Semmelweis Innovációs Szakkollégium előadássorozat 2008. Január 31.
Innovációs klaszterek Békés Gábor, Ph.D. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, InnoCluster Tanácsadó Kft.
Előadás tartalma
Mi a klaszter? Milyen az innovációs klaszter? Európai science parkok Mit tehet az állam?
Mi a klaszter? Sok valami működik egy közeli helyen.
Valami=? (vállalat, ember, intézmény, tevékenység)
Sok=? (8-10 cég, több ezer kutató, egyetemi komplexum, alapkutatás, kockázati tőke)
Közeli hely=? (Szilicium Völgy, Boston, Turku Science Park)
Működik=? (ismerettségek, beszállítói keret, piaci keretek, hálózat, együttműködésben közös munka, közös szervezeti egységen belül)
Agglomeráció és klaszter Agglomerációs övezet (sok vállalat egymás közelébe települt)
Klaszter (együtt is tevékenykednek)
Science park Innovációs folyamat a meghatározó
Ipari park
Sok cég közel (nincs sok kapcsolat)
Egy magyar klaszter: PANAC
A klaszter 7 meghatározója Földrajzi koncentráció Specializáció – a klaszterek egy központi tevékenység
körül alakulnak ki, a legtöbb szereplő ehhez kötődik.
Több(féle) szereplő, a vállalatok mellett
közintézmények, egyetemek, pénzügyi szervezetek
Verseny és együttműködés a részvevők között Kritikus tömeg a belső dinamika megteremtése
érdekében
Életciklus – hosszú távú tervekkel Innováció – a klaszter szereplői technológiai és
szervezeti változások aktív részesei
Klaszter témája Speciális téma, amely
sok nagy területet összeköt
Általános téma, amely
sok kisebb területet átölel
Biotech.
GPS
Auto ITC
Telematika
Gyógyászati segédeszköz
Élettudományok
Bioinformatika
Innovációs Klaszterek Az innovációs klaszter növekedést generál, köszönhetően: Magasabb vállalkozási kedv Növekvő termelékenység Ezért az innovációs klaszter jellemzői: Új vállalatok születése Technológiai megoldások bővülése és elterjedése A szereplők közötti együttműködések, hálózatok kialakulása Klaszter-szervezet képzés
Klaszterek fejlődése Nehéz kezdet Koordinációs problémák A magánszektor szerepe a legfontosabb (B2B) Kell egy csapat (és néhány lelkes személy) Nem-lineáris fejlődés Kumulatív oksági viszony („a siker sikert szül”) Hosszú távú fejlődési út A kezdeti időszak 5-10 év Érettség elérése 10-20 év Nagy valószínűséggel vannak időszakos válságok
Európai tudásparkok Az európai tudásparkok Az európai tudásparkok az amerikai mintákat követve, egyetemi bázison vagy területfejlesztési céllal, állami, illetve helyi támogatásoknak köszönhetően jöttek létre. Ötlettől az üzletig: Egy tudásparkban „a vállalat alakulása előtt tesztelik az üzleti ötletet, majd a piaci értékelés következik, levédik a szabadalmi és szellemi jogokat, kereskedelmi síkra helyezik át a technológiát, végül megtörténik a vállalat kialakítása”. (Forrás: UKSPA) A science parkot létrehozó felek jellemző célja, hogy a K+F területen működő, egymáshoz kapcsolódó, illetve egymást kiegészítő intézmények (egyetemek, kutató-intézetek, ügynökségek és vállalatok) területi koncentrációját hozzák létre.
Európai K+F és innovációs klaszterek Science / Technology / Innovation / Tudás Park/Központ Jellemző európai tudás parkok • 20 ezer négyzetmétertől akár 500 ezerig terjedő, • Az elmúlt 30 évben jöttek létre • Fontos szerepet játszanak az EU tagállamok kutatáspolitikájában • Néhány város közvetlen közelében, (pl. Dortmund, Helsinki) többféle központ is működik. Az ideál tipikus összetétel: Egyetemi konzorciumok tudásközpontjai Kutatáshoz, fejlesztéshez, tudományhoz, vállalkozás-fejlesztéshez kötődő állami, európai hivatalok, ügynökségek Nagyvállalatok K+F részlegei Innovatív kis- és középvállalatok Inkubátorház az induló cégek számára
Európai Science Parkok Területek Vannak olyan parkok, amelyek egy témára szakosodtak, ám a legtöbb Tudáspark inkább 3-6 témát választott. Például a finn Espoo-i Culminatum hat területen működik, míg a Kuoopi Teknia csak három területre fókuszál.
Kezdeményezések Intézmény
Alapítók
Alapítás éve
Chalmers Science Park (Göteborg)
Egyetem, kezdeti magán adomány, befektető/fejlesztő:
1987
University of Warwick Science Park
Megyei és városi fejlesztési ügynökségek, egyetem
1982
Dortmund Technológiai Park
Város, egyetem, kamarák
1985
Mjardevi Science Park (Lingköping)
Város, ingatlanfejlesztő, egyetem és az Egyetemi Kórház
1984
Európai innovációs klaszterek 1 Cambridge Science Park Cambridge - Európa
egyik legnagyobb és legjobb egyeteme mellett (4km) Start: 1970 (Trinity College) Mintegy 100 K+F/hightech cég, Több mint 5000 ember ERBI biotech. hálózat Együttműködés-Judge
Business School
Európai innovációs klaszterek 1 Cambridge Science Park Cambridge 1969-ben készült el a Mott Bizottság jelentése, mely az alapkutatásokba és a felsőoktatásba történő befektetések megtérülését kívánta növelni azáltal, hogy a Cambridge-i egyetem melletti területen az ipar és a kutatási intézmények, tanszékek kapcsolatát fejlesztik. 1998-ban a brit kormány az ország gazdaságát tekintve alapvető fontosságúnak minősítette a tudásparkokat. Az egyetemeket mindez arra ösztönözte, hogy vállaljanak szerepet a regionális fejlesztésekben, melyek a high-tech cégeknek kívántak megfelelő környezetet biztosítani. Cambridge Science Park Az első bérlő cég (LaserScan) 1973-ban költözött a Cambridge Science Parkba, Az 1980-as években megjelentek az első spin-off cégek, Az 1990-es évek pedig a kockázati tőke komoly növekedését eredményezték. Az 1990-es évek végén az élettudományokhoz kapcsolódó vállalatok vették át a Parkban a vezető szerepet, Az elmúlt években a fotonika, nanotechnológia és a részecske tudományok területén alakultak ki új szervezetek.
Európai innovációs klaszterek 2 Turku Science Park Turku (Második
legnagyobb város Finnországban) 3 egyetem + Mintegy 300 vállalat a Turku Science Park-on belül - Két hálózat „BioTurku” és „ICT Turku” több száz további vállalat Turku város, a régió illetve Délnyugat-Finnországból Területek: ICT, Élettudományok, egyéb high-tech, kutatás és oktatás, szolgáltatások
Európai innovációs klaszterek 2 Turku Science Park Department of Biochemistry and
Food Chemistry / U. Turku Institute for Advanced Management Systems Research - Åbo Akademi U. Joint Biotechnology Laboratory, JBL / U. Turku Bio Incubator Turku Bio Valley Ltd.
• • • • • •
Botnia Hightech (Sasken Finland Oy ) Cisco Systems Finland Oy The Siemens Osakeyhtiö Group Medici Data Oy, BCB Medical Oy , BioCis Pharma Oy
Közép-európai klaszterek Számos ipari agglomeráció
Termálvíz Magyarországon Nemzetközi: É-Ny. magyar+szlovák autógyártás Kevés igazi klaszter Pannon Auto Klaszter – 74 tag Kicsi specializált: CLUTEX: Czech Cluster of Technical Textiles – 20 tag
Közép-Európában jelenleg alig működik valódi tudáspark.
Brno számos high-tech cég központja. Előny a brnoi Műszaki Egyetem közelsége, és a BVV nemzetközi vásár. Számos multinacionális cég BME/Infopark Krakkói Élettudományi Park (2006) Szeged Biopolisz Medipólus?
Klaszter vállalati szemszögből 1. A klaszter hasonló területen működő, egymáshoz kapcsolódó, illetve egymást kiegészítő vállalatok koncentrációja, adott földrajzi határokon belül. Egy adott cég várhatóan könnyen talál helyi partnert, beszállítót. [cégek sokasága] 2. A klaszterre jellemező az üzleti kommunikáció és tranzakció egyszerű lehetősége, a közösen igénybevett infrastruktúra és a szolgáltatások regionális piaca. Ezért a napi működés olcsóbb vagy kevésbé kockázatos. [tranzakció egyszerűsége] 3. A klaszter saját munkaerőpiacot generál, ahol a jól képzett munkaerő könnyebben kap számára érdekes állást, és a vállalatok könnyebben találnak speciális tudással rendelkező munkatársakat. [közös munkaerőpiac]
Klaszter innovatív vállalati szemszögből Közös fejlesztési programok
Közös megjelenés rendezvényeken, tendereken (főleg KKV) Hozzáférés az egyetemek és kutatóintézetek humán
erőforrásához, Hozzáférés az egyetemek és kutatóintézetek, nagy cégek laboratóriumokhoz, nagyteljesítményű számítógépekhez és egyéb erőforrásokhoz
Klaszter egyetemi szemszögből Tudáspark intézményeinek fizikai közelsége segíti a
munkakapcsolatok kialakulását és a közös munkát
Ez lehetővé teszi a határtudományok művelését Megteremti a kereteit a közös eszközhasználatnak
A diákok hamarabb megismerkednek későbbi potenciális
alkalmazóikkal
Tanulmányaik után gyorsabban és könnyebben találnak majd állást. Alacsony a professzorok és a diákok vállalkozó kedve – egy tudáspark közelsége, a sikeres példák megismerése, reményeink szerint a vállalkozási hajlandóságot is javítja
Intenzívebb vállalati kapcsolatok jöhetnek létre Kutatók könnyebben tudják értékesíteni tudásukat a helyben dolgozó vállalatoknak, Kutatók megkaphatják saját spin-off cégük számára a sikerhez szükséges háttér-támogatást
Központi szereplő, horgony Fontos egy központi szereplő katalizáló hatása, Egyetem (mint a Stanford Egyetem a kaliforniai Szilíciumvölgyben) Multinacionális nagyvállalat Apple számítógépgyártó vállalat Szingapúrban, HP a budapesti InfoParkban Nokia Finnország több parkjában van jelen, több mint 300 Nokia beszállítói kisvállalat van Ericsson támogatja a spin-off cégeket, ezért Mjärdevi Tudásparkban telepedett le. A központi szereplő növeli egy ipari vagy tudományos klaszter (park) presztízsét, segíti a megfelelő infrastruktúra kialakítását, vonzza a kisebb cégeket
Kockázatok és nehézségek Specializáció okozta sebezhetőség – pl. ha elfogy a kereslet
vagy megváltozik a technológia Kialakult, megkövesedett struktúrák nehezen tudnak változni, ha
a világpiaci trendek igénylik, különösen, ha nagy a techológiai ugrás Verseny gyengül: bezárkózás és elkényelmesedés Drágulás (pl. ingatlan, munkaerő), lecsengő versenyelőnyök
Klaszterek szerepe a gazdaságban A klaszterek az ipari fejlődés, innováció, versenyképesség és
gazdasági növekedés fontos eszközei Elsősorban vállalati, egyetemi/kutatói és személyes
erőfeszítések viszik előre EU szerint a foglalkoztatottság növelésének egyik
leghatékonyabb eszköze Hatással van a klaszterek fejlődésére a kormányzat, és számos
nemzeti és regionális intézmény tevékenysége Mégis, a gazdaságpolitikai következtetések nem egyértelműek.
Regionális fejlődés Regionális fejlődés feltétele több tényező együttes megléte Regionális hálózatok, együttműködési rendszerek, szervezetek Szociális tőke: normák, értékek, bizalom, együttműködési
képesség, közintézmények
Kumulatív oksági viszony felismerése, kihasználása
Állami beavatkozás formái Terület/infrastruktúra fejlesztés: science parkok, pólus, ipari
park, amelynek célja a hálózatok létrejötte, technológiai fejlesztések támogatása a közeli helyekre történő letelepedés ösztönzése révén. Pólus program, inkubátorház program
Közös eszközök / klaszterek ösztönzése: szolgáltatások
biztosítása, együttműködés ösztönzése (pl export, marketing) Klaszter program (2008 tavasza)
Kutatási és ipari szektor összekapcsolása, technológia transzfer
ösztönzése KKK projektek, NKTH
Forrás: pl. OECD Building Competitive Regions (2005), NFÜ
Állami célok „Minden régióban legalább egy nemzetközileg elismert
kutatóintézet vagy kutatóegyetem kifejlődése”
„Legalább egy globális jelentőségű kutatóközpont” „Regionális kutatóhelyi-vállalati K+F klaszterek saját
fejlesztésű termékei”
Forrás: Peredy Zoltán „Innovációs K+F pályázatok”, GKM, 2007.09.09
Néhány várakozás Internet ellenére a fizikai távolság szerepe megmarad Gazdasági fejlődés eredménye a földrajzi egyenlőtlenség
növekedése Innovációt előtérbe helyező politika ezt segíti
Felsőoktatási intézmények közötti differenciálódás növekszik.
Tematikai differenciálódás erősödik
Erősödő határon túlnyúló verseny a városok között: Szeged
vs. Temesvár/Arad
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
www.mtakti.hu www.innocluster.hu Minden jog fenntartva.
