Regionális gazdaságtan 10. A regionális fejlıdés elméletei Dr. Bernek Ágnes 2008.
Regionális fejlıdési elméletek • A neoklasszikuson kívül számos elmélet tett kísérletet a regionális gazdaságok növekedésének megértésére. • Egyre inkább a regionális fejlıdés került elıtérbe Növekedés: gazdaság kibocsátásának növekedése, amelyet GDP/fı-ben szokás mérni (felt: az emberek életszínvonalát meghatározó tényezık és az egy fıre jutó GDP között szoros kapcsolat van) Fejlıdés: A kibocsátás növekedésen túl társadalmi szempontokat is tartalmaz (pl: oktatás, infrastruktúra, környezet állapota, stb.)
A regionális gazdaság elvi mőködési modellje •
1.
2.
Kiindulás: A fejlıdést akkor lehet dinamikussá tenni, ha a termékek szolgáltatások jelentıs része a térségen kívül kerül értékesítésre Elsıdleges regionális multiplikátor révén a beszállítók, üzleti partnerek megerısödése Ezek pótlólagos keresletet teremtenek a helyi üzleti szolgáltatások iránt
Új tevékenységek letelepedése exporttevékenységek bıvülése
Növekszik a régió exportja
Dinamikus agglomerációs elınyök megerısödése
Javul a foglalkoztatottság és nı a városi népesség száma
Kezdeti (elsıdleges) regionális multiplikátor hatás
Exportágazatok lokális koncentrálódása klaszeresedése
Másodlagos regionális multiplikáror hatás
Új helyi beszállítók, új iparágak megerısödése (traded szektor)
Növekvı helyi lakossági kereslet új vállalkozásokat vonz (non-traded szektor)
Szolgáltatási szektorok bıvülése
A regionális gazdaság elvi mőködési modellje 3. Javul a foglalkoztatottság és nı a városi szolgáltatásokat igénybe vevık száma 4. A másodlagos regionális multiplikátor hatás révén nı a helyi (non-traded) szektor 5. Az új iparágak és bıvülı szolgáltatások lokálisan koncentrálódnak 6. Lehetıség nyílik a dinamikus agglomerációs elınyök megerısödésére
Új tevékenységek letelepedése exporttevékenységek bıvülése
Növekszik a régió exportja
Dinamikus agglomerációs elınyök megerısödése
Javul a foglalkoztatottság és nı a városi népesség száma
Kezdeti (elsıdleges) regionális multiplikátor hatás
Exportágazatok lokális koncentrálódása klaszeresedése
Másodlagos regionális multiplikáror hatás
Új helyi beszállítók, új iparágak megerısödése (traded szektor)
Növekvı helyi lakossági kereslet új vállalkozásokat vonz (non-traded szektor)
Szolgáltatási szektorok bıvülése
A regionális gazdaság elvi mőködési modellje • A modell számos egyszerősítéssel él, de jól használható a helyi / regionális gazdaságfejlesztéshez • Alapvetı szektorok – Bázis (traded, tradeable): régión kívüli keresletet elégít ki – Helyi (non traded, non-tradeable): helyi keresletet elégít ki – Erıforrásfüggı (resource-dependent): immobil erıforrásokhoz kapcsolódó (pl. turizmus)
• A bázis és az erıforrásfüggı szektor képes gyors bıvülésre • A különbözı szektorok eltérı fejlesztési módokat igényelnek • A traded szektor vállalatai: 1. helyi térségi bázisú nagyvállalat 2. külsı térségi bázisú nagyvállalat 3. KKV-k
Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet • Kiindulási alap: a régi gazdasági növekedése döntıen az exportra termelı ágazatok fejlıdésétıl függ (North) • Exportjövedelmek – Termelési feltételek javítása (pl: infrastruktúra fejlesztése – Exportbázis kiszélesítése – Helyi keresletre termelı szektorok növekedése
• Mindez lehetıvé teszi az exportstruktúra tágítását → a régió jövedelme erıteljesen emelkedik • A térségek eltérı gazdasági adottságai miatt ez hosszú távon területi kiegyenlítıdéshez vezet • Az exportbázis kiszélesítésével megindul a jövedelmek körforgása a régión belül
Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet 1. Az exportjövedelmek egy része kiáramlik (import, tıkehozadék) a másik része helyi áruk szolgáltatások beszerzésére fordítódik 2. A helyi szektor jövedelmei részben importra részben további helyi szolgáltatások (áruk) vásárlására fordítódik 3. A multiplikátor értéke így az import arányától, illetve a helyi fogyasztási határhajlandóságtól függ
Exportbázis (gazdasági bázis) elmélet • A gyakorlatban a bázis és helyi iparágak szétválasztása igen nehézkes • A gazdaságfejlesztésben széles körően alkalmazták – A húzóágazatok kiépítése a 60-as évek Európájában (állami segítséggel) – Késıbb a hangsúly áttevıdött a háttérfeltételek biztosítására – Az infrastruktúra kiépítésével az állam jelentıs szereplıjévé vált a mindennapi gazdasági folyamatoknak (keresletet támasztott, befolyásolta a termelés és szállítás hatékonyságát)
A polarizációs elméletek • A regionális fejlıdés alapvetı jellemzıje a fejlıdési különbségek kiszélesedése – A belsı növekedési tényezık a régiók között eltérnek – A régiók között erıs függıségek figyelhetık meg a növekedési tényezıkben – A regionális piacokon számos oligopólium és monopólium alakulhat ki, amelyek meghatározhatják a termelés szerkezetét, az árakat és a gazdasági kapcsolatokat
• A fellépı egyensúlytalanságok kummulatív folyamatokat indíthatnak el. • Perroux: az újdonságokat megjelenítı ágazatok irányítási pozícióba kerülhetnek és lökésszerő vagy fékezı hatásokat indíthatnak meg a tılük függı gazdasági szektorokban
A polarizációs elméletek • Myrdal: A régiók közötti egyensúlytalanság (GDP/fı különbség) a központokban kétféle hatást vált ki: – Spread hatás (centrifugális terjedési folyamatokat indít meg). A központ expanziója révén indul meg a növekedés a periférián. – Backwash hatás (centripetális, elszívó erıket éleszt). A centrum elszívja a mobil termelési tényezıket, a periféria gazdasága leépül.
• A gyakorlatban a backwash hatások rendszerint jelentısebbek • A gazdasági folyamatok tartós egyenlıtlenséget teremthetnek. Ez alapot adhat a gazdaságfejlesztési beavatkozásra.
A területi gazdasági növekedés szakaszai • Az egyik szakaszból a másikba történı átlépés nem elıre meghatározott törtvényszerőségek alapján történik • Nem kell minden régiónak ugyanazt a fejlıdési utat bejárni • Rostow ötlépcsıs növekedési elmélete 1. Hagyományos társadalmak – A gazdasági növekedés csak nagyon korlátozott keretek között érvényesül – A mg-ban foglalkoztatottak száma a meghatározó – A hatalom a földbirtokosok kezében
2. Átmeneti társadalmak – Létrejönnek a gazdasági fejlıdés elıfeltételei – Lassú elmozdulás, amelyet részben endogén, részben exogén tényezık motiválnak – Gazd-i növekedés hordozói: mg, bányászat, infrastrukturális beruházások
A területi gazdasági növekedés szakaszai 3. Modern társadalmak – Beruházási hányad eléri a GDP 10%-át – Kialakul egy vagy több vezetı ágazat – Megvannak a modern politikai, szociális és gazdasági-piaci intézmények
4. Fejlıdés érett szakasza – Modern tudomány és tech segítségével az erıforrások egyre nagyobb hányadát hasznosítják emelkedı hatékonysággal – GDP 10-20%-át fordítják beruházásokra – Dinamika hordozói az új ipari szektorok (gép-, vegyipar) – Foglalkoztatási szerkezetben átrendezıdés
5. Tömeges fogyasztás korszaka – A növekedés hordozói a modern technológiák
A területi gazdasági növekedés szakaszai •
Friedman adja meg Rostow modelljének területi összefüggéseit 1. PRE-INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (önellátó települések)
2. ÁTMENETI SZAKASZ (a centrum elszívó hatása) 3. INDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (alcentrumok megjelenése, az ipar kisebb városokban is megjelenik) 4. POSZTINDUSZTRIÁLIS SZAKASZ (térben kiegyensúlyozott településszerkezet kialakulása)
A területi gazdasági növekedés szakaszai •
Richardson: polarizációsdecentralizációs modell 1. agglomerációs elınyök jelennek meg a centrumban 2. Agglomerációs hátrányok 3. A korábbi perifériák alközpontjai új agglom elınyöket kínálnak 4. Megismétlıdik ezeken a helyeken is a centrum körül korábban lezajlott decentralizáció 5. Stabil településhierarch.
Centrum és periféria modellek • Innovációkat koncentráló régiók (magrégiók) és a perifériák • Egy autoritást alkotnak • A centrum és a periféria közötti kapcsolatokat az alábbi összefüggések jellemzik: – A centrum kikényszeríti a periféria szervezeti függıségét – A centrum periféria feletti uralmát önerısítı polarizációs mechanizmusok serkentik – A hatalmi viszonyok elıre nem látható következményei miatt a centrum innovációi elıbb-utóbb a perifériákon is bevezetésre kerülnek + info-áramlás felerısödik, mellékközpontok alakulnak ki – A döntési hatalom valós decentralizációja is megkezdıdik a régi és az új centrumok között
Kompetitív fejlıdéselmélet • Globális verseny • Vállalatok stratégiái és a versenyelınyök forrása a meghatározó • Komparatív elınyök helyett kompetitív elınyök
Regionális gazdasági fejlıdés a Kondratyev ciklusok alapján
