Pályázat címe: A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi Régió felsőoktatásában Pályázati azonosító: TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0011
Rekreáció II. – rekreációs játékok, mozgásformák
Kedvezményezett: Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13. www.u-szeged.hu www.palyazat.gov.hu
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 2 I. STRANDJÁTÉKOK ...................................................................................................... 4 I.1. STRANDRÖPLABDÁZÁS .................................................................................... 4 I.1.1. A strandröplabdázás szabályai ..................................................................... 5 I.2. KORFBALL JÁTÉK .............................................................................................. 8 I.2.1. A legfontosabb szabályok: ............................................................................ 9 I.2.2. Beach korfball ............................................................................................... 9 I.2.3. Mono korfball ...............................................................................................10 I.3. STRANDTENISZ ................................................................................................10 I.3.1. A legfontosabb szabályok: ...........................................................................11 I.4. STRANDKÉZILABDA .........................................................................................12 I.5. STRANDLABDARÚGÁS .....................................................................................15 I.6. SPEEDMINTON .................................................................................................18 I.7. A turul játék.........................................................................................................20 I.7.1. A sportág története ......................................................................................20 I.7.2. Turulütő története ........................................................................................22 I.7.3. A legfontosabb szabályok ............................................................................24 I.7.4. Turul játék oktatása .....................................................................................27 I.8. FLOORBALL JÁTÉK ..........................................................................................30 I.8.1. A játék eredete ............................................................................................30 I.8.2. Floorball Magyarországon ...........................................................................30 I.8.3. A játéktér .....................................................................................................31 I.8.4. Szükséges felszerelések - Az ütő és tartozékok .........................................31 I.8.5. A játékosok -mezőny ...................................................................................32 I.8.6. Játékosok - kapusok ...................................................................................32 I.8.7. Szabályértelmezések ...................................................................................33 I.8.8. Labdás technikai elemek .............................................................................34 I.8.9. Utánpótlás ...................................................................................................38 I.9. Felhasznált irodalom: ..........................................................................................38 II. STRANDON ŰZHETŐ REKREÁCIÓS JÁTÉKOK .......................................................40 II.1. PÉTANQUE ........................................................................................................40 II.2. BOCSA ...............................................................................................................44 II.3. LÁBTOLL-LABDA ...............................................................................................46 II.4. LÁBTENISZ ........................................................................................................48 II.5. FRIZBI ................................................................................................................51 II.6. MINIGOLF ..........................................................................................................53 II.7. Irodalom .............................................................................................................57 III. Zenés Mozgásformák ..................................................................................................58 III.1. Aerobik ...............................................................................................................58 III.1.1. Története..................................................................................................58 III.1.2. Mi az aerobik? ..........................................................................................59 III.1.3. Fitneszaerobik ..........................................................................................59 III.1.4. Versenyaerobik / Sportaerobik .................................................................60 III.1.5. Az aerobik pozitív élettani hatásai ............................................................60 III.1.6. A zene szerepe az aerobik órán ...............................................................62 III.1.7. Alapóra ....................................................................................................62 III.1.8. Módszertan ..............................................................................................66 III.1.9. A koreográfiaépítés ..................................................................................67 III.1.10. Feladatok .................................................................................................68 III.1.11. Gyakorlatanyag: .......................................................................................68
2
III.2. Step aerobik .......................................................................................................70 III.2.1. Alap step óra ............................................................................................70 III.2.2. Oktatás ....................................................................................................71 III.2.3. Teszt ........................................................................................................71 III.2.4. Gyakorlatfüzérek ......................................................................................72 III.3. Fit-ball.................................................................................................................73 III.3.1. Dinamikus ülés .........................................................................................73 III.3.2. Pozitív élettani hatások: ...........................................................................74 III.3.3. Oktatás ....................................................................................................74 III.3.4. Teszt ........................................................................................................75 III.3.5. Gyakorlatok ..............................................................................................75 III.4. Ballkorobics ........................................................................................................76 III.4.1. Oktatás ....................................................................................................76 III.4.2. Teszt ........................................................................................................76 III.5. Kötélugrás ..........................................................................................................76 III.5.1. Az alapelemek csoportosítása ..................................................................77 III.5.2. Oktatás ....................................................................................................78 III.5.3. Teszt ........................................................................................................78 III.5.4. Gyakorlatok ..............................................................................................78 III.6. Felhasznált irodalom ...........................................................................................79 IV. Görkorcsolya...........................................................................................................80 IV.1. A görkorcsolyázás rövid történeti áttekintése ......................................................80 IV.2. Görkorcsolya részei ............................................................................................80 IV.3. Karbantartás .......................................................................................................82 IV.4. Görkorcsolya típusok rövid jellemzése ................................................................82 IV.5. OKTATÁS ...........................................................................................................85 IV.5.1. Egyensúlygyakorlatok ..............................................................................85 IV.5.2. Hajtás előre ..............................................................................................86 IV.5.3. Fékezések, kis ívű kanyarok ....................................................................87 IV.5.4. Gurulás közben 180°os fordulat előre, hátra ............................................89 IV.5.5. Koszorú előre ...........................................................................................89 IV.5.6. Hajtás hátra..............................................................................................90 IV.5.7. Koszorú hátra ...........................................................................................91 IV.5.8. IRODALOMJEGYZÉK ..............................................................................91
3
I. STRANDJÁTÉKOK Szilágyi Nóra
A strand mindig a kellemes szabadidő eltöltése, az önfeledt szórakozás és a pihenés színtere. A mozgás, a játék és a sport elengedhetetlen velejárója a strandolásnak. A vízparton űzött játékok, a labdás tevékenységek, a különleges környezet és közeg miatt érdekes és igen vonzó az egyén vagy a társaság számára. A partokon űzött játékok többsége kötetlen páros vagy csoportos játék, mely alkalomszerűen a társaság, az egyén kedve, az időjárás vagy strand által kínált lehetőségek figyelembevételével játszanak. A csapat sportjátékok strandon űzött változata megmarad szórakoztató nyári szabadidős játéknak, melyet baráti társaságok kedvtelésből űznek. Ezek a játékok nem kívánnak nagyobb szervező vagy előkészítő munkát, azonban kötetlen szórakozást biztosít a résztvevőknek. A lábtenisz és a streetball, valamint a strandröplabda pályák már részei a kialakított strandövezetnek. Minden más játéklehetőség a terület adta lehetőségeket figyelembe véve kialakítható esetleg megépíthető. A strandok királya a strandröplabda, de számos új csapatsport is helyet kap a szórakoztató nyári játékokban, mint a strandfoci, strandkézilabda vagy az újonnan tért hódító strandkorfball is. (Horváth Z. Szabadidőport, játékmix, Szombathely, 2005) A strandjátékok tananyag ebben a részben segítséget nyújt a játékok és hozzájuk kapcsolódó szabályok megismeréséhez. Lehetőséget ad arra, hogy a szabadtéri játékok lebonyolításához megfelelő útmutatót adjon.
I.1.
STRANDRÖPLABDÁZÁS
A strandröplabdázás az egyik legdinamikusabban terjedő tengerparti sportág. Ideális csapatsport nyáron az erre kialakított homokos felületű pályán. Csapatjáték révén kellemes szórakozást nyújt baráti társaságoknak, spontán szerveződő fiataloknak. A strandröplabda előnye hogy könnyen elsajátítható, az érintés szabályait és lehetőségeit figyelembe véve szabadon játszható. Története az USA-ban, Santa Monica tengerpartjaihoz vezethető vissza az 1920-as években. A hatvanas években Merilyn Monroe és J.F. Kennedy is a mérkőzések lelkes látogatói voltak, azóta a sportág fejlődése mindent elsöpört. (http://www.strandjatekok.com/strandjatekok_03_strandroplabda.html)
4
Kezdetben 6-6 fős csapatok küzdöttek egymás ellen, a gyors sportágfejlődésnek köszönhetően a későbbiekben már csak 3 vagy 4 fős csapatokkal játszották. A „beach-volley”-nek nevezett páros játék nem a röplabdázás valamely továbbfejlesztett változata, hanem az alapjáték letisztult formája, melyben minden játékosnak a játék teljes repertoárját tudnia kell, nagy területű homokos talajon. (Horváth Z. Szabadidőport, játékmix, Szombathely, 2005) A világ talán egyik legnépszerűbb sportága az 1996-os Atlantai Olimpián teljes jogú olimpiai sportágként szerepelt. Jelenleg is a sportág legismertebb helyei a kaliforniai Santa Monica és Rio de Janeiro homokos strandja a Copacabana. A strandröplabdázás legnagyobb alakja a magyar származású amerikai játékos, Karch Kiraly. A magyar származású strandröplabda játékos az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=80xxLWoC98wa
I.1.1.
A strandröplabdázás szabályai
A strandröplabdát két személyes csapat játssza az erre kialakított homokos felületű pályán, amit háló oszt ketté. A játék célja a labdát szabályosan a háló fölött az ellenfél térfelére juttatni, illetve megakadályozni az ellenfél hasonló szándékát. A csapatnak három labdaérintésre van joga. Nyitással kerül a labda játékba és a labdamenet addig folytatódik, amíg a labda nem érinti a talajt, out-ra megy vagy a csapat a három érintésen belül nem képes visszajátszani a labdát. Amelyik csapat nyeri a labdamenetet, pontot szerez. Játékterület Méretei: a pálya négyszög alakú 16x8 méteres terület, melyet legalább 3 méteres kifutó vesz körül. A játéktér feletti terület legalább 7 méter magasságban akadálytól mentesnek kell lennie.
1. ábra http://www.brsz.hu/dokumentumok/229/nemzetkozi_SR_meretek.jpg
A játékterület felszíne: vízszintes felületű homok, amely sima és egyforma, mentes minden kőtől, kavicstól és kagylótól, ami sérüléseket okozhat.
5
Vonalak a pályán: A határoló vonalakat (oldal- és alapvonal) a homok színétől eltérő 5-8 cm-es ellenálló szalagok határolják. Középvonal nincs kijelölve. A nyitó zóna: az alapvonal mögött, a két oldalvonal elméleti meghosszabbítása közötti terület. Mélységében a nyitási zóna a kifutó végéig tart. A háló és hálótartó oszlopok A háló: a középvonal felett merőlegesen háló van kifeszítve, mely 8,5 méter hosszú és 1 méter széles. 10 cm oldalmagasságú négyzet alakú szemekből áll. Magassága: a hálómagasság férfiaknál 2,43 méter, a nőknél 2,24 méter. A háló magasságát a játéktér közepén kell mérni. Oldalszalagok: két színes 5-8 cm széles és 1 méter hosszú oldalszalagot kell függőlegesen elhelyezni a hálón mindegyik oldalvonal fölött. Antennák: az antenna 1,80 m hosszú és 10 mm átmérőjű rúd, üvegszálból vagy ehhez hasonló anyagból készült. Mindegyik antenna felső 80 cm-ét a háló fölé kell helyezni és 10 cm-es különböző színű sávokkal kell bevonni. Az antennák a háló részeinek tekinthetők és oldalról határolják a labda szabályos áthaladási terét. Hálótartó oszlopok: a hálót két, lehetőleg szabályozható magasságú oszlopnak kell tartania, magasságuk 2,55 m. Az oszlopok lekerekítettek és simák legyenek, a talajhoz kábelek nélkül kell rögzíteni és burkolattal kell ellátni. A labda A labda: gömb alakú, hajlékony (bőr, műbőr) anyagból készült, amely nem szívja fel a nedvességet és alkalmas szabadtéri játékhoz. Kerülete: 66-68 cm, súlya: 260-280 gr. A csapatok A csapat összetétele: egy csapat kizárólag két játékosból áll. A mérkőzésen csak két, a jegyzőkönyvbe bejegyzett játékos szerepelhet. Az eredmény számolása Pontszerzés: a csapat pontot szerez, ha eredményesen az ellenfél területére a talajra juttatja a labdát. Az ellenfél hibát követ el, vagy büntetésben részesül. Játszma megnyerése: Az a csapat nyer egy játszmát (kivéve a harmadik játszmát), amelyik előbb éri el a 21 pontot legalább 2 pont előnnyel. 20-20-as egyenlőség esetén addig kell folytatni a játékot, amíg két pont különbség nem alakul ki. A mérkőzés megnyerése: A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik két játszmát nyer. 1-1-es játszmaegyenlőségnél a döntő (3.) játszmát 15 pontig kell játszani legalább 2 pont különbséggel megnyerve azt. A sorshúzás A sorshúzást a két csapatkapitány végzi el, ahol a sorshúzás nyertese választhatja a nyitás vagy a fogadás jogát, vagy a térfelet. Új sorshúzásra a döntő játszma előtt kerül sor. Az állásrend Állásrendi szabály annyiban érvényesül, amikor a nyitó játékos megérinti a labdát, mindkét játékosnak a pályán belül kell lennie (kivéve a nyitó játékost). A játékosok szabadon mozoghatnak, nincs meghatározott helyük a pályán. Nincs állásrendi hiba. Nyitásrendet a játszma során meg kell tartani, a játékosoknak felváltva kell nyitni. A labdamenet a labdamenet a játékvezetői sípszóval kezdődik és azzal fejeződik be. A strandröplabdázás edzésgyakorlatai az alábbi videón tekinthető meg:
6
https://www.youtube.com/watch?v=F0Y2sI47PYY A labda helyzetei A labda bent van: ha a játékpálya talaját érinti beleértve a határoló vonalakat is.
A labda kint van: ha a labda teljes terjedelmével a pályát határoló vonalon kívül ér talajt, ha érinti az antennát, vagy a hálótartó oszlopokat. Ha a nyitás vagy a csapat 3. érintése után a két antenna közötti területen kívül halad át a háló síkján. Ha külső tárgyat vagy személyt érint. A labda megjátszása A csapat labdaérintései: a játék folyamán egy játékos bármely érintése a labdával labdaérintésnek számít. Minden csapatnak legfeljebb három labdaérintésre van joga. A játékos kétszer egymás után nem érintheti a labdát. Ha két csapattag egyidejűleg érinti a labdát, két érintésnek számít. A labdaérintés jellemzői: a labda a test bármely részét érintheti, feltéve, ha azok egyidejűek. A labdát nem szabad megfogni vagy dobni. A labda megjátszási hibái: négy érintés, kettős érintés, segített érintés, tartott labda. A labda megjátszása és az érintések az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=vLjkAhMygUo Hálót érintő labda A labda érintheti a hálót A hálóba került labda megjátszható három érintésen belül. Átnyúlás a háló fölött A sáncoló játékos átnyúlhat a háló fölött és megérintheti a labdát abban az esetben, ha nem ha nem avatkozik bele az ellenfél játékába annak támadó érintése előtt, vagy azzal egyidőben. A támadó játékos átnyúlhat a háló fölött a támadó érintése után feltéve, ha a labdaérintés a saját térfélben törtét. Nyitás A labdát a nyitó játékos hozza játékba úgy, hogy a labdát egy kézzel vagy a kar bármelyik részével megüti. Első nyitás a sorsoláson eldöntött csapaté. A labdát egyszer lehet feldobni, azonban lehet vele trükközni. A nyitó játékos szabadon mozoghat a nyitó zónában, a nyitást ezen belül bárhonnan elvégezheti a játékvezetői sípszó után 5 mp-en belül. A nyitás végrehajtása az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=ZSc-aeZiKaA
7
Támadóérintés hibái A játékos az ellenfél térfelében érinti a labdát. A játékos „out-ra” üti a labdát A játékos támadó érintést hajt végre az ellenfél nyitásán úgy, hogy a labda teljes terjedelmével a háló szintje fölött van A játékos a támadó érintést kosárérintéssel hajtja végre és a labda röppályája nem merőleges a vállak vonalára, kivéve feladás esetén. A sánc Sánc után bármelyik játékos hozzáérhet a labdához, beleértve azt is, aki sáncolt. A sáncoló játékos átnyúlhat a háló fölött, ha nem avatkozik játékba a támadó érintés előtt A nyitást sáncolni nem szabad Az időkérés Minden csapatnak játszmánként (kivéve a 3. játszmát) egy-egy időkérése van. Időtartama: 30 mp. Amikor a játszmán belül összpontszám 21, akkor automatikus, „technikai időkérés” következik (kivéve a 3. játszmát). A labda fogadása és továbbítása az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=2YmW59d3g2k
I.2.
KORFBALL JÁTÉK
Hazánkban egyre elterjedtebb a korfball szabadtéri és strand változata egyaránt, hiszen kis eszközigénnyel bármilyen szabadtéri területen játszható. Csapatjáték révén egyedülálló, hiszen ebben a sportágban mind a két nem képviselteti magát egyenlő arányban a játék alkalmával. Strandok, füves területek valamint streetball pályák kiváló lehetőséget adnak a korfball játékhoz. A korfball tehát vegyes felállású csapatjáték ahol a játék célja, a labdát egy három és fél méter magasan álló kosárba/korfba bedobva pontot szerezzen a csapat. A sportág jellemzője a csapatmunka, a játékosok sokoldalúsága és a testi kontaktus kerülése valamint a nemek közti egyenlőség. Nico Broeknuisen, amszterdami tanár 1902-ben, egy Svédországban rendezett kurzuson ismerte meg a ringbollnak nevezett játékot. Ezt fejlesztette tovább, és alakította ki azt a sportágat, amelyben a nők és férfiak, a fiatalok és az idősebbek együtt játszhatnak. A korfballt kezdetben csak szabadtéren játszották, mára már a terem változata leginkább ismert. A Korfball további története az alábbi videón tekinthető meg: http://www.utanpotlassport.hu/2011/02/09/a-korfball-tortenete-szabalyai/
8
I.2.1.
A legfontosabb szabályok:
Vegyes sport: egy csapatban egyszerre 4 lány és 4 fiú van a pályán: a nemek aránya kötelezően fele-fele. Mindenki azonos nemű ellenfél ellen játszik. Limitált testi kontaktus megengedett. Csapatsport: labdával a kézben legfeljebb 2 lépés tehető és tilos a labdavezetés, így a korfball az egymásra figyelő, egymással együttműködni hajlandó és képes játékosok sportja. Az egyenlő esélyek sportja: a ’fedett dobás’ szabálya miatt az alacsonyabb játékosok, ha elég közel tudnak maradni ellenfelükhöz meg tudják akadályozni, hogy magasabb termetű ellenfeleik, pusztán testi adottságaik miatt korfot szerezzenek. . Az állvány körbejárható: a gólszerzés jelentősen növeli a kombinációs lehetőségek számát, 180°-kal megnöveli a támadáshoz igénybe vehető akcióterületet. A korfball állvány 3,5 m magas, tetején egy 40 cm átmérőjű műanyag kosárral.
A korfball labda az 5-ös méretű futball labdával megegyező méretű, annál árnyalatnyival nehezebb, általában bőrből készül. Edzésre, nem hivatalos (pl. iskolai) mérkőzésekre a hagyományos futball labda is teljességgel megfelel.
I.2.2.
Beach korfball
A beach korfball a strandok játéka, kiváló lehetőséget nyújtanak a homokos partok szerelmeseinek. Két 4 fős (2 lány, 2 fiú) csapat 20x20 m-es játéktéren küzd meg egymással, amelynek pontosan a közepén az átlók metszéspontjában helyezkedik el az állvány. Bemutató játék az alábbi videón tekinthető meg: http://www.youtube.com/watch?v=17LW9w00_NI A játéktér négy sarkában egy-egy derékszögű háromszög található, melynek mindkét befogója 7 m hosszú. Az e háromszögből szerzett gól duplán számít. Amikor a védekező csapat labdát szerez, e háromszögek egyikébe kell kijátszania a labdát (a korfball szabályok betartásával), és csak ezután indíthat támadást. A labda kijátszásának elmulasztása azzal jár, hogy a csapat öngólt szerez. Gól után a gólt kapott csapat szintén a háromszögek valamelyikéből indítja el a támadást. A beach korfball játék az alábbi videón tekinthető meg: http://www.youtube.com/watch?v=SxOOUb39Iuk Cserélni korlátlanul és bármikor szabad, a bójákkal kijelölt csere-zónában, és a lecserélt játékos később visszatérhet a pályára. Az egyéb szabályok megegyeznek a korfball szabályaival.
9
I.2.3.
Mono korfball
A mono korfball esetén két 4 fős (2 lány, 2 fiú) csapat küzd egymással, két állványra. A játéktér 24 m hosszú és 20 m széles, az állványok az alapvonaltól 7 méterre, az oldalvonalaktól 10 m-re helyezkednek el. A szabályok megegyeznek a korfball szabályaival, az egyetlen különbség, hogy a játéktér nincs térfelekre osztva, így amikor a védekező csapat labdát szerez, a korfball szabályok betartásával azonnal támadást indíthat az ellenfél korfja ellen. A sikerélmény megteremtése érdekében (pl. gyerekek esetén) további könnyítések is lehetségesek. Lehet alacsonyabb (2,5-3 m) állványra játszani, vagy kiskorú (4-8 éves) játékosoknál a csapatokat kiegészíthetjük egy kosártartó emberrel, akinek az a feladata, hogy a (rúd nélküli) kosár helyzetét az érkező dobásokhoz igazítja. Ilyenkor a kosártartó ember egy zsámolyon áll, amelyről nem léphet le.
I.3.
STRANDTENISZ
A tenisz Észak-Olaszországból indult el a 70-es években és elsősorban a meleg éghajlattal rendelkező országok körében terjedt el és lett népszerű játék. A Nemzetközi Tenisz Szövetség pár éve felkarolta és honosította meg, így a 2009-es római Világbajnokságon hazánk is már részt vehetett a megmérettetésben. A sport egyre népszerűbbé vált, 2009-ben Ausztriában és Csehországban is indultak magyar résztvevők, 2010-ben Bécsben már tornagyőzelmet is ünnepelhettünk. A hazai beachtennis élet még gyermekcipőben jár, a bázis Budapesten van, de egyre több vidéki városban is zajlik már strandtenisz élet. A játékot strandröplabda pályán, homokos felületen játsszák 170 cm magas hálónál. A labda a normális teniszlabdánál könnyebb és puhább, a mérete azonban megegyezik. Az ütők eltérnek a teniszütőktől, nincsen rajtuk húr, telilapos ütőkkel történik a labda megjátszása.
10
A strandteniszt főként párokban művelik, a talaj sajátossága miatt a labda nem pattanhat le, ezért a játékosoknak nagyon gyorsnak és dinamikusnak kell lenniük, hogy a labdát a levegőben tudják tartani. A Magyar tenisz Szövetség is működtet egy hazai versenysorozatot, melyeken a hazai ranglistába beszámító pontokat lehet szerezni, ezek mellett pedig nemzetközi tornákat is rendez, ahol világranglista pontokhoz lehet hozzájutni. (http://www.huntennis.hu/beachtennis/bevezeto_a_beachtennis-be) A strandtenisz pálya építése és eszközei az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=AhU0dNQ3Lp4#t=91
I.3.1.
A legfontosabb szabályok:
A pálya A pálya téglalap alakú, hossza 16 méter, szélessége 8 méter. Egyéni mérkőzés esetén a pálya szélességét 4,5 méter kell csökkenteni. A pályák közepét háló választja el, melyet mindkét oldalon hálótartó oszlop tart. A hálónak legalább olyan hosszúnak kell lennie, hogy a pályát széltében lefedje, szövésének pedig olyan sűrűnek, melyen nem fér át a labda. A hálót legalább 170 cm, legfeljebb 180 cm magasan kell felfüggeszteni. A pálya széleit szalagokkal kell jelölni, melynek 2,5 - 5 cm között kell lennie. Minden méretet a vonal külső szélétől kell mérni, a vonalak színének pedig élesen különböznie kell a homok színétől. A labda Az ITF hivatalosan elfogadott labdái közé tartozó Play and Stay alacsony nyomású narancs labda.
2. ábra http://www.online-teniszakademia.com/beach_tennis.html Az ütő Az ütő hossza 50 cm, szélessége 26 cm, vastagsága pedig 38 mm lehet. Az ütő fejének felületén 9-13 mm átmérőjű lyuk lehet, aminek a száma nincs meghatározva. Az ütő fejének laposnak kell lenni, hossza 30 cm, szélessége pedig 26 cm lehet. A strandtenisz számolása A szettek számolása két vagy három nyert szettig tart. A rendezőnek előre be kell jelenteni, hogy a szetteket két különbséggel kell megnyerni, vagy tie-break-kel kell eldönteni a szett
11
eredményét. Amennyiben két különbséggel kell nyerni, az a csapat nyeri a szettet, amely előbb eléri a hat nyert gémet legalább két gém különbséggel. Amennyiben ez nem jön létre, a szettet addig kell játszani, amíg a két különbség ki nem alakul az egyik csapat javára. Ha tie-break-kel dől el a szett sorsa, a teniszben is alkalmazott tie-break szabályai érvényesek 6-6-os állás után. A gémen belüli számolás megegyezik a teniszben alkalmazottal. A szerváló és a fogadó A két csapatnak a háló két ellentétes oldalán kell állnia. Az adogató az a csapat, mely játékba hozza a labdát, a fogadó pedig az a csapat, mely az adogatás után a labdát visszaütni szándékozik. A fogadó csapat tagjai a saját térfelükön bárhol elhelyezkedhetnek. A sorsolás A meccs előtti sorsoláson az dől el, hogy melyik csapat kezdi az adogatást és a két csapat melyik térfélen kezdi meg a játékot. Székbíró jelenlétekor a sorsolást pénzérme feldobásával kell végezni. Térfélcsere A csapatoknak az első és minden páratlan számú gém után térfelet kell cserélniük, a tiebreak-ben pedig négy pontonként kell térfelet cserélni. Az adogatás Az adogatónak az adogatás megkezdése előtt nyugodtan kell állnia az alapvonal mögött vagy annak képzeletbeli meghosszabbításánál. Az adogató az egyik kezével elengedi a labdát, majd megüti az ütővel. Az adogató mozdulat akkor fejeződik be, amikor az adogató eltalálja vagy elvéti a labdát. Az a játékos, akinek csak egy keze van, a labda feldobásához használhatja az ütőt is. Második adogatás nincs, a necces adogatás is számít. Az adogatónak meg kell várnia, amíg az ellenfél kész a fogadásra, a fogadóknak azonban ésszerű időn belül készen kell állniuk. A fogadás rendje A fogadók bármikor bárhogyan felállhatnak és egy gémen belül is pozíciót válthatnak. A standtenisz játék az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=Qi0Y_-6HLUY
I.4.
STRANDKÉZILABDA
A strandkézilabdázás kialakulása az 1990-es évekre nyúlik vissza. Egyes források szerint Olaszországban dolgozták ki a kézilabda homokon, strandon űzött változatát, a mai strandkézilabda ősét. Az első áttörése a sportágnak 1996-ban történt azáltal, hogy megrendezésre került az első strandkézilabdázás szeminárium az olaszországi Marsalában, ahol a sportemberek kialakították a sportág filozófiáját. (http://hawaii2.ithelpportal.com/beach2008/DesktopDefault.aspx?menuid=13295) Ebben az időben kialakulnak a nagy nemzetközi tornák, de az önálló sportágat jellemző szakszövetségi rendszer nem alakult ki. Ennek eredményeként a strandkézilabdázást a kézilabda sportág részeként tekinthetjük, nem önálló sportnak. (Horváth Z. Szabadidőport, játékmix, Szombathely, 2005)
12
Hazánkban 1999 nyarán ismerhették meg az érdeklődők a kézilabda speciális válfaját, mely rövid idő alatt komoly népszerűségre tett szert. A strandkézilabdával jól kitölthető a kézilabdázás nyári regenerációs időszaka, a játékosok aktív pihenéssel tudnak készülni az új szezonra. A nyaralás és a nyári edzőtáborozás érdekesebbé, izgalmasabbá és teljesebbé tehető azzal, hogy a csapatok bekapcsolódnak ebbe a szemet gyönyörködtető, élvezetes és izgalmas játékba. (http://hawaii2.ithelpportal.com/beach2008/DesktopDefault.aspx?menuid=13295) Bemutató játék az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=q2_y1Y1ZGpA A csapat kialakítása A strandkézilabda mérkőzéseket női, férfi és vegyes csapatok is játszhatják. A csapat 8 játékosból áll, a játék már 6 játékossal elkezdhető. Csapatonként 4 játékos tartózkodik a játéktéren, beleértve a kapust is. A mérkőzés alatt a csapatnak egy kapust szerepeltetnie kell, aki bármikor szerepelhet mezőnyjátékosként is. A mezőnyjátékos szintén bármikor átveheti a kapus szerepét és a feladatkörét. A játékosok mezítláb vagy zokniban léphetnek pályára. A játéktér A játéktér 27 méter hosszú és 12 méter széles terület, mely áll egy mezőnyből és két kapuelőtérből. Felszínét finom, apró szemcsés homok borítja, melynek 40 cm mélynek kell lennie. A pálya kialakításához legfeljebb 8 cm-es rugalmas szalagokat kell használni. A kapufák közötti gólvonalat szintén ki kell jelölni.
3. ábra http://hawaii2.ithelpportal.com/beach2008/DesktopDefault.aspx?menuid=13837
A labda érintése A teremkézilabdázáshoz hasonlóan ebben a sportágban is csak kézzel lehet a labdához hozzáérni és 3 másodpercnél tovább nem lehet tartani. A kapu és kapuelőtér A kapu az alapvonal közepén helyezkedik el, melyet biztonságosan kell rögzíteni. A kapuk magassága 2 méter, a szélessége 3 méter. A kapukat hálóval kell ellátni, rögzítésnél ügyelni kell arra, hogy a kapuba dobott labda a kapuban maradjon.
13
A kapuelőtér vonalat a kaputól 6 méterre az alapvonaltól kell kijelölni az alapvonallal párhuzamosan. A játékidő A mérkőzés két félidőből áll, mindkét félidő időtartama 10 perc, közöttük a szünet félidőben 5 perc. A félidők eredményeit önállóan kell értékelni. Ha a félidő eredménye döntetlen, akkor az „arany-gól” szabály lép érvénybe. A játék kezdetekor érme feldobásával döntik el a térfél és a cserehely választást. A sorsolást nyerő csapat választja meg vagy a játéktérfelet, vagy a cserehelyet. Félidőben a csapatok cserélnek térfelet, de cserehelyet nem. A cserehely A játékosok részére cserehely lehetőséget kell biztosítani az oldalvonalon kívül, mely 15 méter hosszú és megközelítőleg 3 méter széles. A kapusnak a játékteret a cserehely oldalvonalánál, vagy annak meghosszabbításán a saját kapuelőtérhez tartozó oldalvonalon át kell elhagyni vagy léphet be a játéktérbe. A labda A mérkőzést csúszásmentes gumilabdával játsszák. Férfiaknál 54-56 cm kerületű, nőknél 50-52 cm kerületű. Gyerekeknél kisebb labda is használható. A gól Gólt érnek el, ha a labda teljes terjedelmével átjut a gólvonalon. Amennyiben szabálytalanság történt, és a labda a kapuba jut, gólt kell ítélni. Látványos gólokat – légpasszal, fordulattal, test mögött – két ponttal kell jutalmazni. A 6 méteres dobásért 2 pont jár. Gólt követően kidobással folytatódik a játék. A kapus által szerzett gól két pontot ér. Mérkőzés eldöntése Ha valamelyik félidő végén döntetlen az állás, úgy az „aranygól’ szabályt kell alkalmazni, aki ezt követően az első gólt dobja, az lesz a félidő győztese. Ha mindkét csapat megnyer egy-egy félidőt, akkor a „szétlövést” (egy játékos a kapus ellen) kell alkalmazni. A szétlövéshez csapatonként 5-5 játékos jogosult végrehajtani a dobásokat. Ha ezek közül a kapus is részt vesz a szétlövésben, mezőnyjátékosnak számít és a dobott gólja egyet ér. A pálya építése és a játék rövid szabály ismertetése az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=nHCyGKqBuHg Bedobás Bedobással kell játékba hozni a labdát, ha az teljes terjedelmében áthalad az oldalvonalon, vagy a védőcsapat játékosát érintve az alapvonalon. Az egyik lábbal az oldalvonalon állva kell végrehajtani a bedobást. Kidobás A kapus a kapuelőtérből kidobással hozza játékba a labdát, ha gólt ér el az ellenfél, ha a kapus birtokolja a labdát, ha az alapvonalon túlra kerül a labda a kapusról vagy valamelyik támadó játékostól. Szabaddobás A játékvezető megszakítja a játékot és az alábbi esetekben ítélnek szabaddobást: a labdát birtokló szabálytalanságot követ el, s emiatt nem tarthatja meg a labdát a védekező csapat szabálytalansága miatt a támadócsapat elveszíti a labdát. Büntetődobás
14
Büntetődobást kell ítélni a tiszta gólhelyzet akadályoztatásáért. A büntetődobást a kapuelőtér vonal elől kell végrehajtani, sípszó után 3 mp-el. Büntetések Meghatározott esetekben ideiglenes kiállítást kell végrehajtani. Az időleges kiállítás a vétlen csapat által elért gólig tart. Ugyanazon játékos második kiállítása kizárást von maga után. A kizárt játékosnak el kell hagynia játékteret. Különleges játék megoldások az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=E4m19yQw6pI
I.5.
STRANDLABDARÚGÁS
A ma ismert strandfocit a brazil tengerpartokon, majd később Kaliforniában játszott akrobatikus labdarúgás inspirálta. Giancarlo Signorini, a profi strandlabdarúgás kigondolója, 1992-ben egy kísérleti bajnokságot rendezett meg a Los Angeles-i Will Rogers Beach-en, ahol tökéletesítette a játék szabályait, melyek jórészt a mai napig változatlanok maradtak. 1993-ban rendezték meg az első világbajnokságot Rióban, melyet a brazil csapat nyert. Ezt az eseményt azóta is Rióban rendezik. A strandlabdarúgás az évek alatt egy szabadidősportból hivatalos Strandlabdarúgó Tornák sorozatává fejlődött, melyeket a világ legszebb helyein rendeznek, a legnevesebb sportolók és a legnagyobb TV-társaságok részvételével. A 12 perces, 3 részre tagolt mérkőzések, a szükségszerű hosszabbítás, az akadálymentes szabadrúgások és a gólok magas arányának köszönhetően a játék dinamikus és vonzó a sportszerető közönség számára. (http://www.szabadban.hu/cikk.php?aid=ef4cdf456d1fc65aa7fbbae) A játéktér borítása A játéktér téglalap alakú. Az oldalvonal hosszának nagyobbnak kell lennie a kapuvonal hosszánál. Hosszúság: 35 - 37 méter, szélesség: 26 - 28 méter. A játékteret kavicstól, kagylótól, egyéb tárgyaktól mentes finom homok borítja, melynek mélysége 40 cm. A játéktér területeit 8-10 cm széles kék színű (vagy a homoktól eltérő színű) rugalmas szalaggal kell kijelölni.
15
4. ábra http://jatekvezetok.blsz.hu/szabalyzatok/strandlabdarugas_jatekszabalyai_%202008. pdf A büntetőterület A kapuvonal és az azzal párhuzamos, tőle 9 méterre található képzeletbeli vonallal határolt terület a büntetőterület. A képzeletbeli büntetővonal jelölésére két sárga zászló szolgál, a játéktéren kívül. A büntetőpont a képzeletbeli büntetővonal közepén, a kapufáktól azonos távolságra található. A zászlók A játéktér sarkainak jelölésére piros zászlóval ellátott tompa végű zászlórudat kell elhelyezni. Sárga zászlókat kell elhelyezni és biztonságosan rögzíteni mindkét térfélen a büntetőterületet határoló képzeletbeli vonal meghosszabbításában, a játéktéren kívül a partvonaltól 1-1,5 méterre. A zászlórudak magassága nem lehet kevesebb 1,5 méternél.
A labda Gömbölyű, bőrből vagy egyéb alkalmas anyagból készült, amely összenyomhatatlan, valamint víz és kopásálló. Kerülete nem kevesebb, mint 68 cm és nem több, mint 70 cm.
16
Játékosok A játékban két csapat vesz részt, legfeljebb öt-öt játékossal, ezek közül egy-egy a kapus. Mindkét csapat köteles a játéktéren lévő játékosai közül kapust megnevezni a játékosokat számozott mezzel ellátni. A cserjátékosok száma 7 fő. Cserélni korlátlanul lehet a mérkőzés folyamán. A mérkőzés kezdete A mérkőzés előtt sorsolással döntenek a térfélről vagy a játék kezdéséről. A második félidőre a csapatok térfelet cserélnek. Kezdőrúgást végeznek a mérkőzés kezdetekor, félidőben és gól után. Kezdőrúgásból közvetlenül gól nem érhető el. A játék az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=xO692cCQd1k A labda játékban és játékon kívül A labda játékon kívül van, ha akár a földön, akár a levegőben teljes terjedelmével áthalad a kapu- vagy oldalvonalon, illetve a játékvezetők megszakítják a játékot. Minden más esetben a labda játékban marad. A gól Gólt akkor ítél a játékvezető, ha a labda terjes terjedelmében szabályos körülmények között áthalad a kapuvonalon a kapufák között. Az a csapat nyer, amelyik több gólt ér el a mérkőzés folyamán. Egyenlő számú gól esetén döntetlen az eredmény. A labda meglövése és a gól az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=3t7s7EASA-c A szabadrúgás Csak közvetlen szabadrúgás létezik. A szabadrúgást a szabálytalanság helyéről kell elvégezni, amelytől 5 méter távolságra kell a játékosoknak elhelyezkedni. A büntetőrúgás A büntetőrúgást, 8 méterről, a büntetőpontról kell elvégezni. Büntetőrúgáskor csak a kapus tartózkodhat a büntetőterületen belül. Valamennyi játékosnak, kivéve a rúgó játékost, legalább öt méter távolságra kell elhelyezkedni a labdától. A büntetőrúgást végző játékosnak a labdát előre kell rúgnia és ő már csak akkor rúghat ismét labdába, ha közben már egy másik játékos is hozzáért. A kapus A kapuskidobásból közvetlenül gólt nem lehet elérni. A kapus a saját csapattársától feléje szándékosan lábbal hazaadott labdát csak lábbal játszhatja meg. A kapus gólt csak úgy érhet el, ha már játékba került a labda és egy másik csapattársa által kapta azt vissza. Szögletrúgás
17
Szögletrúgást kell ítélni, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a talajon, vagy a levegőben, úgy, hogy azt a védőcsapat érintette utoljára, és nem született gól belőle. Szögletrúgásból közvetlenül gólt lehet szerezni. Személyi hiba Minden olyan vétség esetén, amiért szabadrúgás jár, a vétkes játékos személyi hibapontot kap. Ha egy játékos összegyűjt egy mérkőzés folyamán a négy (4) személyi hibapontot, akkor az adott mérkőzésen tovább nem szerepelhet, de helyére azonnal beállhat csapattársai közül valaki. A csapaton belüli egyéni személyi hibák összege adja a csapathibapontok számát. Ha egy csapat egy félidőben összegyűjtött öt (5) személyi hibát, akkor az ellenfél sorfal nélkül, nyolc (8) méterről büntetőrúgást rúghat. Az első büntető az ötödik személyi hiba begyűjtésével jár és ezt követően minden szabálytalanság után, de csak is nyolc méterről. Az újabb félidő elkezdésekor a csapat személyi hibapontokat újra kezdik számolni. (http://www.szabadban.hu/cikk.php?aid=ef4cdf456d1fc65aa7fbbae) Hivatalos mérkőzés az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=dm3mrmJcPqg
I.6.
SPEEDMINTON
Könnyen elsajátítható, mégis folyamatosan próbára teszi a játékos tudását és kondícióját, mivel a tollaslabda, a tenisz és a squash legjobb tulajdonságát ötvözi a speedminton játék. Bárhol játszható, pálya, szabályok és határok nélkül. Mivel nincs háló és speciális pályaigénye, ezért teniszpályán, utcán és tengerparton is űzhető, szabad labdamenetek színesíthetik ezzel a szabadidőnket bárhol, ahol elég hely áll rendelkezésre. A sportot ma már világszerte játsszák, közkedvelt szabadidős tevékenység. (http://www.speedminton.hu) A bemutató játék az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=_AwcmCOLgz0#t=56 A pálya A pálya két, egymástól 12,8 méterre lévő 5,5 m x 5,5 m négyzetből áll.
18
A labda A labdák súlyúknak és kialakításuknak köszönhetően valamennyi tollaslabda változatnál áramvonalasabbak. Nagyobb súlyuk és kisebb kosármérete miatt csekély légellenállással rendelkeznek. Ennek következtében nagyobb a hatótávolságuk, röppályájukat pedig sokkal pontosabban tartják. Akár 290 km/h sebességre és 30 méter hatótávolságra is képesek.
A játék menete Egy mérkőzés három nyert játszmáig tart. Egy játszma addig tart, amíg az egyik játékos 16 pontot nem szerez. 15:15-ös állás esetén a játszma mindaddig folytatódik, amíg az egyik játékos két pont előnnyel tud győzelmet szerezni. Az ütések bemutatása az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=FwvZEfQdFy4 Adogatás A játékosok sorsolással döntik el, hogy melyikük kezdi az adogatást és választja ki a térfelet. Három adogatásonként a másik játékoshoz kerül az adogatás. Minden labdamenet pontot ér. Ha mindkét játékos 15 pontot szerzett, az adogatás minden további elért pontnál felváltva történik. Az adogató játékos választhat, hogy a játékmezőben, vagy annak hátsó vonala (alapvonal) mögött kezdi meg az adogatást. Az adogatás történhet úgy, hogy a játékos a csípővonal alá ejtett labdát üti meg. Fej feletti adogatásnál bármilyen állásból vagy felugrással is indítható a labda, de ez esetben csak az alapvonal mögül adogathat a játékos. Új játszmánál mindig az előző játszma vesztese kezdi az adogatást. Pontozás Minden adogatás pontot ér: adogatási hiba történik a labda érintkezik a talajjal a labda a játékmezőn belül ér földet, és a játékos nem üti vissza (a vonalak a játékmezőhöz számítanak) a labda a játékmezőn kívül földet ér ugyanaz a játékos a labdát egymás után kétszer üti meg adogatás után a labda valamelyik játékos testét érinti Ha a játékos visszaad egy, a játékmezőn kívülre érkező (out) labdát, akkor a labdát elfogadottnak kell tekinteni, és a játék folytatódik. Térfélcsere A játékosok minden játszma után térfelet cserélnek, biztosítva ezzel mindkét fél részére az egyenlő feltételeket (fény- és szélviszonyok). Ha az ötödik (döntő) játszmára is sor kerül, a játékosok akkor cserélnek térfelet, amikor egyikük elsőként elérte a 8 pontot. Hivatalos mérkőzés az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=x8JOHQyPdlM
19
Páros játék Páros esetén egy csapat mindkét játékosa ugyanazon játékmezőben foglal helyet. Mindkét csapat egy elülső és egy hátsó játékosból áll. A labdamenet közben a hátsó játékos hátsó lába soha nem kerülhet az elülső játékos hátsó lába elé, ez hibának minősül, és pontvesztést eredményez. Az első és hátsó játékos minden adogatás váltásnál helyet cserél. A pontozás és a térfélcsere szabályai megegyeznek az egyes játszmáéval. (http://www.speedminton.hu/de/jatek/jatekszabalyok/) A páros játék az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=wyByQnt6saI
I.7.
A turul játék
I.7.1.
A sportág története
A sportág több mint 100 éves hagyományokra tekint vissza a Tisza partján, Szegeden. Innen indult útjára a szegényebb társadalmi réteg megfizethető, de élvezetes játéka a turuljáték. A játék szabályait 1903-ban ismertette és adta ki Halácsy Antal játék-, torna- és vívómester. Akkoriban népszerűsítő körútra indult az ország számos nagy városába a Magyar Torna Egylet (MTE) keretén belül, de sehol máshol nem vert gyökeret az országban csak a Tisza parti fövenyen.
A turul vagy más néven röptenisz játék 60 éve A turul játék az 1950-es években kapta a röptenisz nevet. A játék gyors jelegéből adódóan a labdát közvetlenül kellett megütni egy pecsétnyomó szerű faütővel. Szabályai folyamatosan változott, alakult, így formálódott évtizedeken át a ma használatos játékszabályokig. A sportág legfontosabb szabályait Thékes István foglalta egységbe 1958-ban. Átalakult az ütő formája, szabályai is élvezetes játékká alakult. Ebben az időben Szegeden igen sokan lelték kedvüket a játékban, a Tisza-parti pályákon saját ütővel már rendelkező tömegbázis versenget egymással és élvezte a szabadtéri játékot. A játék akkori taktikáját tekintve voltak úgynevezett ütő vagy leütő stílusú versenyzők és ezeket az ütéseket mentő, alulról felfelé irányuló, úgynevezett védő típusú játékosok. A sport igen jó reflexeket igényelt és látványos labdameneteket eredményezett. Ezért volt fontos a játék talaja, a puha ártéri homok, hiszen egy-egy vetődéskor megakadályozta a komolyabb sérülést. A mérkőzésre várakozó versenyzők többnyire az ütő felületét használták székként a homokba szúrva és várták, hogy pályára kerüljenek. Ez idő tájt alakult ki az a szokás, hogy a mérkőzések végén úgy
20
búcsúztak el egymástól a játékosok, hogy az ütő felületét egymáshoz érintették, tiszteletet adva a másik játékának. ”Az 1950-es években Thékes László áldozatos törekvése új szárnyakat adott a turul hírnevének.
A modern turul játék napjainkban A mai turul játék a tenisz, a tollaslabda és a röplabda játékokhoz hasonlítható leginkább, illetve azok elemeit hordozza mozgásanyagában. Az eredményes játék kellő taktikai ismereteken alapul, az egyes akciókat megfelelő labdamenetek készítik elő. A sportág sajátossága, hogy annak kell adogatni, akinek a térfelén a labda talajt ért.
1990-es évek környékén alakult meg a Turul Világszövetség a németországi Nürnbergben. Ez az egyetlen olyan sportágunk, amelynek létezik világszövetsége, de nincs még hazai szövetsége. A játék nálunk ’sprintball’ néven vált ismertté. Az első hivatalos Turul Világbajnokságot 1990 nyarán, Velencében rendezték meg. Egyetlen magyar résztvevője a szegedi Csorba Attila tanár úr volt, aki megnyerte a versenyt és ezzel felnőtt férfi egyéniben világbajnok lett ezen a versenyen. Az 1992-ben, Budapesten megrendezésre kerülő Nemzetközi Testnevelő Tanári Konferencián (NTTK) 8 fős csapat érkezett a röptenisz bemutatására. (Thékes István, Harsányi Géza, Kozma Gyula, Diamant Ágnes, Joó Gyöngyi, Berecz Árpád és két testnevelés szakos hallgató.) A bemutató igen nagy sikert aratott, a játék hamar népszerűvé vált. Ettől kezdve kétévente a röptenisz bekerült a NTTK programjába, ahol megismerhették és kipróbálhatták a hazai és külföldi kollégák egyaránt. 1994 tavaszán a hazánkba látogató Spitzer Andrea quadriatlonos versenyző ismerte meg és népszerűsítette később a röpteniszt Európa szerte. 1995. augusztus 31-én Thékes László emlékére világkupát szervezett a Turul Nemzetközi Világszövetség Velencében Thékes Cup néven. Ezt az első emlékversenyt a Világbajnokság után 5 évvel ismét megrendezték Velencében. A pálya talaja homok volt, a háló magassága is a szegedi hagyományokat követve 2 méter volt. Számos magyar csapat nevezett az eseményre. A világelsőséget Thékes László fia, Thékes István és unokája hódította el hazánk számára párosban. 1990-től reneszánszát éli a sportág Szegeden, a röptenisz újra fellendülőben van. Évente rendszeresen mérettetik meg magukat a „nagy turulosok” illetve szezonvégi tömegsport rendezvényeket szerveznek a Tisza partján. 1994-től a kétévente megrendezésre kerülő Nemzetközi Testnevelő Tanári Konferencián Joó Gyöngyi testnevelő tanár számos alkalommal bemutatta ezt a rég feledésbe merült sportjátékot a külföldi és hazai
21
szakemberek számára. 1996-2005 között a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Testnevelés és Sporttudományi Intézetében már tantárgy keretén belül oktatták a leendő testnevelők, rekreátorok és sportszervezők számára ezt a speciálisan magyar sportjátékot. 2000-ben a NTT Konferencián 42 résztvevővel megrendezésre került az I. (nem hivatalos) TURUL Világbajnokság a következő országok részvételével: Olaszország, Belgium, Kanada, Tajvan, Horvátország és Magyarország. 2004 szeptember 17-én megrendezésre került a Szegedi Turul Bajnokság ifjúsági, felnőtt és senior kategóriában. Évente általában 4 versenyt szerveznek a városban. Ebben az évben alakultak meg az első turul szakosztályok Szegeden.(pl: UTC) 2006 júliusában a finnországi Vierumakiban megrendezésre került Nemzetközi Testnevelő Tanári Konferencián a sportjáték bemutatásra került. A játék a zánkai Testnevelő Tanári Piknik programjába is bekerült. 2004-ben jelent meg a legújabb szabálykönyv, mely a játék száz éves történetét is nyomon követi.
I.7.2.
Turulütő története
Az ütő fejlődéstörténete A Halácsi Antal-féle ütőknek változatos nyélhosszúságuk volt (30-90 cm), az ütő felület azonban azonos, azaz 13 cm-es tányér átmérővel rendelkeztek. A fej súlya 20-25 dkg, a nyél még ennél is súlyosabb volt (40-50 dkg), mellyel támadóállásban lendülő lökéseket végeztek, akár egy vívó mozdulat, 20-30 m magasra is felütve a labdát. A nyelet botnak, az ütő felületét tányérnak nevezték.
Az 1950-es évektől kezdődően a nyél megrövidült, a sima ütőfelület először enyhén majd erősebben koncentrikus körökkel barázdált lett és nagyobbá vált. Az 1960-as évek kedvelt ütői szintén keményfából készültek, az ütőfelület itt is még enyhén barázdált. Innentől kezdve az ütő súlya meghatározott volt (30 dkg), a játékosok számára a fa fajsúlyából adódó „húzása”, vagy másképpen az ütő „slungja” számított az ütésnél. (18 cm nyélhossz). Az 1990-es években Kozma Gyula tanár úr keze munkáját dicsérik azok a gőzölt bükkfából esztergált ütők, amelyek professzionális jellegüknél fogva több csavarást és nyesését, váratlanabb és meglepőbb ütésmódokat tesznek lehetővé.
22
Fogásmódok leírása Eredeti, hagyományos vivó- vagy marokfogás A századelőn a hosszú nyelű ütők esetében először a nyél végénél vagy a nyél közepén fogták marokra az ütőket. Egy hosszú nyél esetén ez igen nagy ügyességet kívánt a játékosoktól. Abban az időben a vívás sport megalapozta a játékot, mintegy előgyakorlatának tekintették, ezért is használtak hosszú ütőnyelet. Ekkortájt csak alsó lökéseket végeztek ütésként, így alakulhatott ki a furcsa ütőfogás és nyél használata.
Sportfogás vagy tenyeres fogás Tenyeres fogásról beszélünk, ha az ütő nyele a hüvelykujj hajlatában van és másik négy ujj öleli körül a nyelet az ütő felületén. A nyél rövidülésével az ütő fogása is megváltozott, ezáltal az ütő használat is. A ma sportfogásnak is nevezett, tenyeres fogás új ütések kialakulását hozta létre, az alsó ütések mellett megjelentek a felső ütések, melyekkel párhuzamban a játék is egyre jobban felgyorsult. A fej feletti ütések, a magas labdákhoz való alkalmazkodás tette színessé a játékot. Látványos labdamenetek alakultak ki, mely a nézők számára is egyre élvezetesebbé vált.
Egyéni fogásmód
23
Lehetőség van arra, hogy az ütőt egyénileg, saját fogásunk stílusához igazítsuk. Egyik ilyen fogásmód, mikor a játékos az ütőt a mutató és a középső ujj közé fogva érzi biztonságosnak. Ez a fogásmód gyermekek és nők esetében előnyös lehet, hátránya, hogy a fonák oldal bizonytalanná és könnyen kijátszhatóvá válik. Ez a fogásmód elsősorban kezdők vagy kis méretű kézzel rendelkezők számára ajánlott.
Tollszárfogás A játék egyre gyorsabb, cselesebb változatai hozták magukkal az 1990-es évekre az asztaliteniszből ismert tollszárfogást, ahol az ütő nyelét a hüvelykujj és mutatóujj öleli körül. A többi új szétterülve az ütő felületét támasztja meg. Ez a fogásmód a modern ütőkön eredményesen alkalmazható, bármilyen formájú, egyenes nyelű ütőn.
A tollszárfogásmód előnye: gyerekek számára könnyen elsajátítható; a labdát könnyen lehet irányítani; a csukló mozgékonysága megmarad; fonákütés esetén fogásváltás nélkül alkalmazható. A tollszárfogásmód hátránya: kezdő játékosok könnyen kiejtik az ütőt e kezükből; a fonákütés nehezebb; sima nyélen alkalmazható csak; használata több tapasztalatot igényel.
I.7.3.
A legfontosabb szabályok A turul versenyszabályai az alábbi linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=0Z9U49qrxAg
24
Pályaméret A játéktér egy 5 x 10 m-es sík terület, melyet egy 2 m magasságú háló oszt ketté. A szabadtéri pályát vastagabb zsineg vagy szalag határolja, melyet a talaj felett 1-2 cm-es magasságban, jól láthatóan kell kifeszíteni. Talaja lehet salakos, földes, homokos vagy füves. Zárt térben történő játékhoz a pályát 4 cm-es rajzolt vonalak határolják körül, mely a pálya területéhez tartozik. A vonalra esett labda bent van, pont annak jár, aki a vonalra ütötte. Az ütő Keményfából készült (tölgy, bükk, kőris, cseresznye) esztergált körecset formájú ütő, melynek súlya 30 dkg, átmérője ne haladja meg a 15 cm-t. Az ütő nyele max. 18 cm. Az ütőfelület sík vagy enyhén koncentrikus körökkel barázdált. Az ütő felső felületén úgynevezett „kapaszkodó sáv” megengedett. A játékosok a pályán csak egy ütőt használhatnak. Az ütőfelület borítása nem tiltott.
A háló és mérete A játéktér középvonala felett van kifeszítve, magassága 2 m, hossza 6 m szélessége 25-30 cm, a hálószemek 4x4 cm-es négyzetből állnak. A hálótartó oszlopok a pálya oldalvonalától 0,5 m-re vannak. A labda és labdamenet fogalma, a térfélválasztás joga A labda: Játékhoz bármilyen minőségű teniszlabda lehet, előnyösebb a használt labda. Labdamenet: A labdamenet adogatással kezdődik, mindeddig tart, amíg a szemben álló felek bármelyike a labdamenetet meg nem nyeri. A játékosoknak a labdát röptében kell megütniük, mielőtt az földet érne. Térfélválasztás: Az ellenfelek mérkőzés előtt sorsolással döntik el, hogy ki melyik térfélen kezdi a játékot. Aki a sorsolást nyeri, választhat térfelet vagy adogatást. A szabály megengedi, hogy az első
25
labdamenet döntsön. Aki az első labdamenetet megnyeri, az fogadhatja az adogatást. Akinél a labda leesik, vagy hibát vét, az kezdi az adogatást. Adogatás és számolás Adogatás: A turul játék sajátosságából adódik, miszerint az a játékos adogat, amelyik az elvesztette az előző labdamenetet. Az adogatás elvégezhető a pálya bármelyik sarokpontjáról, nincs ezzel kapcsolatban semmilyen megkötés. Az adogatást a pályán kívülről kell végrehajtani. Ha az adogatás hálót ér, de átjut a labda az ellenfél térfelére, akkor egyszer ismételhető az adogatás. Az adogatást akkor lehet végrehajtani, ha a fogadó játékos jelzi készenlétét az adogatás fogadására. Ha valamilyen oknál fogva a szabályos adogatás akadályozás miatt nem jött létre, vagy valamilyen külső ok befolyásolja, az adogatást meg kell ismételni. A vonalra, szalagra érkező labda bent van, az a labdamenet pontot ér. Hibás adogatás: a labda hálóba akad, vagy alatta megy át; a labda az alapvonalon kívülre esik; a labda saját játékost vagy más tárgyat érint, mielőtt az ellenfél térfelére jutna; az adogató a labda mellé üt, illetve ütés előtt elkapja a labdát.
Nem számít hibának: labdamenet közben a labda hálót ér, de átjut az ellenfél térfelére; labdamenet követően a versenyző fejjel adja vissza a labdát; a versenyző az ütés pillanatában kiejti a kezéből az ütőt és az nem érinti a hálót, a hálót tartó oszlopot illetve az ellenfél térfelét.
26
Páros játék: Páros játékban a labda megütése szabadon történhet, nincs sorrendhez kötve, azonban játszmánként helycserét és adogatás-cserét kötelesek végrehajtani. Számolás: A játszmát az a játékos nyeri, aki legalább két pont különbséggel szerez 6 pontot (5:5 állásnál 7.5-re kell nyerni). Egy mérkőzés nőknél 2, férfiaknál és páros játékban 3 nyert játszmáig tart. Nyert játszma után az a játékos kezdi a következőt, amelyik az előzőt elveszítette. Versenyszámok: A versenyszámok hasonlóan más ütős sportokhoz, egyéniben és párosban lehetségesek női egyes, férfi egyes, női páros, férfi páros, vegyes páros.
I.7.4.
Turul játék oktatása
Ütések felosztása: Az ütések feloszthatók oldal szerint, magasság szerint, iránya szerint, hosszúsága szerint és játékstílus szerint. Oldal szerint. tenyeres és fonák ütés Magasság szerint: alsó, középmagas és magas ütés Iránya szerint: az oldalvonallal párhuzamos ütés, az egyenes, vagy átló irányú, ami mindig keresztirányú. Hosszúság szerint: rövid vagy hosszú, ejtés, emelés, vagy átejtés Stílusa szerint: védekező vagy támadó ütések A játékban használatos ütések: A leggyakrabban használatos ütés turul játékban a tenyeres ütés. Ez az ütés a legkönnyebben elsajátítható ütésforma, mivel az ütőfelület közel helyezkedik el a tenyérhez. Alsó egyenes ütésnél a könyök nyújtott állapotban kell, hogy legyen a biztonságos végrehajtáshoz. Kezdők gyakori hibája a hajlított könyök használata. Az ütőt állandóan fejmagasságban kell tartani a magas és középmagas ütésekhez. Ebből az alaphelyzetből bármilyen irányú ütés könnyen végrehajtható.
27
A fonák ütés kétféle képen hajtható végre. Az egyik, amikor a fonák oldalra érkező labdát a háló felé fordított, csavart helyzetű ütőtartással, de szemből üti vissza a játékos. A másik, amikor törzzsel teljesen áll a hálónak és alulról felfelé tartó mozdulattal próbálja visszaütni a labdát. Ejtésnél közvetlenül a háló mögé érkezik a labda. Emelést a labda megmentésére használjuk, az újabb támadást megindítva. Speciális ütésfajták Nyeséseket alkalmazunk, mikor a hálónál felugorva lefele irányuló gyors, támadó jellegű ütést hajtunk végre. Megtévesztő ütésekről (torony ívű ütés) általában adogatásnál beszélünk és szabadtéren alkalmazzák. Rutinos játékosok ütése a csavart ütés. Egyéni játék taktikája A taktika legfőbb célja, hogy a pálya közepén tartózkodó ellenfelet ütésekkel kimozdítsa ebből a helyzetből és felszabadítsa azt a területet, ahova biztonságosan beütheti a labdát, pontot szerezve ezzel. Az játékos alaphelyzete akkor stabil, ha a lábak oldal-terpeszállásban állnak, kissé hajlított térdekkel, a törzs enyhén előre döntött. Az ütőt tartó kéz fejmagasságban helyezkedik el. A modern gyors játékban már nem beszélünk egyértelműen alapállásról, hanem ebben a felállásban, gyors, apró szökdeléseket végeznek a játékosok. Az azonnal indulás érdekében, a váratlanul, gyorsan érkező labdákra minél hamarabb reagálhassanak, visszatámadhassanak. A játék sajátosságából és az ütő fogásából adódóan minden játékosnak a fonák oldala a gyengébb, ezért taktikai szempontból ezek támadása igen fontos. A fonák védése az oldalvonalhoz való közelebb helyezkedést hozta magával. A leütő stílusú játékosok a háló közelében helyezkednek el és felugorva, leütésekkel próbálnak pontot szerezni. A védekező típusú játékos az alapvonalakhoz közelebb helyezkedik és ütései magasabbak, mentő jellegű ütések. Az adogatásokat az oldalvonal mellé egyenesen vagy átlósan ütünk meg. Alsóval vagy felső ütéssel történik a labda átküldése az ellenfél térfelére. Kezdetben az alsó egyenes ütés célszerű, ügyesebbek próbálkozhatnak a felső ütésekkel. Ha mód van rá, rögtön a fonák oldalra kell ütni, ezzel hátrányba hozni az ellenfelet. Taktikailag a toronymagasságú nyitás is előnyös, szabadtéren könnyen lehet alkalmazni, kihasználva a természeti adottságokat, a fényviszonyokat. Taktikailag ez az a sport, ahol a nyitás nem előnyt, hanem hátrányt jelent. Ezért bír különleges jelentőséggel az a szabály, hogy az adogat, aki az előző labdamenetet veszítette. El kell érnie a játékosoknak az, hogy a másik kezdje el a szervát. Ekkor ugyanis kedvezőbb pozícióban várhatja a visszaütött labdát és támadó vagy középpontból kimozdító ütéseket hajthat végre. Rendkívül nagy ügyességet igényel a labda levegőben történő fenntartása, annak azonnali
28
megjátszása. Ezek a minél hosszabban tartó ütésváltások nagyon jól fejlesztik a labdaérzéket, élvezetes, gyors játékot hoz létre. Sok mozgást igényelő mozgásforma, az ütésváltások mellett a taktikusság is egyre jobban fejleszti a játékosokat és teszi egyre élvezetesebbé a játék menetét. Páros játék A páros játék szintén 5x5 méteres pályán történik, ahol az állásrend nincs meghatározva. Egymással megfelelő távolságot tartva zajlik a játék úgy, hogy megfelelő területet fogva megakadályozza a labda földre érkezését. Játékosok állhatnak egymás mellett, vagy egymás mögöt, de minden esetben egyszer csak az egyik játékos érhet a labdához, azt átütve kell megjátszani. Adogatáskor a másik társ az egész területet védi mindaddig, amíg az adogató vissza nem tér a saját területére védeni. A fogadó játék ilyenkor az adogatást végrehajtó játékos felé irányul, vagy arra az oldalra ejtést kezdeményezhet. Vegyes páros felállása hasonló, taktikájában sem különbözik. Video: http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/i74_a_turul_jtk_menete.html Ellenőrző kérdések: 1. Mikor volt az első hivatalos Turul Világbajnokság, Magyarországot ki képviselte? (Válasz: Az első hivatalos Turul Világbajnokságot 1990 nyarán, Velencében rendezték meg. Egyetlen magyar résztvevője a szegedi Csorba Attila tanár úr volt, aki megnyerte a versenyt és ezzel felnőtt férfi egyéniben világbajnok lett ezen a versenyen.) 2. Milyen az egyéni fogásmód? (Válasz: Lehetőség van arra, hogy az ütőt egyénileg, saját fogásunk stílusához igazítsuk. Egyik ilyen fogásmód, mikor a játékos az ütőt a mutató és a középső ujj közé fogva érzi biztonságosnak. Ez a fogásmód gyermekek és nők esetében előnyös lehet, hátránya, hogy a fonák oldal bizonytalanná és könnyen kijátszhatóvá válik. Ez a fogásmód elsősorban kezdők vagy kis méretű kézzel rendelkezők számára ajánlott. 3. Hogyan számolják a pontokat? (Válasz: A játszmát az a játékos nyeri, aki legalább két pont különbséggel szerez 6 pontot (5:5 állásnál 7.5-re kell nyerni). Egy mérkőzés nőknél 2, férfiaknál és páros játékban 3 nyert játszmáig tart. Nyert játszma után az a játékos kezdi a következőt, amelyik az előzőt elveszítette.) Forrás: Joó Gyöngyi, A röptenisz története avagy a turuljáték 100 éve Magyarországon, Bába 2004. http://turuljatek.hu/
29
I.8.
FLOORBALL JÁTÉK
I.8.1.
A játék eredete
A floorball játékot két ország, az Egyesült Államos és Svédország is sajátjaként tartja számon. Az 1960-as években az Egyesült Államokban már játszották a floorhockey nevű játékot. Svédországban is kitaláltak egy hasonló játékot, melyet innebandynak neveztek el. A cél elsődlegesen az volt, hogy a jégkorongozni vágyó, de korcsolyázni nem tudó játékosok számára létrehozzanak egy játékot. Az Nemzetközi Floorball Szövetség (IFF), 1986-ban alakult meg a magyar származású Dr. Czitrom András és Pekka Mukkola szervezésében. A jelenlegi elnöke Thomas Ericksson. Az első Floorball Európa-bajnokságot férfiak részére 1994-ben Finnországban, a nők részére 1995-ben Svájcban rendezték. Az első világbajnokságot férfiak részére 1996-ban Svédországban, nők részére 1997-ben Finnországban tartották meg.
I.8.2.
Floorball Magyarországon
A magyar szakszövetség 1997-ben alakult meg Dr. Czitrom András segítségével. A sportágat hazánkba Kassa György hozta be, nevéhez fűződik a Magyar Palánklabda Szövetség megalakulása 1989-ben. A magyar szakszövetség 1997-ben alakult meg. Dr. Czitrom András segítségével. A sportágat hazánkba Kassa György hozta be, s nevéhez fűződik a Magyar Palánklabda Szövetség megalakulása is 1989-ben. Jogutódja a Magyar Floorball Szövettség lett és jelentős fejlődésnek a sportág ekkor indult el. Főleg a fiatalok, az általános és középiskolások kezdték el játszani. Ennek hatására 1998-tól diákolimpiai spo Gallovits László (Gallovits-Honfi-Kovács, 2011) Világbajnokságok eredményei és a hazai csapatokról:
5. ábra http://hu.wikipedia.org/wiki/Floorball
30
I.8.3.
A játéktér
A pálya 40x20 méter, melyet körülvesz egy 50 cm-es magasságú palánk. Ennek hiányában az iskolában helyettesíthető tornapaddal.
6. ábra http:// www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0025_Gallovits-Honfi-SzelesKovacs-Sport_A-tol_Z-ig/ch11.html A kapu, ahogy a jégkorongban itt nem az alapvonalon, hanem onnan 3,5 méterre helyezkedik el mérete: 160x115x65 cm. A büntetőterület 5x4 méter. A játék 3-5 játékossal és 1 kapussal játszható. A csapatok minimum 6 maximum 20 játékosból állhatnak. Egy játék 3x20 perces játékidőből áll. A kapuban csak a kapus helyezkedhet el, de a labda üthető onnan mezőny játékos által az ütővel. A kapus 3 mp-nél tovább nem tarthatja a labdát, amikor dobja a labdát muszáj érintenie a földet, mielőtt túlhalad a középvonalon. Ha a labda kimegy a pályáról a másik csapat folytathatja a játékot 1 méterre attól a ponttól, ahol a labda kiment. Ha a labda a pálya végén megy ki, a másik csapat folytatja a játékot. Szabad lövés esetén az ellenfélnek 3 méterre kell lennie az ellenféltől, beleértve az ütőket is. Előfordulhat, hogy a labdát rúgják, de ez egynél többször nem lehet és nem csapattársnak. A labdát nem lehet kézzel vagy fejjel ütni. A labda üthető levegőből, amikor az a térd szintje alatt van. A játékosok nem játszhatnak ütő nélkül.
I.8.4.
Szükséges felszerelések - Az ütő és tartozékok
A megfelelő ütőhossz kiválasztása az elsődleges záloga a megfelelő játéknak. Az ütőmagasságot mindig a testmagassághoz kell igazítani a feltüntetett ábra szerint. Az általános szabály az, hogy a játékos a játék alaphelyzetét felvéve, az ütő fejét a földhez érintve az ütő végének a köldök magasságáig kell felérnie. A játékos választhat rövidebb és hosszabb ütőt is a játékához. Mindkettőnek meg van az előnye és a hátránya.
Játékos (cm) Ütő (cm)
100 75
110 80
120 85
130 90
140 100
150 105
160 110
1.táblázat. A javasolt hosszúság a különböző testmagassághoz
31
Az ütő fogása is meghatározó, a játék kezdetekor már eldől, milyen a jó ütőfogás. Az ügyesebbik kéz fogja fent az ütőt, ami annyit tesz, hogy jobb kezesség esetén balos, bal kezesség esetén jobbos ütőfogás jön létre.
Általános szabály, hogy ütőt a legvégén fogjuk, mert ha előrébb fognánk az ütő az alkarhoz ütődne és ezzel az ütő helyes mozgását gátolnánk meg. A felső kéz felső madárfogásban fogja az ütőt az alsó kéz vállszélesen alsó madárfogásban. Ütők lehetnek iskolai szett (jobbos és balos) vagy versenyütők. Labdák fehér vagy színes műanyag, melyeken a lyukak szimmetrikusan helyezkednek el. Kapuk lehetnek - versenykapu hiányában - bármilyen kiskapu megfelelő sűrű szövésű hálóval.
I.8.5.
A játékosok -mezőny
Játékvezetőtől és kapustól eltérő színű mez, ütő (hajlítás max. 30 cm), sípcsontvédő és sportszár, teremcipő.
I.8.6.
Játékosok - kapusok
Sisak, szivacsos „mellvért”, könyökvédő, hosszú ujjú kapus mez, kapus kesztyű, szivacsos hosszúszárú kapus nadrág, szuszpenzor, térdvédő, könnyű cipő.
32
I.8.7.
Szabályértelmezések A játék elemei az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=VPkPC0AxfHM
Magas ütő: A játékos nem emelheti az ütőt térdmagasság fölé, még a lövés előkészítésnél és a lövés kivezetésnél sem. Láb közötti ütő: A játékos, ha szerelést kísérel meg az ellenfél mögül az ütővel nem nyúlhat be a lábai közé, hogy labdát szerezzen. Felugrás és fejelés: A játékos nem ugorhat fel a labdáért és fejjel nem érhet bele. Ha sorozatosan vagy szándékosan történik, akkor két perces büntetést von maga után. Lábgól és lábpassz: A játékos nem rúghat gólt, és nem továbbíthatja a labdát lábbal. Fekvő játék: Ha egy játékos elesik, akkor nem érhet a labdához. A szabályos térdelés csak is fél térden szabályos, kivéve a kapusnál. Két láb: Ha a játékos labdát kezelt lábbal utána már csak ütővel érhet hozzá legközelebb. Testtel lökés: A játékosok közti van testi kontakt, de csak vállal ütközhetnek. A testtel lökés és kézzel lökés nem engedélyezett, főleg palánk mellett. Ha sorozatosan történik akkor időbüntetést von maga után. Játék további elemei az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=AO9OTcrzO8A Beütés: Ha a labda elhagyja a játékteret, akkor a játék beütéssel folytatódik. A beütés helyétől az ellenfél csapat tagja sorfalba állhatnak, de minimum három méteres távolságot fel kell venniük. Szabadütés: Ha szabálytalanság történt akkor a szabálytalanság helyéről a vétlen csapat szabadütést végezhet el. A vétlen csapatnak három másodperce van ezt elvégezni, vagy az ellenfél kapja meg a szabadütés jogát. A vétkes csapat tagjai sorfalat alkothatnak a szabadütés helyétől, de a három méteres távolságot be kell tartaniuk közben. Ha egy játékos ezt nem tartja be akkor két perces kiállítást kap. Húzás: A félidők kezdetekor és gólok után húzás van, illetve abban az esetben, ha a labda érinti a mennyezetet. Ilyenkor mennyezethez legközelebbi húzási ponton kell a húzás elvégezni.
33
Büntető: Két perces kiállítással együtt adják. A büntető ugyanúgy zajlik le, mint a jégkorongban. Egy játékos a félpályán áll a labdát vezetve megpróbál gólt szerezni. A többi játékosnak ilyenkor el kell hagynia a pályát. A büntetőt elvégző játékos csak előre felé mozdíthatja a labdát, ha hátra felé húzza a labdát vagy megállítja, akkor az ellenfél folytatja a játékot a sarokból szabadütéssel. Ha a büntetőt értékesíti, akkor a kiállított játékos visszatérhet a társaihoz, ha nem a játék a sarokból húzással folytatódik és a kiállított játékosnak le kell ülni a büntetését, míg az le nem jár, vagy a másik csapat gólt nem szerez. A játék elemei és a passzolási gyakorlatok az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=o4YWBqp6hEY
I.8.8.
Labdás technikai elemek
I.8.8.1.
Labdaátvételek helyben
Az ütő tenyeres oldalával fontos a labdát átvenni annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb tovább lehessen passzolni a labdát. Ha fonákra érkezik az átadás, mihamarabb át kell venni a labdát a tenyeres oldalra a biztonságos labdakezelés érdekében. Futás közben: a lendület elvesztésére figyelni kell, a sebességet a labda gyorsasága határozza meg. Figyelni kell, hogy a lendület elvesztése ne legyen meghatározó, törekedni kell a tenyeres oldal használatára, a labdatartás. A test enyhén előre dől, a súlypont közelebb kerül a talajhoz, ezáltal törekedni tudunk a stabil egyensúlyi helyzetre. Ütő a test mellett helyezkedik el, a tenyeres oldallal a labda átvételére irányítjuk, vagy ha ez nem sikerülne, a fonák oldalt is alkalmazhatjuk. Szemből érkező labda átvétele: az ütőt a test mellett kell tartani, a térdek kissé hajlítva, súlypont süllyesztésével törekedni kell a tenyeres oldali labda átvételre. Tekintet csak ki ideig van a labdán. Oldalról érkező labda átvétele: a mozgás iránya előre irányul viszont az ütővel kicsit hátrébb nyúlva kell a labdát átvenni, így ebben a helyzetben a törzs kicsit hátrafelé dől és a bal vagy a jobb láb van előrébb, hogy a mozgás folyamatos legyen. Hátulról érkező labda átvétele: törekedni kell az ellentétes oldalra történő elfordulásra, hogy az átvételt a tenyeres oldalra tudjuk fogadni. A fonák oldal inkább kényszerhelyzetbe alkalmazható, itt is ügyelni kell a mozgás folyamatosságára. Mellmagas labda átvétele: a mellkassal megszelídített labdát a földre érés után biztonságosan kell az ütő tenyeres oldalában tudni. Ha a labda fejmagasságban repül, lehetőség van a labdát megszerezni levegőből történő leszedéssel.
34
Csípő alatt érkező labda átvétele: a lábbakkal irányítottan tudjuk a labdát megszerezni, hisz ha a labda laposan gurul célszerű az egyszeri önszöktetés, hogy lépéselőnybe kerüljünk az ellenféllel szemben. Másodjára már nem érhetünk labdához.
I.8.8.2.
Passzok
Lapos tenyeres és fonák passzok: a passznak megfelelő erejű legyen, hogy a társ minél könnyebben átvegye és ezzel helyzeti előnyhöz jusson. Fonákoldallal végzett passzok helyzeti előnyt ad és kiszámíthatatlanabbá teszi az átadást, de biztosabb, ha törekedünk a tenyeres oldallal történő az átadásra. Emelt tenyeres és fonák passzok: ha az ellenfél nem ad lehetőséget a pontos lapos passzok kivitelezésére, akkor enyhén megemelt passzt kell alkalmazni. Ebben az esetben a „tollnak” és az ütőnek a test felé kell dőlni, hogy az emelés eredményesen létrejöjjön. A passzok irányuk szerint lehetnek: Előre Hátra Oldal irányú Gyakorló feladatok az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=qmP_Lf8tuSQ
I.8.8.3.
Labdavezetés
A labdavezetés elengedhetetlen a floorballban, hiszen az a játékos, aki jól vezeti és tartja meg a labdát az ügyeskedése révén egy vagy két ellenfél figyelmét is magára vonja, míg más szabadon mozgó társának passzolva előnyhöz juttathatja csapatát.
I.8.8.4.
Kapura lövések
Ütéssel: ami lehet tenyeres vagy fonák oldallal a guruló labdát megütni. A labda megütéséhez az lehetőleg egész test súlya felhasználható, hogy a lehető legnagyobb erővel tudjuk megütni a labdát. A test oldalirányban és előre is jobban bedől a testsúly legnagyobb kihasználása miatt. Az ütés 3 szakaszra osztható fel, a lendítési, a megütési, a kivezetési szakasz. A fonák megütéseknél a kapunak kicsit háttal kell fordulni és a test mellől kell az ütést végrehajtani, itt nem kell a testtel az ütésre erőt kifejteni, inkább csak a kiegyenesedett állásból kell végrehajtani az ütést. „Húzással”: a kapura lövésnél a labda végig az ütő „tollában” helyezkedik el és a testsúly segítségével, a test mellől indított ütő, a talajon való húzásával érjük el a kívánt lövési erőt. A két részből állnak az ütés fázisai, a húzás megkezdése és a kivezetési rész. A gyakorlatok az alábbi videón érhetők el: https://www.youtube.com/watch?v=XvCBIMJvuO4
I.8.8.5.
Cselezés
A floorballban is fontos a cselezés és igen nagy szerepet is kap, mivel előnyre tehetünk szert illetve az ellenfél megtörésére is szolgál. Indulócselek, futócselek: a labda biztos megszerzésének tudatában a hirtelen megindulással és mozgás közbeni cselezések megzavarják, elbizonytalanítják az ellenfelet, ezáltal kihasználhatjuk az ebből adódott előnyöket. A futás sebességével, gyorsaságával és irányváltoztatásával is előnyt lehet szerezni magunknak. Átadáscselek, lövőcselek: az ütő „toll” részével kicsit terelgetve a labdát a kicselezni szánt játékos figyelmét elvonva a biztos passzolási útvonalat színlelve ellentétes irányba
35
passzolhatunk. Lövőcselt a kapura lövés előtt alkalmazunk, a megütés előtt a lendítési szakaszt cselként használjuk. Ez által a kapus vagy a védő elmozdul így lehetőséget adva a passzra vagy a kapura lövésre.
I.8.8.6.
Védőtechnika
Blokkolások: a helyben történő blokkolást a szabadütés pillanatában lehet alkalmazni, ha a labdát lepasszolták máris a mozgásban történő blokkolásra kell áttérni. A blokkolás történhet ütővel, testtel a labda magasságától függően. A testtel való blokkolásnál az egyik láb térdével is érinthetjük a talajt a lapos lövések magasabb arányú blokkolása érdekében. Szerelés: a labda megszerzésére irányuló mozgás, a szerelés. A labda megszerzése előtt az ellenfél mozgását követni kell, ritmust felvéve lehetőség szerint labdát el- vagy ki kell ütni. Szerelni lehet úgy, hogy a labdát, ha nem az ellenfél ütőjén van lábbal elhúzzuk, addig zavarjuk a játékost még ő maga hagyja el, abban a pillanatban, amint nincs az ütőjén a labda az ütő „tollával” elhúzzuk vagy megütjük a labdát. A szerelés során a szabályokat ne sértsük meg. A szerelésnek gyorsnak, határozottnak és megfelelően agresszívnak kell lennie, hogy ne adjuk meg a lehetőséget az ellenfél játékosának a támadásra. Ütközések: a floorballban csak a váll-váll elleni ütközések az engedélyezettek. A labda megszerzésére és megtartására ehet az ellenféllel ütközni, ami szabályos. A durvább ütközéseket a szabályok betartatásával büntetik.
I.8.8.7.
Kapustechnika
A kapus más sportágak kapusaival ellentétben nem a lábain áll, hanem a térden állva helyezkedik el. A felkarját vízszintesen, az alkarját pedig függőlegesen tartja. A lábszárát befelé fordítja, a lábfeje egymáshoz ér. Helyezkedés: a kapusnak a labdára kell helyezkednie úgy, hogy a testével követi a labda mozgását. Ha a kapus a bal kapufától indul, akkor ott a rövid oldalt kell fognia, úgy hogy a testével a kapufa mellé áll és a hosszú oldalra szánt lövéseket fogja.
I.8.8.8.
Labdatechnikai gyakorlatok:
A cél megtanulni a labda irányítását és a bot kezelését. A gyakorlatban az edző megmutatja a mozgás irányát a kezével, és a játékosok abba az irányba mozognak a labdával: Amikor az edző a kezét jobbra vagy balra tartja, mutatva az irányt, a játékosoknak abba az irányba kell haladniuk. Amikor az edző egyenesen a játékosokra mutat, a játékosoknak visszafelé kell haladni. Amikor az edző megfújja a sípot, a játékosoknak egy 5 méteres hajrázást kell tenni, majd vissza kell térni a saját helyükre.
36
Labdavezetés a bóják között különböző feladatokkal (teljes 360 fokos fordulatok a bójáknál, csak a labda kerüli a bóját, bóják előtti cselezések).
I.8.8.9.
Labdapasszolási feladatok
A cél a pontos passzolás végrehajtása, irányítani a passzolást: Először alakítsunk párokat és helyezkedjenek el úgy, ahogy a kép mutatja. Passzoljanak különböző formában egymásnak. Először kis távolságból passzoljanak, majd növeljük a távot. A magas passzolásokat irányítani kell a test használatával.
I.8.8.10.
Labdaátvétel és lövés
A cél megtanulni, hogy hogyan kell lőni és a labdát átvenni futás közben. A helyes technikai végrehajtás eredményezi az 1:1 játékot. Félpályáról átadással indul a játék, a passzolóból lesz a védő, kapura töréssel a védő ellen sikeres támadó játékot kell végrehajtani.
37
A gyakorlatok az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=CaYsdfdI564
I.8.9.
Utánpótlás
A fiatalok számára két rendszerben szerveznek bajnokságokat. A kisebbek számára unihoki rendszerben, egy kisebb méretű pályán 3+1 fővel, rövidebb játékidővel folyik a küzdelem. Míg a nagyobbak számára nagypályán, immár 5+1 fővel, de rövidített játékidővel írják ki a bajnokságokat. Unihoki: A floorball kispályás változata gyerekek számára. Az utánpótlás bajnokságok során használják, illetve a diákolimpiákon. Az általános szabályokkal játszik. Egyedül a pálya mérete és játékidő tér el a felnőtt játéktól.
PÁLYA MÉRETE (m) JÁTÉKOSOK SZÁMA (mezőnyjátékosok + kapus) JÁTÉKIDŐ ( perc) KAPU MÉRETE (cm)
FELNŐTT JÁTÉK 20x40
UNIHOKI 30x15
5+1
4+1
3x20 160x115
2x15 90x60
2.táblázat. Eltérések a felnőtt játék és az unihoki között
I.9.
Felhasznált irodalom:
Gallovits László – Honfi László – Kovács Gyula (2011): Sport A-tól Z-i. Általános és különleges sportágak ismerete, Dialóg Campus http://tesi.pte.hu/files/tiny_mce/files/elm_kov/spelm_floorball.pdf http://www.hunfloorball.hu/_user/file/down/szabalyzat/Szabalykonyv%20Aug2010%20%20valtozasokkal.pdf http://floorballer.hu/ http://www.hunfloorball.hu/ Képtalálatok: http://floorballcoach.org/individual-playing-skills-stick-holding-and-posture/ http://www.flickr.com/photos/thefloorball/7413194686/ http://floorball.blog.hu/2007/10/31/sportfotok_1 http://www.redsports.sg/2011/01/27/ivp-floorball-men-ite-temasek-polytechnic/
38
http://www.nefub.nl/pages/default.asp?Subject_ID=423 http://www.123rf.com/photo_7103925_floorball-player-on-the-white-background.html
39
II. STRANDON ŰZHETŐ REKREÁCIÓS JÁTÉKOK Minden korcsoport számára a nyári melegben a legkedveltebb tevékenység a vízpart mellett űzött sporttevékenység. Ezek a rekreációs célzattal végzett szabadidős tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez. A játékok sportrekreációs értéke sokféle lehetőséget kínál az iskolán kívüli idő eltöltésére. Előnye ezen szabadidős tevékenységek során a játékok egyszerű szervezése, vagy a már meglévő és tanult sportjátékot egyszerűsített szabályok szerint történő végrehajtása. Néhány játékhoz megfelelő ismeretanyagot adva segítséget ad a tananyag a játékok elsajátítására, valamint különböző alapfokú bajnokságok megszervezésére. Ez az ismeretanyag kiterjeszthető családi baráti körben való művelésre egyaránt. Nagyobb csoportlétszám esetén célszerű a sportszervezési ismereteket alkalmazni, a verseny szabályait rögzíteni, az eredmények megjelenését mindenki számára elérhetővé tenni. ( Horváth, 2005)
II.1.
PÉTANQUE
A pétanque több ezer éves golyós játék. Az egyiptomiak óta játszották Nagy Sándor katonái, és a görög katonák, akik Gallia meghódításával Franciaországban olyannyira meghonosították, hogy némely uralkodó királyi rendelettel tiltotta meg a játékot. A játék a tilalom ellenére fennmaradt, az első versenyt 1910-ben rendezték meg Franciaországban, Ciotat-ban. A sportág nemzetközi szövetsége hét tagországgal 1958-ban alakult és 1985 decemberében csatlakozott a Golyósportok Világszövetségéhez. A világszövetség 1986-tól tagja a Nemzetközi Olimpia Bizottságnak. A pieds tanqués (röviden: pétanque) annyit jelent, hogy „mozdulatlan lábak”. Ez már a versenyszabályra utal, ugyanis a golyót a dobás során úgy kell eldobni, hogy egyik lábat sem szabad a földről a levegőbe emelni az eldobott golyó becsapódásáig. A játékot minden korosztály játszhatja, a gyermektől a nagypapáig, nők és férfiak egyaránt. Különleges felszerelés a játékhoz nem kell, személyenként mindössze három fémgolyó szükséges. (http://www.sportagvalaszto.hu/index.php?m=15605)
40
A szövetség honlapja az alábbi linken érhető el:
7. ábra http://www.petanque.hu/a_szovetseg/ A pálya A pétanque minden talajon játszható, kijelölt pálya nem feltétlenül kell hozzá, a szórakozáshoz elegendő egy sík földes, homokos, akár salakos terület az udvaron, a játszótéren, vagy parkban. A versenysportnak természetesen előírásai vannak a golyók méretére, tömegére, a versenytér kialakítására, a játék szabályaira vonatkozóan. Hivatalos verseny folyamán a csapatok megszabott, körülhatárolt területen játszanak, melyet a rendező - vagy a bírói bizottság jelöl ki, illetve határoz meg, ebben az esetben a pálya mérete 3-4 m széles és 12-15 méter hosszú. A golyók A pétanque golyó fémből készül, átmérője legalább 70,5 milliméter és legfeljebb 80 milliméter. A golyók súlyának 650 - 800 gramm közöttinek kell lenniük.
41
Az élénk színűre festett célgolyó, az „Öcsi” (franciául cochonnet, vagyis kismalac), amelynek anyaga fa, vagy műanyag, átmérője 30 milliméter. A fémgolyókon a könnyebb megkülönböztetés érdekében rovátkák, azonosító kód és márkanév található bevésve. Az amatőr golyók ára 3000 Ft/3 db alatt van, míg az azonosítóval ellátott, rozsdamentes versenygolyók 30 000 Ft/3 db felett is lehetnek, nagyobb sportáruházakban kaphatók. Országos és nemzetközi versenyeknél kötelező a versenygolyó használata. A fémgolyókat általában Öcsivel együtt árusítják. Találhatunk kényelmet szolgáló eszközöket is, mint golyófelszedő mágnes, öcsitároló, pontszámláló stb. A viták elkerülése érdekében ajánlott valamilyen távolságmérő eszközt használni, versenyeken pedig pártatlan versenybírót és pontozótáblát kell biztosítani. (http://www.petanqueklub.eoldal.hu/cikkek/petanque-tortenete.html) A játék A játék úgy kezdődik, hogy sorshúzással eldöntik, ki dobja ki az Öcsit a kezdő csapatból legalább hat, de legfeljebb tíz méter távolságra. A cél, hogy a saját golyót minél közelebb kell juttatni a kidobott Öcsihez. Mindegy milyen módszerrel, lehet hajítani, gurítani vagy akár odavágni is. A lábaknak a körön belül kell elhelyezkedniük, anélkül, hogy a széléhez hozzáérnének. Nem hagyhatják el azt, amíg az eldobott golyó földet nem ér. Dobás közben a lábakat tilos felemelni. A tolókocsiban ülő játékosoknak, a tolókocsi minimum egyik kerekének a körön belül kell lennie. Vannak különböző taktikák, valaki csak arra koncentrál, hogy minél közelebb juttassa el a golyóját az öcsihez, mások pedig az ellenfél golyóját célozzák meg, hogy azt kiütve lehessenek közelebb. Ez azonban vissza is üthet, mivel könnyen lehet, hogy a saját golyónk gellert kapva még messzebb repül. A gyakorlottak ki szokták figyelni még az ellenfélnek kedvezőtlen távolságot is, és oda próbálják hajítani az öcsit. Mindig a rosszabb helyzetben lévő csapat következik, feltéve, ha van még golyója. A csapat a kör végén annyi pontot kap, ahány golyóval beljebb tudott kerülni az öcsihez az ellenfél golyóihoz képest. 13 pont jelenti a győzelmet. (http://vakbarat.magyarnarancs.hu/sport/petanque_-_haho_ocsi-68843) Csapat formációk 3 játékos 3 játékossal szemben (triplettes- triplett) 2 játékos 2 játékossal szemben (doublettes- duplett) 1 játékos 1 játékossal szemben (tête-à-tête- egyéni) Triplett felállásban minden játékos 2 golyóval, míg duplett és egyéni felállásban minden játékos 3 golyóval rendelkezik.Minden más felállás tilos!
42
A játék az alábbi videón megnézhető: https://www.youtube.com/watch?v=5s9BpxOsOY4#t=27 A játék menete A játékos a célgolyó (Öcsi) eldobása után eldobja az első golyóját törekedve arra, hogy az minél közelebb legyen a célgolyóhoz (érintheti és el is tolhatja). Másik csapat játékosa szintén eldobja a golyót, közelítve vagy kiütve az előző játékos kidobott golyójához. Abból a csapatból, akik nem vezetnek, addig játszanak, amíg át nem veszik a vezetést. Az a játékos, aki nem szerez pontot addig van soron amíg vissza nem szerzi a pontot. Ezt úgy érheti el, hogy azt a golyót, amit elvettek tőle megcélozza, azaz saját golyójával próbál helyére lépni. Amikor az egyik csapatnak nincs több golyója, a másik csapat játssza a kezükben maradt golyókat. Az összes kidobott golyó után számoljuk a pontokat. A győztes csapatnak annyi pont jár, ahány golyója közelebb van a célgolyóhoz. Győztes csapatból valaki ismét kidobja az Öcsit, és folytatódik a játék addig, amíg az egyik csapat eléri a 13 pontot.
43
(http://www.wikihow.com/Play-Petanque) Petanque verseny az alábbi videón megnézhető: https://www.youtube.com/watch?v=uYQ0wTeerLU
II.2.
BOCSA
A sportág múltja egészen az ókorig nyúlik vissza. Egyiptomi sírokon találtak a játék ősére vonatkozó tárgyakat, falvéséseket. A golyók eredetileg kőből készültek, majd fából faragták őket. A középkorban piactereken és utcákon játszották, de hódítást nyert a korostorokban és a várakban is. Franciaországban IV Károly betiltatta, így ott 1300-as évektől majd öt századon át tiltott tevékenységnek minősült. Míg Angliában a nemesség kiváltsága volt, addig Franciaországban a szegények játéka lett. Az 1900-as évektől hírességek és hétköznapi emberek kedvelt időtöltésévé vált. Maria Soldati, Sandro Pertini köztársasági elnök, II. János Pál pápa, Adenauer. Még Walt Disney rajzfilmfigurái is ismerik a játékot (1949). A festőket is megihlette a játék például Francisco Goya (1815) vagy Pablo Picasso (1910). A világon szétszóródott olaszok, akik próbálták megőrizni eredeti életstílusukat vitték magukkal a játék hírét és szinte mindenhol találhatunk bocsapályákat kiskocsmák, poharazók oldalában, szállodák teniszpályái mellett, tengerpartokon. Helyi bajnokságok mellett nemzetközi versenyeket, így egyéni és csapat Európa- és Világbajnokságot is rendeznek. (http://www.bocsa.sport.hu/hu/lapok/tortenet.html) A játék az alábbi videón megnézhető: https://www.youtube.com/watch?v=2hhN6S-1urM A pálya A pálya talaja szilárd, lehetőleg minél egyenletesebb legyen. Ez állhat döngölt földből, betonból vagy salakból, esetleg szintetikus vagy szőnyeg borításból. Két hosszanti oldalán 25 cm magas fa vagy beton palánk, rövidebb oldalain kismértékű elmozdulásra (lengésre) képes, gumiborítású fa gerenda határolja.
44
A golyó A bocsa kb. 920 g súlyú, kb. 107 mm átmérőjű, színes műanyag vagy csont golyó, a pallinó (célgolyó) 80 g súlyú, 4 cm átmérőjű műanyag golyó. (A bocsa mérete változik ifjúsági és felnőtt sportolók esetén).
A játék A játék célja, az ellenfelek igyekeznek a bocsát (nagy golyót) minél közelebb eljuttatni a pallinóhoz (kis golyóhoz). Ez legtöbbször gurítással történik. Csapatversenyeken egy csapatmérkőzés egy trió, egy egyéni és egy páros játékból áll. Rendszerint a trióval kezdenek, ezt követően egy időben játsszák az egyéni és páros mérkőzést két egymás melletti pályán. Így egy csapatmérkőzés eredménye 3-0, illetve 2-1 lehet. Csapat formációk 1 játékos 1 játékossal szemben (4-4 bocsával) 2 játékos 2 játékossal szemben (4-4 bocsával) 3 játékos 3 játékossal szemben (6-6 bocsával) A játék menete Sorsolással eldöntik, melyik fél kezd és a pályán melyik irányból kezdik el a játékot. Ezután, elhelyezik a pallinót a pálya kezdőpontjára, majd a kezdő játékos az alapvonal mögül a bocsát igyekszik közel gurítani a pollinóhoz. Amennyiben a gurítás nem érvénytelen (pl. nem ér palánkot) az ellenfél következik, aki próbálja a pallinót jobban megközelíteni bocsájával, mint az ellenfél. Mindaddig
45
próbálkozhat, míg közelebb gurít, mint ellenfele, ill. ennek hiányában amíg el nem fogynak a bocsái. Ismét a kezdő játékos következik. Ha elfogytak a golyók, a játékvezető megállapítja, melyik bocsa van a pallinóhoz a legközelebb ill. a jobb pozíciót gurított versenyzőnek hány bocsája van közelebb, mint az ellenfél legközelebbi bocsája. A játék 12 vagy 15 pontig folytatódik. A játék az alábbi videón érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=Vfddwzx4A60
II.3.
LÁBTOLL-LABDA
A lábtoll-labda a labdajátékok csoportjába tartozó, mozgalmas, látványos csapatsport, amelynek célja, hogy a speciális – tollból készült – labda úgy kerüljön át a háló fölött az ellenfél térfelére, hogy a rivális azt ne tudja visszaadni. Ki gondolná, hogy ebből a játékból fejlődött ki a népszerű sportág, a tollaslabda? Pedig így történt, az első tollas labdát i.e. 1000 körül készítették Kínában. Néhány tyúktollat szúrtak fadarabba, cink- vagy ólom lemezkébe, s már kész is volt a játék eszköze. A kínaiak eleinte szinte kizárólag lábbal tollaslabdáztak. A labda minél tovább levegőben tartása volt a cél. A lábtollas a labdarúgással is hasonlóságot mutat, ezért feltételezhető az is, hogy a Tsu-tsu-ból fejlődött ki. Később a játék a katonai felkészítés céljait szolgálta. Az ügyesség fejlesztésének és a reakcióidő csökkentésének egyik eszköze volt. Ezt a lábbal játszott tollaslabdázást és különböző változatait a mai napig is több millióan űzik, elsősorban a Távol-Keleten. Európa számára a lábtoll-labdázást Peter von Rüden német mérnök fedezte fel kínai utazásai során. Egy parkban különböző életkorú - közöttük 60-70 éves embereket látott játszani. A játék elbűvölte őt. Egy ajándékba kapott labda segítségével fellelkesítette barátait és ismerőseit. Azóta Peter von Rüden a lábtoll-labdázás elterjesztésének szenteli életét. 1991-ben megalakította az FFC Hagen-t, az első európai lábtoll-labda klubot. (http://www.utanpotlassport.hu/) A Magyar lábtoll-labda szövetség honlapja az alábbi linken érhető el:
46
8. ábra http://www.labtoll.hu/Default.aspx?ID=fooldal.htm A pálya A versenypálya 11,88 méter hosszú és 6,10 méter széles. (A tollaslabda pálya lábtolllabdázásra is használható) A vonalak a pálya részei, melyek négy centiméter szélesek. A középvonaltól mindkét irányban 2 méterre futnak a korlátozó vonalak, amelyeken belülről fejjel tilos átjuttatni a labdát a másik térfélre. Az alapvonal középpontjától mindkét oldalon 1-1 méterre felrajzolt rövid vonalak jelölik ki az adogató térfelet. A háló 7 méter hosszú és 76 cm széles. Háló magassága férfiaknál 160 cm, nőknél 150 cm. Játék közben tilos megérinteni és átnyúlni a háló alatt illetve felett.
Csapatok Egy versenycsapat 6 játékosból áll. Közülük egyidőben során a játékosok bármikor cserélhetők.
hárman játszanak. A játék
A játékosok helyzete
47
A csapatok játékosai háromszög alakban állnak fel. Két játékos a hálóhoz közel egymástól 2 méter távolságra, egy játékos a hátsó térfélen ill. adogatásnál az adogató térfélen áll. A kötött sorrend csak az adogatásnak ill. az adogatás fogadásánál kötelező. Az adogatás elrúgásának pillanatában minden játékos helyet változtathat.
Labdaérintés Egy csapat mielőtt a labdát az ellenfél térfelére juttatja, a saját térfelén maximum négyszer érintheti. A negyedik érintésnek a másik térfélre való átjuttatásra kell irányulnia. A négy érintésen belül egy játékos egymás után kétszer érintheti, rúghatja a labdát. A labdát játék közben tilos kézzel vagy karral érinteni. Minden más testrész használata megengedett. A páros játékban szintén négy érintés engedélyezett, az egyéniben csak kettő.
A mérkőzések számolása Mérkőzések két nyert játszmáig tartanak. A játszmák 21 pontosak. Minden labdamenet ponttal fejeződik be. Ha az adogató csapat (játékos) hibázik, a pont a fogadóé és át kell adnia az adogatás jogát is a másik csapatnak (játékosnak). A játszmát két pont különbséggel kell megnyerni. 20-20-tól váltott adogatással kell elérni a két pont különbséget. (http://www.labtoll.hu/) A lábtoll labdáról oktatófilm az alábbi videón nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=b2jJY1NAlX4 Videó a játékról: https://www.youtube.com/watch?v=3FAXlAzNNfE
II.4.
LÁBTENISZ
A lábtenisz, vagy más néven lábtengó közkedvelt szórakoztató játék, melyet játszhatunk teremben vagy kint a szabadban, strandon. Hazánkban is nagyon szívesen űzött szabadidősport, melyet sportpályákon, és strandokon, egyaránt játszanak. A lábtenisz 1920-as években terjedt el Közép-Európában. A lábtenisz legelső változatát, a kiráylaftát már a múlt század elején is játszották. A harmincas évek közepén a futballisták
48
kedvelt kiegészítő játéka volt a tengó, egy rúd vagy egy háló segítségével két részre osztották a pályát és a játékot párban űzték. A hetvenes évek közepétől az ország különböző részein, elsősorban strandokon kezdtek el szervezni nyílt vagy zártkörű, helyi vagy országos lábtengó versenyeket, ahol az irányadó szabályokat mindig a helyi sajátosságokhoz igazítva a rendezők határozták meg. Az idők folyamán látogatottsága révén kiemelkedett és mintául szolgált a többi verseny számára a siófoki torna, melynek győzteseit ebben az időben kezdték lábtenisz bajnokoknak tekinteni. Ugyan így, az ott érvényes szabályokat ekkor kezdték alkalmazni más versenyeken is. A szövetség megalakítása akkor vált égető szükséggé, amikor kiderült, hogy más országokban is űzik ennek a sportágnak valamilyen válfaját. Az 1989-ben megalakult Nemzetközi Lábtenisz Szövetség (IFTA) jogosult kiírni a nemzetközi versenyeket a tagországok válogatottjai számára. A Magyar Lábtenisz Szövetség az alábbi linken érhető el:
9. ábra http://www.labtenisz.hu/ A pálya A pálya mérete és a szabályok a rendelkezésre álló feltételekkel alakítható, határozható meg. Célszerű 6 m x 12 m méretezéssel kijelölni, de akár a röplabda pálya területén is játszani. A pálya közepén 1 m magasságban feszítsünk ki hálót. A pálya oldalvonalaival párhuzamosan az alapvonal középpontján meghúzott vonallal a térfelet osszuk két egyenlő részre.
49
Játék menete A játék adogatással kezdődik. Az adogató játékos a labdát a saját térfele jobb oldali mezőjében a földre ejti, majd azt a fogadó játékos jobb térfelére rúgja át. Az adogatás mindig átlósan történik. A netszes (hálót érő szervák) érvényesek, a játék folytatódok, nincs szervaismétlés. A szervát lehet levegőből is fogadni, habár a pattanás megengedett. A vonal a pálya része, ha arra esik a labda, megy tovább a játék. A fogadó oldalon egyszer érhet földet a labda, utána lehet lábbal, fejjel, mellel, térddel vagy combbal visszaadni az ellentérfélre. Egy játékos egyszer érintheti a labdát. A labdaérintések számát meg kell előre határozni, mert páros (2 érintés), illetve csapatjátékban (3-4 érintés) engedélyezett a többszöri érintés. A játék két nyert szettig tart. Egy-egy játszmában 11 pontot kell elérni, kettő pont különbséggel. Egyéni Pálya mérete: teniszpálya adogatóudvara (8,2 × 12,8 m). Megengedett pattanások száma: 1. Megengedett érintések száma: 2. Szerválás: balról balra (páratlan saját pont esetén), illetve jobbról jobbra (páros saját pont esetén). Nincs cserelehetőség. Egyéni játék az alábbi videón nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=8C6pC-3gp7c Páros Pálya mérete: teniszpálya adogatóudvara (8,2 × 12,8 m). Megengedett pattanások száma: 1. Megengedett érintések száma: 3. Szerválás: balról balra (páratlan saját pont esetén), illetve jobbról jobbra (páros saját pont esetén). 3 főt lehet nevezni, van egy cserejátékos. Páros játék az alábbi videón nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=Co_b4qp3ltc Hármas Pálya mérete: a teniszpálya adogatóudvarától még 2,6 méterrel hosszabb (8,2 × 18 m). Megengedett pattanások száma: 1. Megengedett érintések száma: 3. Szerválás: nincs kötött szerva, tehát bárki bárhonnan és bárhova szerválhat, a lényeg, hogy az ellenfél adogatóudvarába essen a labda. 5 főt lehet nevezni, van két cserejátékos. (http://sportaglexikon.hu/sportagak/labtenisz/)
50
Hármas játék az alábbi videón nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=s6z5k7C1ieY
II.5.
FRIZBI
Ki ne ismerné azt a műanyag korongot, melyet strandokon dobálunk egymásnak, felmérve ki milyen ügyesen próbálja elkapni majd továbbítani a társnak. Remek szórakozást nyújt a partokon a frizbivel való játék, passzolások és elkapások, de mint sportág, ennél sokkal komolyabb foglalatosság, melyet már ultimate frisbee néven ismerhetünk. Kialakulásának története nagyon érdekes, 1871-ben William Russel Frisbie, az amerikai Bridgeport városába költözött, hogy pékséget alapítson és működtessen. 1958-ra az általa létrehozott üzem naponta 80000 süteményt készített, és minden egyes megrendelést korong alakú lemeztálcákon szállítottak. 1920-ban a szomszédos Yale egyetem diákjai elkezdték a korong alakú tálcákat egymás között dobálni, és mint sporteszközt használni. Hamar rájöttek, hogy ha a fémet műanyagra cserélik, akkor a sport és a biztonság szempontjából sokkal jobb tulajdonságú korongokat kapnak. Mint csapatjáték az ultimate frizbi gyökerei 1967 nyaráig nyúlnak vissza. A játék 1992-ben „érkezett” Magyarországra, egy amerikai házaspár (Bob Flynn és Yvonne Wittmann) közvetítésével. (http://sportaglexikon.hu/sportagak/frizbi/) Bemutató játék az alábbi videón nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=GyEiyNMVjwE A pálya A játék pályája téglalap alakú, szélessége körülbelül egy futballpálya szélességének a felével egyezik meg. A pálya két végén egy-egy célterület, úgynevezett zóna található.
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Ultimate)
51
A játék az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=HhUays2ehyI A játék menete Az ultimate egy koronggal játszott csapatsport, melyben két 7 játékosból álló csapat küzd egymás ellen. Lányok és fiúk egyaránt űzik ezt a sportágat. Mindkét csapat célja az, hogy úgy szerezzen pontot, hogy az egyik játékosa bedobja a korongot a támadott zónába, és ott egy csapattársa elkapja azt. Kezdés történik a játék indulásakor és minden pontszerzés után. Ilyenkor a játékosok a saját zónájuk elülső vonalán állnak. A védekező csapat elvégzi a nyitást, így a támadó csapathoz kerül a korong. A dobójátékos nem futhat a koronggal, de azt bármelyik irányba bármelyik csapattársának passzolhatja. Minden olyan esetben, amikor a passz sikertelen, az ellenfélhez kerül a korong, és vele az ellentétes oldalon lévő zóna támadásának joga. A mérkőzés többnyire a 17. pont megszerzéséig tart és körülbelül 100 perc hosszú. Az ultimate játékvezető nélkül játszott sport, melyben a játékosok testi/fizikai érintkezése nem megengedett, és a játékosok maguk felelősek a tiszta játékért, a szabályok alkalmazásáért, illetve betartásáért. A játék szellemiségeként megfogalmazott viselkedésminta (Spirit of the Game) iránymutatást ad, hogy a játékosoknak hogyan kell alkalmazni a szabályokat, és hogyan vezessék a mérkőzést önmaguk, játékvezető nélkül. (http://www.utanpotlassport.hu/) A részletes szabálykönyv az alábbi linken elérhető:
10. ábra http://www.utanpotlassport.hu/wp-content/uploads/2011/02/MFSZ-ultimateszab%C3%A1lyk%C3%B6nyv-20111107.pdf A hölgyek játéka az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=3MK98mUAdNc#t=51
52
A dobások az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=9Ms3ZN7kuI8 https://www.youtube.com/watch?v=lgUyW5aGC2U
II.6.
MINIGOLF
A minigolf szabadidős szórakozási forma, kinézetre a golfra hasonlít, azonban a pálya méretei jóval kisebbek (innen ered a „mini-” elnevezés), és a szabályai is kissé mások, mint a golfé. A minigolf közismert és népszerű játék, mégis a legtöbb ember igen keveset tud róla. Sokakban a külföldi nyaralások alatt megismert, fantáziadús pályák, gumiütők és egyszerű labdák emléke él, és nem is gondolják, hogy ezt a játékot versenyszerűen is lehet űzni. E sportág titka abban rejlik, hogy mindenki számára hozzáférhető, akár hobbi, akár versenysport szinten. Európa számos területén a minigolf óriási népszerűségnek örvend, több országban pedig a legnépszerűbb szabadidősportok egyike. Büszkén mondhatjuk, hogy a feltételek folyamatosan közelítenek ahhoz, hogy a minigolf Magyarországon is tömegsporttá váljon. (http://sportaglexikon.hu/sportagak/minigolf/)
A minigolf kialakulásában a legrégebbi feljegyzések az Egyesült Államokból származnak, de az 1920-as évek második felében már Európában is találhatóak információk a sportág elindulásáról. A minigolf tulajdonképpen a golfból alakult ki, egyrészt a golf a közönség számára nem mindenhol volt elérhető, ezért sokan szerették volna játszani egy olyan változatát, amelynek kisebb a területigénye. Ilyen indíttatásból épültek az első rövid távolságú, leginkább a „green”-hez hasonlítható pályák, ám mivel így a játék meglehetősen egysíkúvá vált, adódott az ötlet, hogy ezekre a pályákra építsenek akadályokat. Ettől kezdve a minigolf rohamos fejlődésnek indult. Az Egyesült Államokban a kizárólag önfeledt szórakozás céljait szolgáló, különféle ötletes akadályokat tartalmazó fantáziapályák terjedtek
53
el. Európában viszont felmerült, hogy szükség lenne egységes szabályrendszerre, hogy a különböző helyeken található pályákon elért eredmények összemérhetőek legyenek. (http://www.minigolf.hu/) A játékról bemutató az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=6VijAob_bHM A játék menete A játékot a kijelölt elütőhelyről kell kezdeni, és a labdát maximum 6 ütésből a lyukba kell juttatni. Az eredménylapra fel kell írni, hogy az adott pályán mennyi ütésből sikerült a lyukba juttatni a labdát. Amennyiben a 6. ütéssel sem sikerült teljesíteni a pályát, a játékos eredménylapjára 7 pontot kell felírni. A játék győztese az a játékos, aki a 18 pályán összesen a legkevesebb pontot éri el. Azt a labdát, amely nem jutott át a pálya két oldalán jelölt határvonalon, ismét az elütőhelyre kell tenni. Amelyik a határvonalon áthaladt, onnan kell továbbütni, ahol megállt. Az emelkedős pályákon nincs jelölve határvonal, ezeken minden ütést az elütőhelyről kell elvégezni. Az emelkedős pályákra tilos rálépni, azokon csak az elütőhelyről végezhető el ütés. A pályán lévő akadályokra rálépni nem szabad. Mozgásban lévő labdát nem szabad elütni, mert ezzel a pálya borítása sérülhet. A játékból kizárható az, aki ezeket a szabályokat nem tartja be, mivel ezzel kárt tehet a pályákban. Ha a labda a pálya széléhez közel áll meg, akkor merőleges irányban 20 cm-re beljebb helyezhető, és a játékot onnan lehet folytatni. Amennyiben a labda az akadály előtt vagy mögött áll meg, az akadálytól 50 cm-re tehető a pálya szélével párhuzamosan. Ha a labda kipattan a pályáról, miután áthaladt a pálya szélén jelzett határvonalon az elhagyás helyén a pálya szélétől 20 cm-re kell azt visszahelyezni, és onnan lehet folytatni a játékot. A játék során többféle labda is használható, viszont minden pályát azzal a labdával kell végigjátszani, amellyel a kezdőütést elvégeztük. (http://www.minigolf.hu/jatekszabalyok.htm) Minigolf világbajnokság az alábbi videón tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=O2AMWoZs7z0
54
Pályák I. Miniatürgolf
Anyaga: a játékfelület azbesztmentes eternit, de lehet beton vagy speciális falemez is Méretei: hossza 6,25 m, szélessége 0,9 m, a végkör átmérője 1,4 m A szabvány szerint 25 akadályvariáció létezik, a pálya építésénél ezekből lehet kiválasztani 18-at. A pályák sorrendjére vonatkozó megkötés nincs. Fontos szabály, hogy a többi pályatípustól eltérően ezekre a pályákra TILOS RÁLÉPNI! Itt találhatóak ilyen fajta pályák: Budapest, Szeged, Tápiószentmárton, Budakeszi, Fonyód II.
Filc golf
Anyaga: falemez filc borítással Méretei: hossza 9-18 m, szélessége 0,9 m, a végkör átmérője 1,8 vagy 2,4 m, A szabvány szerint 25 akadályvariáció létezik, ezekből lehet kiválasztani 18-at. Fontos szabály, hogy az emelkedős pályákon - ha a labda nem jutott át az akadályon - ütés csak az elütő helyről végezhető. Az emelkedős részekre FELMENNI TILOS! Sík felületű pályákra illetve a végkörre lépni ütés céljából engedélyezett. Hazai pályák: Budapest, Tápiószentmárton, Visegrád
55
III.
Minigolf beton
Anyaga: beton pálya műkő borítással Méretei: hossza 12 m, szélessége 1,25 m, a végkör átmérője 2,5 m A pályák sorrendje szabvány szerinti, tehát bárhol játszunk, mindig ugyanúgy következnek. A 7. pálya méreteiben és jellegében is eltér a többitől, mivel egy kicsit a golfos eredetre emlékeztet: kb. 20 m távolságból kell a labdát egy füves területen át az 5,5 m átmérőjű végkörbe ütni, majd a lyukba gurítani. Hazai pályák: Szolnok, Balatonföldvár IV.
Fantázia pályák
Hossza, szélessége, a végkör átmérője és a lyuk mérete nincs szabályozva, merthogy éppen az a lényeg, hogy mindegyik pálya egyéni. Hazánkban a legtöbb pálya a fantázia kategóriába tartozik, és közös vonásként említhető. Hazai pályák: Balatongyörök, Orfű, Sirok, Komárom Minigolf verseny az alábbi videón nézhető meg: https://www.youtube.com/watch?v=w2QjfL3ClO8
56
II.7.
Irodalom
Horváth Zoltán, Szabadidőport, játékmix, Szombathely, 2005 http://www.strandjatekok.com/strandjatekok_03_strandroplabda.html http://www.huntennis.hu/beachtennis/bevezeto_a_beachtennis-be http://hawaii2.ithelpportal.com/beach2008/DesktopDefault.aspx?menuid=13295 http://www.szabadban.hu/cikk.php?aid=ef4cdf456d1fc65aa7fbbae http://www.speedminton.hu http://www.huntennis.hu/beachtennis/bevezeto_a_beachtennis-be http://hawaii2.ithelpportal.com/beach2008/DesktopDefault.aspx?menuid=13295 http://www.szabadban.hu/cikk.php?aid=ef4cdf456d1fc65aa7fbbae http://www.sportagvalaszto.hu/index.php?m=15605 http://vakbarat.magyarnarancs.hu/sport/petanque_-_haho_ocsi-68843 http://www.bocsa.sport.hu/hu/lapok/tortenet.html http://www.utanpotlassport.hu http://www.labtoll.hu http://sportaglexikon.hu/sportagak/labtenisz http://sportaglexikon.hu/sportagak/frizbi http://sportaglexikon.hu/sportagak/minigolf http://www.minigolf.hu http://www.minigolf.hu/jatekszabalyok.htm
57
III. Zenés Mozgásformák Petrovszki Zita Célok A tananyag célja, hogy a hallgatók megismerjék napjaink népszerű zenés sportágait (aerobik és változatai valamint a kötélugrás) és a megszerzett tudás, képesség felhasználásával legyenek képesek foglalkozásokat tartani, melyek jól illeszthetők a délutáni testnevelés órák gyakorlatanyagába, valamint a testmozgás egészség megőrzésében betöltött szerepét hangsúlyozni.
III.1. Aerobik Az aerobik napjaink népszerű, gyors ütemben fejlődő és sokszínű sporttevékenysége, mely az egészséges életmód iránti igény növekedésével nagymértékben előtérbe került. Ezt köszönheti, számos előnyeinek (bárhol végezhető, nincs nagy szerigénye, variálhatósága szinte kimeríthetetlen) mind pedig pozitív élettani hatásainak is. A fitnesztermek rekreációs tevékenysége mellett nagyon jól illeszthető a testnevelés órák és a délutáni sportfoglalkozások gyakorlatanyagába. Megfigyelhető, hogy a közoktatásban résztvevő korosztály érdeklődése és igénye megváltozott. A korábban hagyományos nagy múltú sportágakkal szemben előnyben részesítik az újabb „modernebb” mozgásformákat, a kevésbé kötött foglalkoztatási formákat. Ezen új igényeknek megfelelnek a zenére végezhető mozgásformák. Fontos hangsúlyozni, hogy az aerobik gyakorlatanyagának készségszintű ismerete illetve az alap aerobik óra rendszeres vezetése szükséges ahhoz, hogy a tananyagban később tárgyalt eszközös óratípusok (step aerobik, fit-ball aerobik, ballkorobics) gyakorlatanyai elsajátíthatóak legyenek.
III.1.1.
Története
A módszer, ahonnan az aerobik a nevét kapta, dr. Kenneth Cooper nevéhez fűződik, akit az amerikai hadsereg és a haditengerészet orvosaként a '60-as évek elején arra kértek fel, hogy az űrhajósok fizikai felkészítésében és mérésében is vegyen részt. Cooper fő feladata az állóképesség fejlesztése volt, amelyet folyamatosan végzett gimnasztikai gyakorlatokkal oldott meg. Módszerének lényege abban állt, hogy a feladatokat magas ismétlésszámmal, pihenő nélkül végeztette. Cooper minden olyan hosszú távú fizikai aktivitást, amely során az oxigén felvétele és felhasználása egyensúlyban van, „aerobic testgyakorlásnak", röviden aerobicnak nevezett.(dr. Keneth Cooper). Cooper több könyvet írt, melyben a rekreációval és az egészséges életmód népszerűsítésével foglalkozott, neve egyre ismertebbé vált nemcsak a szakemberek és sportolók körében, hanem a hétköznapi emberek körében is. A 60-as évek második felétől egyre erősebbé vált a fitnesz-mozgalom az USA-ban. Az ezt követő két-három évtized alatt az aerobikos mozgásfajták folyamatosan fejlődtek. Cooper módszerét 1969-ben Jackie Sorensen zenével ötvözte és tánccal egészítette ki, majd megkezdte sikeres üzleti vállalkozását, termeket nyitott és oktatókat képzett. Igazán népszerűvé mégis csak akkor vált, amikor az 1970-es években Jane Fonda, népszerű színésznő, tovább fejlesztette a Cooper-féle módszert. Jazz balett elemekkel egészítette ki és videokazettákon keresztül népszerűsítette az akkor még elsősorban háziasszonyoknak
58
szánt mozgásanyagot. Fonda hamar felismerte, hogy ez a mozgásforma nagy tömegegek foglalkoztatására alkalmas, hiszen nincs sportszerigénye. Clubhálózatot hozott létre, az aerobik népszerű mozgalommá vált. Ekkoriban azonban a gyakorlatok egy része többet ártott, mint használt. Nem figyeltek a gyakorlatok szakszerű összeállítására, cipőviselése nélkül folyamatosan szökdeltek, túl gyors zenére végeztek hirtelen mozdulatokat, extrém csavarásokat az ízületekben, mely végső soron a mozgató szervrendszer kóros elváltozásait idézte elő. Sporttudományi kutatások eredményeit követően Fonda 1986-ban kiadta új aerobik programját, amely már nagymértékben különbözött az előzőtől. A gyakorlatok tervezésénél már figyelembe vették a fokozatos pulzusszám emelését, felhívta a figyelmet a sérülések elkerülése végett a cipő használatára, a talajra érkezés helyes technikájára. Európában az 1980-as évek elején vált ismerté és népszerűvé a sportág. Magyarországon a sportág megismertetése, elterjedése Szécsényiné dr. Fekete Irén nevéhez fűződik, aki a Testnevelési Főiskola tanára, 1982-ben San Diegoban sajátította el és 1983- ban indította be az aerobik oktatói képzést a Testnevelési Főiskolán. Az alapelveket megtartva és a Fondaféle módszereket követve kialakította az aerobik magyar változatát, amely az gimnasztika, a jazz-balett, a modern táncok és a ritmikus sportgimnasztika előkészítő mozgásait tartalmazta. 1991-ben megalakult a MAESZ (Magyar Aerobic Szövetség).
III.1.2.
Mi az aerobik?
Az aerobik zenére végzett gimnasztikai alapelemekből és ritmikus, táncos gyakorlatokból álló mozgásos tevékenység. Maga az elnevezés az aerob (oxigént igénylő) szóból ered. Tehát olyan állóképességet fejlesztő mozgásforma, amelynél a terhelés alatt elegendő oxigén áll rendelkezésre az oxigén jelenlétében lezajlódó energianyerő folyamatokhoz. Az aerobik alapvetően kétféle tartalommal bír. Egy teljesítményorientált színpadi versenysport az egyik, a másik pedig a fitnesz- és szabadidősport területén alkalmazott mozgásforma, amelyet bárki, fiatalkortól egészen időskorig végezhet, egészségének megőrzése, illetve állóképessége fejlesztése céljából. Lényeges különbség, hogy míg a versenysport rövid időn át intenzív mozgást kíván, a szabadidősport kisebb intenzitású, de tartósan végzett mozgást jelent. Tehát az aerobik alapjaiban ugyan megegyező, de céljaiban eltérő két különböző ágra osztható fel.
III.1.3.
Fitneszaerobik
A fitneszaerobikra jellemző, hogy a résztvevők csoportos formában, az óravezető által folyamatosan, zenére bemutatott lépés-szökdelés kombinációkat, és különböző erősítőtónusfokozó, valamint nyújtó hatású gyakorlatokat végeznek. A „life time” sportokhoz sorolható, hiszen egészen a korai gyermekkortól kezdve idős korig végezhető, variálhatóságának köszönhetően a legkülönbözőbb igényeket is kielégíti, ezért nagy tömegek megmozgatására alkalmas. Célja és feladatai a különböző óratípusoktól függően a fizikai kondíció, elsősorban az aerob állóképesség fenntartása és fejlesztése, a főbb izomcsoportok erejének növelése, nyújtása, az izomtónus fokozása, az optimális testösszetétel elérése valamint a stressz oldása, a szorongás csökkentése az énkép és testkép javulásával. Így a testi-lelki frissesség megszerzése, fenntartása, fejlesztése az egészség megőrzése mellett. Ma már inkább gyűjtőfogalom, hiszen különböző formái önállóvá váltak. A résztvevők céljai alapján újabb és újabb mozgásformákkal és eszközökkel bővült a kínálat.
59
III.1.4.
Versenyaerobik / Sportaerobik
A versenyaerobik a fitneszaerobik órákból ered, azok módosított mozgásanyagára épül úgynevezett nehéz elemekkel kiegészítve. A versenygyakorlat lényege: a versenyző (edző) által kiválasztott zenére készített művészi előadású, kreatív koreográfia 1 perc 30 másodperces időtartamban, mely rendkívül dinamikus, magas intenzitású aerobik specifikus mozgásanyagból és nehéz elemekből áll. A versenyaerobik pontozásos sportág, ahol a versenyzők technikai tudását, a gyakorlatok kivitelezését, kreativitását, a versenyző kisugárzását értékelik. A sportág versenyzőinek a célja a teljesítmény növelésén és a fizikai erőnlét fokozásán túl a különböző versenyeken történő eredményes szereplés. Az első aerobik versenyt 1984-ben New Orleansban rendezték. A különböző világszervezetek (IAF - Nemzetközi Aerobik szövetség, FISAF – Professzionális Aerobik Szövetség) Világkupát 1989-től, Világbajnokságot 1990-től és Európa-bajnokságot 1994-től rendeznek sportaerobikban. A FIG (Nemzetközi Torna Szövetség) 1994-ben alkotta meg első szabálykönyvét, és ebben az évben vette fel a sportaerobikot szakágai közé. Az UEG (Európai Tornaszövetség) 1999-ben rendezte első Európa-bajnokságát. A Magyar Aerobik Szövetség (MAESZ) 1991. december 13-án alakult. A MAESZ az I. Aerobic Országos Bajnokságot 1992. március 8-án rendezte. Kialakulása óta a versenysport nagy átalakuláson ment keresztül, szinte minden kontinens kidolgozta saját versenyrendszerét és megalkotta saját szövetségét. Érvényben lévő hazai, a MAESZ által kiadott versenyszabályzatról bővebben: http://www.aerobiksport.hu/images/dokumentumok/maesz_versenyszabalyok/avsz2013.pdf
III.1.5.
Az aerobik pozitív élettani hatásai
A megfelelő intenzitású, hosszúságú és gyakoriságú aerobikedzés a megnövekedett funkcionális igénybevételnek köszönhetően számos pozitív élettani hatást, változást (adaptációt) okoz a szervezet működésében, elsősorban a szív és keringési rendszerben, a légző-rendszerben, az anyagcserében és a hormonális rendszerben. Aerobikozás hatására: Edzettebbé válik a szívizom, nő az összehúzódó képessége továbbá a szív bal kamrája több vért képes befogadni, így nő a pulzustérfogat (egy szívösszehúzódás alatt kilökött vér mennyisége) és nő a perctérfogat (egy perc alatt továbbított vérmennyiség). Hatékonyabb lesz a szív működése, kevesebb összehúzódással is több vért képes a szervezetbe juttatni. Csökken a nyugalmi pulzus, mely jellemzi az egyén edzettségi állapotát. Minél edzettebb az egyén, a nyugalmi pulzusa annál alacsonyabb. A működő izmokban nő a kapillarizáció, több hajszálér nyílik meg, javul a szövetek oxigénellátása. A keringés gyorsabban és tökéletesebben alkalmazkodik a terheléshez, érzékenyebbé válik a szervezet a hormonhatásokra. Rövidebb a pulzusmegnyugvási idő, terhelés után gyorsabban áll vissza a szívfrekvencia a kiindulási nyugalmi szintre. Légzés gazdaságosabb, mélyebb légvétel következtében kisebb lesz a holttér, hamarabb növekszik a légzőfelület valamint a légzőizmok fejlettebbé válnak. Így terhelés alatt a légzési perctérfogat jelentősen nagyobb lesz. Csökken a nyugalmi légzésfrekvencia. Javul az izomanyagcsere az enzimrendszer gyorsabb aktiválódása révén.
60
Nő a szervezet zsírégető képessége, így nő az aktív izomszövetek aránya, ez által ideális testösszetételt eredményez. A gyermekeknél és a fiataloknál hozzájárulhat az elhízás megelőzéséhez. Bővebben:
11. ábra http://sportorvos.hu/sportolok/20140131/szivmukodes_sportelettani_jellemzoi
12. ábra http://sportorvos.hu/sportolok/20110202/a_neuroendokrin_rendszer_alkalmazkodasa _terheleshez
61
III.1.6.
A zene szerepe az aerobik órán
A zene az egyik legfontosabb eszköz aerobik órán, a gyakorlat végrehajtás alapja. Meghatározza a gyakorlatok végrehajtásának tempóját, és alapvető hatással van az óra légkörére is. A jó zene már önmagában fél siker, pozitívan befolyásolja hangulatunkat, motiváló, magával ragadó, ösztönző lehet. A gátlásosabb résztvevők is könnyebben feloldódnak zene hatására. Az aerobik zenéket 2/4 és 4/4 - es ütemezésű, általában szabályos 8, illetve 4x8 ütésekre vágott zenékből célszerű összevágni. A zene tempóját, sebességét percenkénti ütésszáma (BPM) adja. Nagyon fontos, hogy a zene tempója megfelelő legyen az órán végzett gyakorlatokhoz, a résztvevők korához, előképzettségéhez. Ha túl gyors a zene nem tudják a mozgásokat pontosan végrehajtani, romlik a mozgás minősége, a hatékonysága, nő a balesetveszély, illetve a résztvevők nem tudják követni a gyakorlatokat, elmarad a sikerélmény. Ha túl lassú zenét alkalmazunk kevésbé lesz hatékony az óra, romlik a motiváltság. A zene hangereje olyan legyen, hogy lehessen az instrukciókat hallani, ne dübörögjön a fülünkbe, de azért motiváló, magával ragadó legyen.
III.1.7.
Alapóra
Leggyakrabban „alapórát" alkalmazunk, amely - nevéhez méltóan - valóban a klasszikus, hagyományos órarészeket tartalmazza, a többi óratípus ennek változata. Az alapórán belül az állóképesség-fejlesztés és az erőállóképesség-fejlesztés aránya 50-50%. Ettől az aránytól eltérhetünk attól függően, hogy mi lesz az óra célja. Így beszélhetünk állóképesség-fejlesztő, erőállóképesség-fejlesztő/alakformáló, testsúlycsökkentő/zsírégető óratípusokról. Időtartama körülbelül 55-60 perc.
III.1.7.1. Mozgásanyaga Tanulva abból, hogy a '70-es, '80-as években a helytelen mozdulatok, a rossz gyakorlattervezés, az egyéni sajátosságok figyelmen kívül hagyása miatt sok sérülés, maradandó elváltozás alakult ki, napjainkban a gyakorlatok tervezésénél figyelembe veszik, hogy az órákat eltérő testsúlyú, eltérő edzettségű, különböző életkorú résztvevők látogatják. A mozgásanyagot a „leggyengébbhez" igazítják. A preventív szempontokat előtérbe helyező, az egészségre legkisebb kockázatot jelentő új mozgás-anyagot és végrehajtási technikát safe aerobic-nak nevezték el. A safe aerobik tiltott/nem ajánlott gyakorlatai: Mindenképpen megemlítendő, hogy ezek a gyakorlatok a versenysportban, az iskolai testnevelésben és a gyógytestnevelésben is hasznosak lehetnek! A keringési rendszer védelme érdekében: A maximális pulzushoz közeli értéken edzeni (Maximális pulzus: 220-életkor) Az órát magas, a maximális pulzus 60%-a feletti pulzusértékkel befejezni A fejet hátrahajtani (360°-os fejkörzés) Álló helyzetben a törzset a derék vonala alá engedni (kivétel: nyújtásnál, lazításánál) A mozgatórendszer védelme érdekében: Törzs és nyak hátrahajlítása (hasonfekvésben 15°-os törzsemelés megengedett), teljes fej és törzskörzés Gyors törzsfordítás, törzsforgatás (kivétel: statikus nyújtógyakorlatok) Ágyéki lordózist fokozó gyakorlatok pl.: hanyattfekvésben páros, nyújtott lábemelés és visszaengedés, hanyattfekvésből teljes felülés, láblendítés hátra
62
Tarkóállás, fejállás, kézállás Átfordulások pl.: gurulóátfordulás, szaltó, „cigánykerék” stb. Egy lábon szökdelés 4-nél többször folyamatosan, a bokaízület védelme miatt A gyakorlatokat lábujjhegyen végrehajtani, a bokaízület védelme érdekében Az ízületek túlfeszítésével, csavarásával járó mozdulatok pl.: térdfogatás, térdcsavarás 120°-nál kisebb térdszöget eredményező gyakorlatok (guggolóállás, mélyguggolás) (Katona, 2004). A gyakorlatanyag felosztása történhet az órarészeknek megfelelően: a keringésfokozó részben, az erősítő részben, nyújtás, lazítás során alkalmazható gyakorlatok. A keringésfokozó rész gyakorlatait tovább bonthatjuk az alsó és felső végtaggal végezhető gyakorlatokra. Lábmunka: Low impact - alacsony ütközésű gyakorlatok, azaz a lábnak a talajjal való ütközése kicsi, valamelyik láb mindig a talajon van pl.: lépések, járások, térdemelések, rúgások. High impact - magas ütközésű gyakorlatok, a láb ütközése a talajjal nagyobb mérvű, rövid időre mindkét láb elhagyja a talajt (nagyobb energia-befektetést igényelnek) pl.: futással, szökdeléssel, elugrással végrehajtott talajérintések, sarok és térdemelések, láblendítések, rúgások. A low impact alapelemeknek javarészt megvan a high impact változata is. Mindkettőt végezhetjük különböző erőbedobással, intenzitással. Megkülönböztetünk: low intensity – alacsony intenzitású gyakorlatokat, melyek kisebb mozgáskiterjedéssel járnak pl.: talajérintések, sarokemelés high intensity – magas intenzitású gyakorlatokat, melyek nagyobb mozgáskiterjedéssel járnak pl.: térdemelés, láblendítés. Karmunka: nagy jelentőségű az intenzitás emelése, illetve csökkentése szempontjából Felosztása: szívvonal alatt, szívvonalon, illetve felette, hajlított vagy nyújtott karral, váltott vagy páros karral, szimmetrikusan vagy aszimmetrikusan, az előbbiek kombinálásával. A karmunka szabályai: a kart ne lógassuk a test mellett, a kar és lábmunka ritmusa legyen összhangban, bonyolultabb karmunkát egyszerű lábmunkával kapcsoljunk össze, ne lendítsük a kart mozgáshatárig, hanem izomkontrollal fékezzük, kartolásoknál, húzásoknál a könyök ne kerüljön a test síkja mögé, (kivéve a test mögötti erősítő gyakorlatoknál).
63
III.1.7.2. Az alapóra felépítése: I. II. III.
IV. V.
óra előtti tájékoztatás bemelegítés aerobik szakasz: a) felkészülés az aktív aerobik szakaszra b) aktív aerobik szakasz c) aerobik szakasz levezetése erősítő szakasz óravégi levezetés, statikus nyújtás, stretching
Részletesebben: I. Óra előtti tájékoztatás időtartam: 2-3 perc bemutatkozás - önmagunk, vendégek öltözettel kapcsolatos tanácsadás egészségi állapot, általános közérzet ellenőrzése szerek előkészítése II. Bemelegítés Célja: a szervezet előkészítése az intenzív munkavégzésre, elsősorban a szív és keringési, a légző-rendszer, a vázizom, a passzív mozgatórendszer és az idegrendszer felkészítése. Feladatai: a keringési és légzőrendszer működésének fokozatos serkentése (emelkedik a szív frekvencia, megnő a keringő vér mennyisége ez által a működő izmok oxigén- és tápanyag-ellátása javul) az izmok, szalagok hőmérsékletének emelése, nyújthatóságának fokozása, a sérülések elkerülése érdekében az ízületi folyadék termelődésének serkentése, mely elősegíti az ízületi felfekvési terület növekedését az izom összehúzódás sebességének növelése az ingerületvezetés gyorsítása az ideg- izom közötti kapcsolatok kialakítása révén a mozgáskoordináció javítása, a figyelem és reakciókészség fokozása pszichikai ráhangolódás az órára stresszoldás A testhőmérséklet a bemelegítés folyamán emelkedik, akár a 38,5 fokot is elérheti, de ez nem kóros, csak ilyen optimális hőmérséklet biztosítja a biokémiai folyamatok szükséges sebességét (W. Mießner, 2005). A bemelegítés időtartama: 8-10 perc Az időtartamot befolyásolhatja az óra célja, a napszak (reggel hosszabb legyen), a külső hőmérséklet és a terem hőmérséklete is, továbbá az életkor és a résztvevők előképzettsége. Zene: 126-132 BPM, ütemes, magával ragadó
64
Mozgásanyaga: Kis kiterjedésű, ritmikus „low impact" gyakorlatok és statikus nyújtó gyakorlatok. A nyújtógyakorlatok közé iktassunk dinamikus mozgásokat, hogy a pulzus és a testhőmérséklet magasabb szinten maradjon, maximum két nyújtógyakorlat kövesse egymást. A fokozatosság elvét betartva az egyes gyakorlatok fentről, a fejtől lefelé haladva sorrendben fokozatosan haladva kapcsolják be az egyes izomcsoportokat. A bemelegítés gyakorlatanyaga és ajánlott sorrendje: 1. légző gyakorlatok állásban 2. kis kiterjedésű ritmikus gyakorlatok állásban, helyben mozgás közben a nyak és a törzs izmainak előkészítésével, karmunka a szívvonal alatt 3. statikus nyújtás: nyak, váll, törzs, alsó hát szakasz izmai 4. kis kiterjedésű ritmikus gyakorlatok helyben mozgással, karmunka váll magasan 5. jobb láb izmainak statikus nyújtása 6. kis kiterjedésű ritmikus gyakorlatok helyváltoztatással, egy síkban előre-hátra vagy jobbra-balra, karmunka vállmagasság felett 7. bal láb komplex nyújtása 8. kis kiterjedésű ritmikus gyakorlatok két síkban összekötve előre-hátra a jobbra - balra sík összekötésével és teljes kiterjedésű karmunkával 9. bokaízület előkészítése 10. (Tihanyiné, 1995) III. Aerobik-szakasz Célja: elsősorban a szervezet állóképességi edzése, azaz a keringési rendszer megterhelésekkel szembeni ellenálló képesség javítása. Másodsorban szerepet játszik a testtömegcsökkentés vagy az optimális testösszetétel elérésében. Időtartama: 23-28 perc, folyamatos intenzív mozgás Zene: 132-155 BPM Részei: a) felkészülés az aktív aerobik-szakaszra: Feladata: az intenzitás növelésével a pulzus emelése, egyszerű low impact gyakorlatokat alkalmazva alacsony majd magas intenzitással végrehajtva. Lehetőséget nyújt a kar és mell izmok erősítésére is. Időtartama: 3-4 perc b) aktív aerobik-szakasz: Feladata: a szív és a keringési rendszer edzése, a mozgáskoordináció javítása, amely fokozatosan növekvő intenzitású low majd high impact gyakorlatokból áll. Az óra központi részét alkotja, az 5. percében pulzusmérés ajánlott, cél a munkapulzus elérése és megtartása (lásd 1.8 pontban) Időtartama: kb.15-18 perc c) az aktív szakasz levezetése Feladata: a pulzusszám csökkentése, Időtartama: kb. 3-5 perc IV. Erősítő szakasz Célja: a nagyobb izomcsoportok erejének, erő-állóképességének (az izmok hosszú ideig tartó erőkifejtésre való képessége) növelése és a testtartás javítása állásban és talajon végezhető gyakorlatokkal, mely végezhető különböző eszközökkel is pl.: kézi és láb súlyok, gumiszalag, step lépcső, stb. Időtartama: kb. 20 perc
65
Szempontjai: Az ellenállást fokozatosan emeljük, mert a szervezet hozzászokik az adott terheléshez és a későbbiekben nem jelent ingert a szervezet számára. Törekedni kell a szimmetrikus gyakorlat végrehajtásra. A dinamikus és statikus gyakorlatok váltogassák egymást. Foglalkoztassuk az agonista és antagonista működésű izmokat is! Az erősített izmot szakszerűen, statikusan nyújtsuk meg, mielőtt áttérnénk másik izomcsoport foglalkoztatására. Egy-egy órán nem jut idő minden izomcsoport megfelelő edzésére, tapasztalatok szerint 3-4 izomcsoport foglalkoztatása hatékony, így váltogassuk ezeket óráról órára. V. Óra végi levezetés Célja: a szervezet lecsillapítása, a pulzusszám további csökkentése révén, az igénybevett izmok nyújtása, lazítása, melynek segítségével megtartjuk vagy javítjuk az ízületek mozgékonyságát és az izmok rugalmasságát. Statikus nyújtó, illetve stretching gyakorlatokat alkalmazzunk lassú, relaxáló zenére. Időtartam: 5-6 min.
III.1.8.
Módszertan
Óravezetéssel kapcsolatos instrukciók: rövid, pontos instrukciók alkalmazása gyakorlat átvezetés fokozatossága és folyamatossága időben elhangzott utasításokkal helyes testtartás szemléltetése, ellenőrzése nem célszerű az állásban és talajon végezhető gyakorlatok váltogatása vidám, hangulatos stílusú óravezetés természetes viselkedés. A fokozatosság és specifikusság elvének alkalmazása aerobik órán: Aerobik órán a Low és High impact gyakorlatok intenzitásának fokozatos emelésével illetve csökkentésével kedvező élettani hatást érhetünk el a szervezetben. Fontos, hogy kedvező átvezetéseket használjunk, fokozatosan csökkentsük az intenzitást, így a szívfrekvencia megnyugvás (restitúció) sokkal rövidebb ideig tart. Az intenzitás felépítése egy haranghoz hasonlít. A Low és a High impact gyakorlatokat végre lehet hajtani alacsony és magas intenzitással is, csökkenthető illetve növelhető a mértékük. 4. Hi. impact-Magas intenzitás 3. Hi. imp.- Alacsony int. 5. Hi. imp.- Alacsony int. 2. Lo. imp.- Magas int. 6. Lo. imp.- magas int. 1. Lo. imp.- Alacsony int. 7. Lo. imp.- Alacsony int.
3.táblázat. Low és High impact Ahhoz, hogy a szervezetben alkalmazkodási folyamatokat váltsunk ki, a sportolónak edzészóna (célzóna) tartományban kell dolgoznia. Kiszámítása az alábbi linken található:
66
13. ábra http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic06/elmlet.html
III.1.9.
A koreográfiaépítés
Az aerobik óra aktív szakaszát különböző módszerekkel vezethetjük le, lényeges azonban, hogy folyamatos, gördülékeny legyen. A lépések logikusan, egymásra épülve következzenek, a fokozatosság figyelembevételével és a csoporthoz igazítva. Mindig a könnyebb, egyszerűbb gyakorlatoktól a nehezebb, összetettebbek felé haladjunk. A csoport irányítása szempontjából fontos, hogy a vezényszavak, utasítások a megfelelő időben hangozzanak el, mert a csoportnak időre van szüksége az új gyakorlatra felkészülni, a váltásra reagálni. A koreográfiaépítési és az óravezetési módszerek az alábbi linken olvashatóak:
14. ábra http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic06/elmlet.html
67
III.1.10.
Feladatok
Teszt: Mi jellemző a fitnesz aerobikra? Válassza ki a megfelelőt! - a résztvevők egyénileg dolgoznak - az óravezető által mutatott gyakorlatok folyamatos végzése /helyes válasz - célja a versenyen történő kiemelkedő szereplés - zenére történő gyakorlatvégzés /helyes válasz - a „life time” sportokhoz sorolható /helyes válasz - pontozásos sportág Válassza ki a tiltott gyakorlatokat az alábbiak közül! hanyattfekvésben páros, nyújtott lábemelés és leengedés /helyes válasz hasonfekvésben 15°- os törzsemelés teljes fejkörzés /helyes válasz tarkóállásban végzett gyakorlatok/helyes válasz a maximális pulzus 60 % -val edzeni egy lábon szökdelés 4-nél többször folyamatosan/helyes válasz Mit jelen a Low impact gyakorlat? magas ütközésű gyakorlatok, a láb ütközése a talajjal nagyobb mérvű, rövid időre mindkét láb elhagyja a talajt alacsony intenzitású gyakorlatokat, melyek kisebb mozgáskiterjedéssel járnak alacsony ütközésű gyakorlatok, azaz a lábnak a talajjal való ütközése kicsi, valamelyik láb mindig a talajon van /helyes válasz magas intenzitású gyakorlatokat, melyek nagyobb mozgáskiterjedéssel járnak Sorolja fel az aerobik alapóra részeit megfelelő sorrendben! 1. ………………. (óra előtti tájékoztatás) 2. ………………. (bemelegítés) 3. ………………. (aerobik szakasz) 4. ………………. (erősítő szakasz) 5. ………………. (óravégi levezetés/ statikus nyújtás/ stretching) Egészítse ki a mondatokat! Az aerobik szakasz első részének (felkészülés az aktív aerobik szakaszra) a feladata az intenzitás növelése, a pulzus emelése egyszer low impact gyakorlatokkal. Az aktív aerobikszakasz feladata a szív és a keringési rendszer edzése, a mozgáskoordináció javítása, fokozatosan növekvő intenzitású low majd high impact gyakorlatokból áll. Az aerobik szakasz harmadik részének (aktív aerobik szakasz levezetése) a feladata a pulzusszám csökkentése a maximális pulzus 60 %-ig a gyakorlatok mozgáskiterjedésének, intenzitásának csökkentésével, low impact gyakorlatokkal.
III.1.11.
Gyakorlatanyag:
Bemelegítés, low impact gyakorlatok: http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic02/gyakorlati_rsz.html http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic03/gyakorlati_rsz.html
68
High impact gyakorlatok: http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic04/gyakorlati_rsz.html http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic05/gyakorlati_rsz.html Kar, far gyakorlatok, táncos alaplépések: http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic06/gyakorlati_rsz.html Mell, váll, hasizom gyakorlatok: http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic07/gyakorlati_rsz.html Combközelítők: http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic08/combkzeltk_erst_gyakorlatai_llsba n_lsben_oldalfekvsben_hanyattfekvsben.html Combtávolítók: http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic08/combtvoltk_erst_gyakorlatai_llsba n_lsben_oldalfekvsben_hanyattfekvsben.html Hátizmok: http://www.jgypk.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/Aerobic08/htizom_erst_gyakorlatok.html Gyakorlatfüzérek: I. 1-8 ütem: Kilépés balra támadóállásba testsúlyáthelyezéssel, majd zárás és ellenkező irányba is, helyben járás 2 ütemen keresztül; 9-16 ütem: sasszé előre bal és jobb lábbal, majd ’V’ step bal lábbal indítva karemeléssel rézsútos magastartásba; 17-24 ütem: step-touch balra, hátra, majd jobbra karemeléssel oldalsó középtartásba, Jumping Jack 2x karkörzéssel befelé; 25-32 ütem: szökdelés jobb lábon és bal térdemelés 2x keresztezve a test előtt karemeléssel magastartásba, ellenkezőleg is; 33-64 ütem: 1-32 ütem ellenkezőleg. Video: 001 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii111_gyakorlatanyag.html) II. 1-8 ütem: ’V’ step bal lábbal indítva és váltott karhajlítással, majd ’A’ step bal lábbal indítva karemeléssel oldalsó középtartásba; 9-16 ütem: ’X’ – lépés balra majd jobbra karnyújtással mellső középtartásba; 17-24 ütem: kilépés balra karemeléssel magastartásba és jobb térdemelés kar leengedéssel bal oldalsó középtartásba, majd ellentétesen; 25-32 ütem: kilépés balra karemeléssel magastartásba és jobb térdemelés 3x kar leengedéssel bal oldalsó középtartásba; 33-64 ütem: 1-32 ütem ellenkezőleg. Video:004 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii111_gyakorlatanyag.html) III. 1-8 ütem: Bal lábbal baby-mambo előre majd csacsacsca balra, ellentétesen vissza; 9-16 ütem: bal lábbal mambo előre-hátra majd kilépés bal lábbal előre 180°-os fordulattal 2x; 17-24 ütem: kilépés bal lábbal előre terpeszbe, jobb térdemelés, jobb leengedés, bal térdforgatás befelé, bal leengedés, jobb térdemelés majd lépés vissza kiindulóhelyzetbe;
69
25-32 ütem: póni szökdelés balra-jobbra, ugrás balra jobb sarokérintéssel a talajon majd összeugrás és ellentétesen is; 33-64 ütem: 1-32 ütem ellenkezőleg. Video:005 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii111_gyakorlatanyag.html) IV. 1-8 ütem: Step-touch balra, jobbra, balra karemeléssel oldalsó középtartásba majd jobb lábbal talajérintés oldalt karnyújtással mellső középtartásba és lábzárás karleengedéssel; 9-16 ütem: ’X’ - lépés jobbra, kilépés bal lábbal előre és jobb térdemelés majd leengedés és zárás; 17-24 ütem: szökdelés bal és jobb lábon 2x-2x karemeléssel oldalsó középtartásba majd helybenfutás 2 ütemen keresztül alkarkörzéssel befelé, szökdelés páros lábon 2x tapssal; 25-32 ütem: nyitott Jumping Jack bal lábon balra haladással és bal karnyújtással magastartásba majd szökdelés helyben bal lábon jobb sarokérintéssel oldalt, elöl lábfejérintéssel majd ismét oldalt és összeugrás; 33-64 ütem: 1-32 ütem ellenkezőleg. Video:003 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii111_gyakorlatanyag.html) A gyakorlatokat bemutatták: Kaári Zsófia, Szigeti Klára és Tóth Lili Bsc. Testnevelő-edző szakos hallgatók.
III.2. Step aerobik A step-aerobik a hagyományos aerobik továbbfejlesztett változata, amely már jó néhány éve hazánkban is az egyik legkedveltebb edzésforma. Nagy népszerűségét a lépcsőn végzett alapvetően low impact gyakorlatokkal elért intenzív kalória felhasználásnak és zsírégetésnek köszönheti. Kutatási eredmények igazolták, hogy a step aerobik hatására javul a szív és érrendszeri állóképesség és nagyobb mértékben csökken a testtömeg index (BMI) az alap aerobikhoz képest (Cadmus L, (2010), Gappmaier. et.al. (2006)) A step-aerobik edzés alapja, a fel és lelépések sorozatos ismétlése a lépcsőn, melyből a nevét is kapta. Mindezt a zene ütemére különböző nehézségű kombinációkkal, koreográfiákkal lehet kiegészíteni. Az edzés menete és nehézsége nagyban függ a választott koreográfiától, a lépéskombinációk összetételének bonyolultságától. Magasabb szintű mozgáskoordinációt igényel, mint a hagyományos aerobik óra A steplépcső 60x40 cm alapterületű, változtatható magasságú ’doboz’, mely 10,15,20 cm magasságra állítható, így könnyedén alkalmazható a különböző életkorú, magasságú gyermekeknél egyaránt. Illetve ennek köszönhetően a gyakorlatok intenzitása is növelhető. A gyakorlatok biztonságos végrehajtásához 118-126 BPM zene ajánlott.
III.2.1.
Alap step óra
Felépítése hasonló az alap aerobikéhoz: Óra előtti tájékoztató Bemelegítés Step aerob rész Aerob rész levezetése
70
Erősítő gyakorlatok Passzív levezetés, nyújtás (Katona, 2004) A bemelegítés anyagában nagyobb hangsúlyt kell fektetni a boka és térd ízület bemelegítésére, az Achilles ín és a láb izmainak alapos előkészítésére, nyújtására. Az első percekben a talajon végezzünk low impact gyakorlatokat csak ezután alkalmazzuk a lépcsőre történő érintéseket, majd a fellépéseket. A sérülések, túlterhelések elkerülése érdekében nagyon fontos a fel- és lelépések helyes végrehajtása, mely a következőkre hívja fel a figyelmet: fellépés a lépcső közepére, teljes talpra gördüléssel lépcsőre soha ne lépjünk fel hátrafelé, csak előre és oldalra- ilyenkor a lépcsőhöz közelebbi lábbal hajtsuk végre, ne keresztbe felfelé lépni, ugrani és szökkenni is lehet, lefelé csak lépni egyenes törzzsel végezzük a gyakorlatokat, a gerinc ne lordotizáljon kerüljük az ízületek túlfeszítését. Video: 010 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii21_alap_step_ra.html) Mozgásanyaga alapvetően low impact terhelési forma, ahol az intenzitást a lépések bonyolultságával és az intenzívebb karmunkával valamint a lépcső magasságával növelhetjük és nem a zene tempójának növelésével. Az ugrások, szökkenések, futások alkalmazása nagyobb erőt és állóképességet igényelnek és a high impact gyakorlatokhoz tartoznak, melyek a Power step órák mozgásanyagában találhatók legfőképpen.
III.2.2.
Oktatás
A fokozatosság elvének a betartása elengedhetetlen az oktatásánál, mely vonatkozik a terhelésre természetesen és a gyakorlatok betanítására is. Először az alaplépéseket karmunka nélkül, majd egyszerűbb karmunkával tanítsuk. Bonyolultabb koreográfiánál is előbb a lábkoreográfiát tanítsuk be, ezt követően a karmunkát alaplépés közben oktassuk, végül kössük össze a kar és lábmunkát. A karmunka és az alaplépések kreatív kombinálásával további motivációt ébreszthetünk a résztvevőkben. Új gyakorlatok betanításánál hagyjunk elegendő időt a gyakorlat átgondolására, megfigyelésére helyben járás vagy alaplépés közben, a folyamatos munkavégzés érdekében. Kezdő csoportnál lineáris óravezetést, míg haladó csoportnál építkező módszert alkalmazzunk.
III.2.3.
Teszt
Válassza ki az igaz állításokat a helyes fel- és lelépésekre vonatkozóan! steplépcsőre felugrani tilos fellépés a lépcső közepére, teljes talpra gördüléssel /helyes válasz steplépcsőről lefelé csak lépni lehet /helyes válasz steplépcsőre soha ne lépjünk fel hátrafelé /helyes válasz a távolabbi lábbal is történhet a fellépés
71
III.2.4.
Gyakorlatfüzérek
I. 1-8 ütem: fellépés bal lábbal és jobb sarokemelés karnyújtással oldalsó középtartásba majd lelépés kiindulóhelyzetbe, ellenkezőleg is; 9-16 ütem: fellépés bal lábbal és jobb térdemelés, kirúgás, térdemelés majd lelépés kiindulóhelyzetbe; 17-24 ütem: fellépés jobb lábbal és bal térdemelés karemeléssel magastartásba, lelépés a lépcső baloldalára és jobb lábbal talajérintés a test mögött karlendítéssel bal oldalsó középtartásba majd jobb fellépés bal térdemeléssel és lelépés kiindulóhelyzetbe; 25-32 ütem: fellépés bal lábbal és bokázás 3x tapssal; 33-64 ütem: 1-32 ütem ellenkezőleg. Video:007 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii24_gyakorlatfzrek.html) II. 1-8 ütem: V step ballábbal kezdve karemeléssel rézsútos magastartásba majd jobb lábbal kezdve 90°-os fordulattal jobbra; 9-16 ütem: áthaladás átlóban a lépcső túloldalára karemeléssel mellsőközéptartásba majd fellépés jobb lábbal a lépcső közepére és bal láb érintés a lépcsőn karemeléssel magastartásba, lelépés; 17-24 ütem: jobb sasszé keresztben a lépcsőn karkörzéssel a test előtt majd bal lábbal felszökkenés a lépcsőre jobb láblendítéssel hátra és karemeléssel oldalsó középtartásba, lelépés; 25-32 ütem: póni szökdelés a lépcsőn jobb majd bal lábbal kezdve; 33-64 ütem: 1-32 ütem ellenkezőleg. Video:002 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii24_gyakorlatfzrek.html) III. 1-8 ütem: fellépés bal lábbal és jobb láblendítés hátra karemeléssel oldalsó középtartásba majd ellenkezőleg; 9-16 ütem: mambo bal lábbal előre és hátra majd bal fellépés és jobb térdemelés, lelépés; 17-24 ütem: fellépés jobb lábbal és bal térdemelés 3x (a második térdemelés után bal lábleengedés keresztben hátra talajérintéssel a lépcső túloldalán), lelépés; 25-32 ütem: fellépés bal lábbal 90°-os fordulattal jobbra, jobb fellép, bal terpeszbe lelép a lépcső túlsó oldalán, jobb terpeszbe lelép a lépcső elülső oldalára majd felugrás a lépcsőre 2 ütemen keresztül karkörzéssel kifelé, lelépés a lépcső elülső oldalára; 33-64 ütem: 1-32 ütem ellenkezőleg. Video:006 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii24_gyakorlatfzrek.html)
72
IV. 1-8 ütem: fellépés bal lábbal és sarokemelés váltott lábbal 3x a lépcsőn, lelépés; 9-16 ütem: fellépés jobb lábbal és bal térdemelés karemeléssel magastartásba majd lelépés a lépcső baloldalára és jobb sasszé a lépcsőn hosszában karkörzéssel jobbra a test előtt, lelépés a lépcső jobb oldalán; 17-24 ütem: fellépés bal lábbal és térdemelés váltott lábbal 3x, lelépés a lépcső elülső oldalára; 25-32 ütem: jobb mambo előre-hátra majd jobb fellépés 180°-os fordulattal balra és jobb kilépés 180°-os fordulattal balra 2X (= kétlépéses fordulat); 33-64 ütem: 1-32 ütem ellenkezőleg. Video:008 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii24_gyakorlatfzrek.html) A gyakorlatokat bemutatták: Kaári Zsófia, Szigeti Klára és Tóth Lili Bsc. Testnevelő-edző szakos hallgatók.
III.3. Fit-ball Egy dinamikus, vidám, kondicionális és koordinációs képességeket egyaránt hatékonyan fejlesztő edzésmódszer, melynek eszköze a speciálisan e célok megvalósítására kifejlesztett gimnasztikai labda, a Fit-Ball. A Fit-Ball egy egészséges emberek számára kifejlesztett rekreációs sporteszköz, melynek használata közben óvjuk a csont-ízületi rendszert, és viszonylag nagy kiterjedésű aerob gyakorlatok végzése mellett is mindenki számára optimális szív és érrendszeri terhelést biztosíthatunk. A Fit-Ball Tréning biztonságos prevenciós és rehabilitációs edzésforma, ezért nagyszerűen használható az egész társadalom számára, a gyerekektől a seniorokig, az edzetlenektől, a nagyon jó edzettségűekig egyaránt. 1910 óta alkalmaznak óriás labdákat terápiás célokra mozgássérültek és idegrendszeri problémákkal küzdők részére. Később hatásos eszköznek bizonyult sérült sportolók felépülésének a segítségében. Az izmok erejének, ízületek mozgékonyságának javítása mellett viszont problémát jelentett az állóképességi szint csökkenése a sérült sportolóknál. Később a gyógytornászok felismerték, hogy a labdán ülve, aktív rugózás közben is lehet aerob jellegű gyakorlatokat végezni, melyek a nagytömegű izomcsoportokat (combfeszítők, hajlítók, far, has, hát) dolgoztatják meg a sérült ízületek kímélése mellett, sőt a labdán rugózva magas intenzitási szintet hozhatunk létre. Ez tette lehetővé egy új eszközzel, a Fit-Ball tréning kialakulását 1992-ben (Antal,1999).
III.3.1.
Dinamikus ülés
Mivel a labda nem fix pontokon érintkezik a talajjal, a törzsizomzat folyamatos dinamikus és összehangolt működésére van szükség ahhoz, hogy ne veszítsük el egyensúlyunkat. Ez az úgynevezett dinamikus ülés állandó, de nem megerőltető hátizom tréninget jelent, mely testtartásjavító és biztosítja az ízületek, lágyrészek számára a tehermentesített helyzetet. Így nem csak fitneszedzésekre, hanem szék helyett is használható, mint ülőbútor, számos országban már az iskolákat is berendeztek vele. A labdák jó minőségűek, nagy teherbírásúak, különböző méretüknél fogva mindenkinek lehetőséget nyújtanak tornára, edzésre egyaránt.
73
III.3.2.
Pozitív élettani hatások:
Mint aerob sporttevékenység az aerobikhoz hasonlóan számos kedvező hatást, változást tapasztalhatunk elsősorban a kardio-respiratorikus rendszerben. Izmaink állandó koordinálása folyamatosan frissen tartja az idegrendszerünket, javul az egyensúlyozási képesség és a koncentráció. Emellett jótékonyan hat a cellulitisre/ narancsbőrre. A rugózás következtében a comb, far és a labda közötti ütközés (percenként 110-120) jön létre, melynek hatására a cellulit, a bőr irha rétegében lerakódott salakanyag, könnyedén fellazul és gyorsabban távozik az érintett területekről.Lásd:
15. ábra http://www.borgyogyaszat.com/publikaciok.html A labdán ülő ember mozgásai a porckorongokra körkörösen ható erők nagyságát kismértékben növelik - csökkentik. Ezáltal megvalósul a porckorongok álladó "masszírozása", anyagcseréjük optimális lesz, csökkentve a porckorongok idő előtti elöregedését és fenntartva a gerinc mozgékonyságát is. Komolyabb gerincproblémák mellett tilos a labdán rugózni! Erősítő és nyújtó gyakorlatok alkalmazása viszont javasolható! (Antal,1999)
III.3.3.
Oktatás
Megfelelő méret kiválasztása:
Testmagasság
Labdaátmérő
140-155 cm
55 cm
155 -170 cm
65 cm
170 -185 cm
75 cm
A megfelelő méretű labdán ülve könnyen megvalósítható a gerinc fiziológiás tartása. Fontos, hogy a labdát olyan keménységűre kell fújni, hogy rugózás közben a térdszög sose kerüljön 90° alá.
74
Az óra felépítése hasonlít egy alap aerobikóra szerkezetéhez és megegyezik az alapelveivel. Az aerobik szakasz levezető része után végezhetünk kimondottan egyensúlygyakorlatokat ülve, térdelve a labdán, egyénileg, párban vagy akár csoportban is.
III.3.4.
Teszt
Igaz vagy hamis? Fit-Ball gyakorlatokat csak és kizárólag egészséges emberek számára fejlesztették ki. hamis Fit-Ball használata közben óvjuk a csont-ízületi rendszert. igaz 1910 óta alkalmaznak óriás labdákat terápiás célokra. igaz Mivel a labda nem fix pontokon érintkezik a talajjal folyamatos megterhelést jelent a boka és térdízület számára. hamis A rugózás következtében a comb, far és a labda közötti ütközés percenként akár 110120 is lehet. igaz Komolyabb gerincproblémák mellett tilos a labdán rugózni! igaz
III.3.5.
Gyakorlatok
Koreográfia a labdával Video:009 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii35_gyakorlatok.html) A gyakorlatot bemutatták: Gyenes Tamás, Morvai Anna, Nagy Andrea, Szabó Levente, Zombori Júlia Bsc Rekreáció szervező szakos hallgatók Gyakorlatokat a labdával többféle kiinduló helyzetből végezhetjük: Súlyterhelésként az állásban végzett gyakorlatokhoz: Foto: 011; 012 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii35_gyakorlatok.html) Erősítő gyakorlatok a labdán illetve a labdával: Foto:013; 014; 015; 016; 017; 019; 020, 018
75
(http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii35_gyakorlatok.html) A gyakorlatokat bemutatta: Szigeti Klára Bsc Testnevelő-edző szakos hallgató
III.4. Ballkorobics A Ballkorobics egy koordinációs és kondicionáló labdás tréning aerobik elemekkel összekötve, mely egyaránt alkalmas a labdarúgásban és az iskolai testnevelésben is. A zene ritmusára végzett labdás mozgás célzott tréning a kar és láb koordinációjára. A rövid múltra visszatekintő mozgásforma 1998-ra nyúlik vissza, a német Peter Schreiner, tanár és ifjúsági labdarúgó edző kapcsolta össze először az aerobik elemeket és a labdát, mint képzési eszközt. Felismerte, hogy ez a fajta aerobik nagymértében hozzájárul az állóképesség és a koordináció fejlesztéséhez valamint a láb erejének növeléséhez. Ugyanakkor pozitívan befolyásolja a kézügyességet és a perifériás látást is, különösen akkor, ha több labdát használnak párokban vagy csoportokban dolgozva.
III.4.1.
Oktatás
Zene kiválasztása itt is kulcsfontosságú, hiszen csak így érhető el a gyakorlatok korrekt, technikailag tökéletes kivitelezése. Ne legyen túl gyors, hiszen nem jut elegendő idő a labda pattintására, illetve feldobására. Igazodjon a korosztályhoz és az előképzettséghez egyaránt. Ajánlott tempó:125-138 BPM. Az óra szerkezete hasonló az alap aerobikhoz. A bemelegítést követően a tanulók dolgozhatnak egyénileg, párokban illetve csoportokban is, ahol labda átadásokat, pattintásokat, rúgásokat végezhetnek aerobiklépésekkel összekötve. Az erősítés szintén a labda használatával történik, majd ezt követően nyújtással zárul az óra. A mozgásanyag rövid bemutatása az alábbi linken megtekinthető: http://www.youtube.com/watch?v=aHQgU1_oJTw
III.4.2.
Teszt
Igaz - hamis a résztvevők dolgozhatnak egyénileg, párokban illetve csoportokban is. igaz hozzájárul az állóképesség és a koordináció fejlesztéséhez. igaz kimondottan rúgásokat tartalmaz, a kézügyességre nincs hatással. hamis hozzájárul a láb erejének növeléséhez. igaz erősítés labda nélkül történik. hamis
III.5. Kötélugrás A kötélugrást is a zenés-táncos mozgásformákhoz sorolhatjuk, hiszen vannak versenyszámai, amit zenére végeznek. A sportág mozgásanyaga a régi népi játékok eszközére, a kötélre és az azzal való szökdelésre épül, amely jól illeszthető az iskolai testnevelésórák kereteibe. Az Amerikai Egyesült Államokban az infarktus megelőzési program keretében kezdték népszerűsíteni a sportágat. Felismerve kedvező hatását mind az állóképesség, az ügyesség és az egyensúlyérzék tekintetében 1960-as években kezdték el tanítani az általános iskolában. Számos sportág használja, mint kiegészítő módszer. A sportág célja, hogy mozgásanyagával hozzájáruljon a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztéséhez miközben a gyermekek élvezettel végzik a feladatokat.
76
A sportág számos előnnyel rendelkezik, melynek népszerűségét is köszönheti: Sikerélményt nyújt, ezáltal fejlődik az önbizalom. Valamennyi korosztály számára űzhető. Végezhető egyénileg és csoportosan. Szív és érrendszerre gyakorolt hatása kiváló. Kondicionális és koordinácios képességek fejlesztésének hatékony eszköze. Zenére történő végrehajtása fejleszti a ritmusérzéket és pszichikai kikapcsolódást is eredményezhet. Szerigénye nem túl költséges és könnyen tárolható, ezáltal az iskolai testnevelésben is alkalmazható, mind teremben, mind szabadtéren tartott foglalkozásokon. Mozgásanyaga alkalmas látványos sportbemutatók szervezésére. Nemzetközileg elfogadott versenyszabályzattal és versenyrendszerrel rendelkezik a sportág.(Keresztesi 1990)
III.5.1.
Az alapelemek csoportosítása
A kötél mozgásának pályája alapján: Lengetések: a kötél átszökkenése nem történik meg. Áthajtások: a kötél minden esetben áthalad egyik vagy mindkét láb alatt, melyek végezhetőek előre és hátra, egyszeri, dupla és tripla hajtással. A végrehajtás során végzett karmunka alapján: mellső keresztezett áthajtás hátsó keresztezett áthajtás váltott kartartás térd előtti áthajtás térd mögötti áthajtás Lábmunka, valamint láblendítések szerint: terpeszek sarok és lábujj érintések, keresztezések térdemelések és láblendítések Hossztengely körüli fordulatok alapján: 90 fokos fordulat 180 fokos fordulat 270 fokos fordulat 360 fokos fordulat Akrobatikus elemek: támaszhelyzetek és billenőmozgások kézen átfordulások oldalt, előre és hátra szabad átfordulások (szaltók, arabugrás) Kombinált elemek: Azok az elemek, amelyekben legalább két elemcsoport mozgásszerkezeti jellemzői fellelhetőek. Az egyik elemcsoportnak mindig valamelyik hajtástípusnak kell lennie, kivéve az egyszerű áthajtást. Megkülönböztetünk egyköteles és kétköteles gyakorlatokat. A kétköteles gyakorlatok (double dutch) a kötélugrás leglátványosabb, de egyben a legnehezebb gyakorlatai is, csapatverseny révén fontos, hogy a versenyzők jól összeszokottak legyenek. (Ferenczy, 1999)
77
III.5.2.
Oktatás
Az oktatás elkezdése előtt nagyon fontos a kötél hosszának testmagassághoz történő beállítása, kiválasztása. A kötélre ráállva a kötél markolata a vállig érjen. Gyorsasági számokhoz a rövidebb kötél is megfelelő. Szintén elengedhetetlen a jó sportcipő használata, cipő nélkül nem szabad végezni a gyakorlatokat. Nem mellékes a zene kiválasztása sem, mely hozzájárul a gyakorlatok sikeres kivitelezéshez és a hangulathoz is. A megfelelő BPM érték 110-140 között van, mely függ a résztvevők képességeitől.
III.5.3.
Teszt
Igaz-hamis A kötélugrás gyakorlatai jól illeszthető a testnevelés órák mozgásanyagába. igaz Nemzetközileg elfogadott versenyszabályzattal még nem rendelkezik. hamis Számos sportág használja, mint kiegészítő módszer. igaz Áthajtások végezhetőek előre és hátra, egyszeri, dupla és tripla hajtással is. igaz Lengetések alkalmával a kötél minden esetben áthalad egyik vagy mindkét láb alatt. hamis
III.5.4.
Gyakorlatok
Az egyköteles alapmozgások és gyakorlatanyag az alábbi linken található:
16. ábra http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamopa/Tananyag/Kotelugras Párban egy kötéllel végzett gyakorlatok: Video:051; 052; 053; 054 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii54_gyakorlatok.html) Párban két kötéllel végzett gyakorlat: Video:055
78
(http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii54_gyakorlatok.html) Hárman egy kötéllel végzett gyakorlatok: Video:057; 058 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii54_gyakorlatok.html) Felfűzés gyakorlata: Video:056 (http://www.jgypk.uszeged.hu/tamop13e/tananyag_html/tananyag_reki_2/iii54_gyakorlatok.html) A gyakorlatot bemutatták: Fakan Melinda, Nagy Kristóf, Rocsik Dániel, Selmeczi Tímea Bsc Tanító szakos hallgatók
III.6. Felhasznált irodalom Antal- Eperjessy (1999): Fit- ball tréning Test-Esély Sportegyesület, Miskolc ISBN: 963 03 8633 X Borsodi - Katona - Lencsés - Szollás – Tóth (2004): Az aerobik alapjai. Fitness Akadémia Budapest Dr. Keresztesi Katalin (1990): Kötélugrás - A kötélugró sportág versenyszabályzata Magyar Diáksport Szövetség, Budapest Ferenczy Csaba (1999): Kötélugrás Pécs, ISBN: 963 03 9091 4 Hézsőné Böröcz Andrea (2011): Aerobic TAMOP http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamopa/Tananyag/Aerobic/index.html Hocza Ágnes (2011): Kötélugrás TAMOP http://www.jgypk.u-szeged.hu/tamopa/Tananyag/Kotelugras/ Miessner Wolfgang (2004): Aerobic (fitten&egészségesen) Cser Kiadó, Budapest, ISBN: 9639560596 Tihanyiné-Fajcsák-Petrekanits (1995): Az aerobic elmélete és gyakorlata. Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, ISBN: 963 7166 47 5
79
IV. Görkorcsolya Szablics Péter
IV.1. A görkorcsolyázás rövid történeti áttekintése Az 1700-as években jelent meg az első görkorcsolyák a jégkorcsolya mintájára. Kezdetben a görkorcsolyát „kerék korcsolya”-nak nevezték. Nem volt cipő része és egy, három vagy négy fából, kaucsukból, vagy vasból készült kerékkel szerelték fel. A három kerék egy sorban, a négy kerék pedig két sorban helyezkedett el, melyeknek átmérője 2-3cm-esek voltak. A "kerék korcsolyát" először John Joseph Merlin mutatta be közönség előtt 1760-ban egy bálon. 1819-ben, Párizsban Petitbeld szabadalmaztatta az első görkorcsolyát, melynek bőr szíjja és három kereke volt. Ez után sorra következtek a technikai újítások. 1823-ban a brit R.S. Tyler megalkotta az ötkerekű Volito görkorcsolyáját, a kanyarodás kérdését 1863-ban James Plimpton küzdötte le a kereket két sorba helyezésével. 1884-ben megjelentek a golyóscsapágyak jobb siklás-élményt biztosítva, 1905-ben megjelent az első szabályozható szíjjal felszerelt görkorcsolya és 1910-ben a Roller Skate Company piacra dobta az 1. bőrcipővel ellátott 3 kerekes korcsolyáját a kényelmesebb sportolás érdekében (Béres, 2004). A technikai vívmányok mellett a görkorcsolyázás feltételei is fejlődöttek. 1866-ban Izlandon átadták az első görkorcsolyapályát, 1882-ben Daytonában megrendezték az első nemzetközi görkorcsolya versenyt. 1921-ben megalakult Európai Görkorcsolyázó Szövetség (CERS), melynek székhelye: Róma. Három szakág indult: gyors-, művészeti- és hoki görkorcsolya szakág. Három évvel később 1924 megalapították a Nemzetközi Görkorcsolya Szövetséget (FIRS). Megrendezésre került az első gyorsasági görkorcsolyaverseny 1937-ben, az első görkorcsolya táncbajnokság 1939-ben és az első görhoki verseny 1961-ben, melynek érdekessége, hogy még két soros korcsolyákat használtak. 1991-ben megalakult a Nemzetközi Inline Görkorcsolya Szövetség (IISA). A Magyar Országos Görkorcsolya Szövetség pedig 1993-ban jött létre (Béres, 2004). A technikai fejlesztések és a megfelelő feltételek nyomán maga a görkorcsolya sport, sportok is tudtak fejlődni. Az 1970-es években egyre többen használták nyári edzéslehetőségként a görkorcsolyázást. Egy jégkorongozó testvérpár, az Olsen fivérek speciális egysoros görkorcsolyákat terveztek és létrejött a Roller Blade Company. Az inline korcsolyákat nemcsak a hokisok, hanem a síelők is használták a meleg hónapokban. Olyan új irányzatok jelentek meg, mint például az aerobic és a fitnesz irányzat. 1993-ban új görkorcsolya típusok kerültek a piacra: agresszív-, terep-, és donehill görkorcsolya. Az 1990-es években egy új iparág jelent meg, a védőfelszerelések és segédeszközök gyártása. Ez újabb virágzást hozott a görkorcsolyázás területén, mert csökkentették a sérülések számát (Béres, 2004).
IV.2. Görkorcsolya részei Kerék A görkorcsolya kerekeit három kategóriába alapján lehet besorolni, melyek a méret, a keménység és a profil. Méretük 45-145 mm átmérőjű lehet. Minél nagyobb a kerék annál
80
gyorsabb és nehezebben manőverezhető (súlypont magasabbra kerül és a sin is hosszabb); minél. kisebb annál lassabb, de jobban manőverezhető (súlypont alacsonyabban van és a sin rövidebb). A kerék keménységét „A” betűvel jelzik. Három típus van: puha (74A-78A), közepes (80A-87A) és kemény (88A-96A). Ha a kerék puha, akkor rosszabb a hőelvezetése így könnyebben kopik és lassabban „siklik”, ha kemény, akkor jobb a hőelvezetése ezért kevésbé kopik és gyorsabb a „siklása”. A kerekek régebben PVC-ből, napjainkban poliuretánból készülnek. A kerék mérete és keménysége fel van tüntetve a kerekek oldalán. Profiljának típusa nincsen feltüntetve, de ha szemmagasságba emeljük a kereket, akkor jól látszik. Megkülönböztetünk ívelt, ovális és lapos, szögletes profilú kerekeket. Lényege, hogy mekkora felülettel érintkezik a kerék a talajjal. Ha nagy felület érintkezik a talajjal nagyobb a súrlódás, így lassabb a haladás, ha kis felülettel érintkezik, akkor gyorsabb a haladás. Arról, hogy a különböző görkorcsolya típusokba milyen kerék kell, majd a későbbi fejezetekben esik szó. Csapágy Egy kerékben két csapágy található. A csapágyaknak két besorolása van az „ABEC” és az „ILQ”. Az „ABEC" a kínai általános besorolása melyet 1; 3; 5; 9-es számmal jelölnek. Az „ILQ” a német, melyet 5; 7; 9-es számmal jelölnek. Minél nagyobb a szám, annál finomabb, pontosabb a kidolgozása. Természetesen a csapágy kidolgozása, és anyag itt is összefügg a csapágy sebességével. A kisebb számozású csapágy stabilabb, jobban bírja az oldal irányú terhelést, de lassabb, a nagyobb számozású gyorsabb, de könnyebben kopik, túlzott oldalirányú terhelésre használhatatlanná válik. Távtartó A görkorcsolyán kétféle távtartó található, ezek a külső-, és belső távtartó. A külső távtartó a korcsolya sine és a kerekek közt helyezkedik el. Ezeket az újabb típusú korcsolyákban beleépítik a sínbe. A belső távtartó a keréken belül tartja a két csapágy közötti távolságot. Két fajtája van 8mm-es és 6mm-es, ami a tengelyátmérőtől függ. A távtartók a csapágy peremével érintkeznek csak és biztosítják az akadálytalan és megfelelő gurulást. Minősége és tartóssága az anyagától függ, amely lehet műanyag és fém. Cipő A görkorcsolya cipőjét úgy kell mindig megválasztani, hogy legyen egy számmal nagyobb, mint a normál cipőméret. Gyermekek számára gyártanak állítható méretű görkorcsolya cipőt. Puha bélés rezgéscsillapító hatású. Cipő két fajtája van, az egyik a bond, ami a sícipőhöz hasonló és a bokát jól fogja, a másik pedig a viking, ami alacsony szárú és hosszú táv megtételére alkalmas. Az anyaga lehet karbon-szálas, szövet vagy / és műanyag.. Létezik olyan bajonett záras cipő is, melyről a sínt le lehet csatolni. Fék A régi típusú, két soros korcsolyákon elől, a cipő orránál helyezték el a féket. Az egy soros görkorcsolyákon a fék hátul található a cipő jobb felén. Fontos, hogy ennek használatát gyerekeknek ajánlják, a felnőtteknek fék nélkül tanítják biztonságos megállást különböző technikákkal. Védőfelszerelés A védőfelszerelés bár nem görkorcsolya része, de a szervesen kapcsolódik a sporthoz. Az alap felszerelés egy pár csukló-, könyök- és térdvédőből meg egy sisakból áll.
81
Ez kiegészülhet a felszerelésekkel.
különböző
irányzatoknak,
sportágaknak
megfelelően
speciális
IV.3. Karbantartás Az görkorcsolya otthon is karbantartható részei a tengelyek, a távtartók, a csapágyak, és a kerekek. A tengelyek és a távtartók súlyos kopásuk esetén otthon is cserélhetőek a megfelelő minőségű alkatrészek beszerzése után. A kerekek karbantartásával meg lehet hosszabbítani a használati a időtartamukat. A kerekeket a belső él kopása és az igénybevétel miatt cserélni kell. Ha csak a pár egyik felébe cseréljük a kerekeket, akkor meg kell őket fordítani úgy, hogy a külső élre kerüljenek a kerekek kopott fele. Ha a kerekeket a pár két fele között cseréljük, akkor elég áthelyezni és nem kell fordítani. Fontos továbbá, hogy a cserét úgy hajtsuk végre, hogy az első és utolsó kerekek a középső kerekek helyére, a középső kerekek pedig az első és utolsó helyére kerüljenek, mert a két-két "szélső" kerék jobban kopik, mint a középsők. Ha a kerekek túlságos kopása indokolhatja a teljes szett cseréjét (Béres, 2004). A csapágyak tisztítása és újrazsírozása szintén meghosszabbíthatja az alkatrész élettartamát. Egy kerékben kettő csapágy van, melyek ki lehet szedni a kerékből. A csapágy porvédőjéről egy száraz ronggyal óvatosan le kell törölni a rárakódott porréteget. A porvédő egy kis acélrugóval van rögzítve a csapágyhoz. Ezt egy tűvel le lehet pattintani és utána eltávolítható a porvédő. Figyelni kell arra, hogy a porvédő ne sérüljön, hajoljon meg, mert utána a csapágy is használhatatlanná válhat. Ez után a golyók közül ki kell mosni a szennyeződéseket és az elhasználódott zsírt egy speciális folyadékkal. Ezt követően újra kell kenni egy szilikon alapú anyaggal a megtisztított golyóscsapágyat és óvatosan vissza kell helyezni a porvédőt és a rugót. A csapágy túlzott kopása szintén indokolhatja az alkatrész cseréjét (Béres, 2004). Szervizben karbantartható, cserélhető részek a csat, a bokatámasztó, a szegecsek, a sín (ha cserélhető). Ha a cipőrész sérül és lehet varrni, akkor azt egy cipész is tudja javítani, ha súlyosan sérül, akkor érdemes egy új görkorcsolyát venni.
IV.4. Görkorcsolya típusok rövid jellemzése Agresszív görkorcsolya Jellemző robosztus külső, könnyen manőverezhető, strapabíró. Az alkatrészeit egy úgynevezett UA. szabvány alapján készítik, mely a gyártóktól független. Kerekei:45-60 mm, keménységük 88A-102A, profiljuk lapos. Télen puhább 88A-s kerekeket, míg nyáron keményebb 92A-s kerekeket használnak. Több kerékelrendezési variáció létezik az agresszív görkorcsolyásoknál. Mind a 4 kerék ugyanolyan méretű és keménységű, a két szélső kerék nagyobb és puhább, mint a két középső kerék (ezeket ground keréknek nevezik, 95-102A keménységűek) és a sínen csak két kerék helyezhető el, melyek ugyanakkora méretűek és keménységűek (freestyl). A korcsolyán megerősített alváz, talp és szár található. Kiegészítő rész a slide, a műanyag oldalt-csúszásokhoz 2.-3. kerék között egy bemélyedés a sinen. A felső rész műanyag, szövet, vagy bőr, csattal, tépőzárral és fűzővel ellátott.
82
Freeskate görkorcsolya Másnéven szlalom görkorcsolyának nevezik és könnyen manőverezhetőek. Kerekeinek átmérője 80mm, keménysége 82-87A. A sinük cserélhető és rövid, a kerekek majden összeérnek. A cipőrészük magasszárú és kialakítása hasonló a fitnesz görkorcsolyàhoz.
Fitnesz görkorcsolya A legáltalánosabb használatra tervezett görkorcsolya. Kerekei 70-84mm átmérőjűek, gumiból készülnek, keménységük 78A-84A, profiljuk ovális. A keréksor elől és hátul túllógnak a cipőn. A cipő kialakítása sokféle: főleg csatosak, fűzősek és tépőzárasak. A felsőrész lehet vászon vagy műanyag kivehető béléssel.
Maratoni görkorcsolya Valamilyen szinten átmenetet képez a fitnesz és a gyorsasági görkorcsolya között. Kényelmes és hosszú távok megtételére alkalmas. Kerekeinek átmérője 90-100mm, keménysége 83-87A. Sine minden esetben fémből készül. Cipőjének kialakítása háromnegyedes.
83
Gyorsasági görkorcsolya Jellemző rájuk, hogy nagyon könnyűek, a cipőrészük bokáid érnek és anyaguk korbonszálas, csattal és fűzővel ellátott. Két főbb típusa van. A régebbi típusú, melynek 5 kereke van és kerekeik átmérője 80mm. Az újabb típusú 4 kerekű, melynek kerekeinek átmérője 90- 110mm. A kerekei poliuretánból készülnek, indoor kerekeik keménység 83A85A, outdoor kerekeik keménysége 85-89A. A kerekek profiljuk nagymértékben ívelt. A gyorsasági görkorcsolya alváza hosszú és fémötvözetű. Nagy távok gyors megtétele képes, de nehezen irányítható.
Hoki görkorcsolya Jellemző rájuk a bumfordi orr, felhúzott hátsó rész, hosszú nyelv. Kerekeik 72-80mm átmérőjűek, profilja ovális, keménységük használat helyétől függően 74A-86A. Az indoor hoki görkorcsolya kerekei 74A-76A keménységűek, míg az outdoor-é 80-86A keménységűek. A hoki görkorcsolya hátsó két kereke nagyobb (80mm) mint az első két kerék (72mm), ezzel is elősegítve a súlypont előre kerülését. Jól manőverezhetőek és nagy sebességet lehet vele elérni. A cipő rész marhabőrből, műanyagból, gyöngyvászonból vagy kevlárból készülnek és fűzősek. Alvázuk fém- vagy kemény műanyag ötvözetű. Nincsen benne vastag szivacsréteg és a hátsó kerék a sarok alatt helyezkedik el.
84
Terep görkorcsolya Alternatív görkorcsolya típus. Kerekeik 110-145mm átmérőjűek, gumiból készülnek különböző bordázattal. Az alváz felfüggesztése rugós. Öntött felnik. Kerekek száma 3-2. Megerősített nyújtott szár. Alkalmazása terepen ajánlott.
IV.5. OKTATÁS Fontos, hogy az oktatás menete a fokozatosság elvének megfelelően menjen végbe és a feladatok a tanulók tudásszintjének megfelelőek legyenek, hogy ne untassa a gyereket, de ne is legyen megvalósíthatatlan. Az összes feladatot lehet először segítségadással végeztetni. Segítő tényező lehet a bordásfal, egy társ, akin nincsen korcsolya, vagy a páros gyakorlatok, ahol a páros mindkét tagján van görkorcsolya. A képzésnek kétoldalúnak kell lennie, hogy a jobb és a ball láb is egyaránt fejlődjön.
IV.5.1.
Egyensúlygyakorlatok
Helyben végeztethető feladatok: 1. Az egyik láb csúsztatása előre majd hátra úgy, hogy mind a nyolc kerék a talajon van és a támaszláb nem mozdul el. 2. Az előző feladat, de előretoláskor a csúsztatott láb hátsókereke érinti csak a talajt, hátratoláskor pedig csak az első kerék. 3. Az első feladat, de a láb csúsztatása körívben történik. 4. Mind a két lába előre-hátracsúsztatása felváltva helyben. 5. Az előző feladat úgy, hogy az előre tolt kori hátsó és a hátra tolt kori első kereke érintkezik a talajjal. 6. Zárt állás, térdek szétnyomása, "O" láb formálása. 7. Enyhe terpesz, térdek összenyomása "X" láb formálása.
85
8. Vállszéles terpeszállás a bokák jobbra, majd balra döntése. 9. Lábemelések váltva, előre, hátra, oldalra, nyújtott vagy hajlított lábbal. 10. Guggolások helyben. Gurulás közben végezhető feladatok: A helyben végzett feladatok gurulás közben is alkalmazhatóak. 1. Terpeszállás, törzshajlítás előre és karok lökésével előrehaladás 2. Törzshajlítások jobbra, balra. 3. Törzsfordítások jobbra, balra. 4. Testsúly áthelyezése az egyik lábra, másik láb térdének hajlításával és a korcsolya első kerékre emelése. 5. Az előző feladat, de az első keréken guruló láb bokájának ki és befele mozgatása. 6. Testsúly áthelyezése az egyik lábra, másik láb előre nyújtása és a korcsolya hátsó kerékre emelése. 7. Az előző feladat, de a hátsó keréken guruló láb bokájának ki és befele mozgatása. 8. Haránt terpeszben gurulás. térdek hajlítása derékszögbe, az elől lévő láb 4 keréken, hátul lévő láb csak az első keréken gurul (gurulás térdelésben), 9. Gurulás guggolásban 10. Az előző feladat, és az egyik láb előre nyújtása úgy, hogy az előre tolt láb csak a hátsó kerekén gurul. IV.5.2.
Hajtás előre
https://www.youtube.com/watch?v=QKfq66SzNQ4 1. Társ húzása vagy tolása. 2. Gurulások kisebb majd nagyobb térdszöggel. 3. Guggolások talajérintéssel jobb, baloldalon. 4. Kapaszkodva alapállásból egyik láb hátraemelése, mintha elrugaszkodnának a talajtól kb. 40cm magasra. 5. Rollerezés (egyik láb behajlítva ezen van a testsúly, és ezen történik a gurulás, másik láb kissé kifordítva lök előre mind a 4 kerékkel) 6. Rollerezés a guruló láb térdén támaszkodva 7. Rollerezés úgy, hogy a lökő láb egyik kereke se hagyja el a talajt. 8. Rollerezés egyre hosszabb gurulásokkal egy lábon. 9. Mindkét láb folyamatosan a talajon, előre haladás folyamatosan úgy, hogy mindkét láb hullám alakot ír le. Lábterpesztés közben súlypontsüllyesztés és zárásnál, súlypontemelés. 10. Gurulás előre kis mértékben "V" alakban kifordított lábfejekkel a lábak szétcsúsztatása vállszéles-terpeszbe és onnan súlypontáthelyezés egyik lábra, másik lábbal mellézárás (felváltva mind a két lábbal) 11. Lépegetés előre kis mértékben "V" alakban kifordított lábfejekkel 12. Hajtás előre egyre hosszabb gurulással. 13. Az előző feladat, csak minden lökés után a levegőben lévő láb sarka koccanjon a guruló láb sarkához. 14. Az előző feladat, csak minden lökés után ellentétes kar – térd érintés elől 15. Az előző feladat, csak minden lökés után ellentétes kar – sarok érintés hátul. Hibás végrehajtás:
86
A súlypontját nem helyezi át egyik lábáról a másikra így nincsenek meg az egy lábon guruló fázisok és csak az egyik lábbal gurul egy lábon. A súlypont nagyon hátra kerül, az egyensúlyát nem tudj megtartani, hátra esik. Túl nagy terpeszben hajtja végre a feladatot. IV.5.3.
Fékezések, kis ívű kanyarok
1. Biztonsági esés: a kézfutólagos letétele után jön a könyök, váll majd a háton továbbgurulva keresztbe a lábak. A fej folyamatosan előre hajlítva, leszorítva. Gyakorlása füvön vagy szivacson. 2. Nekigurulás egy tárgynak: Kinyújtott karral közelítjük meg a tárgyat, majd érintés után könyökhajlítással fékezzük a lendületünket. "Ütközéskor" egyik láb előrébb helyezkedik, mint a másik. 3. Hóeke: https://www.youtube.com/watch?v=mNqswWjgNNQ A két korcsolya befele forgatása terpeszben, az első kerekek közelítése, sarok kifelé történő terhelésével, térd hajlított, súlypont hátul. Lassú tempóból biztonságos megállás, fontos, hogy a térd ne esse be és a két lábfej ne csússzon össze. Hibás végrehajtás: A két korcsolya első kereke összeér, összecsúszik. A súlypont túlságosan előre kerül. A két lábfej túlzott beforgatása. A térdek nincsenek behajlítva. 4. Hóeke lépegetve: https://www.youtube.com/watch?v=Qk9W_UNY6U4 Technikája hasonló, mint a hóekének, a két lábfej orra közelít egymáshoz, de egyszerre csak egy láb érinti a talajt. Kisebb lökésekkel jön létre a fékező hatás, melyek a korcsolya sínére merőleges irányúak (mint a hátra haladásnál). Hibás végrehajtás: A korcsolya kiszalad a test alól. A terhelés nem a korcsolya keréksorára merőlegesen, hanem párhuzamosan történik. Nyújtott lábbal történő végrehajtás. Túlzottan befele forgatott lábfejek. 5. Lábhúzás ("T" fékezés): https://www.youtube.com/watch?v=DB-qazst0ww Testsúly a támasz-, vagy gurulólábon, fékező láb támaszláb mögé helyezése harántterpeszben, a menetirányhoz képest 90° szögben úgy, hogy mindegyik kerék éri a talajt. Nagy fékerőt biztosít, de magas szintű egyensúlyozó képességet igényel és erősen koptatja a kerekeket. Rávezető gyakorlat: Kiinduló helyzet: a két lábfejt „T” betűt alkot, a hátul levő láb a menetirányra merőleges. A hátul levő lábbal lökés előre, majd a lökést végző lábbal húzás és fékezés kiinduló helyzetbe. Hibás végrehajtás: Kifordulás, a lábfejek nem merőlegesek egymásra vagy a fékező láb nem kerül be a guruló láb mögé.
87
A fékező láb túl közel van a guruló lábhoz, nincs meg a harántterpesz és a húzás. A guruló láb nyújtott. 6. Kifordulás: https://www.youtube.com/watch?v=JfUiDMiRyxI Egyik láb oldalra fordításával (100-170° szöget zárnak be a lábfejek) a korcsolyázó csinál kis íven egy 180°-os fordulatot. Hiba a túlpördülés, amíg nincs meg az egyensúlyi helyzet kis sebességgel kell gyakoroltatni. Rávezető gyakorlatok: o Helyben egyik láb hátracsúsztatása úgy, hogy az elől levő lábon van a testsúly és a hátul levő láb első kereke érinti csak a talajt, majd a hátranyújtott láb forgatása és talajra engedése úgy, hogy a két hátsókerék egymás fele nézzen és a korcsolyák 100-170° szöget zárjanak be. o Haladás közben az egyik láb hátranyújtása úgy, hogy a testsúly az elől levő lábon és a hátul levő korcsolyának csak az első kereke érinti a talajt. o Az előző feladat, és a hátul levő láb forgatása és talajra engedése a helyben végzett feladatnak megfelelően és közben a súlypont előre helyezése és fordulás a két lábfej által alakított íven. Hibás végrehajtás: A lábak szétcsúsznak, a lábfejek csak hegyesszögben állnak. Megakadd a forgás, a lábak csak derékszögben állnak. Többet fordul, mint 180°, túl kicsi a terpesz. Nem jön létre a forgás, a láb forgatása után a testsúlyt nincs középre, befele helyezve. 7. "Sarkon fordulás": https://www.youtube.com/watch?v=TgTVfI8D8bY Testsúly a támaszlábon, másik láb előre nyújtása úgy, hogy csak a korcsolya utolsó kereke éri a talajt. Lábfej kifele döntésével ez a kerék lesz a forgás tengelye, támasz láb félköríven gurul súlypont két láb közé helyezésével és kis terpesztéssel 90°-nál, az ív felénél, majd lábzárás 180°-nál, a félkörív végén. Rávezető gyakorlat: o Haladás közben egyik láb előrenyújtása úgy, hogy az elől levő korcsolya hátsó kereke érinti csak a talajt és a hátul levő lábon van a testsúly. o Az előző feladat, de az előre nyújtott lábfej jobbra, balra döntése, ezzel az elől levő láb kis hullámvonalat ír le. o Lassú haladásban az elől levő láb fordítása kifelé, a fordulat ívének megfelelően, és a hátul levő láb terpesztésével majd zárásával gurulás az íven. Hibás végrehajtás: Az előre tolt láb nem irányítja a mozgást. Az előre tolt láb nem „dől” el oldalra kifelé, fordulás irányának megfelelően, hanem csak kigurul. Az íven guruló láb terpesztése és zárása elmarad. A súlypont a forgás közben nem kerül a két láb közé.
88
IV.5.4.
Gurulás közben 180°os fordulat előre, hátra
https://www.youtube.com/watch?v=ytXiGvQwYks 1. Harántterpesz, lábujjhegyre emelkedés úgy, hogy a korcsolyáknak csak az első kerekei érintkeznek a talajjal. 2. Haránt terpesz, láb orrának emelése úgy, hogy a korcsolyáknak csak az utolsó kerekei érintkeznek a talajjal. 3. Harántterpesz mindegyik kerék érinti a talajt, hátul lévő lábat körívben az elöl lévő láb mögé vezetni emelkedés lábujjhegyre közben sarkak áthelyezése180°-ban hátra. 4. Harántterpesz mindegyik kerék érinti a talajt, hátul lévő lábat körívben az elöl lévő láb mögé vezetni majd láb orrának emelése közben láb orrának áthelyezése180°-ban előre. 5. Gurulás közben lábujjhegyre emelkedés kis harántterpeszben és első kerekeken gurulás. 6. Gurulás közben láb orrának emelése kis harántterpeszben és utolsó kerekeken haladás. 7. Gurulás közben harántterpesz, mindegyik kerék érinti a talajt, a hátul lévő lábat körívben az elöl lévő láb mögé vezetni emelkedés lábujjhegyre közben sarkak áthelyezése180°ban és gurulás hátra telitalpon. Segítségadás: o A segítségadó a feladatot végző mellett halad a hátul levő lábának megfelelő oldalon és tartja a kezét. A feladatot végző a kezét a teste előtt keresztbe átnyújtja a segítőnek, és végre hajtja a feladatot. 8. Hátra gurulás közben harántterpesz mindegyik kerék érinti a talajt, hátul lévő lábat körívben az elöl lévő láb mögé vezetni majd láb orrának emelése közben láb orrának áthelyezése180°-ban és gurulás előre telitalpon. Segítségadás. o Az előző feladatnak megfelelően, csak a feladatot végző hátra halad. (Ha a feladatot folyamatosan hajtatjuk végre akkor 360°-os fordulatot kaphatunk haladás közben. Ilyenkor feladatot végzőnek az első fordulat után hátra gurulás közben kell csinálnia egy lábtartás cserét. A segítőnek az első fordulat után a feladatot végző előtt a mellkasa felől át kell mennie a másik oldalára, hogy a második fordulatot is tudja segíteni.) Hibás végrehajtás. A hátul levő láb nem indítja el a fordulatot. Nem emelkedik el a talajtól a korcsolya a fordulat pillanatában. Egyensúlyvesztés. IV.5.5.
Koszorú előre
https://www.youtube.com/watch?v=Xrg6AjrDG1Y 1. Lépegetés helyben oldalra. 2. Lépegetés helyben keresztbelépéssel oldalra. 3. Az előző gyakorlatok egyenes gurulás közben. 4. Gurulás egyenesen előre keresztbe tett lábbal. 5. Gurulás közben folyamatos keresztlépés váltott lábbal. 6. Lépegetés helyben keresztlépéssel oldalra úgy, hogy a korcsolya orra forduljon a lépés irányába 30-40°-ot. 7. Rollerezés közepes ívű körben, testsúly az ívbelső lábon, hajtás ív külső lábbal. 8. Rollerezés, mint az előbb, de a hajtást az ív külső láb egészen az ívbelső láb elől kezdje.
89
9. Lépegetés gurulás közben keresztlépéssel oldalra úgy, hogy a korcsolya orra forduljon a lépés irányába 30-40°-ot és haladás körbe. Sietségadás: o A segítő a kör közepén áll és fogj a feladatot végző felé eső kezét és követi a fordulást. Ezzel a feladatot teljesítő megérezheti, hogy a súlypontot a kanyarban mennyire kell az ívnek megfelelően befelé helyezni. 10. Egyre nagyobb körben koszorúzás előre. 11. „8”-as alakban haladás és az íveken koszorúzás. Hibás végrehajtás. Nincsen keresztlépés. A lábfejek nincsenek a megfelelő szögben a kanyarodásnak megfelelően. Egyensúlyvesztés, a testsúly nem kerül előre és a kanyarodás ívének megfelelően befele. Nem folyamatosak a lépések. IV.5.6.
Hajtás hátra
https://www.youtube.com/watch?v=xUO4hwh0Py8 1. Társ tolása hátra. 2. Bordásfaltól lökjék el magukat gurulás hátra 3-4 métert. 3. Gurulások hátra kisebb majd nagyobb térdszöggel. 4. Kapaszkodva alapállásból egyik láb előreemelése, mintha elrugaszkodnának a talajtól kb. 40cm magasra. 5. Rollerezés (egyik láb behajlítva ezen van a testsúly, és ezen történik a gurulás, másik láb kissé befordítva lök hátra mind a 4 kerékkel). 6. Rollerezés hátra úgy, hogy a lökő láb egyik kereke se hagyja el a talajt. 7. Rollerezés hátra egyre hosszabb gurulásokkal egy lábon. 8. Mindkét láb folyamatosan a talajon, hátra haladás folyamatosan úgy, hogy mindkét láb hullám alakot ír le. Lábterpesztés közben súlypontsüllyesztés és zárásnál, súlypontemelés. 9. Korcsolyák fordított „V” alakban, hátra haladás közben a lábak szétcsúsztatása vállszéles terpeszbe, és onnan súlypontáthelyezés egyik lábra, másik lábbal mellézárás (felváltva mind a két lábbal). 10. Lépegetés hátra kis mértékben fordított „V" alakban befordított lábfejekkel. 11. Az előző feladat, csak minden lökés előtt a levegőben lévő láb orra koccanjon a támasz láb orrához. 12. Hajtás hátra egyre hosszabb gurulással úgy, hogy minden lökés után lábemelés és ellentétes kar térd érintés. 13. Hajtás hátra egyre hosszabb gurulással úgy, hogy minden lökés után sarokemelés és ellentétes kar sarok érintés hátul. 14. Egyre hosszabb gurulófázis közben a súlypontot helyezzék a korcsolya külső élére. Hibás végrehajtás: A súlypontját nem helyezi át egyik lábáról a másikra így nincsenek meg az egy lábon guruló fázisok, csak az egyik lábbal gurul egy lábon. A súlypont nagyon előre kerül, nem indul el. A súlypont túlságosan hátra kerül, az egyensúlyát nem tudj megtartani. Túl nagy terpeszbe hajtja végre a feladatot.
90
IV.5.7.
Koszorú hátra
https://www.youtube.com/watch?v=o6tm_2KkMSw 1. Lépegetés helyben oldalra. 2. Lépegetés helyben keresztbelépéssel oldalra. 3. Az előző gyakorlatok egyenes hátra gurulás közben. 4. Gurulás egyenesen hátra keresztbe tett lábbal. 5. Hátra gurulás közben folyamatos keresztlépés oda, vissza. 6. Lépegetés helyben keresztlépéssel oldalra úgy, hogy a korcsolya sarka forduljon a lépés irányába 30-40°-ot. 7. Rollerezés hátra közepes ívű körben, testsúly az ívbelső lábon, hajtás ív külső lábbal. 8. Rollerezés hátra, mint az előbb, de a tolást az ív külső láb egész az ívbelső láb elől kezdje. 9. Lépegetés hátra gurulás közben keresztlépéssel oldalra úgy, hogy a korcsolya sarka forduljon a lépés irányába 30-40°-ot. Segítségadás: o A segítő a kör közepén áll és fogj a feladatot végző felé eső kezét és követi a fordulást. Ezzel a feladatot teljesítő megérezheti, hogy a súlypontot a kanyarban mennyire kell az ívnek megfelelően befelé helyezni. 10. Egyre nagyobb körben koszorúzás határa. 11. „8”-as alakban hátra haladás és az íveken koszorúzás hátra. Hibás végrehajtás. Nincsen keresztlépés. A lábfejek nincsenek a megfelelő szögben a kanyarodásnak megfelelően. Egyensúlyvesztés, a testsúly nem kerül előre és a kanyarodás ívének megfelelően befele. Nem folyamatosak a lépések. IV.5.8.
IRODALOMJEGYZÉK
Béres Sándor: Görkorcsolyázás (Szeged, 2004 JGYF Kiadó) www.skateworld.hu www.tutikori.hu
91
