ

Építési övezet

Kt


Legnagyobb (m)

(3) (4)


Legkisebb (m)

(2)


Területe (m)

(1)



K sp


Beépítési mód

Övezeti jel

Építési övezet

2

Idegenforgalmi terület 34.§ A Kif jelű övezetre új épület vagy építmény elhelyezési igény felmerülése esetén szabályozási tervet kell készíteni. A Kif jelű területen elhelyezhetőek: a turista- és idegenforgalom, szálláshely szolgáltatás és kapcsolódó létesítményei, vendéglátó létesítmények, a pihenést és sportolást, testedzést, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek ,építmények, vadaspark, a terület fenntartásához szükséges épületek, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, építmény (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), a tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakás, parkoló, igazgatási és irodaépületek.

33 145/1999.(X.1.) Korm. rendelet


Tér-Háló Kft.


(1) (2) (3) (4) (5) (6)

Bányaterület 35.§ A bányászati terület a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű tervlapján K b jellel ellátott nyersanyag lelőhelyek és bányászati telephelyek, illetve bányászathoz kapcsolódó létesítmények területe. A bányatelek területén a bányatelek élettartamán belül az illetékes Bányakapitányság, a bányatelek megszűnte után a Magyar Geológiai Szolgálat telekosztási és építési engedélyezési eljárásokban szakhatóságként vesz részt. A bányatelekkel nem fedett, megkutatott nyersanyaglelőhely esetén a Magyar Geológiai Szolgálat a 3/1998. (II.11.) KTM rendelet 2. § (3) c. alapján építési tilalmat rendelhet el. A bányatelkek határai közt fekvő ingatlant telekalakítás céljára megosztani, vagy azon épületet elhelyezni az illetékes építési hatóság és a bányavállalkozó hozzájárulásával lehet. A bányatelek területén a bányászati tevékenységhez kapcsolódó létesítmények, üzemi épületek valamint a terület fenntartásához szükséges létesítmények helyezhetőek el. A bányászati területen történő gazdasági tevékenység csak úgy folytatható, ha a bánya üzemeltetője igazolja, hogy a lakóterületeket érintő, a tevékenységből és a forgalomnövekedésből eredő zaj- és rezgésterhelés a vonatkozó jogszabály34 által előírt határon belül marad. Ellenkező esetben a tevékenység csak a 14 § (8) előírt zajárnyékoló létesítmény megvalósítása, illetve alternatív, a lakóterületeket nem terhelő szállítási útvonal kijelölése esetén folytatható. Egyházi terület 36.§

(1) Különleges egyházi területbe tartozik a kápolna és a hozzá tartozó ingatlanok. (2) A területen csak a terület funkcióját szolgáló épület, építmény helyezhető el. A fő funkciót hordozó épület megengedett építménymagassága kialakult. Az övezetben szabadon álló és oldalhatáron álló épület helyezhető el. (3) A különleges egyházi területen belül a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

34

8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklet www.ter-halo.hu - 60 -

Tér-Háló Kft.


A legkisebb kialakítandó zöldfelület


Szélessége (m)

Mélysége (m)

Területe (m)

Legkisebb (m)

Legnagyobb (m)


Az épület megengedett építménymagassága





Beépítési mód


Övezeti jel

Építési övezet

Kegy

SZ

0,4

20

60

-

-

K

-

6,0

2

Megjegyzés

Beépítésre nem szánt területek Közlekedési- és közműterületek 37.§ (1) A közlekedési és közmű elhelyezési területbe a községen áthaladó országos közutak, az önkormányzati fő- és gyűjtő utak, egyéb utak, kerékpárutak, gyalogutak, járdák valamint ezek csomópontjai tartoznak. (2) A tervezési területen az utak szabályozási szélességét a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1, SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák. A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók majd meg. (3) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei, berendezései, térszín alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. (4) Új kialakítású utcák esetén az út területén belül kialakítandó zöldfelület aránya minimum 10%. 16 m alatti szabályozási szélesség esetén minimum egyoldali fasor, 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén minimum kétoldali fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg. (5) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak. (6) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet. (7) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el. (8) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell. (9) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani. (10) A közlekedési területek és közlekedési zöldterületek térbútorainak megválasztásakor ügyelni kell azok összhangjára, egységes megjelenésére. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. Az itt elhelyezendő építmények fedésére hullámpala, hullámlemez nem alkalmazható. (11) A szerkezeti terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani. (12) Külterületen a közutak tengelyétől számított 50 m-en belül épületet, építményt elhelyezni, ásványvagyont kitermelni csak a kezelő engedélyével lehetséges. (13) A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el. (14) A tervezési területen az útkategóriák alábbiak: a) Országos főút Köf b) Országos mellékút KÖ m c) Településközi utak Kö t d) Kiszolgáló utak KÖ e) Gyalogos közlekedési terület KÖ gya f) Kötöttpályás közlekedési terület - vasút KÖ v g) Közlekedési kiszolgáló terület Kök A tervezési területen lévő utak tervezési osztályba sorolása és szabályozási szélessége a következő:


Tér-Háló Kft.

9024 Győr, Babits M. u 17/A.

Javasolt, vagy kialakult szabályozási szélesség

30,00

Kialakult

22,00

12,00 – 22,00 kialakult

Lakóutcák - tervezett Kiszolgáló út

B.VI.d.B.-C

12,00

Lakóutcák -meglévő

B.VI.d.B.-C

11,00-16,00

12,00 16,00 javasolt kialakult

Útkategória

Közúti tervezési osztály B.IV.b.C. Főúti paraméterrel B.V.c.B.

Útszám, útnév

Szabályozási szélesség

Tarjánpuszta Településrendezési terv 2006

8226. sz. közút (Kossuth Lajos utca) Madách utca 1859 hrsz-ú út

Országos mellékút Településközi út

Kiszolgáló út

Zöldterületek 38.§ (1) Zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert területe. (2) A közpark területén elhelyezhetőek a pihenést, testedzést, gyermekek szórakoztatását, ismeretterjesztést, idegenforgalmi tájékoztatást, vendéglátást, játék célját, illetve a fenntartást szolgáló létesítmények. (3) A közpark területen terepszint alatti parkoló nem létesíthető. (4) A közpark területen az OTÉK 27 § (2)-(3)bekezdés előírásait alkalmazni kell. (5) A zöldterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, tégla, fa), beton, vasbeton elemek nem helyezhetőek el. (6) A közpark területen a részletes övezeti előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

(1) (2) (3) (4) (5)

2

75


Az épület megengedett építménymagassága Legkisebb (m)

Területe (m)

Mélysége (m) -

-

K

-

3,5

Megjegyzés



Legnagyobb (m)


Szélessége (m)

0,02


SZ



Zkp


Beépítési mód

Övezeti jel

Övezet

1

Erdőterületek 39.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően az erdőterületeket a) Gazdasági (E g) területre b) Turisztikai, egészségügyi-szociális(Et) területre bontja. Az erdőterületek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. A gazdasági célú erdő területén a 100.000m2-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg. A védőerdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál. A védőerdő területén építmény nem helyezhető el. A turisztikai, egészségügyi-szociális erdőterületen 5 %-os beépítettséggel, erdei oktatást, testedzést, pihenést biztosító építmények és ezek kiszolgálására fenntartására szolgáló gazdasági épületek helyezhetőek el. A területen elhelyezhető szolgálati lakás. Mezőgazdasági területek www.ter-halo.hu - 62 -

Tér-Háló Kft.


(1) (2) (3)

(4) (5) (6) (7) (8)

(1) (2) (3) (4) (5)

40.§ A tervezési területen belül a szabályozási terv települési sajátosságainak megfelelően a mezőgazdasági területeket a) M sz Szántóterület b) M r Rét és legelő területe A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-2 jelű szabályozási tervlapja tartalmazza. Az általános mezőgazdasági területeken 10 000 m2-t el nem érő telken illetve több önálló telekből álló birtoktesten építményt elhelyezni nem szabad. Az 10 000 m2 feletti telkeken ill. birtoktesten a beépítettség nem haladhatja meg a 3%-ot. A 10 000 m2 feletti telkeken lakóépület és gazdasági épület egyaránt elhelyezhető. A területen egyéb kérdésekben az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdései az irányadóak. A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni. A mezőgazdasági táblák szegélyei mentén a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció szabályozási tervlapjain jelölt helyeken a terület tulajdonosainak új fasorokat, védőerdősávokat kell ültetniük. Mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol lakóépület vagy mezőgazdasági épület került elhelyezésre. A mezőgazdasági kert területek elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el. A területen gazdasági jellegű épület 5000 m2 telekterület, lakóépület pedig 8000 m2 telekterület felett helyezhető el 3%-os beépítettséggel. A szántó és kert területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, mely a vízellátást (fúrt ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magában. A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell. Vízgazdálkodási területek 41.§ A vízgazdálkodási területekbe a folyóvizek medre és partja, nyílt csatornák, vízelvezető árkok medre és partja illetve a tavak területei tartoznak. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak a hullámterek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály35 előírásainak megfelelően lehet. A vízgazdálkodási területen belül illetve azok mentén, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban35 előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épület, építmény csak kivételes esetben, a jogszabály35 3. § (3) megfelelően lehet. A vízgazdálkodási területeket a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjai tartalmazzák. A vízgazdálkodási területen az OTÉK 30. § (2) bekezdésben foglalt építmények helyezhetőek el. A vízgazdálkodási területen belül bármilyen építési munka csak elvi építési engedély alapján végezhető.

IX. FEJEZET ALKALMAZÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(1)

(1) (2)

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett területek 42.§ A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a tervezett jogintézményt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Alkalmazási rendelkezések 43.§ Az épület homlokzatától mért 3 méter széles teleksávon belül legfeljebb 3 m mély terepszint süllyesztéssel kialakított bevágás, angolakna, az építménymagasság számításánál figyelmen kívül hagyható. A kötelező zöldfelület számításánál a zöldfelületek a termőréteg vastagságának függvényében az alábbi arányokkal vehetők figyelembe:

Termőréteg vastagsága (cm) 35

A zöldfelület számításnál figyelembe vehető arány, a teljes területi értékhez viszonyítva (%)

21/2006.(I.31.) Korm. rendelet www.ter-halo.hu - 63 -

Tér-Háló Kft.


≥20 ≥30 ≥40 ≥50 ≥60 ≥70 ≥80 ≥90 ≥100 (3)

20 30 40 50 60 70 80 90 100

A zöldfelület kötelezően előírt mértékébe nem számíthatók bele a csapadékvíz áteresztő burkolatok (kavics, kőzúzalék, gyephézagos burkolat, gyeprács), vízfelületek, falra futtatott zöldfelületek.


Tér-Háló Kft.


Hatálybalépés 44.§ (1) (2)

Jelen a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet csak a TH-05-02-12 munkaszámú tervdokumentáció SZ-1 és SZ-2 jelű szabályozási tervlapjaival együtt érvényes.

..................................... jegyző

.......................................... polgármester

A rendelet kihirdetésre került: Tarjánpuszta, 2007 ...................................................... ..................................... jegyző


Tér-Háló Kft.


1.

számú melléklet Értelmező rendelkezések (fogalom-meghatározások) (1) (2) (3) (4)

2.

Irányadó telekhatár: az irányadó telekhatár betartása nem kötelező, a HÉSZ övezeti és egyéb előírásainak megfelelően alakíthatók telkek az irányadó telekhatárral meghatározottól eltérően is. Telekszélesség: A telek oldalvonalára (oldalhatár) merőleges vetületi mérete az építési hely elő- és hátsókerti határvonalai között. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekszélességre vonatkozó paraméterét.) Telekmélység: a telek közterület vagy magánút felőli határvonalára merőleges vetületi mérete. (Ezek közül a legnagyobbnak kell teljesítenie az övezeti előírások minimális telekmélységre vonatkozó paraméterét.) Védett terület: bármilyen, az épített környezet védelmére vonatkozó kategóriával érintett terület (műemlék, műemléki környezet, helyi védett objektum, utcaképi védelemmel érintett terület) Intézkedési terv

(1)

A rendezési terv által helyi védelemben részesített objektumok esetében a védelem intézményét a földhivatali ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2)

A településrendezés sajátos jogintézményeivel érintett ingatlanokra a vonatkozó jogintézményt a földhivatali ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(3)

A főút mentén kialakítandó kerékpárút engedélyezési terveit el kell készíteni.

(4)

A 82. számú út elkerülő szakaszán kialakítandó csomópont tanulmánytervét el kell készíteni.


Tér-Háló Kft.


III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 1. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Elhelyezkedés, domborzat A térség a Pannonhalmi-dombság termékeny területén fekszik. A térség ennek köszönhetően virágzó mezőgazdasági tevékenységet folytatott. A település közigazgatási területének északi része már a Pannonhalmi Természetvédelmi területhez tartozik. Kedvező természeti adottságait kihasználva a turisztikai szabadidős területfelhasználás erősíthető a térségben. Pannonhalma és környéke történelmi borvidék. Területhasználat Tarjánpuszta tájszerkezetében a dombvidéki és a síkvidéki tájszerkezeti elemek ötvöződnek. A tájhasználatban várható változás, hogy a beépítésre szánt terület összterülete a szántóterületek rovására növekszik. Mind a lakóterületi fejlesztés helye, mind a gazdasági területfelhasználás helye szántó művelési ágú területeket vesz igénybe. Jelentős beavatkozások a tájba a tervezett vonalas infrastrukturális elemek (településközi utak). Ezek nyomvonalvezetésénél, melyekre tanulmányterv is készült a tájba való illesztést, a fasorok telepítését kiemelt fontossággal kell kezelni. A beépítésre szánt területek fejlesztésekor arra törekedtünk, hogy a tervezett lakóterületek a már meglévő ilyen funkciójú területek közelében helyezkedjenek el, mert így a természet közeli területek kevésbé vannak változásnak kitéve. Az új lakóterületek és a kereskedelmi gazdasági ill. sport és szabadidős területek szabályozási előírásai során – a kötelező telken belüli védőfásítás előírásával, védőfasor, védőerdő kialakításának előírásával - kívántuk a fejlesztések tájba illesztését elősegíteni. Elsőrendű fontosságú a település táji megjelenésének védelme. Fontosnak tartjuk a települést övező nagy kiterjedésű erdőterületek védelmét, valamint az itt fellelhető flóra és fauna világot. Javasoljuk továbbá a meglévő, szántók táblaméreteinek csökkentését és a szegélyek, védőfásítások pótlását és új az utakat kísérő védőfasorok telepítését. Emellett javasoljuk, csatornák, vízelvezető árkok mentén fasorok, ligetes, erdős, bokros területek kialakítását. Ezek alapvető fontosságúak a táj jellegének megőrzéséhez és a szélerózió elleni védelem szempontjából egyaránt. A tájrendezési és szabályozási terveken jelöltük a fasorok helyét. Konfliktusok A gazdaság résztvevőinek eltérő érdekei a településen táj- és területhasználati konfliktushelyzeteket idéznek elő. A település legjelentősebb konfliktushelyzetei a gazdasági területek és a meglévő természeti környezet között éleződnek ki, illetve a vasúti terület és a lakóterületek között vannak (a terven jelölve).

1.1. Fejlesztési javaslat A fokozottan érzékeny természeti területeken (pl. Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet és a NATURA 2000 területek, természetvédelmi területek és a Pándzsa-völgy védett területei) olyan természetkímélő gazdálkodási módokat kell alkalmazni, amelyek biztosítják az élőhelyek védelmét, a biodiverzitás, a tájképi és kultúrtörténeti értékek együttes megőrzését. A területhasználat változása A mezőgazdasági szántóterület a tervezett lakóterületek és gazdasági területek kialakításával csökken. Jelenleg a földek magántulajdonban vannak, egyéni gazdálkodók művelik a területeket. Ebben az ágazatban a versenyképesség megtartásához az EU csatlakozás után elengedhetetlenül szükséges lesz a technológiai fejlesztés. Csak piacképes termékek /pl. bio termékek/ előállításával folytatható hosszú távon a gazdálkodás. Ez elősegítheti a környezetkímélő gazdálkodás elterjedését is. A különböző területi fejlesztések mellett megjelöltük azokat a fő közlekedési útvonalakat – majdani állami mellékutakat és településközi ill. mezőgazdasági utakat – és vízfolyásokat melyek mellé védőfasort kell a jövőben telepíteni. A védőfasorok nyáron jó szolgálatot tesznek a szélerózió elleni védelemben a szántóföldeken, télen pedig a hófúvás ellen jelentenek védelmet. Emellett jelentős tájesztétikai értéket képviselnek. A zöldterületi rendszer fejlesztése A zöldfelületi rendszer minőségi és mennyiségi fejlesztése egyaránt hozzájárul a települési környezet kedvezőbbé és vonzóbbá tételéhez. Tarjánpuszta község szép táji környezetben található, a domborzati és növényborítottsági adottságok, a változatos, több helyütt mozaikos tájszerkezet nagyon kellemes, élhető életteret biztosít. A település zöldfelületi rendszere sokrétű, elemei a külterületen összefüggő hálózatot alkotnak. A hálózat értékét jelzi, hogy a település területének egyes részei (néhol egymást fedve) részét képezik az országos ökológiai hálózatnak, a Natura 2000 rendszernek és a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetnek. A zöldfelületi rendszer elemei közül kiemelkednek az erdőterületek. További állandó borítottságú területek a rét és a legelőterületek, valamint a vízfolyást kísérő nádasok. A Pándzsa-ér nádassal sűrűn benőtt medre és partja gondozatlan, magas víz esetén a víz gyors levonulását akadályozza, tisztítását így nem csak esztétikai ok indokolja. Az időszakosan növényzettel fedett szántók aránya csökken a tervezett beépítések miatt. Az eddig felsorolt elemek kül- és belterületen egyaránt megtalálhatók. A következő zöldfelületi elemek azonban már belterületre esnek. Kiterjedésük, méretük az előbb felsorolt elemekénél jóval kisebb, viszont hatásuk a települési környezetre, azon belül a lakókörnyezetre közvetlen, ezért nagyon intenzív.


Tér-Háló Kft.


Utcai fasorok. Egységes, egyöntetű fasor csak a Kossuth utca néhány szakaszán, akkor is csak egyoldali fasorként van jelen. Itt többnyire a szilvafasorok adnak jellegzetes és egyedi hangulatot a településnek. Néhány utcában még találunk részleges, vegyes fasorokat, több helyütt azonban az utca szélesség (keskenysége), a közművek vezetése és a kétoldali árok mérete nem tette lehetővé fasor kialakítását. Mindezek ellenére az utcakép nem hiányos, a lakóházak előkertjeinek gondozott, fejlett növényzete és az árkok rendszeresen karbantartott gyepfelülete pótolja a fák hiányát. Az újonnan megnyitott utcákban az utca szélessége lehetővé teszi kétoldali fasor telepítését. Ezen utcákban törekedni kell a fasor kialakítására és arra, hogy a fasor egy vonalba telepített, egységes, azonos fafajból álló legyen. A településen található temető a belterülettől kissé távolabb található, megfelelően gondozott, megközelítése azonban a kiépítetlen út hiányában nem kielégítő. A terv távlatában javasoljuk a gyalogos és gépjármű közlekedésre alkalmas út kiépítésének helyigényét biztosítani. A parkolásra szintén javaslatot teszünk. A ravatalozó épülete korszerű, vízvételi lehetőség, hulladékgyűjtés és elszállítás van. A sportpálya szintén zöldfelületi létesítmény, gondozott, megközelítése jó. Az intézmények kertjei szintén jelentős zöldfelülettel rendelkeznek. Kiemelt helyzetű az új óvoda épülete körül található zöldterület és játszótér jól felszerelt, könnyen megközelíthető, több korosztály igényét is kielégíti. A terület körbekerítése folyamatban van. A volt apátsági iskola és kápolna körüli park az egyház tulajdona. Az adottságokra tekintettel a különleges terület-felhasználáson belül a domb tetején levő harangláb és a park területe megtartandó érték. Díszkertek a volt uradalmi központ mellett találhatók nagyobb kiterjedésben. Az állomás előtti vadgesztenyés szintén megfelelően kialakított, gondozott zöldterület. A zöldfelületi rendszer jelentős elemeinek tekinthetők a lakótelkek egységesen be nem építhető hátsó kertrészei. A település közparkok és zöldfelületek tekintetében megfelelő ellátottsággal bír. Az autóbusz-forduló, valamint az állomás előtti fás terület is zöldterületnek tekinthető. Új zöldterület kijelölése nem szükséges a településen. A védett értékek környezete a Pándzsa forrása, mely jelenleg erősen benőtt nem gondozott külterületi zöldfelület. A tájra jellemző növényvilág életfeltételeit a rendezési terv szintjén is biztosítani kell. A területen és környékén nem tervezett beépítésre szánt terület. A különleges területként jelölt szomszédos területek a tájba illeszthetőség szem előtt tartásával a természeti falusias életmódhoz kapcsolódó beruházásokat enged meg településszerkezeti terv szinten rögzítve.

2. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT 2.1. Levegőtisztaság-védelem A levegőtisztasági védelmi szempontból Tarjánpuszta közigazgatási területe a védett I. kategóriába tartozik. A tervezett funkciók megvalósítása során a módosított 21/2001 (II.14.) kormányrendelet előírásait be kell tartani. A tervezett gazdasági területek szennyezőanyag kibocsátását a létesítés előtt a környezetvédelmi hatósággal egyeztetve kell maximálni. A szabályozási előírásban kötelezően előírt belterületi fásítás jelentősen hozzájárulhat a levegőtisztaság további fokozásához. Különleges levegő tisztasági védelemre nincs szükség.

2.2. Zaj és rezgésvédelem A településen jelenleg nincs üzemi tevékenységből származó káros zajterhelés. Rezgéseket kibocsátó létesítmény nincs a településen. A közúti közlekedésből származó zajterheléssel kell számolni a községben. Többszintes fásítással csökkenthető a gépkocsik forgalmából származó zaj. A kialakításra kerülő létesítményekre vonatkozó zajterhelési határértékek megállapításánál a zaj és rezgésvédelemről szóló hatályos rendeletben36 foglaltak irányadóak. A zajkibocsátási határérték megállapításánál e rendeletben meghatározott határértéket javasoljuk figyelembe venni. Zajterhelési szempontból a településen a közlekedési zaj okoz problémát a 8226 sz. mellékútút és a vasútvonal zajterhelése. A tervezett új településközi utak nyomvonala nem vet fel zajvédelmi kérdéseket a község területén. A vonatkozó 37 rendeletben foglaltak szerint az országos főközlekedési, gyűjtő- és lakó utak mellett az új tervezésű és megváltozott területfelhasználású területeken a megengedett zajhatárértékek a jogszabály által előírt határértéket nem haladhatják meg.

36 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 37 8/2002. (III.22.) KöM-EüM rendelet


Tér-Háló Kft.


Sorszám

Zajtól védendő terület üdülő-, lakóépületek és közintézmények közötti forgalomtól elzárt területeken; pihenésre kijelölt közterületeken

1. 2. 3. 4.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű) Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület és különleges terület

Határérték (LTH) az LAMkö megítélési szintre (dB) kiszolgáló út; átmenő gyűjtőút; összekötőút; forgalom nélküli út mentén bekötőút; egyéb közút; vasúti mellékvonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén

autópálya; autóút; I. rendű főút; II. rendű főút; autóbusz-pályaudvar; vasúti fővonal és pályaudvara; repülőtér, illetve helikopterállomás, -leszállóhely mentén nappal éjjel 6-22 óra 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 6-22 óra

éjjel 22-6 óra

45

35

50

40

55

45

60

50

50 55

40 45

55 60

45 50

60 65

50 55

65 65

55 55

60

50

65

55

65

55

65

55

3. számú melléklet a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelethez A település belterületén jelenleg nincs határértéket meghaladó közúti közlekedési zajterhelés. A Zajvédelmi szempontból, területi funkció szerint a fenti táblázat szerinti övezetekre javasoljuk osztani a település területét. A szigorúbb határértékek a sport, szabadidős-rekreációs és idegenforgalmi tevékenységek céljára fenntartott területeken alkalmazandóak.

2.3. Vízminőség- és talajvédelem A felszín alatti vizek minőségéről nem állnak rendelkezésre adatok. Elengedhetetlen a települési szennyvízcsatorna hálózat kihasználtságának növelése, a csatornahálózatra történő rákötésekkel a településen fokozatosan megszűnik az egyedi szikkasztók által okozott talaj és felszín alatti vizek szennyeződése és hosszútávon a víz- és talajminőség javulása várható a településen. A településen kiépített szennyvízhálózat üzemel, a szennyvizet az Écs térségi szennyvíz elvezető és tisztító telephely fogadja. A tervezési területen az új fejlesztések csak a szabályozásban részletezett közművesítettség kiépítésével valósulhatnak meg, így a felszíni és felszín alatti vizek jövőbeni védelme biztosított. A belterületi felszíni vizeket a meglévő elvezető árkok a Ravazd területén lévő vízgyűjtő tóba vezetik. Közvetlen a vízfolyásba vezetni csak előzetes tisztítás és az É-D KÖF. ellenőrzése után szabad. A település közigazgatási területén mélyen fekvő, magas talajvízszint okozta vízállásos, belvizes területek nincsenek. A település területén nem található védelmet igénylő vízbázis. A felszín alatti vizek vízminősége érdekében a felhagyott és tönkre ment vízbeszerzési helyeket szakszerűen el kell tömíteni. A bányagödröket és a hulladéklerakási helyeket rekultiválni szükséges. Fontos a hidrogeológiai védőterületen és védőidomon előírt korlátozások betartása. A talajok minősége és kémhatása a településen változatos. Kémhatás tekintetében a közigazgatási terület nyugati része gyengén savanyú, keleti része pedig karbonátos. A cél az integrált földhasználati rendszer, ami azt jelenti, hogy a földet mindenhol arra és olyan intenzitással használják, amire az a legalkalmasabb illetve amit károsodás nélkül el tud viselni. Az intenzív talajművelés miatt az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű műtrágya mosódott be az altalajba. A nyolcvanas évek végétől a felhasznált mennyiség jelentősen csökkent. Mára a műtrágya felhasználás a bázisidőszakban használt mennyiség harmadára esett vissza. Tarjánpuszta területén jelentősebb eróziós kártételű területek nincsenek. A defláció és erózió által veszélyeztetett talajok megkötése erdősávok telepítésével történhet. A művelési ág megváltoztatásával (szántó ⇒ gyep, gyep ⇒ erdő) is meg lehet előzni a talajpusztulást. A településen veszélyes anyagot kibocsátó üzem nem található. A településen dögkút nincs, megjelenése a jövőben sem engedhető meg.

2.4. Klíma A településen megvalósítandó fejlesztések várhatóan a klímában nem okoznak érzékelhető változást.

2.5. Élővilág A tervezett külterületi fejlesztések a terület élővilágára –tekintettel az eddigi mezőgazdasági felhasználásra- kis mértékben, de hatással vannak. A fejlesztési területek a belterület bővülései, tehát ezeken a helyeken érezhetőbb lesz az emberi jelenlét. Elsősorban az új vonalas létesítmények szűkítik illetve szabdalják a vadak életterét illetve akadályozzák mozgásukat. A tervezett közlekedési létesítményeket úgy kell megtervezni, hogy a különböző nagyságrendű állatok számára a szabad mozgás továbbra is biztosított legyen az egyes élőhelyek között (vadátjáró stb.) A településen – védőfasorok, fásítások telepítésének előírásával - egy zöldbe ágyazott, tájba illesztett települési környezet kialakítása a cél, amelyben az élővilág többi szereplője számára is megfelelő élettér marad.


Tér-Háló Kft.


2.6. Táj és természetvédelem Elsőrendű feladat a meglévő természeti értékek ill. erdőterületek védelme, a vízfolyások és azok mentén a meglévő egyedi élőhelyek megőrzése. Tájvédelmi szempontból a meglévő erdők, rétek területének növelése a táj karakterisztikájának megőrzése szempontjából is fontos. A tájfejlesztés feladata a hiányzó helyeken a fásítás pótlása. Tájhasználati, ökológiai és esztétikai szempontból egyaránt szükséges a meglévő erdők megtartása, illetve területük lehetőség szerinti növelése, amely a NEP alapján a rosszabb minőségű szántókon tervezett. A közterületek, valamint a beépítésre szánt területek zöldfelületeinek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajait kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését, kerülendő a tájidegen un. rabszolganövények telepítése. A növényzettelepítésnél a zöldfelület-alakítás esztétikai szempontjait is figyelembe kell venni, így: • a természetes lágy vonalak növényzettel való kiemelése fontos • a kerülendő a merev fasorok alkalmazása, az utak mentén elhelyezendő növényzet megjelenését csoportos telepítéssel kell lágyítani • háromszintű növényzettelepítés javasolt (fa, bokor, gyep). A település területén ered a Pándzsa-patak. A fejlesztések során fokozott gondot kell fordítani a környezetvédelmi szempontokra, hogy a vízi élővilág és növénytársulások élettere nagy mértékben ne csökkenhessen. A gazdasági jellegű fejlesztéseknél csak tiszta technológiák telepítése kívánatos. A tervezett fejlesztések a lehető legkisebb környezetterheléssel valósítandóak meg. A maximális zaj- és levegőszennyezettségi határértékeket a hatályos jogszabályok alapján, a helyi építési szabályzatban is rögzíteni szükséges. A megfelelő védőterületek, védőzöld-sávok kialakításáról gondoskodni kell. Országosan védett természeti területek a településen a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet Tarjánpusztát is érintő erdőterületei, fokozott figyelmet kell rájuk fordítani.

2.7. Az épített környezet védelme Helyi védelemben javasoljuk részesíteni a következő objektumokat: • Kápolna • Polgármesteri Hivatal épülete • Fakereszt

Hrsz: 1862, 1963. Hrsz: 1954/31. Hrsz: 1954/26.

2.8. Hulladékkezelés A településről a kommunális hulladékot a Győri Kommunális szolgáltató viszi el. A tárolás a Győri Pápai úti szeméttelepen megoldott. A településen nem található sem dögkút, sem illegális szemétlerakó hely. Az elhullott állatokat a Fehérjehasznosítóba viszik feldolgozni.


Tér-Háló Kft.


3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLAT A település közúti kapcsolatát a 82 sz. és a 8226 sz. országos utak jelentik. A település vasúti közlekedési kapcsolattal rendelkezik, a vasútállomás a település belterületén található.

3.1. A közúti közlekedés fejlesztése Tarjánpuszta a 82-as főúttól mintegy 1 km-re fekszik. A 8226-os számú Ravazd-Győrasszonyfai országos mellékút a településen keresztül halad át, amely a település főtengelye is egyben. Az út és a vasúti átjáró csomópontját a jelenlegi rossz geometriájú kereszteződés miatt teljesen át kell építeni a tervben javasolt csomóponti megoldásnak megfelelően. Vasúti kapcsolattal is rendelkezik a település. A vasút személyszállításban betöltött szerepe jelenleg marginális, a szolgáltatás fennmaradása is kétséges. Hosszú távon amennyiben a győri elővárosi vasúti közlekedés megvalósításra kerül a jelenleginél jelentősebb szerepet tölthet be. A teherszállításban a vasút melletti gazdasági területek fejlődésével jelentős szerepe lehet továbbra is. Belterület: kettő helyen tervezett új lakóterületi fejlesztésben szereplő út: A Kossuth utcával párhuzamosan, a Madách Imre utcára történő kikötéssel. A volt TIG telep feltárására szolgáló út. A tartalék területek esetében a Munkácsy utcával párhuzamos új lakóút, illetve a Kossuth utcával párhuzamos új tömbfeltáró út létesítése. Az új lakóutcák illeszkednek a meglévő utcahálózathoz, az előírt kialakításuk esetén biztosítják a zavartalan forgalmat. Külterület: A település közúti kapcsolati fejlesztése terén jelentős elképzelések fogalmazódtak meg a településközi utak tekintetében is. A 8226. sz országos mellékút és a 82. sz. főút összekötése a Tarjánpuszta és Győrasszonyfa közti útszakaszon. A település ugyanis 4 km-re fekszik a 82. sz Győr-Veszprémi úttól, azonban az úttal közvetlen kapcsolata nincs. Az összeköttetés megteremtésére két alternatív útvonal szerepel a tervben: az egyik a Madách utca meghosszabbítása amely régebbi koncepció. Ennél a verziónál a csomópont a tervezett 82-es elkerülő út és a jelenlegi 82-es találkozásánál alakítható ki. A mási kelképzelés a külterületen tervezett különleges idegenforgalmi terület mellett halad el. A településközi közvetlen kapcsolatok esetében jelentős elképzelés a Pannonhalma irányában történő útkiépítés, amely jelentősen lerövidítené a távolságot a kistérségi központ szerepét egyre inkább erősítő Pannonhalma, valamint Tarjánpuszta és Győrasszonyfa között. Az út a természetvédelem érdekeit is figyelembe véve forgalomcsillapított vegyesforgalmú útként tervezett. A belterületi utak fejlesztése után azon településközi földutak kiépítése következhet, amelyek a szomszédos településeket közvetlenül összekötik és egyben a mezőgazdasági területek feltárását is szolgálhatják. A volt TIG telephely üzemanyag lefejtő állomásától északra tervezett gazdasági terület fejlesztés közúti közlekedési kiszolgálásának fejlesztése érdekében egy gazdasági tehermentesítő út nyomvonalát jelöltük, mely a meglévő vasúti kereszteződést felhasználva kiköthető a 8226-os mellékútra. A temetői út folytatásában a települést Nyalkával összekötő út építése, illetve a tervezett pannonhalmi út déli ágának folytatásával a Győrasszonyfa irányába történő településközi kapcsolat. Az út belterületi szakaszán a folyamatos nyomvonalvezetés lehetőségét az út csomópontjában az ingatlanok sarkainak kiszabályozásával biztosítjuk.

3.2. A tömegközlekedés fejlesztése Az autóbusz-közlekedésben a járatszám gyakorisága és a megállók mennyisége és területi elhelyezkedése jelenleg kielégítő a településen. A tömegközlekedés általános minőségi javulása csak hosszú távon várható, túlmutat a rendezési terv hatáskörén. Jelentős módosulást eredményező elképzelés a hosszú távon tervezett győri elővárosi vasúti forgalom megindulása. Ehhez a jelenlegi vasúti pálya jelentős mértékű korszerűsítésére van szükség. A versenyképes vasúti közlekedés ütemezett és megfelelő sűrűségű járatokkal működhet Pannonhalma-Győr, illetve Veszprémvarsány viszonylatban.

3.3. A kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztése


Tér-Háló Kft.


Kiépített kerékpárutak, kitáblázott kerékpáros nyomvonalak jelenleg nem érintik a települést. A megyei településrendezési terv szükségesnek tartja ilyen jellegű útvonalak kiépítését, kijelölését. A 82. sz. főúttal párhuzamosan tervezett helyi jelentőségű kerékpárút, mely a környező községek kapcsolatát is jelenti. A településen jelenleg kimondottan gyalogos utak nem találhatóak. A terv javaslatot tesz: • Az Ady Endre utca folytatásában tervezett gyalogútra, mely a vasút által elválasztott két településrészt kapcsolná össze. • A tervezett kereskedelmi gazdasági területre vezető út és a Baross tér között létrejövő gyalogútra.

3.4. Turistautak A településen kijelölt turistautak haladnak át a belterületen és külterületen egyaránt. Belterületen a Madách utca – Baross tér vonalában illetve a temetőhöz vezető út vonalában van kijelölve a turistaút nyomvonala. Külterületen az erdei és mezőgazdasági, valamint kijelölt turistautakon délnyugat felé Ravazd, Sokorópátka településeket, kelet felé haladva pedig Pannonhalma, Táp és Nyalka településeket lehet megközelíteni. Ezek az utak a települések központjait, szőlőhegyeit, löszfalba vájt borospincéit, műemlék épületeit illetve a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett és fokozottan védett erdő- és legelőterületeit érintik. A tarjánpusztai turistautak ezen kívül kelet-nyugati irányban a „Magyalosi” tagon található cserkésztábort is érintik, melyek a Tarjáni-hegy vonulatairól a sokorópátkai vadalmási erdészházig vezetik a kirándulókat.

3.5. Forgalomcsillapítás, parkolás fejlesztése A település belterületén közterületi parkolót a települési intézmények környezetében javaslunk elsősorban kialakítani. Az autóbusz-forduló előtt javasolt parkolók száma 10 db, a Polgármesteri hivatal mellett pedig 8 db. A tervezett magán fejlesztési elképzelések megvalósításakor a parkolási igényeket telken belül kell megoldani. Egyéb szabályozási kérdések: A kialakult beépítésű területeken csak különösen indokolt esetekben szabályoztuk szélesebbre az utcákat. Reálisabb megoldás a jelenlegi közterület-szélességen belül a keresztszelvény a jelenleginél magasabb színvonalon történő kiépítése. Az igényes összkép és közterületek kialakítása érdekében a fejlesztési területeken az összes közművet föld alatt illetve zárt csatornában javasoljuk elhelyezni, ennek megfelelően alakítottuk ki az utak mintakeresztszelvényeit. Ennek megfelelően az utak kiemelt vagy döntött szegéllyel tervezettek. Amennyiben a felszíni vízelvezetés a területen belül valahol mégis nyílt árokkal fog történni, a tervezett szabályozási szélességek ezt is lehetővé teszik. Az utak mentén honos fafajokból álló fasorok telepítendőek. A külterületi utak szabályozása M 1:10000 léptékben csak elvi jellegű. Ezek szélességét az út menti vízelvezető árkok helyigénye nagyban befolyásolja, melynek szakaszonkénti meghatározásához a térképi adatok nem elegendők. A jelen terv keretein belül az elérhető adatszolgáltatáson alapuló kompromisszumoktól sem mentes szakági terv készítése volt a cél.


Tér-Háló Kft.


4. KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLAT A település teljes körű közműellátása biztosított.

4.1. Vízellátás A település vízellátása térségi rendszerről történik. Eredetileg a pázmándi vízmű biztosította az ellátást, azonban a hálózat győri rendszerrel való összekötését követően a győri ill. nyúli vízműről történik az ellátás. Az utóbbi években történt fejlesztések következtében Lázi felől is megtáplálást kapott a térségi rendszer. Tarjánpuszta a hálózat végpontján van, így szükséges lenne az ellátás biztonsága érdekében a ravazdi rendszerrel való összekötése. A hálózat nyomásszintjét a győrasszonyfai tározó túlfolyó szintje határozza meg, e szint: 213.90 mBf, tehát a 190.00 mBf terep szint felett a tűzoltáshoz biztosítandó 20m-es kifolyási nyomás nincs meg, ezért a nagy telkes lakásépítési terület ellátását csak nyomásfokozóval lehet biztosítani. Egyéb fejlesztési területeken a hálózat körvezetékes tovább építésével az ellátás megoldható.

4.2. Szennyvíz-elvezetés A településen kiépült a gravitációs gyűjtőrendszer. A községi hálózat kistérségi rendszer része. A kistérségi rendszer egyik ága: Tarjánpuszta, Ravazd, Pannonhalma települések szennyvízét vezeti az écsi szennyvíztisztító telepre. A településen tervezett fejlesztések kommunális szennyvízét a rendszer tovább építésével lehet összegyűjteni és elvezetni. A rendszer elemeit képező átemelők és nyomócsövek hidraulikai felülvizsgálata és azok alapján hozott intézkedések szükségesek a terület fejlesztések megvalósításához.

4.3. Felszíni vízelvezetés A község a sokorói domb vonulaton helyezkedik el. Felszíne a Pándzsa vízgyűjtőjéhez tartozik. A jelentős szintkülönbségek a csapadékvíz elvezetését lehetővé teszik. Jelenleg a víz elvezetését kiépített árkok biztosítják. A belterületi árkok által összegyűjtött vizet külterületi árok vezeti a Pándzsa felduzzasztásával létrehozott tóba. A csapadékvíz elvezetés megoldására az önkormányzat megbízására a Hidro Plán Kft tervet készített a „Településfejlesztés operatív program” keretében. Jelen tervben a fejlesztési területek csapadékvíz elvezetésére adunk elvi javaslatot. A tervben az elvezető rendszer elvét ábrázoltuk. Konkrét megoldását geodéziai felmérés alapján részletes tervben kell kidolgozni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a nagy lejtések miatt az árkokat burkolni kell és sebességcsökkentőket kell beépíteni. Környezetvédelmi szempontból a tóba való bevezetés előtt ülepítő és szűrő tó építését javasoljuk.

4.4. Gázellátás Tarjánpuszta községben a kilencvenes években épült ki a középnyomású földgázhálózat. A településnek önálló nyomásszabályozója nincs, a középnyomású vezeték a szomszédos Ravazd felől érkezik D110 mérettel. A településen ütemezetten kialakítandó lakó- ill. gazdasági terület fejlesztéssel számolnak. A fejlesztések vonatkozásában szerettünk volna egyeztetni az ÉGÁZ RT. Győri Műszaki Kirendeltséggel, de a szolgáltató többszöri megkeresésünkre sem válaszolt. A meglévő hálózat nyomvonalát a rendezési terv helyszínrajzán az ÉGÁZ TÉRINFORMATIKÁ—tól kapott adatok alapján feltüntettük. A lakóterület fejlesztés gázellátása a meglévő hálózatról megoldható, nagyobb mérvű hálózatfejlesztéssel nem kell számolni. A községi lakóterületek közműhálózatainak vonatkozásában elkerülhetetlen a gázszolgáltató újabb megkeresése, nyilatkozatának beszerzése. A gazdasági terület fejlesztések gázellátására csak a konkrét igények ismeretében lehet felelősséggel nyilatkozni. A kiépítendő vezeték anyaga SDR 11 (S 5) PE 80 G. A tervezett vezetékek nyomvonalánál, továbbá a tervezett utcák szélességénél figyelembe kell venni, hogy a középnyomású gázvezeték biztonsági övezete 4-4 m.


Tér-Háló Kft.


4.5. Villamos energia ellátás A község és vonzáskörzetük villamos energia ellátása középfeszültségű — 20kV-os — szabadvezetéki hálózatról történik. A község belterületén 3 db, külterületen 4 db 20/0,4kV-os transzformátor található. A fejlesztések miatt további 3 db transzformátorállomás létesítését tartjuk szükségesnek. Az új transzformátor építésén túl, a meglévő transzformátorokat bővíteni, szükség esetén a terheléseket átcsoportosítani kell. Új energiaigényekről az Áramszolgáltató irányába igénybejelentést kell benyújtani. Igénybejelentés és csatlakozási szerződés megkötését követően kezdi meg az E-on a szükséges műszaki feltételek előkészítését. Középfeszültségű vezeték létesítése legalább 9 hónap időtartamot vesz igénybe. A beruházások előkészítésébe ezt bele kell kalkulálni. 20 kV szabadvezeték biztonsági övezete a 122/2004 (X.15.) GKM rendelet szerint kettős felfüggesztésnél belterületen a legszélső vezetéktől számítva 2,5 m. Ez sík elrendezésű 20 kV-os kialakítás esetén a tartóoszlop tengelyétől számítva kb. 3,25 m-t jelent (ezen értékek pontosítása csak kiviteli terveknél lehetséges). Külterületen a védőövezet a szélső száltól számított 5m. Azon a részen, ahol a 20 és a 0,4 kV-os szabadvezeték egy nyomvonalon halad, ott közös oszlopsoron kell azokat vezetni. A 0,4 kV-os hálózatra a telefonvezeték és kábeltévé is felkerülhet, ha az E-on Rt. engedélyezi. A fejlesztésre szánt területek közvilágítására kompakt fénycsöves lámpatestek betervezése célszerű (minimális egységteljesítmény lámpatestenként 26W). A szabadvezetékes részen az energiaellátási oszlopokra kerülnek a közvilágítási lámpatestek, földkábellel ellátott részeken kandeláberes a közvilágítás. Közepes megvilágítási érték legalább: Megvilágítás középegyenletessége legalább: Megvilágítás határegyenletessége legalább: Közepes fénysűrűség értéke legalább: Fénysűrűség hosszegyenletessége legalább: Lámpatestek káprázási osztálya:

4 lux. 0,2 0,1 0,3 0,4 K2

Megjegyzés: A közművek egymástól való távolságát az MSZ7487 szabályozza. Villamos szabadvezetékek létesítéséről az MSZ151 intézkedik. Kiviteli tervek készítésekor az egyéb szabványok és előírások betartása is kötelező.


Tér-Háló Kft.


5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT A terület a Magyar Telecom szolgáltatási területéhez tartozik. A távközlési hálózat javaslatunk szerint a fejlesztési területeken belül földkábellel építendő ki, illetve településképi esztétikai szempontok érvényre juttatása érdekében így építendő át a meglévő hálózat. Az utcai távbeszélő állomások elhelyezése (az orvosi rendelő mellett) és száma biztosítja az 500 fő/db sűrűséget. A telefonvezetékek, kábeltévé nyomvonalvezetése a szabadvezetékes részen oszlopon mehet, kivételt képez a 20kV-os hálózat, ahol üzembiztonsági szempontból földkábeles kialakítás szükséges. A földkábellel ellátott területen a telefon és a kábeltévé a nyomvonalvezetése csak a földben elfogadható, oda tervezendő. A településen a mobiltelefonok és vezetékes telefonhálózat szolgáltatási minősége megfelelő. A kábeltévé hálózat szintén megfelelő minőségben látja el a települést, a jövőben azonban célszerű lenne a modern adatátviteli igényeknek megfelelően átalakítani a hálózatot. Jelenleg a község területén a vezeték nélküli „vonalas” telefonszolgáltatás nem megfelelő színvonalat biztosít. A mobil telefon szolgáltatás lefedettsége megfelelő, a rendszer bővítése és fejlesztése a szolgáltatás minőségének és az adatátvitel mennyiségének növekedését jelentheti. Az Antenna Hungária Rt. és a T-com Rt. mikrohullámú bázisállomásai továbbítják a hang és kép modulációkat. A védősávok és a bázisállomások védőterületén a terület felhasználás korlátozott. A televíziós műsorszórás jelei a győri bázis állomásról érkeznek a település mikrohullámú bázisállomására, ahol a helyi kábel tv elosztó- és fogadó rendszere működik. Táj- és településvédelmi szempontokból indokolt a vezetékes távközlési kábelek belterületi földkábeles vezetése.

6. INTÉZKEDÉSI TERV Az intézkedési terv a rendezési tervvel kapcsolatban felmerült és szükségessé vált feladatok sorát foglalja össze, mely feladatok elvégzéséről a település önkormányzatának kell gondoskodni. A rendezési terv elfogadása után az alábbi feladatokat kell elvégezni: - A település területére különös tekintettel az újonnan beépítésre kerülő területekre vízrendezési és felszíni vízelvezetési terv készíttetése - A védőerdő sávok, a jelölt helyeken az út menti fasorok telepítése és a tervezett közparkok és közlekedési zöldfelületek szakszerű kiépítése a TH-05-02-12 számú tervdokumentáció tervlapjain kijelölt helyeken. - Katasztrófavédelmi terv és csapadékvíz elvezetési terv elkészíttetése a település teljes belterületére és az újonnan beépítésre kerülő területekre - A 82. sz. főút és a 8226. sz. országos mellékút közötti összekötő út nyomvonalának és a főúton kilakaítandó csomópont tanulmánytervének elkészítése - Kerékpárút tanulmányterv elkészítése a 82. sz. főúttal párhuzamosan - Környezetvédelmi program elkészítése


Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, építési előadó Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, építési előadó Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, építési előadó Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, jegyző Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, jegyző Határidő: folyamatos Felelős: polgármester, jegyző

Tér-Háló Kft.


7. IRODALOM JEGYZÉK Magyarország Megyei Kézikönyvei 7. Győr-Moson-Sopron Megye Kézikönyve főszerkesztő: Dr. Kasza Sándor CEBA Kiadó – Dr. Fekete Mátyás 1998 – Tarjánpuszta Magyarország kistájainak katasztere I., MTA Földrajztudományi Kutató Intézete, szerk: Dr. Marosi Sándor, Dr. Somogyi Sándor Budapest 1990 Győr-Moson-Sopron Megye Területfejlesztési Programja II. kötet, Dr. Lados Mihály MTA RKK NYUTI 2001, Győr A koncepcióban szereplő adatok, a megjelöltek kivételével a KSH Győr-Moson-Sopron Megyei évkönyveiből (1996-2002.) illetve a 2001. évi Népszámlálás adataiból származnak.


Tér-Háló Kft.


8. MELLÉKLETEK


2005. Szabó Roland Településmérnök

Recommend Documents