Részletes állattan II

Ősszájúak (Protostomia) •

Spirális bordázódású állatok (Spiralia) – –

Részletes állattan II.

– – – – – – – – – – – – – – –

Törzs: Arthropoda - Ízeltlábúak

Laposférgek (Platyhelminthes) Kerekesférgek (Rotifera) vagy (Rotatoria) Buzogányfejű férgek (Acanthocephala) Csillóshasúak (Gastrotricha) Nyílférgek (Chaetognatha) Gnathostomulida Micrognathozoa Cycliophora Puhatestűek (Mollusca) Fecskendőférgek (Sipuncula) vagy (Sipunculida) Ormányosférgek (Echiurida) Gyűrűsférgek (Annelida) Zsinórférgek (Nemertea) Nyelesférgek (Entoprocta) Pörgekarúak (Brachiopoda) Mohaállatok (Bryozoa) Csöves tapogatósok (Phoronida)

•

Vedlő állatok (Ecdysozoa) – – – – – – –

Övesférgek (Kinorhyncha) Farkosférgek (Priapulida) Fonálférgek (Nematoda) Húrférgek (Nematomorpha) Karmos féreglábúak (Onychophora) Medveállatkák (Tardigrata) Ízeltlábúak (Arthropoda)


ARTHROPODA

CHELICERATA

CRUSTACEA

UNIRAMIA

ONYCHOPHORA

MYRIAPODA

HEXAPODA

CHILOPODA

COLLEMBOLA

DIPLOPODA

PROTURA

PAUROPODA

DIPLURA

SYMPHYLA

THYSANURA PTERYGOTA


Törzs: Arthropoda - Ízeltlábúak • Egymásnak ellentmondó nézetek a származás tekintetében • Monofiletikus vagy polifiletikus • Ad mono: gyűrüsférgekkel együtt közös őstől • Ad poli: rákok, csáprágósok és uniramia külön-külön

1

Törzs: Arthropoda – Ízeltlábúak a jelenleg elfogadott rendszer


Arthropoda

Arthropoda

Chelicerata

Crustacea

Myriapoda

Hexapoda

CRUSTACEA - Rákok • • • •

2 pár csáp vízi életmód testfelépítés: fej – tor – potroh evolúciós irány: fej + 1. tori szelvény összeforradása • kétágú végtagok (birámia)

Chelicerata

Crustacea

Myriapoda

Hexapoda

Alt. CRUSTACEA - Rákok O. BRANCHIOPODA - Kopoltyúslábú rákok O. OSTRACODA - Kagylós rákok O. COPEPODA - Evezőslábú rákok O. BRANCHIURA - Haltetvek O. MALACOSTRACA - Felsőrendű rákok

– Belső láb (endopodit) – Külső láb (exopodit)

BRANCHIOPODA Kopoltyúslábú rákok

OSTRACODA - Kagylós rákok

• Tócsarákok • Daphnia - fajok (vízibolhák)

2

OSTRACODA - Kagylós rákok

COPEPODA - Evezőslábú rákok • kandics

BRANCHIURA Haltetvek

O. MALACOSTRACA Felsőrendű rákok

• Paraziták, mindegyik végtag kettős • R. Decapoda Tízlábú rákok • R. Isopoda - Ászkák

Rend: Decapoda – Tízlábú rákok • Család: Astacidae

Család: Astacidae • Astacus astacus - folyami rák

–Astacus astacus - folyami rák –Astacus leptodactylus - kecskerák –Pacifastacus leniusculus – Amerikai jelzőrák

3

Család: Astacidae • Astacus astacus - folyami rák Megjelenés: – A tízlábú rákok közül a legnagyobb közép-európai, édesvízi faj. – A ♂ 18-25 cm, a ♀ 12-15 cm. Az állat vörösbarna, szürke vagy sárgás. – A fejtoron a szem mögött 2 pár kitinléc látható. A fejtort egységes hátpajzs borítja. Két összetett szemének, henger alakú nyele van. Az elülső csáppár csaknem olyan hosszú, mint az állat teste. 5 pár járólába van, közülük az első pár-főleg a hímnél-igen erőteljes ollókban végződik. Az ollók alsó oldala vörös. Az uropodiumok az utolsó potrohfüggelékkel, és a lemezszerű telzonnal együtt 5 lemezű faroklegyezőt alkotnak.

Életmódja: – Tisztavizű, oxigéndús, lassú folyású folyók, patakok és tavak lakója. Parti üregekben és kövek alatt él. – Elsősorban dögevő, de vízinövényeket, férgeket, csigákat kagylókat és apró halakt is fogyaszt. Főleg éjjel aktív.

Család: Astacidae • Astacus leptodactylus - kecskerák

Család: Astacidae • Astacus astacus - folyami rák Élőhelye: Lassú folyású folyók, patakok (Magyarországon például az Őrségi patakokban) él. Előfordul szinte egész Európában a legészakibb és legdélebbi területek kivételével.

Szaporodása: Nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek. Amíg szikanyaguk tart addig az anyaállatba kapaszkodva élnek.3-4 évesen ivarérett.

Jelentőség: Védett, eszmei értéke 10.000,- Ft Natura 2000 II. & IV. melléklet A rákpestis (Aphanomyces astaci nevű gomba), jelentős horgászata és a vizek szennyeződése megtizedelték állományát.

Család: Astacidae • Astacus leptodactylus - kecskerák Megjelenés: – 20-26 cm. Színe fölül szürkés, vagy sárgászöld, szemének nyele élénkpiros. – Rostruma fogazott szélű, ollói feltűnően hosszúak, igen keskeny szárakkal. Fejtor-pajzsoldalai dúsan tüskések és félkörös nyakbarázdájának két végén erős, hajlott fog van.

Életmódja: – Tisztavizű folyók, patakok és nagyobb tavak lakója. – Mindenevő, táplálékát főleg férgek, csigák és kagylók alkotják, de egyéb állatokat, sőt dögöt is fogyaszt. Általában éjjel aktív.

Család: Astacidae • Astacus leptodactylus - kecskerák Élőhelye:

Család: Astacidae • Pacifastacus leniusculus – Amerikai jelzőrák

Folyó-, de főként a nagyobb állóvizekben (Magyarországon például a Balatonban) él. Előfordul szinte egész Európában a legészakibb és legdélebbi területek kivételével. Közép-Európában nem honos élelmezési célokra telepítették be.

Szaporodása: Nincs szabadon úszó lárvája. A lárvák már a petében szinte teljesen kész rákocskákká fejlődnek, és rövid idő múlva önálló életet kezdenek.

Jelentőség: Védett, eszmei értéke 10.000,- Ft A rákpestis (Aphanomyces astaci nevű gomba) és a szennyezett vizek erősen megtizedelték állományát.

4

Család: Astacidae • Pacifastacus leniusculus – Amerikai jelzőrák – Megjelenés: • A szemek mögött a lécszerű kiemelkedések teljesen hiányoznak (ellentétben a hazai rákfajokkal!)

– Előfordulás: • Eredendően észak-amerikai, onnan telepítették be az 1960-as években (rákpestis megjelenése után)

– Életmód:

R. Isopoda - Ászkák • vízi ászkák • szárazföldi ászkák • Armadillidium vulgare szürke gömbászka erdő talaján, nedves pincékben

• Kevésbé igényes a víz tisztaságára, mint a hazai fajok. • Nappal is aktív (↔ hazai fajok) • Nincs szabadon úszó lárvája, a lárvák már a petében kifejlődnek.

– Jelentőség: • Inváziós faj amely kiszorít(hat)ja a hazai fajokat.

Amphipoda - Felemáslábú rákok


• bolharákok Arthropoda

Chelicerata

Alt. CHELICERATA Csáprágósok • testfelépítés: fejtorpotroh • csáp nincs • Szájszerv - csáprágó • első láb Æ tapogatóláb • 4 pár járóláb

Crustacea

Myriapoda

Hexapoda

Alt. CHELICERATA Csáprágósok • O. ARACHNIDA - Pókszabásúak – R. Araneae - Szövőpókok – R. Trombidiformes – (Atkák) – R. Ixodida – Kullancs alakúak – R. Scorpiones - Skorpiók

5

R. Araneae - Szövőpókok

Rend: Araneae – Szövőpókok • • • • • • • • •

Család: Miturgidae Család: Araneidae Család: Cybaeidae Család: Lycosidae Család: Atypidea Család: Eresidae Család: Nemesiidae Család: Pisauridae Család: Tetragnathidae

Család: Miturgidae

Család: Miturgidae

• Cheiracanthium punctorium – Mérges dajkapók

• Cheiracanthium punctorium – Mérges dajkapók – Megjelenése: • Csáprágójáról jól felismerhető

– Elterjedése: • Közép-Európától Közép-Ázsiáig. • Hazánkban a száraz meleg füves puszták lakója.

– Életmódja: • Petéit egy kb. 4cm hosszúságú zsákba rakja és harcosan védelmezi az utódokat.

– Jelentősége: • Nem védett. • Harapása fájdalmas, érzékeny emberek esetén allergiás reakciót válthat ki. • A klíma szárazodásával és melegedésével újabb területeken is megjelenhet.

Család: Araneidae • Argiope bruennichi – Darázspók

Család: Araneidae • Argiope bruennichi – Darázspók – Megjelenés: • Darázsmintázat a potrohon. A hím 2, a nőstény 3,5-4cm nagyságú.

– Előfordulás: • Elterjedési területe: • Hazánkban bokros, füves területeken nem ritka.

– Életmód: • Tipikus hálószövő pók, de többnyire társas. • A hímek a nőstények közvetlen közelében várják annak kifejlődését, hogy a még lágy csaprágók (és ezzel együtt az elfogyasztás) veszélyeit elkerüljék.

– Jelentőség: • Nem védett

6

Család: Cybaeidae

Család: Cybaeidae • Argyroneta aquatica – Búvárpók (alias vízipók)

• Argyroneta aquatica – Búvárpók (alias vízipók) – Megjelenés: • Fejtora sötétbarna, potroha szürke. A nőstény fejtorának hasi oldalát és egész potrohát ezüstösen csillogó levegőréteg borítja, a hímnél ez hiányzik. • A hím 10-15mm, a nőstény 8-9mm.

– Előfordulás: • Eurázsiai elterjedésű (Angliától Szibériáig). • Növényekkel sűrűn benőtt, különböző méretű állóvizek lakója. Gyakori lápos tavakban, vizesárkokban, halastavakban.

– Életmód: • Az egyetlen pókfaj, amely egész életében víz alatt él. Levegővel töltött tágas harangot létesít a víz alatt. Finom szőrzete lehetővé teszi, hogy a víz felszínéről levegőbuborékokat vigyen a víz alá. • A petékből kikelő fiatal pókok két év alatt érik el végleges testhosszúságukat, ekkor válnak ivaréretté.

– Jelentőség: • Védett, eszmei értéke 2000,- Ft • A vizek szennyeződése következtében száma egyre fogy.

Család: Lycosidae

Család: Lycosidae • Lycosa vultuosa – Pokoli cselőpók

• Lycosa vultuosa – Pokoli cselőpók – Megjelenés: • Szongáriai testvérére nagyban hasonlító, ám annál kb. egy centivel kisebb termetű pókunk. • Elkülönítés: a lábak térdízületei alatti szőr alapján: ha fekete, akkor szongáriai, ha sárga, akkor pokoli. • A pokoli cselő mintázata erőteljesebb, kissé kontrasztosabb a szongáriainál.

– Előfordulás: • Ez a pók is földbe vájt függőleges járatokban él, a bejáratot kicsikét megemeli, így egy mini-vulkánhoz hasonló képződményt készít.

– Életmód: • Kedvezőtlen időjárás esetén lezárja a bejáratot. Elterjedtebb, gyakoribb a szongáriainál, nem csupán a száraz, szikes-homokos talajú síkvidéki területeken él, hanem a lazább talajszerkezetű, gyér növényzetű, nedvesebb-hűvösebb dombvidéki helyeken is általánosan megtalálható.

– Jelentőség: • Védett, eszmei értéke 2000,- Ft

Rend: Trombidiformes • Család: Eriophyidae

Család: Eriophyidae • Eriophyes tiliae – Hársfa gubacsatka

– Eriophyes tiliae – Hársfa gubacsatka

• Család Tetranichidae – Tetranychus urticae – Kétfoltos takácsatka

7

Család: Eriophyidae • Eriophyes tiliae – Hársfa gubacsatka – Megjelenés:

Család Tetranichidae • Tetranychus urticae – Kétfoltos takácsatka

• A faj a gubacsról egyértelműen felismerhető (az atka kb. 0,2mm nagyságú).

– Előfordulás: • Európa jelentős részén előfordul, • Hazánkban mindenhol gyakori, ahol hársfa van.

– Életmód: • A fák kérgén és a rügyek környékén telel át, majd a levelek megjelenésével oda vándorol és megkezdi a gubacsok képzését. • A gubacsok védelmében fejlődik ki az utódnemzedék, amely ősszel innen védett helyre (pl. kéregrepedés) vonul telelni.

– Jelentőség: • Esetenként tömegesen lép fel, de kártételének pontos hatása nem ismert.

Család Tetranichidae

R. Ixodida – Kullancs alakúak • Ixodes ricinus - kullancs

• Tetranychus urticae – Kétfoltos takácsatka – Megjelenés: • Apró termetű (kb. 0,5mm) atka, amely felismerhető az oldalán található két sötétebb foltról, illetve a levelekre szőtt laza hálóról.

– Előfordulás: • Európában gyakori, hazánkban elsősorban mezőgazdasági ártevőként tartják számon • Rendkívül polifág

– Életmód: • A levelek fonákán szivogat, igen apró sárga foltokat eredményezve.

– Jelentőség: • Mezőgazdaságban esetenként tömegesen lép fel.

R. Ixodida – Kullancs alakúak • Ixodes ricinus - kullancs Megjelenés: ♀ 3-3,6 mm (jóllakott állapotban 11 mm), ♂ 2,4-2,8 mm. ♀ és nimfa hátát nem fedi ”pajzs” ezért képes tágulni. Nincs szemük. Szívóormánnyal rendelkeznek. Lárvának 3 pár lába van.

R. Scorpiones - Skorpiók • Euscorpius carpaticus – Kárpáti skorpió

Előfordulás: A leggyakoribb kullancsfaj Európában, így Magyarországon is. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten is megtalálható. Előfordulását elsősorban a gazdafaj megléte illetve a megfelelő páratartalom határozza meg.

Életmód: Több mint 300 gazdafajjal rendelkezik. Fiatal lárvák kisemlősökön, elsősorban rágcsálókon, gyíkokon és énekesmadarakon táplálkoznak. A nimfák és a kifejlett egyedek nagyobb testű emlősökön és az emberen szívnak.

Jelentőség: Vektora a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi baktériumnak és a kullancsencephalitis vírusnak továbbá az anaplazmózisnak és egyes Rickettsia-fajoknak is.

8


R. Scorpiones - Skorpiók • Euscorpius carpaticus – Kárpáti skorpió

Arthropoda

Megjelenés: 3-4 cm nagyságú. Sötétbarna színű. Utolsó potrohszelvény hólyagszerűen duzzadt, ez rejti a méregtövist. Csáprágók, ollószerű tapogatók, 4 pár láb. 23 alfaját különítik el.

Előfordulás: Romániában, elsősorban a Dunától északra előforduló faj. A köves élőhelyeket kedveli.

Életmód: Éjszaka aktív, nappal kövek alatt rejtőzködik. Kisebb ízeltlábúakra vadászik.

Chelicerata

Crustacea

Myriapoda

Hexapoda

Jelentőség: Igen szűk areával rendelkezik.

MYRIAPODA - Ezerlábúak • sok szelvény • szelvényenként 1, vagy 2 pár láb • fej elhatárolódik, de a törzs többi része nem • szelvényszerző (anamer) fejlődés, ahogy nő Æ egyre több szelvény • nem monofiletikus

Chilopoda - Százlábúak • testszelvények száma változó: 15-180 • szelvényenként 1-1 pár láb • első törzsszelvény végtagjai átalakultak állkapcsi lábbá • állkapcsi láb tövénél méregmirigy • Tömösváry-féle szerv

MYRIAPODA - Ezerlábúak • • • •

Chilopoda - Százlábúak Diplopoda - Ikerszelvényesek Pauropoda - Villáscsápúak Symphyla - Szövőcsévések

CHILOPODA – Százlábúak • Család: Scolopendridae – Scolopendra cingulata – Öves szkolopendra

9

Scolopendra cingulata – Öves szkolopendra • Megjelenés: – Legnagyobb termetű százlábú fajunk (max. 10-12cm).

• Elterjedés: – Mediterrán elterjedésű, amely nálunk, a Vértes hegységben éri el elterjedésének északi határát.

• Életmód:

Diplopoda - Ikerszelvényesek • szelvényenként 2-2 pár láb (kivéve első 4 szelvényt) • erdő talaján

– A lerakott petéket az anya védelmezi, kikelésük után egy ideig az anya hátán maradnak. – Színük eleinte acélkék, pirosas fejjel csak később alakul ki az idősebb példányokra jellemző sárgásbarna színezet.

• Jelentőség: – Védett, természetvédelmi értéke: 10.000 Ft.

Pauropoda Villáscsápúak

Symphyla - Szövőcsévések • 12 szelvényen lábak • 2 pár állkapocs • tracheanyílás a fej 2 oldalán • fehér és vak • test végén 2 szövőmirigy • talajlakó

• csáp:3 ostor + 1 gömböcske • szelvényenként 1 pár láb (kivéve utolsó szelvényt: 0) • kis páncél minden páros szelvényen


HEXAPODA (Insecta) – Rovarok régi rendszertani felosztás

Arthropoda

HEXAPODA (INSECTA)

COLLEMBOLA

Chelicerata

Crustacea

Myriapoda

Hexapoda

PROTURA

DIPLURA

THYSANURA

PTERYGOTA

ARCHEAOGNATHA

PALAEOPTERA

ZYGENTOMA

POLYNEOPTERA

PARANEOPTERA

OLIGONEOPTERA

10

Rovarok helye az állatvilágban rovarcsoport megnevezése

Világ

Európa

Magyar

lábaspotrohúak

500

70

16

hajnalrovarok

270

81

10

ugróvillások

3 500

1 000

400

sertefarkúak

300

80

pikkelykék

300

20

Rovarok helye az állatvilágban rovarcsoport megnevezése

Világ

Európa

Thysanoptera - tripszek

4 400

500

Magyar 100

Heteroptera - poloskák .

40 000

1 500

700

40

Auchenorrhyncha - kabócák

35 000

1 000

400

4

Sternorrhyncha - levéltetű alkatúak

7 200

2 000

600

kérészek

2 000

232

50

Megaloptera - vízi fátyolkák

250

6

3

szitakötők

4 700

130

90

Raphidioptera - tevenyakú fátyolka

160

67

11

Neuroptera -recésszárnyúak

4 000

230

100

Coleoptera - bogarak

350 000

25 000

10 000

Strepsiptera - legyezőszárnyúak

500

26

6

Mecoptera - csőrös rovarok

350

20

8

Siphonaptera - bolhák

1 600

150

70 10 000

álkérészek

1 800

390

80

takácsrovarok

800

5

-

Dermaptera - fülbemászók

1 300

41

10

Blattodea - csótányok

3 500

70

18

Isoptera - termeszek

2 000

4

-

Mantodea - fogólábuak

1 800

23

1

Orthoptera - egyenesszárnyúak

15 100

850

120

Diptera - legyék

85 000

15 000

Psocoptera - portetvek

2 600 .

150

100

Trichoptera - tegzesek

5 350

900

250

Mallophaga - rágó tetvek

3 300

1 200

120

Lepidoptera - lepkék

150 000

7 000

4 000

Hymenoptera - hártyásszárnyúak

1 00 000

15 000

10 000

Összesen:

830 480

72 600

37 327

Siphunculata - vérszívó tetvek

400

50

20

Összesen:

830 480

72 600

37 327

HEXAPODA – HATLÁBÚAK • Osztály: ENTOGNATHA – Rend: Collembola – Ugróvillások • Család: Entomobryidae – Tomocerus flavescens

– Rend: Diplura – Lábaspotrohúak – Rend: Protura – Előrovarok

• Osztály: INSECTA – ROVAROK

COLLEMBOLA - UGRÓVILLÁSOK • Tömösvári-féle szerv • előfordulás: talajtakaró (magas légnedvességgel) • életmód: növényi maradványok, mikroorganizmusok • fejlődés: ametabolia • Faj: Tomocerus flavescens

COLLEMBOLA - UGRÓVILLÁSOK • igen apró testméret • belső (entognath) szájszerv • csáp 4 ízű (másodlagos tagolódás lehetséges) • jellegzetes testfelépítésű: – – – –

hasi tömlő akasztó ugróvilla max 6 potrohszelvény

DIPLURA - LÁBASPOTROHÚAK • apró termet • szájszerv kívülről látható • Cercus (sok ízzel, vagy fogószerű) • fejlődés: epimetabólia • előfordulás: erdő alomtakarója • életmód: nem ismert

11

PROTURA - FÉLROVAROK (hajnalrovarok) • apró, színtelen test • csáp és szem hiányzik (1. pár láb módosul) • lábtőízek száma: 1 • potrohon végtagcsökevények • előfordulás: erdei talaj • táplálék: gombafonalak

Osztály: Insecta - Rovarok • Következő file…

12

Részletes állattan II

Recommend Documents