RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ Böjti Triódion, 1500-as évek vége, kéziratos, szerb nyelvű liturgikus könyv Tulajdonos: Szent István Király Múzeum Könyvtára Címe: Böjti Triódion Kora: 1500-as évek vége Leltári szám: 567/1913. Megnevezése: Merített papír anyagú íráshordozóra készült, feltehetően koromtintával, vörös tintával írt kéziratos, liturgikus könyv. Egészbőr kötése jellegzetesen bizáncias stílusú: láncöltéses fűzés; vászon gerinckasírozás; kiemelkedő, emeletes, vörös és zöld két színű oromszegők; vájat a táblák élében; kengyel alakú csattal záródik; hármas, laposfonású szíjak; egyesbélyegzős, léniás vaknyomásos díszítés. Méretei: 21 cm*29,3 cm. A táblák 1 cm vastagok. A gerinc 5 cm vastag, a hosszmetszés táblákkal együtt 6,5 cm. A könyvtest vastagsága 4,4 cm. Oldalak száma: 398 oldal A szerbek Magyarországra a 16- 17. század folyamán települtek be a török elől menekülve, délről, a Balkán- félszigetről és a Duna mellett telepedtek le. Ezek a szerb közösségek nem csak hoztak magukkal könyveket, hanem Magyarországon másoltak, kötöttek is könyveket. A Magyarországon készült könyvkötéseik néhány elemet átvettek a helyi könyvkötés technikájából, vagyis a nagyon konzervatív bizánci könyvkötési hagyomány keveredik a Magyarországon megismert nyugati típusú kötéstechnikával. A magyarországi szerbeknek nem volt saját nyomdája, cirill betűs, liturgikus könyveiket főleg velencei szerb nyomdászoktól szerezték be, illetve ukrán, lengyel, orosz könyvkereskedőktől. Jellemző, hogy az erősen használt sérült nyomtatott könyveiket kéziratokkal pótolják.
Bizánci stílusú könyvkötés jellegzetességei A bizánci könyvkötés jellegzetességei a láncöltéses fűzés, a könyvtáblára kifutó vászon gerinckasírozás. A táblák élében vájat fut, az oromszegő kiemelkedik a táblák síkjából. A kötések általában vaknyomásos, egyesbélyegzős, vagy léniás díszítésűek, fémveretekkel látták el a kötéstáblákat, illetve a könyv általában két darab hármas, laposfonásos szíjra fűzött, kengyel alakú csattal záródik. A restaurálandó kötet is magán viseli ezeket a jellegzetességeket. A fennmaradt magyarországi szerb könyvkötések alapján megállapítható, hogy a környezet nyugati típusú kötéshagyománya hatással van az eredeti bizánci kötéstechnikára, kevert típusú könyvkötéseket hozva létre. A restaurálandó kötet
1
tisztán bizánci jellegű, kézirattal egyidős, eredeti könyvkötés. A Szent István Király Múzeum Könyvtára értékes, 22 darab szerb, liturgikus könyvet tartalmazó gyűjteményéből mindössze két kötet restaurált.
A restaurálandó dokumentum állapotleírása, fotó dokumentációja, és restaurálási terve
A dokumentum állapota restaurálás előtt A liturgikus könyv kötése eredeti, a kézirat korából származó. Nem látszanak újrakötés nyomai. Az egészbőr kötés bőre szennyezett, főleg a vastag táblák vájataiban ült meg az évszázados por, egyéb szennyeződés. A bőr a felületi szennyeződés, por miatt veszít nedvességtartalmából, ez a bőr kiszáradásához, töredezéséhez vezet. A bőrborítás a legkitettebb helyeken, így a sarkokon, nyílásban, gerincen fejnél és lábnál felszakadt, hiányos, sérült. Az akasztós családba tartozó kengyel alakú csattípus fonott bőrszíjai leszakadtak a csatokkal együtt. A bőrszíjak töredékei láthatóak a táblába fúrt lyukakon. A csat párja, kis rézpecek pedig az arctála vájatában maradt meg. A metszés vörös festésű volt, jelenleg meglehetősen kopott, fakó.
A háttábla, gerinc, és arctábla bőrborítása. Az egészbőr kötést vaknyomásos lénia, illetve egyesbélyegzővel díszítették. Az arc- és háttábla felosztása különböző. A kötet első oldala, a keresztszálirányas, feltehetően hársfából készült fatábla, és a bőrbeütések jellegzetes háromszög alakú kimetszéssel. Az előzékek, amelyek valószínűleg nem voltak teljes felületükön leragasztva, elvesztek, vagy kivágták őket. A kötet vízkárt szenvedett, az alsó fele beázás, korábbi penészesedés miatt kialakult sérüléseket mutat: a lapok mállékonyak, gyenge megtartásúak, enyvezettségüket veszítették. A kisebb- nagyobb hiányok, gyűrődések, és málló, puha papír a kötet első negyedére, illetve az utolsó néhány ívfüzetre jellemző. Az íráshordozó merített papír, felületén sokféle szennyeződés látható, por, humán szennyeződés, zsíros- olajos foltok, viaszfoltok. A tinták nagy valószínűséggel oldódnak a vizes kezelőszerekben. A piros tinta elmázolódott, feltehetően valaki nyirkos 2
ronggyal tisztítani próbálta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy feltehetően a fekete színű tinta is érzékeny vízre. Lapszéleken barnás, feltehetően vasgubacs vagy vasgallusz tintával készült jegyzetek is láthatóak, ezek a tapasztalatok alapján nem vízérzékeny tinták.
Nyílásnál a kötéstáblák éle gömbölyűre alakítva. A könyvtest gömbölyített volt, metszései három oldalon egyenesek, így a gömbölyítést még körbevágás előtt végezték el. A táblák mindhárom élében vájat fut, ebbe a kötésbőr is bele van dolgozva. A könyvtest és a táblák mérete megegyezik, nincs perem. A kötésbőr kiszáradása miatt a kötet kissé tátog, és a táblákat a bőr húzóereje szorosabban tartja a gerinchez, emiatt a könyvtest első metszése kissé kilóg a kötésből. Az oromszegők kiemelkednek a tábla síkjából, és a tábla élén kezdődnek, illetve végződnek. Az oromszegő alap a láncöltéses fűzés vászonnal történő kasírozása után készült. A fatáblák sarka kopott, kisebb- nagyobb darabok hiányoznak belőlük. A kötésbőrön rovarrágás nyomok láthatóak, a rovar a fatáblába is beette magát, apró lyukak látszanak a fatáblán.
Az oromszegő a tábla peremére fut. A selyemszállal készült díszítő öltés több helyen szakadozott, szennyezett. Az egyik oromszegőn a vastag oromszegő alap zsineg is elpattant. A könyvtest papírja enyvezettségét vesztett, főleg a használatnak, és környezeti hatásoknak kitett részeken. A kötet alsó felén vízfoltok láthatóak. A régi beázás a már papírban található vízoldható szennyeződéseket bemossa, és a kiszáradás után a vízfolt szélén sötét sáv formájában rakódnak le a szennyező anyagok. A lapok széle málló, kisebb- nagyobb szakadások figyelhetőek meg. A lapok szélén zsíros foltok, ismeretlen eredetű szennyeződések láthatóak. Többszöri beázásra, lassú kiszáradásra utal, hogy a vízfoltok
3
szélén nem csak egy sötétebb sáv látható, hanem rétegesen több is. A papírhordozón kisebb hiányok, az oromszegő miatt kiszakadt ívélek láthatóak, illetve rovarrágás kör alakú nyomai.
Címoldalon elkenődött vörös tinta.
Restaurálási terv Az kötet konzerválásának, restaurálásnak célja annak használhatóvá (olvashatóvá, kiállíthatóvá) tétele, további állapotromlásuknak megelőzése, szem előtt tartva a restaurálás során követendő legkevesebb beavatkozás elvét (mind technikai megoldások, új anyag beépítése, mind vegyszeres kezelések terén) és a reverzibilitás elvét (a kezelő anyagok ne károsítsák az eredetit, attól bármikor könnyen és sérülésmentesen eltávolíthatóak legyenek). A restaurálás megvalósítása a restaurálási tervtől eltérhet olyan indokolt esetekben, problémák felmerülés miatt, amelyek előre nem, esetleg csak a kötet szétbontása során válnak láthatóvá. A kötet restaurálása, mint általában minden más restaurálás is, szigorú restaurálási etikai szabályok betartásával készül. Mivel különleges, és magyarországi gyűjteményekben ritkán előforduló kötéstípusról van szó, szükség szerint érdemes lesz más könyvrestaurátor kollégákkal is konzultálni.
Beavatkozás: teljes restaurálás A dokumentum állapotfelmérése alapján a következő restaurálási tervet javaslom:
4
- részletes írásos és fotó-dokumentáció készítése a restaurálást megelőző állapotokról - anyagvizsgálatok (bőr, papír, textil, fém, fa, enyvezés, ragasztás, tinták) - száraztisztítás ecsettel, radírszivaccsal - tinták oldódási vizsgálata, szükséges esetén a tinták fixálása - első- és utolsó lapok, amelyek kiesnek, egyedi restaurálása, majd visszaragasztása - lapszéli hiányok kiegészítése, előre öntött len-kender-pamut rostokból készült papírral, direkt papírszínezékkel az eredetihez hasonló árnyalatúra beállítva, Klucel G etanolos oldatával ragasztva, préselés - lapok szükség szerinti utánenyvezése Klucel G 2%-os etanolos oldatával, simítás - szakadások javítása szárazon japánpapírral és hidroxi- propil cellulóz (Klucel G) 8-10 %-os oldatával - bőrborítás tisztítása likkerrel, a felvált bőr részek visszaragasztása a táblára, gerincre oromszegők tisztítása szárazon, színek oldódási próbája, tisztítása nyirkos desztillált vizes vattával, az elszakadt oromszegő alapok, és díszítő varrás konzerváló öltésekkel való megerősítése, stabilizálása - digitalizálás: a szöveges tartalom kutatását megkönnyítő, és az eredeti dokumentumot kímélő digitális könyv elkészítése, nagy felbontású fényképekkel, DVD-re kiírva - kötéselemek rekonstrukciója kiállítási célra: könyvtest, oromszegő, csatok - egyedi, savmentes bélelésű, vászonnal borított doboz készítése - részletes írásos és fotó-dokumentáció készítése restaurálás közben, és a restaurálást követő állapotokról. A dokumentáció nyomtatva, és CD-n a képmellékletekkel.
Restaurálás Dokumentálás (7 óra) Restaurálás előtt, közben és után írásos- és fotódokumentáció készült a tárgyról. Ezek a mellékletként csatolt DVD-n láthatóak. Száraztisztítás (26 óra) A teljes restaurálás nem a kötet szétbontásával fog zajlott, hanem a kötés és könyvtest egyben tartásával, vagyis ívfűzetekre szedés nélkül. A könyv egyben tartását indokolta, hogy bizánci típusú kötés nagyon kevés van a magyarországi gyűjteményekben, művészeti és történeti értéke páratlan. Az eredeti, 400 éves készítéstechnikai nyomok, és fűzés megőrzése restaurálás etikailag elsőbbséget élvez a munka során. A könyvtáblák és könyvtest szétbontása nélkül a nedveskezelést ki kellett zárni. A könyvlapok főként a széleken voltak szennyezettek, a belső részük elég jó megtartású volt. A lapok alja a korábbi beázás és nedvesedés, ezek következtében penészedés miatt enyvezettségét vesztette. Erősen foszlott, lapozni is csak óvatosan lehetett. Ennek megfelelően a száraztisztítást is csak nagyon óvatosan lehetett elvégezni. A könyvtáblát alátámasztva lappáronként haladtam. A lapok belső oldalát Factis S 20 márkájú puha gumiradírral tisztítottam, a lapok szélét latex szivacsradírral. A radírozás megkezdése előtt a lapokat egy 2 mm-es, lekerekített sarkú könyvkötőlemezzel támasztottam alá. Nagyon fontos volt a radírtörmelék eltávolítása, mivel lapozás és következő lap radírozása közben fellépő nyomás csak a felülethez nyomta volna a radírtörmeléket, illetve két ívfüzet csatlakozásánál a gerinc felé bepotyogott volna a vászon gerinckasírozásra, ahonnan már jóval nehezebb lett volna elválasztani.
5
Száraztisztítás radírral és papír alátámasztással, hogy a gerinc felé minél kevesebb radírtörmelék hulljon Oldalszámozás (1 óra) Az átvételkor meglévő ceruzás lapszámozás pontatlan volt. Talán alapozás nehézsége miatt figyelmetlenségből több helyen kimaradtak lapok a számozásból. a gyűjteménykezelővel történő egyeztetés után ezt a lapszámozást száraztisztítás során leradíroztam, majd száraztisztítás végeztével új oldalszámozást készítettem. Utánenyvezés (33 óra) A keleti típusú papírokra jellemző a keményítős enyvezés. Az eddig vizsgált kéziratos szerb/ görög típusú kötések nagy részének a könyvteste ilyen papírból készült. A keményítő miatt van egy enyhe selyemfénye a lapoknak. Az enyvezettségét vesztett és víz- és penészkárt szenvedett helyeken ez a selyemfény megszűnt, de a lapok belső részén látható volt. Utánenyvezésre feltétlen szükség volt, hiszen anélkül a javításnak nem lehetett nekiállni. Nem volt semmi tartás a lapszéleknek, amik a javítást elbírták volna. Utánenyvezésre több természetes polimer ragasztókeveréket próbáltam ki. A cél a lapok kellő megerősítése volt, a vízfoltosság kialakulásának elkerülése és a hullámosodás elkerülése. Emiatt elsősorban alkoholos oldatokban kellett gondolkodnom. Az utánenyvezés előtt a tinták oldhatósági próbáját végeztem el. A fekete színű tinta jól bírta a 70%-os és a 96%-os alkoholt is, azonban a kötőanyaga enyhén duzzadt. A vörös tinta nagyon érzékeny volt. Az alkoholokra gyorsabban duzzadt, mint a fekete, vízben erősen oldódott. A címoldalon látható elkenődés valószínűleg egy korai tisztítási próbálkozás eredménye. Vizes bázisú szerre (talán egy nyirkos rongy volt) a felduzzadt, oldódó festék mechanikai hatásra kenődött. Utánenyvezésnél az eredeti technikát követve a keményítő szóba sem jöhetett, mivel teljesen vizes bázisú lehetett volna, és a lehető legkevesebb nedvesség bevitelére volt szükség. A kipróbált keverékek a következőek voltak: 1. Tylose MH300P (metil-hidroxi-etil-cellulóz): 2%-os oldata 70%- os etil-alkoholban oldva. 2. Tylose MH300P (metil-hidroxi-etil-cellulóz): 2%-os oldata 96%-os etil-alkoholban oldva. 3. Klucel G (hidroxi-propil-cellulóz): 2%-os oldata 70%- os etil-alkoholban oldva. 4. Klucel G (hidroxi-propil-cellulóz): 2%-os oldata 96%-os etil-alkoholban oldva. A 96%-os etil-alkoholos oldatok egyik cellulózszármazéknál sem váltak be, túl gyorsan száradtak, szárítottak. Arra a kevés nedvességre szükség volt, ami a 70%-os alkoholban volt.
6
Mindkettő ragasztó kellően erős enyvezettséget adott, de a Klucelnek szebb filmje volt, van egy enyhe fénye. A 70% etil-alkohol használata mellett szólt az is, hogy ebben a töménységben a legjobb a fertőtlenítő hatása. A kötet belső ívhajtásain több penészre utaló feketés elszíneződés és kisebb, kiszáradt penésztelep utalt, az arcmetszés középső részén pedig pöttyös/ foltos fekete elszíneződések mutatták a valamikori aktív penészműködést. A lapok enyvezése oldalpáronként történt. A kinyitott könyv mindkét lapját alátámasztottam szívópapírral, puha, széles és vékony szőrecsettel enyveztem az egész felületet. Erre a lapok hullámosodása és vízfoltok kialakulásának elkerülése érdekében volt szükség. Enyvezés és szikkadás után az oldalpárokat meleg levegővel fújattam. A gyors szárításra a tinták duzzadásának és elkenődésének megakadályozása miatt volt szükség. A frissen lekent és száraznak tűnő lapok közé lapozás előtt a biztonság kedvéért olyan szívóanyagot helyeztem (ofszet törlőkendő) amelynek sima a felülete és nem tapad hozzá a lapokhoz. 10-20 oldalpár utánenyvezése után újra átlevegőztettem, szárítottam a lapokat és a szívóanyagokat szárazra cseréltem. Az első oldalon látható lila színű tulajdonbélyegző kevésbé oldódott alkoholban. Holdudvar kialakulásának elkerülése érdekében utánenyvezés során azt a részt azonnal szárítottam. Az utánenyvezés szép eredményt hozott. A lapok nem hullámosodtak meg, nem alakult ki vízfoltosság. Ez talán annak is köszönhető, hogy nem volt túl sok vízoldható bomlástermék a lapokban, amik jobban beoldódtak volna. Ez külön öröm, hiszen ha a nedveskezelés kivitelezésének erőltetése mellett döntünk, akkor a kötést és a több, mint 400 éves fűzést meg kellett volna szüntetni és talán nem is adott volna olyan látványos különbséget, mint az így száraztisztítással és utánenyvezéssel elért eredmény.
Az első oldal utánenyvezése. Utánenyvezés alatt betett szívóanyagok a lapok összetapadásának elkerülése érdekében Lapjavítás (98 óra) Az utánenyvezés után kellően erős lapszéleket már ki lehetett egészíteni és szükség esetén megerősíteni kasírozással. A vizes, kézi papíröntéses kiegészítést kötésben nem lehet kivitelezni, így kézzel előre öntött, alapok színéhez igazodó papírt készítettem, amivel a kiegészítéseket készítettem el. Az előre öntött lapok régi papírból (kalcium-hidroxidos vizes áztatással és tisztítással) és új len- kender-pamut cellulózrostokból készültek. Négy árnyalatot
7
festettem direkt papírszínezékkel. A lapok teteje és a könyvtest középső része ugyanis kevésbé volt elhasznált és megbarnult, mint a lapok alsó fele és a könyvtest eleje/ vége. Lapjavítási megoldások: 1. Nagyobb hiányok kiegészítése az előre öntött papírral: A méretre tépett szélű kiegészítéseket Klucel G zselé sűrűségű 70%-os etil alkoholos oldatával készítettem el. A kiegészítések szélét teflon csonttal simítottam a könyvlapra, majd melegíthető pákával/minivasalóval előbb az oldószer párolgását gyorsítottam a lap fölé tartva, majd a kiegészítésre helyeztem mozgatás nélkül. 2. Kisebb hiányok (1-3 mm-es hiányok és olyan lapszélek, ahol erősebb tartásra volt szükség) kiegészítése erősebb, sárgás árnyalatú japánpapírral: Klucel G zselé sűrűségű 70%-os etil alkoholos oldatával készítettem a fent említett módszerrel. 3. Lapszélek, hiány nélküli szakadások megerősítése japán fátyolpapírral, Klucel G zselé sűrűségű 70%-os etil alkoholos oldatával. Az olyan rovarkár okozta lyukakat, mint például a könyv felén/ harmadán, az alsó részen látható hiányokat nem egészítettem ki, hiszen azok a lyukak és pótlások is sok lapon keresztül egymás fölé estek volna, és a javítások vastagsága miatt göröngyös lett volna az egymásra zárt 40-50 oldal felülete. Ezek a lyukak nem lapszélen voltak, nem voltak beszakadva, így a lapot magát igazából nem gyengíti. Az olyan rovarrágást, ami lap szélére esett, vagy kifutott egészen a metszésig, azokat a lehető legkevesebb vastagodással járó japán fátyolpapírral és Klucel G zselé sűrűségű 70%-os etil alkoholos oldatával erősítettem meg. Lapjavításnál az ívélek belsejét nagyon mértékkel lehetett csak javítani és kiegészíteni. A bőrkötés gerince összeszáradt az évszázadok során, a kötet „tátogott”, de restaurálásnál el akartam kerülni a gerinc felvágását. A kötet enyvezése, és javítások alatt a gerincet többször kentem be likkerrel, puhítottam, estékre mindig lenehezítettem, és már ettől is látványosan engedett az összeszáradt bőr és napról napra jobban és könnyebben lehetett zárni. Ettől függetlenül a gerinc felőli javítást igyekeztem minimalizálni és javarészt csak a lapszélek beszakadására koncentráltam. A javításokat japán fátyolpapírral, Klucel G zselé sűrűségű 70%-os etil alkoholos oldatával végeztem el. A kötet elején és végén a nagyobb hiányokat azonban szükséges volt előre öntött papírral kiegészíteni. Néhány oldal kiszakadt a könyvkötésből, valamint sok olyan oldal volt, amit csak néhány cm tartott ívélen a fűzésben és így a könyvtestben. Ezeknél a sűrű alkoholos Klucel G nem volt megfelelő ragasztóerejű és rugalmasságú. Ezeket a ragasztásokat vizes bázisú 1012%-os (nagyon sűrű, alig folyó) Tylose MH300P ragasztóval végeztem. A lapok szélét egyesével, ollóval lekerekítettem. A lapjavítások nagyon látványos eredményt adtak, újra „összeállt” a könyvtest.
Előre öntött papírok a kézi javítás elkészítéséhez. A hiányhoz igazított, tépett szélű javítás
8
A félig kijavított könyvtest.
Nagyon hiányos és sérült első ívek
A sérült első ívek kézi javítás után Retusálás (1,5 óra) Lapjavítás után az arcmetszés láb felőli negyede, az arcmetszés fej felőli 3-4 cm-e és a lábmetszés arcmetszés felőli szélén kellett az esztétikai egység megteremtése érdekében retusálást végezni. A bizánci típusú könyveket a kiemelkedő oromszegőik miatt régen fektetve tárolták és mindhárom metszését festették. Ezt a kötetet feltehetőleg európai módon, lábmetszésre felállítva tárolták a polcon. Erre lehet következtetni az oromszegő és a lábmetszés sérüléseiből. A lábmetszés színezése teljesen lekopott, a vizesedést és penészedést is alulról szedte fel a kötet. Valószínűleg a metszésfestés a vizesedéssel és mechanikai sérülések következtében tűnt el a felületről. Mivel használati és történeti értéke van ennek a sérülésnek, így retusálás során csak a fejmetszés és arcmetszés színét retusáltam az eredeti vöröses-barnás árnyalatúra, a lábmetszés kiegészítéseit pedig a lábmetszés koszos, zöldes-barnás, kopottas árnyalatára. A retusálást kellően száraz ecsettel, aquarell festékkel végeztem. A vöröses színt természetes és égetett sziéna, angolvörös, kadmium sötétvörös, természetes és égetett umbra színekkel festettem, kevés Paynes-szürkével. A lábmetszés koszos árnyalatát nedvzöld, természetes sziéna, természetes umbra, Paynes- szürke és kevés elefátcsont feketével festettem. A retusálás egy részét szorosan összezárva a kötet végeztem 2-es és 5-ös kör hajecsettel, a lapok oldalát egyesével pedig 5-es kör hajecsettel.
A kötet lapjavítás után, retusálás előtt
9
A kötet retusálás után Digitalizálás (2,5 óra) A lappáronként digitalizált kötet célja az eredeti kímélése. Olvasásra, a szöveg kutatására a nagy felbontásban, állványról végigfényképezett digitális kötet alkalmas. A képek elnevezése az oldalszámozást követi, pl. 001; 002_003; 252_253.
A „292_293” oldalpár a digitalizált kötetből Táblák javítása (1 óra) Az esztétikai egység megteremtése érdekében szükség volt a letört táblasarkok kiegészítésére. A táblák száraztisztítása Factis S 20-as radírral, ecsettel és porszívózással történt, kerülve a rajzolt/ írott részeket. A rovarrágás okozta lyukakat kis ecsettel, tűvel tiszítottam ki, egy-két lyukban gyanúsan világos faport találtam, így preventív céllal az összes lyukba fertőtlenítő anyagot nyomtam injekciós tű segítségével. A kezelőszer a fungicid hatású Preventol ON Extra (Nátrium-2-fenil-fenolát) 1%-os etil-alkoholos oldata volt. Az arc- és háttábla alsó két sarkát keményfa fűrészporral kevert kétkomponensű, Uverapid, 20 perces fazékidejű epoxigyantával egészítettem ki. A fapor miatt a 20 perces fazékidő kitolódott, de kellően kemény kiegészítést eredményezett. A kitolt fazékidő miatt tovább lehetett alakítani a kiegészítés formáját. Végleges kötéséhez 24 órát írnak elő, a bőrös kiegészítéseket kb. két nappal a kiegészítés után készítettem el.
Fertőtlenítőszer adagolás a rovarrágásokba.
10
A letörött táblasarkok kiegészítése epoxi gyantával.
Kötésbőr tisztítása likkerrel
Kötésbőr tisztítás és javítása (21 óra) A kötésbőrt szárazon radírral és Wishab radírszivaccsal, puha ronggyal, ecsettel tisztítottam. Utánenyvezés és lapjavítás közben a gerincet már többször lekentem alkoholos likkerrel (desztillált víz, izopropil alkohol, pataolaj, zsaralkohol-szulfát vizes oldata, Preventol ON Extra etil-alkoholban oldva). A tisztítást tisztítási próbák elvégzése után a tisztítás elsősorban alkoholos likkerrel végeztem, felváltva vizes likkerrel is (desztillált víz, zsíralkohol-szulfát vizes oldata, lanolin, pataolaj, Preventol ON Extra etil-alkoholos oldata). A sarkokat és a nagyobb bőrhiányokat árnyalatában megfelelő kecskebőrrel pótoltam. A kecskebőr széleit elvékonyítottam, a ragasztást 1:1 arányú búza- és rizskeményítő keverékével valamint bőrenyvvel végeztem el. A kötésbőrön nagyon zavaró volt a rovarkár miatti számtalan,kb 75-80 db, 2-3 mm átmérőjű kirepülő nyílás. Akármilyen megvilágításban az ember szeme azonnal ezekre állt rá, a sok apró, sötét kis lyukra. Ezeket a serfelésből maradt finom 3-5 mm, vékony, bőrreszelékkel, valamint a búza- és rizskeményítő keverékével, bőrenyvvel tömítettem ki. Tömítés és száradás után ezeket a pöttyöket aquarell festékkel, 0-s kör hajecsettel retusáltam. A színeket természetes és égetett sziéna, természetes és égetett umbra, Paynes szürke festékekből kevertem ki, a további rétegeket krapplakk és elefántcsonttal keverve vittem fel, ezek igazodtak a bőr vöröses árnyalatához és a sötétebb részletekhez is. A bőr felületi kopásait, mind a táblákon, mint a gerincen is aquarell festékkel retusáltam.
Rovarrágás nyomai a kötésbőrön.
Rágásnyomok javítása bőrreszelék tömítéssel
Rovarrágás nyomok tömítés után, retusálás előtt 11
Rovarrágás nyomok tömítés után, retusálás előtt. Rovarrágás nyomok retusálás után Csatrekonstrukció készítése (2 óra) A bizánci típusú könyvkötések szinte elmaradhatatlan eleme a laposfonással készülő két vagy háromágú szíjon levő kengyel alakú csattal és a tábla keresztmetszetébe vert szeggel. Ez egy hátsó záródás, vagyis a háttáblán van a szíjas rész és a felső táblán vannak a szegek. Ez a típusú záródás nagyon sérülékeny, mert a bőrszíjakat rendszerint csat átfűzik a két vagy három lyukon, esetleg kiragasztják a tábla belső felületére, de nem ékelik ki. Az idők során a bőrszíjak rendszerint összeszáradnak és vagy kicsúsznak vagy eltörnek, és a kengyel alakú fém vagy csont csattal együtt elvesznek. Ugyanakkor történeti és didaktikai, kiállítási célból fontosnak tartottam, hogy ismerjük milyen típusú záródással készítették ezeket a könyveket. Nagyon kevés ilyen eredeti csat van a magyar gyűjteményekben. Ezek alapján rekonstruáltuk a fém részt. A fém csatokat Orosz Péter ötvös restaurátor művész készítette el. A csatok sárgarézből, fűrészeléssel készültek, mesterséges patinázással. A csatok hátába a „COPY 2014” feliratot karcoltam bele. A csatoknak mechanikai funkciója nincsen! Az arctábla keresztmetszetében a két sárgaréz szeg eredeti. A gerincbőr összeszáradása miatt ugyanakkor a könyvtest tulajdonképpen „kinőtte” magát a kötést. A bizánci típusú könyveknél amúgy sem szokott perem/ kantni lenni a táblákon, vagyis a könyvtáblák ugyanakkorák szoktak lenni, mint maga a könyvtest. A fa és bőr anyagok évszázados száradás és zsugorodása közben azonban összemehetnek és a papír könyvtest immár nagyobbnak tűnhet magánál a kötetnél. Ha a csatrekonstrukciók zárnák és tartanák csukott állapotban a könyvtestet, az a könyvtest metszésének további mechanikai sérülésével járna. Ezért a csatok szíjait rövidebbre állítottam be, a könyvhöz pedig olyan funkcionális tartódoboz készítettem, ami csukott állapotban tartja a kötetet.
Csatrekonstrukciók lapos fonásos bőrszíjjal
Csatok szíjainak átfűzése a táblán
12
Oromszegő tisztítása, megerősítése (1 óra) Az oromszegő cérnáinak tisztítási próbái nem mutattak oldhatóságot, így 70%-os etilalkohollal, óvatos tamponálással tisztítottam őket. A kiálló szálakat a gerincről felvált bőrrel egy menetben a búza- és rizskeményítő ragasztó keverékével erősítettem a vászon gerinckasírozáshoz. A leragasztott bőrt és javított oromszegőt egy estére óvatosan körbefásliztam, hogy megfelelő pozícióban rögzüljenek a felvált részek. Kötésbőr ápolása, polírozása A kötetet végezetül Cire 213 bőrápoló, konzerváló pasztával kentem át. Beivódás, száradás után szarvasbőrrel políroztam fel, így visszanyerte fényét.
A polírozott bőrfelület Tároló készítése (6 óra) A restaurált kötetre savmentes kartonból készített borítást helyeztem. A kötetet a dobozán belül egy olyan keménytáblás, vászonnal borított téka tartja, aminek mind a négy oldalát szalaggal lehet összefogni, vagyis a csatok záró szerepét át tudja venni és szorosan tartja a kötetet. Ugyanakkor a díszdoboz nyitott állapotában ez a téka kihajtogatható egy olyan kb 35-45 fokos szögben, amire a restaurált kötet helyezhető és lapozható. Ennek a segítségével nem kell erőltetni a kötet gerincét és nem kell 180 fokos szögben kinyitni. A keménytáblás doboz védi a kötetet mechanikai és környezeti hatásoktól. A restaurált kötet tárolása, kiállítása, használata A restaurált kötetet a raktárban dobozában lehetőség szerint fektetve tároljuk. A raktári klimatikus viszonyok a könyv esetében a 18 oC és 45-50% RH között ideálisak. Kiállításon zárt tárolóban, hasonló klimatikus viszonyok mellett, nem melegítő izzóval, maximum 50-60 lux-óra mértékkel. Kiállításon, ha a vitrin mérete megengedi, célszerű a dobozában, vagy csak az emelvényével együtt kiállítani. Javaslom, hogy nyitott állapotban kiállításon inkább csak a megnyitó néhány órájára legyen, lehetőség szerint zárt állapotban és jó minőségű fényképek közül válogatva a belsejéről mellette installáljanak nagyított fényképeket. Kutatás, használat során, ha a kötetnek csak tartalmi részét keresi valaki, célszerű a digitálizált változatában kiadni, ezzel is kímélve az eredeti kötetet. Kutatásra kiadva a cérnakesztyű használata elvárható a kutató személytől. A kötet zárásánál figyeljünk arra, hogy nem lehet úgy zárni, mint egy mai kötetet, aminek csak rácsukom az első tábláját a nyitott könyvre. Lehetőség szerint zárásnál legyen lenyitva mindkét tábla az asztalra, fogjuk össze a kötetet:
13
A táblákat szimmetrikusan, egyszerre zárjuk rá a könyvre, hogy a gerincnél ne feszüljön erősebben egyik irányban sem. Képek restaurálás után
14
15
A kötet restaurálása összesen 200 munkaórát vett igénybe. 2014. augusztus 27.
Fa Lili Eszter könyvkötő könyv- és papírrestaurátor
16
