GAZDASÁG Világméretekben nő a klaszterek jelentősége Tárgyszavak: innováció; klaszter; vállalathálózat. Az európai innovációs politika alakítói számára időszerű téma a vállalati klaszterek fejlődése. A barcelonai székhelyű globális szervezet, a Versenyképesség-kutató Intézet (TCI) azért alakult meg, hogy összegezze, feldolgozza és kiértékelje a vállalati klaszterek fejlődéséről szóló információkat. A TCI-t 1998-ban hozták létre a klaszterek ügyének képviseletére, a klaszter alapú versenyképességi és fejlesztési stratégiák támogatására, új módszerek kifejlesztésére, a klaszterek fejlesztésével foglalkozó gyakorlati szakemberek munkájának támogatására.
Új kezdeményezések Fontos, hogy különbséget tegyünk a két fogalom, a klaszterek és a klaszterkezdeményezések között. A klaszter egy adott földrajzi régióban vagy iparágban működő vállalatcsoport, amelynek tagjai osztoznak az erőforrásokon és az együttműködésből származó előnyökön. A klaszterkezdeményezés (klk) az állam vagy a vállalat által tett erőfeszítés a klaszter növekedése és versenyképessége érdekében a régión belül. Három összetevője maga az állam, az érintett vállalatok és a K+F munkacsoportok. A sikeres klaszterek többségét a közös kezdeményezések kapcsolják össze. A klk a kevésbé fejlett régiókban és a fejlődő országokban egyaránt terjed: Skóciában a digitális technológiai fejlesztések, Katalóniában (Spanyolország) a háztartási elektronikai program és a stájerországi (Ausztria) járműipari projekt igen eredményesnek bizonyult. A klaszterek feladatainak meghatározását követően azok gyorsan beépülnek a nemzeti és regionális fejlesztési tervekbe. A sikeres klk-t alkotó tényezőkkel kapcsolatos egyetértés éppúgy sürgető, mint az állam, a magánszektor és más intézmények szerepének tisztázása. A jelentős kutatóbázissal rendelkező klaszterek kedvező feltételeket kínálnak a K+F és az innováció számára.
A dinamika vizsgálata Modellek segítik a klaszterek működésének elemzését (1. ábra). A Porter-modell a klaszterek mikrogazdasági környezetét írja le, ahol vállalatok, kutatók és pénzügyi intézmények működnek együtt. Mindegyiknek sajátságos szerepe és feladatköre van, érdekeiket kereskedelmi kamarák és más ipari szervezetek képviselik. Az erős kapcsolatokkal és képviselettel rendelkező klaszterek dinamikusabbak és versenyképesebbek (1. táblázat).
célok • • • • • •
kutatás és hálózatépítés vállalatpolitikai akciók kereskedelmi együttműködés oktatás és gyakorlati képzés innováció és technológiai fejlesztés a klaszter bővítése
alaphelyzet • • •
teljesítmény • • •
üzleti környezet vállalatpolitika a klaszter gazdasági ereje
versenyképesség növekedés a célok teljesítése
folyamat • • • • • •
kezdeményezés és tervezés irányítás és finanszírozás működési terület és tagság források és támogatók keretek és konszenzus momentum (a fejlődés, növekedés, előrehaladás lendülete, sebessége, üteme)
1. ábra A klaszterkezdeményezés teljesítménymodellje
1. táblázat A statikus és a dinamikus klaszterek jellemzői Statikus klaszterek
Dinamikus klaszterek
Elkülönülten működő cégek, amelyek között nincs verseny
Verseny lokális és nemzetközi méretekben
Kevésbé felkészült beszállítók
Szakosodott helyi beszállítók
Humán erőforrások alacsonyabb szintje
Fejlettebb oktatási és tudományos infrastruktúra
A partnerek közötti bizalom hiánya, a hálózati kapcsolatok hiányosságai
Fejlett társadalmi háttér és erőteljesebb támogatás
Kevés támogató intézmény
Kiépített intézményhálózat és együttműködés
A klaszterek hatékonyságát a klaszterkezdeményezések teljesítményét leíró modell vizsgálja. Ez a teljesítmény függ az általános üzleti környezettől, a kezdeményezés céljaitól és kiváltó folyamataitól. A klk-k környezete az ágazattól függően változik. A vállalatcsoportok dinamizmusát növeli a hálózati kommunikáció támogatása, az új technológiák, vállalatok és szakmák megjelenése az adott régióban. A klaszterek kialakításában az állam és a vállalati szféra hasonló arányban vesz részt, a finanszírozásból az állam nagyobb hányadot vállal.
A Zöld Könyv… A klaszterek fejlődésével foglalkozó 2003. évi gothenburgi konferencián bemutatott Zöld Könyv a klaszterkezdeményezéseket kategóriákba sorolja. A kezdeményezésekben részt vevők döntő többségének javult a versenyképessége. Lényeges a vállalatok elkötelezettsége a projekt, és bizalma a közigazgatási szervezetek és hatóságok iránt. A műszaki képzés, a gyakorlati oktatás és az infrastruktúra-fejlesztés növeli a siker esélyét. A klk-k esetleges kudarcát a kedvezőtlen üzleti feltételek, a hálózati kapcsolatok fejletlensége, az erőforrások hiányosságai és a vállalatok közötti konszenzus hiánya okozhatja. A klaszterkezdeményezések hozzájárulnak az elmaradottabb régiók és iparágak felemelkedéséhez, jobban vonzzák a beruházásokat, mint az egyedi cégek. Rendszerint nagyobb az intenzív K+F tevékenységet folytató klaszterek támogatottsága. A Zöld Könyv végső következtetése szerint a kezdeményezések egyértelműen pozitív célokat szolgálnak, alapos szervezőmunka és megfelelő ellenőrzés mellett jelentős mértékben járulnak hozzá a mikroökonómiai környezet javításához.
… és a Fehér Könyv A gothenburgi konferenciáról készült Fehér Könyv útmutatóul szolgál a gyakorlati szakemberek számára. Az EU-n belül eltérő filozófiák léteznek a klaszterkezdeményezések résztvevői között arról, hogy mit kell tenni mikroökonómiai szinten az innováció és a hálózatbővítés érdekében. A Fehér Könyv egy mátrixot tartalmaz, amely a kedvező gazdasági helyzetben lévő szereplők közötti kapcsolatok optimalizálására szolgál. Chile, Tajvan, Kína és Izrael sok hasznosítható tapasztalattal rendelkezik ezen a téren. A klaszterek számára előnyös lenne, ha külső kapcsolataikat bővítenék a befelé fordulás helyett. Klaszterek Ausztráliában Ausztráliában a szövetségi állam és a tagállamok kormányai megosztják a felelősséget és a feladatokat a K+F és az innováció támogatására vonatkozóan. A gyakorlatban a szövetségi kormány részvétele a jelentősebb. A regióknak a jövőben nagyobb szerepet kellene játszaniuk az innováció, a technológiai fejlesztés és a tudás alapú iparágak támogatása területén. Ipari innovációs klaszterek ott jöhetnek létre, ahol még nem valósult meg a vállalatok erőteljes földrajzi koncentrációja, nem alakult ki a vállalatok közös részvétele az értékteremtő láncban a termelés, a szolgáltatások és az innováció területén. Az innovációs klaszter koncepciója hasonló az ipari klaszterek hagyományos elvéhez. A vállalatok horizontális hálózatokba szerveződnek, azonos ipari ágazatban és azonos termékpiacon működnek. Kihasználják a gyártók, a beszállítók és a szolgáltatók közeli elhelyezkedésének és a területi koncentrációnak az előnyeit. Az innovációs klaszterek ágazatokon átnyúlóan működnek, különböző vállalatok működnek együtt közintézményekkel, egyetemekkel, főiskolákkal és kutatási bázisokkal (2. táblázat). A regionalizmus támogatása Ausztráliában a tudomány, a technológia és a tudás alapú iparágak fejlesztésére összpontosul. Az elmúlt 20 évben számos együttműködő K+F és innovációs hálózat, több regionális ipari és tudás alapú klaszter alakult ki. A regionális fejlesztés középpontjában az új iparágak, a tudásátadást szolgáló infrastruktúra és a legújabb tudományos és szakmai ismereteket felhasználó klaszterek kialakítása áll. Ez a trend főbb vonásaiban megegyezik a szövetséges államok és az Európai Unió fejlesztési és innovációs politikájával.
2. táblázat A legfontosabb szövetségi kormányzati programok az innováció támogatására Ausztráliában (2001) Becsült éves költségvetés (millió ausztrál dollár) 200
Program
A támogatás célja és típusa
K+F projektek beindítása
Vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes hitel kisvállalatok K+F projektjeihez
Adókedvezmények
K+F projektek adócsökkentése
Innovációs beruházási alap
Tőkejuttatás új technológiai vállalatok számára
Új technológiák kereskedelmi hasznosítása
Üzleti és irányítási tanácsadás
Nemzeti kutatástámogatás
Költséges nagyberendezések, laboratóriumi eszközök beszerzése
30
Technolgiaátadási program
Nemzetközi technológiai szövetségek
25
Versenyképességi és beruházási terv
Importvám hitelek K+F eszközök beszerzésére
400
Textil- ruha- és cipőipari stratégiai beruházási program
Beruházási támogatás K+F projektekhez, innovációs termékfejlesztéshez
140
Gyógyszeripari és biotechnológiai beruházási program
Értékesítési támogatás, kezdő vállalkozások támogatása
25
Infrastruktúra-fejlesztés
Felsőoktatási intézmények és iparvállalatok együttműködése, infrastruktúra bővítése
82
Vidéki iparfejlesztés és környezetvédelmi K+F
14 szektor (ágazat) együttműködése, a K+F és a technológiatranszfer támogatása
400 17 145
300
Összeállította: Dévai Péter és Hornyák Katalin
Irodalom: [1] Links around the world. Cluster initiatives. = Innovation and Technology Transfer, 1. k. 4. sz. 2004. jan. p. 3–4. [2] Garrett-Jones, S.: From citadels to clusters: the evolution of regional innovation policies in Australia. = R and D Management, 34. k. 1. sz. 2004. p. 3-15. [3] Carbonara, N.: Innovation processes within geographical clusters: a cognitive approach. = Technovation, 24. k. 1. sz. 2004. p. 17–28.
