2015.11.28.
A területi /regionális gazdaságtan alapjai
Kialakulása: XX. sz. közepe Megfelelő mennyiségű adat állt rendelkezésre Nem csak gazdasági adatok vizsgálata, a gazdasági adatok területi szintű vizsgálata Tárgya:
◦ a gazdaság általános törvényszerűségeinek, térbeli érvényesülésének vizsgálata, ◦ a térben létező gazdaság mozgástörvényeinek feltátása.
Urbánné Malomsoki Mónika
[email protected] SZIE GTK RGVI
Tudományterületi elhelyezkedése
Alkalmazott tudományok közé tartozik
A közgazdaságtudománnyal van legszorosabb kapcsolatban.
Határtudomány, mert a gazdaságtudományok és a földrajztudományok között helyezkedik el.
Tényezőellátottság szerepe a regionális gazdaságtanban
Összetett tudomány:
◦ elveket, törvényszerűségeket fogalmaz meg (gazdasági egységek, közintézmények, üdülőterületek, ellátó létesítmények esetén is) ◦ A növekedést térben és időben is vizsgálja ◦ Aktív tér vizsgálata
A területi fejlődést meghatározó természeti, gazdasági és társadalmi tényezők főbb összefüggései
A gazdaság fejlődését befolyásoló tényezők
Régiók nem zárt egységek Az egyes tényezők (termelési tényezők, megtermelt javak, szolgáltatások) áramlása teremt kapcsolatot a különböző területek, régiók között Az egyes tényezők a „legmegfelelőbb hely”-et keresik működésük számára Az idő múlásával, a változásokkal a „legmegfelelőbb hely” változhat
1
2015.11.28.
Népesség, tőkeállomány, természeti tényezők, technikai, technológiai haladás, innovációk
Népesség mérése, jellemzése Lakosság száma Születések és halálozások száma Bevándorlás, elvándorlás Korszerkezet, demográfiai összetétel Munkaképes korú lakosság Foglalkoztatottak száma, aránya Munkanélküliségi mutatók Képzettségi mutatók
MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁS Az ember szerepe a gazdaságban:
Munkaerő (mennyiség, képzettség, ár) Fogyasztó (m.bér, igényszint) Terület (lakóhely) tulajdonosa
A munkaerő interregionális (régiók közötti) áramlása - okai:
Nem gazdasági:
Gazdasági:
◦ Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Munkanélküliség Bérszínvonal eltérések Vándormunka/ idénymunka Munkakörülmények Presztízs
Kit érint? Magasan kvalifikáltak Képzetlenek Képzés van
Migráció (munkaerő vándorlás)
Migráns népesség: azok a költözők, akik egy régió határát átlépve új munkahelyet és lakhelyet keresnek. Vándoringázás: lakhelyet nem változtat, de a lakhely és a munkahely nagy távolsága miatt ideiglenes lakóhelyet kénytelen fenntartani. Ingázás: a migráció azon formája, amikor lakhelyet nem változtat a személy, de munkája miatt naponta utazik
Mobil népesség: (szélesebb kör)
◦ Földrajzi mobilitás: lakhelyét elhagyva, egyik településről a másikba költözik, akár azonos kistérségen belül ◦ Lakásmobilitás: településen belüli költözők
A migráció eredete és célpontja ◦ A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg gazdasági ◦ Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális, demográfiai
A migrációt akadályozó tényezők ◦ Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi) ◦ Költözés „költségei” ◦ Kitaposott ösvény
A migráns személy tulajdonságai ◦ ◦ ◦ ◦
Életkor, életszakasz Iskolázottság foglalkozási státusz Személyi, egyéni jellemzők
A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot!
2
2015.11.28.
Regionális eltérések Vállalat szempontja: Munkaerő ára Munkaerő képzettsége Munkavállaló szempontja: Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem Reálkereset = nominális jövedelemmegélhetési költségek A bérek és megélhetési költségek eltérései régiók közt
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet)
Elvándorlás periferikus régióból: ◦ Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi szociális kiadások, segély iránti igény ◦ Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja ◦ Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás ◦ Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia) ◦ Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás
Népesség, tőkeállomány, természeti tényezők, technikai, technológiai haladás, innovációk
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió
Bevándorlás nagyvárosi centrumba
◦ Növeli a célrégió termelési kapacitását ◦ Növelheti a célrégió képzettségi szintjét ◦ Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén fejlettebb technológia is telepíthető ◦ Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió termékei számára ◦ Növekedhet a munkanélküliségi ráta ◦ Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás) ◦ Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola) ◦ Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció, integrálódás lassú
Tőkejavak A legmobilabb termelési tényező Formái: A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása: közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign
Direct Investment - FDI)
A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: ◦ külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész szerzése ◦ Hitelek, segélyek
Népesség, tőkeállomány, természeti tényezők, technikai, technológiai haladás, innovációk
Tőkeállomány mérése, jellemzése Reáltőke és pénztőke jelenléte Álló és forgótőke mutatói
Közlekedési infrastruktúra
Távolságok
Elérhetőség Fajlagos szállítási költség Szállítási módok, eszközök
Pl. épületek, gépek, berendezések értéke, vállalkozás saját tőkéje, beruházások nagysága, térségbe beáramló és kivitt tőke mennyisége, térség tőke ellátottsága stb.
Műszaki infrastruktúra állapota Közlekedési kapacitások pl. autóút, autópálya hossza, gépjárművek száma, vasúti pályák hossza, minősége, vízi közlekedés mutatói stb.
Telekommunikáció Távközlési kapacitások Lakásállomány Közműellátottság
Légvonalbeli Pályatávolság Időtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság
Távközlés
Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé Magyarország: sugaras szerkezet
VASÚT
Gyorsforgalmi utak
3
2015.11.28.
Népesség, tőkeállomány, természeti tényezők, technikai, technológiai haladás, innovációk
Népesség, tőkeállomány, természeti tényezők, technikai, technológiai haladás, innovációk
Természeti tényezők mérése, jellemzése Termőföld nagysága Termőföld minősége Terület művelési ágainak vizsgálata Erdőállomány megléte, összetétele Folyók hossza, vízhozama Állóvizek felülete, mennyisége Nyersanyagvagyon
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK A legkevésbé mobilak Részben térben helyhez kötöttek Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők, elszennyezhetők
Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű)
Megújuló erőforrások
◦ a felhasználással véglegesen elfogyasztott, ◦ újrahasznosítható
Pl. fosszilis energiahordozók, ércek, gyógy és termálvizek stb.
◦ korlátlanul újrahasznosítható ◦ egy kritikus határig képesek regenerálódni
Fajtáik:
Táji adottságok Pl. természetvédelmi terület, hegyvidék, dombvidék, alföld, tengerpart stb.
Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás), vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő
Magyarország földterülete művelési ágak szerint
A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje
(forrás: KSH, 2010) halastó 0%
1950 erdő 13%
nádas 0%
Művelés alól kivett terület 8%
Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb. Verseny a használati módok közt A föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díja Befolyásolja: - ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek, éghajlat, topográfia, táj ◦ megközelíthetőség (input/output piacok), munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízs Földhasználati alaptípusok versengése kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban, magas ár nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék, alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreáció A bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye) A profitmax (MR MC) nem ad társadalmi optimumot intervenció: engedélyek, támogatások, adók....
gyep 16%
szántó 59%
szőlő 2% gyümölcsös 1%
2010. kert 1%
halastó 0% nádas 1%
Művelés alól kivett terület 17%
szántó 48%
erdő 20%
gyep 11%
szőlő 1%
gyümölcsös kert 1% 1%
Ásványkincsek, energiahordozók
Egyenlőtlen térbeli eloszlás Kimerülő, részben újrahasznosítható Kitermelés költségei Szállíthatóság
Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat
Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma
Turizmus – táj, klíma, vizek… Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék, domborzat
Gyógy- és termál vizek Mo-on.
4
2015.11.28.
Népesség, tőkeállomány, természeti tényezők, technikai, technológiai haladás, innovációk
Technikai, technológiai haladás, innovációk
Fosszilis energiahordozók
(Legnehezebben számszerűsíthető mutatók)
Kimerülő, nem megújítható Kőolaj, földgáz Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel)
◦ (40 évre, 1700 mrd hordó)?
A régióközi kereskedelem volumenét és irányait a régiók szakosodása, különböző termelési ágazatokra való specializálódása határozza meg. Ok: adott régió termelési tényezői nem teszik lehetővé a teljes önellátást Önellátásra képes régió termelési tényező ellátottsága elősegíti a gazdasági előnyszerzést. Gazdaságpolitikai intézkedés gátolja a szakosodásban rejlő lehetőségeket más régióban (kvóta, vám, környezetvédelmi előírás stb.
Mobil és immobil javak
Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok: nem szállítható, helyhez kötött erőforrások, ill. javak.
Bejegyzett szabadalmak száma Alap és alkalmazott kutatások eredményei
Főként bonyolult képletekkel kiszámítható mutatók jellemzik pl. Lengyel Imre, Bajmócy Zoltán, Lukovics Miklós: Innovációs képesség vizsgálatok, versenyképesség mérések
Nem vagy nagyon nehezen mérhető számszerűen: Új technológiák, innovatív elemek bevezetése a termelésbe, Térség innováció befogadó képessége Információ áramlási képesség
Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!
Régiók szakosodása
Abszolút előnyök szerinti szakosodás (Smith): Minden régiónak azt a terméket kell termelnie, amelyet a többi régiónál nagyobb termelékenységgel, hatékonysággal tud előállítani. Komparatív előnyök szerinti szakosodás (Ricardo): Abban az esetben is érdemes szakosodni, ha valamely régió minden terméket hatékonyabban tud előállítani, mint a másik régió. Ilyenkor a kevésbé hatékony régiónak arra a termékre kell szakosodnia, amelyben lemaradása a legkisebb (ebből un. Komparatív előnye van), az abszolút előnnyel rendelkező régió pedig termeli a többi terméket. Heskscher-Ohlin elmélet: (termelési tényező ellátottság alapján szakosít) A régió olyan termékeket exportál, amelyek előállításához szükséges termelési tényezők bőséggel állnak rendelkezésre, és azokat importálja, amelyekhez szükséges erőforrások szűkösek. Kompetitív előnyök (Porter) szerinti szakosodás, mely szerint egy régió szakosodását a komparatív előnyei mellett a vállalatok versenystratégiái és költségelvárásai is befolyásolják, amelyek versenyelőnyként jelentkezhetnek egy adott országban.
Térbeli mozgás szerinti jószágok Nem transzferálható
Transzferálható (Mobil)
(lokális, Immobil)
Input, Output
Helyi keresletre alapozott helyi termelés
Pl. földművelés, építőipar
Transzferálható (áthelyezhető, szállítható) inputok és outputok: gazdaságossági megfontolás alapján választható a telephely
Input
Output
Input orientált: Nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés történik Bányászat, mezőgazdaság
Output
Input
Piacorientált,: A helyi fogyasztókhoz telepítjük szolgáltató szektor elemei
Input, Output
A telephely bárhol lehet Üdítő gyártás, alkatrész gyártás
5
2015.11.28.
Tényezők térbeli szűkösségének alaptípusai ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható erőforrás (pl. levegő), kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz), ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit, kőolaj), unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő, különleges erőforrás (pl. uránérc, termálvíz).
A régiók közti eltérések alapvető okai a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre
Köszönöm a figyelmet!
6
