Regionális gazdaságtan 7. A régió fogalma Regionális klaszterek Dr. Bernek Ágnes 2008.
A régiók fogalma és szerepe (Castells ábrája)
A régió fogalmáról és típusairól
A régió fogalma a regionális tudományban: a régió területileg összefüggı (szomszédos), a vizsgált gazdasági jelenség szempontjából homogénnek tekintett, határaival többékevésbé megadható térség.
(⇒ ⇒ szubnacionális területi egység) Alaptípusok: • Tervezési, avagy programozási régió (planning or programming region) • Csomóponti régió (nodal region). • Homogén régió (homogeneous region)
A régiók típusai a területi tudományokban (Dicken)
A tervezési régiók jellemzıi A tervezési „régió lehatárolt területi egység a nemzeti és a települési szint között, amelyet tartós egységbe fog a • regionalizálódás: a társadalmi folyamatok széles körét átfogó, soktényezıs társadalmi-gazdasági kohézió (összetartozás), • regionalizmus: az érdemi irányítási kompetenciájú és önállóságú regionális intézmények rendszere, • az érzékelhetı regionális identitástudat.”
Régióformáló folyamatok
Régió
Az Európai Unió régiói és regionális politikája A regionális politika fı feladata az egyes térségek közötti fejlettségi különbségek mérséklése, a hátrányos helyzető térségek felzárkóztatása. Az Európai Unió regionális politikájának kialakításakor az egyik legelsı lépés egy egységes területi statisztikai rendszer kiépítése volt. Az EU regionális politikájának fı területi egységét a régiók jelentik. A EU regionális politikáját illetıen, a régió az országos szint alatti, de a település feletti, valamilyen közös jellemzıket magában foglaló, földrajzilag elhatárolható területi egység.
Az EU területi beosztásának jegyzéke az ún. NUTS (Nomenclature des Unites Territoriales Statistiques) jegyzék. • A NUTS jegyzék egy egységes, országos szint alatti területi felosztást jelent. • A NUTS egy ötszintő hierarchikus szabályozás: három regionális (1, 2, 3) és két lokális szintet (4, 5) jelöl. Mivel az egyes EU-tagországokban eredetileg, történelmi hagyományok alapján más és más közigazgatási beosztások voltak, így a NUTS végül is heterogén területi rendszerré vált. • Amíg Luxemburg, Dánia, vagy akár Írország esetében magát az országot jelölték NUTS 1-es szintnek, addig Németországban vagy Ausztriában a tartományok felelnek meg a NUTS 1-es területi szintnek.
Hazánkban a NUTS beosztás a következı NUTS 1: az ország NUTS 2: a hét régió NUTS 3: a 19 megye és a fıváros NUTS 4: a 166 kistérség NUTS 5: a 3152 település
A jelenlegi EU-költségvetésbıl (2007-tıl 2013-ig) a regionális fejlesztés részesedik a legnagyobb aránnyal, az EU költségvetésének 47%-a a regionális fejlesztésre irányul. Ez a pénzösszeg az ún. Strukturális és Kohéziós Alapon keresztül kerül felhasználásra az egyes EUtagországokban.
Az EU regionális politikájának három kiemelt célkítőzése van: 1. célkitőzés: a fejlıdésben lemaradt régiók fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának elısegítése. Ide azok a régiók tartoznak, ahol az egy fıre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át. Általában véve azt mondhatjuk, hogy az EU regionális politikai támogatásainak mintegy 2/3 (!) az elsı célkitőzés alá esı régiókba irányul.
2. célkitőzés: a strukturális nehézségekkel küzdı térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása. Ide tartoznak különösen az ipari és szolgáltatási ágazatokban társadalmigazdasági változásban lévı térségek, a hanyatló vidéki térségek, a nehézségekkel küzdı városi térségek és a halászattól függı, válságban lévı térségek.
3. célkitőzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek kiigazításának és korszerősítésének támogatása. E célkitőzés az 1. célkitőzés hatókörén kívül esı régiók pénzügyi támogatására irányul.
A magyarországi régiók • • • • • • •
Az Észak-magyarországi Régió: A Nyugat-dunántúli Régió A Dél-dunántúli Régió Az Észak-alföldi Régió Dél-alföldi Régió A Közép-dunántúli Régió A Közép-magyarországi Régió
- A fejlesztési pályázatok most is Budapesten dılnek el - Nincs forrás a helyi fejlesztésekre - Nincs meg a szükséges helyi együttmőködési készség, az érdekek egyeztetése hiányzik - Gyenge és színvonaltalan (versenyképtelen) a helyi politikai és intézményi elit (nem ismerik és nincs tapasztalatuk a piaci, üzleti, közgazdasági feltételekrıl) ⇒ Decentralizációra van szükség: az EU nagyon várja (intézmények, pénzügyi források) ⇒A helyi elit (politikai, gazdasági, intézményi) felkészültségét és hozzáállását, a helyi üzleti „tudást” és együttmőködési kultúrát javítani kell
A területfejlesztési-statisztikai kistérségek és régiók rendszere 2004.
Csomóponti régiók logikai kialakulása
Csomóponti régiók: egy vagy több pólus (általában nagyváros) és környezete (lényeg: nincs pontos földrajzi határa!!), amely kiterjedés gyorsan változhat: • pl. egy metropolisz, mint ingázási központ • munkaerı-vonzáskörzetek • egy bevásárlóközpont piaci vonzásterülete • egyetem beiskolázási körzete A csomóponti régióban a központ (centrum) és vonzáskörzete közötti erıteljes gazdasági interdependencia figyelhetı meg: • vertikális (a központba és visszairányuló), • horizontális és kiegészítı kapcsolatokat (kiegészítı javak elıállítása és szolgáltatások nyújtása) + városrégiók (city-regions)
Lokális térség: egy olyan körzet, amelyben a munkavállalók és menedzserek többsége meg tudja munkahelyét változtatni anélkül, hogy el kelljen lakásából költöznie • munkaerı-vonzáskörzetek, azaz ingázási övezetek • USA kb 50 mérföld, Magyarországon autópálya mellett 70-80 km, vonat (busz) esetén 20-30 km • Lokális térség: az alulról-szervezıdı gazdaságfejlesztésnek és a KKV-k támogatásának igazi területi egysége
Regionális klaszterek A regionális klaszter fogalma: • az egyazon iparágba tartozó, • egyazon térségben mőködı • versenyzı és kooperáló vállalatok, • kapcsolódó és támogató iparágak, • pénzügyi intézmények, • szolgáltató és együttmőködı infrastrukturális intézmények (oktatás, szakképzés, kutatás) és • vállalkozói szövetségek (kamarák, klubok) szervezeteinek • innovatív kapcsolatrendszerén alapuló • földrajzi koncentrációi ⇒ A rombusz-modell lényegében egy regionális klaszter versenyelınyeinek forrásait rendszerezi,
Mindegyik fejlett országban megfigyelhetı a klaszteredés: • az USA-ban a kilencvenes évek közepén egy felmérés szerint 380 vezetı klasztert találtak, amelyek a munkaerı 57%-át foglalkoztatták és az USA exportjának 78%-át állították elı • Olaszországban a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak 42,5%a, Norvégiában pedig 22%-a klaszterekben dolgozik • A klaszterek az Egyesült Királyság különbözı régióiban az összes foglalkoztatottak 15–40%-át alkalmazzák • Hollandiában ugyanakkor a nemzeti össztermék kb. 30%-a képzıdik a klaszterekben. + A klaszterszerően mőködı cégek jövedelmezısége 2-4%-kal javul, és a KKV-k túlélési aránya jóval magasabb, mint az elkülönülten versengı cégek esetében
• Iparágak térbeli koncentrációi az Egyesült Királyságban
Regionális klaszterek az USA néhány régiójában
Példák regionális klaszterekre: • Emilia-Romagna: ruházati, kerámiai, bútoripari, cipıipari • Baden-Württemberg: textil-, szerszámgép-, autóalkatrész • Szilícium-völgy: mikroelektronikai, biotechnológiai • Las Vegas (szórakoztatóipar), Hollywood (filmipar), Detroit (gépjármőipar), Dél-Florida (egészségügyi technológia) • Dallas (ingatlanfejlesztés), Boston (kockázati tıke), Nashville (kórházi menedzsment) stb. • Hollandia (vágott virág), Svájc (pénzügyi, óra, gyógyszeripari) • Ausztria (autóalkatrész-ipari, síturizmus) Mely szektorok klaszteresednek?
A KALIFORNIAI BORKLASZTER BORÁSZATI BERENDEZÉSEK SZİLÉSZET, SZİLİÁLLOMÁNY
HORDÓK
ÁLLAMI SZERVEK MŐTRÁGYA, PERMETEZİ SZEREK,GYOMÍRTÓK
KUPAKOK ÉS DUGÓK TERMESZTİK ÉS SZİLİSKERTEK
SZÜRETELİ BERENDEZÉSEK
ÖNTÖZÉSI TECHNOLÓGIA
PALACKOK
PINCÉSZETEK ÉS FELDOLGOZÓÜZEMEK
OKTATÁSI, KUTATÁSI ÉS KERESKEDELMI SZERVEZETEK
CIMKÉK PROPAGANDA ÉS REKLÁM
SZAKPUBLIKÁCIÓK (Pl: Wine Spectator, Trade Journal)
TURISZTIKAI KLASZTER
KALIFORNIAI MEZİGAZDASÁGI KLASZTER
ÉLELMISZER KLASZTER
A klaszterek közös jellemzıi
A klaszterek tipizálása Iparági klaszter: az iparág súlya a nemzetgazdaságban • Megaklaszter • Mezoklaszter • Mikroklaszter Regionális klaszter: a térségi bázis kiterjedése • Makroklaszter • Regionális klaszter • Lokális klaszter
A klaszterek általános elméleti modellje
(a rombuszon alapszik) Magja: a kulcsvállalatok és hálózataik, Három háttér tényezıcsoport, Három klaszter elıny
Klaszter: a gazdaságfejlesztés csodafegyvere? • Helyi térségi bázis kell: Magyarországon alig van traded (exportáló) hazai bázisú vállalat • Decentralizált közigazgatás kell: a helyi önálló döntések miatt a speciális fejlesztésekrıl (ez nálunk nincs) • Fejlıdı országokban: turizmus, kézmőipar szokott lenni (borklaszter?) • De!! Tudatos fejlesztéssel 10-15 év alatt kiformálódhatnak klaszterek (pl. finneknél a Nokia, Wales-ben az autóelektronika stb.)
Klaszterek Magyarországon Magyarországi klaszterek központjai Közép-magyarországi Autóipari Klaszter Pápai Hús- és Élelmiszeripari Klaszter
Pannon Autóipari Klaszter
Minıség-fejlesztési Klaszter Egyetemi Klaszter
Magyar Építıipari Klaszter Divat Klaszter
Saxon Export Klaszter Mátészalka Optomechatronikai Klaszter
Pannon Termál Klaszter Alföldi Termál Klaszter
Pannon Elektronikai Klaszter
AGKlaszter Dél-alföldi Útépítési Klaszter
Pannon Gyümölcs Klaszter
Dél-alföldi Turisztikai Klaszter
Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Dél-dunántúli Regionális Geotermikus Energihasznosítási Klaszter
Közép-dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszter Közép-dunántúli Elektronikai Klaszter
Dél-alföldi Kézmőves Klaszter Dél-alföldi Textilipari Klaszter
A Pannon autóipari klaszter
