A Pólus Program és a klaszterek jövőképe

A Pólus Program és a klaszterek jövőképe Dr. Zombori Zita Pólus Programiroda Pécs, 2009 október 13.

Tartalom

▪ A Pólus Program bemutatása ▪ Klaszterfejlesztés – Induló és fejlődő klaszterek – Akkreditált klaszterek

▪ Tervek

2

A Pólus Program felépítése

PÓLUS VÁROSOK

KLASZTEREK

Vállalatok

Pólus innovációs

Kamarák, civil szervezetek

Akkreditált

Önkormányzatok

Fejlődő

Egyetemek, kutatóintézetek

Induló

TIOP*

TÁMOP*

GOP*

Együttműködés

Bizalom Források

KMOP*

Koordináció * Operatív Program Forrás: PPI, EPAP

Kommunikáció

ROP*

Elkötelezettség Következetes végrehajtás 3

A Pólus Program eredményei Operatív Programok szerint

Horizontális gazdaságfejlesztés Támogatási keret (milliárd Ft) Gazdaságfejlesztési OP*

Klaszterfejlesztés

Megítélt támogatás (milliárd Ft)

40

17

Társadalmi Infrastruktúra OP*

161

84

Társadalmi Megújulás OP*

46

35

247

136

Összesen

Források

Támogatási keret (milliárd Ft) Gazdaságfejlesztési OP*

Regionális OP-k*


Társadalmi Megújulás OP* Összesen

Kommunikáció


105

42

20

3

3

4

128

50

Következetes végrehajtás 4

A Pólus Program kiemelt pályázatainak eredményei

Horizontális gazdaságfejlesztés GOP*

TIOP*

Klaszterfejlesztés

TÁMOP*

GOP*

ROP*

Megítélt támogatás Projektek (db) (milliárd Ft)

Felsőoktatás fejlesztése

22

46

5 Innovációs és technológiai parkok

12

TÁMOP*

Megítélt támogatás (milliárd Ft) Projektek (db)

Pólus Innovációs Akkreditált

29

5,3

Tudástranszfer

7

3

Fejlődő

21

1,3

Kutatói teamek

7

7

Induló

79

2,0

41

69

129

8,6

Összesen

Források


Összesen

Kommunikáció

Következetes végrehajtás 5

Tartalom


▪ Tervek

6

Klaszter kézikönyv - klaszterdefiníciók a nemzetközi szakirodalomban

A Pólus Program bemutatása Intézményrendszer bemutatása Klaszterszervezési módszertan

Praktikus ismeretek

Mellékletek

 Porter (1998): „együttműködő és versenyző vállalatok, kapcsolódó és támogató iparágak, pénzügyi intézmények versenyen alapuló földrajzi koncentrációja”

●

Klaszterdefiníciót a Pólus Program nem határoz meg, ugyanakkor a céloknak megfelelő klasztereket akkreditálja („akkreditált innovációs klaszter”)

●

A Programnak nem célja a klaszter fogalmának kisajátítása – a nem akkreditált klaszterek is jelentős ösztönző forrásokra számíthatnak

 UNIDO: „ágazati és földrajzi értelemben koncentráltan elhelyezkedő vállalatok, amelyek egymáshoz kapcsolódó, vagy egymást kiegészítő termékeket állítanak elő, ami miatt közös kihívásokkal kell szembenézniük, ugyanakkor közös lehetőségei is adódhatnak”  Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóság: „olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intézmények csoportja, amelyek együttműködők és versenyzők; földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; meghatározott területre/ágazatra koncentrálnak, közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak vagy hagyományosak”.

Forrás: Porter, UNIDO, Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóság, PPI, EPAP

7

Klaszterek pozicionálása

Vállalat 1 Vállalat 2

Együttműködés



Az együttműködés akkor sikeres, ha minden résztvevő számára előnyt jelent

Klasztertagok



Nem adják fel egyéni célkitűzéseiket Együttesen lépnek fel Helyi előnyöket használnak ki: – Költségcsökkentés – Innováció serkentés – A legjobb gyakorlatok gyors megismerése – A tranzakciós költségek minimalizálása

Önkormányzat

Egyetem

 

Vállalat 3 Klasztermenedzser

Vállalat 6 Vállalat 5

Vállalat 7

Vállalat 4 Vállalat 9 Vállalat 8 Vállalat n

● ●

●

Támogatás



A Pólus Program célkitűzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintű, célorientált támogatása

A klaszter sikeréhez a támogatási források megléte önmagában nem elegendő A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei Az önszerveződő, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra

Forrás: PPI, EPAP

8

Klaszter struktúra és működési modell

Klaszter tagvállalat KM szervezet • A klaszter tagjainak érdekét szolgálja • Szolgáltatásai üzleti jellegűek • Ellenőrizhető • Számonkérhető

A támogatás Nem meghatározott struktúrájú, Klaszter szempontjából önmagát alakító terület ● A klaszter szabadon befolyásolni szerveződik, bármilyen kívánt terület struktúrát magára ölthet (egyesület, atípusos szerződés, alapítvány, Irányítás KM stb.) Szolgáltatás Ellenszolgáltatás ● Irányítása, döntéshozatali rendje a tagok által meghatározott

• Működése átlátható a klaszter tagjai és az intézményrendszer számára

●

Klaszter

Közvetlenül és/vagy szolgáltatási szerződés keretében irányítja a szolgáltatásokat nyújtó KM szervezetet

Egységesen értelmezhető működési modell a klasztertámogatási rendszerben

Forrás: PPI, EPAP

9

A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezők

Közös célok ● ●

Hálózati együttműködés ●

●

A jól működő klaszterek alapja a formális és informális kommunikáció, akár versenytársak között is Mind a puha, mind a kemény hálózatok szerepet játszanak

● ●

A jól működő klaszterek alapvető célja versenyképességének javítása A szereplők gyakran egymás versenytársai, ezét meg kell találni a közös pontokat

A sikeresen működő klaszter ötvözi e tényezőket A sikeres klaszterben az innovációs rendszer elemei (üzleti és közszféra) együttműködnek egymással

Stratégiai gondolkodás ●

●

A klaszterbe szerveződő szereplők közösen határozzák meg fejlődési stratégiát A stratégia megvalósításának alapja a szereplők közötti konszenzus

Csapatmunka ● ●

Az innovációs potenciál növelése csak közös munka révén érhető el A kutatói és az üzleti szféra szoros kapcsolata elengedhetetlen a tacit tudás áramlásához

Forrás: Cluster Building: A Toolkit, Cluster Navigations Ltd, 2001, EPAP elemzés

10

A pályázati támogatások legfontosabb paraméterei az egyes szinteken Támogatás mértéke (millió Ft)

Fejlettségi szint 4. Pólus Innovációs klaszter

1 500 - 4 000

3. Akkreditált klaszter

250 -1 500

Támogatható tevékenység

Finanszírozás forrása

▪ Közös K+F projekt ▪ Komplex központok

▪ GOP

▪ Közös K+F projekt

▪ GOP

Akkreditáció 2. Fejlődő klaszter

50 - 250

1. Induló klaszter

15 - 50

Forrás: PPI, EPAP

▪ ROP-ok ▪ Menedzsment ▪ Szolgáltatások ▪ Közös beruházás

▪ Menedzsment ▪ Szolgáltatások

▪ ROP-ok

11

Eredmények - klaszterfejlesztés KEREKÍTETT ÖSSZEGEK

Fejlettségi szint Pólus innovációs klaszterek

Akkreditált klaszterek

Fejlődő klaszterek

Induló klaszterek

Klaszterek száma* (db) Pályázat neve -

17

21+

▪ Kidolgozás alatt

Támogatott projektek száma (db)


-

-

▪ GOP 1.2.1. (KMOP 1.1.3./A) ▪ GOP 1.3.1./B Összesen 9 akkreditált klaszter részesült támogatásban:

5 24

1,9 3,4

29**

5,3

▪ ROP fejlődő klaszterpályázatok

21

1,3

▪ ROP induló klaszterpályázatok

79

2,0

▪ Összesen

129

8,6

79+

* A ROP-ok klaszterpályázatain támogatást nyert és az akkreditációs címet szerzett klaszterek száma ** 2009.09.28-ig beérkezett és elbírált pályázatok Forrás: EMIR, PPI, EPAP

12

Tartalom


▪ Tervek

13

Támogatott klaszterek a ROP* induló klaszterpályázataiban

A ROP-ok klaszterpályázataiban 79 induló klaszter részesült támogatásban, összesen 2 milliárd Ft értékben * Regionális Operatív Programok Forrás: ROP IH, PPI, EPAP

14

Támogatott klaszterek a ROP* fejlődő klaszterpályázataiban

A ROP-ok klaszterpályázataiban 21 fejlődő klaszter részesült támogatásban, összesen 1,3 milliárd Ft értékben * Regionális Operatív Programok Forrás: ROP IH, PPI, EPAP

15

A nyertes induló és fejlődő klaszterek iparági megoszlása

Nyertes pályázatok iparági megoszlása a ROP-ok klaszterpályázataiban (db) • A ROP-ok klaszterpályázataiban 100 nyertes részesül támogatásban • A nyertes klaszterek között számos működik az energetika, a gépipar, az infokommunikációs technológia és a környezetipar területén

Forrás: PPI, EPAP

16

Támogatott környezetipari klaszterek a ROP-ok klaszterpályázataiban Fejlettségi szint

Régió

Klaszter

Fejlődő

Észak-Alföld ÉszakMagyarország

Kabai Zöldipari Klaszter ENIN Környezetipari Klaszter

Induló

Megítélt támogatás (millió Ft) 33 247

ÖKOLAND Környezetipari és Hulladékgazdálkodási Klaszter Dél-Alföld Gépjárműroncs-hasznosító klaszter Dél-Dunántúl Dél-dunántúli Környezetipari Klaszter Közép-Dunántúl "SINUS" Környezettechnológiai Innovációs klaszter Észak-Balatoni Térség Környezetipari- és Veszélyeshulladék-kezelő klaszter ÖKOPolisz Klaszter KözépKörnyezetvédelmi Technológiai Innovációs Magyarország Klaszter Öko Közösségek a Fenntartható jövőért NyugatNyugat-Pannon Ökoklaszter Magyarország

Összesen

93

35 20 22 26 25 21 25 21 568

11 környezetipari klaszter részesült támogatásban, összesen 568 millió Ft értékben Forrás: PPI, EPAP

17

Tartalom


▪ Tervek

18

Akkreditált klaszterek Magyarországon Akkreditált klaszterek

Iparágai

▪ ▪ ▪ ▪

Száma

Egészségipar

7

Informatika

4

Környezetipar

3

Csomagolástechnika

2

Építőipar / Energia

1

Összesen

17

Eddig tizenhét klaszter szerzett „akkreditált innovációs klaszter” címet A legtöbb akkreditált klaszter a Közép-magyarországi és a Dél-alföldi régióhoz köthető A legtöbb akkreditált klaszter az egészségiparban és az informatika területén működik A környezetipar területén 3 akkreditált klaszter működik Forrás: PPI, EPAP

19

Akkreditált klaszterek Magyarországon Közép-Magyarország (5)

Környezetipari klaszterek

▪ Omnipack Csomagolástechnikai Klaszter ▪ Mobilitás és Multimédia Klaszter Észak-Magyarország (1) ▪ Orvosi Biotechnológia Innovációs Közép-Dunántúl (3) ▪ EnIn Környezetipari Klaszter ▪ Első Magyar Klaszter ▪ Magyar Medikai Gyártók E-Közigazgatási ▪ Szennyvíz Technológiai Innovációs Informatikai Klaszter Észak-Alföld (1) Innovációs ▪ Pharmapolis Debrecen Klaszter Innovatív ▪ Pannon K+F+I+O Gyógyszeripari ▪ PharmAgora Klaszter Életminőség Klaszter Dél-Alföld (6) ▪ ▪ ▪ ▪

PharmacoFood Goodwill Biotechnológiai Klaszter Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter ▪ 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter ▪ Biomassza Hasznosítási Klaszter

Dél-Dunántúl (1) ▪ Biotechnológiai Innovációs Bázis

Forrás: PPI, EPAP

20

Akkreditált környezetipari klaszterek Magyarországon EnIn Környezetipari Klaszter ▪ 2007-ben alapították ▪ 26 tagja van - 19 kkv és 4 nagyvállalat ▪ A klaszter tagvállalatai döntően a hulladékgazdálkodás – környezetvédelmi szolgáltatás – hőenergia előállítás területén működnek ▪ Web: www.enin.hu Szennyvíz Technológiai Innovációs Klaszter ▪ 2008-ban alapították ▪ 35 tagja van - 25 kkv és 4 nagyvállalat ▪ A Klaszter központjában a környezetgazdálkodással és a környezetvédelemmel kapcsolatos, kutatás-fejlesztés, technológia-fejlesztés, termékek és szolgáltatások piacra vitele, oktatás és képzés áll ▪ Web: www.p-m-c.eu Biomassza Hasznosítási Klaszter ▪ 2006-ban alapították ▪ 21 tagja van, ebből 16 KKV ▪ A klaszter célja a Dél-alföldi régió vállalati exportjának növelése a biomassza innovatív technológiákon alapuló hasznosítása és a régió természeti erőforrásainak bevonása révén ▪ Web: www.unicotec.hu

Forrás: PPI, EPAP

21

Az akkreditált klaszterek pályázati eredményei Projektek Pályázó száma (db) akkreditált klaszterek száma (db)

Benyújtott projektek

78

Projektek száma (db)

Nyertes projektek

Benyújtott projektek átlagos száma (db / klaszter)

12

Nyertes akkreditált klaszterek száma (db)

29

6,5

Nyertes projektek átlagos száma (db / klaszter)

9

Igényelt támogatás összesen (milliárd Ft)

3,2

Igényelt támogatás átlagosan (milliárd Ft / klaszter) 16,2

Megítélt támogatás összesen (milliárd Ft)

1,4

Megítélt támogatás átlagosan (milliárd Ft / klaszter) 5,3

0,6

▪ A 17 akkreditált klaszterből 12 nyújtott be pályázatot, és 9 nyert támogatást ▪ A nyertes klaszterek egyenként átlagosan 3 sikeres projektet nyújtottak be, és klaszterenként összesen közel 600 millió Ft támogatásban részesülnek ▪ Az ICT és a biotechnológia területén működő klaszterek rendelkeznek a legtöbb sikeres projekttel ▪ Eddig már 5 régióban részesültek támogatásban akkreditált klaszterek ▪ További 23 pályázat elbírálása folyamatban van, ezek együttes támogatási igénye 5,5 milliárd Ft Forrás: PPI, EPAP

22

A klaszter kézikönyv frissítése

2009 szeptemberétől elérhető a frissített tartalommal bíró Pólus klaszter kézikönyv Forrás: PPI, EPAP

23

Tartalom


▪ Tervek

24

A Pólus Program klaszterfejlesztési tervei Terület

Terv bemutatása

Akkreditált klaszterek

Induló és fejlődő klaszterek

Pólus innovációs klaszterek

Nemzetközi kapcsolatok kiépítése

▪ 2009. januárjától az akkreditált klaszterek maximum 1 500 millió Ft támogatásra is pályázhatnak (GOP 1.2.1.) ▪ Továbbra is nyitva lesz, valamint a Közép-magyarországi régióban is megjelenik a kizárólag akkreditált klaszter tagvállalatok számára elérhető vállalati innováció ösztönzése tárgyú konstrukció (GOP 1.3.1./B) ▪ A beadott pályázatok elbírálása lezárult és megkezdődött a nyertes projektek megvalósítása ▪ A pályázat előkészítő munkacsoportok egyeztetései után a regionális klaszterpályázatok újra nyílnak ▪ 2009-ben kialakítjuk az akkreditációs modell utolsó lépcsőjének, az ún. „pólus innovációs klaszterek” szintjének belépési kritériumait, és terveink szerint 2010 májusában meghirdetjük a címpályázatot ▪ A negyedik lépcsőhöz tartozó GOP pályázat várhatóan 2010 szeptemberében kerül kiírásra ▪ A klaszterek külföldi kapcsolatainak erősítése ▪ Együttműködés az Európai Bizottság DG Enterprise és DG Regio igazgatóságaival, a European Cluster Policy Group –pal és részvétel számos kapcsolódó uniós kezdeményezésben ▪ További intenzív tárgyalások folytatása a Visegrádi Négyek képviselőivel, a magyar V4 elnökséggel összhangban

Folytatódik a Pólus Program célkitűzéseinek rugalmas, de következetes megvalósítása

Forrás: PPI, EPAP

25

www.polusprogram.eu

Forrás: PPI, EPAP

26

2010. január: nemzetközi klaszter konferencia Budapesten

Forrás: PPI, EPAP

27

Köszönöm a figyelmet! [email protected] www.polusprogram.eu

A Pólus Program és a klaszterek jövőképe

Recommend Documents